Skip to main content

19. szám, 2013. május 6.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Ötmillió áthaladó utas csak a GYSEV vonalain: hogy bírják majd a kormányablakok?

„A tervezett pályaudvari kormányablakok kialakításáról, az ügykörök majdnem tízszeresére történő bővítéséről, az ügyfél-elégedettségről, a tisztviselők képzéséről és az ügysegédi rendszer személyességének vonzerejéről beszélgettünk Zöld-Nagy Viktóriával.

A GYSEV CARGO vezérigazgatója, Skála János egy korábbi interjúban kifejtette: a legnagyobb forgalmat a szombathelyi és soproni állomásokon bonyolítják, az évi ötmillió utas nagy része megfordul ezeken a megállóhelyeken. A szerződések már leadás előtt állnak a soproni és szombathelyi kormányablakok létesítéséről a vasútállomásokon. Zöld-Nagy Viktória a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a témához kapcsolódóan elmondta, hogy a GYSEV mellett a MÁV üzemeltetése alatti további tizennyolc állomáson kerülnek kialakításra kormányablakok. Az ütemezés alapján várhatóan egy-két ügyfélszolgálat működhet már 2014 elejétől, de folyamatosan megindul a pályaudvarokon is a szolgáltatás.

„Nem intéz majd minden áthaladó utas ügyeket, de fel kell készülni a nagy forgalomra: ehhez speciális tervezésre van szükség”- fejtette ki Zöld-Nagy Viktória. „A kormányablakok helyének és számának meghatározásakor figyelembe vettük az ügyfélforgalmi statisztikákat, ezek azonban nem nyújtanak segítséget a pályaudvarokon létesítendő ablakok leterheltségének előrejelzéséhez”- tette hozzá a műsor vendége. „A munka elkezdése után, folyamatában tudjuk majd felmérni az igényeket.”

Az ügyintézők könnyed átcsoportosíthatóságát biztosítja, hogy a kormányablakok tisztviselői egységes oktatást kapnak. Ismereteik nem specializáltak: nincsenek előrejelzések, amik segítenének, mely ügycsoportokra lesz kiemelten szükség a pályaudvari kormányablakoknál, az ügyfél bármely ablaknál elintézheti bármely ügyét.

A képzésen a kb. háromezer kormányablaknál szolgálatot teljesítő hatezer-ötszáz kolléga vesz részt. „A létszám duplázására a két műszakos munkarend miatt volt szükség”- mutatott rá a helyettes-államtitkár. „Reggel nyolctól este nyolcig fogadják majd az ügyfeleket, hogy az állampolgárok munkaidőn kívül is tudjanak ügyeket intézni. Hosszú távú terveink szerint a kormányablakok, mint integrált ügyfélszolgálati központok működnek a közigazgatáson belül.”

A már meglévő huszonkilenc kormányablak ügyköreit folyamatosan bővítik. 2013 júliusától tervezik száztizenhétre emelni az ügykörök számát, ez azonban még mindig elmarad a célként kitűzött kétezer ügykörtől. „Folyamatosan kell vizsgálni a terhelést”- szögezte le Zöld-Nagy Viktória.

A járási rendszer kialakításának egyik alapja volt, hogy az állampolgároknak minél kevesebbet kelljen utazniuk ügyük elintézéséhez. Így a járási hivatalok mellett kirendeltségek és ügysegédek is működnek. Az ügysegédek közel ezernyolcszáz településen érhetőek el, állandó (negyven órás) munkakörben, vagy ideiglenesen, előre meghatározott fogadóidőben. Feladatuk „kis kormányablakként” működni: a személyesség miatt sok ügyfél szívesebben, bátrabban fordul hozzájuk, mint a járási hivatalhoz.

„Fontos küldetésük van”- fejtette ki a szakértő vendég: „ők mutatják be, hogy a közigazgatási rendszer egységesítése nem csak szervezeti átalakítás, hanem az ügyintézés színvonala, személyes minősége változott meg. Eligazítják ügyfeleiket a bürokrácia útvesztőjében: ez fontos, érdemi segítség.”

A minisztérium folyamatos képzésekkel, személyes látogatásokkal és konzultációval, és térségi konferenciákkal tervezi a kollégák megfelelő továbbképzését. A szakma belső kommunikációja épp olyan fontos, mint az ügyfelek felől érkező, pozitív visszajelzések, amik erőt adnak a további munkához – hangsúlyozta a közigazgatás rádiójának vendége.

Az ügyfélközpontú ügyintézés egyik alapja a nyolctól nyolcig tartó nyitva tartás. Új lehetőségként a Magyar Államkincstár állampapír-értékesítő pontokat létesített két kerületi és egy járási hivatalban: az ötödik ás hetedik kerületben és Mohácson. „Az Államkincstár által biztosított infrastruktúra segítségével, pontos irányításuk alatt vált elérhetővé az ügyfelek számára az állampapírok vásárlása. Az ügyfelek számára szimpatikus, ha minél több szolgáltatást érhetnek el egy integrált, közösségi térnek számító hivatalon belül”- szögezte le Zöld-Nagy Viktória.”

Forrás:
Ötmillió áthaladó utas csak a GYSEV vonalain: hogy bírják majd a kormányablakok?; OrientPress; 2013. április 29.

Meglehetősen hatástalan a hatásvizsgálat elvégzését előíró rendelkezés

„A minisztériumoknak kötelességük felmérni a készülő új törvények, rendeletek várható hatásait, és előre tájékoztatniuk kell az embereket a lehetséges következményekről. A tárcák szófogadóan pakolják is ki a kormányzati honlapra a hatásvizsgálati lapokat, csak éppen sokszor színes, de üres dokumentumokkal szúrják ki a kíváncsiskodó állampolgárok szemét.

A Nemzeti Együttműködés Programjában az Orbán-kormány egyik vállalása volt, hogy nemcsak átláthatóbbá teszik a jogalkotást, hanem alaposabban elő is készítik. Bevezették, hogy a minisztériumoknak kötelességük felmérni a készülő új törvények, rendeletek várható hatásait, és előre tájékoztatniuk kell az embereket a lehetséges következményekről, például arról, hogy az adott dolog mennyibe kerül, jót tesz-e a környezetnek, vagy éppen több lesz-e tőle a papírmunka.

A minisztériumok szófogadóan pakolják is ki a kormányzati honlapra a hatásvizsgálati lapokat, csak éppen sokszor színes, de üres dokumentumokkal szúrják ki a kíváncsiskodó állampolgárok szemét.

BM: 1 órás hatásvizsgálat
Nagyon le lehettek terhelve márciusban a Belügyminisztériumnál, mert egy óránál többet nem sikerült szánniuk arra, hogy megvizsgálják a szabálysértési törvény tervezett módosításának várható hatásait. A kék, rózsaszín és sárga színekben pompázó hatásvizsgálati lapon legalábbis azt vezették rá a hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő rubrikájába: 1 óra.

A 45 oldalas törvénytervezetet március 26-án hozták nyilvánosságra a kormany.hu-n, és március 29-ig várták a hozzá fűzött véleményeket. A tervezetben sok mindenről szó volt, például arról, hogy behajtanák a szabálysértőn még azt a pénzt is, amit az elővezetésére költöttek, bevezetnék, hogy kártalanítást kaphat, akit igazságtalanul büntettek meg, és szabálysértésnek minősítenék a segélyhívó számot lefoglaló telefonbetyárkodást, valamint a póráz nélküli kutyasétáltatást is.

Mindennek azonban egyáltalán nem lenne hatása a költségvetésre a tervezettel együtt közzétett hatásvizsgálati lap szerint, amelyben sormintaszerű nullákat írtak az összes, a költségvetési hatást firtató táblázati sorba.

A dokumentum készítői azzal sem vesződtek, hogy válaszoljanak a nyomtatványon arra, növekednének-e a törvénymódosítás miatt az adminisztratív terhek, vagy hogy mik voltak az előzmények. Az „Előterjesztés szükségessége” rubrikánál adtak ugyan választ, de a minimalista megoldás mellett döntöttek. „A módosítások csak törvény módosításával oldható meg” – írták, valószínűleg a sietség miatt kicsit döccenő alany—állítmány-egyeztetéssel.

