Skip to main content

6. szám, 2021. február 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. február 1-február 5.

1037/2021. (II. 5.) Korm. határozat a Gazdaság-újraindítási Akciótervről

„A világjárvány előtt kitűzött célunk változatlan: Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzon.

A Kormány ezért

1. a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elkészítéséhez a következő kiemelt területeket (a továbbiakban: programterületek) határozza meg:

a) Demográfia és köznevelés: Célunk a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése az ezt elősegítő család-, adó- és egészségpolitikai eszközök révén. Célunk a fiatal generációk XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló, minőségi oktatásának biztosítása;

b) Egyetemek megújítása: A felsőoktatási és a felnőttképzési rendszerek, valamint az ehhez kapcsolódó szakképzés megújításával célunk, hogy a magyar egyetemek Európa legmagasabb színvonalú oktatási, tudományos, innovációs és kulturális központjaivá, a helyi közösség és a gazdaság- és kutatásfejlesztés motorjává váljanak;

c) Felzárkózó települések és régiók: Célunk a fejlődésben lemaradt települések és régiók teljes körű fejlesztése a munka és a tanulás lehetőségeinek bővítésével;

d) Vízgazdálkodás: Célunk a magyarországi felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme és a vízgazdálkodás megújítása, versenyképességének és jövedelemtermelő képességének növelése. Célunk a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása;

e) Fenntartható, zöld közlekedés: Célunk, hogy Magyarország összes települését egy nemzeti közlekedési rendszerbe kapcsoljuk össze, valamint a települési, regionális, városközi és az áruszállítási útvonalakat azok bővítésével, minőségi megújításával és klímabarát technológiák elterjesztésével fejlesszük;

f) Energetika (zöld átállás): Célunk Magyarország energiafüggetlenségének erősítése, az energetikai önállóság és önrendelkezés növelése, az energiaszektor korszerűsítése, az energetikai rendszerek hatékonyságának növelése és a digitalizáció elősegítése. További célunk az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a Magyarország által vállalt klímavédelmi célok teljesítése;

g) Körforgásos gazdaság: Célunk, hogy csökkentsük a háztartások és a gazdaság által termelt hulladék mennyiségét, és fokozzuk a fejlett technológiákon alapuló környezetbarát újrahasznosítását;

h) Digitalizáció: Célunk a korszerű technológiákon és informatikai hálózatokon alapuló hatékony és versenyképes gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek kiépítése és fejlesztése;

i) Egészségügy: Célunk a magyarok általános egészségi állapotának folyamatos javítása az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével és az infrastrukturális, humánerőforrás és informatikai feltételek fejlesztésével;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részleteinek kidolgozása érdekében az Európai Bizottsággal a szükséges egyeztetéseket folytassa le, továbbá az egyeztetések alapján a programterületek Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célkitűzéseihez illeszkedő tartalmának kialakítását koordinálja;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. március 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy koordinálja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő beavatkozások Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célkitűzéseihez illeszkedő tartalmának kialakítási munkálatait, és ennek keretében döntsön a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásával kapcsolatos eljárásrendet alakítsa ki és terjessze a Kormány elé;
Felelős: európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter
Határidő: 2021. március 31.

5. felhívja a szakpolitikai felelős minisztereket, hogy a programterületekhez illeszkedő projektek előkészítését kezdjék meg, valamint gondosodjanak az azokhoz kapcsolódó feltételes közbeszerzések megindításáról;
Felelős: az 1. melléklet szerinti miniszterek
Határidő: 2021. február 28.

6. felhívja a szakpolitikai felelős minisztereket, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter felé heti rendszerességgel szolgáltassanak adatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter által megjelölt tartalommal.
Felelős: az 1. melléklet szerinti miniszterek
Határidő: az e kormányhatározat közzétételét követő 7. naptári naptól folyamatosan

1. melléklet az 1037/2021. (II. 5.) Korm. határozathoz

Programterület neve — Szakpolitikai felelős
A. Demográfia és köznevelés
Miniszterelnökséget vezető miniszter / családokért felelős tárca nélküli miniszter az emberi erőforrások miniszterével együttműködve

B. Egyetemek megújítása
innovációért és technológiáért felelős miniszter

C. Felzárkózó települések és régiók
belügyminiszter

D. Vízgazdálkodás
agrárminiszter

E. Fenntartható zöld közlekedés
innovációért és technológiáért felelős miniszter / Miniszterelnökséget vezető miniszter

F. Energetika (zöld átállás)
innovációért és technológiáért felelős miniszter

G. Körforgásos gazdaság
innovációért és technológiáért felelős miniszter

H. Digitalizáció
innovációért és technológiáért felelős miniszter / a miniszterelnök kabinetfőnöke / belügyminiszter

I. Egészségügy
emberi erőforrások minisztere”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 18. szám; 2021. február 5.; 571-572. o. (PDF)

1038/2021. (II. 5.) Korm. határozat a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönről

„1. A Kormány arra törekszik, hogy a magyar emberek számára biztosítsa a közösségi védettség eléréshez szükséges mennyiségű oltóanyagot, és ennek eredményeként a koronavírus járvány terjedésének megelőzéséhez szükséges védelmi korlátozó intézkedéseket – részben vagy egészben – a lehető leghamarabb feloldhassa. A Kormány a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára több támogatást is nyújt.

2. A Kormány a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön hitelprogram biztosításáról határoz.

3. A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön olyan forgóeszköz hitel konstrukció, amely

a) keretében a felvehető hitelösszeg legfeljebb 10 000 000 forint;

b) bér, járulék, rezsi, működési költség, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható;

c) ügyfél által fizetendő éves kamata 0%;

d) futamideje legfeljebb 10 év;

e) törlesztését az adós a hitel folyósítását követően 3 év türelmi idő után kezdi meg.

4. A Kormány a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön hitelprogram igényelhető keretösszegét 100 000 000 000 forintban határozza meg.

5. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön – az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság lebonyolításában történő – végrehajtási konstrukciójára, a szükséges keretösszeg biztosítására, ezen belül az igénybevételre jogosultak körére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve.

Felelős: pénzügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 18. szám; 2021. február 5.; 573. o. (PDF)
Lásd még: A gyorskölcsön az újraindítási akcióterv legújabb eleme; Világgazdaság/MTI; 2021. február 6.

Közigazgatás, politika

Magyarország is elhalasztja az idén tavaszra tervezett népszámlálást

„A koronavírus okozta világjárványra tekintettel – számos más európai országhoz hasonlóan – Magyarország is elhalasztja az idén tavaszra tervezett népszámlálást. A február 5-én megjelent, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 45/2021. (II.5.) Korm. rendelet 9/C. §-a szerint a népszámlálásra 2022. október 1. és november 20. között fog sor kerülni.”

Forrás:
Módosul a népszámlálás időpontja, 2021.02.06.; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. február 6.
Lásd még:
45/2021. (II. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogtár
Magyar Közlöny; 2021. évi 18. szám; 2021. február 5.; 489. o. (PDF)

Szolgáltatóház lesz a falusi kisboltokból a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból

„ Valamennyi településen biztosítaná a kormány a napi fogyasztású élelmiszerek, mindennapos alapcikkek helyi beszerzését a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból – jelenleg mintegy háromszáz kistelepülésen nincs semmilyen bolt. Az új és meglévő üzleteket szolgáltató központokká alakítanák át postával, patikával – vázolta a terveket lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz–Coop Szövetség elnöke.

– Nagy örömmel vettük, hogy jelentős pénzkeretet különített el a kormány a kistelepülések lakosságmegtartó erejének növelésére, ezen belül arra, hogy támogassa az ott működő kiskereskedelmi egységek megújítását, hosszú távú működtetését. A vidéki kisboltok programjának előkészületeiben más szakmai szervezetekkel együtt három éve együttműködünk a kormányzattal, és most elérkezett az ideje annak, hogy meghirdessék a vidéki ellátási lánc megerősítéséről szóló, példátlanul nagy programot – közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

Zs. Szőke Zoltán azért kérdeztük, mert Gulyás Gergely nemrég bejelentette: a Magyar falu program egyedi pályázati rendszerében összesen 45 milliárd forint támogatást biztosítanak a kétezer lélekszám alatti települések kisboltjainak megújulására, hogy a közszolgáltatásokat mindenütt elérhetővé tegyék.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a több szolgáltatást nyújtó közösségi terek kialakítását támogatják. – A nagy élelmiszeripari multicégek megjelenésével a kisboltok az elmúlt években bezárásra kényszerültek a legkisebb településeken. Ezért döntöttünk arról, hogy pluszforrást biztosítunk a működésükre – fogalmazott Gulyás Gergely.

Nem bírták a terheket, lehúzták a rolót

Zs. Szőke Zoltán lapunknak felidézte: a hatéves bérmegállapodást követően több olyan kisvállalkozás került veszteséges helyzetbe, ahol nem tudták kitermelni a kötelező emeléseket az alacsony forgalom melletti kevés árrésből.

– Az árrés 70-80 százalékát kellett a bérekre, járulékokra költeniük, ami végül több helyütt boltbezárásokhoz vezetett – vázolta az Áfeosz–Coop Szövetség elnöke. Mint mondta, ma nagyjából háromszáz hazai kistelepülésen nincs semmilyen alapvető bolt, ahhoz, hogy a lakosok a friss fogyasztási cikkeket, élelmiszereket megvásárolhassák, a falujuktól távolabb kell menniük.

Ezzel együtt mintegy 2400 olyan település van, ahol kétezernél kevesebben élnek, innen pályázhatnak a meglévő kisboltok a támogatásra.

– Körülbelül másfél millió embert érinthetnek a 45 milliárdos keretből támogatott fejlesztések. Nagy lehetőség ez a vidéki boltosoknak: már sokan érdeklődtek, de mindenki várja a részletszabályokat; a rendelet egy-két héten belül megjelenhet – fűzte hozzá a kereskedelmi lánc elnöke.

Színvonalasabb, új szolgáltatások jönnek

Zs. Szőke Zoltán arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a pályázaton elnyerhető támogatásokból egyrészt az ellátatlan településeken új üzletek épülnének és újranyithatnak a korábban bezárt egységek. A kereskedők kérhetnek pénzt a jelenleg is működő boltok korszerűsítésére is, például jelentősebb energiahatékonysági beruházásokra, de a modernebb berendezés, a költségtakarékos működés megteremtése is a támogatandó célok között lehet.

Közösségi terek a lakosságért

A szakember kiemelte: az egyik legjelentősebb újítás az lesz, hogy az átalakított boltok a jövőben nem csupán önálló élelmiszer-kereskedelmi egységként kapcsolódnak be a falvak életébe.

A beruházásokkal olyan közösségi tereket, szolgáltató központokat alakítanak ki az épületekben, amelyek találkozási pontok lehetnek, és ahol más közszolgáltatások is elérhetők lesznek, például a posta vagy a gyógyszertár.

– A falu szolgáltató központjává válnának a megújuló, magyar kézben lévő üzletek, ahol megerősödnek a munkahelyek és újakat is létrehoznak. Arról nem beszélve, hogy sokkal könnyebbé válnak a legkisebb településeken élők mindennapjai.

Az a cél, hogy ne legyen Magyarországon olyan település, ahol a napi fogyasztási cikkeket nem tudják helyben beszerezni a lakosok – húzta alá Zs. Szőke Zoltán.”

Forrás:
Szolgáltatóház lesz a falusi kisboltokból; Thurzó Katalin; Magyar Nemzet; 2021. február 6.

A Bizottság vitát indít a népesség elöregedésének hatására adható válaszokról

„Egy most induló társadalmi vita révén Magyarország kiváló lehetőséget kap arra, hogy családpolitikai elképzeléseinek további híveket szerezzen az Európai Unión belül.

A 2019 decemberében hivatalba lépett Európai Bizottság különös jelentőséget tulajdonít az európai társadalmak előtt álló egyik legsúlyosabb problémának, a társadalmak demográfiai problémáinak. Jól jelzi ezt, hogy – először az integráció történetében – a demográfia önálló területként is megjelent a biztosi portfóliók között, amikor Dubravka Šuica a demokrácia mellett a demográfiáért is felelős tagja lett az Európai Bizottságnak.

Ez a kezdeti lendület nyilvánult meg abban, hogy fél évvel a Bizottság mandátumának megkezdése után, 2020 nyarán a Bizottság már elfogadott egy helyzetértékelést tartalmazó jelentést a demográfiai változásoknak a kontinensre gyakorolt hatásairól. Eszerint az európaiak hosszabb ideig, egészségesebben és jobban élnek, mint valaha a történelem eddigi időszakaiban. 2018-ban a várhatóan egészségben eltöltött évek száma az EU-átlagát tekintve nőként 64,2, férfiként pedig 63,7 év volt, míg a születéskori várható élettartam európai uniós átlagos értéke férfiaknál 78,2, nőknél 83,7 év.

Az Unión belüli részletesebb adatok persze megmutatják azt, amit mi, közép-európai olvasók kezdettől fogva sejtünk: mind a várható élettartam, mind pedig az egészséges évek számát tekintve markánsan jelen van az Európai Unió keleti és nyugati része közötti különbség. Míg a spanyol várható átlagos élettartam 83,5 év, addig ez Bulgáriában 75. Hasonlóképpen, amíg az egészségesen eltöltött évek várható tartama Svédországban 73,2, addig Lettországban csupán 51 év.

Önmagában problémát jelent az is, hogy az Európai Unió nyugati és keleti fele között ilyen komoly különbségek állnak fenn még mindig az életesélyek egészségügyi vonatkozásait illetően is. Az igazi kihívást azonban az jelenti, hogy a már megszületett európai polgárok hosszabb és egészségesebb élete mellett hiányzik a nemzedéki megújulás. Általában véve Európára jellemző módon az 1960-as évektől kezdve a kontinensen hanyatló demográfiai tendencia érvényesül, amely ugyan stabilizálódott valamelyest az ezredforduló után, azonban ez a stabilizáció sajnos nagyon alacsony ponton következett be. Ma – azaz 2018-ban, amikor az adatok elérhetők – egy nőre 1,55 megszületett gyermek jut, amely továbbra is jóval a 2,1-es reprodukciós küszöb alatt van.

Miközben egy-két kivételtől eltekintve nincsen olyan régiója az Európai Uniónak, ahol a legalább 2,1-es születési gyerekszám jellemző lenne, több olyan tájegység is található – pl. az Ibériai-félsziget északnyugati része, Délkelet-Olaszország és Szardínia, valamint Görögország egyes részei – ahol a reprodukciós mutató 1,25 alatt marad. Nem csupán az jelent problémát, hogy kevesebb gyerek születik, de ezzel párhuzamosan nő a gyermeket szülő anyák életkorának átlaga is. Míg 2001-ben 29 évesen szülte egy európai anya a gyermekét átlagos értéket tekintve, addig ez 2018-ra 30,8 évre emelkedett, azaz a gyermeket vállaló anyák gyakorlatilag két évvel később szülik meg gyermeküket, mint az ezredfordulón.

Tovább élünk tehát, és közben egyre kevesebben leszünk. A mostani folyamatokat a jövőre kivetítve mindez azt jelenti, hogy a 2019-es 265 millió európai uniós munkaképes korú polgár száma 2050-re harmincöt millióval csökken, és 230 millió fő lesz, miközben – értelemszerűen – az időskorúak száma folyamatosan nőni fog. Így válik az európai társadalmak egyik legkomolyabb jövőbeni problémájává a demográfia, azon belül is a népesség elöregedésének jelensége.

Éppen ezért indított január 27-én az Európai Bizottság Dubravka Šuica vezetésével egy tizenkét hétig tartó társadalmi vitát az elöregedéssel kapcsolatos problémákról és azok megoldásának lehetőségeiről. A vita alapjául a Bizottságnak a témában készített zöld könyve szolgál, amely azokat a forgatókönyveket tekinti át, amelyek az elöregedés következtében az Európai Unióban szükségessé válhatnak.

Április 21-ig nyitva van a határidő, mindenki hozzászólhat az Európai Bizottság kezdeményezéséhez új lépéseket, akár új politikai irányvonalat is javasolva. A vitat tétje a jövő. Valójában azonban a lépések jelentős része már a máról, illetve a közeljövőről szól, hiszen most kell megszületniük azoknak a gyerekeknek, akik enyhíteni tudnak a jövőben az elöregedés következtében a szociális és egészségügyi rendszerre súlyosbodó terhen.”

Forrás:
Vitára fel, magyar!; Navracsics Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Kutatóintézet; 2021. február 4.

Megnyílt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Veszprémben

„ A Pannon Egyetemen nyílt laboratórium a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segíti a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését.

2020-ban tizennyolc, a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerület tudáscentrumának kialakítása kezdődött meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére az országban.

-Az így létrejövő Nemzeti Laboratóriumok jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak- mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a program tavalyi projektindító konferenciáján. Akkor hangsúlyozta, a kormány a projektet 14, idéntől pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatja a következő években.

A laborokat négy fő kutatási-fejlesztési területtel alapították meg:
Ipar és digitalizáció, Kultúra és család, Egészség, Biztonságos társadalom és környezet.

A laboratóriumok egyebek mellett az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel is foglalkoznak. Legtöbbjük budapesti központtal működik, de lesz, vagy már van olyan labor, amelyik Szegedhez vagy Pécshez kötődik. A veszprémi labor február 1-én, hétfőn nyílt meg a Pannon Egyetemen.

A veszprémi labor a társadalmi innovációra fókuszál

A veszprémi labor online tartott nyitórendezvényén elhangzott, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.

A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a rendezvényen úgy fogalmazott, a 21. század globálisan a válságok megoldásáról szól majd, amelyek csak a társadalom és a tudományágak közti párbeszéddel oldhatók meg.

-Olyan társadalmi innovációkra van szükség, amelyek a társadalmat a változó viszonyok közt is működőképessé teszik.
Ehhez sok kutatásra és együttműködésre van szükség. A veszprémi egyetemen nyílt labor e párbeszédnek lehet részese- hangsúlyozta.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Birkner Zoltán a megnyitón a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának előnyeiről szólva kiemelte: Magyarország jól áll a tudományt létrehozók és felhasználók számában, de a kettő nem mindig találkozik, a hivatal célja ezért e két szereplőt közelebb hozni egymáshoz.

– Az a feladat, hogy pályázatokkal, együttműködésekkel, vagy új intézményrendszer (Nemzeti Laboratóriumok) létrehozásával az egyetemek tudását piacképessé tegyük – mondta.

Kifejtette: a Veszprémben nyílt Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumtól azt várják, hogy összeszedje azokat a tapasztalt embereket, akik értenek a társadalmi innováció folyamatához, lépéseihez, hogy nemzetközi szinten is megmutassák, hogy Magyarország mihez ért ebben a témakörben.

A megnyitón Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is felszólalt. Mint mondta, a nemzeti laborhálózat létrehozásának előnye, hogy az egyetemek kiléphetnek elefántcsonttornyaikból, hogy a világi, valamint az európai trendeket követve az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal és aktivitással szövetségre léptetve hozzáadott értéket adjanak a társadalomnak és a gazdaságnak.

– A remények szerint az egyetemek nem csak tudásgyárak lesznek a jövőben, hanem a gazdasági növekedés motorjai és a közösségépítés fő aktorai. A 2023-as EKF-program itt tud kapcsolódni, hisz az innováció és a társadalom két olyan téma, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszútávon sikeres legyen a társadalmi és kulturális fejlődés -mondta.

Porga Gyula polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az önkormányzatiság elmúlt 30 évében a településvezetők elsősorban a „hard”, azaz az infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt, mára azonban megjelentek a „soft” tényezők is, azaz, hogy már nem csak a várost, hanem a közösségeket, élhetőséget és a szolgáltatások minőségét is fejleszteni kell. Az EKF-pályázat célja, hogy 2023-ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé kerüljön, amihez a most nyílt társadalmi innovációs labor használható tudást adhat.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az innovációk elterjedését és sikerességét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tud illeszkedni a társadalmi beágyazottságba. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium olyan működési irányelveket alkothat, ami e kérdésekre adhat választ, és ezáltal a Pannon Egyetem nem csak az oktatásban és kutatásban vehet részt, hanem a társadalmi globális válaszkeresésekben is segítséget nyújthat -hangsúlyozta.

Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte, az innovációs labor célja, hogy felvállaljon olyan társadalmi témákat, amelyekhez a Pannon Egyetem és a város is kapcsolódni tud. Tervben van egy startup inkubációs központ létrehozása is, amelyben a digitalizáció társadalmi hatásait szeretnék vizsgálni, továbbá egy könyv írása arról, hogy mit jelent a társadalmi innováció.
A közel 1,5 órás megnyitó teljes egészében itt megtekinthető.”

Forrás:
Megnyílt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Veszprémben; VEHIR.hu; 2021. február 1.
Lásd még:

„A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara játékra hívja Veszprém lakosságát, kicsiket és nagyokat egyaránt. A 2021. január 25-30. között megrendezésre kerülő Veszprémi Fotószafarin a vállalkozó kedvű játékosok felfedezhetik a királynék városát, közelebbről is megismerhetik nevezetességeit és közben értékes nyereményekben részesülhetnek.

A Veszprémi Fotószafari, melynek fővédnöke Dr. Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos – az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósul meg.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (továbbiakban: TINLAB) az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hárfa Alapítvány alkotta konzorciumi együttműködésben valósul meg. A projekt egészének egyik központi eleme a közösségépítés, a közösségi innováció. Ennek szellemében egy, a hagyományostól eltérő, viszont minél szélesebb közönséget megmozgató nyitóprogrammal készül a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara: január utolsó hetében egy Fotószafari keretében a városi attrakciók felkeresésére és felismerésére ösztönözik a lakosságot.

A kezdeményezéshez Sárvár is csatlakozik, ahol a Nádasdy Kulturális Központ és a SárvárAnno szervezésében valósul meg a Sárvári Fotószafari.

A Fotószafarin résztvevők között a szervezők értékes nyereményeket sorsolnak ki, mely sorsolásra 2021. február 1-jén, a TINLAB projekt hivatalos nyitórendezvényén kerül sor, mely a Gazdaságtudományi Kar YouTube csatornáján kerül közvetítésre.
A nyitórendezvény élő közvetítése ide kattintva érhető el. >>>
…
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projektről:

A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.

A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.

Különösen fontos, hogy már bevált közösségépítő és -szervező módszertanok alkalmazásával, lokális térbe való adaptálásával minél több társadalmi kihívásra reagáló bottom-up ötlet, innováció kerüljön a felszínre.

Különösen érdekes ez olyan településeken, ahol egy nagy térségi projekt igényli a közösségek aktiválását (pl. Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt), vagy azokban a vidéki kis- és középvárosi terekben, ahol a fiatalok elvándorlásának csökkentése, a város által nyújtott szolgáltatások megújítása áll a középpontban.

A közösségépítő, kreativitást fejlesztő és együttműködést ösztönző módszertanok tesztelése és egy-egy adott városra, problémára adaptálása újfajta közösségeket hozhat létre, ahol megjelennek majd a kommunikáció innovatív formái is.

„A projekt megvalósítása során több városban, több közösségben teszteljük egyetemi – városi – közösségépítő szakértők részvételével a közösségi tervezés és bevonás módszertanát. Tervezzük, hogy az azonosított városi problémákra, kihívásokra vegyes korosztályú tervező csoportokat hozunk létre, mentoráljuk és a városokkal együttműködve pilot projekt keretében teszteljük is a kidolgozott javaslatokat.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.”

Forrás:
Fotószafarival indul a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán; Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar; 2021

Elkészült és véleményezhető a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia

„Elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – a tervek itt érhetők el: www.budapestvasut2040.hu

A honlapon részletes kérdőív és véleményezési lehetőség áll rendelkezésre, mindenkit kérek, hogy éljen ezzel, töltse ki a kérdőívet és mondja el a véleményét. Számítunk rá és érdekel minket, mit gondolnak a vasútról és a hévekről, akik használják és az is, miért nem használják, akik inkább autóba ülnek.

Ez a 2040-es vonalhálózati víziót bemutató térkép tartalmazza az összes, a Stratégiában ütemezetten szereplő fejlesztést és az ennek eredményeképp elérhető vasúti- és hév-hálózatot. Közvetlen vonatok Újpalotáról a Nyugatiba, a Széll Kálmán térről a repülőtérre, Káposztásmegyerről Kelenföldre, Érdről a Nyugatiba, Dunakesziről Zuglóba, Pécelről Budára – ezt és még sok más új kapcsolatot, egy teljesen új regionális gyorsvasúti hálózatot hozhat, hogy ha koncepcionálisan, világos vízió mentén, a legjobb európai példákat követve leszünk képesek fejleszteni a vasúti közlekedést Budapesten és környékén a következő években és évtizedekben . Erről szól ez a Stratégia…”

Forrás:
Facebook; Vitézy Dávid; 2021. február 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Jövőkép, küldetés, értékek – Karlócai Balázs (IdomSoft, vezérigazgató)

„Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, merre akar menni – tartja a mondás. Egy vállalat számára is fontos a megfogalmazott jövőkép, mert abból levezethetők a napi munka során követendő értékek –az államigazgatásban is.

Nem feltétlenül megszokott, hogy egy állami vállalat nagy hangsúlyt fektessen jövőképének, küldetésének és értékeinek megfogalmazására. Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója számára azonban ezek egyáltalán nem mellékes kérdések. „Több, különféle szervezetből alakult ki a mostani IdomSoft, de feladatai mindig is az állampolgárok szolgálatához kapcsolódtak, számukra teremtett értéket. Amikor 2018 nyarán átvettem a cég irányítását, az úgynevezett »management by objectives« módszert vezettük be, mert az tud hatékony lenni az ilyen jellegű, kreatív szervezetnél. Akkor meg is alkottuk az első víziónkat, és két évig ez volt az iránytű számunkra. Két év alatt azonban kiderült, hogy finomításra szorul, így tavaly nekifogtunk kicsiszolni”, mondja az előzményekről.

Gyorsított ügyintézés
A szervezet egy workshop keretében, külső szakértőt bevonva alakította ki az új víziót, küldetést és értékeket, felhasználva a korábbi jövőkép elemeit. Mind a vízió, mind a küldetés egy-egy mondat lett, rövid kiegészítő magyarázattal.

„A jövőképet úgy fogalmaztuk meg, hogy választ adjon a »mi az értelme« kérdésre, vagyis, hogy miért vagyunk itt, mi az IdomSoft létének értelme. A válasz pedig ez lett: »Visszaadjuk az állampolgároknak az időt, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének«”, kezd a vízió ismertetésébe Karlócai Balázs. A kiegészítő magyarázat ehhez hozzáteszi, hogy megbízható, magas szakmai színvonalú megoldásokat kell nyújtania az IdomSoftnak, hogy csökkenthető legyen az állampolgárok ügyintézésre fordított ideje, és elégedettek legyenek az állam által kínált digitális szolgáltatásokkal. Ehhez nélkülözhetetlen a motiváció alapú, kreatív munkavégzést támogató környezet.

Karlócai Balázs gyakorlati példával is szemlélteti, hogyan gondolják a jövőkép megvalósítását. „Amikor valakinek gyereke születik, a legkevésbé azzal akar foglalkozni, hogy egyik hivatalból a másikba rohangáljon, nyomtatványokat adjon be, és azonosítókat igényeljen. Sokkal szívesebben maradna otthon a családdal és az újszülöttel. Ez a mi dolgunk: biztosítani, hogy az állampolgároknak minél kevesebb időt kelljen közigazgatási ügyintézéssel tölteniük, hogy helyette olyan dolgokkal foglalkozhassanak, amit igazán szeretnének.”

Csak amire szükség van
A küldetés vagy misszió azt fogalmazza meg, hogy milyen módon szeretné elérni a szervezet a jövőképben megfogalmazott célt; a „kik vagyunk, mi a szerepünk, mi a feladatunk?” kérdésre keresi a választ. Az IdomSoft küldetése így hangzik: „Mindent megteszünk azért, hogy együtt a köz szolgálatában értéket teremtsünk az állampolgárok számára.” A magyarázó szöveg szerint a digitális állam alappilléreként a legfontosabb feladat az új szolgáltatások építése és a korábbiak megújítása, magas műszaki minőségben, a tényleges ügyféligények alapján. Eközben fejleszti magát a szervezet annak érdekében, hogy a változások közepette is értéket teremtsen.

A magyarázatban minden kifejezésnek súlya, jelentősége van, teszi hozzá Karlócai Balázs. A változó körülmények között való helytállás azért került például bele, mert a 21. században nem lehet évtizedekig ugyanabban a struktúrában dolgozni. Két-három évente átalakul a környezet, és ehhez a szervezetnek is alkalmazkodnia kell. Ami pedig a tényleges ügyféligényeket illeti, az IdomSoft rengeteg energiát fektet abba, hogy megismerje ezeket, és olyan megoldásokat fejlesszen ki, amelyekre az ügyfeleknek – legyen szó államigazgatási dolgozókról vagy állampolgárokról – ténylegesen szüksége van. „Nem akarjuk az energiánkat olyan szoftverek fejlesztésére pocsékolni, amelyek igazából senkinek sem kellenek”, fogalmaz Karlócai Balázs.

Jó példa az ügyféligények megismerésére, hogy a fejlesztők rendszeresen töltenek időt a kormányablakokban, és figyelik, hogyan használják az általuk fejlesztett rendszereket az ügyintézők. Számos szoftver finomításához, továbbfejlesztéséhez kaptak így ötleteket.

Tanulni a hibákból
Mind a jövőkép, mind a küldetés akkor lehet sikeres, ha a velük együtt megfogalmazott értékek mentén hajtják végre őket…„Ezek az értékek jelentik a vállalati kultúra sarokpontjait. Olyan jellemzőket és hozzájuk tartozó magatartási mintákat fogalmaznak meg, amelyekhez a vezetők és a dolgozók is vissza tudnak nyúlni, amikor döntések előtt vagy kétséges helyzetekben fogódzót keresnek, próbálják megtalálni a helyes irányt”, mondja a vezérigazgató.

Az IdomSoft által vallott értékek
1. Csapatjáték – légy együttműködő!
2. Szakmai kiválóság – törekedj a folyamatos fejlődésre!
3. Felelősségvállalás – vállald be mindvégig!
4. Elköteleződés – képviseld az IdomSoftot!
5. Ügyfélfókusz – minden helyzetben képviseld az ügyfeleket!
6. Bátorság – merj kiállni szakmai álláspontod mellett, de fogadd el a döntéseket!
7. Adaptációs képesség – a változásokra lehetőségként tekints!
8. Letisztultság – egyszerűsítsd, amíg lehet!Az értékekből sok dolog következik a vállalati kultúrára nézve, amely egyébként számos elemében már most is követi ezeket a pontokat. Nagyon fontos például, hogy mindig vannak hibák, a hibáért fel kell vállalni a felelősséget. „A környezetünkben sokan félnek elismerni a hibákat, inkább próbálják palástolni vagy másra hárítani. Mi tényleg azt valljuk, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Mi viszont szeretünk sokat és jól dolgozni. Ha előfordul egy hiba, nemcsak az a lényeg, hogy ki hibázott, hanem milyen módszerekkel, eszközökkel lehet elérni, hogy ugyanez a hiba még egyszer ne fordulhasson elő. Nem a hiba tagadása, hanem a kijavítása a kulcsa a folyamatos fejlődésnek”, magyarázza a felelősségvállalás kérdését a vezérigazgató.

Szorosan kapcsolódik ehhez a bátorság is. Mindenkit arra bátorítanak, hogy vállalja fel szakmai álláspontját, érveljen mellette, legyen kreatív. Ennek a másik oldala viszont az, hogy amikor megszületett a döntés, akkor mindenkinek be kell állnia mögé, és annak megfelelően kell elvégezni a feladatot, függetlenül attól, hogy mi volt az eredeti álláspontja.

Az értékalapú működés fontos eleme a tavaly ősszel bevezetett együttműködési pontszámrendszer. A kollégák egy alkalmazás segítségével értékelhetik egymás munkáját: havonta kioszthatnak 100 pontot munkatársaik között a nyolc megfogalmazott érték alapján. Itt nem is a személynek szóló konkrét értékelés a legfontosabb, hanem az a hosszú távú hatás, amelynek révén a szervezet és annak minden tagja folyamatosan szem előtt tartja az értékeket, figyel azok betartására a munkavégzés során.

De nagy hangsúlyt fektet az IdomSoft a vezetőképzésre is. „Hiszünk abban, hogy a vezetők adják egy szervezet gerincét, nekik kell a szervezet értékeit és működési modelljét közvetíteniük az összes munkavállaló felé. Lehetnek bármilyen eszközeink, ha nem jók a vezetők, nem fognak működni”, teszi még hozzá Karlócai Balázs.”

Forrás:
Jövőkép, küldetés, értékek; IT Business; 2021. febr. 3.

2021. február 28. napját követően fokozottan fogják ellenőrizni a közbeszerzési teljesítési adatok közzétételét

„Tisztelt Ajánlatkérő!

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdése, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat az EKR-ben, valamint a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) is köteles közzétenni. A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján közzé kell tenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, mások mellett a szerződés alapján ténylegesen kifizetett ellenszolgáltatás értékét.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy Magyarország számára európai uniós kötelezettség teljesítéséhez is szükséges az, hogy a szerződések teljesítésére vonatkozó adatok az EKR Szerződéstár moduljában, valamint a CoRe-ban rendelkezésre álljanak.

Megerősítve a Közbeszerzési Hatóság által korábban is közölt figyelemfelhívást, megkérjük, hogy szíveskedjenek ellenőrizni, hogy az EKR Szerződéstár moduljában, valamint a CoRe-ban a szerződés(ek) teljesítésére vonatkozó adatok megtalálhatóak-e. Amennyiben a teljesítésre vonatkozó adatok nem vagy nem megfelelően kerültek rögzítésre, kérjük, hogy szíveskedjenek azt pótolni, illetve az EKR-ben rögzített, már teljesedésbe ment szerződéseket lezárni, teljesített státuszba léptetni.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy 2021. február 28. napját követően a hatáskörrel rendelkező szervek célzottan fogják ellenőrizni, hogy az ajánlatkérők maradéktalanul eleget tettek-e a szerződésteljesítési adatok közzétételére vonatkozó jogszabályi kötelezettségeiknek.

Együttműködésüket köszönjük.

Tisztelettel,

Közbeszerzési Hatóság,
Miniszterelnökség, Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság”

Forrás:
Figyelem: február 28-ától célozott ellenőrzés a szerződésteljesítési adatokra vonatkozóan; Közbeszerzési Hatóság; 2021. február 5.

Új adatszolgáltatási központ segíti a digitális agrárstratégiát

„A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) már meglévő közadatok újrahasznosítása, és azok megjelenítése közérthető formában, ezekkel a célokkal kezdték meg a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ (NÉAK) létrehozását – közölte a Nébih hétfőn.
A projekt előkészítésére a kormány tavaly 133,8 millió forintot biztosított, a további finanszírozás várhatóan uniós forrásból történik az Új Nemzedék EU helyreállítási csomag (RRF) terhére.

A Digitális Agrárstratégiához kapcsolódó rendszer fejlesztése 2020-ban indult, a központ teljes körű megvalósításának határideje 2023. december 31. – írja a Nébih.

Kifejtik, hogy a NÉAK létrehozásának alapvető célja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél már meglévő közadatok újrahasznosítása, valamint azok közérthető formában történő megjelenítése. A fejlesztéseknél fontos szempont, hogy az adatok feldolgozásából nyert tudás a gazdálkodók számára elérhető, megismerhető, de legfőképp hasznosítható legyen – írja a közlemény.

Az információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése, majd az adatok újrahasznosítása a hatósági beavatkozásokat is képes hatékonyabbá tenni. A NÉAK létrehozásával azonban a Nébih elsődleges célja az, hogy a vállalkozók részére nyújtson valódi, releváns információkat, így segítik egyes piaci szereplők versenyképességének, tudásszintjének, teljesítményének növelését – írja a hivatal…”

Forrás:
Új adatszolgáltatási központ segíti a digitális agrárstratégiát; Világgazdaság/MTI; 2021. február 1.
Lásd még: Új szakaszba lépett a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ projekt; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih); 2021. február 1.

Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája

„Az adatkormányzásról szóló törvény

2020. november 25-én az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról ( European Strategy for Data)szóló nyilvános konzultációra válaszul közzétette az adatkormányzásról szóló törvényt (Data Governance Act, DGA). A konzultáció az érdekelt felek adatstratégiával (többek között nyílt hozzáférésű adatokkal, adatmegosztással és adatterekkel) kapcsolatos véleményeinek felmérésére, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel és azok további felhasználásával kapcsolatos számos tervezett kezdeményezés inputjaként szolgált. A konzultáció részét képezte a közös európai adatterekre vonatkozó jogi keret, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) szerinti nagy értékű adatkészletek jegyzékére vonatkozó végrehajtási jogi aktus is.

Konzultáció az európai adatstratégiáról

Az európai adatstratégiáról szóló nyilvános uniós konzultáció (EU Public Consultation on the European Strategy for Data )különböző érdekelt felektől, köztük kkv-któl, uniós polgároktól, vállalkozói szövetségektől, tudományos köröktől, kutatóintézetektől, valamint hatóságoktól kapott észrevételeket. A konzultáció eredményei négy kategóriába sorolhatók:

Az adatstratégia, amelyből a 806 válaszadó 97,2 %-a megerősítette, hogy az EU-nak átfogó adatstratégiára van szüksége a társadalom digitális átalakulásának lehetővé tételéhez, 91,5 %-uk egyetértett az alábbi állítással:
„Több olyan adatnak kellene rendelkezésre állnia, amely a közjót – például a mobilitás javítását, a személyre szabott orvoslást, az energiafogyasztás csökkentését és társadalmunk környezetbarátabbá tételét – szolgálja.”

Adatirányítás/adatkormányzást, ideértve az adatszabványosítást, az adatok másodlagos felhasználását, az adatadományozást és az adatközvetítőket. A 806 válaszadó közül 772 válaszolt erre a szakaszra. A 772 %-a mérlegeli az adatokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához szükséges adatkormányzási mechanizmusokat, különösen az ágazatközi adatfelhasználás tekintetében.

Nagy értékű adatkészletek, a 806 válaszadó közül mintegy 761-en járultak hozzá ehhez a részhez. E válaszadók 82,2 %-a azt válaszolta, hogy a nagy értékű adatkészletek listája (ingyenesen, korlátozások nélkül és az alkalmazásprogram interfészein keresztül hozzáférhető) jó módja annak, hogy a közszféra adatai pozitív hatást gyakoroljanak az EU gazdaságára és társadalmára. Nagy értékű adatkészletek azok, amelyek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és képesek felgyorsítani az értéknövelő információs termékek kifejlesztését szerte az EU-ban.

