Skip to main content

12. szám, 2017. március 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kis Norbert: a kormányablakok kiépítése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta

„A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján.

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél – fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.”

Forrás:
A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem/MTI; 2017. március 17.

Varga Mihály: Új korszak kezdődött az szja-bevallásban, amely teljesen megváltoztatja az adózó és az adóhivatal kapcsolatát

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adózástörténeti jelentőségű változásnak nevezte, hogy a 2016-os adóévről már a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) készítette el a magánszemélyek helyett az szja-bevallást, amelyet március 15-étől ellenőrizni lehet az elektronikus felületen.

A NAV 3,8 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet. Jelenleg 2,5 millió személynek van ügyfélkapus regisztrációja, vagyis lehetősége arra, hogy a NAV elektronikus felületén jóváhagyja vagy kifogásolja az adóbevallási tervezetet.

Varga Mihály a helyszínen saját szja-bevallásán mutatta be az új online felület működését – számolt be az MTI. Lehetővé teszik azt is, hogy az adózó a régi informatikai felületen saját maga készítse el a bevallást. Akinek nincs ügyfélkapuja vagy nem akar foglalkozni a bevallással, a NAV ahelyett is elvégzi a munkát, és értesíti arról, van-e befizetési kötelezettsége vagy visszaigényelhető adója.

Csütörtök reggel 9 óráig 28 ezren léptek be az online felületre, és 9500-an már be is adták bevallásukat – mondta Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár. Az e-szja a NAV saját fejlesztése, az eszköz és hardver bruttó költsége 4,3 milliárd forint volt, ami 1,5-2 év alatt csak a papírköltségek megtakarítása révén megtérül.

A miniszter szerint az szja-bevallásban új korszak kezdődött, amely teljesen megváltoztatja az adózó és az adóhivatal kapcsolatát. Tavaly 455 ezren kérték a NAV közreműködését az szja-bevalláshoz, bevallási nyilatkozatból 183 ezer, egyszerűsített bevallásból 272 ezer készült, az idén pedig 3,8 millió bevallási tervezetet készített el a hivatal.

Idén mintegy 1 millió bevallást önállóan oldottak meg az adózók: február 25-ig 304 ezer egyéni vállalkozó, 13 ezer áfa fizetésére kötelezett magánszemély és 30 ezer mezőgazdasági őstermelő küldte be szja-bevallását, 660 ezer magánszemély pedig a munkáltató közreműködését kérte ehhez.

Az intézkedésnek jelentős környezetvédelmi hatása is van, idén 200 tonna papírt spórol meg az adóhivatal. Beszámolt arról is, hogy az e-szja mögött 16 hónapnyi fejlesztési munka van, 12 500 órát dolgoztak rajta a NAV munkatársai.

Tállai András elmondta: 573 ezer adózó kérte a tervezet megküldését az adóhivataltól, több mint felük sms-ben jelezte igényét. Több mint 500 ezer személynek van befizetendő vagy visszatérítendő adója, közülük levélben értesítik azokat, akiknek nincs ügyfélkapujuk, akkor is, ha nem kértek papíralapú tervezetet. A tervezetet igénylők május 2-ig megkapják a dokumentumot.

Az online felületen azonnal át lehet utalni a pénzt, ha fizetendő adó van, visszatérítés esetén pedig meg lehet adni az adatokat az utaláshoz. Ha valaki több pénztárnak is tagja, rendelkezhet arról, hogy az adóvisszatérítést melyik kasszába kéri. Az szja 1+1 százalékról ugyancsak rendelkezni lehet a felületen.

Az adóbevallásért a végső felelősség az adózóé, ezért célszerű ellenőrizni az adóbevallási tervezetben lévő adatokat. A NAV nem rendelkezik minden adattal, a hiányzókkal az adózónak kell kiegészítenie a bevallást. A külföldön szerzett jövedelemről például később érkezik meg az igazolás, van, akinek csak májusban, júniusban, ilyen esetben megadják a lehetőséget a későbbi pontosításra.
…
Varga Mihály beszélt arról is, hogy nem terveznek új adókat, a meglévőket akarják hatékonyan beszedni…”

Forrás:
Bő négymilliárdba került a NAV nagy dobása; Napi.hu; Domokos László; 2017. március 16.
Új korszak a jövedelemadózásban – már söralátét sem kell; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. március 16.

Közigazgatás, politika

Szorgalmazzuk az információszabadság érvényre jutását! Támogassák az európai információszabadság biztosokat!

„A NAIH 2017. február 23-24. között részt vett az európai információszabadság biztosok Berlinben megrendezett konferenciáján. A német szövetségi adatvédelmi és információszabadság biztos által szervezett eseményen résztvevők ismertették az információszabadság alapjogának érvényesülésével kapcsolatos nemzeti tapasztalataikat, illetve betekintést nyertek más államok vonatkozó gyakorlatába is. A tapasztalatcsere mellett lehetőség nyílt egyes konkrét kérdések megvitatására is.

Az európai adatvédelmi biztosok a konferencia zárásaként határozatot fogadtak el, amelyben az információszabadság érvényesülésének, illetve az azt felügyelő nemzeti intézmények szerepének megerősítésére hívták fel a nemzeti parlamenteket és a kormányokat. Az információszabadság és az átláthatóság ugyanis a szabadon és demokratikusan működő jogrendszer alapvető eleme. Emellett kifejezték az európai szintű együttműködés elmélyítésének szükségességét a megfelelő közös normák kialakítása érdekében. [NAIH]”

—–

„Számos európai országban és régióban működnek közérdekű adatokhoz való hozzáférést szabályozó törvények. Az állampolgárokat az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogaikban információszabadság biztosok és ombudsmanok segítik, látják el tanáccsal és egyúttal elősegítik eme jogok törvénynek megfelelő érvényesülését a hatóságok részére nyújtott konzultáció és ellenőrzés révén is.

A közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlása akkor érvényesülhet, ha azt – az állam és polgárai közötti közvetítőként – megfelelő felhatalmazottsággal bíró információszabadság biztosok és ombudsmanok felügyelik. A nemzeti és regionális információszabadság biztosok európai találkozójának résztvevői felhívással fordulnak az európai parlamentekhez és kormányokhoz, hogy mindenki számára biztosítsák a független információszabadságot felügyelő intézményekhez való fordulás lehetőségét, valamint biztosítsanak ezen intézmények részére feladatuk fontosságához igazodóan megfelelő pénzügyi, személyi és jogi kereteket az állampolgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférése jogának hatékony támogatása és érvényesítése érdekében. Az információszabadság és az átláthatóság egy szabadon és demokratikusan működő jogrendszer alapvető elemei.

Európában az információszabadság érvényesülése ugyanakkor a szabályozási modellek és a tapasztalatok cseréjétől is függ. Közös álláspontok kialakítása az információszabadság biztosok gyakorlatainak vonatkozásában, különös tekintettel az államok feletti szabályozási törekvésekre ezt tovább erősítheti.

Fenn kell tartani és tovább kell erősíteni az európai információszabadság biztosi hálózat munkájának folyamatosságát.

Az európai információs biztosok felismerték, hogy Európának közös információszabadság normákra van szüksége. Ezeket a szabályokat a biztosoknak, a nemzeti parlamenteknek és a kormányoknak konstruktív párbeszéd keretében kell kialakítaniuk. [Határozat]”

Forrás:
A NAIH közleménye az európai információszabadság biztosok berlini konferenciájáról ; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2017. március 17. (pdf)
Az európai információszabadság biztosok határozata; 2017. február 24. (pdf)

Húsz újabb eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj szűnik meg

„Az állami rezsicsökkentés második üteme alapján csütörtöki hatállyal húsz olyan eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj szűnik meg, amely az állampolgárok és vállalkozások széles körét terhelte – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.
A megszűnő terhekből 15 a magánszemélyeket, 5 a vállalkozásokat érinti. Díjmentessé válik egyebek mellett a 65 év fölötti állampolgárok útlevelének kiváltása, az elektronikus nem hiteles tulajdoni lap évenkénti kétszeri lekérdezése, az anyakönyvi kivonat kiállítása és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igényléséhez szükséges igazolás. A vállalkozásoknak ezután ingyenes lesz a cégalapítás és az alapítással kapcsolatos egyéb költségek, ami a kis- és középvállalkozásokat érinti kedvezően – tájékoztattak.

