Skip to main content

26. szám, 2020. június 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

10 éves az eGov Hírlevél!

Kedves olvasóink!

10 évvel ezelőtt, 2010 nyarán jelent meg az eGov Hírlevél első száma, még próbaszámként:
1. szám, június 26-30.

Kleinheincz Gábor, az eGov Tanácsadó Kft. ügyvezetője határozta el, hogy szükség lenne egy olyan webhelyre és időszaki kiadványra (hírlevélre) amely az elektronikus kormányzat és a kapcsolódó területek szakembereit orientálja, összesíti számukra az aktuális történéseket, a területet meghatározó folyamatok friss fejleményeit.
Alapvető követelményként fogalmazódott meg a józan, kritikus szemlélet és a széleskörű tájékoztatás igénye. Így született meg az eGov Hírlevél 2010 nyarán. Az volt a feladatunk kezdetektől fogva, hogy értéket hozzunk létre a szakmai közösség számára, segítsük a munkájában.
2020 nyarán, 10 év elmúltával, több mint 500 megjelent szám, több mint 12500 megjelent webes bejegyzés, 1432 feliratkozott olvasó és a webhelyet használók tízezrei tanúsítják a végzett munkát.
Az eGov Hírlevél első éveiben (2010-2014) Csomán Gábor volt a projektünk vezetője. Számos részletre kiterjedő figyelme, szervezőkészsége nagyban hozzájárult a Hírlevél fejlődéséhez.

Előretekintve azt mondhatom, hogy ma már talán kicsit másképp fogalmazzuk meg a szakmai területünket. Digitális kormányzatról, digitális átalakulásról (DX) beszélünk, az egyre jobban körvonalazódó digitális társadalom és gazdaság problémái izgatnak minket, persze nem elfeledkezve a közigazgatás világáról sem. De a lényeg ugyanaz marad: minőségi munkával segíteni az olvasót.

Köszönöm a figyelmüket!

Nyáry Mihály
szerkesztő
eGov Hírlevél

Megalakult a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

„ Magyarország a járvány elleni védekezés új szakaszába lépett: az emberek egészségének megvédését követően a gazdaság újraindításán és új munkahelyek teremtésén van a sor – jelentette ki Varga Mihály a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően.

A pénzügyminiszter kiemelte: a törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését.

Magyarország a legeredményesebben védekező országok közé tartozik az Európai Unióban, ennek köszönhetően júniusban lehetővé vált a veszélyhelyzet megszüntetése, helyébe járványügyi készültséget léptetett a kormány – szögezte le a tárcavezető. A kormány az idei költségvetésben 923 milliárd forintot, a jövő évi költségvetésben 2550 milliárd forintot különített el a Gazdaságvédelmi Alapban.

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs azonban nem a fejlesztési források szétosztására, hanem a gazdaság átfogó újraindítására jött létre – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: azon túl, hogy a testület figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gazdaságvédelmi döntések végrehajtását, fontos véleményező és javaslattevő szerepet is kap. A kormány konkrét javaslatokat vár azokon a területeken, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. A miniszter az Operatív Törzs tagjaitól hatékony együttműködést kért többek között a vállalkozások tevékenységét akadályozó tényezők megszüntetésében, példaként említve egy-egy beruházást gátló szabályozást, a fejlesztési források kihelyezését nehezítő előírást vagy az indokolatlan adminisztrációs terheket.

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs vezetésével a miniszterelnök a pénzügyminisztert bízta meg. A testület tagja az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a fogyasztóvédelemért felelős vezető, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító államtitkár. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság képviselője és a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztóvédelmi vezetője – tájékoztatott Varga Mihály.”

Forrás:
Megalakult a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs; Pénzügyminisztérium; 2020. június 24.

Közigazgatás, politika

Az Európai Uniót közelebb kell hozni az állampolgárokhoz, mondta Varga Judit igazságügyi miniszter egy videokonferencián

„ Az Európai Bizottság által kezdeményezett, Európa jövőjéről szóló konferencia kivételes lehetőség arra, hogy közelebb hozzák az állampolgárokhoz az Európai Uniót, áthidalva a szakadékot köztük és az európai intézmények között – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter egy csütörtöki videokonferencián.

Az elmúlt évtizedben számos kihívással szembesültünk: a globális gazdasági válsággal, a migrációs válsággal, Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból, most pedig a koronavírus-járvánnyal – mutatott rá a tárcavezető.

Aláhúzta: bár a járvány átrendezte a fontossági sorrendeket, nem szabad, hogy az erősebb Európa vágyképe feledésbe merüljön.

„Magyarország az erős tagállamokon nyugvó erős Európai Unióban hisz” – szögezte le a miniszter, nyomatékosítva, hogy a kettő nem zárja ki egymást.

Az Európai Uniónak „meg kell védenie sokszínűségét, beleértve zsidó-keresztény gyökereit és értékeit” – tette hozzá.

Varga Judit kiemelte: Magyarországnak nagy tapasztalata van az állampolgárokkal folytatott közvetlen demokratikus párbeszédben, miután 2010 óta számos nemzeti konzultációra került sor.

„Határozottan hiszünk abban, hogy az állampolgárok részvétele a közpolitika formálásában és alkalmazásában a demokrácia kulcsfontosságú összetevője, hiszen azt az érzetet kelti: hatással vagyunk közös jövőnkre” – fűzte hozzá.

A webináriumot az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezte. A beszélgetésen Trócsányi László európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter, Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke, Andreja Metelko-Zgombic európai uniós ügyekért felelős horvát államtitkár, Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter, valamint európai civil szervezetek képviselői vettek részt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 végén ismertette programjának részeként az Európa jövőjéről szóló konferencia ötletét. A széles körű egyeztetés a tervek szerint 2020-ban kezdődik, és két éven át, több körben zajlik majd.”

Forrás:
Az Európai Uniót közelebb kell hozni az állampolgárokhoz; Igazságügyi Minisztérium; 2020. június 25.

Navracsics Tibor szerint több dimenziós az Európai Unión belüli törésvonal

„ A volt uniós biztos szerint csak egy dolog, hogy a válságcsomag ellen ágálnak a „takarékos négyek”, de a hétéves költségvetéssel a brexit mentén is haladni kellene már.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és a hétéves költségvetésről egyeztettek a hétvégén az uniós állam- és kormányfők, de a tárgyalások igazi eredményt még nem hoztak. A videokonferencia után júliusban személyes találkozón folytatódnak az egyeztetések.

Navracsics Tibor korábbi uniós biztos – az Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa – az InfoRádióban elmondta, jelenleg még annyira távol állnak egymástól a tagállami álláspontok, hogy eredményt várni nem is lehetett.

„Mindenki inkább arra koncentrál jelenleg, hogy júliusban legalább elérjenek valamit. Addigra szükséges is lenne, hogy január 1-jével a következő hétéves pénzügyi keretterv el tudjon indulni” – szögezte le.

A törésvonalak nem csak ott húzódnak, hogy a takarékos négyek (Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország) a többiekkel – így a V4-ekkel – szemben markáns álláspontot képviselnek, a helyzet ugyanis ennél bonyolultabb.

„A törésvonalak több dimenziósak. A legközvetlenebb, legsürgősebb ügy a 750 milliárd eurós csomag, amit az Európai Bizottság jelentett be a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítására. Ebből az Európai Bizottság, illetve Franciaország és Németország szándékai szerint 500 milliárd euró támogatásként jutna a tagállamoknak, további 250 milliárd kölcsönként” – ecsetelte Navracsics Tibor. „A takarékos négyek nem értenek egyet azzal, hogy a támogatási arány ilyen magas, azt szeretnék, ha az összeg minél nagyobb része kölcsön lenne, hogy visszakapják.”

A déli országok ezzel épp ellentétes állásponton vannak.

Ezen kívül esik a hétéves keretköltségvetés tárgyalása, amely – mint a politikus fogalmazott – egy hosszabb vitát is generált már, hiszen „Nagy-Britannia távozásával az EU költségvetése nominálisan is csökkenne, kevesebb pénzt lehet újra elosztani.

Erről is folyik egy vita, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeljék” – tette hozzá. Azt az álláspontot, hogy az EU költsön kevesebbet, a járvány szinte tarthatatlanná tette, a másik lehetőség, hogy a tagállamoknak többet kelljen befizetniük – de kérdés, mennyivel.

Visszatérve a válságforrásokra: Magyarország jelen állás szerint 6 milliárd euró segélyhez juthatna, miközben például a hazánkhoz hasonló lélekszámú Portugália 12-höz, ami nyilvánvaló feszültséget jelenthet. Magával a válságtervvel kapcsolatban még az azt amúgy kifogásoló V4-eken belül sincs teljes összhang, mert azt Lengyelország üdvözli, Csehország és Magyarország pedig csalódottan fogadta. Abban viszont közös nevezőre jutott a V4, hogy rossz formula alapján számítják ki azt, kinek mennyi pénz járhatna – mondta Navracsics Tibor, aki szerint a visegrádiak különösen azt nem tartják igazságosnak, hogy a munkanélküliség ekkora súllyal esik a latba, és emiatt szerintük a déli országok igazságtalanul sok pénzt kapnak, miközben a közép-európai országok viszonylag sikeresen kezelték a maguk munkanélküliségi válságát.

Arról is elmondta a véleményét, hogy dán kezdeményezésre hat tagállam közös, egy esetleges következő járványhelyzetre vonatkozó egészségügyi intézkedési terv összeállítását javasolja a nemzeti intézkedések helyett.

„Az Európai Bizottság nagyon örül ennek, maga is előállt korábban egy hasonló, uniós egészségügyi politika témájú dokumentummal”. Itt alapvetően összehangolt kutatás-fejlesztési tevékenységről van szó, készletgazdálkodásról, közös információs hálózatról.

Navracsics Tibor hozzátette: a dánok biztosra akarnak menni, és egy olyan koalíciót hoztak össze Franciaországgal, Németországgal, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Belgiummal, amely az EU minden lényegesebb belső lobbicsoportjának, államcsoportjának a képviselőjét magában foglalja. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: több dimenziós az Európai Unión belüli törésvonal ; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2020. június 22.

Az EU 2021. évi költségvetése: középpontban az európai helyreállítás

„A Bizottság a mai napon 166,7 milliárd euró összegű uniós költségvetést javasolt 2021-re, amelyet 211 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg 133 milliárd euró összegű kölcsön egészít ki a Next Generation EU elnevezésű ideiglenes helyreállítási eszköz keretében, amelynek célja a beruházások mozgósítása és az európai gazdaság beindítása. Az éves költségvetés és a Next Generation EU együtt jelentős beruházásokat mozgósít 2021-ben a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A költségvetés teljes mértékben összhangban van azzal a kötelezettségvállalással is, hogy az EU beruház a jövőbe: egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb Európába.

Elfogadását követően ez lesz a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keret első költségvetése, valamint az Ursula von der Leyen elnök vezette Bizottság által javasolt első éves költségvetés.

Johannes Hahn, a költségvetésért felelős biztos kijelentette: „Ezekben a rendkívüli időkben az Európai Bizottság javaslata példa nélküli támogatást mozgósít. A 2021. évi költségvetés több százezer polgárt, vállalatot és régiót fog segíteni abban, hogy megerősödve legyenek képesek kilábalni a válságból. A siker érdekében meg kell állapodnunk a hosszú távú költségvetésről és a Next Generation EU-ról – ez a megállapodás Európa-szerte megnyugtató jelzést fog adni.”

A Next Generation EU-val felvértezett 2021. évi költségvetési tervezet azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partnerünk leglényegesebb helyreállítási szükségleteivel összhangban a legnagyobb változást érhetik el.

A finanszírozás elősegíti Uniónk újjáépítését és korszerűsítését azáltal, hogy előmozdítja a zöld és digitális átmenetet, munkahelyeket teremt, valamint megerősíti Európa szerepét a világban.

A költségvetés tükrözi Európa prioritásait, amelyek fontosak a fenntartható helyreállítás biztosításához. E célból a Bizottság a következő költségvetési juttatásokat javasolja:

– 1,34 milliárd euró a Digitális Európa programra az Unió kibervédelmének javítása és a digitális átállás támogatása érdekében.

– 3 milliárd euró az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és teljesítményének növelése, valamint a határokon átnyúló összeköttetések megkönnyítése érdekében.

– 575 millió euró az Egységes piac programra, 36,2 millió euró az adóügyi együttműködést támogató programra, illetve 127 millió euró a vámügyi együttműködést támogató programra.

– 2,89 milliárd euró az Erasmus+ programra a fiatalokba való befektetés érdekében, valamint 306 millió euró a kulturális és kreatív ágazatok számára a Kreatív Európa programon keresztül.

– 1,1 milliárd euró a Menekültügyi és Migrációs Alapra és az Integrált Határigazgatási Alapra a külső határigazgatás, valamint a migrációs és menekültügyi politika terén folytatott együttműködés fokozása érdekében.

– 55,2 milliárd euró a közös agrárpolitikára és 813 millió euró az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében.

– 228 millió euró a Belső Biztonsági Alapra és 1,05 millió euró az Európai Védelmi Alapra az európai stratégiai autonómia és biztonság támogatása érdekében.

– 1,9 milliárd euró összegű előcsatlakozási támogatás szomszédaink, többek között nyugat-balkáni partnereink támogatására.

Ezenfelül a források nagy részét a Next Generation EU-val összefüggésben meghatározott kiemelt intézkedésekre fordítjuk, többek között az alábbiakra:

– 131,5 milliárd euró összegű kölcsön és hozzávetőleg 133 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás nyújtható a tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a Next Generation EU részeként.

– 17,3 milliárd euró az Európai horizont programra az egészségüggyel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelésére, ebből 5 milliárd euró a Next Generation EU keretében.

– 10,13 milliárd euró az InvestEU-ra a fenntartható infrastruktúrába, az innovációba és a digitalizálásba való beruházás céljából. A források egy részét a Stratégiai Beruházási Eszközre fordítjuk, hogy európai szinten stratégiai autonómiát építsünk ki a létfontosságú ellátási láncokban.

