Skip to main content

5. szám, 2019. január 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány az elintézendő ügyek számának csökkentésére törekszik, mondta Tuzson Bence a törökbálinti kormányablak átadásán

„A kormány olyan döntéseket szeretne hozni, amelyekkel csökkenteni lehet az állampolgárok elintézendő ügyeinek számát, párhuzamosan az ügyintézés színvonalának emelésével – erről a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára beszélt hétfőn a törökbálinti kormányablak átadásán.

Tuzson Bence azt mondta, arra törekednek, hogy az állampolgároknak minél kevesebbszer kelljen ügyet intézniük; erre ne legyen szükség vagy online is legyen mód.

Az államtitkár kitért arra is, a kormány célja a következő húsz, harminc évben, hogy Magyarország Európa egyik legélhetőbb országa legyen. Mint mondta, ezt szolgálják a családtámogatások, a gazdaság és a kultúra megerősítése. A közigazgatás, az igazgatás és az állam szolgáltatásaival is ezeket az alapvető célokat kell elősegíteni – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, az országot nem migrációval, hanem saját erőforrásaival kell erősebbé tenné, megújítani, így kell megőrizni az évezredes kultúrát és hagyományt.

Tuzson Bence beszámolt arról is, hogy tavaly 13,5 millió ügyfél kereste fel a kormányablakokat, az átlagos ügyintézési idő 8 perc, a várakozási idő átlagosan 15 perc volt. Így elmondható, hogy kevesebb mint fél óra alatt lehetett egy ügyet intézni – emelte ki.

A következő időszak főbb irányairól szólva elmondta, erősíteni kell a falvak és a kistelepülések megtartó erejét, az életminőség szempontjából a falvak semmiben sem különbözhetnek a városoktól. Ezért indították el a mobil ügyfélszolgálatot, az úgynevezett kormányablakbuszt, amelyből már 11 segíti országszerte az emberek ügyintézését, jó tapasztalatokkal.

Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja arról beszélt, hogy mára elsődleges lett az ügyfelek segítése a közigazgatási ügyek intézésében.

Jelezte, hogy a Pest megyei kormányablakokban a gyerekkel érkezők elsőbbséget élveznek az ügyintézésnél.

Elek Sándor, a település polgármestere azt mondta, a helyi lakosok túlnyomó többsége támogatta, hogy Törökbálinton kormányablak nyíljon. Jelezte, már 2008-ban felmerült a település vezetésében egy okmányiroda megnyitásának gondolata, azonban ennek létrehozásához végül az akkori kormányzattól nem kaptak engedélyt.

A polgármester szerint Törökbálint intézményrendszere kiemelkedő a régióban; ebben a ciklusban hat intézmény energetikai korszerűsítése történt meg, és tavaly adták át a polgármesteri hivatal új épületét, amelyben most a kormányablak is helyet kapott.

Aradszki András, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a kormány 2010-től korszerű közigazgatást teremtett, amelyben „nem az ügy áll előtérben, hanem a polgár”.

Gyors, hatékony és polgárbarát ügyintézés helyszíne lett napjainkra a kormányablakok rendszere – közölte, hozzátéve, hogy a most megnyitott törökbálinti kormányablak nagyban segíti a környező településeken – Sóskút, Pusztazámor – élőket is.”

Forrás:
A kormány az elintézendő ügyek számának csökkentésére törekszik; Miniszterelnökség; 2019. január 21.

Közigazgatás, politika

Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete

„Az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújul, amelynek keretében az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül.

A 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Az új törvény az ügyészségi nyomozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartotta például a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében.

Az új törvény az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe utalja továbbá a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket, így például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés meghatározott eseteit, figyelemmel azok tárgyi súlyára és arra, hogy e bűncselekmények bizonyítása is általában nehezebb.

Az új Büntetőeljárásról szóló törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért – a teljesség igénye nélkül – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a Büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőség végzi.

Az ismertetett jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében, annak szervezeti megújítására is sor kerül, amelynek eredményeképpen a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység 2019. január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

Ezzel egyidejűleg, 2019. február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű és a felsorolt területekre kiterjedő illetékességű regionális ügyészséggé átalakuló
* Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség (Budapest főváros, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye),
* Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
* Győri Regionális Nyomozó Ügyészség (Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye),
* Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye) és
* Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye).
A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészég Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.

További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén 2019. február 1-jével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ezen ügyészi szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el továbbá az előkészítő eljárások felügyeletét is a fővárosban.

A részben új szervezeti egységek megnevezése és elérhetősége a változással egyidejűleg megtalálható lesz az ügyészség honlapján az alábbi linken:
http://ugyeszseg.hu/infoszabdok/doktar.php?focsoport=1&csoport=6#open”

Forrás:
Megújul az ügyészségi nyomozás szervezete; Legfőbb Ügyészség; 2019. január 25.

Első Magyar Döntéshozói Think Tank konferencia

„2019. február 8-án, a The Aquincum Hotel Budapestben kerül megrendezésre az Első Magyar Döntéshozói Think Tank (Kihívás) szakmai-módszertani konferencia. Az esemény számos izgalmas témakört érint majd, ilyen például a GDPR, az innovációs kihívások, az Ipar 4.0, a BIG Data, vagy az ICT.

Akit érdekel, hogy melyek a GDPR kritikus kérdései, hogy mik azok a megatrendek, akit foglalkoztat a közigazgatás, mint az adatipar meghatározó szereplője, vagy az, ahogy az ipar digitalizációja a szemünk láttára zajlik és áthatja mindennapjainkat, kérdéseire választ kaphat a konferencián, ahol sok más téma mellett az okosvárosok közigazgatási aspektusáról, vagy az innovációk adaptációjáról is szó fog esni.

A programból:
* A GDPR kihívásai, bevezetésének tapasztalatai, különös tekintettel az alkalmazás kritikus kérdéseire – Péterfalvi Attila, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Elnök
* A XXI. század innovációs kihívásai és az azokra adható nemzeti válaszok – Szigeti Ádám, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Tudás- és Innováció-menedzsmentért Felelős Államtitkárság, Innovációért felelős helyettes államtitkár
* Az Ipar 4.0 kihívásai és az arra adható lehetséges válaszok – Nick Gábor, MTA SZTAKI, Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, Tudományos munkatárs
* A BIG Data, valamint a Robotika kihívásai és az arra adható lehetséges válaszok – Rab Árpád, Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Egyetemi docens
* ICT (Információ-kommunikáció-technológiai) kihívások a verseny-, közszolgáltatási és közszolgálati szektorban, és az azokra adható lehetséges válaszok – Budai Balázs Benjámin, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Intézetvezető, egyetemi docens
A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel zárul a konferencia előadóival.

Jegyvásárlás és jelentkezés az OPH-csoport honlapján, valamint a konferencia Facebook-eseményén lehetséges.”

Forrás:
Első Magyar Döntéshozói Think Tank konferencia; OrientPress; 2019. január 22.

Megjelent a minőségi adatszolgáltatásra ösztönző önkormányzati pályázat

„A hatékony költségvetési tervezéshez elengedhetetlen, hogy minél teljesebb kép alakuljon ki a közpénzből gazdálkodó szervezetek tevékenységről. Az önkormányzatok államháztartás felé történő adatszolgáltatásának további javítását a kormány idén 150 millió forinttal kívánja elősegíteni – jelentette be Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

Az elmúlt évekhez hasonlóan azon települések elismerésére nyílik lehetőség, melyek határidőre és kellő alapossággal nyújtották be a 2018-ra vonatkozó költségvetési beszámolót és mérleget – ismertette Berczik Ábel. Hozzátette: az így sikeresen pályázó önkormányzatok egy szakmai teszt eredménye alapján kaphatják meg a támogatási összegeket az arányossági szempontok figyelembevételével. A korábbi nagy érdeklődésre való tekintettel az idei évben elnyerhető keretösszeg másfélszerese annak, amelyet tavaly különített el erre a költségvetés. Ennek a még 2015-ben életre hívott kezdeményezésnek is köszönhető, hogy napjainkra egyre több helyi önkormányzat tesz eleget sokkal pontosabban adatszolgáltatási kötelezettségének – mutatott rá Berczik Ábel.

A pályázatokat az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárhoz lehet benyújtani legkésőbb 2019. május 14-ig. A vissza nem térítendő támogatásokat a települések év végéig használhatják fel – jelentette ki a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Megjelent a minőségi adatszolgáltatásra ösztönző önkormányzati pályázat; Pénzügyminisztérium; 2019. január 23.
Pályázati kiírás (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A pályázati kiírás ugyan PDF-ben van, de képfájlként. 2019-re el kellene már jutni oda, hogy a közigazgatás gépileg olvasható információkat közöl és nem becsomagolt képfájlban osztja meg a szöveges információt.

Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri jegyzéke (2018. IV. negyedév)

Forrás:
Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri jegyzéke (2018. IV. negyedév); Belügyminisztérium; 2019. január 23. (ZIP-fájl)

Közigazgatási, politikai informatika

Egyszerűsíti a földhivatali ügyintézést a kormány

„Egyszerűsíti a földhivatali ügyintézést a kormány, a jövőben online is elérhetők lesznek a hivatal szolgáltatásai – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

Tuzson Bence közölte: a kormány olyan döntéseket szeretne hozni, amelyekkel csökkenteni lehet az állampolgárok elintézendő ügyeinek számát, miközben emelkedik az ügyintézés színvonala.

A kormányablakokat tavaly több mint 14,5 milliószor keresték fel 13,5 millió üggyel, míg az átlagos ügyintézési idő kicsit több mint 8 perc, a várakozási idő pedig mintegy 15 perc volt.

Az államtitkár kiemelte az egyablakos ügyintézést, ami azt jelenti, hogy 1500 féle ügyet lehet elintézni a kormányablakokban, így nem kell különböző hivatalokban sorba állni. Ennek keretében alakítják át úgy a földhivatali működést, hogy ott is lehessen online módon intézni az ügyeket. Az ehhez szükséges fejlesztés hosszabb, 1-1,5 évet vesz igénybe – tette hozzá.”

Forrás:
Tuzson Bence: egyszerűsíti a földhivatali ügyintézést a kormány; Magyar Idők; 2019. január 22.

