Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Kiszámítható béremelést kérnek az önkormányzatok
  Tárgyszavak: Boros Péterné, közigazgatási bérek, közszolgálati bérezés, Magyar Faluszövetség, Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), Magyarország, önkormányzatok, Schmidt Jenő, Szabó Gellért, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
• Sikeres városi adatelemzési programok, a Harvard Egyetem jelentése
  Tárgyszavak: adatelemzés, adatpolitika, adatvezérelt közigazgatás, civil szervezetek, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, önkormányzati informatika, önkormányzati nyílt adatok

Közigazgatás, politika

• Még az idén a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program
  Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kásler Miklós, Magyarország, nemzeti egészségprogramok, nemzeti népegészségügyi programok
• A high-tech export arányában az Európai Unió élén jár Magyarország
  Tárgyszavak: gazdasági helyzet, gazdaságpolitika, György László, Magyarország
• Kedden jelenik meg a három centrumkórház tervpályázata
  Tárgyszavak: Budapest, centrumkórház, Egészséges Budapest Program, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, Gulyás Gergely, Kásler Miklós, Magyarország, Szabó István
• Új elnök-vezérigazgató a VOLÁNBUSZ élén
  Tárgyszavak: autóbusz-közlekedés, Bártfai-Mager Andrea, Dávid Ilona, helyközi közlekedés, közlekedésügy, MÁV, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Volánbusz
• Új elnök-vezérigazgató a MÁV élén
  Tárgyszavak: Bártfai-Mager Andrea, Dávid Ilona, Homolya Róbert, közlekedésügy, Magyarország, MÁV, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vasútügy
• Átalakul az MNV Zrt.
  Tárgyszavak: állami tulajdon, Bártfai-Mager Andrea, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Magyarország, nemzeti vagyon, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Szivek Norbert
• Új vezetők az MVM és az NKM élén – létrejöhet az állami energiaóriás
  Tárgyszavak: állami vagyonpolitika, Bártfai-Mager Andrea, energiaipar, energiapolitika, Hiezl Gábor, Kóbor György, Magyarország, MVM Magyar Villamos Művek Zrt., nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, NKM Nemzeti Közművek Zrt., Zsuga János

Közigazgatási, politikai informatika

• Határokon átnyúló, egységes digitális szolgáltatások bevezetése a visegrádi országokban – elkészült a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. koncepciója
  Tárgyszavak: Csehország, digitális fizetés, digitális idegenforgalom, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális turizmus, közlekedési informatika, Lengyelország, Magyarország, mobilfizetés, Nemzeti Mobilfizetési Zrt., Szlovákia, turisztikai informatika, V4 Smart Platform, visegrádi országok
• Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés
  Tárgyszavak: adóbürokrácia csökkentése, adótartozások, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, részletfizetések, szabályozás

Informatika, távközlés, technika

• Digitalizálja vágány­hálózatát a Német Vasút
  Tárgyszavak: digitális ipar, digitális vasút, mesterséges intelligencia, Németország, vasúti informatika, vezeték nélküli érzékelőhálózatok
• Innovációs csomópontokkal segíthetik a kis- és középvállalati szektor fejlődését
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitalizáció, gazdaságpolitika, György László, innovációs központ, innovation hub, kis- és középvállalkozások, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), vállalkozástámogató ökoszisztéma

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Egy év alatt húsz százalékkal nőtt az elektronikus számlabefizetések száma a Díjnetnél
  Tárgyszavak: digitális fizetés, digitális számla, Díjnet, e-fizetés, e-számla, elektronikus számla, fizetési módok, Magyarország, statisztika
• A legtöbb önkormányzati agrárgazdaságban nincs ok panaszra
  Tárgyszavak: közfoglalkoztatottság, Magyarország, mezőgazdasági közmunka, munkaerőpiac, önkormányzati agrárgazdaságok, önkormányzatok
• Milyen munkapiaci lehetőségei lennének a közszféra leépített dolgozóinak?
  Tárgyszavak: közszféra létszáma, létszámcsökkentés, Magyarország, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, munkaerőhiány, munkaerőpiac, Rolek Ferenc

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. augusztus 6.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális külügyek, e-diplomácia, Egyesült Királyság, Irán, Izrael, közösségi média, nemzetközi kapcsolatok, soft power, Szaúd-Arábia, Twitter
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 30-augusztus 3.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország
• A héten olvastuk: 5G – 2018. augusztus 6.
  Tárgyszavak: 5G, digitális gazdaság, híradástechnikai ipar, IKT-ipar, Kína, mobil szélessáv, spektrumpolitika, statisztika

Szakirodalom

• Az elektronikus sport (e-sport) jogi megítélése
  Tárgyszavak: digitális sport, e-sport, szabályozás, számítógépes játék, videojátékok
• A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései
  Tárgyszavak: Debreceni Egyetem, Gyergyák Ferenc, Klímabarát Települések Szövetsége, közösségvezérelt helyi fejlesztések, Magyarország, önkormányzatok, szabályozás, települési környezetvédelem, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
• Frissült Magyarország „adatvédelmi szabályzata”, a GDPR-hez igazították az Infotörvényt
  Tárgyszavak: adatkezelés, adatvédelem, adatvédelmi tisztviselők, általános adatvédelmi rendelet, General Data Protection ­Regulation (GDPR), Infotv., szabályozás
• Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
  Tárgyszavak: államadósság, európai uniós források, költségvetés, költségvetési politika, Magyarország, uniós társfinanszírozású projektek

Törvények, rendeletek

• 2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról
  Tárgyszavak: közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, közigazgatási felsőfokú képzés, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• 1365/2018. (VII. 30.) Korm. határozat a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól
  Tárgyszavak: állami tulajdon, Juhász Edit, kormánybiztos, Magyarország
• 7/2018. (VIII. 1.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás módosításáról
  Tárgyszavak: állami tulajdon, Magyarország, Miniszterelnöki Kormányiroda
• 3/2018. (VIII. 1.) NVTNM rendelet az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról
  Tárgyszavak: állami tulajdon, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kiszámítható béremelést kérnek az önkormányzatok

„Az önkormányzati érdekképviseletek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete egyaránt örömét fejezte ki a jövő évi költségvetésben béremelésre szánt 11 milliárd forint forrás kapcsán. Szerintük ugyanakkor ezzel a gondok nem oldódnak meg, átfogó megoldást sürgetnek.

– Örülünk a 11 milliárd forintnak, de garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a béremelést a munkavállalók meg is kapják – jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Lapunk a napokban írta meg, hogy 11 milliárd forintot biztosít jövőre a kormány a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására, a forrásra pályázni lehet. Boros Péterné ezzel kapcsolatban kiemelte azt is: nemcsak ott kellene kiegyenlítő forrást biztosítani, ahol egyáltalán nem növekedett a kereset.

Szavai szerint meg kellene nézni azt is, hogy mi van azokkal az önkormányzatokkal, amelyek saját erőből emelték ugyan a fizetéseket, de eltérő mértékben, ami még a fővárosi kerületeknél is tetten érhető. – Fontos az is, hogy a béremelés forrásigényét ne csak úgy biztosítsák, hogy a tehetősebb önkormányzatoktól elvonják a pénzeket, hanem az állam is tegyen hozzá saját összeget, és azt ne pályázati úton osszák szét. Éppen ezért mind a tervezett emelés technikája, mind a volumene miatt további tárgyalásokra lesz szükség – tette hozzá az MKKSZ elnöke.

Örömét fejezte ki a 11 milliárd forintos keretért Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke is, mert „valakik mégiscsak több pénzt kapnak, és valószínűleg nem is kevesen”. – Ugyanakkor azért ráncoljuk a homlokunkat, mert általános, mindenkire kiterjedő, jól értelmezhető és alkalmazható szabályok mentén végül mégsem született egységes megoldás. Mi így inkább első lépésként tudjuk elfogadni ezt a tervezetet, de továbbra is központi, egységes, átfogó és kiszámítható megoldást szeretnénk. A tervezhetőség nagyon fontos, mert félő, hogy egy ilyen, pályázaton alapuló, nem mindenkire kiterjedő program ellentéteket, viszályokat szül – fogalmazott Szabó Gellért.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke szerint ezzel a megoldással az állam ad is, meg nem is, látszik is, meg nem is. – Nem lehet majd azt mondani, hogy nem történt semmi, de valójában mégis arról lesz szó. Egyrészt az állam nem forrást biztosít a béremeléshez, hanem elvon pénzeket a tehetősebb önkormányzatoktól, és azt adja vissza pályázati úton. Másrészt ha a béralap és a szorzók maradnak, akkor kérdéses, hogy miként lesz ebből keresetnövekedés. Ezen még mindenképpen dolgozni kell – jegyezte meg Schmidt Jenő. Szerinte gondot jelent azt is, hogy ez a 11 milliárd forint csak egy évre szól, és nagy kérdés, mi lesz utána.

– Erre munkabéremelést nem lehet alapozni, mert ha egy év múlva nem lesz erre forrás, akkor kérdés, hogy miből fogják fizetni az önkormányzatok a megemelt béreket. Ezzel csak a települések hiánya növekedne. Éppen ezért nem szépségtapaszra, hanem valódi megoldásra van szükség – mutatott rá a TÖOSZ elnöke.”

Forrás:
Kiszámítható béremelést kérnek az önkormányzatok; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2018. augusztus 1.

Sikeres városi adatelemzési programok, a Harvard Egyetem jelentése

„A közigazgatási innovációk bemutatására szakosodott StateScoop főszerkesztője, Colin Wood a Harvard Egyetemhez tartozó Ash Center újonnan publikált fehér könyvét mutatja be, amely sikeres gyakorlati példákon keresztül szemlélteti a városi önkormányzatok adatgazdálkodásában rejlő lehetőségek kiaknázhatóságát a közbiztonság, a lakásgazdálkodás, a közegészségügy és a közlekedés-szervezés területén. A kiadvány a konkrét esetek ismertetésén túl adaptálható módszertani útmutatót, valamint az ehhez tartozó űrlapokat, dokumentációkat is tartalmazza. Wood szerint bár a közigazgatási adatelemzésen alapuló programok az elmúlt években szofisztikáltabbak lettek, a fejlődés legtöbb esetben a tévedéseken alapuló tanulás (trial and error) megközelítésén alapult. (Próba-szerencse alapon belevágtak, és a tévedéseket és rossz tapasztalatokat felismerve, majd azokat kiszűrve fejlesztették tovább a programokat.) Az Ash Center fehér könyve azonban immár más városokban is alkalmazható menetrendet és ütemtervet ad azoknak az önkormányzatoknak a kezébe, amelyek máshol már kipróbált gyakorlatokkal vágnának bele az adatgazdálkodáson nyugvó közszolgáltatási megoldások alkalmazásába.

A tanulmány annak a Civic Analytics Network hálózatának tapasztalatain alapul, amely az Egyesült Államok legnagyobb és leginnovatívabb városi önkormányzatainak vezető adatgazdálkodási tisztviselőit tömöríti – adatgondnokokat, belső szakmai tanácsadókat és teljesítmény-menedzsereket. A hálózat tagjai személyes találkozókon keresztül is keresik az előremutató megoldásokat az adatelemzés és –gazdálkodás területén, valamint kutatási eredményeket és bevált jó gyakorlatokat publikálnak. A tapasztalatok alapján – a fehér könyvben részletesen kifejtett módon – öt lépéses receptet ajánlanak az önkormányzatoknak:

• A megoldandó probléma azonosítása.
• Az adatok alkalmazhatóságának, megfelelőségének értékelése.
• A projekt hatályának (scope) meghatározása a célok és az ennek elérését eredményező beavatkozás meghatározásával, a szükséges adatok körének kijelölésével, valamint a feldolgozás módszertani és folyamat-kritériumainak megállapításával.
• Pilot-projekt indítása, a szükségszerűen előforduló hibák időben történő kiszűrésére.
• A modell testreszabása és alkalmazása, a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően.

A dokumentum tíz konkrét példát mutat be adatelemzésen nyugvó sikeres megoldásokra, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan érinthetik az adat-orientált info-technológiai innovációk a helyi önkormányzatok munkáját, négy kiemelt területen:

Közbiztonság
* Füstérzékelő rendszer, tűzkockázati előrejelző modell (New Orleans)
* Rendőrségi korai beavatkozási rendszer (Nashville)

Lakásgazdálkodás
* Házfelügyeleti rendszer támogatása adatfeldolgozással és kockázatelemzéssel (San José)
* Lakás-bérbeadók diszkriminatív gyakorlatának kiszűrése (New York)
* Kármentesítés a Katrina hurrikán káreseményei után (New Orleans)

Közegészségügy
* Klímaváltozás miatt megjelenő új betegségterjesztők (nyugat-nílusi vírusokat hordozó moszkitók) feltérképezése és irtása (Chicago)
* Zika vírus terjedésének megelőzése (több amerikai városban)
* Éttermi felügyeleti rendszer fejlesztése nyílt adatélemzéssel, átláthatóan és valós időben (Chicago)
* Rágcsáló-mentesítés a bejelentések gyors feldolgozásával (Chicago)

Közlekedésszervezés
* „Zéró-vízió” a városi közlekedési balesetekben, a közlekedési adatok és kockázatok elemzésével (New York)

A dokumentum végül általános szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az adatelemzésen nyugvó szolgáltatások megvalósítására:

• Nyíltadat-politikai ütemterv elkészítése.
• Programok indítása és munkaköri leírások készítése az átfogó adatműveltség, az adatokkal való élés készségének széleskörű fejlesztésére.
• A szervezeti egységek közötti együttműködés ösztönzése, a személyek és adatforrások összekapcsolásával.
• Össz-szervezeti eljárások alkalmazása az adatvezérelt felismerések, ismeretek támogatására.
• Az állampolgári aktivitás becsatornázása a városi adatelemzési tevékenységbe.
• Egyenlőségi és méltányossági védőkorlátok felállítása.

