Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Újabb bürokráciacsökkentő intézkedések a Kormány előtt

„Szerdán kerül a Kormány elé a Magyary terv részeként az a programcsomag, melynek célja, hogy jelentősen csökkentse az állampolgárokra nehezedő bürokratikus terheket – ismertette keddi sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár beszámolt a szeptember 1-jével életbelépő változásokról is.
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a korábban elindított Egyszerű Állam Programmal elsősorban a vállalkozások számára kínáltak olyan megoldásokat, melyekkel 100 milliárd forintos megtakarítást érhettek el, elsősorban a bürokráciacsökkentés révén. A holnapi nap folyamán a Kormány elé kerülő programcsomagnak viszont az a jelentősége, hogy annak segítségével a minden egyes állampolgárra nehezedő adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkennek majd jelentős mértékben – szögezte le az államtitkár.

Rámutatott arra is, hogy az intézkedések kidolgozói három fő célkitűzést kívánnak megvalósítani: egyrészt az adminisztratív kötelezettségekből következő terhelés jelentős csökkentését, másrészt a bürokrácia nyelvezetének egyszerűsítését, harmadrészt pedig azt, hogy az állampolgárok életének ilyen módon történő könnyítése ne jelentsen többletterhelést az államapparátusra nézve.

A fent említett terv előkészítéseként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium összeállította annak a 232 gyakori ügytípusnak a listáját, amelyekben az állampolgárok a leggyakrabban találkoznak az állammal és a hatóságokkal, és melyek elintézését kívánják egyszerűsíteni a jövőben – fogalmazott Kovács Zoltán, hozzátéve: ez legalább 1200 olyan konkrét eljárást jelent, ahol várható majd az adminisztratív terhek visszaszorulása. Ilyen területek többek között: a munkavállalás, a munkanélküli ellátás, az adózás, a mezőgazdasági ügyek, a szociális ellátások, a közoktatás, felsőoktatás, egészségbiztosítási ellátások, az ingatlannal kapcsolatos ügyek, a gépjárművel kapcsolatos ügyek és a családügyek – említette Kovács Zoltán.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy amennyiben a Kormány a szerdai ülésén jóváhagyja a tervet, akkor annak elemei a következő másfél év folyamán valósulhatnak majd meg.
…illetve tájékoztatott a korábban eltörölt közigazgatási alapvizsga újraindulásáról is.”

Forrás:
Újabb bürokráciacsökkentő intézkedések a Kormány előtt, kormany.hu, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Start előtt a népszámlálás

„Az egy éve összeállított ütemtervnek megfelelően zajlanak az október 1-31. között rendezendő népszámlálás előkészületei – mondta Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese az MTV Híradójában, hozzátéve, hogy erőteljesen kampányolnak majd az internetes válaszadás mellett. Közlése szerint jelenleg is tart azok képzése, akik a mintegy 40 ezer számlálóbiztost készítik fel szeptember közepétől. Az informatikai rendszerek fejlesztése is a véghajrában tart, amelyek eredményeként az állampolgároknak az interneten keresztül is módjuk lesz a kérdőívek kitöltésére. Németh Zsolt további fejlesztésként említette meg az úgynevezett monitoring rendszert, amely az összeírás technikai végrehajtásában közreműködőknek, így a jegyzőknek, a felülvizsgálóknak, a területfelelősöknek és a KSH megyei felelőseinek munkáját könnyíti meg. Ennek felhasználásával tudnak majd segítséget nyújtani a lakosoknak például abban, hogy egy adott utcában ki a kérdezőbiztos, illetve a KSH ezen keresztül értesül arról is, hogy október 1-16. között kik töltötték ki elektronikus úton a kérdőíveket. A számlálóbiztosok ezek után, október 17-től, már csak azokat keresik fel, ahol interneten nem közöltek adatot – tette hozzá.”

„Start előtt a népszámlálás címmel sajtótájékoztatót szervezünk 2011. szeptember 2-án, 9.30 órától a Keleti Károly teremben. A rendezvényen dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke; dr. Németh Zsolt, a KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese; Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője és Kátainé Csincsák Éva, a KSH főosztályvezető-helyettese ismerteti az előkészítés aktuális állását. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.”

Forrás:
Start előtt a népszámlálás, KSH, 2011. augusztus 23. és 30.
A népszámlálás webhelye: népszámlálás 2011

Vissza az oldal tetejére

Navracsics Tibor a közigazgatási bíróságokról

„A munkaügyi bíróságokhoz hasonló státusú különbírósággá válhatnak a közjó védelmére hivatott közigazgatási bíróságok – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes egy szakmai könyvbemutatón Budapesten hétfőn.

A közigazgatási bíráskodás lényege a közérdek védelme – mondta előadásában Navracsics Tibor, aki szerint az állami, közigazgatási döntéseket felülvizsgáló közigazgatási bíráskodás jelentősége abban rejlik, hogy az államot is alárendeli egy magasabb szempontnak, a közjónak, a nemzet érdekének. Cél, hogy az állam „ne csak egymás hegyén-hátán létező érték nélküli intézménydzsungelből” álljon. Mivel pedig az ember és az általa létrehozott intézmények gyarlók, szükség van a közjó szempontjait érvényesítő közigazgatási bíróságra – fejtette ki a miniszter.

A fideszes politikus szerint nem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltás óta a politikai, szakmai érdeklődés homlokterébe került a közigazgatási bíráskodás, és azóta reneszánszát éli a közjó fogalma, illetve államhoz való viszonyának kérdése. Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy a közigazgatási bíráskodás a kiegyezést követően jött létre, az 1949-es kommunista hatalomátvétel szüntette meg, és nagy előrelépés volt, hogy két évtizede újra megjelenhetett a magyar bírósági rendszerben.

A küszöbön álló igazságszolgáltatási reform részleteiről még nem született meg a politikai döntés, ám az bizonyos, hogy a közigazgatási bíróságok az eddiginél szélesebb hatásköröket és nagyobb önállóságot kapnak – mondta a tárcavezető.

A közigazgatási bíróságok státuszával kapcsolatban elvileg három lehetőség merül fel: az egyik a jelenlegi, a másik a bírósági rendszeren belül a munkaügyi bíróságokhoz hasonló különállás, a harmadik a jelenlegi bírósági rendszeren kívül egy teljesen önálló közigazgatási különbíróság felállítása – fejtette ki Navracsics Tibor, aki szerint jelenleg munkaszervezési és költségvetési szempontok miatt a legreálisabbnak a munkaügyi bíróságokéhoz hasonló, bírósági szervezeten belüli önállóságot élvező közigazgatási bíráskodás létrehozása látszik.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hétfőn mutatták be a Közérdekvédelem – A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője című tavaly novemberi konferencia tanulmányait tartalmazó kötetet, amelynek szerzői között van többek között Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője, és Zlinszky János volt alkotmánybíró.”

Forrás:
Az a cél, hogy ne egy intézménydzsungelből álljon, Magyar Nemzet/MTI, 2011. augusztus 29.

Vissza az oldal tetejére

„Adatvédelmi biztos: 1995 – 2011” konferencia

Meghívó
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 28-án az „Információszabadság napja” alkalmából „Adatvédelmi biztos: 1995 – 2011” címmel konferenciát szervez.

Tekintettel arra, hogy a módosuló magyar adatvédelmi szabályozás értelmében az adatvédelmi biztos intézménye 2011. december 31-én megszűnik, a biztos és a meghívott előadók e konferencia keretében tekintenek vissza az adatvédelmi biztosi intézmény 16 éves múltjára, idézik fel a legfontosabb eredményeket, összegzik a tapasztalatokat.

Az előadók között köszönthetjük többek között dr. Majtényi László és dr. Péterfalvi Attila urakat, mint korábbi adatvédelmi biztosokat, valamint dr. Könyves Tóth Pál adatvédelmi szakértőt, dr. Jakab András alkotmányjogászt, dr. Földes Ádámot a Transparency International vezetőjét, dr. Székely Ivánt, az OSA főtanácsadóját, valamint külföldi meghívottakat Charles Raab (Egyesült Királyság), Krisiana Irion (Németország), Sarah Holsen (Svájc).

A konferencia ingyenes.
A konferencia időpontja: 2011. szeptember 28. 9.30 – 17.30.
A konferencia helye: „Arany tíz” 1051 Budapest, Arany János utca 10.


Regisztráció: Tájékoztatjuk, hogy a konferenciára korlátozott számú érdeklődőt tudunk fogadni (180 fő). Regisztrálni 2011. augusztus 24-től lehet az abikonferencia@obh.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben. Kérünk minden kedves érdeklődőt, hogy csak saját nevében és maga számára regisztráljon…
További információk hamarosan megtalálhatók a konferencia honlapján.”

Forrás:
Adatvédelmi Biztos

Vissza az oldal tetejére

Önkormányzati reform – Szabolcsban is elkezdődött az intézményrendszer átadásának előkészítése

„Megkezdődött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által működtetett intézményrendszer állam számára történő átadásának előkészítési munkálatai – közölte Seszták Oszkár, a megyei önkormányzat Fidesz-KDNP-s elnöke Vinnai Győző kormánymegbízottal tartott közös sajtótájékoztatón szerdán Nyíregyházán.

A rendszer fenntartási feladatait 2012. január 1-jétől az elképzelések szerint a megyei kormányhivatal veszi át, a két szervezet addig mindent megtesz annak érdekében, hogy az átállás az ellátottak és a dolgozók érdekében minél zökkenőmentesebb legyen – mondta a helyhatóság elnöke.

Seszták Oszkár tájékoztatása szerint az önkormányzat kezében jelenleg 33 intézmény van, amelyben 2488-an dolgoznak, a szociális és az oktatási szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottak száma pedig meghaladja a 10 ezret.

Az elnök rámutatott: az elmúlt években, különösen 2006 és 2010 között tapasztalt forráselvonás nagy likviditási gondot okozott a megyei és a települési önkormányzatoknak, a hiány mértéke elérte az 5,66 milliárd forintot. Ennek kezelési módja akkor a legjobb, ha az intézményrendszert az állam veszi át, és az intézmények adósságát konszolidálja – mondta Seszták Oszkár.

A rendszerben jelen lévő, örökölt hátrányokat – így például a normatívakiegészítés problémáját – az állami fenntartó fel tudja számolni. Az egy ellátottra eső támogatási összeg például így ugyanannyi lesz a Dunántúlon, mint a Beregben, tehát a területi hátrányok leküzdhetőek lesznek – összegzett az önkormányzat elnöke.

