Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. március 8-március 13.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• Európa digitális évtizede: A Bizottság kijelöli a digitálisan felkészült Európa 2030-ig történő megvalósítása felé vezető utat
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális gazdaság és társadalom, Digitális Iránytű, digitálisan felkészült Európa, Európa digitális évtizede, Európai Unió

Közigazgatás, politika

• Lehet, hogy megyénként, régiónként eltérő járványügyi intézkedéseket vezetnek be
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális gazdaság és társadalom, Digitális Iránytű, digitálisan felkészült Európa, Európa digitális évtizede, Európai Unió
• Az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió új, hétéves egészségügyi programját
  Tárgyszavak: adatpolitika, digitális egészségügy, EU egészségügyi cselekvési program, EU4Health, Európai Bizottság, európai egészségügyi adattér, Európai Parlament, Európai Unió
• Az Európai Bizottság üdvözli „az EU az egészségügyért” program Európai Parlament általi elfogadását
  Tárgyszavak: adatpolitika, digitális egészségügy, EU egészségügyi cselekvési program, EU4Health, Európai Bizottság, európai egészségügyi adattér, Európai Parlament, Európai Unió
• Az Európai Parlament elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot
  Tárgyszavak: Európai Parlament, Európai Unió, InvestEU, koronavírus-járvány — helyreállítás, uniós helyreállítási csomag
• A Európai Bizottság üdvözli az InvestEU Európai Parlament általi jóváhagyását
  Tárgyszavak: Európai Bizottság, Európai Parlament, InvestEU, koronavírus-járvány — helyreállítás, uniós helyreállítási csomag
• Megállapodás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó, 33,7 milliárd euró értékű javaslatról
  Tárgyszavak: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), Európai Unió, zöld és digitális átállás
• Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: informális megállapodás az Európai Parlamenttel a 2020 utánra szóló programról
  Tárgyszavak: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), Európai Unió, zöld és digitális átállás

Közigazgatási, politikai informatika

• Már elektronikusan is igényelhető a védettségi igazolvány
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány, Magyarország, oltási igazolvány, védettségi igazolvány
• Nyílt adatok – Az Európai Unió saját Föld-figyelő műholdjai (EO), a Copernicus Sentinelek adataihoz bárki hozzáférhet, köszönhetően az EU nyílt adatpolitikájának
  Tárgyszavak: adatpolitika, Ausztria, Európai Unió, földmegfigyelési adatok, közadatok újrahasznosítása, nyílt adatok, téradatok

Informatika, távközlés, technika

• Elkezdődhet a győri és pécsi Tudományos és Innovációs Parkok kialakítása
  Tárgyszavak: Baranya megye, Bódis József, Győr, Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország, Pécs, Pécsi Tudományegyetem (PTE), Széchenyi István Egyetem (SZIE), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), Tudományos és Innovációs Park
• Ingyenes internet az általános iskolák tanulóinak és pedagógusainak is
  Tárgyszavak: alapfokú oktatás, ingyenes internetszolgáltatás, koronavírus-járvány, Magyarország, oktatási informatika, rendkívüli intézkedések, Schanda Tamás János, veszélyhelyzet

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 16.
  Tárgyszavak: Kína, koronavírus-járvány — nemzetközi kapcsolatok, oltásdiplomácia, puha hatalom, soft power
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 8-március 12.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Új szakpolitikai eszközök (Policy 2.0) – mi működött a járványkezelésben, és mi nem?
  Tárgyszavak: adatalapú kormányzás, adatmegjelenítés, adatpolitika, együttműködő kormányzás, koronavírus-járvány — közigazgatás, közigazgatás-tudomány, laikus tudomány, nyílt adatok, Policy 2.0, szakpolitikai modellezés, szervezés- és vezetéstudomány, viselkedési közgazdaságtan
• Kormányzást támogató tudás
  Tárgyszavak: földrajzi tér, földrajztudomány, kockázatok kormányzása, kormányzás, közigazgatás-tudomány, szervezés- és vezetéstudomány, tudáskormányzás
• Az elektronikus aláírások fejlődése, jellemzői és ezek mérhetősége a közigazgatásban
  Tárgyszavak: digitális aláírás, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, elektronikus aláírás, hálózat- és információbiztonság, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. március 8-március 13.

• 127/2021. (III. 13.) Korm. rendelet az egészségügyi tevékenység végzésének veszélyhelyzeti szabályairól
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 41. szám; 2021. március 13.; 1756. o. (PDF)
• 128/2021. (III. 13.) Korm. rendelet a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 41. szám; 2021. március 13.; 1757. o. (PDF)
• 129/2021. (III. 13.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti intézkedés uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségéről szóló 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 41. szám; 2021. március 13.; o. (PDF)
• 6/2021. (III. 12.) KKM rendelet a járványügyi készültségi időszakban a gazdasági, illetve üzleti célú utazás körébe tartozó további államokról szóló 4/2021. (III. 1.) KKM rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 40. szám; 2021. március 12.; 1747. o. (PDF)
• 113/2021. (III. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések megkönnyítését szolgáló egyes előírások megállapításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 39. szám; 2021. március 10.; 1575. o. (PDF)
• 1105/2021. (III. 10.) Korm. határozat egészségügyi eszközök nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében történő biztosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 39. szám; 2021. március 10.; 1693-1694. o. (PDF)
• 1106/2021. (III. 10.) Korm. határozat egészségügyi eszközök értékesítéséről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 39. szám; 2021. március 10.; 1694. o. (PDF)
• 1120/2021. (III. 10.) Korm. határozat egészségügyi eszközök Bosznia-Hercegovina és Montenegró számára történő biztosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 39. szám; 2021. március 10.; 1720. o. (PDF)

Európa digitális évtizede: A Bizottság kijelöli a digitálisan felkészült Európa 2030-ig történő megvalósítása felé vezető utat

„A mai napon a Bizottság felvázolja Európa 2030-ig megvalósítandó sikeres digitális átalakításának jövőképét, céljait és mikéntjét. Ez a klímasemleges, körforgásos és reziliens gazdaságra való átállás megvalósításához is elengedhetetlen. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg. Ez magában foglalja a sebezhetőségek és függőségek kezelését, valamint a beruházások felgyorsítását.

A mai közlemény Ursula von der Leyen bizottsági elnök azon felhívását követi, hogy a következő éveket Európa „digitális évtizedévé” kell tenni; eleget tesz az Európai Tanács „digitális iránytű” létrehozására irányuló felhívásának; és a Bizottság 2020. februári digitális stratégiájára épít. A közlemény egy sor digitális elv elfogadását, fontos, több országra kiterjedő projektek gyors elindítását, valamint egy szilárd irányítási keretet meghatározó jogalkotási javaslat – a digitális iránytű – elkészítését javasolja.

Európa digitális iránytűje
A Bizottság digitális iránytűt javasol, hogy az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit konkrét intézkedésekké alakítsa. Ezek négy sarkalatos pontra terjednek ki:

1) digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek; 2030-ra az összes felnőtt legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni az EU-ban – miközben e szektorban növelni kell a nők foglalkoztatási arányát;

2) biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák; 2030-ra valamennyi uniós háztartásnak gigabites konnektivitással kell rendelkeznie, és az 5G-nek valamennyi lakott területet kell lefednie; az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át kell kitennie; 10 ezer klímasemleges, fokozottan biztonságos peremhálózati csomópontot kell telepíteni az EU-ban; és Európának rendelkeznie kell első kvantumszámítógépével;

3) a vállalkozások digitális átalakulása; 2030-ra négy vállalkozásból háromnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell használnia; a kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok számának pedig meg kell duplázódnia;

4) a közszolgáltatások digitalizálása; 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie az interneten; minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához; a polgárok 80%-ának pedig elektronikus személyazonosítási megoldást kell alkalmaznia.

Az iránytű a tagállamokkal közös szilárd irányítási struktúrát határoz meg, amely közlekedési lámpákkal szemléltető nyomonkövetési rendszeren és éves jelentéstételen alapul. A célokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen elfogadandó politikai programban rögzítik.

Több országot érintő projektek
Az EU kritikus kapacitáshézagainak jobb kezelése érdekében a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és más uniós finanszírozásra építve elő fogja segíteni a több országra kiterjedő projektek gyors elindítását, ötvözve az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ipartól származó beruházásokat. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rendelkezésükre álló források legalább 20%-á a digitális prioritásra fordítanak. A több országra kiterjedő lehetséges projektek között szerepel egy páneurópai összekapcsolt adatkezelési infrastruktúra; alacsony energiaigényű processzorok következő generációjának tervezése és telepítése; vagy egymással összeköttetésben álló közigazgatási szervek.

Digitális jogok és elvek az európaiak számára
Az uniós jogok és értékek az EU emberközpontú digitalizációjának középpontjában állnak. Ezeknek teljes mértékben tükröződniük kell az online térben, ahogy a való világban is. Ezért a Bizottság olyan digitális elvek keretének kidolgozását javasolja, mint például a magas színvonalú konnektivitáshoz, a megfelelő digitális készségekhez, a közszolgáltatásokhoz, a tisztességes és megkülönböztetésmentes online szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és általánosabban annak biztosítása, hogy ugyanazokat a jogokat, amelyek offline alkalmazandók, teljes mértékben lehessen online is gyakorolni. Ezeket az elveket széles körű társadalmi vita keretében kellene megvitatni, és azokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi nyilatkozatban lehetne rögzíteni. A szociális jogok európai pillérére épülne, és kiegészítené azt. Végezetül a Bizottság azt javasolja, hogy egy évenkénti Eurobarométer felmérés keretében ellenőrizzék, hogy az európaiak úgy érzik-e, hogy digitális jogaikat tiszteletben tartják.

Digitális Európa a világban
A digitális átalakulás globális kihívásokat támaszt. Az EU arra fog törekedni, hogy a nemzetközi szervezeteken belül és erős nemzetközi digitális partnerségek révén előmozdítsa pozitív és emberközpontú digitális menetrendjét. Az EU belső beruházásainak az új külső együttműködési eszközök keretében rendelkezésre álló jelentős finanszírozással való ötvözése lehetővé teszi az EU számára, hogy világszerte együttműködjön partnereivel a közös globális célkitűzések elérése érdekében. A Bizottság már javaslatot tett egy új EU-USA kereskedelmi és technológiai tanács létrehozására. A mai közlemény kiemeli, hogy fontos beruházni az EU külső partnereivel való összeköttetések javításába, például egy Digitális Hálózatfejlesztési Alap létrehozása révén.

A biztosi testület tagjai a következőket mondták:
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy építsük újra, de jobban. Az új többéves költségvetés és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén példa nélküli forrásokat mozgósítottunk a digitális átállásba való beruházáshoz. A világjárvány rávilágított arra, hogy a digitális technológiák és készségek milyen kulcsfontosságúak a munkához, a tanuláshoz és a szerepvállaláshoz, és hol kell javítanunk. Ezt a digitális évtizedet most Európa digitális évtizedévé kell tennünk, hogy minden polgár és vállalkozás a lehető legjobb digitális világhoz férhessen hozzá. A mai Digitális iránytű világos képet ad arról, hogyan juthatunk oda.”

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai dokumentum egy inkluzív folyamat kezdetét jelenti. Az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és más érdekelt felekkel együtt azon fogunk munkálkodni, hogy Európa olyan virágzó, magabiztos és nyitott partnerré váljon, amilyenek lenni akarunk a világban. És meggyőződünk arról, hogy mindannyian teljes mértékben kihasználjuk a befogadó digitális társadalom által létrehozott jólétből származó előnyöket.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Európának biztosítania kell, hogy polgárai és vállalkozásai hozzáférjenek a legkorszerűbb technológiákhoz, amelyek jobbá, biztonságosabbá, sőt környezetbarátabbá teszik életüket, feltéve, hogy rendelkeznek a használatához szükséges készségekkel is. A világjárvány utáni világban így alakítunk együtt egy ellenállóképes és digitálisan szuverén Európát. Ez Európa digitális évtizede.”

