Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Gulyás Gergely parlamenti beszéde az új kormányzati struktúráról
Tárgyszavak: Gulyás Gergely, kormánystruktúra, központi közigazgatás, Magyarország
Módosul a gazdaságpolitikai területeken a minisztériumi munkamegosztás
Tárgyszavak: Cseresnyés Péter, Feldman Zsolt, Fürjes Balázs, Gondos Judit, Gyopáros Alpár, Innovációs és Technológiai Minisztérium, kormánystruktúra, központi kormányzat, Lepsényi István, Magyarország, Modern Falvak Program, Modern Városok Program, Orbán Balázs, Pénzügyminisztérium, Rácz András, Takács Szabolcs, Tomasitz István, Varga Judit
A láthatatlan Selyemút – Digitális Selyemút
Tárgyszavak: állam szerepe, digitális gazdaság, Digitális Selyemút, Egy övezet – egy út, Kína, külgazdaság, tudomány- és technológiapolitika

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 14.
Tárgyszavak: álhírek, Ausztrália, automatizáció, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, e-diplomácia, Egyesült Államok, Észtország, Etiópia, Európai Unió, Irak, Izrael, kiberbiztonság, közösségi média, pop-up nagykövetség

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gulyás Gergely parlamenti beszéde az új kormányzati struktúráról

„ A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely (Fidesz) pénteken az Országgyűlésben.

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitájában előterjesztőként felszólaló képviselő közölte, a kormány céljai változatlanok: „szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermeket nevelő családokat”.

Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön létre – tette hozzá.

Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium – sorolta fel a tárcákat.

Gulyás Gergely elmondta, a korábbi struktúra alapvetően megmarad, kisebb módosítások azonban lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.

„Innováció és technológia, tehát a fejlesztések, az ipar egyetlenegy tárcához kerül. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt miniszter személyével együtt ez a struktúra alkalmas lesz arra, hogy a következő évtizedek magyarországi fejlődésének, innovációinak, technológiai újításainak meg tudjunk felelni” – fogalmazott.

A Miniszterelnökség leendő vezetője kitért arra, sok kritika érte az Emmit. „Az elmúlt évek gyakorlatából azt látjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik” – értékelt.

Jelezte, a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében, valamint törekszenek arra, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatás legyen Magyarországon, még akkor is, ha a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek az eddigi struktúrától eltérő változtatások.

Gulyás Gergely az agráriumról szólva az unió következő költségvetését emelte ki, rámutatva, az a legnagyobb mértékben éppen az agrártámogatásokat kurtítaná meg. Az a céljuk – mondta a magyar kormányról -, hogy szövetségeseket keresve ennek ellent tudjanak állni. Azok a támogatások, amelyek eddig is jártak a földet művelő magyar gazdáknak, a jövőben is érkezzenek meg az EU-tól! – hangoztatta.

A fideszes képviselő szerint a biztonság mindennek az előfeltétele. Ezt már 2010-ben is rögzítették, pedig akkor még nem is látták a migrációs kihívásokat – jegyezte meg.

Gulyás Gergely közölte, a büszkék arra, hogy sikerült a határt az elmúlt években megvédeni, és hogy sikerült a rendet fenntartani. A kormány, a Belügyminisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a katonákkal, a rendőrökkel együttműködve az ország biztonságát fenntartsák – mondta.

A honvédelem területén a rendszerváltás óta példa nélküli haderőfejlesztésről beszélt. Magyarország a NATO-tagság miatt vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli a honvédelmi kiadásokat – idézte fel.

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotás színvonaláért felel, valamint ellátja az európai uniós peres ügyekben Magyarország képviseletét – folytatta Gulyás Gergely.

Közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium változatlan formában marad, azzal, hogy az Információs Hivatal (IH) ide kerül majd vissza a Miniszterelnökségtől.

Emlékeztetett arra, hogy 2012-ig is a külügyi tárcánál volt ez a hivatal.

Szerinte az elmúlt évek politikája igazolta azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kell kezelni.

A politikus azt mondta, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség a kormány irányításában fontos szerepet tölt be, a miniszterelnök munkáját segíti. A Miniszterelnökségnél lesz a teljes területi közigazgatás és az európai uniós ügyek irányítása – részletezte.

Gulyás Gergely közlése szerint a Pénzügyminisztérium hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi struktúrában működik majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével.

Kitért arra, fontos az, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Az államcsőd után másfél évvel, 2010-ben vették át a kormányzást – folytatta -, és ma Magyarország gazdasága az egyik legstabilabb Európában. Hozzátette: a növekedés alapjai biztosítottak, ez pedig évről évre jelentős gazdasági bővüléshez és béremelkedésekhez vezet.

Gulyás Gergely köszönetet mondott az ellenzéki pártoknak, amiért támogatták, hogy házszabálytól eltérve tárgyalja a Ház a törvényjavaslatot. A politikai kultúra nem romlott e tekintetben – mondta.

Megjegyezte, jogos vitát lehetne arról nyitni, hogy nem lenne-e jobb, ha a kormány rendeletben élhetne szervezetalakítási szabadságával.”

Forrás:
Gulyás Gergely: az új kormányzati struktúra biztosítja a következő négy év kormányzásának sikerét; Magyar Idők/MTI; 2018. május 11.

Módosul a gazdaságpolitikai területeken a minisztériumi munkamegosztás

„Újra Pénzügyminisztérium néven szerepel a költségvetésért felelős tárca, amely két államtitkárságot is átad az újonnan létrejövő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak – és ezek mellett is lényeges változások lesznek a gazdasági tárcáknál.
Újra miniszterelnökké választotta az Országgyűlés az Áder János államfő által korábban kormányalakításra felkért Orbán Viktort. A képviselők 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a miniszterelnököt, aki – Semjén Zsolttal, Rogán Antallal, Gulyás Gergellyel és Kocsis Mátéval közösen – be is nyújtotta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderül, hogy kilenc minisztérium lesz, köztük több új névvel és átszervezve.

A nemzetgazdasági tárca utódaként jön létre a Pénzügyminisztérium, amelyet továbbra is Varga Mihály vezet majd, de alaposan átalakul.
A munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkárság Cseresnyés Péter vezetésével átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz – írja a Magyar Idők. Hasonló sorsa lesz a gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkárságnak, Lepsényi István viszont távozik ennek éléről, úgy tudni, nyugállományba vonul. A közigazgatási államtitkár továbbra is Gondos Judit lesz. Szintén marad Tállai András parlamenti államtitkár, tőle viszont elveszik az adóügyet. A Miniszterelnökségen Gulyás Gergely miniszter helyettese a Migrációkutató Intézet vezetője, Orbán Balázs lesz, az uniós ügyekért pedig két államtitkár, Takács Szabolcs és Varga Judit felel majd.

A Budapestért és az agglomerációért felelős új szervezeti egységet Fürjes Balázs, a Modern városok programot és az újonnan induló Modern falvak programot pedig Gyopáros Alpár vezeti majd.
Az agrártárcánál is nagy átszervezések várhatók: távozik Czerván György agrárgazdasági, V. Németh Zsolt környezetügyi és Gulyás Andrea közigazgatási államtitkár. Czerván György utóda korábbi helyettese, Feldman Zsolt lesz, V. Németh Zsolté Rácz András környezetügyi helyettes államtitkár, míg Gulyás Andreáé Tomasitz István, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt főosztályvezetője.”

Forrás:
Módosul a gazdaságpolitikai területeken a minisztériumi munkamegosztás; Világgazdaság; 2018. május 11.

A láthatatlan Selyemút – Digitális Selyemút

„Az Európai Unió és Ázsia kapcsolataival foglalkozó European Institute for Asian Studies (EIAS) oldalán megjelent elemzés (újraközölve a beltandroad.blog oldalon) Kína azon törekvéseivel foglalkozik, amelyek az „Új Selyemút” néven ismertté vált, hivatalosan az „Egy Övezet, Egy Út” (One Belt, One Road – OBOR), majd „Övezet és Út Kezdeményezés” (Övezet és Út Kezdeményezés – BRI) nevet viselő megaprojekthez kapcsolódó infokommunikációs fejlesztéseit foglalja magába. Mint a szerző felhívja rá a figyelmet: a BRI kapcsán az elemzők elsősorban a fizikailag megfogható fejlesztésekre – új vasútvonalak, közutak, erőművek – fókuszálnak, miközben a szárazföldi útvonalat jelentő „Selyemút Gazdasági Övezet” és a tengeri útvonalat megvalósító „21. századi Tengeri Selyemút” mellett egy „harmadik Selyemút” építését is meghirdették 2015-ben. Az „Információs Selyemút” később a Digitális Selyemút (Digital Silk Road – DSR) nevet kapta, azt a célt fogalmazva meg indításakor, hogy javítsa a nemzetközi kommunikációs összekötöttséget, és erősítse Kína gyorsan növekvő információ-technológiai cégeinek nemzetköziesítését.

– Ezen a ponton a szokásosnál hosszabb kitérőt teszünk az idézettek magyarázataként. Bár az angol nyelvű szövegből úgy tűnik, mintha egy szárazföldi és egy tengeri útvonal szerepelne a kínai stratégiai tervek között, ennél több útvonalról beszélhetünk. Az értelmezésbeli bizonytalanság oka, hogy maga a kínai kormányzat sosem állt elő olyan részletes leírással az OBOR-ról (későbbi nevén a BRI-ről), ami alapján pontos útvonalakat tudnánk felrajzolni. A nemzetközi sajtóban itt-ott látható szemléletes térképek csupán elemzői rekonstrukciók, amelyeket különböző kormányzati bejelentésekből és folyamatban lévő projektekből következtettek ki. Ebből adódik, hogy még az útvonalak számában sincs egyetértés – legtöbbször 5 vagy 6 útvonalat vázolnak fel, amelyek mindegyike kisebb, de önmagában hatalmas léptékű fejlesztésekből áll. Reálisan azt lehet mondani, hogy a BRI inkább egy márkajelzés, mint konkrét fejlesztési terv, amit – mint védjegyet – rá lehet ütni Kína minden olyan külföldi infrastruktúra-fejlesztési projektjére, ami az ország összekötöttségét javítja, kiemelt célként az európai (kisebb részben az afrikai) piacokra való eljutás támogatásában. Így a DSR éppen úgy gyűjtőfogalomként tekinthető, mint ahogy maga a BRI is. A „harmadik Selyemút” tehát úgy értelmezhető, hogy az első nagy csomagot a szárazföldi útvonalak és azok infrastruktúrájának fejlesztése jelenti, a második nagy csomagot a tengeri útvonalaké és kikötőké, míg a harmadik nagy csomag a digitális fejlesztések expanzióját foglalja magában. –

Visszatérve a hivatkozott elemzésre, a szerző emlékeztet rá: akár még egy évtizede sem gondoltuk volna, hogy Kína ilyen rövid idő alatt ilyen fejlett digitális szektort tud létrehozni. 2016-ban a digitális gazdaság a kínai GDP 30%-át tette ki, 2017-ben pedig a globális e-kereskedelem 42%-át bonyolították olyan kínai technológiai óriások, mint az Alibaba vagy a Tencent. A kínai info-tech cégek szárnyalását több tényező is segíti: benne van a rejtett állami támogatás, a hazai piac hatalmas mérete, a példátlan mértékű adat-hozzáférés és az is, hogy az új technológiákat a kínai társadalom szinte habzsolja (amihez képest a nyugati viszonyulás visszafogottnak, óvatosnak és gyanakvónak tekinthető). A kínai infokommunikációs cégek képesek voltak a lendületes innovációra és azok alkalmazására a digitális szektor számos területén, mint például a kerékpár-megosztás, a digitális pénztárcák (a mobilfizetés mértéke az amerikainak a 11-szerese), a digitális azonosítás vagy éppen az egyelőre javaslat formájában létező – és orwelli felhangokat sem nélkülöző (szerk.) – társadalmi megbízhatósági rendszer kiépítése, ami a fogyasztási szokások elemzésén alapszik. Miközben a nyugati info-tech cégeknek az adatkezelés tekintetében meg kell küzdeniük a társadalom gyanakvásával, addig a kínaiak határozott politikai támogatást kapnak e téren is. Országszerte létesülnek info-technológiai zónák és innovációs elosztó központok (hub-ok) kormányzati támogatással, a kormányzati fejlesztéspolitika részeként olyan kulcstechnológiákat illetően, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, az ipari internet, a big data vagy a felhő-informatika.

Ez a gazdasági és politikai lendítő erő, amelyet a kínai informatikai szektor élvez, nagymértékben hozzájárul a Digitális Selyemút (DSR) fejlődéséhez is. Miután ezek a technológiák éretté váltak a belső piacra, a cégek utat kezdtek keresni a külpiacok felé is. Erre különösen jó lehetőséget ad a kapcsolódás a meglévő „hagyományos” BRI-fejlesztésekhez, tovább javítva az összekötöttséget és a logisztikát. A szerző három példát említ ezekre.

