Skip to main content

47. szám, 2011. november 21.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Öt járás lehet Baranyában

„Az iskolák államosítása miatt fél évvel korábban bevezethetik a járási rendszert, mondta a napokban Nyíradonyban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter. Mindez azt jelentheti, hogy az eredeti tervekkel szemben nem 2013. január elsejétől állhatnak fel az új közigazgatás egységek, hanem már jövő nyártól. A sietségre azért is szükség van, mert az iskolák várhatóan már 2012 őszétől állami fenntartásba kerülnek, s az ezzel kapcsolatos teendőket is a járási hivatalok végzik majd.

Az, hogy hány ilyen egység lesz, egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy a járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint nem lesz messzebb harminc kilométernél. Baranyában kilenc kistérségi társulás működik, ennél szinte bizonyos, hogy kevesebb járást hoznak létre. Információink szerint a legesélyesebb elképzelés szerint ötöt: a pécsit, a komlóit, a mohácsit, a szigetvárit és a siklósit.

A gyakorlatban a járások kialakítása azt jelenti, hogy a megye és a települések közé egy újabb közigazgatási szint ékelődik, ahol a polgárok ügyes-bajos hivatalos ügyeiket intézhetik. Mindez a kormány megítélése szerint kényelmesebbé, könnyebben hozzáférhetőbbé teszi ezt, hiszen az állampolgárokhoz fizikailag is jóval közelebb kerülnek az intézmények. Jelentőségüket növeli az a tény is, hogy az önkormányzati törvény elfogadását követően feladatok egész sorát veszi át az állam a településektől, így ezek is a járási hivatalokban lesznek intézhetők.

Ezeket várhatóan a járási székhelyek polgármesteri hivatalaiban működtetik majd, állami forrásokból, az ott dolgozók egy részét pedig minden bizonnyal az önkormányzatoktól „igazolhatják át”.

Nem kell majd a megyeszékhelyre utazni
A tervek szerint a járási székhelyeken is nyílnak kormányablakok. Ilyenek jelenleg csak a megyeszékhelyeken működnek, a változtatás célja, hogy az embereknek pusztán ügyintézés miatt ne kelljen utazgatniuk.

A kormányhivatalokban jelenleg már több mint hatvanféle ügyet lehet intézni, miután a közelmúltban újabb harmincegy feladat került át hozzájuk. Például a gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó segélyt, a veszélyes anyagokkal és a parlagfűvel kapcsolatos bejelentések is ott intézhetők. Az elképzelések szerint már néhány éven belül minden, az állammal kapcsolatos ügy elintézhető lesz a kormányablakoknál, tulajdonképpen a születéstől a halálozásig minden felmerülő összes dolog. Információink szerint a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyzői hatáskörök egy része is, így például a szabálysértési eljárások. Valamennyi járási székhelyen működnek majd okmányirodák, s ezek azokon a településeken is megmaradnak, amelyekben ma is működnek, de nem lesznek járási székhelyek.”

Forrás:
Öt járás lehet Baranyában, Máté Balázs, Dunántúli Napló, 2011. november 14.

Vissza az oldal tetejére

Nem fizetik ki a beszállítókat az állami intézmények év végéig

„Több állami intézmény azt kéri a beszállítóitól, hogy csak jövőre kelljen kifizetnie egyes számlákat. Az intézmények a kormány által előírt takarékoskodási kötelezettségekre hivatkoznak, miközben a Fidesz választási és kormányprogramjában is azt ígérte, hogy az állam gyorsabban fogja kifizetni a beszállítóit, mint korábban. A kormány célja az, hogy megóvja az idei költségvetést, de ezzel a saját dolgát nehezíti meg 2012-ben.

Sajnáljuk, nem fizetünk év végéig, szíves megértését kérjük – lényegében ilyen tartalmú levelet küldött ki az elmúlt hetekben több állami intézmény, állami cég a beszállítóinak az [origo] információi szerint.

Két levél is eljutott a szerkesztőségünkhöz, amely az állam spórolásáról tanúskodik. Az egyikben, amit először az enpenzem.hu közölt, a Budapesti Rendőrfőkapitányság azt írja a neki beszállító vállalkozóval, hogy „az év hátralevő időszakában számláik ellenértékének rendezéséhez további késedelem bekövetkezése várható”, a másikban pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat azt hozza partnere tudomására, hogy az NBSZ „a fizetési kötelezettségeit további intézkedésig nem teljesítheti”, ez a kifizetési tilalom pedig a beszállítóval kötött „valamennyi szerződés, megrendelés tekintetében is irányadó”.

De nemcsak ez a két intézmény hirdetett kifizetési moratóriumot. A beszállítók várakoztatásáról információkkal rendelkező, államháztartási folyamatokra rálátó forrásunk szerint tömegével küldtek ki ilyen tartalmú leveleket az elmúlt hetekben minisztériumok, más központi költségvetési szervek, kórházak és állami cégek.

Az idézett forrás szerint több technikája van annak, miként tartja vissza a kifizetéseket az állami fél. Az egyik, hogy a már kiállított, befogadott számlákat egyszerűen nem fizetik ki. A másik, hogy abban állapodnak meg a nekik beszállító vállalkozóval, hogy a követelt összegnek csak egy kis részét utalják át idén, a többit jövőre. De sok esetben azt beszélik meg a cégekkel, hogy az árut már leszállították ugyan a vállalkozások, vagy ha nem, akkor az történjen meg mielőbb, de azok a számlát idén még ne állítsák ki, csak jövőre. (Közben a kormány egy másik intézkedésével 75 milliárd, főként tavalyi megrendelések kifizetését engedélyezi.)
…
A hiánycél mindenekelőtt
A fizetési kötelezettség teljesítésének megtagadása az idei költségvetési hiánycél betartását célozza. (A BRFK levelében éppen ezzel példálózik, amikor jelzi, hogy „a költségvetési egyensúly megtartása a gazdaság valamennyi szereplőjének közös érdeke.”) A számlák kiegyenlítésének jövő évre való áttolásával azonban a saját dolgát nehezíti meg a kormány 2012-ben.

Az intézkedés azt szolgálja, hogy idén az államháztartási deficit a nyugdíjpénztári pénzek bekebelezése és más egyszeri tételek nélkül számolva a GDP 3 százaléka alatt maradjon, ez ugyanis fontos lenne ahhoz, hogy – amint az az Orbán-kormány egyik fő célkitűzése – kikerüljön Magyarország az EU túlzottdeficit-eljárása alól. Az eljárás folytatódása azzal a veszéllyel jár, hogy uniós forrásokat fagyaszthat be Brüsszel.

Ha a számlákat nem állítják ki idén az államnak beszállító cégek, akkor az idei költségvetési egyenleg mesterségesen jobb lesz, de a jövő évi mérleg romlik. Igaz, a 2012-es költségvetési folyamatok mederben tartására még több mint egy éve van a kormánynak, Brüsszel szerint nagy vész nem látszik egyelőre, a hiány a 2,5 százalékos céllal szemben kissé magasabb, 2,8 százalék lehet…”

Forrás:
Ráült a pénzre az állam, Baksa Roland, [origo], 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Növekszik a Miniszterelnökség

„…Néhány hét alatt végiglátogatta a tárcákat a Miniszterelnökség legújabb – különleges feladatokra szerződtetett – stábvezetője. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos egykori felettesénél, Fellegi Tamásnál is tiszteletét tette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, hogy vele is ismertesse az Orbán Viktortól kapott megbízatás mibenlétét.

Az Index információi szerint Nyitrai éppen korábbi munkahelyéről, az NFM-ből való távozásával megszűnt infokommunikációs államtitkárságról vitte magával embereit, hogy új posztján a teljes kormányzat személyzeti ügyeivel foglalkozhasson.

Kormányzati forrásaink szerint a miniszterek a jövőben csak előzetes konzultáció után nevezhetnek ki új vezetőket a tárcáknál, illetve az minisztériumok felügyelete alá tartozó háttérintézményeknél, és állami cégeknél. Orbán Viktor a miniszterelnöki biztoson keresztül saját közvetlen környezetébe emelte át a kormányzati személyzetis munkakörét, amit eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban Gál András Levente „szuperállamtitkár” látott el. Erről a kormányfő a hajdúszoboszlói szezonindító frakcióülésen tájékoztatta a képviselőket. Az szintén beletartozik Nyitrai feladatkörébe, hogy szükség esetén HR-vizsgálatot folytasson le bármelyik felelős vezetőt érintő ügyben.
…
A Miniszterelnökségen az általános megszorítások ellenére 2012-ben sem kell majd nagyon visszafogni a kiadásokat. A benyújtott költségvetési tervezet szerint a hivatal lehet ugyanis a legnagyobb nyertese a kormányzati pénzek elosztásának. A Varga Mihály által vezetett szervezetre csaknem másfélszer több pénzt szánnak jövőre, mint az idén: a 2011-es 2,1 milliárd helyett 3,2 milliárdot kap majd, ha elfogadják a büdzsét.”

Forrás:
Index.hu, Spirk József, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Amelyik megyének kórháza van, az mind bajba került

„Békés kivételével az összes megye és a megyei jogú városok fele működési hiánnyal küzd. 2007 és 2010 között két és félszeresére nőtt a középszintű önkormányzatok adóssága. Ilyen felmérés még nem volt – az önkormányzatok napi szintű, aktuális pénzügyi állapotáról eddig még nem született egységes kép. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most elkészítette.

Az eddigi jelentések szétaprózottak voltak, a napi pénzügyi helyzet elemzése most jelenik meg a vizsgálatunkban először – mondta a sajtótájékoztató nyitányaként Domokos László számvevőszéki elnök.

Az ellenőrzés négy pillérre épült: pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos kérdések, a belső kontrollok szabályossága, illetve utóellenőrzés (vagyis a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak felülvizsgálata). A vizsgálat egy időben zajlott a 19 megyénél és a 23 megyei jogú városnál, valamint Budapesten – ilyen sem volt még korábban.

Domokos szerint a középszint méreténél fogva olyan gazdálkodási volument képvisel, amellyel ha gond van, akkor az egész gazdaságra kihat. Az ÁSZ azt tapasztalta, hogy a vizsgált időszak alatt az állami támogatás, a saját bevétel és az adóbevételek összessége is folyamatosan mínuszba csúszott, tehát nem volt elégséges a feladatok ellátására. Az időszak alatt az állami támogatás mind nominális, mind reális értékben folyamatosan csökkent.

