Skip to main content

40. szám, 2024. szeptember 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Ki nevet a végén? – Navracsics Tibor

„Egy hetes halasztás után múlt hét kedden hozta nyilvánosságra Ursula von der Leyen a tervek szerint ősszel hivatalba lépő második Bizottsága összetételét. Természetesen a személyek és a tárcák elosztása még az európai parlamenti meghallgatások függvényében változhat, most azonban egy első képet kaphattunk a jövő Bizottságon belüli erőviszonyairól. Arról, hogy – legalábbis az első tervek szerint – kik a győztesei és kik a vesztesei a mostani tárcaelosztásnak. Röviden: a baltiak és a déliek örülhetnek, a közép-európaiak nem.

A szeptember 17-én nyilvánosságra hozott névsor és a tárcák elosztása sokakat meglepett, hiszen még az utolsó pillanatokban is történtek módosítások. Ahogyan az szokott lenni, jelöltek léptek vissza – köztük olyan, a jövőben jelentős szerepre szántak is, mint Thierry Breton, a franciák eredeti biztosjelöltje –, véglegesnek tűnő tárcamegoszlások változtak, ám a kedden megjelent névsor végül egy feladatra kész testületként jelent meg a közvélemény előtt. Az öt ügyvezető alelnökből és a külügyi főképviselőből, valamint természetesen az elnökből álló vezetési struktúra áttekinthetőbb viszonyok benyomását kelti, mint az előző öt év elnök, első alelnök, ügyvezető alelnök, alelnök, biztos felépítésű szerkezete, ám hogy a valóságban is a hatékonyságot szolgálja-e az új viszonyrendszer, az majd csak a működés hétköznapjaiban derül ki.

Bár nem tudjuk egyelőre, hogy a jelöltek közül kik azok, akik helyükön lesznek a Bizottság hivatalba lépésekor. Az Európai Parlament az elmúlt húsz évben minden intézményi megújulásnál megbuktatott legalább egy biztosjelöltet, és többnél pedig a tárcák kisebb-nagyobb változását érték el. Az eddigi tapasztalatokból adódóan tehát biztos, hogy nem a végleges Bizottságot ismertük meg szeptember 17-én. Mégis, az első tervezet is tökéletesen mutatja már a hangsúlyokat, és az új európai geopolitikai kontúrokat.

A névsort és a tárcaelosztást szemlélve szembeöltő, hogy a balti államok az eddigieknél mindenképpen jelentősebb szerepet fognak játszani a Bizottság működésében. A már veteránnak számító Valdis Dombrovskis látszatra ugyan visszalépett, hiszen az előző öt évhez képest, amikor ügyvezető alelnök volt, most „csak” biztos. Ám területe, amely a gazdaság és termelékenység, a végrehajtás és az egyszerűsítés kérdéseit foglalja magában, továbbra is meghatározó jelentőségű az európai integráció szempontjából. Tapasztalata és a belső működés ismerete pedig bőven lehetőséget nyújt számára befolyása érvényesítésére.

Mellette Kaja Kallas, volt észt miniszterelnök tűnik egyelőre az új Bizottság nagy nyertesének. Azzal, hogy az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő – és egyben a Bizottság alelnöke – észt politikus lett, a Bizottság elnöke egyszerre ismerte el a balti ország eddigi teljesítményét, valamint teremtett lehetőséget arra, hogy a világpolitika porondján is megjelentessék sajátos szempontjaikat a balti és az északi államok. Mellettük Andrius Kubilius védelmi és űrügyi pozíciója látszólag szerényebb befolyást jelent, a külügyi főképviselővel együtt dolgozva azonban ez a két terület nagyon is fontos lehet a jövő szempontjából.

Örülhetnek a déli államok is. Két ügyvezető alelnöki pozíciót kaptak az ötből, és mind a két terület fontos szakpolitikát jelent. Raffaele Fitto a kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnökként minden forrásfüggő tagállam – így Olaszország – számára kulcsfontosságú területeket felügyel majd az elkövetkező öt évben. A spanyol Teresa Ribera pedig a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felel majd. Egy olyan területért, amely az elmúlt és a következő időszak egyik leginkább vitatott reformját jelenti. Elégedett lehet Ciprus is, hiszen Costas Kadis a halászatot és a tengerészeti ügyeket kapta meg, amely – tekintetbe véve az ország adottságait – szintén stratégiai jelentőségű. Hasonlóképpen Horvátország, hiszen azzal, hogy Dubravka Suica a jövőben a Földközi-tenger térségéért felel, óriási lehetőséget kapott az ország a Mediterráneum politikai viszonyainak befolyásolására. Hasonlóképpen elégedettek lehetnek a görögök és a portugálok, hiszen mind a közlekedési, mind pedig a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos portfólió hagyományosan a fajsúlyos területek közé tartozik.

A közép-európai országok már korántsem lehetnek ennyire elégedettek. Románia még viszonylag boldognak mondhatja magát azzal, hogy Roxana Minzatu a képességekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnökként egyfajta oktatási biztosi feladatot láthat el talán magasabb fokon. Lengyelország ugyan a költségvetésért felelős biztost adhatja a jövőben, azonban egyrészt ezt a portfóliót már korábban irányították, azaz előrelépést nem jelent, másrészt ennél sokkal fajsúlyosabb tárcáról is volt már szó a korábbi tárgyalások során.

Szintén csalódást jelent a cseh biztosjelöltnek, Jozef Síkelának a nemzetközi partnerségek elnevezésű portfóliója, amit még értelmezni is nehéz, de egyértelműen könnyebb súlyú, mint a vele kapcsolatban említett kereskedelmi tárca. Ez végül Maros Sefcovichoz került, aki – tekintettel arra, hogy a Bizottság legrégebb óta hivatalban lévő tagja – ennél protokolláris szempontból mindenképpen többet érdemelt volna. Bár, ki tudja: ha az előző Bizottsághoz hasonlóan most is a biztosoknál lesz a hangsúly az alelnökök helyett, akkor Dombrovskis és Sefcovic is jól járt végül. A térségből érkező jelöltek közül a magyar biztos új feladata legalább kellemes meglepetést okozott. Várhelyi Olivér ugyanis a várakozásokhoz képest erősebb pozíciót kapott. Azt azonban, hogy az egykor tervezett egészségügyi unió milyen ütemben halad a megvalósulás felé, még senki sem tudja megmondani.

Ennyit tudunk tehát ma. Az új Bizottság feladatelosztása egyértelműen mutatja a geopolitika új csillagát, a balti államokat, és egyértelműen jelzi, hogy a közép-európai térség veszít súlyából az európai belpolitikában. Azt azonban, hogy hogyan alakul a jövőben a biztosjelöltek sorsa, és a különböző térségek politikai súlya, ma még nem tudjuk megmondani. Így azt sem, hogy ki nevet a végén.”

Forrás:
Ki nevet a végén?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. szeptember 26.

Közigazgatás, politika, jog

Hankó Balázs: 181 milliárd forinttal támogatják a kkv-k innovációját a Ginop Pluszban

„Az idén és jövőre 181 milliárd forint áll rendelkezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszban a kis- és középvállalkozások innovációjának támogatására – mondta szerdán budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter.

Hankó Balázs kiemelte, hogy az elmúlt évek legnagyobb kis- és középvállalkozási innovációs programja két részből áll: egy 106,88 milliárd forintos fókuszterületi pályázatból, amelynek célja, hogy a kkv-k exportképes terméket hozzanak létre és azzal lépjenek ki a nemzetközi piacra, a másikban pedig 75 milliárd forintot biztosítanak a mikro- és kisvállalkozásoknak innovációs folyamataik erősítésére.

