Skip to main content

8. szám, 2012. február 20.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kettészelték az Őrséget

„Január végéig élt az a lehetőség, amely szerint az önkormányzatok véleményezhették a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) járási rendszer kialakítására vonatkozó terveit. Sokan megtették ezt, a többi között a nagyon is érintett őriszentpéteriek.

Rövid idő alatt többször is üléseztek az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai, jó okuk volt rá. Ugyanis a közigazgatás tervezett átalakításának, jelesül a járási rendszer kialakításának legnagyobb vesztesei lehetnek az őrségiek. Erre már lapunk őriszentpéteri fórumán is utalt Őr Zoltán polgármester, aki a kistérségi társulás vezetője is. A társulás általános alelnöke, Kapornaky Sándor Kercaszomor polgármestere pedig nemrég kijelentette: egy önálló őrségi járás létrehozása történelmileg indokolt. E szándékot és óhajt a tájék múltja alátámasztja. Az Őrség évszázadokon át egybefüggő rendszerként működött, mind területileg (gyepűk), mind társadalmilag (Erdélyből telepítették át azokat a székely katonacsaládokat, akik a gyepűket, vagyis a nyugati határsávot védték). Az Őrség királyi kiváltságokat nyert, majd veszített el, de önállósága végig megmaradt.

– Ez most közigazgatásilag elveszni látszik – mondta el Őr Zoltán. – A 168 járás kőbe vésésekor a szaktárca az őrségi kistérséget kettészelte. A társuláshoz tartozó 22 településből 11, közte városunk a szentgotthárdi, másik 11 pedig a körmendi járáshoz kerülne. Ez ellen tiltakozunk, önálló járást szeretnénk. Ezt a véleményt eljuttattuk az illetékesekhez.

Az egyeztetések az elmúlt hetekben-napokban folyamatossá lettek. A társulás tagjaival többször is eszmét cserélt Harangozó Bertalan megyei kormánymegbízott, aki elmondta: továbbítják a helyiek véleményét és javaslatait, de nem lát reális esélyt egy önálló őrségi járás kialakítására.

– Valóban csökkentek az önálló járás esélyei – ismerte el Őr Zoltán. – De mi mégis kérjük a KIM-et, vegyék figyelembe javaslatunkat. Ugyanakkor B-tervben is gondolkodunk. Ez a térségi falvak egyben tartását célozza, Körmend járási központtal. Múlt csütörtökön a társulás 22 települése közül 20 döntött úgy, hogy támogatja a körmendi járáshoz való csatlakozást. Kondorfa és Szalafő pedig a szentgotthárdi járást választaná. A kormánymegbízottal közöltük a döntést és kértük, továbbítsa a KIM-hez. Bízunk a kedvező döntésben.”

Forrás:
Példátlan: kettészelték az Őrséget, Kozma Gábor, Vas Népe, 2012. február 13.

Járások: a Fidesz-KDNP frakcióülésén felvetettek miatt további egyeztetések lesznek

„A Fidesz-KDNP egri frakcióülésén felmerült kérdések miatt még további egyeztetésekre van szükség a járások ügyében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a kormánypárti képviselőcsoport között – közölte a KIM hétfőn az MTI érdeklődésére.

Az MTI azzal a kérdéssel kereste meg a tárcát, hogy a járásokról szóló törvényjavaslat-csomag múlt hétre tervezett parlamenti benyújtása miért nem történt meg.

Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár egy múlt keddi sajtóbeszélgetésen ugyanis azt mondta, a tervek szerint február 10-ig az Országgyűlés elé kerül a 2013. január 1-jén létrejövő járások kialakításával összefüggő első törvényjavaslat-csomag, amely várhatóan több mint nyolcvan jogszabály módosítását tartalmazza majd.

A járások témája azonban a Fidesz-KDNP Egerben tartott, évadnyitó frakcióülésén is téma volt, és Lázár János Fidesz-frakcióvezető beszámolója szerint nagy vita volt a kérdésben. A vita középpontjában Budapest volt – jelezte múlt pénteki sajtótájékoztatóján a politikus, közölve: Láng Zsolt, a parlament önkormányzati bizottságának fideszes elnöke, II. kerületi polgármester vezetésével egyeztetés kezdődik arról, hogy a járáshatárok és a fővárosi kerületek hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. A vidéki észrevételeket pedig Kósa Lajos Fidesz-alelnök, debreceni polgármester és Rácz Róbert fideszes parlamenti képviselő, hajdú-bihari kormánymegbízott vezetésével mérik fel. Lázár János már akkor megjegyezte, hogy így újabb egyeztetési körre lehet számítani, ugyanis a jelenleg tervezett körzethatároknak nagy a kritikája a frakcióban.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy mikor kerülhet a járásokról szóló javaslat a parlament elé.

A járások – vagyis az állam legkisebb területi államigazgatási egységeinek – kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés során több mint 750 javaslat érkezett. Ezek közül több száz irányult arra, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, illetve eltérő járási székhely kialakítására.”

Forrás:
Járások – KIM: a Fidesz-KDNP frakcióülésén felvetettek miatt további egyeztetések lesznek, Vas Népe, 2012. február 13.

Polgármesteri kritikák – Az önkormányzati rendszer átalakításáról vitáztak

„ Januárban új közjogi berendezkedés jött létre hazánkban, amit meg kell ismerni és a problémákat is mielőbb fel kell tárni, jelentette ki hétfőn dr. Zongor Gábor.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára az országos fórumsorozatuk Veszprém megyei rendezvényén indokolta ezzel a kezdeményezésüket a közel száz polgármestert és jegyzőt köszöntve. Mivel az átalakítás sok fontos része, köztük a járási rendszer kialakítása, az oktatás államosítása csak ezután következik, különösen fontos a párbeszéd a kormányzati szereplők, valamint az önkormányzatok képviselői között, hogy a problémákat megvitassák.

Az új önkormányzati törvény miatt bekövetkezett, illetve a jövőben várható változásokról dr. Bitay Márton, a Belügyminisztérium főosztályvezetője beszélt. Előadásában szólt a polgármesterek és a jegyzők változó hatásköreiről, lehetőségeiről, a megye megváltozott szerepéről. Az előadás kapcsán Tóbel János halimbai polgármester az óvodák, iskolák átszervezésével kapcsolatos jogszabályi ütközésekre, Tóth Csaba lesenceistvándi, Eke Ferenc nemesvitai polgármester az önkormányzati vezetők és a köztisztviselők szerepének leértékelése miatt várható problémákra hívta fel a figyelmet.

Dr. Virág Rudolf, a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a járások létrehozásáról beszélt. Mint elmondta, a tervezettnél nem várható lényegesen több egység. Az új hivatali szervezet kialakításánál igyekeznek minél kisebb problémákat okozva megteremteni az átmenetet a jelenlegi és az új rendszer között.

Helyben döntenek a tiszteletdíjakról
Bitay Márton beszélt arról is, hogy az új önkormányzati törvény a képviselői tiszteletdíjakat nem szabályozza, mert azokhoz nincs, illetve nem lesz központi finanszírozás. Ennek megfelelően helyben, a saját bevételekre és más lehetőségekre figyelemmel kell dönteni a testületeknek arról, mekkora keretet állapítanak meg maguknak. Vagy ha nem jut, úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem adnak. A polgármesterekét központi szabályok rögzítik, mert a pénzt is központi forrásból kapják.”

Forrás:
Polgármesteri kritikák – Az önkormányzati rendszer átalakításáról vitáztak, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2012. február 13.

Problémák az önkormányzati hitelezésnél

„Nem a bankok ellen vívott szabadságharc lehetetlenítheti el az önkormányzatok hitelezését, hanem a helyi büdzsék, illetve a hitelfelvételi lehetőségek hiányosan kidolgozott szabályozása. A gondot az okozza, hogy tavaly év végén törvény tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy forráshiányos költségvetést fogadjanak el, márpedig így a települések finanszírozásának fenntartása lehetetlenül el.

Bár a jelenlegi önkormányzati adósságállomány kezelhető, s egyes komoly bajban lévő településeket leszámítva az önkormányzati hitelek visszafizetése folyamatos, átstrukturálási igények nem jelentkeznek, akár március végére elzárulhatnak a banki hitelcsapok az önkormányzatok előtt − mondták el lapunknak pénzintézeti képviselők. A bankok szerint ennek semmi köze nem lesz a Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester pénzintézetek elleni „szabadságharcához” − ők továbbra is szeretnék finanszírozni a helyhatóságokat.

A gondot az okozza, hogy tavaly év végén törvény tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy forráshiányos költségvetést fogadjanak el, márpedig így a települések finanszírozásának fenntartása lehetetlenül el.

A kormányzat a hibát az év végén már érzékelte, ennek volt köszönhető az értékelések szerint az a 7 milliárdos extra támogatás, amelyet az önkormányzatoknak a rövid távú, jellemzően folyószámlahitel-tartozásaik csökkentésére kellett fordítaniuk. A jogszabály arról nem rendelkezett, hogy a helyhatóságoknak a bankok által megajánlott hitelkereteket is csökkenteniük kell, ezért a forráshiányos települések a mostani hónapokat a korábbi hitelkeretek ismételt maximumra húzásával élik túl − ez viszont azt jelenti, hogy a korábbi konszolidációs támogatás nyomtalanul elfolyik.
Az önkormányzati bevételek bizonytalansága miatt a pénzintézetek álláspontja szerint már tavasztól komoly gondok keletkezhetnek: leállhat a munkabérhitelek folyósítása, s a bankok lényegében csak a támogatási és a bevételmegelőlegező hitelek nyújtására lesznek hajlandóak − merthogy csak ezek beérkezése bizonyos. Persze a hiteligények esetében is komoly kérdést vet fel, hogy az önkormányzati szektor az új szabályok szerint csak éven belüli hitelek felvételéről dönthet saját maga, azon túl kormányengedélyhez kötött a hitelfelvétel − ennek a rendszere azonban még kidolgozatlan. Mindehhez hozzáadódik az is, hogy az önkormányzati kompetencia-rendszer strukturális átalakítása okán a bankok jövő nyárig nem számítanak komolyabb projektfinanszírozási igényekre, így tehát a mindennapi működés finanszírozásában lennének partnerek − ha lehetnének.

Ezermilliárd alatt az adósság
A megyei önkormányzatok 183 milliárd forintra tehető hitel- és kötvényállományának kihullásával − itt a törlesztés részleteiről már megállapodott a Magyar Államkincstár a bankokkal − december végén az önkormányzati adósságállomány 1000 milliárd forint alá csökkent: az adatok szerint 521 milliárd forintnyi kötvény- és 462 milliárd forintnyi hiteltartozást tartottak nyilván a hitelintézetek.

Oktatásfinanszírozás: sok hűhó semmiért?
Egyértelműnek látszik a szakértők szerint, hogy a kormányzatnak az oktatásfinanszírozás terén újra kell számolnia a szükséges forrásokat. Ehhez vélhetően az önkormányzati szektorból vonnának el forrást, tekintve, hogy − miként arra korábban az önkormányzati szövetségek is figyelmeztettek − az iskolafenntartáshoz a normatív támogatáson felül rendre szükség volt a települések saját támogatására. Abban mind az önkormányzatok, mind a bankok egyetértenek, hogy az iparűzési adónak a helyhatóságoknál kell maradnia − tekintve, hogy lényegében egyedüli bevételük. Az egyéb (adó)források elvonásával ugyanakkor egyes önkormányzatok jól, mások rosszul járnának − aligha véletlen, hogy híreink szerint egyes települések mérlegelni kezdték, hogy „visszabérlik” az oktatási hálózatot az államtól.”

Forrás:
Súlyos gondot okozhat a hiba – a közalkalmazottak bérére sem lesz pénz?, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2012. február 14.

Egyeztetnének a járások kialakításáról

„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szükségesnek tartja, hogy a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan kezdődjön érdemi, szakmai egyeztetés a településekkel az önkormányzati hivatalok és a létrehozandó járási hivatalok közötti feladatátadás módjáról és ütemezéséről.

A Gémesi György gödöllői polgármester által elnökölt érdekvédelmi szövetség az MTI-nek hétfőn küldött közleményében ismertette a szervezet Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárságának átadott állásfoglalását. A MÖSZ azt követően adta ki a dokumentumot, hogy – a belügyminiszter összehívására – az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma egyeztetett a járások kialakításáról.

Az állásfoglalás szerint a MÖSZ sajnálattal állapítja meg, továbbra sem ismert, milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, továbbá hogy hol, milyen eszközökkel és szakemberekkel kíván a törekvéseinek megfelelni. A szervezet a járások létrehozásának időpontjához viszonyítva elkésettnek és előkészítetlennek ítéli meg a jelenlegi állapotában a javaslatot, amely szerintük további kapkodást és bizonytalanságot okozhat.

Véleményük szerint elengedhetetlen, hogy a kialakuló járási hivatalok felett a járáshoz tartozó önkormányzatok társadalmi kontrollt gyakoroljanak, a járási hivatal vezetői pedig évente egyszer a járás polgármesterei előtt tájékoztatást adjanak a járás helyzetéről, az elvégzett munkáról. A MÖSZ nélkülözhetetlennek tartja a járási hivatal vezetőjének a kinevezéséhez a térség önkormányzatai többségének egyetértését, mivel az önkormányzatoknak és a járási hivataloknak szorosan együtt kell működniük.

A szövetség szerint elengedhetetlen, hogy a járási hivatalokat politikai pártokhoz nem kötődő, azoktól független szakemberek irányítsák. Szükségesnek tartják azt is, hogy az átszervezés után a hozzáértő, gyakorlott szakembereket tovább foglalkoztathassák, ami – mint írták – nagyban meghatározza a feladatellátás biztonságát. A szervezet azt is javasolja, hogy „Budapesten minden kerületben legyen egy járás”.

Úgy látják, hogy csak a fenti észrevételek figyelembevételével lehet jól működő, demokratikus rendszert kialakítani és fenntartani. A MÖSZ közölte: azt igénylik, hogy a járási hivatalokról készülő jogszabálytervezeteket minél hamarabb bocsássák társadalmi egyeztetésre.”

Forrás:
Egyeztetnének a járások kialakításáról, mno.hu, 2012. február 13.

Az MSZP a járási hivatalokról készülő jogszabálytervezetekről

„Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetjének vezetője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint Pintér Sándor belügyminiszter összehívására február 13-án egyeztettek a járások kialakításáról. A szövetség állásfoglalása világos és határozott kritikát fogalmaz meg a járási rendszer előkészítésével kapcsolatban, ugyanakkor sem a Belügyminisztérium, sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nem tájékoztatta a nyilvánosságot az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma (ÖNEF) hétfői munkájának eredményéről – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Közölte: egyetértenek a MÖSZ-szel abban, hogy a járási rendszer kialakítása kapcsán a legfontosabb kérdésben továbbra sem látni a kormány álláspontját. Milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz? – kérdezte, hozzáfűzve: ezért támogatják azt a kezdeményezést, hogy a járási hivatalok felett a járáshoz tartozó önkormányzatok társadalmi kontrollt gyakoroljanak, és azt is, hogy a járási hivatalok élére olyan független szakembert nevezzenek ki, akinek a személyével a térség önkormányzatainak többsége egyetért.