Hozzátették, hogy az állami rezsicsökkentéssel összesen 14 milliárd forint megtakarítás maradhat az állampolgároknál és vállalkozásoknál, miután a tavalyi 12 milliárd forint után idén újabb 2 milliárd forint megtakarítás jelentkezik: ebből 1,5 milliárd a vállalkozásoknál, félmilliárd a polgároknál marad.”

Forrás:
Újabb illetékek és közigazgatási díjak szűnnek meg; Miniszterelnökség; 2017. március 16.

Hat évre szóló közvilágítás fejlesztésről állapodott meg a DÉMÁSZ Kecskemét önkormányzatával

„A DÉMÁSZ több mint ezer új közvilágítási lámpa szereléséhez építi ki a hálózatot Kecskeméten. A 2022-ig tartó, több városrészt érintő hálózatfejlesztést a város igényei alapján végzi el a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó DÉMÁSZ.

A DÉMÁSZ immár nemzeti tulajdonú vállalatként a dél-magyarországi régió megyéiben, így Kecskeméten is jelentős fejlesztéseket végez annak érdekében, hogy a fogyasztók számára biztonságos, minőségi szolgáltatást nyújtson. Kecskemét városa impozáns fejlődésen megy keresztül, és felelős szolgáltatóként minden eszközünkkel támogatjuk ebben a jövőben, kiterjesztve együttműködésünket a hálózatfejlesztéstől kezdve az okos azaz „smart” megoldásokon át egészen a szakember utánpótlást biztosító képzési programokig” – mondta Kóbor György az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, a DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgatója.

Sikerrel zárult a kecskeméti önkormányzat és a DÉMÁSZ hálózati elosztó leányvállalata közötti egyeztetés a közvilágítás fejlesztéséről is, így 2017-2022 között folyamatos ütemezéssel valósul meg az egyes városrészekben a közvilágítás kiépítése. Már a múlt évben 148 db lámpatestet szereltek fel a vezérlőszállal ellátott hálózatokon. A hat éves fejlesztés mindkét fél aktív közreműködésével valósul meg: a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. elvégzi a közvilágításhoz szükséges hálózati elemek ((kapcsolószál, vezérlő berendezés, mérés kialakítása) kiépítését, az önkormányzat pedig a lámpatesteket helyezi ki.

A 2017. február 1-től a DÉMÁSZ hálózati elosztó társasága vállalta, hogy 2017-ben saját költségén 18 km hosszan megépíti a közvilágítási kapcsolószálat, amely mentén már ebben az évben újabb 244 db lámpa lesz felszerelhető. A beruházás biztosítja, hogy a közvilágítás a város újabb utcáiban, városrészeiben bővüljön. Az első ütemben a Csabagyöngye utca, Gál utca, Pajtás utca, Mathiász utca, Bánfi utca, Mimóza utca, Patak utca, Sárospatak utca, Ösvény utca, Jázmin utca, Zöldkút utca, Várpalota utca lesz lehetőség az új lámpák felszerelésére.

Az immár a nemzeti közműszolgáltatás rendszerében működő szolgáltatóként a DÉMÁSZ, a jövőben is támogatja Kecskemét dinamikus fejlődését. Közel egy milliárd forintos saját beruházásával alig egy év alatt 2016 szeptemberében elkészült a Szultán utcai alállomás bővítése, ami megbízható energetikai hátteret nyújt az egyre növekvő számú ipari fogyasztó valamint a lakosság ellátásához. Emellett elkezdődött egy újabb, a legkorszerűbb technológiával ellátott alállomás építése Kósafalu városrész közelében. Ez 40 MW-os kapacitásával Kecskemét déli ipari területeinek energiaellátását biztosítja.

A DÉMÁSZ mindemellett jelentősen megemelte a hálózatfejlesztési és rekonstrukciós beruházásokra fordított pénzügyi keretét a dél-magyarországi régió 3 megyéjében.”

Forrás:
Hat évre szóló közvilágítás fejlesztésről állapodott meg a DÉMÁSZ Kecskemét önkormányzatával; DÉMÁSZ Zrt.; 2017. március 16.

A Digitális Jólét Program részstratégiái

„A Digitális Jólét Program elfogadásával, 2015. decemberében, arról is döntött a Kormány, hogy több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) és Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS) megalkotásában közel száz (szakmai és civil szervezetekből, piaci vállalkozásokból valamint az egyetemi és tudományos szférából felkért) szakértő működött közre. Az egyes stratégiák megalkotását – a munkacsoportok vezetőinek koordinációja mellett – szakértői csoportok egy évig tartó munka során végezték el: megfogalmazták a részletes stratégiákat, közreműködtek azok szakmai és közigazgatási egyeztetésében, valamint kidolgozták és előkészítették a stratégiák hatékony végrehajtásának rendszerét és menetrendjét. Az előkészítő munka egy éve során a munkacsoportok közel 200 tanácskozást tartottak és mintegy 2 gigabyte mennyiségű szöveg, video és audio dokumentumot hoztak létre.

A szakértők által készített dokumentumok szerzői jogának korlátlan és kizárólagos megváltására a vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint került sor, a szakértő-szerzőket egy általuk megbízott, az egyes szerzői közösségeket tömörítő szervezet képviselte az eljárások során. A szerzői munka ellenértéke – az előzetes értékbecslések alapján az ilyen jellegű szakmai munka során visszafogottnak számító – átlagosan 12.000 forint óradíj volt, amely díjazási számítást a szerzők elfogadtak. A négy digitális stratégiát a szakmai fórumok részletesen és több alkalommal tárgyalták, majd elfogadták és a Kormány számára is elfogadásra ajánlották. A digitális stratégiákat a Kormány elfogadta, így a munka első szakasza eredményesen lezárult és megindult a végrehajtás folyamata.”

Forrás:
Több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. március 17.
Lásd még: 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról
A stratégiák egy oldalon összefoglalva: Stratégiák; Digitális Jólét Program
Stratégiák részletezve:

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden megyében kiépítené szolgáltatóközpontjait

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden megyében kiépítené szolgáltatóközpontjait, amelyek különböző területeken adnának tanácsokat a gazdáknak – mondta a szervezet elnökségi szóvivője szombaton az M1 aktuális csatorna műsorában.

Süle Katalin, a szervezet elnökségi szóvivője elmondta, hogy egyelőre két ilyen központ üzemel, de várják a gazdák visszajelzéseit, hogy hol és mikor nyissák meg a következőket.

A központokban szakértők segítik a gazdák munkáját, illetve egészítik ki a falugazdászok tevékenységét. Az érintettek szakirányokra lebontva juthatnak információkhoz például a tápanyagutánpótlás, a növényvédelem, az agrotechnikák kérdéseiről, illetve jogorvoslati témákban.”

Forrás:
Bármelyik megyébe kiépít szolgáltatóközpontot az agrárkamara; baon.hu/MTI; 2017. március 18.

Újra a régi ütemben duzzad a kórházak adóssága

„Úgy tűnik, újra a régi ütemben duzzad a kórházak adóssága, amely a februári, bő 3 milliárdos növekedés eredményeként megközelítette a 20 milliárd forintot – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A decemberi konszolidáció után, 2016 végén még 13 milliárdos állománnyal zártak az intézmények.

Februárban újabb 3 milliárd forinttal gyarapodott a kórházi adósságállomány, amely így csaknem 20 milliárd forintra duzzadt – tudta meg a Napi.hu.

A januári növekménnyel együtt két hónap alatt ez 6,5 milliárd forint többlet, 2016 decemberéhez viszonyítva. Ahhoz képest, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár 2017-re összesen plusz 20 milliárd forint növekményt várt, illetve január végén azt állította, hogy a havi növekmény 2,5 milliárd alá került, nem áll túl jól a számlák rendezése.

A növekedés ráadásul úgy következett be februárban, hogy az öt egyetem – Kaposvárt is beleértve – adóssága összességében 643 millió forinttal csökkent, úgy, hogy a Semmelweis Egyetemen 286 millióval nőtt a tartozás értéke a MÁK adatai szerint.

Az adósság növekedésében – szokás szerint – a Honvédkórház is élen járt, egy hónap alatt 240 millióval feljebb tornázva a számokat, stabilan őrizve ezzel az adóslista első helyét az 1,35 milliárd forintnyi adóssággal.

A nagy tartozás maguk előtt toló kórházak szokásosan a nagy ellátási területtel rendelkező nagy intézmények: az Egyesített Szent István Szent László kórház 931 millióval (277 milliós növekedés), a Péterfy Sándor utcai kórház 872 millióval tartozik (37 milliós növekedés).

Hétszázmillió forint fölötti az adóssága a Békés megyei központi kórháznak, a Szent János kórháznak és a Bajcsy-Zsilinszky kórháznak, ám míg az első kettőben ez az eredmény egy 205, illetve 177 milliós adóssággyarapodás következtében jött létre, a Bajcsyban 49 milliós csökkenéssel hozták ki a 700 milliót meghaladó egyenleget.

Tíz intézményben több mint 100 millió forinttal nőtt egy hónap alatt a tartozások értéke, két intézményben pedig a csökkenés volt több száz milliós, a Szegedi Tudományegyetemen egészen pontosan 519 millió forinttal, a Debreceni Egyetemen 361 millió forinttal apadt az adósságállomány.”

Forrás:
Elképesztő adatok a magyar kórházakról – Vége a kegyelmi állapotnak; Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. március 17.

Magyarországon ma mindössze 300 olyan önkormányzat van, amely ki tud jönni a beszedett adókból

„Magyarországon ma mindössze 300 olyan önkormányzat van, amely ki tud jönni a beszedett adókból, 2600 település szinte csak az állami támogatásokból tengődik. Nagyjából 250 milliárd forint hiányzik a rendszerből.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke volt a vendége az ATV Startnak hétfőn. A műsorban elmondta, hogy az önkormányzatok működési támogatása 670 milliárd forint a költségvetésen keresztül, az önkormányzatok éves szinten 2,5 ezer milliárd forintot költenek.

Magyarországon csupán 300 olyan önkormányzat van, amely elég adót tud beszedni ahhoz, hogy abból éljen. Schmidt Jenő megfogalmazása szerint ezek az „önkormányzó-képes” önkormányzatok. Egy település akkor „önkormányzó-képes”, ha tud dönteni a saját bevételeiről, és a mozgástere meghaladja a költségvetésének a 10 százalékát.

Ezzel szemben 2600 településen olyan minimális az adóbevétel, ezek szinte csak az állami támogatásból gazdálkodnak, így nem tudják felvenni a versenyt a nagyobb városokkal. Ez azt jelenti, hogy a hazai önkormányzatok 90 százaléka hónapról-hónapra él.

Hiányzik 250 milliárd
Ezen településen önkormányzási képessége gyakorlatilag a nullához konvergál, hiszen az állami támogatásokat célzottan kapják – például közvilágításra –, az összegekkel pedig kőkeményen el kell számolniuk. Schmidt Jenő a műsorban elmondta: körülbelül 250 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy minden magyarországi önkormányzat talpra tudjon állni.

Idén egyébként 11 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a működéshiányos vagy működésképtelen önkormányzatok. Ez a támogatás a működéséhez kapcsolódó kifizetetlen számlák kiegyenlítésére használható fel, három hónapon belül. „Vélhetően ez a 11 milliárd forint elég lesz” – mondta az ATV-ben Schmidt Jenő.

Hozzátette, hogy a pályázati kiírás másik része 7 milliárd forint, ami fejlesztésre fordítható. Épületek, létesítmények felújítására, karbantartására lehet pályázni, három területen: az első az önkormányzati intézményekre – bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők, közösségi kormányzati hivatalok, ettől az évtől a fogorvosi rendelők is – vonatkozik, a második belterületi utakra, a harmadik iskolai, óvodai tömegsport-létesítményekre. A TÖOSZ elnöke elmondta, hogy tavaly nagyjából 2300 település pályázott útfelújításra, az erre a területre eső 2,5 milliárd forintból legfeljebb 100 önkormányzatnak jut az összegből. ”

Forrás:
Az önkormányzatok 90 százaléka életképtelen; ATV; 2017. március 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Haladás az elektronikus jegyrendszer bevezetésében: elfogadták és véglegesítették az aktualizált ütemtervet (Budapest)

„Az elmúlt időszak munkafolyamatainak eredményeképpen az elektronikus jegyrendszer bevezetéséért felelős Budapesti Közlekedési Központ és a szállító Scheidt & Bachmann közösen elfogadta a rendszer bevezetésének aktualizált ütemtervét. Ebben meghatározták, hogy 2017. július 31-éig már az egyik metróállomáson sor kerül egy beléptető tesztkapu-rendszer telepítésére. A BKK több próbaprojekten keresztül szeretné megismertetni a rendszer működését az utazóközönséggel. Ezek közül a legkiemelkedőbb a Deák Ferenc téri aluljáró Sütő utcai kijáratának kapukkal, valamint az egyik HÉV-állomás érvényesítő készülékekkel történő felszerelése.

Ezeken az állomásokon az utasok megismerkedhetnek a különböző készülékekkel és azok használatával, melyek segítségével a BKK tesztelheti is a rendszert. Ezek alapján a két társaság megkezdheti az engedélyezési eljárásokat, valamint az elfogadott és engedélyeztetett prototípusok alapján elindulhat a sorozatgyártás.

A Budapesti Közlekedési Központ és a Scheidt & Bachmann közötti szoros együttműködés eredményeként a projekt harmadik munkafázisa sikeresen lezárult. A munka során a szerződéses teljesítés mellett mintegy 90 változtatás átvezetését is el kellett végezni az elektronikus jegyrendszer korábban kialakított követelményrendszerében.

Ezek a változások többek között azért voltak szükségesek, mivel az eredetileg kiírt szerződés nem tartalmazta a 2016 januárjától bevezetett új elektronikus személyi igazolvány (E-szig) használatát a közösségi közlekedésben, továbbá a HÉV és az agglomerációs autóbuszjáratok átadását az állam részére, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény alapvető módosítását a közlekedési kártyák kibocsátásával kapcsolatosan. Ezeket a változtatásokat a Budapesti Közlekedési Központ a német Scheidt & Bachmann-nal közösen, a fő finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett hajtotta végre.

A most lezárt munkafázis rengeteg technológiai megoldást, változtatást és új technikai elem kialakítását és elfogadását is tartalmazta, például a kézi készülékek felkészítése a különböző utazási médiák olvasására, a kártya-regisztrációs folyamatok szoftveres megoldásainak kidolgozása, illetve a rendszer felkészítése az új, elektronikus személyazonosító igazolványok elfogadására. Megtörtént az információbiztonságról szóló törvény időközben megváltozott követelményeinek átvezetése is annak érdekében, hogy az elektronikus jegyrendszer az utazók szempontjából is minden igényt kielégítve működjön, illetve mindenben megfeleljen a megváltozott hazai jogszabályi előírásoknak. A metróállomások aktualizált, a korábbinál pontosabb utasforgalmi felmérése alapján sikerült véglegesíteni az állomásokra elhelyezendő kapuk darabszámát, melynek alapján megkezdődött a kiviteli tervezés. Megvalósult a különböző jegyellenőrző és érvényesítő készülékek külső megjelenésének véglegesítése is. A munkafázis lezárásával egy időben rendezték a BKK és a Scheidt & Bachmann között fennállt nyitott pénzügyi kérdéseket is.

A további munkafolyamatok során a BKK – és a Scheidt & Bachmann szoros együttműködésben – a rendszer ütemterv szerinti kiépítésén dolgozik annak érdekében, hogy a budapesti utazóközönség számára kényelmes és korszerű rendszert biztosítson.”

Forrás:
Szoros együttműködés az elektronikus jegyrendszer megvalósulása érdekében; Budapesti Közlekedési Központ/Scheidt & Bachmann; 2017. március 16.

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): még senki nem rendelkezett egészségügyi adatairól a kormányablakoknál

„Még senki nem kereste fel a kormányablakokat azért, hogy rendelkezzen: mit láthatnak, s mit nem az egészségügyi adataiból az őt ellátók – tudta meg a Népszava az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK).

Nem hozta lázba a betegeket az egészségügyi kormányzat februári bejelentése, miszerint megkezdték az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetésének próbaüzemét. Ez az az informatikai rendszer, amelybe a háziorvosok, a járóbeteg- és szakrendelők, a patikák vagyis az összes közfinanszírozott egészségügyi intézmény kötelezően feltölti a nála bejelentkezőről, hogy az illetőnek hol, mikor, milyen orvosi szolgáltatást nyújtottak. Mit írtak a leleteire, küldték-e tovább valahová, milyen gyógyszereket rendeltek neki, és azt kiváltotta-e?

A próbaüzem augusztus közepéig tart, majd novembertől mind a tízmillió magyarra élesítik a rendszert. A tesztben 10 kórház, 22 háziorvos és 36 patika vesz részt. A Népszava kérdésére, hogy pontosan mely szolgáltatókról van szó, az ÁEEK csak a kórházak listáját közölte. Ez a Siklósi Kórház Nonprofit Kft., a Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft., a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet, a Veszprém Megyei Kórház, a Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága, a budapesti Irgalmasrendi kórház, a győri megyei kórház, az Uzsoki, az Országos Kardiológiai Intézet és az Országos Onkológiai Intézet. Mint írták a betegek ellátása a tesztüzembe bevont a helyeken éppúgy zajlik majd, mint eddig, kivéve, például, hogy az itt kezeltek a papír alapú vény mellett elektronikus receptet is kaphatnak és valamennyi, az ellátásukkal kapcsolatos adatot föltöltik az egészségügyi szolgáltatási térbe. (Arra nem kaptunk választ, hogy erről az érintett betegek kitől és milyen formában kapnak információt.)

Már a próbaüzem kezdetétől rendelkezhetnek a polgárok egészségügyi adataik kezeléséről, azaz egy nyilatkozattal letilthatják, hogy bármelyik egészségügyi szolgáltató belenézzen azokba. Akinek van ügyfélkapus hozzáférése – ez jelenleg 2,65 millió ember – az azon keresztül töltheti ki a nyomtatványt. A maradék több mint hétmilliónak el kell zarándokolnia valamelyik kormányablakhoz, hogy ott az ügyintéző segítségével rendelkezzen a maga, illetve a gyermeke egészségügyi adatairól.

Aki nem él a digitális önrendelkezés e lehetőségével, annak hallgatását belegyezésnek tekinti az egészségügyi kormányzat. Az ÁEEK adatai szerint az utóbbi hónapban a kormányablakokat még senki nem kereste azért, hogy nyilatkozatot tegyen, esetleges ügyfélkapus rendelkezésről még nem kaptak összesítést. A tesztben résztvevő intézmények március közepétől férnek hozzá a felülethez, eddig volt ideje az érintetteknek arra, hogy úgy tiltsák le adataikat, hogy azokat addig még egyetlen szolgáltató sem láthatta.

Ha valaki nem tett semmit, annak az egészségügyi adatait bármely vele, illetve az ellátásával kapcsolatba kerülő orvos vagy gyógyszerész láthatja. Ennek lehet előnye, például, hogy nem kell percekig gondolkodni a háziorvosnál, hogyan hívják azt a kis piros tablettát, amit legutóbb felírtak, vagy hogy a kezelőorvos rögtön tudja, hány éve törött el a csípőcsontja a betegnek, és megnézheti akár az erről készült röntgenfelvételeket is. Hátránya, hogy akár a legkényesebb adatainkhoz is hozzáférhet bármely kezelőorvosunk. Automatikus védelem is van a rendszerben, nevezetesen, hogy a nemi betegségek, a pszichiátriai kezelések eseményeit rendelkezés nélkül is csak a beteg saját kezelőorvosa nézheti meg. A tiltások általános gyenge pontja, hogy bármely tiltó rendelkezést, bármely orvos föloldhat. Ehhez elég lesz megnyomnia a „sürgős-szükség” gombot, és a beteg teljes élettörténete feltárul. Ezeket a rendkívüli adatkéréséket is a rendszer naplózza, ami alapján utóbb bírósághoz fordulhat a páciens, ha a betekintést indokolatlannak gondolja.”

Forrás:
Tűr és nem tilt a beteg; Népszava; 2017. március 17.

Új megközelítés: taktikusan kialakítani a nyíltadat-politikai elkötelezettséget

„A nyílt kormányzati megoldásokat támogató Sunlight Foundation saját oldalán mutatta be újszerű megközelítését a nyílt adatok hasznosításával kapcsolatban. Modelljének a „Tactical Data Engagement” nevet adta, amit nem könnyű magyarra fordítani. A szó szerinti „Taktikus Adatelkötelezettség” magyarul sután hangzik, így inkább körülírjuk: olyan taktika megválasztása, ami a közigazgatás és annak külső partnerei részéről egyaránt elkötelezettséget vált ki az adatfelhasználásban és az erre épülő együttműködésben. A dokumentumot Google Doc formátumban, szerkeszthető formában is közreadták, lehetővé téve annak továbbfejlesztését.

Amint arra a szerzők is rámutatnak, a nyílt adatok hasznosítása jóval túlmutat azon, hogy a kormányzati szervek vagy önkormányzatok szabadon elérhetővé teszik a közadatok széles körét. A teljes potenciált akkor használhatjuk ki, ha az érdekelteket hozzásegítjük ahhoz, hogy a felhasználással hatást gyakoroljanak a közösségre. A Tactical Data Engagement célja éppen az, hogy „összekösse a pontokat” a nyílt adatok, az érdekeltek és az együttműködésen alapuló akciók között.

Az Egyesült Államokban 2006 óta mintegy 60 városban vezettek be reformokat a nyílt adatok felhasználására. A gyorsuló ütemet jelzi, hogy ennek harmada a múlt évben történt. A motiváció minden esetben annak hangsúlyozása volt, hogy ezzel új típusú kapcsolatot alakítanak ki az államigazgatás és az emberek között, az együttműködés új lehetőségeit alakítva ki. Ennek ha nem is elégséges, de mindenképpen szükséges feltétele az az informatikai infrastruktúrafejlesztés, amivel nyílt adat portálokat hoznak létre, és az, hogy ezeken a felületeken egyre több közadatot tesznek elérhetővé proaktív módon is. A technológiai újítások a jogi környezet megújításához is hozzájárulnak. Ezek a fejlesztések azonban önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy az együttműködésben rejlő energiákat is felszabadítsuk, ami pedig az egyszerű adatmegosztásnál jóval nagyobb hatást gyakorolna a közösségre.

A Sunlight, amely eddig is mintegy 50 városnak segített a nyílt adatokra épülő modellek meghonosításában, új megközelítésével is támogatja a városok vezetését a továbbfejlesztésben, jelentős ihletet merítve a várostervezési gyakorlatból, az emberközpontú tervezésből és nyílt adatokkal kapcsolatos esettanulmányokból.

A most megjelentetett dokumentumban a Tactical Data Engagement alkalmazását olyan példákon keresztül mutatják be, mint az élelmiszerbiztonság (egy adott megyében az ott élő emberek segítségével osztályozzák a látogatott éttermeket, az étkezéssel kapcsolatos betegségek elkerülése érdekében), a lakhatási körülmények javítása, a közösségi rendfenntartás, a közösségi közlekedés jobb kihasználása vagy éppen a serdülőkori szexuális egészség és biztonság erősítése.

A Tactical Data Engagement abból indul ki, hogy a helyben élők a legjobb értői annak, hogyan lehet közvetlen környezetüket élhetőbbé tenni. Ennek kiaknázása érdekében szükséges a városvezetés együttműködése olyan külső szereplőkkel, mint a helyi egyetemek, a közösségi szószólók, a civil szektor informatikusai és az egyszerű helyi lakosok. Az ilyen módon megerősített adatvezérelt döntéshozatal segít elérni a közösen kitűzött célokat, megerősítve a résztvevők elkötelezettségét, innovatív megoldásokkal segítve a szervezeti célok megvalósítását. ”

Forrás:
Connect open data to residents’ lives with our Tactical Data Engagement guide; Katya Abazajian, Stephen Larrick; Sunlight Foundation; 2017. március 15.
Tactical Data Engagement Guide (Beta); szerkeszthető Google dokumentum
Tactical Data Engagement Guide (Beta) (pdf)

Informatika, távközlés, technika

MVM NET: új vezetők érkeztek

„Az MVM NET stratégiai célja az ország digitális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró hálózatfejlesztési program sikeres megvalósítása, valamint az ügyfélkiválóságra épülő kormányzati és üzleti értékesítés fejlesztése. E célok elérése érdekében kiemelkedő versenypiaci tapasztalattal rendelkező szakemberek érkeztek az elmúlt időszakban az MVM Csoport távközlési tagvállalatának vezetői pozícióiba.

Vigné Szalontai Katalin, az MVM NET Szupergyors Internet Projektjének új vezetője korábban a Magyar Telekom nagykereskedelmi igazgatóságát vezette, 23 évig dolgozott a nagykereskedelmi piacon. Részt vett a magyar távközlés jelentős átalakulásában, a liberalizációs folyamatban, a mobil szolgáltatók piacra lépésében, a Magyar Telekom konszolidációs – T-Online, T-Mobile, T-Kábel – integrációjában, valamint a Magyar Telekom nagykereskedelmi tevékenységének kialakításában. A Magyar Telekom nagykereskedelmi tevékenysége a belföldi és nemzetközi teljes piacot lefedi, a piac minden szegmensét érinti, így Vigné Szalontai Katalin rendelkezik azzal a piaci és partner ismerettel, mely a jelenlegi munkájában jól hasznosítható.

Új, rendkívül összetett, több szálon futó együttműködést igénylő feladatköre felöleli az ország digitális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró SzIP hálózatfejlesztési program keretében az MVM NET által elnyert területeken, járásokban a hálózat tervezését, kivitelezését, hasznosítását, mindeközben a társaság által biztosítandó helyi és országos szolgáltatási kötelezettségek és nem utolsó sorban az üzleti értékesítési tevékenység biztosításához szükséges feltételek megteremtését.

Bakos Róbert az MVM NET műszaki igazgatói pozícióját vette át. A szakember a Magyar Telekomtól érkezett, ahol legutóbb a Core hálózatok, a vezérléstechnika mobil és vezetések területének architektúráért, fejlesztésért és üzemeltetésért felelős vezető helyettesi pozíciót töltötte be. Ezt megelőzően az Invitel Távközlési szolgáltató tervezési és fejlesztési vezetője volt. Közel két évtizedes, távközlésben töltött pályafutása során tapasztalatokat szerzett a különböző rendszerek működtetésében, infrastrukturális projektek, beruházások lebonyolításában, szolgáltatások bevezetésében, üzemeltetési folyamatok és koncepciók kidolgozásában és azok megvalósításában, illetve részt vett különböző vállalatok integrálásában, stratégiai célok operatív szintű megvalósításában.

Legfontosabb feladata új pozíciójában, hogy az eddig is sikeres területek, tevékenységek mellé új lehetőségeket találjon az ügyfélkiválóság növelése, új szolgáltatások, technológiai megoldások bevezethetősége és a kompetenciák fejlesztése érdekében.

Ujhegyi András tölti be a társaság értékesítési igazgatói pozícióját. Az új igazgató az Invitel Megoldások Zrt. Nagykereskedelmi Mobil Szegmensvezetője volt, innen érkezett az MVM NET kötelékébe.
1998. óta több magyarországi távközlési cégnél is dolgozott belföldi- és nemzetközi nagykereskedelmi, valamint B2B területen. Távközlési karrierjét a Westel 900 értékesítési csapatában kezdte, majd 2000-ben, szinte az induláskor, csatlakozott az Invitel üzleti telekommunikációs elődjéhez a Partnercomhoz.
Később alapító tagként részt vett az Invitel Zrt. 2002-ben megalakult nagykereskedelmi igazgatóságának felépítésében. Értékesítési vezetőként vezette az E-tel Magyarország értékesítési csapatát, majd a Pantel-Invitel összeolvadást követően, ismét az Invitel nagykereskedelmi csapatában foglalkozott a kiemelt ügyfelekkel és projektekkel. Nevéhez fűződik, többek között, a nagykereskedelmi mobilszegmens kialakítása, fejlesztése is. Nagy tapasztalattal rendelkezik a mobil- és a vezetékes telekommunikáció területén egyaránt. 2015-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége magyar kereskedelemért nagydíjban részesítette.

Ujhegyi András új pozíciójában az MVM NET teljes értékesítési portfoliójáért felel, beleértve hazai és nemzetközi nagykereskedelmi, üzleti, valamint a kormányzati értékesítést.”

Forrás:
A távközlési piacról igazolt új vezetőket az MVM NET; Világgazdaság Online; 2017. március 17.
Menedzsment; MVM NET

A tervezettnél korábban vált elérhetővé a szupergyors internet több mint 230 ezer háztartás számára

„A Szupergyors Internet Program 2018 végéig minden magyar polgár, család és vállalkozás számára elérhetővé teszi a szupergyors internet hozzáférést.

A szupergyors internet azt jelenti, hogy otthoni és vállalati internet használati sebesség jelentősen (minimum 30 Mbit/s) felgyorsul. Az 1 millió háztartás fejlesztését célul kitűző program keretében mintegy 500 ezer háztartás számára európai uniós és hazai költségvetési támogatásból valósul meg a legalább 30 Megabites sávszélességet elérhetővé tevő fejlesztés, míg 500 ezer háztartás elérése a távközlési szolgáltatók önerős vállalása keretében valósul meg. Az önerős vállaláson alapuló fejlesztések közel fele, 230 ezer háztartás elérése sikeresen lezárult.

„A jövő a digitalizációról szól a hétköznapi életben és a gazdaságban egyaránt, ezért a magyar Kormány arra törekszik, hogy minden hazai háztartás és vállalkozás számára elérhető legyen ez az ún. szupergyors internet kapcsolat – mondta el Kara Ákos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A háztartások számára szükséges internetes háttér mellett a vállalkozások versenyképességének az alapját jelenti az a hálózatfejlesztési program, amely egy korszerű, jövőálló, a vezetékes és a mobil megoldásokat ötvöző hálózati infrastruktúrát teremt meg” – tette hozzá Kara Ákos.

„Az internetről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során a polgárok akaratnyilvánítása a magyar internet jövőjét illetően világos és egyértelmű volt: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást, a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát – mondta el Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. A Digitális Jólét Program egyik legfontosabb célkitűzése éppen ezért, hogy az internet mindenki számára hozzáférhető legyen! A Szupergyors Internet Program keretében megvalósuló fejlesztésekkel biztosítani kívánjuk, hogy a digitális infrastruktúra hiánya egyetlen háztartást, vállalkozást vagy közintézményt se zárjon ki a digitális világban való részvételből” – tette hozzá Deutsch Tamás.

A Kormány célja, hogy minél több vezetékes, elsősorban optikai fejlesztés valósuljon meg, de nem szabad megfeledkezni a mobil technológiákról sem, amelyek területén Magyarország a világ legjobbjai közt szerepel. Az is kiemelt célunk, hogy Magyarország az elsők között lépjen be az 5G technológia felhasználói közé. A fejlesztések első lépése a 30 Mbit/s sávszélesség elérésének biztosítása, az Európai Digitális Menetrend elvárásához képest két évvel korábban, 2018 végére. A fejlesztések azonban 2018 után sem állnak meg, hiszen a digitális átalakulás egyre magasabb elvárásokat támaszt a hálózati infrastruktúrával szemben, egyre nagyobb az igény a 100 Megabites, vagy akár az 1 Gigabites hálózati kapcsolatokra.

Az ország 170 járásában jelenleg megvalósuló, közel 1 millió háztartás internetes elérhetőségének korszerűsítése, javítása fele részben a szolgáltatók önerős vállalásából, fele részben európai uniós és hazai támogatásból valósul meg. A Kormány 55 távközlési szolgáltatóval kötött megállapodást az önerős vállalásokról, az építkezések kivitelezését elősegítő, azt könnyítő jogszabályi környezetet alakított ki, közműadó kedvezményben részesíti a fejlesztéseket, emellett folyamatos szakmai támogatást biztosít a szolgáltatók számára.

A további, közel 500 ezer, nem önerős vállalás keretében fejlesztett háztartás szupergyors internettel való ellátását a Kormány összesen 75 milliárd forinttal támogatja.

Az un. konvergencia régiókban található 143 járásában idén tavasszal indulnak meg a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések, míg a közép-magyarországi régió járásaiban 2017 őszén kezdődhetnek meg a munkálatok.

2016 év végéig az eredetileg tervezett 178 ezer háztartás helyett 230 ezer háztartást értek el az önerős fejlesztések. Az érintett falvakban és városokban így a korábbihoz képest gyorsabb, jobb minőségű internetre fizethetnek elő a polgárok és a vállalkozások. Megjelentek a 30 Mbit/s-os csomagok ott is, ahol korábban ennek a sávszélességnek csak a tizede volt elérhető. Sokak számára a mostani fejlesztéssel nyílik meg a lehetőség a 100, 200 Mbit/s-os vagy akár még nagyobb sebességű csomagok előfizetésére.

Az önerős építkezések – az 500 ezer igényhelyen felül – olyan további területeket is érintenek, ahol egy szolgáltatónál már korábban is elérhető volt a szupergyors internet. Ezeken a településeken a második szolgáltató megjelenésének köszönhetően jelentősen csökkenhetnek az előfizetési díjak.”

Forrás:
A tervezettnél korábban vált elérhetővé a szupergyors internet több mint 230 ezer háztartás számára; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. március 18.

Svédország útban a Gigabit Társadalom felé

„Svédország szélessávú stratégiáját 2016. decemberében frissítették. Jelentős, új célokat fogalmaz meg:

  • 2020-ra az internetelérések 95%-a 100 megabit/s sebességű
  • 2025-re az internetelérések 98%-a 1 gigabit/s sebességű

Svédország az első tagállam, amely az uniós Gigabit Társadalom elképzelést átültette saját, nemzeti stratégiájába.”

Forrás:
Sweden reaches for Gigabit society; Európai Bizottság; 2017. március 8.
Lásd még: Az Európai Unió a gigabit alapú információs társadalomról (a svédek ennél sokkal többet tűztek ki!):
„Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi-gazdasági téren meghatározó szereplők – így az iskolák, az egyetemek, a kutatóközpontok, a közlekedési csomópontok, a közszolgáltatók, köztük a kórházak és a közigazgatási szervek, valamint a digitális technológiákat alkalmazó cégek – mind rendkívül magas szintű – gigabites nagyságrendű adatforgalmat biztosító – hozzáféréssel rendelkezzenek (melynek révén a felhasználók másodpercenként 1 GB mennyiségű adatot tölthetnek fel vagy le).”
Az Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság megteremti a feltételeit annak, hogy növekedjen a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok száma és minősége; Európai Bizottság; 2016. szeptember 14.
Az Európai Bizottság munkaanyaga (pdf, angolul)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarországi vezérigazgatók: némileg háttérbe szorulnak a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is a közeljövőben

„A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A célpiacokat tekintve az Egyesült Államok és Kína szerepe felértékelődött, első helyen azonban továbbra is Németország áll. A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92%-a mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának.
A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).
…
A felmérés során a vállalatvezetők arra is választ adtak, hogy mely területeken terveznek fejlesztéseket véghezvinni versenyképességük növelése érdekében. Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek (3. ábra). A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.
…
A kutatás során arról is beszélgettünk a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek – ez igaz globálisan és Magyarországon is (5. ábra).

„Azt látjuk, hogy a szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek. Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is. A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza” – tette hozzá Mekler Anita.
…
Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62%-a kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.

Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is (6. ábra). Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is…”

Forrás:
Digitalizáció és szakemberhiány: nincs vezérigazgató, aki ezektől ne tartana ma; PricewaterhouseCoopers (PwC); 2017. március 9.
A cikkben hivatkozott ábrák megtekinthetők a fenti webcímen.

Az információs társadalom jogra gyakorolt hatásával foglalkozó előadássorozat kezdődik a Kúrián

„Az információs társadalom jogra gyakorolt hatásával foglalkozó előadássorozat kezdődik a Kúrián hétfőn. Az előadók a többi között az adatbázisok, az elektronikus eljárások, az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések, az internetes vásárlások, a távmunka, a távszerződések jogi megítélésének nehézségeit járják körül havi rendszerességgel, de szó lesz az elektronikus pénz és a vezető nélküli autók használatából adódó problémákról is – mondta Gyekiczky Tamás bíró. Az előadássorozat célja a jogilag már többé-kevésbé rendezett kérdések alapos áttekintése mellett a formálódó problémák feltérképezése – mondta a szakember.

A jogilag szabályozott és 2016-tól tömegessé váló elektronikus bírósági eljárásokban például a határidők számítása néha az informatikai problémák miatt nem várt nehézségeket okozhat a bírónak. A határidő elmulasztásának egy polgári jogvitában nagyon súlyos, akár döntő jelentősége is lehet, ezért nem mindegy, hogy a peres fél késlekedett vagy esetleg a bíróság elektronikus rendszere nem működött műszaki hiba, leállás vagy akár karbantartás miatt. A rendszer működik, de nem árt ennek ellenére körüljárni az elektronikus eljárások kérdéseit – mondta Gyekiczky Tamás.

Másik példaként említette, hogy a mezőgazdasági földalapú támogatással kapcsolatos perekben számos alkalommal felmerült, vajon a pályázó hibájából rosszak a feltöltött adatok vagy az informatikai rendszer miatt. Ráadásul előfordult, hogy az ennek eldöntésére felkért informatikai szakértő elhárította a per szempontjából lényeges kérdés megválaszolását – jegyezte meg a bíró. Ma az ilyen kérdések megnyugtató tisztázása érdekében a bírósági igazgatás rendszeresen tájékoztatja a bírókat arról, mikor milyen természetű leállások voltak az elektronikus rendszerben.

Kevésbé szabályozott azonban az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések kérdése. Van, amikor még az se egyértelmű, hogy kit lehet beperelni, mondjuk egy privát blogon elkövetett jogsértés miatt, illetve miként található meg a potenciális alperes, az internetes felület tulajdonosa, fenntartója vagy üzemeltetője, akinek ráadásul a székhelye könnyen lehet, hogy a föld túlsó felén van – mutatott rá. Gyekiczky Tamás elmondta: az elektronikus rendszerekben őrzött személyiség profil – cookie vagy süti – követi és egyedileg rögzíti, tárolja, illetve felhasználja az oldalra látogató felhasználói szokásaira vonatkozó adatokat, esetenként akár a fogyasztói magatartás ismeretének kihasználása, befolyásolása érdekében. Továbbá programokat helyezhet el a felhasználó gépén. Ezek is olyan tömegesen előforduló helyzetek, amelyeket ma még nem tud kezelni a jog.

Kitért arra, hogy a munkajog terén szintén szabályozási hiányosságok és jogalkalmazás nehézségek merülnek fel. Így például amikor egy telefonos marketing cég indiai munkaadója és magyar munkavállalója jogvitájában kellene a két jogrendszer közötti távolságot áthidalni, vagy amikor egy cég elvállal egy szoftverkészítést és ahhoz az interneten nyílt forráskóddal toboroz alvállalkozókat, akkor az elkészült szoftverrel kapcsolatban nehezen kezelhető kérdések merülnek fel az adózás, a szerzői jog vagy éppen a szavatosság terén, amelyek egyaránt érinthetik a fővállalkozót, az alvállalkozót és a vásárlót.

A szakember kiemelte: átalakulnak és esetenként nem szerveződnek újjá a hagyományos jogi fogalmak, intézmények, és ez a bíróknak nagy problémákat okozhat a jogalkalmazás során. Például amikor egyes hatóságok valósággal „feloldódnak” a neten, akkor a megszűnésükkor teljesen kétségessé válik a jogutódlásuk, azaz, hogy a jogaikat és a kötelességeiket milyen más szervezet viszi tovább. Az új közigazgatási perrendtartás bizonyos esetekben egyenesen a bíró feladatává teszi, hogy a jogsérelmet szenvedett félnek alperest találjon, akivel szemben felperesként megkísérelheti a jogérvényesítést – közölte Gyekiczky Tamás.

Szólt arról, hogy míg az informatikai rendszerek ma többnyire globálisan szerveződnek és működnek, addig a jogrendszerek az államhatárokhoz illetve a különféle államközi egyezményekhez és nemzetközi jogi jogalanyokhoz igazodnak, így gyakran nem képesek megragadni a globális informatikai térben keletkező, megszűnő vagy anonimmá váló jogviszonyokat, érvényesíteni a jogi felelősséget. A jogalkalmazás egyik fontos része, mikor a jogalkalmazó az elé kerülő konkrét esetet megfelelteti egy arra vonatkozó jogszabállyal. Az informatikai, elektronikus tér tipikusan olyan terület, ahol a robbanásszerű technológiai fejlődés gyorsan változó konfliktushelyzeteket idéz elő, amelyeket a jogalkotás nem tud követni, ezért egyre nagyobb szerepe lesz az általános tájékozottságnak, értékrendnek, kultúrának.

Az előadássorozat célja, hogy a jog és a informatika határterületein felbukkanó jogvitákat tárgyaló bíróknak legyen mihez nyúlniuk, és az új jogszabályok véleményezésében el tudjanak indulni – mondta Gyekiczky Tamás.”

Forrás:
A jogalkotás nem tudja követni a technológiai fejlődést; SG.hu/MTI; 2017. március 19.

5.0-ás társadalom: Japán válasza a digitalizálódó világ kihívásaira

„Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.
A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke.
…
Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, “termelő nemzet”, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó (“1.0-ás”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az “innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.

Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.”

Forrás:
Holnapután nyit a CeBIT; Híradó.hu/MTI; 2017. március 17.
Lásd még:
Report on The 5th Science and Technology Basic Plan; Council for Science, Technology and Innovation, Cabinet Office, Government of Japan; 2015. december 18. (pdf)
Toward realization of the new economy and society – – Reform of the economy and society by the deepening of “Society 5.0” – Outline; Keidanren (Japan Business Federation); 2016. április 19. (pdf, prezentáció)
600 Trillion Yen GDP Target STI Policies for Moving Toward Society 5.0!; Yuko Harayama; Council for Science, Technology and Innovation (CSTI), Cabinet Office; 2016. július 6. (pdf, prezentáció)

Szakirodalom

Megvalósult és elmaradt szinergiák a fejlesztéspolitikában – Uniós és hazai támogatások kölcsönhatásai földrajzi keretben (Szinergiák)

„A „Szinergiák” Program 2012–2016 között valósult meg OTKA támogatással, a Budapest Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének gondozásában, az egyetem öt oktatójának és számos diákjának részvételével. Az alábbi rövid összefoglaló a kutatás fő kimeneteit, közvetlen és közvetett eredményeit mutatja be. A kimenetek, témák, esettanulmányok egy része már publikálásra került a kutatás ideje alatt különféle folyóiratokban, konferencia-kiadványokban, ezeket a témákat itt csak vázlatosan mutatjuk be. Jelen beszámolóban elsősorban az eddig még nem publikált eredményekre koncentrálunk. Ezek elsősorban a történeti, területi meghatározottság, útfüggőség fejlesztéspolitikai hatásainak összefüggésével, illetve a szinergiával kapcsolatos kérdések. A kutatás 4 éve során gyűjtött adatok, információk feldolgozása nem fejeződött be a projekt végével. A munkát és a feldolgozást tovább folytatjuk, a később elkészült, publikált cikkeket folyamatosan elérhetővé tesszük majd.”

Forrás:
Megvalósult és elmaradt szinergiák a fejlesztéspolitikában – Uniós és hazai támogatások kölcsönhatásai földrajzi keretben (Szinergiák); Nemes Gusztáv, Jeney László, Varga Ágnes, Juhász Pál, Korompai Attila; projekt jelentés, Budapesti Corvinus Egyetem; 2017 (pdf)
A kutatás fő eredményei ezen a hivatkozáson elérhetőek (Dropbox, 674 MB, tömörítve)

2016-ban már több érintés nélküli fizetés történt, mint hagyományos kártyás vásárlás

„[Szerkesztői megjegyzés: Rendkívül zavaró, hogy az MNB kiadványa „érintéses fizetésről” beszél, miközben világosan a „contactless”, azaz „érintés nélküli” fizetésről van szó!]

A Pénzforgalmi táblakészletben publikált 2016. utolsó negyedévére vonatkozó adatok is az elektronikus pénzforgalom korábbi időszakokat jellemző emelkedését mutatták. A fizetési kártyás infrastruktúrában az év során tovább folytatódott az érintéses technológia terjedése, így a kártyák közel 63 százaléka, a POS termináloknak pedig több mint háromnegyede alkalmas már az érintéses fizetésre. Az érintéses technológia az infrastruktúra mellett a fizetési kártyás forgalomban is meghatározóvá vált, amelynek eredményeként 2016 során a vásárlási forgalomnak már több mint fele bonyolódott le ilyen módon. 2016. harmadik negyedévében mérséklődött a kártyás visszaélések növekedési üteme, sőt a kibocsátói oldali visszaélésekkel okozott károk egyáltalán nem emelkedtek.A hazai kibocsátású fizetési kártyák mintegy 9,1 millió darabos száma az év folyamán több mint 130 ezer darabbal nőtt. Az érintéses funkcióval rendelkező fizetési kártyák esetében
folytatódott az eddigi időszakokat jellemző dinamikus növekedés, a megelőző év végéhez képest több mint 18 százalékos bővülés mutatkozott, aminek köszönhetően már a fizetési kártyák közel 63 százaléka rendelkezik ezzel a funkcióval. A fizetési kártyás elfogadói infrastruktúra tekintetében a több mint 85 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen üzemelő POS terminálok száma mintegy kilenc százalékkal nőtt az év során, ennek eredményeként már több mint 110 ezer terminálnál lehetett kártyával vásárolni a negyedik negyedévben, és ezek több mint háromnegyede az érintéses fizetéseket is támogatja. Az internetes elfogadóhelyek száma a harmadik negyedévhez képest közel négy százalékkal bővült és számuk megközelíti a 8500-at.

2016 folyamán tovább folytatódott a fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bővülése, a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal a magyarországi elfogadói hálózatban 3401 milliárd forint értékben lebonyolított több mint 488 millió darab vásárlási tranzakció 24, ill. 20 százalékos növekedést jelentett értékben, ill. tranzakciószámban az előző évi forgalomhoz képest. A kártyák típusa szerint vizsgálva a forgalmat elmondható, hogy a bővülés elsősorban a betéti kártyákkal lebonyolított forgalmat érintette, amely mind darabszámát, mind pedig értékét tekintve körülbelül negyedével nőtt 2015-höz képest. Ezzel szemben a hitelkártyás forgalom némileg kisebb mértékben, 15 százalékot meghaladóan emelkedett tranzakciószám és érték szerint egyaránt. 2016-ban lényeges változás volt, hogy az infrastrukturális bővülés után a fizetési forgalomban is az érintéses technológia vált dominánssá. Míg 2015-ben a vásárlási forgalom, 30 százaléka érintéssel bonyolódott, addig 2016-ban már a fizetési tranzakciók több mint fele (51 százaléka) történt az új technológiával. Folytatódott a kártya fizikai jelenléte nélkül, elsősorban az interneten lebonyolított vásárlási forgalom emelkedése is, mind darabszámban (36 százalék), mind értékben (42 százalék) jelentős volt a bővülés a 2015-höz képest, ugyanakkor az összforgalomhoz viszonyított arány továbbra is alacsony maradt (6 százalék a darabszámot, és közel 10 százalék az összértéket tekintve). A kártyás készpénzfelvételek száma 2016 során kismértékben, körülbelül egy százalékkal csökkent, értékük ugyanakkor hasonló mértékben emelkedett az előző évhez viszonyítva, aminek köszönhetően az év folyamán lebonyolított tranzakciók átlagértéke megközelítette a 65 ezer forintot…”

Forrás:
2016-ban már több érintéses fizetés történt, mint hagyományos kártyás vásárlás; Magyar Nemzeti Bank; 2017. március 16.
Pénzforgalmi táblakészlet; Magyar Nemzeti Bank

A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője

„E mű nem csak a földfelszíni digitális televízió (DTTV) bevezetésével foglalkozik, hanem jóval többel: tulajdonképpen a digitális hírközlés és médiaszolgáltatás egész tárgykörét átfogja, amelyről a szerző mély és több évtizedes ismeretekkel rendelkezik. A disszertáció célja hogy tudományos értékű leírást adjon a magyarországi analóg digitális átállás folyamatáról és elemezze a váltás társadalmi-kulturális hatásait.

Történeti visszatekintést ad a televíziózás fejlődésének korai szakaszára, amelyben – nem utolsó sorban geopolitikai szembenállások miatt – eltérő megoldások, eltérő szabványok (NTSC, PAL, SECAM) terjedtek el a világban. A 90’-es évek második felében a globalizáció egyik jeleként megjelent az az elv a hírközlésben, hogy egységes műszaki normák alapján lehessen elérni a különböző szolgáltatásokat világszerte. Ez a történelmi pillanat elmaradt!

Rogers diffúziós elméletét követve mutatja be az új innováció (DTTV) hazai bevezetését.

A szerző nagy hangsúlyt helyezett az innovációs döntések típusainak – az egyén által választható döntés, kollektív döntés és hatalmi szóval meghozott döntések – megkülönböztetésére, hiszen az autoritatív illetve választható jelleg a hazai digitális átállás fejleményeire is meghatározó módon nyomta rá bélyegét.

A társadalomkutatók számára különösen izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a hatalmi szóval meghozott innovációs döntés esetében az egyén joggal teszi fel a kérdést, hogy a hatalmat képviselő szervezet kellően megfontolt döntést hozott-e korábban, valamint össztársadalmi érdekeket érvényesített-e az átállás folyamán. Részletes elemzésében helyes megállapításra jut, helyes döntést hoztak, és magyar átállás sikeresnek tekinthető.

A mű második felében a kommunikáció tudomány számára izgalmas kérdést tár az olvasó elé egy szakpolitikai egyensúly (audiovizuális médiapolitika – információs társadalom stratégia) keresése közben, mely a digitális hozadékok jövőbeni felhasználást jelenti. Miként a digitális átállás folyamatát, úgy a hozadékok felhasználását is helyesen nemzetközi kontextusba helyezi, de felhívja a figyelmet a nemzeti médiapiacok különbözőségére, fejlettségére. E mű hasznos lehet mindazok számára, akik a közelgő második digitális átállást kívánják kutatni, arra keresve a választ, hogy van e létjogosultsága a földfelszíni televíziózásnak a jövő médiapiacán.”

Forrás:
A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője ; Vári Péter; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola, Doktori (PhD) értekezés; 2017 (pdf)

Az elektronikusszolgáltatás-minőség értékelése a pénzügyi szolgáltatások online vásárlása esetében

„Az elektronikus kiskereskedelem fejlődése az elmúlt években töretlen, és ennek köszönhetően számos izgalmas kutatási terület jelenik meg évről évre. Ebben a folyamatosan változó környezetben a vásárlási döntési folyamat, valamint a vásárlás utáni interakciók megértése nem egyszerű feladat. Jelen tanulmány célja kettős. A szerző először megvizsgálja az e-kereskedelemhez köthető elektronikusszolgáltatás-minőség értelmezését a pénzügyi szolgáltatások esetében, majd egy primer kutatás során bemutatja a minőségészlelés, az elégedettség és annak következményeinek alakulását és összefüggéseit három, konkrét, online pénzügyi vásárlás esetében, úgymint az e-bankolás, az online tőzsdézés, illetve a biztosítások online kötése. A kutatás végén a minőségészlelés alapján négy vásárlói szegmenst azonosít, és viselkedésüket górcső alá veszi, mely eredmények a vállalati stratégiaalkotás folyamatában nyújthatnak segítséget.
A probléma részletes megismerése érdekében elsőként a szakirodalomban megjelenő elméleteket járja körbe, melyet primer kutatási eredményeivel is kiegészít, hogy ezzel is részletesebben megismerhető legyen a hazai kép.”

Forrás:
Az elektronikusszolgáltatás-minőség értékelése a pénzügyi szolgáltatások online vásárlása esetében; Kemény Ildikó; Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 48 (2); 15-29. oldalak (pdf)

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. IV. negyedév

„2016 IV. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább növekedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 46%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma: 2016 IV. negyedév végén több, mint 8,8 millió, ennek 68%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,6 milliót, ennek közel háromnegyede a digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. március 17. (pdf)
Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

Törvények, rendeletek

A Kormány 1121/2017. (III. 17.) Korm. határozata a központi közigazgatási szervek által irattározott iratanyagok elhelyezéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a központi államigazgatási szervek iratanyagának hosszú távú megőrzését és tárolását elsősorban a PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-09-672257), illetve a Nemzeti Dokumentumkezelő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 01-10-047885) által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kell megoldani;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – tegye meg az 1. pont szerinti szolgáltatás igénybevétele érdekében szükséges intézkedéseket és ennek keretében készítsen a Kormány részére előterjesztést, amelyben javaslatot tesz
a) azokra az ügykörökre, amelyekben a papíralapú iratok bevonhatóak a központi kötelező irattározás körébe,
b) a szükséges jogszabály-módosításokra és
c) a felmerülő költségek biztosítására.
Felelős:
belügyminiszter emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1121/2017. (III. 17.) Korm. határozata a központi közigazgatási szervek által irattározott iratanyagok elhelyezéséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 38. szám; 2017. március 17.; 1770. oldal (pdf)

Előterjesztés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényről

„Véleményezési határidő: 2017. március 24. 14:0

Az észrevételeket a nandor.patkai@im.gov.hu és a peter.laszlo.salgo@im.gov.hu e-mail címekre várjuk.”

Forrás:
Előterjesztés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényről; Igazságügyi Minisztérium; 2017. március 16. (pdf)

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról

Forrás:
A Kormány 1117/2017. (III. 13.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 35. szám; 2017. március 13.; 934-956. oldalak (pdf)