Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor a Miniszterelnöki Kormányirodáról és a kormány működéséről

„…A kormányalakításról Orbán Viktor azt mondta: a kabinet céljai évek óta változatlanok, mégis minden ciklusnak sajátos karaktere van, és a feladatokhoz kell válogatni az embereket, nem fordítva. Az új kormányban heten profi politikusok, heten pedig a politikán kívül gyűjtötték össze tekintélyüket, tudásukat – fogalmazott, a leendő minisztereket ért bírálatokat pedig úgy kommentálta: ez a harcosok klubja, aki ide belép, annak számítania kell arra, hogy a riválisai meg fogják támadni.

A miniszterelnök emlékeztetett:
1998-ban egy Bokros-csomagot kellett kijavítani, 2010-ben egy pénzügyi összeomlás volt Magyarországon, míg 2014-ben „beesett” a migrációs válság. „Jelenleg viszont lehetőség van arra, hogy konkrét feladatszabásokat adjak, és annak végrehajtását behajtsam” – fogalmazott.

Új közigazgatási egység jön létre
Orbán Viktor miniszterelnök alá tartozik és az ő közvetlen irányításával működik majd egy új közigazgatási egység, a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A közvetlenül hozzárendelt, új közigazgatási egységként létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodáról elmondta: feladata lesz a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak koordinálása, ehhez a szervezethez rendelték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, és egy egységes hírszerzési központ is működik majd a kormányirodán. Utóbbi lehetővé teszi, hogy Magyarország az erőteljes nemzetközi versenyben jobb információ- és hírszerzési tevékenységet mutasson fel – jegyezte meg.

Három miniszterelnök-helyettese lesz kormányfőnek
Három miniszterelnök-helyettese lesz Orbán Viktornak az új kormányban: Semjén Zsolt KDNP-elnök általános miniszterelnök-helyettes lesz, Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonságért felelős, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettesként dolgozik majd.[Magyar Idők]”

…Arról is beszélt, úgy látja a következő időszakot, hogy nem várható olyan rendkívüli fejlemény, amely eltérítené az energiái egy részét a kormány munkájának közvetlen irányításától. Így lesz lehetősége arra – mondta -, hogy fontos, konkrét feladatokat szabjon és végrehajtassa őket…[Miniszterelnöki Kabinetiroda]

Forrás:
Orbán Viktor az EU-s költségvetésről: „csigavér”, hosszú lesz ugyanis a vita; Magyar Idők; 3018. május 4.
Erkölcsi kötelességük “végigvinni” a migrációellenes alkotmánymódosítást; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2018. május 4.

Gulyás Gergely a Miniszterelnökség struktúrájáról, feladatairól és vezetőiről

„…Lázár János azzal búcsúzott a Miniszterelnökségtől, hogy: „én 112 kormányinfót tartottam, hajrá!” Elfogadja a kihívást?
Nem kihívást látok benne, hanem biztatást, amely egy, a bajtársiasság erényeit megjelenítő pártban üdvözlendő, és hálás is vagyok érte.

Ön is fog akkor kormányinfót tartani?
Természetesen. A sajtó tájékoztatása a kormányülésekről továbbra is a Miniszterelnökség feladata marad. Lázár János a kormányinfókkal műfajt teremtett, ami a politikában komoly teljesítmény, ezért e jó gyakorlat folytatásra érdemes.

Ki lesz a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki egyben az ön miniszterhelyettese?
Orbán Balázs. Az általa vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért, a kormányon belül működő stratégiai kabinet tartalmi előkészítéséért. Emellett fogja a klasszikus parlamenti államtitkári vagy – a sokkal kifejezőbb, de sajnos szocialista terminológiával –miniszterhelyettesi feladatokat ellátni.

Milyen feladatok fognak a Miniszterelnökséghez tartozni a jövőben?
Az európai uniós ügyek, az európai intézményekkel való kapcsolattartás a Miniszterelnökséghez fog tartozni. Ennek a területnek a miniszterelnök és a kormány is kiemelt jelentőséget tulajdonít, ez azt jelenti, hogy havi rendszerességgel tematikus, kifejezetten az európai uniós kérdésekkel foglalkozó kormányülések lesznek. Az eddigi egy helyett két államtitkár dolgozik majd itt, amely megkönnyíti e terület kormányon belüli súlyának növekedéséből is eredő többletfeladatok ellátását. Takács Szabolcs jelenlegi államtitkár mellett – aki az elmúlt években kiváló munkatársak alkotta uniós szervezetrendszert hozott létre és irányított a Miniszterelnökségen – Varga Judit is e területért felel majd államtitkárként. Ő tíz éve dolgozik az Európai Parlamentben, és a nemzetközi színterén is a magyar uniós politika új arca lehet.

Az uniós ügyeken kívül mi fog még a tárcához tartozni?
A teljes területi közigazgatásért való felügyelet továbbra is a Miniszterelnökség feladata lesz. Tuzson Bence képviselőtársam, jelenlegi kommunikációs államtitkár vezetésével. Létrejön egy Budapestért és az agglomerációért felelős szervezeti egység is a Miniszterelnökségen, amelyet Fürjes Balázs fog vezetni. A Miniszterelnökséghez tartozik majd a Modern Városok Program, valamint az újonnan induló Modern Falvak Program, ezért a területért kormánybiztosként Gyopáros Alpár csornai képviselőtársam lesz felelős. A minisztérium közigazgatási államtitkára pedig Janó Márk lesz, aki jelenleg a frakció szakmai osztályának a vezetője.

A miniszterelnökség, miniszterelnöki kabinetiroda, valamint miniszterelnöki kormányiroda között mi lesz a feladatmegosztás? Miért jön létre a kormányiroda? Ki fogja vezetni? Hogyan fog zajlani a koordináció közöttük?
Rogán Antal miniszter úr portfoliója a turizmussal fog bővülni, de lényegét tekintve ő az eddigiekhez hasonló feladatot lát el, amelynek legfontosabb része, hogy továbbra is ő a miniszterelnök kabinetfőnöke. A Miniszterelnöki Kormányirodát közvetlenül a miniszterelnök fogja irányítani, a kormányiroda élén pedig Bíró Marcell államtitkár áll majd. A miniszterelnöki kormányiroda a napi kormányzati munka szervezéséért, a döntések előkészítéséért és végrehajtásáért lesz felelős, tehát a kormányzással kapcsolatos szervezési és végrehajtási feladatok közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá kerülnek…”

Forrás:
Gulyás Gergely: A Fidesz nem mondott le az értelmiségről; Kereki Gergő; Mandiner; 2018. május 5.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség jövendő parlamenti államtitkára, a Stratégiai Államtitkárságról

Ön lesz a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Mit gondol a megbízásról, s milyen főbb feladatai lesznek?
Egyelőre leginkább a feladattal kapcsolatos felelősség súlyát érzem, de persze igyekszem a megtisztelő felkérésnek és elvárásnak legjobb tudásom szerint megfelelni!
A parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi feladat kifejezetten a miniszter személyéhez kapcsolódó helyettesi funkciót jelenti. A stratégiai államtitkári feladat pedig ahhoz kapcsolódik, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz a kormányüléseket előkészítő egyik legfontosabb szervezet, a stratégiai kabinet vezetője.
Az ott folyó kormányzati döntés-előkészítő munkát kell stratégiai szempontból az általam vezetett szervezeti egységnek támogatnia. Ezenkívül, a felmerülő igények szerint, elemzéseket, háttéranyagokat, stratégiákat készítünk.

A tervek szerint még egy fontos területtel kapcsolatban lesz feladatom: a Kormány egyes kiemelt feladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhet ki, s előreláthatóan a mi feladatunk lesz valamennyi kormánybiztos tevékenységének az összehangolása.

Gulyás Gergely a Mandinernek adott szombati interjújában azt mondta, hogy az Ön által vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért. Mit kell ez alatt közelebbről érteni?
A kormánynak egészen pontos és egyértelmű stratégiai célkitűzései vannak, amelyek azt rögzítik, hogy milyen célokat kíván elérni akár a társadalom- vagy népesedéspolitika, akár az uniós kapcsolatok, vagy akár az állam hatékony működésének terén. Ezeknek a stratégiai céloknak az érvényesülését folyamatosan, a teljes kormányzati döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenység, de különösen a stratégiai kabinet munkája során érvényesíteni kell.

A Stratégiai Államtitkárságnak az lesz a feladata, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára információkat adjunk át arról, hogy szerintünk ezeknek a céloknak mennyiben felelnek meg az egyes előterjesztések, illetve olyan terveket rakjunk le az asztalra, ami ezeket a célokat elősegítik.
A dolog másik fontos része, hogy nemcsak a heti ügyekkel, hanem a szélesebb perspektívával is tisztában kell lennünk, így nemzetközi összehasonlító kutatásokat és elemzéseket is fogunk készíteni.
A kormányhivatali formában működő Központi Statisztikai Hivatallal, illetve a közigazgatáson kívül működő kutatóintézetekkel való szoros együttműködésben is gondolkozunk.

Mennyiben lesz más a Miniszterelnökség feladatköre az új kormány felálltával? Lesznek-e új hatáskörök, és ha igen melyek ezek?
Az új felállás szerint a kormányzati munka megszervezésével összefüggő feladatok közvetlenül a miniszterelnök munkaszervezetéhez, a Kormányirodához kapcsolódik majd. Tehát a Miniszterelnökség feladatköre annyiban mindenképpen változik az előző ciklushoz képest, hogy a koordinációs feladatkör elkerül.
Ahogy látom a terveket, úgy tudnám összefoglalni, hogy a Miniszterelnökség profilja tisztulni fog: sok olyan feladat elkerül, amelyeket indokoltabb szakminisztériumokhoz telepíteni, de a kiemelt területek megerősödnek.
A stratégiai kabinet munkájához, az Európai Uniós politika kialakításához, a közigazgatás működtetéséhez, vagy éppen a Budapesttel és a kis településekkel kapcsolatos kormányzati ügyekhez kapcsolódó feladatok ellátására – ha szabad ezt mondani – a korábbiaknál is több erőt szeretnénk fordítani.

Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában beszámolt arról, hogy az Európai Uniós ügyek kiemelt fontosságúak, még fontosabbak lesznek a Miniszterelnökség feladatkörei között, mint korábban, és még egy plusz államtitkárság fog az uniós ügyekre specializálódni. Néhány gondolatban mondja el kérem, hogy miért van erre szükség?
Jól látszik, hogy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb stratégiai jellegű kérdése az Európai Unióhoz fűződő viszony lesz.
Az Európai Unióval összefüggésben jelen pillanatban nem beszélhetünk beállt, stabil egyensúlyi állapotról. Az erőviszonyok folyamatosan változnak, s úgy tűnik, hogy nagyon komoly politikai tektonikus mozgások zajlanak a mélyben. Gondoljunk csak az Unió jövőjével kapcsolatos vitákra, a Brexit-tárgyalásokra, a következő költségvetési ciklussal kapcsolatos vitákra, vagy akár a migrációs, a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikával kapcsolatos tárgyalásokra.

Kimondhatjuk – s ez nem megszokott –, hogy a 2018-ban mindannyiunk által ismert Európai Unió és a 2022-ben, ennek a kormányzati ciklusnak a végén létező Európai Unió komoly pontokon fog eltérni egymástól. Ennyi biztos! De az csupán a következő években fog eldőlni, hogy a változások milyen mélységűek és irányúak lesznek.
Így a következő évek egyik legfontosabb feladata az ezzel összefüggő magyar érdekek feltérképezése, megjelenítése és képviselete.
Ezért célszerű a korábbi ciklusban jól teljesítő európai ügyekért felelős államtitkárságot tovább erősíteni.
A tervek szerint lesz két, nagy szimbiózisban működő szervezeti egység: az egyik az uniós politikákért, a másik pedig a kapcsolattartásért lesz felelős.
Remélem, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy ez a megerősített szervezet, kiegészülve egy stratégiai elemző csapattal, illetve egy uniós ügyekben aktív miniszterrel, egy mindenki számára érzékelhető nagyobb intenzitású és proaktívabb uniós diplomáciai munkát is fog jelenteni…”

Forrás:
Orbán Balázs: A migráció problémája a következő években is meghatározza a kormányzat stratégiáját; Both Hunor; Origo.hu; 2018. május 6.

Közigazgatás, politika

Vannak még feladatok a közpénzügyek terén az Állami Számvevőszék szerint

„Az önkormányzatok adósságkonszolidációja után is maradtak fenn kockázatok a közpénzügyi rendszer ezen kiemelt területén, ezért az Állami Számvevőszék önkormányzati kockázati megfigyelőrendszert fejlesztett ki, az azonosított kockázatok alapján pedig átgondolandó lehet az önkormányzati finanszírozási korlát – erről is beszélt lapunknak Warvasovszky Tihamér, a szervezet alelnöke.
Az Állami Számvevőszék 2011-től indított átfogó ellenőrzéseket az önkormányzatoknál, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az alrendszerben tetemes adósságállomány halmozódott fel. A számvevőszéki jelentések azt mutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig nőttek.

„Az önkormányzati alrendszer 2010 végén fennálló, több mint 1200 milliárd forintos adósságállományának mintegy 85 százaléka az ÁSZ által ellenőrzött önkormányzati körben keletkezett, vagyis egyedülálló rálátásunk nyílt az egész rendszer pénzügyeire és adósságára” – mondta el lapunknak Warvasovszky Tihamér. Az ellenőrzési megállapítások az egész szektorban hasonlóságot mutattak, vagyis a teljes alrendszer ugyanazon problémákkal küzdött. Tapasztalataikat folyamatosan megosztották az Országgyűléssel, amely 2012-ben döntött az adósságkonszolidációról – emlékeztetett az alelnök.

A 2013-tól bevezetett új feladatfinanszírozási rendszerben az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárására, az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek bemutatására.
Ezt szolgálja az önkormányzatok kockázati megfigyelőrendszere, melynek keretében a számvevőszék folyamatosan értékeli az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint azt, hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését. „Ezzel az új ellenőrzési megközelítéssel nagymértékben növelhető az ellenőrzési lefedettség az önkormányzati alrendszerben, emellett településtípusonként értékelhetjük egyszerre nagyszámú, akár több száz önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodását” – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér.

Az új program alapján elsőként 132 nagyközség 2014–2015 közötti gazdálkodásának fenntarthatóságát, kockázatait vette górcső alá az ÁSZ. Az első tapasztalatok szerint a nagyközségek fenntarthatóan működtek, működési kiadásaikat az erre szánt bevételekből tudták finanszírozni, sőt a működési forrásokból még beruházások támogatására is lehetőségük volt, s a hiteleik törlesztéséhez sem volt szükségük újabb kölcsönök felvételére.

Azonban korántsem minden önkormányzatnál és nem minden területen találtak mindent rendben a számvevők az elmúlt évek során. Az ÁSZ a közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében most először alkalmazott az ÁSZ-törvényben meghatározott vagyonvédelmi intézkedéseket. Ha a számvevőszéki ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz, vagy az ÁSZ ennek veszélyét állapítja meg, kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését. Különböző jogcímek alapján ez történt a közelmúltban Mátraverebély, Veresegyház és Kiscsécs önkormányzatánál is. Az ÁSZ kezdeményezte a három település állami támogatásainak felfüggesztését. Az intézkedés a bérek kifizetését, illetve a kötelező közszolgáltatások biztosítását nem érinti – tette hozzá Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ többéves ellenőrzési tapasztalatai alapján számos felvetést fogalmazott meg. Az alelnök szerint azon önkormányzatok esetében például, ahol piaci értékpapírügyletek és pénzügyi befektetések kezelése történik, indokolt lehet akár szakmai végzettség előírása is az önkormányzati hivatal vezetője, illetve a kötelezettségvállaló vagy teljesítésigazoló számára. Az azonosított kockázatok kapcsán újragondolandónak tartják a számvevők az önkormányzati finanszírozási korlátot. Megfontolandó, hogy a nem kötelező feladatellátást és beruházást csak az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott és jóváhagyott mértékben lehessen vállalni, így biztosítva az adott kiadás pénzügyi fedezetét. Warvasovszky Tihamér hangsúlyozta: az önkormányzati adósság újratermelődésének megelőzése érdekében elsősorban a probléma kiváltó okainak megszüntetésén kell dolgozni.

Az önkormányzatok mellett a helyhatóságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok is az ÁSZ látókörében vannak, hiszen a gazdálkodásuknak közvetlen a hatása az adott település pénzügyi egyensúlyára. Warvasovszky Tihamér ezzel kapcsolatban leszögezte: ahogyan azt az állami tulajdonú vállalatok ellenőrzése kapcsán az ÁSZ már többször hangsúlyozta, ezen társaságok esetében is indokolt egyfajta mutatószámrendszer kidolgozása a közfeladat-ellátás teljesítményének, a szolgáltatások eredményességének mérésére.”