– 8,28 milliárd euró a Next Generation EU keretében javasolt Fizetőképesség-támogatási Eszközre, hogy kezelje az összes gazdasági ágazat életképes vállalatainak fizetőképességével kapcsolatos aggályokat.

– 47,15 milliárd euró a kohéziós politikára, amelyet a Next Generation EU keretében javasolt REACT-EU-ból 42,45 milliárd euróval kell kiegészíteni. A forrásokat foglalkoztatási támogatásra, csökkentett munkaidős foglalkoztatásra, az ifjúsági foglalkoztatását célzó intézkedésekre, valamint a kkv-k likviditásával és fizetőképességével kapcsolatos intézkedésekre fordítjuk.

– 9,47 milliárd euró a Méltányos Átállást Támogató Alapra annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le a klímasemlegességre való átállás során; ebből 7,96 milliárd euró a Next Generation EU keretében.

– 619 millió euró a rescEU-ra, az uniós polgári védelmi mechanizmusra annak biztosítása érdekében, hogy az Unió képes legyen reagálni a jelentős szükséghelyzetekre.

– 1,19 milliárd euró „az EU az egészségügyért” elnevezésű új programra, amely eszközöket biztosít az Unió számára a jövőbeli egészségügyi veszélyekkel szembeni fellépésre; ebből 1,17 milliárd euró a Next Generation EU keretében.

– 15,36 milliárd euró külső partnereink számára a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön keresztül, ebből 3,29 milliárd euró a Next Generation EU keretében.

– 2,8 milliárd euró humanitárius segítségnyújtásra, ebből 1,3 milliárd euró a Next Generation EU keretében, a világ leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő részein egyre növekvő humanitárius szükségletekre.

A 2021. évi költségvetési tervezet az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, 2020. május 27-én előterjesztett bizottsági javaslaton alapul. Amint az Európai Parlament és a Tanács megállapodik a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – a Next Generation EU-t is beleértve –, a Bizottság annak megfelelően módosító indítványon keresztül kiigazítja a 2021. évi költségvetésre vonatkozó javaslatát.

Alapvető fontosságú, hogy a költségvetési tervezetet gyorsan elfogadják annak érdekében, hogy több százezer európai vállalkozó, kutató, mezőgazdasági termelő és település részesülhessen a pénzeszközökből, és így beruházhasson a következő generációk jobb jövőjébe.

Háttér-információk

A 2021. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza egyrészt a Next Generation EU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozandó kiadásokat, másrészt azokat, amelyeket a hosszú távú költségvetésnek a saját forrásokból finanszírozott felső határai alá tartozó előirányzatokból fedeznek. Ez utóbbi esetében a Bizottság programonként két összeget javasol: kötelezettségvállalást és kifizetést. A kötelezettségvállalás az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetés a ténylegesen kifizetett összegeket jelenti. A 2021-re javasolt uniós költségvetés 166,7 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást (2020-hoz képest –9,7%) és 163,5 milliárd euró összegű kifizetést (2020-hoz képest +0,8%) tartalmaz. Az Egyesült Királyság kilépése és az átmeneti időszak vége után ez lesz a 27 tagú EU első éves költségvetése.

További információk

”

Forrás:
Az EU 2021. évi költségvetése: középpontban az európai helyreállítás; Európai Bizottság; IP/20/1171; 2020. június 24.

Változzon az a tendencia, hogy néhány órát adnak egy-egy jogszabálytervezet előzetes véleményezésére – kérte az alapvető jogok biztosa

„A jelenleginél több jogszabály-tervezetet, reális határidővel kér a jogalkotótól előzetes kontrollra hivatala számára az alapvető jogok biztosa.

Kozma Ákos a parlament igazságügyi bizottságának hétfői ülésén a 2019-es tevékenységéről szóló beszámolójának szóbeli kiegészítése során felidézte, hogy tavaly 108 jogszabályt küldött előzetes véleményezésre a jogalkotó a hivatalnak, 2018-ban még 154 volt ez a szám. Azt kérte: változzon az a tendencia, hogy néhány órát adnak egy-egy jogszabálytervezet előzetes véleményezésére.

Elmondta, hogy az ombudsmani hivatal az elmúlt évben 57 jelentést adott ki, amelyek közül 19 jogalkotási javaslatot tartalmazott, 16 pedig gyermekjogi tárgyú volt. Jelezte: az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is elismerően szólt a magyar ombudsmani hivatal gyermekjogi tevékenységéről.

Kozma Ákos kitért arra is: az elektronikus közérdekű bejelentési rendszeren keresztül 368 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami 20 százalékkal több, mint 2018-ban.

A Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében tízszer tettek előre nem bejelentett látogatást büntetés-végrehajtási intézményekben, 3167 ember fogvatartási körülményeit ellenőrizték. Szándékos bántalmazásra utaló körülményeket nem tártak fel – fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a hivatal részt vesz annak a bizottságnak a munkájában, amelyet a győri gyermekgyilkosság nyomán hozott létre az igazságügyi tárca a rendszerszintű hibák kivizsgálása céljából, és a Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében foglalkoztak a migráns gyerekek helyzetével, illetve meg fogják fogalmazni az álláspontjukat a transzneműeket érintő jogszabály-változások okán is.

Ugyanakkor több folyamatban lévő ügy, illetve téma kapcsán – mint például a Mátrai Erőműben történt környezetszennyezés vagy az iskolaőrökről szóló jogszabály – türelmet kért a képviselőktől.

Hangsúlyozta, hogy az ombudsman csupán javaslatokat tehet, ám fejlett demokráciákban – mint amilyen a magyar is – az államnak illik elfogadnia az ombudsmani ajánlásokat.

Az igazságügyi bizottság végül ellenszavazat nélkül, kilenc igen vokssal, négy tartózkodás mellett elfogadta az ombudsmani beszámolót”

Forrás:
Szorosabb együttműködést kér a jogalkotótól az ombudsman; Híradó.hu/MTI; 2020. június 23.

Az Európai Bizottság jelentése: Az uniós adatvédelmi szabályok megerősítik a polgárok helyzetét és igazodnak a digitális kor követelményeihez

„A mai napon, valamivel több mint két évvel az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépése után az Európai Bizottság értékelő jelentést tett közzé a rendeletről. A jelentésből kiderül, hogy az általános adatvédelmi rendelet a legtöbb célkitűzést teljesítette, különösen azáltal, hogy szilárd, érvényesíthető jogokat biztosított a polgárok számára, és új európai irányítási és jogérvényesítési rendszert hozott létre. Az általános adatvédelmi rendelet képes volt rugalmasan támogatni a digitális megoldásokat még olyan váratlan körülmények között is, mint a Covid19 okozta válság. A jelentés következtetései szerint a tagállamok közötti harmonizáció fokozódik, bár bizonyos fokú széttagoltság tapasztalható, amelyet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A jelentés azt is megállapítja, hogy a vállalkozások körében kialakulóban van a megfelelés kultúrája, és az erős adatvédelem egyre inkább versenyelőnynek számít. A jelentés emellett felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy még jobban megkönnyítsék az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását valamennyi érdekelt fél – különösen a kis- és középvállalkozások – számára annak érdekében, hogy előmozdítsák és továbbfejlesszék a valóban európai szemléletű adatvédelmi kultúrát és a határozott jogérvényesítést.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „Európa adatvédelmi rendszere utat mutat az emberközpontú digitális átállás során, és olyan fontos pillér, amelyre más politikák – például az adatstratégia vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megközelítésünk – támaszkodnak. Az általános adatvédelmi rendelet tökéletes példája annak, ahogy az Európai Unió alapjogi megközelítés alapján jogokkal ruházza fel polgárait, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják a digitális forradalomban rejlő valamennyi lehetőséget. Ugyanakkor mindannyiunknak folytatnunk kell a munkát az általános adatvédelmi rendelet kínálta lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében.”

Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos így nyilatkozott: „Az általános adatvédelmi rendelet sikeresen teljesítette célkitűzéseit, és viszonyítási ponttá vált a világ azon országai számára, amelyek magas szintű védelmet kívánnak biztosítani polgáraiknak. A mai jelentés azonban azt mutatja, hogy van még hova fejlődnünk. Például egységesebben kell alkalmaznunk a szabályokat az egész Unióban: ez fontos a polgárok és a vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Biztosítanunk kell azt is, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek jogaikkal. A Bizottság az Európai Adatvédelmi Testülettel szoros együttműködésben és a tagállamokkal folytatott rendszeres eszmecserék során nyomon fogja követni az előrehaladást annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni az általános adatvédelmi rendeletben rejlő lehetőségeket.”

Az általános adatvédelmi rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításai

A polgárok helyzete megerősödött, és jobban tisztában vannak jogaikkal: Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az átláthatóságot és érvényesíthető jogokat biztosít az egyének számára, például a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, az adattörléshez, a tiltakozáshoz és az adathordozhatósághoz való jogot. Ma – az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által a múlt héten közzétett felmérés eredményei szerint – az általános adatvédelmi rendeletről az EU 16 év feletti lakosságának 69%-a, a nemzeti adatvédelmi hatóságról pedig az emberek 71%-a hallott. Ugyanakkor jobban is lehet segíteni a polgárokat jogaik – különösen az adathordozhatósághoz való joguk – gyakorlásában.

  • Az uniós adatvédelmi szabályok igazodnak a digitális kor követelményeihez: Az általános adatvédelmi rendelet lehetővé teszi az egyének számára, hogy aktívabban beleszólhassanak abba, hogy mi történik adataikkal a digitális átállás során. Emellett hozzájárul a megbízható innováció előmozdításához, különösen a kockázatalapú megközelítés, valamint különböző elvek – így a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elve – alkalmazása révén.
  • Az adatvédelmi hatóságok kihasználják erősebb korrekciós hatáskörüket: Az általános adatvédelmi rendelet megfelelő eszközöket biztosít a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a szabályok betartatásához. Ezek az eszközök a figyelmeztetésektől és elmarasztalásoktól a közigazgatási bírságokig terjednek. Ugyanakkor ezeket a hatóságokat megfelelően támogatni kell a szükséges emberi, technikai és pénzügyi erőforrásokkal. Sok tagállam ezt teszi, jelentősen növelve az adatvédelmi hatóságaikhoz rendelt költségvetési és személyzeti forrásokat. Összességében az EU-ban 2016 és 2019 között a nemzeti adatvédelmi hatóságok személyi állománya összesen 42%-kal, költségvetésük pedig 49%-kal növekedett. A tagállamok között azonban továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók.
  • Az adatvédelmi hatóságok együttműködnek az Európai Adatvédelmi Testület keretében, de van még mit javítani: Az általános adatvédelmi rendelet létrehozott egy olyan innovatív irányítási rendszert, amely kialakításának köszönhetően biztosítani képes az általános adatvédelmi rendelet következetes és hatékony alkalmazását az úgynevezett „egyablakos ügyintézés” révén. Ennek keretében a határokon átnyúló adatkezelést végző vállalkozások esetében csak egyetlen adatvédelmi hatóság jár el kapcsolattartóként, konkrétan annak a tagállamnak a hatósága, amelyben a vállalkozás székhelye található. 2018. május 25. és 2019. december 31. között 141 határozattervezetet nyújtottak be az egyablakos rendszeren keresztül, amelyek közül 79 nyomán született végleges határozat. Mindazonáltal többet is lehet tenni egy valóban közös adatvédelmi kultúra kialakítása érdekében. A határokon átnyúló ügyek kezeléséhez különösen fontos a hatékonyabb és összehangoltabb megközelítés, valamint az általános adatvédelmi rendelet által az adatvédelmi hatóságok együttműködéséhez biztosított valamennyi eszköz eredményes alkalmazása.
  • Az adatvédelmi hatóságok tanácsai és iránymutatásai: Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatást ad ki a rendelet fő rendelkezéseiről és a felmerülő témákról. Több adatvédelmi hatóság szintén létrehozott új eszközöket: például magánszemélyeknek és vállalkozásoknak szóló segélyvonalakat, valamint kis- és mikrovállalkozások által használható eszköztárakat. Alapvető fontosságú, hogy a nemzeti szinten nyújtott iránymutatás teljes mértékben összhangban álljon az Európai Adatvédelmi Testület által elfogadott iránymutatásokkal.
  • A nemzetközi adattovábbításban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása: Az elmúlt két évben a Bizottság szabad és biztonságos adattovábbításra irányuló nemzetközi szerepvállalása jelentős eredményeket hozott. Japánnal például az EU létrehozta a világ legnagyobb szabad és biztonságos adatáramlási térségét. A Bizottság a jövőben is folytatni fogja a megfelelőségre irányuló munkáját a világ különböző pontjain található partnereivel. Ezen túlmenően és az Európai Adatvédelmi Testülettel együttműködve jelenleg vizsgálja az adattovábbítás egyéb mechanizmusainak korszerűsítését, többek között a legszélesebb körben használt adattovábbítási eszköz, az általános szerződési feltételek tekintetében. Az Európai Adatvédelmi Testület jelenleg dolgozza ki konkrét iránymutatását az EU-n kívüli adattovábbításra vonatkozó tanúsítás és magatartási kódexek alkalmazására vonatkozóan, amelyet mielőbb véglegesíteni kell. Tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság július 16-ára várható ítéletében további releváns információk jelenhetnek meg a megfelelőségi standard bizonyos elemei tekintetében, a Bizottság az ítélet közzétételét követően készíti el külön jelentését a hatályos megfelelőségi határozatokról.
  • A nemzetközi együttműködés előmozdítása: Az elmúlt két évben a Bizottság fokozta a kétoldalú, regionális és többoldalú párbeszédet, előmozdítva a magánélet tiszteletben tartásának globális kultúráját és a különböző adatvédelmi rendszerek konvergenciáját, ami a polgárok és a vállalkozások javát egyaránt szolgálja. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy szélesebb körű külső tevékenysége keretében folytassa ezt a munkát, például az Afrika-EU partnerség égisze alatt, valamint az olyan nemzetközi kezdeményezések támogatásával, mint például a Data Free Flow with Trust (bizalomra épülő szabad adatáramlás). Most, amikor a magánélet védelmére vonatkozó szabályok megsértése sokakat érinthet egyidejűleg a világ különböző pontjain, ideje megerősíteni az adatvédelmi jogalkalmazók közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság ezért felhatalmazást fog kérni a Tanácstól arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az érintett harmadik országokkal kölcsönös segítségnyújtási és végrehajtási együttműködési megállapodások megkötése céljából.