Csak egy megye nincs a víz alatt
A számvevőszék azt találta, hogy Békés megye kivételével valamennyi megye, illetve a megyei jogú városoknak a fele működési egyenleghiánnyal küzd. A probléma 2007-ben kezdődött: az Új Magyarország Tervbe foglalt beruházási projektek önrészéhez sem önkormányzati, sem állami oldalról nem volt elegendő forrás. A projekteket csak hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással tudták elindítani. A korszak jellegzetessége, hogy „csak az nem vett fel hitelt, aki nem akart” – vélekedett Domokos.

A forrásokat az önkormányzatok 2007-ben szerezték ugyan be a hitelezőktől, de csak 2008-2009-ben kezdtek kiáramlani a szférából, amit ugyanebben az időszakban a gazdasági válság miatt többszöri kiigazítás sújtott. Ezt követően a középszintű helyhatóságok nemigen vettek fel új hiteleket, viszont a tartalékokat számos önkormányzat felélte. Ezek hiánya idén és jövőre fog hiányozni a rendszerből.

Elértek a falig
Az egyik neuralgikus pont Domokos szerint a kórházfenntartás: ahol nincs kórház, ott önmagában nincs akkora feszültség. Miközben ugyanis a fekvőbeteg-ellátásból pénzeket vontak ki, a feladatok nem csökkentek. „Jó pár önkormányzat elért a határáig, leginkább Heves megye, és a helyzetüket ezek egyedül már nem tudják stabilizálni” – mondta az ÁSZ-elnök.

Domokos szerint megérett a helyzet az önkormányzati törvény módosítására. Még ha egy-egy szegmensben stabilizálni is lehet a helyzetet, az ÁSZ szerint egyszerre kellene lépni az oktatással, kultúrával, fogyatékos-ellátással, egészségügyi ellátással a közfeladatok újrafogalmazásában – mondta a számvevőszéki elnök.

A középszint viszi a prímet
Dankó Géza, a vizsgálat vezetője elmondta: az önkormányzati alrendszer adósságának 40 százaléka a megyéknél és megyei jogú városoknál, harmincegy százaléka a városoknál és hét százaléka a községeknél van.

A megyék, illetve a megyei jogú városok adóssága akkora, hogy minden lakosra elosztva 165 ezer forint jutna. Miközben nem jönnek ki a pénzükből, az összes kórházi ágyak ötvenöt százalékáról, a szociális, gyermekvédelmi intézményekben ellátottak több mint feléről gondoskodnak. A középiskolákban tanulók harminc százaléka is az ő intézményeikben tanul.

Ezzel szemben áll a csökkentett állami normatíva: 2010-ben például 110 milliárdot adott az állam a megyei jogú városok közoktatási, szociális és gyermekjóléti intézményeinek működésére, ami 20 milliárddal kevesebb volt, mint 2007-ben.
…
Az ÁSZ megfontolásra ajánlja a kormánynak a feladatfinanszírozás erősítését, az állami és önkormányzatai feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását. Újraszabályoztatná továbbá a számviteli és információs rendszert, valamint a hitelfelvétel feltételeit. Emellett az ÁSZ szerint mihamarabb gondoskodni kellene a pénzügyi egyensúly megteremtéséről, a központi támogatások követelményeinek szigorításáról és a teljesítés szigorúbb számonkéréséről.”

Forrás:
Amelyik megyének kórháza van, az mind bajba került, HVG.hu, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál

„2011. november 16-án harmadik alkalommal került megrendezésre „A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál” című szemináriumsorozat, amelynek témája az „Önkormányzatok jó gyakorlata a takarékos gazdálkodásért” volt.

„Az ÁSZ ellenőrzéseket folytat, feltárja a szabálytalanságokat és törvénytelenségeket, de szerencsére olyan módszerekkel és tapasztalatokkal és technikákkal is találkozunk, amelyek követésre méltóak. Ezek elterjesztése érdekében indította a Számvevőszék azt a szemináriumsorozatot, amelynek harmadik rendezvénye a mai” – mondta megnyitójában Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke, a szeminárium levezető elnöke.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitó előadásában kifejtette: a pénzügyi válság miatt félő, hogy az állam szempontjából megtakarítási területként jelennek meg az önkormányzatok. „A hitelből élés ellehetetlenült, alacsonyabb közpénz-felhasználás mellett kell megteremteni a pénzügyi egyensúlyt” – mondta Domokos László, aki szerint a 2010-es államháztartási deficitcél túllépése hívta fel legutóbb a figyelmet a szektorra. „Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy nem önmagában az önkormányzati hitelfelvételből adódott ez a feszültség, hanem abból, hogy 2007-2008-ban viszonylag könnyen tudtak az önkormányzatok hosszú hitelt felvenni, a fejlesztések 2010-es beindulása pedig a tartalékok felhasználását hozta. Mivel Magyarországon pénzforgalmi szemléletű elszámolás van, így a tartalék-felhasználás megdobta a deficitet” – mondta.

Domokos László kifejtette: a pénzügyi szorítás miatt Magyarországon nagyon komoly és szigorú pénzügyi rendszert kell bevezetni. Ebből adódik, hogy új önkormányzati programjában a pénzügyi kockázatokat első számú kockázatnak minősítette a Számvevőszék. „Nincs mese, lépni kell. Le lehet írni, hogy ki mi mindent tett meg, de pénz ettől nem lesz. Mivel nem szeretném, ha az ÁSZ csak fekete pontokat osztogatna, így elindítottunk ezt a szemináriumsorozatot” – mondta az ÁSZ elnöke, aki hozzátette: a jó példák azért is hasznosak, mert a megyei feladatok állami átvételével nem szűnnek meg a problémák, és látszik, hogy a feladatok kiszervezése pedig nem feltétlenül reform és megtakarítás. „Ma egyetlen esély van. Ha szinergiákat használnak, ha figyelembe veszik a méretgazdaságosságot, ha hosszú távon előre terveznek” – tette hozzá.

Varga Sándor, az ÁSZ igazgatóhelyettese elmondta: 2010-re a külső források bevonása áttételesen azt eredményezte, hogy az önkormányzatok is hozzájárultak az államháztartási deficit elszállásához. „Erre lehetett számítani, a kormányzati szférában azonban a jelek szerint nem számoltak ezzel” – mondta…
…
Györgyi Zoltán, Hajdú-Bihar Megye főjegyzője a 2007 és 2011 között hozott intézkedéséket mutatta be. Kifejtette: tendenciózus volt ebben az időszakban a forráskivonás, ez Hajdú-Bihar esetében évi 1,1- 1,2 milliárd forintot jelentett. „Négy lehetőség állt a megye előtt, a bevételek növelése, a racionalizálás és kiadáscsökkentés, a folyószámlahitel, illetve a hosszú hitel és a kötvény. Hajdú-Bihar mind a négy lehetőséget értékelte” – mondta.

Györgyi Zoltán kifejtette: a megyének most nincs lejért tartozása, nincs folyószámlahitele, kötvényadóssága van, ami azonban az állami szerepvállalással konszolidálódni fog. „A megye a négy pillért megfelelő időben és hatékonysággal vette igénybe” – mondta. A főjegyző kiemelte, hogy a bevételek növelése és a saját vagyon értékesítése ingatag területnek bizonyult. A kiadáscsökkentés részeként az önkormányzat foglalkoztatottjainak száma a 2007-es több mint 4000-ről 2011 végére 860-ra csökkent. „Három olyan terület volt, ahol be kellett avatkozni: az egészségügy, a szociális ellátás és a gyermekvédelem. Ezek közül a prioritási sorrend első helyére az egészségügy került” – mondta György Zoltán, kifejtve, hogy a Kenézy Gyula Kórházat gazdasági társaságba szervezte ki a megye, és így enyhítette a költségvetésére nehezedő nyomást. „A gyermekvédelem területén a megye együttműködést kötött a görög katolikus egyházzal, egyik középiskoláját pedig visszaadta az egyik kisvárosi önkormányzatnak” – mondta.

Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke előadásának elmondta: megtiszteltetésnek érzi a meghívást a szemináriumra, de rögzíteni szeretné, hogy nem jó gazdasági helyzetből indul a megye. „A megye egyféle ősbűne, hogy 1994-ben műtő- és diagnosztikai blokk építésébe kezdett. Akkor 2 milliárd forintos költséggel számoltunk, ma ez már 7 milliárd forint, és folyamatosak az ezzel kapcsolatos perek is, amelyek szintén kiadást jelentenek. Ezen felül jelentősen csökkent a normatív támogatás, az szja-bevétel, illetve az illetékbevétel, ez összesen 5 milliárd forintot jelent” – fejtette ki.

Puskás Imre kifejtette, hogy Tolna megye helyzete rossz, de próbáltak ez ellen tenni. „Az intézmény összevonások révén 40 intézmény helyett ma már csak 12 van, a nettó kiadáscsökkenés 791 millió forintot, a feladatmegszüntetés és létszámcsökkentés 643 millió forintot hozott” – mondta. A megye a szakképzés területén speciális megközelítést alkalmazott, ezeket az intézményeket ugyanis átvette a megye, ami évente 488 millió forintos kiadást, de egy jól működő rendszert jelent…
…
Czégény Gyula, a Békés Megyei Önkormányzat osztályvezetője az intézményi rendszer átalakításáról beszélt. Kifejtette, hogy a megyét és érintette természetesen a forráselvonás. „Sok volt az intézmény, sok volt a párhuzamosság, így változtatni kellett, de nem fűnyíróelvet követve, ez ugyanis csak rövidtávon hozott volna megtakarítást” -mondta. A megye így intézményi integrációról döntött, amely érintette a kultúra, a szociális ellátás, a gyermekvédelem, az egészségügy és a közoktatás területét is.