Az előzetes hatásvizsgálat nem szabadon választható, önkéntes tevékenység, hanem kötelesség a minisztériumoknál. A Nemzeti Együttműködés Programjában is benne volt már, hogy így lesz: a Nemzeti Ügyek Kormánya „a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát”.

Segítség is akad
Minderről a 2010 őszén megszavazott jogalkotási törvény, valamint egy 2011-es közigazgatási minisztériumi rendelet rendelkezik. A törvény előírja, hogy vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A hatásvizsgálati lapok (tulajdonképpen rövid szövegekkel, számokkal és ikszeléssel kitöltendő, több oldalas táblázatok) készítését a rendelet követeli meg a minisztériumoktól.

Ugyan a tárcák a felelősek a hatásvizsgálati lap elkészítéséért, de azért nem hagyták magukra őket a feladattal. „A tárcák tevékenységét széles körű támogató rendszer segíti. Ennek keretében az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ adatbank és módszertani jellegű, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében működő Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai technikai jellegű segítséget nyújtanak” – olvasható a hatasvizsgalat.kormany.hu oldalon. Itt azt is leírták, hogy félezer kormánytisztviselő vett részt hatásvizsgálati alapképzésen, valamint erről a honlapról le lehet tölteni módszertani segédanyagot, kitöltési útmutatót is.

Nagyobb hangsúly?
„A XXI. századi követelményeknek megfelelően előtérbe kell helyezni a minél megalapozottabb jogszabály-előkészítés érdekében a várható következmények előzetes vizsgálatát is. Bár ezt az 1987. évi XI. törvény is tartalmazza, de 12 éves parlamenti képviselői pályafutásom során nem sok olyan törvényjavaslattal találkoztam, amely komolyan eleget tett volna ennek a követelménynek. Vélhetően az új törvény bevezetése után a minisztériumok és a jogszabály-előkészítők nagyobb hangsúlyt helyeznek erre” – mondta bizakodóan a jogalkotási törvény parlamenti vitájakor a Fidesz vezérszónoka, Szakács Imre.

Nem a szabálysértési törvénymódosításhoz tartozik az egyetlen semmitmondó hatásvizsgálati lap a kormány.hu-n nyilvánosságra hozottak közt. A múlt héten próbaképpen megnéztük az összes minisztériumnál, milyen hatásvizsgálati lapok tartoznak az utolsó hét közzétett jogszabálytervezetükhöz. Nem a Belügyminisztériumnál voltak a legrosszabbak a tapasztalatok, Pintér Sándor tárcájánál alaposság szerint közepesnek vagy kimondottan jónak minősítéshető hatásvizsgálati lapokkal találkoztunk, a szabálysértési tervezethez tartozó kilógott a sorukból.

Error
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldalán az utolsó hét jogszabály-tervezet egyikénél sem sikerült találnunk hatásvizsgálati lapot: vagy nem olyan formában tették ki, amilyenben a többi tárca szokta, vagy egyáltalán nem is hoztak ilyet nyilvánosságra. A Külügyminisztériumnak jogszabálytervezetei nincsenek, így hatásvizsgálati lapjai sem. A honvédelmi, a közigazgatási, a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési tárcáknál változatos színvonalon készülnek a hatásvizsgálati lapok, találkoztunk ugyanazon a tárcán belül nagyon gondos, közepes és teljesen összecsapott dokumentummal is.

Nemtörődömségben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az összes többit lekörözte, pedig hogy a feladat nem lehetetlen, bizonyítja az is, hogy náluk is készült az utóbbi időben nagyon alapos hatásvizsgálati lap. A hét közül viszont négy esetben is olyan hatásvizsgálati lapot találtunk náluk, amelyeknél vélhetően valamilyen technikai nehézségbe ütközött a kitöltéssel megbízott hivatalnok, és a saját merevlemezére mutató hivatkozásokkal töltötte ki a rubrikák többségét, kívülállók számára teljesen használhatatlanná téve a dokumentumot. Vagy senki nem vette a fáradságot, hogy kijavítsa, vagy senki nem vette észre, mindenesetre ilyen állapotban tették hozzáférhetővé a kormány honlapján az érdeklődő állampolgárok számára.

KIM: előfordul tévedés
A cikk elején idézett belügyminisztériumi hatásvizsgálati lapot megmutattuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), és feltettünk néhány kérdést a hatásvizsgálati rendszer működésének értékelésével kapcsolatban. A KIM sajtóosztálya a belügyi dokumentumot külön nem minősítette, de a választ azzal kezdte, hogy „több esetben a tárcák a hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő helyett helytelenül a hatásvizsgálati lap kitöltésére fordított időt jelenítik meg a hatásvizsgálati összefoglalóban”. Azt is írták: „ezen tévedésekre szükséges a jövőben hangsúlyosabban felhívni a figyelmet, a félreértések elkerülése érdekében”.

A minisztériumi sajtóosztály szerint egyébként a hatásvizsgálati lapok az egyeztetések során kiegészülnek más tárcák észrevételeivel, egyéb véleményekkel, így a kiindulási hatásvizsgálati lap „nem biztos, hogy a folyamat végére relevánssá váló információk teljes körét tartalmazza”. Megjegyezték azt is, hogy a publikált összefoglaló lapon kívül léteznek tételes hatásvizsgálati lapok, amelyeken további, részletezett adatok találhatóak, és „a hatásvizsgálatot kiegészítő, keretbe foglaló információk, adott esetben az előterjesztés szöveges részében jelennek meg”. Vagyis például egy törvényjavaslat indoklásában.

A KIM szerint a tárcák beszámolói és monitoring tapasztalatok is megerősítik, hogy a minisztériumok „jelentősebb figyelmet fordítanak” a hatásvizsgálatok szakszerű lefolytatására, mióta 2011 szeptemberében bevezették az új típusú, részletes hatásvizsgálati lapot…”

Forrás:
Palira vesznek az alibi hatásvizsgálati lapok; Janecskó Kata; Index.hu; 2013. május 2.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – A tényfeltáró újságírást akadályozhatja a javaslat

„Lehet közérdekű adatot kérni, de nem lehet ezt túlzásba vinni, mert az már visszaélésszerű adatkérésnek minősül – lényegében ezzel a tartalommal nyújtott be törvénymódosító javaslatot két kormánypárti képviselő, ez pedig az Átlátszó.hu oknyomozó portál szerint annyit tesz, hogy az igénylő – mint amilyen az oknyomozó újság is – nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról.

Képviselői indítványként adta be két kormánypárti honatya, Csert-Palkovics András és Vas Imre azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításaként adták be, és amely lényegében korlátozná az újságírók lehetőségét arra, hogy adatokhoz jussanak a közpénzek felhasználásáról, legalábbis így értelmezhető az, hogy a javaslat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz és az Állami Számvevőszékhez hasonló mennyiségű adat kikérése már visszaélésszerű adatigénylésnek minősül – írja az Átlátszó.hu hétfői cikkében. Az oknyomozó portál sorra indítja a pereket a közérdekű adatok megismeréséért, és többet megnyertek már ezek közül.

A képviselői indítvány szerint a közérdekű adatok megismerése ugyan alapjog, de ez nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik. Aztán arról írnak, hogy „mivel a külön törvényben ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető”.

Az Átlátszó.hu cikke azt valószínűsíti, hogy például az MTVA-nak az alvállalkozóival fennálló összes szerződés kiadásárára, a NEA-pályázatok teljes eredménysorára, a látványcsapatsport-adókedvezmények felajánlóira vagy a kiosztott olimpiai jutalmak összességére vonatkozó pereikben majd előkerül az az érvelés, hogy általánosságban kért a lap mindenféle adatot, és ez csak a KEHI-nek megengedett, holott, teszi hozzá a lap, ezekben az ügyekben a közpénzek költégének ellenőrizhetősége másként, mint a nyilvánosságra eddig nem hozott listák publikálásával, nem biztosítható.

Az a veszély is fenyeget, hogy azt adatközlések megtagadása alapozható majd arra a rendelkezésre is, amely szerint a törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra – írja az lap, hozzátéve, ezek a külön törvényben biztosított jogok ugyanis a legtöbb esetben jelentősen szűkebbek, mint amit az információs törvény biztosít, így ott, ahol ezeket eddig párhuzamosan lehetett igénybe venni, ez egyértelműen visszalépést jelent a mostani helyzethez mérten. A lap hozzáteszi, hogy ha jelentős költséggel jár az adatok kikérése, akkor azt eddig is az igénylővel fizettették meg.”