Az első példa az e-kereskedelem és a vámeljárások automatizálása, amivel a BRI-fejlesztések és a kínai külkereskedelem egyik szűk keresztmetszetét oldja. A késés ugyanis nagy problémákat okoz a szállításban, ezek jelentős része pedig visszavezethető a vámeljárások lassúságára. Egy jó gyakorlat ennek megoldására az a digitális szabadkereskedelmi övezet, amelyet Malajzia az Alibabával együtt hozott létre, mintegy elektronikus világkereskedelmi platformként.

A DSR szintén hozzájárul ahhoz, hogy kínai – jelentős részben állami tulajdonú – cégek közvetlenül is fejlesszék az infokommunikációs infrastruktúrát a fejlődő országokban. A Huawei Afrikában fejleszt lendületesen, a magántulajdonú ZTE pedig a Világbank finanszírozásával Afganisztánban épít üvegszálas hálózatot.

A DSR fejlesztései mindemellett a fenntarthatóság igényének is eleget tesznek. Az okos infrastruktúrák érzékelőkkel és fejlett felügyeleti rendszerekkel épülnek ki, ami az erőforrások felhasználását optimalizálja, ahogy az okos energetikai hálózatok (smart grids) az energiafelhasználást. A Digitális Övezet és Út (Digital Belt and Road – DBR) nevű testület pedig 32 millió dolláros programot indított olyan környezeti kihívások kezelésére, mint a vízbiztonság, a természeti katasztrófák kockázatkezelése, a klímaváltozás vagy a természeti örökség védelme. A programban 19 ország szakemberei és 7 nemzetközi szervezet vesz részt.

Összességében elmondható, hogy a DSR olyan lehetőségeket kínál a BRI-nek, amitől az lényegesen hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válik. Külföldi szereplők számára azonban aggodalomra adhat okot a kínai adatkezelési gyakorlat – ami nyugaton botrányt kelt (ld. a Cambridge Analytica esetét), az Kínában egyenesen támogatott gyakorlatnak számít. A Digitális Selyemút ezért egyszerre testesíti meg a legnagyobb lehetőségeket és a legnagyobb kétségeket is.”

Forrás:
The Invisible Silk Road – Enter the digital dragon; Beltandroad.blog; 2018. május 6.
Eredetileg: European Institute for Asian Studies
Szerkesztői megjegyzés: Nem biztos, hogy a szokásos nyugati értelmezés, amely Kína előnyét a politikai hatalom nem demokratikus voltából eredő adatvédelmi könnyebbségnek tulajdonítja, megállja a helyét. A kérdésre még vissza fogunk térni.

Közigazgatás, politika

Péterfalvi Attila: Nemzeti jogszabályokra van szükség a GDPR betartásához

„Nemzeti szabályokra is szükség van ahhoz, hogy a hatóság be tudja tartatni az uniós adatvédelmi rendeletet, de az adatkezelőknek ezek megalkotásáig is alkalmazniuk kell a GDPR-t – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Herczeg Zsolt összefoglalója.
A magyar adatvédelmi hatóság akkor tudja alkalmazni az Európai Unió új adatvédelmi rendeletét, ha az országgyűlés megalkotja az ehhez szükséges nemzeti jogszabályt – mondta az elnök.

„A nemzeti jogszabály az infótörvény módosítása által valósulhat meg, ami azt jelenti, hogy az európai adatvédelmi rendelethez közvetlenül alkalmazandó.
Azt már nem kell, sőt nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatósága, és a számonkérés érdekébe kiegészítő szabályok szükségesek azokon a pontokon, ahol ezt maga a GDRP megengedi” – mondta Péterfalvi Attila.

Az egyik ilyen az eljárási szabályok megalkotása, a másik pedig a GDPR betartását felügyelő hatóság kijelölése – tette hozzá Péterfalvi Attila.

„A GDPR kötelezően rendeli el, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár a rendelettel kapcsolatban.
Hiába evidencia, hogy Magyarországon ez az adatvédelmi hatóság – hiszen az alaptörvény nem nevezi meg a hatóság nevét, de deklarálja, hogy Magyarországon egy független, autonóm hatóság felügyeli mind a személyes adatok érvényes védelméhez, mind a közérdekű adatokhoz való hozzájutáshoz való jog érvényesülését – de ettől még nem spórolható meg az a rendelkezés, hogy ki kell jelölni formálisan is” – mondta Péterfalvi Attila, hozzátéve, hogy kell olyan törvényi szabály, ami azt mondja ki, hogy a GDPR-ból eredő jogköröket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorolja. Az adatkezelők azonban nem várhatják meg az infótörvény módosítását, nekik már az uniós rendelet hatályba lépésétől alkalmazniuk kell annak rendelkezéseit – szögezte le Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Péterfalvi Attila arról is beszélt, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az unió adatvédelmi rendelete akkor is megvédheti a fogyasztót, ha az adatkezelő egy unión kívüli országba költözteti a tevékenységét, mint ahogyan például ezt a Facebook tette az írországi részlegével, amit Kaliforniába menekített át.

A GDPR megalkotóinak kifejezetten célja volt, hogy a rendelet az unión kívüli adatkezelések esetében is megvédje az uniós polgárok jogait – mondta az elnök.

„Ez persze nyilván attól is függ, hogy az adott harmadik országban van-e olyan intézmény, amely képes az európai társintézménnyel, vagy hasonló intézménnyel közösen fellépni,
hiszen egy magyar, vagy egy német, vagy egy francia adatvédelmi hatóságnak nincs önálló eljárási lehetősége az Egyesült Államokban”- mondta Péterfalvi Attila.

Ha például a szerverpark az Európai Unió területén van, akkor csak az adott ország adatvédelmi hatóságán múlik, hogy eljárás indul-e, de ha máshol, akkor sokkal nehezebb intézkedni – ugyanakkor nem lehetetlen – tette hozzá Péterfalvi Attila.

Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államokban a Federal Trade Commission nevű szervezet látja el a fogyasztói érdekvédelmet adatvédelmi kérdésekben, és nagyon szigorú álláspontot képvisel. A szervezettel lehet közös akciót lehet indítani, tehát ebből a szempontból nem biztos, hogy negatívabb az a pozíció, hogyha nincs európai központ.

„Ráadásul a GDPR alapján az egy ablakos ügyintézési mechanizmus kapcsán annak az országnak az adatvédelmi hatósága jár el, ahol az adatkezelés, vagy feldolgozás történik,
tehát a Facebook-nál maradva az ír adatvédelmi hatóság” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

Ha viszont a Facebook például Kaliforniába teszi át az addig Írországban működő központját, ahogyan most, akkor több ország adatvédelmi hatóságai az amerikaival együttműködve felléphetnek egy esetleges jogsértés ellen – mutatott rá Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.”

Forrás:
Péterfalvi Attila: Nemzeti jogszabályokra van szükség a GDPR betartásához; Herczeg Zsolt; Infostart/InfoRádió; 2018. május 8.

Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

„Az Országgyűlés pénteken elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté előterjesztését – házszabálytól eltéréssel – 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadta el a parlament.

A jogszabály alapján a leendő kabinet tíz tárcája a következők lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Az előző kormányzati ciklusban ugyancsak tíz minisztérium működött, de néhány esetben más elnevezéssel és felosztásban.

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

Rögzítették továbbá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

A közigazgatási államtitkár által vezetett kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés általános indoklása a kormányzati szerkezetről azt írta: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében megszűnt a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. A kormányzati központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A benyújtók hangsúlyozták továbbá, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Vannak ilyen kihívások a biztonság területén és a gazdasági életben is – folytatták -, ezért a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben ugyanakkor nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság – írták -, ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli.

A törvény arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.”

Forrás:
Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány; Kormányzat; 2018. május 11.

Tarlós István az új kormánnyal való együttműködésről

„Tarlós István szerint az új kormánnyal való együttműködés az eddiginél várhatóan sokkal szorosabb, operatívabb, és a fővárosnak sokkal kedvezőbb lesz. A főpolgármester erről kérdésre válaszolva beszélt pénteken az MTI szerint.

Tarlós István sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányban végrehajtott személyi változtatásai rendkívül előnyösek és kedvezőek a fővárosnak és a főpolgármesternek – így utalt finoman arra, hogy az előző ciklusokban többször is konfliktusba került az előző csúcsminiszterrel, Lázár Jánossal. Viszont a Miniszterelnökséget a jövőben Gulyás Gergely viheti.

Az állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztéseket a Miniszterelnökséget vezető miniszter a főpolgármesterrel együttműködve fogja előkészíteni és lebonyolítani – közölte Tarlós István. Szerinte nemhogy az önállósága nem csorbul a fővárosnak, hanem sokkal jobban be lesz vonva a döntésekbe, az állami beruházások megvalósításán is a fővárossal együttműködve dolgoznak majd.

Tarlós István megjegyezte, mind Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosával, mind Kocsis Mátéval, a Fidesz új frakcióvezetőjével, valamint Fürjes Balázs leendő államtitkárral eddig is kiváló volt a főváros munkakapcsolata…[Napi.hu]”

—

„A miniszterelnök által a kormányban végrehajtott személyi változások a főváros és a főpolgármester szempontjából rendkívül előnyösek – mondta el a Magyar Idők kérdésére Tarlós István. A főpolgármester a Budapestinfón úgy fogalmazott: az együttműködés az eddigieknél sokkal szorosabb és operatívabb lesz. – Az állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztéseket a Miniszterelnökséget vezető miniszter a főpolgármesterrel együttműködve fogja előkészíteni és lebonyolítani – közölte Tarlós István, aki azt hangsúlyozta: a híresztelésekkel szemben a főváros önállósága nem csorbul. Szintén kérdésre válaszolva közölte: ha nem marad a közvetlen főpolgármester-választás jövőre, biztosan nem vállalja a jelöltséget.

– Jó hangulatú egyeztetések folynak a miniszterelnökkel és a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszterrel, nem lenne korrekt, ha most visszavonhatatlan, végleges választ adnék – mondta…[Magyar Idők]”

Forrás:
Tarlós fontos fejlesztéseket jelentett be; Szabó Dániel; Napi.hu; 2018. május 11.
Budapest szempontjából is előnyös az új kabinet; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2018. május 12.

A TÖOSZ Innovatív Önkormányzatok Klubja Modern Falvak munkacsoportot alakított

„Az országgyűlési választások előtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben kereste meg a kistelepülések polgármestereit, amelyben bejelentette a Modern Falvak Program meghirdetését. A TÖOSZ Innovatív Önkormányzatok Klubja a folyamatok támogatása érdekében szakértők, önkormányzati szövetségek, szervezetek bevonásával munkacsoportot hozott létre.

„Személyesen is fontosnak tartom, hogy minden kistelepülés megőrizze az önállóságát. Ezt támogattam eddig is, és ezt fogom támogatni a jövőben is” – írta Orbán Viktor 2018 márciusában, a polgármestereknek küldött levelében, amelyben a kistelepülések megerősítését az egész ország érdekének nevezve. „Szeretném, ha falvaink meg tudnák tartani lakóikat. Ezért 2018 után meg kell hirdetnünk a modern falvak programot, melynek célja a kistelepülések fejlesztése és megerősítése” – fogalmazott a miniszterelnök a levélben.

A 2018. május 3-án létrehozott TÖOSZ Modern Falvak munkacsoport szerint a negatív demográfiai folyamatok megállítása és megfordítása érdekében integrált és komplex fejlesztések megvalósítása szükséges, amely épít a helyi erőforrásokra, legfőként a falvak, a kistelepülések, valamit kisvárosok lakosságának motiváltságára. A munkacsoport szerint a hatékony változások érdekében szükséges a helyi kihívások azonosítása, egyedi kezelése és a fejlesztések térségi koordinációja, amely biztosítja a beavatkozások összehangolását. A munkacsoport diagnosztikai módszertant és beavatkozási javaslatot állít össze, amely biztosítja az egyedi fejlesztési utak tervezését és megvalósítását.

A munkacsoport első ülése alapján közép- és hosszú távú térségi fejlesztési és közszolgáltatási megállapodás megkötését javasolja a Kormány részére a vidéki kistelepülések lakosságával, amely szerint kiszámíthatóvá válnak a helyi társadalom és gazdaság működési körülményei. Úgy látják: a megállapodás növelheti a már most is meglévő, kormányzat felé irányuló bizalmat és mobilizálja a helyi erőforrásokat.”

Forrás:
TÖOSZ Modern Falvak munkacsoport alakult; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. május 10.

Kormányablak nyílik Simontornyán

„Hamarosan új integrált ügyintézési pont nyílik Tolna megyében, Simontornyán. Az épületben – mivel az nem a város központjában található – lesz postapont is az ügyfelek 100 százalékos kiszolgálása érdekében – mondta a Rádió Orientnek korábban Horváth Kálmán kormánymegbízott.