A megyei önkormányzat likviditási helyzete nehéz, de nem kezelhetetlen, az átalakulási folyamat viszont elodázhatatlan – hangsúlyozta a helyhatósági vezető.

Vinnai Győző kormánymegbízott a tájékoztatón kijelentette: az állam felelősséget vállal az eddig önkormányzati tulajdonú intézmények fenntartásáért és biztonságos működtetésükért.

A kormánymegbízott aláhúzta: az előző kormányok rossz gyakorlatai miatt mára szükségessé vált az önkormányzati rendszer konszolidációja, az átszervezés azonban nem veszélyezteti az érintett intézmények munkáját, dolgozóit, sem az ellátás biztonságát.

A konszolidáció célja, hogy biztonságosan működjenek az intézmények – fűzte hozzá Vinnai Győző.

Seszták Oszkár az önkormányzat már elkezdett, uniós támogatású projektjeivel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: a pályázatokat külön-külön meg fogja vizsgálni az erre a célra alakult előkészítő bizottság.”

Forrás:
Önkormányzati reform – Szabolcsban is elkezdődött az intézményrendszer átadásának előkészítése, ZIPP.hu/MTI, 2011. augusztus 31.

Vissza az oldal tetejére

Több mint 740 megyei intézményt vesz át az állam

„Több mint 740, állami feladatokat ellátó, megyei önkormányzati intézmény kerül vissza – az adósságállományával együtt – 2012. január 1-jével az állam kezelésébe a kormányhivatalokon keresztül – mondta a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár.

Szabó Erika szerint az átadás-átvételt előkészítő munkálatok már megkezdődtek, a megyei kormányhivatalok és a megyei közgyűlések vezetőiből, továbbá jogászokból, pénzügyi, gazdálkodási szakemberekből álló, 6-10 tagú bizottságok jöttek létre a megyei önkormányzatoktól az államhoz kerülő intézményi kör eszköz- és vagyonállományának felmérésére.

Az érintett intézmények 2012. január 1-jével kerülnek át a kormányhivatalokhoz, de csak átmenetileg, a kabinet ugyanis még nem hozott végleges döntést az intézmények működtetésével kapcsolatban – mondta az államtitkár, aki az előzetes adatok alapján arról tájékoztatott, hogy 34 egészségügyi, 475 közoktatási, 132 szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági, 77 közművelődési és 25 egyéb intézmény kerülhet a kormányhivatalokon keresztül állami kezelésbe. Hangsúlyozta, ezzel az intézményeket terhelő adósságállomány is átkerül, így “a megyei önkormányzatok fellélegezhetnek”, s nem kell aggódniuk sem a dolgozóknak, sem az ellátottaknak. Hozzátette, az átalakítás várhatóan több tízezer közalkalmazottat fog érinteni.

Arra a kérdésre, hogy az átszervezés miatt a kormányhivatalok létszámában lesz-e változás, Szabó Erika azt válaszolta: a még kidolgozás alatt álló tervek szerint azok, akik a megyei önkormányzatoknál jelenleg ezen intézmények működtetésével, irányításával foglalkoznak, átkerülnek a megyei kormányhivatalokhoz, és ott dolgoznak majd tovább. A napokban több megyében is sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megkezdődött a megyei önkormányzatok kezében lévő vagyon és feladatrendszer állami kézbe adásának előkészítése.”

Forrás:
Több mint 740 megyei intézményt vesz át az állam, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 31.

Vissza az oldal tetejére

Mégis közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek

„Ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek szeptember 1-jétől munkahelyük megtartása érdekében.

Az Országgyűlés által márciusban elfogadott, csütörtökön életbe lépő törvénymódosítás értelmében a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek a kinevezést követő első, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül kell megmérettetniük magukat, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis megszűnik a jogviszonyuk.

A köztisztviselői törvény Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett változtatásának célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egyaránt jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.

A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.”

Forrás:
Mégis közigazgatási alapvizsgát kell tennie a köztisztviselőknek, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Tízezer látogató és 11 ezer ügy a zalai kormányablakokban

„A tízezredik ügyfelet, valamint a tizenegyezredik ügyet intéző állampolgárt köszöntötték szerdán a Zala Megyei Kormányhivatal zalaegerszegi kormányablakában.

Elérte a tízezret a januárban nyílt zalai kormányablakokat felkereső ügyfelek száma. A kormányhivatal dupla jubileumi eseményre hívta a sajtót szerdán: a tízezredik látogató, valamint a tizenegyegyezredik sikeres ügyet intézett állampolgár köszöntésére. Mindkettőjüket Rigó Csaba kormánymegbízott fogadta az egerszegi kormányablakban. Mint elmondta: Zalában 60-40 százalékos arányban oszlottak meg az ügyek az egerszegi és a kanizsai ablak között.

Az ügyfelek elégedettségét folyamatosan mérik, s eddig pozitív visszajelzéseket kaptak, folytatta Rigó Csaba, hozzátéve, hogy a 11 ezer ügyből csak huszonötöt nem sikerült elintézni, mert éppen nem működött az internet. Így az eredményesség 99,98 százalékos, hangsúlyozta.

A jubileum alkalmából Bódis Bettinát köszöntötte, mint a tizenegyezredik ügyet intéző ügyfelet, s átadta neki, valamint a tízezredik látogatónak, Kertész Dánielnek a tavasszal elfogadott alkotmány egy díszpéldányát és egy márkás tollat. Bódis Bettina ügyfélkapu nyitásához kért segítséget, Kertész Dániel pedig információkért jött a vállalkozói igazolványa kiváltásához. A kosárlabdázó weblap-szerkesztésbe szeretne belevágni.”

Forrás:
Tízezer látogató és 11 ezer ügy a zalai kormányablakokban, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. augusztus 24.

Vissza az oldal tetejére

10 000. ügyfelünket fogadtuk a Váci Kormányablakban

„A Pest Megyei Kormányhivatal 2011. augusztus 17-én fogadta 10.000. ügyfelét a megyében legnagyobb ügyfélforgalommal rendelkező Váci Kormányablakban. A 10.000. ügyfelet Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott Emléklappal köszöntötte, és jelképes ajándékként átadta részére az Új Alaptörvény díszpéldányát is. Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormányzati integrált ügyfélszolgálatok jelenleg 30 féle ügyben fogadják az ügyfeleket, e-ügysegédi szolgáltatást nyújtanak, valamint általános közigazgatási tájékoztatást adnak az érdeklődőknek. Pest megyében az országos adatokkal megegyezően a családtámogatási ügycsoport és az ügyfélkapu létesítése a legnépszerűbb az ügyfelek körében.

A Kormányablakok felállításának alapvetése az a szemléletbeli hozzáállás, hogy valamennyi ügyfél problémáját kezelni kell, és az udvarias ügyfélkiszolgálás az elsődleges. Ügyfél nem kerülhet elutasításra a Kormányablaknál, és minden támogatást meg kell kapnia ahhoz, hogy ügyeiben eredményesen járhasson el.

Kurucz Tiborné 10.000. ügyfélként részesült az ügyfélszolgálat kollégáinak segítőkész támogatásából. Az ügyintézést követően az ügyfél elégedetten távozott, kérdésünkre elmondta, hogy teljes körű tájékoztatást kapott ügyének eredményes elintézéshez szükséges tudnivalókról, ezért legközelebb is igénybe fogja venni a Kormányablak szolgáltatásait.”

Forrás:
10 000. ügyfelünket fogadtuk a Váci Kormányablakban, Budapest Főváros Kormányhivatala, 2011. augusztus 25. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Szembemenne a kormánykoncepcióval Rákosmente polgármestere

„Rákosmente, azaz Budapest XVII. kerülete – tekintettel az oktatás minőségében és a fenntartói munkában elért eredményekre – az iskolák fenntartói jogát az önkormányzatnál tartaná, szemben azzal a kormányzati koncepcióval, amely ezt a jogot elvonná az önkormányzatoktól és az államhoz telepítené – mondta Riz Levente polgármester azon a tanévnyitó ünnepségen, amelyen Pokorni Zoltán is részt vett.

Az önkormányzati fenntartás kérdésére a választ az őszi törvényalkotási időszak hozza majd meg – írta közleményében Rákosmente önkormányzata.

Riz Levente a rendezvényen beszámolt az intézményrendszer fejlesztéséért tett lépésekről. A közelmúltban Rákosmentén három óvoda és két bölcsőde nyitotta meg kapuit és idén 46 millió forintot költöttek felújításra. Idén a kerület összességében 500 millió forint európai uniós támogatást nyert, ezt az Önkormányzat közel 200 millió forint önrésszel egészíti ki, így két oktatási intézmény felújítása valósulhat meg.

„Rákosmente, Budapest egyetlen olyan kerülete, ahol évek óta szüntelenül gyarapszik a lélekszám. Most szeptemberben az 5510 általános iskolásból egy osztálynyival több kisdiák – 762 gyermek – kezdi meg az első évfolyamon általános iskolai tanulmányait. A kerületi középiskolások száma 615, a kerületi felnőtt oktatásban 101 fő vesz részt, a kerületi óvodások létszáma 2734”- mondta Rákosmente városvezetője.”

Forrás:
Szembemenne a kormánykoncepcióval Rákosmente polgármestere, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Számlafrászban a közintézmények is

„Növekedett tavalyhoz képest az önkormányzati intézmények villany- és gázszámlatartozása, ráadásul az adósságok időtartama is egyre nyúlik. Elsősorban a kistelepülések vannak bajban, de most már akad olyan megyei önkormányzat is, amelyik hátralékot halmozott fel.

Nemcsak a lakossági fogyasztóknál, hanem az önkormányzatoknál is megnövekedett a villany-, illetve gázszámlatartozás mértéke. – Az év elejétől azt tapasztaljuk, hogy egyre növekvő tendenciát mutat az állami fenntartástól függő intézmények kintlévősége. Ennek legfőbb oka az, hogy egyre több intézmény csak állami támogatásból és pályázati pénzből tudja finanszírozni fenntartási költségeit – közölte megkeresésünkre Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.