Forrás:
A tényfeltáró újságírást akadályozhatja a kormánypárt javaslata; HVG.hu; 2013. április 29.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – A civil szervezetek tiltakozása

„Az atlatszo.hu a K-Monitorral, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel és a Transparency International Magyarországgal együtt, levélben kérte az információszabadságról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat elutasítását Rogán Antaltól és Harrach Pétertől. Ugyancsak levélben kérték Navracsics Tibortól, hogy a kormány ne támogassa a törvény elfogadását.

Lehet közérdekű adatot kérni, de nem lehet ezt túlzásba vinni, mert az már visszaélésszerű adatkérésnek minősül – lényegében ezzel a tartalommal nyújtott be törvénymódosító javaslatot két kormánypárti képviselő, ez pedig az Átlátszó.hu oknyomozó portál szerint annyit tesz, hogy az igénylő – mint amilyen az oknyomozó újság is – nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról.

A törvényjavaslat értelmében nem lesznek megismerhetők azok a szerződések, döntést megalapozó dokumentumok, amelyeknek kiadása túl sok munkával járna az adatkezelő szerv számára. A törvény nem pontosítja, hogy „a túl sok munka” mit jelent, így a gyakorlatban a hivatalok dönthetnék el, hogy kiadják-e a kért adatokat vagy sem. Ez tökéletesen szembemegy azzal, amiért a négy szervezet küzd: a közpénzek költésének ellenőrzésével.

Az átlátszó.hu különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvénymódosítást kivételes és sürgősségi eljárásban, egy nap alatt, mindenféle előzetes egyeztetés és a civilszervezetek megkérdezése nélkül nyújtották be. „Semmi nem indokolja, hogy ilyen gyorsasággal tárgyalják a módosítást. Semmi sem indokolja, hacsak nem valamilyen botrány eltusolása – a módosítás ugyanis döbbenetes módon a már folyamatban lévő ügyekre is kiterjed” – írják.

A portál a K-Monitorral, a TASZ-szal és a Transparency International Magyarországgal együtt levélben kérte a törvénymódosítást célzó törvényjavaslat elutasítását a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőitől, valamint levélben azt kérte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől, hogy a kormány ne támogassa a törvény elfogadását.”

Forrás:
Törvényt módosítana a kormány – közösen tiltakoznak ellene; HVG.hu; 2013. április 30.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – Megszavazták a módosítást

„Csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék kaphat teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába. A szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz…

Csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék kaphat teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába. A szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz – erről döntött a Parlament ma délelőtt. A javaslatot a fideszes Cser-Palkovics András és Vas Imre nyújtották be, mindössze tegnap került fel a napirendre, ma pedig már meg is szavazták.

Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a „visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni. Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők azt olvasták ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztő Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta…”

Forrás:
Megszavazták: alig lehet hozzáférni a közpénzek költésének adataihoz; Éber Sándor, Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2013. április 30.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – Nem állnak többé szóba a kormánnyal a korrupcióellenes szervezetek

„A K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International kilép a közigazgatási tárca által szervezett munkacsoportokból, így tiltakoznak az információszabadságról szóló törvény ellen.

A Parlamentben ma délelőtt fogadták el a napirendre mindössze tegnap felkerült javaslatot: a közpénzek felhasználását alig lehetnek képesek figyelemmel kísérni a civil szervezetek és a média. Ezután döntött úgy a három korrupcióellenes szervezet, hogy felmondja az együttműködést a kabinettel.

Az információszabadságról szóló törvény ma elfogadott módosítása után a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és ellentmond a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is – írják közös közleményükben.
Ez az új szabályozás indoklásuk szerint hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy döntött, hogy befejezi a közös munkát a minisztériummal, és kilép a tárca által szervezett munkacsoportokból.

„A Transparency International továbbra is el akarja érni, hogy a kormány teremtse meg az alapjait a korrupciómentes Magyarországnak. Felesleges, közös látszatmunkához azonban nem adhatjuk a nevünket. Ahogy eddig is, ezután is küzdünk – sőt még elszántabbak lettünk. A sajtóban, a közéletben, a jogsegélyszolgálatunk segítségével mutatjuk meg, hogy mindig van alternatíva” – zárul a Transparency International oldalán található közlemény.”

Forrás:
Nem állnak többé szóba a kormánnyal a korrupcióellenes szervezetek; Világgazdaság; 2013. április 30.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – A KIM reagálása a civil szervezetek antikorrupciós munkacsoportból történő kilépésére

„Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajnálattal vette tudomásul, hogy a K-Monitor, az átlátszó.hu, a Transparency International Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért kilépett a KIM által életre hívott korrupcióellenes munkacsoportból, azok után, hogy múlt kedden, Londonban az Open Government Partnership konferenciáján bemutattuk az érintett civil szervezetekkel közösen kidolgozott első korrupció elleni akciótervet.

A KIM elkötelezettségét mutatja az is, hogy múlt pénteken a minisztérium szakértői egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel a témában, segítve a Bizottság hiteles és objektív jelentésének előkészítését, amelyet júniusban kívánnak nyilvánosságra hozni.

Sajnáljuk, hogy többhónapos együttműködés szakadt meg egy egyéni képviselői indítványt követő parlamenti döntés nyomán, amely témájában nem érinti és nem is változtatja meg a KIM elkötelezettségét a korrupcióval szembeni küzdelemben.

Mellékletként küldjük Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszlevelét Alexa Noémi (Transparency International Magyarország) Bodoky Tamás (atlatszo.hu) Hídvégi Fanny (Társaság a Szabadságjogokért) Léderer Sándor (K-Monitor) ma, 2013. április 30-án kelt nyílt levelére.”

Forrás:
A KIM reagálása a civil szervezetek antikorrupciós munkacsoportból történő kilépésére; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. április 30.
Navracsics Tibor válaszlevele (docx)

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – A Magyar Lapkiadók Egyesületének közleménye

„ Budapest, 2013. április 30., kedd (OS) – Állásfoglalás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról

A Magyar Lapkiadók Egyesülete súlyos aggályát fejezi ki, hogy az Országgyűlés elfogadta – kivételes és sürgős tárgyalással (!) – az egyéni képviselői indítványként benyújtott, a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozását biztosító T/10904. számú törvényjavaslatot.

A vasárnap benyújtott – kivételes és sürgős eljárásban elfogadott – törvénymódosítást semmilyen társadalmi vagy szakmai egyeztetés nem előzte meg, álláspontunk szerint a javaslat parlamenti „megvitatása” is formális volt.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete véleménye szerint az elfogadott módosítás 1. paragrafusa, amely bármilyen, külön törvényben szabályozott tájékoztatási eljárás esetén lehetőséget biztosít arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) garanciális rendelkezéseinek hatálya alól kivonja az adatigénylést, (azaz megszünteti a bírósághoz fordulás lehetőségét), figyelemmel a törvénymódosítás azon rendelkezéseire, amelyek lehetővé teszik, hogy a közérdekű adatok kezelője jogszabály erejénél fogva hagyja figyelmen kívül az adatigénylést, súlyosan sérti az információszabadságot, mint alkotmányos alapjogot.

A most elfogadott Infotv. módosítás sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében elismert, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert jogorvoslathoz való jog érvényesülését is, ami az adatigénylés megtagadása biztosítja a bírósági jogorvoslat.

Álláspontunk szerint a közérdekű adatok megismerésének ilyen fokú korlátozása sérti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. paragrafusát is. Azzal, hogy a sajtó képviselői nem juthatnak korlátozás nélkül a közérdekű adatokhoz, sérül a közönség megfelelő tájékoztatáshoz való joga.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete ezért tisztelettel kéri Áder János Elnök Urat, hogy a törvény módosítását ne írja alá, azt megfontolás végett küldje vissza az Országgyűlésnek.