Az erre szolgáló épületet Simontornya településtől kapta meg a kormányhivatal és 50 millió forintos saját hazai forrásból újították fel – mondta a hivatalvezető. Mivel azonban az épület nem a település központjában található, ezért postapontot is kialakítanak az állampolgárok minél egyszerűbb kiszolgálása érdekében.
A kormányablak minden szükséges infrastrukturális feltételnek meg fog felelni – szögezte le Horváth Kálmán.

A kormánymegbízott fontosnak tartja az ügyintézők folyamatos képzését, hiszen mint arra emlékeztetett, ma már közel 1600 ügyet lehet intézni a kormányablakokban, s ezek ellátásához valamennyi kollégának naprakész információval kell rendelkeznie.
Tovább kell erősíteni az ügyfél centrikusságot, ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a kollégák magas színvonalon szolgálják ki az ügyfeleket – mutatott rá.

Amiben még van javítani való, az helyi szinten az infrastrukturális eszközök és az eszközpark, de országos szinten vannak még lehetőségek az állami rezsicsökkentésben is – emelte ki. Hozzátette: a Tolna Megyei Kormányhivatalra nagy feladatok fognak hárulni Paks II beruházás tekintetében is.

Horváth Kálmán fontosnak tartja, hogy ne csak a kormányhivatali épületek, hanem valamennyi járási hivatal épülete korszerű legyen.
Éppen ezért két ütemben újították fel a megyében található valamennyi közigazgatási funkciót betöltő épületet, eddig összesen több mint kétmilliárd forint értékben.”

Forrás:
Kormányablak nyílik Simontornyán; OrientPress; 2018. május 7.

Sok európai uniós országban a hatóságok többsége nem áll készen a GDPR-ra

„Az európai uniós felügyeleti szervek felkészültségét mérte fel a Reuters egy rövid kérdőívvel. A válaszadó hatóságok nagyon kis része érzi úgy, hogy a május 25-től alkalmazásba lépő GDPR betartását ellenőrizni tudná a kijelölt időponttól kezdve.

Sok európai uniós országban a felügyeleti szervek még egyáltalán nem tudják elkezdeni május 25-én az új adatvédelmi rendelet (GDPR) betartásának ellenőrzését, mivel nincs meg a megfelelő pénzügyi vagy jogköri támogatásuk a feladat elvégzésére – derül ki a Reuters felméréséből. A hírügynökség négy kérdést tartalmazó kérdőíves felmérésének eredményei alapján a válaszadó 24 hatóságból – 18 nemzeti hatóság és 6 német szövetségi állami hatóság (összesen 16 német szövetségi állami hatóság van) – 17 esetében (!) hiányzik valamilyen feltétel – az összefoglaló nem sorolja fel tételesen a válaszadó országokat, de az összefoglaló videóból látszik, hogy többek közt Magyarország sem töltötte ki a kérdőívet, ellentétben például Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal vagy Romániával.

Néhány ország felügyeleti szerve azonban interjúban is kifejtette a helyzetet a Reuters kérdésére. A francia adatvédelmi hatóság, a CNIL elnöke is elmondta, hogy az erőforrásaik nem elegendőek a GDPR által megszabott új feladatok teljesítésére, ezért a kormányzatot sürgetik a költségvetés és a munkaerő növelésére. Az olasz adatvédelmi hatóság vezetője, Antonello Soro pedig konkrétan megjelölte, hogy a 2018-as 25 millió euró alatti költségvetést duplázni szeretné, és a 122 munkavállaló helyett 300 főt tart szükségesnek a működéshez. Arra viszont nem tértek ki a felügyeleti szervek, hogy a forráshiány milyen feladatok elvégzését korlátozza. Egyes szakértők szerint az is kérdéses, hogy a szabályok betartásának ösztönzésére vagy a jogsértők elleni végrehajtási intézkedésekre kell inkább koncentrálni.

Más országokban viszont az a törvény sem frissült, amely magában foglalná az egész EU-ra kiterjedő szabályozást. Maga a folyamat pedig még több hónapot is igénybe vehet, amíg minden államnak sikerül alkalmazkodnia a helyzethez. A 17, önmagát jelenleg nem egészen felkészültnek érző hatóság közül 11 bízik a helyzet megoldásában a közeljövőben. A 24 fős mintából viszont csak 5 hatóság nyilatkozott úgy, hogy minden feltétel adott a GDPR május 25-i alkalmazásba lépése kapcsán az ellenőrzések megkezdéséhez.

A nemzeti felügyeleti szerveknek vezető szerepet kell majd vállalniuk az EU elvárása szerint az országhatárokon belül tevékenykedő vállalatok GDPR-megfelelőségének ellenőrzésében. Ezenkívül létrejön a nemzeti hatóságokból álló Európai Adatvédelmi Tanács (EDPB) is, amely majd biztosítja a törvény következetes alkalmazását a teljes EU-n belül, valamint a szabályozók számára egyfajta fórumként szolgál, és a vitás esetekben kötelező erejű határozatokat hoz.

Jelen kutatásban a Reuterst leginkább az érdekelte, hogy a Facebookhoz és a Google-höz hasonló nagyvállalatokat hogyan fogják ellenőrizni az európai hatóságok a jövőben – mivel például az Európán belül írországi központtal rendelkező cég legutóbbi Cambridge Analytica botrányában csak az ír és a brit hatóság vizsgálódhatott, de más európai szervek nem vállalhattak aktív szerepet. A GDPR alkalmazásba lépését követően viszont az európaiak adatait is kezelő EU-n kívüli cégeket a 28 tagállam nemzeti és regionális hatóságai közösen fogják szemmel tartani. A kutatás eredményei szerint viszont május 25-től az országos szervek még nem fognak készen állni erre az ellenőrzésre, ezért egyelőre a végrehajtási rendszer gyengébb lesz mint például az Európai Bizottság antitröszt ellenes hatóságai.

Hogyan áll a felkészüléssel a magyar hatóság?
Az Országgyűlés még nem fogadta el azt a sarkalatos törvényt, amellyel kijelölné a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH-ot) a Rendelet szerinti magyar felügyeleti szervként. Ahhoz, hogy május 25-től a GDPR-nak érvényt lehessen szerezni, szükséges egy ilyen jogszabály megalkotása – emelte ki dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje. Ez a jogszabály nem kell, hogy ennél többet tartalmazzon, akár pársoros törvényalkotással megoldható.

Az új Országgyűlés várhatóan ezt a sarkalatos törvényt május 25-ig megszavazza, így nem lesz akadálya annak, hogy a NAIH megkezdje a munkáját, beleértve az ellenőrzéseket is, akár a május 25-i időpontig visszamenőleg is büntethető lesz a cégek gyakorlata. Azonban a NAIH elnökének nyilatkozatai szerint a hatósági ellenőrzésekre hosszú, akár 180 napos határidőket fog megállapítani a módosított Infotv., így az első ellenőrzések lezajlására és az első határozatok megszületésére, esetleges bírságok kiszabására leghamarabb ez év végén kerülhet sor.

Ennél nagyobb mértékű törvényhozási feladat az Infotv. GDPR-nak megfelelő módosítása, mivel a rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket, vagyis mindazon szabályokat, amelyek a GDPR hatálya alá tartoznak, és abban szabályozottak, ki kell emelni az Infotv-ből és meg kell teremteni az összhangot a két jogszabály között. Az Infotv. módosításának tervezetét a NAIH elnökével együttműködve az igazságügyi minisztérium már elkészítette, azonban az új Országgyűlés miatt nem valószínű, hogy azt a rendelet hatályba lépéséig elfogadja a Parlament. Erre reális esély kora ősszel lehet. Addig azonban a vállalkozásoknak együtt kell élniük azokkal az anomáliákkal, amelyek a két jogszabály ellentétes rendelkezéseiből erednek.

Az Infotv. módosítását követően pedig az ágazati jogszabályok GDPR-nak megfelelő módosítása szükséges, így például a Reklámtörvény eDM küldésre vonatkozó szabályainak összhangba hozása a rendelettel, erre valószínűleg 2018. év végéig kerül sor.

A NAIH élénk toborzást folytat a létszám feltöltésére az új hatósági feladatok ellátására, arról azonban a NAIH nem adott ki információt, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges költségvetési források a megnövekedett feladatmennyiség hatékony ellátásához.”

Forrás:
A hatóságok többsége nem áll készen a GDPR-ra; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. május 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Könnyebb lesz eligazodni a magyar jogban – csúcstechnológiával készülnek a paragrafusok

„A jogalkotók számára gyorsabb és egyszerűbb döntés-előkészítést, a lakosság és a vállalkozások részére pedig könnyebben kereshető és élethelyzeteikhez illeszkedő információkkal is kiegészített jogszabályokat eredményez az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése.

Az IJR fő feladata a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentése, ezzel párhuzamosan azonban fontos, hogy az állampolgárok és vállalkozások irányába is jobb minőségű szolgáltatást nyújtson az közigazgatás.

A szakértői keretrendszer bevezetésétől magasabb színvonalú jogalkotás várható, ahol a jogszabály első tervezetének megszületésétől egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig minden tevékenység informatikailag támogatott és összekapcsolt. Az IJR a jogalkotási folyamat teljes egészét lefedi, megteremti az összeköttetést a kormányzati döntés-előkészítés új rendszere és a Törvényalkotás Parlamenti Informatikai Rendszere között, eszközt ad az önkormányzati jogszabály-előkészítés támogatására és megújítja az önkormányzati rendeletek publikálási rendszerét, mindezekkel segítve a közigazgatásban dolgozó szakemberek mindennapjait és megkönnyítve a döntéshozók munkáját. A jogszabályok megalkotásában való társadalmi részvétel támogatásával és a jogszabályok elérhetőségének megújításával az IJR közelebb hozza és érthetőbbé teszi a közigazgatás tevékenységét és annak eredményét a jogszabályok címzettjei számára.

Az IJR egyik fő eredménye az elektronikus jogszabály előkészítő rendszer megvalósítása lesz, amely a jogszabály-tervezetek és jogszabálynak nem minősülő jogi aktusok megszerkesztését és megszövegezését támogatja. A kodifikációra így technológiai támogatással, a minőségi jogalkotás követelményeit kiemelt szem előtt tartásával, a szintaktikai és szerkesztési szabályokat a rendszer által biztosítva, automatizált megoldásokkal kiegészítve kerül sor.

Az IJR fő feladatához igazodóan a keretrendszerben kiemelt szerepe lesz a kormányzati döntés-előkészítési munkafolyamatot támogató rendszernek, amely a munkavégzés teljes körű informatikai támogatását biztosítja. A rendszer lehetőséget ad a döntés-előkészítés dokumentumainak elkészítésére, azoknak és a jogszabálytervezeteknek az előkészítő tárcán belüli, majd a kormányzati egyeztetésére, a véleményezés hatékony lebonyolítására és a vélemények strukturált összesítésével azok feldolgozására, továbbá támogatja a szakmai döntés-előkészítő és a politikai döntéshozó szervek üléseinek lebonyolítását is.

Az IJR keretében megújul az njt.hu portálon elérhető Nemzeti Jogszabálytár. A korszerűsítés célja egy intelligens joganyagkereső rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a felhasználók a jogszabályokat gyorsabban és relevánsabb találatokat adó módon érhessék el. A kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészülő joganyagkereső rendszer mobilapplikáción keresztül is elérhető lesz. A Nemzeti Jogszabálytár új szolgáltatásaként személyre szabott ügyintézési felületről is elérhetően tematikus, illetve élethelyzet alapú jogszabályszöveg szolgáltatások kerülnek megvalósításra.

A Kormány az IJR-nek, mint a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentésének és a közigazgatás szolgáltató képességének növelésének támogatását célzó kiemelt projektnek a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 felhívásán keresztül európai uniós forrásból történő megvalósításáról a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretén belül döntött.”

Forrás:
Könnyebb lesz eligazodni a magyar jogban – csúcstechnológiával készülnek a paragrafusok; Privátbankár; 2018. május 9.
Szerkesztői megjegyzés: Nem lehet tudni, hogy milyen okból jelent meg ez a cikk. Forrás, szerző hiányzik. A Google szerint az Integrált Jogalkotási Rendszerről (IJR) az elmúlt héten három helyen jelent meg cikk. Ezek szövege minimális eltéréssel azonos.

Különvélemény az agilitásról

„Rövid cikk jelent meg a napokban CIO Hungary 2018 konferencia egyik kiemelt témájáról a Bitporton „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” címmel. Reakció – aztán remélem jön a láncreakció.

Kislányom születése épp egybeesett a konferencia időpontjával, így én is reagáltam a változásra: a konferencia helyett a szülőszobán küzdöttem. A konferencia egyik kiemelt témáját, az agilitást, illetve a szemlélet helyét a nagyvállalatban, fontosnak és aktuálisnak érzem, így írásba foglaltam saját, a A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál című cikk végkicsengésétől némileg eltérő tapasztalataimat.