A tanulmány kiemeli, hogy míg több adatelemzési projekt a kezdetektől fogva sikeres, addig a legtöbbnek sokszoros iteráción kell keresztülmennie ahhoz, hogy elérje végül a kitűzött célt. A kormányzatoknak éppen ezért égető szükségük van arra, hogy világos képük legyen az új gyakorlatok állapotáról és az általuk kiváltott következményekről. Az Ash Center fehér könyve e téren is segítséget nyújthat a közigazgatás működtetőinek és a tudomány képviselőinek a hatékony, fenntartható és igazságos megoldások megtalálásában.”

Forrás:
Creating a city data analytics program isn’t easy, but Harvard has a recipe; Colin Wood; StateScoop; 2018. július 31.
Analytics in City Government. How the Civic Analytics Network Cities Are Using
Data to Support Public Safety, Housing, Public Health, and Transportation; Jessica A. Gover; Harvard University, Kennedy School, Ash Center for Democratic Governance and Innovation, Civic Analytics Network; 218. július (PDF)
Lásd még: Civic Analytics Network | Data-Smart City Solutions

Közigazgatás, politika

Még az idén a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program

„Még ebben az évben a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program, amelynek gerince az öt betegségcsoport megelőzésére és kezelésére kidolgozott nemzeti program – tájékoztatta lapunkat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A programmal a tárca célja, hogy javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, várható élettartama és életminősége, valamint csökkenjen a népbetegségek miatti halálozás.

Rekordgyorsasággal készül a nemzeti népegészségügyi program, amely széles körű szakmai és társadalmi konszenzuson alapul – mondta el lapunk kérdésére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Az országos intézetek elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a magyar lakosság egészségét befolyásoló öt legfőbb betegségcsoport – onkológiai, keringési, mozgásszervi, gyermekgyógyászati és mentális zavarok – alapján létrehozott nemzeti egészségprogramokat. Emellett megbeszélés tárgya a köréjük felépítendő népegészségügyi program tematikája.

A következő lépés, hogy munkacsoportok alakulnak, amelyek összefésülik ezeket, beépítve az eddigi társadalmi és szakmai észrevételeket, így még ebben az évben a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program, amelynek gerince az öt nemzeti program. Az eddigi dokumentumokat Kásler Miklós átküldte többek között az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, az országos tiszti főorvosnak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, ezek együttműködésével zajlanak a további egyeztetések.

A miniszter lapunknak elmondta, a nemzeti egészségprogramok a Nemzeti Rákellenes Program struktúrájára fognak épülni, amelyet 1993-ban éppen Kásler professzor irányításával az Országos Onkológiai Intézet állított össze, és amely a WHO irányelveinek egyik alapmunkájává vált.

A program részeként előírták a szűréseket, a diagnosztikát, a terápiás lehetőségeket, a betegség kezelésének oktatását, a kutatás-fejlesztést, a személyi feltételeket, a társadalmi szervezetek szerepét, a rehabilitációt és mindezek alapján a szükséges finanszírozást – ezek a szempontok adják majd tehát a programok vezérfonalát.

A rákkontroll programja magában foglalta, hogyan kell átalakítani az onkológiai rendszer struktúráját és hogy az egyes ellátási szinteknek – megyei, regionális onkológiai osztályok és országos onkológiai intézet – mi a konkrét feladata. – A korábbi 400 helyett 139-re csökkentették az onkológiai ellátóhelyek számát: az ésszerű központosítással a betegutak és a várakozási idő rövidültek, a kezelések hatékonysága pedig növekedett – emelte ki Kásler Miklós.

– A javuló tendenciától függetlenül a daganatos és keringési megbetegedések adják a hazai összhalálozás 75 százalékát, így e két betegségcsoportról szóló program kiemelt jelentőségű – mondta el a miniszter. Hozzátette, bár a népegészségügyi program gerincét az öt betegségcsoportról szóló program fogja adni, szó lesz benne a többi betegségről, így például a cukorbetegségről és a magas vérnyomásról is.

Kiemelte, az összes nemzeti program domináns része a megelőzés: már óvodától kezdve az oktatás részévé kell tenni, hogy az egészséges életmód természetessé váljon, illetve időben felismerjék az egyes betegségek tüneteit.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a jövő évben emelkedik a tárca támogatása, így többet fordítanak majd az egészségügyre, és ebből jutni fog a népegészségügyi programra is. Hozzátette, az ellátórendszer struktúrájának átszervezésével a finanszírozási lehetőségek is javulni fognak.

A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy a népegészségügyi program eredményei tizenöt-húsz éven belül lesznek látványosak, tehát hosszú távban kell gondolkodni, nem négyéves politikai ciklusokban. – A program soha nem végleges, hiszen az orvostudomány és technológia fejlődésével, a betegségek jellegének változásával állandó korrekciókat igényel – hangsúlyozta Kásler Miklós.

– A mostani népegészségügyi program rekordgyorsasággal készül, összevetve például a Kertai-féle népegészségügyi programmal, amelynek kidolgozásához négy évre volt szükség az Antall-kormány idején. Az eddigi programokhoz képest az is változás, hogy hatósági jogkörökkel látják el, így garantálják a betartását – összegezte a miniszter.”

Forrás:
Növelni kell a várható élettartamot; Szilágyi Anna; Magyar Idők; 2018. augusztus 3.

A high-tech export arányában az Európai Unió élén jár Magyarország

„Magyarország sikertényezői a nyugati piacokhoz való földrajzi közelség, a fejlett tudástőke és a tény, hogy jó itt élni – mondta lapunknak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Arra törekszünk, hogy a külföldi vállalatok minél nagyobb arányban hozzák Magyarországra kutatás-fejlesztési, dizájntervezési, marketing- és értékesítés utáni szolgáltatásaikat – mondta a Világgazdaság kérdésére György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Kiemelten a nagy hozzáadott értékű beruházásokat kell támogatni, amelyek magas bérek fizetésére adnak lehetőséget, ugyanis így lehet feljebb kerülni az értékláncban. A támogató környezethez hozzátartozik az infrastruktúra is, amely a közművek, az internet és a közlekedés fejlesztését egyaránt magában foglalja. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár aláhúzta: a kutatás-fejlesztési forrásoknak az ITM-nél történő koncentrálása lehetővé teszi, hogy a versenyképesség javítására költhessük a pénzt. Ugyanakkor a kormánynak nem célja, hogy a piaci mechanizmusok és a verseny fegyelmező erejét kiiktassa.

Jól jelzi a magyar gazdaságszerkezet erősségét, hogy a high-tech export aránya a teljes exportban Magyarországon a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az a cél, hogy az ebből származó magas jövedelem minél nagyobb hányada maradjon a magyar munkavállalóknál és a vállalatoknál – fejtette ki György László. Magyarország sikertényezői a nyugati piacokhoz való földrajzi közelség, a fejlett tudástőke és a tény, hogy jó itt élni. Nem véletlen, hogy sok globális vállalat hozza az országba a szolgáltatóközpontját. Az államtitkár szerint, ha megragadjuk az új ipari forradalom nyújtotta lehetőségeket, a globális átalakulások nyerteseivé válhatunk. Ekkor azt a célt is elérhetjük, hogy 2030-ra az öt olyan vezető ország közé kerülünk Európában, ahol a legjobb élni és dolgozni.

A 4 százalék alatt stagnáló munkanélküliség miatt mérföldkőhöz érkeztünk, a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a munkaintenzív helyett a tőkeintenzív fejlesztés irányába kell elmozdulni – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A robotizáció kezdeti költségei ugyan magasak, azonban megtérülnek, ráadásul sok esetben már most is olcsóbb az automatizáció, mint a munkaerő fejlesztése. Bár egyre nagyobb az ipari kapacitás, Magyarország valójában még mindig összeszerelő üzem, mivel nagyjából 50 százalék az exporthoz szükséges importarány, ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai között a legalacsonyabb hozzáadott érték.”

Forrás:
A high-tech export arányában az Európai Unió élén jár Magyarország; Ráski Péter; Világgazdaság; 2018. július 27.

Kedden jelenik meg a három centrumkórház tervpályázata

„Július 31-én, kedden jelenik meg a három budapesti centrumkórház tervezésére kiírt pályázat – jelentette be az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatón.

Kásler Miklós elmondta, a nyílt közbeszerzési kiírások az új elektronikus közbeszerzési rendszeren belül jelennek meg és bonyolódnak, két lépcsőben.

A dokumentációhoz nemcsak tervkoncepciót, hanem már beárazott kiviteli terveket is várnak, így csökkentve minimálisra a költségtúllépést – tette hozzá a miniszter.

Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügy szisztematikus fejlesztésének újabb mérföldkövéhez ért, hiszen az elmúlt évek vidéki, 500 milliárd forintból megvalósuló fejlesztései után az elkövetkező években 700 milliárd forintot fordít a főváros és a központi régió egészségügyi fejlesztésére.

Az Egészséges Budapest Program keretében megvalósuló beruházások és fejlesztések révén a jövőben három centrumkórház – a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti – jön létre a fővárosban, és további 25 kórház és 32 szakrendelő fejlesztéséről döntött korábban a kormány. A miniszter kifejtette, hogy a centrumkórházak – amelyből egy teljesen új építésű lesz – megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárás két részből fog állni. Az első etapban a nyertes pályázóktól az állam – tiszteletdíj fejében – megveszi a pályázatokat, majd ezekből a következő körben kerülhet sor a tárgyalásos közbeszerzési eljárásra.

A dél-pesti centrumkórházról szólva a miniszter elmondta, a korábban a Szent István és a Szent László Kórházak egyesüléséből létrejött intézmény jelenleg igen rossz körülmények között dolgozik, így az intézményt megfelelő, 21. századi színvonalra kívánják fejleszteni. Kifejtette: ennél a kórháznál 190 ezer négyzetméter megépítéséről, átépítéséről van szó, és az intézmény a tervek szerint a sürgősségi betegellátás egyik vezető központja lesz. Jelezte, hogy a dél-pesti centrum a jövőben szorosan együttműködik több országos intézettel, így az Országos Traumatológiai és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettel.

Ezen kívül a dél-pesti centrumkórházzal szorosan, de attól függetlenül gyógyít továbbra is a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet is. A tervpályázat célja és feladata, hogy a mostani, korszerűtlen pavilon rendszerű elhelyezkedést megszüntetve egy korszerű intézmény jöjjön létre a Szent István Kórház helyén.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a dél-budai centrumkórház egy új, zöldmezős beruházásként valósul meg a XI. kerületi Dobogón. Mint mondta, ez a beruházás az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi beruházását jelenti, és a legmagasabb színvonalat fogja képviselni mind orvostechnológiában, mind az informatika területén. A tervek szerint a betegek egyágyas kórtermekben gyógyulnak majd, a papír alapú kórlapok helyett digitális eszközökön vezetik a betegadatokat, mentőállomás kap helyet, valamint két mentőhelikopter leszállására alkalmas úgynevezett heliportot is kialakítanak majd.

Gulyás Gergely szerint a dél-budai, budai kerületek, illetve az agglomeráció kórházi ellátottsága elmarad a többi kerületétől, ezért merült fel egy új kórház építésének ötlete. Az új gyógyító intézmény a tervek szerint öt év múlva nyitja meg kapuit, és 1,2 millió ember ellátásáért felel majd. A kórházban dolgozók részére nővérszálló épül majd, ezen kívül egy bölcsőde és egy óvoda is helyet kap.

Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára az észak-pesti centrumkórház megújításáról beszélt. Mint mondta, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) jelenlegi két telephelyéből egy lesz, a Podmaniczky úti telephelyet integrálják. Az EBP-n belül a kórház fejlesztésére 9,3 milliárd forint jut, amiből megszüntetik a Róbert Károly körúti telephelyen a pavilonos rendszert és kiürítik a Podmaniczky utcai telephelyet. A két telephely összevonásával egy 1500 ágyas kórház jön létre – mondta az államtitkár, aki kiemelte, hogy bővítik a Honvédkórház sürgősségi betegellátó centrumát. Szabó István erről azt mondta, jelenleg a centrum kapacitása naponta 60-80 beteg ellátását teszi lehetővé, azonban ezt az infrastruktúrát már jelentősen „kinőtték.” Az átalakítás nyomán 250 sürgős ellátásra szoruló beteget fognak tudni ellátni naponta – emelte ki.

A budapesti és Pest megyei egészségügyi fejlesztéseket összefogó EBP-re a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot fordított, ebből 21,7 milliárdot orvostechnikai eszközök beszerzésére, 18,3 milliárdot pedig az építészeti tervezés megkezdésére.

A jövő évi költségvetésben további 41,9 milliárd forint tervez a kormány az EBP fejlesztéseire fordítani.”

Forrás:
Kedden jelenik meg a három centrumkórház tervpályázata; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. július 30.
Lásd még: Tervpályázati kiírás; Közbeszerzési Értesítő; 2018/147; 2018. augusztus 3.