Kiadó: Magyar Lapkiadók Egyesülete”

Forrás:
A Magyar Lapkiadók Egyesületének közleménye (1. rész); MTI OS; 2013. április 30.
A Magyar Lapkiadók Egyesületének közleménye (2. rész); MTI OS; 2013. április 30.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – Adalékok a módosítás hátteréhez

„Mind az önkormányzatokhoz, mind a központi kormányzati apparátushoz olyan mértékben érkeztek az adatkérések az elmúlt időszakban, hogy az már az érintettek hivatali munkáját veszélyeztette – így magyarázták a Fideszben, és a kormány részéről is az információs törvény módosítását.

Besokalltak a fideszes önkormányzatok a sok adatkéréstől – legalábbis így magyarázták a hvg.hu-nak a kormány és a párt részéről is az információs törvény módosítását, amely alkalmas lehet a közérdekű adatokhoz való hozzáférés körének szűkítésére.

„Az elmúlt években elárasztották az önkormányzatokat a közérdekű adatkérelmek, a polgármesterek jelzései szerint ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy – ha egy hivatal tartani akarta a határidőt – jelentős, a normális ügymenetet veszélyeztető kapacitásokat kötött le a nagy mennyiségű szerződés kiválogatása, illetve főleg az azokban szereplő szenzitív adatok anonimizálása” – indokolta egy kormányzati forrásunk a Cser-Palkovics András és Vas Imre által benyújtott módosítást, ami ellen számos civil szervezet tiltakozott.

Egy fideszes képviselő arról beszélt, a központi apparátusnak is a korábbi kormányok idejéhez képest többszörös mennyiségű adatkérelemmel kell megbirkóznia. „Volt olyan, hogy valaki feltett egy kérdést a kormányfőnek, amikor a titkárság elküldte a választ, kaptunk rá egy közérdekű adatkérést, hogy ennek a válasznak a megszületése mennyibe került, mennyit költöttünk papírra, borítékra, hány ember foglalkozott vele. Szerintem ez már visszaélésszerű adatkérés” – mondta a képviselő.

Magára maradt a kormány
A törvénymódosítás miatt a Transparency International, az Atlatszo.hu és a K-Monitor bejelentette, hogy a továbbiakban nem vesz részt a kormány antikorrupciós programjának kidolgozásában. A tiltakozásokkal kapcsolatban mindkét megszólaló azt mondta, egy „jól megfogalmazott adatkérést” ezután sem fognak elutasítani.

„Ez az olyan esetekre vonatkozik majd, amikor mondjuk valaki azt kéri, egy önkormányzat az összes megbízási szerződését, az összes uniós megállapodását adja ki, kivétel nélkül. Ha valaki először lekéri a szerződések listáját, majd az adatkérelemben megnevezi, hogy például a 28-as, 34-es, 63-as számút kéri ki, ezután sem lesz akadálya az iratok megismerésének” – hangzott az indoklás.

Arra a kérdésre, hogy innentől kezdve hogy dől el, hogy egy állami szerv, önkormányzat mit minősít „visszaélésszerű adatigénylésnek”, a jogalkotásban jártas fideszes képviselő egy konkrét példával felelt: „Ha van egy önkormányzati rendezvény, akkor természetesen csakúgy, mint eddig, ezután is kötelező lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyibe került, milyen cégek mely tevékenységeket végeztek a lebonyolítás során, tehát, ha mondjuk a polgármester fiának a cége végezte a hangosítást, az a nyilvános szerződéslista alapján kikért megállapodásból egyértelműen ki fog derülni. Tehát minden szerződésbe betekintési jogot kell biztosítani, ugyanúgy, mint eddig, ebben semmi nem változik. Ha azonban az adatkérő azt mondja, hogy ő a legutolsó jénai tálról is szeretné elkérni a bizonylatot, amiben a savanyúság volt, azt már lehet majd visszaélésszerű adatkérésnek minősíteni”.

Nem változik?
Arra a kérdésünkre, hogy a bíróságok jogértelmezési gyakorlata nem mozdulhat-e el az adatnyilvánosságot szűkítő irányba, a képviselő azt mondta, eddig is az volt a jellemző, hogy széles körben értelmezik a bíróságok az állampolgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférésének jogát, ettől ez nem valószínű, hogy megváltozna, de ha bárki úgy érzi, hogy emiatt bármely joga csorbulhat, az „alkotmány továbbra is kimondja a közérdekű adatok nyilvánosságát, semmi nem fog változni, legrosszabb esetben az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni egy elutasító végzés után”.

A képviselő ennek ellenére úgy látja, politikailag nagyon rosszkor jött az ügy a Fidesznek, már csak azért is, mert a nyilvánosság előtt sokan összemosták az ügyet a trafikbotránnyal. „Pedig a kettőnek tényleg nincs köze egymáshoz, már csak azért sem, mert a trafiktörvényben külön is szabályozták, hogy mi az, amit nyilvánosságra kell hozni az adatokból.””

Forrás:
Besokallt polgármesterekkel magyarázza a Fidesz az információs törvény módosítását; HVG.hu; 2013. május 2.

A hét vitája: az Infotörvény (CXII.) módosítása – “Lex Átlátszó”: gyanakodjunk alaposabban!

„…a törvénymódosítás azonban, amely az új adatvédelmi törvényt érinti, a közhiedelemmel ellentétben még akkor sem korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét, ha a javaslattevők szándéka történetesen tényleg erre irányult. Nézzük, miért.

A módosítás mindenekelőtt beilleszti a törvénybe az üvegzseb-rendelkezést. Az adatvédelmi törvény jelenleg ugyanis a Polgári törvénykönyvre utal, amikor arról rendelkezik, hogy a közérdekű adatok megismerése körében mi a helyzet az üzleti titkokkal. A hatályos Ptk. pedig a következőket mondja:

„Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét [Ptk. 81. § (3) bekezdés].”

Az új Ptk., a 2013. évi V. törvény azonban, amint arra jogvédők helyesen rámutattak, nem tartalmazza ezt a klauzulát. Ennek indoka, hogy az új Ptk. kodifikátorai szerint az üvegzseb-szabály helye nem a magánjogi kódexben, hanem az adatvédelem és a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos kereteit szabályozó törvényben van.

A most elfogadott törvénymódosítás ezért az új adatvédelmi törvénybe illeszti a következő rendelkezést:

„Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”

A közérdekű adatok kiadását tehát sem most, sem az új Ptk. hatályba lépését követően nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az adat üzleti titoknak minősül.

A módosítás legnagyobb felháborodást kiváltó rendelkezése, amelyet a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, a következő:

„A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.”

A módosító javaslat indokolása kétségtelenül utal arra, hogy e rendelkezés célja annak megelőzése, hogy az adatigénylő olyan “visszaélésszerű, akár bizonylati szintű” adatot kérjen, miáltal az adatot kezelő szervezet működése megbénulhatna. Ez az indokolás kétségtelenül megmosolyogtató, ha valaki felidézi a Fideszre oly jellemző egyik politikai akciót, amelynek során az akkor ellenzékben lévő párt képviselői több ezer megkeresést intéztek állami szervekhez néhány nappal a karácsonyi szünet előtt.

A törvénymódosítás azonban ennél többet nem tartalmaz, így nem tartalmazza azt sem, hogy ha ilyen igénylés fut be az adatkezelő szervhez, akkor annak teljesítését az jogosult lenne megtagadni. A tiltott (pontosabban nem kívánatosnak minősített) adatigénylés jogkövetkezménye a törvény most is hatályos rendelkezése szerint az, hogy az adatkezelő felhívja az igénylőt igénye pontosítására. Igaz, hogy ez csak a javaslat indokolásából derül ki, azonban amíg a bíróságok függetlensége többé-kevésbé érvényesül, addig ez az indokolás (és az 1992-es adatvédelmi törvény alapján kialakult hagyomány) várhatóan irányt szab a bírói gyakorlatnak.

Az az értelmezés tehát, amely szerint kizárólag az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal lenne jogosult ellenőrizni a közpénzek elköltését, éppúgy megalapozatlan, mint az, amely szerint ezentúl az adatvédelmi hatóság döntené el a bíróság helyett, mi minősül közérdekből nyilvános adatnak.

Az adatvédelmi hatóság döntési jogköre azzal az esetkörrel egészül csak ki, amikor az adatot olyan személytől vagy szervezettől igénylik közvetlenül, aki szerződéses kapcsolatban áll valamely állami szervvel. A közérdekű adatok ettől függetlenül igényelhetők magától az állami szervtől is, amely adatigénylés megtagadása esetén a bíróság jogköre a módosítás alapján is változatlan lesz.”

