Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Számos területen válik egyszerűbbé az ügyintézés 2013-ban

„Családdal kapcsolatos ügyekben, iskolakezdési támogatásokkal kapcsolatban, ingatlan vagy állampolgársági ügyintézésben is egyszerűsödik az állampolgárok élete január 1-jétől, miután több, a Kormány Egyszerűsítési Programjának keretében végrehajtott intézkedés lép hatályba. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként tavaly elindított Egyszerűsítési Program célja, hogy csökkenjen a lakosságot érintő hivatali bürokrácia, kevesebb legyen a papírmunka, a kitöltendő nyomtatvány, a sorban állás, de kiterjedtebb és pontosabb legyen az üggyel kapcsolatos tájékoztatás – azaz minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az embereket. Számos területen januártól bővülnek az ügyintézés csatornái, elérhető lesz az elektronikus ügyintézés, illetve csökkennek az ügyintézési határidők is.

A program végrehajtásában résztvevő tárcák sorra vizsgálják felül a hatáskörükbe tartozó eljárásokat. Ennek köszönhetően az élet számos területén egyre egyszerűbb lesz mindannyiunk dolga. A csaknem 230 eljárásra kiterjedő Egyszerűsítési Program során eddig több mint 100 eljárást egyszerűsítettek, a változások egy része már életbe is lépett, más részük ebben az évben fog.

További részletek az alábbi linken találhatóak. [doc fájl]”

Forrás:
Számos területen válik egyszerűbbé az ügyintézés 2013-ban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 2.

Megalakultak a járási hivatalok

„Harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után január 1-jével – új szervezeti rendben és új célokkal – ismét létrejöttek a járási hivatalok. Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák.

A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten.

A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell mondaniuk. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőn és Arlón, a Csongrád megyei Tiszaszigeten, a Nógrád megyei Egyházasdengelegen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon és Túristvándiban, a Tolna megyei Regölyön, a Vas megyei Ostffyasszonyfán és Szelestén, valamint a Veszprém megyei Bakonynánán kell majd időközi polgármester-választást kiírni – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A járási hivatalvezetővé kinevezett polgármestereknek – január 1-jei – hivatalba lépésüktől számítva 15 napjuk van arra, hogy megszüntessék összeférhetetlenségüket, azaz lemondjanak településvezetői posztjukról. A helyi választási irodák ezután írhatják ki az időközi választásokat.

A hivatalvezetők közül heten országgyűlési képviselők, ők a mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak – Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak – egyelőre csak megbízott vezetője van. A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, csaknem kétharmaduk jogász, és átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlatuk van. Több mint hatvanan eddig jegyzőként dolgoztak.

A járások kialakításáról 2011 szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a „jó állam” kialakításának egyik fontos állomásaként – közölte korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A cél az volt, hogy olyan modern kori járások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez – írták.”

Forrás:
Megalakultak a járási hivatalok; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 2.

Fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki Magyarországon

„Bő fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki Magyarországon a január elsejével újraindult járási rendszer kialakításával – jelentette ki Navracsics Tibor szerdán Zalaegerszegen, a zalaegerszegi járási hivatal megnyitóján.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: az államreformnak nem az állam átalakítása a célja, az csupán az eszköz, a cél egy olyan államigazgatás, egy olyan állam kialakítása, amely azokat a polgárokat szolgálja, akiknek az adóforintjaiból működik.

Az államnak pedig „nem lehet más célja, minthogy segítse Magyarország polgárainak érvényesülését”. A 2010 óta zajló átalakítási folyamat „nemcsak az intézményépítés, az államigazgatás területén, de a jogalkotásban és az állami működés kultúrájában is újabb és újabb eredményeket ért el”.

Navracsics Tibor szerint a minisztériumi rendszer, a területi államigazgatás, a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok létrejötte, a kormányablakok rendszerének kialakítása és hálózatának elterjesztése, továbbá az igazságszolgáltatási reform is olyan folyamat, „amelyek a polgárbarát Magyarországhoz, a polgárbarát államhoz vezetnek el minket”.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: nemcsak a járási hivatalok kezdik meg működésüket a mai nappal, de az igazságszolgáltatáson belül a közigazgatási bíráskodás is az eddigieknél erősebb intézményi keretek között, a korábbi munkaügyi bíróságokkal közös, elkülönült szervezetrendszerben működik majd.

Navracsics Tibor kifejtette: a járási hivatalok indulásával az önkormányzatok működése is új értelmet nyer, jobban koncentrálhatnak a közösségek, polgárok, a helyi közösségi ügyek szolgálatára. Az adósságkonszolidáció révén a felszabaduló anyagi forrásokkal jobban tudják érvényesíteni saját közösségi célkitűzéseiket.

Rigó Csaba, a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője arról beszélt, hogy a megyében hat járás jött létre, 2013 végéig pedig legalább tíz településen működik majd kormányablak. A zalaegerszegi járáshoz 84 település 104 ezer lakója tartozik, kereteiben működik mostantól a zalaegerszegi kormányablak, valamint a zalaegerszegi, a pacsai és a zalalövői okmányiroda.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: „nekünk az volt a feladatunk, hogy segítsük a polgárbarát ügyintézés feltételeinek megteremtését”, amelyet a polgármesteri hivatalból ide átkerült dolgozók a korábbi hivatali rendben is jó színvonalon végeztek.

A megnyitó végén Veres András szombathelyi megyés püspök szentelte fel az épületet.”

Forrás:
Fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki Magyarországon; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 2.

Még meg sem kapták a milliókat, máris elvitte az adósság

„A belügy- és nemzetgazdasági miniszter döntött az önhiki-támogatások második és harmadik üteméről, így országos szinten 1637 települési önkormányzat közel 28 milliárd forintot kapott. Megyénkből negyvenhét helyre jut a támogatásból.

Minden egyes pályázó település, szám szerint 1637 önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat kapott a Belügyminisztérium támogatásából, összesen 27 milliárd 996 millió forint összegben – jelentette be a kormány múlt héten. A röviden csak önhikiként emlegetett támogatásból negyvenhét Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat is részesült. Néhány településen ezek a milliók segíthetnek elkerülni a csődöt, máshol egyelőre még csak számolgatják, mire lehet elég a most kapott pénz.

– Ez a hatmillió forintot lényegében úgy kaptuk, hogy rögtön utaltuk is tovább a Remondis felé – árulta el a Szászberekre utalt összeg sorsát a falu polgármestere. – A céggel szembeni tartozásunk miatt ugyanis már az adósságrendezései eljárás réme fenyegetett. Úgy néz ki, ezt az önhiki-támogatás segítségével sikerül elkerülnünk, ami azt jelenti, hogy viszonylag nyugodtan vághatunk neki a 2013-as évnek – tolmácsolta reményeit Alapi József.

Nagyságrendekkel több pénzt, 227 millió forintnál is többet kapott Alattyán. A jászsági településen a szennyvízberuházás kapcsán a Magyar Államkincstárral szemben 2007 óta fennálló fizetési kötelezettség kiegyenlítését szolgálja az önhiki összege – tudtuk meg Dalmadi Tiborné polgármestertől. Összesen 227 millió 400 ezer forintos kötelezettségről van szó, amelyet a Kúria határozata értelmében mindenképpen ki kellett fizetnie a településnek.

– Az összeg reggel megérkezett az önkormányzat számlájára, és kilenc órakor már tovább is utaltuk az államkincstár felé – mondta a falu választott vezetője a múlt héten. – Óriási teher volt ez az önkormányzat és az egész település vállán, ami miatt nem tudtunk fejlesztéseket sem tervezni, nem tudtunk pályázni, mert esély sem volt az önerő kigazdálkodására. Valóban nagy segítséget jelentett a településnek ez az összeg, mert aligha lett volna forrás másként a kötelezettség kifizetésére az elkövetkező hónapokban, években sem – tette hozzá.

Ezzel szemben Tiszasülyön még nem tudják, mire jut a támogatás 27,5 milliós összegéből, Pollák Tibor polgármester elmondása szerint ugyanis még óriási számolgatásban vannak a jövő évi költségvetés kapcsán.
– Azt azonban el kell mondanom, hogy ez az összeg még így látatlanban is rendkívül nagy segítségnek tűnik – mondta lapunk megkeresésére a Tisza-menti település első embere. – Azt azonban már most el tudom mondani, hogy természetesen könnyen megtaláljuk majd a helyét a pénznek a költségvetési tételek között – tette hozzá a második ciklusát töltő településvezető, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy látatlanban is milyen nagy segítség ez a támogatás Tiszasülynek.