Tájékoztatás a Cégkapu tárhellyel rendelkező ügyfelek részére a NAV által küldött elektronikus küldemények dokumentum típusaival összefüggésben

„Használjon ügykatalógust a NAV segítségével!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint az ügyfelekkel az elektronikus ügyintézés terén is legnagyobb számban kapcsolatba kerülő hatóság,az ügyfelek segítése érdekében az elektronikus küldemények könnyű és átlátható kezeléséhez új szolgáltatást vezetett be. Ügyfelei számára kialakította a dokumentumokat rendszerező, úgynevezett ügykatalógust.

A NAV, feladat- és hatásköréből adódóan számos ügytípushoz kapcsolódóan, sokféle iratot küld ügyfeleinek. Azért, hogy a küldeményeket a címzettek gyorsan, már a címük alapján átláthassák, katalogizálhassák, 2019. január 1. óta a NAV ügyféli tárhelyre kihelyezett elektronikus küldeményei megnevezésükben az ügyfél adóazonosító száma mellett tartalmazzák az iratra vonatkozó főbb információkat, melyek alapján könnyebb eligazodni a küldemények között.

Rendszerezést segítő információként jelenik meg a dokumentum típusa és leírása.

A dokumentum típusa, ahogyan az az ábrán látható, az első sorban jelenik meg, és azt jelzi, hogy az adott irat milyen ügycsoporthoz (például bevallás, ellenőrzés, végrehajtás stb.) kapcsolódik. A dokumentum-leírás a második sor összefoglaló neve, itt található az adózó adóazonosító száma és az irat típusa.

Az ügykatalógusban feltüntetett dokumentumtípusok alapján a cégkapu tárhelyre érkező küldemények címkézhetőek, vagyis megfelelő beállításokkal az ügyfelek a küldeményeket azok megnyitása, letöltése nélkül kategorizálhatják, és ügyelosztási szabályokat rendelhetnek az egyes címkékhez. A cégkapu tárhelyen elvégezhető címkézési szabályokról bővebb információ itt található: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/jogosultsagkezeles.PDF .”

Forrás:
Tájékoztatás a Cégkapu tárhellyel rendelkező ügyfelek részére a NAV által küldött elektronikus küldemények dokumentum típusaival összefüggésben; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. január 23.
Ügykatalógus ügyfelek részére (.XLSX)

Több mint négymillióan használják az e-személyit

„A bevezetéstől számítva három év kellett ahhoz, hogy a kiadott e-személyik száma meghaladja a négymillió darabot – közölte tegnap a Belügyminisztérium. A tárca számításai szerint az elektronikus csipet is tartalmazó személyazonosító igazolványok egymásra rakva közel négyszer olyan magasak lennének, mint a Kékestető, egymás mellé helyezve pedig légvonalban Hegyeshalomtól egészen Nyíregyházáig érnének el.

Az okmány egyébként a legszigorúbb adatbiztonsági követelményeknek is megfelel: tárolóeleme biztonságát, az adatok jogosulatlan felhasználástól való védelmét az okmányhoz tartozó PIN-kódok biztosítják. Az új típusú személyigazolvány az egészségügyi ellátásban, több közösségi közlekedési szolgáltatónál már használható. Csipje egyebek mellett akár két, vész esetén hívandó telefonszámot is tárol. A lakosság köré­ben az e-személyi bevezetésének fő célja az egyszerűbb és gyorsabb e-ügyintézés lehetőségének megteremtése, amely ráadásul minden eddiginél nagyobb biztonsággal történik.

Az egészségügyi alkalmazottak azon csoportjának kötelező e-személyi kiváltása, akik betegadatot fognak továbbítani az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér felé. Tehát az eszköz a kórházakban és a járóbeteg-szakellátó intézményekben az orvosok, a háziorvosok, asszisztenseik, illetve a patikai dolgozók részére szükséges.

Az e-személyit okmányirodai és kormányablak-ügyfélszolgálatok bármelyikében igényelhetjük. Az ügyintézéskor be kell mutatni a személyazonosságot igazoló érvényes vagy egy éven belül lejárt okmányt. Az új eszköz érvényességi időtartama 18 év felettieknek hat, a 12–18 év köztieknek pedig három év, míg a 12 alattiaknak három esztendő, illetve legkésőbb a 12. életév betöltésének időpontja lehet.”

Forrás:
Több mint négymillióan használják az e-személyit; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2019. január 25.

Módszertani útmutató az okmányiroda feladatai ellátása során alkalmazható technikai eszközökről, valamint az arcképmás-felvételezés követelményeiről

Forrás:
Módszertani útmutató az okmányiroda feladatai ellátása során alkalmazható technikai eszközökről, valamint az arcképmás-felvételezés követelményeiről; Belügyminisztérium; 2019. január 23. (PDF)

Informatika, távközlés, technika

Tavasszal próbaüzemmel indulhat az új vasúti jegyautomaták telepítése

„ Kihirdette a jegykiadó automaták beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárás győztesét a MÁV-START Zrt. Az egyre növekvő utasforgalmat kiszolgáló 375 (opcionálisan plusz 110 darab) jegyautomatát a TRACO Zrt. szállíthatja és telepítheti a vasútállomásokra és megállóhelyekre.

A 2018 februárjában közzétett közbeszerzési felhívásra három érvényes ajánlat érkezett, ezek közül az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont (legjobb ár-érték arány) szerint a legkedvezőbb ajánlatot a TRACO Zrt. tette.

A győztes ajánlattevővel megkötendő szerződés rendelkezik majd az automaták szállítási határidejéről. Ennek értelmében a nyertes ajánlattevő a szerződés hatályba lépése után 2 hónappal 15 automatát szállít, amelyek 2 hónapig próbaüzemben fognak működni nagy utasforgalmú helyeken, a már meglevő automaták mellett. A sorozatgyártás a próbaüzem után, az ott szerzett tapasztalatok figyelembevételével indulhat meg. A korábbi beszerzésekben szerzett tapasztalatok alapján hetente 15 automata telepítésével számol a vasúttársaság, így az alapmennyiség leszállítása a szerződés hatálybalépése után 11 hónappal zárulhat le.

A készpénzes és bankkártyás fizetésre alkalmas automatákból 375 darabos (275 készpénzes és bankkártyás és 100 darab bankkártyás fizetési lehetőséget biztosító) alapmennyiséget szerez be a MÁV-START. Ezek elsősorban a budapesti elővárosi térség vasútállomásain és megállóhelyein, a nagy utasforgalmú vidéki állomásokon (pl. Miskolc, Nyíregyháza, Szeged stb.), a jelentős forgalmú balatoni állomásokon (pl. Siófok, Fonyód stb.), továbbá a déli parton a Balatonaliga–Fonyód, az északi parton a Csajág–Balatonfüred, Balatonederics–Keszthely szakaszok megállóhelyein, egyéb balatoni állomásokon és megállóhelyeken, illetve a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal Tatabánya–Győr szakaszának állomásain szolgálják majd az utasok kényelmét.

További opcionálisan lehívható mennyiséget (80 darab készpénzes és bankkártyás és 30 darab bankkártyás fizetésre alkalmas készüléket) a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal Győr–Hegyeshalom szakaszának állomásain, a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal Nyíregyháza elővárosi forgalmában érintett állomásain és megállóhelyein helyeznek üzembe, esetenként a már meglévő automaták mellé. Az opcionális mennyiség lehívására az alapmennyiség telepítését követően, az utasok jegyvásárlási szokásainak figyelembevételével kerülhet sor.

Az opcióval együtt 3,8 milliárd forint értékű beszerzést a vasúttársaság a 1247/2016. (V. 18.) kormányhatározat alapján EU-s forrásból, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretéből finanszírozza. A megkötés előtt álló szerződés a kapcsolódó támogatási szerződés aláírásával lép majd hatályba, ettől az időponttól élnek a szállítási határidők is.

A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetésére azért kerülhetett sor csak most, mert az eljárásban részt vevők számára a törvény által biztosított korábbi jogorvoslat során született közbeszerzési döntőbizottsági döntés alapján a vasúttársaságnak további dokumentumokat és indokolást kellett bekérnie a nyertesként megjelölt ajánlattevőtől. A határidőben megküldött dokumentumok alapján a MÁV-START Zrt. ismét a TRACO Zrt. ajánlatát találta a legkedvezőbbnek. Az ajánlatkérő döntésével szemben az eljárásban szereplő másik két ajánlattevő a törvényi határidőn belül ezúttal nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet.”

Forrás:
Tavasszal próbaüzemmel indulhat az új jegyautomaták telepítése; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2019. január 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyre többet költünk videojátékra Magyarországon

„Magyarországon stabilan magas, 60% körüli azok aránya, akik videojátékoznak – derül ki az eNET 2018 szeptemberi kutatásából, amelyet immáron harmadik alkalommal készítettek el. Bár érdemben nem nőtt a videojátékosok köre, viszont, akik játszanak, azok egyre többet költenek videojáték vásárlásra, illetve a játékhoz kapcsolódó hardver és periféria beszerzésre is. Mindeközben folyamatosan nő azok száma is, akik okostelefonon játszanak, megerősítve ezzel a mobiltelefon elsődleges játékplatform szerepét.

A videojátékozás össznépi mulatság: nem csak a fiatal férfiak játszanak
A videojáték stabil helyet foglal el a mindennapjainkban: a videojátékokkal játszók magyarországi száma a 2018-as felmérés alapján 3,7 millió fő. Ez a szám elsőre soknak tűnhet, de a kutatás a videojátéknak egy tágan vett értelmezéséből indul ki, és ide sorolja a mobileszközökön, PC-n, konzolon való online és offline játékot egyaránt.

A hazai 18 és 65 év közötti lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy videojátékkal bármely életkorban játszhatunk, s hogy ez nem csak kósza elképzelés, azt a videojátékosok életkori jellemzői is mutatják: bár leginkább a 18-25 év közöttiek játszanak (66%-uk), de az ennél idősebb korosztályoknak is több, mint fele szokott videojátékozni. A férfiak ugyan valamivel jobban szeretnek videojátékozni, mint a nők (62%-uk játszik), de a nők közül is minden második játszik videojátékkal.