Forrás:
“Lex Átlátszó”: gyanakodjunk alaposabban!; Nehéz-Posony Márton; Kapitalizmus blog; 2013. május 02.

Eredményesnek nevezte a jogszabályok eddigi deregulációját Rétvári Bence

„Eredményesnek nevezte a jogszabályok eddigi deregulációját Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára. Kiemelte, hogy a dereguláció az alacsonyabb rendű jogszabályok egyszerűsítésével folytatódik a következő egy évben.

Az államtitkár közölte: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által irányított deregulációs folyamat első lépéseként az országgyűlési határozatok száma csökkent 864 rendszerváltás utáni és 171 korábbi határozattal. Ezután hatályon kívül helyeztek 1966 kormányhatározatot, amelyek többsége kiüresedett vagy alkalmazhatatlan volt. Ezt 460 törvény technikai deregulációja követte, kiegészítve 13 törvény egyes végrehajtott rendelkezéseinek deregulációjával és 36 törvény módosításával.

Rétvári Bence hozzátette: formai dereguláció történt a társadalmi rendet és az államszervezetet szabályozó törvények, a gazdasági rendre vonatkozó törvények és az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények esetében.

Több ezer jogi norma módosult
Tartalmi módosítás olyan törvények esetében történt, amelyek egy része korábbi jogalkotási pontatlanságokat küszöböl ki, másik része a technikai dereguláció által érintett törvények szakmai szempontból hatályban tartandó egyes rendelkezéseinek más törvénybe átszerkesztése volt, a harmadik része pedig egyes további törvények tartalmi módosítását hajtotta végre.

Átalakítások
Az államtitkár összegzése szerint az eddig végrehajtott egyszerűsítések több ezer jogi norma (1035 országgyűlési határozat, 1966 kormányhatározat, 509 törvény) hatályon kívül helyezésével, rövidítésével vagy átszerkesztésével járultak hozzá a jogrendszer korszerűsítéséhez, túlszabályozottságának csökkentéséhez. A munka az alacsonyabb szintű jogszabályok – főként miniszteri rendeletek – egyszerűsítésével folytatódik a következő egy évben.

Rétvári Bence hangsúlyozta: a kormány célja, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegye a jogszabályok közötti tájékozódást. Az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése, a belső ellentmondások kiküszöbölése révén könnyebben kezelhetők a törvények, a rendeletek, a határozatok – mutatott rá.”

Forrás:
Rétvári eredményesnek nevezte a folyamatot; Magyar Nemzet; 2013. május 4.

Varga nem kompenzálná az önkormányzatok tranzakciós illetékét

„Varga Mihály szerint nincs szükség arra, hogy az önkormányzatokat a központi költségvetésből kompenzálják a tranzakciós illeték jelentette pluszterhek miatt. A nemzetgazdasági miniszter úgy gondolja, a bankok ezt úgyis csak beépítenék díjaikba, vagyis lenyelnék a támogatást.

„A banki szolgáltatások díjának kompenzációjára vonatkozó javaslatát nem áll módomban támogatni” – válaszolta Varga Mihály Tóth József szocialista országgyűlési képviselő írásban feltett kérdésére. A nemzetgazdasági miniszter azzal érvel, hogy a banki szolgáltatások díjának meghatározása összetett folyamat, bármilyen kompenzáció a verseny korlátozását jelentené, mert beépülne a szolgáltatások díjába. Ez végső soron azt eredményezné, hogy – miközben a fogyasztók szolgáltatási díjai nem csökkennek – a központi költségvetést rendkívüli módon terhelné a kompenzáció, melynek végső kedvezményezettjei valójában maguk a pénzforgalmi szolgáltatók lennének.

Tóth József, aki Budapest XIII. kerületének polgármestere is, arról számolt be, hogy a pénzügyi szolgáltatók a tranzakciós illetéket továbbhárítják ügyfeleikre, így az önkormányzatokra és intézményeikre, gazdasági társaságaikra is. Banki számlakivonata alapján a XIII. kerületi önkormányzat és gazdasági társasága, valamint intézményfenntartója esetében ez a többletköltség negyedévente 4-5 millió forint, éves szinten pedig megközelíti a 20 millió forintot. Ez a képviselő-polgármester szerint jóval kevesebb lenne, ha – a korábbi szabályoknak megfelelően – az intézményeknek az önkormányzat bankszámlájához kapcsolódóan alszámlájuk lenne, mert az alszámlára történő átvezetés után nem kellene tranzakciós illetéket fizetni. Emiatt kérdezett rá arra, hogy tervezi-e a területgazda minisztérium az önkormányzatok kompenzálását a kényszerű többletkiadások miatt.

Varga Mihály szerint a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték kialakítása és bevezetése során messzemenően figyelembe vette a fogyasztók érdekeit. Azzal, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alanya nem az ügyfél, hanem a pénzforgalmi szolgáltató, a bankok között erős verseny alakul ki annak érdekében, hogy az illetékfizetési kötelezettségből adódó tehernövekedésüket a lehető legkisebb mértékben hárítsák át a fogyasztókra. Szemben az úgynevezett beszedéses típusú adókkal, a szabályozás egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást arra a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket közvetlenül áthárítsák az ügyfelek részére – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Azt Varga Mihály is elismeri, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően a pénzforgalmi szolgáltatók különbözőképpen reagáltak a szabályozási környezet változására, különbözőképpen változtak a szolgáltatások díjai. A miniszter szerint ugyanakkor a szolgáltatási díjak emelésének nemcsak fogyasztóvédelmi korlátai vannak: a bankok az ügyfeleik pénzét használják, azt helyezik ki hitelként, amit az ügyfelek betétként vagy egyéb befizetésként a bankok számára biztosítanak. Ezért bízik abban, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően is meg lehet találni a fogyasztók – így az átláthatóság érdekében önálló elszámolásra utalt önkormányzatok, önkormányzati társaságok – számára leghatékonyabb banki szolgáltatást.

A tárcavezető válaszában kiemeli: a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósulását. Az adóterhelés fogyasztási adók irányába történő átalakításának célját követve, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével egy olyan közteher került bevezetésre, amely széles alapokon nyugszik, és így csekély illetékmérték alkalmazása mellett is alkalmas eszköz a költségvetési bevételek biztosításához – fogalmazott.

A tranzakciós illeték bevezetése persze nem csak az önkormányzatok számára jelent pluszterhet. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a szolgáltatók, bankok, takarékszövetkezetek jellemzően egy az egyben továbbhárították ügyfeleikre az illetéket.”

Forrás:
Varga nem kompenzálná az önkormányzatok tranzakciós illetékét; Népszabadság; 2013. május 3.

Állampolgár a bürokrácia útvesztőjében: a személyi igazolvány leadása

„…1999 óta Hollandiában élek. Letelepedési szándékkal jöttem. Körültekintő polgár módjára, NAGYON pontosan, hivatalosan akartam az ügyeiket intézni, hogy ne a szüleimet kelljen a hivatalos tennivalókkal terhelni.

Az illetékes intézmény dolgozói igen furcsán néztek rám, amikor le akartam adni a személyimet, elküldtek. Édesapám Miskolc város akkori jegyzőjét kereste meg az ügyben.

Ő először jót nevetett, mondván, hogy az ő lánya is külföldön él a férjével együtt, de eszébe sem jutott ez. Majd egyet telefonált és kegyesen elvették a személyimet. DE!

1. Személyijét halottnak szokták leadni. A háziorvos riadtan telefonált a szüleimnek, hogy mi van velem, mert a halottak hivatalos listáján kapta meg a nevemet.

A dolgot tisztáztuk, de vajon minden, ideiglenesen külföldön tartózkodóval is ezt fogják tenni? Mert így a TB-jük is megszűnik.