Az uniós jog összehangolása a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel

A Bizottság továbbá ma közleményt tett közzé, amely tíz olyan jogi aktust határoz meg, amelyek szabályozzák a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében végzett kezelését, és amelyeket össze kell hangolni a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel. Az összehangolás jogbiztonságot teremt, és pontosan meghatározza az olyan kérdéseket, mint a személyes adatok illetékes hatóságok általi kezelésének célja és az ilyen adatkezelés tárgyát képező adatok típusai.

Háttér-információk

Az általános adatvédelmi rendelet előírja, hogy a Bizottságnak először két évvel az alkalmazás megkezdését követően, majd minden azt követő negyedik évben jelentést kell tennie az említett rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

Az általános adatvédelmi rendelet az egyéneknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló egységes uniós jogi szabályrendszer. Az általános adatvédelmi rendelet megerősíti az adatvédelmi biztosítékokat, szélesebb körű és erősebb jogokat biztosít az egyének számára, növeli az átláthatóságot, valamint elszámoltathatóbbá és felelősebbé teszi a személyes adatok kezelőit. Erősebb és harmonizált végrehajtási hatáskörökkel ruházza fel a nemzeti adatvédelmi hatóságokat, és új irányítási rendszert hoz létre az adatvédelmi hatóságok között. Emellett egyenlő versenyfeltételeket teremt az uniós piacon működő vállalatok számára függetlenül attól, hogy azok hol telepedtek le, biztosítja az adatok Unión belüli szabad áramlását, megkönnyíti a biztonságos nemzetközi adattovábbítást, és ezáltal globális referenciaponttá vált.

Az általános adatvédelmi rendelet 97. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a ma közzétett jelentés különösen a nemzetközi adattovábbításokra és az együttműködési és egységességi mechanizmusra terjed ki, bár a Bizottság a felülvizsgálat során tágabb megközelítést alkalmazott a különböző szereplők által az elmúlt két évben felvetett kérdések kezelése céljából. Ezek közé tartoznak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Adatvédelmi Testület, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az érdekelt felek észrevételei.

További információk

Jelentés az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásáról

Közlemény: A bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvhez hozzáigazítandó uniós jogi aktusok

Tájékoztató: Az általános adatvédelmi rendelet – sikertörténet

Kérdések és válaszok az általános adatvédelmi rendeletről szóló kétéves jelentéssel kapcsolatban

Internetes útmutató az általános adatvédelmi rendeletről – uniós adatvédelmi szabályok

Infografika: A vállalkozások teendői

Európai koronavírus-reagálás: digitális ágazat”

Forrás:
A Bizottság jelentése: Az uniós adatvédelmi szabályok megerősítik a polgárok helyzetét és igazodnak a digitális kor követelményeihez; Európai Bizottság; IP/20/1163; 2020. június 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Elindult a Magyar Rendőrség hivatalos Facebook-oldala, az izgalmas vagy szórakoztató történetek kedvelőinek

„A rendőrség új Facebook-oldalán első kézből értesülhetsz izgalmas vagy szórakoztató sztorikról, korántsem mindennapi esetekről.

A közösségi média nem új terep számunkra, sokan ismeritek és követitek a Twitter- és Instagram-oldalainkat. A Facebookon eddig is találkozhattatok már a megyei rendőr-főkapitányságok bűn- és baleset-megelőzési csatornáival vagy a Budapesti Rendőr-főkapitányság információs portáljával.

Most, 2020. június 22-én pedig elindítjuk a Magyar Rendőrség hivatalos Facebook-oldalát is, ahol korántsem hivataloskodva fogalmazunk majd. Inkább sztorizunk, elmesélünk olyan történeteket, amikkel csak nálunk találkozhattok. Rendőrnek lenni ugyanis különleges: a szolgálat közben sok tanulságos vagy szórakoztató, olykor egyedülálló esetet kezelünk, elsősorban ezeket a munkaélményeket szeretnénk veletek megosztani. Persze, a könnyed posztok mellett a rendkívüli eseményekről is beszámolunk majd, minden olyasmiről, ami sokunkat érint. Ezekről első kézből értesülhettek, és mi is várjuk a közvetlen visszajelzéseket, a bejegyzésekhez érkező hozzászólásaitokat.

Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmeteket, hogy folyamatban lévő rendőrségi ügyeitekről ne itt kérjetek információt! Segélykérést se ezen az oldalon tegyetek, hanem hívjátok minél hamarabb a 112-t! Azért kérjük ezt, mert egy ilyen híváson akár életek is múlhatnak, ezért a bejelentéseket szakképzett operátoroknak kell fogadniuk és kezelniük.”

Forrás:
Irány a Facebook!; A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja; 2020. június 22.

Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázis, a különböző államigazgatási nyilvántartások személyi szintű adatösszekötése

„A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjában létrejött a legújabb Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázis, az Admin3. A különböző államigazgatási nyilvántartások személyi szintű adatösszekötése – a korábbi hullámokhoz hasonlóan (Admin1 és Admin2) – lehetővé teszi a magyar lakosság 50 százalékos mintáján a népesség munkaerőpiaci, munkanélküliségi, oktatási és egészségügyi jellemzőinek tudományos vizsgálatát 2003 és 2017 között. Az egyéni és vállalati szintű, hosszú idősoros, ugyanakkor természetes azonosítókat nem tartalmazó paneladatbázis egyedülállóan szerteágazó tartalmú. Az Admin3 forrásregiszterei között szerepelnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisai.”

Forrás:
A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa; Sebők Anna; Közgazdasági Szemle; LXVI. évf., 2019. november; DOI:10.18414/KSZ.2019.11.1230; 1230—1236. o. (PDF)
Lásd még:
MTA KRTK Adatbank
Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon; Sebők Anna; KRTK blog/Portfolio.hu; 2020. június 24.

Koreában megjelent a telefonon hordható digitális jogosítvány

„A mobilszolgáltatók és a hatóságok együttműködésében induló projekt egyelőre csak korlátozottan felhasználható okmányokat biztosít, de az alkalmazások körét folyamatosan kiszélesítenék majd.

Dél-koreai távközlési szolgáltatók közös projektje nyomán most valósult meg azoknak a digitális okmányoknak a bevezetése, amelynek kifejlesztésére még tavaly októberben fogott össze a helyi rendőrséggel az SK Telecom, a KT és az LG Uplus. Az új vezetői engedélyek arra a PASS autentikációs alkalmazásra épülnek, amelyet ugyancsak az operátorok üzemeltetnek a mobilos pénzügyi tranzakciókhoz, és mostantól a PASS felhasználói regisztrálhatnak, hogy hozzáadják a jogosítványukat is az applikációhoz.

A dolog erről az oldalról nézve meglehetősen egyszerűen működik: a nyilvántartásba vétel után az alkalmazás létrehoz egy digitális vezetői engedélyt, ami egy fényképből, egy vonalkódból és egy QR kódból áll. A digitális igazolványt különféle technológiák védik a hamisítástól és más rosszindulatú felhasználásoktól, így a kódok időről időre frissülnek, a képernyőkép rögzítését is értelmetlenné teszi a fölé helyezett, folyamatosan változó animációs réteg, sőt a regisztráció is egy meghatározott készülékhez kapcsolódik.

A három szolgáltató azt is hangsúlyozza, hogy az azonosságkezelést végző szervereik közvetlenül kapcsolódnak a rendőrség és a közlekedési hatóság nyilvántartó rendszeréhez, a felhasználók adatainak kezelését pedig blokklánc-technológiával teszik még biztonságosabbá. Az igazolványokat egyébként első körben csak bizonyos üzletekben, a vezetőiengedély-kategóriák vizsgáján vagy az okmánnyal kapcsolatos ügyintézésnél fogadják el, de a szolgáltatók már autókölcsönző és -megosztó cégekkel is tárgyalnak.

A legelső lépés a digitális útlevelekhez

A rendőrség közben annak a lehetőségeit vizsgálja, hogy az új digitális okmányt a rendőri feladatok minél szélesebb körében, mondjuk közúti ellenőrzéseknél is hasznosítani tudja. A beszámolók szerint az új megoldás elterjedéséhez közvetve a világjárvány is hozzájárul majd, mivel annak nyomán Dél-Koreában egy nagy csomó üzlet, szolgáltató és munkahely is felszerelkezett QR kód olvasókkal, hogy ellenőrizhesse a belépéseket.

Ahogy korábban írtuk, Dél-Koreában kifejezetten intruzív megoldásokat vezették be a járvány elleni védekezésre. A kormány például publikusan elérhetővé tette a felhasználók cellainformációi alapján készített térképet, hogy bárki ellenőrizhesse, pontosan milyen kitettséget jelent a fertőzésveszély szempontjából egy adott helyszín vagy személy megközelítése, sőt még a hitelkártya-használati adatokat is felhasználták a fertőzöttek mozgásának követésére.

Visszatérve a digitális vezetői engedélyekre, azok széles körű bevezetéséhez további alapot jelent, hogy a PASS jelenleg már 25 millió felhasználóval rendelkezik Dél- Koreában, köztük mindhárom operátor ügyfeleivel. A projekt októberi bejelentésekor arról is szó volt, hogy a koreai SK Telecom a német Deutsche Telekommal közösen dolgozik egy olyan, határokon átnyúló azonosítási megoldáson, amely szintén a blokklánc-technológián alapulna, és az útlevélhez hasonlóan működne, közben nyilvánvalóan leegyszerűsítve az ellenőrzési eljárásokat.”

Forrás:
Koreában megjelent a telefonon hordható digitális jogosítvány; Bitport.hu; 2020. június 24.

A BKK diszpécserközpontja, innen irányítják Budapest közlekedését

„Budapest közlekedése úgy 5000 kilométer úthálózaton zajlik, amiből 3322 kilométeren valamilyen tömegközlekedési eszköz is jár. Azt eddig is sejtettük, hogy óriási feladat egy főváros tömegközlekedésének megszervezése és zavartalan működtetése. Most meg is nézhettük, mi és hogyan történik a BKK irányítóközpontjában, ahonnan mindent látnak és bárhova oda tudnak szólni.

Budapesten 4 metróvonal, 280 autóbusz-, 35 villamosvonal működik, amelyek összesen 43 ezer darab végállomásról elindulást hoznak össze naponta. Ehhez 24 óra alatt úgy 2200 jármű kell, amelyekből egyszerre akár 1800 is jelen lehet az utakon. Igen, ez pontosan ennyi járművezetőt is igényel, akikkel folyamatos kapcsolatot tart a központ. Többek között ez történik itt, a Szabó Ervin téri BKK diszpécserközpontban.

De ennél jóval többet tud ez a rendszer, innen vezérlik a járművek fedélzeti kijelzőit, és a közterületi, megállókban, aluljárókban található kijelzőket, itt töltik fel adattal a BKK FUTÁR, illetve a BKK Info alkalmazást, posztolnak közlekedési témájú bejegyzéseket a közösségi és elektronikus médiában. A diszpécserközpontban pedig a járművezetőkkel tartják a folyamatos kapcsolatot.
…
A mára megkopott fényű, de a maga korában igen modern épület alapozását 1974-ben kezdték, és eleinte csupán az M3-as metróvonal forgalmi és energiavezérlő központjának, illetve a Kálvin téri metrómegálló áramátalakítójának elhelyezésére szolgált volna. Ez aztán nem teljesen így valósult meg, mert már a tervezés fázisában tovább gondolták az épület funkcióját, és a másik két metróvonal vezérlését is itt kívánták elhelyezni, de végül aztán az összes központi koordinálást ellátó és műszaki egységet bezsúfolták a hétszintes épületbe, ami így egyszerű diszpécserház helyett egy komplett fővárosi forgalomirányító központtá vált, ami magában foglalta a már említetteken túl a BKV teljes felszíni forgalmát ellenőrző és irányító részlegét, a rendőrség közúti forgalmat ellenőrző-irányító szervezetét, a különféle berendezések műszaki üzemeltetőit, és többek között a Fővinformot is.

Régen a végállomásokon lévő telefonokkal tartották a kapcsolatot a járművezetőkkel, ma már bármilyen rendkívüli forgalmi eseménynél üzenettel, vagy akár élőben is tudnak kommunikálni a sofőrökkel. A 3 percnél nagyobb késéseket a vezetőknek jelenteniük kell, de nemcsak a lassabb, hanem a meghatározott menetidőhöz képesti gyorsabb haladás is probléma, bár ezt egyszerűbb orvosolni.

A BKK szuperképessége, hogy van azonnal bevethető helyszíni forgalmi zavarelhárítójuk is – szirénázó, kék villogós, jellemzően fehér Skodák -, akik fennakadásnál, balesetnél pillanatok alatt a helyszínre érnek és amellett, hogy értékes információval látják el a diszpécsert, aki ennek fényében tud okosan, az utasok számára a legkedvezőbben dönteni, hogy milyen eszközökkel oldja meg a problémát, sokszor még magát a fennakadást is meg tudják szüntetni. Elég egy olyan balesetre gondolni, amiben a BKK járművei ugyan nem érintettek, de mondjuk a villamossínen dekkol a két autós. Ilyenkor – ha nem történt személyi sérülés, és egyéb nehezítő körülmény sincs akkor – a BKK zavarelhárító akár a helyszínelést is elintézheti, hogy minél hamarabb visszaálljon a rend.
…
Az amúgy pazar kilátású teremben mindenki az asztalán lévő négy monitort bámulja, és/vagy telefonál. Minden egyes munkaállomás úgy 70 darab jármű mozgását figyeli, ellenőrzi, irányítja, ami átlagosan 12 vonal között oszlik meg. Persze vannak kiemelt vonalak, mint például a 4-6-os villamos, amit egy ember visz, és mást már nem is kap mellé.

