Skip to main content

7. szám, 2014. február 17.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Konferencia a hazai területi fejlesztések jövőjéről

„Intenzív tervezési és egyeztetési időszak áll előttünk, nemcsak kormányzati, hanem területi és helyi szinten is – mondta Komoróczki István tervezéskoordinációért felelős államtitkár a Területi Tervezési Szakmai Konferencia és Konzultációs Napok megnyitóján, Budapesten.

A rendezvényen a szervezők – így a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal – áttekintik a területi és városi programtervezeteket, amelyek már beérkeztek a minisztériumba.

Komoróczki István hangsúlyozta, Magyarország számára az egyik legfontosabb kormányzati feladat a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai dokumentumok elkészítése és beterjesztése az Európai Bizottsághoz. Ennek első lépéseként a Kormány várhatóan február végéig benyújtja a Partnerségi Megállapodás című stratégiai dokumentumot, majd ezt követően március 31-ig az operatív programokat.

Greinstetter Balázs gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta, hogy a fejlesztési források jelentős részét – a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) közel egészét, és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 50 százalékát – 2014-től a helyi szereplők tervezhetik, és a végrehajtásban is részt vehetnek. Ennek keretében a megyék a tervezés során összesen 450 milliárd forinttal, a megyei jogú városok 220 milliárddal, a kistérségek pedig további 330 milliárddal kalkulálhatnak majd – a többi operatív program hozzájárulása mellett.

A három napos konferencia során a résztvevők megvitatják valamennyi megye, megyei jogú város, továbbá Budapest és a Balaton Térség fejlesztési elképzeléseit az operatív programok által biztosított keretek és lehetőségek tükrében.”

Forrás:
Konferencia a hazai területi fejlesztések jövőjéről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. február 11.

A kormányablakok a közigazgatás új civilizációjának hírnökei

„Az országban sorra nyíló kormányablakok a közigazgatás új civilizációjának hírnökei – mondta Navracsics Tibor szerdán Tiszalökön, ahol átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település kormányablakát.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ebben a megújuló rendszerben az állam és az állampolgár partneri viszonyban van egymással, az állam és annak alkalmazottai pedig tudják, hogy a polgárok adóiból működik a közigazgatás.

Az ügy ura valójában a polgár, nem az ügyintéző, akinek viszont a legmagasabb színvonalon és legnagyobb alázattal kell szolgálnia a hozzá fordulók ügyeit – fogalmazott Navracsics Tibor.

A tárcavezető azt mondta, a demokratikus Magyarországnak nem volt még olyan kormánya, amely egyszerre, egy időben ennyire mélyreható reformokat hajtott volna végre az ország életében. Példaként említette, a 2010-es kormányváltás után az új kabinetnek alapvető dolgokat kellett megváltoztatnia a nagy rendszerekben, annak érdekében, hogy az ország versenyképes és erős maradjon az unión belüli gazdasági versenyben. Így került sor az oktatáspolitikát, a munkaerőpiacot, a szociálpolitikát és a közigazgatást érintő mélyreható reformokra – tette hozzá.

Ezek a változtatások nagyon sok, az előző húsz év rendszerének logikájához kötődő érdeket sértettek – jegyezte meg.

A közigazgatásban helyi és központi szinten is nagy változások történtek, új logikájú a kormányzati döntéshozatal, létrejöttek a megyei kormányhivatalok, amelyek az addig szétaprózódott államigazgatást integrálták egy nagyobb egységbe – közölte a tárcavezető. Navracsics Tibor felidézte, megalakultak a járások, amelyek ugyan sok vitával, de végül közmegegyezésnek örvendve jöttek létre.

A kormányablak-hálózat országossá válása átvezet az intézményi megújulásból egy sokkal hosszabb időtávú és jelentősebb, de talán nehezebben megvalósítható szakaszba, amely a közigazgatás kultúrájának megújulását jelenti – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, a kormányablak abban is új fejezetét jelenti a magyar közigazgatásnak, hogy sokkal udvariasabb, körültekintőbb és jobb kedélyű kiszolgálásban van része az állampolgároknak, mint amilyen eddig volt.

Ez óriási erőfeszítés – folytatta a miniszter -, hiszen a jogszabályok és a határidők betartása mellett az ügyfelekben meg kell találni az egyéni sorsot és életkörülményt. A tárcavezető ezzel kapcsolatban utalt arra, az ügyintézők egy nagy léptékű átképzésen vettek részt, annak köszönhetően nagyobb ügyhalmazt kezelnek, és sokkal naprakészebb, magasabb színvonalú a tudásuk.

Vinnai Győző (Fidesz-KDNP) megyei kormánymegbízott az eseményen elmondta, Nyíregyháza után Tiszalökön alakult meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második kormányablaka.

A rendszer fejlesztésének köszönhetően a megye tizenhárom járásközpontjában működik majd kormányablak, további kilencet a járási kirendeltségeken, egyet pedig várhatóan a nyíregyházi vasútállomáson alakítanak ki – közölte a kormánymegbízott.”

—————

„…Gömze Sándor, Tiszalök polgármestere hozzátette, hogy egy versenyképes, élhető település létrehozása a cél, ennek fontos része a kormányablak átadása, ahol teljes körű szolgáltatást vehetnek igénybe egy helyen a lakosok.

Dr. Vinnai Győző megyei kormánymegbízott felidézte, hogy az 1870-es évektől Tiszalök a Dadai alsó járás székhelye volt, később alakult ki a tiszalöki járás. Jelenleg közel 5500-an laknak a kisvárosban, ahol az ügyeket eredményesen és emberségesen végző felkészült ügyintézők várják az állampolgárokat. A rendszer tovább fejlődik, ezáltal a megye tizenhárom járásközpontjában működhet majd kormányablak, további kilencet a járási kirendeltségeken, egyet pedig várhatóan a nyíregyházi vasútállomáson alakítanak ki.

Dr. Hosszú József, a Tiszavasvári Járási Hivatal vezetője az elmúlt évet összegezte: a járásukhoz tartozó 28 ezer lakos mintegy 30 ezer ügyet intézett, tehát volt teendő bőven. „A tiszalöki kormányablak új dimenziót nyit, nem kell utazniuk a helyieknek az ügyintézésért. A munkanapokon 8-20 óráig lehet felkeresni a városháza épületegyüttesében kialakított modern helyiséget”.”

Forrás:
A kormányablakok a közigazgatás új civilizációjának hírnökei; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. február 12.
Kormányablak nyílt Tiszalökön szerda reggel; Szabolcs Online; 2014. február 12.

Megérte kivárni – Nyolctól nyolcig tart nyitva a battai kormányablak

„Délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták az új kormányablakot Százhalombattán, a Szent István téren. Az Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatot délután egytől már az ügyfelek is birtokba vehették, a továbbiakban pedig minden munkanapon reggel nyolctól este nyolcig tart nyitva.

Aki adót fizet és eltartja az állam alkalmazottait, az joggal várja el, hogy kényelmesen és gyorsan intézhesse hivatalos ügyeit – mondta dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője az ünnepélyes megnyitón. Az új kormányablakban kedves ügyintézők és XXI. századi körülmények várják majd az ügyfeleket, aki pedig nem ezt tapasztalja, vagy esetleg javaslatai lennének a hivatal működésével kapcsolatban, személyesen a kormánymegbízotthoz is fordulhat.

Első alkalommal vett részt személyesen kormányablak-avatáson dr. Deák Rita miniszteri biztos, akit másfél éve bíztak meg az állami ügyfélszolgálat átszervezésével a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében. Kiemelte: a „jó állam” elképzelés jegyében mára egyre bővülnek azok az ügykörök, amelyeket három csatornán – elektronikusan, a 1818-as telefonszámon, illetve személyesen, a kormányablakokban – intézhetnek az állampolgárok. Mindkét kormányhivatalnok köszönetet mondott a százhalombattai önkormányzat nagyvonalú támogatásáért és együttműködésért, amely nélkül nem jöhetett volna létre a korszerű központi ügyfélszolgálat.

Közös volt a cél – hangsúlyozta Vezér Mihály polgármester -, a Százhalombattán élők életminőségének javítása és minél komplexebb kiszolgálása, amiért a kormányhivatalok képviselőit szintén köszönet illeti. A városvezető elmondta, hogy az önkormányzat komoly intézkedéseket tett és mintegy 100 millió forintos beruházást vállalt annak érdekében, hogy a battaiknak ne kelljen más településre járniuk hivatalos ügyeik intézése végett. A kormányhivatali kirendeltség számára a korábbi postahivatal és a mellette található üzlet helyiségeit alakították át, és felújították az épület környezetét is.

Az első kormányablakokat, a közigazgatás központi átszervezése részeként, 2011-ben adták át a megyeszékhelyeken és a fővárosban. Az első huszonkilenc állami egyablakos ügyfélszolgálatot tavaly október óta követik az úgynevezett második generációs kormányablakok, amilyen a százhalombattai is. Ezekben már integrált – azaz okmányirodát is magába foglaló – ügyfélszolgálat működik. A tervek szerint országosan több mint háromszáz helyen nyílik majd kormányablak, mindenhol, ahol jelenleg okmányiroda működik.

A százhalombattai kormányablakban két műszakban nyolc-nyolc köztisztviselő fogadja az ügyfeleket. Ketten Érdről járnak át, a többiek százhalombattaiak. Valamennyien fél éves kormányablak-ügyintézői tanfolyamon vettek részt. A kilenc korszerű, digitálisan felszerelt munkaállomást tágas várótér, szabadon hozzáférhető elektronikus ügyfélkapu terminál, sorszámosztó automata, gyermeksarok, mosdók, pelenkázó egészíti ki. Az ügyfélszolgálat mind a mozgáskorlátozottak, mind pedig a látás- és hallássérültek számára akadálymentesített. A sorszámosztó terminál például Braille-írással is el van látva, és a megfelelő gomb megnyomására hangos tájékoztatást is ad.

A Parlament nemrég 21 napra csökkentette a korábbi harminc napos hivatali ügyintézési határidőt – hangsúlyozta Tarnai Richárd -, de a kormányablakok egy munkanapon belül továbbítják az ügyet a szakigazgatási szerveknek, amikor pedig azoktól válasz érkezik, telefonon vagy elektronikusan azonnal értesítik az ügyfelüket.

Az új Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálaton azok mellett az ügyek mellett, amelyeket eddig a Polgármesteri Hivatal épületében, az okmányirodában intézhettünk, lehetőségünk lesz egyebek mellett adatszolgáltatást kérni az ingatlan-nyilvántartásból, családtámogatási ellátásokat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat, anyasági támogatást, családi pótlékot, gyermeknevelési támogatást és terhességi-gyermekágyi segélyt igényelni, de elintézhetjük egyéni vállalkozói tevékenységünk regisztrációját, illetve TAJ kártyánk kibocsátását is.

Az ünnepélyes átadáson egyebek mellett részt vett Bánsághy Balázs, az Érdi Járási Hivatal vezetője, valamint több környékbeli település vezetői, képviselői is.”

Forrás:
Megérte kivárni – Nyolctól nyolcig tart nyitva a battai kormányablak; Százhalombattai Hírtükör Online; 2014. február 12.

Megsemmisítette az Ab a Kúria döntését a Pécsi Vízmű átvilágításáról szóló jelentés kiadásáról

„Érdemben kell vizsgálódniuk az eljáró bíróságoknak, ha a közérdekű adat kiadása iránti perben döntés-előkészítésre hivatkozva korlátozzák a nyilvánosságot – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a Pécsi Vízmű Zrt.-vel kapcsolatos adatkérési ügyben, a Kúria döntését megsemmisítve.

Az Ab honlapján olvasható határozat alkotmányos követelményként állapítja meg, hogy a közérdekű adat kiadása érdekében indított ügyben eljáró bíróságnak az adat döntés-előkészítő jellegére történő hivatkozáson alapuló nyilvánosságkorlátozást minden esetben felül kell vizsgálni annak formai és tartalmi szempontú indokoltságára is kiterjedően, tekintet nélkül arra, hogy maga a döntéshozatali folyamat lezárult-e már.

Az indítványozó a pécsi polgármestertől a Pécsi Vízmű Zrt. átvilágításáról szóló vizsgálati jelentés kiadását kérte, ezt először ügyvédi és üzleti titkokra hivatkozva utasították el. Majd amikor az indítványozó pert indított közérdekű adatok kiadása érdekében, kérelmét az első-, a másodfokú bíróság és a Kúria is elutasította azzal, hogy a vizsgálati jelentés döntés-előkészítő iratnak minősül, illetve a döntési eljárás még nem fejeződött be.

Az Ab szerint a Kúria vitatott ítélete alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, ezért azt megsemmisítette.

Az Ab indokolásában azt hangsúlyozta: a közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét okozza, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ezt nem igazolja. Így ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog.

A kedden meghozott határozathoz a tizenöt tagú testületből hét alkotmánybíró – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária – fűzött különvéleményt.”

Forrás:
Megsemmisítette az Ab a Kúria döntését a Pécsi Vízmű átvilágításáról szóló jelentés kiadásáról; HVG.hu/MTI; 2014. február 12.

Környezetvédelem és innováció a jövő közbeszerzéseinek fókuszában

„Magyarországon a zöld közbeszerzések aránya évről évre nő, jelenleg meghaladja a tíz százalékot – jelentette ki Jánosi Andrea közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „A fenntartható közbeszerzés hazai és nemzetközi aktualitásai” című konferenciáján 2014. február 13-án, Budapesten.

Az új irányelvek miatt fordulóponthoz érkezett a közbeszerzés, a tagállamoknak két éve van arra, hogy az uniós előírásokat saját jogszabályaikba átültessék – mondta Jánosi Andrea a konferencián, amely egyben az energiahatékony közbeszerzést népszerűsítő nemzetközi EFFECT projekt záró eseménye is volt.

A helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy a szabályzás eddigi fókuszai – az egyenlő elbánás, a tiszta verseny, a nyilvánosság – mellett más szakpolitikákhoz hasonlóan a jövőben ezen a területen is hangsúlyosabbá válnak a szociális, a környezetvédelmi és az innovációs szempontok.

A zöld közbeszerzések tíz százalékos hazai arányával Európában a középmezőnybe tartozunk, de a kormány azon van, hogy minél jobb helyet érjünk el ebben a rangsorban. Az uniós elvárás a zöld közbeszerzések terén ötven százalék, ez tehát a cél, amelyet a jövőben lépésről lépésre el kell majd érni – közölte Jánosi Andrea.

A konferencián nyolc országból tizennégy, az EFFECT (Upgrading of Energy Efficient Public Procurement for a balanced economic growth of SEE area) projekt megvalósításában közreműködő partner vett részt. Magyarországon az ajánlattevői oldal felmérése, képzése, a zöld közbeszerzés elősegítésére megfogalmazott operatív terv kidolgozása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata volt. Az ajánlatkérők számára az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség (NORRIA) állított össze egy, a zöld beszerzések elterjedését segítő kézikönyvet. Az elkészült anyagok a www.effectproject.eu oldalról letölthetőek.

A fórum célja az volt, hogy a magyar és külföldi előadók a projekt eredmények és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül átfogó képet nyújtsanak a fenntartható közbeszerzés hazai és nemzetközi helyzetéről…”

Forrás:
Környezetvédelem és innováció a jövő közbeszerzéseinek fókuszában; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. február 13.

Handó: gyorsul a bíróságok munkája

„Noha egyre több ügy érkezik a bíróságokhoz, azok munkája gyorsul, a devizahiteles perek kezeléséhez azonban szükség volt az eljárási szabályok módosítására – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Handó Tünde az MTI-nek beszélt arról is, hogy a bírósághoz fordulók rövidesen már keresetük benyújtásakor tájékoztatást kaphatnak arról, hogy hozzávetőleg mikor várható ítélet ügyükben.

Az OBH elnöke szerint az új bírósági igazgatás bevezetése óta eltelt két év eredményei visszaigazolták a modellváltás szükségességét. Handó Tünde elmondta: az OBH elődje, az Országos Igazságszolgáltatás Tanács utolsó, 2011-es éve és a múlt év között országszerte 46 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz. A folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére 13 százalékkal csökkent.

Ezen belül a közigazgatási pereké 52 százalékkal – részben az egy éve létrejött önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak köszönhetően -, az ítélőtáblákon pedig 64 százalékkal csökkent az egy évnél hosszabb ideje folyamatban lévő büntetőügyek aránya. A törvényszéki és helyi bíróságokon 35 százalékkal csökkent a folyamatban lévő büntetőügyek aránya.

Ugyanakkor nehéz helyzetben van a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma, ahol az ügyek több mint a fele devizahiteles per. 2013-ban az összesen mintegy 7000 fővárosi gazdasági perből 3624 ilyen volt. Még rosszabb az arány Szegeden, ahol az összes folyamatban lévő gazdasági per háromnegyede, 546 ügy devizahitellel kapcsolatos.

Kiemelkedik az országos átlagból a kecskeméti, a győri és a debreceni törvényszék is, ahol mintegy 500-500 ilyen ügy van – mondta az elnök. Ez a probléma ugyanakkor elsősorban a fővárosi bíróságokat sújtja, hiszen az alperesi pozícióban lévő pénzintézetek székhelye többnyire Budapesten van – tette hozzá.

A devizahiteles ügyek kapcsán kialakult helyzet bírósági kezelésének megkönnyítését jogszabályváltozások segítik. Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a felperes ügyfelek a saját lakóhelyükön illetékes bíróságnál indíthassanak pert, továbbá a törvény az eddiginél komolyabb írásbeli előkészítettséget vár a felektől már az érdemi per megindulása előtt, így a bíró hamarabb kerülhet döntési helyzetbe és gyorsabban lezárulhat az eljárás – mondta Handó Tünde.

Ez évtől – törvénymódosítás alapján – soron kívüli vizsgálatra számíthat az a bíró, akinél két éven túli ügy van folyamatban – jegyezte meg. A bíróságok költségvetéséről elmondta, hogy az jelentősen nőtt az elmúlt években: a 2011. évi 69 milliárd forint 2014-re 87 milliárdra növekedett. A beruházásra fordítható összeg csaknem megduplázódott, a 2012. évi 12,8 milliárdról 2014-re 23,7 milliárdra emelkedett.

Az állampolgári elvárásokhoz igazodva, a bíróságok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a tervek szerint az egyes bíróságokon rövidesen a kereset, illetve a vádirat benyújtásakor az érintettek egy hozzávetőleges tájékoztatást kaphatnak arról, hogy körülbelül mennyi idő alatt zárulhat le az ügyük – mondta Handó Tünde.

A bírósági mediáció – a felek közötti megegyezéssel záruló jogviták – első tapasztalati kedvezőek. Az ilyen ügyek 70 százaléka sikeres, számuk azonban még viszonylag alacsony, tavaly alig több mint száz ilyen ügy volt. A nemzetközi tapasztalatok szerint néhány év alatt több ezerre is nőhet a mediációs eljárások száma, ha a felek körében elterjed, hogy nem kevés időt, pénz takaríthatnak meg, és jobb esély marad a felek közti további együttműködésre is egy kölcsönös kompromisszumokkal elért megállapodás után, ami különösen családjogi ügyekben nagy jelentőségű.

Bizonyos ügytípusokban – a családjogi mellett például egyes gazdasági, illetve munkaügyi jogvitákban – a bíró a polgári törvénykönyv március 15-ei hatálybalépésétől kötelezővé teheti, hogy a felek a per érdemi megindulása előtt próbálják meg a mediációt – mondta az elnök.

A Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében várhatóan még az első fél évben korszerű ügyfélcentrum jön létre, a cél, hogy idővel a kormányablakok rendszeréhez hasonlóan a bírósági ügyek egy részét is az ország bármely bíróságán el lehessen intézni – tette hozzá.

Handó Tünde elmondta: kiépült az e-bíróság rendszere is, ahol elektronikus formában lehet bírósági iratokat benyújtani, tájékozódni, a működésben azonban a bírósági rendszeren kívüli okok miatt vannak még fennakadások, ugyanis az elektronikus aláírás, illetékbefizetés még nem zökkenőmentes.

Az e-bíróság használatának terjedését az is hátráltatja, hogy a jogászság egy része a hagyományos megoldásokat részesíti előnyben, idegenkedik a modern technikai megoldásoktól, de a fiatalabb generációknál ez már nem probléma – jegyezte meg.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás jegyében a hét bírónál többet foglalkoztató bíróságokon gyermekmeghallgató szobákat létesítenek, ahol a gyerekek speciális igényeihez jobban igazodó körülmények között hallgathatnak meg kiskorú tanúkat, sértetteket. Eddig mintegy tucatnyi gyermekmeghallgató helyiséget adtak át, van ilyen például a Budapest Környéki Törvényszéken és Egerben is.

A bírák nyugdíjazása kapcsán – kérdésre válaszolva – Handó Tünde elmondta: Magyarországon a lényegi kérdések már lezárultak, csupán egy-két ilyen munkaügyi per van folyamatban, ahol járulékos kérdéseket tisztáznak. A strasbourgi beadványokról még nem született döntés.

Az ügyáthelyezés lehetősége tavaly az Alkotmánybíróság döntésével megszűnt, de gyakorlatilag csak mintegy féltucatnyi eljárást érint ez a probléma. Az eldöntendő kérdés ezekben az ügyekben egyelőre az, hogy egyáltalán melyik bíróság járjon majd el. Ezzel kapcsolatban az OBH elnöke egy elvi probléma miatt felvetette a jogegységi eljárás lehetőségét. A kérdés az, hogy az illetékesség hiányát megállapító döntés ellen van-e helye fellebbezésnek.”

Forrás:
Handó: gyorsul a bíróságok munkája; Világgazdaság Online; 2014. február 13.

Az élmezőnybe került hazánk a Világbanknál

„A régióban Magyarországon lehet a legrövidebb idő alatt céget alapítani, de a hazai statisztika világszinten is kiemelkedő.

A Világbank számtalan statisztikával rendelkezik, jelen cikkünkben azzal foglalkozunk, amely azt mutatja, hogy egy adott országban hány naptári nap szükséges ahhoz, hogy valaki nulláról indulva legálisan létrehozza a saját vállalkozását. Amennyiben az eljárást fel lehet gyorsítani (pl. pluszpénz befizetésével), úgy a leggyorsabb ügymenetet vették figyelembe.

Eszerint a közel kétszáz országot összehasonlító listában Új-Zéland vezet, ahol mindössze egy nap kell a cégalapításhoz, de nem sokkal van lemaradva Macedónia, Ruanda és Grúzia sem, ahol két napot kell ezzel eltölteni. A lista folytatásában a világ minden tájáról láthatunk országokat, így például 3-3 napot írnak Ausztriára, Portugáliára és Szingapúrra, míg például Belgiumban és Hollandiában 4 napot vesz igénybe egy saját vállalkozás létrehozása…

A lista legvégén Suriname-t találjuk, ahol a Világbank szerint 208 (!) napot kell várni, amíg elindíthatjuk saját üzletünket, de nem sokkal jobb a helyzet Venezuelában sem (144 nap). A lista vége felé egyébként jellemzően dél-amerikai, afrikai, vagy elmaradott ázsiai országokat találunk, a legrosszabb európai szereplő talán némi meglepetésre San Marino a maga 40 napjával.

Hazánk az élmezőnybe tartozik, hiszen a Világbank szerint itthon 5 nap kell adminisztrációval töltenünk mielőtt belevághatnánk az üzletbe, ezzel pedig többek közt az Egyesült Államokkal, Kanadával, Afganisztánnal és Burundival kerültünk egy szintre.

Amennyiben a régióban nézünk körül úgy azt látjuk, hogy hazánkban kifejezetten olajozottan működik az adminisztráció, mivel Szlovéniában 6, Romániában 9, Szerbiában 12, Bulgáriában 18, Szlovákiában 19, Csehországban 20, Ukrajnában 21, Ausztriában 25, Lengyelországban 30 nap alatt lehet céget alapítani.

Volt ez gyorsabb is
2007. szeptembertől jócskán felgyorsult és egyszerűsödött cégalapítás szabályozása Magyarországon az elektronizálásnak (e-cégbíróság) köszönhetően, majd 2008. július 1-jétől elérhetővé vált az egy munkaórás cégbejegyzés is (ennek többek közt az volt feltétele, hogy a beadvány délelőtt 9 és délután 15 óra között érkezzen meg a Cégbírósághoz). A folyamat beindulásával párhuzamosan sokan aggódtak amiatt, hogy a gyorsított cégeljárások nyomán nő a biztonsági kockázat, terjedhetnek a fantomcégek. (Például a gyorsított cégalapításnál megszűnt a címpéldány, valamint az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta kötelező használata.)

Majd 2011 októberében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az egyórás cégalapítás lehetőségének megszüntetését javasolta, mondván a könnyű cégalapítással sokan visszaéltek, rövid időn belül megkárosítva a hitelezőiket és az államot, a társaságok egy része fantomizálódott vagy hatalmas tartozásokat felhalmozva teljesen áttekinthetetlen módon, sorozatosan gazdát cserélt.

A javaslatot jogszabály követte, így 2012. márciusától egyrészt drágább lett a cégalapítás (a bejegyzés illetéke addig egységesen 15 ezer forint volt, utána viszont kft. esetében 50 ezerre, bt.-nél és közkereseti társaságnál 25 ezer forintra emelkedett), másrészt januártól kissé lassabb lett a cégjegyzés. Csak a cégbejegyzési eljárásban maradt meg az egyszerűsített eljárás. Az ügyintézési határidő ugyanis 1 munkaóra maradt a cégbíróságnál az adóhatóság visszajelzésétől számítva, de az adóhatóságnak 1 munkanapja van arra, hogy visszaigazolja, ha nem áll fenn akadály. Ha bármilyen kizáró ok merül fel, akkor ez az előzetes eljárás, és ezáltal a cégbejegyzés 8-15 napig is elhúzódhat. Változásbejegyzési eljárásnál pedig minden esetben 15 nap lett az irányadó eljárási határidő, mivel valamennyi beadvány tartalmát vizsgálják a cégbírók…”

Forrás:
Az élmezőnybe került hazánk a Világbanknál; Napi.hu; 2014. február 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Jövőre szinkronba kerül az e-közigazgatás

„2015-ben kapcsolódnak össze a közigazgatási nyilvántartások, amely végén a rendszer 1-2 napos átfutási idővel képes lesz szinkronizálni az adatmódosításokat. Az e-szolgáltatások számára megszűnnek a határok, terjed az elektronikus fizetés és a szabad szoftverek használata, a fejlődésből pedig a közszféra is profitál. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor, e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár mutatta be a legújabb trendeket.

A közigazgatás az elektronikus megoldások megjelenése előtt is számos nyilvántartást vezetett: a felületek nem voltak online kapcsolatban, az adatváltozás nem vezetődött át automatikusan. A 2013-as év végén kialakított keretszabályozás a közigazgatási kommunikációs hatékonyságát kívánja növelni a nyilvántartások összekapcsolásával. A vállalkozásokat és az állampolgárokat is érintő technikai infrastruktúrafejlesztés egy ponton menedzselné a változásokat. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor elmondta, a 2014-es év során a döntéshozó kijelöli az elsődleges nyilvántartásokat, majd 2015-ben technikailag is felkészül a napi adatmódosítások kezelésére.

Az Európai Unió egyik fő célkitűzése az interoperabilitás, az alapvető elektronikus szolgáltatások határokon átnyúlása, a kölcsönös tájékoztatás. A 2020-as stratégiai cél a nemzeti adatvédelmi szabályok mentén valósulna meg. Az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, 11 tagország már képes személyazonosító elektronikus adatokat cserélni egymással, míg akadnak olyan országok is, amelyek fizetési meghagyások és elektronikus számlák cseréjére is képesek. Az uniós cél végrehajtása érdekében felmérték a hazai nyilvántartásokat, közel 1500-at írtak le metaadatokkal – emelte ki a vendég.

A nyilvántartások jelenleg offline módon, önállóan működnek. Az új rendszerben összekapcsolódnak az adatbázisok, 1-2 napos átfutási idővel mindenhol megjelennek a módosult adatok. Fekete kiemelte, az esetleges helyi szintű problémák kezelésére a szabályozás mellett technikailag is fel kell készülni. „Amennyiben nem tudnak szinkronizálni a nyilvántartások, akkor sem állhat le a hatóság” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az e-közigazgatás egyik fontos lépéseként megszületett a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltatás. A közigazgatás jelenleg is használ elektronikus aláírásokat és időbélyegeket, azonban ezeket többnyire piaci szereplőktől szerzi be. Fekete Gábor kiemelte, igény van kormányzati szolgáltatóra a piaci helyett. „Az új tanúsítványok olcsóbbak, egységesebbek és szélesebb körben alkalmazhatóak. A közigazgatás előtt megjelent új kihívások nem teljesíthetőek nélkülük” – a helyettes államtitkár hozzátette, az alaprendszer kialakítása után jelenleg a tanúsítványok tesztelése zajlik.

Az elektronikus fizetés 3 lábon áll: az okmányirodai terminálok mellett virtuális POS rendszeren keresztül az interneten is fizethetünk. Emellett a házi bankos eljárásban nem kell megszakítani a folyamatot, az eljáráson belül fizethető ki a saját bankon keresztül az illeték.

Az e-közigazgatás kiépítését segíti továbbá a szabad szoftveres ismereteket tartalmazó honlap. Az uniós mintát követő portál a legsikeresebb hazai és nemzetközi példákat mutatja be. „Meg akarjuk mutatni, hogy óriási licenszköltségek nélkül is lehet komoly szervezetet működtetni” – Fekete emellett az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet informatikai fejlesztéseket összehangoló tevékenységéről is beszélt. „A párhuzamos fejlesztések helyett a jó gyakorlatok megosztását kell előtérbe helyezni. Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet 2014. január 1-jétől koordináló szervként tevékenykedik.”

„A piaci szereplőknek továbbra is van szerepük, azonban az állami szerepvállalás néhány szolgáltatásnál elengedhetetlen” – Fekete Gábor példaként a Nemzeti Jogszabálytárat emelte ki. Az állami termékek publikálása és megemészthető formában tálalása fontos kormányzati szerep. „Kezdünk felzárkózni a piaci szereplők mögé, nyugodtan rábízhatja magát az ember a hiteles nemzeti jogtárra.”

„Az elektronikus szolgáltatások kialakítása valamint beillesztése mellett nem hanyagolható el az állampolgárok tudatosságának növelése” – Fekete Gábor példaként az ügyfélkapukat emelte ki. A többéves projekt során fokozatosan tájékoztatták a lakosságot az új rendszer használatáról. „Jelenleg már 1,25 millió fő aktiválta ügyfélkapuját” – emelte ki rádiónk vendége.”

Forrás:
Jövőre szinkronba kerül az e-közigazgatás; OrientPress; 2014. február 10.

Újabb lépés az ügyfélközpontú közigazgatás felé

„A közigazgatás egyik fő feladata az állampolgárok igényeit és érdekeit szem előtt tartó, ügyfélközpontú működés kialakítása, valamint az egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető közigazgatási szolgáltatások létrehozása. Ezzel a célkitűzéssel összhangban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) újabb közös fejlesztésbe kezdett az „Integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása” elnevezésű projekt keretében.

A közigazgatás szervezeti rendszerének modernizálása, a kormányhivatali rendszer megyei, járási szintű kiépítése új informatikai fejlesztéseket, átalakításokat igényelt. A projekt célja, hogy lefektesse a személyes kormányzati ügyfélszolgálati struktúra alapjait, biztosítsa a kormányablakok helyi informatikai hálózati infrastruktúráját, illetve hozzájáruljon az okmányirodai rendszerek fejlesztéséhez. Ennek köszönhetően a KEKKH szakrendszereiben egységes jogosultságkezelő rendszer jön létre, valamint az okmányirodai szakrendszerek oktatókörnyezetének aktualizálása, fejlesztése is zajlik. Ez a folyamat nagyban támogatja az ügyintézők munkáját. Szintén a gyors ügyintézést segíti majd a mintegy 390 darab POS terminál kihelyezése az okmányirodákba. A cél az, hogy a jövőben minél több okmányirodai ügyintézőnél lehessen bankkártyával is fizetni, megspórolva ezzel az ügyfelek idejét, akik így a teljes ügyintézést egy helyszínen végezhetik el.

Az információtechnológia eszközei ma arra is lehetőséget adnak, hogy ha az ügyfél egészségi állapota miatt nem képes személyesen megjelenni, akár egy hordozható, multifunkciós biometrikus adatfelvételező eszközt használjon.

Ezt kis túlzással az okmányiroda „bőröndös” változatának is nevezhetjük, amely olyan esetekben is hasznos lehet, amikor felújítás miatt az okmányiroda nem érhető el. Ez az eszköz segíthet az okmányirodai feladatok átvételében, illetve lehetőséget ad arra, hogy a közigazgatás emelt szintű szolgáltatásokkal jelenjen meg azoknál az állampolgároknál is, akik akadályoztatottak az okmányokkal kapcsolatos ügyeik személyes intézésében. Ezzel párhuzamosan, az elektronikus ügyintézést támogatva ismét bővül a Webes Ügysegéd is.

A jövőben teljes körűen, elektronikus úton is intézhetők lesznek az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek, a megkezdéstől a megszüntetés bejelentéséig. További újdonság, hogy az állampolgárok az Ügysegéden keresztül tájékoztatást kérhetnek saját nyilvántartott adataikról, illetve arról, hogy személyükre vonatkozóan milyen adatok kerültek lekérésre.

A projekt konzorciumi partnereként a NISZ Zrt. fejleszti a kormányablakok hálózati és informatikai hátterét, valamint biztosítja az okmányirodák működéséhez szükséges kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében melynek támogatási keretösszege 1.000.000.000 Ft. Az érvényben lévő Támogatási Szerződés szerint a projekt 2014. II. negyedévében zárul le.”

Forrás:
Újabb lépés az ügyfélközpontú közigazgatás felé; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2014. február 6.
EKOP-2.1.15 – Az integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása; Széchenyi 2020

230 milliós informatikai fejlesztés a KSH-nál

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 238 millió forintból fejleszti informatikai rendszerét, a projekthez az Új Széchenyi Terv pályázatán 238 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek – közölte a statisztikai hivatal.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP) megvalósuló projekt az adatállományok központosított átvételét, átadását kezelő, valamint átvett másodlagos adatforrások adatelőkészítését támogató informatikai eszközök fejlesztését foglalja magában. A projekt elsődleges célja más szervezetek adatainak biztonságos átvétele statisztikai felhasználásra, az állományok hatékony érkeztetése és feldolgozása, valamint a KSH által a tájékoztatás keretében kiadott adatállományok korszerű továbbítása.

A közlemény szerint a 2014-ben elkészülő fejlesztések a statisztikai hivatal munkáját korszerűbbé, hatékonyabbá teszik.”

Forrás:
230 milliós informatikai fejlesztés a KSH-nál; SG.hu/MTI; 2014. február 11.

Az új mentésirányítási rendszer áttörést jelent a mentőszolgálatnál

„Áttörésként értékelte az Országos Mentőszolgálat új mentésirányítási rendszerét az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Az Országos Mentőszolgálat munkája célzottabb, hatékonyabb lehet az új informatikai rendszernek köszönhetően. Nagyban javul majd a mentés színvonala az országban – mondta Szócska Miklós az európai uniós forrásból megvalósuló új rendszer bemutató sajtótájékoztatóján. Közölte: jelenleg a szoftvereket telepítik, a rendszer betanítása zajlik.

Az egészségügyért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy 2007 óta a 2010-es kormányváltásig nem történt mentőgépkocsi-beszerzés, az elmúlt három évben azonban 120 mentőgépkocsit helyeztek üzembe. Hozzátette, a kedden a mentőszolgálat Markó utcai telephelyén bemutatott öt mentőautó annak a kétszáznak az „előfutára”, amelyet szintén ezen uniós program keretében vásárolnak, szerelnek fel és helyeznek üzembe.

Szócska Miklós elmondta, ez az öt autó már el van látva azzal a fedélzeti alkalmazással, amely az új mentésirányítási rendszerhez kapcsolódik. Az államtitkár felidézte, hogy a több elemből álló uniós projekt a fentieken kívül hatvan mentőállomás felújítását, korszerűsítését és 22 újnak az építését tartalmazza.

Burány Béla, az OMSZ megbízott főigazgatója úgy fogalmazott, hogy az új informatikai rendszer „evolúciós ugrást” jelent, ez a fejlesztés a mentőszolgálat legnagyobb lehetősége. A teljes rendszert május 26-áig kell kiépíteni.”

Forrás:
Az új mentésirányítási rendszer áttörést jelent a mentőszolgálatnál; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. február 11.

NAV: Kell az elektronikus aláírás

„Aki meg akar felelni az archiválási törvénynek, annak használnia kell az elektronikus aláírást.

Novemberben fordult állásfoglalásért a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz a Billzone.eu, hogy az egy éve fennálló értelmezési nézeteltérésekre hivatalosan is felhívják a vállalkozók és vállalkozások figyelmét.

Mivel a törvényben 2013. január 1. óta már nem szerepel, hogy digitális aláírás szükséges egy elektronikusan kiállított és átküldött számlán, ezért sokan gondolták elégségesnek, hogy lementik az érkező file-t, kinyomtatva átadják könyvelőjüknek, esetleg el is mentik az ominózus emailt, amiben az érkezett.

A Billzone.eu elektronikus számlázási szolgáltató azt tapasztalta, hogy ügyfelei körében és az interneten is terjed az a tévhit, hogy a fenti módszer elégséges. Azonban a törvény azt továbbra is előírja, hogy az ilyen számlát befogadótól elvárható, hogy egyértelműen bizonyítsa, hogy az így érkező számla a kiállítás óta semmilyen változáson nem esett át, és valóban a kiállítójától származik.

„Meggyőződésünk, hogy a digitális aláírásnál és az időpecsétnél nincs alkalmasabb eszköz arra, hogy egy PDF eredetét akkor is igazolni lehessen, ha azt többször lemásoljuk, áthelyezzük, archiváljuk. Azok a kiállítók, akik egy sima PDF-et küldenek, minden felelősséget átterhelnek a befogadóra, aki kénytelen saját maga elektronikusan aláírni és időpecsételni a dokumentumot ahhoz, hogy megváltoztathatatlan módon őrizze meg azokat.” – magyarázta akkori álláspontjukat Piya Csaba, a Billzone.eu szolgáltatásáért felelős N-Ware Kft. ügyvezetője.
A NAV-tól a társaság a napokban megkapta a hivatalos – a cikk végén olvasható – állásfoglalást, amiből kiderül, valóban bármi lehet e-számla (PDF, e-mail, vagy egy fax-üzenet is), ha formailag megfelel a számlakiállítás követelményeinek. Ugyanakkor a számla kiállítójának és befogadójának is a NAV által elvárt archiválási szabályoknak kell megfelelnie, a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelethez igazodva. Márpedig ebben a rendeletben az szerepel, hogy használni kell az e-aláírást.

Ha csak egy sima PDF-et kap egy cég, akkor magának kell erről gondoskodnia, különben a NAV megbüntetheti egy vizsgálat alkalmával. Az azonban nem ésszerű, hogy minden kisvállalkozás évi többezres pluszköltséget vállalva, önállóan intézze a digitális archívuma aláírását. Tehát azok az elektronikus számlázási szolgáltatók, amelyek elektronikus aláírást is alkalmaznak, azok a befogadók dolgát jelentősen megkönnyítik „Nem várható el egy vállalkozástól, hogy tudatában legyen annak, hogy ha elektronikusan kap számlákat, akkor még arra is figyelnie kell, hogy elektronikus aláírásra saját maga áldozzon pénzt és energiát. Ésszerűbb, és jogos ügyfélelvárás, hogy ezt a szolgáltató biztosítsa számára!” – vélekedik Piya Csaba. A Billzone-eu azt is javasolja a cégeknek, hogy bátran legyenek finnyásak minden olyan szállítóval szemben, amelyik digitálisan alá nem írt elektronikus számlát küld, és kérjék azt helyette papíron. Mivel elvárás a kölcsönös beleegyezés az elektronikus számlaforgalomban, ily módon jogában áll egy vevőnek megtagadni az alá nem írt e-számla befogadását. „Ugyanakkor nem csak azért érdemes az elektronikusan aláírva kibocsátott számlákat választani, mert technológiailag az a biztosabb és kényelmesebb, hanem mert nemzetközi viszonylatban is sokkal jobb a megítélése” – emlékeztetett a Billzone.eu üzemeltetője.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalásának teljes szövege:
Tisztelt Ügyfelünk!

Főigazgatóságunkhoz e-mailben érkezett levelére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 259.§ 5. pontjában található értelmező rendelkezés szerint elektronikus számlának az a számla minősül, amely a törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

Ennek a fogalomnak megfelelhet az elektronikus formátumban küldött fax, a papíralapon készült számla szkennelt változata PDF mellékletként csatolva és e-mailben elküldve, vagy a számlázó-programmal előállított számla PDF mellékletként csatolva, e-mailben elküldve, de csak akkor, ha a számla befogadója a számlát később elektronikusan kezeli, őrzi, archiválja.
Ebből következik, hogy a levelében leírt módszer, megfelelhet akár az elektronikus számlázásnak is, azonban az Áfa tv. 168/A. §-ában írtakat szem előtt kell tartani.

Nincs tehát törvényi akadálya a levelében leírt módszer alkalmazásának, de ehhez a vevő beleegyezése elengedhetetlenül szükséges, hiszen a számla ilyen módon való befogadása az o részükről a számla további kezelésében, megőrzésében jelentős különbséget jelent a hagyományos, papír alapon rendelkezésre bocsátott számlákhoz képest.

Nem valósul meg elektronikus számlázás akkor, ha az elektronikus számla befogadásában nem állapodnak meg, így a vevő az e-mailben megküldött elektronikus számlát tartalmazó fájlt nem nyitja meg, és nem is lenne képes annak elektronikus módon történő tárolására sem. Ilyen esetben nem biztosított a vevő általi átvétel, befogadás.

Abban az esetben viszont, ha ugyan elektronikusan bocsátják ki a számlát, de a számla befogadója csak nyomtatni tudja a számlát olyan módon, hogy az e-mail csatolmányaként küldött PDF file-t nyomtatja ki, vagy a számára elérhetővé tett linken kizárólag a „Nyomtatás” menüpont aktív, akkor a befogadó nem tudja eltárolni a számlát, nem elektronikus számlázás történik. Ekkor valójában úgy lehet tekinteni, hogy a technikai nyomtató van a számla befogadójánál. A befogadás tehát ebben az esetben nem elektronikus. Ekkor nem teljesül a 259. § 5. pontjának valamennyi fogalmi eleme, nem elektronikus, hanem papíralapon kibocsátott számláról van szó, amelyre a papíralapú számlák megőrzésére vonatkozó szabályok irányadóak, és ez a módszer ugyanúgy megfelel a törvényi feltételeknek.

Külön megállapodás hiányában az elektronikusan megküldött és befogadott számla elektronikus számlának minősül, amelyre azonban továbbra is szigorú archiválási szabályok vonatkoznak.

Ha a befogadó nem tudja teljesíteni az elektronikus számla megőrzésére vonatkozó előírásokat, célszerű – lehetőség szerint írásban rögzítve – megállapodniuk abban, hogy papíralapon történik a számlázás, és az elektronikusan megküldött fájl csupán a számla képe, másolata, nem maga a számla. (Ennek a megoldásnak általában adminisztratív oka van: a könyvelést a számla képe alapján már előbb el tudja végezni a befogadó, mint ahogy a papíralapú számla postán megérkezik, személyesen átadják stb.)

Az elektronikus formában megőrzött adatok tekintetében továbbra is figyelemmel kell lenni a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásaira.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.”

Forrás:
NAV: Kell az elektronikus aláírás; Computerworld; 2014. február 12.

Értékelés alatt az ASP bevezetését támogató pályázat

„Az ASP szolgáltatások bevezetését támogató EKOP pályázat 2014. január 6-án zárult. A tavaly év végén elsőként elkészült internetes portál felület és motor felhasználói oktatásán 18 település munkatársai vettek részt.

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a KMOP 4.7.1. pályázat jelentkezési szakasza, amely az ASP szolgáltatás helyi bevezetésének támogatására biztosít forrást a nyertes települések számára.

Azok a települések, amelyek a január 6-i határidőig beadott pályázatokban minden ASP szakrendszer bevezetését vállalták, összesen 14 millió forintra pályázhattak.

Az ASP központ egyes szolgáltatásainak kifejlesztése az EKOP 3.1.6. számú, a Közép-magyarországi régió településeit megcélzó projektben zajlik 2015 tavaszáig. A KIFÜ vezette konzorcium elsőként a portálfelületet és az azt kiszolgáló motort szállította le. Az ingyenesen elérhető, korszerű és könnyen kezelhető internetes portál felület fejlesztését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végezte el, amely megkezdte a jövőbeni tartalomszerkesztők képzését.

Január végéig 18 település 34 delegált munkatársa vett részt a képzéseken és sikeresen elsajátította a portálmotor használatát, nincs tehát akadálya, hogy a következő időszakban e települések saját honlapjaikat már az önkormányzati ASP felületén valósítsák meg.

Az idei év során ütemezetten válnak elérhetővé az ASP további szakrendszerei, így az adó, az ingatlanvagyon-kataszter, az ipar-kereskedelmi és gazdálkodási modulok, valamint a rendszer integráns részét képező iktatórendszer.

Természetesen az ASP szolgáltatás portfóliójához azok a közép-magyarországi települések is külön szolgáltatási díj fizetése nélkül csatlakozhatnak, amelyek nem indultak a pályázaton, vagy pályázatuk nem volt eredménye”

Forrás:
Értékelés alatt az ASP bevezetését támogató pályázat; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2014. február 13.
ASP – Önkormányzati ASP központ felállítása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
KMOP-2009-4.7.1 – Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése; Széchenyi 2020
EKOP-3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása; Széchenyi 2020

Konferencián mutatkozott be KARESZ, a BKK Közút Zrt. Közúti Adatgyűjtő REndSZere

„Az ország első önkormányzati közúti adatgyűjtő rendszere gyors és látványos eredményeket hozott a fővárosi közlekedésszervezésben. Erről kaphatott képet az, aki február 11-én ellátogatott a BKK Közút által a Gellért Szállóban szervezett konferenciára.

A BKK Közút fejlesztése 2012 végén még csak ötlet volt, mára azonban egy jól használható, sokoldalú térinformatikai rendszerré nőtte ki magát. Amint a KARESZ bemutató filmjéből kiderült – a televíziózáshoz hasonlóan – a közúti nyilvántartásban is elérkezett az idő a digitális átállásra. A BKK Közút Zrt. által kb. 1000 km kezelt, illetve 4300 km üzemeltetett útszakaszról a társaságnak folyamatosan részletes, geodéziai pontosságú és naprakész geoinformációs adatokra van szüksége. Az egyes szakágak adatigényeinek kiszolgálására a BKK Közút Zrt. 2013-ban úgy döntött, hogy saját 3D adatgyűjtő és adatfeldolgozó rendszert fejleszt ki, mely biztosítja a főváros teljes úthálózatának, illetve igény szerint a villamos- és városi vasúti pályáknak, a metró vonalaknak és aluljáróknak a felmérését és 3D térképi adatbázisba töltését geodéziai pontossággal.

2013 novemberétől (!) 2014 februárjáig megtörtént a főváros legnagyobb forgalmat lebonyolító fő közútjainak, valamint a tömegközlekedéssel ellátott útvonalainak felmérése, melyek teljes hossza elérte a 800 km-t. A felmérést egy mikrobuszra szerelt mobil lézerszkenner végzi, mely a Riegl cég terméke (VMX-450). A rendszer pontossága (a felvett pontok ponthibája) abszolút értelemben 1-5 cm. A teljesebb adatbázis érdekében az utak illetve a közterületek felmérését mindkét irányból elvégzik, mivel a parkoló gépjárművek és egyéb tereptárgyak akadályozhatják a felmérést. A felmérés különlegessége, hogy a Duna-partról történő adatgyűjtést hajóról végezték.

A felmérés eredménye egy 3D pontfelhő, melyet szerkesztéssel vektoros formátummá alakítanak a könnyebb és gyorsabb kezelhetőség érdekében. A közlekedésszervezés számára fontos objektumokat (pl. jelzőtáblákat, jelzőlámpákat) 3D jelkulccsal látják el. Az így kialakult strukturált 3D térképi adatbázis nemcsak az adott objektumok térbeli helyzetéről, hanem egyéb műszaki és ügyviteli tulajdonságukról (pl. karbantartó, tulajdonos adatai, állapot, szín, típus, stb.) is információt ad.

A rendszer számos ismert formátumban képes adatszolgáltatásra, így a tervezők, a műemlékvédelmi szakemberek, műtárggyal vagy forgalomtechnikával foglalkozó szakemberek a kívánt tartalommal és formában juthatnak hozzá a KARESZ adataihoz.

A Budapesti Közlekedési Központ nem egy GIS-szigetként tekint az új fejlesztésre, hanem integrálni kívánja a meglévő informatikai rendszerekkel. A nyilvántartás mellett a rendszer számos további területen is használható, például kimutatható a nyomvályúsodás, a kátyúk valamint az űrszelvénybe nyúló fák helye és mérete. Mindezen fejlesztések segítik a BKK Közút Zrt. döntéshozatalait, melyek eredményeként a források optimálisan kerülnek felhasználásra.

A projekt megvalósításán 5 fő siket személy is dolgozott, ezzel is hozzájárulva a fogyatékkal élők nagyobb társadalmi elfogadásához. „A jelnyelv alkalmazása siketekkel való integrált munkavégzés” címmel Weisz Fanni modell, siket civil aktivista tartott előadást.”

Forrás:
Konferencián mutatkozott be KARESZ, a BKK Közút Zrt. Közúti Adatgyűjtő REndSZere; Katona János; NymE Geoinformatikai Kar; 2014. február 12.
TéraDAT gyűjtés korszerűen: KARESZ a budapesti városüzemeltetés, műszaki nyilvántarás támogatására; HUNAGI Napló; 2014. február 11.

Az informatikai vezető szerepe a közigazgatásban 1. rész

Futó Iván cikke sok megfontolásra érdemes szempontot vet föl. A következő héten visszatérünk a témával kapcsolatos nemzetközi fejleményekre.

„A múlt héten újból az ITB klubon járt Vályi-Nagy Vilmos, infokommunikációs államtitkár. Miután röviden áttekintette az elmúlt kormányzati ciklust az IKT világ szempontjából, különös tekintettel a közigazgatásra, a következő 7 éves tervezési ciklusról beszélt.

Amennyiben jól emlékszem – nem jegyzeteltem – akkor a következő ciklusban a közigazgatás kevesebbet fog IKT-ra költeni, mint korábban. Ez rendben is van, mivel az infrastruktúra megújult, számos alkalmazást finanszíroztak meg, melyek több-kevesebb sikerrel el is készültek.

Amiről viszont érdekes módon nem volt szó – igaz nem is kérdeztünk rá – milyen struktúrában kívánják az IKT-t felügyelni, irányítani.

Lehet, hogy ez még korai kérdés, mivel nincs még végleges döntés, de még mindig a közigazgatás az egyik legnagyobb IKT megrendelő, így egyáltalán nem érdektelen az irányítás szervezeti struktúrája.

Ma a világban két ellentétes irányzat látható – természetesen, mivel túl sok változat nem lehetséges – az egy és a kétpólusú irányítás.
Érdekes, hogy több magasan fejlett közigazgatási informatikával rendelkező országban – pl. USA, Ausztrália – a korábbi egypólusú irányítást (CIO), kétpólusú váltotta fel: CIO – Chief Information Officer, CTO – Chief Technology Officer a két pozíció.

Röviden összefoglalva: a CIO a kormányzati IKT politikáért, stratégia; trendek figyelemmel kisérése; a kormányzati IT architektúra karbantartása; felhő, nyílt forráskód, intézmények közötti együttműködés és összkormányzati megoldások támogatása; IKT emberi erőforrások fejlesztése, míg a CTO a hatékony IKT működtetésért, a kormányzati portál szolgáltatásokért, adatközpontokért és az IKT beszerzésekért, kiszervezésekért felelős (lásd Ausztrália).

A magyar közigazgatás sokszor vett át példákat, legalábbis ami a módszertanokat illeti, az angol kormányzattól. Ők most egy igen érdekes és újszerű megoldást választottak (ami a hazai viszonyokat ismerve, nálunk nem igazán lenne bevezethető).

A korábbi kormányzati CIO pozíció helyett létrehozták a COO – Chief Operating Officer pozícióját, aki egy személyben felelős a közigazgatási informatikáért és egyben az Efficiency and Reform Group vezetője is a Cabinet Office-on belül.

Az újdonság azonban nem ebben van, hanem abban, hogy minisztériumonként (ügynökségenként) létrehozták a „digitális vezető” (digital leader) posztját, aki tagja a felső vezetésnek (board) és feladata az elektronikus (digitális) szolgáltatások megszervezése a kormányzati szolgáltatás-tervezési kézikönyv (Government Digital Service Manual) alapján.

A „digitális vezető” mellett megmarad a CIO funkció is, persze érdekes kérdés lesz az együttműködésük és a kompetencia területek meghatározása.

A „digitális vezető” feladata egy olyan munkacsoport létrehozása is, melynek tagjai az alábbi képességekkel rendelkeznek: elektronikus szolgáltatások tervezése / fejlesztése, közvélemény kutatási eredmények analízise, digitális stratégiatervezés, online- publikáció és termékmenedzselés.

Biztosítani kellett, hogy átképzéssel, vagy piacról történő munkaerő felvétellel ezek a kapacitások a múlt év folyamán rendelkezésre álljanak, mivel 2014 tavaszára az évi 100.000 tranzakció feletti szolgáltatásokat már az új szabvány szerint kell szolgáltatni.

A fejlesztések módszertana agilis, kéthetente új változat, amely felhasználók részvételével kiértékelésre kerül – ezért van közvélemény kutatásban jártas szakember is a munkacsoportokban – és a vélemények figyelembe vételével folytatódik a fejlesztés. Érdekes elvárás, azonban mutatja, hogy komolyan veszik a szolgáltató (elektronikusan is) állam koncepcióját.

A feladatmegosztás indokául az IKT gyors fejlődését és szerteágazó voltát hozzák fel, miszerint egyetlen ember ezt már nem is tudja átlátni.

Amit még szintén érdemes megjegyezni, hogy egyes országokban a közigazgatási IKT-ért felelős vezetők „felett” egy magas rangú kormánytisztviselőkből (akár miniszterekből is) álló bizottság működik, amely nem technológiai, hanem „üzleti” szempontokra fókuszálva segíti és felügyeli munkájukat (Ausztrália: SIGB – Secretaries’ ICT Governance Board; Egyesült Királyság: Efficiency and Reform Group, Olaszország: Steering Committee; Kanada: Treasury Board of Canada).

Másutt viszont az IKT-ért felelős vezetők részei a kormányzati struktúrának és közvetlenül felügyelik őket (USA: Commerce Department – CIO, Office of Science and Technology Policy – CTO; Portugália: Presidency of the Council of Ministers).

És mi a helyzet nálunk?
Az elmúlt négy ciklusban csak rövid ideig volt egypólusú IKT irányítás, valójában a kétpólusú volt a jellemző.

Úgy gondolom, ez a fajta irányítás nálunk nem vált be. Talán ki kellene próbálni az egypólusút, nem feltétlenül minisztériumi környezetben.”

Forrás:
Klub összefoglaló; Futó Iván; IT Business; 2014. február 12.

Informatika, távközlés, technika

Az EU gyengítené az ICANN amerikai befolyását

„Az Európai Bizottság felhívást fogalmazott meg, amely szerint csökkenteni kellene az amerikai befolyást a globális internetszabályozásban. A feszültség főleg az NSA-vel kapcsolatos lehallgatási és megfigyelési botrányok kirobbanása óta nagyobb.

Az Európai Unió végrehajtó szerve visszavett eddigi elképzeléseiből, amely szerint nagyobb kormányzati befolyást követel az internet működtetésének és szabályozásának folyamataiban. Helyette most az EU az átláthatóság és a kevesebb amerikai befolyás irányába mozdulna el az internetet meghatározó intézmények esetében, például a webcímek kezelését végző nemzetközi szervezetnél. Jelenleg a kaliforniai székhelyű Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) osztja ki globálisan a legfelső szintű domainneveket, s ugyan látszik egy folyamat a színesebb, nemzetközibb kínálat létrehozására, de a szervezet ettől függetlenül az amerikai kormányzat megbízása alatt működik, miközben az ázsiai és európai ügyekért is felel.

“Európának hozzá kell járulnia érdemben a globális internet irányításhoz, Európának erőteljes szerepet kell vállalnia a jövő internetének definiálásában” – mondta Neelie Kroes, az EU digitális portfólióért felelős biztosa. A korábbi, főleg a kormányzatokra építő stratégia helyett az EU az irányításban látja a helyét a nem-állami szervezeteknek, tudományos intézeteknek és a magánszektornak is. A kollaboráció célja, hogy a hálózat működőképessége fennmaradjon, s ne lehessen elhúzni politikai érdekek mentén. Kroes kezdeményezésének sikere attól is függ, hogy az immár 28 tagállamú EU-n belül milyen támogatottságra lel az ügy. Az amerikai fél udvariasan üdvözölte a kezdeményezést és jelezte, hogy támogatja, hogy az érintettek közül minél többen részt vegyenek a közös munkában. Az USA különösen támogatja a fejlődő világ országainak törekvéseit.
…
A kissé hűvös nyilatkozatok mögött az internetszabályozás kérdésében is az EU-USA kémbotrányok, illetve az ingatag lábakon álló szabadkereskedelmi szerződés kérdései bújnak meg. Az Európai Parlament jogalkotói ezen a héten azzal fenyegettek, hogy visszatartják a beleegyezésüket a kereskedelmi paktummal kapcsolatban az adatvédelmi problémák és aggodalmak miatt. A Bizottság úgy látja, hogy az adatvédelmi szabályokat nem lehet egy kalap alá venni a kereskedelmi tárgyalásokkal és teljesen külön kell kezelni azokat,.iIlletve a képviselők hozzátették, hogy a terrorfenyegetettség sosem igazolhat céltalan, titkos, illegális tömeges megfigyeléseket, amiket az USA bizonyítottan folytatott.

A lobbi éve lesz
Az EU új megoldási javaslataival idén több nagy konferencia és szakmai közösség figyelmét igyekszik majd felhívni világszerte. Eközben az ICANN Európáért felelős alelnöke arra emlékeztet, hogy a különböző országoknak és kormányaiknak már eddig is volt befolyása a szabályozásra és ez a jövőben tovább erősödik majd. A nemzetköziesedés már jóval a Snowden-ügy előtt elindult, nem új a motiváció a hegemónia csökkentésére, hanem az, hogy valóban egyre több internetező van világszerte és egyre kevésbé igaz az, hogy az internet nyelve kizárólag az angol. Az internet feletti kontroll szétdarabolásában a kritikusok szerint benne van annak a veszélye is, hogy a szabályozás nemzeti érdekek mellett a mostani egységes platform helyett több, szétszakadt nemzeti vagy regionális hálózatot hoz létre, megrengetve a mostani üzleti modelleket és szolgáltatásokat. Az új felállás kialakításával kapcsolatban többek közt a Google is szót emelt korábban.”

Forrás:
Az EU gyengítené az ICANN amerikai befolyását; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2014. február 13.
EU’s top telecoms official rules out government control of the internet; EurActiv; 2014. február 13.
Commission to pursue role as honest broker in future global negotiations on Internet Governance; Európai Bizottság; IP/14/142, 2014. február 12.

A projektszemlélet buktatói, avagy hogyan nem lesz vasárnapi ebéd

„Derrick és Harry – civilben egy nagy szervezet CIO-ja és egy cég fejlesztési vezetője – több mint két éve vezetik az egyre népszerűbb, és ma már hűséges olvasótáborral bíró Derrick & Harry Blogot, amelyen elsősorban a projektmenedzsment gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Fejér Gábor, az FHB Bank CIO-ja, és Tanács Lajos, az Alvicom Kft. fejlesztési igazgatója, társszerzőként jegyzett posztjaikban gyakran szembesítik az elméleti megközelítést a gyakorlati nehézségekkel, akárcsak az alábbiakban írásban, amelyben egy vasárnapi ebéd elkészítésének fázisain keresztül mutatják be: hányféleképpen lehet hibázni egy projektben. A Vasárnapi Ebéd Projekt természetesen szabadon behelyettesíthető.

Projektszemlélet: az elmélet szépsége és a valóság ridegsége
A projektszemlélet korunk egyik legsűrűbben emlegetett, körülrajongott, sztárolt, majd a valóságban leginkább hanyagolt és félresöpört fogalma. Rengetegen elmélkedtek már arról, miért fontos nagyvállalati informatikai rendszerek megvalósításánál a projekt orientált megközelítés. Remekbe szabott előadásokon, tréningeken vehetünk részt, ahol elméletben tökéletesre csiszolhatjuk projektmódszertani ismereteinket. Mégis, amikor visszatérünk cégünk rideg valóságába, valahogy sosem sikerül megvalósítani az elméletben oly szépen hangzó módszereket.

Mi lehet ennek az oka? Miért csúszik hónapokat, éveket olyan sok projekt, egészen odáig a pontig, amikor nem is projektnek tűnik már, hanem valami befejezhetetlen, örökkévalóságig nyúló, újra és újra problémákat szülő katyvasznak?

Nem a módszertanok nem tökéletes alkalmazásán vérzünk el, nem a megfelelő trendi projektmenedzsment eszköz hiányán, általában el sem jutunk odáig, hogy ezekkel bíbelődjünk. Sokszor pont a lényeg hiányzik, az alapvető, közös akarat, hogy valami közösen meghatározott határidőre értelmes, működő, kerek egész informatikai rendszert hozzon össze a projektcsapat. Meg hogy legyen egyáltalán projektcsapat. Hogy mindenkinek világos legyen az elérendő cél. Ezek az alapjai annak, amit projektszemléletnek hívunk.

Különös, hogy olyan nehezen tudjuk rávenni magunkat, hogy projektorientáltan álljunk hozzá egy-egy rendszer megvalósításához, hiszen a mindennapjainkban is lépten-nyomon sikeres projektekbe ütközünk.

Ott van például a vasárnapi családi ebéd, amelyet sok család minden héten sikeresen megold anélkül, hogy módszertanokat alkalmazna, vagy projekttervet kovácsolna. Pedig kritikus a dolog határideje (vasárnap dél), korlátozottak az anyagi és humán erőforrások, és magasak a minőségi elvárások. Miért sikerül mégis? Mert az ebédnek meg kell lennie. Mert enni mindenkinek kell. Meg persze azért is, mert minden résztvevő hasonlóan nagyon akarja, hogy elkészüljön.

Játsszunk el most egy kicsit a gondolattal, és képzeljük el, hogyan is készülne egy vasárnapi ebéd, ha a cégeinknél alkalmazott “projektszemlélettel” közelítenénk meg a feladatot! Hát valahogy így…

A Vasárnapi Ebéd Projekt
8:30: A Vasárnapi Ebéd Projekt (VAEB) kick-off megbeszélése. A frissen kinevezett projektvezető, Anyu 30 perces prezentációban mutatja be a meghívott stakeholdereknek (Apu, Nagypapa, Nagymama, Petike, a kis Klári, Piri néni és Kálmán bácsi, valamint Blöki kutya) a projekt céljait és főbb mérföldköveit.

A prezentáció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az aznapi ebéd 13 százalékkal több rostot és 27 százalékkal több ásványi anyagot fog tartalmazni, mint bármely másik korábban. A konkrét menüről nem esik szó, de a hallgatóság megtudja, hogy az ebéd a nyugati trendekhez illeszkedően fúziós elemeket fog tartalmazni, és minden korábbinál simulékonyabban fog az emésztőrendszerrel együttműködni.

Az ebéd megvalósítását Anyu igényfelmérési, tervezési, megvalósítási és tesztelési fázisokra osztja, majd meghirdeti az igényfelmérési workshop időpontját, ami 9:00-kor kezdődik. A hallgatóság kérdéseket nem tesz fel, csak Piri néni hallat egy epés megjegyzést: “A múltkor is bántottak a szelek! Minek annyi fűszer abba a levesbe?” A nagypapa elégedetten nyammog, Blöki kutya csendben nyáladzik.

9:00: A VAEB projekt igényfelmérési workshopja. Anyu egy mobil flipchartot állít fel a konyhában, sárga, rózsaszín és kék post-it cédulákat oszt ki, amelyekre a résztvevőknek (Apu, Nagypapa, Nagymama, Petike, a kis Klári, Piri néni és Kálmán bácsi, valamint Blöki kutya) az ebéddel kapcsolatos kiemelt igényeket, kockázatokat és várt eredményeket kell felírni. A jelen levők tétovázva irkálnak a lapokra, Petike csákót hajtogat a sajátjából, a kutya megeszi a papírjait, nagypapa elégedetten nyammog.

10:30: A tervek bemutatása. Anyu és Apu közös prezentációt tartanak, ahol bemutatják a tervezett menüt: marhahús leves, rozmaringos sült kacsa párolt káposztával és hagymás tört krumplival, végül pedig zserbó zárja a sort.

A tervezett ütemezés előkészítési fázisát teljesítettnek nyilvánítják, majd bemutatják a megvalósítási fázist, miszerint 10:45-re kész a leves, 11:45-re pedig megsül a kacsa és a zserbó tésztája, majd 12:00-ra az asztalon az ebéd. A Nagymama sopánkodik (“A mi időnkben azért nem ment ez ilyen gyorsan…”), a többiek elégedetten bólogatnak.

11:15: Projektstátusz megbeszélés. Anyu és Apu a tervek bemutatása óta eltelt idő nagy részét a státuszmegbeszélésre való készüléssel, prezentáció írásával töltötte. A projekt státuszon Anyu bemutatja, hogy bár nem minden tevékenység halad az eredeti terv szerint, a 12:00-ás ebédkezdés még mindig tartható, amennyiben a résztvevők elfogadják, hogy a kacsa és a zserbó EGYSZERRE sülnek a sütőben.

Már-már sikeresen lezárul a státuszmegbeszélés, amikor is a nagypapa megszólal, és kiderül, hogy az eddigi elégedett nyammogása csak azért volt, mert nem találta a műfogsorát, ami most meglett végre. Beszélni is kezd, és elpanaszolja, hogy neki nem elfogadható a kacsa, mert sem szétrágni, sem rendesen megemészteni nem tudja. Csirkét akar, vagy nem fogja átvenni az ebédet.

Parázs vita kerekedik, ahol felemlegetésre kerül a karácsonyi vacsorára készített odakozmált töltött káposzta, a nagypapa emésztési problémái, valamint a tavalyi nyaraláson elvesztett fényképezőgép is. A résztvevők végül megszavazzák a csirkét a kacsa helyett, amiről jegyzőkönyvet írnak.

11:55: Scope-csökkentő workshop. A megvalósítási előkészületek során kiderül, hogy a marhahús megzöldült a hűtőben, illetve a lisztet telepetézték a molyok, így Anyu és Apu közösen új javaslatot dolgoztak ki a projekt scope-jára vonatkozóan: a leves legyen egyszerűen csak zöldségleves, zserbó helyett pedig egyenek jégkrémet a mélyhűtőből, azt csak elő kell venni.

A javaslatokat a stakeholderek ismét felháborodással fogadják. Piri néni fintorog (“Ha én csináltam volna, már rég kész lenne, tudtam én, hogy ez lesz”), Petike nyavalyogni kezd (“Anyuanyuanyu mikorleszmárkészaebdééééd?”). Apu erre kivetít egy 560 soros projekttervet, amin az elmúlt másfél órában keményen dolgozott, és amiből pontosan látszik, hogy 13:00-ra készen lesz minden.

12:55: Projektstátusz megbeszélés. Anyu és Apu bemutatják az első projekteredményeket, a félig főtt levesből egy csészényit, a sütésre előkészített, befűszerezett, de még nyers csirkét és a megterített asztalt. A hallgatóság elégedetten tapsol, hiszen láthatólag pár lépésre vannak a céltól, a bemutató így remekül sikerül. Kálmán bácsit, aki szerint 5 perc alatt nem lehet egy csirkét megsütni, negatív hozzáállású huhogónak kiáltják ki.

13:10: Közjáték 1. Apu és Anyu rövid közleményt ad ki e-mailben, miszerint már csak pár perc, és kész az ebéd, a csúszás oka néhány előre nem látott technikai nehézség, amin azonban hamarosan úrrá lesznek.

13:25: Közjáték 2. Az éhségtől elkeseredett Petike nekilát Klárika radírjának elfogyasztásához, az ebédről semmi hír.

13:45: Projektkrízis megbeszélés. Anyu és Apu rövid prezentációban bejelentik, hogy a projektben további csúszás várható, amelynek okaként egyértelműen a csirke beszállítóját jelölik meg. Elmagyarázzák, hogy a csirke elvárt sütési idejét a beszerzési folyamat során egyértelműen 5 percben jelölték meg, amit a szállító meg is ígért. A szállító által adott ajánlat apró betűs részében szerepelt csak, hogy ez a sütési idő csak 8000 fokos atommáglyán teljesül, amit Anyuék nem vettek figyelembe, hiszen a kiírásban szerepelt a családi sütő maximális 250 Celsius-fokos teljesítménye.

A csirkét Anyu perrel fenyegeti, de az a fokozódó nyomás ellenére sem akar gyorsabban puhulni.

13:58: Közjáték 3. Klárika Blöki kutya segítségével háztartási kekszet lop a kamrából, amit az éhségtől szédelgő család pillanatokon belül elfogyaszt.

14:30: Projektstátusz megbeszélés. A státuszon Apu bemutatja, hogy a projekt lassan célba ér: a csirke szállítójával sikerült peren kívül megegyezni, a szerződésmódosítási tárgyalások vannak még hátra, amiket éppen most bonyolítanak. A hallgatóság rezignáltan hallgatja a beszámolót, és zsíroskenyérről fantáziálnak.

14:55: Közjáték 4. A szerződésmódosítási tárgyalások közben a sütőben felejtett csirke az elszenesedés jeleit kezdi mutatni. A családtagok ételt lopkodnak a hűtőből, amit Apu és Anyu észre sem vesznek a heves projektmunka miatt.

15:35: Projekt Irányító Bizottsági ülés. Anyu és Apu prezentációban mutatják be a projekt eddigi eredményeit és jelenlegi állását. Ismertetik a jelenlegi helyzetet, miszerint a projekt komoly eredményeket mutatott fel, hiszen a leves elkészült, és a későbbiekben újra felhasználható lesz, valamint a projekt scope-ját is sikerült tisztázni.

Javasolják, hogy az eddigi tevékenységet nevezzék első, előkészítő fázisnak, és egy második fázis során a csapat gondolja végig a főételre vonatkozó elvárásokat és célokat. A projekt folytatásához további erőforrásokat igényelnek, és javasolják a sokkal precízebb tervezést és előkészítést a főételre vonatkozóan. Felmerül a kérdés, hogy a levest nem lehetne-e legalább most megenni, dehogynem, mondják, csak közben kihűlt.

16:08: Első fázis, éles indulás. Anyu és Apu feltálalják az újramelegített, hús nélküli levest, amiben mostanra teljesen péppé főttek a zöldségek. Az elfogyasztásra csak Piri néni, Kálmán bácsi és a nagymama jönnek el, a többiek már háztartási keksszel és vajas kenyérrel teleették magukat. Anyu és Apu a leves elfogyasztása előtt bemutatják a második fázisra vonatkozó ütemezést, mely szerint megéri még várni egy kicsit, mert a következő iteráció végén nem csak egy csirke, hanem egy fácánsült és egy egész liba lesz a főétel májjal együtt, egy desszert helyett pedig hármat kapnak a résztvevők.

17:30: A második fázis terveit validáló workshop. Anyu és Apu workshopot tartanának a második fázisról, de mindenki lemondja a megbeszélést.

18:10: Az elmaradt workshop helyett tartott workshop. A résztvevők már le sem mondják a megbeszélést, csak nem jönnek el. Anyu és Apu jegyzőkönyvet vesznek fel, és a következő Projekt Irányító Bizottsági anyagon kezdenek dolgozni, ahol a projekt folytatása lesz a fő kérdés.

18:25: Apu és Anyu kiküldik a VAVA (Vasárnapi Vacsora) projekt kick-off megbeszélés meghívóit…”

Forrás:
A projektszemlélet buktatói, avagy hogyan nem lesz vasárnapi ebéd; Derrick&Harry; Bitport; 2014. február 12.

Erősödhet a magyar informatikai szektor

„Teljessé tennék Magyarország széles sávú lefedettségét 2018-ra. A következő években mintegy 350 milliárd forintnyi közvetlen európai uniós forrás áll majd rendelkezésre a hazai informatikai és távközlési fejlesztések támogatására Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárának elmondása szerint. Tavaly 42 milliárd forint értékű info­kommunikációs projekt valósult meg a kormányzati szektorban. A jelenlegi állás szerint mintegy 350 milliárd forintnyi közvetlen forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban Magyarországon különböző informatikai és távközlési fejlesztések támogatására – mondta el a Világgazdaságnak Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkára.

Ezt az összeget még további 200 milliárd forintnyi közvetett forrás egészítheti ki, ugyanis a gazdaságfejlesztési program keretében a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására, valamint a tudásgazdaság fejlesztésére és az innováció erősítésére rendelkezésre álló pénz jelentős része is igénybe vehető infokommunikációs célokra.

Az NFM államtitkára azonban hangsúlyozta, hogy végleges számok csak akkor lesznek, amikor megtörténik a partneri együttműködés aláírása a magyar kormány és Brüsszel között. A tárgyalások várhatóan tavasz végére, nyár elejére zárulnak le, azt követően indulhatnak az új operatív programok, köztük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely a vázolt támogatási lehetőségek keretét tartalmazza.

A következő években az IKT (infokommunikációs technológia) terület fejlesztései kapcsán négy stratégiailag kiemelt szegmenst jelölt meg az NFM infokommunikációs államtitkára. Ezek között található a digitális infrastruktúra fejlesztése, a szélessávú internet hozzáférések biztosítása. Ezzel kapcsolatban Vályi-Nagy Vilmos elmondta, hogy a célkitűzés az, hogy 2018-ra teljes legyen Magyarország szélessávú lefedettsége – ez azt jelenti, hogy mindenki számára elérhető legyen minimum 30 Mbit/s-os kapcsolat –, illetve minden második háztartásban adott legyen a lehetőség akár 100 Mbit/s-s hozzáférésre.

A stratégiai célok között van a digitális kompetenciák – digitális írástudás – fejlesztése. A legfőbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében 2016-ra 40 százalék alá csökkenjen, négy évvel később pedig 30 százalék alatt legyen ez az érték. Harmadik nagy célként a digitális gazdaság erősítését említette Vályi-Nagy Vilmos, hozzátéve, hogy az elektronikus kereskedelemhez szükséges informatikai alkalmazások fejlesztésének támogatása, illetve a termékfejlesztés is kiemelt fontosságú.

Bizakodóan tekinthetnek a következő néhány év elé a szoftverexportban érintett hazai cégek, a jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a fontos célok között van az is, hogy a következő négy esztendőben megduplázódjon a magyar szoftverexport. Ehhez kapcsolódik, hogy jelentősen javul majd az induló, de nagy fejlődési potenciállal bíró, úgynevezett startup vállalkozások helyzete is, Vályi Nagy Vilmos közlése szerint ugyanis kutatás-fejlesztésre kétszer akkora forrás áll majd rendelkezésre ebben a hétéves ciklusban, mint az előzőben. A negyedik fontos cél a digitális állam fejlesztése, amelynek keretében az elektronikus ügyintézés válik széleskörűen elérhetővé a vállalatok és a lakosság számára.

Jelenleg mintegy 60 nagyobb és 30 kisebb kormányzati infokommunikációs (IKT) projekt fut – közölte Vályi-Nagy Vilmos. A jelentősebb fejlesztések egyedi értéke meghaladja az egymilliárd forintot, de a kisebbek is 100-300 millió forintosok. Tavaly 42 milliárd forint értékű IKT-projekt valósult meg a kormányzati szektorban, ez több mint az előző öt évben együttesen.

A felfutás egyik oka, hogy egy teljesen új, a közigazgatásban eddig nem alkalmazott projektfelügyeleti és irányítási rendszert vezettek be 2012-ben, így jelentősen felgyorsultak a projektek, csökkent az adminisztráció. A kormányzati szektorban megvalósuló IKT-beruházások egyik részét adja az infrastruktúra fejlesztése, amelynek keretében többek között a kormányzati hálózat, illetve az intézmények eszközparkjának modernizálása valósul meg.

Erre a feladatra a múlt évben több mint 20 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések részeként többek között korszerűsítették a nyomtatóparkot, harmadára csökkentve így a nyomtatási költségeket a minisztériumokban. Közel 30 ezer asztali számítógépet és több mint 20 ezer notebookot vásároltak.

A szoftverfejlesztések közül Vályi-Nagy Vilmos kiemelte az elektronikus aláírás és hitelesítési szolgáltatás létrehozását a kormányzatnak. Az év végén indult megoldásnak köszönhetően jelentősen növekszik az elektronikusan aláírt, hitelesített ügytípusok, ügyintézések száma. Európában Magyarországon indult el az első kormányzati felhőszolgáltatás, illetve a korábban szinte mindenhol kiszervezett IKT-üzemeltetési feladatokat visszavitték az intézményekbe, ami éves szinten 20 milliárd forintot meghaladó megtakarítást jelent.

Folytatódik a Sulinet+
Ebben az évben összesen ötezer oktatási intézményben történik meg az internet kapcsolat fejlesztése a Sulinet+ program keretében – közölte Vályi-Nagy Vilmos. A korszerűsítésnek köszönhetően lényegesen gyorsabb lesz az érintett oktatási intézmények net hozzáférése, a jelenlegi 1 és 4 Mbit/s közötti sebességről – a helyi adottságoktól és az igényektől függően – 8 Mbit/s és 100 Mbit/s közöttire nő. Csak vezetékes lefedettséget alakítanak ki, ahol ez műszaki okok miatt nem megoldható, ott műholdas kapcsolatot létesítenek. A valamivel több mint egymilliárd forintos projekt keretében főként hálózati eszközöket vásárolnak majd, illetve szoftvereket szereznek be. A hálózatfejlesztés mellett különböző informatikai eszközöket és szoftvereket is kapnak az iskolák. Így 15 ezer laptop, 4000 asztali számítógép és 4300 interaktív tábla, valamint ugyanennyi táblagép kerül majd az intézményekbe. Az eszközbeszerzés pályázati kiírása várhatóan február végén, március elején jelenik meg.”

Forrás:
Erősödhet a magyar informatikai szektor; IVSZ/Világgazdaság; 2014. február 14.

Gyorsan változik az informatikai vezetők szerepe

„Az olyan trendeknek köszönhetően, mint a felhő, a nagy adatbázisok és a mobilalkalmazások az IT-ágazat gyorsabban változik, mint valaha. Mit jelent ez az informatikai vezetők számára?

A repülőjegy-foglalás a hatvanas évek közepe előtt megdöbbentően nehézkes folyamat volt. Az utazási ügynökségek kézzel írt jegyeket adtak, és palatáblán, krétával rögzítették a járatok ülésrendjét. De az American Airlines 1965-ben bevezette a Sabre-t, egy számítógépes jegyfoglaló rendszert, amely két szervert, ezer terminált és milliós nagyságrendű programsort használt. A Sabre-rel naponta 40 000 foglalást lehetett elintézni, és így a számítástechnika komoly versenyelőnyt biztosított az American Airlinesnak: a cégnek kevesebb alkalmazottra volt szüksége, viszont jobb ügyfélkiszolgálást biztosított a riválisainál .

A nagyszámítógép-korszak forradalmi változást hozott az üzleti életbe, ahogy egyik cég a másik után automatizálta a papír alapú folyamatokat. De a mögötte rejlő technológia – a nagyszámítógépek és a rajtuk futó szoftverek – a mérnökszakma főpapjainak exkluzív erőforrása maradt, és azoké a cégeké, amelyek meg tudták őket fizetni. A PC-korszakban mindez megváltozott. Nicholas Carr tudományos kutató megfogalmazásában „demokratizálta a számítástechnikát” illetve „felszabadította a számítógépet a nagyvállalati adatközpontok és IT-részlegek monopóliumából, és általános üzleti eszközzé változtatta”.

Ez a demokratizálódási folyamat közkeletű árucikké változtatta a számítástechnikát. Az eredmény? „A számítástechnika nem számít”, jelentette ki Carr 2003-as, azonos című, a Harvard Business Review-ban megjelent cikkében. Ha mindenki ugyanazokat a rendszereket használja, és ugyanazt a szoftvert futtatja, akkor hogyan tudnának kitűnni a többi közül? Más szóval, nem maradt több lehetőség az American Airlines korszakalkotó újításának megismétlésére a számítástechnika segítségével. Mivel az IT közkeletű árucikké vált, az IT-vezetőket is a kommercializálódás veszélye fenyegette. Az IT-részlegek feladata az volt, hogy üzemben tartsák a számítógépeket, és évről-évre újabb költségcsökkentési lehetőségeket kínáljanak. Egy darabig úgy tűnt, hogy az IT-guruk napja leáldozóban van.

Az utóbbi pár év mindezt megváltoztatta, és arra késztette az informatikai vezetőket, hogy átértékeljék a szerepüket és a feladatukat. Most egy újabb IT-forradalmon esünk éppen át, amelyet nem egyetlen fejlesztés indított el, hanem egyszerre több. Az informatikai vezetők a Gartner egyik felmérése szerinta mobiltechnológia (70%) , a nagy adatmennyiségek elemzése (55%), szociális média (54%) és a felhő (51%) fog robbanásszerű változáson átesni a következő évtized során. Ezek az új technológiák nem csak az IT-t változtatják meg, hanem magát az üzleti életet is.

Az autógyártók például már nem csak a többi autókereskedővel vannak versenyben, hanem a szociális média ihletésével létrejött, felhőben tárolódó telekocsi-szolgáltatásokkal is (például a BlaBlaCarral), az okostelefonok taxi- és limuzinkereső alkalmazásaival (például a Hailóval és az Uberrel), és az óradíjas autókölcsönző-szolgáltatásokkal (például a ZipCarral). [Ez így egy értelmetlen mondat! Az autógyártók nem az autókereskedőkkel versenyeznek. Szerk.] A nagyság, a megbízhatóság és a nagy múlt nem jelent védelmet a digitális forradalommal szemben. Erről elég megkérdezni azoknak a belvárosi üzletláncoknak a volt vezetőit, amelyek az elmúlt öt évben bezárták a boltot.

Tehát az IT szakma változóban van, és hirtelen kezd fontosabbá válni, mint valaha. De mi a helyzet az informatikai vezetők szerepével? Néhányan még mindig azt tekintik feladatuknak, hogy számítógépflottákat, szerverszobákat, az ezeket összekötő hálózatokat és a rajtuk futó szoftvereket üzemeltessék, De az innovációk új hulláma mindezt az IT-infrastruktúrát köznapi árucikké fogja változtatni, amely talán át is kerül a beszerzési vagy karbantartási részleg hatáskörébe. Az infrastruktúra is az asztali számítógépek sorsára fog jutni, nem kínál majd versenyelőnyt, és bármelyik polcról le lehet venni.

Ennek eredményeképpen a cégeknek másképpen kell majd hozzáállniuk a felhőtechnológiához, össze kell válogatniuk a publikus, privát és hibrid felhőrendszerek megfelelő kombinációját az adott szükségleteik kielégítéséhez. Azok az informatikai vezetők, akik kizárólag a technológiára összpontosítanak, olyanokká válnak, mint azok a pilóták, akik egyenesben és szinten tartják a gépet, de közben elfelejtik, hogyan kell vele leszállni. Az IT-nek ez a „feketedoboz-modellje” nem fenntartható. Amikor az IT a modern üzleti élet szinte minden aspektusát átjárja, és növekszik a verseny nyomása, a pénz be, szolgáltatás ki megközelítés nem elég. Az számít, hogy milyen értéket biztosít az üzlet.

Még amikor a cégek be is fektetnek új technológiákba, akkor se mindig aratják le a teljes hozadékát, legalábbis a Gartner IT-vezetőkkel végzett felmérése szerint. Sőt, általában a potenciális lehetőségek kevesebb, mint felét (43%-át) realizálják a válaszadók szerint. A Gartner-felmérés szerint a befektetés maximális megtérülésének biztosítása végett „egyre több informatikai vezető fogja azon kapni magát, hogy a hagyományos IT területén kívül végzi a munkáját”. Ez a feladatkör megváltozott státuszában is tükröződik. Az informatikai vezetők többségének (67%) már most jelentősen túlmutat a feladatköre az IT-n, ami nagy változás az öt évvel korábbihoz képest . Ezt az informatikai vezetők megváltozott prioritása is tükrözik – sokkal jobban összpontosítanak az üzleti lehetőségekre, mint valaha.

Ezek az új feladatkörök és lehetőségek egy sor körülhatárolható szerepre oszthatóak, amelyeket az egyes informatikai vezetők a saját egyéni feladatportfoliójukra szabhatnak. (Pl. a digitális kereskedelemért, a felhőkért, a kiszervezésért vagy az innovációért felelős vezető.) A digitális ügyekkel foglalkozó felsővezető már most is sok vállalatnál létező szerepkör. Öt informatikai vezetőből egy már most ellátja ezt, a Gartner szerint ő foglalkozik az elektronikus kereskedelemmel és csatornákkal, és ő felel azért, hogy a vállalkozás alkalmazkodjon a digitális átalakuláshoz, míg a cégek 5-6%-ánál van valaki, akinek ténylegesen ez a titulusa.

A The Economist szerint ez a „kétsebességű IT” veszélyével jár, amelyben az informatikai felsővezető foglalkozik a „vízvezeték-szereléssel”, míg a digitális felelős vidáman szökellhet előre a legmenőbb új kütyük és nagy költségvetési keretek között. Ahol ez a kettéválasztás nem működik, ott egyenes úttá válhat a konfliktusokhoz. Az informatikai felsővezetők jobban teszik, ha vállalják ezt a szerepet is, és megőrzik fontosságukat azzal, hogy tanúbizonyságot tesznek az IT-részleg digitális kezdeményezőképességéről. Ehhez, állítja a The Economist, meg kell tanulniuk, hogyan válhatnak kikerülnivaló akadályból olyan partnerré, aki képes eredményeket szállítani.

Az informatikai vezető egyik legfőbb feladata, hogy eldöntse, mit lehet kiszervezni, és milyen működéseket kell házon belül tartani. Össze kell hangolniuk a szolgáltatók mozaikját, és biztosítaniuk a folyamatos színvonalat, biztonságot és teljesítményt. Fontos kiemelni, hogy nem a cégek „költöznek a felhőbe”, hanem az adataik. A felhőben tárolt adatok biztonságáról és megfelelő felügyeletéről is gondoskodniuk kell, amikor a sokféle felügyeleti eszközről egyetlen integrált rendszerre állnak át, amely az egész környezetet képes kezelni. És bár történelmi szempontból a technológiai problémák megoldása azt jelenti, hogy létre kell őket hozni vagy meg kell őket vásárolni az IT-részleg számára, a felhőszolgáltatások egy harmadik lehetőséget is kínálnak. Áthelyezik a hangsúlyt a technológiáról a szolgáltatói kapcsolatokra. Ez nem feltétlenül arról szól, mire használják a technológiát, hanem, hogy kire támaszkodik a cég a megoldás során.

A szolgáltatások eddig elképzelhetetlen választéka azt a lehetőséget kínálja, hogy a mögöttük húzódó infrastruktúrával foglalkozni kellene, ugyanakkor azonnali bővítési lehetőségeket is kínálnak, ahogy a szükségletek nőnek. És mindez azt jelenti, hogy a költségek az igényekkel együtt változnak, a frissítések megbízhatóak, az alkalmazottak az üzlet lényegével foglalkoznak.

Civilizációnk egyre több adatot gyűjt és használ fel. Az IDC negyvennégyszeresre becsüli az adatmennyiség 2009 és 2020 közötti növekedését. A cégek is több adatot gyűjtenek be, mint valaha, de az adatgyűjtés nem egyenlő az adatok hatékony felhasználásával. A cég IT-részlege a szervezet hírszerző ügynökségévé válhat, amely tanácsokat, elemzéseket és figyelmeztetéseket biztosít a cég többi részének az okosabb döntések meghozása érdekében. A felsővezetők nagy többsége örülne ennek. Az Economist egyik felmérése alapján ők úgy érzik, jobb döntéseket tudnának hozni, ha lennének eszközeik arra, hogy használható információkká változtassák a meglévő adatokat. Az adatelemzés hatalmának egyik példája az Amazon: a cég eladásainak harmada a javasolt termékek szolgáltatásához köthető , amely az ügyfelek vásárlói mintáira alapoz.

A robbanásszerűen megjelenő technológia igába hajtásának képessége a válasz az „innovátorok dilemmájára”, amely a sikeres cégeket fenyegeti. Az informatikai vezetők olyan módon tudnak új ötleteket inkubálni és új technológiákat bevezetni, ahogyan más szervezeti egységek nem, és az informatikai vezetők örömmel vállalják ezt az új szerepet. Pillanatnyilag az informatikai vezetők fele (49%) állítja azt, hogy „jó pozícióban vannak a legfrissebb újítások elterjesztéséhez”. Csak harmaduk (26%) mondja azt, hogy erre három évvel korábban is képesek lettek volna.

Az átalakulás során Matt Watts, a NetApp technológiai és stratégiai igazgatója szerint fel kell tenni a kérdést, ha most elölről kellene kezdenem, mit csinálna és mit nem csinálna az IT? Az IT-költségvetéseket sok támadás érte a gazdasági válság alatt, és az informatikai vezetők mantrája az lett, hogy „többet csinálni kevesebbért”. Az IT-költségvetések a 2002-es dotcom-robbanás óta stagnálnak vagy csökkennek. Manapság, az új technológia segítségével az informatikai vezető szerepe átváltozóban van legfőbb költségnyirbálóból felhőközvetítővé és innovációs vezetővé.

Az informatikai vezetők az új digitális korszak úttörőivé és navigátoraivá válhatnak. Erős érvek szólnak az IT-be való befektetés mellett a mobilalkalmazások, a nagy adatbázisok, a szociális média és főleg a felhőtechnológiák kihasználása végett. A PWC felmérése szerint az informatikai vezetők több mint felétől várják el, hogy teljes körű partner legyen a stratégiai célok elérésében. Mint az egyik felmérésben áll, „nem az a cél, hogy az üzletághoz igazítsuk az IT-t; ha az IT hajtja az üzletágat, az olyan, mintha az informatikát vezércsillagként és a szervezetet előrejuttató motorként is felhasználnánk.”

Az informatikai vezetők lehetősége, hogy értéket és a versenyképességet elősegítő differenciálást biztosítsanak az üzletmenetnek, exponenciálisan nő, ahogy a befektetések súlypontot változtatnak az alacsony értékű, kommersz IT-ről a nagy értékű technológiákra. A Gartner szerint az IT-költségvetések 63%-a a jelenlegi IT-infrastruktúra üzemeltetésére fordul, és csak 16%-át költik új lehetőségekre. Képzeljük el, mi történhetne, ha ezek a számok fordítva lennének. Mit tehetnének a cégért, ha kibővülne a szerepük?”

Forrás:
Gyorsan változik az informatikai vezetők szerepe; SG.Hu; 2014. február 13.

CommonCrawl – ha unod a kis adathalmazokat, akkor 148TB-ot elemezhetsz a segítségével

„A CommonCrawl Foundation célja, hogy mindenki számára nyilvánossá és elemezhetővé tegye az Internetet. Ezért rendszeres időközönként készítenek „pillanatfelvételt” keresőrobotjaik az egész netről, a legutóbbi adathalmazuk 148 terrabájt(!!) lett, ami letölthető, vagy az Amazon AWS-en rögtön elemezhető!

Az Amazon AWS-en nem csak az adat érhető el, hanem a feldolgozásához szükséges eszközök is – ami különösen a kezdők dolgát könnyíti meg. Sebastian Spiegler, a SwiftKey vezető adattudósa Statistics of the Common Crawl 2012 Corpus című jelentésében összegezte a korpusz főbb jellemzőit, melyből kiderül, hogy többé-kevésbé reprezentatív a minta.

Az ún. top-level domain (azaz az internetes címek végződései, pl. .hu, .hr, .sk, stb.) tekintetében és a nyelvek esetében is kiegyensúlyozott a CommonCrawl korpusza. Érdekes, hogy az utf-8 karakterkódolás annak ellenére, hogy a legelterjedtebb, még nem szorította ki az egzotikus megoldásokat.

Az internetes tartalmak döntő többsége továbbra is szöveges, érdekes módon a mintából hiányoznak a videó tartalmak, a képek arány pedig igen alacsony.

A CommonCrawl ígérete szerint (és a blekko nagylelkűségének hála) 2014-től havi rendszerességgel fogja kiadni friss korpuszait. Az adatok pedig bárki számára hozzáférhetőek – ami remek lehetőség a big data iránt érdeklődők számára, hiszen a hasonló adatbázisok a nagy cégek féltett kincsei általában. Kutatók, aktivisták, kezdő cégek és leendő adattudósok ingyen juthatnak immár igazi nagytömegű adathoz – tessék élni vele!”

Forrás:
CommonCrawl – ha unod a kis adathalmazokat, akkor 148TB-ot elemezhetsz a segítségével; Kereső Világ; 2014. február

Hamarosan magyarul is olvashatjuk az ISO/IEC 27001:2013-as szabványt?

„…A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) és a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület együttműködésének első lépéseként az az igény fogalmazódott meg, hogy az ISO 27001:2013-as információbiztonsági szabvány magyar-angol kétnyelvű szabványverzió kiadásának előkészítéséhez szükség lesz szakmai támogatói vagyis „fordító lektori” munkára. Az Egyesület lelkes tagjai, Tarján Gábor (az Egyesület alelnöke; a MagiCom Kft. ügyvezető partnere), valamint Móricz Pál (az Egyesület alapító tagja; Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. ügyvezető igazgatója) komoly szerepet vállaltak abban, hogy elkészült az immáron majdnem nyomdába adható állapotú magyar nyelvű szabvány-tervezet verzió.

Az MSZT szakmai stábja most azon dolgozik, hogy a szabvány-tervezet 2014. március 1-ei dátummal kiadható legyen.

Ezen második szabványkiadás (MSZ ISO/IEC 27001:2014) hatálytalanítani és helyettesíteni fogja a szabvány első kiadását (MSZ ISO/IEC 27001:2006).

A szöveghű fordítás követi a kifejezetten a menedzsment rendszer szabványokra (lásd ISO 9001, 14001, stb.) kialakított és konszolidált szerkezetet:

  1. Alkalmazási terület
  2. Rendelkező hivatkozások
  3. Szakkifejezések és meghatározásuk
  4. A szervezet környezete
  5. Vezetés
  6. Tervezés
  7. Támogatás
  8. Működtetés
  9. Teljesítmény értékelés
  10. Fejlesztés”

Forrás:
Hamarosan magyarul is olvashatjuk az ISO/IEC 27001:2013-as szabványt?; Hétpecsét Egyesület; Céginfó; 2014. február 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hamarosan vége a bliccelésnek

„Belátható időn belül „nyugatias módon”, csipalapú kártyával vásárolhatjuk meg e-jegyünket és elektronikus bérletünket a BKV járataira. A főváros a metróvonalakon beléptetőkapukat szerel fel, a HÉV-vonalakat viszont nem sikerül teljesen integrálni a rendszerbe. Így leginkább a villamosokon, a buszokon és a trolikon bliccelhetünk tovább, ha tudunk.

Bár az elektronikus jegyrendszer és az ahhoz kapcsolódó beengedőkapuk bevezetésének ötletével a 2000-es évek közepén rukkolt elő a főváros, az idősebbek még emlékezhetnek a bliccelésmentes metrózás élményére. Az 1970 tavaszán felszerelt beléptetőkön kétféleképpen lehetett áthaladni: vagy bedobta az ember az egyforintos menetdíjat a perselybe, és kinyílt a kapu, vagy felmutatta az arra kijelölt folyosó melletti kalitkában ülő személynek a bérletét.

A peronzáró automatákat 1985–86-ban leszerelték. Hátrányuk volt lassú áteresztőképességük, előnyük viszont, hogy szinte kizárható volt a lejárt jegy, bérlet használata. A helyükre felszerelt mechanikus jegylyukasztókkal ez nem megoldható, még akkor sem, ha árgus szemű ellenőrök és a biztonsági szolgálat tagbaszakadt munkatársai próbálnak gátat szabni ennek.

Pedig a hatékony ellenőrzés forintmilliárdokban mérhető, már most is. Ezért tűnik ésszerű megoldásnak Tarlósék részéről, hogy újra felszerelik a budapesti metróhálózat megállóiba a beengedőkapukat, melyeken elektronikus jeggyel lehet keresztüljutni. A járulékos költségekkel együtt a főváros 21 milliárd forintra becsüli a tervezett beruházás büdzséjét, a BKK legalábbis erről az összegről beszélt portálunknak. Önerőből 8 milliárd forintot biztosít Budapest, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió eurós kölcsönt ad. Az erről szóló szerződést tavaly szeptemberben írták alá a felek. A rendszer kiépítésének végéig tőketörlesztési türelmi idő áll fenn, így a visszafizetés csak a rendszer teljes kiépítése után kezdődik meg. Tarlósék a beruházás befejezését követő öt éven belül tervezik törleszteni a hitelt.

Most még megkerülhetjük
A Corvin-negyed metrólejárójánál tavaly júliusban állították fel a teszt-beléptetőkapukat. Azért itt, mert ez a legtágasabb bejárati tér, így a sprintelő utasok meg tudták kerülni a kapukat, az időmilliomosok pedig egy gombnyomással vehetik az akadályt. A közlekedők legnagyobb része most még megkerüli az automatákat, mert siet, de a BKK szerint a teszt jól sikerült, sok információval gazdagodtak.

A metrókapuk a „Budapesti Elektronikus Jegyrendszer tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és karbantartása” tárgyú beszerzési eljárás részét képezik, így nem írnak ki rájuk külön tendert. A BKK-tól úgy tudjuk, hogy négy cég kapuit is tesztelték. A fővárosnak a német Magnetic Autocontrol, a francia Klein Access Design, a brit Gunnebo Entrance Control és az amerikai Automatic Systems közül kell majd választania. Mindegyik színes portfólióval rendelkezik, és a világ több pontjára is szállított már metrókapukat.

A beléptetőpontoknál 60 és 90 centiméter széles kapufolyosókat alakítanak majd ki, így a kerekesszékkel, babakocsival, bőrönddel utazók is kényelmesen átjuthatnak. Tekintettel arra, hogy a kisföldalatti állomásainak alapterülete igen kicsi, illetve egy részük a világörökség részét képezi, ezekbe a megállókba valószínűleg egyedi kialakítású kapuk kerülnek. A főváros ezt leszámítva egységes beléptető- és bevételvédelmi rendszert rendel.

A HÉV felesben megy tovább
A főváros nem kíván teljesen zárt rendszert kialakítani, a metróvonalak mellett ugyanis csak egyes kiemelt HÉV-megállókban helyeznek el beengedőkapukat. Úgy látják ugyanis, hogy irreálisan magas költségekkel járna az összes állomást elkeríteni. Ezért csak oda telepítenek automatákat, ahol a peron magassága a sínkoronánál jóval magasabban található, azaz szintben a kapu a sínek irányából nem kerülhető meg. Ilyen HÉV megálló működik az Örs vezér terén, Békásmegyeren, a Boráros téren, a Batthyány téren, a Margit hídnál, a Szentlélek térnél és a szentendrei állomáson.

A projekt végére eltűnnek a BKV járatairól a nyomtatott jegyek és bérletek. Az új utazási kártyákat és az azokhoz tartozó utazási számlát interneten vagy telefonos ügyfélszolgálat segítségével tudják majd feltölteni az utasok az ígéretek szerint pillanatok alatt. Emellett vásárlási lehetőséget biztosítanak majd az újonnan nyíló ügyfélközpontok, valamint az új jegy- és bérletkiadó automaták. Ezekből az indulást követően egy ideig éjjel-nappal lehet jegyet és bérletet venni. A csipkártya alapú, új rendszert nem helyszínenként vagy járatonként, hanem termékenként vezetik be: először a bérletekhez, majd a folyamat végén a jegyekhez kapcsolódóan. A mostani vonaljegyet felváltó időalapú jeggyel 30 és 60 perces periódusban utazhatunk a BKV járatain, korlátlan átszállással.

Az e-jegy projekt következő lépcsőfoka a 300 darab jegyautomata telepítése és üzembe helyezése lesz, ez idén márciustól jövő év elejéig tart. Az informatikai átállásra és a beléptetőkapuk felszerelésére várhatóan 2015-ben kerülhet sor.”

Forrás:
Hamarosan vége a bliccelésnek; Gabay Balázs; mno.hu; 2014. február 15.

Hogyan költsünk el 600 milliárd forintot?

„Az EU következő, 2020-ig tartó költségvetési ciklusában Magyarországnak mintegy 4500 milliárd forintos uniós forrás jut. Ebből legalább 600 milliárdot kaphat az IKT szektor. Hogyan lehetne elkölteni ezt a pénzt úgy, hogy abból a szektor a legtöbbet profitáljon? Erről kérdeztük Laufer Tamást, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökét.

A szakmai szervezet első embere bevezetésként emlékeztetett rá, hogy a hazai infokommunikációs ágazat a magyar gazdaság legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata: közel 3 ezer milliárd forint nettó árbevétel mellett mintegy 300 milliárd forint adót fizet a magyar költségvetésbe. És ebben még nincs is benne az elektronikai gyártás, ami további 4 ezer milliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez – hangsúlyozta Laufer. Az IKT szektor mögött 20 ezer vállalkozás áll, amely mintegy 80 ezer embernek ad munkát, az elektronikai eszközök összeszerelésében pedig további 70 ezren dolgoznak, így az ágazatok együttvéve a mezőgazdaság után a második legnagyobb foglalkoztatónak számítanak.

(Tegyük hozzá, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai az IVSZ régóta hangoztatott számainál is impozánsabb képet mutat az iparág súlyáról. Az eltérés persze módszertani különbségekből is adódhat, például hogy a szervezet és a KSH más és más tevékenységű vállalkozásokat vesz figyelembe. A KSH több mint 52 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván tavaly novemberben az „információ, kommunikáció” kategóriában. A foglalkoztatottság tekintetében is más adatokat mutatnak a KSH-táblázatok: a „Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” csoportba tartozó vállalkozások több mint 76 ezer főt foglalkoztattak a tavalyi harmadik negyedévben, míg az „Információ, kommunikáció” ágazat 113 ezer főt foglalkoztatott – A szerk.)

Kitörési pont a szoftver- és szolgáltatásexport
Az újabb uniós ciklus pénzeinek nyomon követéséhez újabb rövidítéseket kell megtanulnunk, ezek egyike a GINOP, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. „A teljes uniós kereten belül az IKT források helye még nem végleges, de a GINOP-on belül nagy valószínűséggel önálló tételként szerepel egy hozzávetőlegesen 250 milliárd forintos kerettel. Az összeget a versenyképesség növelésére, a digitális Magyarország programra, valamint a szélessávú fejlesztésre kell fordítani” – mondja Laufer Tamás. További 50 milliárd forint szerepel az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) Jó állam prioritásában. Jobbára ebből valósulnak meg a kormányzati informatikai fejlesztések. Ezeken felül legalább további 300 milliárd forinthoz juthat az iparág az innovációs, közlekedési vagy energetikai projektek révén.

„Az előző hét év tapasztalataiból sokat tanultunk, megvan az esély, hogy megfelelő stratégia mentén, kellő előkészítés mellett, már a ciklus elejétől tudatosan költsük el az IKT-ra fordítható uniós támogatást” – tette hozzá.

Laufer valódi kitörési pontnak a szoftver- és szolgáltatásexportot tartja, mert annak 90 százaléka tisztán hozzáadott érték, és amúgy a teljes hazai export hozzáadott értékének mintegy 9 százalékát képviseli. Az iparág 200 legnagyobb exportálójának tételes adatszolgáltatása alapján 2012-ben az éves szoftver- és szolgáltatáskivitel értéke meghaladta a 240 milliárd forintot. „Emögött tízezer ember munkája van, ami azt jelenti, hogy egy ember évi 24 millió forintot produkál, ami szép teljesítmény” – emeli ki. Ebben vannak nagy multik, de vannak benne sikeres kkv-k is, mint például az IND vagy az XAPT.

Adókedvezmények és a kereskedelmi diplomácia
A kivitel nagysága 2020-ra akár meg is duplázható – idézte fel az elnök a szervezet egy szintén régebben megfogalmazott célját. Ennek elérésében – a versenyképesség növelése révén is – fontos szerepet játszhatnak az uniós pénzek. A versenyképességet azonban másképp kell ösztönözni a nemzetközi nagyvállalatok és másképp a kkv-knál: „az előbbiek a munkahelyteremtéshez nyújtott támogatást preferálják. Ezzel lehetünk mi versenyképesebbek az ő szemükben. Nekünk meg az jelenti majd a versenyképesség növelését, hogy az idetelepülő cégek fejlesztő központokat is létrehoznak és támogatják például az egyetemi képzést. A nemzetközi vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítése, illetve új központok létrehozása munkahelyek tízezreit teremtheti meg, és esélyt adhat az országnak, hogy az informatika és elektronika konvergenciájából fakadó szenzor és beágyazott technológiák általi piacbővülésből kivegye a részét.”

„A kkv-knak viszont más kell, ők inkább a különféle adókedvezményekre vevők. Ha a társasági adóból most le lehet írni a sport és a kultúra támogatását, miért nem lehet leírni az oktatásét? Vagy vegyük az innovációs járulékot,korábban lehetett róla dönteni, hová menjen a pénz, most minden megy a közös alapba. A munkavállalói járulékot is lehetett korábban saját képzésre fordítani” – sorolja az elnök, aki szerint amúgy van kormányzati oldalon nyitottság erre.

Az exportképes hazai kkv-k támogatásának másik formája a kereskedelmi diplomácián, kereskedőházakon keresztül valósulhat meg. Ezek a vállalkozások külpiaci terjeszkedését segítenék elő, bár az eddig létrehozott szervezetek egyelőre inkább a keleti irányokat preferálják. Bár Laufer ebben is lát fantáziát, mert van ott is piac, ám szerinte tudomásul kell venni, hogy ebben a pillanatban az IKT fő piacai még a fejlett világban találhatók.

A szoftver- és szolgáltatásexportban fontos szerepet tölthetnek be a kezdő vállalkozások. Magyarországot is elérte a startup-láz, kezd kialakulni hozzá a megfelelő ökoszisztéma. Ennek Európában sincsenek nagy hagyományai, így Budapest együtt tanul Párizzsal, Londonnal, a kormányzati cél – 2020-ra Budapest legyen a régió startup fővárosa – ambiciózus, de szerinte elérhető.

Képzés: ha másképp nem megy, jöjjenek a bölcsészek
„Minden nagyon szép és minden nagyon jó lehetne, de ehhez még az oktatás nehézségein is úrrá kellene lennünk” – említ egy szintén régóta meglévő problémát az IVSZ elnöke. A jelenlegi rendszerből viszont kevés azonnal hadra fogható szakember jön ki, így folyamatos a hiány jó programozókból, fejlesztőkből, mérnökökből. Európában jelenleg 800 ezer betöltetlen informatikai munkahely van, és ez a szám 2015-re egymillióra nő; eközben Magyarországon 2012-ben összesen 2500 informatikus szerzett diplomát, az ágazatban pedig megindult a csendes elvándorlás. A Magyarországon működő multik a helyzetet úgy oldják meg, hogy ahol lehet, átképzik a legalább a jó nyelvismerettel rendelkező bölcsészeket.

A szakmára való felkészítést – véli Laufer – már az alapfokú oktatásban el kellene kezdeni. Ott, ahol jelenleg alacsonyan motiváltak a pedagógusok, és ne fizetik meg a túlórát. Az ügyes informatikatanárok piacképesek a versenyszférában is, az ő megtartásuk, illetve a fiatalok informatikatanári pályára vonzása talán a legfontosabb elem, amire majd később lehet építkezni. A hazai ágazat szempontjából fontosnak tartja a kormányzati IKT projekteket is, amelyek igazából 2013 óta vettek nagyobb lendületet, és amelyek jobb előkészítéssel nem okoztak volna olyan fiaskókat, mint ami az e-útdíj és a pénztárgépek körül kialakult. „Az e-útdíj, ha döcögve is, de végül beindult, működik. A pénztárgépeknél főleg azt sajnálom, hogy kevés hazai hozzáadott érték került a rendszerbe.Jobb lett volna három évvel ezelőtt meghirdetni, kiválasztani három-négy hazai céget, amelyek kaptak volna másfél-két évet arra, hogy kifejlesszék, leteszteljék és utána egy év alatt bevezessék a rendszert, amit később a környező országoknak is tovább lehetett volna adni” – zárta a beszélgetést Laufer Tamás.”

Forrás:
Hogyan költsünk el 600 milliárd forintot?; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2014.02.13.