A KIM hétfőn az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy a Fidesz–KDNP múlt heti, egri frakcióülésén felmerült kérdések miatt még további egyeztetésekre van szükség a járások ügyében a tárca és a kormánypárti képviselőcsoport között. A járásokról szóló törvényjavaslat-csomag parlamenti benyújtását eredetileg a múlt hét végére tervezték. A járások – vagyis az állam legkisebb területi államigazgatási egységeinek – kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés során több mint 750 javaslat érkezett, ezek közül több száz irányult eltérő járási székhely kialakítására, illetve arra, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon.”

Forrás:
mno.hu, 2012. február 15.

Ember Jogi Munkacsoportot működtetne a kormány

„A kormány nemcsak az új Alaptörvény tiszteletben tartása és kiemelt szerepe, hanem az elmúlt évek tapasztalatai miatt is fontosnak tartja figyelemmel kísérni az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos folyamatokat. Ezért a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testületeként létrehozza az Emberi Jogi Munkacsoportot.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján a munkacsoport feladata többek között, hogy konzultációt folytasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, valamint érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel; áttekintse a nemzetközi egyezményekből, megállapodásokból és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatokat. A munkacsoport figyelemmel kíséri továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoportjának 11. ülésén Magyarország vonatkozásában tett és Magyarország által elfogadott ajánlások végrehajtását is. A munkacsoport deklarált és kiemelt feladata a kormányhatározat-tervezet szerint az is, hogy javaslatokat tegyen a kormány és az érintett központi államigazgatási szervek részére a jogalkotás és a jogalkalmazás vonatkozásában az emberi jogok még szélesebb érvényesülését biztosító szabályozásra, működésre.

A tervezet meghatározza, hogy a munkacsoport vezetője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, tagjai az egyes minisztériumok olyan állami vezetői, akiknek tevékenysége, feladat- és hatásköre összefügg a munkacsoport feladat- és hatáskörével. A Munkacsoport legalább negyedévente ülésezik és Civil Kerekasztal Fórumot működtet.

Az észrevételeket 2012. február 10-én 12.00 óráig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre!”

Forrás:
Ember Jogi Munkacsoportot működtetne a kormány, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 8.
Előterjesztés a Kormány részére az Emberi Jogi Munkacsoportról

Tanítványok tanítványai – Emlékkonferencia Lőrincz Lajos Professzor érdemeire

„Új kihívások a Közigazgatás-tudományban címmel zajlott megemlékezés és szakmai konferencia Dr. Lőrincz Lajos, jogász, közigazgatás-tudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközileg elismert, iskolateremtő professzor tiszteletére 2012. február 6-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az intézmény rektora, Prof. Dr. Patyi András több évtizedes távlatba helyezve hangsúlyozta a tudós oktatási és tudományos életben közismert, elévülhetetlen érdemeit, aki az egyetem korábbi jogelődintézményének, az 1970-ben alapított Államigazgatási Főiskolának alapító tagjaként, későbbi főigazgatójaként vett részt a közigazgatás-tudomány felső szintű oktatásának megalapozásában.

Dr. Lamm Vanda, a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetének igazgatója, a professzor volt munkatársa ismertette Lőrincz Lajos szakmai életútját. A debreceni származású tudós szegedi egyetemi éveitől kezdve, az Akadémia osztályvezetői pozíciójáig tartó igyekezeten, az Államigazgatási Főiskola első évein keresztül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékáni székéig vezető útig, a Budapesti Corvinus Egyetemen kapott professor emeritusi kinevezéséig a nem hétköznapi életrajz minden egyes mozzanata megelevenedett a hallgatóság előtt.

„Egy ember életét és munkásságát 10 percben méltatni ahhoz hasonló feladat, mint a világ képletét összefoglalni egy mondatban. Azt, hogy mikor született, hol tanult, dolgozott, milyen sikereket ért el, fel lehet sorolni, ebből azonban nem tudjuk meg, ki volt az az ember, aki Lőrincz Lajos néven élt közöttünk, s akiről mindannyiunkban annyi kép él, ahányan vagyunk.” – kezdte post mortem laudációját Dr. Szamel Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, és – ahogyan maga is bemutatkozott előadása előtt – a professzor legidősebb tanítványa. A főnök, a magánember, az oktató sokoldalú, meghatározó személyiségét, tudományos habitusát, oktatási alapkoncepcióját bemutatva Lőrincz Lajos emlékezetét sok, rendkívül találó idézettel érzékeltette, melyek közül talán Albert Pike szavai a leghelytállóbbak: „Amit magunknak csinálunk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk, megmarad és halhatatlan.”

Dr. Máthé Gábor professzor moderálásával a következő szekció a közigazgatás-tudomány fejlődési alternatíváinak szakmai dimenzióit tárgyalta.

Dr. habil Varga Zs. András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi- és Államtudományi Karának tanszékvezetője, a Legfőbb Ügyész helyettese mutatta be az Alkotmány és közigazgatás mindenkori viszonyrendszerét. Az előadás tematikája teljes körű képet adott az alkotmányossági kérdések hazai alakulásáról, az államszocializmus, a hatalommegosztás és a közigazgatási kontroll módszertani alapelveiről.

Dr. Tamás András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorának előadása a Jogállam és Közigazgatás kapcsolatát fejtette ki különös tekintettel a történelmi vonatkozásokra, nemzetközi példákra, valamint a témában ismert globális szakmai álláspontokra.

Prof. Dr. Patyi András rektor a Közigazgatási bíráskodás kérdéskörében világított rá a jogszabályi és gyakorlati eljárások, hatásköri diszharmóniák még tisztázatlan pontjaira.

A továbbiakban a Dr. Imre Miklós rektor-helyettes által vezetett szekcióban a közigazgatási szervek jogalanyisága témakörben a Szervezeti önállóság és jogalanyiság kapcsolatrendszerét, valamint a szervezeti változások jellemzőit ismertette Dr. habil Fazekas Mariann, az ELTE Állam- és jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi docense.

A következő nagy témakör a szervezés és menedzsment területén ismeretes Új tendenciák ismertetése volt. Dr. habil Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense és tanszékvezetője a közigazgatási reformokat Lőrincz Lajos professzor nyomán mítoszok és realitás kontextusában írta le. Meglátása szerint nincs a témában egységes gyógymód, így globális receptek helyett a szakmai döntéshozatal és esetleges átszervezés során a lokális elgondolások lehetnek célra vezetőek.

A fenti elképzelést a szekció utolsó előadója, Dr. habil Balázs István, a Debreceni Egyetem docense és egyben tanszékvezetője is támogatta a területi közigazgatás, valamint a középszintű közigazgatás általános kérdéseiről tartott előadásában. A téma fő nyomvonalain keresztül jól felépített és átlátható kép rajzolódott ki többek között a területi közigazgatás értelmezését, szervezetét, valamint funkcionalitását illetően.

A harmadik, és egyben a konferenciát záró szekció első előadója az új tendenciák kérdéskörét továbbmélyítve, az Európai Uniós közigazgatási tendenciákra felfűzve prezentálta a közigazgatási vizsgálatának és fejlesztésének modelljeit. Dr. Verebélyi Imre, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára bemutatta a demokratikus jogállamban működő közigazgatás által ellátott feladatainak hatékonysági kritériumait is.

A konferencia széles spektrumú, ám gyakorlati szempontból is remekül megközelíthető témájának elemzésére a rendezvény utolsó előadójaként lépett a mikrofonhoz Dr. Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának docense. A közigazgatási eljárásjoggal kapcsolatos dilemmákat a hazai szabályozás, a reguláció-dereguláció következményhullámai, illetve az europanizálódás vázán ismertette, visszacsatolva Lőrincz Lajos professzor úr egy 2005-ben elhangzott állásfoglalására, mely szerint „a jogállamiság követelménye a közigazgatással szemben közismert: a közigazgatás azt teheti, amit a törvények megengednek és úgy, ahogy a törvények előírják. A kettős követelmény teljesítésével vált a modern közigazgatás demokratikussá, megszűnt választási lehetősége a tevés és nem-tevés között: tennie kell, amit a jogszabályok előírnak, tiszteletben kell tartani cselekvési korlátait.”

Az emlékkonferencia küldetésének megfelelően méltó emléket állított Dr. Lőrincz Lajos professzor tudományos munkásságának. Dr. György István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének záró szavai szerint örömmel tölti el a professzor egykori tanítványait, ha látják, hogy mesterük erkölcsi és tudományos hagyatéka folyamatos és felelősségteljes ápolása biztosított lesz a jövőben is. Hiszen – Lamm Vanda, az MTA professzor asszonyának szavaival élve – az oktató saját tanárát, előtte járó példaként jól ismeri, tanítványai fejlődése szintén a szeme előtt megy végbe, a tanítványok tanítványainak szakmai élete és tudományos eredményei azonban már nem minden esetben szemmel követhetőek. Ezért is fontos, hogy teremtsünk a maihoz hasonló alkalmakat a generációk közötti tudásátadásra és tapasztalatcserére. ”

Forrás:
Tanítványok tanítványai – Emlékkonferencia Lőrincz Lajos Professzor érdemeire, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február 9.

Elméleti és gyakorlati górcső alatt az új hatósági eljárási törvény a „Változások a közigazgatási eljárásban” című konferencián

„A még 2011-ben elkezdődött közigazgatási konferenciasorozat célja, hogy a már hatályban lévő új törvények és szabályozások értelmezésében segítse a közigazgatás jogalkalmazóit. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet korábbi főigazgatója elmondta: a célkitűzés megvalósulni látszik, hiszen az elképzeléseknek megfelelően 2012 első negyedévében sorra követik egymást a közigazgatás különböző szakterületeit érintő szakmai fórumok, amelyeken keresztül elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi oktatók, külsős szakértők adnak értelmezési támogatást a felmerülő témákban.

Méltó nyitó rendezvénye volt tehát az új évnek a közelmúltban módosított, 2011. január 1-jén hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény változásait bemutató konferencia, amely január 19-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen várta a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, önkormányzati kollégákat és az egyetem hallgatóit.

Más szempontból is meghatározó volt ez az alkalom, hiszen Prof. Dr. Patyi András első alkalommal köszönthetett szakmai rendezvényen vendégeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként. Megnyitó beszédében kiemelte az eljárásjogi törvény és az Alaptörvény kapcsolatát. Elgondolása szerint az eljárási szabályoknak a jogrendszerben minden magát alkotmányos berendezkedésűnek tekintő állam esetében kiemelt szerepe van. A közigazgatási hatósági eljárás szabályozottsága nem csupán szakmai kérdés, hanem elsődlegesen alkotmányossági probléma, hiszen alkalmazása során alapvetően az állam szuverenitását megjelenítő kényszer alkalmazására kerül sor. Ennek fényében az Alaptörvény feltétlen érvényesülése forog kockán. Minden hatósági eljárás során valamilyen Alaptörvényi rendelkezés kerül szóba, mivel a közigazgatás minden cselekvése visszavezethető és visszavezethető kell, hogy legyen az Alaptörvényre. „Amikor tehát a hatósági ügyintéző ceruzáját megemeli, vagy a jelszavát a gépbe beüti, tulajdonképpen az Alaptörvény végrehajtására készül.” Dr. Patyi András közigazgatási jogászként határozottan bízik abban, hogy a legutóbbi módosítás egy időben stabil törvényt állított elő.

A reményteli jóslatra a téma felvezetését elméleti síkon folytató, és az Új szabályozási keretek az állam és az állampolgárok kapcsolatában címmel beszédet tartó Dr. Gál András Levente egy óvatos cáfolattal reflektált. A Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos az egymást követő ágazati jogi módosításokat globális síkra helyezve visszautalt a Magyary-program módszertani hátterére.

„Azért nem Magyary-tervről, hanem Magyary-programról van jelen esetben szó, mert nyilvánvaló, hogy a világ változik, ahogyan a közigazgatás is, mi pedig halandó közigazgatási szakemberként csak középtávon tervezhetünk. Ezért sincs módunkban kinyilatkoztatás jellegű közigazgatási programokat megalkotni. Könnyen meglehet ily módon, hogy belátható időn belül újabb változtatásra lesz igény.” A közigazgatás-tudomány és önmagában a jogalkotás hajlamos olykor a valóságtól elrugaszkodni. Egy törvénynek nem az a természetes életciklusa, hogy állandóan hozzányúlnak és módosítják. Mégis az elmúlt években, a sok esetben bonyolult és önellentmondásoktól terhelt jogrendszerben deregulációs kényszer lépett fel, így sok olyan átvezetésre volt szükség, amelyet az eljárásjogi törvénynél sikeresen hajtottak végre a kollégák, melynek köszönhetően egy 10-15 éves viszonyulási csata ért véget. „Ezért is szeretném bátorítani mind a 73 ezer kormánytisztviselő munkatársat, mely létszám a járások bevezetése után 100 ezer főre duzzadhat, hogy legyen részese egy olyan közegnek, amely képes magas szakmai színvonalon ilyen kérdésekben vitatkozni. – adta át a szót a kormánybiztos dr. Gerencsér Balázsnak, a Legfőbb Ügyészség ügyészének, aki a hatásköri, illetékességi kérdések újraszabályozása kapcsán tartott előadást. Témájának fő vezérfonala szerint nem a módosítások mennyisége, vagy súlya mérvadó, hanem elsősorban maga a téma természete. A joghatóság, a hatáskör, valamint az illetékesség tényleges kijelölése a hatóság számára jelképezi azt a fogalmi kombinációt, amely lendületben tartja a közigazgatási eljárást. Az irányvonal mentén haladva az előadás végigjárta a törvény 2005-ös hatálybalépése óta a mai napig bezáróan a fontos szakaszokat, felhívva a figyelmet az aktuális újdonságokra a tárgykörben. Hozzátéve azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a jogalkotói és kormányzati munkák tükrében és a hatáskörök esetében a járások bevezetése jelentősen fogja érinteni a jogalkalmazási folyamatokat. Dr. Gerencsér Balázs meglátása szerint továbbra sem taxatív az általános illetékességi jogok felsorolása. Jelentős változás nem tapasztalható, csak szövegtisztázást tartalmaznak a módosítások. Szintén fontos elem a kérdésben a hatóság hallgatásának, az ügyészi eszközök változásának tisztázása. „ A jogalkotó megpróbál kitörni a bolsevik hagyományokból. Ennek az egyik eszköze az új Ütv, vagyis a 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről, melynek értelmében az ügyésznek megújult szerepe van, hiszen a közérdek védelme érdekében büntetőn kívüli ügykörökben bíróság előtt érvényesítheti jogszerűség iránti igényét illető jogkörökben.

Az alapeljárási rendelkezések módosításáról dr. Szabó Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályának osztályvezetője beszélt. A prezentáció funkciójában oktatási célnak is megfeleltethető, hiszen tételesen mutatta be a két nagyobb ütemben történt módosítási folyamatot, annak előzményeivel és indokaival együtt. Az előzmények között szerepel például a Nemzeti Együttműködés Programja, melynek meghirdetésekor az állam célul tűzte ki, hogy a közigazgatás az ésszerűség útján haladva kell, hogy a közjó szolgálatába álljon. Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének egyik elengedhetetlen pontja a Ket. átfogó módosítása volt a hatósági jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében.