A fókuszterületi pályázaton a 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek vehetnek részt, amelyeknél a foglalkoztatottak létszáma 12 és 249 között mozog. A cégek 300-800 millió forintra pályázhatnak, három év alatt az új terméknek bevételt kell termelnie, és szabadalmi védettséget is kell szerezniük.

Az exportképes termék előállítását célzó pályázatra – amely november közepén nyílik meg – azért van szükség, mert Európa „versenyképességi kátyúban” van. Példaként említette, hogy a világ legkiválóbb 50 technológiai vállalata közül csak 4 van az Európai Unióban.

Az októberben induló mikro- és kisvállalkozások innovációs képességét erősítő pályázaton azok a cégek vehetnek részt, amelyeknél a dolgozók létszáma 3-49 között mozog, az ebbe a körbe tartozó cégek 20-50 millió forintot igényelhet.

Jelenleg minden harmadik magyar kisvállalkozás innovál, cél, hogy 2030-ra már minden második tegye ezt, az innováló kkv-kban ugyanis 31 százalékkal többet keresnek a dolgozók.

A miniszter úgy vélte, a most bejelentett pályázat hatására 2030-ra az innováló vállalkozások száma kétezerrel fog nőni, eléri a nyolcezret.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országjáráson ismerteti a pályázati lehetőséget – mondta Hankó Balázs, aki egyúttal jelezte a pályázatok részletei a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján és a palyazat.gov.hu oldalon lesznek elérhetőek.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára közölte, a programok európai uniós refinanszírozással valósulnak meg. Hozzátette, ahhoz, hogy sikeres magyar gazdaság legyen, erős kkv-kra van szükség, ehhez járulnak hozzá a most bejelentett programok is.”

Forrás:
Hankó Balázs: 181 milliárd forinttal támogatják a kkv-k innovációját a Ginop Pluszban; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. szeptember 25.

Az önkormányzatok együttműködésének fontosságáról beszélt Navracsics Tibor

„Az önkormányzati szférában dolgozók együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Gödöllőn, a magyar önkormányzatok napja tiszteletére rendezett, Az önkormányzatok hozzájárulása az Európai Unió versenyképességéhez elnevezésű konferencián.

Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) rendezvényén arról beszélt, meg kell nézni, hogy az önkormányzatok hogyan tudnak együttműködni, hogy egy nagyváros és a körülötte lévő települések hogyan tudnak közös fejlődésen gondolkodni, hogyan tudják a polgármesterek összehangolni a fejlesztési céljaikat, üzemeltetési igényeiket.

Nekünk, akik az önkormányzati szférával foglalkozunk, beleértve a minisztert is, jóban kell lennünk a polgármesterekkel párthovatartozásra való tekintet nélkül, és a polgármestereknek is jóban kell lenniük egymással, amíg egy térséghez tartoznak, párthovatartozásra való tekintet nélkül. A pártvonalaknál sokkal fontosabb feladatot kell ellátnunk, a közjót kell szolgálnunk – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető azt mondta, hogy a településalapú fejlesztéspolitika elérte mára a határait, az azonos térségben működő önkormányzatoknak közösen kell megfogalmazniuk a fejlesztési céljaikat és a kormánynak meg kell találnia ennek a finanszírozási módszerét.

Álláspontja alapján ehhez az kell, hogy a települések ne egymással versengjenek, hanem összefogjanak. Az egy térséghez tartozó önkormányzatoknál az lenne az ideális, ha a polgármesterek tisztázni tudnák, hogyan képesek a térségi együttműködést és fejlesztéseket megosztani egymással.

Navracsics Tibor aláhúzta, hogy az önkormányzatokat érintő fejlesztéspolitikában két alapcsoport van, az egyik a városi térségek a másik pedig a belső-külső periférikus térségek. Hozzátette, hogy a kormánynak olyan támogatási formát kell találnia, hogy ezek a térségek ne váljanak egymás fejlesztéseinek az áldozatává.

A konferencián köszöntőt mondott Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke. Az eseményen részt vett a Régiók Európai Bizottságának (European Committee of the Regions – CoR) képviselője és az Európai Demokraták Intézetének (Institute of European Democrats – IED) képviselője.”

Forrás:
Az önkormányzati szférában együttműködésre van szükség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. szeptember 26.

KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram, 0 százalékos kamatozású hitelek a fővárosi mikro-, kis- és középvállalkozások számára

„Meghirdették a KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogramot, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Pluszban 73 milliárd forint hitelkerettel rendelkezik – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

Szabados Richárd hozzátette, a kedvezményes lehetőség minden cég számára nyitott, a beruházásnak Budapesten kell megvalósulnia. Elmondta, a beruházási hitel összege 5 millió és 50 millió forint között lehet, kamata nulla százalék. Szeretnék, ha a hitelforrás nemcsak eszközberuházásra, hanem adott esetben ingatlankorszerűsítésre, elektromos járművek beszerzésére is kiterjedne – jegyezte meg az államtitkár.

Szabados Richárd a hitel feltételei közül kiemelte: a pályázó cégnek legalább egy üzleti évvel rendelkeznie kell, és legalább egy alkalmazottat foglalkoztatnia kell.

A pályázatokat 2025 végéig lehet majd beadni, a támogatások az MFB Plusz pontokon igényelhetők – hívta fel a figyelmet.

Szabados Richárd hangsúlyozta, a gazdasági semlegesség keretében a kis- és középvállalatok fejlesztésére jó lehetőséget ad az uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program Plusz, amelynek első prioritásán belül 450 milliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k számára.

Felidézte, hogy az első fél évben már meghirdették a program első szakaszát, a KKV Technológia Plusz Hitel Programot 155 milliárd forintos kerettel, amely a Budapesten kívüli helyszíneken nyújt támogatást.

A program budapesti kiterjesztése és a MFB-vel való együttműködés jól szolgálja azt a gazdaságfejlesztési irányt, amely révén jövőre mintegy 3 százalékos gazdasági növekedést szeretnének elérni Magyarországon – mondta az államtitkár.

Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, az MFB valamennyi kkv mögött áll. Az MFB Pont Plusz hálózat 156 elérési pontot jelent országosan, ebből a budapesti lokációban 15 van.

Az MFB elnök-vezérigazgatója kijelentette, felkészültek a KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram végrehajtására, október 28-ától nyílik meg a pályázat beadási lehetősége.”

Forrás:
73 milliárd forintos hitelkeret fővárosi fejlesztésekre; Infostart / MTI; 2024. szeptember 27.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége tájékoztatja prioritásairól az Európai Parlament bizottságait

„A magyar miniszterek a parlamenti bizottságokban ismertetik a Tanács magyar elnökségének prioritásait.

Magyarország 2024 decemberéig tölti be a Tanács soros elnökségét. Ezt a szöveget a meghallgatások során rendszeresen frissítjük.

Alkotmányos ügyek

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szeptember 19-én kiemelte az EU reformjának szükségességét a közelgő bővítés miatt, és elmondta a képviselőknek, hogy az elnökség két miniszteri szintű megbeszélést tervez Európa jövőjéről. Az EP és a Bizottság közötti keretmegállapodás reformja kapcsán aggályokat fogalmazott meg az intézményközi egyensúly fenntartásával kapcsolatban. További prioritásként említette az érdekképviselet (lobbitevékenység) átláthatóságát, az EU csatlakozását az Emberi Jogok Európai Bíróságához és az EU etikai testületét.

A képviselők többek között arról vitáztak, hogy a magyar kormány miként viszonyul az uniós értékekhez, és hogyan tartja be az Európai Unió Bíróságának ítéleteit. Sok felszólaló aggodalmának adott hangot a miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai és pekingi látogatásaival kapcsolatban, míg mások a nemzeti hatóságok szerepének erősítése mellett érveltek az uniós döntéshozatalban. Szóba került továbbá Magyarország bejelentése, miszerint a migrációs szabályoktól való eltérésre törekszik, valamint a magyar nemzetgyűlésnek az európai választások eltörlésére vonatkozó álláspontja.