Különböző bevonódási szintek: a casual gamingtől a hardcore gamingig
Nagy különbségek mutatkoznak a videojátékokat játszók között a tekintetben, hogy milyen intenzitással játszanak, mennyire fontos a játék a mindennapjaikban. Bár sztereotip módon azt tartanánk videojátékosnak, aki napi szinten órákat tölt videojátékokkal, a valóság pillanatnyilag egészen más. A videojátékkal játszók háromnegyede ugyan legalább heti rendszerességgel játszik, de viszonylag kevés időt töltenek ezekkel a játékokkal. A legjellemzőbb egy hét alatti játékkal eltöltött idő az 1-2 óra (36%), illetve a 3-5 óra (25%). A hetente játszók negyede pedig heti szinten legfeljebb egy órát játszik – jellemzően ők azok, akik unaloműzésként, várakozás, utazás közben nyomkodják a játékokat, s ez csupán az üresjáratok kitöltésének lehetőségét jelenti számukra.

A videojátékkal játszók körén belül van viszont egy másik kicsi, de markáns csoport, akik számára a játék egészen másfajta jelentőséggel bír. Ők a videojátékozás iránt a legelkötelezettebbek, így sokkal több az az idő is, amit videojátékokra fordítanak. A heti 20 óránál többet videojátékozók a 18-65 év közötti népesség 2%-át teszi ki. Ezt a csoportot tekinthetjük a hardcore játékosok kemény magjának idehaza.

Okostelefonon, otthon, munkahelyen és még éjszaka is
2017-hez képest nőtt azok aránya, akik az okostelefonjukon videojátékoznak: 54%-ról 65%-ra. Ezzel együtt kevesebben választják a laptopokat játékra, viszont a PC aránya nem változott érdemben az elmúlt egy évben (43% a PC-n játszók aránya). De nemcsak mobiltelefonon, hanem konzolon is egyre többen játszanak: míg 2016-ban és 2017-ben 7 és 8% volt a konzolon játszók aránya, addig 2018-ban már 13%.

A játékok tipikus időszaka a délután és az este. Minden ötödik videojátékos játszik közvetlenül lefekvés előtt, tízből egy pedig még éjszaka is. A videojátékosok 83%-a játszik otthon a szabadidejében. Jellemző játékalkalmak a várakozás különböző szituációi, mint például az utazás: 33% játszik utazás közben, járművön, 30% várakozás alatt. Hogy a videojátékosok jelentős részénél mennyire csak alkalmi időtöltés a játék, azt jól mutatja, hogy nyaraláskor csak 16% szokott videojátékozni. 15% magával viszi a játékot a mellékhelyiségbe is, tízből egy játékos pedig a munkahelyen, iskolában is időt szakít erre a szenvedélyre.

Éves szinten 41 milliárd forintos forgalmat generál a videojátékozás
A videojátékozáshoz kapcsolódóan többféle költségelem is felmerül. Bár a legnagyobb arányban még mindig az ingyenes játéklehetőségeket választják a játékosok, a játékvásárlás így is jelentős forgalmat generál. Emellett a videojátékozásnak hatása van az eszközvásárlásokra is (mobileszköz, hardver, periféria vásárlás), illetve, ha nem is ilyen nagy arányban, de megjelennek a játékon belüli (in-game) költések, valamint az egyes játékokhoz kapcsolódó kereslet is, mint például a márkázott ajándéktárgyak, kiegészítők. Ezen területek közül Magyarországon 2018-ra vonatkozóan a hardver és periféria vásárlásra fordítottak a játékosok a legtöbbet, éves szinten 17,8 milliárd forintot, de nem sokkal kevesebbet költöttek videojáték vásárlásra sem: ennek éves költsége 16 milliárd forint. Az összes költségelem együttesen, éves szinten 41 milliárd forintos forgalmat tesz ki, egyre magasabbra pozícionálva ezzel a videojáték piac gazdasági jelentőségét idehaza.

És a jövő nemzedék?
A szülők számára érzékeny téma gyermekeik számítógép- és internet használata, és félelmeik jellemzően a videojátékozásban sűrűsödnek. Hiába azonban a szülői aggodalmak, a játék már a gyerekek mindennapjainak is része: a 18 éven aluli gyerekek közel fele (48%) játszik videojátékokkal. Továbbra is elmondható, hogy inkább a fiúk teszik ezt: a fiúk 57%, a lányok 35%-a szokott videojátékkal játszani.

A gyerekek játékhasználata komoly vitákat gerjeszt, ennek megfelelően a szülői kontroll is elég erőteljes ezzel kapcsolatban: a szülők 63% szabályozza, hogy gyermeke mennyi időt játszhat videojátékkal, 47% szabályozza a videojáték típusát, 30% pedig a videojátékon belüli pénzköltést. Viszont, a játékos gyermekek szüleinek 20%-a semmilyen módon nem korlátozza gyermeke videojáték használatát. 2016-hoz képest érdemben nem változott a szülőknek a gyermekeik videojátékozásához kapcsolódó kontrollja.

Akik szintet lépnek: az e-sportolók
Ahogy láttuk, a videojátékozás a felnőttek egy részénél nem több egyszerű, mindennapi szórakozásnál és unaloműzésnél. Vannak azonban olyanok, akik számára a videojátékkal való játék sokkal több ennél: az identitásuk része, komoly idő- és energiaráfordítás. Ők azok a hardcore gamerek, akik versenyszerűen játszható videojátékokkal játszanak, streamer és közösségi média csatornákon követik az általuk kedvelt játékokat és játékosokat. Ma Magyarországon e csoport száma a tavalyi évhez hasonlóan nagyjából 425.000 főre tehető – róluk fog szólni az eNET következő elemzése.

Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 923 fő megkérdezésével, 2018 szeptemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 és 65 év közötti népesség véleményét.”

Forrás:
Egyre többet költünk videojátékra; eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; 2019. január 22.

Magyar városok is részt vehetnek URBACT akciótervezési városhálózatokban

„Szálljon be városával Európa legsikeresebb városfejlesztési tapasztalatcsere-programjába! Válasszon európai partnervárosokat, helyi szövetségeseket, és próbáljon ki új megoldásokat!

Az URBACT program 23 új akciótervezési projekt – azaz városhálózat – indítására ad lehetőséget a 2014-2020-as időszakban utoljára. E projektek célja, hogy az európai városok újszerű megoldást találjanak egy választott kihívásra, miközben megismerik, hogy más európai városok milyen megközelítéssel dolgoznak. Számos hazai város vett már részt sikerrel a programban a legkülönfélébb fejlesztési területekre fókuszálva a helyi gazdaság fellendítésétől a közösségi, társadalmi fejlesztésekig.

Egy városhálózat maximum 10 európai partnervárosból áll össze azzal a céllal, hogy megosszák tapasztalataikat és tanuljanak egymástól. A résztvevő városok integrált akciótervet készítenek, és lehetőségük lesz arra, hogy teszteljenek kis léptékű megoldásokat városaikban. Ebben a munkában meghatározó a nemzetközi partnerektől való tanulás lehetősége, a helyi érintettek mozgósítása és a tapasztalt tematikus és programszakértők segítsége.

A programban való részvétel izgalmas utazást jelent – mind szó szerint, mind szellemi értelemben. A nemzetközi tapasztalatcsere, a program által biztosított magas szintű szakértői segítség és a közös munka képessé teszi a város szereplőit a megoldási lehetőségek felismerésére, a változtatásra. A program által kifejlesztett és kipróbált URBACT módszertan garantálja a sikeres együttműködést, a hatékony tapasztalatcserét és tanulást.

Hol lehet többet megtudni?
A Lechner Tudásközpont mint az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja 2019. február 5-én infónapot tart az új felhívással kapcsolatban.

Az infónap helyszíne: Kortárs Építészeti Központ, Budapest, Bartók Béla út 10-12.

A rendezvényen ismertetjük a felhívást, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, bemutatjuk a partnerkereső oldalt, emellett meghívott szakértőkkel elemezzük a program korábbi felhívásainak eredményeit, tapasztalatait, vizsgáljuk a résztvevő városok lehetőségeit. A részletes programot megismerheti a program honlapján.

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.”

Forrás:
Magyar városok is részt vehetnek URBACT akciótervezési városhálózatokban; Lechner Tudásközpont; 2019. január 22.

Követendő bécsi kezdeményezés: támogatás a digitális technológiákhoz kapcsolódó tanfolyamok résztvevőinek

„Digi-Winner címmel ötmillió eurós támogatási programot indítottak Bécsben, amelynek keretében akár 5.000 eurós támogatást is kaphatnak a digitális technológiákhoz kapcsolódó tanfolyamok résztvevői. A cél, hogy megőrizzék a bécsiek munkaerőpiaci versenyképességét.

Alapvető számítástechnikai ismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, operációs rendszerek, adatbiztonság, közösségi média – mostantól bármilyen, a digitális technológiákhoz kapcsolódó képzésen is vesznek részt a bécsiek, jelentős támogatást kaphatnak.

Bécs és a Munkavállalói Kamara ugyanis Digi-Winner néven támogatási programot indított, amelynek keretében 2019-ben összesen ötmillió eurót fordítanak a bécsiek digitális képzettségének fejlesztésére. A támogatásra azok jelentkezhetnek, akik az osztrák fővárosban laknak és a WAFF (Bécsi Munkavállalói Alap) hétezer ide vágó képzésének valamelyikét választják. A támogatás mértéke – attól függően, hogy a tanfolyam résztvevőjének van-e munkaviszonya vagy sem, illetve Bécsben vagy a városon kívül dolgozik – a tanfolyami díj és a vizsgaköltségek 40-80 százaléka, de maximum 5.000 euró lehet.

A támogatás jövedelmi korlátját viszonylag magasan, havi nettó 2.500 euróban határozták meg, mivel az akcióval a középosztályt szeretnék támogatni és az idősebb munkavállalóknak is esélyt akarnak adni arra, hogy fejlesszék digitális kompetenciáikat és ezzel versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon.

A program 2019 februárjában indul és mintegy háromezer bécsinek nyújt lehetőséget, hogy továbbfejlessze számítástechnikai ismereteit. Az akciót információs kampány egészíti ki.”