2016 óta foglalkozom mélyebben az agilitással és a lean témakörével. Nem vagyok coach, nem láttam ezer szervezet mély agilis működését, de havonta elolvasok legalább egy-két könyvet a témában, és próbálom az agilis transzformációt minden eszközzel támogatni a Lechner Tudásközpontban. Agilis szponzorként saját bőrömön tapasztalom meg hatásait: a produktivitás drasztikus javulását, a fluktuáció minimalizálását, a munkatársak és a felhasználók elégedettségének növekedését egyaránt.

Olyan komplex digitális termékeket fejlesztünk agilis módszertan (scrum, kanban) alkalmazásával, melyeken 300 fő (belsős és külsős) munkálkodik naponta, havonta pedig mintegy fél millió ember használ jelenleg is ezeket. Összefoglaló nevén ez a digitális építésügy.

Agile is a journey
Magam is tapasztaltam, hogy valóban létezik az a várakozás, hogy az agilitás gyógyír a sebekre: ha bevezetjük, akkor többet és korábban szállítunk, hatékonyabban fejlesztünk, és tervezhetőbben adunk át termékeket. Azt gondolom azonban, hogy érdemes súlyozni az előnyöket. Inkább van szükség jobb termékre és elégedettebb felhasználóra – amivel természetesen nagyobb profitra tehetünk szert –, mint hatékonyabban szoftverfejlesztésre.

Valójában az agilitás szervezetfejlesztési kérdés, amely egyébként hatékonyabb szoftverfejlesztést is eredményez, de nem az a lényeg. Sokkal fontosabbnak érzem azokat a kulturális változásokat, amelynek eredményeként a tehetségek kiemelkedhetnek, drasztikusan javul az együttműködés, természetes lesz a felelősségvállalás, a csapatszellem pedig hasonló, mint egy jól működő családban. Egy igazi agilis szervezetben a munkatársak reggelente szívesen pittyentik le a beléptető kártyájukat, azt érzik, hogy hónapról hónapra fejlődnek, és az ennek közösen tudnak örülni. Egy ilyen szervezet az értékekre fókuszál, a munkatárs és a végfelhasználó egyaránt középpontban van.

Sajnos itthon nem sokan veszik komolyan az agilis kiáltvány első mondatát: „A szoftverfejlesztés jobb módjait tárjuk fel saját tevékenységünk és a másoknak nyújtott segítség útján.” Alig-alig találtam olyan hiteles community-t, szakmai fórumot, ahol hiteles információt kaphatnék a témáról. Ellenben ömlenek a különféle buzzwordökkel hirdetett konferenciák, melyek többségén az agilis is egy hashtag a felhőben, és pont annyit tudunk meg a téma igazi mélységéről, mint a cloud, a big data vagy smart city valódi tartalmáról.

A CIO Hungary wokshopjáról született cikk egyfajta összegzése – ezáltal a szükségszerűen egyszerűsítése – sok egyéni véleménynek, tapasztalatnak. Úgy gondolom azonban, hogy a cikknek van néhány olyan megállapítása, amivel érdemes vitába szállni. Az alábbiakban ezeket veszem sorra.

A reakció
‘Szintén nem tartotta jó ötletnek a többség az üzletkritikus rendszerek agilis fejlesztését, ahogy a nem agilisan fejlesztett rendszerek agilis továbbfejlesztését sem” – írja a fent idézett cikk.

Érdekes példa lehet ez esetben a NASA, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal. Azt biztosan mindenki elfogadja, hogy a NASA tevékenysége „üzletkritikus”. Az űrséta nem játék, rengeteg pénz és az űrhajósok élete múlik a jó szervezésen. A NASA a 80-as évek óta kizárólag iteratív, agilis fejlesztési módszertan [PDF] alapján indít termékfejlesztést, ráadásul ez szigorú szabály, más módszertant tilos követni.

Általános vélekedés volt a résztvevők között, hogy üzemeltelést és supportot nem érdemes agilisan végezni. Itt a már kialakult folyamatok megbolygatását a többség nem érezte indokoltnak.

Az „agilis” voltaképpen egy gyűjtőfogalom. Van például olyan agilis módszertant, ami kifejezetten az üzemeltetés támogatására használható, például a kanban. Olyan üzemeltetéssel és supporttal foglalkozó cégek használják ezt, mint az AWS (Amazon web Services), a Microsoft, a Nokia vagy az IBM, hogy csak néhányat említsek. Úgy vélem, nem a specifikus szakterület határozza meg, hogy van-e helye az agilitás egy válfajának, hanem sokkal inkább a szervezet kultúrája. Minden az emberen, a közreműködőkön múlik.

Minden szervezetben kiemelt célnak kellene lennie a kialakult folyamatok folyamatos fejlesztésének, hogy a szervezet képes legyen reagálni a folyamatosan változó környezetre. Kevés olyan céget tudnék mondani, ahol tíz éve ugyanazon alapfolyamatok működnek, és azokon semmit sem kellett változtatni a piaci részesedés megtartásáért vagy esetleges növeléséért.

A közbeszerzéses projektek maradtak a tiltólista végére: általános a vélekedés, miszerint az emberiség még nem találta fel azt a dimenziókaput, amivel a közbeszerzések és az agilitás világa átjárhatóvá válna.

Közbeszerzésre kötelezett szervezet képviselőjeként, közbeszerzések részvevőjeként ezzel is vitatkoznék. Hozok azonban külső példát. A U.S. Digital Service Agency-t (DSA) 2014 augusztusában hozta létre az amerikai elnök, Barack Obama. Mára az ügynökségnek több ezer tagja van a közigazgatásban egészségügyi, oktatási, honvédelmi, valamint gazdálkodási területekről. Több mint kétszáz online szolgáltatás indult a USDS támogatásával és felügyelete alatt, kezdve a beszerzéstől az üzemeltetésre való átadásig. Közös bennük, hogy agilis módszertant használtak a termékek fejlesztése során.

Ez azonban nem csak amerikai sajátosság. Kanadában 2018 elején adtak ki egy rendeleti kezdeményezést az agilis közbeszerzésről. És hogy európai példát is említsek: a sokszor itthon is mintaként említett észt e-közigazgatás rendőrségi rendszerének fejlesztése szintén tisztán agilis alapokon készült.

Hazánkban is van már gyakorlat arra, hogy közbeszerzési területen vessék be az agilitást. 2017 októbere óta (a brit, svéd és amerikai példa után) fut a Lechner Tudásközpont jegyzésében a digitális építésügy megújítását célzó projekt is ezt a módszertant alkalmazta. A projekt egyébként közbeszerzési értelemben már lefutott. Jelenleg az alkalmazásfejlesztési feladatok folynak.

Gyakori és végzetes hiba a tervezés elhanyagolása. Ez rávilágít az egyik alapvető tévhitre: az agilitással feleslegessé teszi a hosszú távú és magas szintű tervezést.

Ez a tévhit valóban létezik, de érdemes kicsit bővebben kifejteni a problémakört. Az agilis módszertan elvileg folyamatosan és több szinten tervez. A gyakorlat sokszor mégsem ez, és amikor jelentkeznek a problémák, azokat közösen ráfogjuk a módszertani hiányosságra. Pedig az agilis módszertan nagyon is foglalkozik a tervezési részletekkel. Kétségtelen, hogy az agilis tervezés öt szintjét (vízió, roadmap, release, iteráció és napi tervezés) nehéz jól elsajátítani, és talán még nehezebb bevezetni (de vajon egyszerű például megtanulni jó kódot írni vagy felkészülni a GDPR-ra?)

Ugyanakkor az agilis témakörön belül léteznek olyan megalapozó követelményelemzési technikák, melyek könnyen használhatók a termékfejlesztés kezdő lépéseinél és később is. Az egyik ilyen – egyébként általunk is használt – módszer a lean inception, melynek segítségével már több mint 15 országos rendszer tervezésén vagyunk túl a Lechner Tudásközpontban, és szerénytelenség nélkül állíthatom, magunk is csak bámulunk az eredményén.

Az agilitás egy általánosan elfogadott eszközzel bővítette az IT-vezetők eszköztárát.

Ez sarkalatos kérdés. Ha úgy tekintünk az agilitásra, hogy egy eszköz az IT-eszköztárunk bővítésére, akkor nem sokat nyerhetünk általa. Hadd utaljak vissza a bevezetőben írottakra: az agilitás egy gondolkodásmód, ami éppen felfalja a világot. Persze az opcionális, hogy valaki a túlélést választja, vagy sem.

A legnagyobb kockázat

Az agilis bevezetésének legnagyobb gátja és kockázata a tanulni és változni nem akarás. A dacos hajtogatása az általunk már jól ismertnek és rutinból használtnak.

Folyamatosan csapnak össze az új technológiák a régebbiekkel, de ez nemcsak szoftveres vagy hardveres technológiák küzdelme, hanem kulturáké is. Mindset, értékek, leadership és értékalapú hozzáállás – mostanság épp ezek az “új” praktikák. Egyáltalán nem mindegy, hogyan tekintünk ezekre az újdonságokra, ám merészségre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy kipróbáljuk őket.

A szerzőről
Both András
CIO, Lechner Tudásközpont
Gazdaságinformatikusként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az egyetem után magas rendelkezésre állású közösségi oldalakat fejlesztő cégeknél alkalmazásfejlesztőként, majd projektmenedzserként dolgozott. Később társalapítóként vezette egy digitális termékfejlesztéssel foglalkozó digitális ügynökség munkáját. 2015. óta a Lechner Tudásközpont informatikai igazgatóságát vezeti, amely a elektronikus építésügyi működtetési és továbbfejlesztési feladatait látja el.”

Forrás:
Különvélemény az agilitásról; Bitport.hu; 2018. május 11.

„Mobil” ügyintézés Kaposváron

„A Somogy Megyei Kormányhivatal és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szervezésében 2018. május 17-én 10:00 órától 16:00 óráig a kaposvári Tesco parkolóban, MOBIL KORMÁNYABLAK-ban lesz lehetőség ügyintézésre.

A kormányhivatal munkatársai várják az ügyfeleket a MOBIL KORMÁNYABLAK-ban!”

Forrás:
„Mobil” ügyintézés Kaposváron; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2018. május 8.

Informatika, távközlés, technika

Debreceni Egyetem: logisztikával az Ipar 4.0 felé

„ebrecen – Az ipari forradalom, a digitalizáció komoly kihívás elé állítja a logisztikát. A legújabb technológiai megoldásokat és a fejlődési lehetőségeket is áttekintették a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán csütörtökön rendezett logisztikai konferencián.

– V2V, M2M, IoT, felhőalapú szolgáltatás, Big Data – nap mint nap új fogalmak és technológiák jelennek meg az iparban. Az alapvető szakmai ismeretek mellett ezekkel is tisztában kell lenniük a hallgatóknak ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan be tudjanak kapcsolódni a logisztikai cégek komplex környezetébe. Mi ennek támogatására törekszünk, mivel küldetésünk a megfelelő szakemberutánpótlás kiképzése – mondta köszöntőjében Felföldi János, a Gazdaságtudományi Kar Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézetének igazgatója a Böszörményi úti campuson tartott Logisztikával az Ipar 4.0 felé című tanácskozáson.

A Debreceni Egyetem 8 évvel ezelőtt, Kelet-Magyarországon elsőként indított mesterképzést ellátásilánc-menedzser szakon. Olyan szakembereket képeznek, akik az alapanyagtermeléstől a végfogyasztóig terjedően az összes érintett vállalat logisztikai tevékenységét koordinálják.

– Célunk, hogy a hallgatók és a szektor szakemberei közösen készüljenek fel a jövő kihívásaira. Ennek jegyében 10 logisztikai céggel állunk kapcsolatban, ahol tanulóink gyakorlatukat tölthetik, illetve duális képzésbe kapcsolódhatnak be – tette hozzá Pakurár Miklós, a Logisztika Menedzsment Tanszék vezetője.

A logisztikai infrastruktúrát fejlesztő XANGA Investment & Development Group elnök-vezérigazgatója, Herdon István példákat mutatott a konferencia résztvevőinek a legújabb technológiai fejlesztésekből, többek között az eladó és pénztáros nélküli áruházakat, a drónnal történő kiszállítást és a vezető nélküli, elektromos kamiont.

– Ma már 7,5 milliárd ember él a földön, több mint fele nagyvárosokban. Ott alakulnak ki az oktatási és logisztikai központok, melyek az újszerű megoldásokat szolgáltatják. Egyes országok ebben a tekintetben rendkívül fejlettek, vannak viszont elmaradott területek is. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy a fejlett régiókhoz csatlakozzon – emelte ki Herdon István.

A fejlődés jelei a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke szerint már láthatók az országban annak ellenére, hogy az olcsó munkaerő miatt komoly technológiai fejlesztések az elmúlt években még nem történtek.

– Az ipar logisztika nélkül nem működik, és ez fordítva is igaz. Információtechnológia, robotizáció és digitalizáció terén nagyon sokat kell fejlődnünk. Ha az Ipar 4.0-t veszem alapul, a raktártechnológia robotikája például jelentős fejlődésen mehet keresztül az elkövetkező időkben. Nagy anyagi befektetés szükséges hozzá, de az már középtávon megtérülhet és hasznot hozhat – vázolta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke, a Trans-Sped Kft. és Delog Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ügyvezetője.