2. Lakásingatlanom a tulajdonomban van, marad, de oda nem jelentkezhetek be.

3. Gyermekeim kettős állampolgárok, hivatalosan járhatna nekik diákigazolvány, de nem, mert nincs lakcímkártyájuk. (A diákbérletet így nem vehetem meg a 8 évesnek, felnőtt bérletet nem állítanak ki gyereknek… Magyarul utazhat jeggyel, drágán…)

4. Édesapám halálakor a közjegyző a hagyatéki tárgyalás összes tértivevényes papírját édesanyám címére küldte, lehetőleg 14 napos fizetési határidővel, pedig hollandiai lakcímem hivatalosan be van jelentve!!!

Kérdem én, ha anya mondjuk 30 évvel idősebb és nem tud eligazodni ügyesen az útvesztőkben, akkor mi van? Az örökösödési illeték befizetésére haladékot kértem, mert egy nappal a határidő előtt jutott el hozzám a sárga csekk és a banki átutalás lassabb volt.

A jogásznő válasza: „amennyiben nem fizet időben, úgy a törvény szerint eláll a NYEREMENYtől!” (Hasonló jókat kívántam neki, egy bocsánatkérés jól esett volna, de nem.)

5. A Földhivatal hasonló módon járt el, akárcsak a közüzemek.

6. Édesanyám együttrendelkezőknek akart bejelenteni a bankjában. Nem sikerült, mert „csak” magyar útlevelem és holland személyi kártyám van, s egyiknek a számát sem tudta át ügyintéző beütni a számítógépbe, mert a karakterszám nem egyezett.

Újabb köreim a magyar hatóságokkal hamarosan várhatóak.

Minden törvénytisztelő, jó magyarnak további szorgalmatos törvénybetartást kívánok!””

Forrás:
Történetem a személyi igazolványról; Határátkelő blog; 2013. május 4.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Parlamentben

„…Péterfalvi: az ügyek jelentős részét lezárta a hatóság

Csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, ezek 87 százalékát pedig egy év alatt lezárta – mondta a jelentés parlamenti ismertetésében a hivatal elnöke.

Péterfalvi Attila közölte: az ügyek 78 százaléka adatvédelmi kérdéseket érintett, a többi közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos. A hatóság több mint félezer esetben állapított meg jogellenességet. Tizenegy alkalommal szabott ki bírságot, de csak egyszer élt a legmagasabb, 10 millió forintos bírság kirovásának lehetőségével.

Az elnök arról is beszámolt, hogy tavaly számos nemzetközi testület vette górcső alá hivatalának működését, amelyek rendre pozitív megállapításokat tettek. Idézett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a felnőtt lakosság 31 százaléka hallott a hatóságról, azonban csak 29 százaléka elégedett az adatvédelem és 31 százalékuk az információszabadság szabályozásával.

Szólt arról is, hogy a hivatal munkacsoportot hozott létre az Európai Unió készülő adatvédelmi irányelvének egységes alkalmazásával kapcsolatosan, és azt javasolta, hogy az Országgyűlés is vitassa meg a közösségi reformcsomagot.

Az információszabadság kéréséről szólva közölte: leggyakrabban önkormányzatok gazdasági társaságai tagadják meg az adatigénylést. Hozzátette: az alaptörvény kijelölte az ezzel kapcsolatos adatkezelési utat, amely főszabályként az átláthatóságra helyezi a hangsúlyt.

Arról is beszámolt, hogy bár növekedett a Országgyűlés elé kerülő jogszabályok száma, hivatala mégis kevesebbet vizsgált adatvédelmi szempontból mint korábban, annak okán, hogy egyre több javaslat kerül képviselői indítványként a Ház elé.

Felszólalását követően a képviselők az elnöklő Ujhelyi István indítványára egyperces főhajtással adóztak az elhunyt Rácz Sándor emlékének.
Fidesz: az ombudsmani hatáskör nem adott elegendő jogosultságot
Gajda Róbert (Fidesz) a beszámolóval kapcsolatban azt mondta: a hivatalt azért állították fel, mert az ombudsmani hatáskör nem adott elegendő jogosultságot a jogszabálysértések feltárására, annál hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség.

Az új szervnek nemcsak az indulás okozta nehézségekkel kellett szembenéznie – fogalmazott -, hanem elődje függő ügyeit is megörökölte, ezeket azonban gyorsan lezárta, így az emberek azt érezhetik, érdemben foglalkoznak velük. Az információszabadság érvényesüléséről szólva a teljes átláthatóságot nevezte célnak, mint mondta, ehhez a hatóság nyújthat segítséget.

MSZP: korrekt jelentés vitatható kormánypárti indítvány mellett
Lendvai Ildikó (MSZP) kettősségről beszélt, mert szerinte korrekt, tisztességes jelentést készített a hatóság, ugyanakkor az információkhoz való hozzáférés korlátozását tervezi a kormányzat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatal éppen a hatósággá alakítása miatt már nem fordulhat emiatt az Alkotmánybírósághoz.

Azt mondta: minél távolabb kell vinni az államigazgatástól az információszabadság által nyújtott lehetőségek ellenőrzését, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását, a fideszes indítvány azonban szerinte nem ezt célozza.

Bírálta azt is: néha alapvető törvényeket nem a kormány terjeszt be, így a hatóság sem tudja véleményezni a beadványokat.

KDNP: elkötelezett emberek nélkül nem lett volna lehetséges az átállás
Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka kritizálta Lendvai Ildikót, aki szerinte nem a jelentésről beszélt, a hatóság munkája kapcsán pedig azt hangsúlyozta: az átalakítás elkötelezett emberek nélkül nem lett volna lehetséges.

Úgy vélte: a hivatal a bírói jogorvoslat próbáját kiálló döntéseket hozott, és szerinte az elnök beszámolója is jól mutatja a hatóság ügykezelési gyakorlatának irányát, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb ismeretekkel rendelkezzenek.

Hozzátette: a nyilvánosságot arra kellene felhasználni, hogy egyes eseteket a köznyelvre fordítsanak le és kialakítsanak egy olyan kultúrát, amely az információ világában nem a visszaélést eredményezi.

Jobbik: informatív és előremutató a jelentés
Kulcsár Gergely (Jobbik) precíznek, informatívnak és előremutatónak nevezte a jelentést. Bankok és hitelintézetek vizsgálatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen intézmények adatnyilvántartásából olyan információk is kinyerhetők, amelyekből az ügyfelek fizetési képességére is következtetni lehet. Ez szerinte olyan mértékű kockázatokat hordoz, amelyet az érintett az engedély megadásakor nem képes felmérni.

A képviselő bírságolási jogot adna a hatóságnak az információszabadság biztosításával kapcsolatban is, ha a kötelezően közzé teendő adatokhoz mégsem lehet hozzáférni.

Ismét felvetette annak szükségességét, hogy az országgyűlési képviselők nyilatkozzanak esetleges kettős állampolgárságukról, emellett azt mondta: szeretnék, ha a hatóság az ügynökügyben is kifejtené álláspontját.

Fidesz: támogatható a jelentés
Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában méltatta a hatósági jelentést, amelyet szerinte akár külön kiadványban is meg lehetne jelentethetni, hogy az emberek pontosabb képet kapjanak a szervezet magas színvonalú munkájáról. A kormánypárti politikus támogatásáról biztosította a beszámolót.

Péterfalvi Attila a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a többségében támogató hozzászólásokat.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta. …”

Forrás:
OGY: Megtilthatnák az önkormányzatok a házalást a településeken; delmagyar.hu/MTI; 2013. április 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Rétvári Bence: elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások

„Elektronikussá válnak jövő júliustól az anyakönyvi eljárások a Magyary Zoltán egyszerűsítési program részeként – mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

Az államtitkár kifejtette: az új szabályokkal jelentősen egyszerűsödik az anyakönyvi eljárás, könnyebbé válik az állampolgárok ügyintézése, az anyakönyvvezetők és más szakemberek munkája.

Felidézte, hogy 1895. október 1-én alakult ki a mai napig használt anyakönyvezési rendszer. Az eddig érvényes gyakorlatot váltja fel jövő nyártól az elektronikus anyakönyvezés, és egységes, az egész országra kiterjedő rendszert vezetnek be.

Az új rendszerben adattakarékossági és célszerűségi okokból az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján, hanem személyhez kötötten történik majd, és a korábban vezetett négyféle anyakönyvet egyféle váltja fel, amivel felszámolhatók az anyakönyvek közötti értesítési kötelezettségek.