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság

Szeptember 23-án Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár elmondta, hogy az elnökség a versenyképesebb Európa megteremtését fogja szorgalmazni, miközben a környezetszennyezés csökkentésének, az éghajlatváltozás mérséklésének és a biológiai sokféleség megőrzésének hármas kihívását is kezelni fogja. A képviselők a minisztert az üvegházhatású gázok 2040-re kitűzött uniós csökkentési céljáról, a tiszta ipari megállapodásról, a COP29-ről, a közelmúltbeli európai árvizekről, a körforgásos gazdaságról, a környezetszennyezésről, az új genomikai technikákról, a vegyi anyagokról, az erdők szerepéről és a talajfigyelésről faggatták.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár prioritásként emelte ki a szív- és érrendszeri betegségekről szóló tanácsi következtetések elfogadását, valamint a szervadományozással és szervátültetéssel kapcsolatos uniós együttműködés megújítását. Az elnökség emellett el kívánja fogadtatni a dohányzásmentes környezetről szóló aktualizált tanácsi ajánlást, valamint előrelépést kíván elérni a gyógyszercsomaggal kapcsolatban. A képviselők a ritka betegségek, a gyógyszerekhez való egyenlő hozzáférés, az egészségügyi munkaerőhiány, az uniós gyógyszeripar versenyképessége, valamint az mRNS-vakcinák terén tervezett intézkedésekről faggatták az elnökséget.

Fejlesztés

Szeptember 26-án Tristan Azbej, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár elmondta, hogy az elnökség különös figyelmet fog fordítani a humanitárius, a béke és a fejlesztés kapcsolatára, különösen a Száhel-övezetben. Azbej úr prioritásként említette továbbá az EU-nak az afrikai, karibi és csendes-óceáni térséggel kötött Szamoa-megállapodás végrehajtását, a migráció kiváltó okainak felszámolását a partnerországokban, valamint a Global Gateway kezdeményezés és az Európa Csapat fejlesztési megközelítés támogatását.

A képviselők megkérdőjelezték az elnökségnek az emberi jogok és a demokrácia védelmére vonatkozó állításainak hitelességét, tekintettel a kormányt övező jogállamisági aggályokra, valamint a Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolataira. Felvetették továbbá a keresztényüldözés elleni küzdelem fontosságát, valamint a partnerországokkal és a származási országokkal való szorosabb együttműködésre vonatkozó terveket a visszatérés és visszafogadás terén.

Forrás:
Hungarian Presidency debriefs EP committees on priorities; Európai Parlament; 2024. szeptember 26.

Az EU Tanácsa elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt

„A Tanács a mai napon végleges jóváhagyását adta a belső piaci szükséghelyzetre és a belső piac rezilienciájára vonatkozó intézkedések keretének létrehozásáról szóló rendelethez – ismertebb nevén a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályhoz. A jogszabály elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

A ma elfogadott rendelet célja a jövőbeli válságok előrejelzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás, mégpedig a következők révén: az esetleges jövőbeli válságok monitorozása, éberségi vagy szükséghelyzeti üzemmód aktiválása a válság bekövetkezésekor, valamint az uniós és tagállami szintű válaszlépések koordinálása. A Tanács ezzel párhuzamosan egy olyan intézkedéscsomagot is elfogadott, amely a belső piachoz kapcsolódó területekre vonatkozó, már meglévő jogszabályokat módosítja úgy, hogy naprakésszé tegye azokat a válsághelyzetek tekintetében (a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló rendelethez kapcsolódó jogszabálycsomag).

Felkészülés a következő válságra

A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály létrehoz egy, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló „tanácsadó csoportot”, amelynek feladata, hogy értékelje az adott helyzetet, és válaszlépésekre tegyen javaslatot abban az esetben, ha az éberségi vagy a szükséghelyzeti üzemmód aktiválására sor kerül.

A jogszabály végső megoldásként szükséghelyzeti intézkedéseket ír elő. Ilyenek például a gazdasági szereplőkhöz intézett célzott információkérések, kiemelt fontosságú megrendelések a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozóan, gyorsított eljárás egyes termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan, valamint eltérés a termékspecifikus szabályoktól.

A Bizottság különböző válsághelyzetekre vonatkozó stresszteszteket és szimulációkat fog végezni az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgására gyakorolt lehetséges hatások értékelése érdekében. Emellett a gazdasági szereplőket is ösztönzik arra, hogy dolgozzanak ki protokollokat, tartsanak képzéseket és végezzenek válságszimulációkat.

A következő lépések

A Tanács általi mai jóváhagyással a jogalkotási aktus elfogadásra került. A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő 20. napon hatályba fog lépni. A tagállamoknak a rendelet hatálybalépésétől számítva 18 hónap áll rendelkezésükre az új szabályok végrehajtására.

Háttér

Az Európai Tanács a 2020. október 1–2-i következtetéseiben kijelentette, hogy az EU le fogja vonni a Covid19-világjárvány tanulságait, és kezelni fogja a belső piac még fennálló széttagoltságát, akadályait és gyengeségeit a szükséghelyzetek kezelése során. Az uniós iparstratégiáról szóló közlemény aktualizálásában a Bizottság olyan eszközt jelentett be, amely válság idején biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, valamint a nagyobb átláthatóságot és koordinációt.

A Bizottság 2022. szeptember 19-én nyújtotta be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes piaci szükséghelyzeti eszközről szóló rendeletre vonatkozó javaslatot. A Tanács 2023. június 6-án fogadta el az általános megközelítését, majd 2024. február 1-jén a Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott. A tárgyalások egyik eredménye a rendelet nevének megváltoztatása volt, amely így a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályként vált ismertté.

”

Forrás:
A válsághelyzetekre való felkészültség: a Tanács elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt; EU Tanácsa; 2024. szeptember 26.

Ülésezett az EU Tanácsának Versenyképességi Tanácsa, 2024 szeptember 26-án – magyar elnökség 2024

„Főbb eredmények

Az európai versenyképesség jövője
A miniszterek az elnökség által készített feljegyzés alapján megbeszélést folytattak az európai versenyképesség jövőjéről. A miniszterek átfogó értékelést adtak Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentéséről, és megvitatták, hogy a jelentés mely elemeinek kellene tükröződniük az új európai versenyképességi megállapodásban.

Az állami támogatási keretrendszer
A miniszterek második eszmecseréje az állami támogatási keretrendszerre és annak az uniós politikai célkitűzésekhez való hozzájárulására összpontosított, a magyar elnökség által készített háttéranyag alapján. A miniszterek kifejtették véleményüket az Enrico Letta és Mario Draghi volt olasz miniszterelnöknek a belső piacról, illetve a versenyképességről szóló jelentésében szereplő, az állami támogatásokra vonatkozó javaslatokról. Arról is elmélkedtek, hogy érdemes lenne-e az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályokról áttérni a válság előtti állami támogatási szabályokra. Végül a miniszterek kifejtették, hogy véleményük szerint hogyan lehetne növelni az EU versenyképességéhez hozzájáruló állami finanszírozás szintjét.

A kkv-k és az egységes piac előnyei

A munkaebéd során a miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy a kkv hogyan tudják kihasználni az egységes piac előnyeit

A megbeszélés középpontjában azok az intézkedések álltak, amelyeket az Európai Unióban a legsürgősebben meg kell hozni, hogy javítsák kkv-k hozzáférését a belső piachoz, beleértve a határokon átnyúló együttműködést. Tárgyalták azt is, hogy a kkv-k és a közepes tőkerejű vállalatok kevésbé tőkeerős (small mid cap) részének meghatározását hozzá kell-e igazítani a 21. századi gazdasági környezet igényeihez.