Forrás:
Vannak még feladatok a közpénzügyek terén; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2018. április 27.

Állami Karrierexpó 2018

„Az állami vállalatok, közszolgáltatók, rendvédelmi és honvédelmi szervek munkaerő utánpótlásának elősegítésére Budapest Főváros Kormányhivatala és a Stratégiai és Közszolgáltató Vállalatok Országos Szövetsége a MÁV Zrt.-vel közösen első alkalommal szervezi meg az Állami Karrierexpo rendezvényt.
Helyszín: Magyar Vasúttörténeti Park (1142 Budapest, Tatai út 95.)

Időpont: 2018. május 16. 11.00-18.00 óráig

További információ: http://www.stratosz.hu/esemenyek.htm

A rendezvény célja az álláskeresők számára hangsúlyozni az állami vállalatok által nyújtott előnyöket, mint a munkahely biztonsága, a kiszámítható előre jutási lehetőségek, a továbbtanulás támogatása. Az Állami Karrierexpón 26 szervezet vesz részt:Aeroplex Kft., BM, ORFK, Készenléti rendőrség, Katasztrófavédelem, Büntetés végrehajtás, Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt., ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt., GYSEV Zrt., HungaroControl Zrt., Hungrail, KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Magyar Honvédség, Magyar Posta Zrt., Malév GH Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV SZK Zrt., MÁV Zrt., MÁV-HÉV Zrt., MÁV-START Zrt., MNV Zrt., Szerencsejáték Zrt., Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., VOLÁNBUSZ Zrt.

A kiállító vállalatok közel 2200 állást kínálnak. A kiállító vállalatok egyaránt kínálnak álláslehetőséget felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőknek. Mindazokat várjuk, akik pályájukat kezdik vagy nyitottak az új kihívások iránt, állást keresnek, vagy váltatni szeretnénk, vagy egyszerűen csak kíváncsiak arra, mit tudnak az állami szféra vállalatai kínálni. Várjuk mindazokat a középfokú érettségizett, vagy szakmunkás végzettségű érdeklődőket, akiknek fontos a hosszú távú, biztos jövedelem, és egy komplex juttatási rendszer, melynek révén gondoskodhatnak önmaguk és családjuk jövőjéről. Várjuk továbbá a diplomával rendelkező tapasztalt szakértőket, akik szaktudásuk révén gyarapítani tudják a vállalat know how-ját, s elkötelezettségükkel hozzájárulhatnak vállalatcsoportunk jövőbeli sikereihez. Számítunk a friss diplomás mérnökökre, valamint gazdasági és HR szakértőkre is, mert fontosnak tartjuk a naprakész tudás beépítését innovációs folyamatainkba, s hiszünk benne, hogy a fiatalokban rejlik a megújulás lehetősége.

Ötven százalékos alkalmi menettérti kedvezményt kínál a MÁV-START és a GYSEV mindazoknak, akik vonattal indulnak az Állami Karrierexpóra
A kedvezmény kizárólag belföldi utazásra, 2. kocsi osztályon vehető igénybe Budapest-Keleti, Nyugati, Déli pályaudvarra, Kelenföld, Zugló és Rákosrendező állomásra.
A rendezvény időpontja 2018. május 16., helyszíne a Magyar Vasúttörténeti Park.
Budapest Nyugati Pályaudvarról Budapest-Esztergom , Esztergom-Budapest viszonylatban 10 órától 18 00 óráig Vasútmúzeum megállóhelyen minden személyvonat megáll ezen a napon.
Az alkalmi menettérti jeggyel az utazás legkorábban május 15-én 00:00 órától kezdhető meg, az utazást legkésőbb május 17-én 24:00 óráig be kell fejezni. A jegy visszautazásra azonban csak akkor érvényes, ha azt a rendezvény ideje alatt a Vasúttörténeti Parkban a mobilpénztárban, 10:00 -17:00 óra között az utas lebélyegezteti.”

Forrás:
Állami Karrierexpó 2018; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2018. május 3.

Átalakultak az önkormányzati hatáskörök

„ A megyei jogú városok rohamtempóban fejlődnek, a kistelepüléseknek viszont továbbra sincs sok lehetőségük

Teljesen átalakult az elmúlt néhány évben az önkor­mányzati szektor, a vál­­tozás főként a finanszírozást és a feladatellátást érintette. A következő években milliárdokból fejlődhetnek a vidéki városok.
Az egyik legnagyobb gond néhány éve az önkormányzatok eladósodása volt. Sok település hitelspirálba került, és gyakran az alapvető feladatok ellátását is kölcsönből fedezték. A felhalmozott 1300 milliárd forintos adósságállományt átvállalta a központi költségvetés, majd az volt az elsődleges cél, hogy megakadályozzák az újbóli eladósodást. Ezt sikerült véghez vinni, amiben nagy szerepet játszik, hogy csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt a települési önkormányzatok.

Szintén meghatározott cél volt, hogy negatív költségvetést nem lehet elfogadni és végrehajtani – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ezt is sikerrel teljesítették az önkormányzatok. Igaz, a helyi adóbevételeknek nagyjából a 70 százalékát felemésztik a működési költségek.

A TÖOSZ elnöke három olyan területet emelt ki, ahol pozitív változások történtek az elmúlt időszakban: ezek az óvodai és bölcsődei ellátás, a szociális támogatások és a fejlesztések.

Számottevően javult az óvodai és a bölcsődei ellátás
A bölcsődei ellátás teljes rendszere átalakult, a finanszírozásukat 50-ről 80 százalékra emelték, a számottevő bővítés eredményeképp egyre több kisgyermek jár bölcsődébe. Nagymértékben átalakultak a szociális támogatások is, és ennek következtében sokat javult a hátrányos helyzetű települések mozgástere is a segélyezésben. Fejlesztésekre is jut majd bőven, hiszen a Vidékfejlesztési program (VP) és a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) pályázataiból nagyjából 1400 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre az önkormányzatok a következő néhány esztendőben.

A feladatok megosztása is lényegesen megváltozott: több olyan feladatot is központosítottak, amely korábban az önkormányzatok hatáskörébe tartozott. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke szerint korábban azért kényszerültek hitelfelvételre, mert az állam minden olyan feladatot önkormányzati hatáskörbe utalt, amellyel nem akart foglalkozni, az ellátásához azonban pénzt nem adott. A központosítással most nagy terhet vettek le a vállukról. Sok feladat korábban sem hozzájuk tartozott, csak aztán szép lassan rájuk aggatták őket.

Az MJVSZ elnöke annak a híve, hogy az állam és az önkormányzat minden olyan területen működjön szorosan együtt, ahol a helyi tudásra és az állami erőre egyaránt szükség van. Nemzetstratégiai kérdésekben – ilyen az oktatás és az egészségügy is – megkerülhetetlen az állami szerepvállalás. Szita Károly szerint kialakultak azok a fórumok és intézmények, ahol ezeket az egyeztetéseket le tudják folytatni, tehát az átalakításról szóló döntések nem nélkülük, a fejük felett, hanem az önkormányzatok megkérdezésével, velük partnerségben történnek.

Nagy teher az orvosi ügyelet
A feladatok központosításának meg­í­­télésében azonban nem egyöntetűek a vélemények. Schmidt Jenő meggyőződése szerint a helyben élő embereket érintő támogatást – még ha az központi forrásból származik is – vissza kellene adni a településeknek, mivel a helyi lakosok élethelyzetével a helyi önkormányzat van tisztában. Úgy látja, sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne az oktatás, ha az iskolák üzemeltetése is visszakerülne az önkormányzatokhoz, természetesen a finanszírozással együtt. Mint mondta, az egészségügyben is felemás rendszer alakult ki. Több mint 70 milliárd forintot tesz bele az önkormányzati szektor évente, hogy ellássa azokat az alapfeladatokat, amelyek továbbra is a kötelezettségei közé tartoznak, miközben jogszabályi szinten függetlenek tőlük – nyomatékosította.

A TÖOSZ elnöke szerint akadnak olyan helyi kérdések, amelyekre még nem születtek válaszok. Példaként felhozta a hivatalok átalakítását, mivel egyenlőtlen a települések leterheltsége.

A közművelődés és a települések könyvtárainak üzemeltetését is újra kellene gondolni, de az orvosi ügyelet is nagy terhet ró az önkormányzatokra.
Rávilágított, hogy csak veszteséget termel és folyamatosan forrást igényel az orvosi ügyelet azokon a településeken, ahol a lakosság száma nem éri el az ötvenezret. Ráadásul háromszor akkora összegre van szükség a működtetésére, mint öt évvel ezelőtt.

Vissza kellene hozni a területi kiegyenlítő támogatást
Schmidt meglátása szerint szükség lenne a területi kiegyenlítő támogatás visszahozására – ami évi 20 milliárd forint volt –, mivel főleg a kistelepülések esetében az uniós támogatások nem a hétköznapokat segítik elsősorban. Az önkormányzatoknál maradt kötelező feladatok mellett a helyi vállalkozások támogatási lehetősége is fontos kérdés.

A helyi adóbevételek éves szinten megközelítik a 800 milliárd forintot, a települések működtetése és a kötelező feladatok nagyjából 600 milliárd forintot emésztenek fel, tehát mintegy 200 milliárd forint marad arra, hogy szabadon gazdálkodjanak. A TÖOSZ elnöke szerint a szektor bevételeinek hozzávetőleg a 90 százalékát 300 település adja, számukra van mozgástér, az ötezres lélekszám alatti településeknek azonban nincs.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország területének több mint a felén, 2600 településen minimálisak a lehetőségek, és ez több mint hárommillió embert érint.
A települések erősödése révén Szita Károly szerint több lehetőségük van az önkormányzatoknak arra, hogy helyi adópolitikájukkal és a megrendeléseik által is támogassák a cégeket. Mint mondta, a Modern városok programban olyan nagyságrendű fejlesztések indulhatnak el a megyei jogú városokban, amelyekre az elmúlt száz évben nem volt példa, és valószínűleg a következő száz évben sem lesz. Most 3500 milliárd forintot fordíthatnak arra, hogy az élet minden területén előrébb vigyék közösségeiket. Olyan lehetőséget kaptak – összegzett Szita Károly –, amellyel modernizálhatják a településeket, illetve Magyarország erős központjai, a vidék fővárosai képesek lehetnek a térségüket is felemelni.”

Forrás:
Átalakultak az önkormányzati hatáskörök; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. május 3.

Parragh László szerint a digitalizációban a közigazgatás juthat vezető szerephez

„A digitális megoldások és a robotok térnyerése miatt kevesebb élő munkára lehet szükség a jövőben, a fejlett technikai megoldások így akár a hazai munkaerőhiány kezelésében is fontosak lehetnek. A kereskedelmi és iparkamara vezetője szerint a vállalkozások adójának csökkentése, esetleg célzott állami program segíthetné a robotok magyarországi elterjedését, a digitalizációban pedig – a bankrendszer mellett – az államigazgatás juthat vezető szerephez. A robotadó azonban egyelőre nemigen jöhet szóba.

Munkára rakodó közterhek – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében az adócsökkentés itt járhat a legnagyobb előnnyel.

Parragh László lapunknak kifejtette: szóba jöhet a munkavállalók járulékának mérséklése és a munkáltatók által fizetendő adó enyhítése is. Az első esetben pénz marad a dolgozó magánszemélyeknél, a második a vállalkozások anyagi mozgásterét növeli.

– Utóbbira szükség is van – folytatta a kamarai vezető –, a hazai cégeknek ugyanis fejlesztéseket kell végrehajtaniuk versenyképességük növeléséért, így például érdemes a robotok és a digitalizáció kérdéseivel foglalkozniuk. Elsősorban azért, mert a modern technika alkalmazása megfelelő módszer lehet a ma több hazai ágazatban is érzékelhető munkaerőhiány enyhítésére. A robotok szerepvállalása persze nem jelenti azt, hogy emberi közreműködésre nem lesz szükség.

Jelenleg leginkább arról van szó, hogy bizonyos munkafolyamatokhoz továbbra is emberek kellenek, de kevesebb élő munkaerő is elegendő lehet bizonyos gyártási és más tevékenységek elvégzéséhez – vélekedett a kamara vezetője.

Az elnököt arról is kérdeztük, szükség van-e állami beavatkozásra e kérdéskörben. – A terület egyelőre nem igényel azonnali intézkedést, legfeljebb a robotizáció, a digitalizálás kormányzati elősegítése, célzott támogatása merülhet fel – fogalmazott Parragh László.

Az ugyanakkor szerinte említést érdemel, hogy a bankrendszer után az államigazgatás lehet a második olyan jelentős terület, ahol a leggyorsabban terjednek el a modern megoldások. – Példaként megemlíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik legújabb szolgáltatása – kezdte az elnök. Tavaly óta a hatóság állítja ki több millió ember személyi jövedelemadó-bevallását, mégpedig azokat az adatokat felhasználva, amelyeket a NAV a munkáltatóktól megkap.

– A bevallás elkészítésének folyamatát digitalizálták, ennek nyomán munkaerő szabadulhat fel, hiszen a hivatalnak leginkább már csak szúrópróbaszerűen kell az szja-bevallásokat ellenőriznie, lévén a dokumentumokat maga állította össze – magyarázta az MKIK vezetője. De hasonló megoldások a közigazgatás más részein is elképzelhetők, akár azzal is, ha a különféle állami adatbázisokat összekötik.

– Vegyük az ingatlanadatokat. Munkaidőt, munkaerőt takaríthatnak meg az egyes államigazgatási egységek, ha a földhivatalnál meglévő információkat nem kérik el minden esetben az ügyfelektől, hanem maguk szerzik azt be elektronikus úton. Parragh László szerint elképzelhető, hogy az államigazgatás – legfontosabb pontjain legalábbis – hamarabb áll majd át a digitális megoldásokra, mint bizonyos, termeléssel foglalkozó gazdasági ágazatok.

Megfogalmazódik persze a kérdés, hogy ha a robotok, a digitális módszerek idővel átveszik az ember szerepét a gyártásban, szóba jöhet-e az ilyen módozatok megadóztatása, a robotadó.

– Ha végigtekintünk az emberiség történelmén, az ipari és más megoldások térnyerésekor azt látjuk, hogy idővel rendszerint megjelent az adó is. Amikor az ember például autóra cserélte a lovat, a lovas kocsit, a járművek kapcsán idővel adószabályokat vezettek be, s ma már számos címen kell közterhet leróniuk az autótulajdonosoknak – mondta Parragh László. Ezek alapján szerinte biztosra vehető, hogy ha elterjedtté válnak a robotok a gazdaságban, idővel a közteherviselésben is részt kell venniük.

A kérdés inkább az, hogy mikor. Az MKIK elnöke szerint a robotadó ötlete mostanában nemigen merülhet fel komolyan. A kérdés globális szinten és idehaza is a távolabbi jövő témája lehet.”

Forrás:
Adócsökkentés és állami program segíthetné a robotok elterjedését; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. május 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Nemzeti Választási Iroda: Sajtóközlemény a 2018. április 8-ai választásnapi, átmeneti honlapleállás szakértői vizsgálatáról

„Befejeződött a független szakértői vizsgálat a választásnapi, átmeneti honlapleállással kapcsolatban.

A Nemzeti Választási Iroda április közepén bízta meg az Ernst & Young Tanácsadó Kft-t, hogy vizsgálja ki a választásnapi, átmeneti honlapleállás okait. A vizsgálat befejeződött, legfőbb megállapításai a következők.

A választási adatokat feldolgozó Nemzeti Választási Rendszer (NVR) a választások során zavartalanul üzemelt, a vizsgálat az NVR működéséhez kapcsolódó problémát nem azonosított.

A választási honlap (www.valasztas.hu), mely elsődlegesen a lakosság és a jelölő szervezetek tájékoztatását szolgálja, az NVR-től teljesen elkülönítve, külön rendszerként üzemel. A választási honlapon megjelent információk tájékoztató jellegűek, egy esetleges incidens során az ott publikált adatok nincsenek hatással a választási eredményekre. A jogi végeredmény a papíralapú feldolgozás adataiból kerül megállapításra.

A választások informatikai biztonságáért felelős szervek tájékoztatása alapján a választások lebonyolítása során kritikus informatikai biztonsági esemény nem következett be, melyet a választási informatikai biztonsági műveleti központ (SOC) adatai is alátámasztanak.

A rendelkezésre álló információk alapján a www.valasztas.hu és a kiszolgáló környezet konfigurációs és erőforrás-biztosítási okokból nem bírta a megnövekedett terhelést, így az NVI elnökének döntését követően átállás történt a tartalékportálra, amely attól kezdve probléma nélkül látta el a lakossági tájékoztatást. A tartalékportálról és szükség esetén az átállás lehetőségéről az NVI már a választást megelőzően tájékoztatta a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat.

A honlap-üzemeltetési incidenssel kapcsolatban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is vizsgálatot folytat, melyhez az NVI szükség szerint minden rendelkezésére álló adatot és információt átad.

Az NVI a vizsgálatok megállapításai alapján áttekinti és felülvizsgálja a www.valasztas.hu honlaphoz kapcsolódó valamennyi szerződését, illetve folyamatait, továbbá mérlegeli a szerződésekben meghatározott garanciák érvényesítését.”

Forrás:
Sajtóközlemény a 2018. április 8-ai választásnapi, átmeneti honlapleállás szakértői vizsgálatáról ; Nemzeti Választási Iroda; 2018. május 4.
Összefoglaló jelentés. A 2018. évi országgyűlési képviselők választásának lebonyolítási időszakában a választást támogató informatikai rendszerek működése során történt informatikai események vizsgálatáról; Ernst & Young Tanácsadó Kft.; 2018. április 30. (PDF)

Jönnek az új uniós kiberbiztonsági szabályok

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke, Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos nyilatkozatot tett közzé az első, az EU egészére kiterjedő kiberbiztonsági jogszabályról, a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló irányelvről (kiberbiztonsági irányelv), amelyet a tagállamoknak 2018. május 9-ig kell átültetniük a nemzeti jogba:

„A kiberbiztonsági irányelv két évvel ezelőtti elfogadása fordulópontot jelentett az EU azon törekvéseiben, hogy fokozza kiberbiztonsági kapacitásait. Ennek az első uniós kiberbiztonsági jogszabálynak köszönhetően a tagállamok fokozzák együttműködésüket az európai kiberbiztonsági politika érdekében, és összehangolják a reagálási képességük kialakítására tett erőfeszítéseiket. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy segítséget nyújtson az irányelv átültetéséhez.

Az Unió kiberbiztonságának további erősítése érdekében az EU-nak gyorsan határozott és állandó megbízatást kell adnia kiberbiztonsági ügynöksége, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára, és létre kell hoznia a kiberbiztonsági tanúsítás uniós keretét. Emellett be kell fejeznünk a tagállamokkal együtt végzett közös munkát a nagy léptékű, határokon átnyúló kiberbiztonsági események és válságok esetében folytatandó együttműködésre vonatkozó tervezeten, amely a kiberbiztonságot beépíti a meglévő uniós szintű válságkezelési mechanizmusokba.

Annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok gyorsan átültessék a kiberbiztonsági irányelvet és fejlesszék képességeiket, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program 2020-ig 38 millió EUR összegű finanszírozást biztosít a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok és a kiberbiztonsági irányelv szerinti más érdekelt felek, például az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők és a digitális szolgáltatók támogatására. A tagállamoknak az e finanszírozási forrás biztosította lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki kell használniuk.”

Háttér-információk
A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló irányelv (kiberbiztonsági irányelv) 2016 augusztusában lépett hatályba. A tagállamoknak 21 hónap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogukba ültessék át, és további 6 hónapjuk van azonosítani az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőket. Ez az első uniós szintű, jogilag kötelező erejű kiberbiztonsági szabályrendszer. Az irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosítja.

Továbbá annak érdekében, hogy Európa megfelelő eszközökkel rendelkezzen a kibertámadásokkal szembeni fellépéshez, az Európai Bizottság 2017 szeptemberében az Unió kiberbiztonságának megerősítését célzó intézkedések széles körére tett javaslatot. Ez magában foglalta az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség megerősítésére, valamint egy új európai tanúsítási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatot annak biztosítására, hogy a digitális világ termékeit és szolgáltatásait biztonságosan lehessen igénybe venni.

További információk
Kérdések és válaszok – A kiberbiztonsági irányelv
Tájékoztató – A kiberbiztonsági irányelv
Az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszéd – Kiberbiztonság: a Bizottság megerősíti a kibertámadásokkal szembeni uniós reagálási képességet

Forrás:
Andrus Ansip alelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz, Julian King és Marija Gabriel biztosok együttes nyilatkozata az új uniós kiberbiztonsági szabályokról; Európai Bizottság; Statement/18/3650; 2018. május 4.

Informatika, távközlés, technika

Csak óvatosan! – a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet a Google egyik alapítója

„Sergey Brin, a Google társalapítója szokásos éves levelében a mesterséges intelligenciára helyezte a hangsúlyt.

Az elmúlt éveben jó néhány olyan hangot lehetett már hallani, akik a mesterséges intelligencia – és annak fejlesztése – kapcsán óvatosságra intettek. Ilyen volt például Stephen Hawking, de erős aggályainak adott hangot Elon Musk is. Most egy újabb szaktekintély figyelmeztetett a mesterséges intelligencia veszélyeire.

A napokban a Google társalapítója, Sergey Brin szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlesztése egyfajta technológiai reneszánszot hoz el. Az újdonságnak aminek azonban nemcsak pozitív oldala, veszélyei is lehetnek. A mesterséges intelligencia új kérdéseket és újfajta felelősséget is jelent.

Brin megjegyzi, a Google 1998-as megalapításakor a neurális hálózatok és a mesterséges intelligencia csupán “lábjegyzet” volt a számítástechnikában, az elmúlt egy évtized gépi tanulása azonban megváltoztatta mindezt. Mára ezeknek az algoritmusoknak a zöme irányítja a Google legtöbb szolgáltatását: ott fut a Google Fotók vagy a Google Fordító hátterében, irányítja a Waymo önvezető autóit, betegségeket diagnosztizál, új bolygókat fedez fel.

A szakember szerint ugyanakkor több kérdés is felmerül a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: van, aki a sci-fikben látott kimeneteltől fél, mások az önvezető autók elterjedését várják tőle. Brin szerint az Alphabet minden ilyen problémát figyelembe vesz, beleértve az algoritmusok munkaerőpiacra és az álhírek terjedésére gyakorolt hatását is.

Érdekes ugyanakkor, hogy Brin nem tett említést az egyik “legnyilvánvalóbb” területről, a mesterséges intelligencia katonai felhasználásról. Ez azért is érdekes, mert az Alphabet nemrég a Pentagonnak segített olyan gépi tanulási eszközökkel, amelyek a drónfelvételek elemzését végzik el. Bár a cég határozottan kijelentette, a fejlesztést kizárólag “nem támadó jellegű” feladatra használják fel, a Google alkalmazottai mégis azt követelték, a cég szálljon ki a katonai projektből.

Brin szerint a jövőre nézve ő maga optimista, mégis egy olyan úton jár a világ, amelyen óvatosan, felelősséggel és alázattal kell végigmennünk. A The Verge szerint mindez azt jelenti: a mostani helyzetből már nincs visszaút.

Forrás:
Csak óvatosan! – a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet a Google egyik alapítója; HVG.hu; 2018. május. 3.

Szoftverrobotok – robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA) – szolgáltatásként

„A Fujitsu új, rugalmas „as-a-service” szemléletével az ügyfelek könnyen kiaknázhatják a robotizált folyamatautomatizáció előnyeit.

Az egyszerű és átlátható, használatalapú (pay-as-you-go) szolgáltatással mindenki eredményesen indulhat el a szoftveres automatizáció útján, megspórolva az infrastruktúra, a szoftverek és az oktatás költségei miatti aggodalmakat, és megalapozva a jövőbeni skálázás lehetőségét.

Mivel az RPA gyors és észrevétlen szoftveres robottechnológiával automatizálja a napi üzleti folyamatokat, megnőtt iránta az érdeklődés az ügyfelek körében. A robotizált folyamatautomatizációval a szervezetek mentesíthetik a munkavállalókat a monoton, repetitív feladatok alól, amivel pénzt takaríthatnak meg és fokozhatják hatékonyságukat, ugyanakkor a késedelmek kiiktatásával és az adatbevitel hibák megelőzésével az ügyfélelégedettséget is javíthatják. A szoftveralapú robotok bonyolultabb feladatokat is el tudnak látni, például végrehajtják a biztosítási kárigények feldolgozása közben felmerülő különböző feladatokat, köztük a kézzel írott szöveg digitalizálását. A gépi tanulás elemeit felhasználva pedig a kárigény jogosságát is segítenek felmérni.

Sok szervezetnél azonban nehézséget okoz az RPA megfelelő skálázása, és sorra vallanak kudarcot az automatizácós programok a kitűzött célok elérése terén. A Fujitsu erre a problémára reagálva vezeti be az automatizáció előnyeinek hasznosítását segítő „RPA-as-a-Service” megoldását.

Az RPA-as-a-Service gördülékeny és hatékony indulást tesz lehetővé az automatizáció útján. Az első lépés során a Fujitsu tanácsadói az ügyféllel szorosan együttműködve kidolgozzák egy könnyen automatizálható, monoton és repetitív folyamat rövid távú fejlesztési ütemtervét. Ennek az információnak az alapján készül el a felsővezetésnek is prezentálható, realisztikus üzleti terv. A következő lépésben kísérleti projekt indul a koncepció ellenőrzésére és az üzleti terv igazolására. Az ügyfelek könnyen elindulhatnak, és szükség esetén skálázhatják megoldásukat – mindezt használatalapú fizetéssel. A fix áras szolgáltatás az erőforráskiosztást, az implementációt, a karbantartás és az optimalizálást is magában foglalja.

A Fujitsu RPA-as-a-Service megoldásával az ügyfelek átlátható, használatalapú fizetéssel vehetik igénybe a folyamatautomatizáció előnyeit. Pontosan dokumentálhatják, hány órát takarít meg vállalatuk számára az automatizáció. Nem kell nagy induló beruházással IT-infrastruktúrát beszerezniük, készségeket fejleszteniük, és a költségek pontosan igazodnak a realizált előnyökhöz. Ráadásul az RPA-megoldások a projekt elindítása és az érintettek támogatásának megszerzése után is könnyen skálázhatók…”

Forrás:
A Fujitsu „pay-as-you-go” szolgáltatása egyszerűsíti a robotizált folyamatautomatizációt; Prím Online; 2018. május 4.

Hét dolgozó helyett öt szoftverobotnak adta ki a munkát egy svájci bank (Robotic Process Automation, RPA)

„Komoly fejtörést okozott egy svájci kisváros bankjának, hogy egy feladatot hét alkalmazottal végeztessen el három nap alatt vagy azt robotokra bízza. A St. Galler Kantonalbank vezetői végül úgy döntöttek, hogy megkímélik a munkatársaikat, és öt szoftveres robotot állítottak kísérletképpen üzembe. A teszt annyira jól sikerült, hogy május végéig több munkafolyamatot is gépesítenek a Sankt Gallen-i pénzintézetnél.

„Azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a tevékenységi körök, amelyeket robotokkal ki tudunk váltani” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Felix Buschor, a pénzintézet igazgatósági tagja. Buschor szerint egyetlen gond van a projekttel: a bank dolgozói attól tartanak, hogy elveszítik a munkahelyüket.

A bank szerint azonban nincs miért aggódni, mert a természetes fluktuáció eddig is elég teret biztosított a hatékonyságnövelő intézkedéseknek, vagyis nem rúgnak ki senkit, de ha valaki felmond, akkor nem vesznek fel a helyére új munkatársat.

A svájci pénzintézetnek azért kellettek a robotok, mert a helyi Kantonalbank megvette az M.M. Warburg Bank Schweiz nevű privátbankot. A megvásárolt pénzintézetnek mintegy ötezer értékpapír-pozíciója volt, amelyeket át kellett vinni az új tulajdonos számítástechnikai rendszerébe.

A robotok első bevetése a banknak 20-30 ezer frankjába (5-8 millió forintjába) került, elsősorban a hardverek és a tanácsadás, vagyis a technikai support vitte el a költségek nagy részét.

„Nem a St. Galler Kantonalbank az első a pénzügyi ágazatban, amely számítástechnikai megoldásokra bízza a munkafolyamatok egy részét” – mondta Christian Voigt, a nürnbergi IT-Beraters Roboyo GmbH ügyvezetője. A pénzügyi szektorban óriási igény van a különböző folyamatok automatizálása iránt. Nem csak bankok, de biztosítók és lízingcégek is érdeklődnek az új technológiák iránt.

Tavaly év végén a GFT Technologies készített egy nyolc országot átfogó felmérést, ahol közel háromszáz bankárt kérdeztek meg arról, hogy látnak-e fantáziát a robotokban. A válaszadók 94 százaléka szerint a bankszektor számára óriási lehetőségeket tartogatnak a mesterséges intelligenciára alapuló modern megoldások. Egyedül az ügyfelek kiszolgálásában, vagyis a személyes tanácsadásban nem tudják elképzelni, hogy robotok végezzék el a munkát.”

Forrás:
Hét dolgozó helyett öt robotnak adta ki a munkát egy svájci bank; Wiedemann Tamás; G7.hu; 2018. május 4.
How Five Robots Replaced Seven Employees at a Swiss Ban; Stephan Kahl; Bloomberg; 2018. május 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos megoldások egy város életében – egy konferencia nyomán

„2018. április 26-án a Miskolci Egyetem előadótermében lezajlott az Okos megoldások egy város életében című konferencia. Mindazoknak, akik nem tudtak aznap beülni a padsorokba, az alábbi összefoglaló ad betekintést a nemzetközi trendekbe és a hazai okos város törekvésekbe.

A konferencia köszöntőjében Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja felhívta a figyelmet arra, hogy már 4 milliárd ember él városokban, ezért a globális kihívások kezelésben a városoknak kiemelt szerepe van. Társadalmaink, városaink működtetésének, közszolgáltatás-szervezésének legmodernebb, „legokosabb” módszereit jelenleg a divatos smart city, vagy okos város kifejezéssel illetjük. A módszerek, a technológiák továbbfejlesztésében nagy szerepe van az akadémiai szektor, a gazdasági szereplők és a városokat működtető önkormányzatok együttműködésében létrejövő innovációnak. Büszkén említette a Miskolci Egyetem által alapított high-tech kutatóintézetet, amelyről a közelmúltban a sajtó is beszámolt.

Kormányzati törekvések
Az első előadást Dr. Kolossa József, a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője tartotta. Megemlítette, hogy a városok közötti tapasztalatcserét támogató URBACT az egyik legrégebbi EU-s településfejlesztési program, amelyben Magyarország részt vesz, és örömteli a magyar városok aktivitása a programban. Az okos város megközelítéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a világban számos módszertan és megközelítés létezik, ezért minden országnak ki kell dolgoznia a saját helyzetének leginkább megfelelő metodikát. A Miniszterelnökség azt a nem pusztán technokrata megközelítést támogatja, amelyben a modern technikai megoldások társadalmi beágyazottságának megteremtése is fontos cél.

A városoknak nem szabad abba a csapdába esniük, hogy csupán megvalósítják a technológia-szállító cégek ajánlatait. A fejlesztési lehetőségeket saját stratégiai céljaik teljesülése érdekében, a helyi szereplők helyzetbehozásával, pénzügyi partnerek bevonásával érdemes alkalmazniuk. Ugyanez vonatkozik a pályázati lehetőségekre: az „okos stratégiák” megalkotása jó lehetőség arra, hogy összehangoltabb, integráltabb fejlesztésekre költsük el a támogatási forrásokat, és egyben felkészüljünk a 2020 utáni időszakra.

E gondolatoknak megfelelően vezette be a Miniszterelnökség az okos város fogalmat a jogszabályi környezetbe. A településfejlesztést szabályozó 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet definíciója alapján az okos város módszertan „a települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti”.

Smart Európa
Az URBACT SmartImpact projekt szakértője, a német Fraunhofer Intézetben dolgozó Alanus von Redecky előadásában egy futurisztikus, de talán nem is olyan távoli jövőt vetített fel. A közlekedésben a megosztáson alapuló, nem feltétlen magántulajdonú, és természetesen elektromos járművek lehetőségeit, az energetikában a pozitív energiamérlegű, vagyis energiát termelő házak, városrészek elterjedését, a kereskedelemben az online vásárlás, a fogyasztási előrejelzések és a smart kézbesítőrendszerek szerepét emelte ki. Érdekes módon a leginnovatívabb ötletekkel, fejlesztésekkel gyakran nem a nagy, tőkeerős cégek, hanem egészen kis startupok állnak elő.

A smart city koncepció alapjának tekinthető városi adatgazdálkodásban a szakértő szerint az adattovábbításra optimalizált, különböző szenzorokkal felszerelt városi közvilágítás adja a szükséges infrastruktúra gerincét. A folyamatosan keletkező adatokra támaszkodva okosabb, a valós szükségleteket jobban kielégítő döntések születhetnek a városokban.