„A rendszerszerű működéshez szükséges volt az alapfeladat ellátását támogató funkciók fejlesztése. Az volt a kérdés, hogy hogyan lehet mindezt hatékonyabban működtetni? Kinek mi a legnagyobb tehertétel a működésében? Ki miben a legjobb? Milyen feladatok kapcsolódnak egymáshoz és hogyan lehet elmélyíteni az együttműködést?” – mondta előadásában Czégény Gyula. Békés megyében ennek megfelelően történtek meg az átalakítások: közösek lettek a beszerzések (konyhai alapanyagok, tisztítószerek, karbantartási anyagok, szervízszolgáltatás, üzemanyag), 32 intézményből 13 lett, a dolgozói létszám 1133 fővel, azaz 21 százalékkal csökkent. „A megye amortizációt képez a használatban levő ingatlanokra és eszközökre, ami 2010-ben 700 millió forintot tett ki” – mondta…”

Forrás:
Önkormányzatok jó gyakorlatai, Állami Számvevőszék, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Az államosított önkormányzati vagyon problémái

„Kevés adósság, többszörös fedezetet jelentő, forgalomképes vagyon és nyitott kérdések: így fest a helyzet Vasban pár héttel a megyei intézmények állami tulajdonba vétele előtt. A törvény azonban nem tesz különbséget az önkormányzatok között: az állam a rossz és a jó gazdától egyaránt viszi a vagyont.

Október 3-án jelentette be Orbán Viktor a megyei elnökökkel történt megbeszélése után, hogy az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket és velük együtt a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is. A többi 700 intézmény tervezett átvétele és a megállapodás ellen szinte azonnal tiltakozott az ellenzék több megyében is. Az illetékes minisztérium azonban alig tíz nap múlva be is nyújtotta a parlamentnek a konszolidációról szóló törvényjavaslatot, amit ma meg is szavazhat a Ház.

Ugyanakkor nem minden megyére igaz a működést veszélyeztető eladósodás. Vasban például nagyon érdekes helyzet alakult ki. Kovács Ferencnek, a Vas Megyei Közgyűlés kormánypárti elnökének októberi tájékoztatása alapján hat oktatási, hét szociális, három kulturális és egy közművelődési intézmény kerül állami tulajdonba. Az átvétel négy közgyűjteményt, valamint a Markusovszky kórházat és a Savaria Szimfonikus Zenekart is érinti. Saját kézben intézmény nem marad, így még kérdéses, mi lesz azokkal a szociális intézményegységekkel, melyeket településekkel társulva működtetnek. Az állam átveszi az önkormányzat által ötmilliárd forint névértéken kibocsátott kötvényt is.

Forgalomképes vagyont veszítenek
Vasban október 13-án tartottak rendkívüli közgyűlést, amelyen a jobboldali többségű testület utólagos áldását adta a megállapodáshoz, miközben nemcsak az egyezség ellen hevesen tiltakozó ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is tisztában voltak azzal, hogy a megye tartozása elenyésző a vagyonához képest. „30-35 milliárdra forintra becsüljük a vagyon összértékét” – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés kormánypárti alelnöke. A vagyon fele ráadásul forgalomképes is.

Szombathelyi belvárosi ingatlan, kastély, badacsonyi ház, budai emlékmúzeum, velemi alkotóház és szálloda mellett jóval vaskosabb tételek is találhatóak a 2007-ben összeállított regiszterben. Az önkormányzat két üdülőt is fenntart, a balatonlellei értékét 400 millióra, a 17 hektáros, vízparti balatonberényiét közel 1 milliárd forintra becsülik. A legnagyobb tételt a Büki Gyógyfürdő 46 százalékos tulajdonrésze jelenti, a részvénycsomag értéke 7-8 milliárd forintra tehető a 2010-ben 112 millió adózott nyereséget produkáló, 2,3 milliárd forint saját tőkével bíró társaság esetében. A megye vagyonkezelő kft-je szintén nyereséges, Marton Ferenc úgy fogalmazott: Vas Megye Közgyűlése jó gazdaként vigyázott értékeire, felelősen gazdálkodott, nem élte fel bevételeit és vagyonát . Utóbbi a folyamatosan fejlesztett és eredményesen működő büki gyógyfürdő esetében hatványozottan igaz.

A tartozás oldalon ehhez képest jóval kisebb összeg szerepel: önmagában a kétségkívül attraktív bükfürdői részvénycsomag is fedezné a mínuszt. Bár találtunk olyan adatokat, hogy a vasi adósság 3-4,5 milliárd forint lenne, Marton Ferenc szerint az intézmények folyószámla-hitele összesen 800 millió forintot tesz ki, illetve a megye az ötmilliárdos kötvény-kibocsátáson 1,8 milliárd forint árfolyam-veszteséget könyvelt el, de 4,6 milliárd forintot nem használt fel a kötvényekért kapott pénzből. Kovács Ferenc megyei elnök azért lobbizik, hogy a jól gazdálkodó megye a konszolidációnak nevezett folyamat után jó pozícióban maradjon. Mindez azt jelenti, tette hozzá Marton, hogy a gyógyfürdő részvénycsomagját, a vagyonkezelő céget és az üdülőket szeretné megtartani a megye.

Összekuszálódott szálak
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több intézményt közösen tart fenn a város és a megyei közgyűlés; ezek Szombathelyen találhatóak (képtár, kórház, könyvtár stb.) és évente 200-250 millió forinttal járult hozzá a város a fenntartásukhoz. A zeneiskolát kivéve az ingatlanok megyei tulajdonban vannak, viszont az ingóságok fele a városi önkormányzatot illeti meg – közgyűjteményekről, műszerekről és más, jelentős értékről van szó. Pontos leltár nem készült az elmúlt 21 évben, jelezte a hvg.hu megkeresésére Marton Zsolt (Fidesz) alpolgármester, így most kell összeállítani, hogy „a tárgyak tulajdonjoga elismerten Szombathelyé legyen”. Marton szerint az önkormányzati törvény ismeretében tudják majd megmondani, hogy a feladatok ellátásához még milyen vagyonelemekre lesz szükségük…”

Forrás:
Államosított megyei vagyon: fideszeseknek is fő a fejük, Török Tibor, HVG.hu, 2011. november 14.

Vissza az oldal tetejére

A közigazgatás átalakítása a kazincbarcikai polgármesteri hivatalt is elérte

„A közigazgatás küszöbön álló átalakítása, illetve az előrejelzések szerinti 10 %-os önkormányzati finanszírozási hiány miatt új struktúra szerint működik majd december elsejétől a Polgármesteri Hivatal.

Új struktúrát alakítanak ki a kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalban – erről döntöttek a képviselők legutóbbi munkaterv szerinti ülésükön.
A határozatnak megfelelően a jelenlegi nyolc helyett négyre csökkentik a hivatali egységek számát és ezzel egy időben tizenkét engedélyezett álláshely is megszűnik. Az átalakítással 2012 végére 40 milliós megtakarítást érhet el az önkormányzat.

A téma kapcsán Sztupák Péter alpolgármester a következőket mondta a testületi ülésen: a struktúraváltást a közigazgatás küszöbön álló átalakítása teszi szükségessé és egyben elkerülhetetlenné; illetve az, hogy az önkormányzatoknál 10%-os finanszírozási hiányt prognosztizálnak.

Sztupák Péter emlékeztette arra is a képviselőket, hogy a magyar közigazgatás átszervezéséről, a járási rendszer visszaállításáról Demeter Ervin, a megyei kormányhivatal vezetője, kormánypárti országgyűlési képviselő október 12-én tartott előadást Kazincbarcikán. A Polgármesteri Hivatal mostani átalakítása az ott elhangzottakat tükrözi vissza, vagyis külön szervezeti egységbe kerülnek azok a feladatok, amelyek elkerülnek az önkormányzattól (információnk szerint ez a hatósági osztályt és a gyámhivatalt érintheti).

Az alpolgármester hozzátette: elképzelhető, hogy az elbocsátás kevesebb, mint tizenkét főt érint majd, véglegesen azonban erről csak később tud részletekkel szolgálni.”

Forrás:
A közigazgatás átalakítása a kazincbarcikai polgármesteri hivatalt is elérte, Göndör Judit, O Pont ONLINE, 2011. november 14.

Vissza az oldal tetejére

A színház még kérdéses, a megyeházáról egyeztetnek

„Hetek óta folyik az intézmények átadása, átvétele a megyei önkormányzat és a kormányhivatal között. A jövő héten parlament elé kerülő törvényjavaslat szerint január elsejétől a Pándy Kálmán kórház kivételével valamennyi megyei intézmény állami fenntartásba, a kormányhivatal alá kerül.

Az átadás-átvételt intézményi biztos, Gara Ágnes, a kormányhivatal pénzügyi főosztályvezetője koordinálja. A megyei önkormányzatok hosszú távú kötelezettségeket november eleje óta csak kormánymegbízotti ellenjegyzéssel vállalhatnak.

— Mi várható az átvett intézményeknél január elseje után? — kérdeztük Erdős Norbert kormánymegbízottat.
— Az intézmények január elsejétől változatlan formában folytatják a munkájukat. Úgy gondolom, legalább fél évnek kell eltelnie, hogy kiderüljön, hogyan lehet racionalizálni a működést. Jelenleg a kormányhivatalban, a szakigazgatási szervekkel együtt, valamivel több mint ezer alkalmazott dolgozik, a megyei önkormányzat intézményeinek átvétele után a létszám háromezer fölött lesz. A szervezeten belül a két legnagyobb az oktatási és a szociális intézményrendszer lesz.

— Mi lesz az intézményvezetőkkel?
— Március 31-éig megbízott vezetőként folytatják a munkájukat, a kinevezésekről addig kell dönteni. Létrejön majd egy megyei intézmény-felügyeleti központ, mely a működést irányítja.

— Úgy tudjuk, felmerült, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott színházak, négy ilyen van az országban, köztük a Jókai színház, nem kerülnek a kormányhivatalok alá.
— Jelenleg úgy tűnik, a megyei fenntartású színházak is a kormányhivatal alá kerülnek, az azonban elképzelhető, hogy a jövőben más lesz a tulajdonos.

— Mi a helyzet a megyei önkormányzattal, illetve a megyeházával?
— A megyeházákkal kapcsolatban a parlament elé került egy módosító indítvány, amely arról szól, hogy ebben a kérdésben a megyei önkormányzatoknak és a kormányhivataloknak egyeztetniük kell. A megyei önkormányzatok elhelyezését tárgyalásos úton kell megoldani. Elképzelhető egy társtulajdonlás vagy akár egy ingyenes használati jogosultság is.

— Sok üres ingatlan is a kormányhivatal tulajdonába kerül. Mi lesz ezeknek a sorsa?
— Ha ki tudjuk adni az ingatlanokat, akkor kiadjuk, ha ez nem sikerül, akkor leadjuk az üres épületeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.”

Forrás:
A színház még kérdéses, a megyeházáról egyeztetnek, beol.hu, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

A hivatalok megszűnése elbocsátásokkal jár

„Elégedett a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, dr. Nánási Éva címzetes főjegyző amiatt, hogy a jegyző mint státusz megmarad, hiszen korábban ez is kérdéses volt. Viszont kihívás, hogy a kétezer fő alatti településeknél megszűnnek a polgármesteri hivatalok, s ezzel együtt a jegyzői státuszok is. Ilyen településből közel kétezer-négyszáz van az országban. „Ez azt jelenti, hogy legalább ötszáz polgármesteri hivatal fog megszűnni” – mondta.

A járási hivatalok felállításával elkerülnek az eddig a jegyzők által gyakorolt állami feladatok az önkormányzatoktól. Ez pedig létszámleépítéssel járhat. Nánási Éva arról beszélt az ATV Híradóban, hogy a hivatali koncentráció miatt többezres köztisztviselői létszámmozgással kell számolni, ami azzal is jár, hogy az érintettek jelentős része valószínűleg kikerül a közigazgatás világából. A következő egy évben a jegyzőknek különleges felelőssége, hogy megpróbálják szakmailag segíteni és támogatni az önkormányzati döntéshozókat is abban, hogy a közös hivatalok létrehozásánál, 2013-ra felépíthető legyen egy olyan modell, amely a feladatellátást, létszámszükségletet és a szakképzettség szintjét is prezentálni tudja.

Nánási Éva aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok együttműködési hajlandóságával kapcsolatban. „Jó lenne, ha a hátralévő egy évben a járási hivatalok tekintetében meghallgatnák a településeken dolgozó szakembereket, hiszen mi voltunk az elsőfokú hatósági jogalkalmazók az elmúlt huszonegy évben, bőséges tapasztalattal rendelkezünk arról, hogy milyen problémák és milyen jogszerű megoldásokat lehet működtetni a jogalkalmazásban. Pillanatnyilag nincs tudomásunk arról, hogy a járási hivatalok milyen hatáskörrel, feladatokkal fognak felállni” – idézi a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szavait az Orientpress hírügynökség. Példaként említette az anyakönyvezési feladatokat, amelyekről még nem tudják, maradnak-e a településeknél, de szerinte ez annyira helyhez kötött feladat, hogy nem szabadna a járási hivatalhoz kerülnie.”

Forrás:
A hivatalok megszűnése elbocsátásokkal jár, Tokaj Város Önkormányzata/MTI Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

A kétszázezredik ügyfél

„Kecskeméten köszöntötte a kormányablakok 200 ezredik ügyfelét szerdán dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, dr. Kerényi János, a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és dr. Molnár Ilona, a kormányhivatal főigazgatója. A szerencse Makai Zsuzsannának kedvezett, aki kisfiával, Zsomborral együtt kereste fel a hivatalt.

Szabó Erika elmondta: mindössze fél év telt el a 100 ezredik ügyfél köszöntése óta, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen választják a gyors és pontos ügyintézést lehetővé tevő kormányablakokat.

– Célunk, hogy a kormányablakokban az állammal kapcsolatos valamennyi hatósági ügyet egy helyen lehessen intézni – mondta az államtitkár. – Jelenleg 61 féle üggyel kereshetők fel a kormányablakok, ahol egy olyan szolgáltatást is nyújtunk, amelyet az állam sehol másol nem nyújt az állampolgároknak, ez pedig az általános tájékoztatás.

Kollégáink valamennyi hatósági üggyel kapcsolatban felvilágosítással szolgálnak arra vonatkozóan, hova kell fordulni, milyen nyomtatványokat kell kitölteni, illetve mikor van ügyfélfogadás. Az egyablakos ügyintézés jövőbeni bevezetése azt is jelenti, hogy megszűnnek azok az ügyfélszolgálati irodák, amelyek miatt oly sokat kellett korábban talpalni. Tehát legyen szó például földhivatallal, munkaügyi központtal, vagy akár a nyugdíjfolyósítóval kapcsolatos ügyintézésről, a kormányablakban mindent állandó nyitva tartás mellett lehet intézni: hétköznapokon reggel 8-tól este 8-ig.

A jövőben országosan mintegy 300 kormányablak nyitja meg kapuit. Lesz kormányablak minden járási székhelyen, valamint azokon a településeken is, ahol jelenleg okmányiroda működik.”

Forrás:
A kétszázezredik ügyfél, Rákász Judit, baon.hu, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Felgyorsulnak a hatósági eljárások

„Csökken az ügyintézési határidő, és azt az eljáró hatóság vezetője csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg.

A hatósági eljárások gyorsítására, illetve az ügyintézési határidők betartását garantáló jogintézményekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz az összesen több mint 40 törvényt módosító és kettőt hatályon kívül helyező, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) és egyes kapcsolódó jogszabályok, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – mondta az előterjesztés szerda reggel megkezdődött általános vitájában Szabó Erika a parlamentben.

A közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára expozéjában kitért arra, hogy az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része a Ket.-módosítás főszabály szerinti 2012. február elsejei hatálybalépésétől eltérően 2014. január elsején lép hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt az, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21 napra csökkenti, másrészt az, amelyik az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk csökkentése érdekében általánosan a „hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő. Szerinte ezeknek a jelentős lépéseknek a későbbi életbe léptetése azért indokolt, mert addigra érnek be a kormány által már elindított reformfolyamatok, amelyek valóban felelős és megalapozott eljárásgyorsítást tesznek lehetővé, szemben a korábbi kabinet határidő-csökkentésre vonatkozó törekvéseivel.

Az államtitkár úgy vélte, a korábbi kormány a hangzatos reformkísérletei nem vezettek érdemi eredményre, így a nemzeti együttműködés kormánya a technológiai támogatás szempontjából is igen elmaradott közigazgatást örökölt. A mostani a törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ügyfél akár telefonon, akár interneten, illetve a kormányablakokon keresztül, akár személyesen is, érdemben „egyablakos” módon intézhesse ügyeit – ismertette Szabó Erika, aki szerint az előterjesztés jelentős lépés a közigazgatás fejlesztésének útján. Mint mondta, a javaslattal az a célja a kormánynak, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, hogy a polgárok ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától.

Szabó Erika a módosítások közül kiemelte, hogy a törvényjavaslat szerint az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és ha a hatóság az eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, akkor a törvényjavaslat megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelés lehetőségét, és soron kívüli eljárást lefolytatását írja elő. Fontosnak mondta, hogy a jövőben a szakhatósági eljárások esetében az adott hatósági alapeljárás időtartama nem hosszabbodik meg a szakhatósági eljárás időtartamával, valamint, hogy bizonyos ügyekben a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését, ami óriási kapacitásokat szabadíthat fel és az eljárásokat jelentősen meggyorsíthatja.

Közölte: a javaslat egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés és az anyagi jogi bírságolás keretszabályait, valamint a korábbinál részletesebben szabályozza az eljárási költségek kérdését.

Szabó Erika elmondta azt is, hogy a javaslat felülvizsgálja a miniszterekhez telepített hatósági ügyeket. Erre példaként említette, hogy a három hónapot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását a jövőben a Belügyminisztérium helyett az Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal végzi majd. Emellett a vízügyi igazgatási szervek esetében a közmunkaprogramok összehangolása érdekében a vidékfejlesztési tárcától a belügyminiszter irányítása alá kerül 12 területi vízügyi igazgatóság – tette hozzá.”

Forrás:
Felgyorsulnak a hatósági eljárások, Hiradó.hu, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Parlament előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat

„Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé terjesztette a közszolgálati életpályát megalapozó új közszolgálati tisztviselői törvény tervezetét – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szombaton az MTI-vel.

A tárca közleménye szerint a törvényjavaslat egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat; a magyar közszolgálat újjászervezésének fontos állomása; a hivatás elismeréseként létrejön a Magyar Kormánytisztviselői Kar. A törvényjavaslat – fő szabályként – 2012. március 1-jén lép hatályba, így kellő felkészülési idő áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára.

Közös szabályozás
A javaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, az autonóm szerveknél, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed. A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.

A közlemény kitér arra is, hogy a javaslat parlamenti elfogadásával átalakul az érdekegyeztetés rendszere: létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. A Kar létrehozásának célja egy olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez – olvasható -, azzal, hogy a tagság kötelező. A Kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait a törvénytervezet keretei között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja.

Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A Kar állami felügyeletét az ügyészség látja el.

Egységes érdekegyeztetés, újfajta értékelés
A központi érdekegyeztetés eddigi két fórumát a jogszabály egységesíti: a jövőben Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából.

A közlemény szerint a jelentősebb új szabályok között van, hogy átalakul a teljesítményértékelés rendszere; a rugalmasság érdekében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben (körülbelül 230 ezer forintban) meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is; a munkaköri pótlék megállapításának lehetősége lépést tesz a munkakör-alapú rendszerre való áttérés irányába; bevezetésére 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban (fontos, hogy ehhez többletforrás nem szükséges); a törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is.

Elvárják a hűséget
Minden közszolgálatot ellátó tisztviselőtől elvárható a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. A vezetőkkel szemben támasztott további alapelvek, a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése, a számonkérési kötelezettség – közölte a KIM.

A törvényjavaslat jogszabályi szinten rögzíti az ösztöndíjas foglalkoztatás főbb szabályait is.”

Forrás:
Parlament előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat, HVG/MTI, 2011. november 19.

Vissza az oldal tetejére

A Magyar Faluszövetség Kiáltványa

„…Meggyőződésünk, hogy a nemzet jelenlegi nyomorúságáért semmiképpen sem okolhatók a Haza jelentős fundamentumát alkotó, területének felét lefedő 2000 lakos alatti falvak olyan mértékben, ami büntetést ránk akarnak mérni. Az államigazgatási és helyi közigazgatási ügyintézés megszüntetése éppen a leginkább segítségre szoruló lakosságcsoportokat hozná kilátástalan helyzetbe, gyermekeink nevelésének állami irányítás alá vonása, iskolaépületeink és vízművagyonunk elvétele pedig közösségeink önbecsülésének elvesztésével, az „egy nap a világ” romboló hangulatának eluralkodásával, jövőbe vetett hitünk további szétporladásával fenyeget.

Ezt a falujáért személyes felelősséget viselő polgármester nem tűrheti. Mi ugyanis a falunk fejlődésének előmozdítására és arra az Alkotmányra tettünk esküt, amely a faluközösségek tagjainak egyéni áldozatával is gyarapított települési köztulajdont tiszteletben tartja. Nem fogadjuk el a falvakra, mint a fejlődés és a hatékony közigazgatás gátlóira osztott szerepet.
…
Egyetértünk a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzésével: erkölcsi megújulásra, és a közösségek államának visszaszerzésére van szükség, mert a vidék igenis élni akar!

A 2000 lakos alatti falvak népessége éppen egy Budapestnyi lakosságszámot ad ki. Elvárjuk, hogy döntéshozóink a fővárosunk társadalmi súlyával megegyező, azaz rendkívül fontos tényezőként számoljanak a nemzeti önfenntartást és közjót eddig is híven szolgáló falusiak-tanyasiak létfeltételeinek távlatos biztosításával.
…”

Forrás:
A Magyar Faluszövetség Kiáltványa, Falufejlesztési Társaság, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

Tállai András, önkormányzati államtitkár expozéja

„Mint mondta, a kormány célja egy modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzatiság kiépítése, amely érvényre juttatja a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogát, ugyanakkor szigorúbb kereteket ad az önkormányzati autonómiának. Az önkormányzatok jelenlegi helyzetét értékelve azt mondta: az elmúlt 21 év nagyfokú önkormányzati önállóságának ellenére folyamatosan szűkült a finanszírozás, az önkormányzatok egyre nehezebben tudták teljesíteni a számukra meghatározott közszolgáltatásokat.

Az államtitkár közölte: az eddig kötelező önkormányzati feladatként megjelenő alapfokú oktatást a jövőben főszabály szerint az állam látja majd el, az egészségügyben pedig az alapellátással kapcsolatos feladatok maradnak az önkormányzatoknál, a járó-és fekvőbeteg-ellátás viszont állami feladat lesz.

Mint mondta, a törvényjavaslat alapján a megyei önkormányzatok egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézményfenntartói feladatai 2012. január 1-től átkerülnek az államhoz, a megyei önkormányzatok a továbbiakban kötelező feladatként a területfejlesztést, és területrendezést látják el.

Hangsúlyozta: a javaslat célja a működési hiány megszüntetése, ennek érdekében feladat alapú támogatási rendszert hoz létre. Ebben a rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kötelezően előírt feladataihoz támogatást biztosít, a helyi önkormányzatokat megillető működési célú bevételek és a takarékossági szempontok figyelembevételével. Tállai András szerint meghatározó jelentősége van az önkormányzatok gazdálkodásában a saját bevételeknek, amelyeket az önkormányzat által kivethető adók jelentenek.

Az állam bizonyos prioritásként meghatározott feladatok ellátására adhat támogatást az önkormányzatoknak, kivételes esetben pedig az önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében kiegészítő támogatás is adható – tette hozzá. Mint mondta, a feladat alapú támogatást az önkormányzat kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadásaira fordíthatja, ettől eltérő felhasználás esetén köteles a támogatás összegét külön jogszabályban meghatározott kamatokkal terhelve a központi költségvetésnek visszafizetni.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a javaslat szerint új alapokra kerülnek az önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályok, ugyanis adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást csak a kormány engedélyével tehet az önkormányzat, és ez a kötelezettségvállalás a saját bevételek 50 százalékát nem haladhatja meg. Ez alól kivételt lehet tenni uniós fejlesztési támogatást megelőlegező hitelek, reorganizációs hitelek és költségvetési éven belüli működési hitelek esetében – tette hozzá.

Elmondta: a javaslat szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és jegyző hatáskörébe utalt ügyek ellátásával kapcsolatosban a képviselőtestület önkormányzati hivatalt, vagy közös önkormányzati hivatalt hozhat létre, amelynek működési költségét az állam a feladatokkal arányban finanszírozza. Hozzátette: közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli települési önkormányzatok, amelyek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt, illetve a települések közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalokhoz tartozó települések száma legalább hét. Az államtitkár szerint az új struktúrában minden közös hivatalhoz tartozó településen biztosítják az ügyfélfogadást egy modern informatikai hálózat segítségével. Ez erről szóló szabályozás 2013-tól lép majd életbe.

Tállai András elmondta: az új törvény hatálylépése több ütemben történik. 2012. január 1-én lépnek életbe a kötelezettségvállalással és a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések, 2013. január 1-től hatályosak a helyi önkormányzat általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályok, illetve a közös hivatalra és a gazdasági kérdésekre vonatozó intézkedések, és 2014-es önkormányzati választásokat követően lépnek életbe a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozati szabályok, illetve a polgármesteri tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések.”

Forrás:
HVG.hu/MTI, 2011. november 18.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Vályi-Nagy Vilmos a Parlament informatikai bizottságának meghallgatásán

„…„Stabilizáltuk az intézmények informatikai költségvetését, a kiadásokat 15 milliárd forinttal csökkentettük, és ezt úgy értük el, hogy közben nem csökkent a szolgáltatási színvonal” – állította Vályi-Nagy, aki sok hibát is a bizottság elé tárt. Például azt, hogy az informatikai projektek általában csúsznak. A kormányzati informatikai fejlesztéseket felügyelő szakember szerint most egy-egy informatikai projekt körülbelül 3 év alatt tud megvalósulni, de ez az idő akár egy évvel is lerövidíthető lenne.

Szigorúbb felügyelet és irányítás szükséges, mert sok informatikai projekt esetében nem történt meg az alap ügyviteli folyamatok felülvizsgálata, a folyamatok egyszerűsítése, amin a helyettes államtitkár szerint változtatni kell, a folyamatok optimalizálása után kell elkészíteni az ahhoz passzoló informatikai megoldást. A bizottsági ülésen elhangzott, ezentúl olyan támogatási szerződéseket kötnek, amik a szervezetek számára előírják, hogy rendelkezzenek projektszabályzattal.
…
A kormányzati intézmények szoftverlicenc-gazdálkodását megvizsgálva eddig 30-50 százalékkal tudták csökkenteni a kiadásokat, és a kormány nagyot lépett a nyílt forráskód irányába. Szerveroldalon már több ilyen alkalmazást használnak, kliensoldalon még kevesebbet, de ez is megváltozhat a jövőben. Folyamatban van egy kormányrendelet előkészítése, amiben a kormány egységes, szabványos és nyílt fájlformátumok használatát írja elő.

Vályi-Nagy ismertette a márciusban elkezdett hálózati konszolidációs munkát is, aminek az egyik legfontosabb eredménye az lesz, hogy számos intézménynél jelentősen megnő a rendelkezésre álló sávszélesség.

Ez a projekt elsősorban arról szól, hogy a korábban külső szolgáltatótól vett gerinchálózati kapacitást átviszik az állam tulajdonában lévő hálózatokra. A szolgáltatás a Magyar Villamos Művek birtokában lévő gerinchálózatra épül, erre kötik rá a kisebb hálózatokat. A kormány a változtatástól a szolgáltatás javulását és az ár csökkenését várja. Baja Ferenc, az informatikai bizottság szocialista tagja elmondta, hogy alapvetően egyetért a projekt céljaival, de még nem látott számításokat arról, hogy az állami hálózat mitől lesz olcsóbb és jobb annál, amit eddig piaci cégektől vettek igénybe.”

Forrás:
Index.hu, Tóth Balázs, 2011. november 15.

Vissza az oldal tetejére

Az ÚSZT keretében megjelentek a jogszabályok és államigazgatási folyamatok egyszerűsítését támogató felhívások

„Elérhető a honlapon az ÁROP-2011-1.2.6 kódszámú, „Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítésének koordinációja” című kiemelt felhívás és az ÁROP-2011-1.2.6/A kódszámú, „Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése” című könnyített elbírálású felhívás.

Az ÚSZT keretében a két konstrukcióra összesen két milliárd forint áll rendelkezésre.”

Forrás:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. november 15.

Vissza az oldal tetejére

Riasztási gyakorlat lesz jövő hétfőn: központban a Csillagok háborúja bolygói

„Országos katasztrófariasztási gyakorlat lesz jövő hétfőn a katasztrófavédelem és a médiahatóság együttműködésével – mondta Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató és Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke hétfőn Budapesten.

A gyakorlaton részt vesznek a katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóságok, a polgári védelem, valamint a teljes közmédia, illetve a kereskedelmi és közösségi televíziók, rádiók nagy része. A gyakorlat során a műsorszolgáltatók megszakítják majd adásukat, közleményeket ismertetnek, ám a félreértések elkerülése érdekében fiktív helyszíneket közölnek, a Csillagok háborúja című film bolygóit nevezik meg.

A gyakorlat különlegessége, hogy a program során tényleges, önkéntes véradást tartanak az Országos Vérellátó Szolgálat közreműködésével.”

Forrás:
Riasztási gyakorlat lesz jövő hétfőn: központban a Csillagok háborúja bolygói, HVG.hu/MTI, 2011. november 14.

Vissza az oldal tetejére

Koszorús sürgette a szakterületek képviselőit

„Koszorús László fideszes képviselő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési albizottságának elnöke sürgette az albizottság ma reggeli ülésén a kormányzati informatika különböző területeiért felelős Vályi-Nagy Vilmost és Vetési Ivánt.

A kormányzati informatika vezetőit hallgatta meg mai ülésén az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Informatikai és Távközlési albizottsága reggel a Parlamentben. A szakterületek vezetői eredményeiket sorolták, de Koszorús László, az albizottság vezetője és az ellenzéki Baja Ferenc a hiányosságokat is számon kérték. A fideszes képviselő fájlalta például, hogy állampolgárok életét jelentősen könnyítő informatikai fejlesztésekkel egyelőre nemigen találkozni. „Uraim, kérem iparkodjanak a munkával, mert a ciklus közepére ez már nem lesz elég” – fogalmazott Koszorús László azután, hogy végighallgatta Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának beszámolóját, majd Vetési Ivánt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnökét.