A számítási felhő (ön/társ) szabályozási környezete, ahol a válaszadók 61 %-a állítja, hogy a jelenlegi felhőalapú piac olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy tovább növekedjenek és innovatívak legyenek. A 444 érdekelt fél 48 %-a azonban azt válaszolta, hogy egy adott időpontban problémákba ütközött a felhőalapú piac működésében, és a 449 érdekelt fél 68 %-a számít a jövőre nézve kockázatoknak. A válaszadó felhasználók 59 %-a, a válaszoló szolgáltatók 64 %-a pedig azt állítja, hogy az önszabályozás megfelelő a számítási felhőre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló bevált gyakorlatok meghatározásához.

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive)

Az európai adatstratégia részeként a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) közös jogi kereteként működik, és az európai piac két kulcsfogalmával kapcsolatos: átláthatóság és a tisztességes verseny. Ez az irányelv az elkövetkező években nemzeti szinten kerül bevezetésre, és végső soron a követkőket fogja elérni:

  • A dinamikus adatok közzétételének és az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) elterjedésének ösztönzése;
  • Csökkenti azokat a kivételeket, amelyek most lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatok további felhasználásáért a terjesztés határköltségeit meghaladó díjat számítsanak fel;
  • Az irányelv hatályának kiterjesztése a közvállalkozások (köztulajdonú vállalatok) birtokában lévő adatokra, különös szabályok alapján, valamint az állami finanszírozásból származó kutatási adatokra; valamint
  • Erősítse meg az állami és magánfelek között a közszféra információit érintő megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket, elkerülve ezáltal a kizárólagos megállapodásokat.

Ezen túlmenően az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek ingyenes listájának az Európai Bizottság általi elfogadását. A konzultáció azt mutatja, hogy az érdekelt felek körében nagy szükség van az ilyen típusú adatkészletekre. Az irányelv mellékletében külön tematikus kategóriákba sorolják őket, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások építőköveiként fognak szolgálni.

A nagy értékű adatkészletek az elkövetkező években egyre elterjedtebb témává válnak, és a digitális kormányzásról szóló jogszabály, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv kezdeti keretet biztosít érkezésükhöz és végrehajtásukhoz.”

Forrás:
Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2021. február 7.
Eredetiben:
The Data Governance Act & The Open Data Directive; Európai Adatportál; 2021. február 3.

 

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) új iránymutatás-tervezete az adatvédelmi incidensek kockázatértékelésére és megelőzésére – I. rész

„Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) közzétette 1/2021 számú iránymutatás tervezetét, amelyben esetleírásokkal szemléltetve gyakorlati szempontból mutatja be az adatvédelmi incidensek megelőzésére, hatásaiknak csökkentésére, és a kapcsolódó kockázatok értékelésére vonatkozó lehetséges lépéseket, továbbá jó gyakorlatokat sorol fel a GDPR által megkövetelt technikai és szervezési intézkedésekre.

Cikkünk első részében a zsarolóvírus által okozott incidensekkel és az adatszivárgást1 eredményező támadásokkal kapcsolatos példákat és javaslatokat mutatjuk be.

Zsarolóvírus (ransomware) által okozott incidensek megelőzése és kezelése

A ransomware támadás során a támadó egy rosszindulatú kóddal titkosítja a szervezet által kezelt személyes adatokat, a visszafejtési kódért cserébe pedig váltságdíjat kér.
…
Specifikus és magasabb kockázatú példaként említi az EDPB a ransomware támadások között, ha az egy kórház / egészségügyi szolgáltató rendszerét és nagyszámú (több ezer) munkavállaló és beteg adatát éri, valamint az adatok visszaállítása hosszabb ideig (2 munkanap) tart, ami jelentős késésekhez vezet (megszakított / elhalasztott műtétek, szolgáltatási szint csökkenés). Ebben az esetben az incidenst rögzíteni kell a belső incidens-nyilvántartásban, a NAIH-ot és az érintetteket pedig értesíteni kell.

Szintén magasabb a kockázat, és értesíteni kell az incidensről a NAIH-ot és az érintetteket, ha a támadás során a támadó érzékenyebb, személyiséglopáshoz vagy csaláshoz felhasználható adatokhoz (például azonosító okmányok adataihoz, bankkártya adatokhoz) fér hozzá, illetve kiszivárogtatja azokat.

Javasolt műszaki és szervezési intézkedések

Az EDPB ransomware támadások megelőzésére az alábbi műszaki és szervezési intézkedéseket javasolja:
* A firmware, az operációs rendszer és az alkalmazásszoftverek naprakészen tartása a szervereken, az ügyfélgépeken, az aktív hálózati összetevőkön és minden egyéb, ugyanazon a LAN-on (beleértve a Wi-Fi-eszközöket is) működő gépen, továbbá a javítások naplózása.
* Az adatrendszerek és hálózatok szegmentálása vagy elkülönítése, a rosszindulatú programok szervezeten belüli és a külső rendszereken való elterjedésének elkerülése érdekében.
* Korszerű, biztonságos és tesztelt biztonsági mentési eljárás bevezetése. A közép- és hosszú távú biztonsági mentéshez szükséges adathordozókat el kell különíteni az operatív adattárolástól, hogy az utóbbi sikeres támadás esetén se legyen elérhető egy harmadik fél számára (például napi biztonsági mentés, illetve heti teljes biztonsági mentés).
* Megfelelő, naprakész, hatékony és integrált anti-malware szoftver, valamint tűzfal és behatolás-észlelő és -megelőző rendszer használata.
* A hálózati forgalom tűzfalon / behatolás-észlelésen keresztül történő irányítása, akár távmunka estén is (például az internet elérésekor VPN-kapcsolat a szervezeti biztonsági mechanizmusokhoz).
* A munkavállalók oktatása az informatikai támadások felismerése és megelőzése érdekében. A munkavállalóknak fel kell tudni ismerniük, amikor támadás történik, valamint, hogy hogyan lehet a végpontot kihúzni a hálózatból. A támadás tényét kötelesek haladéktalanul jelenteni az illetékes biztonsági munkatársnak.
* Mechanizmus a kapott e-mailek és üzenetek hitelességének és megbízhatóságának felismerésére.
* Fontos a rosszindulatú kód típusának azonosítása, hogy támadás következményei láthatóvá váljanak és a kockázat csökkentése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéséket. Ha a ransomware támadás sikeres volt, és nincs elérhető biztonsági másolat, például a https://www.nomoreransom.org/ eszközei használhatók az adatok visszanyerésére.
* Az összes napló továbbítása vagy replikálása egy központi naplószerverre (ideértve esetleg a naplóbejegyzések aláírását vagy kriptográfiai időbélyegzését).
* Erős titkosítás és hitelesítés, különös tekintettel az informatikai rendszerek (2FA) adminisztratív hozzáférésére, a megfelelő kulcs- és jelszókezelésre.
* Rendszeres biztonsági rés és behatolási teszt.
* Számítógépes biztonsági eseményekre reagáló csoport (CSIRT) vagy számítógépes vészhelyzeti reagálási csoport (CERT) létrehozatala a szervezeten belül, vagy csatlakozás egy CSIRT / CERT kollektívához. Incidens-elhárítási terv, helyreállítási terv és üzletmenet-folytonossági terv készítése, és rendszeres tesztelése…”

Forrás:
Az EDPB új iránymutatás-tervezete az adatvédelmi incidensek kockázatértékelésére és megelőzésére – I. rész; Domokos Márton, Horváth Katalin; Jogi Fórum; 2021. február 2.
Lásd még: Guidelines 01/2021 on Examples regarding Data Breach Notification; European Data Protection Board; 2021. január 19.
(Konzultációs dokumentum.)

Átlagosan harmadával nőtt az internetforgalom Magyarországon

„További hálózatfejlesztéseket terveznek az internetszolgáltatók Magyarországon, mivel a kijárási korlátozások bevezetése, és a távmunka általánossá válása miatt az adatforgalom átlagosan 30 százalékos emelkedését mérték a hálózataikon.

A Telenor hálózatán a tavaly márciusi kijárási korlátozások bevezetése után hirtelen mintegy 30 százalékos adatforgalmi növekedést mértek. A lezárások nem csak a hálózati adatforgalmat növelték meg, hanem megváltozott az internethasználat helyszíne is, a korábban zsúfolt csomópontok kiürültek, az alvó városokban hirtelen megnövekedett a forgalom. Ezekre azonnal reagálva több mint 200 helyszínen finomhangolták a hálózatot. Az első időszak forgalom-növekményéhez képest az internetezési láz az év második felére valamelyest csökkent, de az évről-évre megszokott növekvő adatforgalmi tendenciát 2020 második fele még így is felülmúlta.

Egy mobilszolgáltató „békeidőben” is folyamatosan fejleszti és hangolja a hálózatát a folyamatosan változó területi és mennyiségi igényekhez igazodva, a járvány miatt mindezt gyorsabban és nagyobb léptékben kellett megtenni. Az alkalmazott technológia lehetővé tette a nagymértékű növekedés magas szintű kiszolgálását, a hálózat kiválóan vizsgázott, de a fogyasztói igények tovább fognak növekedni, így további beruházásokra van szükség – írták.

A Telenor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aukcióján már 2020 májusában megszerezte Magyarországon a legnagyobb egybefüggő, 140 MHz-es frekvenciablokkot a 3600 MHz-es tartományban, ami elsősorban a szupergyors hálózat kiépítését segíti, idén pedig jelentős sávot szerzett a 900 MHz-es tartományban, ami további területi lefedettség kiépítését teszi lehetővé akár a legmodernebb technológiákkal. A Telenor hangsúlyozta, hogy hosszú távú beruházásai az elmúlt években és a következő időszakban több tíz milliárd forintot tesznek ki.

A Vodafone Magyarország azt közölte: a hálózatfejlesztési munkálatokra kiemelt figyelmet fordítanak, és mindent megtesznek, hogy az ügyfelek zavartalanul kapcsolatban maradhassanak szeretteikkel, dolgozhassanak, tanulhassanak. Folyamatosan figyelik a hazai járványhelyzet változásait és a kormánnyal szorosan együttműködve alakítják ki az intézkedéseket a lakosság és a cégek hatékony támogatásához a koronavírus jelenlegi szakaszában is.

A cég a vezetékes és a mobilhálózatán egyaránt átlagosan 30-40 százalékos forgalomnövekedést mért a koronavírus-korlátozások bevezetése óta. A Vodafone Magyarország annak érdekében, hogy a távmunka és távoktatás alatt is biztosítsa ügyfeleinek a zavartalan munkavégzést, az elmúlt időszakban több milliárd forintos beruházásokat hajtott végre, amivel a hálózatait fejlesztette, illetve a hálózatkapacitást bővítette. A szolgáltató minden szükséges karbantartást és fejlesztést igyekszik úgy véghezvinni, hogy abból a munkálatok alatt az ügyfelek a lehető legkevesebbet érzékeljenek. A Vodafone Magyarország 2021-ben is folytatja a hálózatfejlesztési munkálatokat, amelyek közül kiemelt prioritást élvez az 5G hálózat további fejlesztése. Az 5G még szélesebb elterjedését idén további megyeszékhelyeken megvalósuló hálózatfejlesztéssel és vállalati ügyfeleknek biztosított privát hálózatok létesítésével tervezik – hangsúlyozták.

A DIGI közölte: már tavaly tavasszal feltérképezték az extrém hálózati terhelési pontokat országszerte, és mindenhol, ahol szükséges volt, erősítették a hálózati, valamint adatközponti kapacitásokat. Ezzel felkészültek a mostani nehéz időszakra is. A DIGI csúcstechnológiás, optikai hálózata (1000MB/s) biztosítja azokat az előnyöket, amelyeknek köszönhetően az előfizetők zavartalanul élvezhetik a minőségi szolgáltatásokat – írták. Az a céljuk, hogy minden előfizető otthonába eljusson a száloptika, hiszen ez a technológia jelenleg a legkorszerűbb. Ennek a költségét a cég nem közölte, azt írták: egyetlen forint sem kidobott pénz, amit a hálózatuk fejlesztésére, vagy adott technológiai probléma, például túlterhelés elhárítására költenek. Idén is gőzerővel dolgoznak a gerinchálózat, valamint a mobilhálózat bővítésén és lefedettségének sűrítésén, 2021 a technológiai fejlesztések éve – közölték.

A Magyar Telekom is jelentős forgalombővülésről számolt be. Azt írták, a Telekom vezetékes és mobil hálózata tavaly, a koronavírus első hulláma alatt a távmunka és távoktatás következtében extrém módon megnövekedett forgalmat is jól bírta. Az első hullám csúcsidőszakában (2020. tavasz) a vezetékes hangforgalom 75 százalékos, a mobil hangforgalom 45 százalékos, a vezetékes és mobil adatforgalom pedig egyformán nagyjából 30 százalékos megugrást mutatott. A megnövekedett terhelés időszakában kiemelten nagy figyelmet szenteltek a hálózataik felügyeletére, a gyors hibaelhárításra. Ahol pedig szükséges és arra lehetőség volt, kapacitásbővítéssel is éltek, és a mostani, második hullám során is így tesznek – írták.

Adataik szerint az egy előfizetőre jutó havi átlagos mobil adatforgalom 40 százalékkal nőtt 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a lakossági ügyfelek erős keresletének köszönhetően, a vezetékes internetet igénybe vevők száma pedig 7,4 százalékkal 1,299 millióra nőtt. A vezetékes adatforgalom 34 százalékkal nőtt 2020-ban.

A CAPEX költés (beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba) a spektrum licensz díj nélkül 13,0 százalékkal 26,5 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében és 75,0 milliárd forintot tett ki 2020 első kilenc hónapjában, ami 17,8 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A növekedést jórészt az optikai hálózat fejlesztéséhez és a mobilhálózat modernizációjához kapcsolódó beruházások okozták – közölte a Telekom. ”

Forrás:
Átlagosan harmadával nőtt az internetforgalom Magyarországon; SG.hu/MTI; 2021. február 3.

Rohamos fejlődés előtt áll az online kereskedelemben alkalmazott biometrikus azonosítás

„Az e-kereskedőknek minél előbb érdemes ilyen fizetési megoldásokba beruházniuk, mert néhány éven belül labdába se rúghatnak nélküle.

A biometrikus autentikáció rohamos terjedését jósolja a Juniper Research lejabb kutatása, amely szerint 2025-re az ujjlenyomat-, írísz-, hang- és arcfelismerésen alapuló hitelesítési technikákat több, mint 3000 milliárd dollár értékű fizetési tranzakcióknál fogják használni. Összehasonlításként: tavaly ez az érték még csak 404 milliárd dollár volt, vagyis a Juniper Research szerint a várható növekedési ütem 650 százalékos lesz.

A biometrikák iránti igényt már ma is jelentősen növelik az olyan fizetési megoldások, mint az Apple Pay és a Samsung Pay. A fogyasztók egyre inkább azokat az egyszerű fizetési technológiákat keresik, amelyek érintésmentesen használhatók, ugyanakkor maximális biztonságot nyújtanak.

Ugyanakkor 2025-re hiába kínál majd az okostelefonok 95 százaléka valamilyen biometrikus funkciót, az előrejelzések szerint az e-kereskedelemben lebonyolított fizetéseknek így is csak 35 százaléka épül erre a megoldásra.

A Juniper tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy az e-kereskedelmi cégeknek mihamarabb érdemes lesz ilyen rendszerekbe beruházniuk, mert ezzel komoly versenyelőnyhöz juthatnak. A kutatók szerint a biometrikák ugyan már ma is részei az ökoszisztémának, de a fizetős és e-kereskedelmi appok egyelőre még lemaradtak a fejlődésben. Fontos lenne továbbá, hogy az e-kereskedők megismerkedjenek az új, innovatív lehetőségekkel, és vásárlóikat is felkészítsék a használatukra, mert hosszabb távon csak így szavatolható a rohamosan bővülő e-kereskedelmi piac biztonságos működése.”

Forrás:
Brutális fejlődés előtt a biometrikus azonosítás; Computerworld; 2021. február 2.
Lásd még: Biometrics to Secure Over $3 Trillion in Mobile Payments by 2025; Juniper Research; 2021. február 1.

Magyarország már átültette az új uniós távközlési szabályokat, de 24 másik tagállam ellen kötelezettségszegési eljárás indult

„A Bizottság a mai napon kötelezettségszegési eljárást indított 24 tagállam ellen, mivel azok elmulasztották átültetni nemzeti jogrendjükbe az új uniós távközlési szabályokat. Az új szabályozás, vagyis az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex célja, hogy korszerűsítse az elektronikus hírközlés európai szabályozási keretét és javítsa a fogyasztók választási és jogérvényesítési lehetőségeit például azáltal, hogy egyértelműbb szerződéseket, minőségi szolgáltatásokat és versenypiaci körülményeket biztosít. A Kódex a kommunikációs szolgáltatások magasabb színvonalát is garantálja, például a hatékonyabb és akadálymentes segélyhívási célú kommunikációt. Emellett az üzemeltetők számára előnyös, a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházásokat ösztönző és nagyobb szabályozási kiszámíthatóságot biztosító szabályokat is tartalmaz, ami elősegítheti az innovatívabb digitális szolgáltatások és infrastruktúrák kialakítását.

A Kódex nemzeti jogba való átültetésének határideje 2020. december 21. volt. Ez idáig csak Görögország, Magyarország és Finnország értesítette a Bizottságot arról, hogy elfogadta az irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedést, vagyis teljeskörűen átültette a jogszabályt.

A Bizottság ezért felszólító levelet küldött Ausztriának, Belgiumnak, Bulgáriának, Ciprusnak, Csehországnak, Dániának, Észtországnak, Franciaországnak, Hollandiának, Horvátországnak, Írországnak, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának, Luxemburgnak, Máltának, Németországnak, Olaszországnak, Portugáliának, Romániának, Spanyolországnak, Svédországnak, Szlovákiának és Szlovéniának, melyben felkérte e tagállamokat a megfelelő intézkedések elfogadására és bejelentésére. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy választ adjanak…”

Forrás:
A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít 24 tagállam ellen az új uniós távközlési szabályok átültetésének elmulasztása miatt; Európai Bizottság; 2021. február 4.
Lásd még: Alapjaiban újult meg a hírközlési szabályozás az előfizetői szerződésektől a számhordozásig; eGov Hírlevél; 2021. január 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az adatvédelem az évszázad egyik legfontosabb témája, mondja Tim Cook

„Az Apple első embere a magánélet védelme mellett érvelt.

Tim Cook a Handelsblatt gazdasági újságnak nyilatkozva megvédte a társaság adatvédelmi törekvéseit. A menedzser többek között kifejtette, hogy a céljuk az, hogy az embereknek még nagyobb ellenőrzést biztosítsanak azon adataik felett, amelyeket az internetes vállalatok gyűjtenek róluk.

Az Apple vezetője kitért azokra a vádakra is, amelyeket Mark Zuckerberg, a Facebook első embere fogalmazott meg az óriáscéggel szemben, például, hogy előnyben részesítenék a saját szolgáltatásaikat. Erre csak annyit mondott, hogy nem ők döntenek ezekben a kérdésekben, hanem a felhasználókra bízzák annak eldöntését, hogy akarják-e, hogy kövessék őket a különböző szoftverek vagy sem. Tim Cook szerint ők ebben a történetben a jók közé tartoznak és a magánélet ennek az évszázadnak az egyik legfontosabb témája lesz. Éppen ezért meg kell védeni és az embereknek olyan eszközöket kell adni, amelyek segítségével megvédhetik magukat.

A menedzser élesen bírálta a közösségi oldalakat és közvetve azzal vádolta meg őket, hogy az ajánlásaikat megfogalmazó algoritmusaikkal kárt okoznak a társadalomnak. Rámutatott, hogy meg kell kérdezni, hogy e programok alkalmazása milyen következményekkel jár, ha összeesküvés-elméleteket és erőszakra való felbujtást terjesztenek. Jelenleg a Facebook, az Instagram és a YouTube azok a legnagyobb közösségi hálózatok, amelyeken ez a probléma jelen van.

A két óriás vitája egyúttal két üzleti modell összecsapása is. A Facebook ingyen szeretné kínálni az internetet és így akar reklámbevételekre szert tenni, míg az Apple az előfizetéses modelleket részesíti előnyben a játékgyártók, a médiatársaságok és a videoszolgáltatások esetében. Ezzel párhuzamosan függenek egymástól, hiszen a közösségi portálnak sok iPhone-tulajdonosra van szüksége, hogy az ajánlatai sikeresek legyenek, míg az Apple számára fontosak a vonzó alkalmazások, amelyek jogossá teszik a saját hardvereiért elkért prémium árakat. A Facebook, az Instagram és a WhatsApp nélkül ez nehezen lenne lehetséges.

Az Apple vezetője – egy korábbi beszédéhez hasonlóan – remélte, hogy mielőbb megvalósul az USA-ban is a szövetségi adatvédelmi törvény. Emellett – egy 2018-as kijelentését megismételve – leszögezte, hogy a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) tartja követendő példának. Mint kiemelte, a GDPR egy nagyszerű alapot jelent, amely nélkül sokkal rosszabb helyzetben lennénk ma. Ezenkívül új törvényekre lenne szükség, amelyeknek az adattakarékosságra kellene épülniük. Emellett a felhasználóknak hozzáférést és ellenőrzést kell kapniuk minden olyan adatuk felett, amelyeket róluk gyűjtöttek.”

Forrás:
Az adatvédelem az évszázad egyik legfontosabb témája; SG.hu; 2021. február 2.

Elérhetőek a “404 Not Found” – Ki őrzi meg az internetet? című konferencia anyagai

„Felkerültek webarchiválási honlapunkra a decemberi “404 Not Found” – Ki őrzi meg az internetet? című konferencia prezentációi és a délutáni workshopon ismertetett szoftverek elérhetőségei, emellett a Videotoriumban megtekinthetők az előadások felvételei.

A konferencia anyagai

A videofeltételek a Videotoriumban

Figyelmükbe ajánljuk a Könyvtári Intézet által szervezett Az internet archiválása mint közgyűjteményi feladat című ingyenes tanfolyamunkat, amelyet február 9–12. között online formában tartunk meg (jelentkezési határidő február 2.).

A tanfolyam új eszközök, szolgáltatások és projektek bemutatásával bővül, amelyek hamarosan bekerülnek a honlapunkon is elérhető tananyagba.”

Forrás:
Ki őrzi meg az internetet? – A konferencia a Videotoriumban; Országos Széchenyi Könyvtár; 2021. január 13.

Virtuális térben képzik tovább a közlekedés szakembereit

„A közlekedési ágazat nyolcezer dolgozója részesülhet továbbképzésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elindított hétmilliárd forint költségvetésű programban. Ennek részeként korszerű informatikai eszközökkel felszerelt, komplex közlekedési képzési és vizsgacentrumot is kialakítanak. A program a szektor sajátosságaihoz igazodó, kompetenciaalapú képzési kínálattal és egyedi készségfelmérési módszertannal ösztönzi a munkavállalók eredményes továbbképzését.

– A közlekedési képzési és vizsgacentrum korszerű felnőttképzési módszertannal és infrastruktúrával várja majd a tanulni vágyókat.
A VR-technológiára, szimulátorokra épülő virtuális tanulási térben fejleszthetők a gyakorlati készségek, a mobil képzési helyszín pedig az ország minden részében élőknek azonos lehetőségeket teremt – mondta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

A szükségleteknek megfelelő, versenyképes és naprakész tudás biztosítása érdekében elsőként a munkáltatói igényeket térképezik fel. Az oktatási paletta és szolgáltatási csomag harmincféle szakmai készség fejlesztésére tartalmaz majd képzési programokat. A projektben hangsúlyos szerepet kapnak a működést támogató informatikai fejlesztések és eszközvásárlás.

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja, hogy a felnőttek – és közülük leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek – minél nagyobb arányban vegyenek részt formális oktatásban és képzésben. A csatlakozás lehetősége nyitva áll az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények és a szakképzésben oktatók, tanulók előtt.

A képzések a tervek szerint 2021 második felében elindulhatnak. További információk, regisztrációs felület és folyamatosan bővülő képzési jegyzék a Vkk.kti.hu honlapon (Közlekedési Képzési- és Vizsgacentrum) érhetők el.”

Forrás:
Virtuális térben képzik tovább a közlekedés szakembereit; Magyar Nemzet; 2021. február 7.

Megújult Engel Pál adatbázisa, a középkori Magyarország digitális atlasza

„A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete az Árpád-ház Program keretében végzett kutatásai során lehetőséget teremtett Engel Pál 2001-ben a Térinfo Bt. fejlesztésével CD-ROM-on megjelentetett középkori településtörténeti adatbázisának korszerűsítésére, nyilvános és ingyenes internetes elérhetőségére egy futtatóprogram letöltésével. A szoftver használati útmutatója itt olvasható.

Az adatbázis eredetileg az OTKA és az Akadémiai Kutatási Pályázatok támogatásával az MTA Történettudományi Intézetében készült 1993–2001 között. Az elmúlt két évtized számítástechnikai fejlődése elengedhetetlenné tette, hogy megújuljon a program futtatását biztosító térinformatikai környezet. A korszerű keretprogramot és az adatbázis továbbfejlesztését az első kiadáshoz hasonlóan a Térinfo Bt. végezte. A megújult adatbázis – változtatás nélkül megőrizve annak eredeti tartalmát – az alábbi fejlesztéseket tartalmazza:

  • Új tartalom, hogy az OpenStreetMap beépült, így automatikusan megnyílik az adatbázisban.
  • Új elem, hogy az SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) domborzati modell is bekerült.
  • Új térképként megjeleníthetők az egyes korok közötti birtokos változások.
  • Az adatbázis geometriailag pontosításra került.
  • Az adatbázist futtató térinformatikai környezet teljesen megújult.

Az adatbázis a Magyar Királyság részletes térképét mutatja be a középkor végén, azaz az 1500-as évek körüli évtizedekben. Megtalálható rajta minden olyan település (város, mezőváros, falu, puszta, vár, kolostor – több mint 23 000), amely akkor létezett, és amelynek fekvése legalább hozzávetőlegesen megállapítható volt. A fontosabb vizeken és a megyehatárokon kívül feltünteti a jelentősebb királyi, egyházi és világi földbirtokok határait is (az 1498. évi állapot szerint). A térképhez leíró adatbázis kapcsolódik, amely a megjelölt településekre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza.

A projektben résztvevő intézmények és munkatársak:

Térinformatikai és Környezetvédelmi Tervező, Tanácsadó Bt.
Kollányi László ügyvezető
Kollányi Péter szoftverfejlesztő

Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Égető Attila web- és adatbázisfejlesztő informatikus

A fejlesztés az Árpád-ház Program támogatásával valósult meg:
e-ÁRPÁD (A Kárpát-medence Árpád-kori internetes adatbázisa) és
a középkori Magyarország digitális atlasza (Árpád-ház Program III.2.)
Projektvezető: Szentpéteri József (BTK Történettudományi Intézet)”

Forrás:
Megújult Engel Pál adatbázisa, a középkori Magyarország digitális atlasza; ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont; 2021. február 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 8.
Hát mégis – az amerikai elnökválasztás megzavarását célzó kiberhadművelet nyomaira bukkantak a szakemberek

Az elmúlt négy évben az Egyesült Államok szövetségi hivatalainak és szervezeteinek sokasága koncentrálta erőfeszítéseit arra, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozza, hogy – a feltételezések szerint oroszok által manipulált 2016. évi választáshoz hasonlóan – bárki beleavatkozhasson a sok szempontból sorsdöntőnek tartott 2020-as voksolásba. Amerika rendkívül kiterjedt hírszerző apparátusától a gyakorta globálisnak mondott, ám valójában amerikai technológiai óriáscégek vezérkarán át a különböző civil tényfeltáró (fact-checking) szervezetek sokaságáig keresték a külföldi kiberbehatolási kísérletek nyomait, a választási rendszerben használt technológiák sérülékenységeit, illetve általában a társadalom „felforgatására” törekvő ellenséges befolyásolási hadműveletek jeleit. Ehhez a jelek szerint minden mást felülíró összenemzeti erőfeszítéshez kapcsolódik a leköszönő elnök, Donald Trump kormányzásának egyik utolsó botránya is. Az elnök kabinetje hivatali idejének szinte utolsó heteiben távolította el azonnali hatállyal Chris Krebset, a kibervédelmi ügyekben kulcsszerepet játszó CISA vezetőjét. Az Amerikai Belbiztonsági Minisztérium alárendeltségébe tartozó Kiber- és Infrastruktúra-biztonsági Hivatal feladatkörébe tartozott – egyebek mellett – a választási folyamatok kibertérben zajló komponenseinek biztosítása. Az amerikai belpolitikai élet talán leginkább felfokozott heteiben (amikor a választások tisztaságáról, a folyamatok esetleges manipulálásáról, szavazatokkal való állítólagos visszaélésekről folyt a közéleti vita), a kiberbiztonsági főhivatalnok nyilvánosan jelentette be, hogy semmiféle online, ill. számítástechnikai választási visszaélésre utaló nyom nem merült fel. Mint leszögezte: „a november 3-i választás volt minden idők legbiztonságosabb szavazása az USÁ-ban”. Ezzel alapvetően ellentmondott Trumpnak, aki a számítástechnikai rendszerekbe való beavatkozást, a választások manipulálását vélelmezte.
Eltelt azóta alig néhány hét, beiktatták hivatalába az új elnököt, miközben elődje a kongresszusi felelősségre vonásra vár (a hatalomátadás tehát biztonsággal megtörtént), és ekkor bombaként robbant néhány napja a hír: mégiscsak történt beavatkozás az annyira biztonságosnak mondott elnökválasztás menetébe! És az igazi meglepetés még csak ezután jön: az utóbbi években szinte minden támadás mögött sejteni vélt ellenség („Az oroszok voltak!”) helyett ezúttal a kínai állam kiberhadviselési egységeit vélelmezik a kutatók. Kiemelendő mozzanat: míg az oroszokat támadóként azonosító, hamar megszületett attribúciók mögött jellemzően semmiféle (nyilvános) bizonyíték nem szokott állni, addig itt egészen más a helyzet. Például a tavaly decemberi, rendkívül kiterjedt kiberhírszerzési akció, az ún. SolarWind-ügy mögötti „orosz szál” bizonyítéka mindössze egyetlen napilapban megjelent, homályos utalás volt „a témát jól ismerő emberek állítására”. Az USA hírszerző szervezeteiből felállított vizsgálóbizottság is csupán annyit közölt, szűkszavú nyilatkozatában, hogy „vélhetően” orosz hackerek követték el az akciósorozat „egyes részeit”.
Hangsúlyozva szilárd meggyőződésünket, hogy a kibertérben zajló műveletek során az elkövetők azonosítása, azaz az „attribúció” az egyik legnehezebb feladat, tehát a kellő óvatosság és szkepszis ebben az esetben sem lehet ártalmas, az amerikai választásba való kínai beavatkozást vélelmező nyilatkozatok kiterjedt egyetemi kutatásokra, és azok eredményeként megszületett kétkötetes jelentésre támaszkodnak.
A Cardiffi Egyetem Kiberbűnözési- és biztonsági Kutató Intézetének most publikált elemzése arra a következtetésre jutott, hogy egy technológiailag kifinomult, Kínához köthető kiberművelet nyomára bukkantak, amely „kulcsfontosságú szerepet játszott” az amerikai elnökválasztás során különféle félrevezető információk terjesztésében. A kutatásvezető (miközben megemlíti, hogy az attribúció alapvetően nyílt forrású elemzésen alapul csupán) elmondta azt is: kezdetben meglehetősen amatőr műveletre gyanakodtak, ám a hálózati kapcsolódások vizsgálata nyomán kifejezetten fejlett támadócsoport képe rajzolódott ki előttük. Elsődlegesen a Twittert használták működési terepül, de különböző videomegosztókon is előszeretettel terjesztették, illetve erősítették fel az üzeneteiket. A hálózatba szerveződő csomópontok (közösségi média fiókok) kifinomult, fegyelmezett működést mutattak, ahogy az is feltűnő volt, hogy milyen nagy gondot fordítanak arra (a platformként használt közösségi média szolgáltatók felhasználói szabályozásait maximálisan szem előtt tartva), hogy csendben meghúzódjanak az online információs térben, kerülve a lelepleződést. A közösségi média manipulációs akcióknál gondot szokott okozni a dezinformációs műveletek tényleges hatása is, ebben az esetben azonban a cardiff-i kutatók azt vélelmezik, hogy a hamis üzenetek kifejezetten széles felhasználói kört értek el. Külön érdekesség, hogy az adatok elemzése nyomán úgy találták a kutatók, hogy a befolyásolási hadművelet nem ért véget az elnökválasztással. A brit tudósok által felfedett hálózat az azt követő időszakban is aktív maradt, s így egyebek mellett szerepet játszhatott a Kapitólium elleni januári támadás megszervezésében (lélektani alapozásában).
Hundreds of Fake Twitter Accounts Linked to China Sowed Disinformation Prior to the US Election, With Some Continuing to Amplify Reactions to the Capitol Building Riot; Crime and Security Rersearch Institute; 2021. január 27.
Chinese bots had key role in debunked ballot video shared by Eric Trump; Luke Harding; The Guardian; 2021. január 28.
China-Linked Influence Operation on Twitter Detected Engaging with the US Presidential Election. Part 1: Detection Report; Crime and Security Rersearch Institute; Cardiff University; 2021
China-Linked Influence Operation on Twitter Detected Engaging with the US Presidential Election. Part 2: Development Report; Crime and Security Rersearch Institute; Cardiff University; 2021

Az elátkozott hivatal: újabb késésben az USA kiberdiplomáciai részlegének felállítása

Az elmúlt négy év során legalább ötször adtunk mi is hírt arról: végre megkezdi működését az újonnan felállított/átszervezett/máshová besorolt/új feladatrendszert kapott amerikai kiberdiplomáciai hivatal. Aztán teltek a hetek, hónapok, majd a rákövetkező évben ugyan ennél a pontnál találtuk magunkat! Elvi viták, koncepcionális nézeteltérések nehezítették a szervezet kialakítását; technológiai-, üzleti-, emberjogi- és környezetvédelmi lobbi csoportok között folyt a váltakozó szerencsével folyó küzdelem azért, hogy melyik szempont legyen a meghatározó az Egyesült Államok kibertér politikájáért felelős szövetségi főhivatalban. Valahogy mindig patthelyzet uralta azonban ezt a kérdést.
Ez a koncepcionális, intézményi bénultság most már elgondolkodtató, hiszen nem akármilyen kormányzati részlegről van itt szó. Ha létezik olyan terület a külpolitika alakításában, amire nyugodt szívvel ráakasztható a „stratégiai” címke, akkor az a kibertér szabályozásáért, a digitális univerzum nemzetközi igazgatásáért („kormányzásáért”) felelős diplomaták működési területe. A Mesterséges Intelligencia, a Dolgok Internetje, a robotika által meghatározott évtizedben a digitális forradalomnak otthont adó kibertér kerül a nemzetközi kapcsolatok középpontjába. A kibertér sokak szerint már ma is a geopolitika legújabb, és egyben legfontosabb dimenziója, ütközési terepe. A Mesterséges Intelligencia-versenyfutásban (amit néha napján egyenesen MI-fegyverkezési versenynek is neveznek, kiemelve a fejlesztések élét, tétjét) a befektetések mellett (amiben Kína erősen az élre tört az utóbbi négy évben), az új technológiának kedvező vállalkozási környezet mellett (amiben az USA hagyományosan erős) a nemzetközi szabályozás (szabványok, etikai normák) kialakítása a legfontosabb terület. A többi szegmensben meglehetősen lemaradó EU itt például jó eséllyel kapcsolódhat bele ebbe a nemzetközi küzdelembe. Az utóbbi egy-két évben azonban Kína is felfigyelt e terület fontosságára, és megkezdte „hosszú menetelését” a korszerű digitális technológiák nemzetközi szabályozásának dominálásáért. Ez a működési terep az, ahol a kiberdiplomácia művelői igyekeznek saját nemzetük érdekeit, értékeit érvényre juttatni az online univerzumban. A megfelelő intézményrendszer hiánya azonban egy olyan nagyhatalom esetében, mint az USA, végzetes lemaradáshoz vezethet ezen a téren.
Az amerikai kormányzat alakítói természetesen hosszú idővel ez előtt felfigyeltek e terület fontosságára, és az amerikai elsőség biztosításához szükséges intézményi keretek kialakításának jelentőségére. Ennek megfelelően, éppen egy évtizeddel ezelőtt, 2011-ben hozták létre, közvetlenül a külügyminiszteri kabinet alárendeltségében, a Kibertér Koordinátor Hivatalát, az amerikai kiberdiplomácia céljainak és törekvéseinek szervezésére és támogatására. A Trump kormány hivatalba lépésével megkezdődött (majd lényegében állandósult) az igazgatási terület átalakítása. A legfőbb viták (mint feljebb említettük) a körül zajlottak, hogy a „kiberügyek” fogalomkörén belül mely szempontok kapjanak elsőbbséget: a nemzetbiztonsági megközelítés, vagy a gazdasági-üzleti érdekek (esetleg a digitalizáció nyomán felértékelődő személyiségi jogok, adatvédelmi szempontok kapjanak meghatározó súlyt).
2019 januárjában az ügy, látszólag, végre elmozdult a holtpontról azzal, hogy a Kongresszus elé került egy új törvényjavaslat, amely átfogó módon szabályozta volna az Egyesült Államok kiberdiplomáciai céljait, törekvéseit és intézményeit. Mike Pompeo akkori külügyminiszter személyesen támogatta egy új (a kibertér ügyeit az emergens technológiák témáival összekapcsoló) kibediplomáciai részleg felállítását, CSET néven. A koncepció végrehajtása azonban hamarosan ismét megtorpant, mert a képviselők egy része úgy érezte: az új hivatal működési területét, kompetenciáját túlságosan szűkre szabták.
Legutóbb tavaly ősszel számoltunk be arról, hogy a csaknem fél évtizedes vajúdás nyomán végre tényleg megkezdi működését az USA Külügyminisztériumának kiberdiplomáciai részlege: Pompeo külügyminiszter bejelentette, hogy jóváhagyta a Kiberbiztonsággal és Fejlett Technológiákkal foglalkozó Hivatal (Bureau of Cyberspace Security and Emerging Technologies – CSET) szervezési és működési elveit. Most azonban az USA Számvevőszéke előzetes jelentésben tudatta: az új szervezeti egység kialakításának tervét nem támasztják alá megfelelően tények és számadatok, ezért annak felállítása, ebben a formájában, nem támogatható. Úgy tűnik, a politika és a bürokrácia útvesztőiben évek óta bolyongó részleg – legalábbis egyelőre – továbbra sem jut nyugalmi állapotba.
State Dept. can’t justify move to open cyber office, GAO finds; Justin Katz; FCW The Business of Federal Technology; 2021.január 28.
Cyber Diplomacy: State Should Use Data and Evidence to Justify its Proposal for a New Bureau of Cyberspace Security and Emerging Technologies; Brian M. Mazanec, Nick Marinos; GAO; 2021. január 28.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Kiberdiplomáciai Téli Iskola Tallinban

Kiberdiplomáciai Téli Iskola néven online képzést rendeznek Tallinban. A február 9-10. között zajló esemény tulajdonképpen egy 2019-ben elindított képzési sorozat legújabb állomása. A kibertér szabályozásában, illetve általában a kiberdiplomácia témáiban kiemelkedő szaktekintélynek számító Észt Külügyminisztérium a 2019-ben megszervezett Kiberdiplomáciai Nyáry Egyetemmel alapozta meg a diplomáciai és a nemzetközi kapcsolatok szakma egyik elismert képzési programját. A sikeres kezdést tavaly – a járványhelyzet követelményeihez igazodva – egy Kiberdiplomáciai Virtuális Mesterkurzussal folytatták a szervezők. A képzési program harmadik elemének tekinthető, mostani kétnapos tanfolyam a kibertér szabályozás jó gyakorlataira, a hatályos nemzetközi szabályozásnak a kibertérben való alkalmazhatósági problémáira, a kibertér bizalomépítő lépéseire, illetve a kapacitásfejlesztés gyakorlati problémáira fókuszál majd.
Az online programok február 9-én és 10-én 14 óra és 17:30 között tartanak majd. Az első nap alapvető struktúrája: a kibertérben alkalmazható stabilitási keretek problémájának átfogó bemutatása; majd a témához kapcsolódó panelbeszélgetés; végül pedig esettanulmányok bemutatása zárja a bemutatott programelemet. A második napon a kapacitásépítésé lesz a főszerep; konkrét esettanulmányok itt is gazdagítják majd az előadás menetét.
A rendezvény külön érdekessége, hogy a program díjmentesen látogatható, sőt, az előadások, beszélgetések meghallgatásához, illetve a bekapcsolódáshoz előzetes regisztráció sem szükséges. Az eseményt élő streaming adásban az Észt Külügyminisztérium dedikált platformjáról lehet követni: https://worksup.com/app#id=CYBERSCHOOLOPEN . Ugyanakkor a képzés teljes anyaga elérhető lesz a Minisztérium YouTube csatornáján, illetve Facebook oldalán is, így a felvételek megtekintése későbbi időpontban is bármikor lehetséges lesz.
Tallin Winter School of Cyber Diplomacy, 9-10 February 2021; Estonian Ministry of Foreign Affairs; 2021. január 30.

Űrbíróságot állít fel Dubaj

Utolsó rövid hírünk egyáltalán nem tekinthető „jelentéktelennek”. Ellenkezőleg fontos példa arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok több szempontból is erősen diverzifikálódó erőtereiben nem csupán az óriások, vagy akár a regionális hatalmak játszhatnak fontos szerepet. A kisebb nemzetek számára is nyílhatnak lehetőségek, mert a külkapcsolatokban érezhetően sokasodik a „niche diplomácia” körébe sorolható működési terepek száma.
Az Egyesült Arab Emirátusok – amely 2019-ben űrhajóst küldött fel a világűrbe, most pedig éppen egy szondát juttat el a Marsra – új utakat keres arra, hogy stabilan megalapozza jelenlétét az űrtechnológiai szektorban. A világűr dimenziója az egyik legígéretesebben fejlődő terület: geopolitikai érdekérvényesítésben éppen olyan gyorsan növekszik a szerepe az elkövetkező években, mint ahogy a gazdasági jelentősége is. Ahogy a bizonyos értelemben „digitális Vadnyugatnak” számító kibertérben is a nemzetközileg elfogadható normák kialakítása, a szabályozási elvek és gyakorlatok kidolgozása az egyik legígéretesebb terep, úgy a világűr dimenziója is most érik be arra, hogy a kiaknázásában résztvevő nemzetek megpróbáljanak egy közösen alkalmazott nemzetközi szabályozórendszert kimunkálni rá.
Dubaj fontos lépést tesz most ebbe az irányba azzal, hogy – a szabályozási keretek elvi kidolgozása helyett – a világűrben már jelenleg alkalmazható nemzetközi normák gyakorlati érvényesítésére állít fel fórumot. Azaz: egy bíróságot. Az intézményt (fizikailag és szervezetileg is) a Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központ Bíróságán állítják fel. A DNPK (angolul DIFC) a nemzetközi pénzügyi élet egyik nagyfontosságú választottbírósága. A felállítandó Űrbíróság természetesen nem valamiféle „jogszabályi fekete lyukban” kezdi meg működését: az ENSZ 1967-ben elfogadott Alapelvszerződése (más néven Világűrszerződése), amit angolul Outer Space Treaty-ként emlegetnek, bizonyos alapvető kérdésekben már lefektette a világűr felfedezésével és kiaknázásával kapcsolatban alkalmazandó közös normákat. E mellett jó néhány ország létesített bilaterális, vagy multilaterális megállapodásokat is az űrben tanúsítandó viselkedés szabályozására. Az űr felfedezésének és különösen kiaknázásának egyre jobban kitapintható globális jellege azonban indokolttá teszi a terület nemzetközi szintű jogi szabályozásának kiszélesítését. A Dubajban felállítandó Űrbíróság létrehozói is azzal érvelnek: a 21. században rohamosan megnövekvő kereslet a világűr gazdasági kiaknázására hatalmas igényt támaszt hamarosan a gyakorlati űrjog alkalmazására is.
Dubai creates ’space court’ for out-of-this-world disputes; Times of Israel; 2021. február 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. február 1-február 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Informatikai eszközök GINOP, EFOP-VEKOP forrásból

Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.11.
Lásd bővebben

KBF/014/2021 – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.25.Ajánlatkérő telephelyein működő Cisco hálózati (WiFi, LAN, WAN), Cisco storage hálózati (SAN), valamint Cisco DWDM eszközök havi 99,9 %-os rendelkezésre állását biztosító támogatási szolgáltatás nyújtása 2021. április 01-től 2023. március 31-ig, valamint eseti embernap alapú támogatás nyújtása legfeljebb 48 embernap mennyiségben.
Lásd bővebben

K55 Irodaház IT infrastruktúra KBF/781/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.26.
K55 Irodaház meglévő, CISCO rendszerhez illeszkedő IT infrastruktúrájának kiépítése mennyiségi keretszerződés keretében.
Lásd bővebben

E-busz tervezési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/22
Közzététel dátuma: 2021.02.02.
Ajánlatkérő: Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
A Modern Városok Program keretében az „Intelligens közlekedésvezérlő és környezetkímélő közösségi közlekedési rendszer kialakítása (Iktatószám: FFF/1580-5/2019-ITM_SZERZ.)” tárgyú projekthez kapcsolódó engedélyes és kiviteli tervek, árazott és árazatlan költségvetés készítése tervezési szerződés keretében
Lásd bővebben

képzésekhez e-learning tananyag licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/22
Közzététel dátuma: 2021.02.02.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.02.
Az eljárás keretében közúti közlekedési szakemberek képzésében, zárt rendszerű elektronikus elméleti képzésre alkalmazható e-learning tananyagok kerülnek beszerzésre.
Lásd bővebben

FusionR BSS rendszerhez üzemeltetés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/22
Közzététel dátuma: 2021.02.02.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
Lásd bővebben

DNV GL SAFETI vagy azzal egyenértékű szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/22
Közzététel dátuma: 2021.02.02.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.03.
Iparbiztonsági hatósági feladatok ellátásához szükséges kockázat-elemző szoftver beszerzése és ahhoz kapcsolódó „maintenance” szolgáltatás nyújtása 12 hónapos időtartamra, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére
Lásd bővebben

POLICE.HU portál üzemeltetési feladatainak ellátás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/23
Közzététel dátuma: 2021.02.03.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.09.
Lásd bővebben

e-learning tananyag licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/23
Közzététel dátuma: 2021.02.03.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.01.
Közlekedéssel kapcsolatos szakmai képzések lebonyolításához e-learning tananyag licencek beszerzése
Lásd bővebben

Microsoft felsőoktatási szoftverlicenc beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/23
Közzététel dátuma: 2021.02.03.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.15.
A jelen közbeszerzési eljárás keretében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (továbbiakban DKÜ Zrt.) a Magyar Felső-, és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógép-hálózati Egyesület (továbbiakban HUNGARNET) által képviselt felsőoktatási intézményeknél már meglévő Microsoft licenctermékek megújítása és bővítése céljából a Tisztaszoftver program keretein belül megvalósítandó Microsoft vagy azzal egyenértékű felsőoktatási szoftverlicenceket kíván beszerezni.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 3. § 18. pontja szerinti értelmező rendelkezéssel összhangban a keretmegállapodásban előirányozott teljes mennyiséget a nettó 2.100.000.000,- Ft-os keretösszeg (a továbbiakban: keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

ASP support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/24
Közzététel dátuma: 2021.02.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.04.
A Magyar Államkincstár részére az ASP szakrendszerek működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra négy részben.
A feladatok havi díjas vállalkozói feladatokból és egyedi megrendelésekből állnak.
Jelenleg az ASP rendszer 8 szakrendszerrel működik integráltan. Az ASP rendszer országos kiterjesztettségére tekintettel magas a felhasználói szám: az aktív felhasználók száma 25.000, konkurens felhasználók száma 2.000
Lásd bővebben

EMGA/EMVA tan. szervi/ illetékes hatósági feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/25
Közzététel dátuma: 2021.02.05.
Ajánlatkérő: Agrárminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.04.
Vállalkozási keretszerződés. 1. rész a) EMGA és EMVA tanúsító szervi feladatok ellátása b) EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében akkreditációs felügyeleti vizsgálatok elvégzése 2. rész EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében monitoring vizsgálatok elvégzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató a KM03SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
IBM szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.167.196.113,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01ITBT17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23 és 2020.12.31 között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
IT biztonságtechnikai megoldások, és kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.482.421.869,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai keretmegállapodás – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/21
Közzététel dátuma: 2021.02.01.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 306.969.967,- Ft
Lásd bővebben

GYMSM megyei stratégiai dokumentumok elkészítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/23
Közzététel dátuma: 2021.02.03.
Ajánlatkérő: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft.;Enrawell Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság;VÁROS-TEAMPANNON Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.100.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01ITSZ16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/23
Közzététel dátuma: 2021.02.03.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01OPEN17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/24
Közzététel dátuma: 2021.02.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás a korábban beszerzett nyílt szabványú szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új nyílt szabványú szoftverlicencek beszerzésére és szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.291.486.209,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02ITSZ16 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/24
Közzététel dátuma: 2021.02.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A 2014-2020. programozási időszak EU finanszírozás keretében megvalósuló projektek megvalósításához kapcsolódó Közig. Informatikai Rendszerekkel kapcsolatos szakértői vagy minőségbiztosítási szolg.
Közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 32.028.000,- Ft
Lásd bővebben

e-SZIG kártyaprofil felülvizsgálat – eredménytáj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/25
Közzététel dátuma: 2021.02.05.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság
Az eSZIG kártyaprofil specifikációk felülvizsgálata és a kártyaprofil funkciók tesztelése az új chipplatformra való áttéréshez kapcsolódóan.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01MLIC20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/25
Közzététel dátuma: 2021.02.05.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: WSH Kft.;ATOS Magyarország Kft.;SCI-Hálózat ZRt.
Meglévő Micro Focus szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása tárgyában. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 2760 db árlista sor képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 63.903.228,- Ft
Lásd bővebben

Inform.szab,komplex elemző kutatások,eredm.megval.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/25
Közzététel dátuma: 2021.02.05.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság;HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.
Vállalkozási szerződés a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi kötelezettségének vizsgálatát szolgáló, komplex elemző kutatások és a kutatások eredményeinek szakmai megvalósítása tárgyában.
I. tevékenységcsoport: Kutatási tevékenység ellátása
II. tevékenységcsoport: Szakmai rendezvények szakértői támogatása
III. tevékenységcsoport: Gyakorlatorientált tanulmányok, ajánlások, útmutatók elkészítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 506.070.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Kanadai tapasztalatok a szakpolitikai laboratóriumokról – lehetőségek és kockázatok

„A Policy Design and Practice szaklap 2020. évi negyedik számában „Policy labs, partners and policy effectiveness in Canada” címmel megjelent elemzés (online hozzáférhető 2021. február 2-től) a közigazgatás megújítását szolgáló szakpolitikai és innovációs laboratóriumok kanadai tapasztalatait veszi górcső alá a szakirodalmi publikációk alapján. 2015-ben, amikor Justin Trudeau a Liberális Párt élén kormányt alakított Kanadában, első bejelentései között fejezte ki azon szándékát, hogy a Michael Barber által kidolgozott „deliverológia” működési elméletét fogja érvényesíteni a kormányzásban annak érdekében, hogy a közigazgatás a kormányzat által meghatározott szakpolitikai célokhoz igazodjon. Barbert, aki korábban Tony Blair kormányának tanácsadója volt, Trudeau meghívta Kanadába a közigazgatási reformkezdeményezések támogatására. A Barber-féle megközelítés mérőszámokat rendel a szakpolitikai döntésekhez és folyamatokhoz, hogy bőséges adatokra támaszkodva folyamatosan, tapasztalati úton értékelje a kormányzati-közigazgatási hatékonyságot a kitűzött célok, a megcélzott gazdasági és társadalmi változások elérése érdekében (vagyis mérni és értékelni, hogy mennyire sikerült „leszállítani” a kitűzött kormányzati célok eredményeit). A döntéshozatal ebben a modellben kevésbé hierarchikus, együttműködésen alapszik. Célja a változások ellen ható olyan hagyományos akadályok visszaszorítása, mint a bürokratikus „letargia”, a szakértelemhiány, az alkuképtelen rugalmatlanság vagy a kockázatkerülés. Barber napjaink komplex kihívásainak megválaszolása érdekében erős és központosított vezetést ajánl, világos szakpolitikai prioritásokkal és egyértelmű vezetéssel, az eredmények mérésével és értékelésével a döntéshozatal minden szakaszában, valamint külső szakértők bevonásával a nonprofit és versenyszférából.

A fenti megközelítés kétfajta strukturális változás ajánl annak érdekében, hogy a választott kormányzat prioritásai szabják meg az irányt a közigazgatás döntéseiben és teljesítményében. Az első a szakpolitikai fejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységek (Policy Development Units (PDUs) vagy Policy Hubs) létrehozása a központi kormányzaton belül, ami biztosítja a szakpolitikai folyamatok független monitoringját, ösztönzi a kormányzati céloknak való megfelelőséget, akár a tisztviselők noszogatásával, valamint biztosítja a közigazgatási vezetők elszámoltathatóságát is. A másik a versenyszférában már meghonosodott „ötletlaboratóriumok” adaptálása a szakpolitikai döntéshozatal folyamatába, amelyek segítenek meghonosítani a változás kultúráját a közigazgatásban. Ezek a szakpolitikai innovációs laboratóriumok (Policy Innovation Labs, PILs) lehetővé teszik a tehetséges, előremutató gondolkodású szakértők bevonását a köz-, a vállalati és a nonprofit szférából szakpolitikai megoldások kidolgozására, jellemzően egy jól meghatározott problémára, rövid határidővel. Egyszerre használnak hagyományos tudományos technikákat (kísérletezés, tesztelés, verifikálás) és a tervezői gondolkodás eszköztárát (ráérezni, meghatározni, ötletelni, prototípust készíteni, tesztelni, megvalósítani). Cél, hogy csökkentsék az ideológiai hatásokat a szakpolitikai megoldásokban, és azok bizonyíték-alapúak legyenek. A PIL-ek segítenek áttörni az említett hagyományos bürokratikus akadályokat, képesek szállítani az elvárt eredményt, a PDU-k pedig biztosítják ezek kormányzati céloknak való megfelelőségét
.
Mintegy tükrözve Barber megközelítését, a kanadai kormányon belül 2015-ben létrehozták az eredményekért és „leszállításért” felelős szervezeti egységet (Results and Delivery Unit) a kormány központi hivatalában (Privy Council Office), amely meghatározza az alapvető szakpolitikai prioritásokat, nyomon követi az elkötelezettségeket ezek mentén, felügyeli a stratégiai kommunikációt, valamint koordinál a kincstárral, amely nyomon követi a szakpolitikai célok megvalósításának folyamatát és biztosítja a szükséges költségvetési hátteret azok eléréséhez. Ezen szervezeti egységen belül 2017-ben létrehoztak egy innovációs központot (Innovation Hub, később Impact and Innovation Unit), amely koordinál az egyes hivatalok és szervezeti egységek között, segítve őket azon célok elérésében, amire meghatalmazást kaptak. Ez a központosított és áramvonalas megoldás az elemzés szerint segít kitörni az elszámoltathatatlanság „ködéből” és a szabályok „hálójából”.

Tapasztalat szerint az új működési modell hozta a várt eredményeket azokban az esetben, amikor jól definiáltak voltak a célok. Az együttműködésen alapuló szakpolitikai döntéshozatal soha nem látott lehetőséget adott a vállalati és a versenyszféra képviselőinek arra, hogy befolyást gyakoroljanak a döntéshozatalra. Az elemzés ugyanakkor felhívja a figyelmet annak veszélyére is, hogy az együttműködés során a bevont külső szereplők – a jó partnerség fenntartása és a kedvező finanszírozás érdekében – hajlamosak mintegy igazodni a kormányzati elképzelésekhez és előfeltevésekhez, így gyengül a külső, szakértői kontroll lehetősége, az érintett szervezetek pedig – függetlenségük sérülése révén – veszíthetnek hitelességükből. A kormányzati prioritások kitűzése ugyanis nem pártatlanul és értéksemlegesen történik, hanem erős politikai és ideológiai hatások, elvárások alatt – az említett, központi kormányzaton belüli szervezeti egységek pedig éppen az ezeknek való megfelelőségéért felelősek, ami a folyamatban résztvevő külső szereplőkre is hatással van.”

Forrás:
Policy labs, partners and policy effectiveness in Canada; Kathy L. Brock; Policy Design and Practice; 2021. február 2.
(Szabadon olvasható.)

Megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanulmánykötete: Információ- és kiberbiztonság

„Napjaink társadalmát információs társadalomnak szokás nevezni. A kifejezés abban a tekintetben mindenképpen jól ragadja meg a társadalmi-gazdasági folyamatok ismertetőjegyét, hogy egyéni és közösségi életünkben is meghatározó szerepet játszik a rendelkezésre álló információknak az a bősége, amelyet az egyre terjedő digitalizáció termel. Az előttünk álló korszak egyik legnagyobb stratégiai kihívása a minket körülvevő hömpölygő információ-áradat kordában tartása – nem abban az értelemben, hogy miként fékezzük azt le, hanem hogy miként garantáljuk biztonságos folyását, illetve hogy mi magunk miként maradjunk a felszín fölött. A kötetben szereplő tanulmányok különféle nézőpontból ugyan-arról szólnak, ugyanazt hangsúlyozzák: elsődleges feladattá vált, hogy a mindent átszövő információs hálózatainkra, az egyre összetettebbé váló elektronikus és online tereinkre, valamint a folyton-folyvást fejlődő új technológiákra ne az öncélú technikai haladás termékeiként tekintsünk, hanem életünk kibontakoztatásának szolgálatába állítsuk őket.

Tartalomjegyzék (csak a magyar nyelvű tanulmányok)

I. Információ- és kiberbiztonság
1. Innováció a kibervédelemben
Szakos Judit: Kiberbiztonsági innováció – Az ökoszisztéma szerepe
Krasznay Csaba: Kiberbiztonsági K+F+I Európában
2. Kritikus információs infrastruktúrák
Simon Béla: Kritikus információs infrastruktúrák egyes szabályozási kérdése
Krasznay Csaba: Okoseszközök a kritikus információs infrastruktúrákban
…
3. Egyes intézményi kérdések
Gyaraki Réka: A nemzetközi intézmények szerepe a kiberbiztonságban
Téglásiné Kovács Júlia: Az információbiztonság megalapozásának egyes adminisztratív eszközei. Az adatvédelmi jog mint a jogrendszert átható jogréteg?
…
II. Kiberdiplomácia

1. Bevezetés a kiberdiplomáciába
Mártonffy Balázs: Bevezetés a kiberdiplomáciába: alapfogalmak és elméleti viták
Nyáry Gábor: Kiberdiplomácia: hatalom, politika és technológia a geopolitika ötödik dimenziójában
Molnár Anna: A kiberdiplomácia fejlődése az Európai Unióban
Molnár Dóra: Nagyhatalmi kiberdiplomácia – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország a nemzetközi kiberporondon
Molnár Dóra: Európai kiberdiplomáciai helyzetkép – Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország
Nyáry Gábor: Kiberbiztonság és külgazdasági kapcsolatok: a digitális gazdaság dilemmái …”

Forrás:
Információ- és kiberbiztonság; Török Bernát (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; 2021. január 25. (2020) (PDF)

Törvények, rendeletek

Online vizsga és regisztráció szükséges a drónok használatához – új szabályozás jelent meg

„Február 2-án megjelent a Magyar Közlönyben a drónok használatára vonatkozó rendelet. Nem csak a hobbidrónosok számára, hanem a mezőgazdaságban dolgozók számára is fontos változások léptek életbe: sikeres online vizsga és regisztráció nélkül nem lehet használni ezeket az eszközöket!

A drónozással összefüggő alapfogalmakat és alapszabályokat a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény tartalmazza. Ezt a törvényt tavaly év végén módosították: belekerültek a drónhasználatra vonatkozó szabályok is.

Miért kell szabályozni a drónok használatát?
A magyar és az uniós szabályok célja a biztonságos drónhasználat elősegítése azzal, hogy repülési szabályokat, oktatási követelményeket, regisztrációs kötelezettséget, illetve egyéb szabályokat határoznak meg, amelyeket gyakorlatilag minden drónhasználónak ismernie kell, és maradéktalanul be is kell tartani – olvasható a legter.hu oldalon.

Pontosan mi számít drónnak?

Drón a hivatalos elnevezés szerint pilóta nélküli légijármű: a vonatkozó EU rendelet meghatározása szerint bármely olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.

Ennek megfelelően drónnak minősülnek a leggyakrabban alkalmazott multirotoros és merevszárnyú távvezérlésű eszközök, a helyből felszálló drónok (VTOL), de ide sorolhatók a modellrepülőgépek, az RC helikopterek, valamint a nagyon kis méretű, kamera nélküli játékok is, amelyeket bármely játéküzletben vagy szupermarketben lehet megvásárolni.

Drónhasználati szabályok

Hogy kire milyen szabály érvényes, a használt eszköz típusa határozza meg.
Nyílt kategória

  • A drón legfeljebb 120 méterre távolodhat el a földfelszín legközelebbi pontjától.
  • A távpilótának segédeszköz, például távcső nélkül folyamatosan látnia kell a drónt.
  • A drónt semmilyen körülmények között nem szabad embertömeg fölé reptetni és lehetőség szerint a külső személyeket sem lehet megközelíteni, továbbá kerülni kell azokat a helyszíneket, ahol a drónozás tilos.

Speciális kategória

  • A 25 kg-nál nagyobb tömegű drónok tartoznak ebbe a kategóriába.
  • Használata elsősorban több kilométer hosszú vezeték-ellenőrzés, autópálya vagy más vonalas létesítmény felmérése során történik, amikor nem látjuk a drónt a teljes művelet alatt.
  • Ebben a kategóriában művelettípustól függően bejelentés vagy engedély beszerzése szükséges.

A bejelentést az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé kell megtenni, illetve az engedélyt is ettől a szervezettől kell kérni. A speciális kategóriában való működtetés feltétele minden esetben, hogy az üzembentartó egy kockázatelemzést végezzen, ennek elkészítéséhez javasolt egy szakértő bevonása.

Engedélyköteles kategória

  • Embertömeg fölé reptetett drónokról van szó, például egy fesztivál esetén
  • Ebbe a kategóriába tartozik, ha a drón segítségével áru vagy személyszállítás valósul meg, esetleg vegyi anyag kiszórása történik. A mezőgazdaságban alkalmazható drónokat is ide lehet sorolni valószínűleg.
  • A drónt hatósági tanúsítás alá kell vetni.

Az ilyen tevékenység végzéséhez sokkal mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása szükséges, továbbá a műveletet végző szervezetnek egyedi eljárásokat kell kidolgoznia a drón biztonságos működtetéséhez.

Drónok regisztrációja
Minden olyan drónt, amely nem minősül játéknak, regisztrálni kell, azaz, ha az alábbi feltételek közül bármelyik teljesül:

  • meghaladja a 120 grammot vagy
  • rendelkezik adatrögzítővel vagy
  • a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter.

A regisztrációt várhatóan a Közlekedéstudományi Intézet hivatalos oldalán lehet majd megtenni.

Online vizsga minden drónhasználónak kötelező!
Az Uniós szabályozás szerint alapkövetelmény egy 40 db feleletválasztós kérdésből álló vizsgán való megfelelés, melynek témakörei: repülésbiztonság, légtérkorlátozások, légiközlekedés szabályozása, emberi teljesítőképesség határai, operatív eljárások, általános UAS ismeretek, magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem biztosítása, védelem.

A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a a drónpilóta képzéshez és vizsgáztatáshoz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) engedélye kell. A korábban elvégzett képzések nem váltják ki az új tanfolyam elvégzését és a vizsgázást!”

Forrás:
Mostantól sikeres online vizsga nélkül senki sem drónozhat!; Agroinform.hu; 2021. február 3.
Drón törvény 2021 – érthetően szakértőktől; Légtér.hu; 2021. február 5.
38/2021. (II. 2.) Korm. rendelet a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 16. szám; 2021. február 2.; 383-415. o. (PDF)
39/2021. (II. 2.) Korm. rendelet egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 16. szám; 2021. február 2.; 415-425. o. (PDF)
1023/2021. (II. 2.) Korm. határozat a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató honlap és mobilalkalmazás fejlesztéséhez nyújtott támogatásról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 16. szám; 2021. február 2.; 480. o. (PDF)
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 6/2021. (II. 5.) ITM rendelete a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 18. szám; 2021. február 5.; 515-518. o. (PDF)
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 7/2021. (II. 5.) ITM rendelete a légiközlekedéssel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 18. szám; 2021. február 5.; 519-522. o. (PDF)
Lásd még: 1995. évi XCVII. törvény; Nemzeti Jogszabálytár