Új elnök-vezérigazgató a VOLÁNBUSZ élén

„Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Dávid Ilonát nevezte ki a VOLÁNBUSZ Zrt. elnök-vezérigazgatójának. Fekete Antal, a cég korábbi vezetője közös megegyezéssel távozik.
Dávid Ilona közgazdász, 2010-2012-ig a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2012-től a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és a GYSEV Zrt. igazgatóságának elnöke, 2017-óta MOL Nyrt. felügyelő- és auditbizottsági tagja. A GYSEV Zrt.-ben és a MOL Nyrt-ben vállalt tisztségét a jövőben is betölti. Irányítása alatt a MÁV csoport adósságállománya ötödére esett vissza, a társaság nyereségessé vált és komoly hatékonyságnövelő lépéseket tett a cég sikeres működésének érdekében.

A leköszönő vezérigazgató, Fekete Antal 2015. áprilisától irányította eredményesen a VOLÁNBUSZ Zrt.-t, közös megegyezéssel történő távozását követően pedig más területen képzeli el a jövőjét.”

Forrás:
Új elnök-vezérigazgató a VOLÁNBUSZ élén; kormany.hu; 2018. augusztus 2.

Új elnök-vezérigazgató a MÁV élén

„Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Homolya Róbertet nevezte ki a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. élére. A sikeres menedzser Dávid Ilona, korábbi elnök-vezérigazgató közös megegyezéssel távozik a cégtől és a jövőben a miniszter felkérésére a VOLÁNBUSZ Zrt. irányítását fogja ellátni.
Homolya Róbert jogász, közlekedéspolitikai szakember. 2015 és 2017 között a Miniszterelnökségen töltött be miniszterelnöki biztosi, majd kormánybiztosi pozíciót, 2017-től pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként látta el a szakterület irányítását.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Volán-társaságok reorganizációjára, megújítására kérte fel Dávid Ilonát, elismerve ezzel a MÁV elnök-vezérigazgatójának vállalatvezetői, gazdasági és szervezéstechnikai erényeit. A társaság Dávid Ilona vezetése alatt modern, az adósságait megbízhatóan, jó ütemben törlesztő, sikeres, az elmúlt két üzleti évet már nyereséggel záró nagyvállalattá alakult. Irányításával Európa legnagyobb egységes Flirt motorvonat járműflottáját sikerült Magyarországra hozni, nevéhez fűződik a 2017-ben megkezdett bérfelzárkóztatási program, elindult számos pályafelújítás, illetve az utasok kényelmét és a biztonságos és pontos vasúti közlekedést szolgáló fejlesztés.”

Forrás:
Új elnök-vezérigazgató a MÁV élén; kormany.hu; 2018. augusztus 2.

Átalakul az MNV Zrt.

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megváltozott feladat- és hatásköréhez kapcsolódóan Szivek Norbert, a társaság vezérigazgatója 2018. augusztus 31-i hatállyal, közös megegyezéssel távozik az MNV Zrt. éléről. Utódjának kinevezéséről hamarosan döntés születik. Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a jövőben a nemzeti vagyon kezelésének stratégiai kérdéseiben tanácsadóként számít Szivek Norbert szaktudására.
Szivek Norbert 2015 és 2018 között vezette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, ebben az időszakban közel 400 milliárd forinttal növekedett az állami társaságok és további 2500 milliárd forinttal az MNV Zrt. által kezelt ingatlanvagyon értéke. Nevéhez fűződik továbbá az állami vagyonelemek átlátható értékesíthetőségét lehetővé tevő elektronikus aukciós rendszer bevezetése is.”

Forrás:
Átalakul az MNV Zrt.; kormany.hu; 2018. augusztus 2.

Új vezetők az MVM és az NKM élén – létrejöhet az állami energiaóriás

„Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélkül miniszter Kóbor Györgyöt nevezi ki az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. élére. Az MVM új elnök-vezérigazgatója, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. igazgatóságának elnökeként továbbra is részt vesz a társaság irányításában. Az NKM vezérigazgatói feladatait Hiezl Gábor, a társaság eddigi digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettese veszi át.

„Mára a nemzeti tulajdonú energetikai társaságok, az MVM és a Nemzeti Közművek az ország legjelentősebb cégcsoportjaivá váltak, együttesen képesek ellátni az energetikai értéklánc minden részét, többek között a termeléstől az elosztáson és a kereskedelmen át az ügyfelekig. Mindez indokolttá teszi, hogy a meglévő kapacitást, tudást és ügyfelek kiszolgálását egy nagy, egységes nemzeti energetikai társaságcsoport tartsa kézben az MVM és NKM bázisán.” – mondta Kóbor György az MVM elnök-vezérigazgatója és az NKM igazgatóságának elnöke.

„A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően ma a lakossági földgáz és áram ára az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Mivel több mint 4 millió partnerünk van a lakossági ügyfelektől a nagyvállalatokig, meghatározó, hogy olyan ügyfélélményt nyújtsunk, ami miatt a lehető legtöbben ügyfeleink szeretnének lenni” – mondta Hiezl Gábor, az NKM vezérigazgatója.

Dr. Zsuga János, az MVM eddigi vezérigazgatója közös megegyezéssel távozott. Dr. Zsuga János a cégcsoport versenyképességének növelése érdekében jelentős kultúraváltási és reorganizációs projektet indított. Vezetése alatt nagyszabású megújuló energiatermelés-fejlesztési program kezdődött 2017-ben az MVM Csoportban, amellyel Magyarország legnagyobb megújuló energia termelőjévé válik. Az elmúlt években sikeresen zárta a társaságcsoport a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási programját, amely a 2030-as évek végéig garantálja a stabil, kiszámítható és az ország energiaellátásának alapját képező nukleáris blokkok üzemelését. Az MVM Csoport az energiapiaci verseny élénkülése és a nemzetközi árnyomás közepette is megőrizte stabil, 100 milliárd Ft-ot meghaladó EBITDA-termelő képességét.

Kóbor György 2016 októberétől volt az NKM elnök-vezérigazgatója, ahol a nemzeti energetikai közműszolgáltatás hatékony, országos kiterjesztését és a modern, innovatív, egykapus ügyfélkiszolgálás kidolgozását irányította. Korábban 2010 és 2012, valamint 2013 és 2016 között az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese, illetve 2012-2013 között a MET Power Hungary Kft. vezérigazgatója volt. Ezt megelőzően 8 évig az E.ON Energiakereskedő Kft. ügyvezető igazgatója, majd az EON. Hungária Zrt. energia-beszerzésért és energia-értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese volt.

Hiezl Gábor 2016 decemberétől töltötte be az NKM kereskedelmi, majd digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettesi pozícióit. 2013-2016 között a MET Power Hungary Kft. portfolió menedzsment igazgatója volt, majd 2016 decemberéig az E2 Hungary Zrt-ben kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 2000-től 2013-ig az E.ON Csoport kereskedelmi területein töltött be vezetői pozíciókat.[NKM]”

—

„Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélkül miniszter Kóbor Györgyöt nevezi ki az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. élére. Az MVM új elnök-vezérigazgatója, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. igazgatóságának elnökeként továbbra is részt vesz a társaság irányításában. Az NKM vezérigazgatói feladatait Hiezl Gábor, a társaság eddigi digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettese veszi át. A lépések egyben azt is jelentik, hogy a két állami vállalat működését az eddiginél jóval szorosabban összehangolják, egy nagy, egységes energetikai társaságcsoportot kialakítva.
Mára az állami tulajdonú energetikai társaságok, az MVM és a Nemzeti Közművek az ország legjelentősebb cégcsoportjaivá váltak, együttesen képesek ellátni az energetikai értéklánc minden részét, többek között a termeléstől az elosztáson és a kereskedelmen át az ügyfelekig.
…
Bár a közlemény nem fogalmaz egyértelműen, ugyanakkor megerősíteni látszik azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint az MVM összeolvadhat az NKM-mel.

A területen az utóbbi egy-két napon alaposan felpörögtek az események. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tegnap más cégek mellett hirtelen az MVM irányítását is átvette az MNV-től – derült ki a Magyar Közlönyből. A tulajdonosi struktúra már korábban úgy alakult ki, hogy az támogatta az egységes társaságcsoport kialakulását, az NKM tulajdonosai ugyanis 50%-ban a magyar állam és az MFB Zrt. és 50%-ban az MVM Zrt. Maga az NKM felépítése is ezt a koncepciót követi. A társaság egyebek mellett a Főgáz és a Démász beolvasztásával fokozatosan a lakossági gáz- és áramszolgáltatás vezető szereplője lett az elmúlt években, és már gőzerővel építi a távhő-szolgáltatási üzletágát is.[NRGReport]”

Forrás:
Új vezetők az MVM és az NKM élén; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2018. augusztus 2.
Vezércsere az MVM-nél és az NKM-nál – Létrejöhet az állami energiaóriás; NRGReport; 2018. augusztus 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Határokon átnyúló, egységes digitális szolgáltatások bevezetése a visegrádi országokban – elkészült a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. koncepciója

„Határon átnyúló, egységes digitális szolgáltatások bevezetésének feltételeit tartalmazó dokumentumot hozott létre a 100%-ban állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. A V4 tagországok szakmai szervezeteivel folytatott egyéves konzultációs folyamat végén a tegnapi napon a Visegrádi Csoport Magyar Elnökségének honlapján publikálta a Társaság a „V4 Smart Platform White Paper” dokumentumot.
A 2016-2017. évi lengyel Visegrádi Elnökségi Program során megkezdett – a digitalizáció területét érintő – törekvéseket folytatva, a 2017-2018-as magyar Elnökségi Program Digitális Visegrád alpontjába megfogalmazásra került a V4 Smart Platform Projekt, amellyel a magyar V4-elnökség egy közös, digitális szolgáltatási tér kialakítását kezdeményezte. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által elindított V4 Smart Platform kialakításának célja, hogy a V4 tagországokban közösen bevezethető, egységesen átjárható és a lakosság kényelmét, a közigazgatást segítő elektronikus szolgáltatások valósuljanak meg. A V4 Smart Platform Projekt fókuszai között szerepel a V4 digitális szakmai közösség létrehozása, továbbá megfogalmazásra kerültek az ún. határokon átnyúló lehetséges szolgáltatásfejlesztési javaslatok, amelyek a „V4 Smart Platform White Paper” című dokumentumban kerültek összefoglalásra.

„A V4 Smart Platform Projekt létrehozásával az volt a célunk, hogy a visegrádi tagországok digitális szolgáltatásait meghatározó szakmai szervezetek és vállalkozások szinergiáin alapuló kölcsönös, egymás előnyeit szolgáló együttműködések alakuljanak ki. Olyan együttműködési lehetőségeket kerestünk, amelyek hosszútávon túlmutathatnak a magyar elnökségi időszakon, amely a V4 tagországokban közösen bevezethető, egységesen átjárható, a lakosság kényelmét és a közigazgatást segítő elektronikus megoldásokat támogatja. A V4 Smart Platform Projekt megvalósításával összefüggésben három területet, az egységes közlekedési (mobilitási), az egységes turisztikai és az egységes elektronikus és mobilfizetési szolgáltatásokat azonosítottuk be, mint olyan területeket, ahol átjárható elektronikus szolgáltatásokat lehet elindítani. A V4 Smart Platform White Paper dokumentumban a következő időszak fejlesztési irányait mutatjuk be, azokat a javaslatokat, amelyekkel a visegrádi tagországok az Európai Unión belül képesek lehetnek egységes elektronikus szolgáltatások kialakítására és bevezetésére – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.”[Nemzeti Mobilfizetési Zrt.]”

—-

„A 2017-2018-as magyar V4 elnökségi program Digitális Visegrád prioritása tartalmazta a V4 Smart Platform projekt elindítását, amellyel a magyar elnökség egy közös, digitális szolgáltatási tér kialakítását kezdeményezte. A projekt összhangban van a korábbi V4 elnökségek és a 2017. márciusi varsói V4 kormányfői csúcs azon elhatározásával, hogy a visegrádi országok tovább erősítsék együttműködésüket a digitalizáció és az innováció területén.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által elindított V4 Smart Platform kialakításának célja, hogy a V4 tagországokban közösen bevezethető, egységesen átjárható, a lakosság kényelmét és a közigazgatást segítő elektronikus szolgáltatások valósuljanak meg. A V4 Smart Platform projekt fókuszai között szerepel a V4 digitális szakmai közösség létrehozása, illetve a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által készített „V4 Smart Platform White Paper” című dokumentum foglalja össze a határokon átnyúló lehetséges szolgáltatásfejlesztési javaslatokat. A V4 Smart Platform White Paper vázát, valamint a kezdeményezés folytatásával kapcsolatos javaslatokat számos V4 és V4+ körű konferencia, illetve partneri workshop (Iparági Workshop Budapest, Digital Visegrad 4 Europe Ljubljana, V4 Smart Platform Nemzetközi Workshop Pozsony, 2.SSCC/Metroonline 2018 Nemzetközi Konferencia és Smart City Klaszter Workshop Poprád) szakértői egyeztetései alapozták meg…[Elnökség]”

Forrás:
Egységes digitális szolgáltatások a V4-en belül; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2018. július 30.
Megjelent a 2017/18-as magyar V4 elnökség keretében elindított V4 Smart Platform szakmai dokumentuma; A Visegrádi Csoport magyar elnöksége; 2018. július 27.
V4 Smart Platform – White Paper (PDF)

Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés

„Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ehhez mindössze egy kérelmet kell benyújtani, a lehetőséggel egyéni vállalkozók is élhetnek.

A NAV közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a részletfizetés kérésére január 1-étől új adóalanyoknak is lehetőségük van. Részletekben nemcsak természetes adózók, hanem egyéni vállalkozók és áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek is fizethetnek. Jelentősen emelkedett az összeghatár is, a korábbi kétszázezer forint helyett már ötszázezer forint adótartozásig, és a korábbihoz képest akár duplájára, maximum 12 hónapra kérhető a pótlékmentes részletfizetés. Kivétel ez alól a személyijövedelemadó-előleg és a levont jövedelemadó, a beszedett adó, valamint a levont járulékok.

A kérelmet benyújtóknak az automatikus részletfizetés kérését indokolniuk sem kell, továbbá a NAV nem vizsgálja az egyébként szükséges feltételeket, például a fizetési nehézség fennállását és az igénylő jövedelmi helyzetét. A pótlékmentes részletfizetési kedvezményt a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi az adóhivatal.

NAV honlapjáról, a Letöltések – Egyéb menüpontból elérhető automatikus részletfizetési kérelem beküldhető postán vagy személyesen is leadható a NAV ügyfélszolgálatain. Akinek van ügyfélkapuja, akár otthonról, néhány kattintással elküldheti kérelmét a FAM01-es nyomtatványon elektronikusan. Az egyéni vállalkozók, mivel elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, kizárólag ügyfélkapun nyújthatják be kérelmüket.

Fontos az engedélyező határozatban megszabott fizetési határidők betartása, mert ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

Aki nem jogosult az automatikus részletfizetési kedvezményre, kérheti az általános szabályok szerinti fizetési könnyítést, melyről a NAV 30. számú információs füzete tartalmaz részletes információkat. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelme illetékmentes.”

Forrás:
NAV: Egyéni vállalkozók is kérhetnek részletfizetést; Piac&Profit; 2018. augusztus 3.
3009/2018. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. július 27. (PDF)

Informatika, távközlés, technika

Digitalizálja vágány­hálózatát a Német Vasút

„A mesterséges intelligencia feladata lesz a váltókon, a vágányokon és a kerekeken lévő hibák felismerése, ezáltal a károk és balesetek megelőzése.

A Német Vasút (DB) több tízmilliárd eurót akar vágányhálózata digitalizálására fordítani. A munkában főszerep jut a Konux nevű müncheni startupnak, amely mesterséges intelligencia segítségével vadászik a sínek és más infrastruktúrák hibáira. Ezáltal csökkenhet a fennakadások száma, javulhat a pontosság, a vasúttársaság pedig megbízhatóbbá válhat. Jelenleg a DB 79 százalékos pontosságot tud felmutatni, míg a japán és a kínai vasutaknál ez az arány több mint 99 százalék, de még a svájci és a holland vasút is pontosabb a németnél.

A német konszern első lépésként a vasútvonalakat és a járműveket akarja alaposabban monitorozni. 2020-ig 30 000 darab olyan váltót látnak el szenzorokkal, amelyeken 160 kilométer/órás vagy nagyobb sebességgel haladhatnak át a szerelvények. A mesterséges intelligencia segítségével a Konux megpróbálja bizonyos minták alapján kiszűrni a vibrációkat, valamint más árulkodó zajokat és zörejeket. A vállalkozás már a svéd vasutat is ellátja érzékelőkkel.

Andreas Kunze, a Konux műszaki vezetője kifejtette, hogy vasútspecifikus dolog, hogy az üzemzavarok mindig nagyon magas költségűek és komoly állásidőt, valamint késéseket is okoznak. A DB eddig statisztikai modellekkel igyekezett kiszűrni a hibás váltókat. Amennyiben valószínűsíthető volt, hogy egy berendezés vagy vonalszakasz hibás lesz, évente kétszer kiküldtek valakit, aki megvizsgálta azt. A mesterséges intelligencia viszont tanulni fog az évenkénti több millió vonatáthaladásból, ráadásul azt is kimutatja majd, hogy milyen hatásokat és károkat okoznak az olyan külső tényezők, mint a hőmérséklet, az erős esőzések, valamint az egyes szerelvények sebessége és súlya.

Kunze leszögezte, hogy az ő mesterséges intelligencia rendszerük felismeri a mintákat és a feljegyzett adatok kombinációját. A Német Vasút azt remélte, hogy a Konux mesterséges intelligencia rendszerével a teljes vágányhálózatot érintő összes zavar tíz százaléka elkerülhető.

A Német Vasút teherszállítási üzletága (DB Cargo) 2016 óta 500 tehervagon bevonásával teszteli azt az új rendszert, amelyet Frankfurt am Mainból irányítanak. Az egyes vasúti kocsikat számos szenzorral, többek között GPS-szes nyomkövetővel, nedvességmérővel, hőmérővel és ütközésérzékelővel szerelték fel, s az adatokat a DB Cargo számítógépeinek továbbítják. Így a jövőben a tehervagonokról pontosan tudni fogják, hogy hol és milyen állapotban vannak, s mikor kell szervizbe kerülniük. Emellett a konszern hálózatba köti a 152-es sorozatú Eurosprinter ES64F, valamint a Vectron típusú, 170-es és 191-es sorozatú járműveket.”

Forrás:
Digitalizálja vágány­hálózatát a Német Vasút; SG.hu; 2018. augusztus 4.
Lásd még: Sensor Analytics Solutions for Predictive Maintenance – KONUX

Innovációs csomópontokkal segíthetik a kis- és középvállalati szektor fejlődését

„Akár három év társaságiadó-mentesség is járhat az új vállalkozásoknak, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatát a gyakorlatba is átülteti a kormány. A startupokat nemcsak kedvezményekkel, hanem know-how-val is támogatná a jegybank.
A kkv-k versenyképességének javítása érdekében egyetemközpontú innovációs öko­szisztéma kialakításán dolgozunk, azaz olyan tudás- és innovációs csomópontokat hozunk létre, ahová bizalommal fordulhatnak a magyar vállalkozások a problémáikkal, legyenek azok technológiai, üzleti vagy kutatás-fejlesztési kihívások – mondta a Világgazdaságnak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Öt ipar 4.0 mintagyár is létrejött, ezekbe a vállalkozók bemehetnek, s elleshetik a már működő digitális megoldásokat. György László hozzátette: esetenként azt tapasztalták, hogy egy egyszerű digitális termelésmenedzsment-megoldás több eredményt hoz, mint a legújabb technológia alkalmazása. E fejlesztésekhez természetesen szükség van a megbízható digitális alap-infrastruktúrára, amelynek kialakítására szintén jelentős forrásokat költenek.

A vállalatok csak annyira tudnak versenyképesek lenni, amennyire a munkavállalóik azok, így a felnőttképzéseknek kiemelt szerepük van és lesz a jövőben is. Ez a magyar bérek növekedésének és a munkahelyek megőrzésének kulcsa az államtitkár szerint. Számos egyéb terv mellett dolgoznak egy online platformon, amelyen keresztül mindenki megnézheti, hogy az általa kiszemelt képzés elvégzésével milyen eséllyel tud elhelyezkedni az adott szakmában, s mekkora fizetésre számíthat. Az ITM tisztségviselője kiemelkedő problémának tartja, hogy amíg a kkv-szektorban a bérhányad 56 százalékos, addig a multinacionális nagyvállalatoknál csupán 43 százalék az arány, vagyis alulfizetik a munkaerőt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontjából 28 szól a kkv-stratégiáról; összesen hét terület fejlesztését javasolják. Elsőként a mérethatékonyságból fakadó hátrányokat kellene leküzdenie a szektornak, amit adókedvezményekkel ösztönöznének. Az MNB szerint lényeges lenne egy innovatív vállalkozói ökoszisztéma kialakítása, ezt a kutatás-fejlesztési beruházást végző vállalatok járulékkedvezményével, nonprofit tanácsadó központ létrehozásával és a Neumann János-alappal támogatnák. Csökkentenék az adminisztratív terheket – így a cégek a fő tevékenységükre koncentrálhatnának –, hatékonyabb tőkemozgatást tennének lehetővé, s széles körű vállalati kötvénypiacot hoznának létre.”

Forrás:
Innovációs csomópontokkal segíthetik a kis- és középvállalati szektor fejlődését; Ráski Péter; Világgazdaság; 2018. augusztus 1.
Szerkesztői megjegyzés: Vélhetőleg az „innovation hub” kifejezésre gondolnak, amikor „innovációs csomópont”-ot emlegetnek. Ugyanerre mások (például az MNB, korábban) az innovációs központ kifejezést használták.
Lásd még: Digital Innovation Hubs; European Commision, Digital Innovation Hubs – Smart Specialisation Platform (az összes uniós tagország innovációs központja, kereshető formában)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egy év alatt húsz százalékkal nőtt az elektronikus számlabefizetések száma a Díjnetnél

„Egy év alatt húsz százalékkal nőtt a Díjneten keresztül végrehajtott elektronikus számlabefizetések száma, míg 2017 első hat hónapjában 2 millió 165 ezer, idén január-júniusban már 2 millió 589 ezer befizetési tranzakciót regisztráltak a rendszerben – közölte a cég az MTI-vel.
A Díjnet közleménye szerint az idei első félév végére 640 ezer fölé emelkedett a társaság regisztrált ügyfeleinek száma, ami egy év alatt 11 százalékos bővülés.

A Magyar Posta és a Takarék Csoport közös tulajdonában álló független e-számlakezelési szolgáltató 2018 első félévében összesen több mint 4,6 millió számlát mutatott be a nála regisztrált fogyasztóknak, vagyis idén már a bemutatott számlák többségét, 56 százalékát fizették ki a Díjneten keresztül, bankkártyás, regisztrált internetbankos vagy mobiltelefonos fizetéssel. A többi számla kiegyenlítése főként egyedi átutalással, csoportos beszedési megbízással, illetve a szolgáltató felé történő egyedi befizetéssel történt.

A rendszeren keresztül elérhető szolgáltatók köre négy szolgáltató csatlakozásának eredményeként egy év alatt 29-re nőtt. A legtöbb számlát idén is a Díjbeszedő Holding Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a UPC Magyarország Kft., az NKM Földgázszolgáltató, a FŐTÁV Zrt., illetve az E.ON mutatta be a rendszeren keresztül.

Garamszegi Tamás, a Díjnet vezérigazgatója elmondta: már alacsony számú ügyfélkör mellett is jelentkeznek az elektronikus számlázás előnyei, a számlázási költségek csökkenéséből származó megtakarítás, emellett erősödik a díjfizetési fegyelem.

A társaság szolgáltatásait használó fogyasztók a számláikat egy helyen, elektronikus formában kapják, amelyek beérkezéséről ugyanúgy e-mailben figyelmezteti őket a rendszer, mint a közelgő lejárati határidőre. A Díjnet rendszerébe beérkező számlák kiegyenlítésére számos lehetőség választható, a múltbéli fizetési tranzakciók megtekintésére és a számlák letöltésére pedig a bemutatásukat követő legalább 18 hónapig van mód.

A Díjnet Zrt. Magyarország független e-számlakezelési szolgáltatója, a társaság regisztrált ügyfeleinek száma jelenleg meghaladja a 640 ezret.

Tavaly a Díjnet nettó árbevétele 658,3 millió forint volt, adózott nyeresége 45,67 millió forintot ért el. 2017-ben az e-számlakezelő cégen keresztül megvalósított fizetési tranzakciók összege 43,7 milliárd forint volt, 36 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 32,1 milliárd forintot.”

Forrás:
Egy év alatt húsz százalékkal nőtt az elektronikus számlabefizetések száma a Díjnetnél; Webrádió/MTI; 2018. július 26.

A legtöbb önkormányzati agrárgazdaságban nincs ok panaszra

„Bár a száraz kora tavasz és a csapadékos nyár nem kedvezett a mezőgazdaságnak, a legtöbb önkormányzati gazdaságban nincs ok panaszra, az időjárás csak Hajdúnánáson okozott komolyabb veszteségeket. Az viszont kiderül összeállításunkból, hogy a közfoglalkoztatás visszaszorulása miatti munkaerőhiány mindenhol fejtörést okoz.

Időben le tudták aratni a 17 hektáron termesztett búzát a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshidán, így az eső nem tett kárt a termésben. Eszes Béla polgármester lapunknak arról számolt be, hogy ebben az évben 8 hektáron napraforgót vetettek, emellett 10 hektár legelőjük, lucernásuk van.

– A búzából több mint 6 tonnát arattunk hektáronként, így nincs okunk panaszra – tette hozzá. Jánoshidán már most a jövőt tervezik, legközelebb várhatóan 17 hektár repcét vetnek, a napraforgót pedig búza váltja majd.

– Van malmunk, így a búzából lisztet őrölünk, amit eladunk, a gabona egy részét pedig az állataink eszik meg. Van egy 120 anyából álló birkaállományunk, tartunk sertéseket, és van körülbelül 40 vaddisznónk is – mondta.

A szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszatenyőn körülbelül 29 hektáron szántóföldön, egy hektáron pedig fóliában termesztenek növényeket, például paprikát, paradicsomot és uborkát. Építettek hozzá egy savanyítóüzemet, ahol a termést fel lehet dolgozni.

– Szarvasmarhákat is tartunk, amihez van egy modern tejfeldolgozó és sajtkészítő üzemünk, a tejet itt használjuk fel. Emellett sertéseink is vannak, évente 1500 állatot tudunk leadni vágóhídra, ez az ágazat megy talán a legjobban – hangsúlyozta Kazinczi István polgármester. Hozzátette: konyhát is üzemeltetnek, több mint ezer főre főznek, hat településre szállítanak ételt. Tiszatenyőn gondot okoz, hogy egyre kevesebb a munkaerő.