Vályi-Nagy Vilmos egyébként hozzászólását azzal kezdte, hogy az informatikai piac szereplői egyre erőteljesebben az államot is okolják a megrendelésállomány visszaesése miatt. Vályi-Nagy ezzel kapcsolatban azt mondta, kétségtelenül igaz, hogy a költségvetési egyensúly biztosítása miatt az állami kiadások az informatika területén is csökkennek, azonban az elmúlt másfél évben számos olyan intézkedés született, amellyel az intézmények informatikai költségvetését igyekeztek stabilizálni, e téren sikerült kedvező eredményeket elérni, például az állami szektorban e terület működési kiadásait 15 milliárd forinttal csökkentették, miközben a szolgáltatások színvonala nem csökkent – húzta alá Vályi-Nagy, aki ezek után arról is beszélt, hogy még idén elkészülhet egy új informatikai és hálózatbiztonsági törvény tervezetének koncepciója, amelynek célja, hogy átlátható, pontos feltételrendszer jöjjön létre az inform atikai biztonság emelése miatt. A törvénytervezet a jövő év első felében kerülhet a törvényhozás elé.

Az albizottsági ülésen szó esett arról is, hogy bevezetik a nemzeti egységes kártyarendszert, amit először a kormánytisztviselők és az oktatás szereplői vehetnek majd kézbe, majd 2012 végétől minden állampolgár számára elérhetővé válik ez a személyazonosításra alkalmas okmány. A régi igazolványok cseréje azonban akár 10 évig is eltarthat, hiszen a régi személyi igazolványok kivonása sem megy túl gyorsan – ezt már Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke mondta a meghallgatáson, aki hozzászólását azzal kezdte, hogy a hivatalt nagyon komoly pénzügyi problémákkal vette át, több milliárd forintos éves hiányuk volt. Vetési azt mondta, hogy ténykedése alatt visszaszervezték a korábban kiszervezett informatikai feladatokat, és idén már nullszaldós lehet a büdzséjük. Az elnök arról is szólt, hogy megújították a 2200 végponton lévő anyakönyvi rendszer elektronikus hálózatát és elindult a kormány.hu, azonban még előttük áll az okmányirodák elavult eszközparkjának felújítása, valamint az egységes kormányzati irat- és dokumentumkezelő rendszer elindítása.

Koszorús László, az albizottság elnöke örömtelinek nevezte, hogy az átalakítások után is életben maradt a KIFÜ és több más fontos intézmény, mint amilyen a KEKKH, de összességében az albizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy másfél éve alig történt valami az e-közigazgatás területén, emellett előrelépéseket várna a 112, a GSM-R projekt, valamint olyan informatikai ügyekben is, amelyek jelentősen megkönnyítenék az állampolgárok életét.

Koszorús László hasonlónak nevezte a pályázati rendszer megújítását is, hangsúlyozva, hogy a magyar informatikai piac jó ideje pályázati források bevonására vár.

Baja Ferenc MSZP-s képviselő emellett sajnálkozását fejezte ki az ülésen, hogy Nyitrai Zsolt államtitkárságának megszüntetése óta nincs az informatikai területnek egy egységes arca, az irányítás szétaprózódik.”

Forrás:
Koszorús sürgette a szakterületek képviselőit, Computerworld/MTI, 2011. november

Vissza az oldal tetejére

Központosítják és korszerűsítik a kormány informatikai rendszerét

„Korszerű információs és kommunikációs technológiát vezetnek be a központi közigazgatásban 2013. augusztus 31-ig. A technológiai újítások és informatikai rendszer átalakítások fő célja az állam átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb és hatékonyabb működésének biztosítása. A „Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kialakítása” nevű, az Európai Unió által támogatott projektet a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. valósítja meg – jelentette be a társaság mai sajtóeseményén Száray Loránt vezérigazgató.

Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott nemzeti infokommunikációs fejlesztési stratégia sarkalatos célkitűzése a korszerű információs és kommunikációs technológia felhasználása az állam hatékonyabb működésének biztosítása érdekében. A Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kialakítása (KKIR) projekt elsődleges célja, hogy központosított szolgáltatások váltsák ki az egyes intézményekben működő informatikai megoldásokat. Ezt a jelenleg különálló minisztériumi informatikai rendszerek konszolidálásával, valamint az elavult eszközpark korszerűsítésével érik el. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009-2010. évi akciótervét módosító 1314/2010. (XII.27.) Korm. határozat kiemelt projektként nevesítette a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kialakítása projektet, és megvalósításával a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t bízta meg…
…
A megvalósítási szakaszban futó projekt eredményeként 3000 új, korszerű munkaállomást alakítanak ki a központi közigazgatásban dolgozók számára, valamint 2000 fő vehet részt informatikai képzésen. A bevezetett csoportmunka alkalmazások lehetővé teszik a távmunkát, javítják a dolgozók munkahelyi körülményeit és több mint tíz százalékkal csökkentik papírfelhasználást. A rendszerintegráció és az információs technológiai újítások hatására egy magasabb kormányzati informatikai biztonsági szint valósul meg, valamint csökkennek az üzemeltetési költségek. A száz százalékban Európai Unió finanszírozta projekt összköltségvetése 2 milliárd forint. A kormányzati informatikai és telekommunikációs rendszer teljes körű megújítása 2013 augusztusára fejeződik be.
…
Mi a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer fő célja, milyen eredményekre számíthatnak a közszféra dolgozói?
A Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy központosított szolgáltatások váltsák ki az egyes intézményekben működő, nem kifejezetten fejlesztések és a felesleges működési kiadások. Ezáltal az alap és emelt szintű infrastrukturális, hálózati adatátviteli jellegű szolgáltatások előnyeit a közigazgatásban dolgozók jobban kihasználhassák. Ezt a NISZ Zrt. a jelenleg különálló minisztériumi infrastruktúrákban üzemelő informatikai rendszerek és a heterogén alkalmazások konszolidálása, valamint az elavult eszközpark korszerűsítése révén kívánja elérni. Szintén fontos cél, hogy a konszolidált, biztonságos és olcsóbb működésre irányuló fejlesztésekkel párhuzamosan beszerzésre kerüljön közel 3000 új, korszerű munkaállomás is, ami hozzájárul a közigazgatás adminisztrációs folyamatainak hatékonyabbá válásához, valamint a közszférában dolgozók munkakörülményeinek javulásához. A projekt eredményeként a NISZ Zrt. egységes kormányzati infokommunikációs alkalmazásokat vezet be, ezáltal magasabb kormányzati informatikai biztonsági szint valósul meg, és csökkennek az üzemeltetési költségek.

Mikor indult el és várhatóan mikorra fejeződik be a projekt?
A projekt 2011. július 1-én belső erőforrásokból indult el, a támogatás megítélése előtt, a NISZ Zrt. saját felelősségére. Július 1. és október 7. között megtörtént a koncepcionális tervezés, majd október 7-én aláírták a Támogatási Szerződést. A munka 2013. augusztus 31-én fejeződik be. Jelenleg a megvalósítási szakaszában vagyunk.

Készült- e felmérés azzal kapcsolatban, hogy a közszférában dolgozók mennyire elégedettek a munkájukat jelenleg segítő infokommunikációs eszközökkel és a szolgáltatás színvonalával?
A NISZ Zrt. jogelődje, 2011 júliusában, saját erőforrásból lebonyolított egy online kutatást, melynek fókuszában a társaság által kiszolgált hat minisztériumban rendelkezésére álló hardverek, szoftverek és alkalmazások, továbbá a NISZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó felhasználói elégedettség vizsgálata állt. A technológiai alkalmazások szondázása mellett, a kutatásban kiemelt jelentőséggel bírt annak feltárása, hogy az érintett minisztériumok munkatársainak milyen elvárásai vannak a projekt által megvalósítandó fejlesztések vonatkozásában. Az intézményeknek kiküldött kérdőív húsz zárt és egy nyitott kérdést tartalmazott, továbbá rögzítésre került, hogy a válaszadók melyik minisztériumban, s azon belül melyik épületben dolgoznak. Az eredményekből az derült ki, hogy az érintett intézmények dolgozóinak 44,3%-a volt elégedett a vizsgálat tárgyát képező eszközök, alkalmazások, szoftverek és IT szolgáltatások minőségével, azaz nagyobb részük kifejezésre juttatta, hogy modernebb, gyorsabb és hatékonyabb alkalmazásokra lenne szüksége munkavégzéséhez.

Mit értünk a közigazgatás infokommunikációs infrastruktúrája alatt, azaz mi áll a KKIR projekt fókuszában?
A közigazgatás infokommunikációs infrastruktúráját a következők alkotják: Eszközpark – szerver, háttértár, hálózati eszközök, szoftverek (alkalmazások és „dobozos”), Munkaállomások – asztali számítógép és laptop, Informatikai és telefonhálózat, Szerverszobák.

Mitől és hogyan lesz hatékonyabb a közigazgatás működése a projekt sikeres lezárását követően?
A projekt sikerét a következő indikátorok mutatják: Gyorsabb, hatékonyabb kommunikáció a közigazgatási szervezeteken belül és az egyes intézmények között, Csoportmunka támogatás az intézményeken belül és az egyes minisztériumok között, Korszerű, európai színvonalú, az ország versenyképességét elősegítő technológiai eszközök, és szoftverek üzembeállítása, Alacsonyabb energiafogyasztás, környezettudatos üzemeltetés, A szolgáltató intézmény (NISZ Zrt.) alacsonyabb működési, üzemeltetési költségei.

Mennyi a projekt összes költségvetése?
Ebből az összegből közel 800 millió forintot fordítanak eszközök és 200 milliót immateriális javak beszerzésére. A mérnöki, szakértői díjak közel 700 millió forintot tesznek majd ki.
Projekt előkészítés 1%
Projektmenedzsment 6%
Infrastruktúra-fejlesztés 25%
Csoportmunka támogatás 5%
Szoftvergazdálkodás 2%
Intézményi integráció 19%
IT biztonság 5%
IT folyamatok, szabályozás 1%
Képzés 1%
Támogató tevékenységek 4%
…
A projekt hat minisztériumot és a Miniszterelnökséget érinti.. A kiszolgált minisztériumok a következők: Belügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség. Hány közigazgatási dolgozó munkájára lesz ez hatással? A projekt közvetlenül az érintett intézményekben dolgozó, jelenleg közel 6000 munkavállaló munkakörülményeinek javulását eredményezi. Számukra új informatikai megoldások, új munkaeszközök kerülnek bevezetésre. Közvetve a velük kapcsolatban álló közigazgatási dolgozókra és az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő magánszemélyekre és vállalkozókra is kedvező hatást fog gyakorolni a korszerűsítés. Mennyit spórol egy eredményes projekttel az állam? A projekt a közszférában dolgozók munkakörülményeit és hatékonyságát javítja, a kiírásban 20 % költségmegtakarítás a cél, ezt az eredményt valósítja meg a projekt.