Van ember a 450 darab forgalomfigyelő kamera képeinek szemmel tartására, a terem sarkában pedig maga a diszpécserek atyaúristene ül, aki a kapott információk alapján eldönti, hogy egy váratlan forgalmi helyzetben milyen eszközhöz nyúljon, – pótlás, terelés stb. -, hogy ne omoljon össze az egész rendszer. Ha legközelebb magadban morogsz, hogy hol késik már a pótlóbusz, biztos lehetsz benne, hogy a diszpécser már tud róla, és rég úton van feléd a segítség. Csak lehet, hogy a város másik feléből kell elérnie hozzád.

Tagadhatatlan, hogy ez a leglátványosabb munkahely a BKK központban, de emellett még ezernyi más feladatot is végeznek az épületben. Itt készülnek a járműveken hallható, előre felvett szöveges tájékoztatók – csupán a 3-as metróra szánt egyen szövegek 77 oldalnyi mennyiséget tesznek ki -, de saját stúdióban készítik a 11 különböző rádiónak szánt, naponta 80 alkalommal elhangzó közlekedési híreket is. Évente 1200 Facebook poszt, 3600 BKK Info bejegyzés kerül ki az itt dolgozók kezei alól, átlagosan évente 7000 közúti közlekedési változásról számolnak be, 11 ezer hírlevél és 25 ezer rádióadás készül itt. ”

Forrás:
Igazából innen irányítják Budapestet; Földes Attila; vezess.hu; 2020.06.25.

Informatika, távközlés, technika

Elkészült az Európai Digitális Innovációs Központok létrehozásáról szóló előzetes jelentkezési felhívás tervezete

„Az Európai Bizottság a Digitális Európa Program keretében kiadta az Európai Digitális Innovációs Hubok (EDIH) létrehozásáról szóló munkaanyagát, amelyben új finanszírozási programmal, 26,8 millió eurós keretösszeggel fejleszti a 2021 és 2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését.

Az uniós kötelezettségnek eleget téve a tárca elkészítette az EDIH-ek létrehozásáról szóló „Előzetes jelentkezési felhívás” tervezetét, amely alapján a lehetséges hazai EDIH-ek kiválasztásra kerülnek.

A digitalizáció elengedhetetlen a versenyképesség megtartásához, üzleti folyamatokba, termékekbe és szolgáltatásokba történő integrálása pedig nagymértékben hozzájárul a cégek, valamint a közszektor szereplőinek hatékonyságnöveléséhez. A kezdeményezés célja, hogy az európai kapacitások megerősödjenek a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a korszerű digitális készségek terén, valamint, hogy támogassa elterjedésüket a gazdaságban és társadalomban. Annak érdekében, hogy ezeket a képességeket a vállalatok és a közigazgatás ténylegesen fel tudják használni, az EDIH-ek szorosan együttműködnek az illetékes szakosodott központokkal és gondoskodnak arról, hogy a vállalatok és a közigazgatás kísérletezzen ezen technológiákkal és alkalmazza azokat a konkrét igényeik szerint.

Az EDIH-ek létrehozásáról szóló „Előzetes jelentkezési felhívás” tervezete a mellékletben érhető el, amellyel kapcsolatban az érintettek, partnerek 2020. június 26. – 2020. július 10. között küldhetik meg írásos észrevételeiket a dokumentumban jelzett e-mail címre.

Forrás:
Elkészült az Európai Digitális Innovációs Központok létrehozásáról szóló előzetes jelentkezési felhívás tervezete; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 26.
Előzetes jelentkezési felhívás Európai Digitális Innovációs Központok létrehozására; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 25. (PDF)
„Az Európai Bizottság (EB) 2020. január 31-én adta ki a Digitális Európa Program keretében az Európai Digitális Innovációs Hubok (a továbbiakban EDIH-ek) létrehozásáról szóló munkaanyagát. Az EU ezzel az új finanszírozási programmal kívánja a 2021 és 2027 közötti időszakban támogatni a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitalizációját. A munkaanyagban az EB részletesen leírja, hogy milyen feltételek mentén kerülnek kiválasztásra az egyes EDIH-ek, milyen szerepe van a tagállamoknak és milyen források állnak a DEP-ben megjelenített célok végrehajtására. Jelen előzetes jelentkezési felhívás azon feltételeket mutatja be, amely alapján a lehetséges kedvezményezettek kiválasztásra kerülnek.”
Lásd még:
Digital Innovation Hubs (DIHs) in Europe; Európai Bizottság

Megugrott a mobilos csekkbefizetések száma – a karantén egyik nyertese az iCsekk

„Kétszer annyi csekket fizettek be egy hónap alatt az iCsekk mobilapplikáción keresztül tavasszal, mint a pandémia előtt a téli hónapokban. A Magyar Posta friss felmérése szerint az iCsekk alkalmazást a legjobban a 18-39 évesek kedvelik és használják. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok 40 százaléka hetente intéz online ügyet a mobiltelefonján.

A magyarok – az alapfunkciót, a telefonálást nem számítva – még mindig leginkább böngészésre, hírek, közösségi oldalak olvasására használják a telefonjukat, de a Magyar Posta megrendelésére májusban az NRC piackutató által végzett reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy ma már gyakrabban intézünk online ügyet, például fizetünk be csekket az okostelefonon, mint ahányszor navigációra használjuk a mobilt.

Okoseszközön legalább hetente végzett tevékenység (18-65 éves lakosság)
Böngészés, honlapok látogatása 91%
Közösségi oldalak látogatása 88%
Hírek olvasása, híroldalak látogatása 88%
Csevegés, chat 82%
Emailezés 78%
Fényképezés 74%
Zenehallgatás 68%
Játékhasználat 56%
Online ügyintézés 40%
Mobilapplikáció letöltése 33%
Navigáció 29%
Online vásárlás 24%
Forrás: NRC, Magyar Posta

Az iCsekk ismertségét és használatát is kutató vizsgálat szerint minél inkább „mobileszköz érett” valaki, annál valószínűbb, hogy ismeri és használja az iCsekk applikációt.

A csekkbefizető alkalmazás kimagaslóan teljesített a veszélyhelyzeti időszakban. A Posta adatai szerint az iCsekk letöltése és az appon keresztül befizetett csekkek száma is megugrott március második felétől, a járvány előtti időszakhoz képest. Áprilisban és májusban is több mint kétszer annyi csekket fizettek be a felhasználók az alkalmazáson keresztül, mint a tavalyi év azonos időszakában – részben a februárban megújult felületnek, részben a veszélyhelyzet alatt megváltozott ügyféligényeknek köszönhetően.

A kutatás alátámasztja azt, hogy a koronavírus-járvány, illetve a meghozott korlátozó intézkedések miatt jóval többen éltek az internet adta lehetőségekkel, mint korábban. Az emberek többsége – a #Maradjotthon kampánynak is köszönhetően – betartotta a korlátozásokat, és a hagyományos megoldások helyett online lehetőséget keresett élelmiszervásárlásra és egyéb mindennapi ügyeinek intézésére, köztük a csekk befizetésére is.

Az iCsekk használata egyszerű, hiszen miután letöltöttük a mobiltelefonra az appot és elvégeztük a szükséges regisztrációt, máris indíthatjuk a csekkek befizetését – bárhol, bármikor, akár otthonról vagy akár a villamoson utazás közben. A csekk rögzítése a QR kód beolvasásával történik, ezt követően már indítható is a bankkártyás tranzakció. Az iCsekkes befizetés bankkártyás vásárlásnak minősül, azaz díjmentes.

A Magyar Posta adatai szerint a csekkbefizetés az egyik leggyakrabban igénybe vett postai szolgáltatás. 2019-ben összesen mintegy 193 millió csekket fizettek be a postákon, összesen 2 235 milliárd forint értékben. Felmérések szerint a számlák mintegy 70 százalékát még mindig csekken fizetik be az ügyfelek. ”

Forrás:
Megugrott a mobilos csekkbefizetések száma – a karantén egyik nyertese az iCsekk; Magyar Posta Zrt; 2020. június 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hol kell javítanunk? A DESI és az IMD közös javaslatai

„A DESI – Digitális gazdaság és társadalom index – az Európai Unió évente megjelenő, az országok digitális fejlettségét mérő mutatószámrendszere. A svájci székhelyű IMD versenyképesség-kutató pedig a versenyképesség technoló­giai és tudásfeltételei között szintén évente elemzi 63 ország digitalizációs eredményeit.

Mindkét elemzés külön vizsgálja a technikai, műszaki előrehaladást és a gyakorlati alkalmazkodás terén elért eredményeket. A két kutatás egymástól teljesen független, ezért különösen érdekes, hogy milyen területeken jutnak hasonló következtetésre.

Abból kell kiindulnunk, hogy a válság után felértékelődik a hatékonyságnövelés mint alapvető versenyképességi feltétel. A hatékonyságnöveléshez pedig nem elég, ha egy cég új épületet húz fel, új gépsort vásárol, vagy új raktárépületet épít. Ahhoz új tudásra, képességekre, azaz a tudásba, a képességek új feltételekhez igazításába való befektetésekre is szükség van.

Különösen fontos a digitális tudás és képességek erősítése, a digitális technológiák alkalmazásának elterjedése a gazdaságban és az államigazgatásban. Örülhetünk annak, hogy az IMD versenyképességi listáján Magyarország 2019-ről 2020-ra a gazdasági teljesítmények tekintetében jelentősen, a 46.-ról a 19. helyre lépett előre, de az nem derül ki, hogy mik voltak a teljesítményjavulás okai.

Ha pedig az okokat is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy gazdasági teljesítményünk javulása elsősorban a mennyiségi növekedésnek, az erőteljes állami beruházási tevékenységnek, és nem a cégek hatékonyságjavulásának köszönhető. Ezt igazolják a kiemelkedő bruttó állóeszköz-beruházási értékek, a külföldi befektetések GDP-arányos növekedése vagy a reál-GDP alakulása.

A változó környezetben azonban már ma kirajzolódnak azok az új irányok, amelyek a hatékonyságjavulást teszik a versenyképesség és a gazdasági eredményesség fő feltételévé.

A hatékonyság átfogóbb fogalom, mint a termelékenység.

A termelékenység a cégeknél a munkaerő által létrehozott értéket, nemzeti szinten a GDP-t méri. A hatékonyság viszont – az üzleti világban és nemzeti szinten egyaránt – a termelési és szolgáltatási folyamatok által igénybe vett valamennyi erőforrás felhasználásának együttes hatékonyságát méri.

A tudásberuházások növelik az esélyt arra, hogy a folyamatok valamennyi erőforrás-felhasználása takarékos és hatékony lehessen. A digitális technikák szakavatott alkalmazásához ezért nem elegendő a technológiai és gépi beruházás, de még a szoftvervásárlás sem. A hatékonyság javulásához tudásberuházásra is szükség van. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy a két említett elemzés milyen bizonyítványt állított ki rólunk a hatékonyságjavuláshoz szükséges területeken.

A DESI négy területen hasonlítja össze a tagországok teljesítményét:
* a technológiai előrehaladás (a széles sávú internet kiépítettsége és használata, a széles sávú mobilinternet elterjedtsége és az árak),
* a társadalom képzettségi szintje,
* az internethasználat elterjedtsége,
* valamint az e-kormányzás terén.

Mind a négy tényezőt együtt tekintve Magyarország a 20. helyen van. Ez a V4-ek között Csehország után a második hely.

Az első területen, ahol az informatikai beruházásokat, az internet-hozzáférési lehetőséget országos átlagban mérik, az előkelő 7. hely a mienk. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az eszközök, a technikák rendelkezésre állnak, csak használni kellene őket. A használathoz azonban már nem elég az eszköz, a hálózat, felhasználói tudásra is szükség van.

Viszont az internethasználati alaptudás és a magasabb szintű ismeretek tekintetében már csak a 18. helyen vagyunk. Alap-szoftverismeretek tekintetében pedig a 21. helyre szorulunk. A magyar lakosság majdnem 15 százaléka még soha nem használt internetet, ezzel a 19. hely a mienk.

A legrosszabb helyezésünk azonban a cégek digitalizáltsága területén van, beleértve az elektronikus kereskedelem elterjedtségét is: a 25. hely a miénk, csak két országot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Az úgynevezett céges digitális index szempontjából, amely a digitális technológiák integráltságát méri a cégeknél, az utolsó előttiek vagyunk.

Azon cégek aránya pedig, amelyek a big data kínálta lehetőségek felhasználásával modern elemzőrendszereket alkalmaznak, alig több, mint 5 százalék, ami szintén csak az utolsó előtti helyre elég. Ezek a mutatók azért különösen figyelemre méltók, mert az értékük jelentősen befolyásolja a cégek termelékenységét, versenyképességük javíthatóságát.

Jó hír viszont, hogy az e-kormányzás területén az előző évhez képest 5,1 ponttal javítva, a 23. helyen vagyunk. A cégeknek kínált e-kormányzati szolgáltatások terén pedig a 19. helyre léptünk előre.

A DESI-elemzésekből az derül ki, hogy eszköz, technika van, a hálózatok rendelkezésre állnak, de a cégek az alkalmazás területén még a V4-ek között is nagyon le vannak maradva.

Az IMD-elemzés más szerkezetben készül, és sokkal átfogóbb, mint a DESI-é. Mutatói között szerepelnek azonban egyes DESI-mutatók is, az eredmények és következtetések pedig hasonlók. Az IMD az okokat is elemzi. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország a munkavállalók továbbképzésében az 52., az egyetemi oktatás minősége terén az 51., a szakképzés hatékonysága vonatkozásában pedig az 58. helyen van. Összességében a digitális és technológiai képes­ségek rendelkezésre állása terén pedig az 59. helyen vagyunk.