Kengyel polgármestere, Nagy Szilárd szintén örömét fejezte ki a támogatással kapcsolatban.

– Az év végére összegyűlt néhány kifizetetlen számlánk, ezeket például sikerül kiegyenlíteni ebből a 30 millió 500 ezer forintból – mondta a kengyeli vezető. – Ezen felül természetesen minél nagyobb összeget szánunk tartaléknak is, hiszen egyelőre még nem tudjuk, mennyire lesz nehéz pénzügyi szempontból a jövő év. Két nagy beruházásba is belekezdünk jövőre, az óvodára és a szennyvízzel kapcsolatos fejlesztésekre is komoly forrásokat kell elkülönítenünk – tette hozzá Nagy Szilárd.

Megyénkben az ezerkétszáz lelkes Nagyiván kapja a legkevesebb támogatást, 3 millió 700 ezer forintot, országos szinten pedig a harmincöt főnek otthont adó Zala megyei Ramocsa található a lista végén 164 ezer forinttal.”

Forrás:
Még meg sem kapták a milliókat, máris elvitte az adósság; szoljon.hu; 2012. december 30.

Jogszabályváltozások – járásbíróság, az új közigazgatási és munkaügyi bíróság, e-bíróság

„A január 1-jén életbe lépő jogszabályok folytán számos változás lesz a bíróságokon: létrejönnek a járásbíróságok, az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve működésbe lép az e-bíróság.

A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok megőrzik eddigi elnevezésüket.

Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság helyett január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság. (Egy éve, 2012 elején a fővárosi és a 19 megyei bíróság, illetve a mellettük működő cégbíróságok neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria nevet.)

Az új helyi bírósági szint “a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi” – olvasható a törvény indokolásában, amely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer átalakításának a járások működésének tapasztalatai alapján. A fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság és 175 járás működik.

A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a munkaügyi perekhez hasonlóan a közigazgatási perekben is másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Korábban a táblák hatáskörébe tartoztak a másodfokú közigazgatási perek.)

Az új szervezeti-hatásköri rendszertől a jogalkotó az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várja.

Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5.

Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól. Az eddig törvényszékeken folyamatban volt közigazgatási perek átkerülnek az új különbíróságokra, új ügyszámot kapnak, de a régi alapján is beazonosíthatóak maradnak. Jobbára ugyanazok a bírák tárgyalják tovább az ügyeket. A közigazgatási ügyeket eddig másodfokon tárgyaló táblabírák a törvényszékeken folytatják tovább a fellebbezett ügyek elbírálását.

Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten is lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni. Az ügyfél a kapcsolatot a bírósággal kizárólag elektronikus úton tartja, ám a bíróság az ellenérdekű fél részére papír alapú másolatot ad ki, tehát az elektronikus ügyfélkapcsolatot választó ellenfele nem kényszerül elektronikus kapcsolattartásra.

Az elektronikus ügyfélkapcsolattal az ügyfelek hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül juttathatják el beadványaikat a bíróságokhoz.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél utóbb meggondolhatja magát, kérheti a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést, de ehhez igazolnia kell, hogy körülményeiben olyan változás állt be, amely miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelést jelent a számára. Lehetővé válik az elektronikus kapcsolattartás az igazságügyi szakértőkkel is.

Az ügyfelek az internetes felületre feltöltött űrlapok közül választhatnak, azokat kitöltve nyújthatják be kérelmüket a bírósághoz. E nyomtatványok használata segítheti a jogszabályokban előírt formai és tartalmi kellékeknek való jobb megfelelést, így csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma.

Az elektronikus ügyfélkapcsolat év elejétől fokozatosan és választható módon lép működésbe, mellette a hagyományos papír alapú ügyintézés, kapcsolattartás is megmarad.

Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. A kézbesítési rendszer használatához szükséges űrlapok a bírósági portálon lesznek elérhetők. A letöltött űrlapokat az ügyfél saját kormányzati ügyfélkapuján nyújthatja be a bírósághoz. Részletes felvilágosítás a www.birosag.hu internetes oldal “Állampolgároknak/ Nyomtatványok, űrlapok” rovatban.

Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő: a fél a beadványról érkeztetési igazolást és egyúttal az illetékfizetés módjáról tájékoztatást kap, a bírósági irat érkezéséről pedig haladéktalanul, majd három nap elteltével ismét értesítést kap. A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Ekkor elektronikus tértivevény jön létre, amelyet megkap az ügyfél és a küldő bíróság is.

Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át.
Büntetőeljárás során az elektronikus kapcsolattartás a bíróságra, ügyészségre, nyomozó hatóságra és büntetés-végrehajtási intézetre korlátozódik. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.

A civil szervezetek közhiteles országos elektronikus nyilvántartása, valamint a csőd- és felszámolási ügyekben az elektronikus ügyfélkapcsolat az eredetileg tervezett 2013. január 1. helyett várhatóan 2014. július 1. napjától válik lehetővé.”

Forrás:
Jogszabályváltozások – járásbíróság, az új közigazgatási és munkaügyi bíróság, e-bíróság; www.birosag.hu; 2013. január 1.

Az év végére befejeződik az államigazgatás teljes átalakítása

„A járási hivatalok felállítása az utolsó előtti lépés volt, az államigazgatás teljes átalakítása a kormányablakok országos rendszerének létrehozásával az év végéig befejeződik – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára Móron, a járási hivatal felújított épületének szerdai átadásán.

Szabó Erika hangsúlyozta: a járási hivatalok a települési önkormányzatoktól az államigazgatási feladatok 40 százalékát és mintegy tízezer dolgozót vettek át, így összesen 17 ezren dolgoznak majd a járásoknál.

A kormány kiemelt célja az állampolgárokat jól szolgáló államigazgatási rendszer kialakítása, ez a járási hivatalok részeként működő kormányablakok felállításával lesz teljes. Infrastruktúrájukat uniós források felhasználásával biztosítják majd – tette hozzá.

Dorkota Lajos kormánymegbízott elmondta: kilenc járást alakítottak ki Fejér megyében, a hivatalokban 706-an dolgoznak. Közülük 417 főt vettek át a települési önkormányzatoktól, ők új munkahelyükön kezdték meg a munkát.”

Forrás:
Az év végére befejeződik az államigazgatás teljes átalakítása; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 2.

Óbuda polgármestere a közigazgatás átalakításáról

„Bús Balázs óbudai polgármester vállalhatónak tartja a főváros és a kerületek közötti forráselosztás módosított arányait

Mivel a felelősen gazdálkodó önkormányzatokat nem érinti érdemben az adósságrendezés, Bús Balázs óbudai polgármester reméli, az állam őket tervezett beruházásaik esetleges támogatásával „kompenzálja” majd valamilyen módon. Lapunknak elmondta azt is, bízik benne, a III. kerületi lakosok számára is pozitív változásokat hoz a közigazgatás átalakítása.

– Mit éreznek majd a járási rendszer „beindulásából” az idén az óbudai lakosok?
– Bízom benne, tovább javul a közigazgatás. Már idáig is próbáltuk minél inkább ügyfélbaráttá tenni a rendszert, s mivel januártól az ügyek jó részét egy helyen lehet elintézni, az óbudai polgárokat is elégedettséggel töltheti el az egyébként igen jelentős változás.

– Azért az önkormányzat és a most felálló hivatal között lehetnek konfliktusok.
– Nem igazán, mondhatni, eddig jól halad az átszervezés. Tapasztalataim szerint az egész folyamat alaposan elő volt készítve. Mi biztosítottuk a szükséges helyiségeket, s remélem, a további közös munkát is az eddigi együttműködés jellemzi.

– Átalakul a közoktatás rendszere is, mit jelent ez a kerületi intézmények, illetve tanáraik és diákjaik számára?
– Ez már izgalmasabb kérdés, ugyanakkor össze is függ az előzővel. Járási tankerületi igazgatók felügyelik majd az állami fenntartásba kerülő iskoláinkat, így az önkormányzatnak kevesebb beleszólása lesz az intézmények működésébe. Ugyanakkor, mivel a nálunk kinevezett tankerületi vezető korábban a III. kerületi önkormányzatnál látott el hasonló feladatot, ez szerencsére megkönnyítheti a helyzetet. Egy biztos, lényegi változások a diákok és a tanárok számára nem lehetnek, és 2013 nyaráig, vagyis ebben a tanévben még minden változatlanul zajlik majd. Hogy ezt követően milyen mértékben, s miként tudunk majd pluszszolgáltatásokat biztosítani az óbudai diákok és tanáraik számára, azt a költségvetés figyelembevételével tudjuk meghatározni.