Az anyakönyvből továbbra is lehet majd kivonatot és hatósági bizonyítványt kiállítani, de újdonság, hogy a kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik majd.

Mostantól nem kell majd utazni, hónapokat vagy heteket várni a dokumentumokra, hanem bármelyik anyakönyvvezetőnél kikérhetők lesznek a törvény hatályba lépése után a születésre, halálra, házasságkötésre vonatkozó kivonatok. Ezek az eddig külön nyilvántartásban szereplő adatok mostantól egy helyen lesznek – jelezte.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás tartalmazni fogja az apai elismerő nyilatkozatokra vonatkozó adatokat, valamint bevezetésével szükségtelenné válik a házassági anyakönyv aláírása, utóbbi pótlására bevezetik a házasságkötési lapot, így megmarad az aláírás ünnepélyes szertartása. A törvénytervezet újraszabályozza az okirat-nyilvántartást, és ezzel nyomon követhető lesz az anyakönyvi kivonat útja.

A módosításokhoz szükséges közel egymilliárd forintos informatikai fejlesztéseket uniós pályázati forrásból finanszírozzák – mondta, hozzátéve még, hogy az anyakönyvvezetők fél éves képzésen vesznek majd részt.

Az eddigi papíralapú anyakönyvekről szólva elmondta: ha bárkinek, bármilyen változása következik be, például házasságot köt, akkor digitalizálják a születési anyakönyvét a férjnek és a feleségnek is, és ilyen formában kapják meg azt. Így évek alatt, folyamatosan digitalizálják az adatokat.

A javaslatot jövő héten kezdheti tárgyalni a parlament – közölte Rétvári Bence.”

Forrás:
Rétvári Bence: elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. április 29.

Az uniós források gyorsabb lehívását segíti az ESZA új iratkezelési központja

„Iratkezelési centrumot nyitott az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA) 2013. április 26-án, Budapesten. A beruházás az európai uniós források gyorsabb lehívását segíti.
Bene Dániel, a kft. ügyvezető igazgatója a központ megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az iratkezelési központ a raktározási feladatokon túl a digitalizálás és az iratkölcsönzés lebonyolításáért is felel, így hozzájárul a gyorsabb és egyszerűbb pályázatkezeléshez. Az ESZA a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyik legnagyobb, európai uniós pályázatokat kezelő közreműködő szervezete.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elmondta: az utóbbi két évben a kormány sokat tett az uniós pályázati rendszer egyszerűsítéséért és fontos cél, hogy a 2014-2020-as, új hétéves ciklusban koncentráltabban használják fel a rendelkezésére álló forrásokat.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a jövő évtől 2020-ig rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Kiemelte, hogy a most nyílt iratkezelési központ egyszerűsíti a pályázatok feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatokat. Az ESZÁ-hoz tavaly több mint 16 ezer pályázat érkezett be és mintegy 3500 szerződést kötött. A kifizetett támogatás értéke megközelítette a 181 milliárd forintot.”

Forrás:
Az uniós források gyorsabb lehívását segíti az ESZA új iratkezelési központja; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. április 26.

Megújul a szociális ágazat regisztrációs rendszere

„Százmillió forintos uniós támogatásból újítja meg a szociális ágazat regisztrációs rendszerét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). A pályázaton nyert támogatásból megkezdődött a rendszer hatósági nyilvántartássá alakítása.

A polgárok elvárják, hogy a közigazgatás hatékonyan és eredményesen működjön. Minden ember szeretné, ha hivatalos ügyeit gyorsan és egyszerűen intézhetné. A Kormány a hatékony közigazgatás kialakítását tűzte ki célul, amikor meghirdette az Államreform Operatív Programot. Ennek jegyében tették közzé tavaly a nyilvántartások adattisztítási és migrációs (adatáttöltési) feladatainak ellátására szóló felhívást. A konkrét pályázat célja a különféle állami adatbázisok információállományának aktualizálása, tisztítása, az adatok pontosítása, a nyilvántartások közötti átjárások biztosítása, azok harmonizációja.

A program elindításával a Kormány kinyilvánította, hogy eltökélt a bürokrácia egyszerűsítésében, a lakosság adminisztrációs terheinek csökkentésében. Ez a célja a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal januárban indult, 100 millió forintos projektjének is. A fejlesztést követően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények működési adatait már nem papíralapon, hanem elektronikusan tartják nyilván. Az új elektronikus hatósági nyilvántartás azonnal kikereshetően tartalmazza majd, hogy az intézmények milyen feltételekkel, mely szolgáltatások nyújtására jogosultak. Jelentősen javul a szociális ágazat fontosabb rendszereinek adatminősége is, mivel a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek adatait a rendszer az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TAJ- nyilvántartásával fogja egyeztetni.

A fejlesztés felgyorsítja az ügyintézést, és javít az ágazati kapcsolattartás minőségén. A projekt eredményeként a szociális ágazatban az adminisztráció az eddigieknél pontosabb és hatékonyabb lesz.

A Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága 2012. november 23-án 99 449 578 Ft összegű támogatást ítélt meg az „NRSZH SZOCREG rendszerének hatósági nyilvántartássá alakításának szakmai és infrastrukturális előkészítése és a KENYSZI rendszer adattisztítása” című pályázatra. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A szerződéskötés a MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. valamint a NRSZH között 2012. december 21.-én megtörtént, amelynek alapján a megállapodás hatályba lépett.

A projekt megvalósítását az NRSZH 2013. január 1-én megkezdte.”

Forrás:
Megújul a szociális ágazat regisztrációs rendszere; OrientPress; 2013. május 2.

Felkészült-e Magyarország egy kibertámadásra?

„Az E-közszolgálati Fejlesztési Intézet és az E-közszolgálati TDK szervezésében 2013. április 24-én tartott kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei Dr. Péterfalvi Attila főiskolai docens, a NAIH elnöke, Dr. Muha Lajos mk. alezredes, főiskolai tanár, Dr. Krasznay Csaba adjunktus, a HP Magyarország informatikai biztonsági tanácsadója, Dr. Szádeczky Tamás adjunktus, IT biztonsági és audit tanácsadó, valamint Törley Gábor egyetemi tanársegéd voltak.

A beszélgetés fő témái a következők voltak:

Adatvédelem és/vagy információbiztonság
Meghívott szakértőink mindannyian egyetértettek abban, hogy a két fogalmat nem lehet egymással szembeállítani, azok csak együttesen értelmezhetőek. A NAIH ilyen kérdések vizsgálatakor elsősorban az alapjogvédelmi funkcióját emeli ki.

Fontos a személyes adat, üzleti titok és egyéb titkok védelme, de a biztonság mellett a sérthetetlenséget is védeni kell (valós és hiteles legyen az adat).

Mindig kényes kérdés a szabályozása, ha megengedő a jogszabály, akkor felmerülhetnek aggályok, hogy nem nyújt elég védelmet, ha túl szigorúak a szabályok, akkor a túlzott állami kontroll, megfigyelés ellen hallhatók ellenérvek.

Adatvédelmi auditálás
Megtudhattuk, hogy az adatvédelmi auditálást a NAIH is végezhet. Ez egy piaci szolgáltatás, amelyet Európában csak kevés országban végezhet hatóság. A NAIH kérelemre ellenőrzi a piaci szereplő, vagy akár hivatal meglévő vagy tervezett adatkezelésének védelmét (a vizsgálat összege maximum 5 millió forint, amely a NAIH saját bevételének minősül). Magyarországon az ír megoldást adaptálta, 2013. január 1. óta az adatkezelést a Hatóság jogszabályi szempontból vizsgálja, azonban 2014. január 1-től adatbiztonsági auditálást is végezhet.

Ellenvéleményként megismerhettük a piaci adatvédelmi auditálás módját, amely jelenleg hatékonyabb, mint a Hatóság által végzett munka, mivel jelenleg a piaci szereplők egyszerre vizsgálhatják az adatvédelem jogi megfelelőségét és az IT biztonságot is. Erre a feladatra különböző hagyományos, műszaki szabványokból állítottak össze egy követelményrendszert, amely alapján le lehet vezetni az auditálás módszertanát. Ezen felül jogszabályokban nehéz meghatározni az adatvédelmi auditálás követelményrendszerét, mivel nem elég egyes funkciók megléte, hanem a rendszer együttes működőképessége a legfontosabb.