Az IMD elemzésében az üzleti vállalkozások hatékonyságát leginkább ezek a mutatók rontják. A két frissen megjelent elemzés következtetései azonosak: kiválók a technikai beruházási pozícióink, de gyengék a felhasználási adataink. Ez arra figyelmeztet, hogy megfelelő tudásberuházások nélkül az eszközök hatékony működtetése és így a termelékenység javítása sem valósítható meg.

A tudásberuházás azért is nagyon fontos, mert a nemzetközi eredmények megismerését és hasznosítását, azaz a tudástranszfert és ezzel az innovációt is gátolja az alacsony tudásszint. Ez lehet az egyik oka innovációs lemaradottságunknak.

Változó világunkban, ahogyan egyre többen figyelmeztetnek, a nemzetek legfontosabb vagyona, a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcsa a tudásvagyon lesz. Sir William Petty, a 17. századi brit közgazdász meglátása, amely szerint egy nemzet vagyonát csak úgy lehet jól megmérni, ha abba beszámítják az emberek tudás- és képességszintjét is, napjainkban egyre aktuálisabb.

A versenyképességben élen járó országok éppen ezen a területen húznak el legjobban a többiektől. A gazdaság versenyképességének jelentős javítása nálunk is csak a cégek termelékenységének növelésével és az ehhez szükséges tudásberuházásokkal lesz biztosítható.”

Forrás:
Hol kell javítanunk? A DESI és az IMD közös javaslatai; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. június 25.
(A szerző a Nemzeti Verseny­képességi Tanács tagja, egyetemi tanár)

„Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye – Kiállítás 3D-ben

„Elkészült A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett kiállításunk kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. A kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.

Az eredeti kiállításhoz képest a kódexekhez számos esetben további – belső vagy a kötéseket ábrázoló – képeket is csatoltunk. Az eredeti kiállítás videói mellett újdonság a tárlat tartalmáról szóló kurátori kisfilm a legelső teremben. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a Bibliotheca Corvina Virtualis honlapon, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk.

A virtuális kiállítás szerkesztője Zsupán Edina, az eredeti kiállítás kurátora, a 3D változat Takács István munkája.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye – 3D változat

A kiállítás nyomtatott katalógusai:

„Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2020.
Zsupán Edina, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási Kalauz / The Corvina Library and the Buda workshop. A Guide to the Exhibition, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2018.

Az új felület játékos felfedezésére ad lehetőséget a „Vezesd körbe tekinteted!” című játékunk!”

Forrás:
Corvina-kiállítás 3D-ben; Országos Széchenyi Könyvtár; 2020. április 23.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 29.

Járvány és soft power – ezúttal Európa teljesítménye került górcső alá

A nyugati világ szakértői, politikusai (és újságírói) azt latolgatják legszívesebben manapság: hogyan érintette a koronavírus világjárvány Kína nemzetközi megítélését, reputációját? Abban, hogy az ázsiai nagyhatalom (valamilyen formában, valamilyen mértékben) „felelős” a járvány kibontakozásáért, világméretű elterjedéséért, lényegében teljes az egyetértés Nyugaton. Abban azonban már viszonylag jelentősen eltérnek a vélekedések, hogy mennyire kezelte sikeresen az egészségügyi (és tegyük hozzá: gazdasági, társadalmi) veszélyhelyzetet Kína. Abban pedig markánsan két ellentétes táborra szakad a nyugati szakértői társadalom: megtépázott tekintéllyel kerül-e ki ezekből a nehéz hónapokból a Kínai Népköztársaság, vagy éppen ellenkezőleg, növelve elismertségét? Sokan akadnak ugyanis olyanok még a Kína járványügyi teljesítményét kritikával illetők között is, akik azon az állásponton vannak: ebből az ügyből bizony sokat profitál majd a kínai soft power. A járvány határozott, gyors megfékezése odahaza, majd az orvosok és védőeszközök elindítása a nehéz helyzetbe kerülő nyugat-európai országok megsegítésére komoly presztízsnyereséget jelent Kínának.

A helyett, hogy ezt a kérdést most megpróbálnánk eldönteni, sokkal hasznosabb, ha vetünk inkább egy pillantást a problémakör egy másik méltatlanul elhanyagolt vetületére. Fontos ugyanis tudni azt, hogy – akár a koronavírus járvány kezelésével kapcsolatban – mit gondol a nyugati világ Kínáról. De azt sem haszontalan megnézni: mit gondol vajon a kínai közvélemény – például a védekezés sikere vagy eredménytelensége nyomán – a Nyugatról? Az egyik legkitűnőbb Kína-kutató bázis, a német alapítású Mercator Intézet friss média elemzése most ebbe a fontos, és szinte senki által nem firtatott témába nyújt bepillantást.

Egy pillanatra azonban még időzzünk el egy másik, szintén friss tanulmánynál! „Az európaiak szerint az EU ’jelentéktelen’ szerepet játszott a járvány idején” – összegzi az erősen Unió-párti The Guardian néhány nappal ezelőtti cikke azt a felmérést, amit az elkötelezetten euroatlanti kötődésű, rendkívül befolyásos agytröszt, az European Council on Foreign Relations készített a koronavírus járvány kapcsán. Mindent egybevetve, az európai szövetség teljesítményét illetően, az uniós polgárok „kiábrándultságáról” tanúskodnak a kérdőívre adott válaszok.

Az előbbi rövid felvezetés fényében talán már nem is olyan meglepő az, amiről a német MERICS kutató intézet jelentése számol be: a COVID-19 járvány kezelése jelentős mértékben rontotta az európai országok megítélését Kínában. A kutatók ebben nagy szerepet tulajdonítanak annak, hogy a kínai sajtótermékek jelentős terjedelemben, nagy részletességgel számoltak be a nyugat-európai országok járványügyi helyzetéről, az alkalmazott stratégiákról (így például az elhíresült „nyájimmunitást” célzó koncepció hatásairól), az egészségügyi ellátórendszer sokszor kaotikus viszonyairól. A kínai olvasók különösen elgondolkodtatónak tartották azokat a konkrét kereskedelem-korlátozó intézkedéseket, amelyekkel az unió egyes tagállamai egymással szemben is igyekeztek megakadályozni a stratégiai fontosságúnak minősített felszerelések forgalmát. A közmédia híradásai mellett a közösségi platformokon is élénk figyelem kísérte a nyugat-európai országok védekezését. Az 1 milliárd feletti havi aktív felhasználóval rendelkező WeChat mikroblogon például a nyugati polgárok „laza” (az elzárkózást, társas kapcsolatkorlátozást, vagy a maszkviseletet sokszor semmibe vevő) hozzáállása különösen erős meghökkenést és élénk kritikákat változz ki az online közösségek tagjaiból. Fogalmazhatunk talán úgy: Nyugat-Európa járvánnyal kapcsolatos központi és egyéni teljesítménye egyaránt sokat rontott a kínaiak szemében Európa megítélésén. A német kutatók úgy vélik: a járványkezeléssel kapcsolatos vélekedések alakulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elkövetkező időkben egy „sokkal magabiztosabb” Kína mozog majd a nemzetközi porondon, amely határozottan képviseli majd saját „rendszerelképzeléseit” otthon és a külvilágban egyaránt.
Coronavirus: Europeans say EU was ’irrelevant’ during pandemic; Katherine Butler; Guardian; 2020. június 24.
Looking good by making others look bad; Mao Yishu, Jianyin Roachell; MERICS; 2020. június 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Parler: „elfogulatlan” alternatívára költözne a közösségi média konzervatív tábora?

Az elmúlt napok kampányhíre, hogy a nyugati (amerikai-) politikában és közéletben meghatározó közösségi média platformról egy új, „elfogulatlan”, a konzervatív véleményeket nem cenzúrázó alkalmazásra költözne az Egyesült Államok konzervatív tábora. A Donald Trump elnökválasztási kampányáért felelős csapat az akcióval lényegében arra szeretné rávenni a konzervatív szavazótábor híveit, hogy szakítsanak a Twitterrel, és „költözzenek át” egy Parler nevű alkalmazásra. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Twitter vezetősége az utóbbi időben több alkalommal is igyekezett – amerikai megfogalmazás szerint – „platformtalanítani” a hivatalban levő elnököt. Azaz, a Twittert nagy előszeretettel használó Donald Trump egyes bejegyzéseit blokkolták (illetve a hitelességét megkérdőjelező jelzéssel látták el). Szakértők azonban úgy vélik, hogy az egyfajta mikroblognak tekinthető Parler alkalmazásra való váltás aligha jelent majd tartós szakítást.
The new home for the Twitter disillusioned; David Pierce; Protocol Source Code; 2020. június 25.

Georgiai nemzetbiztonsági szakértők online képzése

Grúz (hivatalos állami megnevezéssel „georgiai”) nemzetbiztonsági szakemberek képzésére indított online programot a nagyhírű holland külügyi háttérintézet, a Clingendael. Az első két ötnapos képzési modul során – amelyen a grúz közigazgatás különböző szakemberei és munkatársai vettek részt, a jelenlegi nemzetközi biztonsági környezet legfontosabb témái kerültek napirendre: hibrid fenyegetések, gazdaság-biztonság, kiberhadviselés. Az online kurzusok részeként az első blokkban digitális szimulációkra, stratégiai elemzésekre, valamint készségfejlesztő foglalkozásokra került sor. A második ötnapos képzési időszakban az Európai Unió biztonságpolitikájával ismerkedtek a hallgatók.
Training Georgian security professionals online; Bart van den Berg; Clingendael; 2020. június 17.

Fókázás: nem az, amire a katonaviseltek gondolnának

Hajdanán, a sorkötelezettség időszakában sokan megismerkedhettek egy különös műszóval. A „fókázás” a laktanya kövének felmosóronggyal való súrolását jelentette, és ezért méltán ébreszthet rossz emlékeket a katonaviseltekben. Manapság ismét felbukkant ez a kifejezés, és bár egészen más helyzetekre vonatkozik – hasonlóan kellemetlen konnotációkat hordoz. A közösségi média tereket elborító információs hadviselés egy speciális taktikáját jelölik ezzel a szokatlan (képregényfiguráról elkeresztelt) névvel; várhatóan a módszer mind gyakrabban keresztezheti majd a digitális diplomaták útját is. A fókázás lényegében a (felesleges, értelmetlen, zavaró, megtévesztő) információkkal való elárasztást jelenti. Egy kicsit hasonlít a híres DDoS támadásokra, ahol egy számítógépes rendszert (gépet, hálózatot) olyan nagy mennyiségű forgalommal árasztanak el, hogy az a gyakorlatban megbénítja annak működését. A fókázás is erre irányul, ám itt az eszköz egyszerűbb (és kevésbé nyilvánvalóan támadó): általában valóságos felhasználók gyakorlatilag érdektelen, lényegtelen kérdésekkel, információkkal árasztják el a megcélzott közösségi média fiókot. Így próbálják blokkolni annak hatásos, normális működését.
Welcome to Advanced Trolling: Sealioning; Jonathan N. Stea; Medium Digital Diplomacy; 2020. június 23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 22-június 26.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Csomagvizsgáló berendezések beszerzése (757)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.03.
1 db nagyfelbontású csomagvizsgáló berendezés, valamint 1 db ionizáló sugárzást nem használó postai levélvizsgáló berendezés, továbbá 1 db robbanóanyag detektor beszerzése, telepítése, üzembe helyezése, a kezelőszemélyzet oktatása, a garancia fenntartásához, valamint a biztonságos üzemeltetéséhez szükséges karbantartási feladatok teljesítése.
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – MLIC20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő Micro Focus szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása tárgyában.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 2760 db árlista sor képezi.
Érték áfa nélkül: 7.904.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – SAP licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő SAP szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, megújítása, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása tárgyában.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1052 db árlista sor képezi.
Érték áfa nélkül: 19.240.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – Oracle licencek bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél meglévő Oracle szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása tárgyában. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1035 db árlista sor képezi.
Érték áfa nélkül: 22.620.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MS szoftver licencek beszerzése a DRV Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.06.
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya MS szoftver licencek szállítása és kapcsolódó licenckövetés biztosítása a DRV Zrt. részére.
Ajánlatkérő az érvényben levő V9940866 számú Open Value szerződés 3. évére vonatkozóan kívánja bővíteni a meglévő licenceket, különböző típusú licencekkel, összesen 1059 db mennyiségben. A licencekhez kapcsolódó licenckövetés biztosítása is szükséges.
Lásd bővebben

Linux és Nagios rendszerek támogatása KBF/290/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
1. rész:
Red hat Enterprise Linux Server, Standard – licence előfizetés biztosítása gyártói szoftverkövetéssel – és támogatással 5 évre, nettó 47 324 640 Ft keretösszeg erejéig.
(árképzést elősegítendő irányadó mennyiség 48 db)
2. rész:
Havi integrátori támogatás, illetve eseti mérnöknap igénybevétele legfeljebb a szerződés hatályba lépésétől számított 36 hónapra, nettó 227 784 000 Ft keretösszeg erejéig
(Árképzést elősegítendő irányadó mennyiségek:
Havi integrátori támogatás közepes rendelkezésre állással 44 szerverre,
Havi integrátori támogatás magas rendelkezésre állással 15 szerverre,
Havi integrátori támogatás operációs rendszerre és Nagiosra, magas rendelkezésre állással 2 szerverre,
Eseti mérnöknap alapú támogatás 30 mérnöknap).
Lásd bővebben

EDR TETRA terminálok szervizelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
Az EDR rendszerben alkalmazott TETRA terminál felhasználói konfigurációk szerviz munkáinak elvégzése Airbus , Motorola, Sepura, Hytera rádióterminálok vonatkozásában 4 részteljesítésben
Lásd bővebben

Megvalósíthatósági tanulmány készítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.06.
Országos területi lefedettséget biztosító 700 MHz-es szélessávú készenléti hálózatra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése
Lásd bővebben

AF – A4 multifunkciós fénymásoló bérlet és üzemelt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/121
Közzététel dátuma: 2020.06.24.
Ajánlatkérő: Tolna Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.24.
Összesen 97 db A4 multifunkciós fénymásoló, nyomtató bérlése és tartós üzemeltetése Tolna Megyei Kormányhivatal részére.
A műszaki leírásban felsorolt és részletezett eszközök 36 hó időtartartamra bérletben történő kihelyezése nyomatdíjban történő teljeskörű üzemeltetéssel.
Lásd bővebben

Turisztikai eszközbeszerzés Alsóörs
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/121
Közzététel dátuma: 2020.06.24.
Ajánlatkérő: Alsóörs Község Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
”Varázserdő-varázserő turisztikai látogató központ fejlesztése az alsóörsi kőbánya területén” (TOP-1.2.1-15-VE1-2016-00035) elnevezésű projekt részeként GPS alapú navigációs- és játékszoftver, valamint jogosultság alapú tartalom és szolgáltatáskezelő rendszer létrehozása.
További kapcsolódó eszközök szállítása:
1 db központi szerver, 8 db tablet (játekosok részére), 7 db laptop (játékos segítők részére), 1 db központi kivetítő (display), 1 db központi kivetítő (hardver) szállítása, 1 db ajtó távnyitó elektronika szállítása, továbbá egy WiFi és felhordó hálózat kialakítása.
Lásd bővebben

Koncessziókezelő rendszerek fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/122
Közzététel dátuma: 2020.06.25.
Ajánlatkérő: ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
Vállalkozási keretszerződés keretében Koncessziókezelő és pályázatkezelő rendszer fejlesztésére fejlesztői órakeret beszerzése az alábbiak szerint:
3.000 fejlesztői órakeret 36 hónap határozott idejű szerződés keretében.
Az adott feladatok a 3.000 fejlesztői órakeret keretében eseti megrendelések alapján kerülnek megrendelésre.
Lásd bővebben

IT hardver eszközök beszerzése (1 – 3. rész)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
IT hardver eszközök beszerzése (1 – 3. rész)
1. rész Android tabletek beszerzése
2. rész: Számítógépek beszerzése
3. rész: Küldő adathordozók beszerzése
Lásd bővebben

Fénytechnikai-, hangtechnikai-, LED eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: Előadó-és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.24.
Adásvételi szerződés Fénytechnikai-, hangtechnikai-, LED eszközök beszerzése tárgyában a „Nemzeti identitás erősítését célzó programokról szóló” 1042/2019 (II.18.) Korm. határozata szerinti „Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában” program keretében
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

All Risks vagyon-és üzemszünetbiztosítás beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Allianz Hungária Zrt.
1 db határozott idejű, 12 hónapos időtartamra vonatkozó All Risks vagyon- és üzemszünetbiztosítás.
A szolgáltatás beszerzése és a közbeszerzési eljárás alapján létrejött/megkötött szerződés a HungaroControl Zrt. tulajdonában, bérletében, illetve használatában (vagyonkezelésében) lévő ingatlanok, termelő és egyéb műszaki gépek, berendezések, készletek, befejezetlen beruházások, idegen tulajdonú bérlemények, illetve a biztosítási időszak alatti vagyonelem növekmények All Risks vagyonbiztosítási fedezetét szolgálja.
A biztosítási fedezetnek ki kell terjednie az üzemszüneti veszteségekre, költségtérítésre, terrorista, illetve szabotázs cselekmények által okozott károsodásokra is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.948.364,- Ft
Lásd bővebben

MATLAB campus egyetemi licensz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
Adásvételi szerződés a közbeszerzési Műszaki leírásban részletezett műszaki tartalmú és mennyiségű MATLAB campus egyetemi licensz beszerzésére, MAOTS szolgáltatással együtt 48 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.890.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény – Kiszolgálói infrastruktúra, PC és biometrikus eszközök beszerzése adásvételi szerződés alapján BBA projektek keretén belül és az 1250/2017. (V.5.) Korm. határozat terhére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Kft.
Kiszolgálói infrastruktúra, PC és biometrikus eszközök beszerzése adásvételi szerződés alapján a BBA-2.6.3/2-16-2016-00001, BBA-2.2.3/2-16-2016-00001 és BBA-2.6.3/3-2017-00001 projektek keretén belül, és az 1250/2017. (V.5.) Korm. határozat által biztosított forrás terhére
114 db eszköz beszerzése: a BBA-2.6.3/2-16-2016-00001 „Útlevélkezelő végponti eszközök fejlesztése a román határszakaszon” elnevezésű projekt terhére;
260 db eszköz beszerzése: a BBA-2.6.3/3-2017-00001 „Infrastruktúrafejlesztés a szisztematikus határellenőrzés bevezetésére” elnevezésű projekt terhére;
33 db eszköz beszerzése: az 1250/2017. (V.5.) Korm. határozat által biztosított forrás terhére.
Érték: 465.385.517,- Ft
Lásd bővebben

Logisztikai szoftver beszerzése – eredménytáj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Magyar Állami Operaház
Nyertes ajánlattevő: Getronics Magyarország Informatikai és Kommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Állami Operaház, az Erkel Színház, az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum és kapcsolódó létesítményeinek logisztikai működését támogató szoftver beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 88.890.000,- Ft
Lásd bővebben

EKEIDR fővárosi és megyei kormányhivatalok részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: fővárosi és megyei kormányhivatalok
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva a fővárosi és 19 megyei kormányhivatal részére a jelenleg használt EKEIDR Poszeidon Rendszer moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása, továbbá a szolgáltatások bővítése a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Poszeidon Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 71.5750.520,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató: Parkoló-automaták
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/119
Közzététel dátuma: 2020.06.22.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: C-WARE Korlátolt Felelősségű Társaság
241 db DG4 és Stelio típusú parkolójegy-kiadó automata teljes körű és rendszeres karbantartása, javítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 85.224.348,- Ft
Lásd bővebben

Fejbeszélő és tartozékai beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Headset – 500db, Átalakító kábel – 600db, Átkapcsoló – 80db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.992.780,- Ft
Lásd bővebben

Rendszertámogatásra irányuló szoftver szolg. 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: Zuglói Közbiztonsági nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata jelenleg 7741 db (Az Önkormányzat által a szerződés időbeli hatálya alatt 12.000 db-ra bővítendő) közterületi díjfizető várakozóhely üzemeltetésére/támogatására irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása, mely területen Parkeon gyártmányú Strada Pal típusú parkolójegy-kiadó automaták működnek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 192.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Hálózati eszközök garanciakiterjesztése,támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országgyűlés Hivatala hálózati eszközeinek garancia kiterjesztése, ezek közül a CISCO ISE-hez kapcsolódó szoftver előfizetése 12 hónapra, kapcsolódó támogatási szolgáltatások megrendelése az alábbiak szerint:
– a Cisco hálózati eszközöknek lejáró gyártói garanciakiterjesztése
– CISCO ISE-hez kapcsolódó szoftver előfizetése 12 hónapra,
– az aktív hálózati és IT biztonsági eszközeinek hibajavítási és rendelkezésre állási támogatása,
– az Országgyűlés Hivatalában üzemeltetett Cisco hálózati és IP telekommunikációs eszközöknek, a Cisco NAC megoldásnak, a Fortinet tűzfal eszközeinek, a HPE 3PAR Storage rendszer és StoreOnce eszközeinek, a VMware környezetnek, a Veeam mentési környezetnek a rendszerintegrátori támogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.883.560,- FT
Lásd bővebben

Nyilvántartási szoftver bevezetése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A KAV Nonprofit Kft. meglévő, teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver rendszerének támogatása és az ehhez kapcsolódó további rendszerek bevezetése és támogató szolgáltatások biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.860.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről Monsearch9
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/121
Közzététel dátuma: 2020.06.24.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
MonSearch9 rendszer üzemeltetése, terméktámogatása és fejlesztése (1000 keretóra) az OBH részére. Az üzemeltetés, terméktámogatás és fejlesztési feladatokat a szerződés megkötésétől számított 12 hónap időtartamban kell ellátni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.408.000,- Ft
Lásd bővebben

Budapest Főváros KIR tervezés-fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/121
Közzététel dátuma: 2020.06.24.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A nyertes ajánlattevő feladata a „Budapest Főváros Központi Ingatlan-nyilvántartási Rendszer fejlesztése” elnevezésű projekt keretében a Központi Ingatlan-nyilvántartási Rendszer (továbbiakban KIR) kialakítása egyedi szoftverfejlesztéssel, vagy az elvárásokat teljesítő személyre szabott (customizált) dobozos szoftver bevezetésével. A fejlesztendő rendszernek egyebek mellett alkalmasnak kell lennie Budapest Főváros Önkormányzata teljes ingatlan állományának a befogadására, a hozzájuk kapcsolódó teljes körű adatszolgáltatásra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.860.000,- Ft
Lásd bővebben

Contact Center rendszer funkcióinak bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/122
Közzététel dátuma: 2020.06.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: TCT HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére Elektronikus Ügyfélkapcsolati Rendszere a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.) Országos Telefonos Ügyfélszolgálatánál (OTÜ) működő Avaya Aura R7 Contact Center (CC) rendszerében kerül megvalósításra. A NAV által elvárt további szükséges eszközök és rendszer funkciók külön kerülnek beszerzésre funkcionális bővítés keretében. A funkcionális bővítés kiterjed a Hanganalitika, Workforce Management (WFM) és Tudásbázis rendszerek tervezésére, fejlesztésére és bevezetésére – az ahhoz kapcsolódó dokumentumok elkészítésével, a szükséges eszközök és headsettek leszállításával, valamint a rendszer ajánlatkérő által történő üzemeltetéséhez szükséges oktatással és a funkcionális bővítés keretében fejlesztett, szállított rendszerre vonatkozóan – annak éles üzemi üzembe állításának időpontjától – határozott idejű emelt szintű rendszertámogatás biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 117.269.195,- Ft
Lásd bővebben

KIFÜ – „Digitális Fogyasztóvédelem”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/122
Közzététel dátuma: 2020.06.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Redboxcom Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Stratégiai tervezés – kampánystratégia készítés körében a „Digitális Fogyasztóvédelem” (DF) – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása projekt kommunikációjával összefüggő stratégiai tervezési és tanácsadási szolgáltatás nyújtása, valamint hosszú távú vagy ad-hoc kampánystratégia készítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 74.472.582,- Ft
Lásd bővebben
(KTA: Központi Törzsadattár)

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projekthez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/122
Közzététel dátuma: 2020.06.25.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök beszerzése a műszaki leírásban meghatározott paraméterekkel, digitális labor kialakításához.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.033.650,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – Telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;OPTICON Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Telenor Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Telekommunikációs szolgáltatások beszerzése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata központosított közbeszerzési rendszeréhez csatlakozott intézmények és gazdasági társaságok részére
1. rész: Vezetékes hang szolgáltatás beszerzése
2. rész: Vezetékes internet szolgáltatás beszerzése
3. rész: Mobil hang és internet szolgáltatás
4. rész: Távmunkaeszközökhöz szükséges mobilinternet szolgáltatás (mobil stick, adapter)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 143.592.412,- Ft
Lásd bővebben

PannonRIS rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Nyertes ajánlattevő: NOVOFER Távközlési Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület,mint ajánlatkérő (Megrendelő) és a PannonRIS rendszer üzemeltetője a PannonRIS rendszerkarbantartási és üzemeltetési feladataihoz kapcsolódó support tevékenység ellátására kér ajánlatot.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 142.164.000,- Ft
Lásd bővebben

Kliens oldali IT II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 51.138.430,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IT.DOT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
FED_MON_21 Típusú fedélzeti Utastájékoztató rendszer L3 szintű üzemeltetése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NAK külső távközlési hálózat átépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/123
Közzététel dátuma: 2020.06.26.
Ajánlatkérő: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Key Telecom Korlátolt Felelősségű Társaság
Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében megvalósuló Budapesti Atlétikai Stadion- külső távközlési hálózat átépítése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.332.589,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

KRÉTA rendszermodul kialakítása, szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
KRÉTA felnőttképzési intézmény, képzési program és képzés nyilvántartási rendszermodul kialakítása, bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a Felnőttképzés irányítási modell működésének kialakítása program keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 475.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Mobiltelefonok beszerzése-elj. eredm. táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/120
Közzététel dátuma: 2020.06.23.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
13 db IOS operációs rendszerű mobiltelefon
249 db Android operációs rendszerű mobiltelefon
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy eljárásban benyújtott minden, az értékelés során érvényes ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
Lásd bővebben

Szakirodalom

EIDES 2020: A Digitális Vállalkozási Rendszerek Európai Indexe

„Az Európai Unió közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) megjelentette a Digitális Vállalkozási Rendszerek Európai Indexe (European Index of Digital Entrepreneurship Systems, EIDES) alapján összeállított 2020 évi ország-rangsort és erre alapuló elemzését. (A tanulmányt jegyző négy szerző – egyben az EIDES mutató kidolgozói – közül hárman magyar kutatók: Szerb László, Komlósi Éva és Tiszberger Mónika a pécsi Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ munkatársai.) A mutató kifejlesztése választ jelent a digitalizáció átütő erejű trendjére, amely az induló (start-up) vállalkozások környezetét és dinamikáját is jelentősen átalakította az elmúlt évtizedben. A digitalizáció olyan új, a vállalkozói lehetőségeket kitágító törekvéseket támogató szervezeti innovációk befogadását ösztönözte, mint az új vállalkozásokat gyorsító eszközök, közösségi finanszírozást lehetővé tevő honlapok, közösségi munkaterek vagy vállalkozói akadémiák. A szerzők külön kiemelik a vállalkozói ökoszisztémák, mint a gazdasági aktivitás újszerű regionális tömörüléseinek jelentőségét. Meghatározásuk szerint vállalkozói ökoszisztéma a vállalkozók, tanácsadók, vállalkozás-gyorsítók és más érdekeltek, valamint forrásokat biztosítók regionális közössége, amelyek közösen támogatják az induló és növekedésre képes vállalkozásokat digitálisan továbbfejlesztett üzleti modelljükön keresztül. A jelenség új kihívásokat állít a szakpolitikai irányítás elé is. Annak érdekében, hogy fel lehessen szabadítani a digitális vállalkozásokban rejlő potenciált, a szakpolitika-formálóknak adatokra van szükségük a keretfeltételek értelmezésére.

Az EIDES éppen ezt teszi lehetővé, háromfajta keretfeltételt vizsgálva és értékelve, amelyekből lemérhető, hogy az egyes tagországok (valamint az Egyesült Királyság – a továbbiakban is erről a 28 országról lesz szó) mennyire támogatják a digitális vállalkozások dinamikáját. Ezek közül az első csoport az általános keretfeltételeké, amelyek a vállalkozások általános üzleti környezetét írják le. A második a rendszerszintű keretfeltételeké, amelyek a vállalkozói életciklus három különböző szakaszához kapcsolódnak: ezek a felsorakozás (stand-up), az indulás (start-up) és a növekedés (scale-up) szakaszai. Ezekhez jönnek hozzá a digitális keretfeltételek, amelyek a gazdaság általános digitalizáltsági szintjét írják le, mint ami az általános és a rendszerszintű keretfeltételeket egyaránt befolyásolja.
Az EIDES mutatót nyolc pillér alkotja: ezek közül négy az általános, négy a rendszerszintű keretfeltételelek közé tartozik. Az általános keretfeltételek pillérei: (1) kultúra és informális intézmények, (2) formális intézmények, szabályozás és adózás, (3) piaci környezet és (4) a fizikai infrastruktúra. A rendszerszintű keretfeltételek pillérei (1) a humántőke, (2) a tudás létrehozása és terjesztése, (3) finanszírozás, valamint (4) a hálózatosodás és támogatás. Mindkét keretfeltétel-csoportban külön mérik a digitális és nem-digitális jellemzőket. A rendszerszintű keretfeltételek mentén az index három alindexre bontható, a vállalkozások fejlődési pályájuknak megfelelően: ezek a már említett felsorakozás (stand-up), az indulás (start-up) és a növekedés (scale-up) szakaszait értékelő mutatók. A felsorakozás szakasza a kiválasztást jelenti – azt, hogy kiből lesz vállalkozó, milyen attribútumok szükségesek ehhez, és ezt hogyan befolyásolják a környezeti tényezők. Ezt követő az indulás szakasza, az új vállalkozás alapítása. A növekedési szakasz azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek magas növekedési potenciállal bírnak, és üzleti modelljüket is erre építik.

A 2020-as mérés és értékelés immár időben a harmadik, így nem csak pillanatképet rögzíthettek a kutatók, hanem az elmúlt három év változási dinamikáját is követni lehet. Összességében a trend javulást mutat: az index értéke az EU-28 viszonylatában 2018-ban 43,5 volt, 2019-ben 45,8 lett, majd 2020-ban 48,6. A javulás mértéke 2018-ról 2019-re 5,3% volt, 2019-ről 2020-ra 6,1%.

A jelentés a 28 országot négy csoportba osztja: a vezetők (Leaders), a követők (Followers), a felzárkózók (Catchers-up) és a lemaradók (Laggards) csoportjába. A vezetők közé – rangsor szerint, a legjobb eredménnyel kezdve – a következő országok kerültek: Dánia, Svédország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Luxemburg és Írország. A követők közé – viszonylag nagy lemaradással – Belgium, Franciaország, Ausztria, Észtország, Spanyolország és Málta került. Az őket követő felzárkózók (itt már kisebb volt a különbség a két csoport között): Litvánia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Portugália, Olaszország és Ciprus. Végül a lemaradók: Magyarország, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Románia, Görögország és Bulgária. Az elmúlt évekhez képest változás, hogy az élen helyet cserélt Svédország és Dánia, Írország először csatlakozott a vezetők csoportjához, Olaszország pedig előrelépett a lemaradóktól a felzárkózók közé. A jelentés az eredményeket mátrixban is ábrázolja. Ennek vízszintes tengelye a 2020-as eredményeket jelöli ki, a függőleges a 2018 és 2020 közötti változást, a függőleges és vízszintes elválasztó vonalak pedig a mediánértékeket mutatják.

Látható, hogy akik mind a jelenlegi helyzetet, mind a változást tekintve az élbolyban vannak: Dánia, Svédország, Hollandia, Finnország, Írország, Franciaország, Ausztria, Észtország és Spanyolország. Mindkét szempontból medián alatti értéket ért el Csehország, Portugália, Olaszország, Ciprus, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Medián alatti értéket kapott 2020-ban, de javuló eredményt mutat Litvánia, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország és Románia.

A jelentés bemutatja a 28 országprofilt is. Magyarország a 22. helyet foglalja el az EIDS-rangsorban, csekély eltéréssel a rendszerszintű keretfeltételek szerinti alindexekben: a felsorakozás szakaszában valamivel rosszabb (23.), a növekedési szakaszban valamivel jobb (21.) a helyezés. Az EIDS értéke összességében 34,3. A pillérek közül a legrosszabb értéket a kultúra és informális intézmények (21,9), a legjobbat a fizikai infrastruktúra (50,0) kapta.”

Forrás:
European Index of Digital Entrepreneurship Systems, EIDES; Autio Erkko, Szerb László, Komlósi Éva, Tiszberger Mónika, Daniel Nepelski (szerk.), Vincent Van Roy (szerk.); Publications Office of the European Union/Joint Research Centre – JRC; ISBN: 978-92-76-19444-6, DOI: http://dx.doi.org/10.2760/150797; 2020
Lásd még: Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ; Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar

Miért lehet szükség nemzeti űrügynökségre? – a hazai űrszektor szabályozási és űrjogi alapkérdései

„Szombaton, május 30. napján a SpaceX Dragon űrhajó sikeres kilövésével a SpaceX és a NASA közösen újra embert küldött az űrbe, az ISS Nemzetközi Űrállomásra. Ennek jelentősége egyfelől az, hogy az USA ez által majdnem 9 év után újra embert tudott juttatni az űrbe, amire ez alatt az idő alatt kizárólag Oroszország és Kína volt képes. Másfelől viszont hosszútávon (valószínűleg) még ennél is jelentősebb, hogy ezúttal egy privát cég, a SpaceX űrhajójával (Dragon) és rakétájával (az újrahasználható Falcon 9) valósult ez meg. Ennek apropóján vizsgáljuk meg a magyar űrszektor alapkérdéseit, jogi és részben gazdasági oldalról.

Az utóbbi időben sokat hallani az országok világűrt érintően alkotott terveiről. Olyan sokszor hallani a témáról, hogy az embernek akarva-akaratlanul is az a benyomása, hogy egy újabb ’space race’, azaz űrverseny szemtanúja. Néhány példa a közelmúlt eseményeiből: létrejött az egyesült államok „űrhadserege” (US Space Force), az USA hosszú évek után embert küld a nemzetközi űrállomásra, azaz az ISS-re (ráadásul a történelem során először magáncéggel, Elon Musk SpaceX-ének segítségével), sőt, az Európai Űrügynökség sevillai konferenciáján Magyarország is bejelentette, hogy 2024 környékén embert (egy kutató űrhajóst) küld az ISS-re. De honnan ez a lendület? Magyarország hogy tud érdemben, akár állami, akár a magánszektori oldalról beszállni ebbe a versenybe?

I. Innováció és NewSpace

A bevezetőben említett események egy új, napjainkat jellemző trenddel, gondolatisággal (filozófia) vagy mozgalommal állnak összefüggésben, amelyet összefoglalóan úgy nevezünk: NewSpace. A NewSpace fogalma egy elég vegyes, komplex fogalom, amelyet tényleg inkább „filozófiának”, egyfajta látásmódnak lehet nevezni, amely az űriparral, űrkutatással és úgy általánosságban az űrtevékenységekkel van összefüggésben. A NewSpace jellemzői sokszor szembe mennek az űrtevékenységek hagyományos megközelítésével (az „old space” gondolatiságával).

A NewSpace kulcsszava az innováció, legfőbb jellemzői: vállalkozószellemű megközelítés, magáncégek megjelenése, költségcsökkentés, folyamatos és fokozatos fejlődés, termékesítés és kereskedelmi szemlélet, működésoptimalizálás (pl. újrahasználható rakéták, teherűrhajók révén, lásd Falcon 9 vagy SpaceX Dragon). A NewSpace a 2000-es évek elején jelent meg (a SpaceX-et 2002-ben alapította Elon Musk), azonban a 2010-es években vált igazán népszerűvé. NewSpace tipikus szereplője a Szilícium-völgy híres-hírhedt vállalkozója, Elon Musk és cége, a SpaceX (az „old space” tipikus szereplője az állami űrügynökség, a NASA).

Az innováció elméleti alapjait megalkotó Schumpeter erről szóló tanulmányában az innovációnak öt alapesetét írja le: (1) új javak eladása, vagy régi javak újszerű előállítása; (2) új szállítási módszerek bevezetése; (3) új piacok feltárása; (4) új termelési anyagok (nyersanyagok vagy félkész áruk) használata; (5) új piaci helyzet kialakítása (pl. új monopolhelyzet megteremtése, illetve régi megszüntetése). Ráadásul az űrszektor kapcsán azt gondoljuk, nem csak azt kell kiemelni, hogy itt jelentős innovációról beszélhetünk, hanem gyakori az új találmányok felfedezése is (invenció) az innováció mellett.

A fent felsorolt innovációs típusokból napjainkban az űrszektor számos példával szolgál: ilyen például a kis (miniatürizált) műholdak (cubesat, smallsat, picosat) elterjedése, amelyet lényegében a korábbi műholdtechnológia közelmúltbeli fejlődése tett lehetővé (ehhez hozzájárult a hordozórakéták ún. „secondary payload” kapacitásához fűződő növekedés is). A mini-műholdakhoz kapcsolódó lehetőségek mára már olyan nyilvánvalóvá váltak, hogy a SpaceX Starlink elnevezésű és szemünk előtt megvalósuló műhold projektje is ilyen kis műholdakból áll. A három eddig fellőtt magyar műhold is ilyen kis műhold: a Masat-1 (cube), SMOG-P (pico) és az ATL-1 (pico). Fontos hozzátenni, hogy a SMOG-P és az ATL-1 történelmet írtak, mivel ezek voltak az első, valóban működő picoműholdak az űrben, amelyek sikeresen jeleket is közvetítettek, ezért erre a történelmi tényre különösen büszkék lehetünk!

De a fenti példán kívül sok más terület említhető: a földmegfigyelés növekedő szerepe és pozitív hatása a koronavírus kapcsán, továbbá a műholdas és űridőjárás szolgáltatások hatékony segítsége a klímaválság kapcsán is visszaköszön. Aztán van más is: ilyenek például az aszteroidabányászat, a ground segment vagy az űrturizmus. Egyes számítások szerint minden befektetett összeg megtérülése akár hatszoros is lehet. E trendek következtében az előrejelzések szerint a magáncégek szerepe nagymértékben fog növekedni, és kialakulóban van egy újabb űrverseny, amelynek kiemelt szereplője már nem kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország, hanem Európa (a nemzetállamok űrügynökségei és kiemelten az Európai Űrügynökség), Kína és India is. E verseny látványos jelenségei a Starship fejlesztése vagy a Hold felé (is) irányuló Artemisz Űrprogram vagy az indiai Csandrajáan–2 Hold misszió.

Ennek a nagy versenynek nyilvánvalóan jogi leképeződései is vannak: ilyen Trump rendelete, mely az amerikai holdbányászat elindítását célozza (és emellett a nemzetközi Hold-egyezmény státuszát gyengíti, ld. Executive Order on Encouraging International Support for the Recovery and Use of Space Resources) és az Artemisz űrprogram kapcsán megkötni tervezett ún. Artemisz-egyezmények, amelyek kétoldalú nemzetközi jogi egyezmények formájában kerülnek majd megkötésre a jövőben.

Azonban az USA által a Hold-egyezmény nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásán keresztül történő „világűr privatizáción” kívül sok más jogi probléma is felmerül az űrtevékenység során. Ilyen például az a hírhedt eset, amikor a SpaceX egyik Starlink-műholdja miatt kellett az Európai Űrügynökség (ESA) Aeolus műholdjának ütközést elkerülő manővert végrehajtania (collision avoidance manoeuvre). Azon túlmenően, hogy két teljesen eltérő jogalany, egy magáncég és egy nemzetközi közjogi jogalany között került sor az incidensre, felvetődik a kérdés: vajon mikor kerül sor az első hasonló eset kapcsán kártérítési perre, esetleg (űr)biztosítási jogi vitára?

II. Szabályozási szükséglet a szektorban

Az űrszektor jelenlegi helyzete alapján a jogászok által vizsgálandó központi jogi fogalom a szektorban felmerülő szabályozási szükséglet: a „szabályozási szükséglet” jogi fogalma a jogi alaptan órákról lehet ismerős. E szerint az államnak, azon belül is a modern törvényhozó testületeknek az államszervezetben elfoglalt helyüknél és speciális fölépítésüknél, összetételüknél fogva rendkívül kedvező lehetőségük van arra, hogy a jogalkotás során figyelemmel kísérjék a társadalmi mozgásokat, történéseket, és a társadalmi viszonyokat. Eközben föltárják a különféle társadalmi viszonyok specifikus állapotát és a rendezendő konkrét társadalmi relációval való összefüggéseiket. Ennek a folyamatnak a során az állam analizálja és felismeri a szabályozási szükségletet, majd kielégíti azt.

A szabályozási szükséglet jelentőségét és valódi jelenlétét igazolja a szektor utóbbi időkben bemutatott ugrásszerű növekedése, továbbá a növekedési előrejelzések is. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a neves pénzügyi kutató cégek, valamint az űrszektor szereplőit tömörítő szakmai szervezetek becsléseit, amelyeket nézve látható, hogy még a nagyon mérsékelt becslések (a Sattelite Industry Association jelentése) is 3% környékére teszi az űrszektor közelmúltbeli növekedését, azonban a jövőre vonatkozó becslések is inkább 7% körül mozognak. Ezek a számok az 1:6 körüli megtérülési rátával együtt kezelve meglehetősen impozáns képet festenek a szektor növekedési potenciálját illetően.
Az űrszektor várható mérete a 2040-es évekre
Goldman Sachs 1 billió USD
Morgan Stanley 1.1 billió USD (megközelítőleg 7%-os éves növekedést jelent)
Merrill Lynch 2.7 billió USD
Az űrszektor 2018-as növekedésének becsült számai
Space Foundation 8%
Satellite Industry Association 3%
Forrás: SpaceNews

A fenti számok tekintetében nehéz elképzelni, hogy a jövőben a világ és Európa űrszektora által tapasztalt növekedés hatása ne legyen jelentős mértékben érezhető Magyarországon is.

A fenti szabályozási szükségletet ésszerűen, a jogi alaptan feltételeit elfogadva az állam tudja kielégíteni, a megfelelő szintű jogszabályelemek (törvények, kormányrendeletek) megalkotása útján. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy hasonlóan a nemzetközi példákhoz, a szabályozási, űrkutatási és űripari tevékenységeket az állam, mint szabályozó oldaláról egy űrügynökség tudja hatékonyan koordinálni.

A szabályozásra (leegyszerűsítve) a nemzetközi példákat megvizsgálva háromféle megoldás látható: először is vannak olyan országok, amelyek az elmúlt évek trendjei ellenére, és a hazai űripari szereplők buzgó tevékenysége ellenére még nem dolgoztak ki szabályozást, ilyen például Magyarország. Aztán vannak országok, amelyek rendelkeznek szabályozással, azonban az nem egységes, és az állami szabályozói szerepet is több közigazgatási szerv (pl. minisztériumok) koordinált tevékenységén keresztül látják el, ilyen ország például Csehország. Végezetül pedig vannak olyan országok, amelyek ezt a szabályozást elsősorban egy egységes törvénnyel, és egy központi űrügynökséggel valósítják meg, ilyen például Ausztria vagy az Egyesült Királyság, de részben hasonló rendszert hozott létre az idők folyamán az USA is.

A fenti helyzethez hozzá tartozik, hogy a NewSpace korszakában mára kialakult az a helyzet, hogy a régióban Magyarországot körülvevő országok közül számos ország rendelkezik központi űrügynökséggel, vagy az űrtevékenységet koordináló más szervezettel, űrirodával. 1991 óta Románia, 2003 óta Csehország, 2014 óta pedig már Lengyelország is, míg Magyarországon a területért több éve miniszteri biztos felel, Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetrendszerén belül, a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter miniszteri biztosaként.

További érv a magyar űrügynökség felállítására, hogy a jelenleg decentralizáltan működő magyar űrszektor közös célokat fogalmazzon meg és ezeket kooperatívan, központi adminisztrációval elérjék. A jelenlegi túlzottan bürokratikus, illetve az egyéni kezdeményezések szintjén ragadt ESA pályáztatási rendszert felválthatná egy hatékonyabb, „egy ablakos” adminisztráció, amelyre a legalkalmasabb entitás az űrügynökség lehet. Az ESA pályázati rendszerének elszámolási mechanizmusa egyébként is támogatja azt, hogy az adott tagállam által tagdíjként befizetett összeget visszapályáztassa a tagállam cégei és kutatóintézetei számára (ún. geo-return mechanizmus). Ennek leghatékonyabb és optimális kiaknázását csak egy központi űrügynökségen keresztül lehetne elérni.

Az űrügynökség továbbá, mint akkreditációs szervezet validálhatná azokat a cégeket és kutatóintézeteket, amelyek már több évtizedes tapasztalattal vagy már kipróbált ún. „repülő példányokkal” rendelkeznek a piacon, ezért azok erős és megbízható beszállítói lehetnek a nagyobb nemzetközi integrátoroknak (pl. Airbus) vagy projekteknek. Ezen kívül természetesen az űrügynökségnek feladata lenne olyan környezet kialakítása, ahol a NewSpace új kezdeményezéseit képviselő induló vállalkozásokat és kutatásokat is tudja támogatni, ezzel nem kizárva őket a magyar és nemzetközi vérkeringésből.

Az űrügynökség nemzetközi színtéren is erősebben tudná képviselni a magyar érdekeket mind az ESA-ban, mind az EU-ban, mind harmadik államokkal való kapcsolatok kialakításában. Ezen kívül pedig a szükséges jogalkotási folyamatokban olyan proaktív szereplő lehet, amely megjelöli a lehetséges irányokat Magyarország számára (ahogy ezt tették Luxemburgban is az aszteroidabányászatra vonatkozó jogszabály megalkotásánál, ezáltal jelenleg pedig az egyik „űrcentrummá” vált).

Mivel az űrszektor interdiszciplináris, azaz több tudományterületet integráló terület, ezért az oktatás terén is szükséges lehet az űrügynökség centralizáló szerepe. Egy űrmérnöknek szükséges, hogy űrjogi és közgazdasági tudásra szert tegyen, hiszen így láthatja munkájának akár jogi, akár gazdasági „hasznosságát”. De ugyanez igaz a jogászokra, akik a szektort szabályoznák, hiszen szükséges ismerniük a technikai feltételeit egy-egy jogszabálynak, különben fennáll a kockázata, hogy a szabályozási igény végül nem kerül kielégítésre. Egy oktatási pillér meghonosítása akár jótékony hatással is lehet a STEM/STEAM (science, technology, engineering, (arts), maths) oktatás jelenleg európai és amerikai szintű csökkenő trendjére Magyarországon, ezáltal perspektívát adva a jövő űrmérnökeinek, űrjogászainak, űrkémikusainak, űrorvosainak stb.

Végül az űrügynökség feladatainak szemléltetésére kiváló példa az űn. űrregiszter vezetése. Ez bármilyen, az űrbe kilőtt űrobjektum nyilvántartását jelenti, amelyet az államok végeznek (ENSZ erre vonatkozó ajánlásának megfelelően). E tekintetben nem csak a nyilvántartás fenntartását és vezetését végezné az űrügynökség, hanem az egyre terjedelmesebb nemzetközi szabályozásokat és nemzetközi iránymutatásokat is nyomon követné, és ezeknek megfelelően biztosítaná a Magyarországot érintő állami feladatok ellátásának nemzetközi szintű megfelelését.

III. Összegzés

A fentiek alapján a jelen cikk szerzői megalapozottnak látják a magyar űrügynökség felállítására, továbbá a magyar űrszektor szabályozására vonatkozó igényeket. A szabályozatlanság előnye az, hogy jelenleg a jogalkotási folyamatokat nem határozzák meg korábbi, már elavult szabályok, így az új űrverseny kérdéseire Magyarország megfelelő jogi választ tud adni, ezáltal egy gyümölcsöző és ösztönző környezetet nyújthat a magyar egyetemek, kutatóintézetek és cégek számára.”

Forrás:
Miért lehet szükség nemzeti űrügynökségre? – a hazai űrszektor szabályozási és űrjogi alapkérdései; Darvas Tamás, Sárhegyi István; 2020. június 5.
Lásd még:
NewSpace; Wikipédia
Szerkesztői megjegyzés:
Először talán egy stratégia kellene, egy nyilvános, számonkérhető stratégia. A stratégia jelölné ki az intézményrendszert, a feladatokat, a szükséges eszközrendszert, benne a szabályozási feladatokat. – (A szerzők jogászok, akik természetes módon a saját szakmájuk felől értelmezik a feladatokat.)

Törvények, rendeletek

A legfőbb ügyész 13/2020. (VI. 26.) LÜ utasítása az ePostakönyv alkalmazásáról

„…1. §
(1) Az elektronikus postai feladójegyzékek létrehozására a Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) által fejlesztett ePostakönyv alkalmazás (a továbbiakban: ePostakönyv) ügyészségi használatát elrendelem.

(2) Az ePostakönyv ügyészségi informatikai rendszerekhez illesztése a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának (a továbbiakban: Informatikai Főosztály) a feladata.

2. §
(1) Az ePostakönyvbe adatok bevitelére és azok módosítására jogosult személyt a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki.

(2) Az ePostakönyvbe betekintésre jogosult
a) az (1) bekezdés szerint kijelölt ügyészségi alkalmazott,
b) az Informatikai Főosztály vezetője által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
c) az általa vezetett, irányított, illetve felügyelt szervezeti egységre vonatkozó adatokba a munkáltatói jogkör gyakorlója,
d) a szervezeti egységre vonatkozó adatokba az informatikai terület felügyeletében közreműködő ügyészségi alkalmazott.

(3) Az ePostakönyv használatához szükséges ügyészségi regisztrációt, valamint az ügyészségi regisztrációk karbantartását a Legfőbb Ügyészség és a Posta közötti szerződés szerinti területi szintű kapcsolattartóként megnevezett ügyészségi alkalmazott végzi.

3. §
(1) Az ePostakönyv ügyészségi regisztrációval való használata kizárólag ügyészségi informatikai hálózatból engedélyezett.

(2) Az ePostakönyvbe az ügyészségi regisztrációval való belépéseket és az ePostakönyv használatát a munkáltatói jogkör gyakorlója – az Informatikai Főosztály közreműködésével – jogosult ellenőrizni.

4. §
Az ePostakönyvbe adatok bevitelére és azok módosítására vonatkozó jogosultságot az ügyészségi informatikai konfigurációkezelő alkalmazásban nyilván kell tartani….”

Forrás:
A legfőbb ügyész 13/2020. (VI. 26.) LÜ utasítása az ePostakönyv alkalmazásáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 34. szám; 2020. június 26.; 3366. o. (PDF)
Lásd még:
Az ePostakönyv használata; Magyar Posta Zrt.

A miniszterelnök kabinetfőnökének 7/2020. (VI. 26.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok koordinációjára

„1. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok koordinációjára 2020. július 1. napjától 2022. június 30. napjáig terjedő időtartamra dr. Guller Zoltánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2. §

A miniszteri biztos feladatkörében gondoskodik különösen

a) az egyes turisztikai térségek fejlesztése érdekében szükséges kormányzati feladatok összehangolásáról,

b) az egyes turisztikai térségek fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásához szükséges koordinációs feladatok ellátásáról,

c) a kormányzati, valamint a civil és a szakmai szervezetekkel, továbbá az önkormányzatokkal való együttműködés kialakításáról,

d) a turizmus fejlesztésében érintett hazai és külföldi vállalkozásokkal, gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás megszervezéséről,

e) a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 megvalósításához kapcsolódó nyomonkövetési feladatok koordinációjáról, a megvalósításban érintett szereplőkkel való kapcsolattartásról.
…
5. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 2/2018. (VII. 24.) MK utasítás…”

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnökének 7/2020. (VI. 26.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 34. szám; 3294. o. (PDF)

A Belügyminisztérium 2020. II. félévi jogalkotási munkaterve

„(Válogatás)…Cím: Egyes nyilvántartások korszerűsítésével összefüggő törvényjavaslat
A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. 08. 17.
Jogalkotási feladat indokolása: A szabályozás célja a Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés projekt keretében megújuló személyiadat-és lakcím-nyilvántartást kezelő szakrendszer működésének támogatása, ami a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez, az ügyfélközpontú, szolgáltató állam működéséhez járul hozzá.

Cím: Egyes nyilvántartások korszerűsítésével összefüggő módosításokról 2020. évi … törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. 10. 05.
Jogalkotási feladat indokolása: A szabályozás célja az egyes nyilvántartások korszerűsítésével összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása.

Cím: Az informatikai biztonság megerősítéséről a Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. 09. 21.
Jogalkotási feladat indokolása: A Korm. rendelet módosításának célja a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásainak igénybevételére kötelezett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv körének felülvizsgálata.

Cím: Egyes nyilvántartások korszerűsítésével összefüggő módosításokról 2020. évi … törvényhez kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról
A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. 10. 05.
Jogalkotási feladat indokolása: A szabályozás célja az egyes nyilvántartások korszerűsítésével összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása…”

Forrás:
A Belügyminisztérium 2020. II. félévi jogalkotási munkaterve; Belügyminisztérium, 2020. június 22. (Docx)
Lásd még:
Nemzeti Adatvagyon nyilvántartások szakrendszereinek továbbfejlesztése, megújítása (NAVASZ); NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

297/2020. (VI. 24.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállításáról és feladatairól

„… 1. § (1) A Kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hátrányos hatásainak enyhítése, illetve elhárítása érdekében Gazdaságvédelmi Operatív Törzset (a továbbiakban: Operatív Törzs) állít fel.

(2) Az Operatív Törzs

a) figyelemmel kíséri a magyar gazdaság védelme érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket,

b) figyelemmel kíséri a gazdaságvédelmi intézkedések végrehajtását,

c) javaslatot tesz a Kormány részére azon tényezők, vagy szabályozások megszüntetésére, amelyek akadályozzák a vállalkozások tevékenységét, valamint a Magyarországon megvalósuló vagy megvalósítani kívánt beruházásokat,

d) javaslatot tesz a Kormány részére az európai uniós és hazai források kihelyezését könnyítő intézkedések megtételére,

e) véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket, és javaslatot fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.

2. § (1) Az Operatív Törzset a pénzügyminiszter vezeti.

(2) Az Operatív Törzs további tagja

a) az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vezérigazgatója,

b) az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelmi hatósági ügyekért felelős szakmai felsővezetője,

c) a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója,

d) a Magyar Államkincstár elnöke,

e) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója,

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,

g) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke,

h) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke,

i) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója.

(3) Az Operatív Törzs vezetője az Operatív Törzs ülésére külső szakértőt meghívhat. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős képviselője, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Közbeszerzési Hatóság képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Operatív Törzs ülésén.

(4) Az Operatív Törzs ülésén a miniszterelnök bármikor részt vehet. Ebben az esetben az Operatív Törzs ülését a miniszterelnök vezeti.

(5) Az Operatív Törzs az ügyrendjét maga állapítja meg.

(6) Az Operatív Törzs a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre…”

Forrás:
297/2020. (VI. 24.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállításáról és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár
297/2020. (VI. 24.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállításáról és feladatairól; Magyar Közlöny; 2020. évi 151. szám; 2020. június 24.; 4118. o. (PDF)