Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Nemzeti Adóstratégia készül, melynek fókuszában az egyszerűsítés és az adócsökkentés áll
Tárgyszavak: adminisztratív, adókedvezmények, adóügyek, adóügyi egyszerűsítés, Magyarország, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Adóstratégia, Varga Mihály
Demján Sándor: 300-500 ezer elbocsátandó dolgozó van a közszférában, ez az az ólommellény, amelyet minden vállalkozó és minden magyar állampolgár cipel
Tárgyszavak: adócsökkentés, Demján Sándor, gazdaságpolitika, iparpolitika, Irinyi-terv, kis- és középvállalkozások, KKV, közigazgatási személyzeti ügyek, leépítések, Magyarország, munkaerőpiac, újraiparosítás, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Varga Mihály
Az Európai Bizottság elektromos autótöltőt szeretne minden középületre
Tárgyszavak: Cañete Miguel Arias, decentralizált energiatermelés, elektromos gépjármű, energiahatékonyság, Európai Bizottság, fenntartható, megújuló energia, szélenergia, tiszta energiaforrások, villámtöltő

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

A játék és szórakozás internetes kora lejárt, mivel a világháló mára veszélyessé vált
Tárgyszavak: dolgok Internete, Egyesült Államok, hálózat- és információbiztonság, IoT, kiberbiztonság, kiberbűnözés, kiberháború, kiberhigiénia, kritikus infrastruktúrák, létfontosságú infrastruktúrák, Schneier Bruce, szabályozás

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nemzeti Adóstratégia készül, melynek fókuszában az egyszerűsítés és az adócsökkentés áll

„A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését célozza az a Nemzeti Adóstratégia, amelyen jelenleg dolgozik a gazdasági a tárca – emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Deloitte Növekedési Konferenciáján tartott beszédében.
Varga Mihály szerint 2017-től érdemi, pozitív lökést adhat a gazdaságnak a bérmegállapodás, a munkáltatói adóterhek jelentős – két év alatt akár 7,5%-os – csökkentése és az egyszámjegyű társasági adó.

Az adózással töltött órák száma Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. A gazdasági növekedésében és a versenyképesség javításában az adórendszernek kiemelkedő szerepe van, ezért dolgoztuk ki a Nemzeti Adóstratégiát – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter. Nagyon időszerű például a jelentős bevételt nem generáló adónemek eltörlése és a hasonló alapot terhelő adók összevonása.

Minden bevallást megvizsgálunk, leegyszerűsítünk, és ahol csak lehet a bevalláskészítés terhét is átvállalja az adóhivatal – fejtette ki Varga Mihály. Jövőre például a magánszemélyek szja-bevallását az adóhatóság készítheti, 2018-tól pedig a NAV – a rendelkezésére álló adatok alapján – jövedéki adóbevallás-tervezet küld az érintetteknek.

A tárcavezető a jövő évi változások közül kiemelte azokat, amelyek nemcsak több pénzt hagynak a vállalkozásoknál, hanem jelentős adminisztrációcsökkentéssel is járnak. A kisvállalkozásokat segíti az, hogy jövőre kétszeresére nő a kisadózók (katások) bevételi értékhatára, ez a konstrukció így még több kisvállalkozó számára válik vonzóvá. Már 12 millió forintos éves bevételnél is választható a térség legegyszerűbb adófajtája.

A kormány támogatja a gyors növekedésű középvállalkozásokat és a startupokat is. Duplájára, vagyis 1 milliárd forintos bevételre emelkedik jövőre a „kisvállalati adó”-t választó cégeknél a KIVA alanyiság megszűnését eredményező értékhatár. A startup cégekbe fektető vállalkozások adókedvezménye révén mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások – részletezte a kedvezményeket a nemzetgazdasági miniszter.”

Forrás:
Nemzeti Adóstratégia fókuszában az egyszerűsítés és az adócsökkentés; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. december 1.

Demján Sándor: 300-500 ezer elbocsátandó dolgozó van a közszférában, ez az az ólommellény, amelyet minden vállalkozó és minden magyar állampolgár cipel

„A nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett Vállalkozók napja rendezvényén kiemelte: véget ért a gazdaságban az extenzív növekedés időszaka, mostantól a hozzáadott-érték növelésére, a hatékonyság és a termelékenység javítására kell a hangsúlyt helyezni.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kulcskérdés az lesz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások képesek lesznek-e a szemléletváltásra, arra, hogy maguk is innovatív, új megoldásokat hozzanak létre, kapcsolódjanak a globális értékláncokhoz, kilépjenek a nemzetközi piacokra és megállják ott a helyüket.

A miniszter kiemelte: az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat hozzásegítse a nemzetközi értékláncokhoz való csatlakozáshoz, az új piacokra való belépéshez.

Emlékeztetett: a kormányzat korábban három fő célt jelölt ki: a versenyképesség erősítését, a foglalkoztatás bővítését, különösen a képzett munkaerőt igénylő területeken, illetve a hazai cégek megerősítését. Ezeket az elmúlt években sikerült elérni – fűzte hozzá.

Varga Mihály szerint korszakhatárt jelent az, hogy 4,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, fontos eredmény, hogy egy év alatt 7 százalékkal nőttek a reálbérek.
A makrogazdaság helyzetéről Varga Mihály elmondta, a 2013. évi gazdasági fordulatot követően minden évben 3 százalék körül bővült a bruttó hazai termék, idén is jó lesz az adat, sőt, minden adott, hogy a korábban várt 3,1 százalékos 2017-es bővülési ütemet jövőre számottevően felül lehessen múlni.

Az ország külkereskedelmi forgalma is jelentősen bővült, idén szeptemberben 4,4 százalékkal nőtt az export, az import 3,9 százalékkal. Kiemelte: úgy tudott bővülni a gazdaság, hogy közben a szerkezet stabil, folyamatosan mérséklődnek az országot esetlegesen fenyegető kockázatok – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: az extenzív munkaerőpiaci programokat le kell zárni, a bővítés további útja a termelékenység emelése, a technológiai fejlesztés és a kapacitás bővítése.

Varga Mihály elmondta: a kormány kész arra, hogy célzott programokkal, a szabályozáson keresztül és források biztosításával is minél gyorsabbá tegye a fejlődést.

Rámutatott: az Irinyi Terv, az újraiparosítás programja révén azt kívánják elérni, hogy most, amikor a feltételek már megengedik, megteremtsék a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét.

Kiemelte: a terv megvalósításához természetesen a szükséges pénzeszközöket is hozzárendeltük, a megvalósítást támogatják az uniós programok, a tavaly óta létező nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás, idén novembertől indult az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programja is, amely a kis- és középvállalkozások fejlődését segíti. A gazdaságfejlesztés terén kiemelt hangsúlyt kapnak a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a munkavállalók mintegy 72 százalékát foglalkoztatják.

Elmondta: tavaly a kkv-szektor adta a vállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték közel 54 százalékát és az elért árbevétel 58 százalékát. A versenyképesség növelése már tetten érhető a jövő évi adóváltozásokban is.

Az elfogadott adóváltozások lényegében minden eleme a vállalkozásokat segíti, emellett a kormány már dolgozik a nemzeti adóstratégián is, amely a cégek adózással töltött idejének jelentős csökkentését célozza – mutatott rá Varga Mihály.

Demján Sándor, a VOSZ elnöke elmondta: nagyszerű éven van túl a magyar gazdaság, megvalósult a pénzügyi konszolidáció, kedvezőek a makrogazdasági mutatók, az országot felminősítették, ebben jelentős szerepe volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A VOSZ elnöke elmondta: viszont nem teljesült az az ígéret, hogy a kormány 300-500 ezer dolgozót bocsát el a közszférából – ehhez képest nemhogy csökkent volna a létszám, de 30 ezerrel nőtt a közszférában az alkalmazottak száma.

Demján Sándor úgy fogalmazott: „ez ólommellény, amelyet minden vállalkozó és minden magyar állampolgár cipel.” Hozzáfűzte: tisztában van azzal, hogy 2017-ben, a következő évi választások előtt nem tesz majd ilyen drasztikus lépést a kormány, így azt várják, a kabinet tegyen ígéretet arra, hogy a választások után a kormány végrehajtja ezt a létszámcsökkentési programot…”

Forrás:
Jövőre magasabb lehet a gazdasági növekedés üteme; Fidesz.hu; 2016. december 2.

Az Európai Bizottság elektromos autótöltőt szeretne minden középületre

„Új energiacsomagot mutatott be az Európai Bizottság szerdán. Az ajánlásokra hosszú tárgyalás vár és akkor emelkedhet törvényerőre, ha az uniós mniszterek és az Európai Parlament is elfogadják.

A Bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a tiszta energiaforrások használatára való átállásban, nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz. Ennek jegyében vállalta az EU, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az uniós gazdaság korszerűsítését tartva szem előtt annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezhesse a munkahelyteremtés és a növekedés eredményeit. A szerdán ismertetett javaslatoknak három fő céljuk van: előtérbe helyezni az energiahatékonyságot; világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén; illetve méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak.

Az energiacsomag legfontosabb elemei között szerepel, hogy az épületek energiafelhasználásának hatékonyságát 30 százalékkal kellene növelni 2030-ig – írja az Index. Az ajánlás szerint ezzel 70 milliárd euróval nóne a tagállamok gazdasági teljesítménye és nem mellékesen mintegy 400 ezer új munkahely is keletkezne.

A Bizottság azt is szeretné, hogy az összes középületre, sőt még a nagyobb lakóházakra elektromos autóknak való töltőállomást szerelnének, az ajánlás szerint ezzel a megoldással ugyanis meg lehetne szüntetni azt a jelenlegi helyzetet, hogy a töltőállomások hiánya miatt van csak kevés elektromos autó forgalomban.

A jövő energiapiacain a fogyasztók is aktív és központi szerephez jutnak. Az Európai Bizottság ajánlása szerint a jövőben az egész EU-ban szeretnének nagyobb kínálatot biztosítani számukra, elérhetővé tenni az energiaárak megbízható összehasonlítását nyújtó eszközöket, és lehetővé tenni, hogy saját használatra és eladásra elektromos áramot állítsanak elő – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Kiemelt célként szerepel az ajánlások között a megújuló energiaforrások, azon belül a szélenergia egyre szélesebb körű használata. Az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra összeurópai szinten 27 százalékra nőjön a szélenergia részesedése a tagállamok energiatermelésében. A cél a piac rugalmasabbá tétele és az, hogy az otthon termelt elektromos áramot mindenki át tudja vetetni a szolgáltatókkal. Az Európai Bizottság szerint a szélenergia adja a megújulókhoz köthető munkahelyek többségét, míg a napenergia visszaesőben van ilyen szempontból.

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos a dokumentum ismertetését követően hangsúlyozta: „Javaslataink erőteljes piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházók számára, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében. Személy szerint különösen büszke vagyok a kötelező 30%-os energiahatékonysági cél bevezetésére, mivel ez egyszerre csökkenti majd az energiaimport-függőséget, teremt új munkahelyeket és csökkenti a kibocsátásokat. Európa a tiszta energiák forradalmának küszöbén áll. És ahogy Párizs is megmutatta, egyesült erővel sikerre tudjuk vinni ezt a forradalmat. A mostani javaslatokkal a Bizottság szabad utat ad a versenyképesebb, korszerű és tisztább energiarendszereknek. Számítunk az Európai Parlament és a tagállamok együttműködésére abban, hogy ez valósággá válhasson.””

Forrás:
EU: elektromos autótöltőt minden épületre; NRGReport; 2016. december 1.
Tiszta energia minden európainak — az európai növekedési potenciál kibontakoztatása; Európai Bizottság; IP/16/4009; 2016. november 30. (itt érhető el az energiacsomag számos további dokumentuma is)

Közigazgatás, politika

A jogszabály-előkészítésben az IM-nek kiemelkedő szerepet kell betöltenie

„Határozott álláspontom szerint a kormányzati jogszabály-előkészítésben az Igazságügyi Minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie – írta a 2016. december 1-én megjelent Figyelőben az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László felidézte, hogy a kormány 2014-18-ra vonatkozó prioritásai között szerepel az új eljárási kódexek elfogadása.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 1867-től a második világháború lezárásáig az igazságügyi tárca meghatározó szerepet játszott a kódexek elkészítésében. A második világháború után azonban a szakmai kritériumok helyett a politikai aspektusok váltak meghatározóvá, és a rendszerváltozás után is több tényező nehezítette a színvonalas kodifikációt. Egyrészről a magánszektor vonzóbb pályának tűnt az ehhez értő szakembereknek, másrészről a minisztérium szervezeti kereteinek módosulásai sem segítették elő a kodifikációs szellemi műhely megerősödését – írta. Hozzátette: 2014-től működik önálló Igazságügyi Minisztérium, amelynek fő feladata a részvétel a jogalkotásban.

Trócsányi László kifejtette: az elkészült kódexek jogpolitikai irányultságát – amely magában foglalja az adott kódex alapszerkezetét és struktúráját is – az arra alkotmányosan felhatalmazott szerveknek kell meghatározniuk. Magyarország esetében a kormány az igazságügyi miniszter előterjesztésére döntött a kódexek koncepcionális kérdéseiről. A koncepció elkészítésekor a tudomány és a hivatásrendek képviselői elmondhatták véleményüket, alternatív javaslataikkal segítették a kidolgozást.

A miniszter alapvető kérdésnek nevezte, hogy a koncepció elfogadása után ki szövegezze meg a kódexet, azaz ki készítse el a jogszabályt.

„Nem vagyok híve annak, hogy a jogszabályok előkészítése a minisztériumon (minisztériumokon) kívül történjék. Igazságügyi miniszterként nem tudom elfogadni, hogy a tárca a jogszabály-előkészítési feladatát ne maga lássa el” – szögezte le Trócsányi László, aki szerint így van ez a kódexek esetében is.

A miniszter különösen fontosnak tartja, hogy a tudomány és a jogalkalmazók képviselői a minisztérium szervezeti keretei között vagy ahhoz kapcsolódóan – miniszteri biztosként, a szerkesztőbizottság tagjaként – részt vegyenek a kodifikációban. A jogszabály írása és szerkesztése viszont a legnehezebb jogi munka, a folyamatosan kell egyeztetni a hivatásrendek képviselőivel, sokszor napi információk szükségesek. A kódex elkészítésekor az alkotmányossági, az uniós, a nemzetközi jogi kérdések sem kerülhetők meg, így professzionális egyeztetésekre van szükség a különböző jogágak képviselői között. Emellett a kódexek elkészítésével egyidejűleg hatásvizsgálatokat is kell végezni, amelyeket a hivatásrendekkel egyeztetni kell – tette hozzá.

Trócsányi László szerint a kodifikáció során eltérő álláspontok jelennek meg, hivatásrendi érdekek akár frontálisan is ütközhetnek, és ezekben az esetekben a miniszter dönt vagy a vitás kérdést a kormány elé terjeszti. A parlament elé kerülő kódexet szükség esetén a pártokkal is egyeztetni kell, ennek eredményeként a szövege még módosulhat is. Mindez azt támasztja alá, hogy a kodifikációnak a minisztérium szervezeti keretein belül kell megvalósulnia – írta.

Az igazságügy-miniszter fontos célnak tartja, hogy tárcája „nagyobb feladatok elvégzésére is képes legyen”. Hozzátette: „határozott álláspontja”, hogy a kormányzati jogszabály-előkészítésben a tárcának kiemelkedő szerepet kell betöltenie.

Az Igazságügyi Minisztérium iránt elvárás az is, hogy a jogszabályok mindenkor alkotmányosak legyenek, és a tárcának kötelessége jelezni, ha egy jogszabálytervezetben alkotmányossági probléma merül fel. Lehetnek határesetek, amikor a jogalkotó és maga a miniszter is dilemma előtt áll egy jogszabály alkotmányossági megítélését illetően – írta Trócsányi László. Ez is bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van az Alkotmánybíróságra, a dilemmák feloldása ugyanis annak az alkotmánybírák feladata – tette hozzá.”

Forrás:
A jogszabály-előkészítésben az IM-nek kiemelkedő szerepet kell betöltenie; Igazságügyi Minisztérium; 2016. december 1.

Januártól működnek a tankerületi központok

„Megfelelő előkészület után január 1-jétől kezdődhet meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ decentralizálásával létrehozott 58 tankerületi központ működése – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatási államtitkár.

Az oktatási törvények legutóbbi módosítása alapján tegnap óta hozhatják létre az illetékesek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szétdarabolásával a január 1-jétől működő 58 tankerületi központot.

Jelenleg az új iskolafenntartási rendszer előkészítése zajlik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palkovics László.
„Január 1-jétől kezdődik az a fajta működés, aminek az előkészületei történtek meg. Zajlik az önkormányzatoktól bizonyos iskolák működtetésének az átvétele, de itt is az átjövő kollégákkal idén már rendezni kell a viszonyt. Ezért szükséges, hogy meglegyenek ezek. De ez egy technikai kérdés, a működésünk már júliustól olyan, mintha meg lett volna, és január 1-jétől kezdődik ez élesben” – közölte Palkovics László.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy azért tervezték így az átmenetet, hogy ne okozzon váratlan nehézségeket az átállás.

Ellenzéki kritikák szerint azzal, hogy az eddig az önkormányzatok által működtetett iskolákat is átveszik ezek a tankerületi központok, befejeződik az iskolák államosítása.
Palkovics László erre a következőket mondta: „Nyilván ez egy politikailag jól hangzó dolog, hogy államosítjuk az iskolákat. De az állam tartja fenn az iskolákat 2013-tól, aminek az volt az indoka, hogy az önkormányzatok különböző módon tudtak csak az iskoláikhoz viszonyulni: akinek volt pénze tudta finanszírozni, akinek volt tudása hozzá, hogy szakmailag irányítsa, annak ez működött, akinek meg nem, annak meg nem. Nagyon fontos dolog, hogy az oktatáshoz való hozzáférés az ne múljon azon, hogy az önkormányzatnak van pénze vagy nincs pénze. Miután itt a fenntartói és működtetői funkció ezekben az iskolákban mindig összekeveredett, nem nagyon tudtunk jó megoldást rá, ezért mondta azt a kormány, hogy legyen egyértelmű a helyzet” – indokolta az oktatási államtitkár.
Ettől kezdve azonban – tette hozzá az államtitkár – egyértelműen a tankerületi központok felelőssége lesz, ha valamelyik iskolában nincs kréta vagy wc-papír.”

Forrás:
Januárra csúszhat a NAT bemutatása; Sigmond Árpád; InfoRádió; 2016. december 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Már telefonon is igényelhető erkölcsi bizonyítvány

„December 1-jétől telefonon is igényelhető a hatósági erkölcsi bizonyítvány a 1818-as kormányzati ügyfélvonalon keresztül – mondta el Balogh Gábor, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) főosztályvezető-helyettese.

A szolgáltatás-menedzselési főosztály főosztályvezető-helyettese hozzátette: 2015 novemberében indult el a KEK KH telefonos azonosítási szolgáltatása, ennek lényege, hogy az ügyfél telefonon tudja magát azonosítani és így tud ügyeket kezdeményezni.

Telefonos azonosítással először az ügyfelek arról nyilatkozhattak, hogy ki intézhet a nevükben, meghatalmazással ügyeket.

December 1-jétől pedig arra is van lehetőség, hogy az állampolgárok telefonon igényeljék – ugyancsak a telefonos azonosításon keresztül – az erkölcsi bizonyítványt – mondta.

Hozzátette: eddig postán, személyesen az ügyfélszolgálaton vagy az elektronikus ügyintézési csatornákon (a webes ügysegéden vagy az OkmányAppon) lehetett igényelni az erkölcsi bizonyítványt.

Mint mondta, a telefonos azonosításhoz az ügyfélnek először fel kell keresnie egy okmányirodát vagy kormányablakot, ahol telefonos azonosítót kell igényelnie.

A regisztrációkor kapott azonosítószám birtokában pedig személyes jelenlét és sorban állás nélkül, a 1818-as kormányzati ügyfélvonalon intézheti ezt a közigazgatási ügyet is, hétfőtől szombatig 8-20 óra között.

Hozzátette: az erkölcsi bizonyítványt 2013 óta lehet a webes ügysegéden keresztül igényelni, abban az évben 22 ezren éltek a lehetőséggel, idén pedig már 116 ezren igényelték így az erkölcsi bizonyítványt, vagyis négy év alatt több mint ötszörösére nőtt az ilyen ügyek száma, és az összes igénylés 23 százaléka már elektronikus úton történik.”

Forrás:
Már telefonon is igényelhető erkölcsi bizonyítvány; Híradó.hu/MTI; 2016. december 1.

Új elektronikus rendszer segíti a számviteli beszámolók benyújtását

„Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata folyamatosan arra törekszik, hogy – a hitelezővédelmi szempontok szem előtt tartása mellett – a számviteli beszámolók benyújtásának egyszerűsítésével is csökkentse a vállalatokra nehezedő adminisztrációs terheket.
Az elmúlt évek tapasztalataira építve 2016. december 1-jét követően a Céginformációs Szolgálat Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül fogadja a letétbehelyezés, illetve közzététel céljából benyújtott beszámolókat.