Hajdúnánáson szintén azon fáradoznak, hogy a közfoglalkoztatásra alapozva felépített gazdálkodást miként tudják átalakítani és versenyképessé tenni, mert az elsődleges munkaerőpiac itt is elviszi az embereket.

A rendszert megpróbálják szövetkezeti formában továbbvinni és piaci alapon működtetni.

– Amikor elkezdtük a közfoglalkoztatási programot, 14 százalék körül volt a munkanélküliség, most pedig 5-6 százalék környékén van – jegyezte Hajdúnánás polgármestere. Szólláth Tibor Zoltán elmondta: a jól felépített, ökológiai alapon működő komplett rendszer termőre fordult, ráadásul hamarosan vágóhidat adnak át, bővítik a húsfeldolgozó üzemet, közben termelői boltot nyitnak Debrecenben.

– Ami a gazdaságot illeti, az év eddig nem volt rossz, mivel biogazdálkodást folytatunk, értékesítési gondjaink nincsenek – tette hozzá. A településen egyébként őshonos állatokat tartanak – szürke marhát, bivalyt, magyar tarkát, mangalicát, racka juhot és kecskéket –, amelyeknek megtermelik a takarmányt.

A közeli Balmazújvárosban 25 hektáron gazdálkodnak, ebből 3 hektár gyümölcsös, amely ezután fordul termőre.

– Emellett 3,5 hektáron takarmánykukoricát, egy hektáron uborkát, 3-3 hektáron burgonyát és többféle paprikát, 4 hektáron vegyes zöldségféléket termesztünk, és van 4,5 hektáron lucernásunk és 2 hektár kaszálókeverékünk is. A szálas takarmányt az állatállománnyal etetjük fel, hortobágyi racka juhokat és sertéseket tartunk, emellett van háromszáz tojónk is – közölte Zsupos Attila, a helyi közfoglalkoztatás vezetője, hozzátéve: a munkaerő­hiány náluk is nehézségeket okoz.

A bárányhúst az önkormányzat éttermeiben használják fel, a tojást pedig a Balmaz Tésztagyártó Szociális Szövetkezetnek értékesítik. A megtermelt zöldség egy részét eladják, egy részét saját savanyítóüzemben dolgozzák fel. Az onnan kikerülő termékek pedig részben szintén az önkormányzat éttermeibe kerülnek, részben a lakosság vásárolja meg azokat.”

Forrás:
Nem panaszkodhatnak a termésre az önkormányzati gazdaságokban; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2018. augusztus 4.

Milyen munkapiaci lehetőségei lennének a közszféra leépített dolgozóinak?

„Varga Mihály pénzügyminiszter is megfontolandónak tartja, hogy a munkaerőhiányt jelentősen enyhíteni lehetne a közszféra dolgozói létszámának leépítésével. Azonban az álláspiacon olyan típusú munkakörökben van nagy hiány, amely korántsem vág a közszféra szellemi alkalmazottainak profiljába, márpedig a többséget ők alkotják. Így sokan lennének olyanok, akik a „tetszik, nem tetszik, a munkát el kell végezni” alapon, kényszerből válthatnának állást. Milyen realitása van ennek?

Körülbelül 100 ezer főt lehetne átcsoportosítani a költségvetési szférából a versenyszférába, persze nem azonnal, hanem mintegy 3-4 éves időtávban, a programot azonban célszerű lenne a lehető leghamarabb elkezdeni – szorgalmazza a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nemrég napvilágra került tervében, amely némileg hasonlít a 2016-ban a Miniszterelnökség által felkarolt, majd hamvába holt átcsoportosítási elképzeléshez.

Nem puszta bürokráciacsökkentés
Komoly háttérelemzésre lenne szükség, hogy hol és hány ember, milyen módon szabadítható fel, az átcsoportosítás pedig nem egyik napról a másikra, hanem programszerűen történne, meg kellene teremteni a feltételeit, hogy a közszféra szolgáltatásainak színvonala ne sérüljön – vázolta lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

A szervezet becslései szerint körülbelül 200 ezer üres álláshely van a versenyszférában, amit be lehetne tölteni (Ezek nagy többsége fizikai, illetve szakmunka). Nyilván egy részüket nincs esély ily módon feltölteni, hiszen például CNC-esztergályost nem fognak találni a közszférából. De a munkaerőhiány annyira általános, hogy szinte mindenfajta képzettségű ember áthelyezhető, vagy átképezhető a versenyszférába – állítja.

A mintegy 830 ezer embert foglalkoztató költségvetési szférának három nagy területe van. Csak egy kisebb, 100 ezres létszámú részt alkotnak a köztisztviselők, a másik kisebb – mintegy 130 ezres – csoport pedig a közfoglalkoztatottak tábora. A harmadik, egyben legnagyobb csoportot a közalkalmazottakét – ebben benne vannak az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és egyebek dolgozói – az MGYOSZ ugyancsak be kívánja vonni az átcsoportosítási programba.

Rolek szerint ugyan a költségvetési szférában a dolgozók túlnyomó része szellemi foglalkoztatott, de elég sok fizikai alkalmazott is dolgozik ott, akiket akár a feldolgozóiparban is viszonylag könnyen lehetne foglalkoztatni. A másik oldalról pedig egyre nagyobb hiány van szellemi dolgozókból is, akár pénzügyi, jogi, adminisztratív, vagy informatikai munkakörben, itt az átképzés egy járható út lenne.

A tanárok is könnyen átképezhetőek! – vélekedett. Például, ha megnézzük, hogy azok közül, akik az egyetemen tanárszakon végeznek, minimum az 50 százalékos arányban nem tanárként helyezkednek el, azt jelzi, hogy ez egy konvertálható képesség és sok helyen van irántuk fogadókészség a versenyszférában – értékelt.

Derogál-e a szerelőszalag, vagy a csemegepult?
A szellemi munkakörökből valóban nagyon kevesen szeretnének a fizikai állományba kerülni – ismerte el Rolek Ferenc. Ezt sokan nagy visszalépésnek érezhetik, de nem biztos, hogy mindenki annak fogja. Nem érdemes elfelejteni, hogy az alapszituáció, ami miatt ez a kérdés felmerült, az hogy a munkaképes korú lakosság száma, évről-évre mintegy 40 ezer fővel csökken.

Egy idő után tehát a kérdés nem úgy merül fel, hogy mi derogál és mi nem derogál, mivel e munkákat el kell végezni, amire „házon belül” található megoldás. Máskülönben tényleg az lesz, mint a nyugat-európai országokban, hogy afrikai és ázsiai vendégmunkásokat szükséges behozni, miközben a cél nem ez – figyelmeztetett a MGYOSZ alelnöke.

Az álláspiacon az élet nem ilyen egyszerű
A legnagyobb munkaerőhiány fizikai munkakörökben van: többek közt a nagy gyártócégeknél, vagy az építőipari kkv-knál, ahol 100 ezer álláshelyet lényegében azonnal be lehetne tölteni, ha lenne rá jelentkező – becsülte a Napi.hu-nak Fehér Tamás a Trenkwalder-csoport toborzásért felelős alelnöke.

Tapasztalatai szerint ugyan van munkaerőhiány a szolgáltatócégeknél (ssc), vagy adminisztrációs területen is, de ez még a tízezres nagyságrendet sem éri el. Az ssc-knél pedig gyakran 2-3 idegennyelv ismerete is elvárás. Márpedig nem valószínű, hogy az állami szektorból a több nyelvet beszélő nemzetközi kapcsolattartásban is jártas embereket fogják elküldeni, hiszen az ő munkájuk kevésbé kiváltható.

Rossz hír viszont, hogy az a kis feladatkörökre bontott klasszikus irodai adminisztrációs munka, amelyet például a hivatalokban kell végezni, a versenyszférában ritkán akad. Itt inkább projektmenedzsment folyik (amelyet jellemzően az állami szervek is kiszerveznek), az adminisztráció pedig vagy javarészt automatizált, vagy a vezetői feladatkörök közé beletartozik – részletezte a hr-szakember.

A Trenkwalder adatai alapján a fizikai, gyártósori vagy akár a mérnöki feladatokhoz képest teljesen elhanyagolható a munkaerő-kereslet a speciális szaktudást nem igénylő irodai, vagy egyéb fehérgalléros munkakörök iránt. Az alelnök szerint a leginkább kilátástalan helyzetben azok vannak, akiknek csak érettségijük van és egy bizonyos adminisztratív munkakört tanultak be, mivel ilyen pozíciókból nagyon keveset kínálnak. Például egy 5-600 fős szolgáltatócégnél 4 főnél több recepciósra nincs szükség. Talán egyedül a vezetői asszisztencia tekinthető még egy általánosabb adminisztratív feladatnak, ám ez gyakorlatilag minden esetben magas szintű nyelvtudást és diplomát igényel.

Általános tapasztalat, hogy nagyon nehéz az átjárás a versenyszféra és az állami szféra között, mert a kettő egészen más jellegű elvárásokat, tapasztalatokat feltételez. Ahol a legkönnyebb az átjárhatóság az a középszintű, vagy senior pozíciók: könyvelő, pénzügyi elemző, vagy kommunikációs jellegű szakmák, ám nagy tömegben itt sem zajlik a toborzás.

Mi több még e körben is nagy kérdés, hogy miként fogják meggyőzni a cégek igen szkeptikus hr-eseit arról, hogy egy egész életében az állami szektorban munkát végző ember beilleszthető a versenyszférában. A hr-esek jellemzően „túllihegik” ezt a kérdést és a szóbeli interjúztató gyakorta mindenáron arra gyűjt bizonyítékot, hogy miért nem fog „feküdni” az állami intézményektől érkező kollégának a feladat. Ha valaki ráadásul még 50 év fölötti is, végképp az előítéletek kereszttüzébe kerülhet – osztotta meg tapasztalatait.

Betanított munka bárkinek?
Ha például portásokat, karbantartókat küldenek el a közszférából az viszonylag egyszerűbb eset. De olyanokról nincs ismeretünk, akik a közigazgatásban dolgoztak, vagy akár középiskolai tanárok voltak tíz-húsz éven át, majd hirtelen a sarki ABC-ben kezdtek polcot pakolni, vagy padlót törölgetni – magyarázta Fehér Tamás, aki nem gondolja, hogy ez a csoport elfogadná az ilyen jellegű állásokat, vagy ha igen, akkor csakis kényszer hatására.

Ez biztos visszalépést jelenten számukra, nem beszélve arról, hogy az állami szektor értékeli a szenioritást. A bértábla rendszerben is nagyon fontos szerepet tölt be a szolgálati idő, tehát minél hosszabb ideje dolgozik a szakmában valaki, annál magasabb fizetésre számíthat. Ha ugyanakkor átlépnek például a kiskereskedelembe, ott kezdőnek számítanának és messze nem jutnának hozzá ahhoz a bérszínvonalhoz, amellyel most rendelkeznek – figyelmeztetett.

Inkább kivándorolnak majd
A munkaerő átképezhetősége, a mobilitás szempontjából magáról a munkaidőről is érdemes beszélni. Az állami szférában ez is elég jól behatárolható: rendszerint nyolckor kezdődik és 4-fél 5 kor végződik, míg sok helyen péntekenként könnyített munkarend van és már 1-3 órakor haza lehet menni.

Ehhez képest a gyáriparban több műszakos munkarend a jellemző, adott esetben éjszaka kell dolgozni, vagy hajnalban bejárni. Ez pedig nem csak a betanított munkánál van így, hiszen a termelést kiszolgáló területek munkarendje is a termeléshez igazodik. Például a raktári adminisztrátori munkakörök is jellemzően három műszakban, adott esetben hétvégi munkavégzéssel zajlanak – hívta fel a figyelmet Jáger László, a Man at Work toborzási vezetője. Egy 40-50 év fölötti embernek pedig – főleg, ha családja is van – már rendkívül nehéz más életritmust kialakítania.

De egy esetleges váltás során gondba kerülhetnek még az – elvileg – könnyű helyzetben lévő informatikusok is, akik az állami szférában rendszerint üzemeltetői feladatokat látnak el és egy bizonyos szakrendszert ismernek, miközben például az iparban tervezői feladatokra keresnek embereket, egyszerre több programnyelv ismeretét elvárva.

Jáger szerint összességében nincs realitása annak, hogy tízezreket sikerrel áthelyezzenek a közszférából a versenyszférába – nem beszélve arról, hogy az oktatás az egészségügy és a közigazgatás már így is „kifeszítve” működik az óriási létszámhiány miatt. Amennyiben mégis megtörténne a tömeges elbocsátás, az inkább a kivándorlásnak adna egy újabb löketet.

A szellemi foglalkozásúak ugyan nyomás hatására elfogadhatnak fizikai munkaköröket is – csak épp nem itthon, hanem nyugaton, ahol meg is fizetik azokat – vélekedett.

A képzések cechjét az állam állná
Azt az MGYOSZ-nál is elismerik, hogy a terv megvalósítása csak egy átfogó és hosszabb távú képzési rendszerre alapozhatna. A szervezet két típusú programot indítana el: vannak, akiknek szakmai képzésre, átképzésre lehet szüksége az adott szakmában. A másik képzés pedig azért szükséges, mert a versenyszféra és a költségvetési szféra munkakultúrája között jelentős különbség van. Ezért szükség lesz egy olyan programra, amely – akár lelki értelemben is – felkészíti az embereket egy más rendszerű munkavégzésre – ismertette Rolek Ferenc
A képzés aktív foglalkoztatáspolitikai eszközként jelenne meg és a Munkaerőpiaci Alapból, valamint a szakképzési hozzájárulás befizetéseiből finanszírozható. A költségeket számszerűsíteni egyelőre nagyon nehéz, hiszen még nem készültek el a felmérések, háttérszámítások – tette hozzá.”

Forrás:
Súlyos döntés várhat az elbocsátott közszolgákra; K. Kiss Gergely; Napi.hu; 2018. augusztus 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. augusztus 6.

Netanyahu: hatékony Twitter diplomácia, vagy geopoltikai trollkodás?
Az izraeli miniszterelnök jó ideje már a digitális diplomácia lelkes és szívós propagátora hazájában. Közismerten komolyan veszi a közösségi médiában rejlő kommunikációs, kapcsolatépítő potenciált. Gyakran és ügyesen használja a Twittert, a Fecabookot és különösen a YouTube csatornát. A „használja” ebben az esetben nem mellékes kitétel. Benjamin Netanyahu ugyanis azon maroknyi nemzetközi politikai szereplő közé tartozik, akik nem asszisztensek hadával íratják a személyes hangvételű üzeneteiket, hanem valóban maga posztolja azokat a világhálóra. A másik közismert nagypolitikai aktor, persze, jól ismert: Donald Trump a közösségi médián zajló politizálás koronázatlan fenegyereke, aki nyers, sokszor meggondolatlannak tűnő üzeneteivel már egyfajta világhálós márkanevet épített magának.
Netanyahu Twitter-folyamában azonban most – legalábbis így vélik a szakértők – több van néhány eseti közdiplomáciai üzenetnél; egy koherens, hosszú távú kampány kezd kirajzolódni. A miniszterelnöki üzenetek címzettje az iráni nép. Netanyahu kitartó következetességgel írja és küldi posztjait, amelyeket többnyire egy-egy rövid video üzenethez csatol. Szakértők szerint a legkülönösebb az e-diplomáciai kampány hangneme. Ami élesen megkülönbözteti ezeket a kommunikációkat a hírhedt Trump-féle botrány-posztoktól. A sokszor amerikai kollégájához hasonlóan nyers, sőt faragatlanul fogalmazó izraeli vezető ugyanis kifejezetten empatikus, együttértő, barátságos, és megértő hangvételben szólítja meg az egyes számú ellenségnek tekintett közel-keleti ország lakóit. Az üzenetek alapvetően az iráni mindennapok nehézségeire „játszanak rá”. A növekvő városi légszennyezést, a gyakran felbukkanó áruhiányt, a lehetőségek korlátozottságát, a növekvő kábítószer fogyasztást, a mindennapi életet árgus tekintettel felügyelő és kordában tartó vallási rendőrséget említik ezek a rövid, személyes monológok. Amelyekben kontrasztként mindig megjelenik az elnyomó, regionális háborúkba bocsátkozó iráni hatalom. Egyik oldalon a nélkülözés, másik oldalon a kalandor célokra költekező rezsim – üzenik ezek a gondosan megszövegezett, és persze farszi nyelven feliratozott posztok. Szintén visszatérő motívum a két nép hasonlóságának hangsúlyozása. Az irániak tehetségesek, vállalkozó szelleműek, a nagyvilág tele van sikeres iráni származású üzletemberekkel, technológiai szakértőkkel. Ezekhez az emberekhez hasonlóan boldogulhatnának az otthon maradó irániak milliói is – sugallja Netanyahu.
Az, hogy egy hosszan elhúzódó, gondosan megtervezett kampányról van szó, amelynek célja, hogy erőteljes nyomást gyakoroljon – még hozzá belülről, saját népe által – az Izrael ellenségének tekintett Iráni Köztársaság vezetésére, afelől nincsen kétsége egyetlen megfigyelőnek sem. Abban azonban már nagyon is eltérnek a vélemények, hogy ez az ellenség állampolgárait közvetlenül megcélzó propaganda kampány mennyire hatékony, van-e egyáltalán bármilyen eredménye? Egyesek arra hívják fel a figyelmet, hogy az izraeli miniszterelnök hónapok óta kitartóan folytatja személyes kampányát, és ez nem lehet véletlen. Bizonyára figyelembe veszi a különböző források által szolgáltatott visszajelzéseket, és teljes érdektelenség, eredménytelenség esetén aligha összpontosítaná erőit ilyen akciókra. Mások azonban erősen kételkednek egy ilyen egyszerű és könnyen átlátható machináció sikerességében. A tekintélyes Bloomberg szakértője, Eli Lake például egyszerűen csak „geopolitikai trollkodásnak” nevezte Netanyahu akcióját. Ras Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója, aki maga is józan szkepszist mutat, felhívja a figyelmet néhány ígéretes, akár sikerrel kecsegtető mozzanatra is. Netanyahu ugyanis, egymást követő üzeneteiben nem csupán együttérző, néha egyenesen bajtársias hangot üt meg. Feltűnő, hogy milyen gondosan kerüli a nyílt felhívást valamiféle „rezsimdöntésre”. Már pedig, véli Zimmt ez kulcsfontosságú lehet: miközben az iráni iszlám rendszer valamennyi, ádáz belső kritikusa is egyöntetűen elutasítana bármiféle külföldi – főleg izraeli – beavatkozási kísérletet, egy ilyen visszafogott kampány áttételes üzenetei sok irániban találhatnak termékeny táptalajra.
Netanyahu (Love) Bombs Iran on Twitter: Effective Public Diplomacy or Geopolitical Trolling?; Allison Kaplan Sommer; Haaretz; 2018. július 31.

Szaud-Arábia digitális diplomáciai központot avatott
Új nemzetközi kommunikációs központot avatott a napokban a Szaud-arábiai külügyminiszter. A Rijádban megnyitott Kommunikációs és Média Központ összeköti, szervezi, támogatja a sivatagi királyság e-diplomáciai tevékenységeit. Az új központ közvetlen hálózatba foglalja Szaud-Arábia külföldi diplomáciai képviseleteit; egyfelől folyamatosan gyűjti a külállomásokon keletkező közpolitikai információkat, híreket. Másfelől a központ maga is hozzájárul a külképviseletekről kiinduló elektronikus kommunikáció tartalmának gazdagításához: fontos feladata ugyanis az lesz, hogy megfelelő tájékoztatási anyaggal lássa el a külföldön működő képviseletek e-diplomáciai tisztségviselőit.
Al-Jubeir külügyminiszter azt is hangsúlyozta: az új központ felállítása egyfajta mérföldkő lesz a szaudi digitális diplomáciai fejlesztésekben. A CMC (ahogy a központot rövidítve nevezik máris) egy olyan globális platformot szolgáltat majd Szaud-Arábiának, amely 32 különböző nyelven épít kétoldalú kapcsolatokat. Ebben a tekintetbe ez a fejlesztés az ország modernizációját és digitalizációját felvázoló Vision 2030 elnevezésű stratégia szerves része lesz.
Saudi foreign ministry launches new communications center; Mohammed Al-Sulami, Noor Nugali; Arab News; 2018. július 23.

SZAKMAI MŰHELY – Londoni Diplomata Csúcs
November végén, Londonban rendezik meg a 2. Londoni Diplomata Csúcs névre hallgató, két napos szakmai rendezvényt. Akárcsak a két évvel ezelőtti elődje, ez a külügyi-nemzetközi kapcsolati fórum is az Intelligens Diplomácia Menetrend, azaz a Smart Diplomacy Agenda nevű koncepció köré szerveződik majd.
Az előadások és munkamegbeszélések ezúttal három vezértémára fókuszálnak majd:
* a női vezetők szerepe a globális rendet átformáló forgatókönyvekben;
* hogyan alakítja át a technológia a diplomáciai gyakorlatot és a külkapcsolatokat;
* új életet lehelni a Globális Kormányzási Rendszerbe.
A vezető kormánytisztviselőkkel, magas rangú diplomatákkal, külügyi szakértőkkel való közvetlen eszmecsere lehetőségét kínáló rendezvényről az alábbi linken kaphatnak bővebb információt.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 30-augusztus 3.

Ajánlati/Részvételi felhívás

LIBRA6i és OLÜSZ rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/145
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.24.
Keretmegállapodás keretében az MVMI Zrt. LIBRA6i és OLÜSZ rendszereivel kapcsolatosan felmerülő fejlesztési, módosítási igények megvalósítása
Érték áfa nélkül: 145.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Médiatervezés és médiavásárlás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/145
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.24.
Vállalkozási keretszerződés keretében médiatervezés és médiavásárlás beszerzése 250.000.000,- Ft + ÁFA keretösszeg erejéig, egyedi megrendelések keretében
A közbeszerzés tárgya és mennyisége: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hirdetéseinek és reklámjainak, pr-anyagainak – nyomtatott, elektronikus és online – megjelentetése médiavásárlás útján magyar és idegen nyelven.
Lásd bővebben

„IT aktív eszközök beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/147
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.01.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.27.
„IT aktív eszközök beszerzése” tárgyú keretmegállapodás keretében IT aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások megrendelése az alábbi tárgyban és mennyiségben:
LAN eszközök, switchek, média konverterek, wi-fi eszközök, UPS-ek, tűzfalak és IPS-ek, ITSM és rendszerfelügyeleti eszközök, valamint egyéb IT aktív eszközök, valamint kapcsolódó szolgáltatások (support, üzembehelyezés, programozás, beállítás, tesztelés, mérés, betanítás, mérnöki szolgáltatások) beszerzése, maximálisan 750.000.000 Ft keretösszeg kimerüléséig.
A Liget Budapest projekthez tartozó területen hozzávetőlegesen:
– 75 db 48 portos POE+ switch vagy azzal egyenértékű port kapacitás,
– 3000 IT végpont,
– 350 WiFi AP.
– 3 db wifi kontroller,
– IT menedzsment rendszer,
– végpont védelmi rendszer.
Lásd bővebben

Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.17.
A közbeszerzés ismertetése:
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató, üzemelteti a kormányzati célú hálózatokat és infrastruktúrákat, köztük a KÖFOP – „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” projekt keretében 2017-re kialakítandó Kormányzati Adatközpont (továbbiakban: KAK) infrastruktúrát…Az operatív program során a központi közigazgatási rendszerek összekapcsolásával, a szakrendszerek és nyilvántartások együttműködésének javításával az állampolgárok jelentős szolgáltatási szint növekedést, gyorsabb ügyintézést, olcsóbb közigazgatási szolgáltatási rendszert fognak tudni használni. A projekt során a nemzeti adatvagyon is jelenetős mértékben központosítódik, melynek biztonságáról fokozottan gondoskodni kell.
A Kormányzati Adatközpontnak alkalmasnak kell lennie a 41/2015 BM rendeletben meghatározott (bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás szempontjából is) 5-ös biztonsági osztályba sorolt elektronikus információs rendszer befogadására/kiszolgálására is.
A fenti információbiztonsági jogszabálynak történő megfelelőséget folyamatosan biztosítani és fenntartani, valamint igazolni szükséges a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek és a hatóság (Nemzeti Kibervédelmi Intézet) részére is. Ennek érdekében a fejlesztés során az információbiztonsági irányítási rendszer (a továbbiakban: IBIR) létrehozásával, valamint az irányítási rendszer jelentős részét automatizáló, a folyamatos üzletmenet biztosításával kapcsolatba hozható erőforrások és folyamatok kezelését megvalósító IBIR támogató informatikai biztonsági irányítás, kockázat és megfelelőség felügyeleti rendszer kerül megvalósításra, ezáltal létrejön az a környezet, amely a védelmi rendszert vertikálisan teljesen átfogva szabályoz, irányít és kontrollál.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

MSTR licenc beszerzés support és funkcióbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/145
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás
Közzététel dátuma: 2018.07.30.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.10.
MicroStrategy (MSTR) licenc beszerzése és support szolgáltatás nyújtása, valamint MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés.
Lásd bővebben
Lásd még: MicroStrategy

Eljárást megindító felhívás – ABC kapuk beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.30.
Rövid meghatározás:
Automatizált biometrikus határellenőrzési kapuk telepítése adásvételi szerződés alapján a BBA-2.6.3/4-2017-00001 projekt keretén belül
A közbeszerzés ismertetése:
14 db ABC kapurendszer beszerzése 3 ütemben a BBA-2.6.3/4-2017-00001 projekt keretén belül:
* Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – 12 db kapumodul
* Debreceni Nemzetközi Repülőtér – 2 db kapumodul
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

A digitális tachográf rendszerben használatos tachográf-kártyák megszemélyesítése, kézbesítése, valamint a tanúsítvány kiadó feladatainak ellátása (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/145
Közzététel dátuma: 2018.07.30.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Pénzjegynyomda Zrt.
A digitális tachográf rendszerben használatos tachográf-kártyák megszemélyesítése, kézbesítése, valamint a tanúsítvány kiadó feladatainak ellátása (I. rész: Digitális tachográf-kártyák gyártása, megszemélyesítése és a digitális tachográf kártyákhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátása; II. rész: Második generációs digitális tachográf műhely kártya gyártása, megszemélyesítése és a digitális tachográf kártyákhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátása) vállalkozási szerződés keretében, a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 98.400.000,- Ft
Lásd bővebben

EXCHANGE és SHAREPOINT licenszek beszerzése (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/146
Közzététel dátuma: 2018.07.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SoftwareONE Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.284.766,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/146
Közzététel dátuma: 2018.07.31.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Silent Signal Információbiztonsági, Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
* IT biztonsági szaktanácsadási feladatok:
A Megrendelő által megjelölt információbiztonsági témában átfogó, kockázatelemzéssel egybekötött, független szakértők által végrehajtott vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
* Etikus hackelési feladatok:
A Megrendelő kritikus vagy bizalmas adatokat tároló rendszereire vonatkozó, független szakértők által végrehajtott információbiztonsági sérülékenységi vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 84.942.000,- Ft
Lásd bővebben

Főpénztári elszámoló gépek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/146
Közzététel dátuma: 2018.07.31.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Mile Banktechnika Kft.
Ajánlatkérő 4db főpénztári elszámoló gép/ pénztárgép megvásárlására vállal kötelezettséget
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.487.200,- Ft
Lásd bővebben

Az M4 stúdió adásmenet szerkesztési, lebonyolítási folyamatainak iNews alapokra helyezése (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/146
Közzététel dátuma: 2018.07.31.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.222.986,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről Munkaállomások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/147
Közzététel dátuma: 2018.08.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
250 darab fixen szállítandó és összesen legfeljebb 250 darab opcionálisan megrendelhető általános célú asztali munkaállomás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 203.123.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – CE-routerek licencbővítésének beszerzése a „Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 azonosítószámú kiemelt projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/147
Közzététel dátuma: 2018.08.01.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MWMS Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 227.998.346,- Ft
Lásd bővebben

Toner beszerzés 2018. – tájékoztatás eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/147
Közzététel dátuma: 2018.08.01.
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nyertes ajánlattevő: Profil-Copy 2002 Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.288.840,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-„Hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése – 2018”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: számos vállalat
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 27.500.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Andoc fejlesztés, támogatás/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata Andoc (ügyfél-levelezési) rendszer tekintetében
– alapszolgáltatások nyújtása havidíjas konstrukcióban;
– eseti szolgáltatások nyújtása ajánlatkérő eseti megrendelései szerint.
Vállalkozási keretszerződés keretösszege nettó 31.960.000,- Ft. Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a keretösszeg maradéktalan felhasználására.
Lásd bővebben

Microsoft (vagy azzal egyenértékű) szoftver licencek beszerzése, 3 éves futamidejű OVS (Open Value Subscription) előfizetői szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: SZÉPHŐ Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Nádor Rendszerház Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Microsoft (vagy azzal egyenértékű) szoftver licencek beszerzése, 3 éves futamidejű OVS (Open Value Subscription) előfizetői szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 95.170,34 EUR
Lásd bővebben

70 db GSM töltésvezérlő egység beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: E-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Innovation Center Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés mennyisége:
Adásvételi keretszerződés alapján „70 db GSM modullal egybeépített töltésvezérlő egység beszerzése”
Az e-Mobi központosított közbeszerzés útján vásárolt minimum 22 kW teljesítményű AC töltőinek a továbbá a saját munkaerővel összeszerelt töltőállomásainak megfelelő működéséhez szükséges a töltőberendezések műszaki felügyeletét és üzemeltetés-támogatását biztosító, a berendezés gyártójától függetlenül ellátó OCPP („back-end”) célszoftverrel teljes mértékben együttműködni képes töltésvezérlő egység beszerzése.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Adásvételi keretszerződés alapján „70 db GSM modullal egybeépített töltésvezérlő egység beszerzése”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.375.000,- Ft

Lásd bővebben

„Villamos mérőórák cseréje elektronikus bekötéssel, adatgyűjtő rendszer kiépítéssel”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága
Nyertes ajánlattevő: Opti-Cost Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett telephelyeken M2M rendszeren keresztül távleolvasható villamos mérőórák szállítása, cseréje és telepítése elektronikus bekötéssel, adatgyűjtő rendszer kiépítéssel adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.850.000,- Ft
Lásd bővebben

rövidített átfutású értékbecslések elkészítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/149
Közzététel dátuma: 2018.08.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: A.N.Z.S.Ó. 2001 Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; IDD Budapest Pénzügyi Tanácsadó és Vagyonértékelő Korlátolt Felelősségű Társaság; City-Form 2000 Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., érdekkörébe tartozó a jelen felhívásban meghatározott díjkategóriákba sorolható ingatlanokra vonatkozó, kiemelt sürgősséggel megrendelt, rövidített átfutású értékbecslések elkészítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről (Projektorok)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/149
Közzététel dátuma: 2018.08.03.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Mekka Interaktív Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.958.550,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről Work flow rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/147
Közzététel dátuma: 2018.08.01.
Ajánlatkérő: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
Integrált ellenőrzésdokumentálási, beszámolási és auditmunkafolyamat-támogató work flow rendszerbevezetése az EUTAF részére a műszaki leírásban foglaltak szerint. A rendszer leszállítását követően a nyertes ajánlattevő feladata 1 év kiemelt támogatás, valamint azt követően további egy év support feladatok ellátása a műszaki leírásban foglaltak szerint. A work flow rendszernek az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 44/2015. (VII. 15.) BM rendelet szerinti 4. szintű biztonsági besorolási elvárásoknak kell megfelelnie.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás eredménytelenségének indoka: A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel…Ajánlatkérő az az első tárgyaláson ismertette a rendelkezésre álló fedezet összegét, mely nettó 145.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

K1899 LIBRA licenc upgrade – Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
K1899 LIBRA licenc upgrade
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 43.200.000,- Ft
Lásd bővebben

FPIR továbbfejl., szoftvertám, karbantart feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/148
Közzététel dátuma: 2018.08.02.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Teljesítés helye: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés ismertetése:
A közbeszerzés tárgya: FPIR Foglalkoztatáspolitikai Pénzügyi Információs Rendszer tovább-fejlesztési-, továbbá a forráskód módosításával és ismeretével járó szoftvertámogatási illetve karbantartási feladatok
A közbeszerzés mennyisége:
Igény szerinti fejlesztési feladatok ellátása 9 000 embernapban, melynek lehívása ajánlatkérő részéről nem kötelező.
Szoftvertámogatás illetve karbantartás keretében szerződés hatálybalépésétől számított 36 hónapon keresztül ellátandó feladatok.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.155.600.000,- Ft
Lásd bővebben

A héten olvastuk: 5G – 2018. augusztus 6.

A kínai távközlési óriás keresi az 5G-s hálózatépítés takarékos módját
A China Tower cég, amely a három legnagyobb kínai mobilszolgáltató tulajdonában van, és a mobilhálózatok adótornyait birtokolja, azt tervezi, hogy a villamosenergia-hálózat távvezetékeinek oszlopait fogja az 5G-s hálózat adótornyaihoz felhasználni.
China Tower plans to speed up 5G network construction without increasing spending; South China Morning Post

Melyek lesznek az 5G-s hálózatok kitüntetett alkalmazásai?
Nagy vita van arról, hogy mennyire alkalmas a most kiépülő 5G-s távközlési hálózat azokra a feladatokra, amelyekkel általában a hatalmas tőkeberuházásokat indokolni szokták. Mint rendesen, a szakértők eltérően ítélik meg a helyzetet…
Experts Disagree on Top Applications for 5G; IEEE Spectrum (Carriers argue that 5G will enable intelligent vehicles and the Internet of Things, but not everyone is convinced.)

Hol tart az 5G megvalósítása? A globális előrehaladás mérőszámai

A GSA (Global mobile Suppliers Association) iparági, szakmai egyesület anyagainak jó része egyszerű regisztráció után letölthető.

154 távközlési szolgáltató, 66 országban, tervezi, hogy üzemei próbákat tart, vagy éppen mostanság folytatja a kísérleti próbákat, vagy már a tényleges bevezetés dátumát is kitűzte. (2018. áprilisi állapot: 134 szolgáltató, 62 ország)
Global Progress to 5G – Trials, Deployments and Launches

Az 5G-s hálózatok számára rendelkezésre álló spektrum
Átfogó beszámoló az egyes országokban az 5G-s hálózatok számára fenntartott spektrumról, az allokációs mechanizmusokról.
Spectrum for Terrestrial 5G Networks

Beszámoló a különböző fejlett mobilszolgáltatások alapjául csipkészletekről
Beleértve a bejelentett, de még kereskedelmi forgalomban nem kapható 5G-s csipkészleteket is.
LTE, 5G and 3GPP IoT Chipsets: Status Update

Szakirodalom

Az elektronikus sport (e-sport) jogi megítélése

„Az e-sport viszonylag új jelenség, mégis megfigyelhető, hogy jelentős piaccal rendelkezik, amelyben egyre nagyobb gazdasági potenciál rejlik, a kapcsolódó bevételek pedig évről évre töretlenül nőnek. Az e-sport a jogi szabályozás oldaláról különösen érdekes jelenség, mert a jelenlegi rá vonatkozó szabályozás lokális (nemzeti), ennek ellenére a kapcsolódó (pl. bajnokságokat szervező, egyes játékokat közvetítő) oldalak működése globális. Így egyelőre egy-egy e-sporthoz kapcsolódó tevékenység jogi megfelelőségének vizsgálata során, az adott tevékenység (illetve weboldal) által érintett országok mindegyikének összehasonlító jogi elemzése után lehetne teljes bizonyossággal azt állítani, hogy az adott tevékenység (pl. adójogi, közigazgatási jogi vagy akár büntetőjogi szempontból is) jogszerű.

Mit is jelent az e-sport kifejezés? Az e-sportnak jelenleg nincs egységes és mindenki által elfogadott definíciója, azonban a meghatározások kisebb különbségekkel nagyon hasonlóak. A brit e-sport szövetség (British Esports Association, továbbiakban: BEA) meghatározását alapul véve az e-sport vagy elektronikus sport olyan kompetitív videojátékok gyűjtő elnevezése, amelyeknél az egyes játékosok (legalább kettő, de lehet több is) egymással versenyeznek online vagy hagyományos rendezvényeken, általában valamilyen díjazásért. A nemzetközi e-Sport szövetség (International e-Sports Federation, IESF) által is hivatkozott, Wikipedián megjelenő meghatározás a BEA által leírt definícióhoz nagyban hasonló, mindössze a szervezett versennyel mint fogalmi elemmel egészül ki. Összességében megállapítható, hogy az e-sport mint kifejezés semmiképpen sem csak egy adott videojátékhoz kapcsolódhat, hanem tulajdonképpen bármilyen olyan videojátékhoz, amely lehetővé teszi a játékosok közötti, mérhető eredményen alapuló versengést. Azaz az e-sport kifejezés ugyanannyira gyűjtőfogalom mint maga a sport kifejezés. A BEA klasszifikációja szerint 2017-ben körülbelül 30 olyan játék volt, amely releváns e-sport alapként szolgált (azaz amelyekkel valóban nagyszabású versenyeket rendeztek), ezeket pedig négy alapvető kategóriába sorolták: a) MOBA, azaz multiplayer online battle arena játékok (magyarul talán az internetes online csatatér fordítás adhatná vissza a kifejezés jelentését), amely tulajdonképpen egy valós idejű online stratégiai játék (ilyen pl. a League of Legends); b) FPS, azaz first-person shooter games, azaz belső nézetű lövöldözős játékok (ilyen pl. a Counter Strike), c) „fighting games” (a viszonylag esetlen „verekedős játék” kifejezéssel fordítható), amelyekben általában egy az egy elleni karakterharc zajlik egy viszonylag szűk csatatéren (ilyen pl. a Street Fighter), d) sportjátékok, amelyek esetében tehát arról van szó, hogy az e-sport alapja egy egyébként is sportmérkőzést szimuláló játék (pl. a rendkívüli népszerű FIFA esetében a játékosok labdarúgó mérkőzéseket játszanak egymás ellen).

Jelen tanulmányt alapvetően egy introductory study-nak szánom, amelyben kitérek az e-sportot érintő egyes kulcsfontosságú jogi kérdésekre, már most jelezvén azonban, hogy e kérdések (a jelenleg viszonylag sporadikus jogi szakirodalmi feldolgozás miatt) önállóan is alkalmasak és érdemesek lennének a vizsgálatra, amelyre elsősorban a jogösszehasonlítás (jelen tanulmányban is alkalmazott) módszerét tartanám alkalmasnak.”

Forrás:
Az elektronikus sport (e-sport) jogi megítélése; Kőhidi Ákos; NMHH Médiatanács, Médiatudományi Intézet; 2018. augusztus 2.
A tanulmány PDF-ben

A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései

„A kötet elsődleges célja az, hogy bepillantást engedjen a helyi önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységeibe.A kiadványban szereplő tanulmányok egy részét, fő mondanivalóját, a nagyközönség már 2018. január 30-án megismerhette azon a Budapesten megrendezett tudományos konferencián, amelyet a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezett. Az ott létrejött élénk eszmecsere már előrevetítette a mostani kötet témájának aktualitását, fontosságát.
A szerzők által feldolgozott témák sokszínűségét jól mutatja, hogy a tanulmányokban olvashatunk többek között a klímabarát településekről, a helyi környezetvédelem alapjogi kötődéseiről, az önkormányzati döntéshozatal környezeti sajátosságairól éppúgy, ahogy a településképi szabályozás által felvetett problémákról, a hulladékgazdálkodásról, vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztésekről. A kiadványban továbbá dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár előadása alapján a TÖOSZ környezetvédelmi tevékenységéről szóló összefoglaló is megtalálható.
—
Kötetünk elsődleges célja az, hogy bepillantást engedjen a helyi önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységeibe. Habár a 14 tanulmányt tartalmazó kiadvány szemléletmódja alapvetően jogtudományi jellegű − a kérdéskör komplexitására tekintettel −, a politikatudomány, szociológia és regionális tudományok nézőpontjai is megjelennek benne.
..
Bízunk benne, hogy aki érdeklődik a települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati kérdései iránt, könyvünkben hasznos kiindulópontra talál és kedvet kap hozzá, hogy elolvasson másik két munkát is a témában. Ezek „Local environmental problems and answers in Hungary and Romania”, valamint „A települési önkormányzatok szerepe a környezeti politika és jog alakításában” címmel jelentek meg.”

Forrás:
A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. augusztus 2.
A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései; Bányai Orsolya, Barta Attila (szerk.); Gondolat Kiadó; ISBN: 978 963 693 883 3; 2018 (PDF)
Lásd még: A helyi környezetpolitika elméleti és gyakorlati megközelítései – konferencia; eGov Hírlevél
A települési önkormányzatok szerepe a környezeti politika és jog alakításában; Fodor László, Bányai Orsolya; Debreceni Egyetemi Kiadó; 2017 (PDF)

Frissült Magyarország „adatvédelmi szabályzata”, a GDPR-hez igazították az Infotörvényt

„Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

GDPR és/vagy Info. törvény?
Az új szabályozás alapja az Info. törvény általános rendelkezései között elhelyezett új szakasz, amely teljes körűen felsorolja az Info. törvény azon rendelkezéseit, amelyeket a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések esetén alkalmazni kell. Az itt felsorolt rendelkezések tehát kiegészítik a GDPR szabályait, ezért az Info. törvény hatálya alá eső adatkezelések esetén a GDPR mellett ezeket a szabályokat is vizsgálni szükséges.

Módosultak az Info. törvény hatályát szabályozó rendelkezések is. Az új szabályok rendezik azt a kérdést, hogy milyen esetekben terjed ki az Info. törvény hatálya azon adatkezelésekre, amelyek alapvetően a GDPR hatálya alá tartoznak, azaz hogy az ilyen adatkezelések esetében mikor kell alkalmazni az Info. törvénynek az előző bekezdésben bemutatottak szerint alkalmazandó szabályait.

Az új rendelkezések alapján az ilyen adatkezelésekre alapvetően akkor terjed ki az Info. törvény hatálya, ha az adatkezelő tevékenységi központja, vagy az EU-n belüli egyetlen tevékenységi helye Magyarországon van, illetve ennek hiányában ha az adatkezelő vagy az általa megbízott adatfeldolgozó által végzett adatkezelési művelet Magyarországon tartózkodó személyek felé irányuló áruértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz, illetve személyek magyarországi viselkedésének megfigyeléséhez kapcsolódik. A tevékenységi központ fogalma megegyezik a GDPR-ban meghatározott fogalommal, azonban a “tevékenységi hely” fogalmát sem a GDPR, sem az Info. törvény nem határozza meg, így feltehetően ez a fogalom még értelmezési kérdéseket fog felvetni.

Új kötelezettség: hároméves kötelező felülvizsgálat
Jelentős újítás, hogy az Info. törvény a jogszabályi kötelezettségen alapuló (GDPR 6. cikk (1) bek. c) pont) vagy közérdekből szükséges (GDPR 6. cikk (1) bek. e) pont) adatkezelések esetében előírja, hogy amennyiben az adatkezelés alapjául szolgáló törvény vagy önkormányzati rendelet nem írja elő az adatkezelés szükségességének időszakos felülvizsgálatát, úgy az adatkezelő köteles az ilyen vizsgálatot legalább háromévente elvégezni.

Tekintettel arra, hogy az ilyen adatkezelések alapját képező magyar ágazati jogszabályok jellemzően nem írnak elő ilyen felülvizsgálati kötelezettséget, így a gyakorlatban ez az új szabály azt eredményezi, hogy például a jogalapként gyakran alkalmazott jogszabályi kötelezettségen alapuló adatkezelések (pl. bérszámfejtés, adózás) esetén az adatkezelőnek háromévente el kell végeznie az adatkezelés szükségességének felülvizsgálatát. A 2018. május 25-ét megelőzően megkezdett adatkezelések esetében a vizsgálatot 2021. május 25-ig kell elvégezni. A vizsgálat eredményét az adatkezelőnek 10 évig meg kell őriznie, és kérés esetén azt be kell nyújtania a felügyeleti hatóság részére, így mindenképpen szükséges, hogy a vizsgálatról megfelelő dokumentáció is készüljön.

Tisztviselői titoktartás
A GDPR új intézményként vezette be az egyes kiemelt adatkezelők által kötelezően alkalmazandó adatvédelmi tisztviselői feladatkört. Ennek következtében szükségessé vált a magyar adatvédelmi jog által korábban ismert hasonló szerepkörre, a belső adatvédelmi felelősökre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, amit az Info. törvény második módosítása megfelelően el is végzett.

A GDPR meglehetősen részletesen meghatározza az adatvédelmi tisztviselők jogait és kötelezettségeit, így az egyes tagállamok csak az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó titoktartási kötelezettség tekintetében kapnak felhatalmazást saját szabályok megalkotására.

Az Info. törvény ennek megfelelően, a GDPR részletszabályainak mintegy kiegészítéseként mondja ki, hogy az adatvédelmi tisztviselő ezen jogviszonyának fennállása alatt és azt követően is köteles titokként megőrizni a vonatkozó tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott azon személyes adatot, minősített adatot, törvény által titoknak minősített adatot, illetve minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet az őt alkalmazó adatkezelő vagy adatfeldolgozó törvény előírása alapján nem köteles nyilvánosságra hozni.

Bírósági jogérvényesítés
Az Info. törvény a GDPR vonatkozó rendelkezésével összhangban biztosítja a jogot az érintettek számára, hogy a felügyeleti hatósághoz történő panasztétellel párhuzamosan bírósági jogorvoslatot is igényeljenek, amennyiben megítélésük szerint valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adataiknak kezelése során megsértette adatvédelemre vonatkozó jogaikat.

Az Info. törvény által korábban is tartalmazott közvetlen bírósági jogérvényesítésre vonatkozó részletszabályok ugyan nem változtak gyökeresen a GDPR nyomán, azonban egyrészről a most elfogadott törvénymódosítás néhány helyen pontosítja és kiegészíti a korábbi rendelkezéseket, másrészről pedig a vonatkozó jogosultságokra és kötelezettségekre mindenképpen érdemes ismételten felhívni a figyelmet.

Fontos szabály, hogy az érintett által kezdeményezett bírósági eljárás során nem az érintettnek kell bizonyítania adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértését, hanem az adatkezelő vagy adatfeldolgozó köteles bizonyítani azt, hogy az érintett ezen jogai nem sérültek. Fordított tehát a bizonyítási teher, így az adatkezelők számára a gyakorlatban is rendkívül fontos lehet annak biztosítása, hogy valóban csak olyan adatkezelési tevékenységeket végezzenek, amelyek jogszerűségét akár bíróság előtt is képesek bizonyítani.

Amennyiben a bíróság az érintett keresetének helyt ad, alapvetően a jogsértés tényének megállapítására, a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésének elrendelésére, kártérítés vagy sérelemdíj megállapítására jogosult, illetve kötelezheti az adatkezelőt valamely meghatározott magatartás tanúsítására is.

Hatályban marad azonban az a további szankciós lehetőség is, amely szerint a bíróság bizonyos esetekben elrendelheti marasztaló ítéletének az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát. A bíróságok ugyan eddig is élhettek ezzel a lehetőséggel, azonban a közvélemény GDPR-nak köszönhetően megnövekedett adatvédelmi tudatossága, valamint a közelmúltban bekövetkezett és nagy sajtónyilvánosságot kapott adatvédelmi incidensek következtében nem kizárt, hogy egy-egy marasztaló ítélet ilyen módon történő nyilvánosságra hozatala az érintett adatkezelők számára az eddiginél jelentősebb reputációs kockázatot jelent majd.

Adatvédelem a túlvilágon
Az Info. törvény újítása, hogy az érintettek bizonyos esetekben akár még a túlvilágról is “kísérthetik” a személyes adatokkal nem megfelelően bánó adatkezelőket. Az Info. törvény ugyanis lehetővé teszi az érintettek számára, hogy okiratban kijelöljenek egy olyan személyt, aki az érintett halála esetén öt éven belül még gyakorolhatja az érintett érdekében a GDPR-ban meghatározott érintetti jogokat (az adathordozhatóság kivételével).

Azonban okirat hiányában sem kell a jövőben tétlenül néznünk a túlvilágról az adatainkkal való visszaélést, ugyanis az Info. törvény bizonyos jogokat biztosít az érintett közeli hozzátartozóinak is, amely jogok szintén az érintett halálát követő öt éven belül lesznek gyakorolhatók.

Jut is, marad is
Láthatjuk, hogy megkésve bár, de az Info. törvény második módosítása révén mégis megtörtént a GDPR implementálásával kapcsolatos legfontosabb kérdések rendezése. Ez azonban így is csak a jogalkotói munka első lépésének tekinthető, ugyanis van még legalább egy fontos terület, aminek (újra)szabályozásával továbbra is adós maradt a jogalkotó. Ez pedig a szektorális jogszabályok GDPR-nak megfelelő módosítása.

Az Info. törvény most elfogadott módosításának egy korábbi tervezete még tartalmazta a legfontosabb ágazati jogszabályok módosítását is, azonban a végül a Parlament elé kerülő javaslatból ezek kimaradtak.

Így tehát számos szektorális jogszabály (pl. a biztosítási törvény, a munka törvénykönyve vagy a vagyonvédelmi törvény) tartalmaz továbbra is olyan adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseket, amelyeket jóval a GDPR hatályba lépése előtt fogadtak el, és amelyek így egyáltalán nem állnak összhangban a GDPR alapelveivel, struktúrájával vagy éppen követelményeivel.

Ez a gyakorlatban jelentős jogértelmezési bizonytalanságokat okozhat az egyes érintett szektorokban tevékenykedő adatkezelők számára, aminek következtében azok még jogkövető magatartás iránti elkötelezettségük esetén sem lehetnek biztosak adatkezelési tevékenységeik jogszerűségében. Minderre tekintettel tehát különösen fontos volna az általános adatvédelmi szabályokon túl, az ágazati szabályok mihamarabbi megfelelő módosítása is.

Tags: adatkezelés, adatkezelő, adatkezelők, adatvédelem, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi tisztviselők, Európai Unió Adatvédelmi Rendelete, GDPR, Info. törvény, Infotörvény, jogellenes adatkezelési művelet, titoktartási kötelezettség”

Forrás:
Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata; Gondos Orsolya, Tálos Dániel; DLA Piper, Advocatus; 2018. július 31.

Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

„A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESA-deficitet az európai uniós támogatások költségvetési előfinanszírozása következtében, 2018 első felében pedig a beérkező támogatások csúszása is növelte a finanszírozási igényt. Az ennek következtében megemelkedő forrásbevonás megterheli az állampapírpiacot és lassítja az államadósság GDP-arányos csökkenését is, ami 2018-ban 1,1 százalékpont lehet. Ezt követően azonban dinamikus, évente a GDP 2-2 százalékpontját meghaladó mértékű adósságcsökkenés várható. Elemzésünk szerint a lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre, így továbbra sincs szükség devizakötvény-kibocsátásra. A belső finanszírozás erősödésével tovább mérséklődhet hazánk külső sérülékenysége.”

Forrás:
Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt; Baksay Gergely, Benkő Dávid, Kicsák Gergely; Magyar Nemzeti Bank; 2018. augusztus 3. (PDF)

Törvények, rendeletek

2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról

„…3. § Az NKE törvény 4–9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: Fenntartó) gyakorolja…”

Forrás:
2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 122. szám; 2018. július 30.; 28810-28813. oldalak (PDF)

1365/2018. (VII. 30.) Korm. határozat a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátására – 2018. augusztus 1. napjától a Ksztv. 31. § (5) bekezdése szerinti időtartamra – dr. Juhász Editet a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki…”

Forrás:
1365/2018. (VII. 30.) Korm. határozat a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1365/2018. (VII. 30.) Korm. határozata a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 122. szám; 2018. július 30.; 28837. oldal (PDF)

7/2018. (VIII. 1.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás módosításáról

„…1. § Az SZMSZ 1. melléklet 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter közvetlen tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat, az azokkal kapcsolatban eljáró állami vezetőket és a szakmai felelős szervezeti egység megnevezését a 6. függelék tartalmazza.”

2. § Az SZMSZ 1. melléklet 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár)

„c) előkészíti a miniszter egyedi utasításával hatáskörébe utalt intézmények és egyéb szervezetek, továbbá a 6. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok létrehozására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéseket, valamint – az ágazatért felelős miniszter javaslatát beszerezve – a vezető tisztségviselők kinevezését, továbbá előkészíti a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokról vezetett számla feletti rendelkezésre vonatkozó döntéseket, illetve személyesen vagy az arra kijelölt alárendelt szervezeti egységek vezetői útján közreműködik azok végrehajtásában,”…”

Forrás:
7/2018. (VIII. 1.) ME utasítás a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 7/2018. (VIII. 1.) ME utasítása a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 43. szám; 2018. augusztus 1.; 3590-3596. oldalak (PDF)

3/2018. (VIII. 1.) NVTNM rendelet az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról

„…1. § (1) Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Rendelet 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul…”

Forrás:
3/2018. (VIII. 1.) NVTNM rendelet az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 3/2018. (VIII. 1.) NVTNM rendelete az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 124. szám; 2018. augusztus 1.; 29108-29110. oldalak (PDF)