Kibertámadás
Megtudhattuk, hogy Magyarországon a belső támadás elhárításáért a Belügyminisztérium, míg a külső támadásért a Honvédelmi Minisztérium a felelős. Ezen felül legalább 11 különböző szerv foglalkozik hasonló védelemmel. A kibertámadás elleni védekezést nagyban hátráltatja, hogy nincs jogszabály, ami definiálná, hogy mit is takar pontosan ez a fogalom. Kibertámadás jellege sokrétű lehet, ide sorolhatjuk kiberbűnözést, kiberkémkedést, kiberhadviselést. Ezeket a kategóriákat nehéz jogilag definiálni, de a nemzetközi jogban már akadnak próbálkozások (NATO doktrina, Tallin Manual) További probléma, hogy ezek a támadások látszólag ártalmatlan IP címről történnek. Ilyen támadások ellen a CERT lép fel, informális módon működik ezen tevékenysége és akár 8 órán belül képes megszüntetni a támadást. Muha Lajos példának említette, hogy ha ilyen esetben a rendőrség járna el, az eljárás 6-9 hónapig is eltarthatna.

Felhőben tárolt adatok biztonsága
A felhőben tárolt adatok védelmére jelenleg nincs nemzetközi egyezmény, valamint az adatvédelem is nehezen biztosítható (például hazai felhőben tárolt adatok külföldi szerveren futnak). A saját felhőben tárolt adat biztonságát tudjuk csak garantálni.

A közigazgatás számára nagy haszonnal járna, ha a felhő előnyeit ki tudná használni (az új Infóbiztonsági törvény megteremti ennek alapjait), de ehhez két feltétel szükséges: auditálás, valamint olyan műszaki megoldások, amelyeket garantálják a biztonságot (naplózás, titkosítás).

A közösségi hálók veszélyei
A NAIH a jövőben reklámkampányt fog indítani a biztonságos internethasználatért. A közösségi hálók legnagyobb veszélye az, hogy ide mindenki önként tölt fel magáról információt. Ezek az információk később kikerülhetnek a közösségi hálón kívülre is, ami gondokat okozhat. Ennek kapcsán megismerhettük a „mém-képzés” fogalmát is. A legfontosabb az empátia lenne, hogy mindenki gondoljon bele, hogy vajon ő fordított helyzetben hogyan reagálna.

Nagy veszélye a közösségi hálók használatának, hogy a HR-esek állásinterjú előtt begyűjtenek a potenciális alkalmazottról minden lehetséges információt (ami egyébként jogellenes), és így egyesek hátrányba kerülhetnek állásinterjún, vagy akár a munkahelyükön is.

Az előadók az egyes témáknál több jó témát is javasoltak TDK kutatómunkához. A rendezvényt sikeresnek tekintjük, az NKE több karáról érkezett hallgatókat és oktatókat egyaránt érdekelte a téma.”

Forrás:
Felkészült-e Magyarország egy kibertámadásra?; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2013. április 24.

Informatika, távközlés, technika

CERN: az egész társadalmat megváltoztatta a világháló

„A világháló (world wide web) feltalálása a társadalom minden területén alapvető változásokat idézett elő – állapította meg Rolf Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója.

Az internetes háló megváltoztatta az emberek kommunikációját és életét. A web remek példa arra, hogy milyen kutatások vihetik tovább az emberiséget – mondta a tudós a dpa német hírügynökség jelentése szerint. A szervezet húsz évvel ezelőtt, 1993. április 30-án jelentette be, hogy a világháló (world wide web) mindenki számára szabadon hozzáférhető és ingyenes. A technikát eredetileg arra fejlesztették ki, hogy segítségével a tudósok egymással kommunikálhassanak és kicserélhessék kutatási eredményeiket.

Az első weboldalt Tim Berners-Lee hozta létre: 1991. augusztus 6-án vált elérhetővé. Az oldal tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat. Négy évvel korábban, 1989-ben tette a brit kutató az első javaslatot információs rendszerhálózat kialakítására, melyből aztán a világháló kifejlődött. A world wide web jelenleg legalább 14 milliárd weboldalt foglal magába.

A világháló megalkotása – a feltaláló szerint – a kétségbeesés műve volt, mert nélküle a CERN-ben, Európa legnagyobb internet csomópontjában igen nehéz volt dolgozni. A webbel kapcsolatos technológiák többségét, mint az internetet, a hipertextet, a különféle betűtípusú szövegeket már létrehozták, neki csupán az volt a dolga, hogy absztrakt rendszerbe összerakja őket, így azok egy nagyobb, képzeletbeli dokumentációs rendszer lehetséges részei legyenek. Az első magyarországi előadást a webről Tim Berners-Lee egy magyar kutatóval tartotta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság debreceni konferenciáján. 1992-ben webes próbaszolgáltatást indítottak a KFKI internet klub tagjai, ezt követte 1993 decemberében a Budapesti Műszaki Egyetemen egy www-szerver létrehozása Márai Tamás vezetésével.

1994-ben Berners-Lee a neves bostoni műszaki egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) megalapította a W3 Consortiumot, amelyet azóta is igazgat. 2004-ben az angol királynőtől lovagi címet kapott, 2013 nyarán pedig átveheti az első alkalommal odaítélt Erzsébet Királynő Díjat, amelyet a technika és a műszaki tudományok területén évente osztanak ki. Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee szerény ember. Találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt, azt mondja: „jó helyen voltam, jó időben”.”

Forrás:
CERN: az egész társadalmat megváltoztatta a világháló; SG.hu/MTI; 2013. április 30.

Szakirodalom

Hatékonyan használja az angol rendőrség a közösségi portálokat

„A CHI 2013 párizsi nemzetközi konferencián bemutatott tanulmány szerint krízishelyzetekben a hatóságok hatékonyan képesek alkalmazni a Twittert és a többi közösségi oldalt a polgárokkal való kommunikációra.

A Comparative Police Studies in the EU (COMPOSITE) projekt keretében holland, belga, német, brit, francia, olasz, spanyol, román, cseh és macedón kutatók összesen 6672 olyan tweetet elemeztek ki, amelyek a 2011 nyári nagy-britanniai zavargások idején a lakosság és rendőrök váltottak egymással. Az eseményekben 5 ember halt meg és több mint kétszázan sérültek meg. Az okozott kár több mint 200 millió font volt.

A londoni és a manchesteri rendőrség twitterezésének elemzése rámutatott arra, hogy a hivatalok profitálhatnak ebből a tevékenységből: mindkét nagyvárosban sikerült gyakorlatilag valós időben és közvetlenül eljuttatni a szükséges információkat a lakossághoz. Elejét lehetett vetni a különböző rémhírek elterjedésének, a téves tájékoztatásnak, sőt, még a lakosságtól érkezett segítség.
…
„A tanulmány alapján világossá váltak a rendőrség különböző kríziskommunikációs stratégiái. A londoni hatóság kicsit lassabban kommunikált és hivatali nyelvezetet használt. A manchesteri rendőrség viszont közvetlenül válaszolt a polgárok kérdéseire és így, közvetlenebb módon kommunikált” – összegezték a tapasztalatokat a Social Media and the Police – Tweeting Practices of British Police Forces during the August 2011 Riots című tanulmányban. A manchesteri stratégia egyértelműen sikeresebbnek bizonyult, a zavargások alatt 20 000-ről 100 000-re nőtt a helyi rendőrség követőinek száma.

A kutatók kiemelték, hogy ugyan a közösségi platformokon keresztüli kommunikációnak vannak pozitív hozadékai, de pont a gyorsasága és a közvetlensége miatt benne van az a kockázat is, hogy az egyes információk nem a megfelelő hangnemben és túl gyorsan jelennek meg. A szakemberek tíz európai uniós tagállamban kérdezték meg a rendőrségeket az alkalmazott gyakorlatokról és kiderült, hogy – nemzetközi összehasonlításban – a brit és a holland hatóságok használják a leginkább a közösségi portálokat.”

Forrás:
Hatékonyan használja az angol rendőrség a közösségi portálokat; Berta Sándor; SG.hu; 2013. május 3.

Törvények, rendeletek

2013. évi … törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról

Forrás:
2013. évi … törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2013. április 28. (pdf)