Egyéb ügyek

Az egyéb ügyek között a miniszterek három kérdésről kaptak tájékoztatást:
* elektronikus kereskedelem (a német delegáció kérésére)
* a belső piac prioritásai (a cseh és a luxemburgi delegáció kérésére)
* információ az elnökség által előző nap szervezett autóipari konferenciáról.

A miniszterek jóváhagyták továbbá a jogalkotási és nem jogalkotási „A” pontokat. Köztük a belső piaci vészhelyzetről és rugalmasságról szóló törvényt (IMERA) és a kísérő intézkedéseket (IMERA omnibusz), valamint az egységes európai égbolt 2+.”

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

”

Forrás:
Versenyképességi Tanács, 26 szeptember 2024; Európai Unió Tanácsa; 2024. szeptember 26.

Navracsics Tibor: Magyarországnak a jelenlegi kohéziós politika fenntartása az érdeke

„Magyarországnak a jelenlegi kohéziós politika, vagyis a társadalmi kohézió és a területi alapú kohézió egyensúlyának a fenntartása az érdeke – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, egy az Európai Unió jövőjéről szóló panelbeszélgetésen.

Navracsics Tibor közölte, az északi országok egyre inkább a társadalmi kohézió erősítésére kívánják fordítani a kohéziós forrásokat, nem utolsó sorban a migráció, a migráció okozta integrációs problémák miatt. Magyarországon ugyanakkor nagyok a területi különbségek; a magyar régiók többségének gazdasági teljesítménye Budapest kivételével az uniós átlag alatti, ezért érdekeltek vagyunk a területi alapú kohéziós források fenntartásában – tette hozzá a miniszter. Elmondta, a kohéziós politikát hétévente felülvizsgálják, elsősorban az unió háromévente publikált kohéziós jelentése alapján. A magyar uniós elnökség alatt lesz az a vita, ami meghatározza a kohéziós politika jövőjét. A kohézió lehetőséget teremthet az unió gazdasági versenyképességének javítására is, mert ha a felzárkózó régiókat kevésbé kell támogatni, juthat pénz a versenyképesség erősítésére – érvelt Navracsics Tibor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kohéziós politikában az egyes térségek gazdasági fejlettségi szintje szerinti mutatók alapján osztják el a forrásokat, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ez fenn is maradjon. Ugyanis az egyes tagállamok egyéb indikátorokat is be kívánnak vonni ebbe a folyamatba, például olyat, mint az ifjúsági munkanélküliség szintje. Olyan indexeket, amelyekről joggal gondolhatjuk, hogy a végén nem kapnánk pénzt – jelezte. Az unió bővítéséről Navracsics Tibor azt mondta, hogy a Nyugat-Balkán, illetve Ukrajna és Moldova tekintetében politikai döntés született, ám azt egyelőre senki nem tudja, hogy ennek fedezetét honnan lehet előteremteni.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter arról szólt: a magyar elnökség abból a szempontból különleges, hogy az Európai Tanács az egyetlen intézmény, ami nincs változás alatt, hiszen új összetételű az Európai Parlament, és az Európai Bizottság is változik. Vagyis egyik feladata az intézményi átmenet zökkenőmentes biztosítása, és ennek a kihívásnak megfelel. A másik fontos feladata – folytatta – a jövőre vonatkozó politikai prioritások felvillantása, amire markáns európai politikája miatt kifejezetten alkalmas a magyar elnökség. Ilyen prioritás az unió versenyképességének, továbbá a biztonsági és védelempolitika megerősítése. További prioritás az EU bővítése a Nyugat-Balkán irányába, hiszen Magyarországnak az az érdeke, hogy eltűnjön a „lyuk” a térképről Magyarország és Görögország között. Ugyanakkor azt látni, hogy a politikai döntések sokkal inkább befolyásolják a bővítést, mint ahogy az indokolt lenne – értékelt Bóka János. Hangsúlyozta, hogy az elnökség elején állunk, hiszen a nyári politikai uborkaszezon után szeptemberben kezdődött meg az érdemi munka.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az EU versenyképességi hátrányban szenved. Ez így volt már a Covid-járvány és az energiaválság előtt is, az utóbbi válságok pedig csak rontottak a helyzeten. Ugyanakkor egyelőre senki nem tudja, hogy honnan lesz pénz a versenyképességi fordulat megvalósítására – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Kína a költségvetésből fordít forrásokat a versenyképesség javítására, ám az EU a nemzeti össztermék 3 százalékán korlátozza a költségvetés hiányát és közös hitelfelvételt javasol, ami nem járható út, hiszen az egyes tagállamok hiánynövekedése helyett az unió egészének hiányát növelné, illetve azt a problémát is felveti, hogy a közösen felvett pénzt ki osztja el. Ebben a helyzetben az lehet a megoldás, hogy a tagállami költségvetéseknek kellene finanszíroznia az átmenetet – mondta.

Nagy Márton bírálta, hogy az unió büntetővámokat kíván kivetni a kínai elektromos autókra, mondván, ezekre az intézkedésekre reagálni fog Kína, és kitilthatja az unióban készült árukat. Továbbá ez a politika azért is káros, mert nem lehet úgy eredményesen tárgyalni, ha a tárgyalást megelőzően adunk egy pofont a tárgyalópartnerünknek – jegyezte meg a miniszter. Ugyancsak bírálta, hogy a jövőt jelentő elektromos autózás fejlesztésére nem áll rendelkezésre sem uniós szintű szabályozás, sem finanszírozás. Végül úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni bővítés erősítené az EU versenyképességét is, hiszen az ottani országok gazdasága kétszer-háromszor nagyobb ütemben növekedik, mint az uniós tagállamoké.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Magyarországnak a jelenlegi kohéziós politika fenntartása az érdeke; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. szeptember 26.

Könnyebben végrehajtható agrárpolitikai tervek, az adminisztrációs terhek csökkentése – Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége

„A közös uniós agrárpolitika jövőjére vonatkozó egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamok és a gazdálkodók számára egyaránt – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.

Feldman Zsolt, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács (Agrifish) ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége abban vár konkrét javaslatokat, felvetéseket és iránymutatást a tagállamok részéről, hogy a közös agrárpolitikát érintően miként és hogyan lehet hatékonyabbá tenni a végrehajtást.

Nemcsak a tartalom fontos, hanem az is, hogy annak végrehajtását milyen szigorú keretek között kell végezni. Ennek hatása ugyanis mind a tagállamokra, mind a gazdálkodókra hatással van – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az ülésen elhangzott tagállami tapasztalatokat fel lehet majd használni a közös agrárpolitika jövőjéről szóló magyar uniós tanácsi elnökség következtetéseiben. Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: „abban vagyunk érdekeltek, hogy soros uniós elnökként olyan erős tanácsi következtetéseket fogalmazzunk meg a tagállamok közösségével, amely ugyanolyan súllyal sőt, a tagállamok politikai akaratát tükrözve jelenik majd meg az Európai Bizottság következő száznapos programalkotásában, mint a következő év közös agrárpolitika jövőjére vonatkozó jogszabályaiban”.

A hétfői ülés témái között az államtitkár megemlítette, hogy a tanács halászati ügyekkel foglalkozik majd, valamint napirendre kerül az állatbetegségek, az adminisztrációs egyszerűsítés témája, valamint az unióba érkező import, különösen az ukrán tojásimport, valamint az aszály kérdése is. Utóbbiakkal kapcsolatban kiemelte: az idei évben egyebek mellett az aszály, valamint az unióba érkező nagymennyiségű import okoz nehézséget. „Információt várunk ezekről a tagállamoktól és érdemi vitát kívánunk folytatni arról, hogy a tagállamok miként látják az előrelépés lehetőségét” – tette hozzá nyilatkozatában az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.”

Forrás:
A könnyebben végrehajtható agrárpolitikai tervek kulcsfontosságúak a gazdálkodók számára; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 23.
—

„Az olyan adminisztrációs kérdések, mint például a stratégiai tervek módosítása, vagy a különböző éves teljesítményjelentések, egységköltségek annyira közvetlen hatással vannak a mezőgazdasági termelők életére, hogy lényegében politikai kérdéssé váltak – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.

Feldman Zsolt, az uniós tagállamok mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő hétfő esti sajtótájékoztatóján elmondta: a miniszterek megvitatták, hogyan lehet az adminisztrációs terhek csökkentésének folyamatát a közeljövőre nézve valós tartalommal feltölteni. Mint mondta, a tanácsülés olyan megközelítéssel végződött, amely alapján a tagállamok a stratégiai tervek elfogadásának és módosításának gyorsítását, azok rugalmasabb kezelését kívánják előmozdítani. Az európai mezőgazdaság piaci helyzetével összefüggésben az államtitkár elmondta: a tagállami beszámolók alapján a néhány hónappal ezelőttihez képest egy fokkal stabilabb a piaci helyzet, azonban a mezőgazdasági termeléshez szükséges inputköltségek magas szintje jelentősen rontja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. A helyzetre a természeti káresemények további negatív hatást gyakorolnak: Európa délkeleti részén az aszály, nyugati felén a gabonatermelést érintő túl sok csapadék és a jelenlegi árvíz – tette hozzá.

A nemzetközi kereskedelmi kérdéseket illetően Feldman Zsolt szerint a tanácsülésen több tagállam aggodalmát fejezte ki a Kína által elindított, uniós tejtermékekre irányuló dömpingellenes vizsgálattal kapcsolatban, más országok pedig az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás miatt, mivel ebben a tekintetben több tagállam termelői szembesülnek komolyabb piaci kihívással. Az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd zárójelentéséről szólva elmondta: a tagállami miniszterek támogatták például azokat az elképzeléseket, amelyek a termelőt állítanák az értékláncok középpontjába, kiegyensúlyoznák a mezőgazdasági jövedelmeket, valamint előmozdítanák a fenntarthatóságot. Aggályukat fejezték ki azonban amiatt, hogy a klímasemlegesség elérését elősegíteni hivatott Igazságos Átmenet Alapot nem a közös agrárpolitika forrásaiból finanszíroznák.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy „a stratégiai párbeszéd zárójelentése fontos dokumentum, azonban a tagállamok közössége által megfogalmazott, és reményeink szerint majd támogatott tanácsi következtetések ugyanilyen, ha nem fontosabb iránymutatást kell, hogy adjanak az Európai Bizottság munkájának az európai mezőgazdaság jövőjére nézve.””

Forrás:
Az adminisztráció politikai kérdéssé vált a mezőgazdaságban; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 24.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram, a KRÉTA-rendszer segítségével

„Idén is folytatódik a program. Százezer laptopot kapnak ingyenesen magyar diákok.

Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram az 5., 9. és hatosztályos gimnáziumokban a 7. évfolyamon tanulókkal. Az igényléshez csupán egy regisztráció szükséges – írja Facebook-oldalán a miniszterelnök főtanácsadója, Nyitrai Zsolt. Ismertette, hogy a magyar diákok részére eddig több mint 450 ezer laptopot biztosítottak. Az idei évben folytatódó programban további több mint százezer laptopot kapnak ingyenesen.

A KRÉTA-rendszerben igényelheti a szülő, gondviselő

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy mivel a gyermek még kiskorú, ezért a szülő, a gondviselő tudja az igénylést benyújtani október 7-ig. Ehhez be kell lépnie a gyermeke iskolájának KRÉTA-rendszerébe, ott az eszközigénylés vagy tárgyi eszközügyintézés menüpontot kell választani. Fontos, hogy nem a gyermek, hanem a szülő adatait kell megadni a személyi igazolványban foglaltaknak megfelelően, majd a regisztráció benyújtása gombra kattintva kész is az igénylés.”

Forrás:
A KRÉTA-rendszerben igényelhető az iskolások ingyenes laptopja; Világgazdaság / MTI; 2024. szeptember 29.

Technika, tudomány, MI

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában

„A mesterséges intelligencia (MI) társadalomra és az alapjogokra gyakorolt hatásairól, az ajtónkon kopogtató jövő lehetséges jogi szabályozásáról cseréltek eszmét a terület hazai és európai szakértői az egyetemen.

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) szeptember 26-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében az Európai Unió Tanácsának 2024-es magyar elnöksége rendezvényeként.

Megtalálni a keskeny ösvényt

Konferenciánk mai témája az EU jogalkotó tevékenysége és az akadémiai kutatások metszetében van – kezdte köszöntőjét a konferencián Török Bernát, az NKE EJJK igazgatója, az ITKI intézetvezetője. Hozzátette, mindkettő célja, hogy a társadalom hasznára fordítsák a folyamatosan fejlődő digitális világ vívmányait. Ennek jelentősége messze túlmutat az egyes új technológiai jelenségek kezelésén: a technológia egészének kell ugyanis alkalmazkodnia az alapjogokhoz, közös értékeinkhez és a társadalom igényeihez. Komoly kihívás természetesen, hogy a társadalmi előnyök és veszélyek között vezető szűk ösvényt megtaláljuk. Európa e törekvésben kulcsszereplőnek számít, a jogalkotás azonban folyamatosan feltételezi a tudományos kutatások támogatását. A szabályozás ugyanis csak az első lépés, vizsgálni kell azt is, hogy hogyan szerzünk érvényt a szabályoknak. Mint az nemrégiben kiderült, a cégek többsége ma versenyképességi akadálynak tartja a túlzott szabályozást Európában – emlékeztetett Török Bernát. Ennek azonban nem lehet következménye a szabályok leépítése, ehelyett jó, tehát nem akadályozó szabályokat kell alkotni. Ez számos szereplő közös munkáját feltételezi, amiből nem maradhat ki az egyetemi szféra sem. A mai konferencia éppen erről szól: a jövő társadalmáról és a helyes szabályozásról szóló közös gondolkodásról.

Az információ hatalom

A személyes adatok védelme továbbra is kiemelten fontos terület, hiszen az MI-re vonatkozó szabályozás a GDPR alapelveire épít, így azok rendelkezéseit kell követni – hangsúlyozta a konferencián Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Kiemelte, az MI valóban dominálja a híreket, így egyre többen kezdenek nagy nyelvi modellen alapuló eszközöket használni. Ennek során az MI-nek, ahogy minden más adatkezelőnek, alkalmaznia kell a GDPR szabályait. Ez természetesen kérdéseket és kihívásokat vet fel, mint például az úgynevezett fekete doboz jelenség kérdését. Bár az MI megkönnyíti életünket, ennek ellenére fontos, hogy az átláthatóság, a célhoz kötöttség és a többi alapelv végig érvényben maradjon. Péterfalvi Attila kiemelte, az alapos, részletes, akár az új és még újabb technológiákra kitérő szabályozás is jobb annál, mintha egyáltalán nem lenne szabályozás. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóság proaktívan áll hozzá az új technológiák jelentette adatvédelmi kihívásokhoz. A NAIH a nyáron saját laboratóriumot hozott létre a különféle MI-megoldások elemzésére. Az információ ugyanis hatalom, és ha rossz kezekbe kerül, óriási károkat képes okozni – figyelmeztetett a hatóság elnöke.

Alapjogok és az ipari mérce

Hatalmas lehetőséget jelent, ám veszélyeket is rejt az MI – csatlakozott az elhangzottakhoz Kilian Gross, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (CNECT) egységvezetője. Európa az AI Act létrehozásával a megbízhatónak tekinthető MI szabályait fektette le. A megbízhatóság régi európai mérce, hiszen ez alapján gyártunk épületeket, autókat és más ipari termékeket évtizedek óta. Ám jogosan vetődik fel a kérdés: elég-e egy termékalapú mérce ahhoz, hogy megvédjük az alapvető jogokat? A válasz azonban igen, a jogalkotók gondoltak erre, így a törvényben szerepelnek a demokrácia, az emberi jogok és a joguralom fogalmai. Kilian Gross kiemelte, hogy az AI Act kockázatalapú megközelítést alkalmaz, ez alapján lehet egy technológia engedélyezett, feltételesen engedélyezett vagy éppen tiltott. A kategorizálás alapvető része, hogy a szabályozás nem engedi az MI számára a társadalmi pontozást, a biometrikus jellemzők alapján való kategorizálást, az érzelmek felismerését és egyéb manipulatív eljárásokat – ezek a tiltások pedig mind rendelkeznek alapjogi vonatkozással. A szolgáltatókat a technológia megalkotása során a törvény kockázatelemzésre kényszeríti, így egy alkalmazás hatását az alapjogokra mindig fel kell mérni. A használat során az átláthatóság érdekében a felhasználó számára jelezni kell, hogy a folyamatban MI vesz részt, illetve mindig felismerhetőnek kell maradnia, hogy az adott választ gép készítette. Ez is alapjogi kérdés, hiszen a gépi produktumok befolyásolhatják például a választásokat, így a demokráciát. Kilian Gross hangsúlyozta, hogy az AI ACT nem önálló szabály, hanem egy több jogszabályból összeálló szabályozási kirakó része. Hozzátette, az EU megfelelő hatóságokat és szervezeteket biztosít a törvény alkalmazáshoz, amelynek gyakorlati működését már jövőre meg tudjuk vizsgálni. Létrejött az Európai MI Iroda is, amely 360 fokos rálátással vizsgálja majd az MI működését, a szabályok alkalmazását és a technológiai jövőjét.

A hatékonyság nem ad felmentést

A diszkrimináció kérdését helyezte a fókuszba előadásában David Reichel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének projektvezetője. Kiemelte, az ügynökségnek elsőként tapasztalatokra volt szüksége az MI-vel kapcsolatban, hiszen csak a valódi eseteket van értelme szabályozni. Az elmúlt években ezért az ügynökség számos jelentést készített az algoritmusok működéséről. Kiderült, hogy a legfontosabb ok, amiért az MI-t használni akarjuk, a hatékonyság. E cél pedig túl kevés ahhoz, hogy az alapjogokat a háttérbe szorítsuk.

Bármilyen MI esetén fontos az adatok jogszerű használata (ez is lehet kihívás), az elfogulatlan, nem diszkriminatív működés és a lehetőség, hogy az MI ellen legyen lehetőség panaszt tenni. Az elfogult MI kapcsán David Reichel az ügynökség egy vizsgálatát mutatta be, amiből kiderült, hogy komoly kihívás lehet például a gyűlöletbeszéd kiszűrése szövegekből. Bizonyos szavakat, noha önmagukban nem bántók, az MI komoly kockázatnak lát a szövegben (mint például a zsidó vagyok vagy a muszlim vagyok kifejezéseket). Még inkább elfogult e szavak hímnemű verziójával, ahol ez az adott nyelvben létezik. David Reichel hozzátette, az algoritmus által adott eredmény befolyásolja a való világot és viszont, így az MI elszabadulhat.

Nem maradhat csupán technikai kérdés

A konferencia első panelbeszélgetésén Az MI és az alapvető jogok címmel Sorbán Kinga, az ITKI kutatója, az Európai Unió Tanácsa távközléssel és az információs társadalommal foglalkozó munkacsoportjának alelnöke moderálásával kért szót Turbék Zoltán, Magyarország Állandó ENSZ Képviseletének ideiglenes ügyvivője, az állandó ENSZ képviselő helyettese; Aszódi Nikolett, az AlgorithmWatch politikai és érdekképviseleti menedzsere; Angeliki Dedopoulou, a Meta MI és fintech területekért felelős EU-politikai menedzsere; valamint Julien Chasserieau, a DigitalEurope MI és adatpolitika területért felelős társigazgatója. A résztvevők a szakmai és személyes bemutatkozást követően arról beszélgettek, melyik alapvető jogot hogyan fogja érinteni az MI használata.

Angeliki Dedopoulou amellett érvelt, hogy az MI inkább segíteni, mint hátráltatni fogja az alapjogok érvényesülését, hiszen használata közelebb hozza egymáshoz az embereket. Az algoritmusok segítenek a szólásszabadság érvényesítésében és a különféle vélemények terjesztésében, illetve az információszerzésben, a hatékonyságban, de például az MI képes támogatni a fogyatékkal élők jobb hozzáférését egyes digitális termékekhez.

Julien Chasserieau mindezt azzal egészítette ki, hogy az alapjogokra gyakorolt hatás alapvetően attól függ, hogy valójában mire használjuk az MI-t. Akkor jelenthet csak igazán veszélyt, ha emberi döntések kiváltására akarjuk a gépeket használni. Emberek is hozhatnak persze rossz döntést, de azt – ellentétben az MI technológiai kihívást jelentő, gyakran láthatatlan elfogultságával és diszkriminációjával – van lehetőségünk később kijavítani.

Aszódi Nikolett amellett érvelt, hogy az MI nem csupán technológiai, hanem társadalmi, társadalomtechnológia kérdés, és ennek megfelelően érdemes kezelni. Alkalmazása széleskörű lehet, a cél dönthet arról, hogy a technika sért-e alapjogot vagy sem. Az azonban szerinte bizonyos, hogy sem a hatékonysági paradigma, sem a profitérdek nem írhatja felül az alapjogokat. Turbék Zoltán egyetértett a résztvevőkkel abban, hogy az MI használatának lehet egyaránt pozitív és negatív hatása, ugyanakkor rámutatott, nagyon fontos időben megismernünk és tudatosítanunk a használattal járó kockázatokat. Ez nem csak a magánszférát, de az állami alkalmazás területét is érinti, hiszen az is lehet hatással az alapjogokra.

Enyhíteni a kockázatokat

A konferencia délutáni szekciójában elsőként Diletta De Cicco, az Európai Adatvédelmi Testület jogi tisztviselője adott elő az AI Act és az adatvédelmi keretrendszer közötti összefüggésekről. Később, Az MI-hez kapcsolódó kockázatok felmérése és enyhítése című panelbeszélgetésen Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa moderálásával fejtette ki álláspontját Jeremy Rollinson, a Microsoft EU-politikai vezetője, Guido Lobrano, az ITI politikai részlegének vezető alelnöke, Sebnem Erener, a Klarna vezető jogtanácsosa, valamint Malte Firlus, az Amazon EU-közpolitikáért felelős munkatársa. A konferencia záróbeszédét Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar tudományos dékánhelyettese mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja tartotta.”

Forrás:
Alapjogok a mesterséges intelligencia korában; Sarnyai Tibor; Ludovika Magazin; 2024. szeptember 26.

Fenntartható fejlődés

Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően.

Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó évében az EU hogyan reagált sikeresen az eddig példátlan kihívásokra. A klímapolitikát alátámasztandó legjelentősebb eredmények a következők:

  • Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 és 2022 között 32,5%-kal csökkent, míg az uniós gazdaság ugyanebben az időszakban mintegy 67%-kal nőtt.
  • Az atomenergia mögött a szélenergia lett a villamos energia második legjelentősebb forrása.
  • 2024 első felében az EU-ban megújuló energiaforrások termelték a villamos energia 50%-át.
  • 2022 augusztusa és 2024 májusa között 138 milliárd köbméterrel csökkent a gázkereslet.

A megújuló energiaforrások felé történő hangsúlyeltolódás nemcsak szakpolitikai, hanem financiális alapokon is nyugszik. Az IRENA Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a megújuló energia versenyképes marad, még akkor is, ha a fosszilis energiahordozók árai csökkennek. A 2023-ban globálisan telepített 473 GW-nyi, megújuló energiaforráson alapuló infrastruktúra 81%-ának 2022 és 2023 között alacsonyabbak voltak a költségei, mint a fosszilis tüzelőanyagokat használó alternatíváiknak.

Az energiaunióról szóló jelentés ugyanakkor összegzi azon cselekvéseket és területeket is, amelyeket a továbbiakban még inkább erősíteni szükséges. Mindenekelőtt a tagállamoknak mihamarabb be kell nyújtania a végleges nemzeti energia- és klímatervét, amellyel láthatóvá válnak a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérését szolgáló lépcsőfokok.

A tiszta energiára való átállás tekintetében többek között – ahogy a Draghi-jelentés is hangsúlyozza – elengedhetetlenné válik az ipari tevékenység összehangolása a klímapolitikai célokkal, valamint a fogyasztói oldal tudatosítása, szemléletformálása is szükségszerű. Ehhez kapcsolódnak szorosan a lakossági energiahatékonysági programok, amelyek megvalósításához az EU a Szociális Klímaalap által 2026 és 2032 között legalább 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből és legalább 25%-os tagállami társfinanszírozásból.

Mindehhez egy úgynevezett Szociális Klímatervet kell készítenie valamennyi tagállamnak 2025 júniusáig: Magyarország e tekintetben a Klímaalapból több mint 3 milliárd euró támogatásra jogosult, amelyből energiahatékonysági felújításokat, a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférést, a tiszta fűtő- és hűtőrendszerek, a megújuló energia integrálását, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitásra és közlekedésre irányuló strukturális intézkedéseket és beruházásokat tud majd megvalósítani.”

Forrás:
Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. szeptember 27.

Ha változik a környezet, a gazdáknak is változniuk kell

„Ha változik a környezet, akkor egy dologban biztosak lehetünk: a gazdáknak is változniuk kell – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Áder János volt államfőnek a Kék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető podcastjában.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható. Akkor az extrém szárazság 1,2 millió hektárt érintett, ebben az évben a gazdák 390 ezer hektárról, azon belül 160 ezer hektárnyi dél-alföldi területről jelentettek aszálykárt – mondta el. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, de nincs egyetlen jó megoldás, nagyon sok összetett megoldást kell egyszerre alkalmazni – fűzte hozzá. Szerinte a károk mérséklésére sok lépést tettek 2022, illetve a kormányzásuk kezdete óta, ezek közül a szemléletváltás a legfontosabb.

Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek – mutatott rá. Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni. Az agrárminiszter megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió az ivóvízbázis védelmére hivatkozva nem támogatta Magyarország kérését egy öntözésfejlesztési program megvalósítására, ezért azt ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése címen a Környezet és Energia Operatív Programba építve nemzeti forrásból valósítják meg.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés feltételeit nemcsak az ivóvízbázis rovására lehet megteremteni, hanem vízvisszatartással, a felszíni vizek elvezetésével, a talajvíz és a csatornákban tárolt víz felhasználásával is. A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Magyarországon földrajzi, vízrajzi és költségvetési okokból a megművelt területek 7-10 százaléka tehető öntözhetővé, az összes terület öntözése illúzió.

Nagy István jelezte, hogy Európa 40 százalékát érintette idén az aszály, amely olyan mértékű, hogy fejlettebb, magasabb technológiai szintű országokban is gondot okoz. A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen – jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb. El kell dönteni azt is, hogy homokos, száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni, ha igen, milyen hibridet, vagy biztonságosabb lenne-e lecserélni azt cirokra, őszi vetésű gabonára – vezette fel.

Hozzáfűzte, emellett változtatni lehet a technológián, a talajművelésen is. Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. „Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk” – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni. Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.

Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton. Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát. Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.

Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak. Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg 500 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek.

Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.”

Forrás:
Ha változik a környezet, a gazdáknak is változniuk kell; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 23.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése

„A magyar erdők esetében megfelelő tudással, számos kutatási eredménnyel és gyakorlati gazdálkodási modellel rendelkezünk a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése érdekében, amely a szakmai kihívások mellett egyben lehetőséget is jelent az erdő alapú gazdaság szereplői számára – mondta Zambó Péter, csütörtökön, Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Klímaváltozás 2024 konferencián.

Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta, a klímaváltozás hatásai gyorsabbak, mint amit a természetes erdők követni tudnak, ezért szükség van a szakmai alapokon nyugvó beavatkozásokra. A szenzoros és műholdas monitoring rendszerektől a déli származású szaporítóanyagok felkutatásán át az erdőkbe építendő csapadékvisszatartó megoldásokig nagyon sok működő gyakorlati megoldás van a kezünkben, amelyek alkalmazásának kiterjesztése fontos feladatunk az ország legfontosabb zöldvagyonának megőrzése érdekében.

Az erdőket egyrészt sújtja a klímaváltozás, másrészt kulcsszerepük van a hatásainak megfékezésében és egy fenntartható civilizáció megteremtésében – emelte ki Zambó Péter, aki felhívta a figyelmet, hogy szénelnyelő-képessége alapján a helyesen kezelt, egészséges erdőt méltán nevezhetjük bolygónk legfontosabb biológiai klímavédelmi infrastruktúrájának. Hozzátette, az ipari civilizáció által generált probléma egyik legesélyesebb és legköltséghatékonyabb megoldása az erdő. Célkitűzésünk tehát, hogy növeljük az erdőalapú ipar, mint a körforgásos gazdaság működő gyakorlata által kibocsátott fenntartható termékek mennyiségét és társadalmi hasznosulását – fejtette ki az államtitkár.

Az Országos Erdészeti Egyesület konferenciájának előadásai az erdők kezelésével foglalkozó szakemberek számára mutatták be azokat az innovatív módszereket, amelyek a gazdálkodói gyakorlat számára hozzáférhetőek az erdők klímaadaptációjának megsegítésére. Az esemény része az Országos Erdészeti Egyesület és a Soproni Egyetem Közötti együttműködésnek, melynek célja, hogy ösztönözze a legfrissebb kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetését, és ezáltal hozzájáruljon a magyar erdők fenntartható kezeléséhez.”

Forrás:
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 26.

Szakirodalom

Hogyan irányítják a kormányok az innováció támogatását?

„Az OECD közelmúltbeli mérési és hatáselemzési (Measuring and Assessing Government Support for Innovation, MABIS) munkájának tanulságai

A kormányok világszerte arra törekszenek, hogy megtalálják az innováció támogatásának megfelelő mértékét és egyensúlyt teremtsenek a számos versengő és sürgető szakpolitikai cél, például a termelékenység javítása vagy a klímaválság kezelése között. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD legújabb mérési és hatáselemzési vizsgálatai alapján a legfrissebb bizonyítékokat mutatja be az innováció kormányzati irányításához. Javasolja az innovációs támogatási portfóliók kiegyensúlyozását újólag, valamint az innovációs tevékenység irányultságának mérésével kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölését. Mindez kritikusan fontos ahhoz, hogy az alapvető átmeneteket támogató innovációs rendszereket legyünk képesek kialakítani.”

Forrás:
How do governments direct support for innovation? Lessons from recent OECD measurement and impact analysis (MABIS) work; OECD Policy Briefs; OECD; 2024. szeptember 17.
Lásd még:
Monitoring public support for business innovation: Findings from the EU-funded OECD MABIS project and new directions; Directorate-General for Research and Innovation of the European Commission, OECD Science, Technology and Innovation Directorate; 2024. szeptember 17.
OECD framework for mapping and quantifying government support for business innovation; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers; 2023. november 20.

Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben

„Az értekezés célja, hogy bemutassa a KTI/SZ/278-3/2023. sz. „Zöldhidrogén előállítása, tárolása és felhasználása, nemzetközi esettanulmányok és mintaprojektek összegyűjtése a közlekedés, a szállítás és az energetika területéről” kutatási program alapvetését, és feltárja a zöldhidrogénre alapozott komplex fejlesztési program szükségességét a magyarországi energiastratégia egyes kérdéseinek újragondolásához.”

Forrás:
Paradigmaváltás előtt áll a közlekedés – A zöldhidrogén felhasználása a közlekedésben; Bódi Antal; Közlekedéstudományi Szemle; DOI: 10.24228/KTSZ.2024.4.5; 74.évf., 4. szám; 2024

Globális energia forgatókönyvek – a valóságtartalmak geopolitikai szempontú ellenőrzése

„„A globális energiarendszer átalakulása (Global Energy System Transformation – GEST) számos tudományterület és szakértő figyelmét felkeltette, akik különböző elemzési és fogalmi eszközökkel közelítik meg a folyamatot. A tanulmány feltárja azt az „integrációs szakadékot”, amely egyrészt az energiarendszer modellezése és az erre használt egyszerűsített forgatókönyvek, másrészt az energiapolitika geopolitikai aspektusai között létezik. Megvizsgálják, hogyan egészíthetik ki egymást ezek a megközelítések annak érdekében, hogy jobban megértsük a globális energiarendszer jövőjét. Egy új, kvalitatív elemzési keretrendszer segítségével áttekintik, hogy a globális energiarendszer átalakulásának legkorszerűbb forgatókönyvei mennyire tükrözik és építik be a geopolitika kulcskérdéseit az elképzeléseikbe és modelljeikbe. Azt tapasztaljuk, hogy csak kevés forgatókönyv veszi figyelembe a geopolitikát mélyrehatóan. Azok, amelyek figyelembe veszik, gyakran akadályként kezelik azt a dekarbonizációs erőfeszítések számára, amelyek a párizsi megállapodás klímacéljaival állnak összhangban. A normatív, párizsi célkitűzésekhez igazodó forgatókönyvek zökkenőmentes változási folyamatokat írnak le, feltételezve a nemzetek közötti együttműködést és koordinációt. A geopolitika figyelembe vétele gyakran teljesen hiányzik. A cikk megállapításai hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy mélyebben kell megérteni az elméleti konstrukciók és a valós világ bonyolultsága és zűrzavarossága közötti különbséget. A geopolitikát figyelembe venni két szempontból lehet: egyszerre gyorsítja és akadályozza az átalakulási folyamatot.”

Forrás:
Global energy scenarios: A geopolitical reality check; Mathieu Blondeel, James Price, Michael Bradshaw, Steve Pye, Paul Dodds, Caroline Kuzemko, Gavin Bridge; Global Environmental Change; 10.1016/j.gloenvcha.2023.102781; Volume 84; January 2024, 102781

Dekarbonizáció szorult geoökonómiai helyzetben? Energiasokkok, kényszerfüggés a fosszilis tüzelőanyagoktól és Németország útja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás felé

„Hogyan maradhat fenn a dekarbonizáció irányítása a növekvő geoökonómiai feszültségek közepette? A globális feszültségek azzal fenyegetnek, hogy a pénzügyi és politikai forrásokat elterelik a zöld átmenetről a nemzetbiztonsági kérdések felé. Azonban hiányoznak azok az elemzési eszközök, amelyekkel értékelni tudnánk a dekarbonizáció irányítását a globális versengések korszakában. E hiány pótlására a szerzők kidolgoztak egy elemzési keretet, amely a geoökonómiai sokkok hatásait vizsgálja a befektetési, működési és politikai csatornákon keresztül. Makrogazdasági és vállalati szintű adatok, valamint dokumentumelemzések felhasználásával empirikusan tesztelték elképzeléseiket, például véve Németország dekarbonizációjának irányítását az orosz gázellátás 2022-es megszűnését követően. A szerzők szerint ez a sokk rövid távon negatív hatást gyakorolt a dekarbonizációra a működési csatornán keresztül, vegyes hatásokat a politikai csatornán keresztül, és hosszú távon pozitív hatásokat a befektetési csatornán keresztül. A szerzők reménye szerint az általuk kidolgozott elképzelések, az elemzések eredményei, hozzájárulnak ahhoz, hogy a klímaváltozás és az energiapolitika a jövő politikai gazdaságtani kutatásának központi kérdéseivé váljon.”

Forrás:
Decarbonization under geoeconomic distress? Energy shocks, carbon lock-ins, and Germany’s pathway toward net zero; Milan Babić, Daniel Mertens; Regulation & Governance; DOI: 10.1111/rego.12634; 2024. szeptember 19.

A zöld innovációs központok földrajzi elhelyezkedése az OECD-régiókban

„A tanulmány a „zöld innovációs központok” térbeliségét, valamint a zöld szabadalmak és a helyi munkaerőpiacok közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés a zöld találmányok szabadalmaztatási tevékenységének területi eloszlását és alakulását vizsgálja, és azonosítja a zöld innovációs központokat, azaz azokat a régiókat, amelyek a zöld szabadalmaztatás terén figyelemre méltóan erősek. A zöld szabadalmaztatás regionális szintje, a gazdasági tevékenység, az oktatás és a helyi munkaerő dinamikája közötti kapcsolatot is vizsgálja az OECD-régiókban. Koppenhága (Dánia és Dél-Svédország egy részét magában foglaló, határokon átnyúló terület) példáján keresztül szemlélteti egy régió zöld innovációs ökoszisztémáját, értékelve annak fejlődését, egyedi lehetőségeit és kihívásait.”

Forrás:
The geography of green innovation hubs in OECD regions; OECD Local Economic and Employment Development (LEED) Papers; 2024. szeptember 24.

Törvények, rendeletek

A települési zöldinfrastruktúráról szóló kormányrendelet (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2024. szeptember 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény felhatalmazása alapján a települési zöldinfrastruktúrára, a települési zöldfelületek védelmére, a zöldfelületi tanúsítványra és a zöld védjegyre vonatkozó részletes szabályok kerülnek megalkotásra.”

Forrás:
A települési zöldinfrastruktúráról szóló Korm. rendelet; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. szeptember 23.

Társadalmi egyeztetésen fontos építésügyi jogszabálytervezetek

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2024. szeptember 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelethez
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény felhatalmazása alapján az építésügyi hatóság eljárásaira és ellenőrzéseire vonatkozó részletes szabályok kerülnek megalkotásra.”

Forrás:
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. szeptember 23.
—

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2024. szeptember 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelethez
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) felhatalmazása alapján a településrendezési és építési követelményekre vonatkozó részletes szabályok kerülnek megalkotásra.”

Forrás:
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. szeptember 23.
—

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2024. szeptember 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelethez
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jei hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált kormányrendeleti szintű jogszabály-módosításokat tartalmazza a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló tervezet.”

Forrás:
A Méptv. hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. szeptember 23.
—

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2024. szeptember 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Jelen rendelettel a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépésére és az új építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendelet elfogadására tekintettel szükséges technikai módosítások átvezetése történik meg a hivatkozást tartalmazó kormányrendeletekben.”

Forrás:
egyes építészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. szeptember 23.
(Az eredeti kiírások hibáit nem javítottuk. Szerk.)