Háttér-információk
A digitális technológiák kulcsfontosságú szerepet játszottak a gazdasági és társadalmi élet fenntartásában a koronavírus-válság alatt. A pandémiát követően ezek lesznek a kulcsfontosságú megkülönböztető tényezők a fenntartható gazdaságra és társadalomra való sikeres átállásban. Az európai vállalkozások és polgárok a digitális lehetőségek szélesebb skáláját élvezhetik, ami minden szinten – az ipari ágazatoktól az egyes technológiákig – előmozdítja a rezilienciát és enyhíti a függőségeket. A digitális átállás európai megközelítése szintén kulcsfontosságú tényező az EU globális befolyása szempontjából.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében arra szólította fel Európát, hogy vállaljon nagyobb digitális vezető szerepet, és ehhez egy 2030-ra vonatkozó közös jövőképet vázolt fel, amely olyan egyértelmű célokon és elveken alapul, mint az egyetemes összekapcsoltság, valamint a magánélethez és a szólásszabadsághoz való jog tiszteletben tartása. Az Európai Tanács 2020. októberi következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó digitális iránytűt, amely meghatározza az EU 2030-ra vonatkozó törekvéseit.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló uniós finanszírozás lehetővé teszi a tagállamok közötti együttműködés példátlan léptékét és intenzitását, amely a sikeres digitális átalakulás megvalósításához szükséges. Minden egyes Helyreállítási és Rezilienciaépítési Nemzeti Terv esetében 20%-os digitális kiadási célt határoztak meg, amely a 2021–2027-es európai költségvetés digitális komponensét kíséri.

További információk
Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok

Európa digitális évtizede – Tényoldal

Közlemény: „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű: a digitális évtized európai útja”

Európa digitális iránytűje – Szakpolitikai oldal

Európa digitális jövőjének alakítása”

Forrás:
Európa digitális évtizede: A Bizottság kijelöli a digitálisan felkészült Európa 2030-ig történő megvalósítása felé vezető utat; Európai Bizottság; 2021. március 9.

Közigazgatás, politika

Lehet, hogy megyénként, régiónként eltérő járványügyi intézkedéseket vezetnek be

„Több mint 8000 beteget ápolnak kórházban koronavírus-fertőzés miatt, és már 1005 ember igényel lélegeztetőgépes támogatást – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője vasárnap a közmédiával.

Galgóczi Ágnes elmondta: szombaton 8863 embernél diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést, és elhunyt 162, többségében idős, krónikus beteg. Hangsúlyozta: továbbra is fontos a járványügyi korlátozások betartása, a már közterületen is kötelező maszkviselés, az olyan zsúfolt helyek kerülése, ahol nem lehet megtartani a másfél méteres védőtávolságot, és az is, hogy ügyeljünk a higiéniára. Ez mind szükséges a járvány terjedésének megakadályozásához, és az esetszámok csökkenéséhez.
Tájékoztatása szerint folyamatosan emelkedik az oltásra regisztráltak száma, már csaknem hárommillióan igényelték a vakcinát, akik közül mintegy 1,6 millióan 60 év felettiek. Hozzátette: mivel ők tartoznak a legnagyobb kockázati csoportba, ezért az időseket oltják be elsőként.
Galgóczi Ágnes kiemelte: az oltóanyagok folyamatosan érkeznek Magyarországra, és folyamatos a felhasználásuk a háziorvosok és a kórházi oltópontok bevonásával.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-fertőzés lappangási ideje 14 nap, ezért a kontaktusok csökkentését követően legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy csökkenjenek az esetszámok is. Kiemelte: mivel a vírus brit mutációja sokkal könnyebben terjed a korábbinál, még hetek telhetnek el, mire láthatóak lesznek a lezárások hatásai.
Galgóczi Ágnes közölte: az országban mindenhol terjed a vírus, Budapest és Pest megye a legérintettebb. Folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi adatokat, és akár olyan döntések is születhetnek, hogy megyénként, régiónként eltérő járványügyi intézkedéseket vezetnek be – tette hozzá a járványügyi főosztályvezető.”

Forrás:
Galgóczi: egyre többen vannak kórházban; koronavirus.gov.hu; 2021. március 14.

Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok

„Mi a Bizottság digitális iránytűje?

A Bizottság közleményt terjesztett elő „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű: a digitális évtized európai útja” címmel. A közlemény a következőket határozza meg:

• 2030-ra vonatkozó jövőkép a polgárok szerepvállalásán és technológiai vezető szerepén alapuló sikeres digitális átalakulásról, amely reziliensebb és virágzóbb társadalmat eredményez;
• Négy sarkalatos pont mentén kialakított egyértelmű és konkrét célkitűzések az EU 2030-as céljának megvalósításához: digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek, biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakulása és a közszolgáltatások digitalizálása;
• A digitális elveket meghatározó keret, amely képessé teszi az embereket a digitális világban való szerepvállalásra;
• A digitális iránytű vázlata annak biztosítása érdekében, hogy az EU elérje ezeket a célokat. Az iránytű javaslatot tesz egy szilárd irányítási struktúrára, egy olyan keretre, amely megkönnyíti és felgyorsítja az EU kritikus kapacitáshézagait kezelő, több országra kiterjedő projektek elindítását, valamint egy több érdekelt felet tömörítő fórum létrehozására a szélesebb nyilvánossággal való kapcsolattartásra;
• A digitális átalakulás terén alkalmazott európai szemlélet globális színtéren való érvényesítésére irányuló fellépések.

Miben különböznek a közleményben vázolt elképzelések az egy évvel ezelőtt közzétett digitális stratégiától?

Ez a közlemény az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiára épül, amely továbbra is átfogó keretként szolgál. Figyelembe veszi azonban a koronavírus-világjárvány által előidézett hatalmas változásokat is, amelyek nagymértékben felgyorsították a digitális eszközök használatát, bemutatva lehetőségeiket, ugyanakkor feltárva társadalmunk kiszolgáltatottságát az új digitális egyenlőtlenségekkel szemben.

A Bizottság nemcsak ambiciózus célokat javasol, hanem egy szilárd irányítási mechanizmust, egyértelmű mérföldköveket és gyakorlati eszközöket is a végrehajtásuk megkönnyítése érdekében, különösen a több országra kiterjedő projektek keretének perspektívájával. A közös célkitűzéseink megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében a közlemény tartalmaz egy monitoringrendszert, amely azt méri, hogy az EU milyen eredményeket ért el a 2030-ra kitűzött fő célértékekhez képest.

Melyek a digitális iránytű 2030-ra kitűzött céljai?

A négy sarkalatos pont mindegyikét egyértelmű célkitűzések határozzák meg, amelyeket 2030-ig kell elérni:

• Digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek:
  • Az összes felnőtt legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel
  • Az EU-ban 20 millió IKT-szakembert – nőket és férfiakat egyaránt – kell foglalkoztatni, szemben a 2019-es 7,8 milliós létszámmal.
• Biztonságos és jól teljesítő fenntartható digitális infrastruktúrák:
  • A 2020-as 59%-os arányhoz képest az összes európai háztartásnak gigabites internetkapcsolattal kell rendelkeznie, és – szemben a 2021. évi 14%-os aránnyal – az összes lakott területet 5G fogja lefedni.
  • Az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának, beleértve a processzorokat is, a világ termelésének legalább 20%-át kell kitennie, azaz a termelést a 2020-as 10%-hoz képest meg kell kétszerezni.
  • 10 ezer klímasemleges, rendkívül biztonságos peremhálózati csomópontot kell telepíteni az EU-ban (amelyek lehetővé teszik az adatfeldolgozást a hálózat peremén), elosztásuk pedig garantálja, hogy az adatokhoz a lehető legkisebb késedelemmel lehessen hozzáférni.
  • Európának szert kell tennie első kvantumgyorsított számítógépére.
• A vállalkozások digitális átalakulása:
  • Négy vállalkozásból háromnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell használnia.
  • Az európai kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást, míg 2019-ben ez az arány 61% volt.
  • Az EU-ban mintegy 250 unikornisnak (1 milliárd USD értékű induló vállalkozás) kell lennie, ami 100%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
• A közszolgáltatások digitalizálása:
  • Valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie az interneten
  • Minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához.
  • A polgárok 80%-ának digitális személyazonosítási megoldást kell alkalmaznia.

Kötelezőek lesznek-e a célértékek a tagállamok számára?

A célértékek azt hivatottak elősegíteni, hogy az uniós intézmények és a tagállamok egyértelműen politikai kötelezettséget vállaljanak és a közös célkitűzésekre összpontosítsanak, ami a közös célértékek 2030-ig történő elérésére irányuló erőfeszítések végrehajtása, ellenőrzése és nyomon követése céljából végzett munka alapjául szolgál.

Mit jelent ez a vállalkozások számára?

A több országot érintő projektekre vonatkozó egyértelmű célok, konkrét célértékek és hatékony erőforrás-összevonási mechanizmus egyértelmű jelzéseket adnak a vállalkozásoknak, segítve őket a digitalizáció előnyeinek kiaknázásában, lehetővé téve a vállalkozók számára, hogy innovatívak legyenek, létrehozzák és növeljék vállalkozásukat, beruházásokat vonzzanak és új munkahelyeket teremtsenek. 2030-ra az új termékek, az új gyártási folyamatok és az új üzleti modellek szintjén a digitális technológiák nemcsak mint támogató tényezők kerülnek bevezetésre.

Mik a több országra kiterjedő projektek?

A digitális iránytű részeként a több országra kiterjedő projektek olyan nagy projektek, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és más uniós finanszírozásra építve az uniós költségvetés, a tagállamok és a magánszektor forrásait igénybe véve a digitalizáció kulcsfontosságú területein valósítanak meg beruházásokat Európa-szerte.

A digitális évtizedre vonatkozó európai jövőkép megvalósításához meg kell erősíteni a kapacitásokat olyan területeken, mint a konnektivitás, a mikroelektronika, az adatok és a felhő. Az összehangolt fellépés és az erőforrások összevonása több kulcsfontosságú nagyprojekt érdekében segít majd elérni azt a hatást, amelyet egyetlen tagállam sem tud egyedül elérni. Ez segíthet csökkenteni a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti digitális szakadékokat, és támogathatja az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot.

A Bizottság a digitális iránytű részeként jelenleg vizsgálja a lehetőségeket; ilyen lehetne például egy kifejezetten erre a célra kialakított, több országra kiterjedő projekteket átfogó eszköz.

Milyen projekteket finanszíroz az EU, és hogyan?

A NextGenerationEU több kollektív beruházást tesz lehetővé digitális átalakulásunkba. A digitális átalakításba való beruházás érdekében minden egyes nemzeti terv esetében 20%-os minimális kiadási célértéket határoztak meg, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből kell finanszírozni, és amely kiegészíti a 2021–2027-es időszakra szóló európai költségvetés digitális komponensét. Ez lehetővé teszi, hogy az e közleményben meghatározott célokhoz szilárd alapot hozzanak létre. Ez a közlemény azt is kiemeli, hogy egyre több lehetőség nyílik olyan területekre irányuló beruházások megvalósítására, mint az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközhöz kapcsolódó digitális konnektivitás.

Hogyan vonják be a polgárokat?

A közlemény egy olyan menetrendet is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kiaknázzák a digitális átalakulás előnyeit, különösen azzal, hogy a polgárokat és az érdekelt feleket az EU és a tagállamok eredményeit érdekképviseleti fórum keretében nyomon követve szorosabban bevonják a digitális szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába.

A közlemény elfogadását a célértékekről és az iránytűről folytatott célzott konzultáció, valamint a digitális elvekről folytatott nyilvános konzultáció követi.