A konferencia résztvevői példákkal illusztrálva tekinthették át mindezek után a vasúti árufuvarozás fejlesztési elképzeléseit, a smart beszerzés, termelés és raktározás lehetőségeit, valamint képet kaphattak a munkaerő és a robotizáció kapcsolatáról is.”

Forrás:
Debreceni Egyetem: logisztikával az Ipar 4.0 felé ; Hajdú Online; 2018. május 10.

Az internetes áfacsökkentés árcsökkentő hatása maradéktalanul érvényesült

„ Az internetes áfacsökkentés árcsökkentő hatása maradéktalanul érvényesült.

A Digitális Jólét Program célja, hogy minden akadályt lebontson ami annak az útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. Ezért a Kormány javaslatára Magyarországon még soha nem látott mértékben, két lépésben,
2017. január 1-től 27%-ról 18%-ra, 2018. január 1-től pedig 18%-ról 5%-ra csökkent az internet-előfizetés áfája.

Az adócsökkentéssel Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója az Európai Unió tagállamai között. Az áfacsökkentés első lépésének köszönhetően minden internet előfizetés ára 7-9%-kal csökkent, 13-15 milliárd forintot hagyva a magyar családoknál. 2018-ban az újabb adócsökkentéssel immár összességében 17-18%-kal olcsóbb az internetezés ára Magyarországon, amivel két év alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több marad majd a magyar polgárok és vállalkozások zsebében.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss vizsgálatából kiderül, hogy a szolgáltatók az ÁFA-csökkentés jogszabályi kötelezettségeinek megfeleltek, az internetes áfacsökkentés árcsökkentő hatása szinte maradéktalanul érvényesült. A Hatóság néhány esetben felügyeleti eljárást folytatott le, jogszerűtlen díjmódosítás miatt csupán két kisebb szolgáltató kapott minimális bírságot.
A szolgáltatók ilyen típusú díjemelési döntéseit elfogadhatatlannak tartjuk, mert a Kormány szándéka továbbra is az, hogy az adócsökkentés árcsökkentő hatása maradéktalanul érvényesüljön, az áfacsökkentésnek köszönhetően minden egyes forint megtakarítás a polgárok zsebében maradjon.

Akinek még az áfacsökkentés után is drága az internet, annak a kedvezményes Digitális Jólét Alapcsomag (DJA) segíthet belépni a digitális világba. A Digitális Jólét Alapcsomag a szolgáltatók kínálatában meglévő legkedvezőbb árú internet-előfizetés csomagok árához képest is, egy legalább 15%-kal olcsóbb csomag azok számára, akik eddig még nem rendelkeznek internet előfizetéssel. Van olyan szolgáltató, ahol ez a kedvezmény a hatvannyolc százalékot is eléri. Azok számára, akik az internet alapcsomagot sem engedhetik meg maguknak, vagy más okból nem tudnak hozzáférni az internethez, minden magyar településen lehetővé tesszük a hozzáférést az ingyenes szélessávú wifi-szolgáltatáshoz.”

Forrás:
A Digitális Jólét Program közleménye (1. rész); Digitális Jólét Program Titkársága; OS Országos Sajtószolgálat; 2018. május 11.
A Digitális Jólét Program közleménye (2. rész); Digitális Jólét Program Titkársága; OS Országos Sajtószolgálat; 2018. május 11.

Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma

„A hatvan éven túliak fele hónapokon belül netezni fog, ha folytatódik a mostani trend – derül ki egyebek mellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) távközlési szolgáltatások használatát lakossági körben vizsgáló legutóbbi éves felméréséből. 2016-ról 2017-re hirtelen 33-ról 44 százalékra nőtt azon idősek aránya, akiknél valamilyen formában a mindennapok részévé vált az internethasználat. A távol élő családtagokkal való olcsó és közvetlen kapcsolattartás lehetősége fontos ösztönző, de az internetezésre alkalmas készülékek is könnyebben kezelhetőek.

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, így többek között a lakossági internethasználatot, illetve az egyes távközlési szolgáltatások használatát is folyamatosan vizsgálja. Ennek kiemelt eredményei, valamint érdekes adatokat és összefüggéseket tartalmazó részletes összefoglalója a hatóság honlapján bárki számára elérhető. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy az NMHH pontosabban lássa és megértse a fogyasztók távközléssel kapcsolatos szokásait és véleményét, az azonos módszertannal készülő idősoros vizsgálatok alapján pedig megbízható becsléseket tud tenni az időbeli változásokra. A friss kutatási eredmények közül az egyik legfigyelemreméltóbb az idősekről szól.

Az idősek internethasználata továbbra is elsősorban anyagi és kulturális kérdés
A korábbiakhoz hasonlóan a legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy az internetezés az idősek esetében elsősorban anyagi, másodsorban kulturális kérdés. Azok a hatvan éven felüliek használják leginkább a világhálót, akik jól felszerelt háztartásban élnek és a mobiltelefonáláshoz okostelefont kezdtek el használni a közelmúltban. Az NMHH korábbi kutatásai azt is megmutatták, hogy a számítógép-vásárlás és az internet-előfizetés általában együtt járnak: amelyik családban számítógépet vettek, ott internetre is előfizettek. Ha azonban csak a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők szerepelnek a vizsgálatban, akkor is az látható, hogy az idősek körében leginkább a pénz határozza meg azt, hogy belépnek-e a digitális világba vagy sem. Természetesen az adatok alapján is nagyobb eséllyel kezdenek el internetezni az olyan idősek, akik iskolázottabbak, kedvezőbb infrastruktúrájú és helyzetű földrajzi helyeken – és nem egyedül – élnek, ám a legerősebb hatása a család egy főre jutó havi jövedelmének van. Ez a hatás annyira erős, hogy – a legfeljebb 8 osztályt elvégzőket kivéve – iskolázottságtól függetlenül is sokkal nagyobb arányban léptek be az online világba a jobb anyagi helyzetű idősek, mint a kevesebb pénzből gazdálkodók.

A távolra költözött családtaggal való napi kapcsolattartás nagy vonzerő
Az idősek internethasználati szokásaira nemcsak a saját életük, de családtagjaik, illetve a közvetlen környezetük is nagy hatással van: a távol élő családtagokkal való kapcsolattartás – lehetőleg minél olcsóbb és közvetlenebb – igénye nagyon fontos tényező. Már az évtized elejétől például a Skype használata az idősek körében egyáltalán nem maradt el a fiatalabbaktól, sokak számára kiváló eszköznek bizonyult arra, hogy a gyermekekkel és unokákkal élő kapcsolatuk legyen. Emellett az idősek számára könnyebben megtanulható és kezelhető táblagépek és okostelefonok is elterjedtek már annyira, hogy sok idős kényszer vagy buzdítás hatására elkezdett internetezni. Ez a hatás tetten érhető az idősek internetes tevékenységein, valamint az okostelefon-használatán keresztül is. Az elmúlt évhez képest például megkétszereződött az okostelefont használó idősek aránya, és bár továbbra is alacsony szintről van szó (28 százalék), ilyen arányú növekedés egyik korcsoportban sem adódott.

Böngészésben már felzárkóztak a hatvan év felettiek
Leginkább böngészéssel töltik az időt a hatvan év felettiek a világhálón. A munkahelyi internethasználat torzító hatását kizárva és csak az otthoni internetezést figyelembe véve az adatok azt mutatják, hogy az idősek minden tevékenységet a többieknél valamivel kisebb arányban végeznek, kivéve az általános böngészést, a „szörfözést”, amelyben ma már ők is ugyanolyan rutinnal rendelkeznek, mint a többiek. Nem maradnak el jelentősen a közösségi felületeken sem: kétharmaduk Facebook-felhasználó, minden második idős használ valamilyen csetprogramot, és tízből négyen már a Youtube-ot is felfedezték maguknak. A távolabbi ismerősökkel való kapcsolattartás tűnik azonban az idősek számára a legkomolyabb motivációnak: az elmúlt egy évben a szöveges és beszélgetős csetelés volt az az online tevékenység, melynek aránya jelentősen megugrott (42-ről 52 százalékra), és az adatokból az is látható, hogy az új belépők nagyobb arányban csetelnek, mint a régebben internetezők.

Néhány éve még a régióban leszakadóban voltak a magyar nagyszülőkorúak
Míg a 2010-es évek elején a régióból Csehország és Szlovákia fokozatosan elérte az uniós átlagot, addig Magyarország – és Lengyelország – fokozatosan leszakadni látszott. Az évtized közepén – és ez az uniós átlagnak is megfelel – a 65 és 74 év közötti cseh és szlovák polgárok fele mondta azt, hogy még soha életében nem internetezett, mindeközben ez magyar és lengyel társaik esetében 75-80 százalékot tett ki. Az NMHH 2014-ben végzett átfogó vizsgálata egyértelműen feltárta, hogy akkor a tájékozatlanság és a tapasztalat hiánya voltak (az idősek és környezetük részéről is) a legfontosabb akadályai annak, hogy az idősek elkezdjenek és meg is akarjanak tanulni internetezni.

Az internet terjedésével és a társadalmat érintő szolgáltatások online irányba tolódásával egyre fontosabbá válik, hogy minden társadalmi csoport – a hátrányban lévőket is ideértve – hozzájuthasson a digitális világ javaihoz és lehetőségeihez, így az idősek is. Az új felmérés eredménye azért is nagyon fontos és pozitív társadalmi mutató, mert a világháló használata éppen a hatvan év feletti generáció mindennapjait könnyítheti meg leginkább, sokkal nagyobb segítséget nyújtva nekik, mint a fiatalabbaknak. Áthidalhat számukra nehezebben leküzdhető fizikai távolságot, kiválthatja a cipekedést és sok esetben a hosszú várakozást is megspórolhatják ügyintézéskor.”

Forrás:
Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2018. május 8.

Újra blokklánc-konferencia Budapesten: Blockchaineum 2.0

„Ismét blokklánc-konferenciát rendeznek Budapesten: a Blockchaineum 2.0 mintegy 50 előadás és workshop keretében teljes körű nemzetközi kitekintést ad a technológia jelenéről és jövőjéről, ezzel egy időben egy blokklánc versenynek is otthont ad.
Az első hasonló rendezvényén tavaly közel 600-an vettek részt. A május 23-án az Akvárium Klubban tartandó Blockchaineum 2.0. főszervezője, Czeglédi Tamás a közlemény szerint kiemelte: az előző konferencia óta eltelt bő fél év alatt rengeteg újdonság látott napvilágot, a blokklánc technológia felhasználási területe szerteágazóbbá vált, és a fejlődésnek még korántsincs vége. Ezért nem volt kérdés, hogy széles nemzetközi kitekintés mellett rendezik meg a konferencia második állomását, amelyre 14 országból érkeznek szakértők, akik bemutatják a globális trendeket és prognózisokat fogalmaznak meg a kriptovaluták és a blokklánc világát illetően.

Az egész napos eseményen a résztvevők négy teremben olyan kiemelt témákat járnak körbe, mint a decentralizált internet, a kriptovaluták világa vagy a blokklánc technológia hatása a társadalomra.
A rendezvényen jelen lesz többek között Raja Sharif, a FarmaTrust vezérigazgatója, Ray Youssef, a Paxful vezérigazgatója, Yagub Rahimov ICO szakértő, valamint Dylan Sharkey, az IUNGO Network elnöke is.

A Blockchaineum 2.0 teret ad az első országos blokklánc verseny, a Block Knights Contest döntőjének, amelyen három csapat – a CarChain, a P2P Car Rental és a Minereon – mérkőzik meg a több mint egymillió forint értékű blockchain csomagért. A fődíj egyebek mellett tanácsadást, mentorálást és a projekt további fejlesztéséhez szükséges eszközöket tartalmaz.

A blokklánc-technológia (blockchain technology) egy módszer, amelynek alkalmazásával lehetővé válik különböző értékek és adatok egyszerű cseréje. E technológia segítségével létre lehet hozni digitális fizetőeszközt, így a bitcoin és más kriptodevizák mögött is ez a módszer áll, ám a blokklánc lehetőséget teremt például közvetítők nélküli fizetésekre és átutalásokra is.

Pénzmozgatás esetén a tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, és ezekhez bárki csatlakozhat.
Több pénzügyi óriás, így a JPMorgan, a Goldman Sachs, a UBS és a Crédit Suisse már dollármilliókat fektetett a blokklánc-technológia fejlesztésébe annak reményében, hogy egyszerűsíteni és csökkenteni tudják olyan tranzakciók költségeit, mint például a nemzetközi pénzátutalások vagy értékpapír-elszámolások.”

Forrás:
Újra blokklánc-konferenciát rendeznek; Viággazdaság/MTI; 2018. május 13.
Blockchaineum 2.0

Társadalom, gazdaság, művelődés

Lehet-e igazán „okos város” Szolnokból?

