Skip to main content

32. szám, 2013. augusztus 5.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Sikerrel zárult a KIM egyszerűsítési programja

„A lakosságra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyszerűsítési Programot dolgozott ki, melynek keretében 228 darab (aleljárásokkal együtt: 249 darab) állampolgárokat érintő hatósági eljárás került felülvizsgálatra és egyszerűsítésre. Az ügyek folyamatának átszervezése, az elektronikus lehetőségek kiterjesztése, a szélesebb körű és pontosabb tájékoztatás, a benyújtandó dokumentumok számának csökkenése mellett a kapcsolódó jogszabályok jelentős része is egyszerűsödött. Az egyszerűsítések eredményeként a Programba bevont eljárások esetében 25%-kal csökkentek a lakosság adminisztratív terhei.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként tavaly elindított Egyszerűsítési Program célja, hogy csökkenjen a lakosságot érintő hivatali bürokrácia: kevesebb legyen a papírmunka, a kitöltendő nyomtatvány, a sorban állás, de kiterjedtebb és pontosabb legyen az üggyel kapcsolatos tájékoztatás – azaz minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az embereket.

Az egyszerűsítés élethelyzet alapú, a mindennapi lakossági ügyintézés széles körét lefedi. Érinti a családdal kapcsolatos ügyeket, adózási kérdéseket, a közmű- és egyéb szolgáltatások területét, az otthonteremtési lehetőségeket, a nyugdíjellátást, az okmányokkal kapcsolatos intézni valókat, a közúti közlekedéssel, mezőgazdasági területtel, munkavállalással, egészségbiztosítással kapcsolatos eljárásokat, valamint horizontális témakörként az aláírási címpéldány használatát is.

A program eredményes végrehajtásához nélkülözhetetlen a résztvevő munkatársak megfelelő felkészítése, amelyet a projektet koordináló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elméleti és gyakorlati részből álló folyamatmenedzsment képzéssel biztosított. A projekt végrehajtásához korszerű, online munkafelületet vezettek be, a programban résztvevőket több mint 300 új folyamatábrázoló szoftver segítette, így olyan korszerű technológiákkal ismerkedhettek meg, mellyel a jövőben is hatékonyan szolgálhatják a közigazgatás fejlesztési intézkedések megvalósítását.

Nemcsak az eljárások, hanem a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is cél volt. A program részeként a – korábbi kísérleti nyelvi egyszerűsítés tapasztalatait figyelembe véve – a KIM 2013-ban kidolgozta a jogszabályok nyelvi egyszerűsítésének az állampolgárok mindennapi életébe is átültethető gyakorlatát, melyben 26 jogszabály szövegét vizsgálták meg és egyszerűsítették az érintett szakterületek. Az újszerű feladat elvégzésében 5 minisztériumból több mint 100 munkatárs vett részt, a jogszabályok kiválasztásába aktívan bekapcsolódtak a résztvevő tárcák. A KIM folyamatos támogatást nyújtott a részvevőknek egységes módszertan, központi képzések, folyamatos szakmai segítségnyújtás és nyelvész szakértő biztosításával. A nyelvi egyszerűsítésre kijelölt jogszabályok zöme a hatósági eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódott. A központi koordináció részéről a korábbi kísérleti nyelvi egyszerűsítésben tapasztalatot szerzett szakmai munkacsoport támogatta a nyelvi egyszerűsítést végzők munkáját, így a közigazgatáson belüli tudás hasznosult.

Az egyszerűsítés alapelveit, eredményeit, jó gyakorlatait, jövőben is hasznosítható tapasztalatait záró rendezvényeken mutatta be a minisztérium az ország több pontján, amelyek során szakmai tapasztalatcserékre nyílt lehetőség. A budapesti központi záró konferencián és két vidéki megyei kormányhivatalban vezetők és szakmai munkatársak mutatták be a projekt eredményeit, tanulságait, a helyszíneken alkalom nyílt kötetlen szakmai munkamegbeszélésekre is, hogy a projekt eredményei minél hatékonyabban hasznosuljanak a mindennapi közigazgatási munkában is.

Az egyszerűsítési munka folyamatáról és eredményeiről a lakosság a Magyary-honlapon tájékozódhat: http://magyaryprogram.kormany.hu/egyszerusitesiprogram.

Az állampolgár- barát közigazgatási rendszer kialakítása érdekében fontos a lakossági vélemények, visszajelzések strukturált becsatornázása a közigazgatás jelenlegi működéséről, hiszen ezek a közigazgatás-fejlesztéshez jól hasznosítható közvetlen, gyakorlati tapasztalatokon alapulnak. Ezért a KIM létrehozott a lakossági visszajelzések rendszerszintű fogadására alkalmas online felületet a Magyary-honlap egyszerűsítési blokkján belül: http://magyaryprogram.kormany.hu/szoljon-hozza, mely linken felkészült szakemberek továbbra is várják az állampolgári észrevételeket.

A fenti feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, az ÁROP-1.2.6-2011-2011-0001 kódszámú „Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítésének koordinációja” című, kiemelt projekt keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 174 247 500 Ft támogatási keretösszegből valósították meg.”

Forrás:
Sikerrel zárult a KIM egyszerűsítési programja; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 31.

Indul a Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása projekt

„A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megvalósításában elindult az Államreform Operatív Program 1.1.15. számú, Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekt. Az államműködés megújítását célzó, uniós finanszírozású kormányzati intézkedések sorába illeszkedő projekt célja, hogy a gazdaság versenyképességének erősítését szolgálja egyes közösségi szolgáltatások innovatív szemléletű átalakításával, új közösségi együttműködések elindításával és a versenyképességi szemlélet elterjesztésével.

A projekt négy részelemből áll össze. Egyfelől, négy önkormányzatnál kísérleti jelleggel Versenyképességi Szerződés előkészítésére kerül sor, amelyek keretében az önkormányzat, a központi kormányzat és a helyi gazdasági szereplők kölcsönös vállalásokra épülő együttműködést alakítanak ki a helyi gazdaság versenyképességének növelésére. Másodsorban, négy kiválasztott közszolgáltatást világítanak át a projekt keretében kiválasztott szakértők: az átvilágítás célja, hogy feltárja, a versenyképesség szempontjából legfontosabb társadalmi csoportok számára megfelelő szolgáltatásokat nyújt-e az állam, továbbá, hogy az érintettek elvárásaira alapozva javítási javaslatokat fogalmazzon meg. Harmadrészt, a versenyképességi innovációs javaslatokat gyűjtő ötletpályázat során az ország bármely területéről lehet a közszféra versenyképesebb működésére vonatkozó javaslatokat tenni. A legjobb ötletek benyújtói lehetőséget kapnak, hogy megfelelő díjazás mellett, szakértők segítségével részletesen kidolgozzák javaslatukat. Negyedrészt, a versenyképességi képzéssorozat keretében a közigazgatás dolgozói, önkormányzatok munkatársai és vállalkozók előadásokon és workshopok-on ismerkedhetnek meg egy új típusú versenyképességi szemlélet legfontosabb gondolataival.”

Forrás:
Indul a Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása projekt; Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal; 2013. július 30.

A KIH agya: bemutatkozik az Elnöki Kabinet

„A KIH Elnöki Kabinetében a helyzetfelismerés és az aktuális állapotot ábrázoló térkép felvázolása után kezdődhetett meg az építő munka. A szervezeti egység kommunikációs stratégiát és arculatot készít, továbbá back office tevékenységként az európai uniós projektekben vesz részt. Emellett az irányító szerv előterjesztéseinek véleményezésében, az elnök által kiadott feladatok utókövetésében és monitorozásában vállal szerepet. Nagy Edit kabinetfőnök a Rádió Orient műsorában a hivatal működése mellett a közigazgatásban rejlő kihívásokról és fejlődési lehetőségről is beszélt.