A Ket. 2010. évi módosításától kezdődően, a1156/2011. (V. 20.) Korm. határozaton, valamint az arra épülő koncepción, majd a sarkalatos törvények bemutatásán keresztül ismerhették meg a jelenlévők többek között az ügyintézési határidőkkel kapcsolatos változásokat, a hatósági szerződés tartalmát, a hatósági ellenőrzés eszközeit, a közigazgatási bírság keretszabályozását, s mint új fejezetet, az Egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárás részleteit.

Dr. Kovács András György, kúriai bíró, főiskolai tanár a jogorvoslati szabályok felülvizsgálata témakörben tartott előadást. Milyen garanciarendszerek vannak a Ket-ben? Mi az, hogy ügyfél? Mi az, hogy jogorvoslathoz való jog? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszaiban biztos információkkal szolgált azt illetően, hogy a jogalkalmazói réteg – függetlenül a szabályozási környezettől – hogyan érvényesítse hatékonyan az Alaptörvényben foglaltakat.

A továbbiakban szintén a jogorvoslati szabályok témakörben, a végrehajtás felfüggesztésének pontos bemutatására vállalkozott Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet kúriai bíró, a Széchenyi István Egyetem docense, a Ket 110. §-a, illetve a Pp. 332. § (3)-(4) bekezdéseinek részletszabályai alapján. Helyet kaptak még az ismertetőben a Pp. XX. Fejezet eljárási szabályainak módosulásai, valamint a Legfelsőbb Bíróság aktualizált elvi jellegű döntései, és a közigazgatási nem peres eljárások is, a Ket és egyéb törvények alapján.

Az előző megközelítésekhez igazodva, azokat kiegészítendő került felvezetésre a végrehajtási eljárás változó szabályrendszere témakörben Dr. Boros Anita, egyetemi docens előadása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Tanszékének oktatója betekintést nyújtott a végrehajtás előfeltételeiről, ezen belül is a hatósági döntések jogerejéről, a kötelezettséget megállapító döntés teljesítésének elmaradásáról, a végrehajtáshoz való jog elévüléséről, a végrehajtási eljárás jogszabályi hátteréről, továbbá a végrehajtási eljárás szakaszairól és módjairól.

Az elméleti és gyakorlati tudásátadás érdekében a konferencia délutáni részében Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati egyetem dékánjának moderálásával hangzottak el vitaindító előadások, majd pedig az azokhoz kapcsolódó kerekasztal beszélgetések.

Elsőként Dr. Lapsánszky András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósági jogi igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Közigazgatási Tudományok Tanszékének docense hívta fel a figyelmet a szakhatósági fórumrendszerben kialakított változásokra, különös tekintettel a szakhatósági jogviszony szabályaira, a szakhatósági döntés sajátosságaira, az állásfoglalások típusaira, valamint azok jogi hatásaira. Véleménye alapján a szakhatósági modell változásainak alapkérdése, a komplett jogintézményi változásának indoka az eljárásjogi viszonyok mögött lévő társadalmi, gazdasági viszonyok változásában keresendő. Hiszen e változások alól az eljárásjogi törvény sem vonhatja ki magát. „A változások mindamellett abban foglalhatóak össze, hogy a közhatalmi beavatkozás átalakul a világ minden országában, főleg, amelyik piacgazdasági és jogállami viszonyok között működik, mégpedig a digitális fejlődéssel, a közigazgatási hatáskörök közötti jelentős konvergenciával, a multinacionális vállalatok megjelenésével, amelyek országhatáron túlnyúlóan erős szereplőt képeznek a közigazgatással szemben. A rugalmasabb hatósági intézményeken keresztül a közigazgatás meg kell tudjon felelni a kor kihívásainak.”

Az ezt követő szakmai konzultáció abszolút megfelelt a hozzá fűződő szervezői elvárásoknak, hiszen a pódiumnál helyet kapott gyakorlati szakembereknek és a párbeszédre nyitott, érdekelt hallgatóságnak köszönhetően valódi vita és tapasztalat-megosztás vette kezdetét. Dr. Gyurita Erzsébet Rita a Győr-Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal igazgatójaként a hatósági ügyben mind első, mind másodfokú eljárások esetében eljáró hatóságot képviselte. Dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője pedig az elsőfokú államigazgatási hatáskör ellátásából adódóan hatósági és szakhatósági körben végzett munkája során szerzett benyomásaival gazdagította a beszélgetést, így lehetőség nyílt az előadásra kötetlenebb formában történő reflektálásra is.

Az elektronikus ügyintézési szabályok, pontosabban a változó kapcsolattartási lehetőségek kifejtésére a hatóság és ügyfél között Dr. Kis Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Elektronikus Közigazgatásért Felelős Főosztályának főosztályvezetője vállalkozott. Előadásában kitért az elektronikus ügyintézés folyamataira a jogszabályváltozás előtt, a modellszintű hibákra, és a gazdaságossági hiányosságokra, majd végigvezette a hatályba lépő új szabályozás főbb elemeit az összerendelési nyilvántartástól az ügyintézési rendelkezésekig. Szóba kerültek még az ügyfél időszaki értesítésének kérdései az elektronikus ügyintézési cselekmények és azok garanciális elemeinek kapcsolatában. A főosztályvezető meglátása szerint elindulhatnak – részben már el is indultak – azok a projektek, amelyeknek eredményeképpen az ügyfelek és a hatóságok korszerű elektronikus azonosítási módokhoz juthatnak. A kialakult gyakorlat fényében középtávon újragondolható a közigazgatási eljárás néhány fogalma. A téma sokrétűbb megvitatása érdekében csatlakozott a szakmai grémiumhoz Dr. Tóth Zoltán, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közigazgatási főtanácsadója, dr. Ferdinandy Györgyi, a Budapest Főváros Kormányhivatal Ügyfélszolgálati Főosztályának főosztályvezetője, valamint dr. Rónaszéki László, Budapest Főváros V. kerületi jegyzője. A szakmai fórumon részt vevő jogalkalmazó munkatársak kérdéseket tehették fel, illetve mondhatták el véleményüket, kritikáikat a rendszert és a mindenkori rendszerelemeket érintően, mint a hatályos adatvédelmi törvény, az Alaptörvény, az önrendelkezés elve, vagy akár a mindennapi elektronikus ügyintézési módozatok, és az azok során alkalmazható programok.

A Nemzeti Közigazgatási Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közigazgatás c. tudományos folyóirat szervezésében létrejött továbbképző-ismeretmegújító jellegű közigazgatási konferenciasorozat újabb sikeres rendezvényt zárt. Dr. Cserny Ákos dékán szavaival élve a jövőben is várják a szakmája iránt elhivatott, rendhagyó ismeretszerzésre fogékony kollégákat. ”

Forrás:
Elméleti és gyakorlati górcső alatt az új hatósági eljárási törvény a „Változások a közigazgatási eljárásban” című konferencián, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február 9.

A feltámadó járásokról

„…A járások 1983-as, majd a városkörnyékek 1987-1990 közötti megszüntetése az 1990-es években számos problémát vetett fel. Egyrészt a kisebb települések nem tudták megfelelően teljesíteni a nekik címzett – összetettebb, nagyobb szakértelmet igénylő – feladatok egy részét, másrészt bizonyos ügyek elintézése túlzottan messzire került az egyes állampolgároktól.

Mindezekre figyelemmel az 1990-es évek végétől előbb az államigazgatási feladatokban indult meg az alsó középszint rehabilitációja a körzeti hatósági ügyek kialakításával (pl. okmányirodák, gyámhivatalok). A XXI. század elején ezeket a körzeteket megkísérelték egységesíteni.

Az államigazgatási feladatok mellett az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások körében is felmerült egy hatékonyabb szolgáltatásszervezési egység kialakítása. Az eredeti, 2004-es kormányzati tervek szerint bizonyos feladatok ellátására kötelező kistérségi társulásokat hoztak volna létre. A szükséges – minősített („kétharmados”) országgyűlési többség hiányában – végül is egy önkéntes, pénzügyi ösztönzőkkel támogatott rendszer jött létre.

A kistérségek alapvetően önkormányzati egységek voltak, amelyek helyi közszolgáltatások – és kisebb részben hatósági ügyek – közös, az érintett települések együttes döntésével történő feladatellátásra jöttek létre. A kistérségi rendszer sem válaszolta meg azt a kérdést, hogy ezek az egységek az alapvető, települési közszolgáltatások együttes ellátására, vagy pedig bizonyos, (alsó) középfokú közszolgáltatások szervezésére jöttek létre. A számuk ugyanis túlzottan jelentős volt ahhoz, hogy középfokú (pl. kórház, szociális otthonok stb.) szolgáltatásokat szervezzenek, de ahhoz pedig túl kevés jött létre, hogy csak és kizárólag települési feladatokat lássanak el.

A kistérségi rendszer önkéntes kiépülését követően az államigazgatás egyes szerveit is ezekhez a keretekhez kezdték kialakítani.

A „nagy visszatérés”
A kormányváltás után a járások helyreállítása a közigazgatási ügyekért felelős minisztérium egyik kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. Az is gyorsan nyilvánvaló lett, hogy a járásokat nem a helyi autonómia hatékony gyakorlását és az önkormányzatiságot kiterjesztő egységként, hanem a központi végrehajtó hatalom helyi csápjaiként képzelik el. Ezek a szervek a 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat alapján átvennék az önkormányzatok szerveinek az állam megbízásából ellátott úgynevezett államigazgatási hatósági feladatait, valamint várhatóan közreműködnének a folyamatban levő, Európa-szerte példátlan közszolgáltatási államosítás során állami kézbe vett közszolgáltató intézmények működtetésében.

Ehhez igazodóan – a kormányhatározatban megfogalmazott elvekre is figyelemmel – vidéken 168, Budapesten pedig 7 járást állítanának fel.

Kockázatok és mellékhatások

Az elvileg korrekt megoldás azonban számtalan kockázatot és mellékhatást rejt magában. A következőkben ezek közül pár fontosabbat tekintünk végig.

A jegyzői feladatok járási szintre emelése
Jelenleg a jegyzők és a polgármesteri hivatalok ügyintézői – a KIM 2010-es adatai alapján – 11 207 624 (!) ügyben hoztak döntést. Gyakorlatilag a magyar államigazgatás „igáslovai” ezek a szervezetek. Ez nem idegen a magyar hagyományoktól: mindig is a jegyzők (illetve a szocializmusban a vb-titkárok) voltak felelősek az egyszerű, mindennapi ügyekért. Ez teljesen érthető: ezek a tisztviselők az állampolgárokhoz közel dolgoznak, s könnyen elérhetőek.

Amennyiben ezen hatáskörök valamennyiét vagy nagyon széles körét járási szintre emelnék, az komoly problémákat vethetne fel. Így például a települési polgármesteri hivatalok ügyintézői járnak el az anyakönyvi ügyekben. Ha valamennyi ügy a járásokhoz kerülne, akkor házasságkötésért, születési anyakönyvért stb. egy községi polgárnak a járásszékhely városba kellene utaznia. Mivel az internetes lefedettség – főleg a kisebb településeken – nem tekinthető teljesnek, ezért egy széles körű centralizáció rendkívül megnehezítheti a kistelepülések lakosainak ügyintézést.

Amennyiben viszont csak szűk körben vonják magasabb szintre a feladatokat, akkor pedig viszonylag költségesen hoztak létre egy új szervet, amely a jelen, nehéz államháztartási helyzetben nem lenne túlzottan racionális lépés.

Minden változás egyfajta „átállási nehézséggel” is jár. Ha több, mint 11 millió ügyet érint ez a változás, akkor egy túlzottan gyors átállás – még megfelelő előkészítés mellett is – problémákat okozhat az állam működésében.

A közszolgáltatások túlzott centralizálása
A 2011 őszén elkezdődött, s várhatóan 2014-ig tartó közszolgáltatási reformok körében a legtöbb helyi közszolgáltatás megszervezése az államigazgatás feladatává válik. Így Magyarországon az állam meghatározóvá válik a helyi lakosok ellátását szolgáló feladatok megszervezésében. Ez a modell egyrészt lehetővé teszi a jelenlegi mérethatékonysági problémák kezelését, azonban a túlzott központosítás egyfajta „tervgazdasági” rendszer kiépítését is eredményezheti, amely túlzottan merev, s csak nehezen reagál a környezet változásaira. Amennyiben azonban a járások mozgásterét túlzottan szélesen határozzák meg, akkor éppen a központosítás előnyei vesznek el, úgy, hogy mindeközben a fontos döntéseket meghozó szervnek nem lenne demokratikus legitimációja.

Infrastrukturális igények
Több korábbi írás kiemelte, hogy a járási igazgatás kiépítése – a közszolgák átvétele az önkormányzatoktól, irodák kialakítása stb. – jelentős egyszeri költségekkel járna. A szakirodalomban megoszlottak a vélemények ennek mértékéről, de a legóvatosabb becslések is 30 milliárdos többletköltséggel számoltak, de egyes vélemények szerint ezek az egyszeri kiadások még ennél magasabb összeget is kitehetnek.

Mindemellett a központi költségvetés kiadásait növelik azok a feladatok is, amelyeket korábban – viszonylag csekély állami támogatás mellett – az önkormányzatok láttak el. Igaz, hogy egy hatékonyabb és kisebb létszámú rendszer az államháztartás egészének szintjén megtakarításokat is jelenthet. Itt azonban beleütközünk a polgárközeliség már korábban jelzett problémájába…”

Forrás:
Haza és Haladás blog, 2012. február 17.

Kié a főváros?

„Dr. Pesti Imre kormánymegbízott, a Fővárosi Kormányhivatal vezetője válaszolt dr. Tóth Zoltán kérdéseire.

Az M1–M7 autópálya (budaörsi bevezető út) buszsávja meghosszabbításakor robbant ki egy vita „kié a főváros?”. 10 km hosszú sor állt az autópályán és mindenki emelt hangon érvelt, a politikusok a médiában ágáltak egymás ellen. A rendszerváltás óta tisztázatlannak tűnik ez a kérdés. Ki a tulajdonosa Budapestnek: az itt élő lakosság, a Kormány, a fővárosi önkormányzat, az ország minden polgára? Ki a felelős a fővárosért?

A kérdés izgalmas és három oldalról is megközelítem. Az Alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A 10 millió állampolgáré a főváros. Másik megközelítés, hogy kik azok, akiknek ez az életterük. A budapesti lakosokon kívül nyilvánvalóan az agglomeráció rendkívül szervesen kapcsolódik a fővároshoz. Nem is lehet a fővárosnak úgy gondolkodnia, hogy az agglomeráció érdekeit ne vegyük figyelembe. Sőt, gazdasági értelemben a régióra, és ország egészére kiterjed a hatása.

Egészségügyi példát hozok: miközben a főváros kórházai ellátják Budapest lakosságát, ellátják az agglomerációt, ellátják a régió betegeit, de még régión kívülről is az országos 100 000 beteget évente. A magyar főváros példa, útmutató, jó vagy rossz példa, de mindenféleképpen egy magasra emelt vagy magasan lobogó fáklya ebben az országban. Budapest a légi forgalmat tekintve szinte Magyarország egyetlen kapuja a világra.

Harmadik megközelítés: kinek a feladata a főváros üzemeletetése? Ha 10 millió állampolgáré, akkor nyilvánvalóan vannak olyan feladatai a fővárosnak, amelyek messze túlmutatnak a főváros kerületein és ezeket a feladatokat célszerű ha a fővárosi önkormányzat vezeti, igazítja, tervezi. Vannak olyan feladatok, amelyek jócskán túlnyúlnak a fővárosnak a hatókörén, ilyen lehet a tömegközlekedés egy része is, ezért fontos, hogy az állam, a Kormány is szerepet vállaljon. Például, ilyen a tömegközlekedés. A MÁV bevételeinek közel 60%-a a régióból tevődik össze. Vannak kerületi feladatok, akár egy bölcsődének, akár egy óvodának a működtetése. Helyes, ha ezek kerületi szinten működnek.

A kormányhivatal a reform után ellátja az államigazgatási feladatok, valamint a közvetlen a kormányzathoz kötődő feladatok egy részét. Gondolok itt nagy hivatalokra, a nyugdíjbiztosítókra, népegészségügyi szolgálatra – ezek olyan feladatok, amelyek eddig széttöredezve voltak jelen a közigazgatásban. Ezeket érdemes összefogni, és egy központi helyről irányítani. Ma a kormányhivatal messze túlnyúl a főváros keretein, néhány területen, régiós szinten vezeti, irányítja a speciális feladatokat.

Ez egy olyan sokszereplős játszma, ami szinte átláthatatlan. Nagyon fontos volna, hogy a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározottak és átláthatóak legyenek. Ma az a legnagyobb vita tárgya, hogy kinek milyen feladata és hatásköre lesz az előbb felsorolt szervezetekben! Vagy ez már letisztult?

’90-ben kialakult egy rendszer és azt követően mindig voltak apró lépések a közigazgatásban, de nagy lépést, azt most, a 2/3-ad birtokában tesszük meg. Minden nagy változtatás valakinek kedvez, valakinek nem, érdekeket sért. Tudjuk, hogy mit akarunk, messzire van kitűzve a zászló. De hogy melyik úton jussunk el oda, a legrövidebb utat akarjuk-e választani, vagy bizonyos kompromisszumokat kell kötni menet közben, bizonyos érdekek mentén, ez vita tárgya lehet. Valóban, a kormányhivatalok és minisztériumok, főváros és kerületek, kerületeknek egymás között, megyék és főváros között érdekellentétek feszülnek. Ebben az érdekellentét halmazban kell valamilyen kompromisszum mentén egyezséget kötni. Ma az egyezség kötés vége felé tartunk, de még nem vagyunk a végén.

Ebből a szempontból talán letisztultabb a megyéken belül a kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok közötti feladatmegosztás. Az egészségügyi feladatok jelentős része és a közoktatás – az adósságokkal együtt – a kormányhivatalokhoz kerül. A fővárosban még nincs döntés?!

Egészen bizonyos, hogy a megyék és a kormányhivatalok között előrébb tart a megoldás – ennek technikai okai vannak – a miniszterelnök elsőként tudott megállapodni a megyei elnökökkel, ezért az átalakítás előrébb tart. A fővárosra nézve ez a megállapodás ismereteim szerint még nem köttetett meg. Ezért az átalakulás kicsit késésben van, de a fő irányvonalakban a kormányzat szándékai is tetten érhetőek. Igaz az, hogy picit késésben vagyunk a megyékhez képest.

A főváros Trianon óta mindig állam az államban. Az ország mindig is két részből állt, a fővárosból és a megyékből. Egyetértek az Ön megközelítésével, hogy Budapestnek országos, regionális, agglomerációs és települési szintű feladatai is vannak. Mégis a gyakorlatban egy határozott elkülönültségben élnek a budapestiek, ezen belül egyes kerületek. Magasabb szintűek a szolgáltatások, az állam többet ad az itt élőknek… Várható valamilyen változás?

A kérdés első mondata az volt, hogy „állam az államban”, és ebben sok igazság van. Annál is inkább, mert az ország gazdasági erejének több mint egyharmada itt koncentrálódik. Szerencsétlen dolog, hogy ha az államban egy ekkora gazdasági súlyú település, mint a főváros, a maga környezetével másfajta úton járna, vagy állam lenne valóban az államban.

Az átalakítás egyik legnagyobb eredményének azt gondolom, hogy világos irányok és világos utak lesznek. A kormányhivatalok képviselik a középszinten a kormányzatot, és ezen a szinten nem tud az államban állammá válni a főváros. Ez most a legnagyobb eredmény. Az tényleg megengedhetetlen, hogy a kormányzat és a főváros más utak mentén, és itt nyugodtan hozzuk be a politikát, más politikai érdekek mentén haladjanak. Ez bármelyik kormányzatra igaz. Budapest az elmúlt 20 évben szocialista irányítás alatt volt. A kormányzatban jobboldali vagy baloldali érdekek, elképzelések és ideák jelentek meg. Ezért mindig konfliktus volt a főváros és az aktuális nagypolitika között. Ez a konfliktus most feloldható, csökkenthető, és egy olyan irányvonal indul meg, hogy nem csak a fővárosban, mert itt volt a legnagyobb ellentét, hanem a megyékben is, középszinten egy világos irányvonal lesz. Az új működési mód az ország működőképességét, hatékonyságát javítani fogja.

Másik kérdés, hogy az agglomeráció, a főváros és a kerületek viszonya. Régen volt olyan együttműködés a kerületek között mint most. Budapest 23 kerületéből 19-ben Fideszes polgármester van. A maradék négyből háromban Fideszes többség működik, tehát politikai ellenérdekeltség nem hozható össze vagy nem jöhet létre. A legjobb bizonyíték, hogy megalakult a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Ez egy olyan önkormányzati szövetség, amely nem a főváros ellen, hanem az együttműködésért jött létre. Előtte volt a Budapesti Kerületek Szövetsége, amelyet pontosan Demszky Gábor ellen, a korábbi fővárosi vezetéssel szemben hoztak létre jobb- és baloldali politikusok – döntően baloldali politikusok – mert érezték, hogy az ő érdekeiket a szabad demokrata vezetés kevésbé vette figyelembe. A Budapesti Önkormányzatok Szövetségébe úgy lehetett belépni, hogy ki kellett lépni a korábbi szövetségből. A 23 kerület 23 polgármestere egyöntetűen, pártállásra való tekintet nélkül aláírta a belépést, és részt vesz ebben az együttműködésben. Azt gondolom, hogy a kerületek között még ha vannak is érdekellentétek, a korábbiakhoz képest, nagyságrendekkel kisebbek. A fővárosi vezetésnek nem többfajta kerületi érdekkel kell megegyeznie, hanem egyfajta világos összefoglalt érdekkel. Úgy látom, hogy mindkét fél nyitott ebben és a megoldás irányába haladnak. A BÖSZ létrejöttében a Kormányhivatal bábáskodott, hidat vert a főváros és a kerületek közé. A kormányhivatal vagy akár személyesen az én működésemnek az egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült békét teremteni a kerületek között, sikerült egyfajta jóindulatú, pozitív, előremutató hozzáállást generálni a kerületi polgármesterekben. Közel vagyunk a megoldásokhoz.

Egy „mamut” méretű hivatalt – hiszen a Fővárosi Kormányhivatal nagyobb létszámú lesz, mint bármelyik minisztérium – milyen módszerrel lehet irányítani?

Ez a legizgalmasabb kérdés és örülök is, hogy feltette. Kezdjük a mérettel, valóban körülbelül háromszor akkorák vagyunk, mint a legnagyobb minisztérium, és kétszer nagyobbak, mint a fővárosi önkormányzat. Ha majd idekerülnek bizonyos intézmények, akkor a Csepel művekével azonos méretűek leszünk. Nem is közigazgatásban jártas szakember kell ide, hanem egyfajta menedzser szemlélet szükséges, és ezt hála Istennek, megismerhettem már korábban. Az édesapám még a ,90 előtti időszakban egy jelentős állami iparvállalatot vezetett, ilyen tekintetben családból hoztam, hogy milyen problémákkal jár egy cég vezetése. Másrészt magam is vezettem egy kisebb céget közel két évig, harmadrészt pedig jó munkatársakat kell választani, akik segítenek. Számomra ez egy nemes feladat, szerencsére olyan munkatársakat választottam, akikre bátran támaszkodhatom és a saját szakterületeiken a legjobbak közé tartoznak az országban. Nyugodtan merem mondani, hogy szellemi potenciálban Budapest Főváros Kormányhivatala igen jó helyen áll.

Jelenleg a 3500 fős hivatal egy kabineten és egy főigazgatói kabineten keresztül irányítódik. A legfontosabb feladat, hogy a közigazgatásnak a racionalizálása nem csak a mi szintünkön, hanem szakigazgatási szinten is elinduljon, és ebben úgy látom sikerült rávenni a főosztályvezetőket, szakigazgatási szerv vezetőket, hogy partnerek legyenek. Tervezzük, hogy egy referatúrát hozzunk létre az én kabinetem mellett. Így minden szakterületnek lesznek szakértői, így a hozzám érkező információk két oldalról, két megközelítésből táplálkoznak, segítve a stratégiai döntéseket, amelyek elengedhetetlenek, hogy látványosan javuljon a közigazgatásnak a hatékonysága. Ez egy óriási kihívás. Bevallom őszintén, hogy … meglátni és megszeretni, …. én szerelmes lettem ebbe a feladatba.

A kerületi jegyzők miben reménykedhetnek? A hagyományos jegyzői szerepkörből teljesen elszívja előlük az életteret a Fővárosi Kormányhivatal?

Lehet, hogy egy kicsit erőltetett ez a kérdés? Elszívjuk előlük az életteret? Nem. A kormányhivatal és a kerületek között létre fog jönni egy úgynevezett járási/körzeti kormányhivatal, ennek megfelelően Budapesten lesz egy körzeti kormányhivatal, amelyhez néhány kerület kapcsolódni fog. Nagyon erősen jelen lesz az állam ezen a területen. Én azt gondolom, hogy megmarad egy olyan szegmens a jegyzőknek, amelyben teljesen szabadon mozoghatnak, de nagyon jelentős támaszuk lesz, vagy támaszt kapnak majd a körzeti vagy járási kormányhivataloktól, illetve a főváros kormányhivatalától. Az természetes, hogy nem szívjuk el az életteret, mert ha elszívnánk és nem lesz életterük, akkor rájuk sem lenne szükség. Lesznek kerületek és lesznek kerületi önkormányzatok, és lesznek hozzá feladataik, de kevesebb, mint korábban.

A humánerőforrás politikában milyen elveket vall?

Orvos vagyok, és talán amiben szakmámnál fogva tapasztalatot gyűjtöttem, az az, hogy hogyan kell bánni az emberekkel és hogyan kell bánni egy közösséggel, legyen az egy kórházi közösség, legyen az egy falu közössége. Egyébként már orvosként sok-sok embert irányítottam, vezettem, gyógykezeltem, az egészségéért feleltem: az életnek egy fontos részéért. Édesapám nagy gondot fordított arra, hogy vezetőként, igazi emberi kapcsolatot tudjon kiépíteni a munkatársakkal.

A humánerőforrás politikában több fontos elv szükséges – egyidejűleg. Az egyik az, hogy aki itt dolgozik, az szeressen itt dolgozni, érezze otthonának ezt a közösséget, hogy ragaszkodjon hozzá. Ilyen vezetői hangot szeretnénk kialakítani. Azt gondolom, hogy nekünk az a feladatunk, hogy a munkatársak érezzék azt, hogy ők fontosak a számunkra. Másrészt, – ez talán pártpolitika is lehetne, – hogy rendkívül magas szakmai színvonalat szeretnénk a munkatársak elé követelménynek állítani. Türelmesek vagyunk, de nagyon igényesek. A hivatalon belül most indítottunk egy belső levelezőrendszert, belső fórumot, amelyen keresztül munkatársak mindenfajta gondot, problémát megoszthatnak a vezetőikkel, javaslatot, tanácsot kérhetnek.

El sem akarom hinni: Ön elolvassa ezeket a leveleket?

Az összes levelet nincs időm elolvasni, de egy munkatársamnak ez a feladata, és referál azokról az ügyekről, amelyekben nekem kell lépnem. Ilyen megoldást tervezek az ügyfelek számára is. Valószínű, hogy december 1-jétől erre is egy külön kis apparátus áll rendelkezésre. Azok a polgárok, akiket mi kiszolgálunk, érezzék, hogy mi értük vagyunk, hozzájuk is átsugározzon valami abból a hangulatból, ami a hivatalban jelen van. Már nagyon sok levél érkezett hozzám, amelyek igazolják ezt.”

Forrás:
Kié a főváros?, Jegyzo.hu, 2012. február 10.

Elindult az Államreform Operatív Program „Közszolgálat a közigazgatásban” című kiemelt európai uniós projektje

„Elindult az Államreform Operatív Programon belül az ÁROP-1.1.12-2011-2011-0001 kódszámú, „Közszolgálat a közigazgatásban” című kiemelt európai uniós projekt.
A projekt célja, hogy ismétlődő közigazgatási és lakossági mérésekkel, illetve kiegészítő kutatásokkal vizsgálja, hogy az államigazgatás átalakításával kapcsolatban miként vélekednek kormánytisztviselők, köztisztviselők, közigazgatási szakemberek és állampolgárok.”

Forrás:
Közszolgálat a közigazgatásban, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 13.
Az ÁROP-1.1.12 kódjelű, Közszolgálat a közigazgatásban felmérés-sorozat című kiemelt projekt részletes felhívás és útmutatója, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. május 20.

Civil szervezetek véleménye a tervezett új emberi jogi ellenőrző mechanizmusról

„A kormány Emberi Jogi Munkacsoportot hozna létre, amely mellett ún. Civil Kerekasztal Fórum is működne. Ennek civil tagjait a kormány képviselői jelölnék ki a javaslat szerint. 12 civil szervezet, köztük a TASZ közösen véleményezte a tervezetet.

Az aláíró szervezetek ugyan üdvözölték az új, az emberi jogok érvényesülése érdekében működő mechanizmusok létrehozásának szándékát, de számos kritikát fogalmaztunk meg a tervezett működéssel kapcsolatban. Ez a mechanizmus felelne többek között az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, a UPR során elfogadott ajánlások végrehajtásának figyelemmel kíséréséért is. Az aggályok érintik azt, hogy a munkacsoport mellett műkődő civil fórum tagjait nem pályáztatnák, de még csak nem is felkérnék, hanem kijelölné őket a munkacsoportot vezető kormányzati tisztviselő, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. E mellett a véleményt jegyző szervezetek szerint a tervezet nem tartalmaz semmilyen garanciát arra, hogy a fórum be tudja tölteni konzultációs szerepét.

Összefoglalva a következőkre tettünk javaslatot:

  • a testületek feladatkörét jobban tükröző elnevezések (Emberi Jogi Tárcaközi Bizottság, Emberi Jogi Tanács) használata;
  • a civil konzultációs testületen belül az államigazgatáson kívüli szervezetek meghatározó súlyának biztosítása;
  • a civil szervezetek részére nagyobb autonómia biztosítása a testület összehívása, napirendjének megállapítása és javaslattételi joga terén;
  • az emberi jogok helyzetét elemző éves jelentés elkészítésének előírása a testületek számára;
  • a részt vevő civil szervezetek pályázati rendszer révén történő kiválasztása;
  • az emberi jogi területek széles körének megjelenítését biztosító pályázati rendszer működtetése;
  • az átlátható és nyilvános működés biztosítása a szó szerinti jegyzőkönyvezés, és a testületek anyagainak teljes körű nyilvánosságra hozatala révén;
  • a kisebbségi vélemény feltüntetése a testületek által tett javaslatok során.

A levél teljes szövegét és az aláíró szervezetek listáját elolvashatja itt. ”

Forrás:
Civil szervezetek véleménye a tervezett új emberi jogi ellenőrző mechanizmusról, TASZ, 2012. február 15.

Vita a járásokról a Fideszben

„Felülkerekedhetnek a közigazgatási tárca járások számával kapcsolatos elképzelésein az egymással szövetkező budapesti polgármesterek – értesült az [origo]…
…
A közigazgatási reformmal – benne a járási rendszer feltámasztásával – megbízott tárca január elején hozta nyilvánosságra saját koncepcióját a régi-új közigazgatási egységek visszaállításáról.

A KIM körzethatárokat és a járások majdani székhelyeit is meghatározó tervében országszerte 168, plusz 7 fővárosi (két budai és öt pesti) járás kialakítása szerepelt, az elképzelést azonban a közzététele óta támadják – nemcsak ellenzéki, de kormánypárti oldalról is.

Az eddigi bírálatok túlnyomó része a járási körzetek határait, illetve a területi egységek központjait helyezné máshová, a Fidesz és a KDNP múlt heti, Egerben tartott kihelyezett frakcióülésén azonban új szempont merült fel a vitában.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán és több fővárosi polgármester a tanácskozás csütörtöki etapján éles, személyeskedő hangnemben támadt neki a budapesti átalakításokért felelős fővárosi kormánymegbízottnak, Pesti Imrének, amiért az általa kidolgozott tervek szerint Budapesten mindössze hét körzet fedné le a huszonhárom kerületet.

Állampolgári érdek vagy „hatalmi ügy”?
A polgármesterek azzal érveltek, hogy az állampolgároknak utazgatás nélkül, lakóhelyük közvetlen környezetében kellene tudniuk elérni a járási hivatalok szolgáltatásait, a Pesti Imre irányításával készült jelenlegi tervek szerint azonban egy pestszentlőrinci vagy pestszentimrei embernek Kőbányára, egy békásmegyerinek pedig a Rózsadombra kellene utaznia az ügyei elintézéséhez.

Felvetődött a vitában a területi egyenlőtlenség elve is, egy-egy járásba a kormány szándékai szerint ugyanis hozzávetőleg 45-50 ezer állampolgár tartozna, a hét fővárosi körzetre viszont több mint kétszázötvenezer jutna. A polgármesterek ezért azzal érveltek, hogy minden egyes kerület egyúttal önálló járás is legyen, a 23 kerületi polgármesteri hivatal megítélésük szerint ráadásul helyt is adhatna az új hivataloknak.

Pokorni a szóváltásban azzal vádolta a budapesti kormánymegbízottat, hogy „hatalmi ügyet csinált” a körzetfelosztásból. A hegyvidéki polgármester a helyszínen azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire célzott ezzel, de több forrásból, köztük Pokorni környezetéből is megerősített információink szerint a Fidesz alelnöke arra gondolt, hogy a hét körzet vezetőinek kijelölésével Pesti egy új hatalmi szintet emel a kerületi polgármesterek fölé. Ehhez az újabb fajta alárendeltséghez pedig nem fűlik a foguk a kerületi vezetőknek.

Az [origo]-nak beszámoló frakciótagok szerint Szabó Erika államtitkár, aki a frakcióülésen a külföldön tárgyaló Navracsics Tibor közigazgatási minisztert helyettesítette, nem állt bele ebbe a vitába, és nem foglalt állást a kérdésben Orbán Viktor miniszterelnök sem. A vita végén abban maradtak, hogy a fővárosi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) a II. kerületet irányító Láng Zsolt vezetésével a héten asztalhoz ül a budapesti kormánymegbízottal.

Pesti Imre az [origo] kérdésére hétfőn nem kívánta kommentálni a polgármesterek észrevételeit, de azt mondta, hogy minden ésszerű javaslatot hajlandó megvitatni velük.

Mégsem kőbe vésett
Bár Navracsics Tibor korábban több alkalommal is világossá tette, hogy a járási körzetek határa vagy az egységek székhelyei a társadalmi egyeztetés során még módosulhatnak ugyan, de a körzetek száma már semmiképpen nem nőhet a javaslatban szereplő 168 + 7 fölé, a miniszter információink szerint most mégis hajlandó engedni a budapesti polgármestereknek, és úgy tudjuk, az engedékenység a miniszterelnöknek sincs ellenére.
…
Szakemberek kellenek vagy kiszuperált képviselők?
Az [origo] információja szerint ha a fővárosi vita le is zárul, a járási hivatalok vezetői körül újabb front nyílhat hamarosan. Úgy tudjuk ugyanis, hogy Lázár János frakcióvezető a képviselőkkel folytatott személyes megbeszélésein több tucat kormánypárti képviselőnek járási hivatalok vezetését ígérte azért a cserébe, hogy 2014-től már nem lesz helyük a megfeleződő létszámú parlamentben. A közigazgatási tárca vezetői és a KIM irányításával dolgozó kormánymegbízottak ugyanakkor a kárpótolandó politikusok helyett szakembereket látnának szívesen az általuk vezetett megyei kormányhivatalok alá tartozó szervezetek élén.”

Forrás:
[origo], Joó Hajnalka, 2012. február 14.

Ügyfélközpontúság és integráció : Az átalakulás első szakasza lezárult a Főváros Kormányhivatalában

„A Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója, Haszonicsné dr. Ádám Mária válaszolt dr. Tóth Zoltán kérdéseire.

Jegyző és Közigazgatás (JK.): Ön huzamosabb ideje dolgozik a fővárosban. Összehasonlítható-e a három korszak – a rendszerváltás előtti, utáni, majd a jelenlegi – közigazgatási tevékenység jellege?
1973. szeptember 1-jétől dolgozom a közigazgatásban. Egy pályázat eredményeképpen gyakornokként kerültem az akkori Fővárosi Tanácshoz, ahol főiskolai, majd jogi egyetemi tanulmányaimat befejezve vezetőként végeztem közigazgatási feladatokat. 10 évig – akkor is hűségesen a közigazgatáshoz kapcsolódóan – ügyvédként tevékenykedtem. 2010. szeptember 1-jétől Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője, majd 2011. január 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatalának Főigazgatója lettem.

Szakmai munkámat végigkísérte az ügyfélközpontú közigazgatás fontossága, magammal és munkatársaimmal szemben mindig követelményként fogalmaztam meg az ügyek mögött megjelenő ügyféli jogok érvényesítésének, illetve a hozzánk forduló emberek problémái megoldásának fontosságát.

Az önkormányzatok 1990. évi létrejöttét megelőzően lényegesen elavultabb technikai feltételek között, a szabályozásban állandóbb közigazgatással kerültem kapcsolatba, fiatal szakemberként gyakran fogalmazódott meg bennem a változás szükségessége.

Az 1990-es változás olyan területen ért, ahol nap mint nap újabb szakmai kihívásoknak lettem részesévé, a sok új jogszabály tervezet elkészítésében való részvétel lehetőséget biztosított a szakmai kiteljesedésre, amely a mai napig erőt ad számomra a szakmai megújulásban/változásban való kezdeményező részvételre. Ez az új korszak a közigazgatásban is elindította a technikai fejlődést.

2010-től – a fenti tapasztalatokat hasznosítva – a kormányzati közigazgatásban való részvételre nyílt lehetőségem, amely újabb kihívásokat jelent számomra, figyelemmel az átalakuló közigazgatás követelményeire.

Úgy gondolom, hogy az eddigi tapasztalataim, ismereteim jól hasznosíthatóak ebben a folyamatban, a jövő szakembereinek képzésében, ami a jelenlegi beosztásommal együtt jár. A több évtizedes szakmai munkám mellett is nyitott vagyok a változásokra, javaslataimmal segítve ezt az átalakuló folyamatot.

JK.: A Fővárosi Kormányhivatal honlapján elég nehéz eligazodni. Hogyan áll az előbb említett ügyfélcentrikus ügyintézés és elektronikus ügyintézés fejlesztése?
Hivatalunknál az egyik legnagyobb kihívás ennek a megteremtése. Jelenleg egy átmeneti helyzetről beszélhetünk. Törzshivatalunk Informatikai Főosztálya a minisztérium szakmai iránymutatása mellett dolgozik ennek kialakításán. Amellett hogy a honlapunk folyamatosan fejlődik és a közeljövőben sok-sok változás várható, mi hangsúlyt helyezünk az elektronikus ügyintézésre is. A központi e-mailre érkezett megkeresésekre maradéktalanul válaszolunk. Magam is látom ezeket a megkereséseket, amit naponta megkapnak a szakmailag érintett belső szervezeti egységek válaszadásra/intézésre.

Az ügyfelek tapasztalataim szerint egyre szívesebben kérdeznek ezen a fórumon, sokszor külföldről is. Nagyon pozitívak a visszajelzések ezzel kapcsolatosan, többször írásban köszönték meg a gyors, szakszerű válaszokat.

E területen egyébként a továbblépést a közvetlenül letölthető iratláncok és ügyintézési garnitúrák lehetőségében látom, amelyek célja: segíteni a hozzánk fordulóknak.

JK.: A legnagyobb kihívás az a hatalmas integrációs tevékenység, amit a hivatalnak, gondolom, leginkább a hivatal vezetőjének el kell végezni, hiszen tizenöt, korábban önálló szervezetet kell egybeszervezni. Hol tartanak most?
Hivatalunknál a januári átalakulást, integrációt megelőzve 2010 októberétől egy nagyon alapos szakmai előkészítő munka indult meg. Az akkor már ismert integrációban érintett szervek vezetőivel több körben tartottunk egyeztetést, érintve a feladat- és hatásköri kérdéseket, a pénzügyi és létszám feltételeket.

Az előkészítés keretében munkacsoportot alakítottam, melyet hivatalvezetőként én vezettem, tagjai vezető társaim közül az akkori főtitkár (ma a kormányhivatal igazgatója) Gillyné dr. Jármay Magdolna, a pénzügyi, az informatikai, a jogi, a humánpolitikai területet vezető munkatársaim voltak. Természetesen az integrálódó szervek hasonló közreműködést biztosítottak.

Határozott véleményem, hogy ennek az alapos előkészítő munkának köszönhetően pontosan tudtuk milyen feltételekkel kerülnek hozzánk új munkatársaink, milyen pénzügyi feltételek mellett biztosítható ennek a struktúrának a működtetése. A szabályozott, folyamatos működés feltételei csak ennek alapján voltak megteremthetőek és erre tekintettel fogadhattuk 2011. január 1-jétől új főnökünket a Miniszterelnök úr által kinevezett Kormánymegbízottat, dr. Pesti Imre urat. Az átalakulási folyamat nagyságrendjét jelzik az adatok. A közigazgatási hivatal 2010. decemberi létszáma kb. 150 fő volt, és ehhez képest a Kormányhivatalunk létszáma 2011. januártól kb. 3500 főre nőtt.

Gyakorlatilag a mi hivatalunk volt az egyetlen, amelyik az integrálódó szervekkel – egy kivételével – írásban rögzítette a jogutódlással kapcsolatos fontos adatokat, feltételeket, ami nélkülözhetetlen volt a folyamatos működés biztosításához.

Az adataink alapján ismertük az integrálódó szervek korábbi gazdálkodásának adatait, ami alapján pontos adatot tudtunk szolgáltatni a 2011. évi költségvetési számok meghatározásához.

Az átalakulás emberi oldalára is figyelmet fordítottunk. Minden munkatársnak december utolsó napjaiban megküldtük az értesítést a jogutódlásról, és gyakorlatilag január hónapban mindenki megkapta a munkajogi dokumentumokat. Februárban, és március 2-án az SzMSz-ünk kapcsán további intézkedéseket tettünk. Az átalakulási folyamat sikerességének szerintem az volt a kulcsa, hogy az átalakulással kapcsolatos döntések megismerése után azonnal elkezdtük a szükséges egyeztetéseket. Megjegyzem, hogy ennek a haszna a mai napig tapasztalható, jó munkakapcsolatok alakultak ki vezetői szinten, a szakigazgatási szervek vezetőivel – akik ebben részt vettek ezért – a mai napig jó szívvel gondolunk ezekre az egyébként nem könnyű hónapokra.

Kormányhivatalunknál a szervezeti, strukturális szabályozási kérdések lényegében lezárultak. Most a kialakult struktúra „finomítása” folyik, az aktuális létszámpontosítás, belső átcsoportosítások végrehajtása, a korábbi belső szabályozás felülvizsgálata.
…
JK.: Az átszervezésről mondhatjuk úgy, hogy félúton jár, hiszen legkésőbb 2013. január 1-jén a most még önkormányzati feladatellátásból intézmények és ezzel együtt tevékenységek is kerülnek át a kormányhivatalhoz?
A megismert kormánycélkitűzés szerint 2013-ban fejeződik be ez a fejlődés, tehát ilyen téren valóban az integrációs folyamat, közigazgatási átalakulás első szakaszában vagyunk. A következő lépcsőfok láthatóan a sarkalatos törvények kapcsán az önkormányzati szférát is érinti. Budapesten – igazodva a főváros speciális helyzetéhez – érezhetően teljesen sajátosan fog lezajlani, ami természetes is, hiszen a főváros az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint mindig is speciális szabályozást igényelt. Szakmai meggyőződésem szerint a főváros státuszának meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy Budapest amellett, hogy település, egyben egy regionális központ és egyben országos központ, mint országunk fővárosa.

JK.: Meg lehet-e jósolni, hogy ha most a 150-es létszámról 3500 főre duzzadt a hivatal létszáma, akkor 2013-ra ez milyen számot jelenthet?
Ezt most nem tudom megmondani pontosan, hiszen a megyéktől eltérően a főváros tekintetében például az intézményfenntartói feladatok átvételéről/átadásáról – ami a Kormányhivatalunkat érintené – még nincs döntés. Különböző szakmai anyagokat, elképzeléseket megismerhettünk, de azok még olyan sok alternatívát takarnak, ami megalapozott számadatok alapjául nem szolgálhatnak.

Ennek ellenére megpróbálunk felkészülni új feladatok fogadására egy esetleges jogalkotói döntés esetére. Egyrészt figyelemmel kísérjük a megyei átalakulásokat, hiszen annak számtalan szakmai tapasztalati adatait mi is felhasználhatjuk, ha olyan közjogi döntés születik, hogy Budapesten is bekövetkeznek a szervezeti változások.

A Kormánymegbízott úr döntése alapján elindítottuk egy belső átalakítás előkészítését, mégpedig egy feladatalapú átvilágítást kezdtünk meg. Ez lehetőséget nyújthat a belső erőforrások feltárására, strukturális változtatásokra, jogszabály-módosítási javaslatok megfogalmazására.

Én magam korábban külföldön is tanulmányoztam a közigazgatási rendszereket. Megismertem több ország szabályozását, és részt vettem az 1990-es években a fővárosi közigazgatási rendszert, az önkormányzati vagyongazdálkodást és önkormányzati feladat- és hatásköröket érintő jogalkotási munkában. Szakmailag tehát felkészülten várjuk az új törvényeket.

JK.: 2011. novemberben Balatonfüreden volt egy konferencia, amelyen Dr. Navracsics Tibor miniszter úr a feladat finanszírozásról, mint új költségvetési módszerről beszélt. A főváros hogyan viszonyul ehhez az új költségvetési szakpolitikához?
Kezdeményezően, illetve úttörő szerepet vállalunk ebben a munkában. Korábban az Állami Számvevőszéknél találkoztam először ezzel a megközelítéssel, ami sajnos az elmúlt években nem valósult meg.

Mint korábban említettem, elkezdtünk a hivatalon belül egy feladatalapú átvilágítást, aminek lehetséges következménye – megfelelő jogi háttér esetén – egy olyan gazdálkodás megteremtése, ami igazodik az ellátott feladatokhoz.

Ennek érdekében a Kormányhivatalunkban felkértünk minden szakigazgatási szervet illetve törzshivatali főosztályt, hogy készítsen egy ilyen elemzést, fogalmazza meg a belső megoldási lehetőségeket, illetve fogalmazza meg azokat a javaslatait, amelyek csak jogszabály változással oldhatóak meg.

Kértük, hogy fogalmazzák meg egyszerűsítési javaslataikat, illetve mutassák be – ha van ilyen – azokat a feladatokat melyek ellátása a mai körülmények között nem szükséges.

Úgy gondoljuk, hogy ennek eredményeképpen a mi szintünkön megfogalmazható javaslatainkat eljuttatjuk az irányító szerveinkhez, a belső intézkedésekkel megvalósítható javaslatokról pedig önerőből intézkedünk. Célunk, hogy a magunk módján járuljunk hozzá a közigazgatás átalakulásához, gyakorlati tapasztalatunkkal segítsük a jogalkotást, a költségvetési gazdálkodás kitűzött céljának megvalósítását.

Egyébként az integráció tapasztalatai alapján az is látható, hogy ez a finanszírozás nagy megtakarítási lehetőségeket takar, tehát van tartalék a rendszerben.

JK.: A közigazgatás hajlamos arra gondolni, hogy a feladatfinanszírozás egy nagyon ésszerű, racionális pénzügyi megoldás. A politikusok csak új feladatokat akarnak adni. Én még nem láttam olyan politikust, aki meg akart volna szüntetni egyetlen feladatot is!?
Ez az, ami a szubjektív elemekkel függ össze, hogy ki mennyire tud felülkerekedni azon, hogy új feladat új létszám és a meglévőt megvizsgálom, vagy pedig azt mondja, hogy megnézem azt, hogy a meglévő erőforrások, feladatok felülvizsgálata mellett milyen erőforrást igényel az új feladat. Ez valóban egy érdekes probléma. Én a munkatársaimat arra ösztönzöm: próbáljanak meg ezen felülkerekedni, hisz annak a folyamatnak valóban nem sok értelme van, hogy a meglévő állapotot adottnak tekintve mindig újabb és újabb létszámot emésszen fel ez a közigazgatás, mert előbb-utóbb a visszássága biztos, hogy felszínre kerül. Lehetnek olyan munkatársak, akiknek kiürül a feladata, a munkaköre. Én azt gondolom, hogy egy normálisan működő közigazgatásban nem érezheti magát jól egy köztisztviselő, akinek feladat nélkül ott kell töltenie az egész napját a hivatalban.

Hiszem, és tudom, hogy képzett, szorgalmas emberek dolgoznak a közigazgatásban, akik értelmes kérdésekkel szeretnek foglalkozni, az ügyfelek ügyeinek intézése jelenti a hivatásukat és készek egy jó értelemben vett szolgálatra/szolgáltatásra.

Meggyőződésem, hogy a közjó és a közösségek szolgálata egyre több fiatalt megérint, amelyért lehetőségeink szerint jelenleg is sokat teszünk.

JK.: Törvényességi ellenőrzés helyett törvényességi felügyelet jelenik meg az önkormányzati törvényjavaslatban. (A cikk megszületése után 2011. évi CLXXXIX. törvényként elfogadott jogszabály – a szerk.) Jobban kell e félni a polgármestereknek ezután a kormányhivataltól, mint eddig?
A törvényes döntések megszületése közös cél. A 2010. szeptember 1-jétől újraindult törvényességi ellenőrzésnél a mi hivatalunk törekedett arra, hogy a döntés előkészítés során tartsunk egyeztetést, ha ezt igénylik. Ezt először szokatlannak tartották mind a jegyzők, mind a polgármesterek, mert ennek hagyományai nem nagyon voltak. Ebben a tekintetben fontosnak tartom a partnerséget, amely a megelőzés alapja.

Ma már mondhatom, hogy nagyszámú megkeresést kapunk a döntések – főként a rendeletek – előkészítéséhez kapcsolódó egyeztetésekre, amire nyitottak vagyunk. Én pontosan ezt a munkastílust, munkamódszert alapul véve azt gondolom, hogy az alaptörvényből fakadó törvényességi felügyeletnél teret kell engedni az előzetes konzultációnak. Kíváncsian várjuk a törvényi szabályozást, hogy milyen tartalommal tölti meg a jogalkotó a törvényességi felügyeleti munkát. Mivel a közös cél a törvényes döntések meghozatala, a jogalkotói munkán áll az, hogy a törvényességi felügyeleti munka és önkormányzati működés biztosításához pontos, egyértelmű szabályok álljanak rendelkezésre.

Bármilyen döntés is születik, a legfontosabb: a közjó és a közérdek felelős szolgálata.”

Forrás:
Ügyfélközpontúság és integráció, Jegyzo.hu, 2012. február 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Pintér Sándor előadást tartott egy berlini rendőrkonferencián

„A számítógépes támadások elleni védekezés szükségességéről és módjáról tartott előadást Pintér Sándor belügyminiszter a Behörden Spiegel című német közszolgálati szaklap kedden Berlinben rendezett 15. rendőrkonferenciáján.
Pintér Sándor ezenkívül kétoldalú megbeszélést folytatott Hans-Peter Friedrich német belügyminiszterrel.

A magyar belügyminiszter elmondta, hogy a berlini tanácskozás gyakorlatilag a terrorizmus elleni küzdelemről, magyar részről kiemelkedően a kibertámadások elleni védekezésről szólt.

Pintér Sándor megjegyezte, hogy Magyarország bizonyos értelemben élenjáró e területen. Emlékeztetett arra, hogy 2001-ben Budapesten huszonhat európai és négy tengerentúli ország írta alá az Európa Tanács által a számítógépes bűnözés elleni küzdelemről kidolgozott egyezményt. Tavaly másik összejövetelt is tartottak Magyarországon e témában, amelyen részt vett az amerikai bel-, illetve igazságügyi miniszter is.”

Forrás:
Pintér Sándor előadást tartott egy berlini rendőrkonferencián, Belügyminisztérium, 2012. február 15.

Sokfejű az állam informatikai vezetése

„A felsőoktatási törvény kedvez az informatikai ágazatnak, de átláthatóbb képzésre, a fiatal fejlesztőcégek hatékonyabb támogatására lenne szükség – hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége csütörtöki évindító sajtótájékoztatóján. Laufer Tamás, a szervezet elnöke szerint kevés a szakember az intézményekben.

Az informatikai, elektronikai és távközlési vállalatok civil képviseletét ellátó IVSZ már aktívan részt vesz az ágazatot érintő szabályok létrehozásában, és javításokat is kezdeményez. Például az Európa-szerte kritizált hamisítás-ellenes megállapodás, az ACTA elfogadását is ellenzi, mert az korlátozhatja a hazai kisvállalkozáskozások működését. Laufer Tamás, a szervezet elnöke elmondta, hogy nincs is más választásuk, mint a részvétel, mert az informatikával foglalkozó minisztériumokban szakemberhiány van.

„Nehéz eldönteni, hogy most fejetlen, vagy inkább sokfejű az informatika” – mondta Laufer Tamás arra a felvetésünkre, hogy még mindig nem jött létre az ágazatot összefogó informatikai tárca, amelynek a létrehozását az IVSZ évek óta próbálja kiharcolni. Az informatikai fejlesztéseket Vályi-Nagy Vilmos fogja össze, ugyanakkor az IVSZ elnöke még 7-8 másik, különböző intézmények elén álló informatikai szakértőt megnevezett, akikkel egyeztetniük kell, ha el akarják érni a céljaikat. „Ha ezek az emberek nem fogak össze, az ország fejlődése kerül veszélybe” – figyelmeztetett Laufer Tamás.

Korábban az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető Fellegi Tamás, illetve Nyitrai Zsolt és Vasváriné Menyhárt Éva vezette az informatikát, és ők rakták le az asztalra az ország digitális stratégiáját (már akkor is jelentős civil segítséggel). Ők távoztak, vagy azóta más feladatokat látnak el, és a stratégia megvalósítása is elúszni látszik.

A digitális stratégiával kapcsolatos kérdésünkre Laufer Tamás elmondta: „Érthetetlen, hogy miért halasztanak el fontos fejlesztéseket, például az elektronikus útdíjszámolás bevezetését. Az e-útdíj egy korábbi becslés szerint már az első évben 60 milliárd forintot hozhat az államnak.” (Az e-útdíjat csak 2014-ben tervezik bevezetni 2013 helyett.) Az áfabefizetések automatizált ellenőrzésével is korán kiszűrhetők lennének az adósok, az elektronikus számlázás pedig követhetővé tenné a pénzek mozgását – sorolta az elmulasztott lehetőségeket Laufer, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan az informatikai eszközökkel sem lehet a feketegazdaság teljes forgalmát kifehéríteni, de azok biztosan előrelépést jelentenének.

Sokasodnak a szakemberek
A napokban nagy megmozdulásokat keltett felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban Laufer Tamás elmondta, hogy nem tiszte megítélni az új szabályozás egészét, de az ágazattal kapcsolatos változások pozitívak. „Húsz éve azért harcol a szervezet, hogy az állam vegye végre észre, a termelés növeléséhez mérnöki munkaerőre van szükség” – mondta. Az informatikai, műszaki mérnöki és természettudományos képzéseken sokkal nagyobb lett az államilag támogatott keret. Az IVSZ azt tekinti az idei nagy feladatának, hogy meg tudja győzni a diákokat a műszaki pálya választásáról. Emellett szeretnék átláthatóbbá tenni az informatikai szakképzést, ahogy aki elvégez egy OKJ-s tanfolyamot, az is pontosan tudja, hogy mihez kezdhet vele – hogyan fejlesztheti tovább magát, hol tud elhelyezkedni a képzettségével.

Laufer Tamás üdvözölte Matolcsy által tavaly novemberben bemutatott növekedési tervet, mert a magyar gazdasági növekedés tíz motorja közül három is az IVSZ ernyője alá tartozik: ezek az informatika, az elektronika és a távközés. Ugyanakkor célszerűnek tartaná, ha a pályázati kiírások is tükröznék a nemzetgazdasági tárca ezen remek felismerését. Laufer azt látja nagy problémának, hogy a fiatal, induló cégek nem igazán tudnak támogatásokhoz jutni, ha a pályázatokon legalább 3 éves működést írnak elő, és az elbírálásnál nem díjazzák az immateriális eredményeket, ami megakadályozza a szoftverfejlesztő cégek indulását. Laufer Tamás a hazai kis- és középvállakozások támogatását szorgalmazza, mert amint elmondta, az egymillió munkahely és az egymillió új, plusz adót befizető munkahely között óriási különbség van.”

Forrás:
Sokfejű az állam informatikai vezetése, Tóth Balázs, Index.hu, 2012. február 16.
Partnerség a kormányzattal, Mellasz Judit, Computerworld, 2012. február 16.

Új vezérigazgató a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósága javaslatára a nemzeti fejlesztési miniszter 2012. február 6-tól Szabó Zoltán Attilát nevezte ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. vezérigazgatójává – közölte a NISZ kedden.

Szabó Zoltán Attila villamosmérnök, közgazdász végzettségű szakember, aki tapasztalatait multinacionális távközlési szolgáltatóknál szerezte különböző vezetői pozíciókban. A miniszterelnök 2010 őszén a kormány tanácsadó testületének, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökének nevezte ki. Az elmúlt időszakban több nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú projekt vezetésében és menedzselésében vett részt.

Szabó Zoltán Attila küldetése, hogy a NISZ Zrt. olyan magas színvonalú, költséghatékony és megbízható elektronikus szolgáltatásokat nyújtson a felhasználók – a közszféra, a lakosság és a vállalkozások – számára, amelyek segítségével az ügyfelek egyszerűbben, gyorsabban, és környezettudatosan menedzselhetik a mindennapi életüket. A jövőkép, hogy az évtized közepére a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a közigazgatás vezető és a piac meghatározó integrált infokommunikációs szolgáltató vállalatává váljon – közölte a társaság.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. portfóliójába tartozik a központosított kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése, a jogszabályokban meghatározott „kormányzati célú hálózati szolgáltató” státusszal együtt járó feladatok ellátása, így a készenléti szervek rádiókommunikációjának, valamint a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat rendelkezésre állásának biztosítása.

A NISZ üzemelteti a magyarorszag.hu kormányzati portált, amely az elektronikus kormányzati szolgáltatások centruma – ügyfélkapu, hivatali kapu, stb. –, valamint a központi rendszert, amely a hazai elektronikus kormányzati szolgáltatások centrális hálózata.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. jogelődei révén 47 éves múltra tekint vissza. Elődei az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet (KOPINT) és az 1968-ban létrehozott Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt., melyeknek összevonásával 1987-ben jött létre a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. 2005 júliusától a társaság egyedüli tulajdonosa a magyar állam, azóta zártkörű részvénytársaságként működik. 2008-ban a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vette át. 2007 óta a vállalat fő tevékenysége a teljes körű infokommunikációs szolgáltatások nyújtása.”

Forrás:
Új vezérigazgató a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél, Index.hu/MTI, 2012. február 14.

Február végétől megújul a Sulinet portál

„Február végétől megújul és közösségi szolgáltatásokkal bővül a tízéves Sulinet portál – közölte Koplányi Emil, az Educatio Nonprofit Kft. digitális pedagógia osztályának munkatársa pénteken Szegeden.

Az elmúlt években az online szolgáltatások terén a közösségi funkciók, a web 2.0-ás lehetőségek alapvető elvárássá váltak, ebbe az irányba mozdul el az új Sulinet portál is – mondta a szakember a háromnapos Sulinetwork 2012 Konferencia megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón.

Az új portálon – amely február végétől lesz elérhető – a közösségi együttműködés, tartalommegosztás, értékelés lesz a legfontosabb. Míg a korábbi portál központi információs és tananyag-szolgáltatási funkciót látott el, az új oldalon a pedagógusok is megoszthatják majd saját fejlesztésű tartalmaikat, oktatási munkájuk során összegyűlt tapasztalataikat – közölte Koplányi Emil.

A portálon továbbra is elérhetők maradnak a népszerű digitális tananyagok, de tanárok olyan könnyen használható eszközöket is kapnak, amelyek segítségével átalakíthatják, kibővíthetik ezeket, hozzákapcsolhatják például saját képeiket vagy kísérletükről készített filmjüket – tudatta a szakember. Hozzátette: pedagógus a tananyaghoz feladatokat is írhat, majd az egészet megoszthatja diákjaival vagy tanárkollégáival.

A Sulinet portál nem a népszerű közösségi oldalakkal kíván versengeni, hanem oktatási gyűjtőportállá válva segíti majd a pedagógusok munkáját és a diákok tanulását – fogalmazott a szakember.”

Forrás:
Február végétől megújul a Sulinet portál, HVG.hu/MTI, 2012. február 17.

Többfunkciós, modern chipkártya lesz az új diákigazolvány

„A többfunkciós, modern chipkártya miatt kerül csaknem háromszorosába a diákigazolvány kiállítása – indokolta az áremelést lapunknak az Oktatási Hivatal. A korábban kiadott igazolványokat a napvilágot látott hírekkel ellentétben nem vonják be, és nem cserélik ki, de február 1-jétől már csak új típusú igazolványokat állítanak ki a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) szabályai szerint. Az elvesztett diákigazolvány pótlása közel 5000 forintba kerül majd.

A középiskolai diákigazolvány kiállítása korábban 550 forintba került, míg a felsőoktatási diákigazolvány 1600 forintba, mindkettőhöz plusz költségként jelentkezett a fotó beszerzése. A fénykép elkészítése ezentúl az okmányirodában zajlik, és a diákigazolványhoz szükséges, hiteles aláírást is itt veszik fel – tájékoztatta lapunkat Cseh Boglárka, az Oktatási Hivatal kommunikációs irodájának vezetője. A fénykép és az aláírás felvétele után az okmányiroda munkatársa egyezteti az adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) adat- és lakcímnyilvántartásával, majd ezekről hiteles NEK adatlapot készít: a jelentkező ennek az adatlapnak a sorszámával kezdheti meg a diákigazolvány kérelmezését.

Az igénylés díja mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulók számára 1400 forint, melyből 100 forint marad az intézményeknél, és 1300 forint került az Oktatási Hivatalhoz. A régi igazolványok egy elavult technológián alapuló kontaktusos chip-et tartalmaztak, amely semmilyen szolgáltatás igénybevételére nem alkalmas – mondta el lapunknak Cseh Boglárka. Az új igazolványok modern RFID chipet tartalmaznak, és a Nemzeti Egységes Kártyarendszer részeként különféle szolgáltatások igénybevételére biztosítanak lehetőséget, például az e-ticket alkalmazások használatához, mint az e-közlekedési bérlet, illetve alkalmasak beléptetésre is. Bizonyos szolgáltatásokra a korábbi „elavult” chip is használható volt, a Szegedi Tudományegyetemen például fénymásoló- és kávéautomaták működnek a diákigazolvánnyal, illetve a hallgatók által kapott tankönyvtámogatást is a diákigazolvány segítségével regisztrálják – jóllehet ez utóbbit a diákigazolványon található vonalkóddal azonosítják. Ugyanezt a vonalkódot használja az SZTE Klebelsberg Könyvtár a hallgatói kölcsönzések nyilvántartására.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az új típusú igazolványok kibocsátása lehetővé teszi a NEK rendszerben megvalósuló más kártyás alkalmazások diákigazolványokkal történő igénybevételét. A projekt részeként az igénylési folyamat elektronizálása, az oktatásban használt igazolványok (pedagógus, oktatói, diákigazolvány) egységesítése, valamint ezen igazolványok technológiai és formai megújítása zajlik. A Hivatal célja az intézményi ügyintézők munkájának, valamint az igazolványok előállítási idejének csökkentése, és korszerű, más alkalmazásokkal is kompatibilis oktatási igazolványok kiadása.

Cseh Boglárka hangsúlyozta, hogy a diákigazolványokat nem kell lecserélni február végéig. Az intézményeknek 2012. február 29-ig a tavaly kiadott kártya alapú ideiglenes diákigazolványokat kell bevonniuk, mert helyette már 2012. január 1-től a Hivatal központi rendszeréből nyomtatható igazolást kell kiállítaniuk az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint, ezt az igazolást 60 naponta kell megújítani.

A diákigazolvány elvesztése azonban jelentős költséget jelent: a december 30-án született, január 1-jétől hatályban lévő kormányrendelet szerint az igazolványt érvényesítő matrica pótlása 3500 forintba kerül. Mivel az nehezen elképzelhető, de legalábbis ritka eset, hogy a diák csak az igazolvány hátoldalára ragasztott matricát veszíti el, ehhez az összeghez járul még az új igazolvány kiállításának díja, a már említett 1400 forint. Így az új igazolvány összesen 4900 forintba kerül a jövőben.”

Forrás:
Ötezerért pótolhatjuk a diákigazolványt, Népszava, 2012. február 16.

Informatika, távközlés, technika

A frekvenciákról döntöttek az EP-ben

„Jelentősen felgyorsulhat a mobilinternet elterjedése a rádióspektrumok felosztásáról szóló európai uniós szabályoknak köszönhetően, amelyeket szerdán, a strasbourgi plenáris ülésen tartott voksolással fogadott el az Európai Parlament.

A megszavazott rádióspektrum-politikai program (RSPP) azt hivatott elősegíteni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a rádióspektrum felosztása, és az a lehető legjobban szolgálja az új technológiákat, mint például a 4G vezeték nélküli hálózat, amely nagyon magas letöltési sebességet tesz lehetővé.

A program szerint a tagállamoknak 2013. január 1-jéig kell engedélyezniük, hogy a 800 megahertzes frekvenciát vezeték nélküli hálózatok használhassák. Jelenleg ezt a frekvenciát az analóg tévécsatornák műsorainak sugárzásához használják. 2012 végégig azonban a tévécsatornának át kell állniuk a digitális sugárzásra, így a felszabaduló spektrumot a mobilinternet számára lehet felhasználni.

A 800 megahertzes spektrumsáv több szempontból is ideálisabb a 4G vezeték nélküli szolgáltatások számára, mint az 1 gigahertz felettiek. Ez a sáv jobb elérést biztosít az épületeken belül, szélesebb a hatóköre, így egy hálózat kiépítéséhez is átjátszóállomásra van szükség.

A frekvenciák kiosztása nemzeti hatáskörbe tartozik, de európai szinten kell megállapítani azokat a szabályokat, amelyek alapján felosztják a spektrumot a szolgáltatók és felhasználók között.

A most elfogadott új szabályok segítenek majd a rádióspektrumok koordinált felhasználásában és gondoskodnak a maximális rugalmasságról és elérhetőségről. Korábban az európai koordináció a GSM-hálózat sikeréhez is elengedhetetlen volt.

Gunnar Hökmar, a téma EP-felelőse így kommentálta a döntést: „Azzal, hogy rendelkezésre áll a megfelelő rádióspektrum, Európában lehet a leggyorsabb a mobilinternet a világon. Európa ismét vezető lehet a telekommunikációs ágazatban, új munkahelyek jöhetnek létre, és a növekedésre is kedvező hatással lehet.””

Forrás:
A frekvenciákról döntöttek az EP-ben, HVG.hu/MTI, 2012. február 15.

Az MVM közgyűlése döntött a távközlési cég elindításáról

„A Magyar Villamos Művek pénteki közgyűlésén döntött arról, hogy 25 milliárd forinttal megemeli távközlési cége, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. jegyzett tőkéjét.

A telekommunikációs eszközök apportjával 25 milliárd forintra emelte a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a leányvállalata, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. jegyzett tőkéjét, amiről a pénteken megtartott közgyűlés döntött – közölte az MVM az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.
…
Az MVM közleménye szerint az MVM NET az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot kiváltó Nemzeti Távközlési Gerinchálózat üzemeltetésére és fejlesztésére jött létre. A 25 milliárd forintos tőkeemelés részeként a jelenleg az MVM Zrt. tulajdonában álló telekommunikációs eszközvagyont apportálhatja. Az MVM NET már 2012-ben biztosítja a távközlési hálózatot a kormányzati hírközlési tevékenységek konszolidációs feladataihoz, valamint a további kormányzati hálózatok migrációjához és az elektronikus hírközlési gerinchálózat fejlesztéséhez. Az új társaság egyik alapfeladata a MAVIR számára a rendszerirányítói feladatok ellátásához szükséges távközlési infrastruktúra szolgáltatása…”

Forrás:
Az MVM közgyűlése döntött a távközlési cég elindításáról, HVG.hu/MTI, 2012. február 17.

Spektrumpolitikában Európa sereghajtóivá válhatunk

„…Egységesebb és határozottabb fellépést sejtet az Európai Unió részéről a nemzetközösség első Rádióspektrum-politikai Programja, melynek elfogadásáról tegnap döntött az Európai Parlament. A frekvenciagazdálkodás alapjait öt évre előre meghatározó program elsődleges célja, hogy a tagállamok állampolgárai számára minél szélesebb körben álljon rendelkezésre mobil szélessávú szolgáltatás, ezzel a régiók közti különbség, illetve általában véve a vidék versenyhátránya csökkenjen, azaz végeredményben maga az EU is versenyképesebbé váljon.

Meg kell nyitni a csapokat
Az új, a tagállamok illetékes hírközlési szervei számára kötelező előírásokat tartalmazó szabályozás az új generációs hálózatok európai szintű elterjedését szorgalmazza a jelenleg a mobilszolgáltatók számára még nem igénybe vehető spektrumok értékesítése által. Ilyen elsősorban a 800 MHz-es, illetve a 2,6 GHz-es sáv, ezek mindegyike alkalmas arra, hogy nagy sávszélességű, LTE, vagy WiMAX-szolgáltatást nyújthassanak az operátorok rajta keresztül ügyfeleiknek.

A most elfogadott Rádióspektrum-politikai Program többek közt kötelezettségként írja elő a tagállamoknak, hogy legkésőbb idén év végére lehetővé kell tenniük a mobilpiaci szereplők számára a 2,5-2,69 GHz-es, valamint a 900/1800 MHz-es sáv használatát mobil szélessávú adatátvitel céljára. További kötelezettség, hogy legkésőbb 2013. január 1-jén meg kell adni a hozzáférést a 800 MHz-es sávhoz is – ebben a sávban a legtöbb tagállamban jelenleg analóg tévéadást sugároznak, melyhez így csak az analóg lekapcsolás, azaz a digitális átállás után lehet hozzáférni (ezért is hívják a szakzsargonban digitális hozadék sávnak).

A tagállamok hírközlési hatóságainak bizonyos hányada a szabályozásban foglalt előírások egy részének már korábban megfelelt ugyan, de számos országban komoly hiányosságok tapasztalhatók a digitális átállási folyamat levezénylését illetően. Így például hazánkban bár a szolgáltatók az új GSM-keretirányelv tavaly áprilisi implementálásának köszönhetően már használhatják mobil szélessávú rendszereiknél a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokat, a digitális átállás terén súlyos elmaradásokkal küzd az ország.

Az Európai Unió eredeti célja szerint a tagállamokban legkésőbb 2012. december 31-ig meg kell történjen az analóg tévéadás lekapcsolása, ez azonban aligha fog bekövetkezni hazánkban. Noha a tavaly hatályba lépett új médiatörvény eredetileg éppen ezt az időpontot jelölte meg elsődleges céldátumnak, egy későbbi módosítással azonban ez az időpont kikerült a törvényből, és már csak a 2014. december 31. szerepel benne, mint végdátum.

2014-ig húzhatják
Szakértők szerint a kormány a következő választási ciklus előtt szinte biztos, hogy nem fogja felvállalni azt, hogy az analóg földfelszíni sugárzással tévéző több százezer háztartást kvázi rákényszerítse arra, hogy plusz kiadást (beltéri egység, vagy akár új tévékészülék vásárlása) vállaljon annak érdekében, hogy tovább tudjon tévézni. Megoldás lehet erre a kiterjedt eszközvásárlás-támogatási konstrukció bevezetése, erre azonban egyelőre nincsenek meg a megfelelő források, illetve a pénz megfelelő kiosztására vonatkozó hatástanulmányok.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország aligha fogja teljesíteni a Rádióspektrum-politikai Programban előírt céldátumokat, ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy szankciókra kell számítania az országnak. Annál is inkább, mivel vélhetően nem hazánk lesz az egyetlen olyan uniós ország, mely nem tud megfelelni a követelményeknek: Románia és Bulgária szintén csak évek múlva tervezi az analóg lekapcsolást, de a nyugati államok sem tudják mind teljesíteni ezt az elvárást, így például Spanyolországban sem lesz jövő januárra digitális átállás…”

Forrás:
Spektrumpolitikában Európa sereghajtóivá válhatunk, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. február 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az ACTA széleskörű társadalmi egyeztetését szorgalmazza az IVSZ

„A hazai GDP 10 százalékát adó IKT szektorban különösen magas az innovatív vállalkozások aránya. Az IVSZ tagvállalatok körében végzett 2011-es felmérés szerint az innovatív vállalkozások még a recesszió idején is 6-7 százalékos növekedést értek el. Ezt a növekedési potenciált foghatja vissza az ACTA, melyet január végén Magyarország is aláírt. Az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján azok a cégek, startup vállalkozások, projektek, amelyek valamilyen fejlesztési tevékenységbe kezdenének, azt kockáztatják, hogy egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük. Ezek a vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek. Ennek oka egyrészt a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége, másrészt az, hogy az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.

Az IVSZ emellett több pontatlanságra, illetve nem egyértelmű rendelkezésre is felhívja a figyelmet az egyezménnyel kapcsolatban. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel. Emellett a jelen megfogalmazásban az egyezmény lehetővé teszi, hogy az internet szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére.

Ezen szolgáltatókat, cégeket, projekteket továbbá az ACTA alapján bevezetendő új jogérvényesítési eljárások is fenyegetik, amelyek szintén túlmutatnak az uniós joganyagban rögzítetteken.

Az IVSZ fontosnak tartja, hogy az ACTA-val kapcsolatos, eddig a nyilvánosság kizárásával zajló tárgyalásokat a továbbiakban az érintett érdekvédelmi és civilszervezetek bevonásával folytassák. Az IVSZ első lépésként együttműködés kialakítását kezdeményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, hogy az iparágat érintő szerzői jogi kérdésekben kifejthesse véleményét.”

Forrás:
Az ACTA széleskörű társadalmi egyeztetését szorgalmazza az IVSZ, IVSZ, 2012. február 15.

Acta Banana

„A Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) élénk tűntetéseket váltott ki hazánkban és Európa szerte. Németország már visszalépett. Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Lehet-e meccset nézni egy kocsmában jogsértés nélkül? Megfordítható-e a döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? Mikor lesz az ACTA ad acta?
…
Talán nem véletlen, hogy az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményben tiltakozik az ACTA elhamarkodott bevezetése ellen. Az IVSZ szerint az iparági innovációt is hátráltatja az ACTA ratifikálása. A fejlesztési tevékenységet végző „start up” vállalkozások szerzői jogilag sokszor tisztázatlan tevékenységet végeznek. Nehezményezi az IVSZ, hogy a közvetítő szolgáltatók számára szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel.

Bár a felügyelő hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) bizonyára mindent megtesz a korrekt szabályozás érdekében, és véleménye szerint nem szükséges a magyar szabályozás szigorítása, valamint nem cél a szerzői jog további kriminalizálása; kérdés, hogy akkor egyáltalán miért van szükség a gyors magyar ratifikációra. Mindenesetre az ACTA ellen civil összefogás bontakozott ki Európa szerte, és a tüntetések Magyarországot sem kerülték el. Magyarország korábban már csatlakozott egy olyan, 1998-ban kihirdetett egyezményhez, a „TRIPS Megállapodáshoz”, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem összefüggő kérdéseit szabályozza és kriminalizálja az ezzel összefüggő bitorlásokat.

Mit is akar az ACTA? Célja egy olyan egyezmény létrehozása, amely sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog jogosultjai számára. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg az USA kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a „Digital Millenium Copyright Act” világméretű változatának létrehozása lett volna. 2012. január 26-án Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget tagállamaival együtt (kivétel: Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország), melyeknek együttműködése azért volt nélkülözhetetlen, mert a megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint a büntető politika (tekintettel a hamisításra és a kalózkodásra), amely nemzeti hatáskörbe tartozik. Az aláírás elleni német kifogás akkor még csak formai volt.

Németország immár teljesen kihátrált a ratifikálás alól, mint azt a német igazságügyi miniszter kijelentette: „A kormány elutasítja az internet-hozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök.” Németországhoz már Lettország is csatlakozott.
…
Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szüntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget, így olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban.

Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében). Tény, hogy az ACTA nem ír elő mindent részletesen, és sok esetben csak keretet és lehetőséget ad a szigorúbb fellépésre (még feltehetőleg nincsenek ilyen magyar tervek), de nem tudhatjuk, hogy a jövőben épp melyik vezető tisztviselőnek lesz kedve élni e lehetőséggel.

A szerzői jog még egy önmagában nyilvános és szerzői jog alá nem tartozó sportközvetítésre is rányomja a bélyegét, amint arra a közelmúltban rámutatott az Európai Bíróság. Hiába közvetíthetne egy vendéglő egy futballmérkőzést a televízión, az ott látható grafikák, felvezető zenék, nyitó képsorok, összefoglalók már szerzői jog alá tartoznak, és ezeknek a nyilvánosság felé (azaz a vendéglő közönsége felé) való engedély nélküli közvetítése szerzői jogot sért.
…
Az EU szabadalom kapcsán láthatjuk, hogy a döntéshozók sokszor a hatások mérlegelése nélkül döntenek. Fokozottan igaz lehet ez az ACTA-ra. Az internetes társadalmat nem lehet laikus hőbörgőknek kikiáltani, és feláldozni mindent a szerzői jog haszonélvezőinek oltárán. Ugyanakkor a ló másik oldalára sem szabad átesni, az egyensúly megtartására e téren is szükség van. A döntéshozóknak célszerű lenne megfontolnia az IVSZ mértéktartó felhívását, és döntésük következményeit; és el kéne halasztani a ratifikálást, illetve az ebből fakadó további törvénymódosításokat. Ha a németek megtehetik, akkor mi is megtehetjük: legyen az ACTA „ad acta”.”

Forrás:
ACTA BANANA, Pintz György, Szerzői jog, szerzői jogvédelem, 2012. február

Küszöbön áll a hazai torrentháború

„A legnagyobb SMS-es warezoldalakkal való leszámolás után rövidesen a torrentezőkre vadászik a magyar adóhivatal. A célkeresztben a gigantikus forgalmat lebonyolító felhasználók lesznek. Mire számíthatnak az átlagnetezők? Az [origo] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes jogsértésekkel foglalkozó részlegének vezetőjét kérdezte a kalózokkal szembeni szigorodó fellépésről.

Néhány hónapja Információtechnológiai Osztály néven külön csoport foglalkozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a filmek, zenék és szoftverek illegális kópiáit terjesztő internetes kalózszerverek lenyomozásával és bezárásával. A legnagyobb SMS-es warezoldalakkal és fizetős FTP-kkel már leszámoltak, az idén a torrentoldalak kerülnek a célkeresztjükbe. Bár nem az egyszerű letöltőkre utaznak, ha valaki gigászi forgalmat bonyolít le megosztásaival, az számíthat arra, hogy a nyomozók megjelennek nála. A részleg vezetője maga is részt vesz az operatív munkában, ezért csak név nélkül nyilatkozott az [origo]-nak.

Kitartóan és célzottan nyomoznak
Míg korábban kerületi kapitányságok, illetve az ORFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai is nyomoztak illegális tartalmakat terjesztő szerverek működtetői ellen, tavaly óta a szerzőijog-sértéssel kapcsolatos ügyekben már kizárólag a NAV pénzügyi nyomozói járnak el, így ugyanis sokkal célzottabban, forró nyomon tudnak fellépni ezekkel szemben. A Információtechnológiai Osztály legnagyobb sikere eddig a hazai mozik premierfilmjeit kamerákkal rögzítő, majd a felvételeket torrentoldalakon terjesztő Cinedub kalózcsapat lekapcsolása volt, de a részleg vezetője szerint kitartóan kutatnak további rejtett szerverek után.

A rendőrség és az NNI munkatársainak szakterülete maradt az internetes behatolások, adatlopások, csalások és tiltott pornográfia terjesztésével kapcsolatos ügyek elkövetőinek kézre kerítése.

Az SMS-warez után a torrent az új célpont
Az internetes jogsértések után nyomozó csoport munkatársai tavaly tizenegy kalózszájtot kapcsoltak le, amelyek összesen mintegy két és fél milliárd forint kárt okoztak a digitális tartalmak jogtalan terjesztésével: ez több tízezer filmet, zenét és szoftvert jelent. A nyomozócsoport munkáját felügyelő vezető beosztású nyomozó azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító fizetős FTP-szerverek és emelt díjas SMS-sel előfizethető kalózszájtok nagy részének bezárása és a friss alkotásokat netre szivárogtató, ún. release-csoportok elleni szigorú fellépés eredményeként egyre kevesebb magyar szinkronos film kalózmásolata jelenik meg a világhálón a filmpremierrrel párhuzamosan. Ennek hatására a felhasználók százezreit is kiszolgálni képes torrentszájtok és az illegális javakra mutató linkeket tartalmazó fórumok száma gyarapodott – ezek jelentik a hatóság új fókuszát.
…
Nem a mezei letöltőkre, hanem a megajúzerekre utaznak
Ha teljes torrentoldalakat nem is egyszerű lekapcsolni, a NAV high-tech részlegének munkatársai célba vehetik azokat a felhasználókat, akik a legtöbb tartalmat osztják meg a többi felhasználóval. Az Információtechnológiai Osztály vezetője szerint azok a felhasználók, akik úgynevezett seedszervereket bérelnek – vagyis olyan tárhelyeket, amelyek a letöltött tartalmak folyamatos visszaosztását teszik lehetővé -, valószínűleg a célkeresztjükbe kerülnek majd.
…
Áthatolnak a proxygépeken is
Bár már közel egy éve működik az Információtechnológiai Osztály az adóhatóságnál, létrehozását hivatalosan csak nemrég hozta nyilvánosságra a NAV. A részleg által lebuktatott kalózszerverekről már korábban is adott hírt a hatóság. Az internetes bűnözésre szakosodott osztályon jelenleg hatan foglalkoznak kifejezetten az internetes jogsértésekkel, a kalózszájtok mellett pedig például online aukciós oldalakon árult hamis termékek, illetve engedély nélkül klónozott honlapok ügyében is folytattak már nyomozást.

A részleg vezetőjének elmondása szerint a dolgozók verbuválása nem volt egyszerű feladat, mert a munkakör betöltéséhez komoly informatikai ismeretekre is szükség van. Tapasztalataik szerint ugyanis a legtöbb kalózoldalt átjátszóberendezésként funkcionáló proxy számítógépek tucatjain keresztül lehet elérni, így általában nehéz kideríteni, hogy a jogsértő tartalmak valójában hol is találhatók. Ha ugyanis csak egy proxy gépet foglalnak le, az eredeti oldal zavartalanul működik tovább.
…
A csoport vezetőjének eddigi tapasztalatai szerint azokat a kalózokat, akik ugyan tevékenységükkel kárt okoznak, és nem volt korábban semmilyen összetűzésük a törvénnyel, általában felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítéli a bíróság. Akik azonban bizonyítottan haszonra tettek szert ebből a tevékenységből, könnyen kerülhetnek évekre a rácsok mögé, büntetésük pedig még szigorúbb lehet, ha az is bebizonyosodik, hogy pénzmosást követtek el…”

Forrás:
[origo], Straub Ádám, 2012. február 15.

ACTA: az olvasó kérdez, a szakértő válaszol

„A hamisítás elleni egyezmény ellen Magyarországon is tiltakoztak. Az ellenzők körében felvetődő kérdéseket válaszolják meg mindkét oldal képviselői.
…
Sajnos nem sikerült a digitális részleteket illetően jelentős mértékben érintett jogképviselő szervezet, a ProArt más fórumokon már többször megszólaló szakértőit megnyerni, mivel ők úgy gondolták, hogy az adott kérdések inkább diplomáciai, politikai jellegűek, így ők ebben nem igazán illetékesek. Ahogy írták: „Mivel a kérdések jórészt olyan témákat érintenek, amelyek a magyar Kormányt is képviselő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak, ezért javasoljuk, hogy forduljanak a kérdésekkel a Hivatal képviselőihez.”

Az SZTNH-t egyébként is fel kívántuk keresni, mivel e területnek ők az első számú felelősei. Esetükben sikerrel jártunk, ám itt is kell némi felvilágosítással szolgálnunk: a hivatalnál, illetve a hasonló feladatkörrel rendelkező másik szervezetnél (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – HENT) dolgozó szakértők készséggel álltak rendelkezésünkre, ám kérték, hogy válaszaikat ne hivatalos közleményként, véleményként értékeljük. Az indoklásuk elfogadható, ugyanis blogbejegyzésekre válaszolni valóban nem egy kormányhivatal dolga, másrészt jelen pillanatban egy folyamatban lévő ügyről van szó, melyről sem az SZTNH, sem a HENT nem akar ilyen módon hivatalosan nyilatkozni. (Más módokon egyébként megtették már, készítettek egy kiskátét, melynek az a célja, hogy világossá tegye az ACTA tartalmát, illetve a tüntetések hatására egy felvilágosítónak szánt közleményt is készítettek.) Ugyanakkor felkérésünket igen komolyan vették, ez látható a válaszokból, és mély szakmaiságra törekedve igyekeztek tájékoztatást adni. Az alábbi szövegben a jogászcsapatra hivatkozni elég nehézkesnek bizonyult, ezért – mindenféle más sugallattól mentesen, csakis az egyszerűség kedvéért – „Szakértők” néven jelöljük meg őket.

Örömmel fogadtuk, hogy dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense, a szerzői jog egyik elismert hazai szakértője, a témáról saját blogot vezető jogász készséggel állt rendelkezésünkre.

Nagyobb gondjaink inkább az ACTA-t ellenzőkkel voltak. Egyrészt nehéz volt feltalálni olyanokat, akit tudnak és akarnak is nyilatkozni. Végül két megkeresésünk járt sikerrel. Egyrészt megnyertük a budapesti tüntetésben szervezőként résztvevő Magyar Kalózpárt aktivistáját, László Zoltánt, illetve régi ismerősünket, Stefet, aki egyéb ismert kreatív tevékenységei mellett már évek óta igyekszik az ACTA káros hatásaira is felhívni a figyelmet. Ez utóbbi két válaszadó esetében azonban más problémáink akadtak. Ők láthatóan kedvelik a lakonikus, rövid válaszokat, amivel nem is lenne különösebb baj, de a tömörség időnként az érthetőség rovásra ment, így nem kis szerkesztői munka volt kihüvelyezni és olvashatóvá tenni a mondandó lényegét. De esetükben is úgy jártunk el, ahogy a kérdések alapjául szolgáló hozzászólásoknál: a szerkesztés során formai változtatásokat végrehajtottunk, de tartalmiakat nem. (A kalózpárti nyilatkozatoknál ez sajnos néha azt eredményezte, hogy kissé nehezen érthetőek a szövegek, illetve Stef a kifejtés helyett előszeretettel választja az utalást, így ezeket is meghagytuk.)

Lássuk tehát a kérdéseket és a válaszokat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!…”

Forrás:
ACTA: az olvasó kérdez, a szakértő válaszol, Dajkó Pál, IT café, 2012. február 16.

Szakirodalom

Letölthető a közigazgatási alapvizsga hatályosított tananyaga

„Lezárult a közigazgatási alapvizsga tananyagának és vizsgakérdéseinek hatályosítása, a tananyag letölthető…

A Nemzeti Közigazgatási Intézet a hatályosított közigazgatási alapvizsga tananyagának alkalmazásával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújtja:

Közigazgatási alapvizsga:

  • 2012. február 15-ét követő konzultációk esetében az oktatók az új tananyagot oktatják,
  • 2012. március 1-jétől kezdődően a vizsgákon a számonkérés a hatályosított tananyagon alapuló vizsgakérdésekből történik.

Tananyagok
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a jelenleg letölthető közigazgatási alapvizsga tankönyv a 2012. január 31-e állapotot tükrözi. Amennyiben a tananyagban az esetleges jogszabályi változások miatt módosulna a tartalom, abban az esetben további frissítések várhatók…”

Forrás:
Letölthető a közigazgatási alapvizsga hatályosított tananyaga, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. február 13.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az európai területi társulásokkal, valamint az ágazati stratégiák határon átnyúló vonatkozásaival kapcsolatos feladatokról

„A Kormány a magyar részvétellel működő európai területi társulások határon átnyúló fejlesztéseket megvalósító szerepének hatékonyságának elősegítése és az Európai Unióban a kiemelt jelentőségű regionalizációs folyamatok hazai fejlesztése érdekében a következőket rendeli el:
1. A Kormány felhívja az érintett ágazatokért felelős minisztereket, hogy a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyeztetve határozzák meg ágazati politikájukat a határon átnyúló hatású fejlesztések tekintetében, mérjék fel azok jogi és adminisztratív akadályait…
Határidő: 2012. március 12.

2. A határon átnyúló fejlesztések és az európai területi társulások működésének elősegítése érdekében jelentést kell készíteni a Kormány részére az 1. pontban foglalt ágazati politikák összehangolásáról, az európai területi társulások és a területi közigazgatás szereplőinek lehetséges feladatairól, melynek előkészítésébe és megvalósításába be kell vonni az érintett kormányzati szervek, továbbá a szakmai, civil szervezetek képviselőit…
Határidő: 2012. április 30.

3. A Kormány felhívja a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert, hogy az érintett civil és gazdálkodó szervezetekkel való együttműködésben mérje fel az alakuló és létrejött európai területi társulások fejlesztései során felmerülő jogi és adminisztratív akadályokat, és azok lebontására – az érintett miniszterekkel együttműködésben – tegye meg a szükséges intézkedéseket…
Határidő: folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1025/2012. (II. 14.) Korm. határozata az európai területi társulásokkal, valamint az ágazati stratégiák határon átnyúló vonatkozásaival kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny, 2012. évi 16. szám, 2012. február 14., 929. oldal (pdf)