Hozzátette, idén a társaság ellátási területén az önkormányzati lejárt tartozások mértéke áprilisban volt a legmagasabb, 1,5 milliárd forint. Mivel azonban az érintett intézmények júniusban állami támogatáshoz jutottak az elmaradt díjak kifizetéséhez, némiképp csökkent a hátralék. – Júliusban viszont ismét növekedést láttunk, az intézmények várják az újabb támogatás folyósítását. Sokuk képtelen saját erőből kigazdálkodni a fenntartási költségeit, így folyamatos szállítói tartozásokkal küzdenek – emelte ki az E.ON szóvivője. A szolgáltató tapasztalatai szerint a kisebb települések, nem megyei jogú városok nehezebb helyzetben vannak, kintlévőségeik ugyan összegszerűségében nem magasak, viszont hátralékaikat hosszabb ideje halmozzák.

Az önkormányzati intézmények ugyanakkor csak kis részét adják az E.ON-nál összességében felhalmozódott több tíz milliárd forintos áram- és gázszámlaadósságnak. A cégnél a harminc napon túli lakossági hátralékok mértéke 2008-hoz képest több mint húsz százalékkal nőtt 2010-ben, a védendő fogyasztók száma pedig 2008 után hússzorosára, 80 ezerre emelkedett. Összességében tavaly a teljes ellátási területen 55 ezer ügyfelet kapcsoltak ki a szolgáltatásból.

A Főgáznál szintén az önkormányzati adósságok növekedéséről számoltak be. Kérdésünkre azt közölték, az idei kintlevőség-állomány júliusban megközelítette a tavaly év végi szintet. Kifejtették, jellemző erre a szegmensre, hogy a késedelmes időszakok megnőttek, a korábbi hátralékok pedig korosodtak. A legjelentősebb növekedést a 180 napon túli adósságállománynál tapasztalták. A budapesti gázszolgáltató adatai alapján az önkormányzati finanszírozásban lévő fogyasztók tartozása július végén meghaladta a 400 millió forintot, ami a társaság hátralékos állományának körülbelül 5 százalékát teszi ki.

A Tigáz nemrég azt közölte a Napi Gazdasággal, hogy összesen 821,5 millió forint lejárt esedékességű, önkormányzatokkal szembeni követelést tart számon, ami az előző év azonos időszakához képest 111 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb mértékben az éven túli hátralékok emelkedtek, ezek már elérték a 2010. augusztusi szint több mint két és félszeresét is. A szolgáltató tapasztalatai szerint sem régió, sem nagyság szerint nem tapasztalható különbség az önkormányzatok között, azonban a települések mellett egyre gyakrabban szembesülnek fizetési nehézségekkel a megyei önkormányzatok is.

Boross Norbert szerint az jellemző még a közintézményekre, hogy tartozásaikat lökésszerűen, legtöbbször év végén – ahogy állami forráshoz jutnak – fizetik be. Leszögezte, az önkormányzati intézmények eddig is hasonlóképpen rendezték a tartozásaikat, az egyetlen különbség, hogy most már az év elején is tapasztaltak késve fizetést. A szóvivő rámutatott, a hátralékok keletkezése sokszor arra is visszavezethető, hogy a kisebb települések nem alkalmaznak energetikus szakembereket, így egyes helyeken – mint mondta – „megdöbbentő pazarlást látni”.

Az elmúlt egy évben az EDF Démász szerint azok az önkormányzatok is késve fizetnek, amelyek korábban határidőre teljesítették kötelezettségeiket. Idén jellemzően a 90 és 180 nap közötti hátralék aránya növekedett. A társaság szolgáltatási területén az önkormányzatok és költségvetési intézmények kintlévőségeinek összege meghaladja az egymilliárd forintot, ami az elmúlt év azonos időszakához képest 38 százalékos emelkedést jelent.”

Forrás:
Számlafrászban a közintézmények is, Erdősi Csaba, Magyar Nemzet, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Megfelel az adatvédelmi törvénynek a népszámlálás

„Megfelel a népszámlálás az adatvédelmi, statisztikai, kisebbségi és népszámlálási törvényeknek; a Központi Statisztikai Hivatalból (KSH) egyedi adat soha nem kerülhet ki, név nem szerepel a kérdőíveken, a lakcímet pedig a személyes adatoktól külön kezelik – mondta Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője pénteken Budapesten.
A Start előtt a népszámlálás című sajtótájékoztatón a szóvivő kiemelte: titoktartási kötelezettségről szóló szerződést íratnak alá az előkészületek során a mintegy 50 ezer közreműködővel. Az adatvédelmi biztos hivatalával együttműködési megállapodást kötöttek, az intézménnyel a program elejétől a kérdőívek megsemmisítéséig állandó kapcsolatban lesznek, továbbá fizikai értelemben is biztosítják az iratok védelmét – tette hozzá.

Utalt arra, hogy a számlálóbiztosokat “számtalan norma és kötelezettség köti”. Számlálóbiztos-igazolvánnyal kötelesek bejelentkezni, személyi igazolványukat is fel kell mutatniuk kérésre, széljegyzeteket nem írhatnak a kérdőívekre, és nem módosíthatják a válaszokat a kérdőíven – sorolta.

Virágh Eszter rámutatott: a szenzitív – az anyanyelvre, vallási, nemzetiségi hovatartozásra, fogyatékosságra és egészségi állapotra vonatkozó – kérdések megválaszolása önkéntes alapon történik.

Megemlítette, hogy mintegy 500 oktatót készítettek fel a számlálóbiztosok képzésére, nemcsak a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókat, hanem oktatói készségeket is el kellett sajátítaniuk. Egységes tanterv alapján, mintegy ezer helyszínen hallgatnak majd a számlálóbiztosok kérdezéstechnikai és kommunikációs tudnivalókat – hangsúlyozta.

A szóvivő elmondta: a népszámlálás során megnyitják a könyvtárak internetes termeiket az adatszolgáltatáshoz a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött együttműködési megállapodás értelmében.

Kitért arra, hogy civil partnerprogramot is létrehoztak annak érdekében, hogy a civil szervezetek segítsék munkájukat, leginkább a szenzitív kérdések esetében kívánják a válaszadási kedvet növelni. Ennek értelmében például romaszervezetek aktivistái hívják fel a népszámlálás fontosságára a figyelmet – tette hozzá.

Kátainé Csincsák Éva, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta: mindenkiről gyűjtenek adatokat, aki “Magyarországon életvitelszerűen él”. A külföldiek közül azoknak kell válaszolniuk a kérdésekre, akik legalább három hónapja élnek az országban. Azokat a magyar állampolgárokat is megkeresik, akik átmenetileg, nem régebben, mint 12 hónapja – egyebek mellett tanulás vagy munka céljából – külföldön tartózkodnak.

Elmondása szerint nem kell kitölteniük kérdőívet azoknak, akik átmenetileg tartózkodnak egy adott címen, és azokról sem kell nyilatkozni, akik még nem születtek meg október 1-jén (tehát ha valahol október 20-án vesznek fel adatokat, és ott a háztartásban október 1. után világra jött újszülött él, ő nem szerepel majd a nyilvántartásban).

A tartósan, legalább 12 hónapja külföldön élőkről és azokról sem kell kitölteni kérdőívet, akik nem élnek ott életvitelszerűen, ahova be vannak oda jelentve – tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.

Arról is beszélt, hogy az internetes kérdőívet magyar és angol nyelven is ki lehet majd tölteni. A kitöltés után az adatközlő egy elektronikus tértivevényt kap, ezt el lehet menteni számítógépre, kinyomtatható, és igazolni lehet vele, hogy kötelezettségüknek az adott címen már eleget tettek.

Mint mondta, mintegy 4,4 millió lakásba juttatják el a papíralapú kérdőíveket. Ezekben a lakásra és személyi adatokra vonatkozó kérdéssor is szerepel. Az internetes adatközlési rendszerbe a lakáskérdőíven szereplő internetes azonosító kóddal lehet belépni. Az internetes adatszolgáltatás lehetőségével október 16. éjfélig lehet élni.

Az elektronikus úton történő kitöltés után ellenőrzést is lehet kérni, amelynek során a rendszer megmutatja a hibát, és az adott kérdéshez visszavezet, hogy a hibát korrigálni lehessen. A személyi kérdőíven – szemben a lakáskérdőívvel – szabadszöveges mezők is vannak, azaz ezeknél a rubrikáknál mindenkinek saját magának kell beírnia például a végzettségét – hívta fel a figyelmet a KSH főosztályvezető-helyettese.”

Forrás:
Szóvivő: Megfelel az adatvédelmi törvénynek a népszámlálás, Inforádió, 2011. szeptember 2.

Vissza az oldal tetejére

Népszámlálás: hétfőn indul a számlálóbiztosok képzése

„Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese elmondta: szeptember 27-30. között a számlálóbiztosok kiviszik a kérdőíveket a háztartásokba; a kérdőívek elkészültek, jelenleg az önkormányzatoknál vannak.

Hétfőn kezdődik a csaknem 40 ezer népszámlálási számlálóbiztos és az őket ellenőrző felülvizsgálók képzése – jelentette be Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese pénteken Budapesten.

A Start előtt a népszámlálás című sajtótájékoztatón az elnökhelyettes elmondta: szeptember 27-30. között a számlálóbiztosok kiviszik a kérdőíveket a háztartásokba; a kérdőívek elkészültek, jelenleg az önkormányzatoknál vannak.

A népszámlálás október 1-jétől 31-jéig tart, november 8-ig pedig pótösszeírást tartanak. Azokat az adatokat írják össze, amelyek október 1-jén éjfélkor aktuálisak – hangsúlyozta.

A számlálóbiztosok oktatóinak képzését csütörtökön fejezték be. A mintegy 8 ezer felülvizsgálóval a KSH, a számlálóbiztosokkal az önkormányzatok kötnek a közeljövőben szerződést.

Magyarországot 37 ezer számlálókörzetre osztották, minden körzetben van számlálóbiztos. Előreláthatóan lesz közöttük fluktuáció, ezért 40 ezer emberrel készülnek erre a feladatra. Rajtuk kívül a KSH megyei felelősei dolgoznak minden megyében és a fővárosban, a megyei kormányhivatalokban pedig népszámlálási megbízottak lesznek segítségükre – tette hozzá.

Az elnökhelyettes kiemelte: a helyi közigazgatásban – a jegyzőségeken és körjegyzőségeken – lesz 1900 népszámlálási felelősük; mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a hajléktalanokat összeírják, ebben segítségükre lesznek az önkormányzatok utcai szociális munkásai.

Megemlítette, hogy a www.enepszamlalas.hu weboldalon már most is, két zöld számon pedig a program indulása előtt mintegy 10 nappal kezdődően lehet majd informálódni; a telefonszolgálatos munkára mozgássérült embereket is alkalmaznak.