Forrás:
Követendő bécsi kezdeményezés; Computerworld; 2019 január 25.
waff – Wiener ArbeitnehmerInnen Förderungsfonds

Információ röviden

A héten olvastuk: mesterséges intelligencia – 2019. január 28.

Új intézet Münchenben a mesterséges intelligencia etikai problémáinak tanulmányozására a Facebook támogatásával
6,5 millió eurót biztosít egy ötéves időszakra, hogy a Müncheni Műegyetem Munich Center for Technology in Society nevű szervezetén belül létrejöjjön az intézet (Institute for Ethics in Artificial Intelligence). A döntésben szerepet játszott az, hogy Németország aktív szerepet tölt be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémákra adott etikai, szabályozási válaszok kidolgozásában.
Facebook and the Technical University of Munich Announce New Independent TUM Institute for Ethics in Artificial Intelligence; Facebook; 2019. január 20.
Neues Forschungsinstitut für Ethik in der Künstlichen Intelligenz; TUM – Technische Universität München; 2019. január 20.
Warum Facebook ein Institut für Ethik in München finanziert; Chris Köver; netzpolitik.org; 2019. január 21. (szkeptikus kommentár)

A mesterséges intelligencia irányítása – térképen
A Nesta nevű angol, közpénzből finanszírozott nemzetközi innovációs alapítvány feltérképezi a mesterséges intelligencia övező szak/politikai teret.
Az irányítás (governance) kifejezésen az alábbiakat értik: nemzeti stratégiák, szabályozások, szabványosítási törekvések, etikai útmutatók, ajánlások. Adatbázisba van rendezve, térképen is megjeleníthető módon.
Launching a new pilot to map AI governance; Nesta; 2019. január 22.
Bár nincs öszeköttetésben a Nesta programjával, de hasznos háttér lehet: AI Governance: A Research Agenda; Allan Dafoe; Governance of AI Program, Future of Humanity Institute, University of Oxford 2018. augusztus 27. (PDF)

Szingapúri javaslat: Modell Keretrendszer a Mesterséges Intelligencia Irányítására
A szingapúri adatvédelmi hatóság társadalmi vitára bocsátotta a mesterséges intelligencia fejlődésével és alkalmazásával kapcsolatos etikai, politikai problémák kezelésére kialakítandó szabályrendszerre tett javaslatát.
Singapore releases AI model governance framework at World Economic Forum; The Business Times; 2019. január 23.
A Proposed Model Artificial Intelligence Governance Framework; Personal Data Protection Commission; 2019. január (PDF)

Mesterséges intelligencia: visszatekintés a Google 2018-as eredményeire
A Google kutatási részlege átfogó tematikus áttekintést adott arról, hogy 2018-ban mivel foglalkoztak a mesterséges intelligencia területén. Talán nem véletlen, hogy a hagyományos témákat megelőzve, a felsorolás az etikai és társadalmi kérdésekkel kezdődik.
Looking Back at Google’s Research Efforts in 2018; Google AI Blog; 2019. január 15.

A mesterséges intelligencia kutatásának 25 éve arra utal, hogy a mélytanulás korszaka a végéhez közeledik
Legalábbis erre a következtetésre jutottak a MIT Technology Review munkatársai. Elemezték az arXiv () nevű ismert tudományos repozitórium minden tételét a „mesterséges intelligencia” szekcióból, összesen 16.625-öt. Pontosabban a kivonatokat. A szóhasználat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mélytanulás népszerűsége csökken, a megerősítéses tanulásé növekszik.
We analyzed 16,625 papers to figure out where AI is headed next; Karen Hao; MIT Technology Review; 2019. január 25.

A mesterséges intelligencia kihívásai az Európai Unió polgárai és fogyasztói számára
Az Európai Parlament tagjai számára készített tájékoztató a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozik. Nevezetesen azzal, hogy hogyan lehet a mesterséges intelligencia előnyeit biztosítani úgy, hogy közben megtartják az európai értékek és elvek szellemét. A dokumentum jogi szempontú, az adat- és fogyasztóvédelemre összpontosít.
Artificial Intelligence: Challenges for EU Citizens and Consumers; Giovanni Sartor; European Parliament, Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, Directorate-General for Internal Policies; 2019. január 24.

A következő uniós költségvetés innovációs potenciálja
Nem specifikusan a mesterséges intelligencia elemzés tárgya, viszont a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokra és üzleti tevékenységre erős hatást fog gyakorolni a 2021-2027 közötti évek évek uniós kölstégvetése – legalábbis az Európai Unió tagországaiban.
The Innovation potential of the EU Budget 2021-2027; Adriaan Schout, Herman Beun, Marloes van Schaik; Clingendael Institute; 2019. január 21. (PDF)

Úgy tűnik, hogy az informatikai óriásvállalatok lesznek a „Nagy Testvér” szerepének megvalósítói
A mindent látó, mindenről tudó kínai állam amerikai megfelelője a Google, Facebook, Amazon és társai.
Is Big Tech Merging With Big Brother? Kinda Looks Like It; David Samuels; Wired; 2019. január 23.

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. január 21-január 25.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

KBF/354/2018 – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.19.
A Magyar Nemzeti Bank ISTAT rendszerének részét képező START, START-WS, EBEAD, KTM és BPK informatikai alkalmazások üzemeltetési támogatása azok kiváltásáig, a szerződés 60 hónapos hatálya alatt, és eseti, opcionálisan lehívható szoftverfejlesztői támogatása összesen legfeljebb 1.100 embernap mennyiségben.
Ajánlatkérő a támogatási szolgáltatást 2020. június 30-ig opcionálisan veszi igénybe.
Lásd bővebben

Jelút rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.30.
A beszerzés célja: A hatóság országos mérőszolgálati hálózatának részét képező kiegészítő mérőállomások illetve a műholdas alrendszer mérési képességének-, hálózati vezérlésének- és a műholdas jelutak fejlesztése.
Lásd bővebben

Részvételi felhívás – Rendszerszintű szolg. IT tám
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.22.
Rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének IT támogatása az alábbiak szerint:
A fejlesztés célja a jelenleg meglévő üzleti folyamatok, igények lehető legmagasabb szintű automatizálását biztosító, a 2017-2020 európai informatikai elvárásoknak megfelelő modern naprakész informatikai megoldás (magas rendelkezésre állású, 7/12 üzemelésre képes üzletkritikus rendszer) szállítása.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Számítástechnikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/18
Közzététel dátuma: 2019.01.25.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.22.
„Számítástechnikai eszközök és szoftverek beszerzése a Neumann János Egyetem részére a GINOP-2.2.1-15-2017-00093 pályázat keretében”
Mennyiség: 4 db laptop
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 257.525.792,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: EXTOR Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A Székház Adatközpontot ellátó szigetüzemű UPS berendezések 2db AEG Protect3 160kVA és a Székház Irodaépületet ellátó párhuzamos üzemű UPS berendezések 2db AEG Protect3 160kVA akkumulátor cseréi (összesen 256db 12V/100Ah ipari akkumulátor) és a kapcsolódó paraméterezési feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.610.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről – OH efop345 fir dtk 929
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: LicensePort Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
FIR fejlesztéshez (technológia függő) és DTK portáltechnológia fejlesztéshez egyedi szoftverek beszerzése EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú kiemelt uniós projekt keretén belül
3 közbeszerzési részben összesen 7 db szoftver beszerzése.
1. rész: TOAD szoftver beszerzése: TOAD DB2 LUW DBA Editon 1 éves licensz – 1 db.
2. rész: XMLSpy Professional szoftverlicensz beszerzése: XMLSpy Professional XML Editor 5 installált felhasználóra 1 év támogatással – 1 db
3. rész: Navicat Premium szoftverlicensz beszerzése: Navicat Premium (Windows) Non-Commercial 1 éves licensz – 5 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.217.100,- Ft
Lásd bővebben

Multimédia – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Debreceni Egyetem; Szegedi Tudományegyetem; Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.
1. rész: Multimédia eszközök beszerzése 6 kiemelt uniós projektben ÁEEK, DE, SZTE, PTE részére
2. rész: Blu-ray lejátszó és videorögzítő beszerzése EFOP-4.2.2-16-2017-00001 projektben DE részére
3. rész: CD/DVD beszerzése 4 kiemelt uniós projektben ÁEEK részére
4. rész: Stúdiótechnika beszerzése EFOP-4.2.2-16-2017-00001 projektben SZTE részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.285.325,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_BFP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Bírósági Fizetési Portál (BFP) üzemeltetése az OBH részére, mely 1500 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szolgáltatási szerződés – Informatikai rendszerek naplógyűjtő megoldása – SIEM – B.3.2.5.010
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Black Cell Kft.
A beszerzési eljárás keretében beszerezni kívánt szolgáltatások:
1. Naplókezelő rendszer használati joga legalább 36 hónapra.
2. Támogatás a Naplókezelő rendszer használatához, a használat 36 hónapjára.
3. Rendszerintegrátori tevékenység (bevezetés, és egyedi változtatások) 36 hónapra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.540.000,- Ft
Lásd bővebben

Smart City eszközbeszerzés – ET
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Zalaszám Informatika Kft.
Zalaegerszeg turisztikai vonzerejének növelése a „Smart City” eszközrendszerével” című TOP-6.1.4-15-ZL1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
„A turisták élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszközök, valamint egységes tartalom-interface megoldások, mobilalkalmazások és kedvezményt biztosító elektronikus kártya rendszer beszerzése”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Ftti egészségügyi rendszer tám. és jogszab.követés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: SkyLine-Computer Informatikai és Fejlesztési Kft.
Ajánlattevő feladatát képezi az általa fejlesztett és Megrendelő rendelkezésére bocsátott Fogvatartotti Egészségügyi rendszermegoldások működtetéséhez szükséges támogatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 259.200.000,- Ft
Lásd bővebben

IT – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Debreceni Egyetem; Szegedi Tudományegyetem; Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; LSK Hungária Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Mikrofon, projektorok, webkamera, aktív panel beszerz
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.308.800,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Élményközpont-hardverek és IT eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: Magyar Természettudományi Múzeumért Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: Ricoh Hungary Irodarendszerek Kft.; IMG Solution Kft.; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.769.732,- Ft
Lásd bővebben