– Ez utóbbi lehetőségre vonatkozóan létezik világos szabályozás?
– Még nem, viszont a kerületi intézmények képviselőivel már január–februárban leülünk egyeztetni ebben a témában, hogy nagyjából felmérjük a helyzetet és az igényeket.

– A parlament a közelmúltban módosította a főváros-kerületek forráselosztási arányát. Mennyiben érinti ez és az önkormányzati adósságrendezés Óbudát?
– A forrásmegosztás mindig is húsba vágó kérdés volt, ugyanakkor látni kell, hogy a fővárosi közlekedés anyagi fedezetének biztosítása fontos ügy, ráadásul ez közös felelősségünk is. A parlament által nemrégiben elfogadott, az arányokat némileg a Fővárosi Önkormányzat javára billentő módosítást vállalhatónak tartom. Ami az adósságrendezést illeti, Óbudának csupán mintegy 1,5 milliárd forintos tartozása van jelenleg, s ha a kormány által közölt, ránk is érvényes negyvenszázalékos átvállalást vesszük, ez éves szinten mindössze hatvanmillió forintot jelent. Márpedig ez korántsem jelentős tétel egy ekkora méretű önkormányzat büdzséjében. Viszont bízom benne, hogy a felelősen gazdálkodó helyhatóságok esetében, mivel adósságot nem igazán kell átvállalni tőlük, az állam a tervezett beruházások, fejlesztések tekintetében nyújt majd nagyobb segítséget. Talán nem túlzás azt mondani, ez így lenne tisztességes…”

Forrás:
Kacsoh Dániel cikke; Magyar Hírlap; 2013. január 2.

Navracsics: Ezzel ér le az állam lába helyi szintre

„Finisénél tart az államigazgatási reform, de vigyázni kell, mert hiába közel a cél, ha valaki előtte ront, az egész produkció rossz lehet – mondta Navracsics Tibor miniszter.

Országszerte avatják az új járási hivatalokat. Az új közigazgatási rendszer próbája a következő hetekben jön, egyelőre hallani, olvasni jó és rossz véleményt is. Egyvalami azonban nem vita tárgya: a közigazgatási rendszer reformja a menetrend szerint halad. Navracsics Tibor, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője, kormányfő-helyettes – aki korábban úgy fogalmazott, az elmúlt ötven év legnagyobb államreformja zajlik – a 180 percben azt mondta, a járási hivatalok felállítása a változtatások egyik alapvető pillére. „Hiszen ezzel ér le az állam lába a helyi, illetve kistérségi szintre.”

A járási rendszer, amely 1983-ban szűnt meg, és most új életre kel, az állam végpontjainak a rendszerét jelenti. Az eddig megszokott megoldás az volt, hogy az önkormányzat egyben az állam helyi szerve is. A kormányzat azonban úgy gondolja, az önkormányzatok hatékonyabban tudják ellátnia a feladatukat, ha azzal foglalkoznak, ami eredetileg a hivatásuk lenne: a helyi közösségi célok elérésének segítésével. „Míg az állami feladatellátást, azokban az esetekben, ahol ez a jogalkalmazás egységessége miatt fontos, a járási hivatalokban fogjuk a jövőben elvégezni” – fogalmazott a Kossuth Rádió reggeli műsorában Navracsics Tibor.

A miniszter abban bízik, hogy a járási hivatalokkal kapcsolatban a polgárok hasonló tapasztalatokat szerezhetnek, mint a fővárosban és a megyei jogú városokban már működő kormányablakok esetében. Utóbbiak az okmányirodáknál lényegesen hosszabb nyitva tartási idővel, bizonyos ügycsoportokat tekintve egyablakos, a korábbinál gyorsabb ügyintézéssel várják a polgárokat, akikkel tisztelettudóbban, kedvesebben bánnak. Ez, elmondható, hogy jövőre már országos jelenség lesz – tette hozzá a tárcavezető.

2013 nagy szervezetfejlesztési feladata a kormányablak-rendszer kiépítése országszerte 300 ponton, részben az okmányirodák átalakításával, részben új egységek létrehozásával – például vasúti pályaudvarokon. Egy-két kivételtől eltekintve a polgármesterek mindenhol partnerek voltak, ami a jövő sikerének a kulcsa – mondta a KIM vezetője.

Navracsics Tibor szerint a változtatások könnyítik az önkormányzatok helyzetét, mert olyan „muszájfeladatoktól” szabadulnak meg, amelyek esetében a kötelezettség mellé az állam nem adott elég pénzt. Ez azt is jelenti, hogy a települések olyan feladatoktól is megszabadulnak, amelyek talán terhesek voltak a számukra. Adott esetben ugyanis egy polgármester számára nem mindig volt könnyű képviselni olyan kormányzati politikai lépéseket, amelyekkel nem értett egyet. Most ennek a politikának a végrehajtása döntően az államigazgatás feladata lesz – mondta a miniszter.

A tárcavezető szerint az államigazgatási reform a finisénél tart, de – mint a futóversenynél – hiába közel a cél, ha valaki előtte ront, akkor az egész produkció rossz lehet. Navracsics Tibor – mint a 180 percben fogalmazott – abban bízik, hogy 2014 tavaszán, amikor a választópolgárok elé kell állnia, azt mondhatja, hogy a KIM alapvetően sikeres négy évet tudhat maga mögött. Mint hozzátette, arról szeretne beszámolni, hogy a magyar állam megújult, és a versenyképességet támogató, nem azt akadályozó tényezővé válik.”

Forrás:
Navracsics: Ezzel ér le az állam lába helyi szintre; Híradó.hu; 2013. január 4.

Cél a polgárbarátabb és hozzáférhetőbb ügyintézés

„A járások határainak kijelölésével egy érdemben senki által nem vitatott, közmegegyezésnek örvendő rendszert sikerült kialakítani Magyarországon – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Gyomaendrődön, a járási hivatal pénteki ünnepélyes átadásán.

A politikus hangsúlyozta: a járások hagyományos egységei a magyar közigazgatásnak, mai formájukban pedig ötvözniük kell a korszerűséget a tradíciókkal. Céljuk, hogy az eddiginél polgárbarátabb és mindenki számára hozzáférhetőbb ügyintézés lehetőségét teremtsék meg.

A korábban község-, majd városházaként működő, évszázados gyomaendrődi hivatalépület magában hordozza e kettős szellemiséget – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a Békés megyei város járási székhely rangra emelése történelmi igazságtalanságot is orvosol.

Úgy fogalmazott: „példás, bár nem példátlan az államigazgatás és Gyomaendrőd önkormányzatának együttműködése, ahol mindkét fél felismerte, hogy a részérdekeknél fontosabb a nemzet érdeke.”

Várfi András (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében azt mondta, hogy e partnerség részeként adta át a település helyhatósága az eddig Városházaként használt ingatlant, melyben a járási hivatal mellett a tankerületi igazgatóság és a munkaügyi központ is helyet kapott.

Hozzátette, hogy a járási hivatal kialakításával párhuzamosan a polgármesteri hivatal is új otthonra talált, a helyi könyvtárral együtt egy korábban megürült iskolaépületben folytatja munkáját.”

Forrás:
Cél a polgárbarátabb és hozzáférhetőbb ügyintézés; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 5.

Szabó Erika átadta a járási hivatalt és a felújított okmányirodát Sárváron

„Átadták a sárvári járási hivatalt pénteken. Az önkormányzati forrásból belsőleg felújított épületbe költözött át az okmányiroda is. Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár az átadáson elmondta, a területi közigazgatás átalakításának az a célja, hogy az állampolgárok ügyeit gyorsabban és hatékonyabban intézzék, mint eddig.

Hozzátette, az év végéig mindenütt az úgynevezett egyablakos rendszerre térnek át, és nemcsak a járási központokban, hanem kisebb településeken, de helyenként még vasútállomásokon is nyílnak majd kormányablakok. Közölte: a járási hivatalokban mindenütt dolgoznak majd ügysegédek, akiknek az lesz a feladata, hogy a kistelepüléseken élők ügyeinek intézésében működjenek közre, megkímélve az állampolgárokat attól, hogy egy-egy ügyben a járási hivatalokba kelljen utazniuk.

Harangozó Bertalan, Vas megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy Szombathelyen, Kőszegen, Vasváron, Körmenden, Szentgotthárdon és Celldömölkön is megkezdte már működését a járási hivatal. Szavai szerint az indulásnál eddig csak kisebb problémákat tapasztaltak, amelyeket azonban sikerült megoldani.

Kondora István (Fidesz-KDNP), Sárvár polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, Sárvár presztízse növekedett azzal, hogy a város ismét visszakapta járási székhely szerepét. Éppen ezért támogatták elmondása szerint 21 millió forinttal a városháza közvetlen szomszédságában található okmányiroda belső felújítását, amellyel a járási hivatal dolgozói számára is kulturált munkakörülményeket teremtettek.”

Forrás:
Szabó Erika átadta a járási hivatalt és a felújított okmányirodát Sárváron; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 4.

Jól teljesített az első napokban a járási rendszer

„Jól vette az első napok akadályait a január 1-jén létrejött járási rendszer – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Mint mondta, zökkenőmentes volt a járási hivatali rendszer elindulása, amit önmagában véve is várakozáson felülinek tart, számolt ugyanis azzal, hogy az első munkanapokon komoly funkcionális problémák lehetnek. Kisebb fennakadások voltak ugyan – elsősorban az okmányirodáknál -, de ezek is elenyészőek – jegyezte meg.

A közigazgatás „új kultúrájáról” szólva a tárcavezető azt mondta: „sokan hátrányként szokták megfogalmazni, hogy ha túl kedvesek vagyunk az ügyfelekhez, akkor odaszoknak, és akkor is ott lesznek, ha nincs semmilyen elintéznivalójuk”. Ő azonban – folytatta – ezt nem tartja problémának: igenis, „ha valaki társaságra vágyik, bármilyen abszurdnak tűnik is a feltételezés, hadd menjen” az adófizetők pénzéből fenntartott hivatalba. A cél ugyanis szerinte éppen az, hogy az ügyfél azt szokja meg, hogy az államtól, az állam embereitől kedves, türelmes, tisztelettudó hozzáállásra számíthat. Meg kell változtatni azt a viszonyrendszert, hogy a polgár ellenfelének tekinti az államot – összegezte álláspontját…”

Forrás:
Jól teljesített az első napokban a járási rendszer; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 6.

Közigazgatási, politikai informatika

Lezárult az „Ügyészségi eljárások elektronizálása” (EKOP-1.A.1-08/C-2009-0010) projekt

A Legfőbb Ügyészség 2012. december 11-én az Igazságügyi Palota dísztermében záró rendezvényt tartott az EKOP-1.A.1-08/C-2009-0010 projekt befejezése alkalmából. A projekt célja egy modulszerűen felépülő, jövőben is flexibilisen bővíthető integrált rendszer létrehozása volt az ügyészségek részére. A rendszer képes lesz az ügyészségre érkező e-mailek és más elektronikus adatok fogadására; az érkezett adatok ügyészségen belüli útját, változását rögzíti, és az adatokat tárolja; az ügyészek munkája során létrejövő határozatokat stb., valamint a társszervek nyilvántartásai számára szükséges ügyészségi adatokat hitelt érdemlően azonosítja, és a címzettek számára eljuttatja.

A megítélt összeg 613.800.000.- forint volt.

Az esemény kapcsolódó dokumentumai (pdf-ek):
Program
Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész, projektvezető előadása

Forrás:
A Legfőbb Ügyészség közleménye alapján; MTI; 2012. december 5.

Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban – Pályázatzáró rendezvény az Országos Bírósági Hivatalban

„Az Országos Bírósági Hivatal elnökének egyik kiemelt célkitűzése a hatékonyabb igazságszolgáltatás kialakítása olyan informatikai alkalmazások létrehozásával és bevezetésével, amelyek – az adat-újrafelhasználás elvének megfelelően – csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit, gyorsítják az ítélkezést – közölte az Országos Bírósági Hivatal.

Az EU és a magyar állam társfinanszírozásával, 400 millió Ft összegből megvalósult, „Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban” elnevezésű EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) fejlesztés – összhangban a fenti célkitűzésekkel – megteremtette a bíróságok számára a lehetőséget az elektronikusan érkező dokumentumok fogadására és küldésére.

2013. január 1-jétől – fokozatosan bevezetve, választható módon, elektronikus úton is – az erre a célra kialakított internetes felületen lehet a bírósághoz joghatályos beadványokat intézni. Az ügyfelek az elektronikus rendszereken keresztül polgári perben többek között keresetet, beadványokat, igazolási kérelmeket nyújthatnak be. A büntetőeljárásban is lehetőség nyílik elektronikus kapcsolattartásra a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet között.

Az elektronikus ügyfélkapcsolat – térben és időben – megkönnyíti a bíróságokhoz való hozzáférést, mivel az ügyfelek számára lehetővé teszi, hogy a bíróságok hivatali munkaidejétől függetlenül beadványaikat – a személyes megjelenés, illetve a posta igénybevétele nélkül – eljuttassák a bíróságokhoz.

Az elektronikus kommunikáció az ügyfelek részéről az ügyfélkapu igénybevételével – az OBH által üzemeltetett – hivatali kapun keresztül történik. Az ügyfelek az internetes felületre feltöltött űrlapok közül választhatnak, amelyet kitöltve nyújthatják be a kérelmüket a bírósághoz. A nyomtatványok használata segítheti a – jogszabályok által meghatározott – formai és tartalmi előírásoknak való jobb megfelelést, ezáltal csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma. Az ügyfelek által az eljárást megindító nyomtatványon rögzített adatok a bírósági iratkezelő rendszerben automatikusan megjelennek, amely az ismételt adatfelvitelből adódó adminisztratív terhet csökkenti.

A bírósági eljárás során – az elektronikus kommunikáció – a bíróság részéről is könnyíti az ügyfelekkel való kapcsolattartást, mert a felhívásokat, értesítéseket, idézéseket, határozatokat stb. a bíróság egyszerűbben továbbíthatja az ügyfelek részére. Az ügyfelek számára az elektronikus kézbesítés a bírósághoz való hozzáférést egyszerűsíti.

A fejlesztés eredményeként létrejött az elektronikus dokumentumtár, amely egy olyan központi elektronikus dokumentum menedzsment rendszer, amelyben a bírósági eljárások során keletkező határozatok tárolhatók. A dokumentumtárban kerül tárolásra – törvényben meghatározott esetben – az iratok anonimizált (személyes adatokat nem tartalmazó) változata is. A fejlesztés által az anonimizált határozatok közzététele egyszerűsödik, a bírói gyakorlat és a tudományos vizsgálatok számára a határozatok jobban megismerhetőbbé válnak.

A bírósági ügyintézéshez kifejlesztett új rendszer hatékony működtetése és minél szélesebb körben történő megismertetése érdekében az Országos Bírósági Hivatal november hónapban valamennyi törvényszéken több helyszínen szervezett bemutatót a bírósági munkatársak – bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint a Megyei Ügyvédi Kamarák tagjai, mint ügyfél oldali felhasználók számára. A programsorozat zárásaként – november hónap végén – a Magyar Igazságügyi Akadémián háromnapos bemutatót tartottak.

2013. január 1-jétől a folyamatban lévő jogszabály módosítás eredményeként, a rendszer zökkenőmentes bevezetése érdekében, az elektronikus bírósági kommunikáció (ügyintézés) mellett a hagyományos, papír alapú kapcsolattartás, illetve ügyintézés is megmarad.

Az e-bíróság az európai gyakorlatban sem ismeretlen, több európai országban (pl. Egyesült Királyság, Olaszország, Belgium, Lengyelország)is sikeresen működnek ilyen alkalmazások.”

Forrás:
Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban – Pályázatzáró rendezvény az Országos Bírósági Hivatalban; Jogi Fórum; 2012. december 10.
Elektronikus kommunikáció a polgári perben 2013. január 1-től; Ügyfélkapcsolati portál, www.birosag.hu

Néhol zökkenőkkel működnek az okmányirodák az új járási rendszerben

„…Vidéken 175 járási hivatal, Budapesten 23 kerületi hivatal állt fel. Mostantól ezek keretében működnek a régi okmányirodák, amik eddig a jegyzők alá tartoztak. December közepén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt ígérte, hogy az okmányirodák működését semmilyen módon nem zavarja a járási hivatalok létrejötte, de akkoriban több olvasónknak is gondja akadt a januári időpontkéréssel.

Többnyire sima ügy
Most, hogy az új rendszer már éles, a magyarorszag.hu-n keresztül teszteltük, tudunk-e mindenhol elektronikusan időpontot foglalni ügyintézésre. Elintézendő ügyként egységesen azt állítottuk be: „Nagykorú részére útlevél cseréje az érvényességi idő lejárta vagy adatváltozás miatt”. A tapasztalat az, hogy az okmányirodák túlnyomó többségében szerda délelőtt gond nélkül lehetett időpontot foglalni a jövő, január 7-tel kezdődő hétre, sőt, sok helyen, például Tatán, Jászapátiban, Pásztón, Bonyhádon még eheti, január 4-i szabad időpontot is találtunk. A legjobb Békéscsaba volt, ahol a január 3., csütörtök reggel 10 órát is le tudtuk volna még foglalni szerda reggel.

Pár hetes várakozással ugyan, de még januárban elintézhettük volna az útlevélügyet Pécsen, ahol január 23-ra lett volna időpont, vagy Gödön és a II. kerületben, ahol január 24-re tudtunk volna foglalni.

Az aktuális hét sajnos nem
Tizennégy vidéki okmányirodában és öt budapesti kerületben viszont február közepéig, ameddig az online foglalási rendszer előre lát, egyáltalán nem tudtunk időpontot foglalni. Ezeknél az irodáknál bármelyik hetet is állítottuk be, a kiírt üzenet mindig az volt: „Az aktuális hét sajnos nem tartalmaz lefoglalható időpontot. Kérem válasszon egy másik hetet ügye elintézéséhez!” Utánajártunk, hol mi okozza ezt.

Az V. kerületi okmányiroda munkatársa megkeresésünkre azzal magyarázta a jelenséget, hogy náluk az Ügyfélkapuban eleve mindig kevesebb időpont van meghirdetve, mert a rendszerük képtelen összeszinkronizálni az ott jelentkezők időpontjait a telefonon vagy személyesen, sorszámhúzással érkező ügyfelek időpontjaival. És mivel az utóbbi két módon még mindig sokkal több ügyfél jelentkezik be az okmányirodába, az Ügyfélkapuról érkezőknek csupán heti két órányi sávot tartanak fenn. Erre egyébként az Ügyfélkapun nem figyelmeztetik az embereket, ott csupán annyi látszik, hogy nincs szabad időpont a legtávolabbi, még ellenőrizhető dátumig, február közepéig. Telefonon azonban ide már január 9-ére is kaptunk volna időpontot.

Be is lehet toppanni
Hasonlóan nem kedvez az internetezőknek a helyzet a XI. kerületben sem. Itt ugyan több sávot szabadítottak fel az ügyfélkapus igénylőknek, de ezek is mind beteltek február közepéig. Az okmányiroda munkatársa is inkább azt javasolja, hogy aki új iratokat szeretne igényelni, az ne az interneten kérjen időpontot. Ráadásul a kerület okmányirodájába előzetes időpontfoglalás nélkül is várják az ügyfeleket.

A XII. kerületben heti nyolc óra jut az Ügyfélkapuról érkezőknek, ezek a helyek mind meg is teltek már február 15-ig. Az itteni okmányiroda munkatársa is a telefonálást ajánlja. Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az átállások következményeként hamarosan akár bővülhet is az időpont-kínálat. A maradék két kerület, ahol elfogytak az időpontok, a IV. és a XVI. Ezeket az okmányirodákat telefonon sem sikerült elérnünk szerdán, így csak sejteni tudjuk, hogy hasonló okok állnak itt is a háttérben.

Zökkenő-és problémamentes?
Más jellegű problémákat találtunk a vidéki járási hivataloknál. A rétsági járási hivatal okmányirodájának munkatársa telefonos megkeresésünkre azt mondta: az átállás miatt szinte minden területen tapasztalhatóak fennakadások, a gépjárműves okmányokra vonatkozó igényeket már fel tudják dolgozni, de az egyéb iratokkal kapcsolatban még várniuk kell az ügyfeleknek az időpontokra. Hogy az átállás mennyire nem ment zökkenőmentesen, az abból is látszott, hogy a járási hivatal vezetője még nem kapott hivatali telefonszámot, ezért őt nem tudtuk telefonon elérni…

Kérdéseinket írásban tehettük fel a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak. A fennakadásokra vonatkozó kérdésre szerda délután azt a választ kaptuk tőlük: „2013. január 2-án a rétsági járási hivatal munkavégzése zökkenőmentesen megindult, az okmányiroda folyamatosan kiszolgálja az ügyfeleket. Az ügyfélkapun történő időpontfoglalás működik, az időpontok feltöltése folyamatos. A telefonos időpontfoglalás problémamentes”. Annyit elismertek, hogy „a reggeli órákban a rendszerek átállása miatt lassabb volt az ügyintézés”, de megnyugtatóan hozzátették, hogy „a járási hivatal munkatársai azonban mindent elkövettek azért, hogy ne legyen fennakadás sem az időpontfoglalásban, sem az ügyintézésben, így ez rövid idő alatt megoldódott, azóta fennakadásról nincs tudomásunk”. A kormányhivatal válaszlevele után szerda délután újra megpróbáltunk a magyarorszag.hu-n keresztül útlevélügyben időpontot foglalni Rétságra, de valamilyen okból megint nem sikerült.

A vakszerencsére vannak utalva a bebuszozók
Kaotikusnak tűnt a helyzet a szentlőrinci hivatalban is. Kérdésünkre az okmányiroda munkatársa nem tudta megmondani, mikorra várható, hogy helyreáll az ügyfélkapus időpontigénylés. Irodájukban eddig is főleg érkezési sorrendben szolgálták ki az ügyfeleket, interneten kevesen jelentkeztek. Szerinte azok kerültek most igazán abszurd helyzetbe, akik távolabbi falvakból buszoznak be ügyeiket intézni. Ők most a vakszerencsére kell bízzák magukat, mondta. Szerinte idővel biztos meg fog oldódni minden, de most annak is örülnek, hogy egyáltalán működnek az átállás után.

Jóval prózaibb okok miatt nem lehet időpontot kérni Ügyfélkapun keresztül a bólyi járási hivatalba. Az okmányiroda munkatársa elmondta, hogy nem szeretnének ilyen módon időpontokat meghirdetni. Állítása szerint idáig az volt a gyakorlat, hogy azokon a napokon, amikor működik az ügyfélszolgálat, várták a személyesen megjelenő ügyfeleket, akik hamar sorra is kerültek. Persze, tette hozzá mindehhez, ezt a bevett eljárást még meg kell beszélniük a frissen kinevezett hivatalvezetővel is, ezért nem tartotta kizártnak, hogy hamarosan változni fog a rendszer és lehetőség lesz előzetesen időpont igénylésére.

A mezőcsáti hivatalba sem sikerült az Ügyfélkapun időpontot igényelnünk. Az okmányiroda munkatársa szerint azért nem kezelték eddig ezt a problémát, mert amúgy sem volt jellemző náluk az internetes bejelentkezés. Korábban sem vették komolyan az igénylők az online rendszert és az ott kiadott időpontokat. Ugyanakkor, most hogy év elején kevés az ügyfél, azért lesz idejük rendbe tenni az internetes naptárat is, tette hozzá.

Sorszámhúzó és vizsgaidőszak is bekavart
Kisebb zavarokról meséltek a jászberényi hivatal munkatársai is. Például a sorszámhúzó gépük még a régi nyitvatartási idő szerint adott sorszámokat, ezt még nem sikerült átállítaniuk. Komolyabb fennakadásról számoltak be a jászberényi járás alá tartozó járokszállási kirendeltségből: ide jelenleg valóban nem lehet interneten időpontot kérni, mert az átcsoportosítások még nem értek véget. Ugyanakkor az online időpontkérés itt sem volt jellemző eddig sem.

Kis haladékot kaptak az átállásra a mohácsi járási hivatalnál. A Baranya megyei kormánymegbízott áldását adta arra, hogy ebben a járásban csupán január 4-től induljon el az online jelentkezés. További csúszás alighanem csupán az útleveles ügyintézésekben lesz, mivel az útlevelek kiadását intéző kolléga január közepéig a vizsgaidőszakát tölti a Közszolgálati Egyetemen, ám utána teljes kapacitással fognak készülni az útlevelek is, ígérték.

Szintén nem sikerült online időpontot igényelnünk a derecskei járási hivatal alá tartózó létavértesi kirendeltségen. A hivatal munkatársa elmondta, hogy most szembesültek azzal, hogy nem osztották el világosan az illetékességi területeket olyan járásokban, ahol több okmányiroda is működik. Sok olyan gyakorlati kérdés merült most fel szerinte, melyet előre nem látott senki, ezért nem zökkenőmentes az átállás. A létavértesi okmányirodában megköszönték, hogy a problémára felhívtuk a figyelmüket. Azt mondták: egy technikai malőr volt az ok csupán, melyet már sikerült is elhárítaniuk.

Több olyan hivatalt is találtunk, ahol olyannyira nem jellemző az internetes ügyintézés, hogy tőlünk hallottak először a problémákról. Így jártunk a gyulai és a hatvani hivatalokban. Utóbbiban informatikai hibára gyanakodtak, miután kérdésünk után az okmányiroda munkatársa sem tudta szinkronizálni rendszerüket az Ügyfélkapuval. Az biztos, hogy a telefonálás egy próbát mindenképp megér. A celldömölki járási hivatalban telefonon például már január 7-re tudnak időpontot adni, miközben az Ügyfélkapuban ebből semmi nem látszódik.”

Forrás:
Útlevelet akar? Sok szerencsét!; Index.hu; 2013. január 3.

Bern a nyílt forrásra szavazott

„A svájci Bern város tanácsa egyértelmű többséggel megszavazta a város szabad és nyílt forrású szoftverekre váltását. Utasította a város IT osztályát, hogy a város jövőbeli IT beszerzéseit tegye platform- és gyártófüggetlenné, valamint részesítse előnyben a nyílt forrású megoldásokat. A tanács ezzel a lépéssel kíván megszabadulni a „vendor lock-in”-től.

A szavazást decemberben tartották, amikor is az új IT stratégia mellett 36, ellene 20 szavazat érkezett. Erről Matthias Stürmer, a városi tanács egyik tagja számolt be, aki a tervet úttörőnek nevezte. Egy évvel ezelőtt a tanács már elfogadott egy indítványt attól, hogy a város dolgozzon ki egy nyílt forrás stratégiát. Most egy lépéssel továbbhaladva, alkalmaztatja a kidolgozott stratégiát, annak érdekében, hogy hosszabb távon az költségmegtakarításhoz vezessen.

Részletek az Európai Bizottság Joinup blogján olvashatók (németül itt).”

Forrás:
Bern a nyílt forrásra szavazott; HUP.hu; 2013. január 5.

Nyomoznak az egykori kormányszóvivői honlap ügyében

„Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást az ügyészség a második Gyurcsány-kormány idején 200 millió forintért létrehozott kormányszóvivői honlap ügyében – írja a pénteki Magyar Nemzet.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) decemberi feljelentése alapján indult büntetőeljárást a Budapest V. kerületi rendőrkapitányság folytatja le fokozott ügyészi felügyelet mellett, a nyomozás jelenlegi határideje február 21-e.

A Kehi feljelentése szerint körülbelül negyvenmilliós kárt okozott az államnak, hogy nem a legolcsóbb beszállítótól rendeltek meg számítástechnikai eszközöket 2007-ben a kormányszóvivői honlaphoz.

Bár a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a Synergontól vette meg a hardvereket 134 millióért, ugyanakkor négy másik cég, amelyekkel a KSZF szintén keretmegállapodást kötött, olcsóbban szállított volna, a Flag Számítástechnikai Kft. például 38 millióval kevesebbért – írja a Magyar Nemzet.”

Forrás:
MN: nyomoznak Gyurcsányék kormányszóvivői honlapja ügyében; HVG.hu/MTI/Magyar Nemzet; 2013. január 4.

Az USA védelmi minisztériuma Windows 8-ra áll át

„Az USA védelmi minisztériumának színe-java hamarosan átáll a rendszerre.

A Business Insider beszámolója alapján komoly presztízsértékű győzelemmel indította az évet a Microsoft, hiszen egy most nyélbe ütött üzletnek hála az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Minisztériuma (Department Of Defense) az elkövetkező hónapokban nagyrészt át fog állni a szoftvercég október végén kiadott…operációs rendszerére.

Az üzlet további érdekessége, hogy noha a Microsoft már régóta a kormányszerv beszállítója, ám most először sikerült egyetlen bérleti szerződésben egyszerre annak három főbb ágával – a szárazföldi erőkkel, a légierővel, továbbá az előbbiek mellett az USA elnökének is informatikai és távközlési támogatást nyújtó részleggel – megegyeznie.

Az üzlet keretében elméletileg a Nemzetvédelmi Minisztérium dolgozóinak 75 százalékának, azaz körülbelül 330 ezer főnek kell majd megbarátkozni a Start menütől gyárilag mentes Windows 8-cal, ezen felül pedig a munkavállalók hozzáférést kapnak még az Office 2013 és SharePoint 2013 Enterprise szoftverekhez is.”

Forrás:
Csaták kimenetelébe szólhat bele a Windows 8; Wiezner István Computerworld; 2013. január 6.

Problémákkal indult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) webhelye

„…A KLIK háromezer intézmény működéséért, 1,2 millió diák oktatásáért felel, valamint 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja, ezzel az ország legnagyobb állami szervezete és munkáltatója. Ehhez képest kifejezetten siralmas a szervezet weboldala: a klik.gov.hu címen elérhető honlap dizájnja a világ első weblapjainak megjelenésére emlékeztet. A tartalom sem az igazi, a menüpontokból sok “fejlesztés alatt” lévő oldalra visz, ahol van tartalom, ott pedig helyesírási és fogalmazási hibákat találunk…”

„Szerdán számoltunk be róla, hogy a legnagyobb állami szervezetként január 1-jével létrejött KLIK honlapján túl sok a „fejlesztés alatt” álló tartalom, az oldala megjelenése pedig a világ első weblapjaira emlékeztet. Néhány nap kellett hozzá, hogy az üzemeltetők valamelyest gatyába rázzák a szájtot.

Bár a klik.gov.hu így sem lesz az év honlapja, a fejlődés látványos, az oldal ebben a formájában már nem minősül vizuális környezetszennyezésnek. További jó hír, hogy a tartalom is sokat fejlődött, már minden menüpontban találni releváns információkat.”

Forrás:
Béna és üres az új állami monstrum honlapja; HVG.hu; 2013. január 2.
Feljavították az állami monstrum honlapját; HVG.hu; 2013. január 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Borul az útdíjtender?

„Megint megcsúszott az elektronikus útdíj tendere, méghozzá nem is kicsit. A kalapban a szerződéskötés néhány napos vagy akár egy hónapos halasztásának a lehetősége éppen úgy benne van, mint a beruházás teljes bukásáé. De alakulhat úgy is, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsiknak 6318 kilométer közúton a megtett távolság alapján számlázó rendszert az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. közbeszerzési eljárásán győztesként kihirdetett Getronics Magyarország Kft. helyett végül a T-Systems Magyarország Zrt. építi ki.

A különféle lehetőségek közötti választás gondja formálisan az ÁAK döntéshozóinak a vállát nyomja. Még akkor is, ha a teher váratlanul szakadt a karácsonykor még a január 2-i szerződéskötésre sajtóközleménnyel alapozó cégvezetők és tanácsadóik nyakába. Az év első munkanapjának reggelén, az elektronikus útdíjrendszer kiépítését garantáló dokumentumok aláírására váró Getronics Magyarország delegációja helyett a „postás kopogott be” a sztrádatársaság Váci úti központjába. És ahogy az lenni szokott, levelet hozott.

Lapunk úgy tudja, a Getronics két héttel azután, hogy december közepén megnyerte az ÁAK útdíjtenderét, időt kért. Pontosabban jelezte: nem áll készen az elektronikus útdíjrendszer szerződésének aláírására. Levelükben állítólag egy teljesen új menetrendet vázoltak, amiben az ünnepélyes ceremónia időpontját valamikor január végére ütemezték. Arról, hogy a szeptemberben megindított közbeszerzési eljárásból 34,89 milliárd forintos ajánlatával győztesként kikerült cég mivel magyarázza a rendhagyónak számító halasztás ötletének felvetését, a megtett úttal arányos díjszedés július 1-jei megkezdéséért felelős ÁAK-nál egyelőre nem beszélnek. Ennek ellenére annyit sikerült megtudnunk: a Getronics levele alighanem átmeneti, mégis szinte teljes bizonytalanságba döntötte az autópálya-üzemeltetőt.

Némi aggodalomra van is ok, hiszen a reménybeli rendszerszállító lényegében úgy járt saját tulajdonosával és beszállítóival, mint a mesebeli róka a csukával. Az ÁAK útdíjtenderén magyar leányát garanciákkal, pénzügyi megfelelőséget igazoló nyilatkozatokkal segítő Getronics Belgium NV a hírek szerint csak azzal a feltétellel járul hozzá az útdíjrendszer szerződésének aláírásához, hogy a Getronics Magyarország előbb megköti valamennyi alvállalkozói szerződését. Az alvállalkozók között viszont akad néhány olyan is, amely csak az ÁAK és a magyar Getronics 2022. október 31-ig szóló szerződésének megkötése után kötelezné el magát végleg a projekt mellett.

A „róka fogta csuka” gondjának megoldását ezzel együtt a Getronics nem adta fel. A társaság az ÁAK-tól kért egy hónap alatt megoldhatónak tartja a probléma menedzselését. Amit megkönnyítene, hogy partnereitől a cég az előzetes árajánlatokat már korábban megkapta. Bármenyire is tudják azonban, mi mennyibe kerülne, apró szépséghiba, hogy harminc napja valójában se a tendergyőztesnek, se az állami sztrádatársaságnak nem maradt.

A közbeszerzési törvény ugyanis előírja, hogy a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése után harminc napon belül a győztessel alá kell írni a szerződést. Márpedig az útdíjtender eredményét az ÁAK hivatalosan december 15-én hirdette ki. Azaz, ha a társaság a törvény betűje szerint akar eljárni, legkésőbb január közepén szerződést kell kötnie. Vagyis miközben egy hónap halasztást ha akar, sem adhat a Getronicsnak, semmi nem garantálja, hogy az útdíjrendszer építésére kiválasztott cég két hét múlva már készen áll majd a megállapodásra.

Mindezek után nem meglepő, hogy az ÁAK szerdán a „teljes hírzárlat” fedezékébe vonult, és szakértői lázas tempóban mérlegelték a különféle lehetőségeket. Ezek sorában például azt is, hogy a Getronics kérését a meg sem kötött szerződéstől való elállás indokaként kezeljék, és búcsút intsenek partnerüknek. Ezzel párhuzamosan pedig megkezdjék a tárgyalásokat az útdíjtenderen 53,486 milliárd forintos, érvényes ajánlatot adó, de második helyezettként ki nem hirdetett T-Systems Magyarországgal. Bár az ÁAK anyagilag még mindig jobban járna azzal, ha ad egy hónap haladékot a Getronicsnak és lemondana az ezzel járó csúszás után fizetendő kötbérről. A T-Systems ajánlata ugyanis annyival drágább a Getronicsénál, hogy abba akár két és fél hónap csúszás is belefér – de csak elméletileg, mivel ezt az említett okok miatt nem tehetné meg az autópályacég. Egyelőre nincs válasz arra, hogy az ÁAK végül milyen megoldást választ majd a szokatlan helyzet feloldására. A kalapban elvileg benne van, hogy a Getronics néhány nap késéssel, de a törvényes határidőn belül mégis aláírja az útdíjrendszer szerződését. De lehetséges az is, hogy a sztrádatársaság a következő napokban egyszerre tárgyal majd mindkét érvényes ajánlatot adó pályázójával, és ha úgy alakul, végül a T-Systems csapatával koccintanak a szerződéskötésre.

Ezzel együtt a döntéshozóknak számolniuk kell azzal is, hogy a rendszerépítésre július 1-jéig rendelkezésre álló napok, hetek múlása nyomán a 6318 kilométer közutat lefedő hálózat kialakításáról idő hiányában végül esetleg le kell mondani.”

Forrás:
Borul az útdíjtender?; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2013. január 3.

Problémák az e-útdíj körül – A Getronics időt kér

„A Magyar Nemzet értesülései szerint ismét csúszik az e-útdíj aláírása – immár azonban a projektet elnyerő Getronics miatt. Ám egy mai közleménye szerint a T-Systems sem küzd tovább az igazáért – és a projektért.
A Magyar Nemzet több, egymástól független piaci forrásból is úgy értesült, hogy a tenderen győztes Getronics Magyarország Kft. a szerződéskötés elhalasztását kérte január közepéig. A szerződéskötést eredetileg december 27-re ütemezték, akkor azonban a T-Systems előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, ami miatt a szerződéskötés időpontját el kellett halasztani.

A kormányközelinek mondott napilap értesülései szerint a mostani halasztás maga a győztes cég kérte. Ez azt jelentheti, hogy az e-útdíj bevezetése csúszhat, hiszen szakértők már a pályat kiírásakor felhívták a figyelmet: világcsúcs lenne az ennyire rövid határidejű bevezetés.

Ezzel a halasztással kétségessé vált, hogy az eredetileg tervezett július 1-i határidő sikerül beüzemelni a rendszert, melytől fél év alatt 75 milliárd költségvetési bevételt remélt az állam.

A T-Sytems kételyei A fejlemények függvényében különösen érdekes a T-Systems egy mára időzített közleménye. Mint emlékezetes, a pályázaton alulmaradt T-Systems még decemberben iratbetekintést kezdeményezett a győztes pályázatba. Akkor ezt az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (AÁK) elutasította, mivel a pályázaton alulmaradt cég szerinte olyan tartalmi részbe kívánt betekintést nyerni, melyet a Getronics üzleti titoknak minősített. Az AÁK állítása szerint egyébként valamennyi induló – így a Getronicshoz hasonlóan a T-Systems is – ugyanazt a tartalmi részt nyilvánította üzleti titoknak az ajánlatában. Ez vélhetően a rendszer pontos műszaki tartalma volt.

A cég mai közleménye leszögezi: az ajánlatkérő ÁAK a Getronics Magyarország Kft. nyertes ajánlata mellett egyedül a T-Systems Magyarország Zrt. ajánlatát tartotta érvényesnek.

„A T-Systems Magyarország álláspontja szerint kérdéses lehet a Getronics Magyarország Kft. által adott ajánlati ár mellett, a megrendelő által elvárt határidőre és műszaki tartalommal az elektronikus útdíj rendszer kiépítését megvalósítani. Ezért a T-Systems Magyarország Zrt. az eredményhirdetést követően iratbetekintést kezdeményezett annak érdekében, hogy meggyőződjön a nyertes ajánlat kiírásnak megfelelő, elégséges műszaki tartalmáról” – fogalmaz a közlemény.

Az iratbetekintés során azonban cég munkatársai nem nyertek betekintést a nyertes ajánlat azon részébe, amelyet a Getronics Magyarország és az ÁAK üzleti titokként kezelt, és amely elsősorban az e-útdíj rendszer műszaki tartalmára vonatkozik. A T-Systems emiatt kérte az előzetes vitarendezést, amelyet azonban az AÁK elutasított.

Békében elengedik? A T-Systems ennek ellenére végül úgy döntött, hogy nem fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Indoklásuk elég érdekes egy profitorientált vállalkozástól: nem kívánják akadályozni az elektronikus útdíj rendszer 2013. július 1-i határidőre való megvalósulását, „amelynek betartására a kormány kiemelt prioritásként tekint, mert a rendszer működésével jelentős mértékben járul majd hozzá a 2013-as és a következő évek központi költségvetésének bevételi oldalához.”

Miközben a cég sok sikert kíván a projekthez a rész vevők feleknek, ismét hangsúlyozza, hogy „rendelkezik az e-útdíj kiépítéséhez szükséges kompetenciákkal, az alkalmazható technológiával és az ajánlatkérő által megkövetelt referenciákkal is, így az általa ajánlott technológiai megoldás szállítását továbbra is vállalni tudja, amennyiben a körülmények szükségessé tennék azt.””

Forrás:
Problémák az e-útdíj körül; Bitport; 2013. január 3.

Problémák az e-útdíj körül – Vályi-Nagy: A Getronics nem kér időt

„…Az NFM pontosít Az üggyel kapcsolatban a Bitport megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, ahol Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: a Getronics nem kért halasztást. A szerződés aláírása az eredetileg tervezett december végi időpont helyett január 2. és 15. közé a T-Systems vitarendezési kérelme miatt csúszott.

Utóbbi cég többek között lehetőséget szeretett volna kapni arra, hogy betekinthessen a Getronics ajánlatának egyes részeibe, amelyeket a nyertes ajánlattevő azonban üzleti titoknak nyilvánított. A Getronics az államtitkár szerint csupán azt kérte, hogy a meghosszabbított határidőn belül az aláírás valamikor a jövő héten történjen meg, hogy addig véglegesíteni tudja a projekttel összefüggő egyéb szerződéseit. A néhány napos csúszás nem tolja ki a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer tervezett indulási időpontját, amely továbbra is 2013. július elseje – tette hozzá Vályi-Nagy Vilmos.”

Forrás:
Vályi-Nagy: nem kért halasztást a Getronics; Bitport.hu; 2013. január 4.

Getronics bármi áron?

„Bebetonoznák az elektronikus útdíjtenderbe a Getronics Magyarország Kft.-t. Lapunk értesülése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a háttérben akár a közbeszerzési törvény határait feszegető engedményektől sem riadna vissza, hogy a magyar cég építse meg a 6318 kilométer közutat lefedő hálózatot. Ami azért érdekes, mert miközben a ragaszkodás egyetlen ésszerű magyarázata a társaság ajánlatának relatív olcsósága, a könnyítések az állam számára erősen megdrágítanák a beruházást.

Most viszont mindezt még csak a bennfentesek látják: a felszínen az NFM tartja magát a szabályokhoz. Annyiban legalábbis, hogy bár a Getronics az elektronikus útdíjrendszer szerződésének január 2-ára meghirdetett aláírása előtt kevéssel jelezte, később szerződne, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. egy a tenderkiírásnak megfelelő utasítást kapott. A sztrádatársaságnak a lehetséges legutolsó pillanatig, azaz január 15-ig várnia kell a 3,5 tonnánál nagyobb teherautóknak a megtett kilométerek alapján számlázó rendszer kiépítését 34,89 milliárd forintért vállaló cégre. Arra viszont senkinek sincs válasza, hogy egy nappal később mi következik.

Zavart legfeljebb az okozhat, hogy a Getronics szerződéskötésének elősegítésére hivatott lépéseket már „házon belül” sem támogatja mindenki teljes mellszélességgel. Ezt jelzi az is, hogy kiszivárgott: az NFM a háttérben állítólag akár az ÁAK tenderének céldátumát is hajlandó megváltoztatni.

Méghozzá úgy, hogy bár hivatalosan a rendszer éles üzembe kapcsolásának 2013. július 1-jén meg kell történnie, a Getronics valójában októberig húzhatja a befejezést. A késedelmi kötbérek kiszámlázásától legalábbis három-négy hónapig nem kell majd tartania. Az esetleg megcsúszó munkákat pedig úgy tudja „lepapírozni”, ha azokat pótmunkaként tünteti fel elszámolásaiban.

Ha a terv tényleg ez, az önmagában több milliárd forint kiadástól kímélheti meg a társaságot, és hasonló terhet tehet a beruházás pénzelésére kijelölt ÁAK, végső soron az állam vállai­ra. De ezzel még nincs vége. A minisztériumban a hírek szerint „meghallották” azt is, hogy a magyar Getronics tulajdonosa mindaddig nem engedélyezi az útdíjrendszer szerződésének aláírását, amíg cége nem szerződik le saját alvállalkozóival. És ha már ismerték a problémát, gyorsan erre is találtak „megoldást”. A tárca néhány jól értesült munkatársa szerint legalábbis egyes döntéshozók készek latba vetni akár „személyes varázsukat” is a fontos beszállítók körében, a Getronics alvállalkozói szerződéseinek mielőbbi aláírásáért.

Egyelőre kérdés, ez elég lesz-e ahhoz, hogy az ÁAK közbeszerzését a legolcsóbb ajánlattal megnyerő Getronics január 15-ig aláírja a szerződését. Mindenesetre, ha megteszi, az esetleges könnyítések mellett is feszített ütemben kell dolgoznia. Ha viszont a szerződés nem jön létre időben, az útdíjtender már másnap megbukhat. A Getronics határidőn túli „játékban tartását” legalábbis nehéz lenne megmagyarázni. De a tenderen másodikként végző, és a győztes helyébe lépésre szándékát már jelző T-Systems projektbe hívásával is gondok lehetnek, ha ajánlati kötöttsége időközben lejár…”

Forrás:
Getronics bármi áron?; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2013. január 5.

Szakirodalom

Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja

„a Magyarországon a pénzforgalmi szemlélet uralkodik a közszféra kiadásainak és bevételeinek számviteli elszámolásával kapcsolatos minden területén, amely jelentős problémákat hordoz a tervezéstől kezdve a végrehajtáson át az ellenőrzésig. A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egzakt módon megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül. Az Európai Bizottság és az OECD évek óta szorgalmazza és ajánlja az eredményszemléletű számvitel alkalmazását, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók áttekinthetőségét, biztosítja az elszámoltathatóságot és jobb, biztosabb alapot teremt a tervezés, többek között a bevételbeszedés és a kiadáscsökkentés, ezen belül is az irányítási célok megvalósításához. Az eredményszemléletű számvitel olyan modern rendszer, amely a gazdasági ügyleteket keletkezésükkor könyveli el. Kezeli a tárgyi eszközök elhasználódásának problémáját, javítja az erőforrás-allokációt, naprakész információt ad a szállítói tartozásokról, bemutatja a jelenlegi és jövőbeni kötelezettségvállalásokat, segíti az ellenőrzési tevékenységet. A változásokra szükség van, célszerű egy komplex, a közszféra gazdálkodását szabályozó új törvény megalkotására. Az új törvény megalkotásával kialakítható egy magyar modell, amely hosszú távon biztosítja a körültekintő társadalmi konszenzuson alapuló jó kormányzást és lehetővé teszi a biztonságos államháztartás vitelét, a hatékony közfeladat-ellátást. A gazdálkodási kultúra alapvető változása révén a bevételek és a kiadások jó tervezhetősége, hatékony ellenőrzése útján csökkenthető a hiány és ennek révén az adósságállomány is.”

Forrás:
Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja; Bathó Ferenc; Pénzügyi Szemle; 2012/4., 2012. december 19.; 426-443. oldalak (pdf)

Az államháztartási számvitel alapjai és a közpénzügyi információs rendszer

„A Kiadó közpénzügyi kiadványainak sorába tartozó könyvben a szerző arra vállalkozott, hogy a közpénzügyek egyik hazánkban kevésbé elemzett területébe, az államháztartás információs rendszerébe adjon betekintést, ezen belül is a számviteli rendszerre fókuszálva.

Kiadványunk
– ötvözi a közgazdaságtan, a pénzügytan, a számvitel, a jog és a közpolitikai nézőpontok mondanivalóját.
– célja a téma normatív és deskriptív megközelítéseinek egyesítése.
– bemutatja, hogy az államháztartás információs rendszerének jellemzői miként befolyásolják az államháztartás működését, gazdálkodásának hatékonyságát.
– bemutatja az államháztartási számvitel nemzetközi és hazai gyakorlatát.

A mondanivaló tárgyalása során a téma fogalomrendszerének és összefüggéseinek didaktikus bemutatására kerül sor, melynek érdekében a szövegközi és a fogalomgyűjteményben alkalmazott fogalommagyarázatok mellett a témakört jól illusztrálva elemzi.

A tankönyv nem nélkülözheti a rövid számpéldák bemutatását, így az elméleti nézőpontok gyakorlatban való alkalmazásának előnyei és hátrányai is nyilvánvalóvá tehetők.”

Forrás:
Az államháztartási számvitel alapjai és a közpénzügyi információs rendszer; Dr. Simon József; CompLex; 2012
Lentner Csaba recenziója; Pénzügyi Szemle; 2012/4, 2012. december 19.; 540-546. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a Veszprémi Járási Hivatal elhelyezésének biztosítása érdekében

„A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében 2000,00 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.”

Forrás:
A Kormány 1003/2013. (I. 4.) Korm. határozata a Veszprémi Járási Hivatal elhelyezésének biztosítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról; Magyar Közlöny; 2013. évi 2. szám; 2013. január 4.; 32. oldal (pdf)