Az MTI kérdésére Németh Zsolt közölte: az adatok feldolgozásának módja még most is “nyitott kérdés”, a kormány ugyanis visszavonta az optikai karakterfelismerő eszköz használatára vonatkozó határozatát. Hangsúlyozta, a KSH a manuális és az optikai karakterfelismeréssel végzett feldolgozó munkára egyaránt felkészült, véleménye szerint mindkettőnek megvannak az előnyei, csupán a befektetett munka intenzitásában és az élőmunka-mennyiségben van közöttük különbség. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a kormány mikor dönt ebben az ügyben.

Az MTI további kérdésére válaszolva emlékeztetett arra: 2001-ben a válaszadók több mint 90 százaléka válaszolt a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre, ebben azonban benne volt az is, ha valaki azt válaszolta, hogy nem kíván válaszolni. Idén az előkészületek során sokkal intenzívebb volt a kommunikáció az egyházakkal, mint 10 éve, ezért “semmiképpen nem gondolom azt, hogy alatta maradnánk a 2001-es eredményeknek” – jegyezte meg.

Ugyancsak kérdésre a KSH elnökhelyettese elmondta: terveik szerint a jövő év utolsó negyedévében teszik közzé a végeredményt, 2012 márciusában pedig az előzetes adatokból készítenek egy kiadványt. Kitért arra is, hogy legutóbb 10 alatt volt az adatszolgáltatás megtagadása miatt indított szabálysértési eljárások száma, mert “meggyőzéssel, jó szóval mindig sikerült elérni, hogy válaszoljanak a népszámlálási kérdésekre”.

Németh Zsolt hangsúlyozta: idén először lehet majd válaszolni interneten keresztül. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy “felhasználóbarát rendszert sikerült kifejleszteni”. Elmondta azt is, hogy az internetes kitöltések aránya Portugáliában volt eddig a legnagyobb, 50,4 százalék, míg Szlovákia a sereghajtó ebből a szempontból, ahol 7 százalék alatt van ez a mutató.

Költséghatékonynak nevezte az idei népszámlálást, amelyhez a 2009-es népszámlálási törvény teremti meg a jogi kereteket; összesen 19 milliárd forintba kerül, de ebben benne vannak az eddigi 4 év előkészületének és a korábbi két próbanépszámlálásnak a költségei is. Mint közölte, az összes költség 85 százaléka személyi kiadásokra jut, így “7,5 milliárd forint adó és járulékok formájában visszaáramlik a költségvetésbe”.

Elmondta, a papíralapú bevalláshoz összesen 100 millió oldalt nyomtattak ki. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a társadalompolitikai, gazdasági célok meghozatalához a legfontosabb információkat a népszámlálás statisztikai adataiból lehet nyerni.”

Forrás:
Népszámlálás: hétfőn indul a számlálóbiztosok képzése, Híradó.hu/MTI, 2011. szeptember 2.
https://www.nepszamlalas.hu/

Vissza az oldal tetejére

Szeptember közepére kiderülhet, hány járás lesz az országban

„Szeptember közepéig el kell készülnie a járások kialakításáról szóló koncepciónak, mely alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jövő év februárjában elő kell terjesztenie a törvényjavaslat tervezetét – olvasható a járások kialakításáról szóló kormányhatározatban, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.

“A Kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében” – hangsúlyozta a határozat első pontja.

A járások kialakításának időpontja 2013. január 1. A határozatból nem derül ki, hogy pontosan hány járás lesz a jövőben, azt viszont leszögezi: a járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon, a járáson belül pedig a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél.

A járási székhely kijelölése kapcsán megfogalmazza: olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra, de figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye. A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani. Emellett a járások kialakításának “a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését”, valamint az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatását kell segítenie.

A járások kialakításakor szervezeti szinten is szét kell választani az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását. Ennek kapcsán a határozat arra is kitér, hogy “a jelenleg önkormányzati feladatok államigazgatási feladattá minősítése esetén az ellátásukhoz, az intézmények fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat, szervezeti kapacitásokat és elhelyezési feltételeket az államigazgatás keretében kell biztosítani és rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi rendezéséről is”.

A határozat a járások kialakításáról szóló koncepció elkészítése kapcsán felhívta a figyelmet az érintett társadalmi szervezetekkel történő széles körű szakmai egyeztetésre is. Emellett az egyes minisztereknek azt kell vizsgálniuk, hogy az irányításuk alatt működő államigazgatási szervek illetékességi területe a járásokhoz igazíthatók-e.

A határozat szerint Navracsics Tibornak 2012. február 10-ig a kormány elé kell terjesztenie a járásokról szóló törvényjavaslat tervezetét. Ezt követően a kormány tagjaival együttműködve a szükséges törvény-módosításokat, a vonatkozó kormányrendeleteket, kormányrendelet-módosításokat a félév végig kell benyújtania. Ezt követően az érintett minisztereknek az ehhez kapcsolódó miniszteri rendeleteket, miniszterirendelet-módosításokat november végéig kell kidolgozniuk.

A járási hivatalok kialakításához szükséges költségvetési-pénzügyi intézkedések megvalósításának megalapozását a 2013. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg kell kidolgoznia Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek. A 2013. évi költségvetéséről szóló törvény tervezetének elkészítésekor viszont kiemelten figyelembe kell vennie a járási hivatalok kialakításának és fenntartásának költségvetési hatását.”

Forrás:

Szeptember közepére kiderülhet, hány járás lesz az országban, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 2.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Felgyorsult az ÁNTSZ

„Járványok és közegészségügyi problémák esetén gyorsabb reagálást tesz lehetővé az ÁNTSZ számára a most befejeződött kétmilliárd forintos informatikai fejlesztés.

Mostantól ha egy háziorvos fertőző betegség gyanúját észleli, az elektronikus felületen azonnal jelenteni tudja azt a szolgálatnak, az orvos pedig ugyanezen a rendszeren keresztül hamarabb lekérdezheti az elkészült vizsgálati eredményt – jelentette be Kovács Attila, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyettes vezetője a távirati iroda tudósítása szerint azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a szolgálatnál most befejezett kétmilliárd forintos informatikai fejlesztés eredményeit.

Paller Judit országos tiszti főorvos szerint a szervezet a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagálhat a közegészségügyi és járványügyi helyzetekben. Helyettese úgy fogalmazott: “a történet” Magyarország járványügyi, közigazgatási biztonságáról szól. Szavai szerint “nagyon gyorsan kell felismerniük a dolgokat”, és nagyon gyorsan kell reagálniuk, hogy egyrészt megelőzzék például egy járvány kialakulását, vagy megakadályozzák annak továbbterjedését.

Kovács Attila arról is beszélt, hogy az ÁNTSZ működése mintegy húsz évvel ezelőtt “szigetszerűen” működött. Sok területen viszont még jelenleg is papíralapú az adatforgalom, s emiatt a reagálási idő is meglehetősen hosszú. Az ÁNTSZ elektronikus közigazgatásának fejlesztése viszont azonnali adatcserét tesz lehetővé az egészségügyi szolgáltatókkal, illetve minden olyan hatósággal és szervezettel, amelyekkel együttműködnek, például a katasztrófavédelemmel vagy a meteorológiai szolgálattal.

Srágli Attila, a projekt vezetője elmondta: a fejlesztés elsődleges célja, hogy az ÁNTSZ és az adatszolgáltatók között “biztosítsák az elektronikus kapcsolatot a járványügy, a kémiai biztonság és a sugáregészségügy területén”. Hozzátette, az ÁNTSZ belső informatikai rendszere mellett hamarosan a honlapjuk is megújul, a pollenhelyzet mellett a jövőben a magyarországi járványügyi helyzetet is bárki nyomon követheti térképen. A tervek szerint az ÁNTSZ új felületű honlapja az ősz folyamán már elérhető lesz.

Paller Judit a sajtótájékoztatót követően az MTI-nek azt is elmondta: az új informatikai rendszer révén az egészségügyi szolgáltatók azt is láthatják például, hogy más kórházakban milyen eszközök vannak, milyen ellátást tudnak biztosítani. Ez pedig – összhangban az egészségügyi államtitkárság és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) terveivel – a betegirányítást segíti, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az ellátás.”

Forrás:

Felgyorsult az ÁNTSZ, Népszabadság/MTI, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

E-ügyintézés a kulturális örökségvédelemben

„Célegyenesbe került a “Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közszolgáltatásainak elektronizálása, informatikai rendszerének fejlesztése” című projekt, melynek kedden volt az ünnepélyes zárása.

Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke ismertette az eddigi eredményeket a ma tartott ünnepélyes záróeseményen. Mint az elnök-asszony elmondta, a projekt keretében elvégzett fejlesztések három fő cél köré csoportosíthatók. Az elsődleges cél az e-ügyintézés bevezetése volt, azaz az ügyfelek információhoz való hozzáférésének megkönnyítése az egyes ügytípusok (műemlékek, régészeti lelőhelyek, műtárgyak, valamint lapnyilvántartás) esetében. A környezetvédelmet és hatékonyságot egyaránt szolgáló újításnak köszönhetően az ügyfeleknek ezután nem kell bajlódniuk különböző nyomtatványok kitöltésével és a sorban állást is megspórolhatják, ha az Ügyfélkapun keresztül küldik el kérésüket a hivatalnak.

A második célkitűzés olyan elektronikus szolgáltatások bevezetése volt, melyekkel a beérkező megkeresések adminisztrációja teljesen vagy részben automatizáltan történik, ügyintézői közreműködés nélkül. Ilyen szolgáltatás például a műemlék- illetve régészeti lelőhelyek, műtárgyak nyilvántartására vonatkozó egyedi vagy csoportos tájékoztatás.

Emellett fontos szempont volt a hivatal belső működésének fejlesztése is. A harmadik elérendő eredmény tehát az ügyintézési hatékonyság növelése és az átlagos ügykezelői időráfordítás csökkentése volt. E cél eléréséhez szükség volt a nyilvántartási rendszer racionalizálására, amit térinformatika-alapú nyilvántartás és új ügyiratkezelő rendszer bevezetésével értek el.

A projekt egyébként az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.”

Forrás:
E-ügyintézés a kulturális örökségvédelemben, Computerworld, 2011., augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. néven működik tovább a Kopint-Datorg

„A nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011. augusztus 29.-i igazgatósági ülésén a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. nevét Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re (NISZ Zrt.) változtatta.

A Kopint-Datorg Zrt. jogelőd szervezeteinek tevékenysége a ’60-as évekre nyúlik vissza, a vállalat jelenlegi neve 1987-re datálható, amikor az 1964-ben megalakult Konjunktúra és Piackutató Intézet és az 1968-ban létrejött DATORG Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. összevonása megtörtént. Jóllehet a vállalat tevékenysége az évtizedek során teljesen átalakult, a korábbi elnevezés még a 100%-os állami tulajdonú vállalat eredeti, piackutató-adatfeldolgozó tevékenységre utal.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. mint a Kopint-Datorg jogutódja nem csupán a központi elektronikus szolgáltató rendszer, ennek részeként pedig az ügyfélkapu, a magyarorszag.hu kormányzati portál és a kapcsolódó szolgáltatások informatikai üzemeltetője, hanem a kormányzat központi infokommunikációs és távközlési szolgáltatója is. A névválasztás – a korábbi elnevezéssel szemben – megfelelően tükrözi a vállalat sokszínű infokommunikációs tevékenységét.”

Forrás:
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. néven működik tovább a Kopint-Datorg, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Kötelező lesz az AIS helymeghatározó a dunai hajókra

„A magyar lajstromozású személy- és áruszállító, valamint tankhajókon szeptember 1-től kötelező használni az automatikus helymeghatározó, azonosító és adatközlő (AIS) készüléket – jelentette be Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Más országokban bejegyzett hajóknak a magyarországi Duna szakaszon jövő évtől kell használniuk a berendezést.

Az állam – fele részben uniós támogatással – 150 AIS készüléket szerzett be, ebből 23-at használ a rendőrség, a vámhatóság, a tűzoltóság és a közlekedési hatóság, 127 darabot pedig – pályázat alapján – a hajók kaptak – mondta Urbán György a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke. A készülék bérleti díja öt évig évi 20 euró, utána a bérlő tulajdona lesz a berendezés.

A hajózás biztonságát növelő AIS készülékek használatát uniós irányelv teszi kötelezővé, ezt tette át a magyar jogba a hajózási törvény, továbbá egy kormány-, és egy nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet.

A berendezés földi bázisállomásokon keresztül tartja a kapcsolatot a többi hajóval, a hatóságokkal és a kikötőkkel. A hajó személyzete többek közt az aktuális vízállásról, a hajózási korlátozásokról kap információt, a kikötő pedig tudja, hogy mikor várható a hajó érkezése, és elektronikus úton megkapja a szállítólevélet is. Az NFM uniós pályázat keretében elektronikus hajózási térképpel kívánja kiegészíteni a rendszert.”

Forrás:
Kötelező lesz az AIS helymeghatározó a dunai hajókra, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 31.
A folyami információs szolgáltatások új rendszere versenyképesebbé teszi a belvízi hajózást, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. augusztus 31.

Vissza az oldal tetejére

„A lehető legkevesebb dokumentummal legyenek elvégezhetőek a mindennapos tevékenységek”

„A költségcsökkenés az állampolgárok számára többek közt úgy is érzékelhető lesz, hogy adott eljárásokban csak egyszer kell majd illetéket fizetniük – válaszolta az államtitkár arra a felvetésre, hogy milyen pozitív hatásai lesznek az emberekre nézve a mostani bürokráciacsökkentő lépéseknek.

Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette: a Nemzeti Egységes Kártyarendszer a diákigazolványokkal kapcsolatban már a mostani tanévkezdettel elindul. Ez felmenő rendszerben arra hivatott, hogy mérje fel a kártyarendszer működési lehetőségeit és kereteit. Középtávon ez a személyi okmányok kiváltására lesz alkalmas. Célja pedig az, hogy a lehető legkevesebb dokumentummal legyenek elvégezhetőek a mindennapos tevékenységek. Az állam természetesen megteremti a feltételeket, azonban ez egy nyitott rendszer, így az önkormányzatok és egyes szolgáltatók is csatlakozhatnak hozzá – emlékeztetett Kovács. A kártyán tárolt adatok adatvédelmi szempontból történő elválasztásának megoldása biztosított – tette hozzá.”

Forrás:
Könnyebbé válik az ügyintézés, nő a megtakarítás, Fidesz.hu, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Közbeszerzés a Digitalizált Törvényhozási Tudástár portáljára

„A Digitalizált Törvényhozási Tudástár portáljának tervezésére, kialakítására és karbantartására írt ki tárgyalásos közbeszerzési eljárást az Országgyűlés Hivatala – olvasható a Közbeszerzési Értesítőben.

A nyertes pályázó által létrehozandó internetes felület mintegy kétmillió oldalnyi, zömében 1945 előtti jogforrás, országgyűlési dokumentum és szakirodalom hozzáférését teszi majd lehetővé. A pályázatra a kiíró szeptember 9-ig várja a jelentkezéseket, a pályamunkákat szeptember 21-ig bírálják el.

Az Országgyűlés Sajtószolgálata korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Országgyűlési Könyvtár projektjét az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési alap 200 millió forinttal támogatja. A Digitalizált Törvényhozási Tudástár célja könyvek és időszaki kiadványok, történeti országgyűlési dokumentumok, jogforrások, valamint jogi és számos történettudományi és politikatudományi szakirodalom digitalizálása. A projekt biztosítja az Országgyűlési Könyvtár állományának védelmét is, a jövőben az olvasók által igényelt másolatokat ugyanis nem az eredeti dokumentumról, hanem a digitális másolatokról készítik.

A digitalizálandó állomány 36 százaléka könyv (lexikonok, adattárak, monográfiák, tanulmánykötetek), 31 százaléka jogforrás (1945 előtti döntvények, közlönyök és egyéb hivatalos lapok), 24 százaléka időszaki kiadvány (jogi, politikatudományi és történettudományi folyóiratok), 9 százaléka pedig történeti
országgyűlési dokumentum (jegyzőkönyvek, naplók, irományok, költségvetések, zárszámadások).”

Forrás:
Közbeszerzés a Digitalizált Törvényhozási Tudástár portáljára, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Papírmentes pályáztatást vezet be az NFÜ

„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szeptember 1-jétől megkezdi a papírmentes, internetes pályáztatás bevezetését.

A pályázók gyors tájékoztatását eredményező új lehetőség lényege, hogy megszűnik a postai úton történő időigényes kommunikáció, levelezés. A pályázattal kapcsolatos döntésekről, értesítésekről figyelemfelhívó elektronikus levelet kap a pályázó, amit az EMIR pályázói tájékoztató felületen lehet megnézni.

A kapcsolatot a pályázóval elsődlegesen az NFÜ honlapján lévő pályázói tájékoztató felületen tartják, amely a pályázat befogadásakor kapott egyedi, titkos jelszóval érhető el – emeli ki az NFÜ.

Dányi Gábor, az NFÜ innovációs és informatikai elnökhelyettese a közleményben kiemelte, hogy az új rendszert elsőként az Új Széchenyi Terv pályázatainál a döntés-előkészítés eljárásrendi szakaszában vezetik be. Abban bíznak, hogy az elektronikus, internetes pályáztatás bevezetése a pályázók számára könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb információáramlást tesz lehetővé, ezzel együtt hatékonyabbá válik a pályázati rendszer.

Az NFÜ közleményében hangsúlyozza: a döntés-előkészítés során az intézményrendszer a levelek és értesítések döntő többségét internetes úton küldi meg. Ez alól csak két tájékoztatás kivétel: a pályázat befogadásáról szóló döntés, amely tartalmazza az EMIR pályázói tájékoztató használatához szükséges jelszót, illetve a pályázat elutasításáról szóló döntés a befogadási kritériumok teljesítésének hiánya miatt – írja közleményében az NFÜ.”

Forrás:
Papírmentes pályáztatást vezet be az NFÜ, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Eredményesen működik az elektronikus hatósági postafiókok rendszere Csehországban

2011. július 28-án a rendszer továbbította az 50 milliomodik üzenetét (két éves működése alatt). A hivatalos értékelés szerint:

  • minden munkanapon a felhasználók 130 ezer üzenetet (havonta 3 millió) küldenek, és ez a szám növekszik;
  • a sikeres kézbesítés aránya 97 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 üzenetből 97-et tíz napon belül a címzettek el is olvasnak (ez az arány is javul);
  • a rendszert több, mint 422 ezeren használják: közigazgatási intézmények, a jog különböző területein dolgozók, állampolgárok és vállalkozók;
  • a papír használatának kikapcsolásával a felhasználók kb. 500 millió koronát (nagyjából 21 millió eurót) takarítottak meg, mert a költségeket az állam viseli.

A cseh kormányzati szervek szerint a rendszer alapvetően változtatta meg a közigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolat módját. A polgárok bárhonnan, bármikor tudnak hivatalos kapcsolatba lépni a közigazgatással. Továbbá hivatalos postafiókjukat személyes szükségleteik szerint alakíthatják. Lehet az adatokat szűrni és rendezni, a biztonsági szint módosítható, jelszó megváltoztatható, korlátlan mennyiségű számla és tértivevény küldhető.

A rendszer indulása óta zökkenők nélkül működik.

Háttér:
A rendszer célja, hogy tárolóhelyet biztosítson az állampolgárok és vállalkozások és az állam közötti, az állampolgárok és a vállalkozások közötti , valamint a különböző közigazgatási intézmények közötti elektronikus kommunikációhoz. Az üzenetek küldése a felhasználók számára ingyenes, a közigazgatási egységek költségét a költségvetés fedezi. A rendszert a Belügyminisztérium felügyeli és a Cseh Posta üzemelteti.

Minden postafiók jelszóval védett, csak tanúsított elektronikus aláírással lehet használni. A rendszer gyors (csaknem azonnali továbbítás), megbízható (nincs adatvesztés), egyszerűen használható, a feladó és a címzett hitelesített.

Nagyjából ezt tartalmazta az a hír, amit a cseh hivatalos szervek az epractice.eu webhelyen keresztül nyilvánosságra hoztak. Azonban a sajtóhírben megadott további háttéranyagok némiképpen árnyalják a fenti képet.

További információ:

Minden üzenet időbélyegzővel, és tanúsított elektronikus aláírással rendelkezik. Jogi státusza szerint egy-egy ilyen üzenet egyenértékű a hagyományos aláírt/lepecsételt okmánnyal.