2018. IV. negyedévi verseny újranyitás eredménye; Keretmegállapodás megkötése a GINOP-3.4.3-VEKOP15-2016-00001 számú projekt keretében optikai hálózatok bővítéséhez szükséges kivitelezési munkák megrendelésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: pro Montel Zrt.
Optikai hálózat létesítése Észak-Magyarországi Régió 1. csomag – GINOP 3.4.3.-VEKOP-15-201600001 számú projekt keretében, a műszaki leírás részét képező és az NMHH vonatkozó jogszabályi előírásainak megfelelő kiviteli tervek alapján az alábbi településeken összesen 8,3 km tervezett nyomvonalon)
Érték (ÁFA nélkül): 7.775.131,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – IntellAgent
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Defensys Rendszerház Kft.
„IntellAgent rendszer és ügyfélszolgálat szoftvertámogatása, karbantartása és kapcsolódó fejlesztések elvégzése a Fővárosi Vízművek Zrt. számára”
Az eljárásban szereplő informatikai megoldás Ajánlatkérő ügyfélszolgálati területe által működtetett üzleti folyamatokat támogatja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.718.000,- Ft
Lásd bővebben

EU28+ és időskutatás kiegészítő szolgáltatás 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Századvég Gazdaságkutató Zrt.; Századvég Politikai Iskola Alapítvány
A közbeszerzés tárgya: Magyarország Kormánya kormányzati tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében (EU28+ és időskutatás kiegészítő szolgáltatás 2019.) vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.441.362.209,- Ft
Lásd bővebben

GINOP622.-VEKOP/15 Informatikai fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
NEPTUN-KRÉTA Tanuló Monitoring (ESL modul) rendszermodul kialakítása, bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
– 1 db modul kifejlesztése az ajánlatkérő, a 44 db Szakképzési Centrum és a 380 db tagintézmény részére
– Modul bevezetése, tesztelése
– Modul használatának oktatása (minimum 20 db, max 44 db oktatás, oktatás időtartama legalább 90 perc, egy alkalommal legalább 10 fő részére)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tudásmenedzsment alapú adaptív e-tananyagok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SkillDict Szolgáltató Kft.
Keretmegállapodás keretében – Tudásmenedzsment alapokon, adaptív oktatást lehetővé tevő e-learning tananyagok fejlesztése, amelyek az Ajánlatkérő által jelenleg is használt Moodle (3.0 vagy magasabb verziójú) LMS rendszerhez illeszthetők.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 270.000.000,- Ft
Lásd bővebben

2018/IV. negyedéves KM tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
Negyedéves tájékoztatás:
A 2018/IV. negyedévben társaságunk 1 darab eredményes konzultációt folytatott le, melynek keretein belül a keretösszeg terhére 35 hónapos bérleti időtartamra 4 darab A. kategóriás; 4db B. kategóriás és 6 db C. kategóriás konfiguráció került beszerzésre. Nyertes Ajánlattevő árajánlata megfelelt a közbeszerzési dokumentumokban és a keretmegállapodásban foglalt előírásoknak.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.898.245,- Ft
Lásd bővebben

InFoRex informatikai szoftversz. támogatás.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
InFoRex Integrált Treasury informatika szoftverrendszer támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.080.000,- Ft
Lásd bővebben

PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR rsz-k üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/16
Közzététel dátuma: 2019.01.23.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Nyertes ajánlattevő: Astron Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR rendszerek üzemeltetése az alábbiak szerint:
Hibajavítás és hibaelhárítás nyújtása a PACI, RADIR, WebNom, THOR, ODS rendszerek tekintetében az Oracle -PL/SQL- és PosgreSQL adatbázis-, JBOSS alkalmazás-, JAVA JRE szerver rendszerkomponenseire, az ETL folyamatokra és az adattárházra vonatkozóan, az érintett rendszereken követő módosítások elvégzése, általános szakmai és üzleti konzultáció a fenti rendszerekkel kapcsolatban…A jelen pontban megjelölt rendszerek gázkereskedelmi folyamatokra kialakított szerződéskezelő és árazás támogató, nyilvántartó, gázpiaci igény bejelentő és kereskedelmi visszaigazolást készítő, Gázpiaci NFKP aukciós rendszerek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.180.000,- Ft
Lásd bővebben

KÖFOP-Közigazgatási szakrendszerek egységes elérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/17
Közzététel dátuma: 2019.01.24.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
„KÖFOP – Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekthez kapcsolódóan „Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 238.375.000,- Ft
Lásd bővebben

Hibrid alközponti rendszerek üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/17
Közzététel dátuma: 2019.01.24.
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: AB Telecom Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségü Társaság
Alközpontok
3501 db portos (csatlakozási ponttal rendelkező) MD110MX-ONE
600db port (csatlakozási ponttal rendelkező) Panasonic KX-TDE 600IP
24db port (csatlakozási ponttal rendelkező) Panasonic 6/16
Szerverek:
1 db MD110MX-ONE rendszerintegrációval rendelkező VOIP szerver
3 db egyéb linux szerver
Hálózat és végberendezés:
5800 db érpár hagyományos hálózati végpont
3316 db analóg,digitális és egyéb végberendezés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.623.864,- Ft
Lásd bővebben

ÜTÉS-ÉS VÍZÁLLÓ NOTEBOOK BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/17
Közzététel dátuma: 2019.01.24.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
1 db Fully Rugged tablet notebook
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.319.890,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – KIFÜ IT KM 2018. IV. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/18
Közzététel dátuma: 2019.01.25.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.; Tigra Computer- és Irodatechnikai Kft.; Kermann Műszaki Fejlesztő és Tanácsadó Kft.; Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.; LicencePort Informatikai Zrt.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó informatikai fejlesztések és egyéb szolgáltatások megvalósítása
A keretmegállapodás alapján 2018. IV. negyedévben lebonyolított versenyújranyitásos közbeszerzési eljárások.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 66.300.000,- Ft
Lásd bővebben

LKSZ rendszer fejlesztése/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/18
Közzététel dátuma: 2019.01.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Laurel Számítástechnikai Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata az LKSZ megnevezésű programban végzendő eseti alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározottak szerint.
Keretmennyiség: 4000 mérnökóra.
Vállalkozási keretszerződés keretösszege nettó 64.000.000 Ft
Lásd bővebben

Liferay szoftver 7.1-es verzió előfizetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/18
Közzététel dátuma: 2019.01.25.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Ixenit Tanácsadó Kft.
Az adásvételi szerződéshez rendelt elnevezés:Liferay szoftver 7.1-es verzió előfizetése (719/2018)
Liferay szoftver előfizetésének megújítása, a Liferay DXP 7.1-es verziójára 3 évre a következők szerint:
* 3 db Gold Licence Liferay Portal DXP EE 7.x verzióhoz éles környezetben gyártói prémium támogatással (Production). (Max. 8 core / vCPU)
* 1 db Gold Licence Liferay Portal DXP EE 7.x verzióhoz teszt környezetben gyártói prémium támogatással (Backup). (Max. 8 core / vCPU)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.515.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

e-Savaria projekt – informatikai fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15
Közzététel dátuma: 2019.01.22.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: GEOVIEW SYSTEMS Számitástechnikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Az e-Savaria projekt integrált közigazgatási informatikai alaprendszerek fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő támogatási feladatainak ellátása, ennek részeként a rendszer továbbfejlesztési és üzemeltetési feladatainak támogatása .
Az Ajánlatkérő előzetes igénye a jelzett szolgáltatások ellátására összességében legalább havi 100 óra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tanulmányi Visszajelző Szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/18
Közzététel dátuma: 2019.01.25.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A nyertes Ajánlattevő feladata a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer új moduljaként Tanulmányi Visszajelző Szolgáltatás (mennyiség: 1), mint informatikai eszköz bevezetése a Műszaki leírásban részletesen meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eljárás visszavonása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/14
Közzététel dátuma: 2019.01.21.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Gül Baba Türbéjének komplex üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátása
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A beérkezett ajánlatok száma: 0
Lásd bővebben

Szakirodalom

Recenzió A törvény szavai című kötetről

„A közelmúltban a miskolci Bíbor Kiadónál megjelent A törvény szavai címet viselő kötettel annak A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés című konferenciá­nak az írásos anyagát veheti kézbe a Tisztelt Olvasó, amelyet a résztvevők az OTKA-112172 kutatás lezárásaként 2018. május 25-én Miskolcon, a MAB-székházban tartottak. A mű a Prudentia Iuris sorozat 33. köteteként látott napvilágot. A benne szereplő 13 tanulmány révén a kutatói gárdának többéves, ha az előzményeket is hozzászámítjuk, akkor már a 2000-es évek elejétől folyó, a jog és a nyelv kapcsolatát többféle irányból is vizsgáló tevékenységéről és annak eredményeiről kapunk képet.

A munkában megközelítőleg fele-fele arányban vettek részt nyelvészek és jogászok, és már a közreműködők munkahelye és foglalkozása is garantálja a kérdéskör interdiszciplináris megközelítését. A nyelvészek között az alkalmazott nyelvészet (ezen belül is a pragmatika, a korpusznyelvészet, a szakfordítás és szaknyelv), a jogászok köréből szintén több részterület (a reklámjog, a fogyasztóvédelmi jog, a jogelmélet, a jogszociológia, illetve a jogtörténet) képviselői kutatták a valóban igen szerteágazó témát.

A Miskolci Egyetem jogászai és nyelvészei (3-3 fő) mellett az ELTE, a Corvinus Egyetem, a Pécsi Egyetem, a Szegedi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai és oktatói vettek részt a kutatási tevékenységben. A munkatársak között találjuk az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport és Szegedi Tudományegyetem, valamint a Centre for Philosophy of Natural and Social Science, London School of Economics and Political Science egy-egy képviselőjét is.