Pontosan miben nyilvánul meg a projekt lezárása után az üzemeltetés területén tervezett szolgáltatási minőség javulása?
A projekt eredményeként a NISZ szolgáltatása egyszerűbbé válik, 13 szerverterem kerül összevonásra. Ez egyszerűsíti az üzemeltetést és csökkenti a költségeket.

Hogyan lesznek biztonságosabbak a szolgáltatások? Mit jelent ez pontosan?
Tekintettel a központi közigazgatás által kezelt információk esetenként bizalmas, illetve kiemelten bizalmas jellegére, az informatikai biztonság kezelésének kérdésköre kiemelt terület. A projekt részét képezi a központi architektúra-környezet biztonsági megfelelőségének a meglévő szabályzatok felülvizsgálata és az IT-biztonsági elvekkel összhangban lévő, további informatikai biztonsági szabályzatok megalkotása, bevezetése.”

Forrás:
Központosítják és korszerűsítik a kormány informatikai rendszerét, Obsever.hu, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

A rugalmasabb és egyszerűbb e-kormányzatért

„Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vesz részt az Európai Unió határon átnyúló e-kormányzati szolgáltatásokról szóló kétnapos informális miniszteri találkozóján 2011. november 17-18-án a lengyelországi Poznań-ban.

A lengyel soros elnökség által szervezett magas szintű találkozó első napján Kovács Tamás Iván felszólalásában elmondta: az e-közigazgatási fejlesztések megvalósításakor a hatékonyság és a gördülékenység érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az infokommunikációs technológiák átjárhatóságát biztosító megoldásokra. Az egyes szakrendszerek működésénél esetlegesen kialakult adatkapcsolati formák helyett fokozatosan át kell térni a szabványosított, egyszerűbben és olcsóbban menedzselhető adatkapcsolati formákra – tette hozzá.

Az Európai Bizottság 2010 decemberében nyilvánosságra hozott, a 2011-2015 közötti időszakra vonatkozó elektronikus kormányzati akcióterve alkalmas arra, hogy csökkenjenek az egyes tagállamok működtetési költségei, nyitottabbá, átláthatóbbá és rugalmasabbá váljanak a közszolgáltatások is – mutatott rá Kovács Tamás Iván. Mint emlékezetes: a 2009-es Malmöi Deklarációban megjelölt prioritásokkal összhangban kiadott bizottsági akciótervről a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács a magyar soros elnökség szakmai programjának részeként 2011. május 27-én fogadott el tanácsi következtetéseket.

Magyarország az ún. szolgáltatási irányelv átültetését már 2009-ben elvégezte, ami jogi szempontból garantálja az egyszerű és modern állam megteremtéséhez szükséges lépések végrehajthatóságát és a közszolgáltatások tagállamok közötti informatikai átjárhatóságának lehetőségét is – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Magyarország jó úton halad a közigazgatási folyamatok egyszerűsítésében és az állampolgárok, a kis- és közepes vállalkozások életét megnehezítő adminisztrációs terhek csökkentésében – közölte Kovács Tamás Iván. A magyar kormány több átfogó stratégiában is megjelölte azokat a területeket, amelyeken új és ésszerű, a párhuzamosságokat megszüntető megoldások bevezetését támogatni kell. Ezek közül ki kell emelni az egészségügyi ágazati központi informatikai fejlesztéseket és az elektronikus ügyintézés kialakítását célzó további fejlesztési feladatokat – fejtette ki.”

Forrás:
A rugalmasabb és egyszerűbb e-kormányzatért, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

SMS-ben is lehetne mentőt, rendőrt hívni

„A 112-es egységes nemzetközi segélyhívószám használatának kiterjesztésére vonatkozóan fogadott el írásbeli nyilatkozatot csütörtökön az Európai Parlament – jelentette be strasbourgi közleményében Kósa Ádám fideszes EP-képviselő.

Az egységes segélyhívó lényege, hogy azon keresztül igazítják el a segítségért folyamodókat olyan helyzetekben, amelyekben nem egyértelmű, hogy melyik sürgősségi szervet (rendőrség, mentők, tűzoltók) kell keresni, és a segítséget kérőt szükség esetén át is kapcsolják oda. Nagy előnye, hogy egyetlen számot könnyebb fejben tartani, mint az országok különböző sürgősségi szerveinek különböző hívószámait.

A most javasolt kiterjesztés – amelynek a magyar képviselő volt az egyik kezdeményezője – a siket, nagyothalló és beszédsérült felhasználók számára alakítana ki hozzáférhető segélyhívó-szolgáltatást, emellett pedig javaslatot tesz a segélyhívó SMS-ben történő igénybevételére.

„A 112-es segélyhívószám új generációját minden, így a fogyatékkal élő európai polgárok számára is elérhetővé kell tennünk! A legmodernebb videotechnikát kell alkalmazzuk, hogy ezáltal a 112-es számot jelnyelven és valós idejű feliratozással is használni lehessen” – emelte ki közleményében Kósa Ádám, aki szerint a most elfogadott dokumentum ebben a törvényhozási periódusban rekordszámú támogató aláírást kapott.”

Forrás:
SMS-ben is lehetne mentőt, rendőrt hívni, HVG.hu/MTI, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Adatözön

A kutatók szerint 2015-ig négyszeresére fog növekedni az előállított és másolt adatmennyiség. A 2011-es 1,8 zettabájtról 7,9 zettabájtra (egy zettabájt az hozzávetőlegesen egy milliárd terabájt). Ez a jelenleg a Kongresszusi Könyvtárban tárolt digitális adatmennyiség 18 milliószorosa. A videó fog a leginkább hozzájárulni a növekményhez, a várakozások szerint 2012-re a fogyasztói internetes forgalom felét fogja alkotni. Jelenleg a forgalom zöme Észak-Amerikából és Európából származik, de ez változni fog. 2015-re egyébként az előrejelzés szerint a vezeték nélküli eszközök fogják szolgáltatni a forgalom zömét. Az egy gigabájtra eső költségek a 2005-ös állapot hatodára csökkentek, de a szükséges tőkeberuházások ötven százalékkal nőttek.

Forrás:
Infographic: Data Deluge – 8 Zettabytes of Data by 2015, Sean Ammirati, ReadWriteWeb, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

Támad az adatcunami

„A vállalatok adatvagyonát a megszokottnál jobban is fel lehetne használni az ügyfelek pontosabb megértésére, a megjelenő üzleti lehetőségek és fenyegetések azonosítására. De hogyan lehet elérni az összes adatot, és miként lehet értéktermelésre fogni őket? Egy feltörekvő szolgáltatástípus, az adatfelhő (angol elnevezéssel data as a service – DaaS) ígéretes segítség.

Az adatfelhő segítségével a szervezetek elérhetik a szükséges információkat egy igény szerinti (on demand) bázison, nagyon hasonló úton használva őket, mint az alkalmazásokat a SaaS-nál, illetve a tárolókat, a szervereket vagy a hálózati komponenseket a felhőben nyújtott infrastruktúránál (IaaS). Az adatokat a szolgáltató tárolja és teszi elérhetővé a felhasználóknak az interneten keresztül.
Szakértők szerint ugyan a DaaS egyelőre csak egy bimbózó koncepció, ám hamarosan sokkal relevánsabbá válhat a nagy adat kihasználásában. Összegyűjti és elemzi az üzleti folyamatokat támogató nagy mennyiségű információt, segít elosztani a szolgáltatásokat a vásárlók között, trendeket határoz meg és új piaci lehetőségeket nyit.

A McKinsey Global Institute gazdasági és üzleti kutatócég egy idén májusi jelentésében megállapította, hogy a világban megtermelődő adatok mennyisége robbanásszerűen nő, és a nagy adatkészletek elemzése a verseny kulcstényezőjévé válik, alátámasztva a termelékenység növelésének új hullámait, az innovációt és a vásárlókban lévő tartalékot. A szervezetektől, a növekvő multimédiából, a közösségi médiából stb. származó információk mennyiségének és részleteinek bővülése exponenciális növekedést eredményez az adatuniverzumban már a belátható jövőben is – állítja a kutatócég.

„A nagy adathalmazok méretének, mozgási sebességének és kiterjedtségének növekedésével és a versenyképesség véget nem érő hajszája miatt a szervezetek a nagy vállalati és külső adattárakhoz fordulnak, hogy felfedjék a trendeket, statisztikákat állíthassanak elő, és más mozgósítható információkat szerezzenek a következő lépéseik meghatározásához” – fejtette ki Srini Prabhala, az Infosys indiai tanácsadó óriáscég pénzügyi társaságokkal foglalkozó részlegének technológiai vezetője…”

Forrás:
Támad az adatcunami, Meixner Zoltán, Computerworld, 2011. november 16.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kinevezték a nemzeti digitális archívum főigazgatóját

„Lovas Lajost nevezte ki a magyar nemzeti kultúrkincs digitalizálását és digitális közzétételét szolgáló Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatójává kedden Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.

A MaNDÁ-t eddig miniszteri biztosként irányító Lovas Lajos főigazgatói kinevezése 5 évre szól – közölte kedden a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kulturális államtitkársága.

A főigazgatói posztra szóló – a kormányzati portálon korábban közzétett – pályázat kiírása szerint a MaNDA vezetőjének feladata többek között a magyar kulturális értékek digitális rögzítésének irányítása és széleskörű hozzáférhetőségének biztosítása egy központi nyilvános felületen, az országos közgyűjtemény besorolású intézmény gyűjteményezési, tudományos, és közönségkapcsolati munkájának irányítása, ellenőrzése, átfogó szakterületi módszertani és kutatási tevékenység biztosítása, valamint a kialakult szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése és bővítése bel- és külföldön egyaránt.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet júniusban alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse, és egy központi felületen elérhetővé tegye.

Lovas Lajos korábban elmondta, a MaNDA-projekt első lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-kereső kifejlesztése, amely képes lesz a különböző adatbázisokban keresni, és a találatokat egy központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövőben módszertani központként is működik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei. További fontos feladata lesz a digitális archívumnak, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel.”

Forrás:
Kinevezték a nemzeti digitális archívum főigazgatóját, HVG.hu/MTI, 2011 november 15.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Önkormányzati teljesítménymérés 2011

„A Magyar Progresszív Intézet 2010-ben első ízben végezte el 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város átfogó elemzését. Akkor ennek apropóját az önkormányzati választások adták, idén pedig elsősorban azt vizsgáltuk, hogy tavaly óta hogyan változott a helyzetük, illetve hogy a kormányváltásnak van-e valami nyoma az önkormányzatok működésében. Mivel az önkormányzatok finanszírozása, adósságállománya az ország eladósodottságával párhuzamosan továbbra is forró téma, ezért kutatásunk fókuszában is e téma áll. Mindezek mellett azonban felmértük a kutatásba bevont települések „élhetőségét” is, ezért megvizsgáltuk azok infrastrukturális állapotát és beruházásait is. E körben megnéztük, hogy mekkora a felújított, illetve épített utak hossza, mennyi új lakás épült, ezer főre mennyi bérlakás jut és hogy lakosságarányosan mennyit költ egy önkormányzat intézményei fejlesztésére. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az üzleti környezet hogyan alakult, ezért a vállalkozások számán át a vendéglátóhelyek és a kereskedelmi szálláshelyek számát is kérdeztük. A jóléti rendszert vizsgálva kiderült, hogy mely önkormányzatoknak kell több hátrányos helyzetű állampolgárról gondoskodni, hol van több munkanélküli, hol folyósít az önkormányzat a kötelezőkön felül további plusz jóléti juttatást. Végül pedig az oktatási helyzet bemutatására is tettünk egy rövid kitérőt a továbbtanulási arányok vizsgálatával.

Az adósságállomány tekintetében összességében növekedést tapasztaltunk. Míg tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek mintegy 386 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkeztek, addig 2011-re ez a szám 16,6 százalékkal, azaz 450 milliárd forintra növekedett. Ennek kapcsán érdekes jelenségre figyeltünk fel: a leginkább eladósodott önkormányzatok nem növelték akkora ütemben tartozásukat, mint azok, akik korábban csak kisebb adósságállománnyal rendelkeztek. Ennek nyomán arra következtethetünk, hogy a jövő évtől esedékes szigorúbb hitelfelvételi szabályok miatt sok önkormányzat még idén igyekszik felduzzasztani magát. Ezt az is alátámasztja, hogy ezeket a kölcsönöket jellemzően nem működésre, hanem beruházásra, fejlesztésre, vagy éppen felhalmozásra költik. A „bevásárláson” kívül azonban adódik egy másik magyarázat is, miszerint a még jelenleg is tartó gazdasági válságra a települések gazdaságélénkítéssel reagáltak, így teremtve munkahelyeket. Mindezek mellett azt is megállapítottuk, hogy a tartozásukat csökkentő önkormányzatok eleve nem voltak annyira eladósodva, mint társaik, ami már eleve feszesebb költségvetési politikát feltételez.”

Forrás:
Önkormányzati teljesítménymérés 2011, Magyar Progresszív Intézet, 2011. november 17. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A magyar háztartások fizetési szokásai

„A tanulmányban bemutatjuk, hogy a magyarországi háztartások a különböző fizetési helyzetekben milyen arányban használják az egyes készpénzes és készpénzmentes fizetési módokat. A háztartásokra leginkább jellemző két fizetési helyzetet (eseti, közellévők közötti és rendszeres, távollévők közötti), és az ezekben leggyakrabban használt öt fizetési mód (bankkártyás és a készpénzes fizetés, banki átutalás, csoportos beszedés, készpénz-átutalási megbízás) használati szokásait vizsgáljuk meg részletesen. Összességében elmondható, hogy a háztartások nagymértékben készpénzorientáltak. A készpénzmentes fizetési módok alacsony elterjedtségének okát azonban elsősorban nem a háztartások és a pénzforgalmi szolgáltatók kapcsolatában kell keresni, a bankkapcsolati mutatók alapján ugyanis a többség már most is képes lenne a jelenleginél gyakrabban használni ezeket. Így az elektronikus fizetési módok használatának alacsony aránya valószínűleg inkább a megszokásokkal, az információ, a motiváció és gyakran a bizalom hiányával magyarázható. Ezek mellett fontos tényező az is, hogy jelenleg sok esetben még akkor sem lehetne készpénz nélkül lebonyolítani egy fizetési műveletet, ha erre a fizető fél oldalán lenne szándék.”

Szerkesztői megjegyzés:
A tanulmány szerzője által adott összefoglalásból kimaradt az az információ, amely egyébként benne van a jelentésben, hogy nem éri meg az embereknek a sárga csekk helyett mást használni.

Forrás:
A magyar háztartások fizetési szokásai, Takács Kristóf, Magyar Nemzeti Bank, MNB-tanulmányok 98., ISSN 1787-5293 (on-line), 2011. november 10. (pdf)
Mellékletek:
Fizetési formák napló (pdf)
Háztartási interjú kérdőíve (xls)

Vissza az oldal tetejére

E-kormányzati megatrendek

A szerencsétlenül bombasztikus cím az uniós European Journal of ePractice című folyóirat legújabb, tematikus számát takarja. A következőkben a kiadvány bevezetőjéből adunk részleteket.

„Az e-kormányzattal kapcsolatos kezdeti vélekedések a vállalkozás műszaki dimenzióit hangsúlyozták és az eredmények és nyereségek elérését meglehetősen automatikusnak gondolták. Egyetlen fejlődési utat feltételeztek, ezt próbálták a jól ismert szakaszolással (érettségi szintek) leírni. A tapasztalat, valamint néhány látványos bukás megmutatta, hogy az e-kormányzat fejlődése nem egyetlen utat követ, az előnyei pedig nem fognak automatikusan elérhetővé válni. Az e-kormányzati projektumok megvalósítása a vélelmezettnél sokkal nehezebb. A problémák és akadályok elsősorban nem műszaki természetűek, hanem szervezetiek, politikaiak, jogiak vagy éppen kulturálisak.

Sőt a sikeres megoldások és gyakorlatok rendszerint nagyon is a helyi feltételek függvényei.

Ha ezeket a komplex összefüggéseket tudatosítjuk, akkor a jelenlegi és jövőbeli e-kormányzati kezdeményezéseket valószínűleg eltérő alapvető irányultságok és célok fogják alakítani. Kérdés, hogy valóban így áll-e a helyzet most, vagy az elkövetkező években? Ennek a számnak az a célja, hogy azonosítson és megvitasson az e-kormányzati fejlesztéseket ma jellemző átfogó irányzatok és paradigmák közül néhányat – abban a reményben, hogy fontosak lehetnek a kormányzatok jövője számára.

José Luis Blasco és Modesto Fabra a spanyol e-kormányzati kezdeményezéseket vizsgálja meg. Különösen a szabályozásnak és a jogi kereteknek szentelnek figyelmet, azt kutatva, hogy milyen szerepet játszottak az állampolgárok és a közigazgatás közötti elektronikus kapcsolat ösztönzésében és biztosításában. Az elmúlt évtized minden eredménye ellenére a jelen és jövendő fejlesztéseket továbbra is az egyszerűsítés, az átláthatóság és a közigazgatási intézmények közötti együttműködés megteremtése kell, hogy vezérelje.

Az egyszerűsítés Mirlinda Batalli cikkének is a témája. Hangsúlyozza ennek fontosságát az e-kormányzati közigazgatási eljárások számára. A tanulmány az egyszerűsítés pozitív következményeit elemzi. Ezek messze túlmennek a nagyobb hatékonyságon, mert a politika területén nagyobb számonkérhetőséget, átláthatóságot és állampolgári bizalmat jelenthetnek. A szerző áttekinti a régebbi és mostani e-kormányzati stratégiákat az egyszerűsítés problémái szemszögéből.

Mayo Fuster egy olyan, az Interneten kibontakozó társadalmi jelenséggel foglakozik, amelyet az utóbbi időben nagy tudományos figyelem kísér, de az e-kormányzati szakirodalom alig foglakozott vele. Az Onlájn Alkotói Közösségek – Egyenrangú Közösségi Alkotói Rendszerek (Peer-Production Systems) – több, mint két évtizeddel ezelőtt keletkeztek, a nyílt forráskódú szoftverekkel összefüggésben, de egyre növekvő mértékben jelennek meg más területeken is. A tanulmány középpontjában az az új irányítási stílus áll, amely ezeknek a közösségeknek az életét jellemzi, és amely sohasem látott mértékben segíti elő a digitális környezetben megvalósuló részvételt és demokratikus döntéshozatalt. A szerző megvizsgálja, hogy a mély politikai legitimációs krízis időszakában lehet-e ezt az új szerveződési formát a kormányzati teljesítmény javítására használni.

Marijn Plomp és Robbin te Velde a jelenkori internetes kultúra másik népszerű témájával, a Web 2.0-val foglalkozik, amelyről nem lehet azt mondani, hogy az e-kormányzati szakirodalomban nem tárgyalták volna bőségesen. Kritikus hozzáállással megpróbálják a témát kísérő túlzásokat elkerülni. A fogalom kiterjedt és részletes leírásával kezdik. Elemzik a közigazgatási alkalmazás során kritikusan fontos előfeltételeket és fontosabb eredményeket. Néhány nemzetközi esettanulmány után egy sokkal objektívabb értékelés szükségessé mellett teszik le a voksot…”

Tartalom:

  • Current trends in the evolution of electronic relations between the administration and citizens in Spain
    Author: José Luis Blasco | Modesto Fabra Valls
  • Simplification of public administration through use of ICT and other tools
    Author: Mirlinda Batalli
  • Trends in practices: eGovernment solutions from the EPSA 2009 experience
    Author: Alexander Heichlinger | Cristina Borrell
  • Opportunities and Forthcoming Challenges of Smartphone-based mGovernment Services
    Author: Thomas Zefferer | Peter Teufl
  • Mobile Governance: The Kerala Experience and Insights for a Comprehensive Strategy
    Author: Sabarish Karunakaran
  • Rethinking government in the light of the emerging organisational principles of online collective action
    Author: Mayo Fuster Morell
  • Web 2.0 as a Megatrend in eGovernment: An Empirical Analysis of its Preconditions and Outcomes
    Author: Marijn G.A. Plomp | Robbin te Velde

Forrás:
European Journal of ePractice n° 13 October 2011, Epractice.eu, 2011. november 8. (pdf, 4 mega!)

Vissza az oldal tetejére