A cseh POINT hálózat a kormányzati szolgáltatásokhoz való teljes körű (one-stop) hozzáférésre szolgálnak. Az állampolgárok minden állami adatbázisból és nyilvántartásból ügyeikkel kapcsolatos kivonathoz juthatnak. A hálózat termináljai postahivatalokban, önkormányzati hivatalokban, nagykövetségeken, földhivatalokban találhatóak. A POINT hálózat állomásai a papír alapú dokumentumokat elektronikus formára alakítják át, valamint hiteles másolatokat nyomtatnak az állami adatbázisokból. 6500 terminál működik, ebből 5000 az önkormányzatoknál.

A cseh e-kormányzati törvény szerint minden cégbírósági bejegyzéssel rendelkező szervezet köteles a hatósági elektronikus postafiókot használni. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók számára nem kötelező. Jelenleg 405993 postafiókot használnak:

  • jogi személyiségű szervezetek: 369536,
  • közigazgatási szervezetek: 7676,
  • egyéni vállalkozók: 10741,
  • természetes személyek: 18040.

Nem tekinthető a szokásos levelezési postafióknak, mert egy-egy szervezet számára szolgálnak eszközül. A magánszemélyek a POINT hálózat termináljain keresztül használhatják a hatósági postafiókjaikat (amennyiben igényelnek ilyet).

2011. júniusában kezdte meg működését az a portál, amelyen keresztül is elérhetőek a postafiókok. Új lehetőség, hogy egyszer használatos jelszóval (amelyet SMS-ben küldenek el) is be lehet lépni, hasonlóan ahhoz, ahogy az internetes banki szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Az a cél, hogy a postafiókokon keresztül interaktív formanyomtatványok segítségével lehessen adott esetben ügyeket intézni. Ezek természetesen a hagyományos hivatalos űrlapok hiteles, digitális változatai. A portál arra is lehetőséget fog nyújtani, hogy a közigazgatási szervezetek hírleveleket adjanak ki (több fajtát is: saját, regionális, stb.)

2011. január 28-ig bezárólag a rendszer 33 millió üzenetet továbbított, ebből hozzávetőleg 22 milliót a közigazgatási szervezetek küldtek. 2011. májusának első hetében az üzenetek száma 712722 volt. Egész májusban a rendszer használatára kötelezett jogi szakmák képviselői 249462 üzenetet küldtek. A végrehajtók alkotnak még egy nagyon aktív felhasználói csoportot, 12 hónap alatt több mint 10,5 millió üzenetet küldtek.

Forrás:
CZ: Czech data box system has now delivered over 50 million messages, ePractice.eu, 2011. augusztus 24.
CZ: New portal launched for data boxes, ePractice.eu, 2011. július 25.
eGovernment in the Czech Republic, eGovernment Factsheet, European Union, v.14.0, 2011. április (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

A számítógép az elménk kerékpárja

„Július elején már közöltünk egy nagyobb összeállítást John Sculley, az Apple egykori vezérigazgatójától, aki Steve Jobsszal kapcsolatosan osztott meg néhány történetet. Ennek egyike volt az, ahol Steve az “elménk kerékpárjához” hasonlította a számítógépet. Abban az időben egy videó is készült Steve-ről, amint elmeséli ennek az analógiának a hátterét. A videót most magyar feliratozással mutatjuk be:”

Videó megtekintése itt.

Forrás:
A számítógép az elménk kerékpárja, TWICA blog, 2011. augusztus 28.

Vissza az oldal tetejére

Akár 40 százalékkal is kevesebbet kell majd fizetni a telefonálásért

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb piacelemzési határozatai nyomán a következő három évben jelentősen mérséklődnek a telefonálásért fizetett percdíjak a vezetékes és mobilhálózatokban, a nagykereskedelmi csökkenés mértéke elérheti a 40 százalékot is.

Kiricsi Karola, az NMHH szóvivője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a hatóság azért avatkozik a versenybe, hogy az ügyfelek minél jobb és olcsóbb szolgáltatáshoz juthassanak. Az NMHH ugyan a nagykereskedelmi piac árait szabályozza, de ez hat a kiskereskedelmi szegmensre is.

Példaként elhangzott, hogy 2011-ben a mobilszolgáltatók percenként bruttó 11,86 forintot fizetnek nagykereskedelmi díjként egymásnak a hívásvégződtetésért, ami 2012 januárjától és 2013 januárjától 20-20 százalékkal csökken, 9,46 forintra, illetve 7,06 forintra.

Ilyés Márton, a szervezet módszertani és piacelemzési főosztályvezetője kifejtette: 2003-ban még 40 forint körüli végződtetési díjat alkalmaztak a mobilszolgáltatók, ami 2014. január 1-jétől várhatón 4,64 forint lesz percenként a hatóság saját díjmodellje szerint. A főosztályvezető a piaci hatásokról elmondta, a határozatok közvetlenül hatnak a hívásdíjak csökkenésére.

A magyar piacon az elmúlt 20 évben 3 millióról 8 milliárdra nőtt az éves mobilhívások száma, miközben a vezetékes hívásoké 1,3 milliárdról 1,7 milliárdra emelkedett. A két hálózatból indított hívások száma 2001–2002-ben egyenlítődött ki, akkor mindkettő 4 milliárd volt. Az elmúlt tíz évben 3,8 millióról 3 millióra csökkent a vezetékes előfizetők száma, miközben 3 millióról 12 millióra nőtt a mobil-előfizetések száma.

Kiricsi Karola elmondta, a vezetékes forgalom 2007-ben éves szinten mintegy nettó 200 milliárd forint volt, míg a mobilé 430 milliárd forint. Kérdésekre válaszolva elhangzott, a magyarországi mobilpercdíjak az európai trendeknek megfelelően csökkennek.”

Forrás:
Akár 40 százalékkal is kevesebbet kell majd fizetni a telefonálásért, Magyar Nemzet/MNO, 2011. szeptember 1.

Vissza az oldal tetejére

Hogyan használják az emberek a Twittert?

500 felhasználó kikérdezése alapján ez a kép alakult ki:



Forrás:
How Are People Using Twitter?, Charlie White, Mashable, 2011. augusztus 22.

Vissza az oldal tetejére

MVM – Irány a telekom-piac?

„Az infrastrukturális beruházások közé tartozik, hogy a nemzeti energetikai társaságcsoport jelentős szerepet vállal a telekommunikáció területén azáltal, hogy részt vesz a Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektben, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kiváltásában és üzemeltetésében.

A társaság növekedési stratégiája keretében új szegmensekben is megjelenik, részt vesz a Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektben (NTTHFP). A közgyűlés jóváhagyta az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) MVM Zrt. általi kiváltását célzó projekt megalapítását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott NTTHFP projekt célja, hogy az MVM Zrt. tulajdonában álló hálózatra alapozva konszolidálja az állami távközlési gerinchálózatokat, illetve 44 kiemelt központra kiterjessze azt. A beruházással a társaság az állami intézmények igényeinek magas szakmai színvonalú kiszolgálásán túl új lehetőségeket is lát telekommunikációs hálózatának üzleti célú hasznosítása területén.”

Forrás:
Újabb jelentős beruházásokkal lép növekedési pályára az MVM, MVM, 2011. szeptember 2.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

E-kereskedelem és a számok

Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala szerint az ország becsült e-kereskedelmi eladásainak értéke a 2011-es év második negyedévében 47,5 milliárd dollár volt. Ez az előző negyedévhez képest 3 százalékos növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban a kiskereskedelmi forgalom összértéke 1.041,7 milliárd dollár volt, az előző negyedévhez képest a növekedés 1,2 százalékos. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az e-kereskedelem növekedése 17,6 százalék, a teljes kiskereskedelmi forgalom növekedése 8,1 százalék. Az elmúlt negyedévben az e-kereskedelem a kiskereskedelmi forgalomból 4,6 százalékkal részesedett. (Az adatoknál a szezonális változásokat figyelembe vették, de az árváltozásokat nem.)

Forrás:
The Quarterly Retail E-Commerce Sales 2nd Quarter 2011, U.S. Census Bureau News, U.S. Census Bureau, 2011. augusztus 16. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Az informatika gyermekei: egy kiállítás a számítógépes játék kultuszáról

„A számítógépes játékok nemzedékformáló kultuszát mutatja be a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása. A tárlat megidézi a videojátékok sajátos atmoszféráját, s hatásukat a mai vizuális kultúrára, mellyel a fiatal iparművészek szemléletére is hatott. Vázlatos módon ismerteti a számítógépes játékok történetét, illetve a játékok hőskorának világhírű képviselőit, és válogatást ad a számítógépes játékok ihlette divatcikkekből.

A számítógépes játék történetéből kiemelkedő személyi számítógépek, konzolok, perifériák és kazetták is láthatóak. Ritkán hozzáférhető érdekesség például a Kovács Mihály piarista szerzetes és gimnazista diákja, Woynarovich Ferenc által tervezett Mikromat építőkészlet. E tárgy már a 60-as évek végén elhozta a kibernetikai játék élményét az otthonokba.
A kiállításon láthatjuk a világ egyik első otthoni számítógépét, a Commodore PET-et. Olyan különleges videojátékokat is megtekinthetünk, mint a Vectrex, mely egy vektorgrafikus kijelzővel egybeépítve jelent meg, s olyan hatást tett, mintha egy miniatűr játékautomata lenne.

A látogatók az 1985-ös év világsikerét, a legendás Nintendo NES-t és annak mai leszármazottját, a WII-t ki is próbálhatják.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítása augusztus 30-tól Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban, majd október végétől 2011 végéig Túrkevén, a Finta Múzeum Vadász Pál Kiállítótermében mutatkozik be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága invitálására.

A gyűjtés és kutatás a MaDok-program keretében történt. A kiállítást rendezte: Képes Gábor.
A kiállítás augusztus 30-án 14 órakor nyílik meg a szolnoki Damjanich János Múzeumban.

További információk:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága
5001 Szolnok, Kossuth tér 4. Pf.: 128.
Tel.: 56/421-602, 56/510-152 Fax: 56/510-151 ”

Forrás:
Az informatika gyermekei: egy kiállítás a számítógépes játék kultuszáról, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), 2011. augusztus 31.

Vissza az oldal tetejére

Posztolok, tehát vagyok!

„Mennyire változtatják meg a számítógépek a felhasználókat? Közel 25 éve foglalkozik ezzel és ehhez hasonló kérdésekkel, valamint a digitalizálás következményeivel Sherry Turkle, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) munkatársa.

“A kutatásaim során számos viselkedési mintát gyűjtöttem össze az emberekről. Ezek azt mutatják, hogy az internet és a technika a valódi kommunikáció menekülőpontjaivá váltak. A szülők leültetik a gyermekeiket a tévé elé, a vacsora közben ott van nálunk a mobiltelefonunk és még a temetésekről sem hiányozhatnak a hordozható eszközök. Megyünk az utcán, de szinte nem is veszünk tudomást a körülöttünk zajló dolgokról, hogy mi történik, mert szinte folyamatosan az okostelefonunk kijelzőjét nézzük. Sokszor szívesebben lennénk bárhol máshol, örömmel vitetnénk magunkat el digitálisan, de néha az a fontos, hogy ott legyünk, ahol éppen vagyunk.”

“Feketedoboz-kultúrában élünk és ennek meg kell változnia. A számítógép kultúra arra épült, hogy egy nyitott rendszeren dolgozhatunk, új dolgokat próbálhatunk ki. Ez a korszak azonban a PC megjelenésével lezárult, hirtelen a képernyő és az ott megjelenő dolgok kerültek az előtérbe. Mindez áttöréshez segítette a számítógépet, de ennek ára volt. A legtöbb ember passzív használó lett, mivel nem értették a rendszer működését. Sok fiatal és felnőtt is arról számolt be nekem, hogy a digitális világban élt életüket stresszként élik meg. Természetesen nem az a megoldás, hogy azonnal lekapcsolódnak a világhálóról, de talán ezek a felismerések viselkedési korrekciókhoz vezetnek és egyúttal a magánélettel kapcsolatos vitát váltanak ki.”

“Én szeretem a Facebookot, nagyszerű portál, de ha Mark Zuckerberg azt mondja, hogy a magánélet egy elavult koncepció, akkor nekünk válaszolnunk kell erre a dologra. A legfontosabb azonban, hogy a technikai fejlődés nem valami olyasmi, amit feltétlenül tiszteletben kell tartanunk. A technikai fejlődés talán egy játékká változtatja a világot és ez tetszik az iparnak, mivel így sok pénzt kereshet. De ez az új világ már nem fogadná el azt a privát és politikai életet, amit mi szeretnénk élni” – szögezte le a kutató.”

Forrás:
Posztolok, tehát vagyok!, Berta Sándor, SG.hu, 2011. szeptember 1.

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Határozat a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról

„1. A Kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervének 15. pontja alapján a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogad el azzal, hogy
a) az Egyszerűsítési Program az 1. mellékletben foglalt eljárásokra terjed ki,
b) az Egyszerűsítési Programot úgy kell megvalósítani, hogy az állampolgárok számára érzékelhető módon váljanak egyszerűbbé az 1. mellékletben felsorolt eljárások oly módon, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége nem növekedhet.
Határidő: a program zárására 2013. április 30.
Felelős: valamennyi miniszter

2. A Kormány felhívja a minisztereket, hogy a 1. mellékletben megjelölt és a felelősségükbe tartozó eljárások tekintetében
a) vizsgálják felül, majd annak alapján egyszerűsítsék a felelősségi körükbe tartozó eljárásokat a 2. melléklet szerinti egységes folyamategyszerűsítési módszertan és az ezt megalapozó képzés alapján, az adott ügyben eljáró szervek képviselőinek legfeljebb az Egyszerűsítési Program végrehajtásának idejére felállított szakértői munkacsoportok keretei között történő bevonásával;
b) a felülvizsgálatot és egyszerűsítést a mérlegelést nem igénylő eljárásokkal kezdjék;
c) készítsenek ütem- és intézkedési tervet az egyszerűsítés végrehajtására;
d) tegyenek javaslatot a Kormánynak az eljárások egyszerűsítéséhez szükséges jogszabályok módosítására azzal, hogy a módosítás során törekedjenek a közérthető szövegezésre.
Határidő: c) pont tekintetében a pályázat benyújtása, d) pont tekintetében az 1. melléklet szerint
Felelős: valamennyi miniszter

3. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy
a) hangolja össze a minisztériumok tevékenységeit az Egyszerűsítési Program végrehajtása során;
b) félévente tájékoztassa a Kormányt az Egyszerűsítési Program végrehajtásának állásáról;
c) biztosítsa az egyes ügyek felülvizsgálatának eredményeként születő módosító javaslatoknak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) felülvizsgálatának eredményével és a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló program tartalmával és célkitűzéseivel való összhangját; továbbá
d) a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve biztosítsa az Egyszerűsítési Program összhangját a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) keretében kialakuló koncepciókkal.
Határidő: folyamatosan 2013. április 30-ig
Felelõs: a)–c) pontok tekintetében közigazgatási és igazságügyi miniszter, d) pont tekintetében közigazgatási és igazságügyi miniszter a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával

4. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert annak figyelemmel kísérésére, hogy az 1. mellékletben szereplő eljárások újraszabályozása megfelel-e az Egyszerűsítési Program szempontrendszerének.
Határidő: folyamatos
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

5. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy legalább két jogszabályra kísérleti jelleggel készítse el azok közérthető megfogalmazású szövegváltozatát és vonja le a szélesebb körben történő hasznosíthatóságra irányuló tapasztalatokat.
Határidő: 2012. június 30.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

6. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel együttműködve – tegyen javaslatot az Egyszerűsítési Programból fakadó szervezetfejlesztési programra.
Határidő: 2012. június 30.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. melléklet az 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozathoz
A felülvizsgálat és az egyszerűsítés módszertani alapkövetelményei

A felülvizsgálat során bemutatandó, illetve mérlegelendő szempontok a következők:
Cél: bemutatni az ügy folyamatával és kapcsolódásaival kapcsolatos legfontosabb (friss) információkat annak érdekében, hogy az egyszerűsítési folyamatban részt vevő valamennyi szereplő számára minden, az egyszerűsítés technikájának/technikáinak meghatározásához szükséges információ rendelkezésre álljon.
Tartalmi elemei:
1. Ügyre vonatkozó alapinformációk (ügy célja, célcsoportja, ügyszámok bemutatása, ügyet érintő joganyag)
2. Az ügy kapcsolata más hatóságoknál indított ügyekkel (ügy szükségessége más ügyekhez, dokumentációs feltételek)
3. Ügyintézés folyamatleírása (ügyön belüli eljárási lépések, ügy folyamatábrája, hiánypótlások, fellebbezések, határidők, átfutási idők)
4. Jogosultság, bírálat
5. Kommunikáció az ügyféllel (előzetes tájékoztatás, időpontfoglalás, ügyindítás módja, aktuális tájékoztatás)
6. Eljárási költség (illeték, illetékmentesség, gyorsított eljárás)
7. Egyéb fontos információk

A felülvizsgálat ezen tartalmi elemei elhagyhatók, ha az előterjesztés elfogadásakor a felülvizsgálat folyamatban van vagy már lezárásra került.
Az eljárások egyszerűsítését úgy kell megvalósítani, hogy az alább felsorolt kimenetek közül
– az a)-tól a c) pontokban szereplők közül egyet, vagy
– a d)-től a h) pontokban szereplők közül legalább kettőt kell teljesítenie,továbbá
– az a) pont kivételével minden más eljárásnál a j) pontban foglaltat végre kell hajtania és az i) pontban foglaltat a logikailag összetartozó ügyek esetében kell végrehajtania:
a) az ügy megszüntetése;
b) az ügy összevonása más üggyel;
c) ügyintézési idő csökkentése;
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése;
e) az ügy folyamatának átszervezése;
f) az ügy elintézésében részt vevő szereplők számának csökkentése;
g) az ügy elektronizáltságának növelése;
h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése;
i) kézikönyv készítése a folyamatban részt vevő ügyintézőknek;
j) az ügyfelek számára rövid és közérthető ügyleírás készítése és nyilvánossá tétele.

A vizsgálati eredmények alapján javaslatot kell tenni az egyszerűsítésre.
Cél: javaslat megfogalmazása az ügy egyszerűsítésének módjára, ütemezésére, erőforrásigényére, kapcsolódásaira.
Tartalmi elemei:
– Ügyre vonatkozó alapinformációk (adminisztratív költsége, lakossági irritációs foka, ügy megszüntethetősége, ügy összevonhatósága, jogszabályi háttér fragmentáltsága)
– Érintett intézményi szereplők és feladataik (intézmények számának csökkentése, intézmények feladatmegosztása, ügyindítás lehetséges csatornái, intézményrendszer átalakítása)
– Ügyintézés folyamata (eljárási lépések száma, átfutási idő, ügyintézési alkalmak száma, ügyintézés hatósági automatizálása)
– Jogosultsági, bírálati szempontok
– Kommunikáció az ügyféllel (előzetes tájékoztatás, időpontkérés, ügyindítás, proaktív tájékoztatás)
– Ügy elektronizáltsága (elektronizálhatósági irányok)
– Ügy információs, dokumentációs igénye (ügyintézéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok információigénye)
– Ügy egyszerűsítésének javaslatai (folyamategyszerűsítési javaslatok, szakpolitikai javaslatok, költségek – megtakarítások, intézkedési terv, egyszerűsítés hatása a lakossági adminisztratív terhekre, kapcsolódó koncepciók, optimalizált folyamatábra)

Forrás:
A Kormány 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozata a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 102. szám, 2011. szeptember 2., 27798-27810. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Határozat a Kormányablakok felállításáról és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról

„ Kormány szükségesnek tartja a Kormányablakok megvalósítását a hatékonyabb, koordináltabb, takarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás feltételeinek megteremtése érdekében, ezért a Kormányablakok felállítása és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a következőkről határoz:

1. A Kormány felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Kormányablakok fővárosi, megyeszékhelyi, megyei jogú városi, illetve járási szinten történő létrehozása érdekében.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos

2. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az általuk, vagy központi hivatalaik által irányított területi szervek és szakmai irányításuk alá tartozó egyéb szervek tekintetében a közigazgatási és igazságügyi miniszter koordinációjával
a) gondoskodjanak a Kormányablakok létrehozása érdekében szükséges intézkedések végrehajtásáról,
b) gondoskodjanak a Kormányablakok létrehozásához szükséges adatok szolgáltatásáról, jogi szabályozás előkészítéséről és a szakmai közreműködés biztosításáról.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, nemzetgazdasági miniszter, vidékfejlesztési miniszter, nemzeti erőforrás miniszter, belügyminiszter
Határidő: folyamatos, 2012. december 31.

