Skip to main content

43. szám, 2014. október 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: A jövő évben az állam racionalizálása lesz a feladat

„A jövő évben az állam racionalizálása lesz a feladat, 2015. július 1-jétől jelentős bérnövekedésben részesülnek a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők, 2016-ban pedig elindul a közszolgálati életpályamodell – ismertette Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormány belevág az államreformba, amelynek során tartósan határozza meg, hogy a befizetett adóért cserébe milyen szolgáltatásokra számíthatnak a választók – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány szerdai ülése alatt tartott szóvivői tájékoztatón.

Lázár János ennek szempontjai között a vállalkozás megkönnyítését, a gazdasági bürokrácia csökkentését és a növekedés támogatását hangsúlyozta. Közölte azt is: olyan államot kívánnak megalapozni, amely békén hagyja az állampolgárokat, az állami munkát a befizetett adókért és nem külön díjakért végzi el.

Hangsúlyozta: az átalakítás – a hatékonyságra koncentrálva – érinteni fogja a minisztériumok létszámát, a területi közigazgatást és az ügyintézésről szóló hatályos törvényeket.

Tarthatatlannak ítélte, hogy a 4 millió 100 ezer adófizetőből csaknem 1 millió az államtól kapja a fizetését.
Lázár János, akit Kurucz Éva kormányszóvivő ismertetése szerint a kormány felkért az egyszerűbb államigazgatás kidolgozására, azt mondta: az államreform a közszolgálatban dolgozók számára életpályamodellt is nyújt majd. 2015. július 1-jétől a fegyveres testületek számíthatnak jelentős béremelésre, ezt már az idei költségvetés is tartalmazza – közölte. 2016 július 1-jével megindul a közszolgálati életpályamodell, ami a közalkalmazottakon túl a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre vonatkozik – fűzte hozzá.

Jövő januárjától csökken az ügyintézési határidő a jelenlegi 21-ről, az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható majd.

A miniszter 2016-tól 2018-ig „állami rezsicsökkentést” ígért, ami az állami eljárási illetékek, bírságok folyamatos kivezetését, csökkentését foglalja magába.

Beszámolt arról is, hogy a kormány Patyi András egyetemi tanárt kéri fel a jövő héten megalakuló államreform bizottság vezetésére, amelytől javaslatokat vár a kabinet.

A reform része az is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Egyetemmé alakul át a következő években.

Új közbeszerzési szabályt is alkotnak, amelynek koncepcióját a következő hetekben tárgyalja a kormány – mondta. Ennek értelmében a közbeszerzés teljes egészében elektronikussá válik, 2016 és 18 között pedig minden vállalkozói ügyintézést azzá tesznek.

Jövő őszre mintegy 260-ra növelik a kormányablakok számát a jelenlegi mintegy ötvenről, amelyek már nemcsak közigazgatási funkciókat töltenek majd be – hangsúlyozta -, hanem szerepük lesz az új pénzügyi rendszerben és az új nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerben is.

A közösségi közlekedés rendszerét is a járási hivatali rendszernek megfelelően tekintik át, mivel a járási szisztémának megfelelően tervezik meg az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást – közölte.

Ismét tárgyalt a kabinet a minisztériumok és más állami szervek vidékre költöztetésének tervéről – ismertette a miniszter -, emellett az egész építésügyi szabályozást is átalakítják – mondta Lázár János…”

Forrás:
2015-ben jelentős bérnövekedésben részesülnek a fegyveres testületeknél szolgálók; Miniszterelnökség; 2014. október 22.

Az infokommunikációs uniós források aktuális kérdései

„Sikeres konzultációt szervezett az IVSZ EU Források munkacsoportja. A teltházas workshopon résztvevő közel 80 fő első alkalommal hallhatott konkrétumokat a 2014-2020-as időszak EU-s forrásairól a munkacsoport által szervezett szakmai találkozón.

A teltházas workshopon résztvevő közel 80 fő első alkalommal hallhatott konkrétumokat a 2014-2020-as időszak EU-s forrásairól a munkacsoport által szervezett szakmai találkozón.

Az ülés apropóját a közelmúltban aláírt Partnerségi Megállapodás valamint az ágazati irányokat rögzítő Operatív Programok Bizottsági év végéig várható jóváhagyása adta. Az NFM és a NIH kormányzati szakértőinek segítségével a résztvevők betekintést kaptak a releváns Operatív programok IKT és K+F tartalmaiba.

Az első előadást Dr. Peredy Zoltán (NIH) tartotta Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz címmel.

Előadásának központi eleme az S3 stratégia bemutatása volt. Az S3 jelentősége és célja az, hogy a források ne csak központilag kerüljenek elosztásra és nagyobb hangsúlyt kapjanak a megyei projektek. Cél, hogy azonosításra kerüljenek megyei szinten olyan projektek (megyénként 100 db), amelyek készek arra, hogy 50-1000 m Ft támogatást szívjanak fel és ezzel javítsák az abszorpciót.

A második előadást Dr. Kelemen Csaba (NFM) tartotta Infokommunikációs fejlesztések 2014-2020 között címmel.

Beszélt a főbb szakpolitikai irányvonalakról, a 2007-13-as tapasztalatokról, a GINOP 3 prioritásairól, a KÖFOP programról és az EUs források elosztásáról. Előadásában ígéretet tett arra, hogy a már korábban bejelentett GOP3.3.4 program néhány héten belül megjelenik.”

Forrás:
Az IKT és K+F források aktuális kérdései; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2014. október 22.
NIH-előadás (ppt)
NFM-előadás (pptx)

Közigazgatás, politika

Véleményezhető: Elkészült a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership – OGP) nemzeti akciótervének önértékelése

„ Elkészült a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership – OGP) nemzeti akciótervének önértékelése, amely a kormányzati honlapon elérhető és véleményezhető.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) kezdeményezés 2013-2014-re szóló akciótervét 2013 februárjában fogadta el a Kormány. Az akcióterv összesen 16 vállalásának fő célja a közszféra integritásának erősítése, ugyanakkor tartalmaz intézkedéseket például az állami szervek átláthatóságának erősítése vagy a korrupcióellenes tájékoztatási kampány vonatkozásában is.

Az OGP kezdeményezés szabályai szerint valamennyi ország nemzeti akciótervének végrehajtásáról önértékelést készít, amelyet két hétre nyilvános egyeztetésre bocsát. Az önértékelés, valamint más források alapján a Független Jelentési Mechanizmus (Independent Reporting Mechanizm – IRM) 2015 márciusáig készíti el a végrehajtásról szóló jelentését.

Magyarország a 1080/2013. (II. 25.) korm. határozat alapján elfogadott akciótervének önértékelése elkészült és a kapcsolódó anyagok közt magyar és angol nyelven elérhető. Véleményeiket, visszajelzéseiket 2014. október 31-ig várjuk a korrupciomegelozes@bm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Nyilvános egyeztetésen az OGP nemzeti akcióterv önértékelése; Belügyminisztérium; 2014. október 17.
Nyílt Kormányzati Együttműködés Nemzeti Akcióterv 2013-2014. Önértékelési Jelentés; Belügyminisztérium; 2014. október 17. (pdf)

Borsodban jelentős változást hozott a közigazgatás korszerűsítése

„Folyamatosan fejlődött Borsod-Abaúj-Zemplén megye a közigazgatás területén – az országos reformhoz igazodva itt is létrejött a szakigazgatási szerveket integráló kormányhivatal, s a történelmi idők logikáját követő járási felosztás, folyamatosan bővül az e-közigazgatás ügyköre, és olyan plusz szolgáltatásokkal állnak az ügyfelek rendelkezésére, mint az ügysegédek. A változások helyi megvalósulásáról, a valós attitűdbeli átalakulásról beszélt a megyei kormánymegbízott, Demeter Ervin a Rádió Orient műsorában.

„Míg 2011. január 1-én 31 ügykörrel indultak az első kormányablakok a megyében, ma már 250-nél tartunk. Az állampolgárok életébe jelentős változást hozott, hogy ilyen sok ügyet tudunk immár egy helyen intézni” – emeli ki az egyik legfontosabb eredményt Demeter Ervin. Ehhez szemléletváltásra is szükség volt, egy fiatalosabb, lendületesebb hozzáállást kellett az ügyintéző hivataloknak magukévá tenni, melyek kielégítik az állampolgári igényeket. Ennek legnyilvánvalóbb példája az e-közigazgatás folyamatos fejlesztése, amely a huszonéveseknél már természetes elvárás.

A megújulás egyik legfontosabb eleme a foglalkoztatás növelése volt országszerte, amely kiemelt kormányzati cél is volt az elmúlt négy évben. A munkaügyi központ két módon segített az álláskeresőknek a munkaerőpiacra való visszakerülésben: az egyik mód az álláshelyek keresése vagy képzések nyújtása, a másik mód pedig a Start Közmunkaprogram volt.

Magyarország egyik szegényebb régiójáról lévén szó, a feladat meglehetősen nehéz: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye nagyon nehéz sorsú, számos olyan család van, ahol a gyerek még sosem látta a szülőket elmenni dolgozni, sokaknak még húsz éves korukban sincs fogalmuk arról, hogy milyen valahol dolgozni” – mondja a kormánymegbízott.

Ma már úgy tűnik, hogy a közmunkaprogramnak hosszabb távon komolyabb eredményei is lehetnek. Ugyanis, aki az önkormányzatok jóvoltából valamilyen feladatban vehetett részt, az utána sokkal könnyebben kerül be a munka világába. Emellett fontos szempont a helyi értékek megőrzése is, amelyre a program szintén lehetőséget kínált.

„2012 őszén indult kísérleti jelleggel a közmunkaprogram, mely során az önkormányzatok olyan értékteremtő feladatokat dolgoznak ki, amellyel a helyi lakosságot foglalkoztatni tudják. Erre vissza nem térítendő állami támogatást kapnak, és különböző értékeket, termékeket hoznak létre: a savanyított paprikától kezdve az óvodások egyenruhájáig” – részletezi a program megvalósulását Demeter Ervin.

A közelmúltban ennek legjobb eredményeit össze is gyűjtötték és kiállították a megyében: „Jó volt látni, mire képesek olyan emberek, akik korábban otthon ültek, vagy esetleg egy seprővel heti egyszer végigszaladtak az utcában, ha lehetőséget kapnak.”

A közmunka mellett másik fontos feladatuk a képzés, amely főként a betanított szakmunkákra fókuszált, használható tudással felruházva az embereket, ezáltal segítve munkaerő felvételhez a kisebb vállalkozásokat is. Az oktatás fontosságát azonban már a köz- és a felsőoktatásnak is jobban hangsúlyoznia kellene – véli a kormánymegbízott. A fiatalokkal kapcsolatban kiemelte: „Ha egy fiatal a megyénkből elmegy Pestre tanulni, akkor valószínűleg ott is ragad. Akkor fogjuk tudni megtartani itthon fiataljainkat, ha itt is van jó oktatás, és ha utána munkahelyet is talál.”

Demeter elmondta, a kormányhivatalok szervezték meg a megyei innovációs stratégia kidolgozásáért felelős munkaértekezleteket, amelyre a térségben már bizonyított, innovációban érdekelt és arra alkalmas vállalkozásokat hívták meg. A térségben évtizedekig az ipar, azon belül is főként a nehézipar volt a hangsúlyos, a fókusz ma is az alkatrészgyártásra, az anyaggyártásra esik, s nagy potenciállal rendelkezik a vegyipar is.

A téma kapcsán a kormánymegbízott hozzátette: ‘Korunk nagy tennivalója, hogy a környezetünk élhető legyen, tehát a vízzel való gazdálkodástól kezdve a hulladék-ártalmatlanításon keresztül sokféle a terület, ahol a megye már rendelkezik a megfelelő szellemi kapacitással és innovációs képességekkel.”

Az ipar fejlesztése mellett komoly forrásokat nyithat a két világörökségi térség: az aggteleki barlangrendszer és a tokaji borvidék is. A világörökségi törvény és a magyar jogszabályok alapján az elkövetkezendő ciklusban 100 milliárd forint felhasználásra nyílik majd lehetőség ezen a területen – emelte ki a jövő lehetőségei közül Demeter Ervin kormánymegbízott.”

Forrás:
Borsodban jelentős változást hozott a közigazgatás korszerűsítése; OrientPress; 2014. október 21.

Tarlós: egy ekkora nagyvárosnak magának kell szerveznie a közszolgáltatásait

„Két helyettese lesz a főpolgármesternek – jelentette be az InfoRádió Aréna című műsorában Tarlós István. Budapest első embere szerint a fővárosi iparűzési adó helyben tartásával megoldható a közösségi közlekedés finanszírozása.

„Én nem támogatom azt, hogy a főváros közszolgáltató cégeit az állam elvegye.”

Ezt mondta a főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában, majd hozzátette: egy ekkora nagyvárosnak magának kell szerveznie a közszolgáltatásait. Tarlós István a közösségi közlekedésről szólva azt mondta: ennek finanszírozásában az államnak szerepet kell vállalnia. Ha ez nem történik meg, akkor egy olyan bevételi lehetőséget kell biztosítania, amiből ez megoldható

„Én is emellett vagyok, úgy tudom, a miniszterelnök és a kormány egy-két meghatározó tagja is ezt támogatja. Például ott lehet hagyni a fővárosnál az iparűzési adót, ha nem akarnak új adót kivetni, nem kell elkölteni minden egyéb hozzá nem férhető, nem kötelező feladatra és soha többet nem kell a fővárosnak forrásért szaladgálnia az államhoz, mert hosszútávon, stabilan megfinanszírozható a közösségi közlekedés.”

A főpolgármester beszélt a Fővárosi Önkormányzat új vezetéséről is.

„Szeneczey Balázs marad a fejlesztési helyettes, elképzeléseim szerint, és Szalay-Bobrovniczky Alexandra lesz a humán helyettes, több helyettes pedig nem lesz. Terveim szerint lesz egy városigazgatóság, ami a városüzemeltetés kérdésében a főpolgármesterhez, illetve a Közgyűléshez közvetlenül lesz bekötve. Bagdy Gábor pénzügyi, gazdasági, vagyoni helyettes lesz, aki volt is, Szeneczey Balázs pedig a fejlesztési kérdésekkel fog foglalkozni.”

Tarlós István szerint a közgyűlésbe jutott fideszes polgármesterek felelősek a főváros működéséért, és ez az ő politikai jövőjüket is befolyásolhatja. Korábban Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója nyilatkozta azt, hogy azért nem kellenek frakciók, mert a helyi elöljárók a saját városrészüket képviselik.

„De egy ilyesfajta jelentős kockázata van annak, hogy most a kerületi polgármesterek hivatalosan a fővárosi képviselők, ez az első ciklusban nem így volt.”

Tarlós István hozzátette: a parlament hamarosan elfogadhatja a főpolgármesteri vétójogról szóló jogszabálymódosítást. Ő ezen kívül azt is szeretné, hogy a kerületi polgármesterek is rendelkezzenek ilyennel.

„Az önkormányzati törvénymódosítás elő van készítve, a miniszterelnök megígérte, hogy ez meg fog történni. Először is nem áthidalhatatlan a probléma, nagyon furcsa interpretációit hallottam az utóbbi napokban, bizonyos sajtóorgánumok nem a legjóhiszeműbben interpretálták az egész dolgok. Egyrészt én a kerületi polgármesterekért is küzdök ebben az értelemben, nekik is meg kéne ezt a jogot kapni a saját kerületükben. A választók közvetlenül választanak – nagyon helyesen – polgármestereket maguknak, akiktől elvárják, hogy bizonyos intézkedéseket meg tudjanak tenni, más, esetleg negatív intézkedések realizálását pedig meg tudják akadályozni. Felelősséget vállalni bizonyos eszközök birtokában lehet csak, gúzsba kötve nem lehet táncolni. Egyébként pedig nem szentírás a vétójog sem, hiszen újratárgyalás során kétharmados többséggel még mindig felülbírálható a polgármester. Lehet mondani, hogy azt nehéz biztosítani, de ha a polgármester akkorát tévedne, akkor a város vagy a kerület javára a közgyűlés egyhangúlag képes állást foglalni, így a polgármester esetleges hibája kiküszöbölhető. Nem egy kőbe vésett dolog tehát, ugyanakkor mégis egy lehetőséget, egy eszközt, egy kontrollt jelenthet annak az embernek a számára, aki elsősorban és mindenekelőtt felelős a kerület vagy a település közügyeinek intézéséért.”

A főpolgármester szerint nem lehet elvenni a főváros cégeit. Tarlós István azt mondta: hamarosan egyeztet a miniszterelnökkel az érintett vállalatok további működtetéséről.

A főpolgármester szerint pontosítani kell a Budapesti Közlekedési Központ szerepköreit. Tarlós István azt mondta: nem vitatja a Vitézy Dávid vezette cég eredményeit.

„Tulajdonosi jogosítványaik nem lehetnek, senkinek nem a saját homokozója a fővárosi közösségi közlekedés.”

A városvezető az illetékes szakminiszterekkel egyeztet a szerepkörök és a felelősség megosztásáról.

„Az egyik, amit a BKK nem oldott meg, az a „zöld hullámok” kérdése, ezzel soha nem voltam elégedett. Még egyszer mondom: van, amivel igen.”

A BKK-nak csak olyan jogosítványai lehetnek, amelyeket a Fővárosi Közgyűléstől kap – tette hozzá Tarlós István, aki beszélt a közszolgáltatásokat végző cégek tulajdonjogáról.

„Az egyik ilyen a BKK, a másik a Főtáv. Nem tudnak hatni rám, cégeket nem lehet elvenni, ezek gazdasági társaságok, feladatokat el lehet venni, de azokat nem lehet a cégek nélkül ellátni. A miniszterelnökkel lesz egy beszélgetés, én ezeket a cégeket meg akarom tartani, és a miniszterelnökkel egyeztetve, a kormánnyal együttműködve a város érdekében szakmai alapon működtetni.”

Tarlós István életszerűtlennek nevezte a fővárosi cégek felügyeletére vonatkozó kérdést.

„Van egy önkormányzati törvény, ami a fővárosra, a fővárosi önkormányzatra adresszál nagyon fontos közszolgáltatási feladatokat, amelyeknek a minőségéért és biztosításáért az első számú felelősséget a főpolgármester viseli. Ezek a főváros cégei, hát csak nem képzeli, hogy itt vetélkedhetnek a cégek. Mi ez a peckeskedés? Ezek a cégek arra valók, hogy a Fővárosi Önkormányzatra adresszált feladatokat a város irányítása mellett és elképzelései szerint végrehajtsák és megvalósítsák.”

A főpolgármester beszámolt arról is, hogy jövőre megindulhat a Római parti gát építése, amely bő egy évig tarthat. Az érintett lakosságot folyamatosan tájékoztatják majd a beruházásról.”

————

„Az újraválasztott főpolgármester szerint a vétójog a polgármestereket is védené, hiszen a nemcsak a főpolgármesterre vonatkozik, hanem a vétójogot a többi polgármester is megkapná. Kijelentette: ma a polgármester mozgástere lényegesen kisebb, mint a közvélemény előtti felelőssége.

Tarlós István a TV2 Mokka című műsorában hétfő reggel arról beszélt: vannak, akik kétségbeesetten küzdenek a vétójog ellen – legalább egy ember a Fideszben is -, holott ez nemcsak a főpolgármesterre vonatkozik, hanem a vétójogot a többi polgármester is megkapná. Egy közvetlenül választott polgármestertől elvárják a választók, hogy bizonyos igényeknek eleget tegyen, és nincsenek tisztában ‘olyan intrikákkal és mögöttes akadályokkal’, amelyek ezen jogos elvárások teljesítését lehetővé tennék – jelentette ki, hozzátéve: ma a polgármester mozgástere lényegesen kisebb, mint a közvélemény előtti felelőssége.

A főpolgármester közölte: Orbán Viktor miniszterelnök megígérte neki a vétójogot. Ha ez nem teljesülne, akkor az ‘a helyzet átgondolására késztetné’, ami szavai szerint nem feltétlenül lemondást jelent. Akkor tisztázni kell a polgármester szerepét, mennyiben függnek tőle az események, ‘mennyire inkább konspiratív, hátsó, füstös szobákban való szervezkedések alapján dőlnek el dolgok’ – fejtette ki Tarlós István.

Szólt arról is, hogy az előző ciklussal ellentétben a legnagyobb jóindulattal és kompromisszumképességgel áll a kerületi polgármesterekhez. Elmondása szerint vannak teoretikus problémák, ezek részleteibe azonban nem kívánt belemenni.

Kitért arra is: sokat hall arról, hogy a kerületi polgármestereknek a fővárosban a saját kerületüket kell képviselniük. Ha ez valóban így lenne és ez szabna fazont a működéshez, az nagyon nagy baj lenne, abból kaotikus állapotok keletkeznének – hangoztatta a városvezető, hozzátéve: rajta kívül 19 Fidesz-KDNP-s lesz az új közgyűlésben, és rájuk ez ‘borzasztó felelősséget róna’…”

Forrás:
Tarlós: egy ekkora nagyvárosnak magának kell szerveznie a közszolgáltatásait; Inforádió; 2014. október 22.
Tarlós: a vétójog a polgármestereket is védené; OrientPress; 2014. október 20.

Alku tárgya lesz a kórházadósság?

„Éves összköltségvetésük több mint 9 százalékára rúgott, csaknem elérte a 69 milliárd forintot a múlt hónap végén a kórházak adóssága. A helyzet a finanszírozásból fakadóan az év utolsó két hónapjában várhatóan tovább romlik. Az egészségügyi államtitkár által tervezett teljes adósságkonszolidációra ugyanakkor egyelőre nem látszik esély, ezért egyes beszállítók – joggal – attól tartanak, hogy a sokat emlegetett tabula rasa-t úgy kell értelmezni, hogy azt az összeget, amire nem lesz költségvetési forrás, egyszerűen leíratja a beszállítókkal az állam.

755 milliárd forint – ennyiből gazdálkodhatnak idén a kórházak és a szakrendelők. Ennek az összegnek az ősz elején még „csak” a 8,3, szeptember végén azonban már több mint a 9 százalékával volt egyenlő az egészségügyi intézmények által felhalmozott adósság. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint egészen pontosan 68,876 milliárd forinttal tartoztak, elsősorban beszállítóiknak, a kórházak. Annak ellenére, hogy augusztusban 11,8 milliárd forintot kaptak a legrégebb óta fennálló tartozásaik részbeni rendezésére.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár – mint fogalmazott – „egy jelentősebb összeget” kért a kórházi adósságok rendezésére, lapinformációk szerint ez 80 milliárd forintot jelent, ám ebből a Világgazdaság értesülései szerint várhatóan csak 50 milliárd lesz. Ez azonban nem csak azt is jelenti, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben nem lesz tabula rasa az adósságoknál, de azt is, hogy – miként eddig – fokozatosan újra egyre inkább ellepik majd a lejárt és kifizetetlen számlák a kórházakat. Ha csak, amint attól egyes beszállítók – joggal – tartanak, hogy a sokat emlegetett tabula rasa-t úgy kell értelmezni, hogy azt az összeget, amire nem lesz költségvetési forrás, egyszerűen leíratja a beszállítókkal az állam. Vagyis csak akkor hajt végre bármilyen adósságkonszolidációt, ha elengedik a kamatot, sőt akár a tőketartozás egy részét is a cégek.

A legtöbb, majdnem 4,9 milliárdos tartozása a Pécsi Tudományegyetemnek van, amelynek azonban valamit sikerült lefaragnia az előző havi, több mint 5 milliárdos adósságából. Ennél jelentősebb mértékben csökkentette kifizetetlen számlái összegét a Szegedi Tudományegyetem: 3,7-ről 2,9 milliárdra. A Semmelweis Egyetem (3,8 milliárd) a Debreceni Tudományegyetem (3 milliárd) viszont nagyobb adósságot tol maga előtt, mint egy hónappal korábban. A Honvédkórházban ugyanez a helyzet: egy hónappal korábbi 2 milliárd 965 milliós adósságot szeptember végére 3,5 milliárdra tornázták fel. A nagy kórházak közül nőtt az adóssága egyebek között a Zala Megyei Kórháznak (2-ről 2,1 milliárdra), a Péterfy Sándor utcai Kórháznak (2,8-ról majdnem 3 milliárdra), az Országos Kardiológiai Intézetnek (1,5-ről majdnem 1,7 milliárdra) is. Belépett a milliárdos adósok táborába az Országos Onkológiai Intézet, amelynek tartozása meghaladja az 1,1, valamint a dunaújvárosi kórház, amelynek az adóssága egy hónap alatt háromszáz millióval emelkedett 1 milliárd fölé.

A napokban hétmilliárd forintot fizet ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felsőoktatási intézmények 60 napon túli adósságainak rendezésére. Ezt azonban a betegellátás során keletkezett számlákra nem lehet költeni, pedig az egyetemi klinikák esetében a tartozás nyilvánvalóan és alapvetően nem az oktatási tevékenységből fakad.”

Forrás:
Alku tárgya lesz a kórházadósság?; Világgazdaság Online; 2014. október 22.

Közigazgatási, politikai informatika

30 ezer új informatikai eszköz az iskoláknak

„Az általános iskolai tanulók felzárkózását és a pedagógusok munkáját 11,7 milliárd forintos informatikai fejlesztés segíti – mondta a köznevelésért felelős államtitkár hétfőn Kecskeméten.
Czunyiné Bertalan Judit a Móra Ferenc Általános Iskolában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a fejlesztés során 1855 helyen mintegy 30 ezer új informatikai eszközt, köztük tantermi számítógépeket, notebookokat, tableteket telepítenek. A projektnek 500 ezer diák és 70 ezer pedagógus a kedvezményezettje.

Czunyiné Bertalan Judit átadta az országos program keretében elsőként üzembe helyezett 16 tantermi és hat pedagógusi notebookot, valamint egy projektort.

Az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekei is a legmodernebb informatikai eszközökkel tanuljanak.

Az általános iskolai oktatás fejlesztése szempontjából elengedhetetlennek nevezte, hogy a pedagógusok is modern eszközökön készüljenek fel, mert a diákok elvárása is egyre nagyobb.

Czunyiné Bertalan Judit utalt arra, hogy közösségi forrásból valósult meg a beruházás, ezért ötéves fenntartási kötelezettség az előírás. Az eszközök beszerzésénél az alacsony ár mellett az informatikai eszközök minősége, magas szolgáltatási tartalma és tartóssága is fontos szempont volt.

A projekt kiemelt célcsoportjának az általános műveltséget megalapozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő általános iskolák tanulóit nevezte meg az államtitkár.

Czunyiné Bertalan Judit ismertette, hogy a több mint hatezer állami fenntartású iskolában mintegy 1,3 millió diák tanul.

A program keretében 4945 tantermi számítógépet, 8640 tantermi notebookot, 10 627 tanári notebookot, 5457 tabletet, valamint 4300 projektort szereznek be – összegezte az államtitkár.

Kecskésné Marthi Marianna, a Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája tagintézmény-vezetője fontosnak nevezte a fejlesztést, amellyel a tízéves, ma már elavultnak számító informatikai eszközeiket tudták lecserélni.”

Forrás:
30 ezer új informatikai eszköz az iskoláknak; Híradó.hu; 2014. október 20.

Informatika, távközlés, technika

Szélessávot biztosítanának mindenkinek a szakminiszterek

„Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az infokommunikációs és távközlési tárcavezetők éves találkozóján 2014. október 19-én, a dél-koreai Busanban. A rendezvényen résztvevő 52 ország szakterületi miniszterei a szektor globális jövőképét rögzítő közös nyilatkozatot fogadtak el.

A stratégiai dokumentum kimondja, hogy a fejlesztési célok középpontjába kell helyezni a növekedést, a társadalmi integrációt, a fenntarthatóságot, az innovációt és a partnerséget. A Busani Nyilatkozat szerint senki nem maradhat ki a Szélessáv mindenkinek vízió nemzetközi megvalósításából. Az infokommunikációs eszközök elérhetőségének javítása új lehetőségeket teremt a foglalkoztatásban, oktatásban, egészségügyben, a közszolgáltatások terén, lehetővé teszi a környezeti és demográfiai problémákkal való szembenézést.

A miniszterek kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy közös stratégiát hozzanak létre, amely javítja a hozzáférést és elfogadást. A korszerű technológiákat így a fejlődő országok növekedési képességük erősítésére használhatják, előnyeikkel élve a kiszolgáltatottabb és veszélyeztetett társadalmi csoportok (pl. idősek, fogyatékkal élők, szegények) is jól járnak.

A nagyszabású találkozót a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) idei Meghatalmazotti Értekezletének kezdetét megelőző napon szervezte meg a dél-koreai kormány. Az ITU a nemzetközi együttműködés kiemelkedő jelentőségű, világméretű fóruma, az ENSZ legfontosabb globális intézménye az infokommunikáció területén. A jövőre 150 éves szervezetnek 193 tagja van, egyik alapítója Magyarország. A Meghatalmazotti Értekezleten a tagállamok elfogadják az ITU következő négy évre szóló stratégiai és pénzügyi terveit, megválasztják az új főtisztségviselőket és az egyes bizottságok tagjait.”

Forrás:
Szélessávot biztosítanának mindenkinek a szakminiszterek; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. október 21.

Német miniszter: a „negyedik ipari forradalomban” vezető szerephez kell jutnia Németországnak

„Németországnak vezető szerephez kell jutnia az úgynevezett negyedik ipari forradalomban, a gazdaság valamennyi ágazatát átható digitális átalakulásában – mondta a német gazdasági miniszter kedden Hamburgban a nemzeti IT-csúcstalálkozó (Nationaler IT-Gipfel) konferencián.

Sigmar Gabriel hangoztatta, hogy a gépgyártásban meghatározó pozícióval rendelkező Németország „adja a berendezéseket a világ iparosításhoz”, de meg kell ragadni az informatikában és a technológiai innovációban rejlő hatalmas lehetőségeket is, hogy Németország a negyedik, digitális ipari forradalomban is vezető szerepre tegyen szert.

A berlini kormány 2017-ig csaknem félmilliárd eurót fordít az informatikai vállalkozások támogatására, a magántőke mozgósítása céljából pedig egyebek között arra törekszik, hogy kialakuljon egy új tőzsdei szegmens a feltörekvő informatikai cégek – startup vállalatok – számára. Ebben az ügyben már el is kezdték a tárgyalásokat a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető társasággal – mondta, hozzátéve, hogy a kockázatitőke-befektetéseket is élénkíteni kívánják a jogi környezet átalakítása révén.

Eközben nem elég csupán az informatikai szektort fejleszteni, hanem az informatika és a klasszikus ipari termelés „összeolvadását” kell elősegíteni, elsősorban a német ipar hagyományosan erős ágazataiban, a gépgyártásban, az elektrotechnikában és az autógyártásban – mondta Sigmar Gabriel.

Hangsúlyozta, hogy a „4.0-s ipar” lehetőségeinek kiaknázásához az oktatási rendszerben is lépni kell, hogy Németország fejlődését ne hátráltassa munkaerőhiány. A kormány azt kívánja elérni, hogy a „digitális kompetencia” kialakítása és fejlesztése „előkelő helyen szerepeljen az iskolák és egyetemek tantervében” – mondta a miniszter.

Angela Merkel kancellár ugyancsak hitet tett a startup cégek állami támogatása mellett, egyúttal aktívabb részvételre és kockázatvállalásra szólította fel a gazdasági szereplőket. Az állami ösztönzés elégtelennek bizonyulhat ahhoz, hogy a például az amerikai informatikai szektor fejlődéséhez mérhető folyamat induljon be Németországban. „Kockázat nélkül a Szilícium-völgyben sincs siker” – mondta a kancellár.

Hangoztatta, hogy az egyik legnagyobb növekedést ígérő területen, az emberi tevékenység révén keletkező adatok ipari méretű gyűjtésén és kezelésén, az úgynevezett big data módszeren alapuló üzleti modelleknél összhangba kell hozni az adatvédelmi követelményeket és az üzleti, gazdasági igényeket. Ki kell fejleszteni azt a megoldást, amellyel az adatokat anonimizált formában felhasználva új termékek és szolgáltatások jöhetnek létre a big data révén. Egy ilyen megoldás Németország védjegye lehetne, és eredményeként „az adatbányászat mégiscsak jövedelmezőbb lehet, mint a szénbányászat” – mondta Angela Merkel.

A nemzeti IT-csúcstalálkozó a kormányzat és az informatikai szektor legmagasabb szintű egyeztető fóruma, 2006 óta rendezik meg évente. Az idei, nyolcadik, hamburgi találkozón hat miniszter és mintegy nyolcszáz vállalatvezető és szakember vett részt az NDR regionális közszolgálati műsorszóró társaság beszámolója szerint. ”

Forrás:
Német miniszter: a „negyedik ipari forradalomban” vezető szerephez kell jutnia Németországnak; Híradó.hu/MTI; 2014. október 21.

Pankucsi: Ez indokolja az „internetadót”

„Nem új adónem, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományos vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének a technikai változásokra reagáló kiszélesítése – magyarázta a Ma reggelben az adóügyi helyettes államtitkár, aki úgy látja, a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy a szolgáltatók a terhet áthárítsák a fogyasztóra.
…
A miniszter hangsúlyozta: maradnak a különadók, a távközlési adót pedig kiterjesztik az internetszolgáltatásokra.
…
A megkezdett gigabájtonként 150 forintos „internetadóról” a szakember azt mondta, nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira. Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe. Az adó nem a felhasználókat, hanem az internetszolgáltatók eredményét terheli majd, és a szakember szerint a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy áthárítsák a fogyasztóra. Pankucsi Zoltán hozzátette azt is, a javaslat még változhat….”

Forrás:
Pankucsi: Ez indokolja az „internetadót”; Híradó.hu/MR1; 2014. október 22.

Varga Mihály távközlési szolgáltatóakkal egyeztetett

„A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra – mondta Varga Mihály szerda délután a szolgáltatók képviselőivel folytatott egyeztetésen.

A miniszter által kezdeményezett megbeszélésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a szaktárca törvénymódosítási tervezete, amely tartalmazta a távközlési adó kiterjesztését. A miniszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy az internetforgalom után fizetendő távközlési adót a szolgáltatóknak kell befizetniük. Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk. Továbbra is az a célunk, hogy ne a családokat és a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztásból és a forgalomból folyjon be a költségvetési bevétel.

A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatására szolgál.

A szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést, hogy felső korlátot vezessenek be, és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.

Az egyeztetés zárásaként Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.”

Forrás:
Varga Mihály távközlési szolgáltatókkal egyeztetett; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. október 22.
Lásd még: T/1705 Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2014. október 21-

Az internetadó rezsinövelés / Az internetadó anti-gazdaságfejlesztés

„ Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat csökkentő hatású.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is.

Az internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher – minden egyéb magyarázat ellenére – biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatottságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

A lakosság az internetadó vesztese
Az IVSZ az informatikai iparágat képviseli, ennek az iparágnak a szereplői nehéz körülmények között is megtalálják az útjukat akár Magyarországon, akár máshol. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, ami még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal. Az internetadó igazi vesztesei nem a technológiai vállalatok lesznek, hanem azok ügyfelei, felhasználói, tehát közvetve minden magyar ember, akik az eddigiekhez képest indokolatlanul drágán vagy szélsőséges esetben sehogyan nem juthatnak majd hozzá az eddig megszokott szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz, információkhoz.

Ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is. Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel.

Éppen ezért az IVSZ felszólítja a kormányt, hogy „vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz”.

Az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket – hazai, piaci és uniós források összehangolt, stratégiailag megalapozott felhasználásával – átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlő hatalmas közvetlen és közvetett potenciált – Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020

Az IVSZ előzetes véleménye szerint a 2014. október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat 150. §-a szerinti „internetadó”…

…ellehetetleníti a Kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összeköttetéssel történő ellátását 2018-ra;

…az esélyegyenlőség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását;

…negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;

…a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;

…a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető) szolgáltatók terhét növeli, az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt;

…a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti;

…a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;

…a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget;

…amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról

…az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel;”

Forrás:
Az internetadó rezsinövelés / Az internetadó anti-gazdaságfejlesztés ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2014. október 22.

24 millió eurós projekt -Magyar siker a SCC-01-2014 kódszámú – Smart Cities and Communities pályázaton

„A Horizont 2020 program Smart Cities and Communities Lighthouse projects című – – SCC-01-2014 jelzésű – pályázati kiírásra összesen 20 pályázat érkezett be az Európai Bizottság illetékes hatóságához. Az október 13-án kommunikált döntés szerint a beérkezett pályázatok közül 5 pályamű felelt meg a kritériumoknak, majd az értékelést követően az erős versenyben összesen 3 pályázat esetén született pozitív támogatási döntés. Magyarország vonatkozásában a Miskolc Holding Zrt. és további 21 nemzetközi konzorciumi partner együttműködésével készített projekt pályázat könyvelhetett el sikert a múlt héten a támogatótól megérkezett hivatalos tájékoztatást alapján. A konzorcium vezetője a spanyol CARTIF kutatóintézet, a magyar partnert a Vibercon Kft. segítette a konzorciumi partnerkeresés és a pályázat készítés során.

A „REMOURBAN” projekt markáns célokat határoz meg az „Okos Városok” létrehozása kapcsán, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentését, a megújuló energiaforrások használatának elősegítését, hűtés-fűtés technológia korszerűsítését, intelligens közlekedési rendszerek kialakítását és fejlett információ-kommunikációs technológia alkalmazását akár egész városrészek szintjén. A projekt általános célja egy ún. fenntartható városregenerációs modell kidolgozása és alkalmazása a konzorciumi tagok által képviselt városokban, kiemelten 3 ún. világítótorony városban (Valladolid-Spanyolország; Nottingham-Egyesült Királyság; Eskisehir-Törökország). A fenntartható városregenerációs modellt a konzorcium elsősorban a közepes méretű európai városok számára készíti azzal a céllal, hogy az adaptálható modell révén hozzájáruljon az „okos várossá” válás folyamatának jelentős felgyorsításához. A projekt keretében sor kerül az ún. követő városok (Miskolc és Seraing-Belgium) Intelligens és Fenntartható Városfejlesztési Tervének elkészítésére, valamint ún. kísérleti körzetek kijelölése, felmérése és auditálása infrastruktúrafejlesztési projektek előkészítése céljából.

A projekt időtartama 60 hónap, teljes költségvetése csaknem 24 millió euró, melyből több mint 21,5 millió euró vissza nem térítendő támogatás. A támogatási intenzitás 70-100% közötti attól függően, hogy az adott konzorciumi partner profit-orientált vagy non-profit társaság. Jelenleg a Támogatási Szerződés aláírásának előkészítése folyik a konzorciumi partnerek intenzív együttműködése mellett. A projektben összesen 5 város, 3 kutatóintézet, 11 ipari vállalat és 3 egyéb típusú szervezet vesz részt.”

Forrás:
24 millió eurós projekt -Magyar siker a SCC-01-2014 kódszámú – Smart Cities and Communities pályázaton; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2014. október 20.

Árversenyt indít a Digi a mobilpiacon

„ Megvan a negyedik, saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltató: a Digi vett magának frekvenciát az 1800 MHz-es tartományban, és azonnal nekilát a hálózat kiépítésének, amikor a szükséges hatósági egyeztetések lezajlottak. Ryszka Sambor ügyvezető igazgató megfizethető árakat és jó minőséget ígér.

A Digi többször pályázott frekvenciára a hírközlési hatóság tenderein, de csak most járt sikerrel. Eddig mi hiúsította meg a frekvencia megszerzését?
Minden pályázat különböző. A két korábbi pályázat, amin a Digi indult, végül eredménytelen lett. Így örülünk annak, hogy a sikeres pályázat után most lehetőségünk van mobilszolgáltatásokat fejleszteni, alternatívát nyújtva az ügyfeleknek.

Most viszont sikerült megszerezni egy 10 MHz széles sáv használati jogát. A romániai tapasztalatok alapján mire lesz elég ez a frekvencia?
Hang- és adatszolgáltatást is nyújtó, megbízható hálózatot fogunk tervezni, kiépíteni és üzemeltetni, a végfelhasználóknak minőségi szolgáltatást nyújtva. Van olyan technológia, amivel hang- és adatszolgáltatást is tudunk nyújtani, és az adatkapcsolat akár 40 megabit per másodperces is lehet. További részleteket nem szeretnék mondani, mert még folyamatban vannak az egyeztetések a lehetséges beszállítókkal.

Nem lesz egyszerű feladat hálózatot építeni, hiszen a többi szolgáltató is sokat panaszkodik arról, hogy nehéz újabb antennákat telepíteni. A negyedikként érkező Digi hogyan tudja meggyőzni a házmestereket és a lakókat, hogy engedjék a hálózatépítést?
Ez valóban nagy kihívás, de úgy gondoljuk, működő hálózatot tudunk kiépíteni. Haladéktalanul elkezdjük kialakítani a bázisállomásokat, amint a szükséges hatósági egyeztetések lezajlottak.

Milyen ütemben készül el a hálózat?
Az a tervünk, hogy minél hamarabb elindítsunk egy működő mobilszolgáltatást. Fokozatosan, lépésenként építjük ki a hálózatot, és hosszabb távon a teljes lakosság elérését tervezzük.

Most is van mobilinternetes csomagjuk, egy partner szolgáltatását árulják.
Igen, a Telenorral együttműködünk, az ő mobilinternet szolgáltatásukat nyújtjuk saját márkanéven. Ezzel nem szeretnénk azt sugallni, hogy ez az együttműködés kiindulópontja lenne egy szélesebb együttműködésnek.

Hogyan befolyásolhatják a meglévő szolgáltatások a hamarosan elinduló mobilszolgáltatást?
A vezetékes szolgáltatásaink már jelentősek az országban. A televíziós piacon 23 százalék részesedéssel a három legnagyobb szolgáltató egyike a Digi, emellett van több mint 350 ezer szélessávú internet előfizetőnk, és nagyszámú ügyfél fizet elő vezetékes telefonra. Ezek segítségével jelentős ügyfélbázist érünk el, és a vezetékes hálózaton már most is azt igyekszünk megmutatni, hogy stabil, megbízható, kedvező árú szolgáltatást nyújtunk. Ez arra ösztönözheti az ügyfeleinket, hogy a mobilszolgáltatásunkat is igénybe vegyék. Úgy gondoljuk, hogy olyan konstrukciókkal és feltételekkel tudunk majd megjelenni a mobilpiacon is, ami az ügyfelek jelentős részét hozzánk fogja terelni.

Romániában a nagyon alacsony árakkal hódított a cég. Magyarországon is ez a terv?
Igazodunk ahhoz a fogyasztói elváráshoz, hogy megfizethető árazása legyen egy szolgáltatásnak. Ha megnézzük a csomagban értékesített szolgáltatásaink, vagy akár az 1 gigabites internetelérésünk árait, és összehasonlítjuk más szolgáltatók áraival, akkor látható, hogy elég kedvezményes a díjszabásunk. Azt is bebizonyítottuk, hogy hiába nagyon kedvezőek az áraink, a Digi egy stabil és profitot termelő társaság. Tehát nem arról van szó, hogy a piacszerzés reményében túlságosan nyomott áron értékesítjük a szolgáltatásokat, és később emeljük az árainkat. Ezt igazolja az eddigi tevékenységünk is: hét év alatt úgy növeltük több mint háromszorosára az árbevételünket, hogy a teljes áremelkedés még az infláció mértékét sem érte el. Ez a bizonyíték arra, hogy nem csak beetetjük az ügyfeleket. Természetesen a Digi sem nonprofit vállalkozás, tehát egy egészséges árrést mindenképpen alkalmazunk.

A vezetékes piacon mekkora területet fednek le?
Hatvan településen vagyunk jelen, több mint 850 ezer háztartás van bekötve. A mobilhálózat kiépítésével párhuzamosan szeretnénk folytatni a vezetékes hálózat kiterjesztését is. Most is folyamatban van új hálózatok építése, mert az a célunk, hogy minél szélesebb közönséget érjünk el. Arról nem tudunk elárulni részleteket, hogy mely településeken és mely városrészekben akarunk hálózatot építeni.

Kemény verseny lesz a mobilpiacon, mert a három nagy szolgáltatónak hatalmas, jól bejáratott marketing gépezete van, jó ideje itt működnek, sok a hűségszerződéses ügyfelük, nagy készülékkínálatuk és a Digihez képest óriási a frekvenciakészletük. Nehéz elképzelni, hogy miként tud majd a Digi olcsó szolgáltatást nyújtani. Milyen trükköt vetnek be?
Nem tudjuk és nem is szeretnénk megbecsülni, hogy hány előfizetőnk lesz. A Magyarországon működő szolgáltatók rendkívül erős brandet építettek ki, jó szolgáltatást nyújtanak mind a hang, mind az adat tekintetében. Ennek ellenére a nemrég elnyert frekvenciacsomaggal versenyképes, hang- és adatszolgáltatást működtetünk majd, létező technológia alkalmazásával, igyekezve kielégíteni jövőbeli ügyfeleink igényeit.

Melyik lesz az, a 4G LTE, vagy a 3G? Esetleg a hálózat oldalán lesz modernebb? Bizonyos szempontból jó helyzetben vannak, mert a legújabb berendezésekkel építhetnek hálózatot.
Mindenképpen a legfejlettebb technológiát fogjuk alkalmazni, de ezt a kérdést bármilyen irányból közelítjük meg, akkor sem árulunk el többet egyelőre. Hiszünk abban, hogy olyan konstrukciókkal és feltételekkel tudunk megjelenni, a szolgáltatásaink megfelelő összekapcsolásával, ami hozzánk vonzza majd az előfizetőket.

Az alacsony árakon kívül mással is lehet vevőket vonzani. Ki akarják használni a Digi sportcsatornáit, hogy azok mobilon is elérhetők legyenek?
Az is a stratégiánk része, hogy az infrastruktúrán a tartalmak sokszínűek, modernek legyenek. Ahogy a piac és az iparág is a szolgáltatásoknak az interneten keresztül történő integrációjára törekszik, úgy a Digi is az ügyfelek új típusú kommunikációs igényeinek megfelelő szolgáltatásokat fog kifejleszteni. Nagyon fontos, hogy kedvező áron elérhetők legyenek a szolgáltatásaink, emellett azok minőségének is olyannak kell lennie, hogy vonzza az előfizetőket.

Nem vagyok előfizető, ezért nincs tapasztalatom a Digivel kapcsolatban, de néha kapunk emaileket arról, hogy nem az ügyfélszolgálat a Digi erőssége. Ez lenne az olcsóság titka?
Nem tudunk azzal egyetérteni, hogy az ügyfélszolgálat alacsonyabb minőséget nyújtana. Igyekszünk, hogy az ügyfélszolgálattól a hibajavításon át a szolgáltatás minőségéig minden a lehető legjobb legyen. Kifejezetten lelkes, elkötelezett és jól képzett munkatársaink vannak, de emberek működtetik a rendszert, néha előfordulhatnak hibák. Mi azonban nem ismerünk olyan statisztikát, ami alapján a Diginek az átlagosnál rosszabb ügyfélszolgálata lenne. Sőt inkább azt tapasztaljuk, hogy viszonylag elismert és magas színvonalú az ügyfélszolgálatunk.

Akkor mi az alacsony ár titka?
A kedvező árat több tényező befolyásolja, és egyik sem titok. Az egyik tényező az, hogy a cégcsoportunk lassabb tőkemegtérülésre rendezkedett be. Sok társaságnál a befektetők gyorsabb megtérülést várnak el, de nekünk az a filozófiánk, hogy inkább hosszabb távon, de biztosan megtérüljön egy befektetés, és nem az a célunk, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb hasznot szerezzünk. A másik ok pedig valószínűleg a hatékonyság, az elkötelezett és képzett munkatársak eredményesen dolgoznak. 2013 végéig több mint 70 milliárd forintot fektetett be a Digi Magyarországon, ez is azt mutatja, hogy komoly hosszú távú terveink vannak az országban.

Mennyibe kerül majd a mobilhálózat kiépítése?
A pályázatot tízmilliárd forintos ajánlattal nyertük el, ez a frekvencia használati díja, folyamatosan kell majd frekvenciadíjat is fizetni, és emellé jön a hálózat kiépítésének és üzemeltetésnek a költsége. Nem szeretném részletezni, hogy ez mekkora összeg, de mindenképpen jelentős befektetés.

Mennyire lehet következtetni a vezetékes hálózat földrajzi elhelyezkedése alapján, hogy hol indul el a mobilhálózat?
Ezekről a tervekről egyelőre nem beszélnék. Ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el a piacra lépéssel, a terveink legtöbb részének bizalmasnak kell maradnia.

Nagyon éles a kontraszt a Digi és a többi távközlési cég kommunikációjában. A többiek nagyon aktívak, gyakran megmutatják a legújabb technológiákat. Néha olyan érzésünk van, mintha titkolóznának.
Az jó meglátás, hogy visszafogottabb a kommunikációnk sok más cégéhez képest, de nem titkolózunk. Mi a szolgáltatásainkkal, teljesítményünkkel és eredményeinkkel szeretnénk hírértéket adni, nem egy koncepció vagy egy terv bemutatásával.”

Forrás:
Árversenyt indít a Digi a mobilpiacon; Tóth Balázs; Index.hu; 2014. október 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közösségi energiával az energiafüggetlenség felé

„A közösségi energiás kezdeményezésekben – melyek részben vagy teljesen magukat látják el energiatakarékossági beruházásokkal vagy megújuló energiával – benne rejlik jelenlegi energia-rendszerünk megváltoztatásának lehetősége, a valódi energiabiztonság és energiafüggetlenség. Érdemes tanulni a nemzetközi és hazai példákból, melyek azt mutatják, hogy a közösségi energiára Európában is van igény, nagyobb hazai elterjedéséhez viszont támogató politikára van szükség – hívta fel a figyelmet mai fórumán a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör.

A Magyar Természetvédők Szövetsége célja, hogy szakmai javaslatokkal és érdekérvényesítéssel segítse elő a közösségi energia kezdeményezések számára kedvezőbb jogi és pénzügyi környezetet. Tagszervezeteikkel együttműködve arra ösztönözik a lakosságot, a közösségeket és az önkormányzatokat, hogy kapcsolódjanak be már működő kezdeményezésekbe vagy indítsanak újakat.

„Az eddig gyűjtött példák tanulsága szerint itthon akkor tud beindulni ilyen közösségi energia projekt, ha a helyi önkormányzat koordinátor szerepet vállal benne, és az érintett lakossággal, civil szervezetekkel egyeztetve közösen tervezi és valósítja meg a projektet, jellemzően Uniós forrás támogatásával. A projekt fenntartásához pedig előny, ha jogilag szervezett formában működtetik, pl. projekt konzorcium vagy szövetkezeti forma. Sok kezdeményezés jelezte felénk, hogy számos jogi és pénzügyi akadályba ütköztek menet közben, ezek tanulságait beépítettük a jogi-pénzügyi javaslatainkba és tájékoztatjuk róluk a döntéshozókat.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.

„Bár az operatív programok végső változatai még nem készültek el, a jelenlegi tervek alapján a 2014-2020-as időszakban lesz lehetőség közösségi energia programok megvalósítására uniós forrásokból. Fontos, hogy ennek ne csak a pénzügyi lehetősége legyen meg, hanem az igény, összefogás és a tudás is arra, hogy a helyi közösségek fenntartható módon szervezzék meg saját energiaellátásukat.” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Az önkormányzatok az elmúlt években számos energiahatékonysági és megújuló energia beruházást hajtottak végre – például iskolák, óvodák szigetelése, napelemek elhelyezése – elsősorban uniós forrásból. Legtöbbször azért, mert erre volt lehetőségük pályázni. A közösségi energia beruházások első lépése lehet, hogy ilyen esetekben is legalább a megvalósításba nagyobb mértékben vonják be a lakosságot, hogy a beruházás pozitív hatásairól értesüljenek, és az itt felhalmozott tapasztalatokat ők is hasznosíthassák.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei jelenleg is gyűjtik a hazai közösségi energia kezdeményezéseket és felhívást tettek közzé, melynek célja, hogy közösen népszerűsítsük a hazai közösségi energiás beruházások megvalósítását.”

Forrás:
Közösségi energiával az energiafüggetlenség felé; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2014. október 21.
Lásd még: Az MTVSZ Közösségi Energia programja és Az MTVSZ felhívása közösségi energiás projektek működtetőihez, ismerőihez

Itt az új postai stratégia

„A jövő év első hónapjaiban végre megvalósulhat a postai bankkártyás csekkbefizetés, amivel az ügyfelek összesen több száz millió forintot spórolhatnak, a bankok pedig ugyanekkora bevételtől esnek el – derül ki Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának szavaiból. A postavezér a Napi.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy miért épp az FHB Kereskedelmi Bankban vásároltak részesedést, illetve milyen szerep vár a Postára az állami közműholding körül.

– Egyre szélesebb szolgáltatáspalettával rendelkezik a Magyar Posta, hol van most a fókusz?
– A Magyar Posta 2013 elején olyan új stratégiát készített, ami egy új, a kor ügyféligényeit kielégíteni képes vállalatcsoport, és modernizált termékstruktúra felépítésén keresztül hatékony választ ad a postai liberalizációból adódó kihívásokra, és figyelembe veszi az aktuális piaci környezet változásait. Ugyanakkor az árbevételen belül középtávon a levélforgalomé marad a legnagyobb súly – ez jelenleg is 50 százalék körüli. Miután azonban a levélforgalom aránya évről-évre folyamatosan csökkenni fog, ezért az új stratégiának megfelelően kell foglalkozni más, ezt ellensúlyozó üzletágakkal is. A két fő irány a csomaglogisztika, valamint a pénzügyi közvetítői és pénzforgalmi szolgáltatások erősítése. A fentiekre jó alapot ad az, hogy az évente több mint 170 millió ügyfélkontaktot lebonyolító postai hálózat magas színvonalon szolgálja ki az ügyfeleket és egyre inkább meg tud felelni az új feladatok által támasztott igényeknek is.

– Ebben a sárga csekkes üzletág milyen szerepet kap?
– Jelentős forgalmat hoz ez a tevékenység, az árbevétel mintegy 20 százalékáról van szó. Bár évről-évre tapasztalható néhány százalékos csökkenés, ezt számos tényező befolyásolja. Pozitívan hat rá például az ingyenes készpénzfelvétel, míg az elektronikus fizetési csatornák térnyerése amortizálja a csekkes fizetések piacát. A rezsicsökkentés hatással van a gazdaság egészére, így például arra is, hogy mérsékli a csekken befizetett összegek volumenét.

A Magyar Posta célja, hogy mérsékelni tudjuk az árbevétel-kiesést a csekkszolgáltatás területén úgy, hogy új fizetési megoldásokat vezetünk be, vagy biztosítunk más módon, mint például az elektronikus számlabemutatás és díjfizetés (angol rövidítéssel EBPP). A Magyar Posta többek között ennek érdekében szerzett részesedést a Díjnetben. De vannak más fejlesztéseink is: a sárga és fehér csekkeken 2015-től egy QR-kódos azonosítót kell feltüntetni, ami alapján egy gyors, kényelmes, ügyfélbarát elektronikus mobilfizetési megoldást is be tudunk majd vezetni.

– A korábbi stratégiai együttműködést követte az FHB Kereskedelmi Bank 49 százalékának megvásárlása. Vizsgáltak-e más hitelintézetet az FHB-n kívül?
– Ez nem olyan üzleti tranzakció volt, amely pusztán egy befektetési célpont kereséséről és kiválasztásáról szólt. A befektetés szervesen illeszkedik a 2013 elején a Magyar Posta tulajdonosa által jóváhagyott stratégia megvalósítási folyamatába, s ennek megfelelően a kérdést úgy kell vizsgálni, hogy a Magyar Posta számára mi a legelőnyösebb döntés. Nézzük tehát meg, milyen előzményei voltak ennek a tranzakciónak.

Az első lépcső az volt, hogy 2013-ban elindult egy stratégiai együttműködés, hiszen a két cégcsoport együtt tett ajánlatot a Díjbeszedő Holding Zrt-re, amely során bizonyos cégeket a holdingon belül 100 százalékosan a Magyar Posta szerzett meg, bizonyos cégeket pedig az FHB-val közösen. Ezt követően egy kormányzati döntés és törvény jelölte ki a Magyar Postát a takarékszövetkezeti integrációban való szerepvállalásra. Majd 2013 őszén az akkori pénzügyi partnerek felülvizsgálták, és rendkívül rövid határidővel egyoldalúan felmondták a pénzügyi termékértékesítésre vonatkozó, Postával kötött szerződéseiket. Ekkor a Magyar Postának elemi érdeke volt, hogy az így keletkező űrt – hiszen a partnerek döntése nyomán mind állományokat, mind ügyfeleket vesztett – rendkívül rövid időn belül, 3-6 hónap alatt betöltse. Erre az FHB Csoporttal kötött stratégiai megállapodás és partnerség nyújtott leggyorsabban lehetőséget.

Ha ez nem történt volna meg, hosszú időre alapvető hiány keletkezett volna a Posta szolgáltatásaiban és nem tudtuk volna kiszolgálni az ügyfeleinket megtakarítási vagy folyószámla-termékekkel. Ezt az állapotot sikerült teljes mértékben rendeznünk 2014 első negyedének végére. Ebben a szituációban az együttműködés organikus következményeként merül fel a részesedésszerzés, ami abszolút a Magyar Posta érdekeinek megfelelő üzleti lépés. Ilyen szempontból egy másik bankkal történő, hasonló mélységű együttműködés nem tudta volna ugyanazokat az előnyöket nyújtani.

– Mikor lesz mérleg szerinti profitja a banknak?
– A társaság eredményét az extra terhek befolyásolják jelentősen. A bankadó és a tranzakciós illeték valamennyi bankot terheli, és a szektor szereplőinek többségénél látható, hogy ezek a terhek negatív eredményt okoznak. Tavaly jelentős javulás következett be az FHB Kereskedelmi Bank pénzügyi adataiban, és az a cél, hogy az együttműködés eredményeként ez tovább javuljon. A devizahitelezést érintő aktuális banki kötelezettségekre vonatkozóan az eladó FHB Jelzálogbank már a részesedés értékesítése előtt mintegy 24 milliárd forinttal megemelte az FHB Kereskedelmi Bank tőkéjét, továbbá a szerződésben teljes helytállást is vállalt, vagyis ha az eddigi feltőkésítés nem volna teljes mértékben elég, az eladó fog helyt állni, vagyis itt nincs kockázata a Magyar Postának. Az is látható, hogy üzemi szinten az FHB Kereskedelmi Bank eredményességével nincs semmi probléma.

– Nem merült fel, hogy többségi részesedést szerezzenek?
– Ez a tulajdoni arány a tárgyalások eredményeként alakult ki, a megállapodás 49 százalékról tudott megszületni.

– A Magyar Postának alapvetően mire lesz jó a tulajdonrésszel szorosabbra fűzött FHB-kapcsolat, hogyan fog ebből profitálni?
– Ahogy a fentiekben már említettem, a Magyar Posta új stratégiájának egyik pillére a komplex postai és pénzügyi szolgáltatások nyújtására képes vállalatcsoport kiépítése. Ezen belül vannak 100 százalékos, többségi illetve kisebbségi részesedést jelentő tulajdonosi pozíciók, de vannak a kockázatok porlasztását tükröző közös irányítású vállalatok is. A tulajdonosi pozíciók szerzésének, megtartásának mindenhol üzleti és stratégiai megfontolás áll a hátterében: hosszú távon biztosítani azt, hogy a Magyar Posta számára stratégiailag fontos üzletágakban illetve ügyfélszegmensekben a Magyar Posta érdekei megfelelően legyenek képviselve, biztosítva. Nem szeretnénk azt, ha a Magyar Posta még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetben lenne, mint ahogy az a korábbi banki kapcsolataiban jellemző volt.

A Magyar Posta – FHB Csoport tulajdonszerzéssel is megerősített stratégiai együttműködése ma mindkét fél érdekeit kellőképpen érvényesítő kapcsolat. Jelenleg elsősorban, de nem kizárólagosan, FHB pénzügyi termékeket értékesít a Posta. A részesedésszerzést követően nyilván ezeknek a termékeknek – megtakarítás és folyószámla – az értékesítését kívánjuk erősíteni, támogatni. Nem kizárt, hogy teljesen új termékekkel is meg tudunk jelenni közös termékfejlesztés eredményeként, mint például egy, a postai hálózatban jól értékesíthető hiteltermékkel.

– Az FHB-nak lesz szerepe a bankkártya-terminál (POS) rendszer átalakításában?
– Nem, a terminálok cseréje a Magyar Posta saját beruházásában valósul meg. Hatezer darab POS-készülék cseréjéről van szó. A jelenlegi eszközök már annyira elavultak, hogy a mai kártyatechnológiának nem felelnek meg: nincs bennük chipolvasó és érintés nélküli fizetésre sem alkalmasak. A POS-rendszer mögötti technológia is nagyon elavult, így igen erőforrásigényes a működtetése. Ilyen szempontból tehát kényszer a csere, amivel az olcsóbb fenntartás is cél. Ez a beruházás a hatezer POS mellett több mint ezer mobil POS beszerzéséről is szól, mivel szeretnénk a kártyaelfogadást kiterjeszteni a kézbesítői hálózatra is. Ez azt jelenti, hogy a postásoknál lehetne például az utánvétes küldeményeket kártyával kifizetni, vagy így vásárolni sorsjegyet és egyéb, a kézbesítők által is értékesíthető termékeket.

– A POS-rendszer átalakításával olcsóbb lesz a rendszer működtetése, de olcsóbb lesz-e a sárga csekkek feladása, ha kártyával fizetünk?
– Tény, hogy a régi POS-rendszer fenntartásával sokkal nehezebben tudnánk változtatni bizonyos dolgokon, például azon, hogy a kártyás csekkbefizetés ne két tranzakcióból, a közismerten drága készpénzfelvételből és készpénzbefizetésből álljon, mint jelenleg. Azért kerül sokba, mert a készpénzfelvétel a legdrágább kártyás tranzakció. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt a díjat nem a posta, hanem saját hirdetménye szerint a kártyakibocsátó bank számítja fel, ezt fizeti meg az ügyfél. Továbbá a Magyar Postának meg kellett kérni az eltérő típusú kártyaelfogadásra vonatkozó MNB-engedélyt, amivel korábban nem rendelkezett, de ezt 2014-ben megkapta.

A rendszer átalakítása sok mindent megváltoztat majd. Míg a készpénzfelvétel díja az ügyfelet terheli, addig a kártyás vásárlásé – márpedig a csekkfeladásnál a kártyahasználat kártyás vásárlás lesz majd – a Magyar Postát. Ezzel a kiadással tehát a jövőben a postának kalkulálnia kell. Mégis muszáj ezt meglépni, egyrészt az ügyfelek kényelmének növelése, másrészt a szabályozói környezet – köztük az MNB – azon elvárása miatt, amely az elektronikus fizetés térnyerését szorgalmazza.

– Mennyibe kerül a rendszer kiépítése, milyen megtérüléssel számolnak?
A megtérülés ebben az esetben összetett kérdés. A több mint hétezer terminál beszerzése, ezek több évre szóló licenszdíja, implementációs költsége nem egészen egymilliárd forintos beruházást jelent. Erre jön még az, hogy innentől kezdve minden egyes kártyaelfogadás után a Postának kell jutalékot fizetnie. A másik oldalon ugyanakkor ott van, hogy a rendszer üzemeltetése olcsóbbá válik. Továbbá ha a kártyás fizetést az ügyfelek számára kényelmesebbé és olcsóbbá tesszük, népszerűbbé válhat ez a szolgáltatás, a csekk-üzletág csökkenése pedig kisebb ütemű lehet a korábbi évek trendje alapján kivetített prognózishoz képest. Mindent összevetve tehát úgy látjuk, mindenképp megéri a beruházás.

– Mikor kezd működni az új rendszer?
Az eszközök beszerzése már megtörtént, jelenleg az ehhez szükséges informatikai fejlesztések folynak, illetve teszteljük az eszközöket, tranzakciókat. Októberben indulhat az eszközök telepítése és jövő év első negyedében fejeződhet be. Amikor a telepítés eljut egy olyan szakaszba, amikor már nagy számú postahivatalban elérhetőek az új terminálok és velük a forgalom legnagyobb részét le tudjuk fedni, akkor jöhet a váltás. Ez jövő január-februárban várható.

– Mekkorát buknak ezen a bankok?
– Én másként fogalmaznék. A bankoknál nem fog jelentkezni ezeknek – a valóságban a bank számára készpénzt, vagy ATM működtetést nem igénylő – készpénzfelvételi tranzakcióknak a bevétele, helyette a kártyás vásárlásra vonatkozó díj jelentkezik majd. Nincs rá statisztikánk és adatunk, hisz bankonként, sőt akár számlacsomagonként eltérőek a díjak, és a bankok közötti elszámolás is befolyásolja, hisz a kártyaelfogadó bank felé (amennyiben az nem a kártya kibocsátó egyben) jelentkezik egy kártyatársaságok által szabályozott mértékű költség. De abból kiindulva, hogy évente több mint kétszázmillió darab csekkbefizetés történik – aminek bár csak töredékét fizetik kártyával – összesen több száz millió forintról, korábban milliárdos nagyságrendről lehet szó. Valamennyi bank érintett, amelynek ügyfelei kártyát használtak a postákon, és ezért esetenként több száz forint készpénzfelvételi díjat számoltak fel.

A képhez hozzá tartozik, hogy az elmúlt években szignifikáns csökkenés történt a bankkártyás csekkbefizetések terén, egyrészt az ügyfelek felé felszámított banki díjaknak, valamint az ingyenes készpénzfelvételnek betudhatóan.

– Hol harapnak még bele a bankok piacába?
– A pénzügyi szolgáltatások terén is abszolút versenypiacon van jelen a Magyar Posta úgy, hogy jelentős – a banki hálózatokéval összevethető méretű – hálózattal bír. A 2700 egységből jó pár száz az olyan kategóriájú és méretű, amelyben a pénzforgalmi szolgáltatások is kiemelkedő szinten jelen vannak. Persze a pénzügyi szolgáltatások nem olyan széles körét nyújtjuk, mint egy általános kereskedelmi bank, de a legfontosabbak és legnépszerűbbek – folyószámla, megtakarítási termékek, állampapír, befektetési jegyek, biztosítások – ami így is teljes körűnek tekinthető, megtalálhatók a posta hálózatában. Vannak olyan termékeink is melyek akár kétezer postahelyen, azaz az igen kis településeken is elérhető, ahol nincs egyéb pénzintézet. Ez olyan értékesítési potenciált jelent, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni.
Ebben a versenyben mindent meg kell tennünk, hogy az ügyfelek megszerzésében, megnyerésében, a termékek értékesítésében a legjobb teljesítményt nyújtsuk. Ehhez van szükségünk partnerre: biztosítóként a Magyar Posta Biztosítóra, banki partnerként pedig elsősorban az FHB Bankra.

– Hogyan kapcsolódik a Posta a takarékszövetkezeti integrációhoz?
– A szövetkezeti integráció megvalósulása egy hosszabb folyamat, aminek eredményeként létrejön egy olyan pénzügyi hálózat, ami a vidéki Magyarország számára versenyképes és magas színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat tud nyújtani. Ebben a Magyar Posta is részt vesz. És már most is van példa az együttműködésre, hiszen már a Takarékszövetkezetek is forgalmazzák az eredetileg a Posta által elindított Magyar Posta Takarék Ingatlan alapot. Ugyanakkor a Posta számára a folyamatosság biztosítása a banki termékek esetén már 2013-ban szükségessé tette egy megfelelő banki partnerrel való együttműködést.

– A leendő állami közműszolgáltató holding körül milyen szerep vár a Magyar Postára?
– A Magyar Posta már eddig is nyújtott szolgáltatásokat a közművek részére: a díjbeszedési piacnak a sárga és fehér csekken keresztül jelentős szereplője volt, most a Díjnet révén piacvezető az EBPP-szolgáltatások terén, továbbá a csoport a Posta és a Díjbeszedő erőfeszítéseinek egyesítése révén számlanyomtatás piacán is az első helyen áll. Végzünk még óraleolvasási tevékenységet, hozzánk tartozik a közműszámlák faktorálását végző Díjbeszedő Faktor, tavaly óta pedig ügyfélszolgálati tevékenységet is nyújtunk a postahelyeken. Az alapok és a tudás tehát már megvan, nincs még egy olyan vállalatcsoport a piacon, amelyik ezeket a tevékenységeket együtt ilyen módon tudja nyújtani. Így ezen szolgáltatások teljes körű nyújtására az állami szektoron belül is a Magyar Posta Csoport a leginkább alkalmas szereplő. A feladatunk most az, hogy megtervezzük, hogyan és milyen módon lehet még teljesebb mértékben és magas színvonalon megvalósítani az állami közműszolgáltató számára is.

– A POS-rendszer megújítása mellett milyen fontos beruházások vannak még folyamatban?
– Az elmúlt közel két év igen sűrű volt a társaság számára, jelentős beruházások és változások zajlanak, zajlottak le. Az újonnan bevezetendő elektronikus fizetési megoldásoknak csak egyik példája a csekkek QR-kódokkal történő kiegészítése. Két EU-s projekt már megvalósítás közeli állapotban van.

Az Agora néven futó fejlesztés keretében a kistérségi postákon olyan funkciókat telepítünk, amelyek bizonyos ügytípusokban az ügyfelek számára a közszférához történő kapcsolatteremtést segítik. A másik uniós projekt a hibrid kézbesítési és konverziós rendszer kiépítése, ezt az év végégig befejezzük. Ennek lényege, hogy a lakossági ügyintézés során elektronikus dokumentumokat tudunk majd papír alapúvá, illetve papír alapúakat elektronikussá konvertálni hitelesített módon, az elektronikus közigazgatási program részeként.

A logisztikai rendszerünk nagyon jelentős beruházása, hogy a budaörsi levélfeldolgozó központ gépparkját az idén lecseréljük. A csomaglogisztikában Magyarországon elsőként indítottuk el a csomagautomaták telepítését, ahol ma már kártyás fizetéssel utánvétes csomagot is át lehet venni, továbbá év végére, jövő év elejére tervezzük, hogy csomagot is fel lehessen adni az automatákon keresztül.

Vannak olyan fejlesztéseink is, amelyek kevésbé láthatóak: ilyen a csomagkövetési szolgáltatás fejlesztése vagy a gépjárműpark GPS-szel történő ellátása, ami a járattervezést könnyíti meg, illetve költségmegtakarítást eredményez. Továbbá az elmúlt év elején a kézbesítőket segélyhívó berendezéssel láttuk el. És a Magyar Posta is teljesíti azokat a beruházásokat, melyek jogszabály-változás miatt szükségesek, ilyen például az online pénztárgépek rendszerbe állítása, aminek során mintegy 2500 darab új pénztárgép beszerzése és telepítése történt meg. Tekintve, hogy több mint 5 ezer darabot kellett kiváltani, ehhez a kiskereskedelmi tevékenységet újra kellett gondolni.

Folyamatosan zajlik a Magyar Posta viszonylag öreg, a motorkerékpárokkal együtt több mint háromezer darabos járműparkjának megújítása is. Tavaly 300 járművet cseréltünk le, és az idén folytatjuk a 2013-ban elindított programot. Azt is jelentős eredménynek tartom – egy több éves fejlesztésről van szó -, hogy ma már közel 2200 posta dolgozik a postai integrált IT rendszerben, míg ez pár évvel ezelőtt kevesebb volt, mint 400.

– 2013-ban jelentősen javult az eredmény az előző évhez képest. Az idén milyen eredményre számítanak?
– Az üzleti terv pozitív eredménnyel számol – úgy látjuk, hogy az üzleti tervet és a tavalyi évet is meghaladó nyereséggel zárhatunk az idén. Az elmúlt évet 1,3 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta a Magyar Posta, ami jelentős eredménynövekedés volt mind a 2012 évi veszteséghez, mind a korábbi évekhez képest, ha a „megtisztított” üzemi eredményt nézzük. 2013 évben a pénzügyi tranzakciós illeték (PTI) egyszeri, rendkívüli befizetési kötelezettsége – amit az I-IV. havi forgalom után 208 százalék mértékben kellett teljesíteni és nem hárította át a Magyar Posta – 3,8 milliárd forintot tett ki.

Az egyszeri pénzügyi tranzakciós illetéktől megtisztított adó előtti eredmény 2013-ra közel 7,5 milliárd forinttal javult (adó előtti eredmény pénzügyi tranzakciós illeték nélkül: 2012: -1,815 milliárd forint, 2013: 5,660 milliárd forint), ami a piaci kihívásokat, kiemelten a 2013-ra teljessé váló postai liberalizációt figyelembe véve óriási eredménynek tartok.

Azért is jelent kihívást az árbevétel illetve az eredmény növelése, mert – mint azt az elején is említettem – a klasszikus postai ágazatok árbevétele évek óta csökkenő tendenciát mutat, amit lassítani lehet, de megállítani nem. Sajnos ténykérdés, hogy a Magyar Posta bevételi struktúrájában a klasszikus tevékenységekhez kapcsolódó bevételek aránya még nagyon nagy, ezért ezek csökkenése a teljes postai bevételi poolra nagy nyomást fog gyakorolni a következő években is, amit a struktúraváltással lehet érdemben ellensúlyozni. Miután a Magyar Posta alkalmazkodási folyamata a nemzetközi és hazai kihívásokhoz viszonylag későn indult el, ezért most erőltetett tempóban kell haladnunk. Nem kérdés, hogy a 2013-ban elfogadott új stratégiát meg fogjuk valósítani.

A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, majd gazdasági válság, ha közvetett és elnyújtott módon is, de a Magyar Posta működésére is komoly hatással van. Érthető, hogy az üzleti partnerek költségcsökkentési intézkedései az olyan szolgáltatások igénybevételét is érintették, amit posta nyújt, gondoljunk csak példaként a papíralapú küldemények elektronikus csatornára terelődésének fokozódására. Míg 2008-ig dinamikus növekedés volt tapasztalható az árbevételben, azóta a Magyar Postára nehezedő, folyamatosan növekvő terhek mellett csökkenő árbevétellel kellett számolni.

Az idei évben is számos esemény gyakorol hatást a vállalat eredményére, de ettől függetlenül is el lehet mondani, hogy az alaptevékenységek szintjén is, és összességében is azt várom, hogy az elért eredményességet fenn tudjuk tartani, illetve növelni fogjuk.

– Mi okozta a tervtől való eltérést tavaly, mi lett jobb?
– A levél- és csekkforgalom esetében csökkenéssel, a csomag-üzletágban növekedéssel számoltunk. Utóbbi téren 2013 nagyon jól sikerült, minden idők legnagyobb forgalmát bonyolítottuk le mintegy 11,5 millió csomagküldemény célba juttatásával, és az eddigi adatok alapján az elmúlt évek évi 10 százalékot meghaladó növekedési dinamikáját idén is teljesíti a társaság, amit remélem, hogy az ezen a piacon hagyományosan rendkívül erősnek számító IV. negyedév még kicsit fokozni is tud majd. Mindemellett a levél- és csekkforgalom esetében is biztosítható a társasági eredmény a hatékonyságnövelés és a takarékos működés révén, vagyis a költségracionalizálás igen jelentős motorja az eredménybővülésnek.

Erre is lehet olyan példákat mondani, melyek jól szemléltetik az elmúlt időszak eredményeit. Például 2013 év eleje óta 17 százalékkal, 4265 négyzetméterrel csökkentettük a központi irodaházban bérelt területet, de a létszám tekintetében is a racionális működés fenntartása a szempont. Az elmúlt 2,5 évben a társaságirányítási és központi területek létszáma összesen több mint 20 százalékkal csökkent, míg a végrehajtási területeken ez az érték nem éri el az évi 3 százalékot. Ráadásul a költségtakarékosság ellenére a KSH országos átlagkeresethez viszonyított postai átlagkereset aránya 2014-re az előző évhez képest 2,2 százalékkal növekedett úgy, hogy bérfejlesztést csak 320 ezer forint bruttó fizetés alatti munkavállalók esetén hajtottunk végre, így az irányítási terület bérszintje nem változott.

Fokozottan törekszünk a postahelyi ügyfélforgalom színvonalának növelésére. Ennek érdekében 2013 eleje óta 59 postán felújítási munkákat és újabb 128 posta esetén akadálymentesítést hajtottunk végre, illetve fejezünk be várhatóan 2014 év végéig. Továbbá kiemelt figyelmet kap a várakozási idő és a sorban állás csökkentése, aminek eredményeként idén majdnem minden hónapban sikerült növelnünk a 7 percen belül kiszolgált ügyfelek arányát, míg az átlagos várakozási idő mindössze 4,5 perc az ügyfélhívó rendszerrel ellátott posták ez évi több tízmilliós ügyféladatai alapján. Mindezen intézkedések együtt tudják biztosítani hosszú távon a Magyar Posta eredményes működését.”

Forrás:
Komoly változások jönnek sárgacsekk-fronton is – itt az új postai stratégia; Napi.hu; 2014. október 22.

Gyorsan terjednek a korszerű fizetési módok Magyarországon

„Gyorsan terjed a bankkártyahasználat, a csoportos fizetési megbízások aránya csökken, a mobilfizetés pedig dinamikus fejlődés előtt áll – ezt jelzi többek között a dijnet.hu által idén októberben bevezetett elektronikus fizetési mutató, amely a magyar háztartások elektronikus fizetéseinek fejlődését követi nyomon. A mutató induló értéke 18,7 százalék, amely a 2013 első félévére kalkulált 17 százalékhoz képest jelentős emelkedést mutat.

Gyorsuló ütemben emelkedik a Díjnet Elektronikus Fizetési Index mutatója. 2014. első félévében 18,7 százalékra emelkedett, 1,7 százalékpontos növekedést produkálva a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Egy évvel ezelőtt az emelkedés mértéke csak 1 százalékpont volt 2012 első félévéhez képest. A mutató 2014 első félévében meghaladta a 2013 második félévére számolt mértéket is, annak ellenére, hogy hagyományosan az év második felében bonyolít nagyobb forgalmat a lakosság.

„A Díjnet Index emelkedése azt mutatja, hogy kis mértékben, de töretlenül növekszik az elektronikus fizetés szerepe a hazai háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül” – emelte ki Majtényi Kálmán a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. – „Magyarországon a készpénzhasználat össztársadalmi költsége éves szinten valamivel több mint 300 milliárd forint, amelyből a készpénzmentes fizetési módok további elterjedésével éves szinten akár 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ország.”

A Díjnet Index elindításakor az ötletgazda Díjnet Zrt. arra törekedett, hogy kellő mértékű visszamenőleges adatra támaszkodhasson, így induláskor már nem csak az idei első félévet, de az azt megelőző négy félév tendenciáit is vizsgálni tudta. Ezek alapján jól látható, hogy a háztartások elektronikus fizetései az elmúlt öt félévben 23 százalékos emelkedést mutattak (a bankkártyás fizetések, a csoportos beszedési megbízások, a mobiltelefonnal történt vásárlások és a dijnet.hu rendszerében ezen felül más csatornában történt fizetések összegei alapján). Mindeközben a háztartások fogyasztási kiadásai a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mindössze 4,94 százalékkal nőttek 2012 első féléve és 2014 első féléve között. „Az összes lakossági pénzforgalmon belül tehát egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus fizetési csatornák, hiszen ezek bővülésének mértéke több mint négyszeresen meghaladja a háztartások összkiadásának növekedését.”

A kártyás fizetések alakulása Magyarországon egyértelműen szezonális, az év második fele mindig erősebb, mint az első. Ennek oka a karácsonyi ünnepek körüli megugró vásárlás és az ezt követő lanyha évkezdés. Mindemellett az elmúlt években éves szinten folyamatosan növekedett a kártyás vásárlások értéke, évi 11-14 százalékkal – derül ki az MNB pénzforgalmi adataiból. Míg 2013 első félévében 12 százalékkal nőtt a hazai kártyákkal lebonyolított tranzakciók összege 2012 első félévéhez képest, addig 2014 első félévében már 18 százalékkal haladta meg a kártyás tranzakciók összege a 2013 első félévi adatokat, tehát gyorsul a kártyahasználat növekedési üteme.

A dijnet.hu saját statisztikái alapján az elektronikus számlabemutatás terén is folyamatosan nőtt a kártyás fizetések összege 2011 elejétől kezdve. Mindössze két olyan időszak volt – 2013 harmadik negyedéve, illetve 2014 második negyedéve –, amelyek adataiban kismértékű csökkenés volt tapasztalható a megelőző negyedévhez képest. „Ezek hátterében részben az időjárás miatt alacsonyabb fűtésszámlák, illetve a rezsicsökkentés következtében csökkenő összegű közműszámlák összegei állnak” – értékelte a helyzetet Majtényi Kálmán. – „2013 harmadik negyedévét követően a bankkártyás számlafizetések összegében a rezsicsökkentés ellenére is jelentős, stabil emelkedést figyeltünk meg. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy mind a Díjnet felhasználóinak száma, mind pedig a Díjneten keresztül kártyával fizetők tábora gyorsabb ütemben növekszik, mint az egyéb fizetési módot választóké.”

A csoportos beszedési megbízások forgalma kevésbé szezonális. A megbízások mögött ugyanis jellemzően olyan közüzemi és szolgáltatói számlák vannak, amelyek vagy állandóak, mint például egy biztosítási díj, vagy átalánydíjasok, azaz egész évben hónapról hónapra ugyanaz a befizetett összeg. De még ha tényleges fogyasztás szerint történik is a havi díjfizetés, a fogyasztói szokások alapján látható, hogy kisebb az ezen a téren jellemző ingadozás, mint általában a vásárlások esetén. A földgázfogyasztás, például, rendszerint az első negyedévben a legmagasabb, az áramfogyasztásnak viszont téli és nyári csúcsa is van, más rendszeres költségeknek pedig ennél összetettebb idényjellege is lehet. Mindenesetre, a csoportos fizetési megbízások összértékét tekintve az elmúlt két év során nem történt jelentős változás, továbbra is a teljes lakossági elektronikus fizetési forgalom kevesebb, mint negyede bonyolódik ezen a csatornán keresztül.

A dijnet.hu rendszerén keresztül történő elektronikus számlabemutatások statisztikái azt mutatják, hogy miközben a csoportos beszedést választók száma közel állandó, 2014 második negyedévében mind a megelőző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest csökkent a csoportos beszedési megbízással befizetett összeg. Ez az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, 2013 második negyedévéhez képest pedig 19 százalékkal mérséklődött, amely nagyrészt szintén a rezsicsökkentés „számlájára” írható.

„A dijnet.hu-n használt fizetési módokat használók táborában nemrég fontos trendforduló történt. Az ingyenes internetes számlafizetéshez újonnan csatlakozók a korábbinál jóval nagyobb arányban választják a bankkártyás vagy internetbanki fizetést, mint ahányan a csoportos fizetési megbízást” – hangsúlyozta Majtényi Kálmán. – „Mindezek alapján arra számítunk, hogy az elektronikus fizetések terjedésével a kártyás és internetbanki fizetések aránya a következő években még a jelenleginél is nagyobb teret nyer, a számlafizetési módok között egyértelműen túlsúlyba kerül.”

Mobiltelefonos vásárlások: kicsi, de erős
A nem távközlési célú, mobiltelefonnal történő vásárlások mértéke egyelőre elenyésző a másik két fő elektronikus vásárlási csatorna forgalmához képest; jelenleg nem éri el a kártyás fizetési forgalom 1 százalékát. A mobilfizetések összege, ugyanakkor, dinamikusan nő: a 2013 első félévében regisztrált 7,2 milliárd forintos pénzforgalom 2014 első félévére 8 milliárdra, azaz csaknem 12 százalékkal bővült. A dijnet.hu rendszerében a mobilfizetéseket jelenleg a QR-kódos és a Díjnetes befizetéseket is magában foglaló teljes iCsekk-statisztika tartalmazza. „2014 első félévében a mobilfizetés a Díjnetnél mintegy 120 százalékkal növekedett 2013 azonos időszakához képest. Éves trendek szintjén egyébként 2013 volt az első, robbanásszerű emelkedést hozó időszak, amikor a 2012-es évhez képest a mobilfizetések volumene darabszámban és értékben is ötszörösére nőtt; 2014-ben mintegy 40 százalékos bővülést várunk.” Majtényi Kálmán szerint a mobilfizetésnek a jövőben várhatóan jelentősen nő majd a népszerűsége, hiszen ez a fizetési mód biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a felhasználónak, miközben a számlakibocsátó szolgáltató szempontjából kiemelt előny ennél a csatornánál az egyénileg indított elektronikus számlabefizetések között a legnagyobb, mintegy 87 százalékos fizetési pontosság.””

Forrás:
Egyre nagyobb a tolongás az elektronikus bankokban; HVG.hu; 2014. október 21.

Itt a szupergyors bank, ahol minden csak egy gombnyomás

„5 perc alatt online számlanyitás, utalások valós időben, kártyablokkolás és aktiválás gombnyomásra – ezt nyújtja a Number26, aminek fejlesztői az európai bankrendszer megreformálását ígérik.

Miért tart még mindig 2 napig Európában, hogy egy banki átutalás megjelenjen a számlakivonatban? – tették fel a kérdést a Number26 banki szolgáltatásokat nyújtó startup alapítói.

„Ma egy bankszámlanyitáshoz el kell menni a bankba egy rakás dokumentummal és nem kevesebb formanyomtatványt kell hozzá kitölteni. Ha semmiképpen sem akarunk bemenni a bankban, online is megoldható a folyamat, de ilyenkor postára kell adni a szükséges dokumentumokat, amik még inkább lelassítják a folyamatot”- vázolta a jelen helyzetet Valentin Stalf alapító egy startup versenyen. Ezzel szemben a Number26-nál semmilyen dokumentum eljuttatására nincs szükség, és az egész folyamat mindössze 5 percet vesz igénybe, ami után a bank egy video hívást kezdeményez, hogy megbizonyosodjon a jelentkező személy kilétéről, feltesznek néhány kérdést és be kell mutatni az útlevelet a webkamerába. Ezután postán érkezik a bankkártya, ami minden Mastercard elfogadóhelyen működik. Alapjában véve a rendszer semmiben sem különbözik a mostanitól, csak sokkal gyorsabb – írta meg a Techcrunch.

Ráadásul a telefonos applikációnak köszönhetően a tranzakciókat valós időben látják a felhasználók. „Néhány másodperccel az utalást követően látjuk a változást saját számlakivonatunkban. Valójában más banknál is ugyanez a folyamat történik, ők is valós időben látják a folyamatokat, csakhogy a jelenlegi infrastruktúrájukba nem tudják beolvasztani azokat a fejlesztéseket, amik lehetővé teszik, hogy az ügyfél is azonnal értesüljön.” – magyarázza az alapító.

Az applikációval egy gombnyomással le is tilthatjuk bankkártyánkat, és ha véletlenül mégis előkerül, ugyanígy újra aktiválhatjuk, nem kell megvárnunk míg a pénzintézet kipostázza az új kártyát. Ráadásul visszakereshető, hogy a fizetés hol történt, amiből az app statisztikát készít, így látjuk mennyi pénzt költöttünk el ruházati boltokban vagy éttermekben. Mivel a startup egy német bankkal áll partneri kapcsolatban, így a szolgáltatás egyelőre német nyelvterületen – Németországban, Ausztriában és Svájcban – elérhető, de várhatóan kiterjesztik szolgáltatásukat egész Európára.”

Forrás:
Itt a szupergyors bank, ahol minden csak egy gombnyomás; HVG.hu; 2014. október 22.

A belga Bpost érdeklődik a Román Posta iránt

„A belga Bpost vállalat érdeklődik a Román Posta többségi részvénycsomagja iránt, így a román hatóságok vele folytatnak tárgyalásokat a privatizációról – jelentette be csütörtökön egy sajtótájékoztatón Razvan Cotovelea román távközlési miniszter.

A román állam a postavállalat 51 százalékos részvénypakettjét akarja eladni. Egyedüli érdeklődőként a belga vállalat jelentkezett, így a román miniszter szerint velük ülnek tárgyalóasztalhoz. A miniszter nem közölt határidőt, hogy mikor várható döntés a belgák ajánlatáról, amelyet később elemeznek.

A miniszter szerint a román postának 100 millió euró tőkére van szüksége azért, hogy versenyképes vállalattá váljon, de ennyi pénzt a román állam nem tud ráfordítani, ezért a privatizáció az egyedüli járható út – magyarázta.
Mint mondta, tavaly ősszel 8,6 millió euró vesztesége volt a román állami vállalatnak, most viszont 6,5 millió nyereséget tud felmutatni, ami azt mutatja, hogy jó irányba halad.

A posta részvényeinek 25 százalékát a Proprietatea befektetési alap birtokolja, a román állam jelenleg 75 százalékos részvénypakettet birtokol a 27 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégben.

Legutóbb tavaly májusban halasztották el a Román Posta privatizációját érdeklődés hiánya miatt.

Románia a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás értelmében vállalta több állami cég privatizációját.”

Forrás:
A belga Bpost érdeklődik a Román Posta iránt; Napi Gazdaság Online; 2014. október 23.

Nem túl színvonalas vita: Hogyan értékelhetőek a Magyar Posta szolgáltatásai az onlájn kereskedelemben?

I. felvonás
A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérte, hogy a webáruházakban megvásárolt termékek milyen szolgáltatás igénybevételével jutnak el a vásárlókhoz. „Sem az online boltok, sem az online boltokban vásárlók nem elégedettek a Magyar Posta teljesítményével” címet adták felmérésüknek, még a felmérést beharangozó rövid hírnek is azt a címet adták, hogy „Online értékesítés kontra Magyar Posta”. Kivonat a jelentésből: „A GKI Digital kutatása alapján, 250 online bolt válaszai alapján, a legtöbb online áruház által biztosított kézbesítési mód a futárszolgálat, mely a kereskedők 88%-ánál érhető el. Ezt a megoldást követi a személyes, bolti átvétel 63%-os részesedéssel. Az átadópontok szerepe is egyre nagyobb, a vizsgált webáruházak 56%-a kínál ilyen átvételi lehetőséget. Ebből 22% saját – jellemzően raktárhelyiségben kialakított – átadópontot üzemeltet, 34%-nál pedig megoldható a csomagátvétel valamely külső szolgáltató országos lefedettségű hálózatán (posta) keresztül is.

Az egyes kiszállítási, átvételi megoldások tranzakciókból való részesedése alapján számolt súlyát tekintve a sorrend nem változik jelentősen, kizárólag a postai kiszállítás kerül hátrébb. A személyes bolti átvétel aránya 33%-ot ért el, míg az összes tranzakció csaknem felét (46%-át) a futárszolgálatok kézbesítik. Az átadópontos hálózattal rendelkező szolgáltatók részesedése a csomagkiszállításból 14%-ot ért el. Ez az alacsony érték így is kedvezőnek mondható, hiszen ez a megoldás alig 4 éve érhető el a hazai piacon.

Fontos kiemelni a Magyar Posta szerepét, amely a hazai webáruházak körében nem tud olyan szerepet betölteni, mint amekkora szállítási kapacitással bírna. Miközben minden harmadik bolt esetében választható lenne ez a szolgáltatás, a tranzakciókból való részesedése elenyésző, mindössze 2%.” A kutatás során megkérdezett „webáruházak negatívan értékelték a Magyar Posta szolgáltatását” és vásárlók is nagy mértékben elégedetlenek voltak a Posta szolgáltatásaival.

II. felvonás:
A Magyar Posta válaszolt: „A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014.10.20-án közölt Online értékesítés kontra Magyar Posta című írásában, amelyet eljuttatott a sajtó számára is – több megalapozatlan állítást tett. A Magyar Posta számára készített felmérések alapján kijelenthető, hogy a GKI tanulmányában megfogalmazott ügyfélvélemény nem megalapozott.

Ezt támasztják alá az alábbi tények:

  • A Magyar Posta Zrt. a futár-, expressz és csomagszolgáltatások (CEP) piacán 32.2%-kos piaci részesedésével jelenleg piacvezető, növekedési üteme az elmúlt időszakban jelentősen magasabb volt, mint a piaci átlag.
  • A Magyar Posta 2010 és 2013 között a Magyar Postával szerződésben álló webáruházak számát megduplázta. 2014 tavaszán az online áruházakkal való szerződésállományát tekintve a Magyar Posta kiugróan javította pozícióját, ezzel jelenleg a második legnagyobb szerződésállománnyal rendelkező szolgáltató.
  • A Magyar Posta 2012. évhez képest 2013-ban 27 százalékkal növelte az online kereskedelemből származó csomagok darabszámát.

    • …

  • Mind a Magyar Postával szerződésben álló webáruházak, mind az érintett webáruházak vásárlói elégedettek a Magyar Posta szolgáltatásával, ezt is jelzi, hogy a Magyar Posta 2013-ban 11.5 millió darab csomagküldeményt kezelt, ebből a megalapozott panaszok száma 1800 darab volt (hivatalosan auditált adat), amely a teljes volumen 0.016 százaléka.
  • A Magyar Posta Zrt. a piacon egyedülálló módon, a piaci igényekhez igazodva négyféle csomagátvételi lehetőséget biztosít az ügyfelek számára (házhoz kézbesítés, postahelyi átvétel, MOL PostaPonton történő átvétel, csomagautomatán keresztül történő kézbesítés).
  • A Magyar Posta Zrt. a nemzetközi irányokat követve, a hazai futárcégek közül elsőként, a forgalmas budapesti csomópontokon és a nagyobb vidéki városokban csomagautomatákat állított üzembe. Jelenleg 35 csomagautomata üzemel, év végéig a Magyar Posta tovább bővíti csomagautomata hálózatát, így a jelenleg üzemelő harmincöt automata mellé év végéig további tizenötöt telepít forgalmas fővárosi és vidéki helyszínekre…

”

Összegezés:
A GKI viszontválasza – amelyet most már nem ismertetünk, de megadjuk az elérhetőségét – csak megerősíti azt, hogy a hangzatos című tanulmányban a hagyományos postai csomagküldés elenyésző arányáról volt szó valójában. Azt a jelentés címével és következtetéseivel éles ellentétben álló tényt, hogy a csomagszállítás terén (futár-, expressz és csomagszolgáltatások) viszont a Magyar Postának meghatározó és dinamikusan bővülő szerepe van, nem sikerült kellőképpen tudatosítani. Külön módszertani probléma, hogy nem derül ki, hogy a hagyományos postai csomagküldés esetén jelzett negatív vélemények a szolgáltatás színvonalára utalnak-e, vagy arra, hogy az otthoni kiszállítás sokkal kényelmesebb a vásárló számára. (Lásd a statisztikai elemzések klasszikus kérdését: Egybeesés vagy ok-okozati kapcsolat?)

Forrás:
Online értékesítés kontra Magyar Posta; GKI Blog; 2014. október 20.
Sem az online boltok, sem az online boltokban vásárlók nem elégedettek a Magyar Posta teljesítményével; (a GKI jelentése pdf-ben)
A Magyar Posta Zrt. állásfoglalása a GKI tanulmányára ; ProfitLine.hu; 2014. október 21.
Néhány észrevétel a Magyar Posta nyilatkozatával kapcsolatban (A GKI viszontválasza)

Célzott finanszírozást sürget a magas szintű uniós munkacsoport az új technológiák terjesztésére a felsőoktatásban

„A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű európai uniós munkacsoport ma tette közzé „Új oktatási és tanulási módszerek az egyetemeken” (new modes of learning and teaching in universities) című jelentését. A volt ír miniszterelnök, Mary McAleese által vezetett csoport 15 ajánlást fogalmazott meg (lásd: 1. melléklet), kiemelve a felsőoktatásban a rugalmasabb digitális tanulási és oktatási módszerek fejlesztését és használatát szolgáló források megfelelőbb elosztását.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos e szavakkal üdvözölte ma a munkacsoport jelentését: „Európának ma a nagyobb hallgatói szám, a hallgatók sokszínűsége, valamint a tanulás és tanítás minőségének javítása által támasztott kihívásokkal kell megküzdenie. Mary McAleese munkacsoportja az uniós és nemzeti hatóságok számára reálisan megvalósítható, praktikus lépéseket jelölt meg, amelyek az új technológiák tanulásban és tanításban való megfelelőbb felhasználása révén segítenek az említett kihívások megoldásában. Külön örömmel tölt el, hogy a januárban indított Erasmus + program támogatást tud nyújtani a csoport ajánlásainak megvalósításához.”

Mary McAleese, aki ma ismertette a biztossal a jelentés eredményeit, a következőket mondta: „Lenyűgöztek azok a bevált gyakorlatok, amelyeket megismerhettünk a munkánk során. A példákból kitűnik, hogy az új tanítási és tanulási módszerekben rejlő lehetőségek maximális kihasználáshoz a felsőoktatás iránt elkötelezett szakemberek mellett olyan nagyratörő, jövőbe mutató elképzelésekkel rendelkező kormányok is kellenek, akik támogatják ezeket az újítókat. Bár az új technológiák felsőoktatásban való használata terén Európában is megfigyelhető a fejlődés, még mindig nagyon le vagyunk maradva az USA mögött. Európában a minőségi digitális tanulás elismerését és akkreditálását az olyan erősségeink, mint például az európai kreditátviteli rendszer1 (ECTS) [Felsőoktatási kreditátviteli rendszer. Az ECTS keretében egy tipikus tanév tanulmányi munkája 60 kreditnek felel meg. Szerk.] kiaknázása révén vívhatjuk ki.

Az egyre interaktívabb, már nem csupán az interneten elérhető egyszerű előadásokra korlátozódó oktatási erőforrásokhoz egyre szabadabban hozzá lehet férni az egész világon. A digitális tanulás és tanítás jobban igazítható a tanuló egyéni igényeihez, és a tanulási adatelemzésben való előrelépés révén a tanárok gyorsabban ki tudják értékelni a tanulók teljesítményét és meg tudják állapítani, hogy milyen területen van szükségük külön segítségre.

Mivel sok európai felsőoktatási intézmény kihasználja a technológia által nyújtott új lehetőségeket, a tanórák keretében és azon kívül is megjelentek a digitális tanítási technológiák. Azonban egységes intézményi vagy nemzeti stratégia hiányában gyakran csak maroknyi lelkes oktató alkalmazza ezeket az újításokat.

A jelenlegi helyzet és az Európán belül és azon túl alkalmazott bevált gyakorlatok mélyreható elemzését követően a magas szintű csoport irányvonalakat határozott meg az új technológiákon alapuló oktatás bevezetésének támogatására. A csoport elismerte, hogy a változásban a legfőbb szerepet a felsőoktatási intézmények játsszák, ugyanakkor rámutatott a hatóságok felelősségére a változáshoz megfelelő környezet kialakításában.

Háttér-információk
A magas szintű csoport 2012-ben jött létre az uniós felsőoktatás legégetőbb problémáinak kezelésére. A csoport az első évben ajánlásokat fogalmazott meg a felsőoktatási intézmények, a tagállamok és az Európai Bizottság számára az európai felsőoktatáson belül az oktatás és tanulás minőségének javítása érdekében.

További információk
„Új oktatási és tanulási módszerek az egyetemeken” című jelentés
Az európai felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tanulás minőségének javításáról szóló jelentés.
Menetrend a felsőoktatás korszerűsítéséért
Európai Bizottság: Oktatás és szakképzés
…
Ajánlások

  • Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat, hogy olyan átfogó nemzeti kereteket dolgozzanak ki és vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az oktatási és tanulási módszerek diverzifikálását és új módszerek integrálását a teljes felsőoktatási rendszerben. Ösztönöznie kell az egymástól való tanulást a fontos területeken, ideértve a készségfejlesztést, az infrastruktúrát, a jogi kereteket, a minőségbiztosítást és a finanszírozást, különösen az Erasmus + program lehetőségeinek kihasználása révén.
  • Prioritásként kell kezelnie az Erasmus +program keretében a felsőoktatási intézmények részére nyújtott támogatást az intézményen belüli digitális kapacitás növelése, valamit az új oktatási és tanulási módszerek elterjesztése érdekében. Az Erasmus + finanszírozást elérhetővé kell tenni a speciális szolgáltatókkal kialakított kísérleti partnerségek elősegítésére is.
  • A digitális technológiákat és pedagógiát a felsőoktatási intézmények oktatási és tanulási stratégiáinak szerves részévé kell tenni. Egyértelmű célokat kell meghatározni és létre kell hozni a szükséges szervezeti támogatási struktúrákat (pl. az Európai Oktatási Akadémia), amelyek előremozdítják a végrehajtást.
  • A nemzeti hatóságoknak elő kell segíteniük a digitális készségek nemzeti kompetenciakeretének kialakítását. Ezt a felsőoktatásban dolgozó oktatók szakmai továbbképzésére irányuló nemzeti keretrendszerekbe is bele kell foglalni.
  • Valamennyi felsőoktatási intézményben dolgozó oktató részére képzést kell biztosítani a releváns digitális technológiák és pedagógia területén, mind az alapképzés, mint a szakmai továbbképzés keretében.
  • A nemzeti finanszírozási keretek között is ösztönzőket kell kidolgozni, különösen a felsőoktatási intézményeknek nyújtott teljesítményalapú finanszírozás új formái révén az oktatás megnyitása, a rugalmasabb oktatási formák kidolgozása és a változatosabb összetételű hallgatói népesség elérése érdekében.
  • A nemzeti hatóságoknak célzott finanszírozással kell támogatniuk az új tanulási és oktatási módszereknek a felsőoktatás egészében történő integrálására irányuló erőfeszítéseket. A finanszírozásnak az infrastrukturális igényekre adott közös válaszokat, valamint a pedagógiai képzés és a programok megvalósítása terén történő együttműködést kell ösztönöznie.
  • A nemzeti és regionális hatóságoknak ki kell használniuk a strukturális alapok programjainak keretében rendelkezésre álló lehetőségeket a szükséges támogató infrastruktúra, technológiák és adattárak fejlesztésére.
  • A hatóságoknak minőségbiztosítási iránymutatásokat kell kidolgozniuk a nyílt és az online tanulás terén, valamint az ikt felsőoktatásban történő használta legkiválóbb példáinak terjesztésére.
  • Az Európai Bizottságnak az Erasmus+ program keretében támogatnia kell a nyílt és az online tanulás minőségi szabványainak kidolgozására irányuló határon átnyúló kezdeményezéseket.
  • A felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a minőségbiztosítási szabályok kiterjedjenek az intézmény általi kreditjóváírás minden formájára. Az intézményeknek a minőségbiztosítási rendszer keretében figyelemmel kell kísérniük a megtartási rátákat, és tájékoztatást nyújtaniuk a megfelelő támogatás biztosításához.
  • Az Európai Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak elő kell mozdítaniuk – ösztönözők bevezetésével is –, hogy a felsőoktatási intézmények az online képzések minden formáját jóváírják és elismerjék az európai kreditátviteli rendszerben. Ezeket az elveket bele kell foglalni az európai kreditátviteli rendszer útmutatójába annak jelenlegi felülvizsgálata során.
  • A kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek törekedniük kell arra, hogy az oktatási erőforrások szabadon hozzáférhetők legyenek; a nyilvános pályázatokon a nyílt engedélyeket kötelező feltételként kell előírni, hogy tartalmuk változtatható, reprodukálható és máshol felhasználható legyen; az oktatási erőforrások állami (társ)finanszírozása esetében arra kell összpontosítani, hogy az anyagok széles körben hozzáférhetővé váljanak.
  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy jogi kereteik lehetővé tegyék a felsőoktatási intézmények számára a tanulásra vonatkozó adatok gyűjtését és elemzését. A hallgatók teljes körű beleegyező nyilatkozatát követelményként kell előírni, és az adatok felhasználását csak oktatási célokra lehet engedélyezni.
  • Az online platformokon a felhasználókat egyértelmű és érthető módon tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokról. A magánszemélyeknek mindig biztosítani kell annak lehetőségét hogy eldönthessék, hozzájárulnak-e adataik azonosításához.

A csoport tagjai
Mary McAleese (elnök)
Mary McAleese 1997 és 2011 között Írország elnöke volt. 1973-ban jogászdiplomát szerzett a belfasti Queen’s University egyetemen, 1974-ben pedig az Északír Ügyvédi Kamara tagja lett. 1975-ben professzornak (Reid Professor) nevezték ki a dublini Trinity College egyetemen a büntetőjog, a kriminológia és a büntetés-végrehajtás szakterületén. 1987-ben visszatért Alma Materéhez, a Queen’s University egyetemhez, ahol igazgatóként irányította a jogi szaktanulmányok intézetének munkáját. A belfasti a Queen’s University egyetemen 1994-ben rektorhelyettessé nevezték ki – személyében első ízben töltötte be nő ezt a pozíciót.

Agneta Bladh
Dr. Agneta Bladh elnöki tisztséget tölt be a Jönköpingi Egyetem Egészségtudományi Karának vezetőtestületében és a Stockholmi Egyetemi Könyvtári Tanácsban. Korábban Kalmar város egyetemének volt rektorhelyettese, jelenleg tagja az Uppsalai Egyetem igazgatótanácsának, valamint az Alkalmazott Tudományok Oslói és Akershusi Egyetemét (Norvégia) vezető testületnek és annak a testületnek, amely két norvégiai egyetem egyesülését készíti elő. Dr. Bladh tagja továbbá a Dán Akkreditációs Tanácsnak és a Svéd Felsőoktatási Hatóság Tanácsadó Testületének is. A Svéd Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium felsőoktatásért és kutatásért felelős államtitkáraként is tevékenykedett. Agneta Bladh politológiai doktorátussal rendelkezik, doktori címét a Stockholmi Egyetemen szerezte 1988-ban.

Vincent Berger
Vincent Berger 2013 óta François Hollande elnök felsőoktatásért felelős különleges tanácsadója. Korábban a Párizsi Diderot Egyetem elnöke volt. 2001-ben csatlakozott a Párizsi Diderot Egyetem oktatói gárdájához. 2006-ig az egyetemen a kvantumjelenségekkel és –anyagokkal foglalkozó laboratóriumot vezette. 2001-ben elnyerte a Fabry-De Gramont-díjat, 2002-ben pedig az MIT Fiatal Innovátorok díját. 2012-ben a felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter a franciaországi felsőoktatással és kutatással foglalkozó országos egyeztető fórum főelőadójává nevezte ki.

Christian Bode
Christian Bode 20 éven keresztül (1990-től 2010-ig) főtitkári posztot töltött be a Német Akadémiai Csereszolgálatnál (DAAD). Mielőtt pályáját megkezdte, jogi tanulmányokat folytatott. 1971-ben doktorált a Bonni Egyetemen. 1972 és 1982 között több vezető pozíciót töltött be a Német Szövetségi Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumban. 1982-től 1990-ig a Német Rektori Konferencia főtitkára volt.

Jan Muehlfeit
Jan Muehlfeit a Microsoft Corporation európai elnöke. Az ikt-ágazatban veteránnak tekinthető, 19 évet töltött a Microsoftnál. 2005-ben a Microsoft közszektorral foglalkozó részlegének, 2006-ban pedig az Európára, a Közel-Keletre és Afrikára irányuló vállalati és kormányzati stratégiával foglalkozó szervezeti egységnek volt az elnökhelyettese. Később az Academy of Business in Society alelnöke, vezetőségi tagja a Junior Achievement szervezetnek, társelnöke a European e-Skills Association szövetségnek, és tagja továbbá az AIESEC diákszervezet vezetői testületének. Jan Muehlfeit a Cseh Műszaki Egyetemen végzett, ezt követően pedig vezetőképzésben vett részt (Wharton, London School of Economics és Harvard).

Tea Petrin
Tea Petrin Szolvéniában a Ljubljanai Egyetem közgazdasági karának professzora, a tanszék vállalkozástudománnyal foglalkozó részlegének vezetője, és egyúttal a Ljubljanai Egyetem szenátusának tagja. Vendégprofesszor volt a Massachusettsi Egyetem amhersti kampuszán és a Kaliforniai Egyetemen (Haas School of Business, Berkeley), Tea Petrin elismert szakértőnek számít a vállalkozástudomány, az innovációs politika és a regionális fejlesztési programok területén. 1999 és 2004 között ő töltötte be a nemzetgazdasági miniszteri posztot a szlovén kormányban. Az ENSZ főtitkára az ENSZ fejlesztéspolitikai bizottságának tagjául nevezte ki a 2013 januárja és 2015 decembere közötti időszakra.

Alessandro Schiesaro
Alessandro Schiesaro a latin nyelvű irodalom professzora a római Sapienza Egyetemen, és a Scuola Superiore di Studi Avanzati Sapienzia igazgatója. Tanulmányait Pisában, Berkeley-ben és Oxfordban végezte, majd egyetemi oktatóként dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban – ahol többek között klasszika-filológiát tanított a Princetoni Egyetemen –, valamint az Egyesült Királyságban, ahol latint oktatott a londoni King´s College egyetemen. 2008 óta Alessandro Schiesaro látja el az olasz Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium szakmai kérdésekkel foglalkozó titkárságának elnöki tisztét.”

Forrás:
Célzott finanszírozást sürget a magas szintű uniós munkacsoport az új technológiák terjesztésére a felsőoktatásban ; Európai Bizottság; 2014. október 22.

Szakirodalom

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013

„A 2013-as évről szóló kiadványunk három területet fed le: a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatási szervek IKT-eszköz-használati szokásait. Az elmúlt években fokozatosan javult az IKT-eszközökkel való ellátottság mind a háztartások, mind a vállalatok, mind a közigazgatás területén.

2013-ban a magyar háztartások több mint 73%-a rendelkezett számítógéppel (asztali, hordozható, vagy kézi) és több mint kétharmada internet-hozzáféréssel. A számítógép- és az internethasználat fejlődését jól mutatja, hogy a havinál ritkább gyakoriságú használat már nem jellemző. A közigazgatási ügyek intézésének adatai sem EU-, sem nemzeti szinten nem fejlődnek töretlenül”

Forrás:
Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. szeptember 26. (pdf)

Törvények, rendeletek

A belügyminiszter 17/2014. (X. 22.) BM utasítása az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer feladatainak ellátására való kijelölésről

„…1.§ Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásáról szóló 1584/2014. (X. 16.) Korm. határozat 1. pontja szerinti egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer
működésével kapcsolatos feladatok végrehajtására a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát jelölöm ki.
2.§ Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A belügyminiszter 17/2014. (X. 22.) BM utasítása az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer feladatainak ellátására való kijelölésről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 53. szám, 2014. október 22.; 6740. oldal (pdf)

A Kormány 1589/2014. (X. 21.) Korm. határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához delegált közfeladatok ellátása érdekében szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány…2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával vizsgálja meg a Kamara informatikai fejlesztéséhez és az integrált vállalatirányítási rendszer kialakításához szükséges európai uniós források biztosításának lehetőségét.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. december 31…”

Forrás:
A Kormány 1589/2014. (X. 21.) Korm. határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához delegált közfeladatok ellátása érdekében szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 144. szám, 2014. október 21.; 14230. oldal (pdf)