Mindezek alapján a smart city fejlesztések sokat hozhatnak az európai városoknak. Ez megmutatkozhat a közköltségek csökkenésében, a fenntarthatóbb üzemeltetésben, a kiegyensúlyozottabb társadalmi folyamatokban. Ő is kiemelte ugyanakkor, hogy mindezek a technikai vívmányok csak körültekintő, stratégiai szemlélettel alkalmazva, jól menedzselve fognak hozzájárulni az említett célok eléréséhez.

Tapasztalataik szerint az európai városokban a következő „smartosodási” folyamat megy végbe. Elsőként megjelennek az innovatív, a konnektivitáson alapuló, egymással kommunikáló technológiák, amelyeket a városok lehetőségeikhez mérten elkezdenek bevezetni. Egy idő után kiderül azonban, hogy a meglévő stratégiák és tervezési eszközök, illetve a helyi szereplők aktivitása a város ügyeiben nem alkalmas e technológiák optimális működtetéséhez, lehetőségeinek kihasználásához, így megkezdődik azok újraszabása. Ekkor azonban az is kiderül, hogy a meglévő kormányzási struktúra is elavult, annak reformjára, újragondolására, innovációjára is szükség van. Ez a folyamat ugyan előrevivő, jó, de még jobb és hatékonyabb lehetne, ha megfordulna a sorrend, vagyis a technológiák bevezetése előtt a város modernizálná kormányzási, döntési algoritmusait és átgondolná tervezési megközelítését is.

A német szakértő ezután bemutatott három európai példát. (1) Stockholmban a kormányzat az elektromos autók elterjedésének felpörgetésére a taxisokra fordította figyelmét. Az áttérést ösztönzendő bevezette, hogy a repülőtéren az elektromos taxik előre állhatnak a sorban. Ennek hatására pár éven belül a taxisok 80%-a lecserélte járművét elektromosra. (2) Eindhovenben a közigazgatás reformja zajlott le. Az önkormányzat 15 elkülönülten működő egysége a legjobb szándék mellett sem tudott hatékonyan együttműködni, ezért létrehoztak 11 tematikus csoportot 11 programmenedzserrel, akiknek valamennyi osztállyal szorosan együtt kell működnie. Ezzel a 15 szakmai csoportot mintegy átszőtték a programokhoz kötődő feladatokkal. (3) A harmadik, Dublini példa a kerékpáros közlekedés fejlesztéséről szólt. A város az infrastruktúra kiépítése mellett innovatív megoldásokkal is szeretett volna élni, ezért felhívást tettek közzé: aki jó ötlettel állt elő, azt támogatták. Ebből született meg bluetooth technológiát használó, „liberty bell” fantázianevű, biciklicsengőnek látszó eszköz. Amikor a kerékpáros „csenget”, az jelet hagy a város virtuális térképén, s e jelhez később szöveges vagy képi információ is csatolható. Így a felhasználók jelezni tudják a kerékpározással kapcsolat problémáikat vagy akár ötleteiket. A modern technológia használata mellett mindhárom példa attól igazán „smart”, hogy kevés erőforrásból, a helyzetet újraértelmezve, egy-egy innovatív ötlet mentén tudott változást elérni, partnerként kezelve az érintetteket.

Az előadás témáival kapcsolatban bővebb információ található a https://smartimpact-project.eu, illetve a https://www.bable-smartcities.eu honlapokon.

Okos megoldások Miskolc életében
Horánszky Árpád városfejlesztési referens Miskolc törekvéseiről és terveiről beszélt. A város Magyarországról egyedüliként részt vesz a European Urban Agenda munkájában, annak „Munkahely és készségek” munkacsoportjában. Emellett a Lechner Tudásközpont által kidolgozott okos város fejlesztési modellnek megfelelően elkészítette Integrált smart city akciótervét is. E stratégiai dokumentummal kívánja olyan irányban tartani a fejlesztéseit, hogy az IKT alapú fejlesztések is minden esetben a fenntarthatóságot és a lakosságot, annak „boldogságát” szolgálva valósuljanak meg.

Az akciótervben szereplő projektek széles köre áll a megvalósítás valamilyen fokán. Ezek közt sok más mellett szerepel geotermikus, vagy depónia-gáz alapú energetikai rendszer, a napelemes rendszerek okos hálózatba integrálása, okos mérők használata, az árvízvédelem monitoring-rendszerének kidolgozása, az okos mobilitás keretében a tömegközlekedés modern eszközeinek – elektronikus jegy, valós idejű járatfigyelés stb. – bevezetése, a gazdaságban innovációs ökoszisztémák generálása, vagy akár a dublini példához hasonlóan a közterületek lakosság általi monitorozása is. A város tervei között szerepel olyan „living lab”-ek, városi teszt területek kijelölése, amelyekkel az innovációs kapacitások még növelhetők. A jövőben várható, hogy tovább kell majd lépnie Miskolcnak a „Smart Specification” útján és ki kell jelölnie az okos város célrendszeren belül a számára legkedvezőbb irányt.

A kutatók is beszállnak…
A miskolci high tech vízióhoz erősen hozzátartoznak a Miskolci Egyetem fejlesztései, amelyeket Dr. Váradiné Szarka Angéla ismertetett. Egy gyors fizikaóra segítségével segített a konferencia közönségének megérteni, hogy az elektromos hálózat milyen sérülékeny a decentralizált termeléssel kapcsolatban, hiszen az áram nem tárolható, és ha a fokozódó termeléshez nem csatlakozik azonnak fogyasztás is (például egy napos nyári délután), könnyen túlterhelhetjük azt. Az okos, a hálózattal kommunikáló elektromos fogyasztó eszközök példái annak, hogy a smart technológiáknak milyen nagy jelentősége lehet akár csak az elektromos áram-ellátás biztonságában is. A Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutatóintézete számos nemzetközi kutatásfejlesztési projektben vesz részt. Korunk komoly kockázata, hogy az elektromos eszközök megzavarják egymás működését, ezért az intézet legnagyobb büszkesége az a készülő, közép-európai szinten is igen jelentős elektromágneses kompatibilitásmérő labor, amely az egyetemet számos további munka központi szereplőjévé fogja tenni.

Okosodó városaink
A konferencia utolsó két előadója Budapest és Kaposvár okos fejlesztéseit, projektjeit mutatta be. Garay Márton, a főváros városfejlesztési csoportvezetője szavaival „a smart city megközelítés nem egy projektlista, hanem egy elköteleződés amellett, hogy az információs technológia felhasználásával és a lakosság bevonásával egy élhetőbb várost hozzunk létre”. Koroknai-Kardos Beáta, Kaposvár környezetvédelmi referense ajánlotta Kaposvár új honlapjának felkeresését, ahol a belépő rögtön választhat, hogy egy lakos, látogató vagy befektető szemszögéből kíván-e megismerkedni a város kínálta lehetőségekkel.

Városi együttműködések URBACT- (és nem URBACT) módra
A konferencia egyik házigazdája, az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont részéről Majorné Vén Mariann felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy annak a városok közötti együttműködési folyamatnak, amely a gazdasági válság idején megerősödött, igen nagy szerepe van az európai városok fejlesztésében. Az URBACT program másfél évtizede támogatja ezt az együttműködést és tapasztalatcserét. Jelen pillanatban az ún. transzfer – vagyis jó gyakorlat átadó – városhálózatok alakulnak, és még lehet csatlakozni ilyen partnerséghez. Emellett azonban egyes országokban nemzeti kezdeményezésű városhálózatok is léteznek és jelentős sikereket érnek el. Lengyelországban kormányzati kezdeményezésre, Olaszországban alulról jövő módon alakultak városhálózati együttműködések.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont feladatait is ellátó Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztálya a Miskolc által is adaptált okos város fejlesztési modell mellett egy okos város online példatárat is kifejlesztett. Ezt Körmendi Kata, a cég munkatársa ismertette, a világból számos izgalmas és innovatív példát villantva fel. A példatár 500 feldolgozott jó gyakorlatában bárki böngészhet a http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu.”

Forrás:
Okos megoldások egy város életében; Lechner Tudásközpont; 2018. május 2.

Posták és digitális átalakulás

„A Visegrádi Csoport magyar elnökségi programja keretében a logisztikai piac és az e-kereskedelem aktuális kérdéseiről szervezett konferenciát a Magyar Posta. A rendezvényen a V4-es országok és Ausztria postáinak vezetői, valamint a régióban működő webáruházak képviselői vettek részt.

Az osztrák, a szlovák, a cseh és a lengyel postai vezetők egyetértettek abban, hogy folyamatos fejlesztések szükségesek a postai szolgáltatóknál ahhoz, hogy versenyben maradjanak és megőrizzék, sőt javítsák piaci pozíciójukat. A Magyar Posta – régiós társaihoz hasonlóan – komoly kihívások előtt áll, elég, ha csak azt említjük, hogy az e-kereskedelem dinamikus növekedése miatt radikálisan nőtt az utóbbi években a kézbesítendő csomagok és árutartalmú küldemények száma – mondta nyitó előadásában Illés Zoltán, a Magyar Posta elnök vezérigazgatója. Hozzátette: az online vásárlók és az online megrendelések száma még tovább nőhet, hiszen a magyar gazdaság bővül, csökken a munkanélküliség, nőnek a bérek, ezzel együtt nő a fogyasztás is. Másik oldalról viszont az elöregedő társadalom komoly munkaerőpiaci kihívást jelent a vállalat számára. Illés Zoltán kiemelte: csomagfeladási statisztikák jól mutatják, hogy a posta életében kiemelt időszaknak számít a Húsvét, a Black Friday, a Single’s Day és a karácsony. A felmérések szerint Magyarországon minden harmadik ember rendelt már online terméket. Az átlagos rendelés kosárértéke 11 ezer forint.

A Magyar Posta mintegy 3000 fixponttal rendelkezik, a csomagok átvétele ezeken az átvételi pontokon a mindennapi rutinhoz jól illeszthető, de a magyarok többsége, 85 %-a, megszokásból még mindig inkább az otthoni kiszállítást választja- tette hozzá Illés Zoltán.

Madar Norbert, a GKI Digital üzletág vezetője azt mondta: tapasztalataik szerint a magyar vevők nehezen tudnak elszakadni az offline boltoktól. A vásárlók harmada megnézi a webshopban a terméket, tájékozódik, aztán mégis az üzletben vásárolja meg. Ezért a legtöbb internetes boltnak van offline üzlete vagy átadó pontja is, ez ugyanis bizalmat épít ki a vásárlóknál.

A postai vezetők és az e-kereskedelmi szereplők egyaránt az online kereskedelem további növekedésére számítanak idén is. Abban a konferencia résztvevői egyetértettek, hogy a vásárlói elégedettséghez a jó termék és a gyors szállítás mellett szükség van a megfelelő kommunikációra is.[Magyar Posta]”

„A posták sem húzhatják ki magukat a legújabb technológiák kipróbálása, alkalmazása alól- mutattak rá egy nemzetközi postás találkozó előadói. A szakma előtt álló kihívások jelentős része ugyanis kezelhetőek a digitális eszközök bevetésével. Számos példa mutatja, hogy nemcsak hatékonyabbá tehető a postaüzemek működése, de új bevételi forrásokat is teremthetnek.

Így fejleszt a Magyar Posta

Világszintű trend a levélforgalom folyamatos csökkenése. A levelek száma évről-évre minimális csökkenést mutat Magyarországon is, ugyanakkor ugrásszerűen emelkedik a csomagszállítás iránti igény, mely az e-kereskedelem elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedésének köszönhető. A változó körülményeknek való megfelelés miatt a Magyar Posta tavaly több mint hatvan hatékonyságnövelő projektet indított a levél- és csomagszállítás területén.

„ Az ügyfelek nagyon eltérő igényű generációit kell egy időben magas minőség mellett kiszolgálni, miközben hatékonyabbá kell válni, és új bevételi forrásokat találni, hogy a gyakran más iparágból érkező versenytársak ne szorítsák ki a piacról”-összegezte a postaüzemeket érintő kihívásokat nyitóelőadásában Illés Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója.

Ilyen új bevételi forrást talált a Szlovén Posta is, amely 3D nyomtató telephelyet létesített, ahol az igény szerint készülő, kis sorozatú vagy egyedi termékek megtervezésében, szkennelésben és modellezésben is segítenek az ügyfeleknek, majd a legyártott árut kiszállítják a világ bármely pontjára. Innovatív szolgáltatásával a vállalat mindössze fél év alatt Észak-Amerikától Ázsiáig számos iparágban szerzett ügyfeleket.

A postákat olyan további technológiák is segíthetik, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotika, a felhő. Például a német szövetségi nyomda – amely többek közt a postai bélyegeket és igazolványokat készíti- BDrive néven indított biztonságos felhőszolgáltatást vállalatok számára. Az SAP Postal Innovation Council eseményen bemutatták azt a robotot is, mely a logisztikai központokban az embereknél pontosabban, gyorsabban és fáradhatatlanul válogatja szét, készíti elő kézbesítésre a küldeményeket.

Hasonló robottal a német posta kísérletezett tavaly: használatával a kézbesítőnek nem kell nehéz táskát cipelnie az utcán, a több mint egy mázsával terhelhető, szenzorokkal felszerelt robot automatikusan követi a kézbesítőt, aki ebből tudja kivenni az adott címre szóló küldeményt.

A mesterséges intelligencia szintén a mindennapok része lehet a jövőben: ha például a kézbesítő nem találja otthon a címzettet, akkor a mesterséges intelligenciával felruházott digitális asszisztenstől egyszerűen megkérdezheti, hogy az illető megadott-e alternatív elérhetőséget, és vele, illetve kollégáival is menet közben egyeztethet a kézbesítés útvonalának optimális módosításáról.

A világ három kontinenséről érkező posták képviselői a jövőbeli irányok mellett a nemzetközi legjobb gyakorlatokat is megismerhették olyan területeken, mint az ügyfélélmény növelése, a munkaerő képzése, kezelése, a minden csatornát lefedő kommunikáció megvalósítása, a legújabb technológiák bevezetése- mondta el Pintér Szabolcs, az SAP üzletágvezetője…[SAP]”

Forrás:
Postai kihívások az e-kereskedelem tükrében; Magyar Posta Zrt.; 2018. május 3.
Postáknál is startol a digitális megújulás; SAP Magyarország; 2018. május 3.

Hernádi Zsolt: be kell csukni a szemet és végig kell vinni az átalakítást

„Egy cikluson túlnyúló tervezést vár a kormánytól, több szektorban pedig strukturális változtatásokat sürget Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnők-vezérigazgatója, aki a vezetőképzés az egyik legnagyobb gond Magyarországon és Közép-Európában. Az elmúlt napokban a gazdasági élet jelentős szereplői voltak az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. A beszélgetések szerkesztett, rövidített változatát egy sorozatban közöljük.

A versenyképesség szempontjából örül a választás eredményének?
– Azt hiszem, az elmúlt nyolc évben a kormány kiszámítható gazdaságpolitikát vezetett. Az első és a minden gazdasági szereplőnek a kiszámíthatóság, hogy pontosan tudjuk, mi fog történni. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy vállalkozásbarát ez a gazdaságpolitika, mert az adócsökkentések, valamint a munkára rakódó közterhek csökkentése egyértelműen ilyen politikát jelent. Megtörtént a makrogazdasági egyensúly helyreállítása is. Ez korábban súlyos gátja volt a fejlődésnek, ezért alapvető kérdés volt.

De nagyon komoly strukturális változtatásokra van szükség az oktatásban, az egészségügyben, az egész foglalkoztatási kérdéskörben.
A kormány hitet tett amellett, hogy ezen nagy gazdasági elosztórendszerek változtatásához hozzá fog kezdeni. Ha ez megtörténik, örülök. Inkább az alternatívát kell nézni, vagyis hogy milyen más kormányprogramokat vagy más gazdasági programokat látunk a különböző egyéb politikai csoportosulásoknál. Azok némelyike számomra picit ijesztően hatott, mert olyan azonnali terhet jelentett volna a vállalkozásoknak, amit nem vagyunk képesek elviselni. Így is nagyon nagy nyomást jelent a versenyképességünkre a munkabéreknek messze az inflációt meghaladó növekedése. Ha ezt még megfejeljük azzal, hogy járulékokat és adókat emelünk, akkor ez egészen komoly problémát okoz a vállalkozásoknak. Egyszóval kiszámítható gazdaságpolitika volt, de persze vannak olyan részek, amikkel abszolút nem értek egyet. Ilyenek a különadók, amelyeknek nagyon fontos szerepe volt akkor, amikor a makrogazdasági egyensúlyt helyre kellett állítani, ma azonban egyre inkább azt mondjuk, hogy gátja annak, hogy bizonyos ágazatok versenyképessége tovább tudjon javulni.
A mi esetünkben is fennállnak még az energiavállalatokra kivetett különadók. 2009-ben vezették be az úgynevezett Robin Hood-adót, a második pedig a 2011-es konszolidációs programban került bevezetésre. Ezeket ma már problémáknak látom, mert az akkori jelentőségüket, szerepüket elvesztették, nyugodtan ki kellene vezetni őket, csakúgy, mint a bankadókat.

Az oktatás és az egészségügy átalakítása 25-30 éve feltételes módú mondatként jelenik meg szinte minden narratívában. Ön szerint miért nem történt ez ügyben érdemben valami?
– Először is egy átalakítási program mindig rettentő sok érdeket sért. Még egy vállalaton belül is, ha egy kis belső átszervezést csinálunk, mindig vannak támogatók és vannak, akik próbálják megfúrni, próbálják tompítani a változtatás élét. Az oktatás például az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb foglalkoztató az országban, és szinte minden család érintett benne, tehát mindenkinek lesz pro és kontra érve azzal kapcsolatban, hogy mit kellene csinálni. És biztos vagyok benne, hogy elképesztő mennyiségű tanulmány született arról, mit kellene csinálni. A probléma egyrészt mindig a végrehajtásnál van. Akkor kezdődtek el a gondok, amikor a programok túlpolitizálttá váltak és a végrehajtás során egészen parciális érdekek is megjelentek.

Ezt nem lehet másképp, csak kőkeményen, nagyon határozottan, és mindehhez nagyon nagy autoritással rendelkező személyre vagy személyekre kell bízni a végrehajtást. Be kell csukni a szemet és végig kell vinni.
Másrészt meg kell néznünk azt is, picit kifelé fordulva, hogy melyek a sikeres és sikertelen oktatási rendszerek. És végül, de nem utolsó sorban, egyik napról a másikra ez nem fog megtörténni. A MOL-ban például elindítottunk egy kultúraváltást 1999-2000-ben – tart-e még ez? A válasz igen. Még akkor is ezt mondom, hogyha rá sem lehet ismerni arra a cégre, amelybe én annak idején beléptem. Ilyen nagy átalakításnál mindig az irányt kell tudni tartani, és tudomásul kell venni, hogy ez egy kormányzati ciklus alatt nem fog lezajlani. És aztán innentől jönnek azok a trükkök, hogy mit fogok tudni most megcsinálni, és mi az, aminek most a magját vetem el, és megvárom, míg beérik 15-20 év alatt. Itt mindig az a probléma, hogy „ez túl hosszú egy kormányzati ciklus négy évéhez képest, nem fogom elkezdeni”.

Ön szerint most el fog kezdődni?
– Nagyon bízom benne, hogy igen. Erről elég sokat beszéltünk politikusokkal, folyamatosan jelezzük, hogy bizony versenyképességi problémáink lesznek – sőt már most is vannak.

Visszatérve a gazdaságpolitikára, akár a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjaként, akár a személyes kapcsolatain keresztül van érdemi befolyása a gazdaságpolitika alakulására?
– Inkább azt mondom, hogy mindenhol elmondom a véleményemet, próbálom minél több helyen hangoztatni, és próbálok mindig jobb, több és okosabb érvet hozni. MOL-vezetőként immár 17 éve tagja vagyok az Európai Ipari Kerekasztalnak, ahol azzal foglalkozunk, hogy Európának milyen versenyképességi problémái vannak a világ többi, gyorsabban fejlődő részével szemben. Legalább olyan komolyak, mint Magyarországnak Európával…

És ugyanazok?
– Alapvetően ugyanazok. Gyakorlatilag egyetlenegy olyan pont van, ahol Európa versenyképesebb a világ többi részénél – most osszuk a világot ketté, Ázsiára és Észak-Amerikára, tehát a két gyorsabban fejlődő rész felé –, ez pedig az adatbiztonság és az IT-biztonság.
Ezekben jóval erősebbek például a szabályaink. De valószínűleg ennek az az egyik következménye, hogy minden digitalizációs mutatóban sokkal rosszabbak vagyunk, mert sokkal bürokratikusabbak is a szabályaink, nem pedig piacbarátok. Elméleti szabályokat dolgoznak ki íróasztalok mellett, és nem a gazdaságra, az életre szabott szabályokat hoznak létre. Ezen a területen kívül azonban az összes többi mutatóban, kezdve az élőmunka hatékonyságától a termelékenységen át a különböző új technológiák bevezetéséig, a kockázati tőke hasznosulásáig, elképesztően rosszul áll Európa a világ gyorsabban fejlődő részeihez képest.

Versenyben vagyunk még?
– Mindig versenyben vagyunk, ez nyilván egy soha nem lejátszott meccs, tehát tenni kell. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e tenni.

Képesek vagyunk?
– Azt hiszem, hogy Magyarországon igen. Itt van például a Versenyképességi Tanács, amelyre azt mondták, hogy nem elég tudományos, hiszen csak egy professzor ül benne és az összes többi tag valamifajta gyakorlati helyről érkezett. Szerintem ez nem baj, hiszen a tanulmányok készen vannak, nekünk az a feladatunk, hogy döntsünk a végrehajtásról, csak meg kell fogni és meg kell csinálni. Azt gondolom, hogy ez a fajta végrehajtási potenciál hiányzik, és ebben Magyarország nincs egyedül. Ez egész Közép-Európának nagy problémája. Öreg és régi vesszőparipám, hogy a legnagyobb elmaradásunk a vezetőképzéssel van.
Azért, mert a munkaerő hatékonyságáról nem a munkás tehet, a munkaerő hatékonyságáról a vezetők tehetnek, azok a vezetők, akik rosszul szervezik meg a munkáját, azok a vezetők, akik nem figyelnek arra oda, hogy hogyan tudják tovább növelni a munkaerő hatékonyságát. Azok tehetnek róla, akik nem keresnek új piacokat, akik nem nézik meg azt, hogy milyen új piaci kezdeményezéseket lehet tenni – és ez igaz lehet az ország politikai vezetésénél is.

Ott is igaz?
– Hát persze. A projektek végrehajtásánál – például abban, hogy mennyit késik egy-egy projekt, vagy hogy az uniós pénzeket milyen hatékonysággal tudjuk felhasználni – ezek mind igazak. Ez a vezetőképzés nem azt jelenti, hogy a gazdasági vezetőket nem képeztünk, minden más vezetőt képeztünk. Nem, ez egy átfogó közép-európai elmaradás és nem magyar „betegség”. Ugyanezzel találkozom bármelyik közép-európai országban, ahol jelen vagyunk.

Találkozott már Orbán Viktorral a választás óta?
– Persze.

És beszéltek arról, hogy ön szerint minek kellene történnie a versenyképesség, a GDP-növekedés fenntarthatósága érdekében?
– A választás előtt beszéltünk róla, most a kormány összerakása a fő feladata. Amennyire én tudom, Orbán Viktor a kormányt más struktúrában kívánja irányítani, és mind a politikai kormányzást, mind pedig a gazdasági kormányzást egy picit másképpen szeretné csinálni, és a versenyképességet szeretné szem előtt tartani. Ez tehát számára ma már egy létező problémává vált, a megoldása pedig a nagy rendszerek átalakítása nélkül nem fog megtörténni.

Mit vár az első száz napban? Mi a legfontosabb, ami gazdaságpolitikai szempontból meg kell hogy történjen?
– Az első és legfontosabb indikátor az lesz, hogy milyen személyek fogják irányítani a gazdasági, és a gazdaság számára elengedhetetlenül szükséges egyéb humán, külügyi és gazdaságfejlesztési tárcákat. A lényeg a „cselekvőképesség”, ugyanis nem az a probléma, hogy nem tudjuk, mit kell csinálni – ezt tudjuk. A hogyan a kérdés, és hogy ki fogja ezt végrehajtani, és van-e politikai akarat mögötte, vagyis hogy adott esetben nem négyéves ciklusra terveznek, hanem tovább is, és tudomásul veszik, hogy ebben az első néhány évben lesznek politikai veszteségek.
Egy átalakításnál mindig van. A második legfontosabbal kapcsolatban a kereskedelmi kamara nyitó közgyűlésén hangzott el a válasz, ahol Orbán Viktor bejelentette, hogy a 4%-os növekedést alátámasztó hitelnövekedést a Magyar Nemzeti Bank is támogathatónak tartja. Ha ez megvalósul, akkor valóban megoldódik a gazdasági növekedés belső akadályainak egyik problematikája. Mellette van még persze jó pár, például a külpiacok kérdése, a vállalatok versenyképessége, a munkaerő költségeinek nyomása, a termelékenység javításának szükségessége. De ezekre is vannak már biztató információk. Számomra ezek a fontos részek. Továbbá az első néhány hónapban ki kell derülnie, hogy az oktatást, a duális képzést milyen mértékig fogják kiterjeszteni és hogyan fogják növelni a hatékonyságát.

A változtatásokban a világ trendjeihez is alkalmazkodni kell. Ezzel kapcsolatban sokan azt mondják, hogy talán soha nem volt ennyire bizonytalan, vagyis ennyire rosszul előre érezhető a jövő, legyen szó akár az olajiparról, a közlekedésről vagy az energetikáról.
– A jövőt soha nem tudtuk előrejelezni. Az egyik kedvenc példám, hogy valamikor a ’90-es évek elején, a ’80-as évek végén kértek egy előrejelzést a McKensie-től [McKinsey. Szerk.] – azt hiszem az AT&T –, hogy mennyi mobiltelefon lesz a világon egy bizonyos jövőbeli időpontban. Nagyon komoly matematikai modelleknek a segítségével dolgoztak a szakértők, hiszen az AT&T-nél nagyon komoly befektetés előtt álltak. Végül mondtak egy számot, de aztán a valóságban a 120-szorosa lett ugyanezen időpontban. De ugyanígy elmondhatom azt is, amikor a Microsoft vezérigazgatója valamikor 2005-2006 környékén azt mondta, hogy az okostelefon a világ legnagyobb hülyesége, semmi jövője nincsen. Tehát honnan tudnám én a jövőt?
És ezek az emberek okosak, a saját szakmájuk tetején álltak. Olyan kutatóhálózat volt mögöttük, amelynek tagjai próbálták a jövőt előrejelezni. De valójában nem tudjuk a jövőt előrejelezni. Tendenciákat tudunk fölépíteni, csak azokat látunk. Mi azt látjuk például, hogy az úgynevezett megosztott gazdaság – ami arról szól, hogy az emberek nem tulajdonolni, hanem használni akarják a dolgokat –, elképesztő méretű ütemben növekszik. Egy-két évvel ezelőtt 15 milliárd dollár volt ennek forgalma világszinten.

Az előrejelzések szerint ez 2030-ban 300 milliárd dollár lesz, és biztos vagyok benne, hogy az előrejelzés teljesen rossz, és három év múlva újra kell írni az egész modellt, mert sokkal gyorsabb a fejlődés.
De a tendencia nagy valószínűséggel ez lesz, vagyis visszaszorul a birtokolás mértéke. Ma 4-8% között használ egy ember egy saját személygépkocsit, és ha gazdagabb valaki, akkor a családban van még egy autó, és ha még gazdagabb az ember, akkor a közös családi utakra lehet egy minivanje is, és ha még vadászik is valaki, dzsipje is lehet. Ha ezeket 4-8 százalékban használja, az azt jelenti, hogy az idő többi részében a jármű semmi más, csak költség. A shared economy erre kezd ráépülni: ha kell, használom, ha nem kell, akkor használja más.

Az ilyen autóknál a mai számítások szerint körülbelül 40%-os lesz a kihasználtság, ennyivel lehet csökkenteni a költséget úgy, hogy a tízszeresére növelhető a kihasználtság. Mindenki jól fog járni vele.”

Forrás:
Hernádi Zsolt: be kell csukni a szemet és végig kell vinni az átalakítást; Infostart/InfoRádió; 2018. május 4.

A robotizáció hatásai a munkahelyekre: veszélyek és lehetőségek a régiónkban

„Egy friss OECD-tanulmány (2018. március 14.) szerint a következő néhány évben a vizsgált 32 országban a ma meglévő munkahelyek csaknem felét jelentősen megváltoztatja a robotizáció, vagy ahogy még szintén hivatkoznak rá: az automatizáció. Átlagosan a mai munkahelyek körülbelül 14 százalékát szüntetheti meg, további 32 százalékát pedig alaposan átalakítja.

Azonban a munkahelyek megszűnésének kockázata nem egyformán nagy minden országban. A megszűnés valószínű mértéke a gazdasági szerkezettől és a munkahelyek jellegétől függ. A mechanikus, összeszerelő munkafolyamatok könnyebben automatizálhatók, ezért azok az országok vannak a legnagyobb veszélyben, amelyekben jelentős arányt képvisel a mechanikus, összeszerelő jellegű munka.

A tanulmány szerint elsősorban régiónk és Dél-Európa országai esetén nagy a munkahely megszűnések esélye. A legkevésbé veszélyeztetettek a skandináv országok.

Régiónkban Szlovákiát emeli ki a tanulmány, ahol a munkahelyek akár 65 százaléka vagy teljesen megszűnhet, vagy jelentősen átalakulhat. A legkisebb veszéllyel a digitalizációban élen járó Észtországnak kell szembenéznie. Megjegyzendő, hogy Magyarországot nem vizsgálta az OECD, de tudjuk, hogy az összeszerelő munkahelyek aránya nálunk is viszonylag magas.

Mivel a technológiai haladást nem lehet megállítani, ezért fel kell rá készülni, igazodni kell hozzá. A legfontosabb igazodási módszer az oktatás, az átképzés és általában a munkaerő új tudással, új képességekkel való felvértezése. Másrészről fontos a gazdasági szerkezet tudatos modernizációja, a nagy tudástartalmú tevékenységek arányának, valamint az úgynevezett értékláncok hosszának növelése.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott termék, szolgáltatás előállításának teljes folyamatából minél nagyobb szakasz legyen a magyar gazdaságban. A két módszer csak együttesen alkalmazható, hiszen a bonyolultabb tevékenységek magasabb tudásszintet, nagyobb felkészültséget igényelnek.

Ennek a változásnak a levezénylése előretekintést, komoly tervező- és szervezőmunkát, továbbá jelentős befektetéseket igényel, amelyekből az üzleti szektornak és az államnak egyaránt ki kell vennie a részét.

Az állam a gazdasági szerkezet modernizációjához hozzájáruló tőkebefektetések ösztönzésével, a hazai kisvállalati szektor tudás- és innovativitás szintjének emelésével, valamint a humán vagyonba történő jelentős és gyors beruházással mozdíthatja olyan irányba a magyar gazdaságot, hogy az sikeresen tudjon bekapcsolódni a gyors változásokba. Ami a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítését illeti, ahhoz elsősorban az úgynevezett tudáságazatok – az infokommunikáció, az oktatás és a kutatás-fejlesztés, a szakmai-tudományos, a műszaki-szolgáltató tevékenység –arányát kellene növelni, amely jelentős beruházásokat is igényel.

Másrészről a végzettségi struktúra is átalakításra szorul. A V4-országok statisztikai hivatalai által készített friss elemzés szerint a 15–74 éves népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása tekintetében Magyarország van az automatizálás okozta várható veszélyek szempontjából a legkockázatosabb helyzetben. Ugyanis nálunk a legmagasabb – 23,2 százalék – az alapfokú, és a legalacsonyabb – 56,9 százalék – a középfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettségűek tekintetében pedig a második helyen vagyunk.

Csehországban a legalacsonyabb, 12,6 százalékos az alapfokú végzettségűek aránya. Az OECD-tanulmány szerint a V4-országok között a cseh munkahelyeket fogja a legkevésbé veszélyeztetni az automatizálás. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy kutatás-fejlesztésre is a csehek fordítanak a legtöbbet. 2016-ban az egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordításuk a magyar érték csaknem kétszerese volt, és meghaladta az EU28 átlagának háromnegyedét.

Magyarországon az alapfokú végzettségűek magas aránya lehet az egyik akadálya annak, hogy a munkaerő általános szakmai szintjét gyorsan és hatékonyan lehessen emelni, és a nagyobb tudást és képességeket igénylő munkahelyeket megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerővel lehessen ellátni. Az ezzel kapcsolatos problémákat már érzékeltetik a KSH friss foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai.

2018 első negyedében az előző negyedévhez képest enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma, és 3,8-ról 3,9 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az okok között világosan kirajzolódik a végzettségi probléma. 2018 első negyedében az előző évhez viszonyítva a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatása 2,7 százalékkal csökkent, míg a felsőfokú végzettségűeké 4,8 százalékkal nőtt. 2018 első negyedében a legfeljebb alapfokú végzettségűek között 11 százalék, a felsőfokú végzettségűek között pedig csupán 1,3 százalék volt a munkanélküli.