Végezetül a Bizottság évenként Eurobarométer felmérést kíván végezni, amelynek célja kifejezetten annak nyomon követése, hogy az európaiak hogyan vélekednek jogaik, értékeik és törekvéseik tiszteletben tartásáról az online térben.

Hogyan fogja támogatni a digitális átalakulás a zöld átállásra irányuló uniós törekvéseket?

A digitális technológia segíthet csökkenteni a globális kibocsátásokat. Emellett jelentősen csökkenteni fogja a társadalom környezeti lábnyomát is, például azáltal, hogy optimalizálja az energiafelhasználást számos ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a gyártásban, a várostervezésben és a szolgáltatásokban. Az IKT-ágazatnak a saját zöld kihívásával is szembe kell néznie. A javasolt intézkedések energiahatékonyabb digitális infrastruktúrákhoz vezetnek a természeti erőforrásokra és a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásuk korlátozása érdekében (pl. az energiahatékony mikroprocesszorokra vonatkozó célérték).

Hogyan értékelik és vizsgálják felül az előrehaladást?

A Bizottság a digitális évtizeddel foglalkozó új éves jelentés közzétételét javasolja az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő bővített mutatón (DESI), a megfelelő sarkalatos pontokon, célértékeken és elveken, valamint az e célkitűzéseknek való megfelelés általánosabb áttekintésén alapuló, az EU és a tagállamok által a 2030-as digitális ambíció felé tett előrelépést jelző „közlekedési lámpákat” is tartalmazni fog.

A jelentés azonosítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó közös uniós céloktól való lehetséges eltéréseket, és javaslatokat fog tartalmazni e hiányosságoknak a tagállamokkal való szoros együttműködés és koordináció keretében, közös kötelezettségvállalások és intézkedések révén történő kezelésére. Információforrásként szolgál majd az európai szemeszter számára is, különösen a munkahelyteremtést és a növekedést elősegítő intézkedések értékelése során.

Milyen előnyöket nyújt a közlemény a polgároknak?

A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy a munka, az oktatás, a vásárlás és a kapcsolattartás terén milyen mértékben függünk a digitális eszközöktől. A digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket azonban nem mindenki tudta ugyanolyan mértékben kiaknázni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló széles körű finanszírozás mellett a közlemény jelzi, hogyan lehet a digitális technológiák felhasználásával beruházni a készségekbe, támogatni a vállalkozásokat és javítani a közszolgáltatásokat.

Hogyan fogják online meghatározni és védeni az online térre kiterjedő alapvető jogoka?

A Bizottság azt javasolja, hogy egy intézményközi nyilatkozatba foglaljanak bele egy sor digitális elvet és jogot. Ez a szociális jogok európai pillérére épülne és kiegészítené azt, így iránymutatással szolgál majd az EU és a tagállamok számára a digitalizáció előnyeit valamennyi polgár számára biztosító digitális szabályok és szabályozások kidolgozásához. Ez a nyilatkozat hangsúlyozná a polgárok alapvető jogait, például a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok és a magánélet védelmét, illetve a különféle, megbízható és átlátható információkhoz való hozzáférést. Emellett a digitális elvek átfogó skálája is tájékoztatná a felhasználókat, és iránymutatást nyújtana a politikai döntéshozóknak és a digitális szolgáltatóknak. Ezek a digitális elvek magukban foglalnák például az internetszolgáltatásokhoz és a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, valamint az emberközpontú algoritmusokra vonatkozó etikai elveket.

A mai közlemény elfogadását a digitális elvekről szóló nyilvános konzultáció követi. E konzultációs időszakot követően a Bizottság hivatalos javaslatot fogad el, amelyet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó megbeszélésekhez és tárgyalásokhoz használnak fel azzal a céllal, hogy közös intézményközi nyilatkozatot fogadjanak el.

A Bizottság már közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) – miért lenne szükség új irányítási mechanizmusra?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) Európa digitális teljesítményére vonatkozó mutatók széles körét foglalja össze, és nyomon követi az uniós tagállamok fejlődését. A DESI azonban nyomonkövetési eszköz, és sem célértékeket, sem irányításukat, sem végrehajtásukat nem határozza meg. Az uniós szintű közös digitális célértékek felhasználhatók annak számszerűsítésére, hogy a tagállamok milyen előrehaladást értek el a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén, és rövid és középtávú jelzéseket adhatnak az ilyen előrelépésre vonatkozóan. A közös digitális célértékek felé tett előrehaladást a DESI-vel együtt a tagállamokra vonatkozó mennyiségi mutatók alapján értékelik és mérik.

Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a globális együttműködés keretében?

A digitális partnerségek előmozdítják az uniós szabályozási normákhoz és szabványokhoz való igazodást vagy konvergenciát, élénkítik a kutatási együttműködést, valamint beruháznak a digitális konnektivitásba és a kialakulóban lévő technológiákba. A partnerségek révén növekednek az „Európa együtt” kezdeményezésekbe történő beruházások, amelyek egyesítik az EU, a tagállamok és a vezető vállalatok, valamint a hasonló gondolkodású partnerek és nemzetközi pénzügyi intézmények erőforrásait. Az EU vezető szerepet kíván vállalni demokratikus partnereinek a globális digitális transzformáció biztonságos, nyitott és felelős megközelítésére vonatkozó közös elképzelések köré szervezésében.

Melyek a következő lépések?

A közlemény elfogadását a célértékekről és az iránytűről folytatott strukturált konzultáció, valamint a digitális elvekről folytatott nyilvános konzultáció követi. E széles körű konzultáció alapján a Bizottság 2021 végéig határozott előrelépést kíván elérni a többi intézménnyel a digitális elvekről szóló nyilatkozattal kapcsolatban, és 2021 harmadik negyedévében javaslatot tesz egy digitális politikai programra, amely működőképessé teszi a digitális iránytűt. Végezetül a Bizottság évenként Eurobarométer felmérést kíván végezni, amelynek célja kifejezetten annak nyomon követése, hogy az európaiak hogyan vélekednek jogaik, értékeik és törekvéseik tiszteletben tartásáról az online térben.”

Forrás:
Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2021. március 9.

Az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió új, hétéves egészségügyi programját

„Az EP elfogadta az EU új hétéves egészségügyi programját, amelynek célja, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek jobban állják a jövőbeli válsághelyzeteket és világjárványokat.

A Parlament 631 szavazattal, 32 ellenében és 34 tartózkodás mellett elfogadta a Tanáccsal kötött erről szóló elvi megállapodást. Az új uniós egészségügyi cselekvési program (EU4Health, azaz „az EU az egészségügyért”) a tagállamok szakpolitikai törekvéseit egészíti ki. Az Unió azokon a területeken kíván nagyobb szerepet vállalni az egészségügyben, ahol az uniós szintű közbenjárás egyértelműen hasznos. Legfőképpen azzal kívánja erősíteni a nemzeti ellátórendszereket, hogy segíti a tagállamok munkájának összehangolását és az adatmegosztást, valamint elérhetőbbé és megfizethetőbbé teszi a gyógyszereket és az orvosi eszközöket.

A több tagországot is érintő egészségügyi veszélyhelyzetek hatékonyabb kezelése
Az EU azért erősíti meg egészségügyi programját, hogy jobban felvértezze az Uniót és a tagállami egészségügyi rendszereket a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szemben. Ez nemcsak járványhelyzetekben segít majd, hanem más, régóta fennálló problémáknak, például a népesség elöregedésének és az egészségi egyenlőtlenségeknek a kezelésében is.
A program többek között a közös európai egészségügyi adattér létrehozásával az egészségügy digitalizálása terén is előrelép. Támogatja a mentális egészség javítását, a rák elleni küzdelmet, és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását többek között a szexuális és reproduktív egészség terén.

A keddi plenáris vitán a képviselők kiemelték az új program szerepét abban, hogy az egészség területén csökkenjenek az egyes tagállamok, vagy társadalmi csoportok közötti különbségek. Üdvözölték, hogy ezentúl a rescEU program készletezésén túl további uniós készleteket halmoznak fel a létfontosságú orvosi berendezésekből és eszközökből, egészségügyi válsághelyzet esetére pedig egészségügyi szakemberek és segítők bevethető csoportját hozzák létre. A teljes vita felvételről itt tekinthető meg.
…
A következő lépések
Miután a Tanács hivatalosan is elfogadta a programról szóló rendeletet, az az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lép. Rendelkezései visszamenőlegesen, 2021. január 1-től alkalmazandók.

Háttér
A Bizottság 2020 májusában – a koronavírus-járvány okozta válságra reagálva – új önálló uniós egészségügyi cselekvési programot terjesztett elő a 2021 és 2027 közötti időszakra. „Az EU az egészségügyért” elnevezésű program célja, hogy az Uniót és a tagállami egészségügyi rendszereket felvértezze a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szemben. A Parlamentnek és a Tanácsnak 2020. december 14-én sikerült kompromisszumra jutnia a javaslatról.”

Forrás:
Zöld utat kapott az EU új egészségügyi cselekvési programja; Európai Parlament; 2021. március 9.
Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0405 – C9-0152/2020 – 2020/0102(COD)); Európai Parlament; 2021. március 9.

Az Európai Bizottság üdvözli „az EU az egészségügyért” program Európai Parlament általi elfogadását

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament ma szavazott „az EU az egészségügyért” programról. Ezzel közelebb kerültünk ahhoz, hogy 5,1 milliárd euró álljon rendelkezésre az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítéséhez és az egészségügyi ágazatbeli innováció előmozdításához. „Az EU az egészségügyért” program jelentős mértékben hozzá fog járulni a Covid19 utáni helyreállításhoz azáltal, hogy egészségesebbé teszi az EU lakosságát, támogatja a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek elleni küzdelmet, és fokozza az EU, mint a leendő erős európai egészségügyi unió felkészültségét és arra való képességét, hogy hatékonyan reagáljon a jövőbeli egészségügyi válságokra.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „A válság mindannyiunkat egyaránt érint, kivétel nélkül. Ugyanakkor a polgárok elvárásai nem álltak arányban az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos korlátozott uniós felelősséggel. A mai megállapodással határozott lépést tettünk e szakadék áthidalására. Megerősítjük a szakpolitikai reagálásunkat azokon a területeken, ahol Európa hagyományosan gyenge vagy korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, így például az egészségügy területén. A ma jóváhagyott új, „az EU az egészségügyért” program az egyik leghatározottabb és legkézzelfoghatóbb válaszunk a Covid19-járványra: immár rendelkezésünkre áll egy egészségügyi eszköz az egészségügyi válság kezelésére.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket mondta: „Új »az EU az egészségügyért« programunk a reziliens és erős európai egészségügyi unió alapja. Ez a válaszunk azokra a hiányosságokra, amelyekre a Covid19-világjárvány rámutatott, valamint arra, hogy sürgősen korszerűsíteni kell az uniós egészségügyi rendszereket. Ma egyértelműen kinyilvánítjuk, hogy a népegészségügy prioritást jelent Európa számára. Készek vagyunk befektetni a válsághelyzetekre való közös felkészülésbe, és készek vagyunk arra, hogy erősebb, reziliensebb és hozzáférhetőbb egészségügyi rendszereket építsünk ki, összhangban azzal, amit polgáraink jogosan várnak el Uniónktól.”

A Bizottság által 2020. május 28-án javasolt „az EU az egészségügyért” program az EU válasza a Covid19-válságra, amely az EU-ban drámai hatást gyakorolt az orvosokra, az egészségügyi dolgozókra, a betegekre és az egészségügyi rendszerekre. Az 5,1 milliárd eurós befektetéssel „az EU az egészségügyért” program pénzügyi értelemben minden idők legnagyobb egészségügyi programjaként uniós tagországoknak, egészségügyi szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek fog finanszírozást nyújtani.

„Az EU az egészségügyért” program célja:

• az egészségügyi rendszerek reziliensebbé tétele a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek – például a COVID-19 – kezelése érdekében, valamint a válságkezelési kapacitások javítása;
• az európai egészségügyi unió megvalósítása a rák elleni küzdelembe, a világjárványokra való jobb felkészültségbe, valamint a gyógyszerek rendelkezésre állásába és az innovációba való beruházás révén; valamint
• a digitális egészségügy és a betegségmegelőzés ösztönzése.

További lépések

A programot most a Tanácsnak kell elfogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen. „Az EU az egészségügyért” program hivatalos elfogadását követően megkezdődik az első 2021. évi munkaprogram megvalósítása.

További információk:

„Az EU az egészségügyért program” finanszírozása

Európai egészségügyi unió”

Forrás:
A Bizottság üdvözli „az EU az egészségügyért” program Európai Parlament általi elfogadását; Európai Bizottság; 2021. március 9.

Az Európai Parlament elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot

„

• A program mintegy 400 milliárd eurónyi beruházást hivatott generálni
• A vállalatok támogatást kapnak a koronaválság túléléséhez
• Kiindulópontot jelent az egyébként nehezen finanszírozható beruházások elindításához

A képviselők kedden jóváhagyták az állami és magánforrásokat mozgósító és a finanszírozáshoz jutást leegyszerűsítő új InvestEU programot.

A Parlament 496 szavazattal, 57 ellenszavazat és 144 tartózkozkodás mellett fogadta el a Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképpen létrejött ideiglenes megállapodást.

Az InvestEU az uniós költségvetésben erre a célra szánt, a jelenlegi árfolyamon számított 26 milliárd euró értékű garanciára támaszkodva 2021 és 2027 között várhatóan 400 milliárd euró beruházást generál majd az Európai Unióban. A 750 milliárd eurós európai helyreállítási csomag részét képező InvestEU a stratégiai, fenntartható és innovatív beruházásokat serkenti. Várhatóan segít orvosolni a piaci hiányosságokat, az optimálistól elmaradó beruházásokat és egyes célágazatok beruházási hiányát.

Fenntartható és stratégiai beruházások

Az InvestEU program célja, hogy az Unióban több stratégiai beruházás induljon a járvány idején elengedhetetlen gyógyszer-, orvosiműszer- és eszközgyártás, valamint az informatikai és kommunikációs technológiák fejlesztése, illetve a komponensek és készülékek gyártása területén.

A program olyan fenntartható projektek finanszírozásához is hozzájárul majd, amelyek igazolhatóan kedvező környezeti, éghajlati és társadalmi hatással járnak. A projektekkel szemben elvárás, hogy semmilyen területen nem okozhatnak jelentős kárt, azaz nem veszélyeztethetik a környezetvédelmi és társadalmi célok teljesülését.

A képviselőknek sikerült elérniük, hogy az InvestEU program igazodjon ahhoz a célkitűzéshez, amely szerint 2027-ig az uniós források legalább 30 százalékát éghajlat-politikai célokra kell fordítani. Ugyanígy elérték, hogy a program a járvány okozta válságot megszenvedő és a fizetésképtelenség határán álló kis- és középvállalkozásokat is támogassa.

További beruházás mintegy 400 milliárd euró értékben

A program által generált, a tervek szerint mintegy 400 milliárd euró értékű beruházás és az uniós garancia az alábbi szakpolitikai célkitűzések között oszlik majd meg:

1. fenntartható infrastruktúra: kb. 38 százalék
2. kutatás, innováció és digitalizáció: 25 százalék
3. kis- és középvállalkozások: kb. 26 százalék
4. szociális beruházás és készségfejlesztés: kb. 11 százalék.

Ezenkívül 375 millió eurót kap az Európai Beruházási Alap, amely szintén részt vesz az InvestEU program végrehajtásában.

José Manuel Fernandes (EPP, Portugália)
„Az Uniónak állami és magánbefektetésekre egyaránt szüksége van ahhoz, hogy gazdaságilag versenyképesebbé és eredményesebbé váljon, és hogy egyes régióinak fejlettségét közelítse egymáshoz. Az InvestEU segítségével még több forrás áll rendelkezésre arra, hogy megvalósuljanak az egyébként elmaradó projektek. Stratégiai ágazatainknak, így például a gyógyszeriparnak, függetlenedniük kell. Segítenünk kell a legtöbbet szenvedett régiókat, az uniós polgároknak pedig jogos az igényük a jó minőségű munkahelyekre és a befektetésekre” – mondta a Költségvetési Bizottság részéről a tárgyalást vezető képviselő a keddi vita során.

Irene Tinagli (S&D, Olaszország)
„További forrásokat irányítottunk át környezetvédelmi célokra, a járványt megsínylő kis- és középvállalkozások támogatására, és elértük, hogy az InvestEU program alkossa a helyreállítási terv magját. Mivel az InvestEU szintén a válságból való kilábalást segíti, ezért összekapcsoltuk a helyreállítási és ellenállóképesség fokozását segítő eszközzel, így a tagállamok a talpraállási programjaik egy részét az InvestEU-n keresztül valósíthatják meg” – mondta a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről a tárgyalást vezető képviselő.
…
A következő lépések

Miután a Tanács hivatalosan is elfogadta a programról szóló rendeletet, az az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon hatályba lép.

További információ
Az elfogadott szöveg itt lesz olvasható (2021.3.9.)
A vita felvételről (2021.3.9.)
A név szerinti szavazás eredményei (2021.3.9.)
Az InvestEU honlapja az EU által támogatott projektek példáival
EP kutatószolgálat: InvestEU – az ESBA az új többéves pénzügyi keretben (angolul)
Jelentéstevő, Költségvetési Bizottság: José Manuel Fernandes (EPP, Portugália)
Jelentéstevő, Gazdasági és Monetáris Bizottság: Irene Tinagli (S&D, Olaszország)”

Forrás:
A Parlament elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot; Európai Parlament; 2021. március 10.
Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0403 – C9-0158/2020 – 2020/0108(COD)); Európai Parlalemnt; 2021. március 9.

A Európai Bizottság üdvözli az InvestEU Európai Parlament általi jóváhagyását

„Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament mai szavazását, amellyel megerősítette az InvestEU-ról 2020 decemberében elért politikai megállapodást. Az InvestEU program meghatározó jelentőségű hosszú távú finanszírozást biztosít az EU számára: magánberuházások bevonása révén előmozdítja a fellendülést és hozzájárul a környezetbarátabb, digitálisabb és reziliensebb európai gazdaság megteremtéséhez.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Az InvestEU-ról szóló mai európai parlamenti szavazás fontos lépés az európai gazdaság helyreállítása felé vezető úton: óriási beruházási és innovációs potenciált szabadít fel, egyúttal munkahelyeket teremt és őriz meg. Ez a program létfontosságú lesz a gazdaság reziliensebbé és fenntarthatóbbá tételének támogatása szempontjából, továbbá egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az uniós finanszírozást egy olyan időszakban, amikor arra a legnagyobb szükség van. Most arra kell összpontosítanunk, hogy az InvestEU a lehető leghamarabb ténylegesen is elérhetővé váljon.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „Legyen bár szó a zöld vagy a digitális átállásról, az innovációs kapacitásunkról vagy a szociális modellünkről, egyértelmű, hogy az elkövetkezendő években mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy felélénkítsük a beruházási tevékenységet Európában. Az InvestEU fontos szerepet fog betölteni ebben. A finanszírozás bevonása és a magánbefektetők érdekeinek az uniós szakpolitikai prioritásokkal való összehangolása révén az InvestEU költséghatékony módon maximalizálja az európai adófizetők pénze által elért hatást.”

Az EU beruházási programja
Az InvestEU program – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikeres végrehajtására építve – az uniós költségvetési garancia révén jelentős magán- és közforrásokat mozgósít a beruházások támogatása és a munkahelyteremtés érdekében. Az uniós szakpolitikákhoz igazodva hosszú távú finanszírozást biztosít és vonz, valamint hozzájárul a mély gazdasági és társadalmi válságból való kilábaláshoz.

Az InvestEU 26,2 milliárd EUR összegű költségvetési garanciával fog rendelkezni, amelyet a többéves pénzügyi keretből és a NextGenerationEU forrásaiból finanszíroznak. Ez alapján az összuniós szinten mozgósítandó teljes beruházás becsült összege várhatóan meghaladja a 372 milliárd EUR-t, amelynek 30%-a éghajlat-politikai célkitűzésekhez fog hozzájárulni.

A program négy szakpolitikai keret köré szerveződik:

1. Fenntartható infrastruktúra
2. Kutatás, innováció és digitalizáció
3. Kis- és középvállalkozások
4. Szociális beruházás és készségfejlesztés

Az erősebb európai értékláncok létrehozására irányuló stratégiai beruházások, valamint a kritikus infrastruktúrákkal és technológiákkal kapcsolatos támogató tevékenységek mind a négy szakpolitikai keretben lehetségesek lesznek. Ezek a beruházások meg fognak felelni az európai gazdaság jövőbeli igényeinek, és elő fogják mozdítani az EU nyitott stratégiai autonómiáját a kulcsfontosságú ágazatokban.

Célkitűzések és kedvezményezettek
Az InvestEU segíteni fogja az EU-t abban, hogy teljesítse a zöld átállás és a digitális átalakulás kettős célkitűzését. Támogatni fogja az európai zöld megállapodást, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességre vonatkozó célját. Az InvestEU emellett célzott méltányos átállási programot is tartalmaz annak érdekében, hogy addicionális beruházásokat generáljon a zöld átállás társadalmi-gazdasági következményei által leginkább érintett régiók támogatása érdekében.

Az InvestEU rendelet lehetővé teszi továbbá tőketámogatás nyújtását azon kkv-k számára, amelyek 2019 óta jelentős kockázatokkal szembesülnek a Covid19-világjárvány okozta válság miatt. Ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a kkv-knak életképes üzleti modellel kell rendelkezniük és hozzá kell járulniuk a hosszú távú uniós szakpolitikai célkitűzésekhez.

A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy az InvestEU-t igénybe vegyék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásához.

Az InvestEU garancia nyitva áll az EBB Csoport és több végrehajtó partner, köztük nemzetközi pénzügyi szervezetek, valamint nemzeti fejlesztési bankok és intézmények előtt is. Ez megkönnyíti a források gyors felhasználását és biztosítja a helyi szintű szereplők bevonását.

Következő lépések
Most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia az elért megállapodást, mielőtt azt az ECOFIN Tanács elnöke és az Európai Parlament elnöke aláírhatná. A rendeletet ezt követően kihirdetik a Hivatalos Lapban, lehetővé téve, hogy három nappal a kihirdetését követően hatályba léphessen. A Bizottság várakozásai szerint a rendelet 2021. április eleji hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárási lépés időben lezárul. A Bizottság és a végrehajtó partnerek véglegesítik a szükséges eljárásokat és megállapodásokat annak érdekében, hogy a vállalkozások és a projektgazdák már az elkövetkező hónapokban elkezdhessék benyújtani pályázataikat.

További információk
Kérdések és válaszok: InvestEU
Az InvestEU honlapja”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az InvestEU Európai Parlament általi jóváhagyását; Európai Bizottság; 2021. március 9.

Megállapodás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó, 33,7 milliárd euró értékű javaslatról

„Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó, 33,7 milliárd euró értékű javaslatról, mely a következő, 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés részét alkotja.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program az európai közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra-hálózatokba irányuló beruházások támogatására jött létre. Támogatni fogja a zöld és digitális kettős átállást azáltal, hogy hozzájárul az európai zöld megállapodás és a digitális évtized ambiciózus célkitűzéseihez.

Segíteni fog a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia céljainak megvalósításában, lefektetve az uniós közlekedési rendszer zöld átállásának és digitális transzformációjának alapjait, növelve e rendszer rezilienciáját a jövőbeli válságokkal szemben. Ennek eredményeként – ahogy azt az európai zöld megállapodás is tartalmazza – 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően. A CEF továbbá kiemelten kezeli az olyan környezetbarát közlekedési módokat, mint a vasút, valamint az alternatív üzemanyagokat használó járművek töltőállomásainak fejlesztését is.

A hatékony és versenyképes belső energiapiac további integrációjával, a határkeresztező hálózatok interoperabilitásának növelésével, valamint a dekarbonizáció és a határokon átnyúló energiaügyi együttműködés elősegítésével az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segíteni fog ambiciózus éghajlat-politikai és energiaügyi célkitűzéseink elérésében. A Bizottság 2020 végi javaslatának megfelelően megerősítést kapnak a felülvizsgált TEN-E szakpolitikai keret prioritásai, és megvalósulhat azon kulcsfontosságú infrastrukturális projektek célzott pénzügyi támogatása, amelyek az EU energiarendszeréhez kapcsolódnak.

A CEF program digitális ága segíteni fogja az innovatív, biztonságos és fenntartható, határokon átnyúló digitális infrastruktúrák fejlesztését és telepítését, lehetővé téve a digitális hálózatok és szolgáltatások virágzását, támogatva Európa 2030-ra vonatkozó vízióját a digitális évtizedben, és a gigabitalapú társadalomra irányuló, 2025-re kitűzött célokra építve. Emellett ellenállóképes, nagy sebességű összeköttetést biztosít majd a főbb közlekedési útvonalak, például a közúti, vasúti, tengeri útvonalak és kikötők esetében. Egyszersmind gyorsabb és reziliensebb összekapcsoltságot tesz lehetővé a polgárok számára az online tanulás, a hatékonyabb digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a távolsági együttműködés lehetőségeinek bővítése érdekében. Mivel a határokon átnyúló digitális konnektivitás kulcsszerepet játszik a gazdasági, társadalmi és területi megosztottság felszámolásában, a CEF digitális ága új finanszírozási eszközként számtalan európai régió, köztük vidéki területek számára kínál új lehetőségeket.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: „Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz központi szerepet játszik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiépítésében, valamint annak környezetkímélőbbé és digitálisabbá tételében. Célja a kritikus fontosságú, határokon átívelő közlekedési összeköttetések létrehozása, a forgalom egyre nagyobb részének vasútra és belvízi utakra való átirányítása, valamint a multimodális integráció fellendítése. Intelligensebb, fenntarthatóbb és a válságokkal szemben ellenállóbb közlekedési rendszerre van szükségünk, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz döntő fontossággal bír ennek megvalósításához.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A fejlett, határokon átnyúló konnektivitás gazdaságunk egyik alapvető pillére, amely elősegíti Európa digitális és zöld átállását a digitális évtized során. A CEF új digitális ága az egyik legfontosabb eszköze lesz a határokon átnyúló optikai és 5G-kapcsolatok támogatásának. Biztosítja, hogy minden polgár és vállalkozás részesülhessen az innovatív digitális szolgáltatásokból, a munkahelyek számának bővítéséből és az új társadalmi és gazdasági lehetőségekből.”

Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „Ez a megállapodás fontos mérföldkövet jelent a klímasemlegesség és a zöld energiarendszer felé vezető úton. A megerősített CEF támogatni fogja a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó felülvizsgált politikákat azáltal, hogy beruház az intelligens és fenntartható, határokon átnyúló infrastruktúrába, és most első ízben ösztönzi a határokon átnyúló megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos új projekteket.”

Következő lépések

Ezt az ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Háttér-információk

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásait elsősorban vissza nem térítendő támogatás formájában ítélik oda, a projekt típusától függő társfinanszírozási arányokkal. A CEF keretében az EU 25,8 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a 2021–2027-es uniós költségvetésből a tagállamok közlekedési projektjeinek társfinanszírozására. A CEF energiaügyi ágából 5,8 milliárd euró fordítható a TEN-E rendelet szerinti közös érdekű projektek, valamint a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek társfinanszírozására. A CEF digitális ága 2 milliárd eurót fektet be az európai konnektivitási infrastruktúrákba, és ösztönözni fogja az 5G (azaz a mobilhálózatok ötödik generációja) helyi közösségek általi kiépítését és elterjedését. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nagymértékben hozzá fog járulni a zöld megállapodás céljainak eléréséhez a zöldebb és fenntarthatóbb transzeurópai közlekedési és energiahálózatok, valamint a digitalizáció előmozdítása érdekében.”

Forrás:
Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó, 33,7 milliárd euró értékű javaslatról; Európai Bizottság; 2021. március 12.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: informális megállapodás az Európai Parlamenttel a 2020 utánra szóló programról

„A Tanács és az Európai Parlament képviseletében tárgyaló felek ideiglenes megállapodásra jutottak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű kiemelt uniós program második alkalommal való meghirdetéséről. A CEF 2.0 keretében folytatódni fog a közlekedés, a digitális gazdaság és az energiaügy területén megvalósuló fontos projektek finanszírozása. A program a 2021 és 2027 közötti időszakra fog szólni, és jelentős, (folyó árakon) összesen 33,71 milliárd EUR összegű költségvetéssel gazdálkodik majd.

Nagyon elégedettek vagyunk a mai napon létrejött ideiglenes megállapodással, mivel az maradéktalanul megfelel az Európai Tanács tavaly júliusi következtetéseiben foglaltaknak. Azáltal, hogy ma sikerült megállapodnunk a Parlamenttel, még a nyári szünet előtt közzé tudjuk tenni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz kapcsolódó első pályázati felhívásokat. E programnak köszönhetően mára jobb közlekedési összeköttetésekkel és energiahálózatokkal, valamint jobb digitális szolgáltatásokkal és konnektivitással rendelkezünk Európában. Ennek a jelentős összegű finanszírozásnak folytatódnia kell, és folytatódni is fog. Ez különösen fontos annak érdekében, hogy felül tudjunk kerekedni a Covid19-járvánnyal összefüggő kihívásokon, és kezelni tudjuk az éghajlatváltozás problémáját.

Ágazatonként az alábbi költségvetés fog rendelkezésre állni (folyó árakon):

• közlekedés: 25,81 milliárd EUR (ezen belül 11,29 milliárd EUR a kohéziós országok számára)
• energia: 5,84 milliárd EUR
• digitális gazdaság: 2,06 milliárd EUR

A közlekedés területén a CEF 2.0 a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése érdekében előmozdítja az összekapcsolt és multimodális hálózatok, valamint a biztonságos mobilitás megvalósítását. Elsőbbséget fog élvezni a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) továbbfejlesztése, kiemelt figyelmet fordítva a hiányzó összeköttetésekre és az uniós hozzáadott értéket képviselő, határokon átnyúló projektekre. Az EU 1,56 milliárd eurót fog a közlekedési költségvetésből a kohéziós országok közötti jelentős vasúti projektekre fordítani.

A CEF 2.0 azt is biztosítani fogja, hogy amikor az infrastruktúrán az Unión belüli katonai mobilitás javítása érdekében változtatnak, az továbbra is egyaránt használható legyen polgári és katonai célokra is. A katonai mobilitás 1,69 milliárd EUR összegű külön költségvetéssel fog rendelkezni a közlekedési kereten belül.

Az energiaágazatban a program célja az, hogy hozzájáruljon a belső energiapiac további integrációjához, a határokon és ágazatokon átívelő hálózatok interoperabilitásához, a dekarbonizáció előmozdításához és az ellátásbiztonság biztosításához. Finanszírozásban részesülhetnek majd a megújulóenergia-termelésre irányuló határokon átnyúló projektek is. Az odaítélési szempontok meghatározásakor az EU figyelembe fogja venni az uniós és a tagállami energia- és éghajlatváltozási tervekkel való összhangot, beleértve az energiahatékonyság elsődlegességének elvét is.

A digitális konnektivitás területén bővült a program célja, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a gazdaság és általában a társadalom digitális transzformációja a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáféréstől függ. A digitális konnektivitás emellett meghatározó tényező a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalása szempontjából is. Egy projekt akkor részesülhet a CEF 2.0-ból nyújtott támogatásban, ha hozzájárul a digitális egységes piachoz és az EU konnektivitási céljaihoz. Elsőbbséget fognak élvezni azok a projektek, amelyek további területi lefedettséget biztosítanak, többek között a háztartások számára.

A CEF 2.0 hangsúlyozza a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák fontosságát az uniós intézkedések hatékonyságának erősítése és a végrehajtási költségek minimalizálása szempontjából. Elő fogja mozdítani az ágazatközi együttműködésen alapuló munkát az olyan területeken, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok.

A program célja továbbá az éghajlati szempontok érvényesítése, figyelembe véve az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásait, például a Párizsi Megállapodást.

A következő lépések
A ma létrejött ideiglenes megállapodást a Tanácsnak még jóvá kell hagynia. A szöveg a következő lépésként a Tanács előkészítő szerveként működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) elé kerül jóváhagyásra.

Amint a Tanács és az Európai Parlament egyaránt elfogadta, a CEF-rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lép. Alkalmazása visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől történik.

• Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése (háttér-információk)
• Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Európai Bizottság)

”

Forrás:
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: informális megállapodás az Európai Parlamenttel a 2020 utánra szóló programról; Európai Unió Tanácsa; 2021. március 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Már elektronikusan is igényelhető a védettségi igazolvány

„A www.magyarorszag.hu weboldalon elektronikusan is benyújtható a védettségi igazolvány cseréje, pótlása iránti kérelem, valamint az ellenanyag-vizsgálaton alapuló védettségi igazolvány iránti kérelem.

A kérelmeket az alábbi linkekre kattintva indíthatja el:

Ellenanyag-vizsgálaton alapuló védettségi igazolvány kiállítása

Védettségi igazolvány cseréje, pótlása

Bővebb információkért látogasson el a magyaroszag.hu oldalra.

Fontos!

Aki megkapta a védőoltást, annak nem kell külön igényelnie az igazolványt, mert azt az állam hivatalból kipostázza.

Igénylésre csak az igazolvány cseréje, pótlása esetében van szükség, illetve az ellenanyag-vizsgálaton alapuló védettség igazolásához.”

Forrás:
Már elektronikusan is igényelhető a védettségi igazolvány; KORMÁNYHIVATALOK; 2021. március 10.

Nyílt adatok – Az Európai Unió saját Föld-figyelő műholdjai (EO), a Copernicus Sentinelek adataihoz bárki hozzáférhet, köszönhetően az EU nyílt adatpolitikájának

„Jelentősen könnyebbé válhat a rögzített hatalmas adatmennyiség feldolgozása.

A Bécsi Műszaki Egyetem vezeti az openEO nevű európai uniós projektet, amelynek keretében interfészt fejlesztettek ki a felhőplatformokhoz. A Földet több száz műhold figyeli a nap 24 órájában. A berendezések állandóan adatokat gyűjtenek, például a klímaváltozásról, a meteorológiáról, a természeti erőforrásokról, az óceánok állapotáról vagy a természeti katasztrófákról. Az Európai Unió saját Föld-figyelő műholdjai (EO), a Copernicus Sentinelek naponta több mint 20 000 gigabájt adatot termelnek és azokhoz bárki hozzáférhet, köszönhetően az EU nyílt adatpolitikájának. Azonban hiába felbecsülhetetlen értékűek ezek az információk, ha akkora adatmennyiségről van szó, amelynek a feldolgozása egyre nehezebb és lassan már nem is lehet észszerűen kezelni.

Wolfgang Wagner egyetemi professzor, az openEO projekt vezetője kifejtette, hogy a Big-EO-adatokat már petabájtokban tárolják és dolgozzák fel. Az egyik megoldást a felhőkörnyezet jelenti. A probléma az, hogy az információgyűjtés túl gyorsan történt. Dr. Matthias Schramm, a projekt koordinátora hozzátette, hogy az új felhőplatformok fejlesztési sebessége megakadályozta egy világszerte elfogadott szabvány kidolgozását, ami műszaki kihívások elé állította a felhasználókat. Ezért az openEO projektpartnerei 2017 és 2020 között új kommunikációs interfészt fejlesztettek ki, amelyek szabványosított hozzáférést biztosítanak az EO-fájlokhoz. Az openEO interfész segítségével a saját számítógépről egységes parancsok küldhetők az adatokat tároló felhőszolgáltatóknak, amelyek ezeket a parancsokat automatikusan olyan szintaxisba ültetik át, amelyet az adott felhőszolgáltató ért.

Dr. Schramm közölte, hogy már vannak openEO-interfészek a Python, az R és a JavaScript programozási nyelvekre. Emellett létrehoztak egy QGIS-kiegészítőt, egy webszerkesztőt és számos mobilalkalmazást, amelyek a felhőplatformokkal kommunikálnak. A szakember rámutatott, hogy az openEO-interfészhez számos európai oldal csatlakozott azért, hogy szabványosított kommunikációt tegyenek lehetővé. Az interfész minden eleme úgy van megalkotva, hogy lehetővé tegye további portálok és programozási nyelvek csatlakozását. Az első tesztek alapján az interfész nagyon jól működik.

2014 óta szuperszámítógéppel is segítik a Sentinel-1A műhold munkáját és Bécsben létrehozták azt a központot, amelyben a műhold által rögzített képeket őrzik. ”

Forrás:
Műholdas adatokhoz férhet majd hozzá mindenki; SG.hu; 2021. március 13.
openEO

Informatika, távközlés, technika

Elkezdődhet a győri és pécsi Tudományos és Innovációs Parkok kialakítása

„Mintegy 60 milliárd forint támogatással indul a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem területén létesülő Tudományos és Innovációs Parkok kialakítása. A fejlesztések célja, hogy erősítsék az egyetemek vállalkozási-ipari kapcsolatait, térségi gazdaságfejlesztési szerepét, a korszerű, gyakorlatorientált képzések bázisaiként támogassák a diplomás fiatalok elhelyezkedését – jelentette be Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.

A tudományos és innovációs parkok egyetemekhez kapcsolódva, tudományterületi fókuszokkal jönnek létre, az adott felsőoktatási intézmény vagy a térség erősségeihez igazodva. A Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem több mint 30-30 milliárd forintból kezdheti meg saját létesítményei előkészítését és megvalósítását. Az országos Tudományos és Innovációs Park hálózat létrehozása Magyarország innovációs teljesítményének és versenyképességének növeléséhez szükséges egyetemi, kutatás-fejlesztési és vállalati ökoszisztéma megteremtését eredményezi részben az ösztönző közeget biztosító infrastruktúra kiépítésével.

A kormány célja az alkalmazott kutatásokon alapuló, komplex üzleti tevékenységek erősítése, a magántőke bevonása az egyetemek köré szerveződött, az intézményekkel közös konzorciumok által finanszírozott vállalkozásokba, fejlesztésekbe. A tudományos és innovációs parkokban kialakuló környezet a kezdeményezések, ötletek valóra váltása szempontjából legnagyobb kockázattal bíró, ún. induló szakaszban is hathatós támogatást nyújt.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felsőoktatási intézményekben fellelhető jelentős tudásvagyon hasznosulását annak érdekében szorgalmazza, hogy tudósaink eredményei hazánkból indulva kikerüljenek a globális piacra. A beruházásoknak köszönhetően több exportképes hazai termék találhat utat a külföldi vevőkhöz, miközben kiemelt bérezést kínáló munkahelyek létesülhetnek, a magyar kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet vállalhatnak az ipari értékláncokban” – emelte ki Bódis József.

A győri tudományos és innovációs park az egyetem, a kutatóintézetek és technológia-orientált vállalatok együttműködésének ösztönzésével segíti Győr és a nyugat-magyarországi kiemelt gazdasági övezet pozícionálását a tudásalapú gazdaságban. Serkenti az egyetem és vállalkozások közötti kommunikációt, spin-off és start-up vállalatok létrehozását, a technológia-transzfert, a gyakorlatorientált képzést, elősegítve a piacvezérelt kutatásokat. A Pécsett létrejövő tudományos és innovációs park célja, hogy az egyetem tudásbázisán magas beruházási és foglalkoztatási potenciállal rendelkező, innovatív tudásra és technológiákra alapozó iparágakban működő vállalatok letelepítését készítse elő kapcsolódó magas színvonalú kiszolgáló és szolgáltató funkciók kialakításával.

A tudományos és innovációs parkok támogatása a magyar felsőoktatásban megkezdett történelmi léptékű fejlesztések része. Az intézmények, képzések korszerűsítésére szánt 1509 milliárd forintból a tervek szerint 382 milliárd forint hasznosul majd a tudományos és innovációs parkok és nemzeti laboratóriumok létrehozásában. Az egyetemi beruházások esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen, Magyarország regionális tudásközponttá váljon.”

Forrás:
Elkezdődhet a győri és pécsi Tudományos és Innovációs Parkok kialakítása; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. március 13.

Ingyenes internet az általános iskolák tanulóinak és pedagógusainak is

„„A kormány minden lehetséges eszközzel támogatja a magyar családokat, hogy minél kevesebb terhet okozzon nekik a járványhelyzet” – közölte Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, ennek érdekében tették elérhetővé tavaly ősszel a középiskolás tanulók és pedagógusok számára az ingyenes internetet, és ezért bővítettek ki most a lehetőséget az alapfokú köznevelési intézmények összesen közel 800 ezer diákjára és tanárára is.

A kormány 2020. novemberében tette ingyenessé a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásokat a digitális munkarendre átállt középiskolai pedagógusok és tanulók számára a veszélyhelyzet idejére. A szolgáltatásra jogosultak, azaz az előfizetéssel rendelkező pedagógusok, diákok vagy a szüleik a szolgáltatóknál jelezhették a díjmentes lehetőség iránti igényüket.

A koronavírus-járvány harmadik hullámának megérkezésével, a fertőzés terjedésének lassítása érdekében újabb veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése vált szükségessé. A kormány elrendelte a digitális munkarendre történő átállást az alapfokú oktatást folytató intézményekben is. A családok terheinek enyhítése céljából 2021. márciusára ingyenessé tették a helyhez kötött internet hozzáférést az alapfokú köznevelési intézmények tanulói, pedagógusai számára. A középfokú köznevelésben és a szakképzésben résztvevők régebben fennálló kedvezményét pedig újabb 30 nappal hosszabbították meg.

Schanda Tamás kifejtette: az alapfokú intézményekre kiterjesztett ingyenes internet mintegy 720 ezer tanuló és további 75 ezer pedagógus számára jelent könnyebbséget, mintegy fél milliárd forintot hagy családjaiknál. A kedvezményre jogosult előfizetők egyéni szolgáltatójuknál kezdeményezhetik a szolgáltatási díj jóváírását.”

Forrás:
Ingyenes internet az általános iskolák tanulóinak és pedagógusainak is; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. március 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 16.

„Puha hatalom/Soft power” – a nemzetközi befolyás hullámvasútja

A koronavírus-járvány megváltoztatta a vezető hatalmak viszonylagos helyzetét a befolyásukat mérő skálán.

A Brand Finance nemrégiben jelentette meg Global Soft Power Indexjének második kiadását, amely megkísérli az országok rangsorolását nemzetközi vonzerő és hírnév szerint. A rangsor erősen Joseph Nye amerikai politológus gondolatait veszi alapul, aki 1990-ben kitalálta a „puha hatalom” kifejezést.

Az indexet egy virtuális csúcstalálkozón, február 25-én tették közzé, és olyan vendégek voltak jelen virtuálisan, mint maga Joseph Nye, valamint Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter. A résztvevőket arra kérték, hogy osszák meg véleményüket a globális puha erő dinamikájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint arról, hogy a folyamatban lévő COVID-19 járvány hogyan befolyásolja ezeket a fejleményeket.

Az index három fő értékelési terület – tudatosság és az ismertség, általános befolyás, általános hírnév – alapján hét „puha hatalmi pillérrel” párosítva 100 országot rangsorol. Ez a hét pillér a következő: az üzlet és a kereskedelem; kormányzás; nemzetközi kapcsolatok; kultúra és örökség; média és kommunikáció; oktatás és tudomány; és emberek és értékek. Ezenkívül az index idei változata tartalmazott egy olyan kategóriát, amely értékelte a nemzetek „teljesítményét a COVID-19-járvány kezelésében”, ezt a szempontot az idei csúcstalálkozón egyhangúlag el is ismerték.

Ezeket az objektív mutatókat alátámasztva az index 102 ország 75 000 válaszadójának szubjektív véleményét is magában foglalja, amelyet tovább erősít a puha hatalommal kapcsolatos tudományágak 778 szakértőjének véleménye.
A tavalyi indexben a dobogót az Egyesült Államok foglalta el (amely az első helyen végzett az indexben), ezt követte Németország (második) és az Egyesült Királyság (harmadik). Gyors előrelépés egy évvel, és az Egyesült Államok most az ötödik helyre esett vissza, az egyik legnagyobb esést tapasztalva a legjobb tízben, miközben Németország feljebb lépett az első helyre, az Egyesült Királyság pedig stabilan a harmadik helyen áll. Számos európai ország is kiemelkedő helyet szerzett, köztük Svájc (ötödik), Franciaország (hatodik) és Svédország (kilencedik), míg Kanada a negyedik és Ausztrália a 10., kisebb eltérésekkel a tavalyi évhez képest.

De mi a helyzet az ázsiai hatalmakkal, például Kínával, amelynek viharos éve volt nemcsak a járvány miatt, hanem az Egyesült Államokkal kibontakozó konfliktusa miatt is?

Kína a 2020-as ötödik helyről 2021-ben a nyolcadik helyre esett vissza. Japán a negyedik helyről a második helyre emelkedett. Dél-Korea is javított helyzetén, a 14. helyről a 11. helyre ugrott. Északkelet-Ázsián túl Szingapúr és Thaiföld stabilan maradt a 20., illetve a 33. pozícióban, míg India több helyet csökkent a 36. helyre, éppen Malajzia (39.) és Indonézia (45.) előtt. Vietnam – valószínűleg a pandémia hatékony kezelésének köszönhetően – az index 47. helyére emelkedett. A Fülöp-szigetek nem sokkal lemaradt, de rosszabb, mint az előző évben, az 53. helyen áll. A legnagyobb esést Mianmar látta, több mint 30 hellyel a 90. pozícióba süllyedve, és ez valószínűleg még a katonai hatalomátvétel előtt történt.

Kína visszaesését a pandémia kezdeti, zűrzavaros kezelésével magyarázták, és vannak kétségek az átláthatósággal kapcsolatban is. A hátrányok ellenére Kína hírneve a fejlődő világ bizonyos területein (azaz Közel-Keleten és Afrikában) még mindig „átlagos”, sőt magas. Az ország a tudomány és az oktatás, valamint az üzleti és kereskedelem területén is növelte befolyását.

Habár a COVID-19-hez kapcsolódó bizonytalanságok továbbra is fennállnak, azok az országok, amelyeknek először sikerül visszatérniük a „normalitáshoz”, nemcsak ennek az eredménynek az ország hírnevét növelő előnyeit élvezhetik, hanem a járvány okozta nehézségekkel küzdő országokat megsegítve tovább növelhetik befolyásukat. A kínai oltásdiplomácia markáns példája ennek az iránynak. Mások is követhetik ezt az utat, de jobban teszik, ha sietnek ezzel a lépéssel.

Az indexhez csatolt teljes jelentés tartozik, amelyben a legjelentősebb változásokat és tendenciákat tárgyalják, az egyes kiválasztott országok elemzésével együtt.
The Ups and Downs of Soft Power in the Asia-Pacific; Daniele Carminati; The Diplomat; 2021. március 15.
Global Soft Power Index; Brandirectory; 2021

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 8-március 12.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

K2091 IT infrastruktúra üzemeltetés támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.07.
Nagyvállalati adatközponti infrastruktúra üzemeltetés támogatása, valamint fix mennyiségként 266 mérnökóra konzultációs és fejlesztési szolgáltatások teljesítése.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.17.
Lásd bővebben

Microsoft szoftverek, megoldások – MSEK kormányzat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/47
Közzététel dátuma: 2021.03.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes árlistáját a műszaki leírás szerinti 3971 db katalógus-sor képezi. A 3971 db katalógus sor szerinti termékek, összesen 1041 db – úgynevezett – kedvezménycsoportba kerültek besorolásra.
Keretösszeg: nettó 120.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgál
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/48
Közzététel dátuma: 2021.03.10.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, melynek tárgya „Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében a Lechner Nonprofit Kft. részére”
Mennyiség: A DBR-ben tervezetten a Lechner Nonprofit Kft. saját bevételi forrásból és hazai költségvetési támogatásból nettó 50.000.000,- Ft.
Lásd bővebben

Notebookok és monitorok beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/48
Közzététel dátuma: 2021.03.10.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.08.
Adásvételi szerződések melyek tárgyai notebookok és monitorok szállítása Fővárosi Vízművek Zrt. részére. 110 notebook, és 50 monitor.
Lásd bővebben

Adatközponti rack rendszer és tartozékai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/49
Közzététel dátuma: 2021.03.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.28.
Ajánlatkérő informatikai rendszereinek elhelyezéséhez szükséges adatközponti rack rendszer és tartozékainak beszerzése
Lásd bővebben

Informatika 5 részterületre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/50
Közzététel dátuma: 2021.03.12.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.12.
„Adásvételi szerződés – Szerver szoftverek, szünetmentes tápegységek, könyvtári szoftver és kiberfizikai informatikai eszközök, valamint informatikai eszközök beszerzésére – a Széchenyi István Egyetemen (5 részterület)”
Lásd bővebben

Vezetés szimulátor (DIL rendszer) beszerzése -AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/50
Közzététel dátuma: 2021.03.12.
Ajánlatkérő: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.09.
Driver in the Loop (DIL) rendszer (mennyiség: 1 db).
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárás eredményeképpen zalaegerszegi telephelyére kíván beszerezni 1 db ipari és tudományos kutatási színvonalú és pontosságú DIL rendszert. A rendszer feladata közúti gépjárművek (elsősorban személygépjárművek) viselkedésének és a vezetési környezet szimulációja (közút- és versenypálya, más járművek, közlekedési események, gyalogosok) a vezető (járművezető személy és a vezetést támogató rendszerek, önvezető rendszerek, modellezett járművezető személy) döntéseinek megfelelően, a gépjármű viselkedésének, a vezetési környezet és a vezető közötti folyamatos, valós időben zajló és kölcsönös adatkommunikációval-szimulációval.
Lásd bővebben

Infrastruktúra rendszerek üzemeltetése, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/50
Közzététel dátuma: 2021.03.12.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.09.
1. rész Microsoft infrastruktúra szolgáltatások támogatása, 2. rész Alapinfrastruktúra rendszerek támogatása, 3. rész IT biztonsági rendszerek üzemeltetés támogatási feladatainak ellátása, 4. rész Hálózati és hálózatbiztonsági rendszerek támogatása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

NEPTUN GR-HR modulok és terméktámogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 571.718.400,- Ft
Lásd bővebben

Levelezőrendszer licence megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: USER RENDSZERHÁZ Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
550 db HCL CEO COMMUNICATIONS USER ANNUAL SW S&S RNWL
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.171.400,- Ft
Lásd bővebben

Különféle informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárás eredményeként informatikai eszközök beszerzését kívánja megvalósítani az alábbiak szerint: I. rész: Szerverek és munkaállomások (8 tétel), II. rész: Laptopok és informatikai kiegészítők (60 tétel)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.446.600,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – NFK Űrfelvételek 1. időablak
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/46
Közzététel dátuma: 2021.03.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes ajánlattevő: Airbus DS Geo Hungary Kft.
Magyarország teljes területére vonatkozó multispektrális űrfelvételek szállítása 2020.04.20 – 2020.06.10 közötti időablak szerint. Az űrfelvételek készítésének Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.938.975,- Ft
Lásd bővebben

IDOL support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/47
Közzététel dátuma: 2021.03.09.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.180.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2. és 3. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/47
Közzététel dátuma: 2021.03.09.
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
51 db számítógép (IT); 46 db monitor; 15 db notebook; 40 db nyomtató; 10 db projektor; 6 db HDD és 52 db pendrive; valamint Windows 10 Pro operációs rendszerek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.734.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/47
Közzététel dátuma: 2021.03.09.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Networker Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés tárgya két darab egységes, katasztrófa- és veszélyhelyzetekben alkalmazandó konténer kifejlesztéséhez szükséges infokommunikációs eszközpark. A beszerzendő eszközöket Ajánlatkérő K+F projektben kívánja felhasználni és szabványos 20’ ISO konténerbe kívánja beépíteni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 152.375.014,- Ft
Lásd bővebben

Varonis licencek … (KBF/014/2021) eredmény táj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/48
Közzététel dátuma: 2021.03.10.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Dot Consulting-Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Varonis DatAdvantage vagy azzal egyenértékű licenc-előfizetések és a hozzájuk kapcsolódó gyártói támogatás beszerzése és a meglévő licencek gyártói támogatásának megújítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.698.620,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/48
Ajánlatkérő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Zengo Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Színháztörténeti digitális installáció beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.386.000,- Ft
Lásd bővebben

EH-MNV- Poszeidon EKEIDR Rendszer 3.0
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/49
Közzététel dátuma: 2021.03.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer jogkövetése, verziókövetése, supportja és fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.400.000,- Ft
Lásd bővebben

MVP- Smart Grid II. ütem tervezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/49
Közzététel dátuma: 2021.03.11.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Energia ESCO Kft.
Nyertes ajánlattevő: Menton Energy Group Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Modern Városok Program keretében a „Békéscsaba Smart Grid rendszer kialakítása II. ütem” Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, engedélyes és kiviteli tervdokumentáció elkészítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 138.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Mentőszoftver gyártói támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/49
Közzététel dátuma: 2021.03.11.
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A meglévő Arcserve mentési megoldásához tartozó szoftver (azaz Mentőszoftver) gyártói támogatásának megújítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 106.768.640,- Ft
Lásd bővebben

Okmányvizsgáló és archiváló eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/50
Közzététel dátuma: 2021.03.12.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: „SCORPIO” Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: Félprofesszionális komplex okmányvizsgáló és archiváló berendezés, mennyiség: 22 db
2. rész: Professzionális komplex okmányvizsgáló és archiváló berendezés, mennyiség: 1 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 260.434.110,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Új szakpolitikai eszközök (Policy 2.0) – mi működött a járványkezelésben, és mi nem?

„David Osimo, a Lisbon Council kutatási igazgatója a brüsszeli központú nemzetközi nonprofit agytröszt honlapján tette közzé rövid értékelését arról, hogy a „Policy 2.0”-nak is nevezett újszerű szakpolitikai módszerek – amelyek széleskörű terjedését a Lisbon Council is gyakran szorgalmazta – mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat a COVID-19 világjárvány kezelésében. (Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why). A szerző, David Osimo az értékelés tárgyát képező új szakpolitikai eszközök kifejlesztésében az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogramja (FP7) társalapítójaként vett részt. Mint bevezető gondolataiban utal rá, a XXI. században a szakpolitika-formálóknak radikálisan új kihívásokkal kellett és kell megküzdeniük. A problémák kevésbé lineárisak és kevésbé előrejelezhetők, mint korábban, annál inkább rendszerszintűek és összetettek. A 9/11, a klímaváltozás, a pénzügyi világválság vagy napjaink járványhelyzete mind olyan „fekete hattyú” jelenség, amelyekkel a kormányoknak világszerte meg kell küzdeniük. („Feket hattyú” jelenségnek nevezi a szakirodalom Nassim Nicholas Taleb nyomán az olyan csekély valószínűségű, ám nagyhatású eseményeket, amelyeknek előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki és legfeljebb utólag magyarázhatók valamiféle törvényszerűséggel – szerk.) Ezekre az eseményekre általánosítani lehet Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke megállapítását a 2008-as pénzügyi világválsággal kapcsolatban: a rendelkezésre álló modellek kevés segítséget nyújtottak a megoldásban, a hagyományos eszközök cserben hagyták a szakpolitika-formálókat.

A kutatók mindezek miatt fejlesztették ki új eszköztárukat az összetett, egymáshoz szorosan kapcsolódó részekből álló, nemlineáris világ változó igényeihez igazodva. A „Policy 2.0” olyan új szakpolitikai eszközöket foglal magába, mint a szakpolitikai modellezés, a nyílt közadatok, a vizuális elemzés, az együttműködő kormányzás, a laikus tudomány (citizen science) vagy a viselkedési közgazdaságtan (behavioral economics). Ezek az új eszközök kapcsolódnak ahhoz az új szakpolitikai ciklushoz, amely a probléma-elemzés, a szakpolitikai tervezés, a megvalósítás és az értékelés egymáshoz iteratív módon kapcsolódó szakaszaiból áll. Egy szakpolitikai koncepció ugyanakkor mit sem ér az eredmények értékelése és bizonyítékok nélkül. Ezért teszi fel a kérdést a szerző, hogy vajon hogyan vizsgáztak ezek az eszközök a járványkezelésben. Nézzük sorba.

• Szakpolitikai modellezés – ami elemzési keretrendszerként a döntések várható hatásának előrejelzését és a tényezők egymás közötti kölcsönhatását szimulálja – a járványkezelés során a figyelem középpontjába került, megerősítve fontosságát a döntéshozatal szakpolitikai előkészítésében. Segítséget jelentett a lezárásokról vagy lazításokról szóló kormányzati döntésekhez, alkalmazása ugyanakkor korlátozott volt. Egy különböző országokban 28 járványkezelési modellt vizsgáló tanulmány megállapítja, hogy a kormányzatok inkább hagyományos eszközökkel küzdöttek a járvánnyal, mint a bizonytalanságokat elvileg legjobban kezelő új modellezési eszközökkel. Ezzel együtt a rendszertudomány fogalmai kiemelt jelentőséghez jutottak, és a kommunikációban is széles körben terjedtek el.
• Nyílt közadatok – a közadatok nyílttá tétele magában hordozta új szolgáltatások kiépítésének lehetőségének ígéretét a polgárok és vállalkozások számára, ezzel együtt a közigazgatás elszámoltathatóságát is. A járvány megmutatta és megerősítette ennek fontosságát azzal, hogy a civilek is elemezhessék a fejleményeket. Különböző szakterületek és tudományágak elemzői százával osztották meg elemzéseiket és előrejelzéseiket a világhálón, többen közülük széles körben is ismertté váltak. Ez természetesen némi kommunikációs „zajhoz” is vezetett (infodemic), de alapvetően a bizalom és a konszenzus erősítésének eszköze volt. Ugyanakkor a közigazgatás részéről korántsem ment minden zökkenőmentesen: gyakran alacsony minőségben (pl. pdf-formátumban), késésekkel vagy hiányosan adták közre az adatokat. A legtöbb esetben korábban csekély kereslet volt kifinomult adat-közzétételi megoldások iránt, ugyanakkor ezeknek különösen jelentős szerepük van a kulcsfontosságú adatok széleskörű megosztásában. Szakértők szerint a tudomány kinyílásának trendje drámaian és visszafordíthatatlanul felgyorsult az elmúlt évben, amit többek közt a www.covid19dataportal.org oldal is fémjelez, lehetővé téve a magas színvonalú adatmegosztást tudományos kutatások céljára.
• Vizuális elemzés – a multidiszciplináris kihívások megválaszolásának és összetett szakpolitikai kérdések jobb megértésének ígéretével a vizualizáció az elemzési munka részévé lett, és nem csak a folyamat végén jelent meg. A nyílt adatokra építve a vizuális elemzési módszerek népszerűsége drámai megnőtt. A vizualizációhoz kapcsolódó viták is széleskörűek lettek. Abban, hogy abszolút vagy relatív számokat ábrázoljanak, vagy hogy lineáris vagy logaritmikus grafikonokat alkalmazzanak, sokszor adott országok egymás közötti versengése is közrejátszott. A szerző a „legmenőbb” vizualizációk példájaként említi a Financial Times koronavírus-nyomkövető oldalát.
• Együttműködő kormányzás – a polgárok ezrei tudásának becsatornázásával a szakpolitikák és közszolgáltatások javítását ígérő új szakpolitikai eszköz a vártnál kevésbé használhatónak és kevésbé hatékonynak bizonyult. A közigazgatás a gyakorlatban ritkán használta a polgárok döntéshozatalba és szolgáltatás-tervezésbe való bevonását szolgáló módszereket. A zárásokról és nyitásokról szóló döntések zárt bizottságokban, felülről vezérelve születtek meg. Néhány egyedi kivétel volt ugyan (pl. Milánó városában), de az ilyen kezdeményezéseknek korlátozott hatása és láthatósága volt. Ami a közszolgáltatások társ-tervezését illeti, vészhelyzetekben egyszerűen nincs idő prototípusok tesztelésére vagy fókuszcsoportos vizsgálatokra. Másfelől jól láthatóvá vált a közszolgáltatás-fejlesztésbe való befektetések lehetséges hasznos iránya: jól használható, interoperábilis és elemekből összerakható szolgáltatások, amelyek gyorsan telepíthetők; weboldal-minták, amelyek világos és konzisztens üzeneteket közvetítenek különböző oldalakon; és mindenek előtt olyan agilis csapatok, amelyek képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. Ez a „csendes” szolgáltatástervezés különösen hasznos volt Németországban az önfoglalkoztatók gyorssegélyének eljuttatása során vagy a brit kommunikációs kampányban. Ezzel szemben a nehezen használható interfészek, az adat-silók, az összetett folyamatok és a bürokratikus zsargon leküzdhetetlen akadályokat jelenthetnek a polgárok számára vészhelyzet esetén, amikor a digitális kommunikáció marad az egyetlen elérhető csatorna.
• Laikus tudomány – a kapcsolódó ígéret szerint minden polgárt közös megállapodással adatforrássá tesz összetett folyamatok valós idejű nyomonkövetésére az okoseszközök érzékelőire és a tárgyak internetére, valamint a használt applikációikra támaszkodva. A járványidőszak kezdetén nagy várakozások voltak a digitális nyomkövető alkalmazások felé, amelyek lehetővé teszik a fertőzések valós idejű monitorozását. Ezek azonban többnyire csalódást okoztak. A polgárok vonakodtak telepíteni ezeket, és a nyomkövetés is sokkal bonyolultabbnak tűnt, mint kezdetben gondolták. A technológiák és a magánélet védelmével kapcsolatos nagy vitákat igen korlátozott hatású történések követték. Mint a szerző fogalmaz: sok hűhó semmiért.
• Viselkedési közgazdaságtan – a más néven „ösztökéléselmélet” (nudge) valószínűleg az új szakpolitikai eszközök legnagyobb kudarca volt a járványkezelés során. Ígérete szerint a hagyományos ösztönzők (mint a közfinanszírozás) és szankciók (szabályozási eszközök) helyett a szakpolitikai célokat az embereket „ösztökélésével” és befolyásolással igyekezett volna a kívánatos eredmények felé terelni. A valóságban ezek a puha ösztönzők nem lettek hatékony alternatívái a kemény lezárásoknak. Ami különösen rossz megvilágításba helyezte ezt a megközelítést, az az Egyesült Királyság kezdeti laza gyakorlata volt a járvány első hónapjaiban.

A gyakorlatban három tényező emelkedett ki fontosságánál fogva a tekintetben, hogy az eszközök sikerhez vagy kudarchoz vezettek: az érettség, az intézmények és a vezetés. Először is, a Policy 2.0 több eszköze is nem bizonyult eléggé érettnek arra, hogy ilyen extrém válsághelyzetekben használni lehessen. Másodszor, az új és kifinomult eszközök nem helyettesíthetik a funkcionális intézményeket, a jól tervezett folyamatokat és a jó minőségű referencia-adatokat. A szoftverek segítséget jelenthetnek, de csak ha jó hardverekre és infrastruktúrára támaszkodhatnak. És végül, az egyik legnagyobb tanulság, hogy ilyen mértékű kihívásokra nincs csodafegyver – csak úgy lehet megoldani őket, ha különböző megoldásokat próbálunk ki és ezeket egyensúlyban tartjuk. A kudarctörténetek mögött többnyire egy adott modellre, egy szakpolitikai eszközre, egy tudományos elméletre vagy egy nagytekintélyű személyre való túlzott támaszkodás húzódott. A közösségi immunitásra alapozott döntések sem támaszkodhatnak bizonyítatlan elméleti állításokra, egyes szakértők iránti túlzott bizalomra vagy korlátozott adatbázisra építő modellekre. Az egyes eszközök használhatóságát nem csak az önmagában vett jellemzőik határozzák meg, hanem az is, hogy van-e kellő intézményi kapacitás ezek megfelelő és arányos, bizonyítékon alapuló használatára.”

Forrás:
Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why; David Osimo; The Lisbon Council; 2021. március 8.

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs technikái és gyakorlatai.

Ahhoz, hogy ez a koordináció bármilyen szervezetben és „fizikailag szervezett terekben” egyaránt megfelelő módon működhessen, tudásfolyamatokra és tudástartalmakra van szükség, amelynek megújulása igazodik a környezet változásaihoz. A tudás mobilizálható és rekombinálható a kormányzásban résztvevők tapasztalatai vagy bizonyos kérdéskörök külső szakértői révén. S természetesen a megfelelő tudás birtokában megvalósuló kormányzási gyakorlat részben magára a tudásteremtésre és tudáshasználatra is irányulhat: ezt hívjuk tudáskormányzásnak (knowledge governance).

Abból, hogy minden érintett elismeri: a tudás a kormányzás nélkülözhetetlen erőforrása és előfeltétele, korántsem következik, hogy erre aranyszabályként tekintene maga a kormányzási gyakorlat (elég, ha csak a közszférára vagy a közigazgatásra gondolunk). S bár a tudásnak nagy hangsúlyt adni jellegzetes elemzői pozíció, még ez sem elég ahhoz, hogy önálló kutatás és vizsgálódás tárgyává válnának a kormányzást támogató tudás lényegi aspektusai. Nagyon nehéz termelődik meg a tudásra vonatkozó tudás.

Ezt a hiányt hivatott részben pótolni e tanulmánykötet, amely több témakör köré rendezi a tárgyát. Számos szerző foglalkozik a kormányzást támogató tudás elérhetőségével, irányításával (control), torzulásával és torzításával (a tartalom manipulálása és a tudás interpretációja). Áttekintik a kormányzást támogató tudások különböző típusait, és nagy hangsúlyt szentelnek a tudásgazdák, a tudások sokféle hordozóinak legitimációja közti különbségeknek.

A kulcshelyzetbe kerülő tudásoknak a személyes tapasztalat és a szakértői kompetenciák mellett a tudományos üzemek az alapvető forrásai. A kormányzással (vezetéssel, szervezéssel, irányítással, döntéssel) általában foglalkozó, jellemzően gazdaság-és társadalomtudományi beágyazású tudástermelés mellett a közszférában az ágazati-és szakpolitikák nyersanyagát jelentő tudományos tudásnak van nagy jelentősége. Nico Stehr a klímapolitika példáján mutatja be, mennyire nélkülözhetetlen a hatékonyságához a tudományos input. Ortwin Renn eközben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás sem tud válaszolni minden kérdésre. Hiszen a tudomány is termelhet ambivalens, bizonytalan ismereteket, s a kollektív cselekvés problémáinak csak némely vonatkozásaira érzékeny. A kiinduló pozíció tehát csakis a kockázatok megfelelő kezelése lehet. A kockázatok kormányzása (risk governance) egy olyan szakadatlan tanulási folyamat, amit a feldolgozó rendszerekbe újonnan belépő tudások és az azokból fakadó újraértékelési szükségletek táplálnak. Renn röviden ismerteti, hogyan tett ebbe az irányba nagy lépést a részletes ajánlásokat kidolgozó, genfi székhelyű Nemzetközi Kockázatkormányzási Tanács (International Risk Governance Council).[1]

Számos további tanulmányt hivatkozhatnánk még a kötetből, amelyek közös jellemzője, hogy nem a tudás központi, megkülönböztetett szerepéről prédikálnak napjaink politikai, gazdasági és társadalmi életének különböző szervezeti színterein. Ehelyett olyan, tipikus problémákra mutatnak rá, amelyek okát a nem megfelelő tudástartalmakban és tudásfolyamatokban kell keresni.
—
[1] http://www.irgc.orgNem összetévesztendő a Lausanne-i székhelyű International Risk Governance Centerrel https://www.epfl.ch/research/domains/irgc/”

Forrás:
Kormányzást támogató tudás; Z. Karvalics László; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2021. március 14.
Az ismertetett könyv adatai:
Knowledge for Governance; Johannes Glückler, Gary Herrigel, Michael Handke; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; Springer; 2020

Az elektronikus aláírások fejlődése, jellemzői és ezek mérhetősége a közigazgatásban

„…A kutatás során a digitális aláírásra, az elektronikus aláírásra és az elektronikus hitelességre vonatkozó eredményeket és követelményeket tekintettem át, amelyből absztrakciót alkalmazva definiáltam az értékelés alapjául szolgáló dimenziókat. Tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírás nem műszaki fogalom, ellenben műszaki tartalomból lett társadalmi szinten definiálva, a technológiák társadalmi beágyazódásához szükséges mechanizmusokat is elemeztem, a releváns jogi háttérrel és társadalmi konstrukciókkal együtt. Az elektronikus aláírás térben és időben történő változásait és a változások kölcsönhatásait megvizsgálva eljutottam az elektronikus aláírás ontogenezisének értelmezéséhez.

A kutatás fő módszereként a modellalkotást választottam. A modellben megjelenítettem az elektronikus aláírások mérhető attribútumaként fellelhető elemeket, kategorizáltam ezeket és megvizsgáltam ortogonalitásukat és az egymástól való függőségüket is. A modellt ezt követően alkalmaztam empirikus mintákra és következtetéseket vontam le a modell kimenetének értékeléséből. Állításom szerint minden elektronikus aláírás jellemezhető egyetlen egy helyesen megválasztott modellben, tekintet nélkül annak keletkezési helyére időbeli, földrajzi és társadalmi értelemben egyaránt. A kapott eredményekből kidolgozott klaszterek segítésével a modell eredményeinek alkalmazhatóságára adtam példát.

Külön fejezetben elemzem a kézírásos aláírás és a digitális aláírás emelt biztonsági szintű alkalmazhatóságát, a jogszabályi háttér és következményeinek bemutatásával, ami elvezet a fokozott biztonságú biometrikus elektronikus aláírás fogalmának létrejöttéhez. A fogalom létezésének szükségszerűségét dedukcióval, a fogalom gyakorlati tartalommal való kitölthetőségét pedig egy prototípus empirikus leírásával támasztom alá.

A társadalmi integráció és az innovációk elterjedése vizsgálatához a technológiai innovációk társadalmi használatához szükséges tudást és annak potenciális elterjedési mechanizmusait is bemutatom, a digitális tanúsítványok magyar elektronikus társadalomban való penetrációjának valós adatokon nyugvó elemzésével és az adatokból való konzekvenciák levonásával együtt.”

Forrás:
Az elektronikus aláírások fejlődése, jellemzői és ezek mérhetősége a közigazgatásban; Erdősi Péter Máté; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-III-31 10:00, helye: NKE KDI Online – Teams-link: https://tinyurl.com/1kfi4ocs