A jogi nyelvnek – akárcsak bármely más szaknyelvnek – a nyelvészeti megközelítése, elemzése számos tanulsággal járhat. A jogi nyelv lingvisztikai kutatása, amely Európa-szerte is az utóbbi néhány évtizedben lendült fel igazán, a legkevésbé sem öncélú tevékenység. A jogi szövegek legkülönbözőbb típusaival naponta emberek tömegei kerülnek kapcsolatba, akár életfontosságú ügyek, akár csak apróbb, de felettébb kínos, pl. családjogi perek kapcsán, és laikusokként azzal találják szemben magukat, hogy a kézhez kapott, anyanyelvükön írott szövegeket igencsak hellyel-közzel képesek felfogni, értelmezni. S ha ezen az alkalmazott nyelvészet képviselői – szorosan együttműködve a jogászi hivatás képviselőivel – változtatni akarnak, akkor még inkább megértjük, miért nevezhette a magyar alkalmazott nyelvészet egyik megteremtőjeként tisztelt Szépe György ezt a nyelvészeti területet „hasznos nyelvészetnek”.

Ezeknek a soroknak az írója, aki a szaknyelvi fordítások és általában a szaknyelvek nyelvhelyességi problémáit (köztük a jogi nyelvéit is) saját oktatói tevékenysége során – főként fordítói programban részt vevő diákjaival – sok esetben elemezte (és aki nem mellesleg a jelen könyv anyanyelvi lektora is volt), szintén az említett alkalmazott nyelvészetet képviseli.

Ám a kezdeményezés a jogi nyelv érthetőbbé tételére – és ezt a kötet több írása is igazolja – ugyanolyan elemi erővel érkezett a jogászok részéről. Jól kifejezik a kérdéskör felelős jogászi megközelítését Szabó Miklós kutatásvezető tanulmányának záró szavai: „Ezért, hogy a joggal való élés előfeltételét képező megértés felé vezető legelső lépés a nyelvi befogadhatóság – mégpedig legelsőként a címzettek, a köznyelvi regiszterben kommunikáló laikusok számára. Mindenki más, a céhen belüliek csak ő utánuk jönnek, hiszen minden ostor vége az ő hátukon csattan, az ő sorsukat fordítja jobb vagy rosszabb irányba” (313. o.).
…
A nyelvészeti modul részeként Kurtán Zsuzsa a Központozás a magyar jogi nyelvben című írásában az írásjeleknek, számoknak, speciális jeleknek is szentelt egy hosszabb tanulmányt. A tanulmány elején 15 különböző írásjel és speciális (pl. paragrafus-) jel felsorolásával találkozunk, ezeket a későbbiekben egy-egy kis önálló, az adott írásjel nevét címében viselő szövegegység be is mutatja, tárgyalva mind jogi nyelvi használatuk, mind helyesírásuk kérdéseit. A központozásnak a jogi szövegekben való eligazodásban játszott szerepe igen jelentős. A tanulmány bővelkedik a jogi dokumentumokból vett idézetekben, amelyek szemléletes példáit adják a bemutatott jelenségnek.

A hetedik, Markovich Réka által írt tanulmány A jogszabályok logikai mélystruktúrája elsődlegesen elméleti kérdéskört tárgyal, kiegészítve azt számos, a gyakorlati élet adta példával. Az első nagy rész címe: Propozicionális logika és jogszabályszövegbeli jelenségei; itt a negáció, a konjunkció, a diszjunkció, a konnegáció, a kondicionális, a retrokondicionális és a bikondicionális példáit vizsgálja jogszabályi szövegeken, majd a munka második nagy egységében a deontikus logikából a kötelezőség, a megengedettség és a tilalom eseteit veszi számba.
…
Gedeon Magdolna munkája A magyar jogi nyelv történetéről címmel íródott. Éppúgy szerepel az értékes bemutatásban jelentős hazai szórvány nyelvemlékünk, a Tihanyi alapítólevél magyar mondattöredéke (az 1055 körüli időkből) (200. o.), mint az először latinul kiadott jogi művek (pl. az 1514-es Tripartitum) első magyar fordításának az említése (1569) (203. o.). A Hármaskönyv első fordítóját, Weres Balást tekintik a magyar jogi műnyelv megalapozójának (203. o.). A magyar jogi nyelv fejlődését jól illusztrálandó egy perrendtartási kézikönyv két nyelven, tehát latinul és magyarul szerkesztett kiadásának a bemutatásával is találkozunk (1650-ből) (208. o.). Fontos gondolatok jelennek meg a szerző interpretálásában a nyelvújítás korának időszakáról is.

Az első rész történeti áttekintését követően a magyar jogi szókincs fejlődéséről nyújt a tanulmány – néhány szóalakkal kapcsolatban – igen részletes és érdekes történeti elemzést. A dos, az apellatio és a provocatio latin szavak magyar megfelelői kapcsán a századok során szavak tucatjai merültek fel a különféle jogi szövegekben, mígnem a mai használat kialakult. Ez lesz azonban napjaink problémáinak egyik forrása is, hiszen: „A jogi terminusok érthetősége akkor kezdett problémává válni, amikor a kodifikáció során a népnyelvben uralkodó sokféle terminust egyetlen egyre kellett redukálni” – olvashatjuk az összegezésben (221. o.). A tanulmány nyelvtörténeti adatok sorával is szolgál, egy, a magyar nyelvészek által csak ritkán kutatott területen.
…
Ződi Zsolt A jog érthetőségének határai címmel és Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját? kérdéssel, mint alcímmel írott tanulmánya igen elgondolkodtató írás. A tanulmány 243. oldalán a jogi nyelv érthetetlenségével kapcsolatosan négy sztereotípiát sorol fel, majd ezek érvényességét is vizsgálva, bemutatja tanulmánya fő részeit. Az elsőben az angol jogi nyelv érthetőbbé tételére indult, és egy, még az 1960-as évek elején megjelent alapműre visszanyúló Plain English Movement (PEM) egyes eredményeit ismerteti. Sok rokon vonás ismerhető fel az 1960-as és 1970-es évekbeli angliai, illetve a mai hazai törekvések között. A PEM akkori képviselői ott is részben a szókincshez (és a szójelentéshez), részben a grammatikához (mindenekelőtt a mondatszerkezetekhez), nem utolsósorban pedig a stílushoz kapcsolták a mutatkozó nehézségeket. Az utóbbi idők kutatásai azonban más irányokat is jeleznek: a pragmatikának a jogi nyelv vizsgálatába való bevonásának a szükségességét. A második részben éppen ezért három pragmatikai helyzet elemzése következik: „A három helyzet a jog érthetőségének problémájából más és más aspektust mutat. Az eljárási helyzetben valóban a lexikai és a szintaktikai problémák dominálnak, de ennek szélső eseténél, a fogyasztói szerződésnél már látványosan jelentkeznek a pragmatikai szempontok, amelyeket az EU bírósága fel is ismert. A folyamatos igazodás (compliance) új szempontokkal, főként a technikai nyelvezet kérdésével és a szakmai nyelvhasználati szokások és a jogi nyelv keveredésének problémájával gazdagította a kérdést, míg végül elértünk a hétköznapi problémák jogi megoldásának helyzetéig, amely különösen élesen mutatja a jog érthetőségének pragmatikai gyökereit” (258. o.). A befejezésben fontos következtetés levonására kerül sor. „Tehát, míg az eljárási helyzetben, például egy esküdtszéki instrukciónál a mondatszerkesztés egyszerűsítése, a nominalizációk kerülése, a rövidebb mondatok stb. használata jelentősen javítja a megértést, addig a pragmatikai érthetetlenség legjobb ellenszere a példa, a használati esetek felmutatása” (258. o.).
…
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tanulmányok kiváló áttekintést adnak a tárgyalt problémáról és sok új ismerettel is gazdagítják a magyar jogi nyelvről való tudásunkat. A nyelvészeti kiindulású írások számos, a jogi nyelv megértését akadályozó probléma megnevezéséig eljutnak, kezelésükre azonban egyelőre kevés konkrét javaslat van. A nem szorosan a nyelvészeti modulhoz kapcsolódó tanulmányok is tartalmaznak azonban új nyelvi meglátásokat, értékes elemzéseket, adott esetben a jogászok számára is megszívlelendő nyelvészeti felismeréseket. Az, ami az egyik írás alcíme: Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját?, és főként az, amit a szerzőtől erre válaszként a tanulmány végén kapunk: „[…] tehát az a válaszunk a címben feltett kérdésre, hogy a nyelvészek egyedül minden érthetetlenségi problémát bizonyosan nem tudnak megoldani” (260. o.) – a benne lévő negáció ellenére is biztató és az egész kötetre is vonatkoztatható: mindkét részről fontos munka zajlik, aminek csupán egyik állomása lehet ez a tanulmánykötet.

Ajánljuk elolvasását és végiggondolását egyrészt a jogi szövegek használóinak, másrészt (és különösképpen) a törvények, jogszabályok, előírások megfogalmazóinak, nem utolsósorban pedig a nyelvész társadalom érdeklődő tagjainak. A kötetet azonban az iskolázott, ugyanakkor jogi szempontból laikus olvasóknak is figyelmébe szeretnénk ajánlani, mert több dologról is megbizonyosodhat belőle: többek között arról, hogy a nyelvészeti munka igenis hasznos tevékenység, valamint arról is, hogy a jog sosem ellene, hanem érte van. Mert máig is igaz a kötet 313. oldalán Szabó Miklós által idézett (és valószínűleg a szerző ars poeticájának is tekinthető) latin mondás: Ius est ars boni et aequi – a jog a jónak és méltányosnak a mestersége.”

Forrás:
Recenzió A törvény szavai című kötetről; Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó; Magyar Jogi Nyelv; 2018. évfolyam / 2018/2.; 2018. december 18.
(A kötet adatai: Szabó Miklós – Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 2018. 313 oldal, ISBN 978-615-5536-61-8, ISSN 1219-8471)
A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés (konferencia) (a recenzált kötet tanulmányai (PDF-ek), a kutatás története és dokumentumai)

Elemzési keret a hazai központosított közbeszerzésekhez – hatékonyságnövelés és modernizáció

„A közbeszerzések központosításáról szóló döntés komoly gazdasági hatású, éppen ezért fontos, hogy összetett elemzés előzze meg. A szerzők tanulmányának célja, hogy a vállalati gyakorlatban logikailag hasonló szervezeti centralizációval kapcsolatos kutatások eredményeiből kiindulva, és a közbeszerzési nemzetközi szakirodalom, valamint szakmai interjúk eredményeire építve elemzési keretet alakítson ki. A szempontrendszer értelmezéséhez azonosítják a hazai központi közbeszerző szervezeteket, feltárják jellegzetességeiket, összehasonlítják tevékenységeiket. Az elemzési keretrendszer így mindegyik létező és esetlegesen kialakuló későbbi központi beszerző szervezet működési logikájának megértésére hasznos lehet, figyelemmel a változó jogi környezetre és a központosítás jellegére.”