Mintegy 400 ezer vállalat teheti közzé egyszerűbben és gyorsabban a kötelező éves számviteli beszámolóját az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott új elektronikus rendszernek (OBR) [Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer] köszönhetően. A cégek számára a rendszer legnagyobb előnye, hogy az informatikai ellenőrzés már a beszámolók összeállításakor megtörténik, így elkerülhetővé válik, hogy pl. adószám, vagy cégjegyzékszám tévesztés miatt adóhatósági bírságot szabjanak ki. Online alkalmazásról lévén szó nem kell külön figyelmet fordítani az űrlapok frissítésére, illetve nincs szükség speciális programok (ÁNYK, JAVA) telepítésére. Fontos azonban, hogy a könyvelő stabil internet kapcsolattal rendelkezzen, és folyamatosan letöltse a kitöltés során a beszámolót, egy esetleges hálózati kimaradás okozta adatvesztést elkerülendő. Felhívjuk a könyvelők figyelmét, hogy az új, online felület elsőre szokatlan lehet így javasoljuk, hogy a rendszer használatának elsajátítására elegendő időt biztosítsanak. Mint minden újonnan bevezetett rendszernél itt is előfordulhatnak kezdeti nehézségek, amiért a könyvelők, illetve cégek szíves megértését és türelmét kérjük.

A Céginformációs Szolgálat az átállás első napjaiban meghosszabbított munkaidőben este, valamint hétvégén is rendelkezésre áll, a telefonos, illetve e-mailben érkező megkeresések minél gyorsabb megválaszolása érdekében.

Az új rendszer, valamint bővebb tájékoztatás innen érhető el: https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes”

Forrás:
Új elektronikus rendszer segíti a számviteli beszámolók benyújtását; Igazságügyi Minisztérium; 2016. december 1.
Lásd még: ÁROP-1.A.4 – Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása; Széchenyi 2020

Már élesítik az e-egészségügyet, a kormányablakoknál is elérhetők lesznek az internetre feltett adatok

„Rendelkezni lehet majd az egészségügyi adatok láthatóságáról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) lakossági felületén, ahol a felhasználó aktív részesévé válhat saját ellátásának. A szolgáltatók kötelező csatlakozása jövőre zárulhat le, a magánszolgáltatóké 2018-ban.

Várhatóan 2017-ben indul az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az e-egészségügyi szolgáltatások pedig külön honlapon lesznek elérhetők – közölte tegnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, válaszolva a jobbikos Lukács László György írásbeli kérdésére. Tudatta, ügyfélkapus regisztrációt követően egy lakossági portál felületére lehet majd belépni a saját TAJ-azonosító megadásával. Itt lesz lehetőség rendelkezni az EESZT-be kerülő egészségügyi adatok és dokumentumok láthatóságáról. Ezen túlmenően minden „élesített szolgáltatás” lehetőséget ad majd a lakosság számára, hogy aktív részesévé váljon saját egészségügyi ellátásának.

A regisztráló megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, nyomon követheti azok állapotát, és értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval lefoglalt vizsgálati időpont, helyszín, az intézmény elérhetősége, rendelési idő). Letölthetővé válnak az egészségügyi dokumentumai, leletei, zárójelentései, valamint lekérhetők lesznek képi vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvételek, CT-vizsgálati eredmények) – sorolta az államtitkár, és kitért arra is, a portál súgófelülete biztosítja, hogy mindenki könnyedén eligazodhasson a szolgáltatások használatában.

Gondoltak az internetet kevésbé használó betegekre is, számukra az egyre nagyobb lefedettséget biztosító kormányablakok által válik elérhetővé az e-egészségügy. Hozzátette, minden lakossági portálon megtalálható szolgáltatás elérhető bármely kormányablak ügyintézőjén keresztül is.

Azok számára pedig – írta parlamenti válaszában Rétvári Bence –, akik újonnan kívánják megismerni az e-egészségügy adta lehetőségeket, illetve az EESZT-t, létrehoztak egy EESZT információs portált. Ez az oldal a digitális önrendelkezés lehetőségének élesítésével egy időben válik elérhetővé, és rajta minden, a rendszerrel kapcsolatos információ, ismeretterjesztő, valamint képzési, oktatási anyag megjelenik a szolgáltatási tér bevezetésének menetéhez igazodva.

A humántárca a rendszer kialakítása kapcsán a távirati irodával azt közölte, hogy a magánszolgáltatók számára – a tervek szerint – 2018-ra jelölik ki a kötelező csatlakozási időszak lezárását, összhangban a korábban tervezettekkel.”

Forrás:
Már élesítik az e-egészségügyet; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2016. december 3.

Az elektronikus közműegyeztetés (e-közmű) elterjesztésének felgyorsításáról döntött a Parlament

„Az elektronikus közműegyeztetés felgyorsítás érdekében az Országgyűlés 2/3-os támogatással elfogadta 2016. évi CXX. törvényt, amely az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szól.

Az elektronikus közműegyeztetés (e-közmű) rendszerének teljes körűségét és hatékonyságát kívánja elősegíteni az elfogadott törvény. Az e-közművel a Kormányzat arra törekszik, hogy a lehető legteljesebben ábrázolja a Magyarország területén futó közműveket. Egy, az adatok teljességét tartalmazó rendszerhez hozzá lehet kapcsolni az e-közműt, amely valódi előrelépést jelentene a jelenlegi, nehézkes és időigényes egyeztetési folyamathoz képest.

A hatékony közműegyeztetés megvalósításához teljes körűvé kell tenni az e-közműhöz való teljes regisztrációt és adatszolgáltatást. Ennek érdekében törvényi szintű ellenőrzési és szankcionálási előírásrendszer beiktatására kerül sor. Cél, hogy a jogszabályi felhatalmazások révén ellenőrizhetővé váljon, hogy a közművezeték-üzemeltetők regisztrált felhasználói-e az e-közmű rendszernek, illetve megvalósították-e az e-közmű adatszolgáltatást. A törvénymódosítással a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a kötelezés érvényesítésére szankciós hatáskört kaptak.

Becslések szerint az intézkedés következtében éves szinten a beruházók mintegy1,1 milliárd Ft adatszolgáltatási díj befizetésétől mentesülnek.”

Forrás:
Közműegyeztetés gyorsításról döntött a Parlament; Miniszterelnökség; 2016. december 1.

Magyarországon is elindulhat az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó úgynevezett Big Data-program

„A jövőre induló kétéves nemzetközi projektben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja is részt vesz. A kutatók, az egészségügy adathalmazait összefésülve a genetikai adatokkal, olyan adatbázist hozhatnak létre, amely hatékonyabbá teszi a betegek számára a gyógymód kiválasztását. Az adatok tudatos felhasználása pedig az egészségügyi intézmények számára fejlődési lehetőséget, a betegeik számára gyógyulást, és nem utolsó sorban az orvosaik, kutatóik itt tartását eredményezi, hiszen bevételhez juthatnak” – mondta az InfoRádiónak Szócska Miklós, az intézmény igazgatója.

Mindenki tudja, hogy ha elmegy háziorvoshoz, egy rendelőbe, egy kórházba, akkor ott kórlapot hoznak létre, a számítógépbe ír az orvos, az asszisztensnő, a kezelőorvos, és azon keresztül fér hozzá a különböző adatokhoz, vizsgálati eredményekhez – kezdte a módszer jelentőségének bemutatását Szócska Miklós.

Elmondta: az így létrejövő adatbázisok iszonyú nagy tömegű adatot, információt hordoznak. Ezekből az adatbázisokból például meg tudjuk nézni, hogy egy prosztataműtétet melyik intézményben végezték, vagy azt, hogy milyen típusú beavatkozás után élnek a leghosszabban.

De ha több adatbázisnak az adataiból bányásszuk elő az információkat, azt is láthatjuk, hogy kinek írtak fel esetleg pelenkát, vagyis tudunk az életminőségre következtetni – tette hozzá a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója.

„Ha ezt a több forrásból származó adatot begyűjtjük, akkor megtudhatjuk, hogy volt-e műtéti komplikáció, vagy azt, hogy inkontinens lesz-e a beteg. Tehát meg tudjuk ítélni azt, hogy melyik beavatkozás jó, hogyan kell azt elvégezni, és ha a genetikai adatokat is hozzátesszük, akkor esetleg meg tudunk oldani olyan betegségeket, amiket eddig nem tudtunk. Új gyógymódokat, új terápiákat tudunk felfedezni az adatokban lévő mintázatban” – mondta Szócska Miklós.
Kiemelte: Magyarország egészségügyi adatnagyhatalom: adminisztratív céllal nagyon régóta gyűjtünk adatokat.
„Most a Semmelweis Egyetem egy konzorcium részeként – amiben a London School of Economics és a Stockholm School of Economics is benne van – elnyerte egy nagy kutatási alapnak azt a kutatási programját, ami az egészségügyi adatbányászati módszerekkel foglalkozik” – közölte az intézmény igazgatója.
Elmondta, hogy a program során összegyűjti ezeket a módszereket, és terjeszti Európában.
„Így elkezdődhet végre az az adatintegrációs kutatási-szakmai-fejlesztési célú adatbányászat, amire hosszú évek óta várunk” – emelte ki Szócska Miklós.

Elmondta, hogy a témában rendezendő december 9-i konferenciára meghívták az összes magyar egészségügyi döntéshozót: az államtitkártól az ellátórendszer vezetőjéig.
„Emellett igyekeztünk ipari szereplőket – informatika, telekommunikáció – is hívni, hogy ők is járuljanak hozzá a szemléletformáláshoz, és itt lesz az európai gyógyszeripar képviselője” – számolt be a vezető.
„Szeretnénk elvinni a magyar egészségügy szereplőihez ennek a lehetőségét, hogy tudják, ha tudatosan állnak az adataik felhasználásához, akkor ez számukra fejlődési lehetőséget, a betegeik számára gyógyulást, és nem utolsó sorban az orvosaik, kutatóik itt tartását eredményezi, hiszen bevételhez juthatnak”- hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója.”

Forrás:
Magyarország egészségügyi adatnagyhatalom; Gál Ildikó; InfoRádió; 2016.december 3.

Informatika, távközlés, technika

A jövő év elején kezdődnek 139 járásban a Szupergyors internet program kivitelezési munkái

„Jövő februárban, márciusban kezdődnek el 139 járásban a Szupergyors internet program hálózatépítési munkái – közölte a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Szegeden, sajtótájékoztatón.
Magyarország lesz az első uniós országok egyike, ahol a közös európai határidőnél két évvel korábban, már 2018 végére valamennyi végponton – háztartásban, gazdasági társaságnál, közintézményben – elérhetővé válik a legalább másodpercenként 30 megabit adatátviteli sebességű, szupergyors internetszolgáltatás – mondta Deutsch Tamás. Hozzátette: ennek érdekében a következő alig több mint két évben 150 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.

A felmérések szerint 900 ezer-1 millió olyan háztartás van az országban, ahol nincsenek meg a műszaki feltételei a szupergyors internetszolgáltatás kialakításának. Az internetszolgáltatók 2018 áprilisáig saját forrásból ezeknek a „fehér foltoknak” a 40-45 százalékát eltüntetik – tudatta a politikus.

A további több mint félmillió háztartás esetében pályázaton választották ki azokat a cégeket, amelyek uniós és hazai forrásból kiépítik a szükséges infrastruktúrát. A konvergenciarégióban 10 ezer kilométernyi légkábelt és 3 ezer kilométernyi alépítményben vezetett kábelt fektetnek le, ezek 86 százaléka üvegszállás technológiájú lesz – mondta a miniszterelnöki biztos.

Az első körben abban a 143 járásban írták ki a pályázatokat, ahol meghaladta a százat az érintett háztartások száma. A tenderek közül 139 volt sikeres, a támogatási szerződéseket megkötötték, a fejlesztések előkészítése, tervezése, engedélyeztetése folyik – tudatta Deutsch Tamás. Hozzátette: a beruházásokat végrehajtó társaságok, illetve konzorciumi tagok többsége a magyarországi internetszolgáltatásban már eredményeket felmutató kis- és közepes vállalkozás.

A kormány döntött arról, hogy a programban önerőből, illetve uniós támogatásból megvalósuló beruházások esetében a hatósági ügyek koordinációjáért a Csongrád megyei kormánymegbízott, Juhász Tünde a felelős.

A kormánymegbízott elmondta, a szerepe elsősorban az lesz, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos hatósági döntések minél gyorsabban megszülessenek.”

Forrás:
A jövő év elején kezdődnek 139 járásban a Szupergyors internet program kivitelezési munkái; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2016. november 28.

Élesedik a verseny a blokklánc cégek között

„Zajlik az átrendeződés az R3 [R3 CEV] konzorciumnál, amely a blockchain banki alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. A 2014-ben alapított szervezet fő terméke a Corda nevű, pénzügyi felhasználásra tervezett elosztott főkönyv. A Cordát a blockchain inspirálta, de nem egy egyszerű klónja annak. Képes bonyolultabb tranzakciókat kezelni, emellett nem ad hozzáférést mindenkinek az összes tranzakciós adathoz.

Az R3 CEV dinamikusan fejlődött. Az alapítók között olyan nagybankok voltak ott, mint a J.P. Morgan, a Royal Bank of Scotland vagy a BBVA. Az indulás utáni hónapban már triplájára nőtt a konzorcium tagjainak a száma. 2016-ra nagyjából hatvan pénzintézet dolgozott együtt az R3-ban. Tavasszal pedig bejelentették, hogy negyven bank tesztelte közösen az Eris Industries, az IBM, az Intel és a Chain blockchaines megoldásait. A nagy blockchain teszt mellett kipróbálták az okos szerződésekre, automata cégekre tervezett Ethereumot is.

Hirtelen gigaszervezetté nőtt
Az R3 CEV egysége azonban megbomlónak van. November végén kilépett a konzorciumból a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Santander is. A Fortune értesülése szerint a Goldman Sachs befektetési bank – amely a konzorcium alapító tagja volt – azért hagyta ott a szervezetet, mert a tagok képtelenek voltak megegyezni a tőkebevonás módjában. A lap úgy tudja, hogy a Goldman azzal sem számolt, hogy hetven tagú óriássá növi ki magát az R3, amiben ütköző érdekeket kell folyamatosan összeegyeztetni.

A Goldman több bitcoinhoz kapcsolódó befektetéssel rendelkezik, a Circle Internet Financial legutolsó, ötvenmillió dolláros befektetési körét a Goldman vezette. A Santander és a Morgan Stanley a Goldmant bejelentést követő napokban közölték, hogy ők sem maradnak a konzorcium tagjai. A Santander nem csak egy versenyzőre tett, a bank a rivális blockchanines szakmai szervezetben is tag.

Itt a kód, használjátok!
A három nagy bank lelépésével – és pletykálják, hog a National Australian Bank is készül kilépni – az R3 tőkebevonása is veszélybe került. A konzorciumnak kevesebb tagtól kell begyűjtenie azt a 150 millió dollárt, amivel a további fejlesztéseket tervezte finanszírozni. A Business Insider szerint november végéig 59 millióra szerzett csak ígéretet a konzorcium. A vonakodás annak tudható be, hogy a tagok kételkednek abban, hogy a Corda lesz a jövő banki technológiája.

A bizonytalanságokra az R3 egyelőre azzal reagált, hogy szabadon elérhetővé tette a Corda rendszer forráskódját és megnyitotta a fejlesztők számára a Corda.net portált. A november azt is megmutatta, hogy vannak még, akik hisznek a Cordában. Az R3 ebben a hónapban bővült az első kínai tagjával, és ebben a hónapban lépett be a szingapúri pénzügyi felügyeleti szerv is.”

Forrás:
Élesedik a verseny a blockchain cégek között; FintechRadar; 2016. december 2.

A megkülönböztetéstől mentes internetezésért hozott döntést az NMHH: kötelezte a Magyar Telekomot a jogsértő forgalomszabályozási intézkedés megszüntetésére

„Első alkalommal figyelmeztetett az NMHH a hálózatsemlegességi előírások betartatására.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság uniós szinten az elsők között alkalmazta a hálózatsemlegességre vonatkozó EU-s előírásokat, amikor kötelezte a Magyar Telekomot a szolgáltatói beavatkozástól mentes internetezés biztosítására, a jogsértő forgalomszabályozási intézkedés megszüntetésére. A hatóság a TV GO szolgáltatás feltételeit megvizsgálva ugyanis megállapította, hogy a szolgáltató az Európai Unió hálózatsemlegességre vonatkozó előírásai ellenére megkülönböztette a TV GO és az HBO GO szolgáltatások elérését az összes többi internetes forgalommal és alkalmazással szemben.

Az NMHH a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályok érvényesülését vizsgálta a Magyar Telekom mobil-előfizetéséhez igénybe vehető „Korlátlan TV és Film” havidíjas opció, azon belül a TV GO és az HBO GO szolgáltatás kapcsán. A november 21-én lezárult vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltató az érintett tartalmakat jogszerűtlenül megkülönböztette az összes többi internetes forgalommal és alkalmazással szemben, és azok használatát nem számította bele az előfizetések adatforgalmába. A csomag adatkeretének kimerülése után pedig az előfizető számára minden internetes tartalmat és szolgáltatást lelassítottak, de az érintett tartalmakkal kivételt tettek.

A hatóság a jogsértés miatt kötelezte a szolgáltatót a tartalmak megkülönböztetésének megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására. A hálózatsemlegesség védelmében az NMHH először hozott döntést, és uniós szinten is az elsők között alkalmazta az EU-s előírásokat.

A hatóság ellenőrző vizsgálatai és az e nyomán meghozott döntések, esetleg szankciók a szolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzését szolgálják, és a jogkövetkezmény típusát és mértékét minden esetben a fokozatosság és arányosság elve alapján, a konkrét ügy összes körülményére tekintettel határozzák meg. Jelen esetben a szolgáltatóra nem rótt ki szankciót a hatóság. A határozat nem jogerős, a szolgáltató a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet.

Az internetes hálózatsemlegesség uniós szabályozásának lényege, hogy az internetszolgáltatók nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. A Telekom TV GO szolgáltatásának eddig alkalmazott, korlátlan feltételei ezt az alapelvet sértik, hiszen a szolgáltatásán kívüli más, hasonló, ún. OTT-, internetes videószolgáltatásokhoz az előfizetők csak az adatforgalmi keretük terhére férhetnek hozzá. A hálózatsemlegességi előírások biztosítják az előfizetők számára az általuk – és nem az internetszolgáltatók, vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz és információkhoz való hozzáférést, továbbá, hogy megkülönböztetéstől mentesen vehessenek igénybe szolgáltatásokat a világhálón keresztül, és abban jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.

Az internetes forgalmak közötti különbségtétel tiltásának célja
A hálózatsemlegességi előírások biztosítják az előfizetők választási szabadságát: azt, hogy közvetlenül, egyenlő feltételekkel érhessenek el tartalmakat. A rendelkezések további célja, hogy az egyenlő feltételek megteremtésével biztosítsák a tartalomfejlesztők közötti versenyt, és hozzájáruljanak az internetes ökoszisztéma további innovatív működéséhez. A fejlesztések előtti akadályok lebontásával megnyílik az út az új piaci szereplők megjelenése előtt, a versenyfeltételek kiegyenlítésével pedig a tartalomfejlesztők ösztönzést kapnak a még jobb minőségű szolgáltatások fejlesztésére.

Az OTT-szolgáltatásokról röviden
A TV GO egy internetalapú műsorterjesztési szolgáltatatás, más néven OTT-szolgáltatás, ami a kábeltévén is elérhető élő tv-műsor, videótár-tartalmak vagy teljesen egyedi műsorok elérését biztosítja számítógépen, laptopon, tableten, okostelefonon vagy játékkonzolon keresztül. Az OTT-szolgáltatásoknál a tartalom szolgáltatója nem felelős a fogyasztóhoz történő jelátvitelért: a felhasználó a „nyílt interneten” keresztül éri el a szolgáltatást. E szolgáltatások működőképességének tehát előfeltétele az internet szabadsága.”

Forrás:
A megkülönböztetéstől mentes internetezésért hozott döntést az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. december 1.
Lásd még: Over-the-top tartalom; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hamarosan közzéteszi az azonnali átutalási rendszer modelljét a Magyar Nemzeti Bank

„December 15-én ismerteti a jegybank a magyar azonnali átutalási rendszerre vonatkozó elképzeléseit, és épít hozzá infrastruktúrát is – mondta a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi igazgatója a T-Systems konferenciáján. Bartha Lajos kifejtette: a modern pénzforgalmi infrastruktúrához bármely bank, illetve pénzügyi szolgáltató kapcsolódhat.
„Azt fogjuk elvárni, hogy az átutalás alapú fizetések Magyarországon másodpercek alatt menjenek végbe, és ezek a fizetések éjjel-nappal, tehát nemcsak a jelenlegi 7:30-tól délután 5 óráig terjedő időszakban. Ez egy kicsit forradalmasítani fogja azt gondolom a gondolkodást ezen a területen, és majd nagyon sok embernek az együttműködését fogja igényelni. Mi meg fogjuk ehhez építeni a központi elszámolási és kiegyenlítési rendszert” – közölte Bartha Lajos.

Az elektronikus fizetések terjedését azért ösztönözte eddig is a jegybank, mert az csökkenti a fekete és szürke gazdaság méretét, és a készpénz használata egyébként jóval drágább mindenki számára, mint az elektronikus utalások.”

Forrás:
Hamarosan kiderül, milyen lesz az azonnali átutalási rendszer; Panulin Ildikó; InfoRádió; 2016. december 12.

Adatvezérelt vállalat

„Az utóbbi egy évben sokat foglalkoztam adatvezérelt projektek kialakításával és valahogy azt látom, hogy ahhoz képest ahogy a weben korábban hittem, a világ adatvezéreltté tétele felé még jó nagy utat kell bejárnunk és ez az út nem olyan, mint a pionír webes szolgáltatások által kialakított működés.

Ha a webes szolgáltatások piacáról nézek bármilyen nagyvállalati működést, teljesen eltérő képet látok. A weben és alkalmazásokban a webes környezetre fókuszáló e-commerce szereplők fejlesztési rendszerei és az ügyfél interakciók döntő többsége ugyanarról a felületről érkezik, a marketing aktivitások attribúciója már itt sem könnyű, de egy nagyvállalat esetében a fő interakció pontok gyakran nem a digitális csatornák, a szereplők sokkal szabályozottabbak, és az ügyfelek felé mutatott rendszerek sem változtathatóak könnyedén, gyakran nem alkalmasak arra, hogy az adatok felvételét és használatát könnyedén támogassák.

Az utóbbi egy év alapján akkora a különbséget látok a nagyvállalatok adatvezérelt működése és egy webes szolgáltatást működtető cég adatvezérelt működése között, hogy nehezen tudnám leírni a különbséget, sőt mintha nem is ugyanarról a dologról beszélnénk.

Az adatvezéreltség ugyanis egy működési modellt támogató folyamat. Ha egy digitális szolgáltatás, ügyfél szokás alapú termékmodell alapján halad előre a termékfejlesztés során, az adatok abban fogják segíteni, hogy gyorsabb körökben tudjon az ügyfelek viselkedésére reagálni és még addiktívabb/használtabb terméket alakítson ki. A web életre hívott különböző életképes üzleti modelleket, ezek pedig kialakítottak egy működést, amit adatok segítségével támogatnak. Ügyfélnek weben keresztül termelhető érték, ennek kiszolgálásához szükséges modell kialakítása ezernyi iteráción keresztül és ehhez szükséges adatképek megteremtése volt a lépések folyamata. A weben tehát előbb megvolt az ügyfél elérésnek új módja, az ezt befogadó üzleti modellek, majd ezek után jött a megfelelő adatvezérelt rendszerek, analitikák kialakítása. Egyszerű statikus weboldalakból 1x év alatt eljutottunk a teljesen dinamikusan felépülő, ügyfél életutat lekövető dinamikus szolgáltatásokig és mögöttes logisztikai rendszerekhez, fizikai lerakatokhoz.

A nagyvállalat esetében hasonlóan nem lehet adatvezéreltté tenni a működést, ha nem tudni milyen működési modell, amit támogatni kell ezzel a megközelítéssel.
Szerintem elsősorban ezért a nagyvállalatoknál is azt kell megnézni, hogy milyen működési modell változást kell elérni. Ha valaki például hagyományos szegmentálás alapú marketing kommunikációról úgy dönt, hogy az ügyfeleit alapvetően digitális csatornán akarja kiszolgálni, ehhez pedig az éves költéseink bizonyos százalékát mikroszegmentálással akarja elkölteni, akkor onnan lehet már tudni, hogy milyen támogató rendszerek kellenek hozzá és ezek milyen formában tudnak élő adatokból dolgozva működni.

Ezért szeretem az ügyfelek felé forduló gondolkodást az adatvezéreltség esetén is. Az ügyfelek felé produkálható érték ugyanis, ami fenntartható módon tud fényt mutatni egy vállalati transzformáció során. Az ügyfeleknek kialakított szolgáltatások, amennyiben olyan modellel működnek, hogy csak megfelelő adatokkal működnek hirtelen kényszerítik a vállalatot arra, hogy először is kommunikálni tudjon az ügyfelekkel olyan formában, ahol az adatok felhasználhatóak — pl. digitális csatornák -, hogy legyen erre engedélye, hogy a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak a rendszerekben.

Az egyik legjobb módja egy adatvezérelt vállalati transzformáció létrehozásának, hogy a vállalat egy olyan jól értelmezhető és mindenki által elfogadott külső célt tűz ki maga elé, amihez jól láthatóan csak úgy lehet eljutni, ha a vállalat adatvezéreltté válik — legalábbis az adott területen -. Ilyenkor nincs mese, ki kell alakítani azokat az együttműködő képességeket, amiktől a vállalat különböző területei adatokat felhasználó gépezetekké alakulnak, hogy el tudják végezni a feladatukat.”

Forrás:
Adatvezérelt vállalat; Doransky (Dobó Mátyás); Medium; 2016. november 7.

Buxa: forradalmi ötlet helyett banki háttértechnológiára összpontosít a magyar startup

„Ugyanazt az ötletet találták meg, mint az amerikai pénzküldős szolgáltatás, de a felhasználók csak lájkoltak és rajongtak, de nem fizettek vele. Így alakult át a Buxa

Egyszerű QR-kód alapú mobilfizetés és felhasználók közti (P2P) pénzküldés lett volna a Buxa nevű magyar startup profilja. A csapat fejlesztette, befektetést szerzett, a szabályozó által megkövetelt dokumentumokat gyártott, majd részben elbukott. A cég történetéről és az új irányról Zimmer Márton, a Buxa alapítója beszélt a HWSW Mobile konferencián.

A Buxa nem szabványos startup sztorinak indult 2013-ban, az alapítók rendelkeztek céges és pénzügyi tapasztalattal. Sejtették, hogy mibe vágnak bele. Ami hiányzott, az a startup tapasztalat volt.

Nyilván mi is megvettük és elolvastuk a Lean Startup könyvet, de az más, mint a vállalkozás, amit tíz éve csináltunk – mesélte Zimmer. Az app elkészülte után családi és baráti körben teszteltek, majd 2014. tavaszán elindult a termék publikus bétája. Az indulás majdnem teljesen egybeesett egy másik magyar e-fizetési startupéval, ez volt a Barion, így volt még némi feszültség is a történetben. Nem a startupok között, hanem abban, ahogy a sajtó értelmezte.

Mi nem egymással küzdöttünk, hanem a piaccal és a készpénzhasználat ellen.

A piac és a készpénzhasználat azonban nyert. A közelmúltban a Buxa megszüntette a felhasználók közti pénzküldés lehetőségét, a szolgáltatásnak ez a része nyugdíjba ment. Pedig kezdetben mindenki lelkesnek tűnt, de a felhasználók és az elfogadóhelyek száma nem nőtt. Közben pedig a startup arra költötte az angyal befektetők pénzét, hogy az e-pénz kibocsátói egyszerűsített engedélyhez legyártson 1700 oldalnyi iratot.

És akkor vége a Buxának?
Zimmer szerint már nem hisznek abban, hogy egy kis csapat egy szimpatikus termékkel nagy társadalmi változást tud elérni. A készpénzt nem ölte meg a Buxa. Az e-money alapú rendszerük viszont készen van, nagyvállalati tapasztalattal is rendelkező csapat állt össze. A rendszer, ami a Buxát is kiszolgálta, már dolgozik egy EU-s induló bank rendszerében.”

Forrás:
Buxa: magyar Venmo helyett banki háttértechnológiát gyárt a startup; FintechRadar; 2016. november 27.

Forradalmi változások jönnek a pénzügyi szolgáltatásokban, lépéskényszerben a bankok

„…Együtt vagy egymás ellen – rendkívül leegyszerűsítve ez a dilemma áll a klasszikus pénzügyi szolgáltatók és az ágazat átalakítását már elindító startupok, a fintech cégek előtt. A T-Systems Magyarország Symposium rendezvényén a Pénzintézetek szekció keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott hozzászólások alapján úgy tűnik, jelenleg mindkét oldal az előbbi felé hajlik, ugyanakkor az még nem igazán látszik, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban.

Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy bár valóban forradalmi változások jönnek a pénzügyi szektorban, az igazán nagy áttörésre még várni kell, ahogyan azt Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója is jelezte. A cégvezető hozzátette, hogy az jól látszik, hogy az innovációra egyre inkább van igény, legyen szó akár bankról, akár startup vállalkozásról, ugyanakkor egyelőre inkább csak azt érzékelni, hogy van már mozgolódás ezen a területen, de még nem igazán lehet látni, hogy ez mennyire áll össze majd egy trenddé. Horváth Krisztina megjegyezte azt is, hogy ahhoz, hogy a bankok valódi innovációt valósíthassanak meg, megfelelő hálózatra és infrastruktúrára van szükségük, és ezt a területet az elmúlt években elhanyagolták, keveset költöttek annak megújítására, így ezen változtatniuk kell.

Azt, hogy mennyire korai időszakukat élik a fintech cégek jól érzékeltette Szabó Márton megjegyzése, a KOIN társalapítója szerint közép-, illetve hosszabb távon beszélni a fintech-ről olyan, mintha a hétfői adásszünet (egészen 1989-ig hétfőn nem sugárzott műsort a Magyar Televízió – a szerk. megjegyzése) idején beszéltünk volna a Netflix-ről, vagy a YouTube-ról.

A KOIN társalapítója megjegyezte azt is, hogy tapasztalatai szerint korábban hiába keresték a hazai bankokat együttműködési ajánlatokkal, és hasonló tapasztalatokról számolt be Debreczeni Barnabás, a Shinrai képviselője is, aki azonban hozzátette azt is, hogy néhány éves szünet után ismét próbálkoznak ebben az irányban is, mert úgy érzékelik, változás állt be ezen a területen.
„A magas belépési küszöb, a visszafogottabb verseny miatt nem volt annyi innováció a múltban, ami a fogyasztók felé irányult.

A fintech cégek ebben változást hoztak, gyorsabban reagálnak, közelebb vannak az ügyfelekhez, jó felhasználói élményt kínálnak és még az ügyfélakvizícióban is eredményesebbek. Ez azt eredményezi, hogy ha van együttműködés, akkor egy pénzügyi startup akár új ügyfelek megszerzésében, vagy olyan piacokon való megjelenésben is segíthet egy banknak, amire korábban nem gondolhattak” – fogalmazott Debreczeni Barnabás.

Az OTP Banknál két éve indult el egy nagy digitális transzformációs program, amelynek keretében 30 nagyobb és 70 kisebb projektet valósítanak meg – mondta el Schenk Tamás, az OTP ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során. Ennek keretében többek között a figyelem középpontjába került az is, hogy a meglévő banki értékajánlatokat hogyan tudják hatékonyabban, gyorsabban eljuttatni az ügyfelekhez, tipikusan úgy, ahogyan azt a pénzügyi startupok is csinálják. Emellett a belső folyamatok digitalizálása is napirenden van, illetve az átalakulás lehetőséget teremt számukra, hogy kilépjenek a tradicionális banki termékek köréből és új szegmensekben jelenjenek meg, ilyen például az OTP kedvezmény program, vagy a Simple, ami a nagyvárosi élet 15 helyzetére ad megoldást az autópályamatrica vásárlástól a parkoláson át a mozijegy megvételéig.
Ezeken a területeken versenyzünk a fintech cégekkel, de sok esetben partnereink is, együttműködünk velük. Aktívan is keressük ezeket a lehetőségeket, például speciális fejlesztési feladatok esetében” – fűzte hozzá Schenk Tamás.

Az OTP egyébként nincs egyedül abban a törekvésben, hogy kifogja a szelet a fintech cégek vitorlájából, a Raiffeisen például saját maga is AISP-vé (Account Information Service Provider) válna, vagyis olyan szolgáltatást kínálna, amelynek keretében az ügyfelek egy felületről tudják kezelni valamennyi bankszámlájukat.
Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese a Symposiumon rendezett kerekasztal-beszélgetésen beszélt arról is, hogy ez az ügyfelekkel való kapcsolat megtartása szempontjából nagyon fontos a bankok számára, azonban hozzátette azt is, hogy azért viszonylag szűk azon hazai fogyasztók köre, akik több bankszámlával is rendelkeznek.

A vezérigazgató-helyettes jelezte azt is, hogy komoly kihívást jelent számukra is a PSD2 szabályozás (erről bővebben Új szabályozás a pénzforgalomban című keretes írásunkban olvashat), hiszen mindössze fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy az informatikai infrastruktúrájukat felkészítsék, azonban a Raiffeisen jelenlegi architektúrájában adottak az alapok, így meg tudják majd oldani.
Hozzátette azt is, hogy sokkal inkább lehetőségként tekintenek az új szabályozás megjelenésére.

Aktívan készülnek a pénzügyi szektort érintő változásokra az MKB Banknál is, mutatott rá Hetényi Márk, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Jelezte azt is, hogy jól állnak a PSD2-re történő felkészüléssel, a számlavezető rendszert lecserélik, és már a jövő év első felében már rendelkezésre áll az az API (application programming interface – alkalmazásfejlesztési interfész), amihez a fintech cégek majd csatlakozni tudnak.

Új szabályozás a pénzforgalomban
Jelentős változásokat hoz a pénzügyi szektorban az új pénzforgalmi irányelv, a 2018 januárjában életbe lépő PSD2. Az új európai uniós előírás számos új szabályt hoz majd be a piacra, ami erősíti a biztonságot, emellett a fogyasztók nagyobb védelmét is szolgálja majd. „A bankok kissé lemaradtak az innovációs versenyben a pénzforgalom területén, megjelent számos új szolgáltatás, ami az e-kereskedelemben, online térben lényegesen kényelmesebb megoldást kínált a fogyasztóknak. Éppen ezért a szabályalkotónak azt kellett eldönteni, hogy beengedi-e, vagy kitiltja az új típusú szolgáltatókat. A döntés az lett, hogy 2018 januártól, amikor életbe lép a PSD2, két új szolgáltató típus jelenik meg, fizetés kezdeményező és számlainformációs szolgáltató. Ezek legálisan beléphetnek a bank és ügyfél közé, és ehhez nem kell szerződéses viszonyban állniuk a bankkal. Emellett a bankoknak lehetővé kell tenniük, hogy nyílt és transzparens módon igénybe vehessék a bank infrastruktúráját, hozzáférjenek például az ügyfél számlájához” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi igazgatója. Mivel a változás kapcsán 2017 júliusában jelennek meg a végleges technikai paraméterek, a bankoknak fél év áll majd rendelkezésükre azok bevezetéséhez.

Változó fogyasztók
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fogyasztói magatartás is jelentős átalakuláson megy át. Idén már a felnőtt netezők 87 százaléka vásárolt online, és a kutatások alapján egyre nagyobb a bizalom a modern technológiára alapozott fizetési módok iránt is – derült ki Dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet vezérigazgatójának a Symposiumon tartott előadásából. A mobileszközök használata hatással van nem csak az e-kereskedelemre, a termékekre vonatkozó információk keresésére, de a pénzügyi tranzakciókra is. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a magyar fogyasztók egyelőre az egyszerűbb ügyleteknél élnek ezzel a lehetőséggel – autópályamatrica vásárlás, parkolási díj fizetés -, miközben az átutalásokat, vagy éppen a lekötéseket még mindig főleg asztali számítógépen vagy laptopon keresztül bonyolítják le.”

Forrás:
Felforgatják a pénzügyi szolgáltatásokat; Origo.hu; 2016. november 30.

Ki marad életben, ha jönnek a romboló innovátorok?

„Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Makray-Rózsás Árpád nemzetközi innováció menedzser a platformgazdaságra való áttérés során felmerülő új kockázatokat mutatja be.
A digitális átalakulás legfontosabb következménye a platformok mint új gazdaságszervező elemek és versenyképességi egységek megjelenése. A fizikai eszközök háttérbe szorulásával és az innovációs tőke felértékelődésével a jelenleg működő vállalatok egyre inkább az új piaci belépők célkeresztjébe kerülnek, és sokukat tönkreteszi egy-egy új üzleti modell.

A kérdés ma az: fel lehet-e készülni a romboló innovátorokra, más szóval: előrelátható-e a jövő?
Az üzleti élet alapja a kockázat. Annak a kockázata, hogy a termék vagy szolgáltatás nem lesz sikeres; hogy a vevők nem hajlandók annyit fizetni a termékért, amennyiért megéri azt eladni; vagy hogy jön egy másik cég, amely jobban/olcsóbban/gyorsabban képes elvégezni ugyanazt a munkát és tönkreteszi a jelenlegi piacvezetőket. A negyedik ipari forradalommal látható lett, hogy bizony, akármilyen elhanyagolható egy kockázat, attól még bekövetkezhet: így lehet, hogy ma a világ legnagyobb taxivállalatának nincs egyetlen autója sem, a világ legnagyobb szállásszolgáltató vállalata pedig nem tulajdonol egyetlen szállodai szobát sem.

Az ipari forradalom a termékek tömeggyártásával és az ellátási láncok hatékony megszervezésével egy új gazdasági rendszert alkotott. A gazdaság középpontjába a fizikai eszközök és a lineáris értékláncot irányító nagyvállalatok kerültek, amelyek cégértékét az eszközök megtérülése adta. A vállalatok szervesen fejlődtek vagy felvásárlások során nőttek ugrásszerűen. A versenyképesség alapjává a kínálati méretgazdaságosság vált, vagyis egyre több terméket előállítva egyre csökkent az előállításhoz szükséges fajlagos költség.

A digitális transzformáció ugyanilyen nagyságrendű átalakulást hoz (ezt már számos kutatás részletesen feltárta, ld. pl. Accenture Technology Vision 2016, Deloitte Industry 4.0 Challenges Report, PwC Industry 4.0 Framework).

A legjelentősebb változás: a termékek helyébe a platformok lépnek mint a gazdaság alapvető szervezőelemei és a versenyképesség sarokkövei. A kínálati méretgazdaságosságot felváltja a keresleti méretgazdaságosság mint a versenyképesség alapja, amikor a csökkenő hozamok helyett a hálózati hatás alapján sokszorozódó hozamok elve válik uralkodóvá. A keresleti méretgazdaságosságot a közösségi hálózatok hatékonysága, a keresletkoncentráció, az alkalmazások fejlődése és sok más olyan tényező hajtja előre, amelyek az egyre növekvő hálózatokat egyre értékesebbé teszik a felhasználók számára. A fizikai eszközök mellett megjelennek a digitális eszközök és az innovációs tőke, a piaci értékelés alapjává pedig az ökoszisztémák válnak.

Végeredményként pedig a termelési-szolgáltatási folyamat középpontjába a fogyasztó kerül, aki nem a termék végső felhasználójaként fogadja el a gyártó és kereskedő cégek által nyújtott javakat, hanem a platformon keresztül önmaga is aktívan részt vesz az egész termelőfolyamatban az ötletgenerálástól a piacra vitelig. Ahogy Marshall Van Alstyne platformkutató megfogalmazta: „Egy terméknek jellemzői vannak. Egy platformnak közössége.” (Parker-Van Alstyne-Choudary: Platform Revolution)

Ezek a platformok pedig nemsokára meghaladják a virtuális, kiterjesztett és kevert (VR, AR, MR) valóságot, és a fogyasztók, alkalmazottak és partnerek szabadon dönthetik majd el, hogyan és főleg hol élik meg a fogyasztói élményt – akár helyszíntől függetlenül. A hagyományos, lineáris értéklánc alapú üzleti modelleket, ahol a gyártás-disztribúció-marketing-fogyasztó útvonal során egyirányú volt az értékteremtés, felváltja a platformvezérelt üzleti modell. Itt az értékteremtés kétirányú és folyamatos, a platformhoz kapcsolódó ökoszisztéma részeként a fejlesztők/tartalomtulajdonosok/értékesítők/stb., végül pedig maguk a fogyasztók is egyformán bekapcsolódnak a fogyasztói élmény előállításába, fejlesztésébe, átalakításába. Az így létrejövő ökoszisztémákban a felhalmozott tudás és tapasztalat értéke meghaladja a termelőeszközök birtoklásának értékét, és a hálózati technológiák általános elérhetőségével már nem akadályozható meg új szereplők piacra lépése.

A romboló, diszruptív innováció mindennapossá vált az elmúlt években, számos sikeres és kevésbé sikeres próbálkozás történt. Azonban ahogy a gazdaság minden területén megjelenik a platformok építésének kényszere, a jelenlegi piaci szereplők sokkal jobb helyzetben várhatják a piaci változásokat: lehetőségük van a jövőbe tekinteni!

Az ökoszisztémák alapvetően valamely iparághoz vagy meglévő üzleti modellhez kapcsolódnak, amelyeket viszont az ott működő nagyvállalatok jól ismernek, hiszen hosszú évek tapasztalatával, hatékony működéssel jelenleg is kiszolgálják az adott piacot. A jövendő változások előrejelzéséhez pedig nem szorulnak kristálygömbre, a digitális átalakulás egyik alapvető eleme segíti őket a jövőkutatásban: a mesterséges intelligencia, amely a nagymennyiségű adatok (big data) felhasználásával új távlatokat nyit a stratégiai tervezés számára.