3. A Kormány felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegye meg a kormányablakok fizikai kialakításához szükséges 7,225 milliárd forint – az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programjainak 2011–2013. évi akcióterveit terhelő – forrás rendelkezésre állása érdekében szükséges intézkedéseket.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, nemzetgazdasági miniszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2011. szeptember 30.

4. A Kormány egyetért azzal, hogy az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program akciótervében 1,1 milliárd forint álljon rendelkezésre a Kormányablakok fizikai kialakításának pénzügyi fedezetére, egyúttal felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a pénzügyi fedezet tervezésérõl és biztosításáról.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2011. szeptember 15.

5. A Kormány felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az integrált ügyfélszolgálati rendszer keretében megvalósuló Kormányablakok kialakításával egyidejűleg – a költségtakarékosság jegyében – a párhuzamosságok elkerülése érdekében külön jelentésben vizsgálja felül a régi ügyfélszolgálatok működésének indokoltságát.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2012. december 31.

7. E határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az integrált ügyfélszolgálatok felállításáról és a felállítás pénzügyi fedezetének biztosításáról szóló 1187/2010. (IX. 10.) Korm. határozat.”

Forrás:
A Kormány 1300/2011. (IX. 1.) Korm. határozata a Kormányablakok felállításáról és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 101. szám, 2011. szeptember 1., 27756-27757. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Határozat a járások kialakításáról

„A Kormány a járások kialakítása és az ehhez szükséges intézkedések biztosítása érdekében a következő határozatot hozza:

1. A Kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.

2. A Kormány a járások kialakításának elveit a következők szerint határozza meg:
a) A járások kialakításának időpontja 2013. január 1.
b) A járások kialakításával olyan területi léptékű alsó szintű államigazgatási egységek jöjjenek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség.
c) A járások kialakítása vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti különbségeket, az egyes nagytérségek sajátosságait.
d) A járásrendszer bevezetése biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését, és lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásához.
e) A járások területének kialakítása során törekedni kell a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőség szerint metszés nélküli egybeesésére.
f) A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon.
g) A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra.
h) A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket.
i) Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye.
j) A járások kialakítása során szervezeti szinten is szét kell választani az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását.
k) A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek, amelyek legyenek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei.
l) A járási hivatalok és a kerületi hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatalok) kialakítása az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történjen.
m) A járási hivatalok szervezeti egységeként működõ járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.
n) A jelenleg önkormányzati feladatok államigazgatási feladattá minősítése esetén az ellátásukhoz, az intézmények fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat, szervezeti kapacitásokat és elhelyezési feltételeket az államigazgatás keretében kell biztosítani és rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi rendezéséről is.
o) A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.

3. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítsen koncepciót a járások kialakításáról és biztosítsa az érintett társadalmi szervezetekkel történő széles körű szakmai egyeztetést.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: a koncepció elkészítésére: 2011. szeptember 15.

4. A Kormány felhívja az érintett minisztereket,hogy
a) az egységes államszervezési igények alapján vizsgálják meg, hogy az irányításuk alatt működő államigazgatási szervek illetékességi területe a járásokhoz igazítható-e,
b) az a) pont szerinti vizsgálat eredményéről, valamint a végrehajtás feltételeiről és ütemezéséről tájékoztassák a közigazgatási és igazságügyi minisztert.

Határidő: 2012. március 31.

5. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy
a) készítse elő és terjessze a Kormány elé a járásokról szóló törvényjavaslat tervezetét,
b) – a Kormány tagjaival együttműködve – az a) pontban meghatározott törvényjavaslattal összefüggésben készítse elő és terjessze a Kormány elé a szükséges törvény-módosításokat, illetve készítse elő és terjessze a Kormány elé a vonatkozó kormányrendeleteket, kormányrendelet-módosításokat.

Határidő: az a) pont tekintetében 2012. február 10., a b) pont tekintetében 2012. június 30.

6. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az 5. pont szerinti jogszabályokra figyelemmel készítsék elõ a járási hivatalok létrehozása miatt szükséges miniszteri rendeleteket, miniszterirendelet-módosításokat.
..
Határidő: 2012. november 30.

7. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert a járási hivatalok kialakításához szükséges költségvetési-pénzügyi intézkedések megvalósításának megalapozására, különösen arra, hogy Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvény tervezetének elkészítésekor kiemelten vegye figyelembe a járási hivatalok kialakításának és fenntartásának költségvetési hatását. A Kormány egyetért azzal, hogy a járási hivatalok, mint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei költségvetését a költségvetési törvény tervezetének „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium” fejezete tartalmazza.

Határidő: 2013. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg”

Forrás:
A Kormány 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozata a járások kialakításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 101. szám, 2011. szeptember 1., 27754-27755. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Stratégiájáról

Forrás:
A belügyminiszter 23/2011. (IX. 2.) BM utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Stratégiájáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 47. szám, 2011. szeptember 2., 8859-8864. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Változások a a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában

„8. § (2) A Függelék 1.1.2.2. pont 2. alpontja a következő e)–i) ponttal egészül ki: (A Kormányzati Szakpolitikai és Nemzetközi Főosztály hatáselemzési feladatkörében:)
„e) a jobb (intelligens) szabályozás területén, így különösen a hatáselemzési és a folyamatba épített adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatosan közreműködik az Európai Unióval és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban; feladatkörében ellátja ezek szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvételt és a képviselendő kormányzati álláspont kialakításának koordinációjával kapcsolatos feladatokat;
f) ellátja a hatásvizsgálati kapcsolattartói értekezletek összehívásával, előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szakmai feladatokat;
g) a minisztérium egyes szervezeti egységeinek közreműködésével elkészíti a minisztérium hatásvizsgálati beszámolóját;
h) kidolgozza a hatásvizsgálati jelentéstervezeteket és előkészíti a szaktárcák hatásvizsgálati beszámolóinak alapulvételével az összkormányzati hatásvizsgálati beszámolót;
i) figyelemmel kíséri a hatásvizsgálati rendszer működését, és kezeli az utólagos hatásvizsgálatokkal kapcsolatos adatokat.”
(3) A Függelék 1.1.2.3. pont 2. alpont f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztály közigazgatás-fejlesztés feladatkörében:)
„f) részt vesz a szolgáltató és átlátható állam kialakításához szükséges közigazgatási szolgáltatási és informatikai stratégia kialakításában;”
(4) A Függelék 1.1.2.3. pont 2. alpont o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztály közigazgatás-fejlesztés feladatkörében:)
„o) gondoskodik a közigazgatási statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről; a minisztériumon belüli statisztikai tevékenység összehangolásáról, a minisztériumnak mint a hivatalos statisztikai szolgálat tagjának képviseletéről, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által a Kormány részére elõkészített előterjesztéseknek és jelentéseknek a Kormány ügyrendje szerinti benyújtásáról;”

9. § (1) A Függelék 1.1.5.2. pont 1. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az E-közigazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében:)
„b) figyelemmel kíséri a közigazgatási szervek közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére irányuló műveleteit, illetve egyetértési jogot gyakorol a szolgáltatásfejlesztési projektek céljainak kijelölésében, együttműködve a Programmenedzsment Főosztállyal;”
(2) A Függelék 1.1.5.2. pont 1. alpontja a következő h)–k) ponttal egészül ki: (Az E-közigazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében:)
„h) kidolgozza a közigazgatás általános szolgáltatási és alkalmazásarchitektúráját, valamint a szolgáltatások együttműködését biztosító szervezeti és szemantikai interoperabilitási szabályokat;
i) szakmailag felügyeli a közigazgatási szervek által nyújtott tájékoztatási, kapcsolattartási és ügyintézési szolgáltatásokat;
j) szakmailag felügyeli a közigazgatási szervek részére előírt együttműködési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
k) szakmailag felügyeli a közigazgatási informatikai fejlesztések, alkalmazások szabványos működését, illetve tanúsítási, ellenőrzési rendszerének működtetését.”

(3) Függelék 1.1.5.2. pontja a következő 2. alponttal egészül ki:
„2. Az E-közigazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti az e-közigazgatással kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.”

(4) A Függelék 1.1.5.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1.5.3. Programmenedzsment Főosztály
1. A Programmenedzsment Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) kidolgozza a közigazgatási informatikai stratégia megvalósítását biztosító fejlesztési programokat és akcióterveket, és gondoskodik a programok végrehajtásának programmenedzsment szintű összehangolásáról;
b) kidolgozza a monitoringrendszer működési modelljét, és részt vesz a monitoringbizottságon keresztül az akciótervek értékelésében;
c) felügyeli a fejlesztési programok és akciótervek végrehajtását;
d) egyetértési jogot gyakorol a közigazgatási informatikai stratégia megvalósításához szükséges ellenőrzési rendszer és biztonságpolitika területén;
e) összehangolja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal összefüggő igazgatásszervezési műveleteket;
f) ellátja a minisztérium ÁROP- és EKOP-projektjeinek adminisztratív menedzsmentműveleteit, együttműködve az illetékes szakmai felügyeletet ellátó helyettes államtitkárokkal.””

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 59/2011. (IX. 2.) KIM utasítása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás módosításáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 47. szám, 2011. szeptember 2., 8899-8915. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Rendelet a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról

Forrás:
A Kormány 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 100. szám, 2011. augusztus 31., 27578-27593. oldalak, (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Utasítás a Nemzeti Államigazgatási Központ középirányító szervként történő kijelöléséről

A megyei kormányhivatalok költségvetési, államháztartási felettes hatósága lesz.
Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 57/2011. (VIII. 25.) KIM utasítása a Nemzeti Államigazgatási Központ középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 46. szám, 2011. augusztus 25., 8738-8739. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Határozat az informatika és közigazgatási informatika infrastrukturális feltételeinek biztosításához szükséges előirányzat-átcsoportosításról

„1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az informatika és közigazgatási informatika infrastrukturális feltételeinek biztosítása érdekében 32,9 millió forint átcsoportosítását rendeli el a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló CLXIX. törvény 1. melléklet X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala cím terhére, a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatása cím javára, az 1. melléklet szerint.”

Forrás:
A Kormány 1293/2011. (VIII. 24.) Korm. határozata a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közötti, az informatika és közigazgatási informatika infrastrukturális feltételeinek biztosításához szükséges előirányzat-átcsoportosításról, Magyar Közlöny, 2011. évi 98. szám, 2011. augusztus 24., 26457-26458. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére