Skip to main content

19. szám, 2014. május 12.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Patyi: célunk a tudás gyakorlatba történő átültetése

„„Bár működésünk lényege a tudás átadása, tevékenységünk fontos mozzanata, hogy ez épüljön is be a napi közigazgatási gyakorlatba” – mondta Patyi András a „Helyi Közösségi Akadémiák” hálózatának nyitó ünnepségén. Kiemelte, céljuk továbbá, hogy a képzéseiket igénybe vevőkkel szoros együttműködést alakítsanak ki.

„Bár némileg több mint két éve működő egyetemünk Magyarország legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye, annak elődje komoly múltra tekintenek vissza, hiszen az épületben korábban működő Ludovika Katonai Akadémia létrejöttéről még 1808-ban alkotott törvényt az akkori országgyűlés” – emlékeztetett Patyi András, az Egyetem rektora bevezetésként az ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 azonosító számú „Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című kiemelt projekt „Helyi Közösségi Akadémiák” hálózatának nyitó ünnepségén.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül kiemelte a Vezető-és Továbbképzési Intézetet, amely a kormányzati segédszervek feladatait vette át és ahova az Államreform Operatív Programok (ÁROP) is illeszkednek. „Egyetemünk bár összetett, de nem öncélú szervezet, amelynek létrehozásával a kormány egy átfogó megközelítéssel kívánta megragadni a közigazgatási jelenségek szürkeségét, ezen túlmutatva pedig a közrendet közvetlenül fenyegető veszélyekre való felkészülés állami jelenségeire is kiemelt figyelmet fordít” – mondta Patyi András. Leszögezte, ezzel az átfogó megközelítéssel a közigazgatási problémákra való felkészülés képzés oldali támogatását biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

„Bár működésünk lényege a tudás átadása, tevékenységünk fontos mozzanata, hogy a tudás amit átadunk épüljön is be a napi közigazgatási gyakorlatba” – emelte ki a rektor. Ehhez különböző modelleket, megoldási típusokat kell felmutatnia az oktatóknak, ezáltal szakmai hátteret tudnak biztosítani a közigazgatásban dolgozók számára. „Célunk továbbá, hogy a képzéseinket igénybe vevőkkel egy együttműködési hálózatba lépjünk, hiszen ez a közösségépítés alapja” – zárta szavait.

Farkasné Dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára elmondta, hogy a „Helyi Közösségi Akadémiákat” az Európai Unió a 2013-ban befejeződött fejlesztési ciklusában az egyik legfontosabb projektként jött létre. Fő célja, az önkormányzatok stratégiai tervezési kompetenciájának javítása, az önkormányzatok helyi együttműködésének kultúrájának erősítése, valamint a helyi közszolgáltatások ellátásának biztosítása.

A „Helyi Közösségi Akadémiák” rendszere azért időszerű, mert mint a helyettes államtitkár emlékeztetett rá, a 2010-ben útjára indított közigazgatási reform révén az önkormányzatok nagy átalakuláson estek át, s a program segít újraszabni a települések működésének kereteit. „Először került törvényi szinten meghatározásra az öngondoskodás kötelezettsége és ehhez kapcsolódva a közösségi feladatokhoz való hozzájárulás elmaradásának jogkövetkezménye” – szögezte le Gasparics Emese, hozzátéve, hogy a helyi erőforrások felhasználása tekintetében ez még komoly kihívást jelent. Rámutatott, hogy az EU irányelve szerint Magyarországnak meg kell erősítenie a helyi hatósági közigazgatási szervek kapacitásának kezdeményező és fejlesztő szerepét. A fejlesztéspolitikát a helyi szintekhez kell kialakítani, vagyis helyi tudásra, helyi forrásokra van szükség. Éppen ezért az EU 2014-20-as fejlesztési ciklusába is illeszkedik a HKA – zárta szavait a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Patyi: célunk a tudás gyakorlatba történő átültetése; OrientPress; 2014. május 9.
ÁROP-2.2.22-2013 Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak; Széchenyi 2020

Itt az új kormányzati struktúra: nyolc helyett kilenc minisztérium lesz

„Az eddig nyolc helyett kilenc minisztérium működik majd az harmadik Orbán-kabinetben. A szombati ülésen megválasztott kormányfő és Semjén Zsolt a beiktatás után nyújtotta be a kormányzati szerkezetről szóló törvényjavaslatát egyéni képviselői indítványként.

A felsorolás szerint a következő szakpolitikai tárcák lesznek: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint minisztériumi rangra lép a kormányzati koordinációt ellátó, korábban Lázár János által államtitkári rangban vezetett Miniszterelnökség.

Az előző ciklushoz képest tulajdonképpen annyi a változás, hogy a korábbi, Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és igazságügyi Minisztérium szétvált. A közigazgatás a Miniszterelnökséghez fog tartozni, A végrehajtási rész, mint például az elektronikus nyilvántartás pedig a Belügyminisztériumhoz. Az igazságügy önállósul ( Trócsányi László vezeti majd). A korábban Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumhoz hozzácsatolták a külgazdasági területet, amelyet Szijjártó Péter felügyelt államtitkárként a Miniszterelnökségen belül. Így tulajdonképpen, ahogyan Orbán korábban ígérte, túlságosan nagymértékű szerkezeti változásokra nem került sor a kormányzati struktúrában.
Az indítvány június 6-án léphet hatályba…”

Forrás:
Itt az új kormányzati struktúra: nyolc helyett kilenc minisztérium lesz; Éber Sándor; Világgazdaság Online; 2014. május 10.
T/106 Magyarország minisztériumainak felsorolásáról (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Áfacsalókra vadásznak az új útdíjrendszerrel

„A NAV és az útdíjfizetési hatóság között elektronikus kapcsolat van, így a gyanús szállítmányokat könnyedén nyomon követheti az adóhatóság.

Már több nagy áfacsalás felgöngyölítésében is segítették a hatóság munkáját az elektronikus útdíjrendszer adatai, amelyekhez egy tavalyi törvénymódosítás ad jogosultságot az adóhatóságnak – írta szerdán a Magyar Nemzet.

Suller Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki és vámügyekben nyilatkozó szóvivője elmondta: a NAV és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató között elektronikus kapcsolatot alakítottak ki, így az adóhatóság az internet segítségével kérheti le a szükséges információkat.

A gyanús szállítmányokat tehát könnyedén nyomon követheti a hatóság, emellett a megtett út és az árumozgás hiányának megállapítása utólag is lehetséges – tette hozzá.

A lap szerint az ellenőrzés hatékonyságának javítására szakmai berkekben jó megoldásnak tartanák az elektronikus fuvarlevél bevezetését, így a hatóság akár a kamion megállítása nélkül is meggyőződhetne arról, hogy kié az áru, mit tartalmaz a szállítmány, ki a megrendelő.”

Forrás:
Áfacsalókra vadásznak az új útdíjrendszerrel; HVG.hu/MTI; 2014. május 7.

Közbeszerzési listán az SAP

„Egyszerűsödött az SAP vagy azzal egyenértékű megoldások beszerzése a közszféra számára. Az erről szóló megállapodást a szoftvercég és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kötötte meg az elmúlt hetekben.

A cég közleménye szerint az ún. KEF listára való kerülést az indokolta, hogy a közigazgatásban olyan mértékűre emelkedett az SAP megoldások elterjedtsége, és az ez iránti jövőbeli összegzett igények nagysága, hogy a termékek és szolgáltatások beszerzésével foglalkozó szervezet egységes, átlátható keretben kívánja e technológia további terjedését kezelni. A három évre szóló, SAP vagy azzal egyenértékű szoftverek, fejlesztőeszközök szállítása valamint kapcsolódó szolgáltatások tárgyában indított központosított közbeszerzési eljárás teljes keretösszege 13,5 milliárd forint.

A megállapodásnak köszönhetően a közbeszerzésre kötelezett, és az ide önként csatlakozó intézményeknél negyedére csökkenhet az SAP termékek, szolgáltatások beszerzésére fordított idő, melyhez alacsonyabb ár is társulhat a szoftvervállalat közlése szerint. A cég várakozása szerint ez az állami vállalatoknál is felgyorsítja a szektorspecifikus -pl. egészségügyi, felsőoktatási- megoldások, elemző eszközök, és nagy tömegű adatok kezelésére kifejlesztett HANA technológia további térnyerését.

„A megállapodás lehetőséget ad a minősített közszféra programot elvégzett partnereink számára, hogy egyedi tudásukat kamatoztathassák. Ez jó példája annak, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlatokat leképező szoftverekhez miként ad értéket a főként magyar középvállalatokból álló hazai partnerhálózat”- hangsúlyozta Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a keretmegállapodás kapcsán.”

Forrás:
Közbeszerzési listán az SAP; SG.hu; 2014. május 8.

2015 közepén megkezdődhet az egészségügyi telematikai infrastruktúra szövetségi szintű kiépítése Németországban

„A telematikai hálózat 2015-ben történő kialakítása a német egészségügyben nagy előre lépést jelenthet. Ugyanakkor az orvosok számára az első értéknövelő alkalmazások (például az elektronikus epikrízis vagy az elektronikus esetakta) csak várhatóan 2016-ban jelennek majd meg.

A német egészségügyi hálózat kialakítása központi szerver, cloud és Big Data nélkül is jól halad, ami elsősorban a rendkívül biztonságos de-centrális kialakításnak köszönhető. Az elektronikus egészségügyi kártya kiadása mára gyakorlatilag befejezettnek tekinthető, mivel a kötelező betegbiztosítottak több mint 95 százaléka időközben már megkapta azt. Német területen jelenleg már a következő generációs kártyákkal kapcsolatos pályázati kiírások előkészületei zajlanak, amelyek a biztonság és titkosítás tekintetében a jelenleginél is magasabb követelményeket támasztanak.

A múlt évben lezajló sikeres közbeszerzési eljárást követően a Gematik társaság a T-Systems-szel, Atos-szal, Compugroup-pal közösen a hálózat kialakítása terén 2014. év végéig el kívánja érni, hogy a két tesztrégióban ezer szolgáltató megkezdhesse a hat hónapig tartó tesztfázist. Az elektronikus egészségügyi kártya online tesztelésében az Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, Schleswig-Holstein, Bajorország és Szászország tartományokban kialakított két régióban 500 orvosi/fogorvosi és pszichoterapeuta praxis, valamint 5 kórház vesz majd részt régiónként. Első körben a biztosítotti törzsadatok kezelésének tesztelését hajtják végre. Ennek során a praxisokban tavaly beüzemelt kártyaolvasó készülékekkel az elektronikus egészségügyi kártyákon tárolt adminisztratív adatok (név, cím és biztosítási státusz) ellenőrzésére, szükséges esetekben azok online aktualizálására kerül sor. Az adatok beolvasása az egyes praxisok vagy kórházak szoftverétől független módon történik, a teszt során elsősorban a titkosítás biztonságossága és az adatátvitel sebessége figyelemre méltók, mivel például a kártya érvényességére vonatkozó ellenőrzésnek öt másodpercen belül meg kell történnie. A dokumentumok biztonságos cseréjéhez szükséges minősített elektronikus aláírás szintén kipróbálásra kerül. Ha minden a tervek szerint alakul 2015 közepével megkezdődhet az egészségügyi hálózat szövetségi szintű kiépítése.

Az első speciális alkalmazások és minősített elektronikus aláírás tesztfázisának 2015 közepéig kell befejeződnie. E mellett 2015 végéig le kell zárni a szolgáltatók közötti biztonságos elektronikus kommunikáció első vizsgálati szakaszát is, azaz a titkosított elektronikus epikrízis tesztelését. Amennyiben minden zökkenőmentesen zajlik, 2016 első felében a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus epikírzis, mint első valódi hozzáadott értéket jelentő alkalmazás már elérhetővé válik az orvosok részére.

Ezzel párhuzamosan zajlik majd a sürgősségi adatok, elektronikus esetakta és gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos tervek realizálása, amelyek tesztelése 2016-ban kezdődhet meg. Az elképzelések szerint a titkosított elektronikus epikrízis sikeres próbáját és szövetségi szintű bevezetést követően a további alkalmazásokat a tesztelést követően a lehető leggyorsabban elérhetővé kell tenni. Annak nem volna értelme, ha csak például az orvosok 20 százaléka csatlakozna a rendszerhez és egy elektronikus epikrízis elküldésekor bizonytalan volna, hogy a fogadó fél egyáltalán elérhető-e a hálózaton.

A műszaki tervezés mellett még számos további kérdés is nyitott. Ide tartoznak például a biztonsági és adatvédelmi követelmények adaptálása, a szövetségi szintű bevezetés finanszírozása és az értéknövelő alkalmazások elszámolhatósága. Ezen kívül szükség lenne a betegek projekttel kapcsolatos koordinált informálása a tesztfázis megkezdése előtt. Annak ellenére, hogy csupán ezer praxisban kerül majd sor a tesztelésre, praxisonként naponta csupán 50 beteggel számolva 20 munkanapot követően az már 1000 beteget jelent. Ezer praxisra vetítve ez egy hónap leforgása alatt egy millió beteg részvételét jelentheti a tesztelésben.

Milliós nagyságrendű megtakarítások érhetőek el az egészségügyi rendszerben egyedül a biztosítotti törzsadatok menedzsmentje terén éves szinten pusztán azzal, hogy a kártyákat nem kell fizikailag lecserélni vagy a kártyákkal való visszaélés a fénykép segítségével gátolható.”

Forrás:
2015 közepén megkezdődhet az egészségügyi telematikai infrastruktúra szövetségi szintű kiépítése Németországban; HealthOnLine; GYEMSZI IRF; 2014. március 25.
Eredeti cikk: Telematikinfrastruktur: Mitte 2015 steht das Gesundheitsnetz; Deutsches Ärzteblatt

Az Észt Számvevőszék jelentése az e-egészségügyi programok észtországi előrehaladásáról

„2014 elején az Észt Számvevőszék jelentést tett közzé az e-egészségügyi programok észtországi helyzetéről A jelentésben bírálta a felelős Szociálisügyi Minisztériumot, és erőteljesebb tevékenységre szólította fel, hogy a tervezett programok megvalósuljanak.

Az észt e-egészségügyi projektek négy téma köré csoportosulnak: e-recept, elektronikus betegrekord, elektronikus regisztráció, digitális képek. Az e-recept az egyetlen megvalósult program, a megvalósításért az Észt Egészségbiztosítási Pénztár volt felelős.

Az elektronikus betegrekord (elektronikus betegnyilvántartás – EHR) nem valósult meg a tervezettek szerint, bár már 2008-ban jogszabály rögzítette a használatát. A szakorvosi szolgáltatást nyújtók (beleértve a kórházakat és a fogorvosokat) 92 százaléka 2012-ben nem küldött adatot az EHR rendszerbe, akik pedig küldtek, azok fele mindössze a szükséges adatok negyedét juttatta el. A szükséges adatok hiányában a rendszer nem használható a mindennapos ellátásban. Bár 2013-ban, a számvevőszéki vizsgálat ideje alatt javult a helyzet, a számvevőszék kifogásolta, hogy a minisztérium a nem jelentő szolgáltatókat semmilyen módon nem szankcionálja.

Az elektronikus regisztrációs rendszer gyakorlatilag nem működik. Nincs olyan központi előjegyzési rendszer, amelyben a beteg a kórházi orvosokhoz időpontot foglalhatna. A Számvevőszék az egészségügyi szolgáltatók érdekeltségének hiányát fogalmazta meg okként.

A digitalizált képek tára egy olyan hely, amelyben a képek (képalkotók által készített felvételek) elérhetősége megtalálható, maguk a felvételek nem láthatók. A tárhelybe nem minden szolgáltató küld elérhetőséget, amelyben az is közrejátszik, hogy időközben két regionális kórház is saját kép-bank rendszert fejlesztett ki, amelyben az Észtországban készített felvételek 80 százaléka megtalálható.

Az e-egészségügyi programokra 2,8 millió eurót terveztek, 2013 végéig 15 millió eurót költöttek el. A Számvevőszék egyik vezetője szerint a programokat a jövőben az állam és a társadalom érdekeihez igazítva kell befejezni, a szolgáltatóktól pedig meg kell követelni a rendszerek használatát. A szociálisügyi miniszter válaszában ígéretet tett arra, hogy részletes tevékenység leírást készítenek a programok teljesítéséhez és a Számvevőszék javaslata alapján az Egészségbiztosítási Pénztárral közösen megfontolják, hogy az e-egészségügyi rendszerek használatát a szolgáltatók finanszírozásával is összekapcsolják (a használat elősegítése érdekében). Hasonlóképpen célként tekintik a rendszerek felhasználóbarát módjának javítását.

Az Ész e-Egészségügyi Alapítvány, amely az e-recept programon kívüli további három programért felelős, visszautasította a Számvevőszék kritikáját, azt nyilatkozta, több problémát megoldottak vagy megkezdték azok megoldását (pl. jelentősen nőtt az EHR-ben regisztált egészségügyi szolgáltatók és a küldött adatok mennyisége). A problémák nagy részét nem technikainak, inkább a szolgáltatókkal kapcsolatos szervezeti problémának nevezte. Az alapítvány vezetője szerint az észt rendszerre Finnország is példaként tekint.

A négy projekt mellett további e-egészségügyi projektek is indultak, köztük a rövidesen befejeződő, a mentést korszerűsítő informatikai projekt, vagy az e-konzultáció, amelyen keresztül 2013 tavasza óta a háziorvos két szakmában szakorvoshoz tudja utalni betegét”

Forrás:
Az Észt Számvevőszék jelentése az e-egészségügyi programok észtországi előrehaladásáról; HealthOnLine; GYEMSZI IRF; 2014. március 21.
Eredeti cikkek: Initially planned e-health objectives remain unachieved; Riigikontroll; 2014. február 5.
Activities of the state in implementing the e-health system : Do the state, doctors and patients benefit from e-health?; Riigikontroll; 2014. január 17. (pdf)

Ausztriában megkezdte működését az ELGA lakossági portál

„2014. január 2. óta elérhető az osztrák Elektronikus Egészségügyi Akta (ELGA) rendszeréhez kapcsolódó online lakossági portál, ahol 2014 első felében a biztosítottak elektronikus formában jelezhetik kimaradási szándékukat az ELGA rendszeréből.

2014. január 2. óta elérhető az osztrák Elektronikus Egészségügyi Akta (ELGA) rendszeréhez kapcsolódó online lakossági portál, ahová a biztosítottak a www.gesundheit.gv.at oldalon keresztül, érvényes polgári kártyával (alkalmazásának alapfeltétele egy kártyaolvasó készülék) vagy mobil aláírással történő hitelesítést követően léphetnek be.

2014 első felében a biztosítottak számára az új portál elektronikus formában kínál lehetőséget a rendszerből való kimaradás bejelentésére (opt-out szabályozás). A portál további szolgáltatásként a későbbiekben lehetőséget biztosít a saját adatokba való betekintésre és a hozzáférési jogosultságok szabályozására is. Egészségügyi adatok első ízben a portálon keresztül csak 2014 második felétől válnak lehívhatóvá.

A portál létrehozásának egyik további célja a transzparencia növelése volt, mivel az a biztosítottak számára nyomon követhetővé teszi majd a szolgáltatók egészségügyi adatokhoz való hozzáféréseit.”

Forrás:
Megkezdte működését az ELGA lakossági portál – Ausztria; HealthOnLine; GYEMSZI IRF; 2014. január 7.
Stöger: Start von ELGA ist Meilenstein in der österreichischen Gesundheitspolitik; Bundesministerium für Gesundheit; 2014. január 3.

Új, korszerű környezetbe költözött az Ügyfélkapu tartalék IT-rendszere

„Április végén befejeződött az Ügyfélkapu és a Magyarország.hu portál másodlagos, tartalék informatikai infrastruktúrájának átköltöztetése. A NISZ Zrt. által fejlesztett és üzemeltetett Ügyfélkaput kiszolgáló tartalék IT infrastruktúra mostantól a legkorszerűbb feltételeket biztosító Wigner Adatközpontban működik. A rendszer rendelkezésre állási mutatója eléri az évi 99,99%-ot.

A folyamatos és biztonságos elérhetőség, valamint magas rendelkezésre állási idő érdekében az Ügyfélkapu rendszereit egy másodlagos infrastruktúra ( úgynevezett B site) is kiszolgálja, amely akkor kap szerepet, ha az elsődleges rendszer működése karbantartás vagy valamilyen nem várt hibajelenség miatt szünetelne. Korábban a „B site” eszközei egy eredetileg irodai funkcióra kialakított, ám később gépteremként használt helyiségben üzemeltek a Szilágyi Erzsébet fasoron található kormányzati irodaházban.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által koordinált, hat napon át zajló, rendkívül komplex költöztetési manőverben csaknem 40 szakértő dolgozott. Összesen 75 db eszköz (szerverek, hálózati, hálózatbiztonsági és tároló eszközök) került át a Wigner Adatközpontba (Wigner Data Center – WDC), ahol kifejezetten a célnak megfelelően kialakított, professzionális géptermi környezet gondoskodik a rendszerek zavartalan működéséről.

A modern, állandóan őrzött objektumban minden infrastrukturális feltétel adott az informatikai eszközök biztonságos üzemeltetéséhez, a rendszereket felügyelő személyzet folyamatos jelenléte pedig az esetleges váratlan üzemzavarok esetén gyors beavatkozást és hibaelhárítást tesz lehetővé. Az infrastruktúra minden eleme leállás-mentesen karbantartható, a folyamatos karbantartási programoknak köszönhetően így a berendezések élettartama és megbízhatósága optimalizálható. A rendszer nem tervezett leállások miatti kiesése évente átlagosan mindössze 0,8 óra, így az éves rendelkezésre állási mutató eléri a 99,99 %-ot.

A WDC nagy biztonságú adatközpontjában működő integrált infrastruktúra-menedzsment elemei (épületkezelő rendszer, biztonsági rendszer, életvédelmi rendszer, eseményvezérelt digitális térfigyelő- és képrögzítő rendszer) biztosítják a központban üzemeltetett technológiák és a létesítmény infrastruktúrájának közös, valós idejű nyomon követését és menedzselését.

Bővebben az Ügyfélkapuról:
A Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) elérhető Ügyfélkapu a magyar kormány elektronikus azonosító rendszere, amely megteremti az elektronikus ügyintézés lehetőségét a hivatali ügyekben. Biztosítja, hogy a felhasználók a személyazonosságuk igazolása mellett biztonságos online kapcsolatba kerüljenek a közigazgatási ügyintézést és szolgáltatásokat nyújtó állami szervekkel. Az Ügyfélkapu 2005 óta áll az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére, jelenleg 1,6 millió regisztrált felhasználó és csaknem 4000 hivatali regisztrációval (úgynevezett hivatali kapuval) rendelkező szervezet használja.”

Forrás:
Új, korszerű környezetbe költözött az Ügyfélkapu tartalék IT-rendszere; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2014. május 8.

Büntetőpontok miatt fejlesztik az Ügyfélkaput?

„Nagy az érdeklődés a büntetőpontok miatt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál, ezért azt tervezik, hogy az Ügyfélkapu rendszerén keresztül is lekérdezhető lesz a büntetőpontok száma – tudta meg az InfoRádió.

Több fővárosi útvonalon is felújítás történt az utóbbi időben. Sok helyen megváltozott forgalmi rendre kell számítani az autósoknak. Érdemes figyelni mert a rendőrség nemcsak pénzbírságot szabhat ki, hanem büntetőpont is járhat a szabálytalanságért.

2001. január 1-jén vezették be Magyarországon a járművezetők előéleti pontrendszerét. Viszonylag nagyszámú büntetőpontot kaphat a járművezetője közlekedési bűncselekmények kapcsán és segítségnyújtás elmulasztása miatt. Például szándékosság esetén akár 11 míg gondatlanságból elkövetett bűncselekménynél 9 pontot is kiszabhat a hatóság. Ha valaki előéleti pontot kap arról a hatóság mindig küld tájékoztatót – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, akkor a hatóság visszavonja a járművezető jogosítványát. A sofőrnek pedig utánképzésen kell részt vennie. A járművezető önkéntes utánképzéssel is csökkentheti nyilvántartott pontjainak számát. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala értesíti a gépjárművezetőt ha elérte a 13 pontot. De akit érdekel, hogy hány büntetőpontja van, enélkül is megtudhatja a hivataltól. Ezt kérheti e-mailen, faxon és postai úton is néhány adat megadásával. A hivatal 30 nap alatt válaszol a megkeresésre.

A hivatal egyébként havonta több mint 100 ilyen jellegű megkeresést kap. Az InfoRádió úgy értesült, hogy ezért a hivatal szeretné elérni, hogy az Ügyfélkapun keresztül is lekérdezhető legyen a büntetőpontok száma.

Információnk szerint a technikai háttér kidolgozása már folyamatban van, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a munkák meddig tartanak.”

Forrás:
Büntetőpontok miatt fejlesztik az Ügyfélkaput?; Inforádió; 2014. május 10.

Viszlát papírmunka, itt az e-anyakönyv

„Júliustól az utolsó papíralapú nyilvántartásnak is búcsút mondhatunk: közel egymilliárdos EU-támogatásból elektronikus rendszerbe kerül az 1895 óta papíron vezetett anyakönyv, ami felgyorsítja az ügyintézés folyamatát is, hiszen adataink másolatát bárhol kikérhetjük – közölte rádiónkkal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke. Vetési Iván a közelmúlt újításairól elmondta, mára hozzávetőleg 1 millió felhasználója van az ügyfélkapu rendszernek – amellyel otthonról intézhetjük ügyeinket.

Július 1-től az egyetlen papíralapú szolgáltatás, az anyakönyvezés is elektronikus formátumúra változik: a jelenleg négyféle okmány (születési, házassági, bejegyzett élettársi és halotti) nyilvántartását ugyanis egységesítik. Mindezt felmenő rendszerben, tehát a fenti dátum után születettek, illetve anyakönyvi kivonatot igénylők esetében. Ez az újítás több szempontból is időszerű, hisz a nagy mennyiségű adat tárolása, kezelése, a hozzáférés komoly problémákat okozott. Az anyakönyvi kivonat pótlása, a hiteles másolat beszerzése sok esetben rendkívül idő- és költség igényes volt, mivel csak a születési helyen volt elérhető. A többszöri másolás gyakran eredményezett elírásokat.

Nyártól mindezen nehézségeknek búcsút inthetünk. A szülők fognak ugyan még kapni születési anyakönyvi kivonatot, házasságkötésnél is lesz adatlap, de a papíralapú anyakönyvi nyilvántartás lezárásra kerül a hivatalokban. Az ügyintézés is egyszerűsödik, mert születési helyünktől függetlenül bárhol kézhez kaphatjuk majd a hiteles anyakönyvi másolatot, mindezt a jelen jogi állás szerint ugyanannyi vagy kevesebb illeték fejében. A július 1. előtt születettek adatai egy-egy újabb anyakönyvi eseménnyel, például házasságkötéssel kerülnek be a rendszerbe. Akkor sem kell azonban átszelnünk az országot egy kivonatért, ha az adatunk ilyen esemény hiányában nem került volna be a rendszerbe. Az anyakönyvvezetők ugyanis továbbítják egymásnak a dokumentumot – nyugtat meg Vetési. Az új rendszer kialakításában az anyakönyvvezetők is aktívan részt vettek, emellett képzéseken kapnak segítséget. A KEKKH elnöke elmondta, tervezik a régi adatok visszamenőleges bevitelét és az anyakönyvek digitalizálását is.

Tágul az ügyfélkapu
A Rádió Orient kérdésére Vetési Iván az elmúlt évek újításai kapcsán elmondta, hogy mára hozzávetőleg 1 millió felhasználója van az ügyfélkapu rendszernek. A webes ügysegédre épülő szolgáltatások használata jelentősen lerövidíti az ügymenetet, hiszen otthonról intézhető mindaz, amiért eddig postára, okmányirodába, egészségpénztárhoz kellett menni. Így az idő mellett jelentős költségmegtakarítást is eredményez.

Jelenleg erkölcsi bizonyítvány-igénylésre, gépjármű tulajdonosváltásnál az eladói nyilatkozat beküldésére, a gépjármű forgalomból történő kivonására, újbóli forgalomba helyezésére és annak meghosszabbítására is van ebben a formában lehetőség, a tavalyi évtől pedig az elveszett, ellopott, megsemmisült személyi igazolvány vagy útlevél cseréje is igényelhető online. Az ügyfélkapun keresztül zajlik az egyéni vállalkozók regisztrációja is. A telefonos ügyfélszolgálaton, az 1818-as számú kormányzati ügyfélvonalon nemcsak információszerzésre, hanem ügyintézésre is mód nyílik.

Jön a választható ügyfél-azonosítás
A tavalyi évben elindított webes ügysegéd keretrendszeréhez sokféle típusú szolgáltatás kapcsolható – bővítését évente 2-3 termékkel tervezik a jogalkotói tevékenység függvényében. A tervek között szerepel a második útlevél igénylésének, a lakcímváltozás bejelentésének és a teljes ügyfél-azonosítás lehetőségének bevezetése. Ez utóbbi egy komplex uniós projekt, mely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóval közösen valósul meg.

Bevezetésével nem az állam, hanem maga az állampolgár döntheti majd el, hogy mi módon kívánja magát azonosítani a közigazgatási szervek felé – mutat rá Vetési István, hozzátéve, a folyamat előre haladtával olyan magasabb szintű azonosítási formák is bevezetésre kerülnek majd, mint a tranzakció alapján történő azonosítás, az időbélyegző vagy az elektronikus aláírás. Ennek a teljes körű ügyfél-azonosítási projektnek a része egy összerendelési nyilvántartás, ami az egy azonosítóval való nyilvántartást nem tudja ugyan biztosítani – hiszen a személy azonosításához szükséges alapadatokat nem fogja tartalmazni – de egyszerűbbé teszi majd a különböző államigazgatási szervek közötti átjárhatóságot, és ezzel az ügymenetet is…”

Forrás:
Viszlát papírmunka, itt az e-anyakönyv; OrientPress; 2014. május 9.

Viharokat kavar Svéd­országban a bírósági akták nyilvánossága

„A Lexbase lehetővé teszi, hogy bárki megtudhassa a kollégájáról vagy a szomszédjáról, hogy folyik-e ellene bírósági eljárás. A vitatott szolgáltatáshoz bármely svéd polgár hozzáférhet. Az adatbázisban mintegy 12 millió oldalnyi bírósági irat található meg, a dokumentumokba pedig egy bizonyos díj ellenében bárki betekinthet. A platform a svéd sajtótörvénynek köszönhetően működhet. Az oldal először január végén vált elérhetővé és rendkívül népszerű lett, minden nyolcadik polgár felkereste legalább egyszer, ugyanakkor azonnal komoly vitát váltott ki.

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a keresésekből nem derült ki egyből, hogy az illető elítélt vagy felmentett személyként, tanúként, ügyvédként vagy éppen áldozatként szerepelt a bírósági aktákban. Mindez csak azután vált ismertté, hogy valaki kifizette az ehhez szükséges plusz díjat. Az eljárás részletei és az ítélet szövege is csak ezután voltak láthatók. További problémát okozott, hogy a perek résztvevőinek elérhetősége látható volt térképen is, azaz tudni lehetett, hogy melyik településen, kerületben vagy éppen utcában laknak.

A Lexbase-t még januárban leállították, de most újra elérhetővé vált. A portál ügyében eddig 400 feljelentés tettek, amiket Anna Skarhed, a svéd királyság legfelső jogi felügyelője vizsgált ki. A helyi alkotmány ugyanakkor megköti a jogászok kezét, így nem léphetnek fel a platform ellen. A skandináv államban a vagyonnyilatkozatokhoz és az adóbevallásokhoz egyaránt viszonylag könnyedén hozzáférhet bárki a városházákon. Ugyanígy a bírósági ítéletekről is kérhet mindenki másolatot. Az első tíz oldal lemásolása ingyenes, utána oldalanként 25 centet számolnak fel.

Amennyiben a sajtóorgánumok akarnak hozzáférni ezekhez az információkhoz, akkor viszont engedélyre van szükségük. A legtöbb esetben a sajtószabadság felette áll a magánélet és a személyiségi jogok védelmének. Ez alól csak a különösen súlyos esetek, például a szexuális bűncselekmények jelentenek kivételt.

Skarhed szerint a Lexbase esete is azt bizonyítja, hogy meggondolatlan lépés volt néhány évvel ezelőtt a sajtószabadság erősítése. Ugyan a honlap térképfunkciója még nem elérhető, de az adatokra már bárki rákereshet. Regisztráció és a tagsági díj befizetése után minden információ azonnal hozzáférhető. Alig 6 euró ellenében megtudható, hogy egy ügyben ki és mekkora büntetést kapott, s az elítélt hol lakik. További 2 euróért már az is kiderül, hogy az illető mivel foglalkozik, hogy hívják az ügyvédjét és mit követett e”

Forrás:
Viharokat kavar Svéd­országban a bírósági akták nyilvánossága; SG.hu; 2014. május 10.
Korábbi cikkünk: Elindult a svéd honlap, ahol megnézhető, ki büntetett előéletű

Informatika, távközlés, technika

Kezdődhet a 450 MHz-es hálózat kiépítése

„Hozzáláthat az MVM NET Zrt. az állami kezelésű vezeték nélküli adatátviteli infrastruktúra kiépítéséhez, mivel a munkálatokat megelőző legfontosabb adminisztrációs lépéseket lezárta a vállalat és a frekvenciaügyekben illetékes hatóság.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az MVM NET Zrt. április 30-án aláírták a 450 MHz-es frekvenciasáv adatátviteli célra elkülönített frekvenciablokkjának használati jogosultságáról szóló szerződést. Ezzel minden fontosabb adminisztratív akadály elhárult az elől, hogy az állami cég megkezdje a vezeték nélküli adatátviteli hálótat kiépítését az adott sávban. Az infrastruktúra kiépítésére szigorú határidőket szabott meg a hatóság, az első ütemnek nyolc hónapon belül kell zárulnia.

A 450 MHz-es frekvenciasáv hasznosítása céljából az NMHH tavaly decemberben hirdetett pályázatot, melyet idén március 12-én – más pályázók híján – az MVM NET nyert meg, ezzel a frekvenciasáv gyakorlatilag állami kezelésben maradt. A frekvenciahasználati jogosultság alapján e sávban az MVM NET Zrt. elsődlegesen kormányzati célokat támogató rendszert üzemeltethet, valamint nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás célú igényeket is kielégíthet.

A 450 MHz-es spektrum jellegzetessége, hogy nagy területi lefedettség elérésére alkalmasabb a többi, mobilszolgáltatáshoz használt frekvenciasávnál, az adatátviteli sebesség elmarad a 3G/4G hálózatok által biztosított elméleti és gyakorlati értékekhez képest. Egy ilyen infrastruktúrán éppen ezért alapvetően kis adatcsomagok hatékony továbbítása válik lehetővé, ilyenek lehetnek például a mérőállások, lokalizációs információk, vagy különféle tranzakciós adatok (például pénztárgépek esetében).

Ebből fakadóan a frekvenciasáv kevéssé alkalmas kereskedelmi célú mobilhálózati infrastruktúra kiépítésére, noha a gépek közti, vagyis M2M kommunikációnak a 450 MHz-es sáv lehet az egyik alappillére – az M2M terület pedig mindhárom magyarországi operátor számára kiemelten kezelt szegmensnek számít az utóbbi időben. Ezzel együtt is a meglévő szolgáltatók vélhetően sokallták a tíz évre szóló használati jogosultságért cserébe kért 150 millió forintot, vagy úgy vélték, hogy a 800 MHz-es alapsáv is alkalmas lehet e feladatok ellátására.

A hatósági szerződés megkötését követően az MVM-nél most kezdődhet meg a tényleges kiépítéssel kapcsolatos érdemi munka, melynek fázisait szigorúan kontrollálja az NMHH. Az MVM NET Zrt.-nek vállalása szerint az egyszámjegyű utak mentén és kilenc nagyvárosban már nyolc hónapon belül biztosítania kell az előírt adatátviteli kapacitásokat, és húsz hónap alatt országos szinten 95 százalékos területi lefedést kell biztosítania.”

Szerkesztői megjegyzés:

„…150 millió forintos bevételt várnak az értékesítéstől. Ezt követően a tender győztese az első négy évben évi 132 millió, az ötödik évtől pedig 265 millió forint frekvenciadíjat fizet be az államkasszába…”

Forrás:
Kezdődhet a 450 MHz-es hálózat kiépítése; Koi Tamás; HWSW.hu; 2014. május 5.
Az NMHH és az MVM NET Zrt. aláírta a 450 MHz-es frekvenciasáv használati jogosultságára vonatkozó szerződést; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. április 30.

Megéri mobilhálózat fejlesztésébe invesztálni

„Egy tanulmányból kiderül, hogy a mobilhálózat minőségébe fektetett beruházás kiváló pénzügyi megtérülést eredményez a szolgáltatóknak.

Az Ericsson által készített új tanulmányból kiderül, hogy a hálózat minőségébe és teljesítményébe fektetett beruházások megnövekedett szintje fenntartható versenyelőnyt hoz és a pénzügyi bevételek emelkedését hozza a szolgáltatóknak.

A tanulmány szerzője, Raul Katz, a Columbia Business School üzletistratégia-kutatási igazgatója összefüggést fedezett fel a mobilhálózatok fejlesztésébe fektetett tőkeberuházások, valamint a szolgáltatók technikai, kereskedelmi és pénzügyi teljesítménye között.

Katz átfogó statisztikai elemzést készített három piacon (Brazília, Mexikó és az Egyesült Államok) három év negyedéves adatainak felhasználásával.

A tanulmány megállapította, hogy a 10 százalékos tőkeráfordítás-növelés a piaci részesedés növelését, a felhasználónkénti átlagos bevétel (ARPU) jelentős emelkedését és az elvándorlás csökkenését eredményezte a példaként használt brazil szolgáltatónál. A kereskedelmi teljesítmény fent említett javulásával a szolgáltató a szolgáltatásbevételek 5,5 százalékos, az EBITDA-árrés 6,4 százalékpontos és a tevékenységekből származó szabad pénzeszközváltozás 6,7 százalékos növekedését tapasztalta.

A Mexikóban és az Egyesült Államokban végzett elemzés ugyanazt az erőteljes összefüggést mutatta a beruházások, a teljesítmény és a pénzügyi adatok között, mint Brazíliában.

„A tanulmány eredményei végre számszerűsítve is mutatják, amit tapasztalati úton már egy ideje tudunk, – mondta el Johan Haeger, az Ericsson taktikai marketinggel foglalkozó részlegének vezetője. – A megfelelően célzott tőkeráfordítás a hálózati teljesítmény növekedését eredményezi, ami pedig jobb piaci teljesítményhez vezet. A Consumer Lab által korábban végzett átfogó kutatás megállapította, hogy a hálózati teljesítmény elsődleges hatással van az előfizetői hűségre, ezen keresztül pedig csökken az elvándorlás is.”

Egy brazil szolgáltatónál például az összesített elvándorlás egy százalékpontos csökkenése két negyedévvel később a szolgáltatásbevételek 6,86 százalékos növekedését eredményezte. A kedvezőbb pénzügyi bevétel oka nemcsak a költségmegtakarítás, hanem a bevételek növekedése is. A tanulmányban ismertetett statisztikai eredmények más egyéni szolgáltatók forgatókönyv-elemzéséhez is felhasználhatók. Ezek a szimulációk feltárják, hogy a beruházásorientált piaci stratégia jelentős pénzügyi eredményeket hoz. Ezek az előnyök nagy részben azelőtt keletkeznek, hogy a versenytársaknak idejük lenne reagálni.”

Forrás:
Megéri mobilhálózat fejlesztésébe invesztálni; Híradó.hu/Ericsson; 2014. május 9.

Nem fáj a mobilpiacnak a korlátlanság

„A vártnál jóval kevésbé fáj a mobilszolgáltatóknak a korlátlan beszédperceket és SMS-eket biztosító, szakmai néven flatrate tarifák tavalyi, drasztikus árcsökkenése. Az előfizetésekre jutó átlagos árbevétel senkinél nem csökkent számottevően, bár adózási szempontból továbbra sem jártak jól a szolgáltatók a korlátlansággal.

A korlátlan beszédperceket és SMS-eket kínáló mobiltarifák tavaly év végi árcsökkentése kapcsán a szakma előszeretettel riogatott a szolgáltatóknál realizált árbevétel drasztikus csökkenésével, végül az eltelt idő távlatában szinte biztosan kijelenthető, hogy ez a félelem alaptalan volt. A szolgáltatók árbevétele nem csökkent számottevően az új konstrukciók terjedésének köszönhetően, alighanem ennek hatására tartotta meg mindhárom operátor a promóciós időszakon túl is a flatrate díjcsomagjait.

Veszélyes korlátlanság
Az első, tényleges korlátlanságot (leszámítva az adatforgalmat) biztosító tarifákat a Vodafone vezette be Magyarországon, még 2012-ben, a szolgáltató azonban eleinte nem ért el zajos sikereket a díjcsomag-családdal. A Vodafone-t 2013-ban a Telekom is követte, de az új Next díjcsomagok a RED-hez hasonlóan az árazásuk miatt még nem a tömegeket szólították meg.

A helyzet tavaly október elején egycsapásra, drámaian megváltozott, amikor a Vodafone új RED tarifáival a korlátlanság árát levitte a tízezer forintos lélektani határ alá – még ha csak tíz forinttal is. Erre a lépésre már muszáj volt reagálnia a piacnak, a leggyorsabban a Telenor mozdult, mely rendkívül jól tájékozottnak bizonyult a konkurencia terveit árazását tekintve, és még aznap, amikor az új RED tarifák elstartoltak, a norvég tulajdonban álló szolgáltató is bejelentette a korlátlanságot biztosító Flow tarifacsomagjait (ezt egyébként azóta már nem is forgalmazza, helyette a némileg átalakított All-in tarifák érhetők el).

A Magyar Telekom pár héttel később szintén megújította a Next díjcsomag-portfóliót, ám (az árak mellett) mindhárom szolgáltatónál közös pont volt, hogy csak promóciós jelleggel, adott időpontig tették elérhetővé a tarifákat – ez többnyire az év vége volt minden esetben. A korlátozott értékesítési periódus nem volt véletlen: az olcsón (olcsóbban) kínált korlátlanság amilyen jól hangozhat az ügyfél számára, úgy futkos tőle a hideg a szolgáltatók gazdasági részlegén dolgozó összes munkatárs hátán. Ezekkel a termékekkel valójában egy örök ellentét testesül meg nagyon jól láthatóan az iparágban: marketingérdekek feszülnek gazdasági érdekeknek, hiszen bármennyire is jól hangzik a reklámokban a korlátlan szó, a tarifák széles körű elterjedése soha nem látott mélységekbe lökheti az iparágat, illetve egyes szereplőket.

Ennek az egyik, leginkább kézenfekvő oka, hogy a flatrate tarifák bevezetésével a szolgáltatók gyakorlatilag saját zsebükből húzzák ki azt a pénzt, amit korábban a „nagyfogyasztó” ügyfelek fizettek nekik – olyan előfizetők, akiknek a havi számlájukon szereplő összeg a lebeszélt percek alapján elérte a több tízezer forintot. Egy ilyen ügyfél ma könnyűszerrel migrálhat a jóval olcsóbb korlátlan tarifákra, ezzel drasztikusan eshet az egy előfizetőre jutó átlagos árbevétel, vagyis az ARPU, mely a szolgáltatók egyik legfontosabb bevételi mutatója. A folyamat azonban ellentétes irányt is vehet, vagyis a korlátlanság (vagy legalább a hálózaton belüli korlátlanság) reményében több, korábban alacsonyabb értékű díjcsomagra előfizető ügyfél válthat át a drágább flatrate tarifákra – megfelelő árazással pedig akár teljesen ki is egyenlítődhet a két hatás.

Elmaradt armageddon
Alighanem ennek köszönhetően nem következett be tavaly az armageddon a mobilhang-piacon, a szolgáltatók átlagos árbevétele szinte semmit nem esett vissza sem rövid, sem hosszabb távon. A Telenor ARPU-ja a tavalyi első negyedévi 3287 forintról 3252 forintra csökkent csupán, a Telekomnál pedig még nőtt is az érték, a tavalyi 3245 forintról 3333 forintra (2014 Q1-es adatok. Forrás: Magyar Telekom, Telenor Magyarország). Érdekesség, hogy a Magyar Telekomnál az egy előfizetésre jutó havi beszédforgalom sem változott közben számottevően, egy Telekom-ügyfél egy éve átlagosan 156 percet beszélt a mobilján, az előző negyedév végén pedig 159 percre nőtt csupán ez az érték. Bár a Vodafone pénzügyi eredményei ilyen formán nem nyilvánosak, a fentiek alapján kijelenthető, hogy a korlátlanság nem gyakorolt számottevő hatást a szolgáltatók pénzügyi teljesítményére.

Lehetnek ugyanakkor a pénzügyi jelentések alapján kevéssé nyilvánvaló, ám annál jobban fájó járulékos költségei is a flatrate tarifáknak – ezek ráadásul annál jobban fájnak, minél több ügyfél fizet elő az új konstrukciókra. Ezek egyike a beszélt percek és elküldött SMS-ek után fizetendő telefonadó, a másik pedig az összekapcsolási díj, mely általában a kisebb szolgáltatókat (jelen esetben a Vodafone-t) sújtja a legnagyobb mértékben, hiszen értelemszerűen az ő hálózatukból indítják a legtöbb hívást hálózaton kívül irányba.

A szolgáltatók számára mostanra alighanem már nem a korlátlan perc- és SMS-forgalom árazása jelenti az igazi fejtörést, hanem a díjcsomagokban foglalt adatforgalom, illetve a kiegészítő opciókkal kínált forgalom mennyisége. Ezen a téren nemzetközi viszonylatban van mit behozniuk a hazai operátoroknak, ráadásul a technológia fejlődése által gerjesztett felhasználói igények markánsan felülírják a szolgáltatók gazdasági érdekeit, ez az ellentét pedig az idő előrehaladtával óhatatlanul egyre több ügyfél számára nyilvánvaló válik.”

Forrás:
Nem fáj a mobilpiacnak a korlátlanság; Koi Tamás; HWSW.hu; 2014. május 8.

INFOmaraton, a 24 órás informatikai csapatverseny

„Az idei INFOmaraton volt a 4. országos 24 órás informatikai csapatverseny. A döntő április 25-27-én volt, helyszínnek pedig ebben az évben a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola adott otthont.

A verseny nem csak a szakmai tudásról, hanem az emberi értékekről, kitartásról, csapatmunkáról is szólt. A versenyzők – mint ahogy eddig minden versenyévben – egy kerettörténetre építő összetett feladatot oldottak meg. A döntő teljes versenyfeladata az alábbi részeket karolta fel:

  • Cisco hálózati eszközök konfigurálása
  • RedHat, SuSE Linux és Microsoft Windows Server telepítés és konfigurálás különböző szerepköröknek, illetve szolgáltatásoknak megfelelve (pl. Levelezés, tartományvezérlés, stb.).
  • Felhő Infrastruktúra kialakítása: RedHat Openshift platformfelhő beállítása és használata; HP Cloud System Matrix beállítása és használata; Novell Filr webes fájlmegosztó beállítása és integrációja az Invitel InviCloud-ból; VMware és Microsoft virtualizáció használata
  • Infrastruktúra-tervezés (Microsoft Projekt 2010 felhasználásával)
  • Projekt beszámoló és tárgyalástechnika a virtuális menedzsment részére (akik a versenyt szponzoráló cégek képviselői és néhány staff tagból álltak össze)

A feladatuk tehát az volt, hogy készítsenek egy infrastruktúra-tervet, topológia ábrát, árajánlatot és projekttervet (mely tartalmazza a kockázatokat is), amit majd el kell adniuk a megrendelőnek, azaz a zsűrinek. A megrendelő cég menedzsmentje nem csak informatikai szakemberekből áll, így jó pár dolgot el kellett magyarázniuk a csapatok egy-egy képviselőjének a verseny tárgyalástechnika részén…

A versenyt nagyon sok támogató szponzorálta, a gyémánt fokozatú támogatók az eGOV Tanácsadó Kft. mellett a HP, Fujitsu, Citi, továbbá támogatók voltak a Training 360, a Dell, a Microsoft, az Intel, a Cisco, a Samsung, a G Data, IT Ware, T-Systems, Invitel. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy teljes iparági összefogásnak lehettünk tanúi, ami példaértékű…”

Forrás:
INFOmaraton 2014

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kerekasztal a digitális akadálymentesítésről

„A digitális felzárkóztatás és a digitális akadálymentesítés fontosságára hívta fel a figyelmet több szakmai szervezet képviselője egy hétfői budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Azért van kiemelt jelentősége a fogyatékossággal élők számára az internethez és különböző infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférésnek, mert ezekkel olyan lehetőségekhez juthatnak, amiket állapotuk nem tenne lehetővé – hangzott el az esélyegyenlőségi világnapon rendezett beszélgetésen.

Angyal Gábor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta, a látássérültek számára speciális szoftverek és az internet segítségével ma már azok az információk is elérhetők, amelyek korábban, a síkírás miatt, vizuálisan hozzáférhetetlenek voltak, illetve az okostelefonok segítségével a látássérültek is könnyebben készíthetnek útvonaltervet, hiszen egy applikáció és az internet a készüléket segédeszközzé változtatja. „Az is nagyon fontos, hogy megtanítsuk az embereknek a készülékek használatát, valamint hogy az információk minél érthetőbb formában legyenek elérhetők” – hangoztatta Kapocsi-Pécsi Anna, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének szakmai vezetője.

Egy, a fogyatékossággal élők médiahasználati szokásait vizsgáló 2013-as felmérésből kiderül, hogy az érintettek 70 százaléka a távközlési szolgáltatóktól, 15 százaléka az államtól és 15 százalék az őket képviselő szervezetektől várja a könnyebb internetelérés megteremtésének lehetőségét – mondta el Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének főtitkára. Kiemelte: nem kedvezményekre, hanem állapotspecifikus, személyre szabott díjcsomagokra van szükség.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke kiemelte: az okostelefonok világa képes megszüntetni a szakadékot a fogyatékossággal élők és a társadalom ép tagjai között, hiszen az internet és a digitális szolgáltatások biztosítják az akadálymentes kommunikáció lehetőségét. Az unió felismerte ennek jelentőségét és számos lépést is tesz ez ügyben, de fontos, hogy a társadalom és a szolgáltatók hozzáállása is változzon – tette hozzá.”

Forrás:
Kerekasztal a digitális akadálymentesítésről; SG.hu/MTI; 2014. május 5.

Elindult az OTPay mobilfizetés

„Ezentúl bárki számára elérhető a legújabb mobilfizetési szolgáltatás, amellyel az interneten és a boltokban is lehet okostelefonnal fizetni.

Az érintettek ma közleményben jelezték, hogy az OTP Bank, a Cellum és a MasterCard közös februári bejelentését követően immár a nagyközönség számára is elérhetővé vált az OTP Bank új szolgáltatása, az OTPay, mely egy okostelefonon futó integrált mobilfizetési alkalmazás, amellyel az internetes kereskedők mellett a boltokban is lehet fizetni, és bármelyik bank ügyfele használhatja. A megoldást a magyar Cellum Csoport fejlesztette ki a MasterCard mobilfizetésekre vonatkozó szabályrendszerét figyelembe véve.

Az OTPay alkalmazást bárki ingyenesen letöltheti, és regisztrálhatja bankkártyáját függetlenül attól, hogy melyik banknál rendelkezik számlával, a kereskedők pedig ingyen vezethetik be boltjaikban a mobilfizetést.

Azokban a boltokban, éttermekben vagy online kereskedőknél, ahol kint van az OTPay logó, a mobiltelefont ugyanúgy lehet használni a fizetéshez, mint a hagyományos bankkártyákat. A boltok esetében csupán egy előre kihelyezett QR-kódot kell lefényképezni, míg internetes vásárlásnál elég a telefonszámot begépelni, így nincs szükség a plasztik kártya fizikai jelenlétére.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az OTPay felhőalapú fizetési technológiát (cloud payment) használva végez biztonságos tranzakciókat, amelyek során a felhasználónak nem kell kiadnia a bankkártya adatait a kereskedőknek. Mindehhez, írják, a Cellum szabadalmaztatott kártyatárolási technológiája az elérhető legmagasabb, banki szintű biztonságot nyújtja: az ún. „eltört titok” technológia lényege, hogy a titkosított bankkártyaadatok egyik fele a felhasználó mobilkészülékén, a másik fele pedig a Cellum szerverközpontjában található. Inotay Balázs, a Cellum stratégiai igazgatója kiemelte, hogy az OTPay használatával a fizetési adatok titkosított formában, a kereskedőt elkerülve jutnak el a bank rendszerébe, így sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak a felhasználó számára, a kereskedő válláról pedig nagy terhet vesznek le.

Az OTPay kereskedői hálózatához való csatlakozás egyszerű: az OTP Bank nem vár el számlanyitást a csatlakozó kereskedőktől, bármely hazai banknál vezetett, már meglévő számla használható. Nincsen semmilyen havi vagy fix díja a szolgáltatásnak, nincs szükség POS terminálra, és nincsen egyszeri belépési vagy szerződési díj sem. Induláskor több mint 90 elfogadóhelyen lehet fizetni az OTPay-jel, és az elfogadók köre folyamatosan bővül.

További, részletes információk többek közt az OTPay weboldalán olvashatóak.”

Forrás:
Elindult az OTPay mobilfizetés; IT café; 2014. május 8.

Már ezer magyar dolgozik a British Telecomnak

„Már ezren dolgoznak a British Telecom magyarországi szolgáltató központjában – jelentette be a cég pénteken.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a British Telecom (BT), a világon az egyik legnagyobb távközlési szolgáltató magyarországi munkavállalóinak létszáma elérte az ezret, és a cég további létszámbővítést tervez – tájékoztatta pénteken Budapesten a BT a sajtó képviselőit.

A világ 170 országában jelenlévő BT Magyarországon működő Európai Szolgáltató Központjában a következő 12 hónapban további 150-200 magasan képzett fiatal munkaerő kezdi meg a munkát.

A BT budapesti és debreceni irodáiban dolgozó szakemberek több mint háromezer nemzetközi ügyfelet szolgálnak ki, közöttük a világ vezető multinacionális vállalatait is, egyebek között ügyfélmenedzsment, pénzügyi és üzleti adminisztrációs szolgáltatások széles skálájával.”

Forrás:
Már ezer magyar dolgozik a British Telecomnak; HVG.hu/MTI; 2014. május 9.

Szakirodalom

Elektronikus betegakták – osztrák és német helyzetkép

„Az egészségügy területén az egyes intézményeken átívelő elektronikus kommunikációs megoldások széles körű elterjesztése rendkívül összetett feladat, amely során számos tényező – technikai és szervezési keretfeltételek, adatvédelem, interoperabilitás – nagy jelentőséggel bírnak. Az e-egészségügy megvalósítására nem létezik csodaszer, függetlenül attól, hogy az a top down vagy a bottom up, illetve e két módszer keveréke szerinti stratégia mentén történik. A fenti helyzetet jól szemlélteti a német és az osztrák elektronikus betegakta esete. Mindkét ország töredezett, heterogén informatikai struktúrával bír, hasonló célokat követ az intézményeken átívelő dokumentáció, kommunikáció és kooperáció kiépítése során, de a megvalósítás terén eltérő koncepciókat követ.

A telematikai rendszer kiépítése esetén az említett két ország alapkoncepciója közel azonos: az érintett egészségügyi szereplők között sor kerül egy biztonságos adatcserét lehetővé tevő technikai infrastruktúra kiépítésére és a telematikai hálózathoz való hozzáférés kulcsa egy smart kártya, amire alapozva különböző e-egészségügyi alkalmazások fejlesztése folyik. A rendszer kialakítása során mindkét országban a telematikai alkalmazások között az elektronikus betegaktáknak kulcsfontosságú a szerepe.

Ausztria az elektronikus egészségügyi kártya 2005-ben történő bevezetésével teremtette meg az országos szintű rendszer kialakításának alapfeltételét. Az említett smart kártya maga nem tartalmazza se a biztosított fényképét, se annak egészségügyi adatait. Legfontosabb funkciói közé a jogosultság ellenőrzése, valamint a társadalombiztosítási rendszerben dolgozók közötti igazgatási folyamatok támogatása tartoznak, mint például az elszámolások, táppénzzel kapcsolatos jelentések, elektronikus beutalások. Az osztrák rendszerben az elektronikus egészségügyi kártya a polgári kártya funkció élesítését követően a hivatalos ügyintézések és adatlehívások során elektronikus igazolványként is használható, amit a kártya biztonságos elektronikus hitelesítési és minősített elektronikus aláírási funkciója tesz lehetővé.

Az elektronikus egészségügyi kártyára épülő infrastruktúrához kapcsolódóan Ausztria több éve konzekvens módon fejleszt egy országos elektronikus egészségügyi aktát (ELGA). A rendszerrel kapcsolatos koordinációs és operatív tevékenységek végrehajtására létre hozták az ELGA Kft.-t, amelynek tulajdonosai a szövetség, a tartományok és a társadalombiztosítás. Az osztrák ELGA rendszer egy olyan szervezeteken átívelő információs rendszerként értelmezhető, amely a beteg beleegyezését követően a kezelésben résztvevő egészségügyi szolgáltatók számára a kezeléshez kapcsolódó releváns egészségügyi információk elérését teszi lehetővé időtől és helytől függetlenül. Jogi alapját egy 2013 elején bevezetett törvény (ELGA-Gesetz) adja, melyben a legfontosabb sarokpontok – jogosultsági, adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések – rögzítésre kerültek.

Németországban az elektronikus egészségügyi kártya bevezetését és üzemeltetését a társadalombiztosítási törvénykönyv 5. fejezete szabályozza, a kártya bevezetése a Gematik társaság feladata. Az eredeti projekttervek átdolgozását követően az elektronikus egészségügyi kártya kibocsátása és 2014-es bevezetése, továbbá a telematikai infrastruktúra kialakítása jelenleg már többé-kevésbé tervszerűen halad az országban, azonban a rendszerhez kötődő konkrét egészségügyi alkalmazások még váratnak magukra. Az egészségügyi telematika terén a legújabb változás, hogy 2014. január 1-től a régi biztosítási kártyákat felváltja az új elektronikus egészségügyi kártya. Különös módon azonban az egészségügyi betegakta megvalósításával kapcsolatos kérdéseket elnapolták a németek. A fejlesztés alatt álló új rendszerben várhatóan csak 2015 elején lehet majd a biztosítotti törzsadatok rutinszerű összehasonlítására és a minősített elektronikus aláírás alkalmazására számítani. Németország tehát e fejlesztések terén jelenleg néhány évvel elmarad Ausztria mögött.

Annak ellenére, hogy Németországban jelenleg nem beszélhetünk átfogó telematikai infrastruktúráról, az elektronikus egészségügyi akták számos helyi projektben – melyek elsősorban indikáció specifikus megoldásokat jelentenek mégis igen fontos szerepet játszanak. Mivel nincs egységes szövetségi szintű szabályozás, sok párhuzamos megközelítés létezik az elektronikus akták megvalósításával kapcsolatban, számos egyéni megoldás is született az elektronikus aktákkal való kommunikáció és kooperáció megvalósítására.

Az osztrák ELGA rendszer koncepciója szerint az egészségügyi szolgáltatókat a már meglévő hálózatokon keresztül kapcsolják össze. Az ELGA szempontjából releváns adatok tárolása decentralizált módon történik, azaz azok megmaradnak az egészségügyi szolgáltatók elsődleges rendszereiben. Az ELGA információs rendszerének egyik központi eleme egy olyan dokumentumregiszter, amelyben az egyes betegekhez kapcsolódóan listázásra kerülnek a szolgáltatóknál rendelkezésre álló dokumentumok, ami az elosztottan tárolt kezelési dokumentumok kvázi tartalomjegyzéke és az aktuális kezelés folyamata során keletkező dokumentumok esetén a bepillantás, adatlehívás kezdőpontjaként szolgál. Az orvosok feladata a beteg további kezelése szempontjából releváns dokumentumok és információk kiválogatása és a rendszer számára elérhetővé tétele.

Az osztrák rendszer további központi technikai elemei közé sorolhatóak a szolgáltatók és a betegek nyilvántartásai, amelyek a biztonságos azonosítást és a jogosultsággal kapcsolatos ellenőrzéseket teszik lehetővé. Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés az osztrák rendszerben egy kétkulcsos technológiára épül, amely során az egyik kulcs a beteg egészségügyi kártyája és annak PIN kódja, a másik az egészségügyi szolgáltató kártyája. A kezelésben érintett egészségügyi szolgáltatók – orvosok, fogorvosok, klinikák, ápolási intézmények, gyógyszertárak – adott kezelés kapcsán korlátozott időre szóló hozzáférési jogosultságot kaphatnak a kezeléssel kapcsolatos releváns információkhoz, ami maximálisan 28 napig terjedhet. Az osztrák rendszer tehát a szolgáltatók szemszögéből a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatali folyamat támogatásaként értelmezhető, amely számukra korlátozott ideig a zárójelentésekhez, laboratóriumi, radiológiai és egyéb leletekhez, valamint a gyógyszereléssel kapcsolatos adatokhoz való biztonságos hozzáférést hivatott lehetővé tenni a hatékonyabb szolgáltatás támogatása érdekében.

Az osztrák betegek aktáikba elektronikus egészségügyi kártyájuk/polgári kártyájuk használatával egy biztonságos hozzáférést lehetővé tevő portálon (ELGA lakossági portál) keresztül tekinthetnek be. Így a betegek számára biztosított a törvény által előírt autonómia és a mindenkori hozzáférés lehetősége saját egészségügyi adataikhoz. A beteg a rendszer kínálta lehetőségeknek köszönhetően dönthet arról, hogy az egészségügyi szolgáltatók milyen feltételekkel férhetnek hozzá egészségügyi adataihoz. Az ELGA rendszere az adatokhoz való hozzáférést naplózza, azaz minden egyes beteg számára nyomon követhetőek a szolgáltatók adatlehívásai.

Az ELGA rendszerében való részvétel a biztosítottak számára önkéntes, bár az osztrák ELGA rendszerbe mindenki automatikusan bekerül és az abból való teljes vagy részleges kimaradás (opt-out) csak az ilyen irányú szándék aktív kifejezését követően lehetséges. Az ELGA lakossági portál 2014-től biztosít lehetőséget a rendszerből való kimaradás elektronikus úton történő bejelentésére. A betegek számára a kimaradás bejelentése, a tájékozódáshoz, betekintéshez, adatmódosításhoz vagy adatmegtagadáshoz való lehetőség természetesen személyesen is biztosított.

Ausztriában az egészségügyi szolgáltatók számára a rendszerben való részvétel kötelező jellegű, valamint kötelező az törvény által előírt kezelési információk és gyógyszerelési adatok rendszeren keresztüli elérhetőségének biztosítása is, bár a szolgáltatók számára a rendszerben tárolt információk használata önkéntes.

Németországban az elektronikus betegakta kapcsán számos eltérő fejlesztési irány figyelhető meg, aminek köszönhetően számos ellátói hálózat – pl. orvosi hálózatok – időközben már egységes hálózati aktákat alkalmaz például az integrált ellátás keretében való hatékonyabb együttműködés biztosítása érdekében. A kórházak partnereik számára beutalásokhoz kapcsolódó portálokat üzemeltetnek, amelyeken az egyes esetekhez kapcsolódó releváns dokumentumok férhetőek hozzá elektronikus módon. Betegbiztosítók és egészségügyi IT vállalkozások pedig a betegek részére a saját ellátásukkal kapcsolatos dokumentumok kezelésére szolgáló személyes elektronikus egészségügyi akták vezetését biztosítják. Ezen a területen a lehetőségek skálája tehát széles és a pusztán dokumentum alapú aktarendszerektől egészen az átfogó, jól strukturált aktáig terjed. Az említett német megoldások fő problémája azonban az, hogy egyik sem kompatibilis a másikkal, továbbá a kórházi és orvosi információs rendszerek közötti univerzális átjárhatóság sem biztosított.

Az fenti megoldásokon kívül időközben már olyan kezdeményezések is léteznek, amelyek nemzetközi szabványokat is alkalmaznak az betegakta bevezetése során. Ezek közül az egyik kiemelkedő német projekt az elektronikus esetakta. A projektet, ami 2006-ban kórházak által indított kezdeményezésből indult, 2009 óta az elektronikus esetakta bejegyzett egyesülete vezeti, amely kórházak, kórházhálózatok, egészségügyi szolgáltatók szövetségeinek és regionális egészségügyi hálózatok részvételével jött létre. A projekt keretében különböző intézmények és orvosok dolgoznak egy közös, intézményeken és szektorokon átnyúló dokumentációs rendszer kialakításán.

Az esetaktákat azok az egészségügyi szolgáltatók vezetik, amelyek adott eset kezelésében részt vesznek. Az akta létrehozása előtt a beteg írásos beleegyezése és részletes tájékoztatása szükséges annak funkciójáról és céljáról. A beteg ezt követően dönthet arról, hogy mely orvosoknak vagy intézményeknek engedélyezi az esetaktához való hozzáférést és a jogosultságot bármikor visszavonhatja. Szükség esetén a beteg hozzájárulása alapján további egészségügyi szolgáltató is bevonható a kezelésbe. Az akta kizárólag a magas szakmai szintű orvosi kommunikáció megvalósulását szolgálja. Tartalmilag az esetakta egy konkrét diagnózisra fókuszál és csak ahhoz a konkrét esethez kapcsolódó információk kerülnek az aktába. A beteget kezelő orvosok a rendszer segítségével a kezelés szempontjából orvosilag releváns információkat és dokumentumokat oszthatják meg egymással a kezelési folyamat végéig. A kezelés befejezését követően az akta zárásra kerül. Az esetakta maga nem egy dokumentumgyűjtemény, hanem az osztrák rendszerhez hasonlóan egy olyan strukturált tartalomjegyzék, amely az adott esettel kapcsolatos összes rendelkezésre álló dokumentumot listázza és egy dokumentumra mutató bejegyzés révén teszi azt elérhetővé a telematikai hálózat segítségével, azaz az egészségügyi adatok itt sem központilag kerülnek tárolásra, hanem annál a szolgáltatónál, amelynél éppen keletkeznek. Az esetakta dokumentumai közé különböző leletek, diagnosztikai képadatok, sebészi jelentések, zárójelentések, terápiás tervek tartoznak. Országos szinten ennek tesztelése különböző pilóta projektek keretében jelenleg is zajlik és számos olyan futó projekt ismert, amelyek technikai alapjául már az elektronikus esetakták standardja szolgál. A meglévő egészségügyi adatszolgáltatások telematikai infrastruktúrába történő migrációjának specifikációja szintén kidolgozás alatt van.

A német rendszerrel kapcsolatban meg kell említeni a társadalombiztosítási törvénykönyv 5. fejezetének 291.a paragrafusában szereplő betegaktát is, amellyel kapcsolatban a német törvény kimondja, hogy az elektronikus egészségügyi kártyának alkalmasnak kell lennie a leletekkel, diagnózisokkal, terápiás döntésekkel, kezelési jelentésekkel és oltásokkal kapcsolatos betegadatok eseteken és intézményeken átívelő gyűjtésére, feldolgozására és használatára, melynek megvalósíthatóságát jelenleg futó kutatási projekt keretében vizsgálják.

Az intézményeken átívelő elektronikus egészségügyi akták széles körben való elterjedésének fontos előfeltétele az elektronikus aktákkal kapcsolatos megoldások interoperabilitásának biztosítása a praxisok, kórházak és ápolási szolgálatok rendszerei között. Az interoperabilitás megvalósulásának alapfeltétele viszont bizonyos standardok alkalmazása. Az elektronikus akta széles körű elterjedése és elfogadottsága csak akkor valósulhat meg, ha az intézményeken átívelő akták a klinikák, orvosi praxisok és ápolási intézmények belső rendszereivel összekapcsolhatóvá válik. Az Osztrák Szövetségi Egészségügyi Bizottság ezért már 2007-ben specifikus szabványok alkalmazását ajánlotta, így nagyon korán rámutatva az interoperabilitással kapcsolatos előírások fontosságára annak érdekében, hogy az IT fokozatos harmonizálása megvalósulhasson. Az ELGA információs rendszere erre az ajánlásra épül és standardizált részkomponenseket alkalmaz. Az adatcsere folyamatok során például nemzetközi IHE (Integrating the Healthcare Enterprise) profilok kerülnek alkalmazásra. Az IHE rendszergyártók és alkalmazók olyan csoportjaiból áll, amelyek célja az egészségügyi informatikai rendszerek közötti interoperabilitás javítása, amelynek megvalósulásához integrációs profilokat dolgoznak ki. A meglévő szabványokra és konvenciókra támaszkodó profilokat konkrét működési és kezelési folyamatok támogatására hozzák létre.

Az osztrák ELGA információs rendszerében alkalmazott dokumentumok a CDA (Clinical Document Architecture) szabványt követik, ami az egészségügyi adatok cseréjére, megosztására, visszakeresésére és integrációjára vonatkozó HL7 szabványon alapul. A CDA egy olyan általános XML alapú dokumentum, ami lehetővé teszi a tartalmak könnyebb strukturálását, kinyerését és tovább-felhasználását. Ennek révén a kezeléssel kapcsolatos dokumentumok könnyen létrehozhatóvá vagy automatikusan integrálhatóvá vállnak a helyi IT rendszerekben. Adott felhasználási terület speciális dokumentumainak létrehozására implementációs irányelvek kerültek már meghatározásra, aminek köszönhetően jelenleg zárójelentések, laboratóriumi leletek és képalkotó diagnosztikai leletek hozhatóak létre.

Az európai szintű epSOS projekt és az osztrák telematikai infrastruktúra fejlesztése az IHE és CDA standardok alkalmazásának nemzetközi tendenciáját tükrözi. Az interoperabilitás Németországban is egyre inkább elismert sikertényezője az intézményeken átívelő kommunikációs megoldások széles körökben való elterjedésének, bár a mai napig alig alkalmaznak IHE profilokat vagy CDA dokumentumokat a gyakorlatban, leginkább a nemzetközi szabványok és a helyi megközelítések összemosódása figyelhető meg. A nemzetközi tendenciának engedve azonban a németek dolgoznak már az elektronikus esetakta 2.0 verzióján, melynek fejlesztése már IHE standardok figyelembe vételével történik. A német megközelítések változatossága azt mutatja, hogy az interoperabilitás és a szabványosítás egy sor olyan komplex kérdést vet fel, amelyek megoldásához egy átfogó stratégia megléte szükséges.

Nem szabad elfelejteni, hogy az elektronikus betegakták bevezetésének végső célja azonban a kezelések és a megelőzések hatékonyságának és minőségének fokozása. Különösen fontos az orvosok és a betegek körében való elfogadottság, valamint az, hogy a tervezett rendszer az összes érintett számára konkrét haszonnal járjon.”

Forrás:
Elektronikus betegakták – osztrák és német helyzetkép; HealthOnLine; GYEMSZI IRF; 2014. január 21.
Eredeti cikkek: Elektronische Patientenakten: Deutschland und Österreich im Vergleich Literatur und Links; Deutsches Ärzteblatt
ELGA
Die Elektronische FallAkte

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól

Forrás:
A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 63. szám, 2014. május 5.; 9617-9623. oldalak (pdf)