A KIH Elnöki Kabinetének új vezetője munkája kezdetén legfőbb feladatnak a korábbi munkafolyamatok áttekintését tartotta. A szervezeti egység, a belső szabályozók feltérképezése elengedhetetlen volt az eredményes további működéshez. Nagy Edit a Rádió Orient műsorában elmondta, a helyzetfelismerés és az aktuális állapotot ábrázoló térkép felvázolása után kezdődhetett meg az építő munka. „Sok olyan területet tártunk fel, ahol változtatni kellett a munkafolyamatokon. A jogszerű, hatékony működésnek meg kellett jelennie a belső szabályzatokban” – emelte ki a vendég. A kabinetfőnök hozzátette, emellett a 2013. február 28-án integrálódott Nemzeti Államigazgatási Központ okozta változásokhoz is igazodnia kellett a munkáltatónak és a szervezetrendszernek.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a KIH Elnöki Kabinetének szervezeti felépítéséről is szót ejtett. A Kommunikációs és Szervezeti Osztály és a Kutatási Osztály mellett harmadik egységként a titkársági feladatok jelennek meg. A kommunikációs feladatok a hivatalon kívüli, Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányításával ellátott külső kommunikációra és a hivatalon belüli belő kommunikációra bonthatóak. „Szervezeti egységünk kommunikációs stratégiát és arculatot készít. Továbbá back office tevékenységként az európai uniós projektekben vállal szerepet” – sorolta a tevékenységi területeket a vendég. A kommunikációs feladatok mellett a beszerzésekre, az elnöki döntések felülvizsgálatára és az ügyiratok áttekintésére is kitért.

A kabinet Koordinációs Osztálya az irányító szerv előterjesztéseinek véleményezésében, az elnök által kiadott feladatok utókövetésében és monitorozásában, valamint a belső szabályzatok elkészítésében vállal jelentős szerepet. „Az elnöki védvonal részét képező stratégiai pont a kabinet” – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége. Nagy hozzátette, a Kutatási Osztály hatásvizsgálati és elemzési feladatokat lát el – emellett jelenleg 2 uniós projekt megvalósításáért felel.

A kabinetfőnök kiemelte, az eredményességben fontos szerepet játszanak a munkatársak. „A hivatalban mindenki hozzáteszi a munkához a maga erejét és tudását. A hivatal összetett feladatai igénylik, hogy sokrétű tudással rendelkező kollégáink legyenek” – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Nagy Edit hozzátette, a folyamatos csapatépítés mellett az egyéb szervezeti egységek vezetőivel is fontos a jó kapcsolat kialakítása. A KIM-mel a kommunikáció és más szakmai területeken is folyamatos a kapcsolattartás” – mondta.

„Fontos, hogy az ember mindig visszatekintsen az elvégzett munkára és feladatokra” – jelentette ki a KIH Elnöki Kabinetének vezetője. Nagy Edit kiemelte, az elnök úr a közeljövőben mutatja be a hivatal egyéves működésének eredményeit. „Az elmúlt félévben sok eredményként elkönyvelhető, fontos lépést sikerült megvalósítani a hivatal életében” – hangsúlyozta. Hozzátette, a közigazgatásban ezért is jó dolgozni: bőven akad szakmai kihívás és fejlődési lehetőség. „Az egyetemen megszerzett tudást jól kamatoztatható a közigazgatásban” – zárta szavait a vendég.”

Forrás:
A KIH agya: bemutatkozik az Elnöki Kabinet; OrientPress; 2013. július 31.

Megszűnik a mérték nélküli árverseny a közbeszerzésben

„Üzleti titokká – a polgári törvénykönyv előírásaival összhangban – ezentúl csak az az információ minősíthető, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti sérelmet okozhat az ajánlattevőnek.

A közbeszerzések az elmúlt években – a módosítás okai
A többi szektorhoz hasonlóan az elmúlt években a közbeszerzések területén sem lehet növekedésről beszámolni. Évente a GDP mintegy öt százalékának megfelelő összeget használnak fel ebben a szektorban, ami nagyságrendileg 1500 – 2000 milliárd forintnak felel meg. A másfél évvel ezelőtt hozott törvény módosításának egyik fő célja az Európai Uniós források egyszerűbb és gyorsabb lehívása, mivel az elmúlt években ezek tették ki a közbeszerzések keretében felhasznált összegek közel felét. Az életbe lépett változások egyaránt szolgálják az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit, három fő irány mentén. Elsőként a hatékonyság növelését és az eljárások időigényét csökkentő intézkedéseket érdemes említeni, másodikként a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő lépésekről szólhatunk, harmadik elemként pedig az átláthatóság, ellenőrizhetőség, garanciális feltételek és rendszerek fejlesztése vezérelte a törvényalkotókat.

Hatékonyságnövelés
Az ajánlatkérőknél állandó kérdés, hogy kell–e közbeszerzési eljárást indítani, és ha kell, akkor milyen típusút. A közbeszerzés fajtáját ugyanis a beszerzendő tárgyak értéke határozza meg. A későbbi ellenőrzésekre is figyelő ajánlatkérők a biztonságra törekedve a hasonló, de egymáshoz nem köthető beszerzéseket, szerződéseket is egybeszámítottak, mivel a korábbi szabályozás ebben nem volt teljesen egyértelmű. Ennek egyik következménye volt, hogy a néhány százezer forint értékű beszerzések is több hónapig tartó eljárásban valósulhattak meg, így az eljárások elhúzódása mellett magas adminisztratív költségekkel is számolniuk kellett. A július elsejével életbe lépett törvénymódosítás ezt kívánja orvosolni: az egybeszámítás kötelezettsége a funkcionálisan egybetartozó beszerzésekre vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy beruházás körébe tartozó beszerzéseket kell összevonni.
A törvénymódosítás az eddig kötelező részekre bontásnál is könnyítést hozott. Gyakorlati példával megvilágítva, eddig egy közétkeztetéssel foglalkozó önkormányzati konyhában az egyes élelmiszereket külön-külön részként kellett beszerezni, így az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgyakra tucatnyi szerződése keletkezett. Az ekként elaprózódott részek eredeti célja az volt, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat, de a nagymértékű, kezelhetetlen adminisztráció miatt eredeti célját elvesztve, szinte ellehetetlenítette a beszerzések lebonyolítását és a szerződések menedzselését.

Árverseny – nem mérték nélkül
A közbeszerzés egyik lényegi eleme az árverseny. Emiatt az ajánlattevők sokszor irreálisan alacsony árakat adtak meg abban a reményben, hogy elnyerjék a megbízást. Ezt azonban sok esetben nem tudják tartani a pályázók. Különösen jellemző volt ez az építési beruházások esetében, aminek az eredménye akadozóan haladó kivitelezés, körbetartozás, netán felszámolás, legrosszabb esetben, új közbeszerzési eljárás indítása is lehet. A jogalkotó ennek elkerülése érdekében a most életbe lépett módosítással konkrétabb fogódzókat adott az árak elbírálásához. Az építőipari beruházásoknál az irreálisan alacsony árak megítéléséhez a hivatalos rezsióradíjat kell alapul venni, amelynek pontos összegét – a szakmai szervezetek javaslatai alapján – az építésügyért felelős ágazati miniszter határozza meg. Ha az ajánlattevő ennél alacsonyabb díjjal számol, akkor azt kivizsgálják, de ez még nem jelent automatikus érvénytelenséget, ám alaposabb elemzést igen. További könnyítés ezen a területen, hogy júliustól megemelkedett a kötelező tartalékkeret, így a váratlanul felvetődő költségekre, munkákra már nem kell új beszerzési eljárást indítani, a beruházás ütemterve tartható akkor is, ha előre nem látott elemekre van szükség.

Adminisztrációs költségek és megnövekedett előleg biztosítása
Az ajánlattevői oldal számára a legmarkánsabb változás, hogy az ajánlati dokumentációért csak a nyertes fizet. További jó hír, hogy az ajánlatokat immár csak egy eredeti példányban kell leadni, a másolati példányokat elegendő elektronikus formában. A beruházások gördülékeny és az előírt határidőre megvalósuló kivitelezését szolgálja, hogy komoly változás történt az előleg összegében: az arány továbbra is öt százalék, ám a maximum 68 millió forintra emelkedett. Szintén az ajánlatkérői oldalnak segít, hogy a hiánypótlásnál az ajánlattevő új szereplőt vonhat be, ha ez szükséges, aki konzorciumi partnerként, közös ajánlattevőként esetleg nevesített alvállalkozóként vagy kapacitásnyújtó szervezetként csatlakozhat. A változtatással reményeink szerint növekszik az érvényes ajánlatok száma.

Növekvő átláthatóság – szűkülő üzleti titok
Az átláthatóságot szolgáló változások között figyelmet érdemel a közbeszerzési adatbázis létrehozása. A Közbeszerzési Hatóság saját honlapján e célra dedikált felületet működtet, amelyen az ajánlatkérők kötelesek közbeszerzéseikkel kapcsolatos adataikat feltölteniük, így az országban lezajlott közbeszerzési eljárásokról a teljes nyilvánosság tájékozódhat.
Jelentős súlyú változásnak számít az üzleti titokra vonatkozó szabályozás átalakulása: az eddigi törvény értelmében az ajánlattevők – a bírálati szempontokkal összefüggő információkat kivéve – szinte bármit üzleti titokká minősíthettek, így komolyan korlátozták a versenytársak ellenőrzési lehetőségét. Ez július elsejétől gyökeresen megváltozott, üzleti titokká – a polgári törvénykönyv előírásaival összhangban – csak az minősíthető, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti sérelmet okozhat az ajánlattevőnek.”

Forrás:
Megszűnik a mérték nélküli árverseny a közbeszerzésben; Gazdasági Rádió; 2013. július 30.

Újabb kórházak kerülnek az államhoz

„Augusztus elsejétől újabb három, eddig gazdasági társaságként működő kórház lesz költségvetési intézmény – közölte a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerdán az MTI-vel. A munkavállalókat továbbfoglalkoztatják.

A közlés szerint a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet, és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház működik majd állami intézményként a továbbiakban.

A GYEMSZI tájékoztatása szerint a korábban gazdasági társasági formában működő szolgáltatók feladatait az újonnan létrehozott költségvetési szervezetek látják el, amelyek átvették a gazdasági társaságoktól a szükséges eszközöket, illetve az átvilágítást követően átveszik a kórházak működéséhez kapcsolódó szállítói szerződéseket és szállítói kötelezettségeket.

A gazdasági társaságokban foglalkoztatott munkavállalókat – a dolgozók írásbeli hozzájárulását követően – az új intézmények továbbra is foglalkoztatják.

Közölték továbbá azt is, hogy a három intézményben dolgozó közalkalmazottak alapilletménye, illetménykiegészítése és a rendszeres pótlékainak együttes összege nem lehet alacsonyabb az idén július 15-én érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

Besorolásuknál érvényesül a jogfolytonosság, tehát a gazdasági társasági formában eltöltött munkaviszonyuk is közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek számít.

Az átvett gazdasági társaságokban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók az ágazati béremelésre is jogosulttá válnak 2013. szeptember 1-jétől. Azok, akik az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartoznak és az idén július 15-én foglalkoztatottak voltak, a 2012. január 1-je és 2013. augusztus 31-e közötti időszakra eseti kereset-kiegészítésben részesülnek.”

Forrás:
Újabb kórházak kerülnek az államhoz; HVG.hu/MTI; 2013. július 31.

Élethosszig tartó tanulás a közigazgatásban is

„Ahogy az életben egyre több területen jellemző az állandó tanulás, továbbképzéseken való részvétel, így van ez a közigazgatás területén is. A most indult Közszolgálati Egyetem nem csak a fiatalok nappali képzését biztosítja, hanem az idősebb dolgozók szakmai továbbképzését is koordinálja-jelentette ki Varga Zsolt igazgató, a Somogy Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője a Rádió Orient műsorában. A vezető a nyugdíjrendszer átalakítását sikerágazatnak tartja, amellyel az érintettek jártak jobban. Somogyban, ahol sok a kisnyugdíjas, nemcsak az átlagnyugdíj emelkedett, hanem sokan részesültek méltányossági nyugdíjemelésben is.

A Rádió Orient vendége szerint a nyugdíjágazat a sikeres ágak közé tartozik, az igazgató jónak tartja a 2011-13 közötti átalakításokat. Emellett támogatta a magánnyugdíj megszüntetését és a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását is. A rokkantak kivezetését az ellátásból és egy másik rendszerbe történő áthelyezését szintén támogatandónak nevezte Varga Zsolt. Az átalakításokkal szerinte az érintettek is jobban jártak. A nyugdíjak reálértéke számottevően emelkedett, az ellátások biztonságosabbá váltak – szögezte le.

Somogy megyében is sok a kisnyugdíjas, akik 50-60000 forintból élnek, ezért nagyon fontos, hogy nemcsak az átlagnyugdíj emelkedett, hanem méltányossági nyugdíjemelésre is lehetőségük volt. A rászorultak, akik 70.000 Ft alatti nyugdíjból élnek, havi 5-6 ezer Ft emelést is kaphatnak. A szakember jelentős előrelépésnek tartja, hogy az ’56-os események meghurcoltjainak, börtönre ítéltjeinek kompenzálására is lehetőség nyílt. Somogyban is több tucat ilyen nyugdíjas kapott kompenzációt, ami erkölcsileg és anyagilag is indokolt volt.

Az igazgatónak a kormányhivatal integrációjával kapcsolatban pozitív tapasztalatai vannak, szerinte ezt a rendszert kell folytatni. A járások kialakítása is szervesen kapcsolódik a rendszerhez. Az átalakítás előtt a közigazgatás teljesen szétesett volt, állam működött az államban. Ez a természetes, hogy van egy kormányhivatal és az irányítja az összes szervezetet – szögezte le az igazgató.

Az embereknek meg kell szokniuk, hogy a kormányablakok reggeltől estig nyitva vannak. A nyugdíjágazat szervesen nem integrálódott a kormányablakba, de ha őket keresik fel ilyen üggyel, akkor nem küldik el, továbbítják az anyagát a Nyugdíjfolyósító Intézethez. Nagyon kevés a panasz, pedig több ezer ügyfelük van, de a kollégák emberségesen és nagy szaktudással járnak el-ismerte el Varga Zsolt. Ezt az ONyF felmérései is alátámasztják, mért és valós adatok bizonyítják ügyfeleik elégedettségét.

Az igazgató megerősítette, hogy az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik,neki is kötelező volt a közigazgatási szakvizsga, hiába volt diplomája. A folyamatos tanulás beosztottaknak és vezetőknek elengedhetetlen. Széles a paletta, a nyugdíjbiztosításnál a változásokról rendszeres továbbképzést tartanak, a közigazgatásnál szintén, itt most kiemelkedtek az ügyfélkapus képzések. A most indult Közszolgálati Egyetem integrálja nemcsak a fiatalok nappali képzését, hanem az idősebb dolgozók képzését is koordinálja. Képzések vannak önkéntesek és kötelezők is, helyben és a fővárosban, ahová biztosítják az utazási feltételeket. Ráadásul most új életpálya minősítési rendszert vezetnek be, amely szervesen illeszkedik az új egységes közigazgatási rendszerbe.

Az interjú kapcsán elhangzott, hogy Varga Zsoltot megválasztották a Magyar Kormánytisztviselői Kar területi elnökévé, melynek Dr. Jávor András lett az országos elnöke. „Ez szakmai érdekvédelmi szervezet, de nem szakszervezet, mely országos szinten egy év alatt mindenhol megalakult. Somogyban kétezer körüli tisztviselőt jelent, akinek az érdekeit képviseli” – ismertette az igazgató. Elkészült az etikai kódex, melyet nagy többséggel hagytak jóvá, amelyben makulátlan szakmai pályafutást fogalmaztak meg elvárásként, de ami egyben garanciát ad a kormányzati tisztviselők megvédésére is.”

Forrás:
Élethosszig tartó tanulás a közigazgatásban is; OrientPress; 2013. augusztus 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Lezárult az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata

„Rövidülő ügyintézési határidők, egységes nyitva tartás, online ügyfélszolgálatok, egyszerű azonosíthatóság, akadályoktól mentes ügyintézés. Ilyen jövőképet mutat a hivatali ügyvitelben az a szakmai “alapozó” projekt, amely az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatát tűzte ki célul. A program alapvető célja a közigazgatási szabályozási háttér finomhangolása, alkalmassá téve azt az információ-technológia rohamosan fejlődő világának befogadására.
“A jog (…) az állam nyelve, hivatalos formában történő gondoskodás…” így szólt egykori írásában Kornis Mihály, és eme eszmeiséggel összhangban vizsgálja a jogszabályi környezetet az ÁROP 1.2.10 projekt az ügyfelek kényelméért, ugyanakkor az ügyfelek védelmében.

Átfogó célok és a látható jövő
Az új, módosított jogszabályi környezet a jövőben egyértelműen lehetővé teszi az ügyintézési határidők csökkentését, és a kényelmes, gyors hivatali ügyintézés új, eddig ismeretlen dimenzióit nyitja meg előttünk. A lakossági ügyfelek és a gazdasági társaságok hatékonyabban intézhetik hivatalos ügyeiket, hiszen a projekt megvalósítása lehetővé teszi az adatok összevonhatóságát, könnyebb elérhetőségét vagy a telefonos ügyintézési lehetőségek alkalmazhatóságát, az egyes hivatalok közötti átjárhatóságot. Mindeközben szigorú szabályok rögzítik a nyilvános adatok megismerhetőségét, a személyes, illetve védett adatok védelmét.

Jó gyakorlatok és aktuális informatikai trendek
Az Államreform Operatív Program részeként az ÁROP 1.2.10 kódszámú projekt küldetése megvizsgálni azt a jelenlegi jogszabályi környezetet, amely nehezíti az információ-technológia világának térhódítását és lehetőségeinek kiaknázását a közigazgatásban. A projekt során olyan ajánlásokat fejlesztett ki a szakmai grémium, amelyeket az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet ad ki, és amelyek tartalmazzák a legjobb gyakorlatok tapasztalatait és a technológia éppen aktuális állásának megfelelő trendeket.

Első osztályú szakmai muníció uniós támogatás igénybevételével
A fenti projekt finanszírozási kapacitásainak előnyei legfőképpen a megfelelő „know how”, a magas szintű szakmai tudás bevonásában mutatkoznak meg. Ahhoz, hogy a hetente változó információ-technológia rugalmasan követhető legyen, olyan szakmai tudás bevonására és alkalmazására volt szükség, amelynek finanszírozása a közigazgatás belső költségvetéséből megoldhatatlan lett volna, ugyanakkor bármely piaci környezetben abszolút versenyképesnek tekinthető.

A 2004. évi CXL törvény X. fejezete, amely az Elektronikus Ügyintézést tárgyalja, előírja egyebek közt azt is, hogy nem lehet kötelezővé tenni az elektronikus alkalmazások használatát. Az E-ügyintézésben különösen hangsúlyos szempont pld. az egyenlő bánásmód, a törvény előtti egyenlőség. Külön szabályozott kérdés a törvényben a részrehajlás nélküliség.

A fenti projekt eredményeképpen, „ha majd a jognak asztalánál, nem a régen íródott törvények foglalnak helyet”, elhárulnak az akadályok a fejlődés útjából, és korszerű E-hivatalokban intézhetjük mindennapi ügyeinket.

A fenti feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, „Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata” című, ÁROP 1.2.10 kódszámú projektben, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 199 895 200 Ft támogatási keretösszegből valósították meg.”

Forrás:
Lezárult az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 30.

KEHTA: januártól jöhet az internetes feketelista, a jogsértőnek ítélt tartalom blokkolása az interneten

„Közös, minden szolgáltató számára hozzáférhető adatbázis alapján kötelezővé válhat a bíróság vagy az illetékes hatóság által jogsértőnek ítélt tartalom blokkolása az interneten – az erről szóló hírközlési hatósági rendelet jövő januárban, fél év csúszással léphet életbe.

A jövő év elejétől működésbe léphet az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által üzemeltetett internetes feketelista, mely alapján a Magyarországon működő internetszolgáltatóknak kötelezően blokkolni kell a jogsértőnek ítélt tartalmakat. A Központi Elektronikus Hozzáférhetetlenné Tételi Határozati Adatbázishoz, vagyis a KEHTA-hoz minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell, és a bíróság vagy hatóság által elrendelt tiltásokat azonnali hatállyal életbe kell léptetnie.

A KEHTA eredetileg július 1-jén állt volna élesbe elsősorban azzal a céllal, hogy az interneten megjelenő faj-, vallási, felekezeti, nemi, illetve szexuális orinetáció alapján magánszemélyek vagy csoportok sérelmét megvalósító jogsértő, valamint különösen gyermekeket szexuálisan vagy egyéb módon zaklató, illetve gyermekpornográfiát ábrázoló internetes tartalmakat kiszűrje. Az adatbázis alapján a bíróságok, valamint a törvényben meghatározott hatóság egységes módon, elektronikus úton tudja tájékoztatni a szolgáltatókat ezekről a jogsértő esetekről, az internethozzáférést biztosító cégek ezt követően különböző módokon, domain név, IP-elérés, vagy portszám alapján le tudják tiltani az ominózus tartalmakat.

Ez a rendszer a HWSW információi szerint most is működik, de jóval kevésbé hatékony módon. Jelenleg ugyanis a bíróság hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetmény alapján tájékozódhatnak csak a szolgáltatók a jogsértő oldalakról, vagy más tartalomról, vagyis a jogalkotó a szolgáltatók önkéntes jogkövetésére kénytelen alapozni. Emellett a hirdetményekből nem derülnek ki azok az elektronikus adatok – IP-cím vagy URL -, mely alapján a szolgáltató a blokkolást el kell végezze.

Az új jogintézmény január 1-i bevezetése után ugyanakkor nincs tovább apelláta, így az a szolgáltató, mely a hatóság által üzemeltetett, ugyanakkor nem hatósági nyilvántartásnak számító KEHTA-ban szereplő feketelistát nem emeli át saját rendszerébe, rendbírságot kaphat. A KEHTA-hoz a kapcsolódást a hatóság az Adatkapun keresztül biztosítja, a rendszert minden szolgáltatónál Ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező, kijelölt kapcsolattartók működtetik majd.

A tiltólista működését lehetővé tevő törvényhez kapcsolódó NMHH elnöki rendelet tervezete nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatók pontosan milyen eszközökkel akadályozzák meg a hozzáférést a jogsértő tartalmakhoz. Azt ugyanakkor kifejezetten előírja, hogy az internetszolgáltató olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni a KEHTA-ból részére megküldött adatok biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatok alapján megfelelő védelmi szintet nyújt.”

Forrás:
KEHTA: januártól jöhet az internetes feketelista; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. július 31.

Guardian: minden online tevékenységbe belelát az amerikai nemzetbiztonság

„ Minden online tevékenységbe akadálytalanul beleláthat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egy szupertitkos program segítségével, amellyel a szolgálat email-üzeneteket, internetes csevegő fórumok tartalmát és magánszemélyek böngészési előtörténetét is szabadon kutathatja – írta szerdán a The Guardian online kiadása.

A vezető baloldali brit napilap szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről.

A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át a két lapnak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról.

A The Guardian által szerdán megszellőztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint az XKeyscore nevű program az NSA legszélesebb hatáskörű internetes hírszerzési rendszere, amely óriási adatbázisokat tesz hozzáférhetővé az ügynökség munkatársai számára előzetes bírósági engedélyeztetés és az NSA más munkatársainak felügyelete nélkül.

A The Guardian birtokába jutott bemutató változat szerint a program szinte minden olyan tevékenységre kiterjed, amit „egy tipikus felhasználó az interneten végez”. A kutatható adatok között van az email-üzenetek tartalma, azok címzettjei, a felkeresett honlapok és a keresések listája, valamint a telefonbeszélgetések adatai.

A program azt is lehetővé teszi, hogy az NSA munkatársai valós időben figyelhessék bárki internetes tevékenységét. A The Guardian által idézett NSA-dokumentumok szerint az XKeyscore használatával 2008-ig háromszáz terroristát sikerült elfogni.”

Forrás:
Guardian: minden online tevékenységbe belelát az amerikai nemzetbiztonság; HVG.hu/MTI; 2013. július 31.
XKeyscore: NSA tool collects ‘nearly everything a user does on the internet’; Glenn Greenwald; Guardian; 2013. július 31.

Gyorsabban viszi a hatóság a vagyont

„Több pénzt és értékpapírt vonhatnak el a korábbinál gyorsabban az adótartozóktól. Az adóhivatal július eleje óta elektronikus csatornán igyekszik megtudni: a közadósságok felhalmozói mely bankoknál tartják az értékeiket.

Július eleje óta új rendszert alkalmaz az adótartozók – pénzügyi szervezeteknél tartott – vagyonának felkutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Felmerülő kérdéseit a hatóság a múlt hónap óta elektronikus úton teszi fel a pénzügyi rendszer résztvevőinek, s így gyorsabban juthat hozzá az addig ismeretlen, lényeges információkhoz. A változás kapcsán az adóhivatalnál a Magyar Nemzet kérdésére először is azt közölték: a szolgáltatókat akkor keresik meg, ha a hatóság nem tudja, hogy a köztartozást felhalmozó adózó melyik pénzintézetnél vezeti a folyószámláját, esetleg hol helyezett el betétet.

Az érdeklődő leveleket korábban postán küldték el, s a válaszok is ilyenformán érkeztek meg. A folyamat olykor heteket is igénybe vehetett, a hosszadalmas ügyintézés pedig akár arra is lehetőséget adott, hogy az érintett eltávolítsa a vagyonát. Lassúsága mellett a levelezés pénzbe is került: a hatóság az utóbbi időben havonta átlagosan 1500 levelet küldött a pénzügyi szervezeteknek, az érdeklődés éves postaköltsége így több millió forintra rúgott. Mindezek miatt a hivatal emberei rendszerint csak a nagyobb vagy az adóshoz közel eső intézményeket keresték meg, az összes piaci szereplőnek nem küldhettek minden alkalommal információkérő levelet.

A helyzet július óta alapjaiban megváltozott. A hatóság ugyanis az országban működő valamennyi bankkal elektronikus kapcsolatban áll, így néhány gombnyomás elég ahhoz, hogy a NAV minden egyes pénzintézettől megkérdezze: a szóban forgó adós vezet-e számlát, tart-e ott pénzt, értékpapírt. A válaszok is hasonló gyorsasággal érkezhetnek meg, így akár két-három nap elegendő lehet a köztartozók vagyonának felkutatására. Az adóhivatalnál megjegyezték: a NAV valamennyi adózó ügyében megkeresheti elektronikus úton a szolgáltatókat, a módszert ugyanakkor főként a magánszemélyeknél alkalmazzák.

Ezt az magyarázza, hogy a cégek számláiról rendszerint tud az adóhatóság, a pénzügyi szervezeteknek ugyanis be kell jelenteniük, ha a vállalkozások, gazdasági szereplők számlát vezetnek náluk. Hozzátették emellett azt is, hogy a várakozások szerint az új módszer nyomán több és akár nagyobb összegű hatósági átutalási megbízást, vagyis inkasszót adhat ki a hivatal, így az adóvégrehajtás az eddigieknél eredményesebb lehet. A változás jelentőségét némileg szemlélteti, hogy a NAV az esztendő első felében nagyjából 540 ezer inkasszót bocsátott ki, az ügyek összesen megközelítőleg 1600 milliárd forintról szóltak. A hivatalhoz végül valamivel több mint százmilliárd forint folyt be.”

Forrás:
Gyorsabban viszi a hatóság a vagyont; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2013. augusztus 2.

Informatika, távközlés, technika

Tízmilliárdok vasútbiztonságra

„Európai szinten piacvezető, de hazai vasútbiztonsági piacon új szereplőként jelent meg legalacsonyabb ajánlatával a most folyó tenderen az Alstom. A cég a szegmens két tekintélyes szereplőjével van versenyben: a Siemensszel, amely a kormány stratégiai partnere, és a Thalesszel, amely a Közgép-unoka Dunántúli Kft-vel indult.

Három hét múlva hirdeti ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) annak a vasútbiztonsági pályázatának az eredményét, amelynek az értékét előzetesen 24,806 milliárd forintosra becsülte. Az eredmény elvileg sejthető, mert a minapi, nyilvános tenderbontás szerint az Alstom Hungária Zrt. vezette konzorcium adta be a legkedvezőbb ajánlatot, márpedig az ár 95 százalékos súllyal szerepel az elbíráláskor. A cég konzorciumi partnere az Alstom Ferroviaria Spa.

A párosnál 20 százalékkal, azaz ötmilliárd forinttal drágábban vállalná a munkát a Thales Ausztria GmbH, amely a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezés Építő Kft-vel társult. Utóbbi a MÁV hasonló nevű építési főnöksége jogutódjaként jött létre 2000-ben. A Dunántúli érdekessége, hogy ígéretes profilja ellenére kimaradt a MÁV-nál folyó tevékenység-visszaszerzésekből, tavaly áprilisban a Transdanuvius ellenőrzése alá került, utóbbi ez évtől a Közgép Zrt. tulajdona. A Thales saját, 15 fős magyarországi vasút-informatikai leánycégét ugyanakkor nem vette be a konzorciumba. A harmadik versenyző a Siemens Magyarország Zrt., amely a svájci Siemens AG-vel és a németországi Siemens AG-vel társult. A céghármas a NIF által előzetesen becsült árnál mindössze 1,25 százalékkal vállalná olcsóbban a munkát , vagyis a három pályázó közül a legdrágább ajánlatot adta.

Az elbírálásban 5 százalékos súlyt kap az, ha az ajánlattevő a kötelezően előírt 36 hónapnál 6 hónappal hosszabb jótállási időt vállal. Egyéb szempontról nem tudunk, mindazonáltal nem ritka, hogy az eredményhirdetés előtt még kétely támad valamely ajánlat vagy ajánlattevő megfelelő voltával kapcsolatban.

A mostani tender azért is nagyon fontos, mert hasonlók sora várható 2020-ig. Ezek eredményeként – az idei számok alapján – az ország 240 milliárd forintot tervez elkölteni vasúti biztosítóberendezések és az ERMTS közlekedés-irányítási rendszer telepítésére. A mostani pályázat nyertesének a Gyoma-Békéscsaba vonalon kell biztosító- és távközlési berendezéseket és távközlési rendszereket telepítenie, ETCS-rendszert létrehoznia a Gyoma-Lőkösháza vonalon, és felújítania a békéscsabai vasútállomást, és kiépíteni az utas-tájékoztatási rendszerét is. A vasútvonal román határ túloldalán lévő (Kürtös-Arad közötti) szakaszán az Alstom végzi az ERTMS rendszer telepítését.

Mindhárom konzorcium vezetőjének és tagjainak is kiváló tapasztalatai és referenciái vannak a vasútbiztonsági piacon, de a magyarországi pályázat szempontjából nagyok közöttük a különbségek. A Thales nagyjából 25 százalékkal rendelkezik az európai vasút-informatikai fejlesztések piacán, elsősorban pályamenti ERTMS berendezések terén erős. A magasabb árat kérő Siemens elsősorban Németországban erős az ERTMS fejlesztések piacán, de úgy tudjuk, hogy csak egy átadott ERTMS vonallal büszkélkedhet.

Az Alstom ERTMS megoldását 10 uniós tagországban használják, a pályamenti ERTMS-2-es berendezések piacán 40-42, a fedélzeti ERTMS berendezéseknél pedig 70-75 százalékos részesedése van.

Ám a cég csak most lépne be a hazai vasútbiztonsági szegmensbe. Talán ezzel is magyarázható, hogy ilyen kedvező árat ajánlott a tenderen, bár Andreas Knitter, az Alstom Transport regionális alelnöke a Magyar Közlekedés tegnap megjelent számában más magyarázatot adott. Eszerint a társaság a munkának akár a 80 százalékát is Magyarországon végeztetné. A tervezést az Alstom budapesti közlekedés-informatikai cége, a TIS végezné, de helyi alvállalkozók munkája lenne a kábelezés, a földmunka és sok más kritikus rendszer szállítása is, csak a berendezések érkeznének külföldről.

Nincs információnk arról, hogy a másik két pályázó mennyi magyarországi munkavégzést, beszállítást vállalna, a Thales-Dunántúli páros esetében szintén jelentős mértéket feltételezhetünk. Tény, hogy jól jár, aki itt terveztet: piaci vélemények szerint a vasúti informatikai mérnökórák Magyarországon 30 euróba kerülnek, Olaszországban 60 euróba, az uniós átlag 60-90 euró, ezen belül a németországi és a svájci inkább 90 euró. A magyarországi terveztetés, beszállítás tehát olyan költségelőnyt jelent, hogy – az Alstom ajánlati árából kiindulva –, 2020-ig vasútbiztonságra elköltendő 240 milliárd forintból 48 milliárdot meg lehetne takarítani, vagy ennyivel több beruházást lehetne végrehajtani.

Az EU fizeti a 85 százalékát
Az ERTMS egy egységes európai közlekedés-irányítási rendszer, amely a szabványosításon keresztül növeli a közlekedés biztonságát, javítja irányítását, megkönnyíti a határokon keresztüli üzemeltetést, kommunikációt. Kiépítését és telepítését 85 százalékban finanszírozza az EU. Megléte a hét országgal határos és két európai vasúti folyosó által érintett Magyarország számára prioritás. Két részből áll: a fedélzeti vonatbefolyásoló eszközökből (ETCS) és a hozzá tartozó infokommunikációs eszközökből. Utóbbiak az ERTMS-1 esetében a pálya mentén telepített berendezéseket jelentik, míg az ERTMS-2 esetében – mint a mostani, magyarországi tendernél is – egy GSM-R rendszert.”

Forrás:
Tízmilliárdok vasútbiztonságra; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2013. július 30.