A munkanélküliség szintje általában is azokban a régiókban a legmagasabb, ahol a legnagyobb az alap- és a legkisebb a felsőfokú végzettségűek aránya. Adódik tehát a feladat: nyilvánvalóan az alapfokú végzettségűe­ket kell a leggyorsabban és elsősorban szakmai képzés segítségével a középfokú végzettségűek közé felemelni. De fontos a diplomások arányának növelése is, hiszen a robotizáció, digitalizáció egyre több felsőfokú végzettségű szakembert igényel. Magyarország a 30–34 éves korosztályon belül a felsőfokú végzettségűek tekintetében is el van maradva az EU-s átlagtól.

A gyors technológiai változásokba való sikeres bekapcsolódásunk legfontosabb feltétele tehát a képzettségi szerkezet javítása, a képzettségi szintek közötti előrelépés, illetve az általános, mindenkire érvényes tudás felfrissítése és a képességfejlesztés.
Azonban egy dologról nem szabad megfeledkeznünk. A robotizáció, mint említettük, elsősorban a könnyen gépesíthető, automatizálható munkahelyeket váltja ki.

Kevésbé vannak veszélyben a kreatív, empátiát, emberekkel való törődést, kézművesképességeket igénylő munkák. Éppen ezért ezek szerepe fel fog értékelődni. Ez pedig azért jó hír, mert a nagy összeszerelő üzemek nélküli, gazdaságilag ma még kevéssé fejlett megyéket éppen ezen tevékenységek megerősítésével, azaz minőségi humán szolgáltatásokra – például gyógy- és kulturális turizmusra – alkalmassá tételével lehetne a leghatékonyabban felemelni.

Ráadásul ezeken a területeken sikeresen működhetnének a hazai kisvállalkozások is, hozzájárulva jó minőségű szolgáltatások nyújtásával az életminőség javításához. Természetesen ehhez is nagyon sok képzésre, továbbképzésre és képességfejlesztésre, azaz humán beruházásra van szükség.

Összefoglalva: nagyon fontos, hogy az automatizálást, robotizálást ne veszélynek, hanem lehetőségnek tekintsük, és ehhez mértén készüljünk fel rá. De ne essünk át a ló másik oldalára: a gazdasági és társadalmi fejlődéshez nem kell és nem is lehet mindent automatizálni és robotizálni. Az emberi kapcsolatokat érintő tevékenységekre, szolgáltatásokra, kulturális teljesítményekre, helyi agorákra – talán éppen a robotizáció miatt – egyre nagyobb szükség lesz ahhoz, hogy ne csak a gazdaság makromutatói, hanem az életünk minősége is folyamatosan javulhasson. [A szerző közgazdász, egyetemi tanár]”

Forrás:
A képzettségi szerkezet javítása; Cath Magdolna; Magyar Idők; 2018. május 2.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 7.

A világpolitika főszereplői a Fecebookon –a legfrissebb, 2018-as felmérés adatai
A Burson Cohn and Wolfe, a világ három nagy átfogó szolgáltatási profilú, globális médiaügynökségének egyike megjelentette várva várt jelentését a nagypolitika főszereplőinek közösségi média használatáról. A kutatás (amely döntően a cég Twiplomacy elnevezésű, rendszeres kutatásának adatbázisain és módszertanán alapul) összesen 175 ország vezető politikusainak, külügyminisztériumainak, és más nemzetközi kapcsolati intézményeinek Facebook oldalait vette vizsgálat alá.
A felmérésbe bevont összesen 650 intézményi és személyes oldal, a vizsgálatban felölelt kicsi több mint egy év alatt, összesen több mint 536 000 bejegyzést produkált.
A Facebook-használat nemzetközi politikai ranglistáját az indiai kormányfő, Narendra Modi vezeti, a Facebook oldalához kapcsolódó mintegy 43 millió aktív követővel (azaz lájkolóval). Ez csaknem duplája az őt a sorban követő, második helyezett amerikai elnök Facebook-oldalára érkező lájkok számának. Miközben az indiai miniszterelnök jelentősebb követői réteget vonz bejegyzéseivel, az üzemeltető online aktivitását tekintve viszont messze Trump emelkedik az élre: az amerikai elnök naponta átlagosan 5 új posztot tesz ki a Facebookjára, szemben a Modi által írt napi átlag kettővel. Ugyanakkor az amerikai politikus bejegyzései több interakciót is generáltak a vizsgálat 14 hónapja alatt, összesen csak nem 205 millió lájk, megosztás és kommentár formájában. Narendra Modi, miközben Trumpnál több kedvelőt gyűjtött be, posztjaival számottevően kevesebb, nagyjából fele annyi interakciót idézett elő.
Jól látható egyébként az is, hogy a világ vezető politikusainak többsége nem maga kezeli Facebook oldalát, hanem azt specializált közösségi média stábjaik gondozzák. Néhány kivétel azonban akad, mint például az új-zélandi miniszterelnök asszony, aki gyakran tesz ki posztokat a Facebookjára otthonról, vagy néha éppen az autójában ülve. A személyesség varázsa egyébként mérhető eredményeket szül: a 37 éves politikusnő lett a felmérés „legszeretettebb” közszereplője (a bejegyzései által generált interakciók csaknem 15%-a „szívecske” érzelmi ikon).
A dán külügyminiszter, Anders Samuelsen is láthatóan élvezi a sajátkezű posztolást. Gyakorta tesz ki magáról egy-egy önarcképet (azaz szelfit), de alkalom adtán szívesen megoszt apró videókat is, amelyeken énekel és táncol. Miközben ezeknek a bejegyzéseknek, természetesen, nincsen különösebb hírértéke, a személyes kapcsolat- és szimpátia teremtő erejük cseppet sem elhanyagolható.
A szingapúri miniszterelnök, Lee Hsien Loong is a személyesség varázsára esküszik, ráadásul a játékosság sem esik messze egyéniségétől, ami a mai világban láthatóan külön plusz lehet. Az ázsiai politikus ugyanis gyakorta kattint egy-egy gyors fotót a környezetében levő tájakról, épületekről, majd kiteszi a felvételeket a Facebook oldalára, arra bíztatva követőit, hogy találják ki (és persze visszacsatolásként írják is meg) a helyszíneket.
További érdekességek a felmérésből:
a világ vezető politikai szereplői előszeretettel posztolnak (szöveges megjegyzésekkel kísért) fényképeket: ez teszi ki a Facebookra feltett bejegyzéseik több mint 52%-át. Az ilyen üzenetek nem csak népszerűek, de hatékonyságuk is kiemelkedő: egy-egy közreadott fénykép átlagosan 1750 interakciót (lájkolást, megosztást, vagy hozzászólást) vált ki.
a bejegyzések csaknem negyede tartalmaz valamilyen másik weboldalra vezető címet (azaz weblinket), az ilyen posztok által kiváltott olvasói-követői aktivitás azonban messze elmarad a fotóké mögött.
az igazi közönség kedvencek azonban egyértelműen a közzétett videók, vagy élő videók: ezek az összes bejegyzésnek csupán 17%-át teszik ki, ám ezek felelnek a generált közönség-interakciók több mint egy harmadáért.
World Leaders on Facebook 2018; Twiplomacy; 2018. május 2.

Élő történelem: nagyköveti pengeváltásoktól hangos a közösségi média
Mondanunk sem kell talán, hogy a politikusok, vagy a diplomaták közösségi média bejegyzéseit nem csupán a laikus érdeklődők figyelik és követik egyre nagyobb tömegekben. A kollégák, az adott szolgálati helyre akkreditált más országbeli szakemberek is árgus szemekkel figyelik egymás online működését, szívesen kommentálva is az érdekesebb bejegyzéseket. Az ilyen virtuális párbeszédek néha váratlan fordulatot vehetnek, rámutatva arra, hogy a digitális tér immár nem csak az éles konfliktusoknak (például az utóbbi idők brit-orosz szópárbajainak) szolgáltat természetes terepet, de az egyes nemzetek közötti, néha évszázados, szelídebb rivalizálásnak is.
A minap ugyanis büszkén írta Twitterén Kim Darroch, a hazáját Washingtonban képviselő brit nagykövet: elbűvölte őt az általa éppen meglátogatott Fehér Ház épülete, ami persze nem is véletlen. A világ talán legismertebb épületének létrehozásában ugyanis – emelte ki a nagykövet – kulcsszerepet játszott Nagy-Britannia, angol építészmérnökökkel, vagy éppen skót kőművesekkel.
A kicsit talán dicsekvő, de összességében tárgyszerű bejegyzés azonban váratlan módon felbőszítette a brit oroszlán régi riválisát, a harcias gall kakast. A szintén Washingtonban akkreditált francia nagykövet ugyanis nem késlekedett Twitter-válaszban hozzáfűzni: nem csak a Fehér Ház felépítésében, de 1815. évi felégetésében is jeleskedtek ám a britek, utalva ezzel az 1812-es brit-amerikai háború egy ténylegesen megtörtént mozzanatára.
A brit nagykövet visszafogott és diplomatikus, de könyörtelen válaszban igazította ki francia kollégáját: felhívta a figyelmet arra, hogy az említett háborús epizód valójában 1814-ben történt. Persze, 1815 is fontos évszám, de valami egészen másról ismert…
A leforrázott francia diplomata nem is feszegette volna tovább a kérdést. Az indulatok azonban ekkor már elszabadultak, és jókedvű, vagy rosszmájú hozzászólók segítettek emlékezni arra, hogy 1815 valójában Waterloo, és ezzel a franciák drámai vereségének az évszáma.
Rövid erőgyűjtés után a francia diplomata ismét felvette a kesztyűt, ám (a közösségi média vitákból jól ismert taktikával) egészen más irányba próbálta fordítani a beszélgetést: posztolt egy fényképet a franciaországi Rastignac kastélyról, azt bizonygatva, hogy valójában annak az építészeti formái adták az ihletet a Fehér Ház felépítéséhez.
Közben azonban a vita nemzetközivé terebélyesedett. Ír Twitterezők tették fel a pontot az í-re azzal, hogy valójában mind a brit, mind pedig a francia diplomata téved, mert a Fehér Ház felépítésében honfitársuk, a zöld szigetről származó James Hoban építész játszotta a főszerepet. Mintául pedig az ír Parlament épülettömbjét vette.
Ambassadors trade online blows over burning issue at White House; Catherine Philip; The Times, 2018. május 5.

A Szilícium-völgybe akkreditált dán techno-diplomata újradefiniálná a szakmát
Az internet, a mobil technológia, általában a digitális világ rohamtempóban kebelezi be egész életünket. Az IT-technológia szédületes fejlődése ugyanakkor néhány meghatározó technológiai óriásvállalat kiemelkedéséhez is vezetett. Ezek a globális hatókörű multik jórészt az Egyesült Államokhoz kötődnek, és összességében roppant gazdasági, sőt társadalmi – és ennek következményeként politikai erőt is képviselnek ma már.
A digitalizációban, innovációban hagyományosan élen járó Dánia ismerte fel elsőnek: ezek a céghatalmasságok – az Apple, a Google, a Facebook, vagy az Amazon – ma már olyan szereplői világunknak, amelyek működése alapvetően befolyásolhatja egy-egy szuverén állam, például a kis Dánia pályáját. E felismerés nyomán nevezte ki az ország, 2017. májusában a világ első „technológiai nagykövetét”. A fiatal és dinamikus, ugyanakkor több külügyi poszton tapasztalatokat szerzett diplomata, Casper Klynge lett az úttörő, aki a Szilícium-völgyben, az oda települt technológiai óriáscégeknél képviseli hazája érdekeit. E valóban szokatlan diplomáciai poszt létrehozása éles vitákat váltott ki a dán közvélemény körében: voltak, akik divatos pénzpocsékolásnak tartották az új állomáshelyet; mások veszélyesnek tartották, hogy egy demokratikus állam, és egy senki által meg nem választott magánszervezet egyenrangú, „diplomáciai jellegű” kapcsolatokat építsen ki.

A viharos körülmények között felállított, ráadásul előzmények nélküli feladatkör első tapasztalatairól számolt be a héten Casper Klynge. Aki egyébként sietett leszögezni: valójában hivatala nem köti őt a Szilícium-völgybe, hanem az IT iparágak képviselőivel világszerte tartja a kapcsolatot.
Posztját elsődlegesen afféle „őrhelyként”, megfigyelő állomásként jellemzi a dán diplomata. Legfontosabb napi feladatuk az IT-világ, a technológiai fejlesztések trendjeinek figyelemmel kísérése. Ennek alapján ajánlásokat dolgoznak ki arra nézve, hogyan készülhet fel a dán társadalom a legjobban, hogy a változásoknak a haszonélvezője, ne pedig a vesztese legyen, például olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia (MI), vagy úgy általában a Negyedik Ipari Forradalom.
Ugyanakkor Klynge hivatala aktív szerepet vállal a dán IT-szektor nemzetközi népszerűsítésében. Pontosabban: azon munkálkodik kollégáival, hogy világszerte ismertté tegye Dániát, mint az IT-befektetések szempontjából különösen vonzó helyet. Ebben a hagyományos értelemben vett promóció mellett a dán technológiai nagykövet az egymást kiegészítő, kapcsolódó hálózatok építésének szán komoly szerepet. Civil kezdeményezések, állami- és magán szereplők összefogásával igyekeznek előmozdítani egy – globális szintű – párbeszédet az IT-fejlődéshez kapcsolódó politikaalkotás, szabályozás témaköreiben. A cél tulajdonképpen az: ezekkel az újszerű, széles koalíciókkal a hagyományos diplomácia eszköztárát alkalmazzuk ezekre az óriásvállalati szereplőkre; kikényszerítsük azok nagyobb társadalmi felelősségvállalását.
How Casper Klynge is reinventing diplomacy as the World”s first tech ambassador; Tom Fletcher; The National; 2018. május 4.
Techplomacy. Denmark’s bridgeway to Silicon Valley; Mads Mateusz Jaszczolt Fritzboeger; Diplo Foundation; 2018. május 2.

Közel-Keleti Innovációs Nagydíjas lett a Bahreini Külügyminisztérium digitális transzformációs projektje
Az idei Közel-Keleti Innovációs Nagydíj nyertesei között találjuk a Bahreint. A Perzsa-öbölbeli, apró szigetország Külügyminisztériumának digitális transzformációs projektje bizonyult méltónak erre a regionális kitüntetésre, amelyet immár 14. alkalommal ítéltek oda a térség figyelemre méltó technológiai kezdeményezéseinek. A királyság Külügyminisztériumának Egységes Kommunikációs Infrastruktúráját megteremteni hivatott projekt a Bahrein 2030 elnevezésű stratégiai vízió célkitűzéseivel összhangban, a digitális diplomácia kívánalmait szem előtt tartva fejleszti az anyaországi minisztérium, illetve a külföldi diplomáciai képviseletek közötti elektronikus kommunikációt.
A díjátadáson felszólaló külügyminiszter helyettes asszony aláhúzta: a sikeresen lezárult technológiai fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudták a külképviseleti hálózat működési költségeit. Ugyanakkor jelentősen javult az egyes állomáshelyek közötti együttműködés, mobilitás és munka hatékonyság.
A korszerű diplomáciai infrastruktúra ugyanakkor közvetlenül érinti a külföldön tartózkodó bahreini állampolgárokat is, jelentősen emelve a számukra biztosított konzuli szolgáltatások színvonalát is.
Foreign Ministry wins Network Middle East Innovation Award 2018; Bahrain News Agency; 2018. május 2.

Robotika és geopolitika: masszív fejlesztésekkel zárkózna fel az Európai Unió riválisaihoz
Az elmúlt hét jó néhány figyelemre méltó kezdeményezést hozott a fejlesztési kulcsterületnek számító robotika tájékán.
A minket közvetlenül leginkább érintő fejlemény az Európai Unió által most nyilvánosságra hozott fejlesztési terv, amely a mesterséges intelligencia (MI) kutatások területén szeretné rekordidő alatt felzárkóztatni a közösséget Kínához és az Egyesült Államokhoz.
A terv három pillér köré szerveződve dinamizálná az MI és a robotika fejlesztését célzó uniós erőfeszítéseket:
közberuházások;
társadalmi-gazdasági hatások;
etikai kérdések.
Az ambiciózus fejlesztési terv azzal számol, hogy az EU 20 milliárd eurót fektessen be a mesterséges intelligencia fejlesztésekbe az elkövetkező két esztendőben.
Ugyanakkor a tervezet lényegi sajátossága, hogy – mint fentebb vázoltuk – nem csupán egy fejlesztési aspektusra fókuszál. Ebben élesen eltér például a britek koncepciójától, akik egy múlt héten elfogadott parlamenti ajánlás szerint nem a beruházásokra, hanem az etikai kérdésekre koncentrálva szeretnék előmozdítani hazájuk felzárkózását az amerikai és kínai MI fejlesztési szintekhez.
Az európai terv azonban számos – egyelőre nehezen megválaszolható – kérdést is felvet. Mi ösztönözné a vállalati szektor (nemzetközi) szereplőit arra, hogy ne Kínában, vagy Amerikában próbáljanak fejlesztési forrásokat felhajtani MI programjaikhoz, hanem az EU-ban? Hogyan érinti ezt a felzárkózási kezdeményezés az Unió tagságát: vajon minden tagállam új lehetőségekhez jut majd az MI iparággal, vagy csak egyesek? Ráadásul a téma további korlátozásokat generálhat: a mesterséges intelligencia fejlesztéseket ugyanis sokfelé kezdik a nemzetbiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőnek tekinteni. Vajon hogyan változik az – egyébként is protekcionista vonásokat öltő – USA hozzáállása MI fejlesztéseket folytató vállalatainak EU-s finanszírozását illetően?
Robotics and Geopolitics. AI at Center of EU Push, Spy Game and Nuclear Politics; Abishur Prakash; Robotics Business Review; 2018. április 27.
Mesterséges intelligencia: a Bizottság felvázolja a beruházás ösztönzésére és az etikai iránymutatások kidolgozására vonatkozó európai megközelítést; Európai Bizottság; 2018. április 25.

Kína 6 milliárd dolláros országimázs kampánya csak egy lufi – vélik a nyugati szakértők.
A szolíd nagyhatalmi státusz felé menetelő Kína ritkán szokott viccelni bármivel is, de a tájékoztatás, az információ, vagy ahogy egy kicsit negatívabb felhanggal hívni szokták, a propaganda terén biztosan nem veszi félvállról a terveit. De, még a kínai stratégiai szemléletet ismerve is egy kicsit meghökkentő az a kezdeményezés, amivel most az ázsiai ország minőségi előrelépést szeretne elérni a „kínai üzenet” külföldre vetítésében. Az egypólusú világhegemóniát immár bizonyosan elveszítő Amerika konzervatív-liberális szakértői különösen kritikusan, hogy ne mondjuk, epésen kommentálják a kínaiak országimázs építő kezdeményezését. Ami persze önmagában is érdekes mozzanat, nem csak a kínai tájékoztatási tervek. Tehát, mielőtt egy kézlegyintéssel elintéznénk a kérdést, érdemes megnézni, hogy miről is van szó!
A kínai állami vezetés elhatározta: az önmagukban is óriásszervezetnek számító kínai állami tájékoztatási vállalatok, a Kínai Világtelevíziós Hálózat, a Kínai Nemzetközi Rádió és a Kínai Országos Rádió összevonásával egy olyan ütőképes médiakonglomerátumot hoznak létre, amely a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások koncentrálásával jelentősen növelni tudja a külföld felé irányuló kínai tájékoztatási tevékenységet. Az újonnan felálló szervezet neve – Voice of China, azaz Kína Hangja lesz.
A vállalkozás – emelik ki az amerikai szakemberek – nem csak szervezetében, nem csak célrendszerében, de még nevében is hűen idézi a híres-hírhedt Vocie of America, azaz Amerika Hangja rádióállomást. Amely – tegyük hozzá mi – a hidegháború idején a külföldre (elsősorban a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai ellen) irányuló amerikai állami propaganda hadjárat, modern kifejezéssel információs hadviselés központi eszköze volt.
Csakhogy ez a hang nem az a hang, állítják a témát elemző amerikai szakemberek. A Hszi Csin-ping elnök által megfogalmazott „kínai álom” üzenetét hiába is próbálják külföldre közvetíteni, arra a külvilág – legalábbis annak fejlett része – nem vevő. Éppen ezért a Kína Hangja tájékoztatási programja is eleve kudarcra ítéltetett.
Az újabb kínai információs kezdeményezés egyébként egy összességében mintegy 6,6 milliárd dolláros költségvetésű, és igen sokrétű program része. Televíziós műsorszórókat, rádióállomásokat, nyomtatott sajtótermékeket ölel fel, köztük olyan jelentős, angol nyelven is kiadott újságokat, mint a China Daily, a People’s Daily, a Global Times. A CCTV televíziós csatorna a világ mintegy 140 országába sugározza műsorát több nyelven, míg a szintén állami Kínai Nemzetközi Rádió 65 idegen nyelven fogható.
A kínai tájékoztatás nagyjából egy évtizede kezdett lendületes külföldi terjesztésbe-terjeszkedésbe, és azóta számottevő pozíciókat épített ki elsősorban a fejlődő világban.
China’s 6 Billion Propaganda Blitz is a Snooze; Hilton Yip, Foreign Policy, 2018. április 23.

HETI GAMING – FÉRFIAS JÁTÉKOK
A Wargamer Magazin összeállítása a legjobb I. világháborús stratégiai játékokról
Ezen a héten ismét gondolunk a játékos kedvű olvasókra. Azokra, akiknek a játék nagyon is komoly dolog lehet, főleg ha a témája stratégia, szimuláció, modellezés – egyszóval maga az élet! Az egyik legolvasottabb szaklap, a Wargamer Magazin ezúttal az I. világháborús stratégiai játékok legjavából készített összeállítást. Különösen szeretjük ezeket a klasszikusokat, ugyanis – talán az első világégés hadviselésének jellegzetességei, a megmerevedett frontvonalak, lövészárok hadakozások folytán – sokkal több bennük a hangsúlyosan stratégiai elem, mint a más korszakokat elénk hozó játékokban. A játékok ennek megfelelően meglehetősen összetettek, nem kínálnak tehát rövid és egyszerű csatározásokat. Cserébe viszont már-már tudományos komolysággal gondolhatunk végig, játszhatunk újra egy-egy hadjáratot, vagy hadmozdulatot. Azt szolgálják tehát ezek a játékok, hogy végiggondolhassuk: miért történtek a dolgok úgy, ahogy történtek? És azt is: történhettek volna-e máshogy?
The Wargamer’s Guide to the Best WW1 Strategy Games; Wargamer; 2018. április 27.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 2-május 4.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő:Magyar Nemzeti Levéltár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.04.
Rövid meghatározás:
„KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00011 azonosító számú „Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése” című projekt keretében- „MNL megyei tagintézményi KÖFOP informatikai kliens KÖFOP eszközeinek beszerzése”
A közbeszerzés tárgya szünetmentes áramforrás, valamint irodatechnikai és vizuáltechnikai eszközök leszállítása és beüzemelése Ajánlatkérő 2 db Budapesti és 43 db vidéki telephelyén.
Lásd bővebben

AF – DWDM berendezés bővítése 88 csatornásra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.04.
Rövid meghatározás:
„DWDM berendezés bővítése a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” című (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005) projekt keretében”
Az ajánlatkérő hálózatában jelenleg is üzemelő 44 csatornás Alcatel-Lucent 1830 PSS DWDM berendezés bővítése 88 csatornásra a műszaki leírásban részletezett DWDM eszközökkel, transponder kártyákkal, az azokba illeszthető interfész modulokkal valamint szükséges licencekkel.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – Support – szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 256.150.962,- Ft
Lásd bővebben

Symantec végpontvédelmi rendszer beszerzése és megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt
Rövid meghatározás:
A beszerzés célja a NAV jelenlegi Symantec végpontvédelmi, levelezés átjáró védelmi rendszerének bővítése, konszolidációja, a teljes tervezett felhasználószámra 3 évre vonatkozóan, mind műszaki, mind licenc-lefedési értelemben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 444.030.000,- Ft
Lásd bővebben

„Kiscsoportos, számítógéppel támogatott, kognitív képességfejlesztő játék és edzést támogató innovatív eszközrendszer” (táj)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: Magyar Labdarúgó Szövetség
Nyertes ajánlattevő: ICOMAN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés mennyisége:
„Kiscsoportos, számítógéppel támogatott, kognitív képességfejlesztő játék és edzést támogató innovatív eszközrendszer” 60 db eszközrendszer beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.305.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az „Informatikai alkatrészek beszerzése” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.875.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a „Megjelenítő eszközök beszerzése és telepítése” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: AVmax Rendszertechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.965.500,- Ft
Lásd bővebben

„KSH adatbázis beszerzés”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83
Ajánlatkérő: Országos Közegészségügyi Intézet
Nyertes ajánlattevő: Központi Statisztikai Hivatal
A közbeszerzés mennyisége:
„Adatszolgáltatási szerződés KSH adatbázis beszerzésére” a műszaki leírásban és a szerződésben meg-határozottaknak megfelelően, az alábbi mennyiségekkel:
Adatbázis a lakóépületek korára vonatkozóan
Az ország településeire, településrészeire vonatkozóan egy adatbázis létrehozása a cél az ivóvízben lévő ólom tartalom kockázatának becslésére vonatkozóan, melyhez az épületek kora, valamint az ólomoldékonyságot befolyásoló vízminőségi paraméterek jellemző értékei kerülnek felhasználásra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.880.000,- Ft
Lásd bővebben

Liferay licenc előfizetés és kapcsolódó gyártó támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Webtown-Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.505.620,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az “Elektronikus joganyag nyilvántartó rendszer beszerzése” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: Wolters Kluwer Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 51.588.000,- Ft
Lásd bővebben

IBM hardvereszközök garanciakiterjesztése és szoftvertámogatási szolgáltatás nyújtása (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére WDM eszközök szupportja és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Zrt
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.350.383,- Ft
Lásd bővebben

CheckPoint licensz hosszabbítások beszerzése (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: ALPHA MACHINE Kft.; Valkyr Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.124.450,- Ft
Lásd bővebben

Szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében (EU28 kutatás 2018.) (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Századvég Politikai Iskola Alapítvány; Századvég Gazdaságkutató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 905.511.811,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Mediaworks Hungary Zrt.
A közbeszerzés ismertetése:
A közbeszerzés tárgya: Vállalkozási szerződés kulturális kiadvány megjelentetésére
Mennyiségi adatok: 40 alkalommal való megjelenés, példányszám: 230.000 példány/1 alkalom, – a kiadással érintett megyékben egyenlően elosztva
Megjelenés gyakorisága: minden héten 1 alkalom
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 163.208.000,- Ft
Lásd bővebben

Tanácsadói tevékenység megvalósíthatósági tanulmány, CBA és SUMP értékeléshez, valamint nagyprojekt Támogatási Kérelmek elkészítéséhez (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
A közbeszerzés ismertetése:…Ajánlatkérő tájékoztatásul közli, hogy a lehívási kötelezettség legalább 37 darab, alábbiak szerinti közlekedési infrastruktúra fejlesztésre irányuló megvalósíthatósági tanulmány, CBA vagy SUMP értékeléséhez, illetőleg nagyprojekt Támogatási Kérelmek elkészítéséhez kapcsolódó tanácsadói/szakértői tevékenységet fog magában foglalni, amelyből legalább 15 db CBA elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó tanácsadói/szakértői tevékenységet fog magában foglalni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az elektronikus dokumentumok Info tv-nek és az Ibtv-nek megfelelő titkosított tárolásához szükséges licencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások 100317
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: AXIS Rendszerház Kft.
Rövid meghatározás:
A projekt három hatásterülete: 1. az anonimizált bírósági határozatok kereshetőségének továbbfejlesztése, 2. a bírósági eljárások iratainak elektronizálása, és 3. a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszhoz való csatlakozás.
E három hatásterületre figyelemmel a projekt első fő célja, hogy a jogkereső állampolgárok egységes, jól kereshető anyagokból tudjanak tájékozódni a bírósági határozatok tartalmáról, amelyek a hatályos jogszabályoknak megfelelően vannak anonimizálva, a második fő célja a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása az arra jogszabályi felhatalmazás alapján teljes körű iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfelek és a bírák számára, a harmadik fő célja a bírósági eljárásokban használt közhiteles nyilvántartásokkal való interoperabilitás kiépítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 178.745.400,- Ft
Lásd bővebben

“Filmes utómunka szoftverek éves liszenszének és egy éves kiterjesztett garanciájának beszerzése 2018” – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Leonardo SNS Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.531.569,5 Ft
Lásd bővebben

Valamennyi bírósági munkaállomás internetes és számítógépes vírusok, károkozók elleni folyamatos védelmének biztosítása 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Symport Holding Zrt.
A közbeszerzés mennyisége:
* 13500 db SYMC PROTECTION SUITE ENTERPRISE EDITION 5.0 PER USER RENEWAL BASIC 12 MONTHS
* 2000 db SYMC PROTECTION SUITE ENTERPRISE EDITION 5.0 PER USER BNDL MULTI LIC BASIC 12 MONTHS
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.507.000,- Ft
Lásd bővebben

SZEMmodell e-learning tananyag elkészítése – eredményről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: HRK Consulting Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Jelen beszerzés keretében egy e-learning tananyag kerül kidolgozásra a belügyi szervek hivatásos állománya számára, amelynek célja a szilárd erkölcsiség mérésére megalkotott elméleti SZEMmodell egyes elemeinek specifikusan a rendvédelmi szervekre vonatkozó jellegzetességeit feltáró tudományos kutatás gyakorlati eredményeinek elektronikus tananyaggá formálása a minél szélesebb körben való megismertetés céljából.
Az e-learning tananyaggal kapcsolatban elvárás, hogy a SZEMmodell – fentiekben ismertetett – négy alap és hét kiegészítő tényezőjét, egy specifikus vezetői tananyagot, valamint a három fő rendvédelmi szervre (Rendőrségre, Büntetés-végrehajtási Szervezetre, Katasztrófavédelmi Szervezetre) vonatkozó specifikumokat egy-egy további modul keretében (összesen 15 modul) mutassa be az elkészített forgatókönyv alapján, modulonként kiegészítve statisztikailag értékelhető, összesen 8 db megelőző és 8 db befejező kérdéssorral.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.850.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóság – EKEIDR support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Heves Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.810.096,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény “GPS Transmitter/Fastloc logger műholdas jeladók beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Nyertes ajánlattevő: Wildlife Computers Inc.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.870.520,- Ft
Lásd bővebben

“Az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint” – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/84
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.858.823,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény – „FÖRI IKSZR (kizárólag forráskód birtokában elvégezhető) szoftvermodulok üzemeltetési, karbantartási feladatai”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/85
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
Műszaki-technológiai rendszerfelügyelet keretében elvégzendő feladatok:
– az IKSZR tehergépjármű ellenőrző rendszer, illetve a FÖRI IKSZR Data Center, valamint a Web-es alkalmazások és tároló – adatfeldolgozó – továbbító szoftvermodulok üzemeltetése, esetleges meghibásodásainak elhárítása;
-TOBI online IKSZR interfész működésének FÖRI oldali biztosítása, esetleges meghibásodásainak elhárítása;
-KEKKH jogutód (Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság) havonta frissülő tehergépjárműveket tartalmazó interfészének biztosítása, adatok betöltése, esetleges meghibásodásainak elhárítása;
-alkalmazás- és adatbázisszerverek szoftverkörnyezet optimalizálása;
-a FÖRI IKSZR modul folyamatos üzemének biztosítása és az azzal összefüggő tevékenységek végrehajtása, dokumentálása;
-Az IKSZR működését közvetlenül érintően aktív hálózati eszközökhöz kapcsolódó média konverterek, switchek és egyéb hálózati eszközök ellenőrzése a szoftverek működésének (elérhetőségének) ellenőrzése során (IKSZR közúti modul elérhetőség, kamerarendszer központi szoftvere, monitorozó rendszer, stb.)…
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

OTKA-zárókonferencia: A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés

„A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékén 2014 óta zajló OTKA-kutatás „A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés” című zárókonferenciájára 2018. május 25-én, pénteken kerül sor a Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában (Erzsébet tér 3.)

Program: 10.00–10.30: Megnyitó
10.30–10.50: Vincze Veronika: A Miskolc Jogi Korpusz jellemzői
10.50–11.10: Dobos Csilla: Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben
11.10–11.30: Balogh Dorka: Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben
11.30–11.50: Kurtán Zsuzsa: Mellérendelés a magyar jogi nyelvben
11.50–12.10: Sajgál Mónika: Alárendelés a magyar jogi nyelvben
12.10–12.30: Kurtán Zsuzsa: Központozás a magyar jogi nyelvben
12.30–13.00: Kérdések, hozzászólások

13.00–14.00: Ebédszünet

14.00–14.20: Gedeon Magdolna: A magyar jogi nyelv története
14.20–14.40: Szendi Attila: A jogi nyelv érthetőségének történeti dimenziói új elemzésmódszertani megközelítésben
14.40–15.00: Farkasné Puklus Márta: Tolmácsolás a tárgyalóteremben
15.00–15.20: Markovich Réka: A jogszabályok logikai mélystruktúrája

15.20–15.50: Kávészünet

15.50–16.10: Ződi Zsolt: A Plain English Movement és a jogi szövegek érthetőségének határai
16.10–16.30: Pázmándi Kinga: A jog nyelvi dimenziói és a fogyasztóvédelem
16.30–16.50: Vinnai Edina: „Megértette a figyelmeztetést?” A figyelmeztetések és tájékoztatások közlése a büntetőeljárásokban
16.50–17.10: Szabó Miklós: A szavak ura: Pragma vs. praxis
17.10–18.00: Kérdések, hozzászólások – a konferencia zárása
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: regisztráció.

Időpont: 2018-05-25 10:00
Helyszín: A Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza (Miskolc, Erzsébet tér 3.)”

Forrás:
OTKA-zárókonferencia: A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés; Miskolci Akadémiai Bizottság; 2018

Ausztráliai és új-zélandi tapasztalatok a közszféra innovációs „laboratóriumairól”

„Ausztráliai és új-zélandi tapasztalatok a közszféra innovációs „laboratóriumairól”
A Melbourne-i Egyetem kutatói 2018 februárjában térképezték fel Ausztrália és Új-Zéland közigazgatási és közszolgáltatási innovációs „laboratóriumait” (Public Sector Innovation labs, PSI-labs – a továbbiakban a magyar szóhasználatnak inkább megfelelő PSI-műhelyként fogjuk ezeket emlegetni). A kutatási eredményeket összefoglaló jelentést április közepén hozták nyilvánosságra. Az egyetem szakpolitikai műhelyének oldalán megjelent összefoglaló szerint a két országban vibráló innovációs folyamatok figyelhetők meg a közszférában, amelyben jelentős szerepet játszanak a kormányzatok által alapított PSI-műhelyek, új rálátást és új megközelítést hozva magukkal a szakpolitikai tervezésben és közszolgáltatások biztosításában. Korábbi becslések szerint világszerte mintegy 100 hasonló egység jött létre a kormányzatokon belül, és napjainkban szinte havonta indul útjára egy újabb műhely.

A jelenlegi kutatás szerint ezek a számok alulbecsültek voltak: csak Ausztráliában és Új-Zélandon 52-t vettek számba – ennek mintegy fele a kormányzaton belül működik. (A többi is kormányzati megbízásból vagy azzal együttműködve dolgozik.) A PSI-műhelyek jellemzően fiatal szerveződések – hat közülük egy éven belül indult, több mint felük két éven belül. Egy részük ugyanakkor immár viszonylag hosszú múltra tekint vissza: a felmérésben résztvevők közel fele öt évnél régebben működik, de van olyan is, ami immár tizedik éve. A műhelyek között van néhány egészen nagy (Ausztráliában például az egyik száznál is több munkatárssal működik), de jellemzően inkább kis szervezetek. Felüknek öt vagy annál is kevesebb alkalmazottja van, 12-nek csak egy vagy kettő. A PSI-műhelyek sokban különböznek egymástól az alkalmazott módszertanban, illetve abban, hogy a kormányzat melyik szintjén és milyen szakpolitikai területen működnek. Nagy eltérések vannak abban is, hogy milyen mértékben támaszkodnak külső tanácsadókra, alvállalkozókra.

A kutatás egyik tapasztalata, hogy a PSI-műhelyek ritkán lépik át szervezeti egységük vagy anyaintézményük határát – a különböző szakterületek között szerény mértékű az együttműködés. Egyenetlen a kép a tekintetben is, hogy az egyes szakpolitikai területeken mennyire tudnak érvényesülni: a szociális ellátásokban például jobban, az adózásban vagy az energiapolitikában kevésbé.

Az eGov AU szakmai blogban Craig Thomler néhány kritikai észrevételt is fűz a kutatási eredményekhez. Érdekességképpen megjegyzi, hogy ezeknek a PSI-műhelyeknek a munkatársai jellemzően olyanok, akik már hosszú ideje szolgálnak a közszférában, és kevés külső tehetséget vonzanak be működésükbe. Ezt riasztó jelzésnek tekinti arra a kívánt állapotra nézve, miszerint az optimális működéshez egyszerre kellene jelen lennie a tehetségnek és a széleskörű tapasztalatnak. Személyes tapasztalat szerint a műhelyek egy része bezáródott a közszféra normáiba, és nehezen tud túllépni az „iteratív innováció” korlátain. Mások viszont nagyobb szabadságot biztosítanak az innovációnak, ami sok esetben már jelentős megtérülést is eredményezett.

A személyi állományt nézve ismét csak vegyes a kép. A szerző megfigyelése szerint minél inkább fel vannak szabadítva a munkatársak a közszféra normái alól, annál hatékonyabban tud működni a szervezet. Felhívja a figyelmet arra, hogy ágazat- és szervezetközi együttműködés nélkül „innovációs gettók” alakulnak ki. Erős korlátot jelez az is, hogy az innovációs műhelyek sok esetben inkább csak segítik és erősítik a meglévő innovációs folyamatokat, és ritkán születnek igazán eredeti, saját innovációk. Meglátása szerint ha sikerül megválaszolni azokat a kihívásokat, amit a hierarchikus felépítés innovációt elfojtó természete, a szükséges készségek hiánya, a korlátozott mérethatékonyság és vezetési kapacitások, a percepciós félelmek és a téves költségvetési kalkulációk jelentenek, a PSI-műhelyeknek szép jövője lehet.”

Forrás:
Governments are getting serious about innovation capability; Craig Thomler; eGov AU; 2018. április 25.
What you need to know about Public Sector Innovation Labs in Australia and New Zealand; Tamas Wells; The Policy Lab; 2018. április 12.

Nyitott Okos Városok Kanadában (Open Smart Cities in Canada): Környezeti felmérés és esettanulmányok

„Okos városok, intelligens városok, fenntartható városok, innovatív városok, összekapcsolt városok, csak néhány azok közül a kifejezések közül, amelyeket arra használnak, hogy leírják az adatvezérelt és hálózatosított várostervezés új formáit. Ezek a szakkifejezések mind olyan technológiákhoz kapcsolódnak, amelyek innovatív és helyi központú technológiai megoldásokat képesek nyújtani a szektorok közötti kihívásokkal szemben.

A Nyitott Okos Városok Kanadában (Open Smart Cities in Canada) kutatási projekt a kanadai kormányzat által indított Smart Cities Challange (Okos Városok Kihívás, továbbiakban: Kihívás) életre keltésének folyamatában felmerülő kérdésekre kíván fontos és időszerű válaszokat adni. Ez által pedig ösztönzőt is nyújthat ahhoz, hogy az önkormányzatok, a regionális kormányok és az őslakó közösségek elköteleződjenek az innovatív, okos városok kialakításában. A Kihívás 300 millió dolláros költségvetésének az a célja, hogy „mérhető, pozitív változást hozzon a közösségek életébe”. A hivatalosan 2017. november 23-án induló Kihívás azonban számos bizonytalanságot és kérdést vet fel a nyitottsággal és a nyílt adatokkal kapcsolatban.

Részben emiatt, a kutatási projektet irányító alapvető kérdések a következők:

  • Ki alkotja az okos városokat? Miképpen határozzák meg az okos városokat Kanadában?
  • Az innováció felé való tevékeny elmozdulás miképpen helyezi a hangsúlyt – okos városokkal szemben – a nyitott okos városok megteremtésére?
  • Vajon az okos városokhoz kapcsolódó megközelítések elegendő figyelmet szentelnek a nyílt szabványoknak, a nyílt adatoknak, vagy a biztonság, a használhatóság és titkosítás követelményeinek?
  • Vajon a Kihívás egy nyitott, elvközpontú, állampolgár-centrikus okos város kialakítását szolgálja? Mindez vajon magával hozza-e a köz elkötelezettségét és a részvételi kormányzás megerősödését?
  • A városok ügyeinek megoldása és az emberek életminőségének, valamint környezetének jobbá tétele lesz kihangsúlyozva, vagy kizárólag az innováció, a technológia, a hatékonyság és a fejlettebb szolgáltatások nyújtása lesz a központban?

Szerencsére ezek közül több kérdéssel is foglalkozik kanadai szövetségi kormányzat. A kutatási projekt tagjai örömmel látják például, hogy a Kihívás a résztvevőket arra buzdítja, hogy a városlakók és a városi közösségek életminőségét úgy javítsák, hogy közben figyelembe veszik az átláthatóság elveit, befogadókészek és a kísérletezésre nyitottak maradnak, miközben az aktív tudásmegosztás pártján állnak. A Kihívás alkalmazási útmutatója a nyílt adathasználat mellett az ipari szabványok és a nyílt tervezés használatára bátorítja a résztvevőket, valamint az ekképpen működő rendszerek kiépítését is támogatandó célként határozza meg. Az Open Smart Cities in Canada projekt azonban – azzal együtt, hogy a Smart Cities Challange figyelembe vételével készült – egy szélesebb, stratégiai szemlélettel lett megalkotva. A jelentés egyfajta alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy miképpen kéne működnie a nyitott okos városoknak. Az eredmények azzal a céllal születtek, hogy információt nyújtsanak a döntéshozóknak, a szakpolitikai guruknak, a civil társadalom közösségeinek, a magánszektor szereplőinek, a non-profitoknak, valamint a szélesebb nyilvánosságnak. A projekt célja továbbá az, hogy egy még inkább holisztikus szemlélettel közelítse meg a mostani kanadai okos városok környezetét. Ez utat biztosíthat az okos városok felé irányuló nyitottabb, etikus, és értékközpontú megközelítésnek.
A kutatás szempontjából különösen fontos a „város”, az „okos város” és a „nyitott okos város” terminológiák elválasztása. Ezek alapján a „város” egy komplex és dinamikus társadalmi-biológiai-fizikai rendszer; egy területileg körülhatárolt emberi település, amelyet a város közösségi tisztségviselői kormányoznak. Ők azok, akik a szürke (pl. épített), a kék (pl. vízi), és a zöld (pl. földi) környezetet, valamint az ő igazságszolgáltatási felelősségi körükbe tartozó embereket igazgatják. Az „okos város” egy speciális technológiákkal felszerelt és hálózatosított város, amelynek főbb rendszerei összekapcsoltak, integráltak; a telepített érzékelők alapvetően azért generálnak „városi adatokat”, hogy az ott folyó élet valós időben menedzselhető, kontrollálható legyen. A projektben elérendő cél a „nyitott okos városok” kialakítása, amelyek olyan települések, ahol a különböző közösségek (lakók, civil-társadalom, privát-szféra) egymással és a városi tisztségviselőkkel együttműködve bizonyos – pl. etikai, elszámoltatási és átláthatósági – elveket figyelembe véve adatokat és technológiát mobilizálnak annak érdekében, hogy a várost egy igazságos, életképes és élhető közösségként lehessen kormányozni, valamint, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás és a környezeti felelősség egyensúlyba hozható legyen.

A kutatás módszertanának tekintetében a környezeti-vizsgálat (Environmental-Scan, továbbiakban E-Scan) került alkalmazásra, amely felméri, hogy ki, és mi van bevonva a kanadai okos városok megalkotásába és fenntartásába. Az okos város formálói (Smart City Shapers) számos területről érkeznek, ide tartoznak a kereskedők, az agytrösztök, a tanácsadók, a tudományos világ (valamint a speciális technológiák is); a kutatásban mindannyijuk nézőpontja figyelembe lett véve, amelyet kiegészítenek az projekthez kapcsolódó események, konferenciák, indikátorok, felmérések, besorolások és szabványok biztosította információk. Az elemzésben összesen tíz szempont alapján értékelték az okos városokat, így elősegítve annak tisztázását, hogy mely adatvezérelt hálózati technológiák segítik az okos városok kialakítását. A E-Scan külön figyelembe veszi azt is, hogy a nyitottságot miképpen értelmezik, hogyan jelenik meg illetve, hogy milyen súllyal veszik figyelembe az okos városokkal kapcsolatban. A kutatást kiegészítik az egyes kanadai városok (Edmondton, Guelph, Montréal, Ottawa) elemzésével készült esettanulmányok.

A kutatás egyik – E-Scan alapján megfogalmazott – fontos következtetése, hogy a nyitottság nem szükségszerűen része az okos városoknak. A projekt résztvevői azonban amellett érvelnek, hogy a nyitottságnak egy elemi fontosságú szempontnak kéne lennie az okos városoknál. Mindehhez szükséges tisztázni az, hogy a szerzők miképpen értelmezik az adatokat. A projekt tagjai kiemelik, hogy a nyitott okos városok meghatározásánál az adatokat és a technológiát társadalmilag konstruáltnak és érték-alapúnak kell tekintenünk. Röviden, az adatok és a technológia:

  • több, mint egy objektív és politikailag semleges tényhez, vagy dologhoz fűződő egyedi megegyezés;
  • nem létezhet a gondolatoktól, technikáktól, technológiáktól, rendszerektől, emberektől és kontextustól függetlenül, még úgy se, hogyha akképpen mutatják azokat;
  • szétválaszthatatlanok; az adatokat nem lehet szétválasztani a technológiai eszközöktől (pl. tárolók, IoT), nem semlegesek és nem is apolitikusak.

A kutatók szerint a nyitottság nem képzelhető el úgy, hogy valaki az adatokat nem így kezeli. Ezek alapján a projektben meghatározásra került az is, hogy mi mutatja azt, hogy egy okos város egyben nyitott is. Ilyen például az, amikor az okos városok:

  • mindenekelőtt a közérdeket és a közjót szolgálják;
  • a méltóságot, a privát szférát és a demokratikus életet érintő kérdésekben minimalizálják a lehetséges negatív következményeket;
  • biztosítják az okos város előnyeinek egyenlő eloszlását, és védenek az okos városok okozta diszkriminációval szemben;
  • biztosítják, hogy az előnyök mindig túlszárnyalják a költségeket;
  • biztosítják, hogy – szándék szerint – az összes köz által használható okos városi technológia elérhető legyen;
  • elfogadják, hogy a fennálló módszeres városi problémákat esetenként szervezeti és társadalmi, nem pedig technológiai innovációk fogják megoldani;
  • értékelik a kritikus gondolkodás kultúráját, valamint a vitát.

Az E-Scan alapján több olyan formáló is van, akik elősegítik a Nyitott Okos Városok kialakítását. Ilyenek például a civil társadalmi szervezetek, a technológia civil szereplői, a nyílt adatokkal foglalkozók, nyílt forráskódok és a nyílt szabványok. A kutatás többek között ezek előnyeinek leírásával foglalkozik. ”

Forrás:
Open Smart Cities in Canada: Environmental Scan and Case Studies – Executive Summary; Tracey Lauriault; Rachel Bloom; Carly Livingstone; Jean-Noé Landry; SocArXiv; http://doi.org/10.17605/OSF.IO/E4FS8; 2018. április 27.
Open Smart Cities Guide v1.0; OpenNorth (a projekt további anyagai)
Szerkesztői megjegyzés: Az „environmental scanning”-t környezetletapogatásnak is fordítják. Lásd: Tudás-központú nagyvárosi stratégia-készítés ill. annak társadalmasítása. Egy innovatív módszertan körvonalazása; Z. Karvalics László (PDF)
Az ismertetés Darabos Ádám munkája.

Törvények, rendeletek

A Kormány 93/2018. (V. 4.) Korm. rendelete a központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása, valamint a vezető személyének változása esetén lefolytatandó átadás-átvételi eljárásról

„…1. Általános rendelkezések
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén a miniszterelnök átadás-átvételi eljárást folytat le
a) a Kormány tekintetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter közreműködésével,
b) a kormánybizottságok tekintetében a kormánybizottság elnöki tisztségét betöltő miniszter útján.

(2) A miniszter
a) megbízatásának megszűnése esetén az általa vezetett minisztériumra vonatkozóan, illetve
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 34. § (4) bekezdése vagy 35. § (5) bekezdése
alapján feladat- és hatáskörök tekintetében bekövetkező jogutódlás esetén más miniszter feladat- és hatáskörébe átkerülő feladatra vonatkozóan
átadás-átvételi eljárást folytat le.

(3) A miniszter gondoskodik az átadás-átvételi eljárás lefolytatásáról
a) az irányítása vagy felügyelete alatt álló központi államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv vezetője és
b) – ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol – a gazdasági társaság vezetője, illetve az alapítvány kezelő szerve elnöke megbízatásának megszűnése esetén…”

Forrás:
A Kormány 93/2018. (V. 4.) Korm. rendelete a központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása, valamint a vezető személyének változása esetén lefolytatandó átadás-átvételi eljárásról; Magyar Közlöny; 2018. évi 60. szám; 2018. május 4.; 3272-3286. oldalak (PDF)