Forrás:
Elemzési keret a hazai központosított közbeszerzésekhez – hatékonyságnövelés és modernizáció; Tátrai Tünde, Vörösmarty Gyöngyi; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.05; 50 (1).; 2019; 54-62. oldalak (PDF)

Közbeszerzési Értesítő Plusz – megjelent a Közbeszerzési Hatóság új folyóiratának első száma

„Január 23-án, szerdán jelent meg a Közbeszerzési Hatóság saját szakmai folyóiratának első száma. A Közbeszerzési Értesítő Plusz címre keresztelt, havonta megjelenő kiadvány célja, hogy folyamatos szakmai tájékoztatást és segítséget nyújtson a közbeszerzési piac szereplőinek.

A Közbeszerzési Hatóság elkötelezett a közbeszerzési jógyakorlatok kialakításában, a tapasztalatok és ismeretek folyamatos megosztásában. Ezért indította el Közbeszerzési Értesítő Plusz szakmai folyóiratát, amelynek célja, hogy a közbeszerzési területtel foglalkozó szakemberek számára hiteles szakmai információkat biztosítson a szakterületet érintő legfontosabb kérdések, jogorvoslati döntések, jógyakorlatok, illetve a jogszabályi környezet esetleges változásai kapcsán. A kiadványban tudományos igényességgel megírt szakcikkek is olvashatóak lesznek, amelyek a legégetőbb szakmai kérdésekre adnak választ.

A január 23-án megjelent első szám tartalmazza a Közbeszerzési Hatóság friss állásfoglalásait konkrét ügyek kapcsán, a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati aktualitásait, továbbá statisztikai adatokat közöl a magyar közbeszerzési piacról. A Közbeszerzési iránytű rovat a közbeszerzési törvény átfogó módosítását mutatja be két részben: a fejezet egyrészt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerhez kapcsolódó módosításokra, másrészt az adminisztratív terheket csökkentő, jogalkalmazókat támogató rendelkezésekre fókuszál.

A havilap ingyenesen elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapjának részeként működő microsite-on (www.kozbeszerzes.hu/ertesitoplusz), valamint a Napi Közbeszerzés mobil applikáció legfrissebb verziójának egy új menüpontjában. Amennyiben a korábbi verzió már letöltésre került, az applikáció ismételt letöltésével válik elérhetővé a szaklap a Közbeszerzési Értesítő menüpontja alatt.”

Forrás:
Megjelent a Közbeszerzési Hatóság folyóiratának első száma; Közbeszerzési Hatóság; 2019. január 23.
Tartalomjegyzék
* 2019. januári összefoglaló
* A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásai
* Jogorvoslati aktualitások
* Közbeszerzési iránytű: A közbeszerzési törvény 2018. évi módosításainak összefoglalása – Bevezetés
A közbeszerzési törvény 2018. évi módosításainak összefoglalása – I.rész
A közbeszerzési törvény 2018. évi módosításainak összefoglalása – II.rész
* Statisztika: 2018. I.félév

Agilis gyakorlati útmutató

„Jelen könyv a Project Management Institute (PMI) Agile Practice Guide című kötetének magyar nyelvű kiadása. Ez a hazánkban hiánypótló könyv a projektmenedzsment gyorsan fejlődő és terjedő innovatív irányzata, az agilis projektmenedzsment aktuális összefoglalását adja. Segít megérteni, értékelni és felhasználni az agilis és a hibrid megközelítéseket. Gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy mikor, hol és hogyan alkalmazzák az agilis megközelítéseket, valamint praktikus módszereket és eszközöket biztosít a szakemberek és szervezetek számára, hogy növeljék agilitásukat. A kiadványt más PMI standardokkal összehangolva állították össze, ideértve a Project Management Body of Knowledge (PMBOK Guide) hatodik kiadását is.
A könyv a Project Management Institute és az Agile Alliance együttműködésének eredményeképpen az agilis megközelítés state-of-theart bemutatását tartalmazza (Scrum, Lean, Kanban, Scrumban stb.), és mint ilyen, nem hiányozhat egyetlen projektvezető könyvespolcáról sem.”

Forrás:
Agilis gyakorlati útmutató; Project Management Institute; Akadémiai Kiadó; ISBN: 978 963 05 9942 9; 2018

50 millió eurós adatvédelmi bírságot kapott a Google – jogi elemzés

„A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.

Az eljárást két szervezet, a None Of Your Business (“NOYB”) és a La Quadrature du Net (“LQDN”) kezdeményezte, pontosan a GDPR hatálybalépésének napján. A két szervezet azt állította, hogy a GOOGLE-nek nincs megfelelő jogalapja a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatásai nyújtása, így kiváltképpen a reklámok személyre szabása kapcsán.

A CNIL 2018. június elején megküldte a két kifogást az európai adatvédelmi hatóságok részére, hogy megállapítható legyen, hogy melyik hatóság illetékes. Megállapították, hogy a jelen ügyekben a GDPR-ban előírt egyablakos rendszert – mely alapján a fő felügyeleti hatóság jár el hasonló ügyekben – nem kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az Európában egyébként írországi központú GOOGLE-nek nem az európai, ír leányvállalata volt felelős az adatkezelési tevékenységekért.

A CNIL megvizsgálta a kifogásolt adatkezelési műveleteket, és kétfajta jogsértést állapított meg.

Az átláthatóság és tájékoztatás követelményének megsértése: a CNIL véleménye szerint a felhasználóknak nyújtott tájékoztatás nem érhető el könnyen az érintettek részére. Fontos információk, mint például az adatkezelési célok, az adattárolás időtartama vagy a kezelt adatok kategóriái teljesen szétszórva találhatók meg a különböző dokumentumokban, melyek egy sor gombra és hivatkozásra történő kattintással érhetők csak el. A releváns információhoz gyakran csak 5-6 lépést követően lehet eljutni, mint pl. amikor a felhasználó arra kíváncsi, hogy milyen adatait használják a geolokációs követéshez. A CNIL azt is megállapította, hogy néhány információ nem minden esetben egyértelmű vagy teljes körű, és a felhasználók számára a GOOGLE által alkalmazott adatkezelések nem teljesen érthetőek. A GOOGLE által nyújtott szolgáltatások nagy száma miatt az adatkezelési műveletek kifejezetten tömegesek és agresszívek, továbbá a cég túlságosan is általános jelleggel nyújt tájékoztatást az adatkezelési célokról és a kezelt adatok köréről. Végső soron a felhasználók számára nem egyértelmű, hogy a reklámok személyre szabása a hozzájárulásuk vagy a GOOGLE jogos érdeke alapján történik, és néhány esetben az adattárolás időtartamát sem közli a cég.

A reklámok személyre szabásához szükséges jogalappal kapcsolatos jogsértés: A GOOGLE azt állítja, hogy ehhez a felhasználók hozzájárulása alapján kezeli a személyes adatokat, azonban a CNIL megállapította, hogy a hozzájárulásokat nem szerzi be jogszerűen a cég, mégpedig a következő két ok miatt:

Először is, az érintett nem kellő információ alapján adja meg a hozzájárulást. A reklámok személyre szabásával kapcsolatos információk szét vannak forgácsolva különböző dokumentumokban és nem teszik lehetővé, hogy a felhasználó megismerje a tartalmukat. Például az “Ads Personalization” pontban nem lehetséges felmérni a szolgáltatások, weboldalak és alkalmazások sokaságát és az általuk kezelt adatokat. Másodszor, a hozzájárulás nem kellően kifejezett és nem egyértelmű. Bár egy GOOGLE-fiók létrehozásakor lehetőség van a személyre szabott reklámok beállításához, azonban ez nem jelenti azt, hogy ez a GDPR-nak megfelelően történik. A hozzájárulás előre ki van pipálva a beállítások között, ami sérti azt a szabályt, hogy a felhasználónak aktív megerősítéssel – pl. egy üres jelölőnégyzet kipipálásával – kell kifejeznie egyértelmű hozzájárulását. Ugyancsak sérti az előírásokat, hogy a hozzájárulás minden adatkezelési műveletre vonatkozik, és nincs lehetőség adatkezelési célonként külön-külön hozzájárulni az adatkezelésekhez.

A fentieket mérlegelve döntött a CNIL az 50 millió eurós bírság kiszabása mellett, először alkalmazva a GDPR által lehetővé tett bírság mértékét. A bírság kiszabásánál a GDPR alapelveinek – átláthatóság, tájékoztatás, hozzájárulás – súlyos megsértését vette figyelembe a hatóság. Bár a GOOGLE alkalmaz bizonyos eszközöket, ezek azonban nem akadályozzák meg azt, hogy a felhasználókat a személyes adataik kezeléséhez kapcsolódó szükséges garanciáktól ne fosszák meg. Márpedig ezen adatkezelések a nagyságrendjüknél és komplexitásuknál fogva a magánéletre jelentős hatással vannak, és szükségessé teszik a megfelelő tájékoztatást, az ellenőrzés lehetőségét és az érvényes hozzájárulás beszerzését.

A hatóság azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés folyamatos, nem csak egyszeri vagy időben korlátozott. Az Android franciaországi piaci jelentősége is fontos szempont volt a bírság kiszabásánál (naponta franciák ezrei hoznak létre okostelefonjukon GOOGLE fiókot), valamint az, hogy a cég üzleti modellje részben a hirdetések személyre szabásán alapul.

A CNIL-nél a GOOGLE ellen bejelentést tevő NOYB a napokban az osztrák adatvédelmi hatósághoz fordult, mert állításuk szerint egy sor streaming szolgáltató nem teljesíti a GDPR 15. cikkében foglalt érintetti jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit, azaz az érintett hozzáféréshez való jogát. Az eljárás olyan szolgáltatókat érint, mint az Amazon, Apple, Netflix, Spotify, SoundCloud, YouTube. Magyarországon is indultak hatósági eljárások GDPR hatályba lépése óta, azonban bírság kiszabására – tekintettel arra, hogy a hatóság csak kisebb súlyú jogsértéseket állapított meg – a mai napig nem került sor.”

Forrás:
50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-el szemben; Vári Csaba; Advocatus, a DLA Piper jogi blogja; 2019. január 24.

A sötét oldal – a dezinformáció, a propaganda és a digitális diplomácia

„Ha Corneliu Bjola megszólal, akkor a digitális diplomáciával foglalkozó szakértők és diplomaták rendszerint felkapják a fejüket. A romániai születésű, ám már hosszú ideje Oxfordban tanító kutató ebben a témában megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek számít ma is. Az e-diplomáciával foglalkozó alapvető szakmunkák legendás szerzője most ismét arra a problémára irányította figyelmét, ami az elmúlt hónapok, évek leginkább nyugtalanító jelenségévé nőtte ki magát a korszerű diplomácia művelői körében is. Igen, az álhírekről, a kommunikáció szinte valamennyi csatornáját, de különösen a közösségi média diskurzus-tereit elárasztó (hamis) propagandáról, félretájékoztatásról, vagy kifejezetten célzatos dezinformációról van szó. A digitális diplomácia jelentősebb kutatói, így természetesen Bjola professzor, és a munkacsoportjában működő – általunk előszeretettel idézett – Ilan Manor is mind gyakrabban boncolgatta ezt a kérdést, ami a 2016. évi amerikai elnökválasztási kampány óta került a szakmai és populáris közvélekedés érdeklődésének előterébe, miközben természetesen régtől ismert jelenségről van szó. Igen, a technika nagy úr: képes megsokszorozni rendes körülmények között elviselhető, kezelhető káros jelenségek hatóerejét. Az informatika (ebben az esetben a mobiltechnológia és a közösségi platformok) robbanásszerű elterjedése minőségileg új lehetőséget teremtett a tömeges manipulálásra, az emberek sokaságát elérő és befolyásoló információ torzítására, ferdítésére, hamisítására. A jelenség egyre inkább nyugtalanítja a politikai eliteket, és a modern, technológiával támogatott diplomácia szószólóit is. Hiszen a „digitális diplomácia” térhódításának első szakaszában éppen a közösségi média alkalmazásában rejlő lehetőségek számítottak a legnagyobb ígéretnek. Ha azonban a Twitter, a Facebook, az Instagram a megtévesztés korszerű, technologizált eszközévé válik, akkor az e-diplomácia álma könnyen a semmibe foszlik.

Bjola professzor napokban megjelent tanulmánya nem az első, ami a közösségi média korrumpálódásának negatív tendenciáira hívja fel a figyelmet. Újszerű azonban abban az értelemben, hogy az oxfordi digitális diplomáciai kutatócsoport vezetője most már a lehetséges ellenlépésekre fókuszál, és nagyon is kézzelfogható technikákat-módszereket ajánl az IKT-technológiákat alkalmazó külügyi testületek tagjainak. Ezúttal csupán érintőlegesen említünk meg egy – amúgy természetesen nem elhanyagolható – mozzanatot: Bjola, mint a témával foglalkozó kutatók jelentős része a „dezinformáció”, a közösségi csatornákon zajló manipuláció jelenségét kizárólag az általa elítélendőnek tartott szereplőkkel összefüggésben tartja elképzelhetőnek. A dezinformálás – e vélekedés szerint – kizárólag az orosz állami szereplők (és esetleg privát bűnözői körök) fegyvere. Illetve, ahogy a geopolitika manapság gyorsuló ütemben változó konfliktushelyzetei diktálják, a Kreml emberei mellé felzárkóznak a kínaiak, az irániak, az észak-koreaiak. Sőt, most már a szaudiak és a törökök is. De, mindig csak ők. Ennek a szemléletnek a tudományos megalapozottságát erősen kétségesnek tartjuk, pusztán elméleti alapon is, de a világban bőségesen fellelhető, és az egyes kormányok „információs hadviselési” tevékenységéről a fátyolnak legalább a csücskét fellebbentő információk alapján.

Ám, tegyük most félre az imént említett hiányérzetünket, és lássuk most azt, hogy a jeles és elismert digitális diplomácia szakértő milyen gyakorlati lépéseket javasol a közösségi tereket elárasztó álhírek, tévhírek visszaszorítására. Nem csak úgy általában, hanem a többnyire korlátozott erőforrásokkal rendelkező külügyi szervezeteknek. Érdemes végigböngészni a listát, tudni illik, itt is vár ránk néhány meglepő gondolat.

  1. Ignorálás
    A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb taktika – véli Bjola – a dezinformációt terjesztő szereplők, „trollok” ignorálása. Jelenleg ezt a megközelítést alkalmazza például az USA moszkvai képviseletén dolgozó digitális diplomáciai stáb. A közösségi média terekben megjelenő, és vagy a képviselet munkájával, vagy általában az amerikai politikával kapcsolatban kritikus hangokat többnyire figyelmen kívül hagyják, lényegében sohasem méltatják válaszra. Ez gyökeres változást jelent a korábbi amerikai diplomáciai stábok taktikájához képest, akik a korábbi nagykövet, McFaul idején sohasem haboztak felvenni a kommunikációs kesztyűt. Érdemes egyébként felfigyelni itt egy nyugtalanító felfogásra: az oxfordi kutató ezen a ponton egyértelműen az amerikai politikával kapcsolatos „kritikus megnyilvánulásokat” azonosítja a „dezinformáció”, a „trollkodás” minősített eseteivel.
  2. Leleplezés (a hírek ellenőrzése).
    Az álhírekkel kapcsolatos küzdelem legfontosabb bűvszavává a „tényellenőrzés”, angol nevén a fact-checking vált az elmúlt két évben. Többnyire média szervezetek, másrészt a civil világ szereplői láttak neki a sajtócsatornákon, elsősorban persze a közösségi média tereiben keringő információk utólagos ellenőrzésének, validálásának, és adott esetben a valótlannak bizonyult hírek leleplezésének. A külügyi szervezetek közül például a német KÜM, illetve az EU külügyi szervezetei alkalmazzák ezt a módszertanilag már meglehetősen kidolgozott eszközt. Kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a tényellenőrzés hatásossága korántsem bizonyított még. Azaz, nem biztos, hogy az álhírek – a leleplezés ellenére – ne befolyásolnák a célközönséget.
  3. A támadó ellen fordítani saját fegyverét
    A lehetséges elleneszközök között említi Corneliu Bjola az internetes manipulátorok által előszeretettel alkalmazott egyes eszközök felhasználását, ezúttal immár a „jó cél érdekében”. Az oxfordi kutató elsősorban a fiatal generációk körében különösen kedvelt humoros (vagy humorosnak szánt) grafikák, rövid mozgóképek (animációk, gifek) lehetséges alkalmazását javasolja. Ezen a téren egyébként az izraeli külügyi apparátus digitális diplomáciai részlege szokott vélhetően hatásos ellenkampányokat produkálni, de a kanadai diplomácia is több emlékezetes akciót könyvelhetett el. Bár Bjola nem említi, de mi azért tegyük hozzá a tények kedvéért: abban minden szakértő egyetért, hogy a nagyon hatásos, tömör, szellemes, vizuális kommunikációs eszközök villámgyors alkalmazásában az orosz külügy vitte el az elmúlt években a pálmát – méghozzá éppen a londoni nagykövetség digitális diplomáciai részlege.
  4. Hiteltelenítés
    Már az előző eszköz kapcsán is felvetődhet bennünk a kérdés (kétely?): hol, mikor, mennyiben igazolhatja a „jó cél” a „rosszak” által is alkalmazott eszközök, fogások bevetését? Itt ráadásul nem is pusztán elvont, etikai problémáról van szó. Nagyon is gyakorlatiasan vetődhet fel: ugyan ki dönti el, hogy mi a „jó cél”, és mi az ellenkezője? Ez a dilemma hatványozottan (mert explicitebb formában) merül fel a Bjola által ajánlott negyedik „manipluláció-ellenes” eszköznél: az ellenfél hiteltelenítésénél. Az ember nyugtalanságát, rosszérzését csak fokozza, hogy erre a lehetőségre a jeles oxfordi kutató a brit Külügyminisztériumnak a Szkripál-ügyben folytatott közösségi média kampányát hozza fel követendő példának. Azt az ügyet tehát, amelyben a mai napig több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. És a kérdések nem csekély része a különböző brit hatóságokhoz és szervezetekhez kötődik.
  5. A dezinformáció csatornáinak „eltorlaszolása”
    Végül a digitális diplomácia elméleti kérdéseinek és gyakorlatának jeles szakértője egy különösen drasztikus lépés megfontolását is javasolja a manipuláció online formái ellen fellépni kívánó külügyi szervezeteknek: a hiteltelennek, manipulatívnak tartott információk terjedési csatornáinak „eltorlaszolását”. Arról van tehát szó, hogy a hírek, híresztelések, pletykák, álhírek a közösségi média sajátos hálózatán keresztül terjednek a felhasználók adott (sok esetben igen széles) köréhez. Ha sikerül a megfelelő ponton „beavatkozni”, akkor a hálózaton át terjedő álhír folyama megszakítható. Jó esetben nem valamiféle erőszakos (vagy adminisztratív) lépésre kell itt gondolni, hanem az információ hálózatos terjedésében kulcsszerepet játszó személyek, „csomópontok” meggyőzéséről, ellen-befolyásolásáról van itt szó. Biztosat persze aligha lehet tudni, hiszen az erre irányuló kutatások-fejlesztések a külügyminisztériumok „hátsó traktusaiban” zajlanak. A napvilágra került kevéske információból jól látszik: ezen a téren, tehát a hálózatkutatásra, big data elemzésre, Mesterséges Intelligencia alkalmazásokra alapozott”információs munkában” (a kisebb eufemizmussal „algoritmikus diplomáciának” nevezett tevékenységben) az izraeli Külügyminisztérium legendás innovációs részlege jár az élen. Továbbá – hogy valahogyan el ne feledjük – a brit Külügyminisztérium ugyancsak háttérbe húzódó FCO osztálya.

”

Forrás:
The dark side of digital diplomacy: countering disinformation and propaganda; Corneliu Bjola; Real Instituto Elcano; 2019. január 15.
Az ismertetés dr. Nyáry Gábor munkája