„Több ezren böngészik már a megyeszékhely információkat tartalmazó mobilos alkalmazását.
– A városi tömegközlekedési eszközök nagy részének elektromos üzeművé tétele hozzájárulhatna a nem is oly’ távoli jövő megyeszékhelyéhez – felelt kérdésünkre Surman István, miszerint mit jelent számára az okos város.
A rákóczifalvi fiatalember úgy véli, a szolnoki panelházak fenntarthatóságán is sokat lehet javítani.

– Azok napelemmel történő korszerűsítésével, s a vízenergia hasznosításával. Mindemellett pedig az elektromos töltőállomások telepítése mutathat még előre… – árulta el a fiatalember.

Egy szolnoki hölgy pedig már arról beszélt, számára az igényes városi környezet és a digitális lehetőségekhez való gyors hozzáférés jelentik egy okos város legalapvetőbb ismérveit.

Megtudtuk, éppen e témában indulnak el a kormány által támogatott kísérleti programok, s olyan új képzések bevezetését is tervezik, melyek a későbbiekben a térségfejlesztést segíthetik. Egyelőre azonban nyitott a kérdés, mindezek mennyiben érintik megyénket.

– Városi szinten már tettünk kísérletet a digitális lehetőségek kihasználására – mondta el Gyuricska Éva. A városháza sajtóreferense kiemelte, ennek egyik eszköze a szolnoki fejlesztésű mobilalkalmazás, a SzolnokApp is, melynek jelenleg mintegy ötezer felhasználója van.

Nagy siker a 2016-ban indított SzolnokApp
– Az alkalmazás az olyan hasznos információk elérésében nyújt segítséget, mint Szolnok turisztikai kínálatának megismerése, de például a városüzemeltetési problémák alakulásáról is híreket kaphatunk – részletezte a szóvivő. Hozzáfűzte: a környék lakosságán túl egyre több turista is érdeklődik a program iránt.

De mitől okos?
Hazánk hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben találtunk magyarázatot arra, mitől nevezhetünk egy települést okosnak.

Az egyik itt közölt rendelet szerint olyan település vagy településcsoport érdemes a névre, mely a természeti és épített környezetét, digitális kiépítettségét, valamint a települési szolgáltatások minőségét magas szinten tudja fejleszteni.

Ebben a folyamatban pedig a fenntarthatóság és a lakosság bevonása is megkerülhetetlen szerepet tölt be.”

Forrás:
Lehet-e igazán „okos város” Szolnokból?; Hartai Gergely; SZOLJON; 2018. május 12.
Lásd még: SzolnokApp – Szolnok város turisztikai, városinformációs alkalmazása mobiltelefonra; Szolnok önkormányzata; 2016. május 4.

Klímastratégiát alkotott Budapest

„Megszületett Budapest első klímastratégiai programja, amely a 2018–2030-as időszakra érvényes. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, áprilisi ülésén elfogadott tanulmányban a stratégia megvalósítására 49 intézkedést határoztak meg. A Levegő Munkacsoport szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a lebegő szilárd részecskék okozta környezetszennyezés visszaszorítására.

A főváros 170 oldalas klímastratégiai tanulmányában megfogalmazott intézkedések között szerepel a budapesti épületek korszerűsítése, a kerékpárút-hálózat és a közösségi közlekedés fejlesztése, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése, valamint az e-mobilitás bővítése is – számolt be a Világgazdaság.

A tanulmány tartalmazza a Főtáv Zrt. távhőellátó rendszerének fejlesztését 44 milliárd forint értékben, valamint a közösségi közlekedés fejlesztését, amelyre ötszázmilliárd forintot szánnak az elkövetkező több mint egy évtizedben.

A stratégia legnagyobb tétele az a nyolcszázmilliárd forint, amelyet a fővárosi lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítanak, többek között az Otthon melege programon keresztül, valamint uniós forrás segítségével.

A klímastratégia szerint javítani kell Budapest levegőjének minőségét. A főváros légszennyezettsége többek között azzal is csökkenthető, ha visszaszorítják az agglomerációkban élőknél a vegyes fűtést, és minél több lakást rákapcsolnak a távhőszolgáltatásra.

Az elképzeléseket véleményező Levegő Munkacsoport szerint a tervezet hiányossága, hogy a levegőben lebegő apró méretű szilárd részecskéket (PM) nem számítja be az éghajlatot károsító szennyezők közé. Bár a tervezet megemlíti a PM-kibocsátás csökkentésének szükségességét, de csak mellékesen, és mint aminek „csak” a levegőminőség javítása szempontjából van jelentősége.

Kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy a tervezet nem foglalkozik azzal az üvegházhatású gázkibocsátással, amelyet a Budapestre kerülő kész- és félkész termékekhez köthető, vagyis ami azok előállítása és szállítása során keletkezik. A munkacsoport véleménye szerint ezeknek a kibocsátásoknak a csökkentését is ösztönözni szükséges, például azzal, hogy a vásárlók a helyi, illetve hazai termékeket részesítsék előnyben a más földrészekről ideszállítottakkal szemben.

A stratégia elkészítése a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodást, a negatív hatások csökkentését szolgálja. Az EU-s forrásból is támogatott települési elképzeléseknek tartalmazniuk kell a természeti, a gazdasági, a társadalmi adatokat, a veszélyeztetettséget, az üvegházhatású gázokat kibocsátó szervezetek felsorolását, és lehetőségeket is fel kell vázolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.”

Forrás:
Klímastratégiát alkotott Budapest; Magyar Idők; 2018. május 9.
A Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-i nyilvános ülésének vonatkozó napirendjének (Javaslat Budapest Klímastratégiájának elfogadására) anyagai:
Előterjesztés (PDF)
Budapest Klímastratégiája (PDF)

Alternatívákat kereső energetikai műhelymunka a hátrányos helyzetű borsodi térség számára

„Egynapos elméleti műhely és konzultáció a forráshiányos és energiaszegénységgel küzdő, hátrányos helyzetű borsodi térség lakosai számára elérhető árú, alternatív, helyi erőforrásokon alapuló fenntarthatósági megoldásokról. Kiemelten a szalma- és kenderépítészet, okos fűtés, energiahatékonysági és légkollektor fejlesztések tervezésével, működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos lehetőségekbe nyújtunk betekintést. Az elméleti műhelyt júniusban gyakorlati műhely követi Borsodban, majd nyári építő tábor.

Kiknek szól: elsősorban borsodi, BAZ megyei építészeknek, szakoktatóknak, gépészeknek, gyakorlati szakembereknek, energetikai fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati érdeklődőknek és (szociális) szervezeteknek. Építész kamarával együttműködésben.

A RÉSZVÉTEL TÉRÍTÉSMENTES, DE ELŐZETES JELENTKEZÉSHEZ KÖTÖTT, kérjük ehhez az alábbi online jelentkezési űrlapot töltse ki és küldje be.

SZERVEZŐ: Ökológiai Intézet Alapítvány, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)

HELYSZÍN: BAZ megyei Építész Kamara – Kós Károly emlékház, 3529 Miskolc, Görgey Artúr utca 32.
IDŐPONT: 2018. május 28. hétfő, 9:30 – 15:45

PROGRAM

9:30 – 9:45 Bevezető
Botár Alexa – Magyar Természetvédők Szövetsége, F. Nagy Zsuzsanna – Ökológiai Intézet Alapítvány

9:45 – 10:25 A fenntartható építészet kínálta alternatívák alacsony jövedelmű csoportok számára
Medgyasszay Péter – ügyvezető, vezető tervező, okl. építészmérnök, Belső Udvar Építész, Kutató és Szakértő Iroda

10:25 – 11:15 Hatékony fűtés és fűtéstechnológiai ismeretek alacsony jövedelmű csoportok számára
Zsófi János – Zsófi Team, MACSOI elnökségi tag, Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete

11:15 – 11:55 Természetes építőanyagok, hagyományos technológiák kivitelezési gyakorlata, tanulságok és építőtáborok
Radev Gergő építészmérnök, a SÁRKOLLEKTÍVA Egyesület alapító tagja

12:00 – 12:30 Szendvicsebéd

12:30 – 13:20 Szalmaépítészet és szalmaszigetelés: elve és gyakorlata, finanszírozás, referenciák.
Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány

13:20 – 14:10 Kenderépítészet – és szigetelés: elv és gyakorlat, hazai lehetőségek és kihívások.
Varga Rita építészmérnök

14:10 – 15:00 Légkollektor és gyakorlata
F. Nagy Zsuzsanna, Ökológiai Intézet Alapítvány

15:00 – 15:45 Konzultáció, kávé
…
REGISZTRÁCIÓ: legkésőbb 2018. május 24-ig. ”

Forrás:
Alternatívákat kereső energetikai műhelymunka a hátrányos helyzetű borsodi térség számára; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2018. május

A városi zöldterületek fenntartható kezelése (meghívó az előadásra)

„Tisztelt Hölgyem,Uram!

A Francia Nagykövetség Tudományos és Egyetemi Együttműködési Osztálya és a Budapesti Francia Intézet tisztelettel meghívja Önt A városi zöldterületek fenntartható kezelése című előadásra és az azt követő beszélgetésre, majd állófogadásra.

Előadó: Daniel Boulens, Lyon város zöldterületek fejlesztéséért felelős igazgatója, Parc de la Tête d’Or, a lyoni botanikus kertek és az állatkert vezetője. A Parkigazgatók és az Állami Zöldterületek Francia Szövetségének alelnöke. A francia szakemberről részletes leírást olvashat a csatolmányban.

Időpont: 2018. június 4. 10.00

Helyszín: Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17. Auditórium, 1. em.)

Program

9.30-10.00
Érkezés-regisztráció

10.00-11.00
A városi zöldterületek fenntartható kezelése – Daniel Boulens (Franciaország)

11.00-11.20 Magyar elődások:
– Főkert
– SZIE, Kert- és szabadtervezési Tanszék
– NAK, Országos Kertészeti Osztály és Díszkertész Alosztály
– Green City Magyarország (válaszra várunk!)

11.20-12.00
Kérdések/Beszélgetés

12.00-13.00
Büfé ebéd

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Jelentkezés május 31-ig: https://goo.gl/fTjo6k

Program letölthető: ITT

(A büféebéden csak a meghívóval rendelkező és a programra regisztrált személyek jogosultak)”

Forrás:
Meghívó: A városi zöldterületek fenntartható kezelése című előadásra ; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. május 4.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 14.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Ausztrália megnyitja első pop-up nagykövetségét, méghozzá Tallinban
Ismét egy új fogalommal gazdagodhat digitális diplomáciai szótárunk! Ausztrália ugyanis a közelmúltban avatta fel első pop-up nagykövetségét, az észtországi Tallinban. Az ízig-vérig modernséget sugárzó elnevezés persze nem is cseng olyan ismeretlenül, bár az is igaz: eddig jobbára a kiskereskedelemben találkozhattunk ezzel az egyedi kezdeményezéssel. A „pop-up” ugyanis esetit, egyszerit jelent, de átvitt értelemben olyan „nem szokványos” üzlethelységet, ahol főleg a nagyvárosok modern vásárlórétegei találkozhatnak a pillanatonként változó divatvilág aktuális kínálatával.
Tulajdonképpen a külképviseleti munkában sem teljesen úttörő ez a furcsa, importált szó. A Dániában akkreditált svájci nagykövetnek, Benedikt Wechslernek támadt ugyanis az ötlete 2016-ban, hogy merőben újszerű felfogásban kellene működtetni egy a modern világhoz alkalmazkodó nagykövetséget. A „nyitott követség” koncepciója jegyében hétköznapi közterületeken, például kávézókban, vagy könyvtárakban lehetne „felütni” egy ilyen nem szokványos külképviselet „irodáját”. A 21. század diplomáciáját végül is éppen az jellemzi, hogy a hivatásos diplomaták szűk rétege mellé új, „civil” szereplők sokasága sorakozik fel, jórészt a korszerű IT-technológiáknak hála. A diplomáciai munka fontos mozzanata éppen az: összehozni ezeket a különféle szereplőket, diplomáciai ágenseket egy-egy közös cél érdekében.
Tavaly a hollandok karolták fel az ötletet. Hollandia ugyanis a svájci tapasztalatokat is felhasználva, 2017-ben megnyitotta a maga első pop-up nagykövetségét Nicaraguában. Most pedig az ausztrálok csatlakoztak a külképviseleti e-pionírok lelkes csapatához. Ausztrália – stílszerű módon – a tallini e-Estonia innovációs bemutatóteremben avatta fel pop-up nagykövetségét. A frissen kinevezett tallini ausztrál nagykövet, Kerin Ayyalaraju azonban észtországi tartózkodása mintegy évi két hónapjában a legkülönfélébb helyeken „működteti” majd országa digitális külképviseletét. Hivatali ideje túlnyomó részét egyébként londoni irodájában tölti majd.
Az eljárások, konkrét munkamódszerek még most formálódnak majd, s az első néhány hónap bizonyosan a tanulóidő lesz, amikor elválik, hogy mi az, ami működik, mi az, ami nem – szögezte le az új állomáshelyére beérkező diplomata.
A virtuális, pop-up nagykövetséget egyébként személyesen az ausztrál külügyminiszter asszony Julie Bishop avatta fel – aki a technológia szelleméhez igazodva, a Skype hálózatán zajló élő video közvetítésen keresztül kapcsolódott be a tallini eseménybe. Az új diplomáciai misszió első konkrét feladata is a digitalizációhoz kapcsolódik: Észtország és Ausztrália ugyanis a közeljövőben közös e-kormányzati projektet indít majd útjára.
Australia opens its first pop-up embassy in Estonia; Silver Tambur; Estonian World; 2018. április 24.