Az amerikai szervek régóta kíváncsiak a forgalmi adatokra

„A Deutsche Telekom és az amerikai igazságügyi minisztérium, illetve az FBI 2001. április elsején kötöttek egymással szerződést, amely lehetővé tette a távközlési cég adataihoz való tengerentúli hozzáféréseket.

A dokumentumot német részről Hans-Willi Hefekäuser, a DT versenypolitikai részlegének akkori vezetője írta alá. A megállapodás megkötésére azért volt szükség, mert a német cég meg akarta vásárolni a Voicestream nevű társaságot. Az ilyen jellegű papírokat CFIUS-egyezményeknek nevezik, utalva az amerikai kabinet alá tartozó Committee on Foreign Investment in the United States nevű szervezetre, ami az USA területén megvalósuló külföldi befektetésekkel és azok lehetséges nemzetbiztonsági hatásaival foglalkozik.

A 27 oldalas dokumentumból világosan kiderült, hogy az amerikai távközlési vállalatoknak már a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt is biztosítaniuk kellett, hogy a helyi hatóságok hozzáférhessenek az online forgalmi adatokhoz és a kommunikációs tartalmakhoz. A Voicestream vezetőit kötelezték arra , hogy minden belföldi távközlési, illetve minden amerikai ügyfél számláját érintő tartalmat tároljanak el. Emellett – legalább két éven át – meg kellett őrizni a számlainformációkat is. Semmit sem lehetett törölni, még akkor sem, ha külföldi törvények erre kötelezték volna a céget.

Előírás volt továbbá, hogy minden kapcsolatot olyan intézményen keresztül kellett vezetni, amelyek a Voicestream ellenőrzése alatt álltak és amelyek az USA területén voltak. Minden ilyen intézményben lehetővé kellett tenni a megfigyelési lehetőséget az amerikai szervek számára. Ezenkívül „technikai vagy más támogatást” is kellett nekik nyújtani. A tengerentúli hatóságok bírósági végzések, közvetlen elnöki utasítások, az 1934-es távközlési törvény és más jogszabályok, például a nemzetbiztonsági szabályozások és a vészhelyzetekre vonatkozó rendeletek alapján férhettek hozzá az adatokhoz. Más államok viszont nem tekinthettek bele az információkba és minden ilyen jellegű kísérletet azonnal jelenteni kellett az amerikai igazságügyi minisztériumnak.

Fontos kitétel volt, hogy a Voicestream köteles volt egy megfelelő kapcsolattartót kijelölni, akinek állandóan elérhetőnek kellett lennie. A megkötött szerződéssel kapcsolatos minden iratot „bizalmas” jelzéssel kellett ellátni, így akarták elérni, hogy az információk „üzleti titkoknak” tűnjenek. A DT képviselője kénytelen volt aláírni a dokumentumot, a német fél ugyanis csak így vásárolhatta meg a távközlési vállalatot. A Voicestream ma már a T-Mobile USA nevet viseli és köteles az amerikai jog szerint működni.”

Forrás:
Az amerikai szervek régóta kíváncsiak a forgalmi adatokra; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 29.

Kell a Wi-Fi Európának

„Rohamléptékben nő Európában a Wi-Fi-alapú vezeték nélküli internetkapcsolatok népszerűsége az okostelefon-felhasználók körében, a Wi-Fi-re ráadásul a jövőben még nagyobb szükség lesz a mobilhálózatok tehermentesítése érdekében. Az EU ezért a hotspotok és kiscellák által igénybe vehető, minél nagyobb frekvenciakeret felszabadítását javasolja.

Az Európai Bizottság egy frissen megjelent tanulmánya szerint a Wi-Fi-alapú vezeték nélküli internet népszerűsége rohamléptékben nő az európaiak körében, és ez a trend a jövőben várhatóan töretlenül folytatódni fog. 2012-ben az EU-ban a vezeték nélküli összes adatforgalom 71%-át wifikapcsolattal rendelkező okostelefonok és táblagépek generálták, és ez az arány 2016-ra várhatóan 78%-ra fog nőn, dacára az addigra szinte mindenhol elérhetővé váló mobil szélessávú hálózatoknak.

A fogyasztói szokások változása miatt a jövőben EU-szerte további frekvenciasávokat kellene felszabadítani a növekvő igények kielégítésére. A Bizottság szerint a jövőben a 3G/4G-alapú hálózatok jelenthetik a gerincét a vezeték nélküli adatkommunikációnak, a rendelkezésre álló spektrum szűkössége, valamint a drága licencelés miatt a megosztott Wi-Fi hálózatokra, illetve a szolgáltatók által üzemeltetett hotspotokra kulcsszerep hárul a jövőben. „A Wi-Finek óriási sikere van. Minden érintett szereplőnek haszna származik belőle. Gondoskodni fogok arról, hogy az Európai Bizottság a rendelkezésre álló spektrum bővítése és a szabályozás rugalmasabbá tétele révén elősegítse a vezeték nélküli helyi hálózatok további terjedését” – nyilatkozta a tanulmány kapcsán Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felelős biztosa.

A Wi-Fi és más (a hagyományos makrocellás mobil-bázisállomásokat kiegészítő) kiscellás infrastruktúrák együttes használata az EU szerint úgy tehermentesítheti a 3G/4G-hálózatokat, hogy ún. felhordó funkciót biztosít ezeken a hálózatokon kívül, és egyúttal minimálisra csökkenti a költségeket a hálózatüzemeltetők és a felhasználók számára egyaránt.

Ha ezek a technológiák szélesebb körben elterjednek, az üzemeltetők több ezermilliárd eurós megtakarítást tudnak elérni a fogyasztói igények kielégítését célzó hálózatbővítések során – áll a Bizottság közleményében. A kiscellás technológia révén ráadásul a hálózati lefedettség nehezen elérhető helyeken, például nagyobb épületeken belül is megoldható. Ilyen cellákat ma még a legtöbb EU-tagországban nem alkalmaznak széles körben, elsősorban a jogi/szabályozási környezet hiányosságai miatt.

Az Európai Unió tanulmányában a mobilhálózatok kiscellás, illetve Wi-Fi-n keresztül történő tehermentesítése érdekében több ajánlást is megfogalmaz, így többek közt hangsúlyozza, hogy az 5150 és 5925 MHz közti tartományt minden tagországban elérhetővé kell tennie a szabályozó hatóságoknak a Wi-Fi-hálózatok számára. Emellett el kell érni, hogy a 2,6 GHz-es és 3,5 GHz-es sávokat mielőbb felhasználhassák a mobilszolgáltatók a kiscellás hálózatokhoz, továbbá csökkenteni kell a tehermentesítő rendszerek és a nyilvános helyen működő hálózatok kiépítésének adminisztrációs költségeit.”

Forrás:
Kell a Wi-Fi Európának; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. augusztus 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos várossá válna Bécs

„ Michael Häupl bécsi polgármester és Doris Bures osztrák közlekedési, innovációs és technológiaügyi miniszter megállapodást írt alá arról, hogy Bécs a következő évtizedekben okos várossá válik.

A cél a várostechnológiák korszerűsítésének, a hatékonyabb energiahasználatnak és az életminőség biztosításának az elősegítése. Michael Häupl elmondta, hogy az úgynevezett okos városok intelligens megoldásokat jelent azokra problémákra, ami a milliós nagyvárosokkal összefüggésben alakulnak ki. A kihívások között van a klímaváltozás és a természeti erőforrások kimerülése. Bécs már most is okos város, ezt támasztja alá Boyd Cohen amerikai klímastratéga összehasonlító anyaga, amelyben az osztrák főváros az első helyen található. Ennek ellenére nem dőlhetnek hátra, szeretnének nemzetközi viszonylatban továbbra is úttörők lenni, s a most megkötött megállapodással erősíteni akarják az állam és a település közötti együttműködést.

Bécs 2050-ig szóló fejlesztési tervet dolgozott ki, Doris Bures miniszter közölte, hogy 18 városban vannak hasonló projektek. A fővárosban a főpályaudvaron geotermikus hőt használnak fűtésre és hűtésre, ráadásul egy olyan forgalmi csomópontot akarnak létrehozni, ahol vonatok, elővárosi vonalak, buszok, villamosok, repülőtéri járatok, utasok és kerékpárosok találkoznak. A miniszter hangsúlyozta: Ausztria éllovasnak számít a városokat okosabbá tevő technológiák szempontjából, legyen szó energiatakarékos épületekről, környezetbarát közlekedésről vagy intelligens áramhálózatokról. Bécs bemutatja, hogy az innovációk miként tehetnek még élhetőbbé és környezetbarátabb településsé egy várost.

Bécs az élére akar állni az európai okos város folyamatoknak és szoros együttműködést akar megvalósítani a közigazgatás, a kutatás-fejlesztés és a gazdaság között. A projektekbe bevonnák a tudományos és a felsőoktatási intézményeket is. A programokat részben európai támogatásokból valósítanák meg.”

Forrás:
Okos várossá válna Bécs; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 30.

Hétvégenként ingyen lesz az áram

„A brit British Gas azt tervezi, hogy egyes fogyasztóinak hétvégén ingyenessé teszi az áramfelhasználást. Az okos mérőkkel felszerelt otthonokban lehetővé váló megoldás fő motivációja az, hogy a fogyasztók kevésbé használják hét közben az elektromos energiát, csökkentve a hét közbeni csúcsfogyasztást, jobban eloszlatva a hálózatra nehezedő nyomást.

A brit British Gas azt tervezi, hogy egyes fogyasztóinak hétvégén ingyenessé teszi az áramfelhasználást – írja a BBC. Az okos mérőkkel felszerelt otthonokban lehetővé váló megoldás fő motivációja az, hogy a fogyasztók kevésbé használják hét közben az elektromos energiát, csökkentve a hét közbeni csúcsfogyasztást, jobban eloszlatva a hálózatra nehezedő nyomást.

Sam Laidlaw, a Centrica vezérigazgatója – a British Gas ennek a cégnek a leányvállalata – szerint a megoldással elkerülhető lesz az, hogy a hétköznapi csúcsidőben plusz erőművi kapacitásokat kelljen beindítani, illetve így kevesebb károsanyagot is bocsátanak majd ki. A rendszer az Egyesült Államok egyes részein már működik, ott a hétvégi ingyen áramért cserébe hét közben magasabb árat kell fizetniük az energiáért a fogyasztóknak. A vezérigazgató eközben elismételte azokat az aggodalmakat, melyek szerint a régi erőművek bezárása energiahiányt okozhat, ugyanakkor ez mindössze csak néhány órára tehető évente.

A tervezett rendszert többen bírálják, mivel szerintük a hétvégi olcsó áram túlzott fogyasztáshoz, nagyobb környezetszennyezéshez vezet majd. A magasabb hét közbeni árakról egyelőre még nincs hír, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az ingyen energiával csak bizonyos fogyasztókat tudnának az emberek a kedvezményes időszaknak üzemeltetni, a hűtőnek például állandóan mennie kell. Az okos mérőkkel kombinált rendszerrel a fogyasztók ugyanakkor kétségkívül optimalizálhatják fogyasztásukat, és rezsiköltésüket is.”

Forrás:
Hétvégenként ingyen lesz az áram; HVG.hu; 2013. augusztus 1.

Google Térképre költöznek a kulturális események és közintézmények a XI. kerületben

„A szolgáltatást a kerületi vállalkozások: szórakozó- és vendéglátóhelyek, a kulturális városközpont galériái és kiállítóhelyei is igénybe vehetik majd.

Újbuda Önkormányzata Európai Uniós támogatásból új térinformatikai rendszert hoz létre. A Google Maps alapú kerületi „kisokosban” nem csupán a közintézmények (óvodák, szakrendelők, posták) lesznek elérhetők, de a kerületi kulturális események, rendezvények is a térképre kerülnek. A kerületi vállalkozások az átadást követően maguk bővíthetik majd a térképes adatbázist, a felhasználók pedig a Facebook-on, vagy a Twitter-en ajánlhatják, értékelhetik kedvenc újbudai szolgáltatójukat, vagy közösségi helyüket. Az önkormányzat honlapja alatt elérhető rendszer béta változatát dr. Hoffmann Tamás polgármester mutatta be, mely végleges formájában augusztus 20-tól lesz elérhető az érdeklődők számára az újbudai Önkormányzat portálján keresztül.

Újbuda térinformatikai rendszerének központi eleme a Google Maps térkép, az ide látogatóknak csak rá kell keresniük a közérdekű helyekre és intézményekre, eseményekre és rendezvényekre. Az Önkormányzat reményei szerint a kereskedők és szolgáltatók is megjelenítik majd magukat a térképen, sőt az oldal lehetőséget ad arra is, hogy maguk a látogatók rögzíthessenek helyeket és eseményeket a rendszerben. A térképen keresgélők a Google Maps minden megszokott szolgáltatását elérhetik az önkormányzat által fejlesztett változaton, így a felhasználók a térkép segítségével akár az útvonalat is megtervezhetik az elérni kívánt helyre.

Dr. Hoffmann Tamás, a kerület polgármestere a fejlesztéstől a helyi turizmus és a kkv-szektor fellendülését várja, hiszen az „online kisokos” legfőbb célja, hogy informálja és segítse Újbuda lakóit és a kerület iránt érdeklődőket. A polgármester szerint a fejlesztés segíti a helyi kulturális események, illetve pezsgő kulturális élet megismertetését is, hiszen az alkalmazás segítségével még több kerületi lakoshoz juthatnak el ezek az információk.

A rendszer szeptembertől alkalmas lesz a kerületi kerékpárutak térképnézetére, valamint képek és videók feltöltésére is. Az újbudai önkormányzat további fejlesztési tervei között szerepel, hogy az alkalmazás képes legyen a helyi hírek megjelenítésére és a hirdetéskezelésre, de fontos célja a kerületnek, hogy az újbudai információs rendszer viszonylag gyorsan ios és android rendszereket is elérhetővé váljon. A legújabb trendeknek megfelelően a kerületi „kisokos” természetesen rendelkezik mobil és tablet eszközökre optimalizált változattal is. ”

—————-

„Újbuda Önkormányzata az Újbuda Kulturális Városközpont keretei között új térinformatikai rendszer fejlesztését kezdeményezte, amely korszerű, Google Maps alapokra épülő fejlesztésként informálja és segíti a kerület lakóit. Az internetes kerületi kisokosban nem csupán a közérdekű intézmények, szolgáltatások lesznek kereshetőek, de kerületi események, rendezvények is a térképre kerülnek majd.

Török Gábor az informatikai projekt vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a rendszerhez szükséges adatbázisok már korábban is rendelkezésre álltak, de az új technológiával jobban kereshetővé válnak az adatok, az útvonaltervezéssel, azonnali térkép megjelenítéssel pedig egy kiváló tájékozódási eszközt adnak a felhasználó kezébe.

– Többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy hol találhatunk meg egy intézményt, vagy egy szolgáltatót, meddig van nyitva, van-e a közelében posta, fodrász, vagy bármilyen olyan hely, ahol el akarunk intézni valamit – mesélt a kisokos hasznáról a szakember. A rendszert az önkormányzat a közösségi funkcióval szeretné élőbbé tenni. Vállalkozások regisztrálhatják magukat az oldalon, szórakozóhelyek adhatnak hírt programjaikról, koncertjeikről, ami a fiatalokat is bevonzhatja a portálhasználók körébe.

Hoffmann Tamás polgármester bevezetőjében elmondta, az frissen elkészült rendszer a kerület egy egy újabb információs csatornája, amely arra is lehetőséget ad, hogy bemutassuk, milyen értékeink vannak lakóhelyünkön. A mai online világban elengedhetetlen, hogy internetes felületen is lehessen tájékozódni, ez pedig akkor működik a legjobban, ha mindent egy helyen megtudhatunk – tette hozzá a kerület vezetője.

Kupper András kultúráért felelős alpolgármester azt emelte ki, a térinformatikai rendszer egyben fontos kulturális szolgátatás is lesz, hiszen a térképen nemcsak a közhivatalok, iskolák, hanem az önkormányzati és nem önkormányzati kulturális terek valamint programjaik is rögzíthetőek. Nagy előrelépés, hogy bárki visszajelezheti tapasztalatait. – Megírhatják, hogy ez a koncert tetszett, a másik kiállítás csapnivaló volt, vagy éppen jelzik, ha nem oda valónak találnak egy helyet. Ezzel az interaktivitással folyamatosan emelhetjük Újbuda kulturális életének színvonalát – jelentette ki az alpolgármester.

A térinformatikai rendszer 2-3 hét múlva startol a terkep.ujbuda.hu címen, jelenleg a rengeteg adat rögzítése zajlik. A projekt befejezéséig több modullal is bővül a rendszer. Hamarosan elkészül egy gyors és intelligens mobil alkalmazás, melynek épp a tesztelését végzik a szakemberek, de a kerékpárutak megjelenítése és a médiatár is segíti majd a tájékozódni vágyókat. Az utóbbi funkció lehetővé teszi, hogy az eseményekhez, helyekhez képgalériákat, videókat töltsünk fel. A Középtávú tervek között pedig a közlekedési információk, dugófigyelők megjelenítése is szerepel. ”

Forrás:
Google Térképre költöznek az újbudai kulturális események és közintézmények; MTI Önkormányzati Sajtószolgálat; 2013. július 30.
Google alapú kisokost fejlesztett a kerület; Újbuda/Újbuda TV; 2013. július 29.
Lásd még:
Újbuda Önkormányzata informatikai stratégiája 2012-2015; Komunáldata Kft. (pdf)
Budapest XI. kerület, Újbuda Önkormányzata térinformatikai rendszer (más célú rendszer)

Szakirodalom

Nyílt kormányzati adatok : A nyílt kormányzati adatok kezdeményezéseinek empirikus elemzése

„A nyilt kormányzati adatok (Open Government Data – OGD) kezdeményezései, és különösen a nyílt adatok portáljai, a 2000-es évek közepe óta számos OECD- és nem OECD-országban megjelentek a helyi és központi kormányzat szintjein. Lényeges, hogy megértsük azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az általános célok eléréshez szükséges hatékony és hatásos módon valósítsák meg. Ez különösen igaz a nyílt adatok kezdeményezéseinek a nyílt kormányzati intézkedésekben betöltött fontos szerepe miatt.

A tanulmány kiemeli a nyílt kormányzati adatok kezdeményezéseit alakító legfontosabb elveket, fogalmakat és feltételeket, továbbá a megvalósításuk során fellépő problémákat. Hangsúlyozza a nyílt kormányzati adatok és az adatelemzés által megnyíló lehetőségeket, de figyelmeztet is a nehézségekre.

Végül az alapvető fogalmak és ügyek elemzése elvezet a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos kezdeményezések empirikus elemzéséig, Idáig nem nagyon elemezték és bizonyították ezeknek a törekvéseknek a hatását és hasznát.. A tanulmány módszertant javasol ennek orvoslására. A módszertan áll egy ex-ante és ex-post alkalmazandó elemzési keretből, és egy összegyűjtendő adatkészletből, melyet az egyes OECD-országoktól kell beszerezni. A szerzők véleménye szerint így lesz lehetséges egy összevető, hiteles, közös metrikát kialakítani.”

Forrás:
Open Government Data : Towards Empirical Analysis of Open Government Data Initiatives; Barbara Ubaldi; OECD Working Papers on Public Governance; ISSN : 1993-4351 (online), DOI :10.1787/19934351; 2013. május 27. (pdf)

Ár-teljesítmény arány a norvég kormányzatban

„A jelentés a norvég központi kormányzat értékelésének eredményeit közli. Különösen azokat a reformokat vizsgálja, melyek célja az volt, hogy javítsák a központi kormányzati működés minőségét (jobb teljesítmény) és hatékonyságát (kevesebb pénz). Kiindulva a tényekből és a kvantitatív összevtő mérésekből, a reformok áttekintése után tíz kiválasztott területen ajánlásokat fogalmaznak meg…”

Forrás:
Value for Money in Government: Norway 2013; OECD; ISBN: 9789264201927, DOI: 10.1787/9789264201927-en; 2013. július 12.

Felkészülés a kriptográfiai világvégére

„A Balck Hat USA 2013 konferencián elhangzott előadás prezentációja. Témája a kriptográfiai algoritmusokkal kapcsolatos tudományos kutatás új eredményei, amelyek veszélyeztetnek két kulcsfontosságú, az internetes bizalom alapjául szolgáló, algoritmust: RSA és Diffie-Helman.”

Forrás:
The Factoring Dead: Preparing for the Cryptopocalypse; Alex Stamos; 2013. augusztus 3.

Törvények, rendeletek

NFM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával, a GSM-R rendszer fejlesztésével, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer (a továbbiakban: ED rendszer) bevezetési időszakával kapcsolatos feladatok koordinációjának ellátására 2013. július 1. napjától 2013. december 31. napjáig Both Zoltánt – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben, valamint az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.-ben viselt elnöki tisztségének egyidejű fenntartása mellett – miniszteri biztossá nevezem ki.
…
6. § A miniszteri biztos megbízása a következő hálózati elemekre terjed ki a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete, valamint a GSM-R rendszer kialakításával összefüggő egyes feladatokról szóló 1486/2012. (XI. 7.) Korm. határozat alapján:
a) Nemzeti Távközlési Gerinchálózat és alrendszerei;
b) Zártcélú Rendészeti Hálózat;
c) Informatikai Közháló (Köznet, Sulinet);
d) K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer;
e) családi anyakönyvi rendszerben a rendszerhez csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózat, az azonos telephelyen belüli (helyi) adatátviteli hálózatok kivételével (a továbbiakban: helyi hálózatok kivételével);
f) kormányhivatalok közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
g) járási hivatalok közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
h) kormányablakok közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
i) okmányirodák közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
j) Bírósági Hálózat és az Ügyészségi Hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
k) Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat szolgáltató oldali végpontjai közötti adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
l) GSM-R rendszer;
m) ED rendszer;
n) egészségügyi rendszerek;
o) egyéb, az államigazgatás átszervezése során kijelölt intézmények, szervezetek, valamint állami tulajdonú gazdasági társaságok közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózatok, a helyi hálózatok kivételével.

7. § A miniszteri biztos feladata
a) a 6. §-ban felsorolt hálózatok működésének áttekintése, a 2011. évben elindított és 2012., 2013. évben folytatódott konszolidációs folyamatok kiterjesztése, különös tekintettel a szolgáltatások eredményességére, költségekre, szerződéses konstrukciókra és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. és a közreműködő piaci szereplők szerződésekben ellátott feladataira;
b) a 4. §-ban felsorolt társaságok és szervezetek, az önkormányzatok, valamint a felhordó hálózati szegmensben érintett más állami tulajdonú, felügyeletű szervezetek közvetlen vagy közvetett vagyonkezelésében lévő állami vagyonelemek (tornyok, alépítmények, aktív és passzív eszközök) hasznosításával kapcsolatos egyeztetések lefolytatása, támogatása, a hasznosítás elősegítése;
c) az átalakuló közigazgatási szervezetrendszer igényeinek megfelelő szolgáltatási és hálózati struktúra kialakítása;
d) a központi közigazgatás intézményrendszer szolgáltatási szerződéseinek felülvizsgálata vagy újratárgyalása, a lehető legjobb szolgáltatási szintek elérése a költséghatékonyság, takarékosság szem előtt tartásával;
e) a megvalósítás alternatíváinak elemzése, a szolgáltatással összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök áttekintése, javaslattétel az új modell szerinti előterjesztésekre;
f) az állami hálózatok konszolidációjának, a gerinchálózati szolgáltatások és egyes végpontok állami tulajdonú hálózatokon történő megvalósításának irányítása;
g) az Európai Unió által finanszírozott vasúti pálya fejlesztések eredményeképpen elengedhetetlen vasúti biztonsági célú távközlési rendszer (GSM-R rendszer) korszerűsítés megvalósítási alternatíváinak elemzése, a kiválasztott optimális alternatíva megvalósításának megszervezése, összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel;
h) az ED rendszer megvalósításának megszervezése, összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel;
i) az egészségügy informatikai rendszereit kiszolgáló hálózat megvalósításának megszervezése, összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel;
j) az egyéb állami távközlési és informatikai (távközlési ellátás feltételei) fejlesztési programok áttekintése (például Klebelsberg Intézményfenntartó Központ); a megvalósítás elemzése, összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel;
k) az állam tulajdonában lévő egyes távközlési infrastruktúra-rendszerek igénybevételét jelenleg korlátozó, a korábbiakban megkötött szerződések áttekintése, újratárgyalásának támogatása, a szükséges módosításra vonatkozó javaslatok kidolgozása;
l) közreműködés a választási informatikai rendszer kormányzati célú hálózati kapcsolatainak kialakításában, a választási informatikai rendszer hírközlő hálózati elemei infrastrukturális megvalósíthatóságának véleményezése, összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 28/2013. (VIII. 1.) NFM utasítása a miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 38. szám, 2013. augusztus 1.; 6612-6613. oldalak (pdf)