Az Accenture technológiai víziója szerint a mesterséges intelligencia (MI) nyújtja azt az alapot, amire közösen épülnek a jövő fő trendjei: az intelligens automatizáció, a könnyen adaptálható munkaerő, a platformgazdaság és a megjósolható romboló innováció.

Az intelligens automatizáció során egymástól jelenleg teljesen elválasztott rendszerekből származó adatokat (pl. az intelligenssé váló gépek és más berendezések adatai, a humán erőforrás adatai stb.) összegyűjtve, neurális hálózatokon keresztül elemezve az adott technológiát vagy szervezetet alapjaiban megváltoztató megoldások is megszülethetnek.

Ez ma még főleg az Ipar 4.0 vezérelte fejlődést jelenti, ahol az intelligenssé váló termelési rendszerek valós idejű hálózatban kapcsolódnak idővel a disztribúciós lánc, a kiegészítő szolgáltatások (pl. karbantartás) és az értékesítés rendszereivel, létrehozva az Okos gyárat (Smart Factory). Azonban a következő lépéssel megvalósul majd a teljes szervezet stratégiai átalakulása, ahol központi szerepet kap majd az MI.

Az intelligens rendszerek és gépek azonban vajmi keveset érnek, ha az azokat kezelő emberek nincsenek felkészítve az új technológiák fogadására és alkalmazására. Ezért a technológiai haladás eredményei, különösen pedig az MI felhasználása a humán erőforrás képzés területén is kulcsfontosságú: képes lesz előrejelezni a trendeket és a jövőben várhatóan szükségessé váló humán és szervezeti képességeket, megteremtve a rugalmasan alkalmazkodóképes szervezetet, amely nemcsak kiegészítő, hanem a cég erőssége lehet.

A digitális ökoszisztémák (és így a platformgazdaság) létrejöttének egyik alapja épp a mesterséges intelligencia megfelelő használata, a nagymennyiségű adatok újfajta értelmezése és az értéklánc felváltása a platformközösséggel. Azonban ugyanezek az elemzési eszközök teszik lehetővé a már működő piaci szereplőknek, hogy megfelelő felkészültséggel és csapattal előrelássák, mikor és milyen típusú romboló innováció megjelenésére számíthatnak saját területükön. A veszélyek azonosításával pedig időben meg lehet kezdeni a felkészülést és az esetleg szükséges stratégiai átalakítást. Az intelligens automatizáció alkalmazásával ugyanis lehetővé válik a hagyományos iparági elkülönülés összemosása, különböző funkciók vagy szereplők összekapcsolása (pl. az összekapcsolt autó megteremtésével egy autógyár tartalomszolgáltatóvá és platformépítővé is válik egyszerre).

A mesterséges intelligencia ilyen általános alkalmazásából azonban egyáltalán nem következik az, hogy az állások megszűnnek és a gazdaság dehumanizálódik. A jelenlegi alkalmazási területek éppen ennek ellenkezőjét mutatják: a Mesterséges Intelligencia alkalmazásával magasabb szintre helyezhető és összetettebbé válik az ember-gép kapcsolat, és még nagyobb érték nyújtható a fogyasztóknak, hatékonyabban és egyre inkább valós időben.

Azon vállalatok azonban, ahol nem kezdik meg a stratégiai felkészülést a platformgazdasággal járó átalakulási kényszerekre, a legújabb IT-megoldások alkalmazására és a munkaerejük fejlesztésére, nos ők a legjobb kristálygömbökkel is csak azt fogják már észrevenni, amikor egyetlen app letöltésével a teljes szolgáltatásukat helyettesíteni lehet.”

Forrás:
Ki marad életben, ha jönnek a romboló innovátorok?; Makray-Rózsás Árpád; KamaraOnline; 2016. december 3.

Nemsokára online is rendelhetünk házat?

„Egyes szakértők szerint nem vagyunk messze attól, hogy akár teljes házépítést rendeljenek a világhálón keresztül az építtetők. Egy napokban készült felmérés alapján mindenesetre már most nagyon sokan vásárolnak építőanyagot online rendeléssel.

A lakásfelújítási információk keresésének nagy része áttevődött a világhálóra – állapította meg a mintegy 3500 lakossági építtető megkérdezésével végzett online felmérésében a Mapei Kft. A válaszadók 58 százaléka az interneten tájékozódik ez ügyben, a különböző szakboltokat 12 százalékuk, a lakberendezési magazinokat pedig csupán egytizedük használja erre a célra. A válaszadók négyötöde szokott online vásárolni: többségük évente legalább néhány alkalommal, ötödük pedig havonta többször is. Az internetes vásárlók csaknem fele utánvéttel fizeti ki a megrendelt termékeket, és mintegy harmaduk választja a bankkártyás fizetést vagy az átutalást. A válaszadók fele jelezte, hogy építőanyagot is vesz vagy venne a világhálón keresztül.

– Hamarosan eljön az idő, amikor az emberek akár teljes lakásépítést fognak online vásárolni. Különösen a digitális bennszülöttként emlegetett Y és Z generáció piacra lépésével lehet ez robbanásszerű, akik nemsokára megrendelőként jelennek meg a lakáspiacon – mondta a felmérés tanulságairól Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Szerinte az építőanyagok online beszerzése már most is igen elterjedt az építtetők körében. – Az építőiparnak megoldást kell találnia erre a piaci igényre. Ez óriási kihívás akkor, amikor az építőiparban még az aktív, működő honlappal rendelkező cégek is kevesen vannak – hangsúlyozta az ügyvezető.

A novemberben készült felmérés egyébként arra is rámutatott, hogy a lakossági építtetők közül jóval többen használják az internetes médiát, mint a televíziót.
Sőt, tájékozódás céljából kétszer annyian fordulnak a világhálóhoz, mint a televíziócsatornákhoz, előbbi platformot a válaszadók jóval hitelesebbnek tartják. A felmérésben részt vevők 27 százalékban hírek olvasására, 21 százalékban közösségi oldalak használatára, 18 százalékban vásárlásra, 16 százalékban pedig kapcsolattartásra használják az internetet.”

Forrás:
Nemsokára online is rendelhetünk házat?; Magyar Idők; 2016. november 30.

Európai Unió: új áfa-szabályokkal pezsdítenék fel az online kereskedelmet

„Az áfa-fizetési szabályok egyszerűsítése révén lendítené fel a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet az EU-ban Brüsszel, amely arra is lehetőséget adna a tagállamoknak, hogy a nyomtatott termékekkel azonos adókulcsokat alkalmazzanak az elektronikus könyvekre és online kiadványokra.

Az áfa-szabályok módosításával és egyszerűsítésével kíván az elektronikus kereskedelemben érdekelt elsősorban kis- és középvállalkozások kedvében járni az Európai Bizottság, amely legújabb kezdeményezésétől a tagállami áfa-bevételek 5-7 milliárd euróval történő gyarapodását várja.

„Álljuk a szavunkat, miszerint eltakarítjuk az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályokat Európában. Korábban már javaslatot terjesztettünk elő a csomagküldés hatékonyabbá tételére, az interneten vásárló fogyasztók jogainak védelmére, vagy az indokolatlan területi korlátozások eltörlésére. Most az áfa-szabályokat egyszerűsítjük, így a kirakójáték utolsó eleme is a helyére kerül” – mutatott rá Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős bizottsági alelnök.

Brüsszel azt javasolja, hogy a termékeket és szolgáltatásokat interneten áruló üzleti vállalkozások a jövőben online egyablakos rendszerben regisztrálhassanak, és ne kelljen többé minden egyes tagállamban áfa-számot kérniük, ahol értékesítenek. A Bizottság a cégek ebből fakadó költségeit cégenként átlagban évi 8 ezer euróra becsüli. Az egyablakos rendszertől az ilyen szolgáltatásokat nyújtó üzleti vállalkozások adminisztratív terheinek 95 százalékkal való csökkenését, az uniós üzleti szféra számára összesen 2,3 milliárd euró megtakarítást, és a tagállamok áfa-bevételeinek 7 milliárd euróval történő növekedését remélik.

Egy másik intézkedéssel egy új 10 ezer eurós küszöbértéket terveznek bevezetni az online értékesítésre, lehetővé téve a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató mikrovállalkozások és start-up-ok számára azt, hogy ugyanazokat az áfa-szabályoknak kelljen megfelelniük, mint amihez saját országukban szoktak. A Bizottság becslése szerint ez EU-szerte 430 ezer cégnek könnyíti majd meg, hogy megfeleljenek az áfa-szabályoknak. A valamivel nagyobb cégek számára egy másik, 100 ezer eurós határértéket javasolnak.

A jogszabály-tervezet – amiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell majd megállapodnia – az EU-n kívülről származó online szolgáltatásokkal és termékekkel elkövetett áfa-csalások ellen is fel kíván lépni. Ennek jegyében eltörlik azt a mentességet, amely 22 euró értékig jelenleg lehetővé teszi az áfa-fizetés alól való kibújást. Ezt a szabályt a tapasztalatok szerint a külföldről megrendelt csomagok küldése során tömegesen áthágják, jelentős veszteséget okozva ezzel a tagállami költségvetéseknek.

Brüsszel végül arra is lehetőséget adna mindenféle kötelezettség nélkül a tagállamoknak, hogy ugyanazt azt az áfamértéket alkalmazzák az elektronikus könyvekre és újságokra, mint a nyomtatott termékekre. Számos tagállamban a nyomtatott könyvek és sajtótermékek szuperkedvezményes vagy néhány esetben nulla kulccsal adóznak.”

Forrás:
Új áfa-szabályokkal pezsdítenék fel az online kereskedelmet; BruxInfo; 2016. december 1.

Szakirodalom

A játék és szórakozás internetes kora lejárt, mivel a világháló mára veszélyessé vált

„Október 21-én nagyarányú irányított szolgáltatásmegtagadással (DDoS) járó, túlterheléses támadás indult az Egyesült Államokban a Dyn domainnév-szerverei ellen, ami miatt olyan nagy látogatottságú, népszerű oldalak álltak le, mint a Twitter, az Amazon, a Netflix vagy a Spotify. A támadás a rendszerbe kapcsolt okos eszközök – digitális kép- és hangrögzítők, biztonsági kamerák, hűtőgépek, termosztátok etc. – sérülékenységét aknázta ki, valóságos „bot (robot) hadsereget” teremtve ezzel. (A „bot” a „robot” szó rövidítése az angolszász terminológiában, amit automatizált informatikai műveletek elvégzésére használnak. Hálózatba szervezve „botnet”-ekről beszélünk – szerk.) A Daily Dot szerint azonban a támadásnak volt egy „rejtett áldása” is. Anélkül, hogy a kritikus infrastruktúrában vagy az egészségügyi hálózatban kárt tett volna, felhívta a kormányzati szereplők figyelmét a Tárgyak Internetében (Internet of Things, IoT) rejlő biztonsági kockázatra. (A támadást amúgy az első feltételezésekkel ellentétben nem állami szereplők indították, hanem olyan hekkerek, akiket egy erre szakosodott weboldalon akár 20 dollárért is fel lehet bérelni egy ilyen akcióra.)

Amint arról a szakportál is beszámolt, az üggyel kapcsolatban a Képviselőház energetikai és kereskedelmi bizottsága együttes ülést tartott, bevonva mindkettő infokommunikációs és technológiai albizottságait is a munkába. Az ülésen elismert szakemberek fejtették ki álláspontjukat a tárgyak internetének biztonsági kockázataira, riasztó figyelmeztetést fogalmazva meg a kormányzat számára. Mint elhangzott: egy amerikai ember átlagosan 3,4 IoT-eszközt birtokol, számuk 2020-ra 50 milliárdra fog várhatóan nőni. Minden egyes ilyen eszköz biztonsági kockázatot jelent, ami kihathat a kórházak, üzleti vállalkozások és létfontosságú szolgáltatók működésére is. Egy ezeken keresztül is végrehajtható DDoS támadás pedig óránként akár 250 ezer dolláros kárt is okozhat.

A portál a megszólaló szakértők közül Bruce Schneier álláspontját részletesen is ismerteti, akinek fő üzenete az volt: a játék és szórakozás internetes kora lejárt, mivel a világháló mára veszélyessé vált. Mint bevezetőjében elmondta: ma már nem arról van szó, hogy számítógép van mindenben, hanem hogy minden számítógéppé vált. Az okostelefon nem telefon, hanem egy számítógép, amivel telefonálni lehet. A hűtőszekrény olyan számítógép, amivel hűteni és fagyasztani lehet. Az ATM olyan számítógép, amivel készpénzt lehet felvenni. Az autónk nem olyan jármű, amelybe számítógépet építettek, hanem olyan számítógép, aminek motorja és négy kereke van. Mindezek együtt alkotják a tárgyak internetét, amelyen keresztül a nevezetes DDoS támadást is indították.
Schneier a meghallgatáson elmondta: mivel a komplexitás a biztonság legnagyobb ellensége a biztonságnak, az internet pedig a emberi kéz alkotott rendszerek közül legösszetettebb, a támadóknak mindig nagy előnye lesz. A támadás egy ilyen komplex rendszerben mindig könnyebb, mint a védekezés. A sérülékenységet éppen az összekapcsolódások nagy száma adja, így egyszerű képrögzítőkön és webkamerákon keresztül is lehet honlapokat támadni. Az internet ráadásul megsokszorozza a támadó erejét. Amikor eszközök milliói támadták egyszerre a Dyn szervereit, olyan méretű akcióról beszélünk, ami korábban elképzelhetetlen volt. A „leszivárgás” ráadásul nem oldja meg a problémát, vagyis a piac önmagában a keresleten és kínálaton keresztül nem oldja meg a biztonsági problémákat. Ennek egyik oka, hogy miközben számítógépet vagy okostelefont viszonylag gyakran cserélünk, a biztonsági megoldásokat pedig folyamatosan frissítjük, addig egy digitális kép- és hangrögzítőt, autót vagy hűtőszekrényt jóval nagyobb időközönként cserélünk – egy termosztátot talán soha. Ráadásul miközben az informatikai cégek sok időt és pénzt áldoznak számítógépeink biztonságának fejlesztésére, az olcsóbb eszközök biztonságára már korántsem.

Schneier szerint a kormányzat nem vonulhat ki az IoT biztonságának szabályozásából. Leginkább olyan állami ügynökséget javasol, mint amilyeneket a nukleáris energiafelhasználás vagy a légiforgalom szabályozására hoztak létre. Mint elmondta: nem is az a kérdés, hogy az államot be kell-e vonni, vagy sem, hanem hogy „okos államot” vagy „buta államot” vonunk be a szabályozásba.

Szintén az október 21-ei DDoS támadás ihlette James Stavridis és Dave Weinstein cikkét a Foreign Policy hasábjain pár héttel korábban. Markánsan fogalmazott címe szerint a tárgyak internete kiberháborús rémálom. Mint írják: korábban a nagyerejű kibertámadásokat hadseregek, titkosszolgálatok vagy államok szolgálatában álló hackerek követték el. Ezek bármennyire is veszélyesek voltak, mindig volt felettük olyan kontroll, ami féken tartotta ezeknek a támadásoknak a romboló erejét. A mostani eset viszont azt mutatja, hogy immár nem állami szereplők is aránytalanul nagy károkat tudnak okozni, mivel az eredményes támadáshoz szükséges „belépési küszöb” lényegesen lejjebb került. Ilyen esetekben a destabilizáló erőt sem diplomáciai, sem rendvédelmi megfontolások nem korlátozzák. Az ilyen támadókat nem kötik sem földrajzi-politikai határok, sem a területi fennhatóság. Emiatt a hagyományos hadviselésben bevált elrettentési stratégia sem működik, mivel a támadónak nem kell tartania az őt, szűkebb környezetét vagy akár országát érő válaszcsapástól.

A belépési küszöb alacsonyra kerülésének oka az, hogy az IoT robbanásszerű növekedésével extrém mértékben megnőtt az a terep, amelyen a támadást végrehajthatják. A mindenütt jelen lévő okoseszközök pedig a tárgyak internetén keresztül olyan botneteket hoznak létre, amelyek valóságos zombihadsereggé válhatnak.

A védekezés módjára szerzők azt javasolják, hogy a gyártók felé érvényesítsünk szigorúbb biztonsági követelményeket. Jobb technológiákra is szükség van annak érdekében, hogy az IoT-eszközök sérülékenységét valós időben tudjuk kezelni. Mindezzel együtt felhasználói oldalon is nagyobb tudatosságra, elővigyázatosságra van szükségünk. Ahogy az influenza ellen is védekezünk úgy, hogy kezünket köhögéskor szánk elé helyezzük, elkülönítjük magunkat a fertőzött emberektől, rendszeresen kezet mosunk, ugyanígy szükséges lenne eszközeinket is távol tartani mindenféle rosszindulatú külső behatolástól.”

Forrás:
Bruce Schneier: ‘The internet era of fun and games is over’; Austin Powell; The Daily Dot; 2016. november 16.
Experts issue dire warning to government about the Internet of Things; Austin Powell; The Daily Dot; 2016. november 16.
The Internet of Things Is a Cyberwar Nightmare; James, Stavridis, Dave Weinstein; Foreign Policy; 2016. november 3.

Törvények, rendeletek

Törvényjavaslat az állami rezsicsökkentésről, újabb illetékeket törölne el a kormány

„Jövő márciustól megszűnne több, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illeték és díj. Az erről szóló törvényjavaslatot – amely kedden jelent meg a parlament honlapján – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyzi.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, teljeskörűen illetékmentessé válik az anyakönyvi kivonat kiállítása; a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal; a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése; a hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról.

Illetékmentes lehet a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás is.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatban díjmentessé váló értesítési cím bejelentésével összefüggésben kizárnák az illetékfizetési kötelezettséget is, hogy az ne lépjen a díj helyébe. Ugyancsak a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos az a módosítás, amely megkönnyíti a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok számára, hogy a nyilvántartásba vételükre irányuló eljárást kezdeményezzenek, mert az illetékmentessé válik. Ezekkel egy időben megszüntetnék a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos illetéket.
Mindemellett a családok, ezen belül a kiskorúak ügyeinek intézését könnyíti meg, hogy a 18. életévüket be nem töltött személyek mentesülnének az általános tételű közigazgatási eljárási illeték megfizetése alól. Mentessé válik az illetékfizetés alól a 65. életévét betöltött személy magánútlevele.

Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó bizonyítvány kiadása iránti illetékfizetési kötelezettség az általános tételű 3000 forintra csökken, ezzel a módosítással az építésügyi hatóság által és az építésfelügyeleti hatóság által kiállítandó bizonyítvány illetéke azonos mértékűvé válik.

Az ingatlanügyek intézését megkönnyítendő az állampolgárok évente két alkalommal mentesülnének az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj alól.

Lázár János július közepén jelentette be, hogy újabb konzultáció kezdődött a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban az állami rezsicsökkentésről.
A miniszter akkor elmondta: augusztus 19-ig várják az állampolgárok véleményét arról, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében milyen eljárásokban lenne szükség újabb egyszerűsítésekre. Emellett arról kérik ki az emberek álláspontját, hogy milyen engedélyezési eljárásokat kellene átalakítani, és mely – jelenleg fizetős – szolgáltatásokat kellene olcsóbbá, ingyenessé tenni.”

Forrás:
Törvényjavaslat az állami rezsicsökkentésről; Magyar Idők; 2016. november 29.
T/13091 A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről; Országgyűlés; 2016. november 29.

BM rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

„…1. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: szeüsz) bejelentéséért ötvenháromezer forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) A szeüsz-változás bejelentéséért huszonháromezer-ötszáz forint összegű díjat kell fizetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem vonatkozik a jogszabály vagy uniós jogi aktus változása miatt kötelező változásbejelentésre.
(4) A díjat a bejelentési eljárás kezdeményezésekor, szeüszönként kell meg fizetni.
(5) A díj megfizetése alól mentesség nem adható…”

Forrás:
A belügyminiszter 48/2016. (XI. 28.) BM rendelete a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról; Magyar Közlöny; 2016. évi 183. szám; 2016. november 28.; 77258-77259. oldalak(pdf)

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről

„1. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján
a) Glattfelder Bélát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2016. szeptember 14-ei hatállyal – felmentem,
b) Rákossy Balázst, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökévé – 2016. szeptember 15-ei hatállyal – kinevezem.
2. Visszavonom a 2007–2013 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és új elnökök kinevezéséről szóló 112/2014. (IX. 16.) ME határozat 1. pontjában a „Glattfelder Bélát, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága,” szövegrészt…”

Forrás:
A miniszterelnök 124/2016. (XI. 29.) ME határozata a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökének felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 184. szám; 2016. november 29.; 77636. oldal (pdf)

2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról

Forrás:
2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 189. szám; 2016. december 2.; 78836-78857. oldalak (pdf)

49. szám, 2016. december 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek