Skip to main content

3. szám, 2012. január 16.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Társadalmi egyeztetésen a járási rendszer kialakításáról szóló elképzelések

„A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével.

A tervekről a kormany.hu honlapon lehet olvasni és január 20-ig lehet azokat véleményezni. Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó Kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a Kormány.

A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.

A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg. A kutatási tapasztalatok, valamint az előzetes egyeztetések alapján alakította ki a KIM a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal.

A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése.

A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A települések véleményére is számítanak a most indított társadalmi egyeztetés során.

A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.

Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.”

„ A nyilvánosságra hozott anyagok véleményezési határideje: 2012. január 20. Abban az esetben,amennyiben egy település a javaslatban meghatározott járástól eltérő járáshoz kíván tartozni, kérjük, hogy a javaslatot a település polgármestere küldje meg részünkre. A véleményeket az Államtitkárság a teruletikozig@kim.gov.hu e-mail címen várja. A beérkezett véleményeket az Államtitkárság 2012. január 31-ig dolgozza fel.”

„…A mellékelt lista alapján országszerte 176 járást alakítanak ki, Budapest a jövőben hét járásra tagozódna. Az észak-budai az I., II., III. kerületeket fogná össze, a dél-budai a XI., XII., XXII. kerületeket. Pesten öt járás lenne, a nyugat-pesti (V., XIII., IV. kerületek), a belső pesti (VI., VII., VIII., IX. kerületek), az észak-pesti (XIV., XV., XVI. kerületek), a kelet-pesti (X., XVII., XVIII. kerületek) és a dél-pesti (XIX., XX., XXI., XXIII. kerületek) járások.

Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben lenne a legtöbb, 15-15 járás, a legkevesebb Nógrád és Vas megyékben, 6-6 járás…”

Szerkesztői megjegyzés:
A Magyar Közlöny 2011. december 23-án megjelent 159. számában kihirdetett A Kormány 1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozata az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról című határozat szerint: „1. A Kormány a) elrendeli, hogy – a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével – a Kormány irányítása alatt álló szervek (a továbbiakban: a Kormány irányítása alatt álló szervek) az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra (a továbbiakban: Szabványok) épül.
b) elrendeli, hogy a Kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a Szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik Szabványok szerinti elérhetővé tételéről is.” A most konzultációra bocsátott dokumentumok doc és xls formátumúak. Egyik sem szabványos.

Forrás:
Megkezdődött a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. január 10.
Elkészült a járásrendszer koncepciója, Index.hu, 2012. január 10.
Kapcsolódó anyagok:
Járás nemzetközi kitekintés, Doc – 190,5 KB
Járás történeti áttekintés, Doc – 174 KB
Járások kialakításának koncepciója, Doc – 62 KB
Járások listája, Xls – 105 KB
Az összes fenti dokumentum egyetlen, tömörített fájlban
Járások térképei (tömörített fájl)

Több mint kétszázezren akartak magyarrá válni tavaly

„Több mint kétszázezer állampolgársági kérelem érkezett tavaly és a kérelmet benyújtók közül mintegy 103 ezren immár magyar állampolgárok – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A kereszténydemokrata politikus az előző év adatait összegezve elmondta, hogy az eljárások során 95.322 névmódosítás is történt, ami több mint 1,5 millió iratmellékletet jelent. A legidősebb kérelmező egy 104 éves bácsi volt, aki Munkácson született, és a történelem folyamán kétszer veszítette el korábban állampolgárságát, most New Yorkban él.

Semjén Zsolt példátlanul sikeresnek nevezte a honosítást, amelynek során a magyar közigazgatás „felülmúlta önmagát”. Jelezte, a három hónapos határidőt tartani tudják, ez alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ahol hiánypótlásra van szükség. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a honosítást minden esetben szigorú köz- és nemzetbiztonsági, valamint terror-elhárítási ellenőrzés előzi meg, és akinél komoly kockázat merül fel, az nem kaphatja meg az állampolgárságot.

Wetzel Tamás miniszteri biztos azt mondta, hogy ezres nagyságrendben kellett a tavalyi évben kérelmet elutasítani. Az idén körülbelül 150 ezer kérelmezőre számítanak.

Kérelmeket 77 külképviseleten, Magyarországon 1.325 polgármesteri hivatalban adtak be, de nagyon sok igénylést nyújtottak be a kormányhivataloknál és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál is.”

Forrás:
Több mint kétszázezren akartak magyarrá válni tavaly, [origo]/MTI, 2012. január 12.

Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„…Országunk 21 éve a gyors változások korszakában él, ezért megújulásra van szükség, hiszen enélkül a közszolgálat nem lenne elég erős ahhoz, hogy a változó világ kihívásaira válaszolni tudjon – szögezte le a rektor, hozzátéve: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a kormány is válaszolt a kihívásokra.

Az új egyetem szervezeti felépítéséről szólva Patyi András elmondta: a katonai, rendészeti és civil képzés egyesítése úgy történt meg, hogy a karok belső integritása nem sérült. A jövőben nem csak a tudásbázis egységesítésére van szükség, hanem a tudásanyag radikális bővítésére is azért, hogy az egyetem biztos háttere lehessen az államnak.

A rektor végezetül nyomatékosította: biztos abban, hogy az egyetem segítségével megteremthető a jó közigazgatás, és vele a jó állam.
…
Orbán Viktor úgy vélte: olyan államra van szükség, amely a 21. századi versenyben képes érvényesíteni Magyarország érdekeit a nagyvilágban, képes segítséget nyújtani polgárainak, és szélesre tárja a kaput a nemzet tehetségei előtt. A szemünk előtt egy olyan állam lebeg amely erős, méltányos, és tisztelendő, mert a közérdeket rendeli a magánérdek elé – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ha minőségi államot akarunk, akkor az emberi minőségbe kell befektetnünk. Ezért olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik a személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal, biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Olyan fiatalokat, akik képesek magukat egy fontosabb célnak alárendelni, akik a társadalom előtt hitelesen képviselik a hivatásukat, egyenruhájukat. Akik élethivatásuknak tekintik a haza és a köz szolgálatát, és ezt a hivatást a legmagasabb szinten akarják űzni – sorolta Orbán Viktor.

A kormányfő felhívta a figyelmet: történelmi jelentőségű lépés az, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire mostantól egységes egyetemi rendszerben képeznek embereket. Az, hogy új egyetemet alapítunk mutatja, hogy van jövőnk, végre újra bízunk magunkban, és lesz erőnk kilábalni a nehézségekből.”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. január 11.

Az új járásokról – térképekkel

„Kedden tette közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járások határát megvonó tervezetét. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik. A hvg.hu utánanézett, mindez mennyiben hasonlít a szocializmus időszakának járási beosztására.

Néhány általános tendenciára előzetesen fel kell hívnunk a figyelmet: a legfontosabb változások Budapesten lesznek, ahol hét – időnként furcsa elnevezésű – körzetet alakítanak ki. Így például Káposztásmegyer északabbra helyezkedik majd el az „Észak-pesti” körzettől (vagy járástól), és a Nyugat-pestihez fog tartozni, méghozzá Újlipótvárossal együtt.

A megyeszékhelyek korábbi járásait szinte mindenütt megcsonkítják, elsősorban Szeged, Pécs, Veszprém és Győr sorolható így a vesztesek közé, ha a hatvanas évekbeli határokhoz hasonlítjuk az új járások alakját. A mostani, a megyeszékhelyeket hátrányba hozó beosztás ugyanis inkább a rendszerváltás utáni kistérségi hálóra hasonlít.
…
Magyarország Nemzeti Atlasza szerint 1966-ban nemcsak járások, hanem úgynevezett járási jogú városok is voltak. Így például Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben számos város „kilógott” az akkori közigazgatásból. Elsősorban a nagy alföldi mezővárosok számítottak „önálló járásnak”, ezek olyan történelmi képződmények voltak, amelyek elsősorban a török hódoltság idejéből maradtak vissza: a könnyebben védhető, biztonságosabb városközpontban volt a „központi lakóhelye” az embereknek. A széles tanyavilág pedig a mezővárosok hatalmas határában, tulajdonképpen „járásnyi” körzetekben húzódott a nagyra nőtt belső településmag körül.

A most elkészült KIM-javaslat már nem tartalmaz járási jogú városokat, ezért eleve nehéz az összehasonlítása a két rendszernek. Ugyanakkor vannak olyan megyék (pl. Vasban és Hevesben), ahol a járáshatárok szinte változatlanok maradnának a hatvanas évekbeli körzetekhez képest.
…
Igazsághoz tartozik, hogy az úgynevezett kistérségek már ma is létező entitások, és némi jelentőségük is van bizonyos közös települési ügyek, beruházások megoldásában, lebonyolításában. Ezeknek a kistérségeknek részben a korábbi járások alapján vonták meg a határait.
…
…Vác járása kisebb lesz, ha lesz, mint a hatvanas években. A felduzzadt Budapest környéki elővárosok jelentősége ugyanis időközben megnőtt – ezt mutatja a rendszerváltás utáni kistérségi beosztás is -, így a Dunakeszi járás létrejöttével nemcsak a hatvanas évekbeli váci, hanem az akkori gödöllői közigazgatási egység területénél is kisebbek lennének az újraalakított váci és gödöllői járások.
…
A Dunántúlon – ellentétben az Alfölddel – a török hódoltság nem okozott akkora pusztulást, itt nem jöttek létre nagy mezővárosok, szétszórtabb a településhálózat, ritkábbak voltak hát a járási jogú városok is. Itt inkább a megyehatárok változása és néhány szocialista iparváros – Ajka, Várpalota, Dunaújváros, Komló – szerepének átalakulása indokolhat bizonyos változásokat.

Győr-Moson-Sopron megyében majdhogynem visszaállna a régi rend a járásokat illetően, ha nem változott volna a rendszerváltás óta a megyehatár. Ám minthogy Veszprémből több település is csatlakozott a gazdagabb határmenti megyéhez a rendszerváltozás óta, talán ez is szerepet játszott a mostani változtatásokban.
…
Somogyban kissé változnak a járások újrakijelölésekor az erőviszonyok: a befolyásosabbnak tűnő Siófok némi területet nyer az egykori tabi járásból, és a csurgóiak is szereznek területet az egykori barcsi járásból. A járásszékhelyek azonban változatlanok maradnak a hatvanas évekhez képest: Kaposvár, Marcali, Siófok, Tab, Csurgó, Nagyatád, Barcs, Fonyód. (A hetvenes évekhez képest ez azonban változást jelentene, hiszen a fonyódi járás 1975-ben megszűnt.)
…
Veszprém megyében is több új járás lesz: a régebbi járási jogú városok – egykori szocialista iparvárosok egyben – kisebb járások székhelyei lesznek (Várpalota vagy Ajka), illetve még Balatonfüred is járást kap, méghozzá a dúsgazdag Balaton-parton, így itt is a korábbi veszprémi járás szűkül majd össze, és gyengül majd a megyeszékhely befolyása a hatvanas évekhez képest.
…
Komárom-Esztergom megyében is több új járás lesz. Az új székhelyek: a kisbéri és az oroszlányi. Tatabánya, a megyeszékhely itt is veszít így jelentőségéből, azzal a különbséggel, hogy a korábbi komáromi járás is megfeleződik. (Ez a járásszerkezet amúgy a kistérségek beosztását követi majd.)

Vasban egy új járás lesz a hatvanas évekhez képest: a kőszegi, amely a szombathelyiről válik le, itt tehát megint a megyeszékhely szerep gyengül majd.

Tolnában szintén a megyeszékhely veszti a legnagyobbat: az egykori szekszárdi járás helyén alakul a tolnai és a szekszárdi. Tamási kisebb területeket nyer a távoli Bonyhád közelében. E változtatás értelmét nehéz lenne kitalálni, hiszen Bonyhád is újra járásközpont lenne.

Baranyában a korábbi hat helyett kilenc járás lenne, a kistérségi beosztást követve. Így a pécsiből a szentlőrinci, a mohácsiból a bólyi, a siklósiból a sellyei járás válna le – a hatvanas évekhez képest.
…
Békésben jelentéktelen változások lesznek, változatlan székhelyekkel: az amúgy is kicsi szarvasi járás veszít valamit Békéscsabával szemben, és a sarkadiak is panaszkodhatnak majd egy kicsit a szeghalmiakra, Okány elvesztése miatt. Az alföldi nagy mezővárosok közül a járási jogú városok itt is megszűnnének viszont, úgy tűnik. Ugyanakkor önálló járások központjaivá alakulnak majd át: Békéscsaba, Békés, Gyula és Orosháza sorolható ide.

Csongrádban komolyabb változást az okoz majd, hogy az egykori szegedi járásról leválasztják a kisteleki és mórahalmi központú közigazgatási egységeket. A járási jogú városok pedig itt is járásszékhelyek lesznek: Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged – az érintettek…”

Forrás:
Magyar transzformer: új járásrendszer több őssel – térképek, Szegő Iván Miklós, HVG.hu, 2012. január 13.
Lásd még:
A tervezett járási felosztás térképei (tömörítve)

A közigazgatási létszámleépítés Baranyában

„A megye egyik legnagyobb foglalkoztatójaként jegyzett kormányhivatalt is érzékenyen érinti a közszférában kezdődő több ezres létszámleépítés.

Több mint 6700 álláshely szűnik meg a közszférában a kabinet döntése értelmében, a legtöbb dolgozót, több mint 2300-at a megyei kormányhivataloktól kell elküldeni. A sokak számára sorsformáló esemény baranyai vonatkozásairól dr. Hargitai János kormánymegbízottat kérdeztük.

– A megyei kormányhivatal egységeiben mintegy 1200 ember dolgozik, ha a tíz százalékot vesszük, hozzávetőleg 120 munkatárs távozásával kell számolnunk. Olyan szempontból nem ért váratlanul bennünket a központi döntés, hogy részesei lehettünk a költségvetés kialakításának, tehát látható volt a létszámcsökkentés szükségszerűsége – mondta a kormánymegbízott.

Hargitai János a Dunántúli Napló érdeklődésére kifejtette, hogy a 120 fős létszám felét a tavaly óta feltöltetlen üres állásokkal tudják kiváltani, további 20 azoknak a száma, akik nyugdíjasok vagy közvetlenül előtte állnak. Mivel néhányan jelezték, hogy van módjuk állást váltani, ezért Baranyában konkrétan negyven embert érint a küszöbön álló elbocsátás. A kormánymegbízott hangsúlyozta, a létszámcsökkenés minden hivatali szervet munkaarányosan érint, a kiválasztás szempontja pedig a mutatott teljesítmény lesz.

Más hivataloktól is sokan kénytelenek távozni
A megyei kormányhivatalon kívül Baranyát a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (országosan 577 fő), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (39), a Központi Statisztikai Hivataltól (70), az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól és szerveitől (162) valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (159) elküldendő létszám érintheti. Ennek részleteiről azonban még nincs információ.

Az biztos viszont, hogy az érintettek a törvény által előírt felmondási juttatásban, végkielégítésben részesülnek majd. Lapunk információja szerint a kormány a létszámleépítéshez kapcsolódóan – az elbocsátottakat támogató rendszer létrehozása érdekében – úgynevezett Karrier Híd Program indítását rendeli el, ami támogatást, járulékkedvezményt nyújt az elküldötteket foglalkoztató munkáltatóknak.”

Forrás:
A teljesítmény dönt az elbocsátásnál is, Kaszás Endre, Dunántúli Napló, 2012. január 14.

Navracsics: óvatosan rajzolja meg a kormány az új járásokat

„…A tárcavezető szerint az idei év „a nagy felkészülés éve lesz”, fel kell készülni a 2013. január 1-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozással kapcsolatban a településen élők érzékenyek, így igyekeznek a járások kialakításánál óvatosan eljárni.

A kormany.hu oldalon már elérhető a járási leosztás, a tervezetet a települések képviselő-testületi tagjai és a polgármesterek január 29-ig véleményezhetik – emlékeztetett Navracsics Tibor. A miniszter hozzátette: ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség van, a döntést a területileg illetékes kormányhivatal és kormánybiztos szakmai véleményére támaszkodva hozzák majd meg.

Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tervek szerint 12 járást alakítanak ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lesz a legtöbb járás. Navracsics Tibor elmondta: a kormányablakrendszer, amely jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működik, a jövőben a járási székhelyeken, illetve a nagyobb településeken is elérhető lesz.

A kormány bízik abban, hogy a polgárok érzékelik majd azt a kulturális váltást, amely ma az államigazgatásban és közigazgatásban végbemegy – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az államigazgatási szervezet egy évvel elkezdődött átalakításával kapcsolatban a miniszter kiemelte: olyan államigazgatást, valamint területi-állami intézményrendszert kíván létrehozni a kormány, amely lehetőség szerint hatékonyabbá teszi a működést, illetve az állampolgároknak egyszerűbbé és barátságosabbá teszi az ügyintézést. A kormányhivatalok és kormányablakok hálózatának létrehozásával a miniszter szerint sikerült ezt a cél elérni.

A tárcavezető a közszférában megkezdődött elbocsátásokról szólva úgy fogalmazott, hogy ez egyszerre jelenti a „pufferként” létező üres, valamint az állami feladatellátás ésszerűsítése következtében fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetését.

A kormányzat nem tartja fölöslegesnek azokat az embereket, akiknek a feladatkörük megszűnésével távozniuk kell a közszférából – hangsúlyozta Navracsics Tibor, hozzátéve, nekik hozta létre a kormány a Karrier Híd Programot, amelynek keretében járulékkedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik a közszférából most elbocsátandó kormány-és köztisztviselők munkaerejére igényt tartanak.

A kettős intézkedéssel, illetve a Karrier Híd bevezetése révén megoldható az állami működés ésszerűsítése, másrészt a felszabaduló munkaerő „átsegíthető” a piaci szférába – vagy legalábbis a piaci szereplők érdekeltté tehetők annak érdekében, hogy itt találjanak munkát – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.”

Forrás:
Navracsics: óvatosan rajzolja meg a kormány az új járásokat, HVG.hu/MTI, 2012. január 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Elérhetőek a második Infotér Konferencia prezentációi

Elérhetőek a második balatonfüredi Infotér Konferencia prezentációi. Közel ezer vendég és több mint 140 előadó vett részt a második Infotér Konferencián, 2011 november 22-23. között.
(Ha külön nem jelezzük, akkor az előadások pdf-formátumban tölthetőek le.)

Forrás:
Elérhetőek a második Infotér Konferencia prezentációi, infoter.eu, 2011. december 2.

Ukrajna eláll a Windowstól

„Ukrajnában lemondanak a Windows alapú operációs rendszerről és nyílt forráskódú informatikai programcsomagok használatára állnak át a kormányzati intézmények – tartalmazza a 2012-2015 évre szóló, hétfőn megerősített célprogram.

Az állami tudományos, fejlesztési és informatikai ügynökség által kidolgozott program célja a fokozatos áttérés a nyílt forráskódú szoftverekre. A lépés költségvetési pénzek megtakarítását teszi lehetővé, a felszabaduló forrásokat az ukrán fejlesztésű számítógépes programok támogatására fordítják – olvasható a kormány internetes honlapján.
Közbeszerzéssel választják ki majd azokat a cégeket, amelyek kidolgozzák a nyílt forráskódú programok alkalmazásával és ingyenes kormányzati elterjesztésével kapcsolatos módszertant.”

Forrás:
Ukrajna eláll a Windowstól, HVG.hu/MTI, 2012. január 10.

Folytatódhat a Tisztaszoftver program

„Elhamarkodottnak bizonyult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) december végi egyoldalú kommunikációja a Tisztaszoftver program megszűnéséről. A tárca a köz- és felsőoktatási intézmények és azok dolgozói számára a Microsoft – illetve a Novell és a Red Hat – egyes termékeinek ingyenes használatát biztosító, tíz évvel ezelőtt indult licencprogram weboldalán jelentette be: a jövő évi költségvetésbe nem tervezték bele ezt a tételt, ezért és a versenysemlegesség szempontjára való tekintettel befejezik a szoftverbérlés állami finanszírozását. Az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket – írták.

A hír hatására kisebb pánik tört ki az iskolákban: a nyílt forráskódú szoftverekre történő, rohamléptekben levezénylendő átállással, illetve az idei informatikaérettségi lebonyolításával kapcsolatban hirtelen számos, a mai napig megválaszolatlan kérdés merült fel. A Computerworld írása felvetette: a tárca döntése káoszhoz és jogszabálysértő helyzethez vezethet az érettségiken, hiszen a diákok Microsoft-platformon készültek, és az utolsó pillanatban kell majd kitanulniuk az esetleges alternatívák kezelését.

Nem biztos semmi sem
Amint azonban az IT café megtudta: korántsem biztos, hogy március elejéig el kell távolítani a Tisztaszoftver program keretében használt Microsoft termékeket a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépeiről. A szoftvercég hazai leányvállalata ugyanis az NFM egyoldalú bejelentését követően tárgyalásokat kezdeményezett az államilag finanszírozott licenckonstrukció folytatásáról a minisztériummal, ezek jelenleg is folynak.

Lapunk értesülését megerősítette Vályi-Nagy Vilmos, a tárca kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára is. Mint a szakpolitikus megkeresésünkre elmondta: a tárgyalások folyamatban vannak, és ha a Microsoft elő tud állni egy, a kormány által elfogadható és finanszírozható konstrukcióval, van esély a licencprogram folytatására. Az egyeztetések várhatóan még hetekig tartanak – tette hozzá…”

Forrás:
Folytatódhat a Tisztaszoftver program, Barna József, IT café, 2012. január 9.

ODFA Magyarország: értékalapú versenyt hoz a szoftvermonopólium megszüntetése

„…A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 végén jelentette be, hogy a versenysemlegességet szem előtt tartva, valamint a nyílt forráskódú szoftverek alternatívaként való felhasználhatóságára hivatkozva megszünteti a Tisztaszoftver programot. Ezt megelőzően a kormány már hozott egy határozatot az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról, ami szintén elősegíti a szabadon hozzáférhető, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását az államigazgatásban – olvasható az MTI tudósításában.

Az ODFA Magyarország értékelése szerint a döntések arra teremtenek lehetőséget, hogy más piaci szereplők is megjelenjenek a szoftverpiacon, elősegítve az innovációt és az egészséges árversenyt.
…
Suhajda Attila, az ODFA Magyarország elnökségi tagja csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, ezután nem kell drága szoftvert beszerezniük az intézményeknek, illetve szélesebb körben is megjelenhetnek a nyílt szoftverek. Úgy vélte, bár nem lesz gyors a váltás, megoldás született az elmúlt hat-nyolc év problémájára.

Szentiványi Gábor, a szervezet másik elnökségi tagja a nyílt szabványok jelentőségről elmondta, ha az internet nem ilyen szabványokon alapulna, nem létezhetne ilyen méretekben, csak korlátozott, kis zárt alakzatai lennének.

Hozzátette, a nyílt forráskódú szoftverek sem ingyenesek, de szabadon hozzáférhetők. Előnyük, hogy a vevő dönti el, milyen alkalmazásokat használ, igaz, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokért többnyire fizetnie kell.

Nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a nyílt forráskódú (Open Document Format – ODF – Nyílt Dokumentum Formátum) szoftverre való átállás egy év alatt megtérül.

Az ODFA Magyarország álláspontja szerint az elmúlt évtizedben a nyílt szabványokra, nyílt forráskódra épülő megoldások nem jelenhettek meg megfelelő mértékben az intézményekben. Az állam hosszú éveken át csupán egyetlen gyártó (Microsoft) zárt kódú szoftvertermékeinek a beszerzését finanszírozta, így például az oktatási intézmények a nyílt forráskódú és gyakran ingyenes megoldások bevezetésére kevés ösztönzést és támogatást kaptak.

Az ODFA Magyarország közleménye szerint az állam korábban az operációs rendszer frissítésekre, valamint az irodai szoftvercsomagra és csoportmunka megoldásokra minden évben milliárdos nagyságrendű adóforintot költött el: 2005-től évi 1,8 milliárd forintot, 2008-tól évi 1,5 milliárd forintot, 2011-ben pedig 1,1 milliárd forintot. Ugyanakkor a Tisztaszoftver School & Campus megállapodása értelmében az intézményeknek minden gépre meg kellett vásárolniuk az operációs rendszer előre telepített (OEM) verzióját, aminek költsége hozzávetőleg 15-20 ezer forint volt egyenként.

Mivel az oktatási intézményekben a statisztikai adatok szerint mintegy 300 ezer gép található, a Microsoft az állami megállapodásnak köszönhetően gépcsere ciklusonként további 4-8 milliárd forint bevételhez jutott, az olcsóbb OEM konstrukcióval számolva. Ebből következően az állam az elmúlt 10 évben csak az alaplicencek biztosítására mintegy 20-25 milliárd forintot költött el az oktatási szektorban. Ez az összeg ráadásul szinte teljes egészében elvándorolt az országból, hiszen a megállapodásokat az állam az Írországi Microsofttal kötötte. A megállapodás az intézményekre is jelentős terhet rótt, mivel szoftverek kapcsán, az államilag támogatott konstrukció ellenére is gépcsere-ciklusonként legalább 2-3 millió forintot költött el egy 100 számítógéppel rendelkező intézmény.

Az ODFA Magyarország szerint a School & Campus megállapodás felmondásával az állam azonnali megtakarításhoz jut, hiszen a nyílt szabványokra épülő szoftverek bevezetésének költsége alacsonyabb, mint a Microsoft megállapodás korábbi éves költsége.

A szervezet álláspontja szerint az állam továbbra is támogatja a jogtisztaságot, hiszen a nyílt szabványokra épülő, akár ingyenes szoftvermegoldások és a legálisan megvásárolt zárt forráskódú megoldások egyaránt jogtiszták. Ráadásul a School & Campus megállapodás felmondása mindössze a Microsoft szoftverek állami támogatással történő beszerzésének a végét jelenti.
…
Az ODF alkalmazás- és platform-független dokumentumformátum-szabvány. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 2006-ban fogadta el az ODF-et ISO szabványként: az ODF szabvány 2009 óta magyar nyelven is rendelkezésre áll – írja az MTI.”

Forrás:
ODFA Magyarország: értékalapú versenyt hoz a szoftvermonopólium megszüntetése, Computerworld/MTI, 2012. január 13.

Innováció az e-részvételért – beszámoló a konferenciáról

Innováció az e-részvételért – beszámoló a konferenciáról
Lukasz Chryniewicz, eGov Kft.

2011 november 17-18. között volt a 6. Európai E-Kormányzati Miniszteri Konferencia és Kiállítás Lengyelországban. Az eseményt megelőző napon tartották meg az Innováció az e-részvételért című előzetes konferenciát Poznanban 200 résztvevővel. Néhány gondolatot szeretnénk ismertetni az ott elhangzottakból.

Julia Glidden: Élő Laboratóriumok – Hogyan alakítsuk át a teknősöket gazellákká
A főelőadás bemutatta az Élő Laboratórium (Living Lab) mozgalmat, amely nagyszerű környezetet biztosít a köz- és magánszektor közötti együttműködéshez. Különösen A Living Lab módszertan alkalmas arra, hogy elősegítse a közigazgatás szereplői és a kis- és középvállalatok együttes cselekvését az e-üzlet területén. A kis-és középvállalatok jelentik az üzleti innováció kulcsfontosságú elemét Európában. Az előadó szerint az Élő Laboratóriumok – a Web 2.0/3.0-ás eszközökkel kombinálva – jelentik az igazán innovatív irányzatot.

Jeremy Millard: Az üzleti szervezetek szerepe és lehetőségei az e-kormányzati értéklánc átalakításában
Az előadó felidézte, hogy a tekintélyes költségvetési korlátok között megvalósuló nyílt kormányzat a közszolgálati értéklánc átalakulásához vezet. Az Egyesült Királyságban gyors ütemben változik a kormányzati fejlődés útja, az üzleti életben meghonosodott digitális eszközök és módszerek használatával. A nyílt adatok megteremtését biztosító szoftverek, támaszkodva a kormányzati szervezetek közötti alkalmazások (melyek maguk is nyílt forráskódúak) megosztására, segítenek versenypiacot teremteni a kis- és középvállalatoknak. A kitűzött cél az volt, hogy az összkormányzati szerződések 25 százalékát ez a szektor kapja. A nyílt adatok mostani elérhetővé tétele már kezdi megnövelni a szektor szerepét a kormányzat és az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások területén. Az Egyesült Államok a vezető erő ezen a területen, különösen a nagyvárosok önkormányzatai, de az Egyesült Királyság és Dánia is jelentős fejlődésen megy keresztül ebben a tekintetben. Jeremy Millard előadásában kritikailag értékelte ezeket a fejleményeket.

Fórum beszélgetés
A vita akörül forgott, hogy a kormányzat hogyan keltheti fel az állampolgárok érdeklődést az e-kormányzat iránt, és az állampolgári igények megfelelő orientálásával és a követelményekre fordított megfelelő figyelemmel hogyan érhető el a nagyobb állampolgári részvétel. Hangsúlyozták, hogy az e-kormányzati szolgáltatások használata során szerzett tapasztalat nagyon fontos tényező.

A konferencia prezentációit itt lehet letölteni: http://www.web.gov.pl/aktualnosci/19_1266_prezentacje-z-innovation-for-e-participation.html
Videó beszámoló a konferenciáról: http://www.youtube.com/user/DITatPUE
Living Lab (Wikipédia)
European Network of Living Labs

Informatika, távközlés, technika

Kezdődik a doménforradalom

„Holnap megnyílik a lehetőség a szabadon választható – ráadásul nem csak latin betűs – felsőszintű domének (gTLD) regisztrálására. Az internetes címeket felügyelő ICANN a végződések tavaly elhatározott felszabadítását az internet történetének egyik legjelentősebb változásának tartja, kritikusai szerint azonban az új rendszer megtöbbszörözi a visszaélésekre kínálkozó lehetőséget.

De miről is van szó? Felsőszintű doménnek azokat a végződéseket nevezzük, amelyet az internetes címekben többnyire az utolsó pont után találhatunk. Ilyen például a .com, .org, .gov vagy .museum (bár ide tartoznak, külön kategóriát alkotnak az országkódok, mint a Magyarországnak járó .hu). Ezeknek a végződéseknek a száma ma korlátozott. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN – többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve – hosszabb-rövidebb procedúrák után időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 22 regisztrálható.

A szervezet által tavaly nyáron elhatározott módosítás felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek – 64 karakter hosszúságig –, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. Holnaptól olyan domének lesznek regisztrálhatók, mint például .budapest, .tablet vagy .dunatv.
…
Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollárra – vállalatok esetében akár 185 ezer dollárra – rúghat, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. Egy, a BBC által megkérdezett regisztrátor szerint a teljes procedúra költsége megközelítheti a félmillió dollárt is, a magasra tett belépési küszöb a végződésekkel üzletelő spekulánsok távol tartására is szolgál. Ugyanakkor több nonprofit szervezet jelezte: emiatt nem fogják tudni a csalók elől megszerezni a neveiket, és decemberben az ENSZ, az IMF és további 26 nemzetközi intézmény kérte a hozzájuk tartozó végződések védelmét az ICANN-tól.
…
A regisztráció a mostani ütemterv szerint az eredeti céldátumhoz képest közel három év késéssel kezdődik meg, az újonnan regisztrált végződések pedig leghamarabb 2012 végén válhatnak elérhetővé az interneten.”

Forrás:
Kezdődik a doménforradalom, Barna József, 2012. január 11.

A Lidl is belép a magyar mobilpiacra

„Az év első hónapjaiban újabb mobilmárkával bővülhet a hazai paletta, saját márkás mobilszolgáltatás értékesítésébe kezd ugyanis a Lidl áruházlánc – tudta meg a HWSW piaci forrásoktól. Az üzlethálózat nem lesz virtuális mobilszolgáltató, az üzleti modell a 2009-ben piacra lépett Postafonhoz hasonlítható, vagyis egyedi, kizárólag a Lidl számára kialakított tarifák lesznek elérhetők a kínálatban, az ügyfél pedig valójában nem az üzlethálózattal szerződik vásárláskor, hanem a mobilszolgáltatóval. A Lidl megkeresésünkre nem erősítette meg hivatalosan az értesüléseinket, és arról sem nyilatkozott, hogy melyik szolgáltatóval egyezett meg.

Önálló SIM és készülékajánlat is
Lapunk információi szerint a várhatóan az első negyedévben megjelenő szolgáltatás valamilyen formában minden Lidl áruházban elérhető lesz, ez jelenleg országszerte csaknem százötven értékesítési pontot jelent. Úgy tudjuk, hogy az új termékek az üzletek mindegyikében saját, jól elkülönített megjelenést kapnak, a személyzet pedig a termékkör bevezetéséig megfelelő felkészítést kap az értékesítés és az ügyintézés gördülékenysége érdekében.

Forrásaink szerint a választékban önálló SIM-csomagok és készülékekkel egybecsomagolt ajánlatok is lesznek, a kezdeti, elsősorban belépőszintű és középkategóriás mobilokból álló kínálat idővel a tervek szerint felső kategóriás mobilokkal is bővül. Az egyelőre nem világos, hogy a mobiltelefonokat a társaság saját csatornáin keresztül szerzi be, vagy a készülékeket is a szerződött operátor szállítja a bolthálózat számára.

A Lidl saját márkás mobilszolgáltatása várhatóan elsősorban hangszolgáltatást tartalmaz, méghozzá kizárólag feltöltőkártyás konstrukcióban. A többféle tarifacsomagban elérhető ajánlatokról nem derült ki egyelőre további részlet, valamint a cég stratégiai tervei sem ismertek. Az alapvetően telített magyar mobilhang-piacon a cégnek kevés mozgástere maradt az új ügyfélkör felépítésére, a Lidl ezért – amennyiben kellően vonzó ajánlatokat kínál ügyfeleinek – csak a már piacon lévő szolgáltatóktól csábíthat el ügyfeleket…”

Forrás:
A Lidl is belép a magyar mobilpiacra, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. január 10.

Sikerrel zárult az „EKG” (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat) megvalósításának első fázisa

„Az MVM Zrt. az „Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) megvalósítás” Projekt tervezési, kivitelezési és beszerzési feladatainak végrehajtásra 2011 augusztusban Társaságunkat kérte fel. Az EKG Projekt része a Kormány által jóváhagyott és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által indított Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektnek (NTTHFP).

Az EKG fő célkitűzése a nagy sávszélességű, üzembiztos, országos elérhetőséget biztosító egységes gerinchálózat kialakítása.

Az EKG-projekt végrehajtása során az MVM Zrt.-nek a projekttagokkal együttműködve több szolgáltató és alvállalkozó közös munkáját kellett összehangolnia. Az egymásra épülő munkafolyamatokat nem volt mindig könnyű a megfelelő sorrendben tartani, és ez néha bosszúságot néha pedig vidámságot hozott a projekt életébe. Például amikor címpontatlanságból adódóan értetlenül telefonált a szolgáltató, azt kérdezve, hogy biztosan egy bontásra ítélt épületbe kell bevezetnie a kábelt az elköltözött rendőrőrs új épülete helyett?

Az időnként felbukkanó akadályok ellenére a kollégák fáradhatatlanul, szó szerint éjjel-nappal azon dolgoztak, hogy az OVIT ZRt. az elvállalt határidőre, november 30-ára átadhassa a gerinchálózatot és a szolgáltatás problémamentesen elindulhasson. Az ütemtervet sikerült tartani, így a projekt decemberben az első fázisának lezárásához érkezett.

Ennek értelmében átadásra került a gerinchálózat, a 4 budapesti 36 megyeszékhelyi és 24 kiemelt városi rendőrkapitányság mint aggregációs pontok kiépítésével. Bekapcsolásra került több mint 500 rendőrségi, tűzoltósági, katasztrófavédelemi végpont, ahol így az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb sávszélesség és magasabb szolgáltatási szint elérése biztosítható számukra.

Az OVIT ZRt. a gerinchálózat kiépítését követően az üzemeltetésben is aktívan részt fog venni. Reményeink szerint az informatikai rendszerek sebességének növelése és az eszközök korszerűsítése a közigazgatási ügyintézés megkönnyítését eredményezi. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat építése 2012-ben tovább folytatódik, melyben az OVIT-nak továbbra is jelentős feladatokat kell elvégeznie.”

Forrás:
Sikerrel zárult az „EKG” (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat) megvalósításának első fázisa, Országos Villamostávvezeték ZRt., 2012. január 10.

Itt az ingyenes mobilszolgáltató

„Precedenst teremthet egy francia szolgáltató húzása, amelynek eredményeként meglévő előfizetőik számára ingyenes szolgáltatást biztosítanak, az újonnan csatlakozók pedig rendkívül alacsony áron vehetik igénybe ugyanazt.

A stílusosan Free névre keresztelt cég 2002-ben indult Franciaországban, szélessávú interneteléréssel csábítva az érdeklődőket. Ingyenességről akkor szó sem volt, hiszen havi 30 euróért kaptak a belépők 512 Kbps-os elérést, az ár azonban azóta sem változott, a cég viszont a sávszélességet egészen 28 Mbps-ig bővítette, kiegészítve azt országos WiFi-lefedettséggel, 104 országba irányuló nemzetközi hívásokkal, valamint 182 tévécsatornával.

2009 óta dolgoztak saját mobilhálózatuk kiépítésén, ez jelenleg is zajlik, viszont a napokban hivatalosan is bejelentették a debütálást, amelynek eredményeként az ország sorrendben negyedik hálózata indult el. A három meglévőn (Orange, SFR, Bouygues Telecom) az eredeti kiépítők, valamint mintegy 30 virtuális szolgáltató dolgozik, ők azonban azt állítják, hogy a nagy hármas mind a kicsikről, mind pedig magukról a vásárlókról lehúzzák a bőrt a jelenlegi árakkal, ezen szeretnének most változtatni. Ennek megfelelően 4,8 millió internetes előfizetőjük teljesen ingyen veheti igénybe az új szolgáltatást, amely 60 percnyi kimenő hívást, valamint 60 elküldött SMS-t biztosít a csomag keretein belül, míg az újonnan csatlakozók havi 2 euróért kapják meg ugyanezt (ezen felül minden egyes perc 5 eurocentbe kerül, míg a további SMS-ek elküldése 1 centet kóstál).
…
Az még nem világos, mennyire lesz életképes a szolgáltató ezen kedvező ajánlatokkal – természetesen a költségekről van itt szó, hiszen az érdeklődés szintjére biztosan nem panaszkodnak majd. A saját hálózat folyamatos bővítésével sikeresek lehetnek (jelenleg az Orange hálózatát veszik igénybe a térképen lévő fehér foltokon belül), és könnyen előfordulhat, hogy más európai országokban is követőkre találnak majd.”

Forrás:
Itt az ingyenes mobilszolgáltató, Gyurkity Péter, SG.hu, 2012. január 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fogyasztói hitelt kínáló honlapokat vizsgált az EU: a piac nem tesz eleget az elvárásoknak

„Egy uniós szintű vizsgálat számos, fogyasztói hitelt hirdető honlapot vett górcső alá, azt ellenőrizve, hogy megkapják-e a fogyasztók a hitelszerződés aláírása előtt azokat az információkat, amelyekre az uniós fogyasztói jog1 értelmében jogosultak. A nemzeti végrehajtó hatóságok több mint 500 honlapot ellenőriztek a 27 tagállamban, Norvégiában és Izlandon. A hatóságok úgy ítélték, hogy az oldalak 70 százaléka további vizsgálatot igényel. A legfőbb problémák közé tartozott, hogy a hirdetés nem tartalmazta az előírt általános információkat, vagy pedig nem szerepeltek benne olyan kulcsfontosságú adatok, amelyek szükségesek lennének a fogyasztói döntés meghozatalához; más esetekben a költségeket megtévesztő módon tüntették fel. E vélt szabálytalanságokat illetően a nemzeti végrehajtó hatóságok fel kívánják venni a kapcsolatot a pénzügyi intézetekkel és a hitelközvetítőkkel, hogy a szabálytalanságok tisztázására, illetve az észlelt problémák megszüntetésére szólítsák fel őket. Az ellenőrzések során a hatóságok különös figyelmet fordítottak arra, hogy miként alkalmazzák a vállalkozások a fogyasztói hitelről szóló irányelv előírásait, amelyeket a tagállamok a közelmúltban ültettek át jogrendszerükbe, és amelyeknek célja, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára a különféle hitellehetőségek megértését és összehasonlítását.
…
A vizsgált piacot a fogyasztók napi szinten igénybe veszik. Az euróövezetben működő pénzintézetek fogyasztói hitelkövetelése 2010-ben meghaladta a 600 milliárd eurót.

Eredmények
Az 562 megvizsgált honlap közül mindössze 30 százalék tett eleget az ellenőrzés feltételeinek, és felelt meg a vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak; a fennmaradó 70 százalékot (393 honlap) további vizsgálatnak vetik majd alá. A leggyakrabban tapasztalt problémák a következők voltak:

  • A fogyasztói hitelt népszerűsítő hirdetés nem tartalmazott minden információt: 258 honlap (az ellenőrzött oldalak 46 százaléka) nem tartalmazta a fogyasztói hitelről szóló irányelvben előírt valamennyi általános információt, úgymint: i. teljeshiteldíj-mutató, amely az ajánlatok összehasonlítását teszi lehetővé, ii. arra vonatkozó információ, hogy a teljes költség tartalmazza-e a kötelező járulékos szolgáltatás (pl. biztosítás) költségeit, iii. a hitelmegállapodás időtartama;
  • Az ajánlatból kulcsfontosságú információk hiányoztak: 244 honlap (43 százalék) nem tartalmazott egyértelmű információt a teljes költség egyes elemeiről, mint például: i. a hitelkamatláb típusa (rögzített vagy változó vagy mindkettő), ii. adott esetben a hitelmegállapodás időtartama, valamint iii. bizonyos, a hitelhez kapcsolódó költségek (pl. kezelési díj);
  • A költségekről szóló tájékoztatás megtévesztő volt: ezekben az esetekben a hitelköltséget hamis vagy megtévesztő módon mutatták be a fogyasztónak például i. az árkalkuláció módja révén, vagy pedig azáltal, hogy ii. az ügyfelet nem tájékoztatták arról, hogy a fogyasztói hitel ára egy kötelező jellegű biztosítás költségével is kiegészül. 116 honlap (20 százalék) nem felelt meg ennek a követelménynek.

…
A következő lépések
Az ellenőrzést intézkedések követik: a következő hetekben és hónapokban a nemzeti hatóságok kapcsolatba lépnek a weboldalak üzemeltetőivel, és az adatok pontosítására, illetve a honlapok helyesbítésére szólítják fel őket. Ennek elmulasztása jogi következményekkel járhat (a hatályos nemzeti jogszabályok függvényében), és pénzbírság kiszabását, illetve akár az oldal letiltását is maga után vonhatja. A nemzeti végrehajtó hatóságoknak 2012 őszéig jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Az eredményeket a Bizottság jelentésben ismerteti majd…”

Forrás:
Fogyasztói hitelt kínáló honlapokat vizsgált az EU: a piac nem tesz eleget az elvárásoknak, Európai Bizottság, 2012. január 10.
Lásd még:
Az Európai Unió a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos weboldalakat vizsgálja – pénzpiaci vizsgálat a fogyasztók érdekében (részletes ismertetés), Gazdasági Versenyhivatal, 2012. január 10. (pdf)

Budapestre költözteti beszerzései irányítását az IBM

„Budapestre költözteti globális beszerzési tevékenységének irányítását az IBM, a vállalat beszerzésekért felelős vezetője, John Paterson január végétől már a magyar fővárosban dolgozik majd – írta a Procurement Leaders című szaklap.

Az IBM beszerzésekért felelős vezetője a kínai Sencsenből költözteti tevékenységét a magyar fővárosba, hogy új beszállítói bázist alakítson ki és beszerzési munkatársakat keressen az afrikai, közel-keleti és kelet-európai régiókban – írta a Procurement Leaders című lap.

„Kelet-Európában például nem a nulláról kezdjük majd, mert a cégnek nagyszámú beszállítója van már itt” – mondta a lapnak Paterson, aki szerint a kulcsfeladat e beszállítók további növekedésének előmozdítása lesz.

Az IBM beszerzési területért felelős vezetőjének Budapestre költözése a lap szerint két szempontból is hasznos a cégnek: egyrészt az IBM-nek már van működési tapasztalata Magyarországgal, másrészt pedig a szakterület irányítója így közelebb is kerül az afrikai és közel-keleti beszállítókhoz.

A beszámolóból nem derül ki, hogy a költözéssel újabb munkahelyeket is létrehoz-e az IBM Budapesten, illetve a változás szükségessé tesz-e további befektetést Magyarországon.”

Forrás:
Budapestre költözteti beszerzései irányítását az IBM, HVG.hu/MTI, 2012. január 10.

Új kutatási központot és munkahelyeket hoz létre az IT Services Hungary

„Új kutatás-fejlesztési (k+f) központot és ezzel 70 új munkahelyet hoz létre még az idén Budapesten az IT Services Hungary a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében elnyert 314 millió forintos támogatás segítségével.

A 2500 főt foglalkoztató cég 2012-ben emellett még több száz új munkatárs felvételét tervezi különböző informatikai területekre. Az IT Services Hungary 2010 nyarán uniós forrásból indította el a telekommunikációs eszközök fejlesztését végző k+f tevékenységét Debrecenben, amelyet tovább bővít Budapesten a támogatás segítségével. A fővárosi projekt kiemelt területei közé tartozik a munkaállomások virtualizációja, az üzletmenet folytonosságát lehetővé tevő eszközök fejlesztése, a szervezeten belüli és szervezetek közötti együttműködés, kommunikáció hatékonyabbá tétele, valamint az önkiszolgáló funkciók modernizálása.

Ilosvai Péter, a vállalat ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, hogy a budapesti fejlesztőközpontban alapvetően kétféle tevékenységet folytatnak majd. Az egyik az autóflotta-szolgáltatások számítástechnikai és kommunikációs kiszolgálása. Így például sms-üzenetekkel lehet az autókat igénybe venni, és a fizetést rendezni. A másik tevékenységük az okostelefonok programozása, olyan szoftverek kifejlesztése, amelyek a szokványos eszközöket olyan tulajdonságokkal vértezik fel, amelyek a vállalati kommunikáció biztonsági előírásainak is megfelelnek.

Ilosvai elmondta, hogy a debreceni fejlesztőközpontjuk mellett azért fontos a budapesti centrum, mert a fővárosban ritkább programozási nyelvekhez értő és speciális tudással rendelkező szakembereket könnyebben tudnak toborozni. Az ügyvezető elmondta, hogy Magyarország rendkívül költséghatékony telephely az IT Services globális hálózatában, ezért is fejlesztik a két hazai centrumukat.

Az IT Services Hungary a T-Systems International leányvállalata, Magyarország legnagyobb informatikai szolgáltatója.”

Forrás:
Új kutatási központot és munkahelyeket hoz létre az IT Services Hungary, HVG.hu/MTI, 2012. január 10.

IV. Oktatás-Informatikai Konferencia

„ELTE Pedagogikum Központ – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar 2012. február 3-4.

A konferencia célja, hogy szakmai találkozási lehetőséget biztosítson azoknak, akik az e-Learning területén oktatási, neveléstudományi, pszichológiai, gyógypedagógiai és óvodapedagógiai témakörben kutatnak, fejlesztenek, vagy éppen a hétköznapok gyakorlatában dolgoznak.

A konferencia kiemelt témakörei:

  • online közösségi oldalak: nevelési-oktatási lehetőségek
  • virtuális oktatási környezetek
  • biztonságos internet, cyber-mobbing

A konferenciára a szakmai jelentkezés új kutatási eredménnyel, jó gyakorlat bemutatásával, fejlesztéssel, esettanulmánnyal történhet. A résztvevők között szívesen látjuk a kutatók mellett a közoktatás és a felsőoktatás pedagógusait, fejlesztő szakembereket, gyógypedagógusokat, akik a konferencia szakterületei iránt érdeklődnek, vagy akár ezekben a témákban önálló előadással mutatnák be eredményeiket:

  • digitális szubkultúrák, digitális nemzedék
  • digitális tudásbázisok és multimédiás tananyagok
  • e-Portfolió
  • esélyegyenlőség IKT eszközök támogatásával
  • interaktív táblák és szavazórendszerek, oktatástechnikai megoldások
  • konnektivizmus, hálózatelméletek az oktatásban
  • oktatás és információs társadalom, tanulás- és tudásértelmezések
  • online tanulási környezetek, LCMS rendszerek
  • tanítás és tanulás IKT támogatott osztályteremben
  • tanítást, tanulást segítő fejlesztő programok
  • virtuális tanulási környezetek
  • web 2.0, eLearning 2.0, „social networking”
  • webergonómia, akadálymentes online környezetek
  • webstatisztikák, adatbányászat

”

Forrás:
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia, ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki az európai elektronikus kereskedelem 2015-ig történő megkétszerezésére

„Brüsszel, 2012. január 11. – Az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások fejlődése hatalmas lehetőségeket hordoz magában; jótékony hatásai gazdasági, társadalmi és szociális téren egyaránt megmutatkoznak. Az internetes gazdaság minden megszüntetett nem internetes állás helyett 2,6 új online állást hoz létre, és még a vidéki vagy a világtól elzárt területeken is szélesebb választékot kínál a fogyasztóknak. Az alacsonyabb online árakból és a rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások nagyobb választékából eredő haszon 11,7 milliárd euróra tehető, ami Európa GDP-jének 0,12%-ával egyenlő. Ha az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelem 15%-át tenné ki és a belső piac akadályait felszámolnák, a fogyasztók nyeresége 204 milliárd euróra rúgna, ami már az európai GDP 1,7%-át jelentené. Az Európai Bizottság azonban megállapította, hogy még mindig túl sok probléma akadályozza azt, hogy a fogyasztók és a vállalkozások teljes mértékben kihasználják az internetes szolgáltatásokat: gyakoriak az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos bizonytalanságok, illetve e szabályok figyelmen kívül hagyása, az ajánlatok sok esetben átláthatatlanok és nehezen hasonlíthatók össze, a fizetési és a szállítási módok pedig költségesek és nem megfelelőek.

Ezért – az európai digitális menetrend és az egységes piaci intézkedéscsomag keretében, valamint az Európai Tanács azon kérésére reagálva, hogy terjesszen elő ütemtervet a digitális belső piac 2012-ig történő végleges létrehozására – a Bizottság ma egy tizenhat konkrét fellépést bemutató közleményt fogadott el. E fellépések célja, hogy 2015-ig megkétszereződjék az elektronikus kereskedelem részesedése a kiskereskedelemben (ma annak 3,4%-át teszi ki), csakúgy, mint az internetes gazdaságé az európai GDP-ben (ez jelenleg kevesebb mint 3%). 2015-re az online kereskedelem és szolgáltatások a növekedés és a nettó munkahelyteremtés akár több mint 20%-át is kitehetik majd egyes tagállamokban (például Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Svédországban).
…
A közlemény tartalma
Az egységes piaci intézkedéscsomagnak és a digitális stratégiának megfelelően a közlemény olyan cselekvési tervet mutat be, amely meg fogja könnyíteni az online termékekhez és tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést; orvosolja a fizetéshez és a szállításhoz, valamint a fogyasztóvédelemhez és információhoz kapcsolódó problémákat; segíti a vitás kérdések megoldását és a nem jogszerű tartalmak eltávolítását, s mindezzel hozzájárul ahhoz, hogy az internet biztosabbá váljon és jobban tiszteletben tartsa az alapvető jogokat és szabadságokat. A cél a dinamikusan fejlődő digitális belső piacnak jobban megfelelő környezet megteremtése. Ehhez meg kell oldani az akadályt jelentő problémákat, s ugyanakkor támogatni kell a vezeték nélküli összeköttetésbe és az új generációs rögzített infrastruktúrákba történő befektetéseket, lehetővé téve a felhőalapú számítástechnikai erőforrások (cloud computing) kifejlődését is.

A közlemény szerint az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások a következő öt év során a foglalkoztatás és a növekedés akár 20%-át is kitehetik. Könnyebbé válik majd a földrajzi értelemben elszigetelt, vagy más értelemben sérülékeny személyek hozzáférése is a javakhoz és a szolgáltatásokhoz, ami hozzájárul az európai térség kohéziójához.

A Bizottság emellett felsorolja az internetes gazdaság fejlődése előtt álló akadályokat is: az országhatárokon átnyúló jogszerű online szolgáltatások túlságosan korlátozott voltát, a fogyasztók nem kielégítő védelmét és tájékoztatását, a nem kellően hatékony szállítást és fizetési módokat; a még mindig túl nehezen kezelhető illegális tartalmakat és a számítógépes bűnözés terjedésének veszélyét…”

Forrás:
A növekedés és a foglalkoztatás serkentése érdekében a Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki az európai elektronikus kereskedelem 2015-ig történő megkétszerezésére, sajtóközlemény, Európai Bizottság, 2012. január 11.

Lépések a biztonságos és innovatív kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetési megoldások elterjedését gátló akadályok felszámolása érdekében

„Brüsszel, 2012. január 11. – Az európai polgárok vásárlási és fizetési szokásai napjainkban radikális változásokon mennek keresztül: virtuális vonatjeggyel utazhatunk, mobiltelefonunkon keresztül megadhatjuk tartozásunkat a barátunknak, élelmiszereinket interneten is megvásárolhatjuk, és betéti kártyánkkal külföldön is fizethetünk. A biztonságos és átlátható integrált fizetési környezet Unió-szerte történő megteremtése hatékonyabb, korszerűbb és biztonságosabb fizetési eszközök létrejöttéhez vezethetne, ami a fogyasztók, a kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók javát egyaránt szolgálná. A Bizottság a ma elfogadott zöld könyvvel elindított konzultáció útján szeretné megismerni az érdekeltek véleményét arról, hogy milyen akadályok hátráltatják a piac további integrációját, és hogyan lehetne elhárítani ezeket az akadályokat. A konzultáció keretében a hozzászólások 2012. április 11-ig nyújthatók be a Bizottsághoz.

Az elektronikus fizetések valamennyi fogyasztó számára alapvető fontosságúak, legyen szó akár az értékesítés helyén, akár interneten keresztül történő vásárlásról. Az EU-ban több mint 700 millió fizetési kártya van használatban, az elektronikus kereskedelem óriási lehetőségeket kínál, az okostelefonok száma pedig drámai mértékben növekszik. A zöld könyv elemzi azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják az európai piaci integrációt ezen ígéretes fizetési technológiák vonatkozásában.

Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „Európa előtt nyitva áll a lehetőség, hogy úttörő szerepet töltsön be a fizetésteljesítés jövőjének alakításában. A piac szétaprózottságának jelenlegi szintje mellett azonban nem leszünk képesek elérni ezt a célt. A biztonságos, hatékony, versenyképes és innovatív elektronikus fizetési módok központi szerepet játszanak egyrészt annak biztosításában, hogy a fogyasztók, a kiskereskedők és a vállalkozások maradéktalanul kiaknázhassák az egységes piac előnyeit, másrészt az elektronikus kereskedelem fejlődésének előmozdításában. A mai napon megkezdett konzultáció teljes mértékben összhangban van a Bizottságnak a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosító megbízatásával, egyúttal épít a lakossági fizetések terén már elért eredményekre.”

Joaquín Almunia alelnök hozzátette: „A nem kielégítő hatékonyságú uniós fizetési rendszerek a tranzakciós költségek túlzott mértékű növekedését idézik elő, aláássák az európai gazdaság globális versenyképességét és korlátozzák annak növekedési potenciálját. Az európai fogyasztók, kereskedők és vállalatok olyan pénzforgalmi szolgáltatásokat érdemelnek, amelyek megfelelnek a 21. század követelményeinek, vagyis átláthatóak, valódi hozzáadott értéket képviselnek és a lehető legjobban hasznosítják a rendelkezésünkre álló technológiákat.”

Háttérinformációk
A már említett zöld könyv felméri a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések európai helyzetét, valamint megjelöli a jelenlegi helyzet és a teljesen integrált pénzforgalmi piac jövőképe közötti különbségeket és az e különbségek kialakulásának hátterében álló akadályokat. A zöld könyv célja, hogy az érdekelt felek részvételével olyan, széles körű konzultációs folyamatot indítson, amely megerősíti a Bizottság elemzését, vagy hozzájárul ahhoz, valamint segít meghatározni a piaci integráció fokozásának megfelelő módját.

A zöld könyvben megjelölt főbb kérdéskörök a következők:

  • Piacra jutás és piacra lépés a meglévő és az új szolgáltatók vonatkozásában
  • A fizetés biztonsága és az adatvédelem
  • A pénzforgalmi szolgáltatások átlátható és hatékony árazása
  • Műszaki szabványosítás
  • Kölcsönös átjárhatóság a szolgáltatók között.

A fent említett szempontok mindegyikét átfogja egy további kulcsfontosságú téma: a megfelelő irányítás kérdése, vagyis az, hogy a feltárt akadályok felszámolására meghatározott megoldások hogyan valósíthatók meg a legjobban annak érdekében, hogy a belőlük fakadó előnyök belátható időn belül jelentkezzenek.

Míg a Bizottság a kártyás fizetésekkel már a korábbiakban is foglalkozott, különösen az egységes eurófizetési térség (Single Euro Payments Area, SEPA) keretében és a versenyjog alkalmazása révén (lásd a MasterCardnak és a Visának címzett bizottsági határozatokat)1, az internetes és a mobiltelefonos fizetések uniós szinten viszonylag új szakpolitikai témáknak számítanak. A zöld könyv kidolgozása során ezért a Bizottság az e témák szempontjából potenciálisan fontos szakpolitikai területek széles körét megvizsgálta.

A Bizottság 2012. április 11-ig várja a zöld könyvben felvetett kérdésekre adott válaszokat. A Bizottság a konzultáció keretében kapott visszajelzések alapos elemzésére támaszkodva még 2012 nyara előtt bejelenti a következő lépéseket.”

Forrás:
Lépések a biztonságos és innovatív kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetési megoldások elterjedését gátló akadályok felszámolása érdekében, sajtóközlemény, Európai Bizottság, 2012. január 11.
Green Paper, Towards an integrated European market for card, internet and mobile payments, COM(2011) 941 final, Európai Bizottság, 2012. január 11. (pdf)
Green Paper ‘Towards an integrated European market for card, internet and mobile payments’ — Frequently Asked Questions, Európai Bizottság, 2012. január 11.

Működhet-e másutt is a szlovák modell?

„Szlovákia után Szlovénia is beáll a sorba: a komolyabb lapkiadók megpróbálják fizetős kapu mögé vinni online tartalmaikat.

Szlovéniában is megjelenik a Piano Media elnevezésű fizetős rendszer, amelynek alkalmazásával a lapkiadók fizetőssé tudják tenni tartalmaikat. Nyolc médiavállalat orgánumai kerülnek az elzárt területre, az újságok között van az összes komolyabb napilap, egyes források még egy autós magazint, két regionális kiadványt, egy sportnapilapot és egy eleddig ingyenes városi újságot emlegetnek, míg más hírek szerint nyolc napilap, két magazin és egy hírportál válik fizetőssé.

Emellett előfordulhat, hogy egyes orgánumok bizonyos szolgáltatásokért (archívum elérése, kommentelési lehetőség, reklámmentes böngészés stb.) fognak pénzt kérni az olvasóktól.

Szlovákiában 2011 májusában vezették be a Piano Media fizetős rendszerét, nem kis sikerrel (legalábbis a cég és a kiadók szempontjából nézve): a szolgáltatás az első hónapban 40 ezer eurós bevétellel zárt. Ám hogy pontosan mennyi előfizetőre sikerült szert tenni, arról nem áll rendelkezésre adat.

A rendszer szlovákiai sikerét abban látják, hogy kis piaccal rendelkező egynyelvű országról van szó (a magyar anyanyelvű olvasókat ezek szerint nem vették figyelembe); és hasonló okokból bizakodóak a szlovén próba előtt is – a Piano megjelenését az országban a helyi kiadók élénk érdeklődése váltotta ki. A cég reményei szerint az országban élő 1,3 millió internetező (arányuk egyébként az összlakosság 65 százalékát teszi ki) legalább 1 százaléka előfizet majd.

Nézzük az árakat: Szlovéniában havi 4,90 euróért kínálják majd a hozzáférést a teljes csomaghoz (két euróval drágábban, mint a szlovák verzióban), de az olvasók heti (1,99) vagy éves (48,90) előfizetést is választhatnak. Február 20-tól húzzák el a vasfüggönyt (ők maguk választották ezt a – Kelet-Európában talán nem annyira jól csengő – kifejezést); előtte január 20-tól még ingyen, de már a beléptető rendszeren keresztül lehet látogatni az online felületeket.

A médiavállalatok és a Piano 70-30 arányban osztoznak a bevételen…”

Forrás:
Működhet-e másutt is a szlovák modell?, Borovitz Tamás, IT Business, 2012. január 12.

Szakirodalom

Közigazgatási informatikai rendszerek informatikai biztonsági kérdései

„KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA
Kutatómunkám megkezdésekor az alábbi hipotéziseket állítottam fel:

  1. A közigazgatási szervezetek informatikai rendszereinek informatikai biztonsága mind szabályzói oldalról, mind a működtető humánerőforrás szemléletmódjából adódóan nem kielégítő.
  2. A közigazgatási informatikai rendszerek veszélyforrásai a támadók módszereit, eszközeit és motivációit tekintve nem különböznek a vállalati informatikai rendszerek elleni fenyegetésektől.
  3. A közigazgatási informatikai rendszerek esetében, az azokban alkalmazott operációs rendszereket tekintve nem hátrányosabb a nemzetközi trenddel ellentétben a zárt forráskódú operációs rendszerek további alkalmazása.
  4. A közigazgatási informatikai rendszerek biztonságának megteremtéséhez szükséges védelmi megoldások ugyanazok, mint egy vállalati informatikai rendszer esetében, de azok alkalmazása nem megfelelő mértékű a közigazgatásban.

KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK
A fentebb megfogalmazott kutatási hipotézisek igazolására vagy megcáfolására az alábbi kutatási célokat tűztem ki:

  1. Megvizsgálni a közigazgatási szervek informatikai rendszereit, a rendszer modellezése alapján bemutatni és elemezni azok működési folyamatait, az alkalmazott informatikai biztonsági szabályzókat és a működtető személyzet szemléletmódját; feltárni azok hiányosságait és meghatározni fejlesztésük lehetséges irányait, követelményeit.
  2. Elemezni a közigazgatási informatikai rendszerek elleni lehetséges támadókat, a támadások fajtáit és ez alapján rendszerezni és csoportosítani a veszélyforrásokat.
  3. Az informatikai biztonság szempontjából elemezni, értékelni és összehasonlítani a közigazgatási informatikai rendszerekben leggyakrabban alkalmazott nyílt- és zárt forráskódú operációs rendszereket és javaslatokat tenni további alkalmazhatóságukra vonatkozóan.
  4. Kockázatelemzési modellre alapozva megvizsgálni a közigazgatási informatikai rendszerekben alkalmazható korszerű védelmi megoldásokat, azok működési elveit és javaslatokat tenni alkalmazhatóságukra a közigazgatási informatikai rendszerek informatikai biztonságának növelése érdekében.

”

Forrás:
Közigazgatási informatikai rendszerek informatikai biztonsági kérdései, Póserné Oláh Valéria, Doktori (PhD) Értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Hadmérnöki Kar, Hadmérnöki Doktori Iskola, 2011. november 30.

Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben

„Az elemzés logikai felépítését tekintve az alábbi kauzalitásra épül:

  1. A digitális szakadék létezik, és ez hosszú távon is problémát okoz a gazdaság fejlődése (versenyképesség) és az esélyegyenlőség szempontjából.
  2. A digitális szakadék kialakulásának különböző magyarázó tényezői között szükséges elem az infokommunikációs infrastruktúra, melynek hiányában nem lehet „felszámolni” a digitális írástudatlanságot.
  3. Disszertációmban az intézményi közgazdaságtani szemléletből kiindulva mutatok képet a magyarországi elektronikus hírközlő hálózat fejlődéséről, és a fejlesztéseket állami oldalról ösztönző/felügyelő intézmények tevékenységének hatásairól. Bemutatom, hogy az államigazgatásban a területért felelős aktorok mely fejlesztési koncepciókkal próbálták meg az elektronikus hírközlő hálózati alapinfrastruktúrában meglévő hiátust kezelni, és milyen eredményeket értek el.

…
A kutatás a közösségi forrásokból támogatott magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztési beruházásokat, és az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztése során történő állami beavatkozások hatásait elemzi. Magyarország területileg kiegyensúlyozottabb elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésének biztosítása érdekében fogalmaztam meg hat hipotézist, amelyek a vizsgálatok alapján igaznak bizonyultak, így a tézisek segítséget nyújthatnak a területre vonatkozó kormányzati fejlesztési koncepciók kidolgozásánál.”

Forrás:
Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben, Kis Gergely, Doktori (PhD) Értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, 2011. december 9. (pdf)

Kockázatmegosztás a magán- és közszféra kapcsolatrendszerében

„Ha a személyekre használatos megosztó jelzőt az üzleti megoldások világára ki szabad terjeszteni, a Public-Private-Partnership (PPP) bizonyosan az elsők között nyeri el ezt a kétes címet. Kevés objektivitást tükröző megnyilatkozás hangzik el vele kapcsolatban, sokkal gyakoribb az indulatos elutasítása, vagy egyedüli megoldásként való aposztrofálása. Megesik, hogy ugyanabból a forrásból hangzik el egyik, majd egy-két év elteltével a másik minősítés is. Ez a dolgozat igyekszik elkerülni minden szubjektív véleménynyilvánítást – igaz, kevésbé a legkritikusabb megéri – nem éri meg dilemmát firtatja – inkább széles szakirodalmi bázisra támaszkodva járja körbe a konstrukció néhány lényegi elemét, az üzleti és közszféra szervezetei közötti tartós, szerződéses együttműködés jellemzőit, különös tekintettel a kockázatmegosztásra. Hogy összességében kinek mennyire volt jó üzlet a PPP, még nem lehet egyértelműen megválaszolni. A szerződések teljes körű értékelése megítélésem szerint addig nem lehetséges, míg az első valódi PPP megállapodások ki nem futnak, a szervezetek közötti elszámolások le nem zárulnak, erre pedig még legalább egy évtizedig várni kell. Ráadásul a korrekt véleményalkotást az is nehezíti, hogy a projektek szinte kizárólag olyan területekre terjedtek ki, ahol széles körben keletkezhetnek pozitív externális hatások, így a projektszintű értékelés önmagában nem adhat teljes képet. A PPP együttműködés kereteiről, az elszámolások induló paramétereiről, a kockázatok megosztásáról viszont már az együttműködések elején döntés születik, így ha azok minden jövőbeni következményét nem is lehet még számba venni, előzetes értékelésre alkalmasak.

A dolgozat a következőkben konkrétan megfogalmazott hipotézisekhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseket tárgyalja. Vajon az üzleti és közszféra között történhet-e hatékony kockázatmegosztás? Milyen korlátai vannak az optimális kockázatmegosztásnak, ha a szerződő felek egyike az üzleti szférából érkezik, a másik a közszféra képviselője? Van-e a kockázatértelmezésben és észlelésben eltérés a két szféra intézményei illetve döntéshozó személyei vagy testületei között, mely gátolja vagy ösztönzi az együttműködést? Milyen kockázatokhoz kötődő érdekek és milyen kockázati attitűd húzódhat meg a döntések mögött? Milyen torzulásokat okozhat a megbízó-ügynök probléma a PPP megállapodásokban? Vannak-e, s ha igen melyek a konstrukció által generált többletkockázatok? Sikerül-e bizonyítható hatékonyságbéli előnyt kimutatni az esettanulmányként használt beruházások esetében a vizsgált szerződéses megoldás következményeként? A dolgozat tehát összes hipotézisében mikroszinten marad, a makrogazdasági szempontokat legfeljebb érinti. Mert bár valóban érdekes közgazdasági felvetések, hogy mit jelent rövid- és hosszútávon a magyar gazdaság számára ez a nagy számú PPP beruházás, vagy milyen hasznok és milyen elköteleződések jelentek meg ennek kapcsán, a kérdések aktuálpolitikai vonatkozásai, a még hátralévő futamidő hossza és a terjedelmi korlátok miatt a makrogazdasági kérdéseket nem tárgyaltam.

A dolgozathoz esettanulmányként a Magyar Universitas Program keretében meghirdetett, és többnyire a tervek szerint a 2002-2008-as időszakban fel is épült, üzembe helyezett létesítmények, főként kollégiumok és oktatási épületek adatait használtam fel.”

Forrás:
Kockázatmegosztás a magán- és közszféra kapcsolatrendszerében, Braunné Fülöp Katalin, Doktori (PhD) Értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, 2011. december 16. (pdf)

A politikai informacionalizmus Magyarországon : Információ és állam 2.

„…Az e-book válogatása az IFTI keretei között készült tanulmányok, előadások és demonstrációk, illetve a gondola.hu hírportál számára készített írások (elemzések és hírösszefoglalók) alapján készült.
…
Ez a könyv az információtudatos gondolkodás, illetve az információtudományos rendszerszemlélet könyve. E könyv igényességét tekintve átmenet a tudományosság és a leíró jellegű (szociológiai) ismeretterjesztő munka között.

E könyv szereplői állami és társadalmi aktorok (személyiségek, intézmények), amelyek az élet kereteit biztosítják a jelenben, illetve a lehetséges jövők felvázolásához, kidolgozásához járulnak hozzá. Minden téma és szereplő az információval és a tájékoztatással kapcsolatos kompetenciák, jogi és adminisztratív előírások szempontjából kerül nézőpontunkba.

A könyv műfaját tekintve lehetne az információ regénye is, amennyiben van cselekménye, ami információs és tájékoztatási aktorok (információ-kibocsátó személyek és intézmények), tájékoztatási események bemutatásával áll elő, illetve bonyolódik. Az aktorok gazdasági, politikai, társadalmi személyiségek és (állami, közületi, civil) intézmények, a cselekmény pedig a kormányzati, állami információ- és tájékoztatáspolitikai események által jön létre.

E könyv célja a magyar állam információs modelljének és makrokommunikációs szerkezetének (illetve visszásságaiknak) bemutatása annak igazolásaként, hogy miért mennek úgy a dolgok Magyarországon, ahogy mennek.”

Forrás:
A politikai informacionalizmus Magyarországon : Információ és állam 2., Csorba József, IFTI, 2008 (pdf)

Közigazgatási teljesítmény – A közigazgatás külső hatékonyságának mérése – kutatási vázlat

„…Kutatási főkérdés:
Hogyan mérhető a közigazgatási ún. belső illetve külső teljesítmény?

Kutatási alkérdések:
Alkérdés 1: Hogyan definiálható és modellezhető úgy a közigazgatás, hogy a közgazdaságtan számára kezelhető legyen?
Alkérdés 2. Hogyan definiálható a közigazgatási teljesítmény és milyen szintjei, összetevői vannak?
Alkérdés 3. Milyen eszköztárral mérhető a közigazgatási teljesítmény adott szintje és fajtája?
Alkérdés 4. Milyen specialitásai vannak a külső hatékonyság (társadalmi megítélés) mérésének?
Alkérdés 5. Milyen gyakorlati mérési problémák jelentkeznek a külső hatékonyság mérésekor és hogy lehet ezt kezelni?”…

Forrás:
Közigazgatási teljesítmény – A közigazgatás külső hatékonyságának mérése – kutatási vázlat, Szilágyi Enikő, Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Doktori Iskola, Versenyképesség, Globalizáció és Regionalitás c. Doktori Program, 2012. január 3.

Törvények, rendeletek

A nemzeti fejlesztési miniszter 1/2012. (I. 13.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával, új működési modelljével kapcsolatos feladatok koordinációjának ellátására 2012. január 1. napjától 2012. június 30. napjáig Both Zoltánt – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben viselt elnöki tisztségének egyidejű fenntartása mellett – miniszteri biztossá nevezem ki.
…
3.§ A miniszteri biztos munkájában – feladatai eredményes végrehajtása érdekében – a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár közreműködik.

4.§ A miniszteri biztos feladatai ellátásába a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, a Magyar Államvasutak Zrt., az Állami Autópálya Kezelõ Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetőin keresztül, az intézmények megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársát szakértői közreműködőként – a szükséges mértékben – bevonhatja.
…
6.§ A miniszteri biztos megbízása a következő hálózati elemekre terjed ki a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján:
a) Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és alrendszerei;
b) Zártcélú Rendészeti Hálózat;
c) Informatikai Közháló;
d) K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer;
e) HBONE (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Hungarnet) IP gerinchálózata;
f) Családi anyakönyvi rendszerben a rendszerhez csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózat, az azonos telephelyen belüli (helyi) adatátviteli hálózatok kivételével (a továbbiakban: helyi hálózatok kivételével);
g) Okmányirodák közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével;
h) Bírósági Hálózat és az Ügyészségi Hálózat a helyi hálózatok kivételével;
i) Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat szolgáltató oldali végpontjai közötti adatátviteli hálózat, a helyi hálózatok kivételével.

7.§ A miniszteri biztos feladata
a) a 6. §-ban felsorolt hálózatok működésének áttekintése, a 2011. évben elindított konszolidációs folyamatok kiterjesztése, különös tekintettel a szolgáltatások eredményességére, költségekre, szerződéses konstrukciókra és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a közreműködő piaci szereplők szerződésekben ellátott feladataira;
b) az ellátott végpontokon meglévő szolgáltatások felmérése, elégedettségmérések áttekintése, javaslattétel az egységes szolgáltatás készletre;
c) a szolgáltatások teljesülésének ellenőrzését lehetővé tévő eszközrendszer (SLA, hálózatfelügyelet) működésének fejlesztése a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat állami intézményi felhasználói számának növekedésével összhangban;
d) a 4. §-ban felsorolt társaságok és szervezetek, az önkormányzatok, valamint a felhordó hálózati szegmensben érintett más állami tulajdonú, felügyeletű szervezetek közvetlen, vagy közvetett vagyonkezelésében lévő állami vagyonelemek (tornyok, alépítmények, aktív és passzív eszközök) feltérképezése alapján javaslat kidolgozása a hasznosításra;
e) az átalakuló közigazgatási szervezetrendszer igényeinek megfelelő szolgáltatási és hálózati struktúra kialakítása;
f) a központi közigazgatás intézményrendszer szolgáltatási szerződéseinek felülvizsgálata, vagy újratárgyalása, a lehető legjobb szolgáltatási szintek elérése a költséghatékonyság, takarékosság szem előtt tartásával;
g) a megvalósítás alternatíváinak elemzése, a szolgáltatással összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök áttekintése, javaslattétel az új modell szerinti előterjesztésekre;
h) a gerinchálózati szolgáltatások és egyes végpontok állami tulajdonú hálózatokon történő megvalósításának irányítása.
i) az MVM – Nemzeti Távközlési Szolgáltató Zrt. (MVM–NTSZ Zrt.) létrehozásának támogatása;
j) az Európai Unió által finanszírozott vasúti pálya fejlesztések eredményeképpen elengedhetetlen vasúti biztonsági célú távközlési rendszer korszerűsítés helyzetének áttekintése, a megvalósítás alternatíváinak elemzése, valamint az egyéb állami távközlési fejlesztési programok áttekintése, a megvalósítás elemzése összhangban a Nemzeti Hálózatfejlesztési projekttel;
k) az állam tulajdonában lévő egyes távközlési infrastruktúra rendszerek igénybevételét jelenleg korlátozó, a korábbiakban megkötött szerződések áttekintése, újratárgyalásának támogatása, a szükséges módosításra vonatkozó javaslatok kidolgozása.”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 1/2012. (I. 13.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 2. szám, 2012. január 13., 351-352. oldalak (pdf)

Megjelentek a Megyei Intézményfenntartó Központok alapító okiratai

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai” című rovatban közlik az összes megye intézményfenntartó központjának alapító okiratait.

Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2012. évi 2. szám, 2012. január 13., 388-425. oldalak (pdf)

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal alapító okirata

Forrás:
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal alapító okirata,, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 2. szám, 2012. január 13., 426-429. oldalak (pdf)