A Twitteren különösen aktív neves jogvédő kapta az Izrael ügyét támogató bevándorlók legmagasabb elismerését
Arsen Ostrovsky , az eredetileg ausztrál származású, ám New Yorkból betelepedett neves ügyvéd kapta idén a komoly elismerést jelentő Nefes B’Nefes Bonei Zion elnevezésű díjat. A kitüntetést olyan külföldről, méghozzá jellemzően angol nyelvterületről bevándorolt zsidóknak ítélik, időről időre, akik különösen sokat tettek Izrael ügyének külföldi képviseletéért.
Az emberjogi témákra szakosodott ügyvéd, egyben az izraeli kormányzati- és politikai elit, valamint az európai zsidó közösségek közötti párbeszédet előmozdító civil szervezet vezetője fontos nemzetközi fórumokon képviselte Izrael Állam érdekeit, elsősorban az antiszemitizmussal, illetve az Izrael ellenes bojkott-kezdeményezésekkel kapcsolatban. Felszólalt, illetve tanúskodott Izrael ügy emellett egyebek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt, valamint az ENSZ Közgyűlés több bizottságában is, illetve az Európai Parlament illetékes ad hoc és állandó szervezeteinél.
A közösségi tájékoztatási csatornákat mesterien alkalmazó szakember gyakori vendég a közel-keleti és európai térség rádióiban és televízióiban. Ugyanakkor működésének súlypontja immár a korszerű közösségi média platformokra helyeződött át. Digitális képviseleti-tájékoztató munkájának eredményességét jól jelzi, hogy 2016-ban a „Twitteren elérhető 25 legbefolyásosabb zsidó személy” közé választották. Ma már egyértelműen az elsők között tartják számon a zsidó állam digitális diplomácia köreiben, illetve Izrael ügyének online képviselői között.
Australian awarded Nefesh B’Nefesh Bonei Zion Prize in Israel Advocacy; J-Wire; 2018. május 7.

Izrael „digitális nagykövetséget” nyitott a máig ellenséges Irakban – legalábbis a Facebookon
Izrael rég óta élen jár a korszerű IT-technológiák, a mobilkommunikáció, és különösen a közösségi médiák külpolitikai célú mozgósításában. Az ország geopolitikai helyzetének, illetve a térség folyamatainak következtében az izraeli külügyi tájékoztatási erőfeszítések jórészt a szomszédos arab államok lakói felé irányultak már eddig is. Most ez a szisztematikus építkezés új lendületet kap, egy kifejezetten az Irakban élő arab közönséget megcélzó Facebook oldal elindításával.
Az „Izraelről az iraki arab dialektusban” című specializált közösségi oldalt a Külügyminisztérium digitális diplomáciai osztályának arab részlegvezetője, Yonathan Gonen mutatta be a szélesebb közönségnek a múlt heti indulást követően. A szakember egyértelműen a környező területek arab közönségétől érkező pozitív visszajelzéseknek, növekvő érdeklődésnek tulajdonította az új e-diplomáciai kezdeményezés elindítását. Az izraeli politikai folyamatokat kritikusan szemlélők ugyanakkor úgy gondolják: a közelmúlt erőszakhulláma, és ezzel kapcsolatban az izraeli haderők véres akciói különösen sokat rontottak az ország megítélésén a környékbeli arab népesség körében. A fokozódó, és egyben speciális közösségre irányuló online közdiplomáciai tevékenység tehát egy fajta kármentés is lehet.
Gonen ugyanakkor hangsúlyozta: a most elindított, kifejezetten az Irakot lakó arab népesség nyelvjárásához, tradícióihoz, érdeklődési területéhez igazodó közösségi média csatornát nem követi más szomszédos arab országok elérésére törekvő Facebook oldal. A jövőben ez az álláspont persze változhat, nem kis részben a most elindított iraki Facebook visszajelzései nyomán. Gonan szerint elsősorban Marokkóból, és egyes Öböl-menti országokból érkezik jól kitapintható érdeklődés a minisztérium által közreadott témák iránt.
Az Izraeli Külügyminisztérium 2011-ben indította el arab nyelvű Facebook oldalát. Szakértők egyöntetűen sikertörténetnek könyvelik el az online diplomáciai kezdeményezést. Mára az arab nyelvű izraeli Facebook oldal csaknem 1,5 millió követőt gyűjtött, ami nagyjából háromszorosan múlja felül az Izraeli Külügyminisztérium angol nyelvű közösségi média oldalát kísérő érdeklődést.
Yonathan Gonen egyfajta „digitális nagykövetségként” tekint a most elindított közösségi média csatornára. Az ügy pikantériája ugyanis az: az izraeli és az iraki állam, formálisan mind a mai napig ellenséges viszonyban állnak egymással, s így szokványos „offline” külképviseletet természetesen nem tart fenn Izrael Bagdadban. Az online platform ugyanakkor áthidalhatja ezt a szakadékot – legalább virtuálisan. A szerkesztők igyekeznek bemutatni az Izraelben élő, iraki származású zsidó közösségek életét, illetve a két ország kultúrái közötti hasonlóságokat, érintkezési pontokat.
Israel reaches out to the citizens of Iraq, via Facebook; Herb Keinon; The Jerusalem Post; 2018. május 6.
Israel creates special Facebook page to sway Iraq’s public opinion; Press TV; 2018. május 7.

Lesz-e megint Kiberbiztonság Politikai osztály az amerikai Külügyben?
Akár a törvényhozás jóváhagyásával, akár valamilyen belső szervezeti átalakítás révén, de haladéktalanul vissza kellene állítani az Amerikai Külügyminisztériumon belül a kiberbiztonsággal kapcsolatos szakpolitikákért felelős szervezeti egységet. Ez az amerikai digitális diplomáciával foglalkozó szakértők egyöntetű véleménye – pártállástól függetlenül.
Christopher Painter, a Minisztérium korábbi kiberbiztonsági koordinátora rámutatott: a korábbi vezetés döntése nyomán éppen akkor gyengült meg az amerikai vezető szerep a kibertérbeli viselkedés szabályozásában, amikor erőcsoportok (részben nemzet államokhoz köthető hacker szervezetek) riasztóan előre törtek. A korábbi miniszter, Rex Tillerson mintegy nyolc hónappal ezelőtt döntött úgy, hogy „lefokozza” a minisztérium kiberbiztonsági osztályát; azóta olyan horderejű kiberválságok söpörtek végig a világon, mint az Észak-Koreához köthető WannaCry zsarolóvírus, vagy a szellemi tulajdont hatalmas tételekben eltulajdonító iráni hackerek ügye, nem is beszélve az állítólagos rosszindulatú orosz állami kiberbeavatkozások ügyéről.
A megelőző időszakban, az USA Külügyminisztérium aktív kiberbiztonsági osztálya vezetésével, sikerült a korábbi kétoldalú együttműködéseket (például a németekkel, vagy Japánnal) egy magasabb, többoldalú együttműködési szintre emelni, elsősorban az ázsiai térségben.
Ezt a fokozódó aktivitást vetette vissza tavaly augusztusban Tillerson azzal a döntésével, hogy megszünteti az önálló kiberbiztonsági osztályt, és annak erőforrásait (beleértve a személyi állományt) a Minisztérium Gazdaságpolitikai Osztályához csapja hozzá. Idén év elején, némileg visszakozva, Tillerson egy új Kiberbiztonsági és Digitális Gazdasági Iroda felállítására dolgozott ki javaslatot, ám továbbra is a Minisztérium Gazdaságpolitikai Osztályának alárendeltségében. Ami, vélik a szakemberek, elhibázott lépés, tekintve a kiberbiztonság kérdésének kifejezetten tárcaközi jellegét.
Idén tavasszal a republikánus Eliot Engel szenátor újabb törvényjavaslatot terjesztett be, amely a felállítandó új Kiberbiztonsági és Digitális Gazdasági Irodát a korábban eredményesen működő kiberbiztonsági szakpolitikai koordináció hatásköreivel ruházná felé, vezetője pedig közvetlenül felelne, helyettes államtitkárként, a miniszternek.
Az új miniszter, Pompeo elvileg jelentős erőforrásokat ígért a kiberbiztonság szakpolitikai erősítésének. Ugyanakkor konkrét lépésekre, különösen a kiberbiztonság új vezetőjének személyének megnevezésére, még továbbra sem került sor.
The uphill battle to relaunch State Department’s cybersecurity policy office; Sean Lyngaas; CyberScoop; 2018. május 7.

Az EU konkrét lépéseket javasol az online félretájékoztatással szemben
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben konkrét intézkedéscsomagot javasolt az online térben rohamosan terjedő álhírek, féligazságok, dezinformációk, tehát összességében a félretájékoztatás különböző formáival szemben.
A javaslatot kidolgozó uniós tisztségviselők, Andrus Ansip (a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke), Marija Gabriel (a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos) és Julian King (a biztonsági unióért felelős biztos) leszögezték: bár a félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása korántsem új keletű eszköz, az ilyen gyakorlatok egyre nagyobb mértékben képesek aláásni a bizalmat, a társadalom demokratikus működését, köszönhetően a digitális technológiáknak, és az életünk mindennapjaivá váló online színtereknek.
Az elmúlt hónapok intenzív szakértői-kutatói munkái nyomán, 2018. tavaszán független szakértői jelentés látott napvilágot a témában. Ennek alapján, illetve a Bizottság intenzív konzultációi nyomán az EU Bizottság a félretájékoztatást a következők szerint határozta meg: „igazoltan hamis, vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés, vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.
A Bizottság az online félretájékoztatás visszaszorítására konkrét intézkedési csomagot javasol amely az alábbi fő elemeket öleli fel:

a félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex elfogadtatása és bevezetés az online platformoknál;
a tényellenőrzők független európai hálózatának felállítása és működtetése;
közös európai online platform létrehozása a tényellenőrzéssel foglalkozó szakemberek kutatásainak támogatására;
a médiaműveltség növelése;
tagállamok támogatásának biztosítása;
önkéntes online azonosító rendszerek kidolgozása;
a minőségi tájékoztatás támogatása.

Fellépés az online félretájékoztatással szemben: a Bizottság egy az Unió egészére kiterjedő gyakorlati kódexet javasol; Európai Bizottság; 2018. április 26.

Etiópia a digitális diplomáciai élbolyban
Amikor a külügyi gyakorlatokat szédítő ütemben átformáló digitalizációról beszélünk, hajlamosak vagyunk a fejlett európai államokra, de különösen az USÁ-ra gondolni elsőként. Pedig a megfontolt fejlesztések, az IT-technológiák adottságait ésszerűen kihasználó jógyakorlatok a világ távolibb, és ne szépítsük: kevésbé fejlett, kevésbé „technicizált” társadalmaihoz is kötődhetnek. Jó, és elgondolkodtató példákat hozhat erre az átfogó, iparági jelentés, amelyet az elmúlt héten mi is nagy örömmel mutattunk be olvasóinknak.
A Burson Cohn and Wolfe globális kommunikációs ügynökség „A világpolitika szereplői a Facebookon 2018-ban” című felmérése, (amely döntően a cég Twiplomacy elnevezésű, rendszeres kutatásának adatbázisain és módszertanán alapul) összesen 175 ország vezető politikusainak, külügyminisztériumainak, és más nemzetközi kapcsolati intézményeinek Facebook oldalait vette vizsgálat alá. Az elmúlt héten bőségesen idéztünk a listákat vezető „nagyok” rangsorából; most álljon itt egy kicsi, de érdekes példa is.
A kutatás ugyanis arról tanúskodik: az Afrika egyik „szegény övezetében” meghúzódó Etiópia, amit nem szoktunk a világ igazán figyelemre méltó hatalmai között számon tartani, meglepően jól teljesít a technológia külpolitikai célú felhasználásában. Csaknem 300 000 Facebook követővel, illetve mintegy 137 000 követővel a Twitteren, az Etióp Külügyminisztérium figyelemre méltó online eléréseket produkált az elmúlt esztendőben, és így joggal tekinthető az IT-eszközöket, közösségi média platformokat legnagyobb eredményességgel munkába állító külügyi szervezetek egyikének. Külön érdekesség a vizualitásban rejlő lehetőségek felismerése, aminek az elmaradott alfabetizációjú afrikai kontinensen lehet különleges szerepe: az etióp külügyi intézményrendszer igen nagy mennyiségben tesz közzé ugyanis képeket. Egy év alatt jóval több, mint 10 010 felvételt posztoltak, amivel a digitális diplomáciák élbolyának is az élvonalába kerültek.
A minisztérium közösségi médiája, különösen a Facebookja a követőkkel, érdeklődőkkel való közvetlen kapcsolattartásban is jeleskedik. Az Etióp Külügyminisztérium a Facebook oldala azonnali üzenetküldő szolgáltatásán keresztül naponta mintegy 60 megkeresést (jórészt vízumkérelmet, engedélykérelmet, segélyekkel kapcsolatos felvilágosítás kérést) regisztrál, nem számolva az újságíróktól, média szervezetektől érkező érdeklődéseket.
A szöveges, illetve fotografikus kommunikáció mellett az etióp külügyi szolgálat egyre nagyobb lehetőséget lát a közösségi média élő video közvetítési lehetőségeiben is: a Minisztérium szóvivőjének heti tájékoztatóit, élő video közvetítés formájában, immár rendszeresen teszi valós időben elérhetővé a szervezet Facebook oldala.
MFA Ethiopia takes the lead in digital diplomacy; MFA.gov.et; 2018. május 14.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Kiggins, Ryan (2018): The Political Economy of Robots. Propspects for Properity and Peace int he Automated 21st Century; Palgrave Macmillan
Ismét egy friss megjelenés, ismét egy izgalmas könyv. Ráadásul, bizonyos tág határok között, témájában csatlakozó a múlt heti ajánlatunkhoz. Akkor az „Army of None”, azaz a „Senki hadserege” című könyvvel a teljesen automatizált háború kérdéseit vetettük fel. Most egy gyűjtőkötetre hívjuk fel a figyelmet, amely a robotok által uralt világ, a lehetséges, és nem is távoli jövő néhány kulcsterületére kalauzol el minket: a robotizált háború mellett így bepillantást nyerhetünk az automatizált béke témáiba is. Amit ott látunk, néha az sem sokkal megnyugtatóbb persze.
Szűkebben vett témánkhoz, az e-külügyekhez, a digitális diplomáciához kapcsolódva a kötetnek elsősorban két tanulmányát javasoljuk most olvasásra:
A kötet szerkesztője, Ryan Kiggins a digitalizációval átformált külszolgálati-külügyi munka egyik legizgatóbb területét, a (természeti-, politikai, humanitárius-) krízisek elektronizált kezelését járja körbe „Big Data, Artificial Intelligence and Autonomous Policy Decision-Making. A Crisis in International Relations Theory?” című tanulmányában.
A döntéselmélet, a stratégia összefüggéseit – és persze örök dilemmáit mutatja be Justin Olmstead „Diplomacy’s Lessons Learned: First World War Submarine Warfare and the 21st Century Drone” című elemzésében. Bevallom, nekem ez az írás volt a kedvencem a kötetből. Miért? Mert ez az esszé arra hívja fel a figyelmet: a történelem tapasztalatai, „leckéi”, tanulságai minden másnál fontosabb támaszt adnak nekünk az egyre zavarosabbnak látszó világban való eligazodáshoz.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

OSAP 1621: Önkormányzati törzsadattár, 2017. második félév

„ A tömörített fájl tartalma

OSAP 1621-társulások 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-részönkormányzatok 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-polgármesterek 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-nemzetiségi önkormányzatok 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-közös önkormányzati hivatalok 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-jegyzők 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-helyi önkormányzatok 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-bizottságok 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-alpolgármesterek 2017. II. félév.xlsx

OSAP 1621-aljegyzők 2017. II. félév.xlsx

”

Forrás:
OSAP 1621: Önkormányzati törzsadattár, 2017. második félév; Miniszterelnökség; 2018. május 8. (ZIP)

Agglomerációs várostérségi tanulmányok – könyvbemutató

„A TÖOSZ és a Homo Oecologicus Alapítvány május 9-én a TÖOSZ, Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban mutatta be az Agglomerációs várostérségi tanulmányok Nagyvárosi, városi és települési dilemmák a 21. században című kötetet.

A két szervezet közös gondozásában megjelent aktuális városi és agglomerációs írásokból összeállított tanulmánykötet bemutatóján dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára mondott kiadói köszöntőt. A főtitkár – aki a kötetben várostérségi közlekedéspolitika témájában írt tanulmányt – felhívta a figyelmet a kiadvány tartalmi sokszínűségére, amely szakmai színvonalával magasra emeli a kötet értékét.

Elmondta: a kötet apropóját egy közel három évvel ezelőtti közös önkormányzati kutatás jelentette. Köszönetet mondott Laki Ildikónak és Szabó Tamásnak, a kötet szerkesztőinek, valamint a tanulmányok szerzőinek, hogy munkájukkal hozzájárultak a könyv létrejöttéhez. Rámutatott: a kötet megvalósulását jelentősen elősegítették a felkért védnökséget elfogadó települési – benne nagyvárosi, járásszékhely városi, illetve egyéb városi és községi – támogatások, amelyek közül, mint mondta: fontos kiemelni Budapest főváros – mint kiemelt fővédnök – anyagi támogatását.

Szabó Tamás, a kiadvány társszerkesztője a könyvbemutatón elmondta: a kötet szerkesztőinek célkitűzése az ezredforduló utáni várostérségi önkormányzati közpolitikai folyamatok bemutatására korlátozódott eredetileg, azonban ahogy felmerültek az újabb és újabb tanulmányötletek, megtörtént a szembesülés azzal, hogy az elgondolt tartalmi keret túlságosan szűk, ezért született meg a döntés, hogy a várostérségi önkormányzati közpolitikai szűkebb tematikán túlmutató, de a városi lét vonatkozásában kurrens témajavaslatok is bekerülhessenek a projektbe. Így állt össze végül egy 8 tanulmányból, valamint 1 nagyvárosi településvezetői (Debrecen) interjúból felépülő tanulmánykötet-tematika.

A kiadványt gondozó szerkesztők nem titkolt törekvése volt, hogy a bemutatni szánt témakörök, tanulmányok a szűkebb szakmai közvélemény mellett akár a szélesebb, a téma iránt fogékony nagyközönség számára is érthető, áttekinthető és befogadható formában kerüljenek átadásra – mondta Szabó Tamás.

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői: Zongor Gábor, Laki Ildikó, Gyergyák Ferenc, Kelő Johanna, Kaiser Tamás, Csider László, Bujdosó András, Szabó Tamás”

Forrás:
Agglomerációs várostérségi tanulmányok – könyvbemutató; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. május 10.

Helyi önkormányzati rendszerek összehasonlító vizsgálata (francia-magyar konferencia)

„Az SZTE ÁJTK Összehasoníltó Jogi Intézetében működő A magyar önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának jogtörténeti, jogszociológiai és összehasonlító jogi vizsgálata c. Államtudományi Kutatóműhely
2018. május 15-én szeretettel várja az érdeklődőket a Helyi önkormányzatok összehasonlító vizsgálata c. francia-magyar konferenciára
a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházába (Szeged, Somogyi u. 7.).

A rendezvény előzetes regisztrációhoz kötött, kérjük jelezzék részvételi szándékukat a program alatt található linken.

1. nap: 2018. május 15. (kedd)
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Akadémiai Bizottság
Konferencia nyelve: francia és magyar, szinkrontolmácsolással

9:20 Regisztráció

9:50 Prof. Dr. BALOGH Elemér, a SZTE Állam- ás Jogtudomány Kar dékánja, dékáni köszöntő

10:00 Prof. Dr. BADÓ Attila, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének Intézetvezetője, a Kutatócsoport vezetője, nyitóbeszéd

A szekciók moderátora: Prof. Dr. Badó Attila
1. szekció
10.10 Dr. FELEKY Gábor (Szegedi Tudományegyetem)
A lakosság viszonya az önkormányzatokhoz – helyi és országos viszonylatban // La relation entre la population et les municipalités au niveau local et national

10.30 Dr. ANTAL Tamás (Szegedi Tudományegyetem)
Helyi tanácsok döntéshozatala Magyarországon 1950 és 1990 között // Prise de décision des conseils locaux en Hongrie entre 1950 et 1990

Vita

11:00 Kávészünet

2. szekció
11:20 Dr. Christophe CHABROT (Université Lumière Lyon 2)
A területi komparatizmus kereteinek újragondolása // Repenser le cadre du comparatisme territorial

11:40 Pr. Patrizia MAGARO (Università Degli Studi Di Genova)
Egység és autonómia válság idején // Unité et autonomie en temps de crise

Vita

3. szekció
12:10 Dr Guillaume MERLAND (Université de Montpellier)
La clarification des compétences locales // A helyi illetékesség tisztázása

12:30 Carine GUÉMAR (Université de Montpellier)
La dynamique institutionnelle entre l’Union européenne et les collectivités locales // Az intézményi dinamika az Európai Unió és a helyi közösségek között

Vita

13:00 Ebédszünet

4. szekció
14:10 GÁT Ákos Bence (Igazságügyi Minisztérium)
Vezető köztisztviselők képzése Franciaországban: az ENA mítosza a decentralizált és dekoncentrált közigazgatás kontextusában // La formation des hauts fonctionnaires en France: le mythe de l’ENA dans le contexte d’une administration décentralisée et déconcentrée

14:30 Dr. KOVÁCS Róbert (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
Programköltségvetés és a teljesítményelvű pénzügyi tervezés és menedzsment // Budget de programme et planification et management financiers basés sur la performance

Vita

5. szekció
15:00 Prof. Dr. BALÁZS István (Debreceni Egyetem)
L’espace internationale des collectivités territoriales / A helyi önkormányzatok nemzetközi környezete. Helyi önkormányzatok az „Európai Közigazgatási Térben”

15:20 Dr. DOBÓ Marianna (Eszterházy Károly Egyetem)
Döntési technikák, módszerek és paradigmaváltások a települési önkormányzatoknál // Techniques, méthodes de décision et changements de paradigme chez les gouvernements locaux

Vita

15:50 Prof. Dr. BADÓ Attila Záróbeszéd

16:00 Állófogadás

Az első nap ülései nyilvánosak, és előzetes regisztrációhoz kötöttek: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScF1-J3hToKtQ-26IWq7THYHP-CulppDJWDb8ebVLrjtDc5IQ/viewform”

Forrás:
Helyi önkormányzati rendszerek összehasonlító vizsgálata Francia-Magyar Konferencia; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar ; 2018. április 24.

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának első műhelyvitájára

„MEGHÍVÓ

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt az Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának első műhelyvitájára

A rendezvény időpontja: 2017. május 30. (kedd) 9:00–16:00

Helyszíne: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)

Program

9:00–9:15
Megnyitó

9:15–10:00
Hatalommegosztás
Szerző: Petrétei József
Opponens: Takács Péter

10:00–10:45
Kisebbségek
Szerző: Pap András László
Panaszjog
Szerző: Bódi Stefánia
Opponens: Majtényi Balázs

10:45–11:00
Szünet

11:00–11:45
A véleménynyilvánítás szabadsága
Szerző: Koltay András
Opponens: Pap András László
Költségvetési jog
Szerző: Klicsu László
Opponens: Simon István

11:45–12:30
A személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog
Szerző: Mohácsi Barbara
Mozgásszabadság
Szerző: Pap András László
Opponens: Hollán Miklós

12:30–13:30
Ebédszünet

13:30–14:15
Házasság és család
Szerző: Csink Lóránt
A gyermekek jogai
Szerző: Lux Ágnes
Opponens: Somody Bernadette

14:15–15:00
Katonaság
Szerző: Kádár Pál
Rendészeti szervek
Szerző: Christian László
Opponens: Tordai Csaba

15:00–15:15
Szünet

15:15–16:00
Kormány
Szerző: Térey Vilmos
Önálló szabályozó szerv
Szerző: Fazekas János
Opponens: Balázs István

A műhelyvitára az Internetes Jogtudományi Enciklopédia projekt keretében kerül sor.

Az MTA TK Jogtudományi Intézete, felismerve az internet mint médium felértékelődését a jogtudományban, egy internetes, szabadon hozzáférhető (open access) jogtudományi enciklopédiát kíván létrehozni. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia 31 rovatban mintegy 1300 szócikket tartalmaz majd. A tudományos igényű, de nemcsak a jogtudósok, hanem a jogtudomány iránt érdeklődő állampolgárok számára is készített szócikkek feladata kettős: egyrészt fel kell térképeznie az adott területet – ráirányítva a figyelmet az egyes vitákra, az azokhoz kapcsolódó pro és kontra érvekre –, másrészt be kell mutatnia a témára vonatkozó szakirodalmat. A teljes projektleírás elérhető itt, a címszólista pedig itt.

A műhelyvita az Alkotmányjog rovatba elkészült kéziratok megvitatására szolgál, és egy sorozat első alkalma.”

Forrás:
Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának első műhelyvitájára; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete; 2018. május

20. szám, 2018. május 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom