Skip to main content

46. szám, 2018. november 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot

„Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel.

A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül már most támadják” a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – mondta a miniszter.

Trócsányi László elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.

A tárcavezető felidézte, az önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig folyamatos volt, majd 1989-ig nem volt önálló közigazgatási bíráskodás. Bizonyos lépések már 2011-ben megindultak, amikor is létrejött a rendes bírósági rendszeren belül a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A tavalyi évben született az a törvény, amely az elkülönült közigazgatási perrendtartásról rendelkezett. Az alaptörvény idei módosítása rendelkezett a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról – mondta el Trócsányi László, megjegyezve, hogy az Európai Unió legtöbb országában elkülönült közigazgatási bíróság működik.

Hangsúlyozta, a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek. A tárcavezető köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, hogy javaslataikkal támogatták a kodifikációs munkát.

Trócsányi László közölte, a közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, a bíróságnak helyet adó ingatlan kedden került az állam tulajdonába. Nyolc városban „regionális jellegű” közigazgatási törvényszék működik majd. A munkaügyi perek a jövőben törvényszéki szinten zajlanak majd – tette hozzá.

Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd. Ennek okáról szólva kifejtette: a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön.

Trócsányi László hangsúlyozta, a rendszer a szereplők – az önigazgatási szervek, az országos közigazgatási bírói tanács, a bírósági elnökök, valamint a miniszter – egyensúlyára épül. Kijelentette: aki ma közigazgatási bíróként dolgozik, az saját kérelmére alanyi jogon közigazgatási bíró marad a jövőben is. Senki nem veszíti el az állását, minden eddigi közigazgatási bíró munkájára számítanak – jelentette ki.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a parlament előtt van a jogszabály hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy sajtóhírek szerint Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke a legesélyesebb a közigazgatási felsőbíróság vezetői posztjára, Trócsányi László azt mondta: a törvénytervezet szerint az államfő tesz majd javaslatot a bíróság vezetőjére, és – mint mondta – számos kiváló közigazgatási bíró dolgozik, akik jelöltek lehetnek, Patyi András egy közülük.

Kiss György akadémikus, a javaslat előkészítésében résztvevő szakmai bizottság elnöke elmondta: külön speciális közigazgatási bírói jogállás nem létezik, és ez azt jelenti, hogy a javaslat nem kívánja az egységes bírói jogállás megtörni és az egységes bírói identitás szellemiségét megváltoztatni.

Közölte, a közigazgatási bíróként dolgozók kérelem alapján alanyi jogon részesévé válnak a kialakítandó közigazgatási bírósági szervezetrendszernek.

Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnöke arról beszélt, hogy az előbbi szabály nem csak a bírákra, hanem a bírósági titkárokra és fogalmazókra is vonatkozik, nekik is van lehetőségük átkerülni az új szervezetbe.

A bírósági vezetői tisztségeket a javaslat szerint csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetik majd be. Ez azt jelenti a jelenlegi szabályozás alapján, hogy olyan, aki minimum három éve már bíróként dolgozik – mondta Hajnal Péter rámutatva: az új szervezetben sem kezdő bíró, sem kívülről jövő új jelentkezők nem lehetnek bírósági vezetők.”

Forrás:
Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot; Igazságügyi Minisztérium; 2018. november 6.
T/3353 A közigazgatási bíróságokról; Országgyűlés; 2018. november 6.
T/3354 A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról; Országgyűlés; 2018. november 6.

Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun

„A 100 %-ban uniós finanszírozású, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt keretében fejlesztett, 2018. január elsején indult Cégkaput már 490 ezer cég használja. 2018. november elejéig már több mint 1,1 millió dokumentumot küldtek a Cégkapu felhasználói.

A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt fókuszában az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztései állnak. A projekt keretében fejlesztett Cégkaput már aktívan használják a vállalkozások.

A 2015. évi CCXXII. törvény értelmében 2018. január 1-től kötelező a jogszabály hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás. Ennek eszköze az állam által ingyenesen nyújtott Cégkapu szolgáltatás, melynek egyik célja, hogy felváltsa a hagyományos levelezési cím használatát.

Az erre kötelezett cégek közül már 490 ezer regisztrált és használja a Cégkaput, amelyből a küldött dokumentumok száma 2018. november elején meghaladta a 1,1 milliót.

A szolgáltatás továbbfejlesztéseinek eredményeképpen a Cégkapun 2018. július közepétől új jogosultságkezelési funkciók használhatók. Ezeknek köszönhetően az egyes küldeményekhez hozzáférési jogosultság rendelhető, valamint adott felhasználók küldési jogosultsága is letiltható.

2019. január 1-től a kötelezett nem természetes személy gazdálkodó szervezetek már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) intézhető adóügyekben is kizárólag elektronikusan, a Cégkapun vagy a hivatali tárhelyen keresztül járhatnak el. Ugyancsak 2019. január 1-től a NAV a hivatalos küldeményeit az ügyfél Cégkapujára vagy a hivatali tárhelyére helyezi ki. Az egyéni vállalkozó meghatalmazott képviselők továbbra is használhatják a saját Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) tárhelyüket az ügyfeleik adóügyeinek intézésére.

A projektet megvalósító konzorciumot a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezeti. A projekt teljes költségvetése 9,434 milliárd forint. A 2018. december 31-én záruló projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.”

Forrás:
Több, mint 490 ezer felhasználó és 1,1 millió küldemény a Cégkapun; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. november 10.

Közigazgatás, politika

Módosult 26 db, a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent felhívás

„Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a közleményben felsorolt, Széchenyi 2020 keretében megjelent felhívások az alábbiak szerint változtak:
Amennyiben a Kedvezményezett létszámbővítés tekintetében vállalást tett, úgy annak nem a záró kifizetési kérelem benyújtásakor, hanem először a fenntartási időszak kezdetétől számított 12 hónap átlagában vagy – bizonyos felhívások esetében – annak letelte után kell igazoltan megvalósulnia.

Az agrár-beruházási felhívások kapcsán törlésre került a kritérium, miszerint az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásának, partnervállalkozásának vagy természetes személy közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.

Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a foglalkoztatotti létszámbővítésre tett vállalást projektenként kell teljesítenie a kedvezményezettnek, azaz a több támogatott projekt kapcsán tett vállalások összeadódnak.

Egyes felhívásokban a fentiek szerint módosított szabályozásoknak megfelelően változtak a műszaki, szakmai tartalomban, illetve az egyéb elvárásokban foglalt kritériumok, amelyekhez igazodnak a Támogatói Okirat és a Jogkövetkezmények című mellékletek is.

A VP2-4.1.4-16 azonosítószámú, A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás esetében módosult az „5.6. Az elszámolhatóság további feltételei” című fejezet 6. számú pontja, törlésre került, hogy „az első időközi kifizetési igényt legkésőbb a Támogatói Okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül be kell nyújtani.”

Kapcsolódó pályázatok

”

Forrás:
Módosult 26 db, a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent felhívás; Széchenyi 2020; 2018 november 9.

Hétpárti egyeztetés az önálló közigazgatási bíráskodásról

„Az Igazságügyi Minisztérium 2018. november 5-én hétpárti egyeztetést tartott az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállításához szükséges legfontosabb törvényi szintű szervezeti, igazgatási és jogállási szabályokat magába foglaló törvénytervezetről.
A hétpárti egyeztetésen a parlamenti pártok közül az MSZP és a DK nem képviseltette magát. A találkozó célja a pártok véleményének megismerése, építő jellegű javaslataik megvitatása volt.

A benyújtás előtt álló törvénytervezet szerint a Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz. A székhely kiválasztásának alapvető indoka, hogy az ügyek intézésének „Budapest-központúsága” csökkenjen. A kialakuló nyolc közigazgatási törvényszék a jelenleg hatályos közigazgatási perrendtartás szerinti kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyén működne.

Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a jogszabály megalkotásával megbízott szakmai bizottság a munkát még nem zárta le, a minisztérium továbbra is nyitott a konstruktív javaslatokra. A vitás kérdésekben újabb szakmai egyeztetéstől sem zárkózik el, a politikai természetű vitára azonban a Parlamentben kerülhet sor.”

Forrás:
Hétpárti egyeztetés az önálló közigazgatási bíráskodásról; Igazságügyi Minisztérium; 2018. november 6.

Készül az egészségügyi beruházások kottája, azaz Fehér könyve: smart információtechnológia, infrastruktúra

„Száztíz milliárd forint „mozdult meg”, és hatvanhétre bővült az érintett intézmények száma az Egészséges Budapest Programban (EBP), fogalmazott Cserháti Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakértője, a program vezetője az IME mai, szolgáltatásmenedzsment konferenciáján. A fekvőbeteg-ellátók közül a legutolsó csatlakozó a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, így már huszonhat kórház szerepel (az egyházi intézményekkel együtt) a fejlesztési programban, valamint összesen 32 járóbeteg-ellátó, amelyek közül 10 ÁEEK fenntartású. A három centrumkórház – a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti – nyáron megjelent tervpályázatairól már zajlanak a bírálatok, s december elején szeretnének eredményt hirdetni, majd ezt követően tárgyalásos eljárással kívánnak szerződést kötni. Közben elkezdték a társkórházak tervpályázatát is kiírni, az első a Heim Pál Kórház egyik épületére vonatkozik. Közel húszmilliárd forint áll rendelkezésre a tervpályázatokra és az építészeti tervezések elkezdésére.

Fehér könyv mint kotta
Szintén pályázatot írtak ki az úgynevezett „Fehér könyv” megalkotására, vagyis a smart információtechnológia és a smart infrastruktúra tervezésre, amely kvázi kottaként szolgálhat az egészségügyi beruházások megalapozáshoz, és nem csak az EBP-ben. Ha ugyanis beválik, akkor más egészségügyi fejlesztések tervezésénél is jól lehet majd használni.

A Honvédkórházban szerződéskötésre várnak a 3,7 milliárd forint értékű informatikai és orvostechnikai közbeszerzési pályázatok, míg az ÁEEK beszerzésében megvalósuló 17 képalkotó diagnosztikai eszköz közbeszerzése ugyan elhúzódott, de itt is lassan eredményhirdetés várható. Az EBP-ben további nagy értékű eszközbeszerzések is megvalósulnak, például új MR-DSA készüléket kap a GOKI, új MR-t a Dél-pesti kórház, új lineáris gyorsítót az Uzsoki, illetve a Dél-Pesti Centrum új CT-t.

Az újonnan súlypontiként aposztrofált János kórházról, annak EBP-be illesztéséről keveset beszélt Cserháti Péter, aki fontosnak tartotta, hogy a „közép-budai katlanban” élőknek is biztosítsák a jó minőségű kórházi ellátást. Mint mondta, november végéig a kormány elé kerül a fejlesztési elképzelés, amelyben enormis feladat a megközelíthetőség biztosítása – utalt például a fogaskerekű izolációs hatásának feloldására.

Az EBP-re a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot fordított, az idei nagyságrend is hasonló, jövőre pedig 30 milliárd a tervezett kiadás.

Illesztés minden szinten?
Cserháti hangsúlyozta: a programban a humánerő fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem szerencsés, ha az EFOP ilyen célú pályázati lehetőségeit egymás ellen játsszák ki a fővárosi és a vidéki intézmények. Mint hangsúlyozta: a fő kérdés az illesztés minden területen, beleértve az informatikát éppúgy, mint a hr vonatkozásait. A pc-k és nyomtatók beszerzése mellett a szoftverfejlesztéseket is támogatják. Példaként említette az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló stroke ellátást segítő szoftvert, amely a diagnosztikában támogatja az orvosokat. Ha beválik a háromszáz milliós számítógépes program, akkor országosan is alkalmazható lesz.

A résztvevők a lassan születő támogatási szerződések miatti gondjakról beszéltek, gyorsabb eljárásokat várva. Mint Cserháti válaszából kiderült, az új kormány felállása, az államtitkárok változása, az adminisztratív létszámintézkedések lassítják a folyamatokat, s nem nevezhető ideálisnak a helyzet, de reményei szerint ez változni fog.

Legközelebb már kevesebb
Az ÁEEK koordinálásával 133,4 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló fejlesztések zajlanak, mondta Srágli Attila ÁEEK, projektirányítási igazgatója. Ezek a kórházfejlesztésektől kezdve az egynapos sebészetek kialakításán, a gyermekek és felnőttek számára kialakítandó pszichiátriai gondozóhálózatokon át a gyermeksürgősségi baleseti ellátásig számos területet magukba foglalnak. Beletartozik a nővérszállók felújítása, építése is, akárcsak a skill laborok fejlesztése, sorolta a Srágli Attila. A diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat fejlesztése harminckilenc helyszínt érint: kialakítják a patológiai mintakövető rendszert, informatikai hálózatot is többek között azzal a céllal, hogy javuljon a leletezés minősége, csökkenjen a leletátfordulás ideje. A lakosságot érinti, hogy halottaik számára az intézményekben méltó kegyeleti helyeket alakítanak ki. Hét budapesti és hat vidéki kórházban decentralizált, környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszereket alakítanak ki (a vidékieknél már meg is kötötték a szerződéseket, a fővárosiaknál ezután jelennek meg a közbeszerzési kiírások).

Az elkövetkező uniós ciklusban (2021-2027) várhatóan 24 százalékkal csökkennek az uniós források, így a hazánknak jutó kohéziós támogatások a korábbi 24 milliárd euró helyett 19,5 eurót tesznek majd ki, de az egészségügy fejlesztése a következő időszakban is hangsúlyos szerepet kap, fogalmazott Vitályos Eszter, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, jövő héten elérhető lesz az infekciókontroll megvalósítását célzó pályázati forrás, valamint az egészségügyi ösztöndíjak támogatását célzó felhívás, a kettőre együtt ötmilliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre.

A radiológiában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai minőségbiztosítás, amelynek főbb területeiről, ezek ellenőrzéséről és fejlesztéséről adott tájékoztatást Bágyi Péter, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház diagnosztikai központjának munkatársa.”

Forrás:
EBP: 67 intézmény, 110 milliárd forint; Sándor Judit; Weborvos; 2018. november 10.
Lásd még:
Egészséges Budapest Program (EBP): Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

Egészséges Budapest Program (EBP): Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

„Úgy tűnik délutánra elfogyott a lelkesedés és a figyelem az IME csütörtöki szolgáltatásmenedzsment konferenciáján, így csupán alig két tucat résztvevő tudhatta meg, hogy hogyan is érthette Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a Szent János Kórházból súlyponti kórház lesz. A titkokról nem akárki, hanem maga dr. Cserháti Péter lebbentette fel a fátylat az Egészséges Budapest Programról (EBP) tartott kerekasztal beszélgetésen.

Az ÁEEK szakértője, a program vezetője a miniszter legfrissebb nyilatkozatát citálta, ez pedig már nem súlyponti kórházról szólt, hanem arról, hogy a János kórháznak súlyponti szerepet kell kapnia. Ezzel Cserháti Péter szerint mindenki egyetért, hiszen a „Jánosnak mindig markáns szerepe volt, van és lesz”, hiszen a közelben élő 180-200 ezer embernek szüksége van, szüksége lenne erre a kórházra.

Megismételte viszont a már többször felmerült tényt, miszerint a budai kórház megközelíthetősége megoldatlan. Ha javul a közlekedés, ha átalakul a logisztika, akkor maximálisan figyelembe kell venni a János kórházat – mondta a főváros egészségügyi ellátásának jövőjét tervező szakértői csapat vezetője.

A következő kérdés, amelyet a kerekasztal feszegetett, hogy milyen szerepe lesz a Semmelweis Egyetemnek (SE) az EBP-ben, ezen belül is mi lehet a sorsa az egyetemhez tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömbnek. Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesének szavaiból az derült ki, hogy mint a főváros legnagyobb egészségügyi képzőhelye, az SE HR-forrásként megkerülhetetlen. Az viszont csak a következő hetekben dől el, hogy a klinikai fejlesztések, amelynek része a Kútvölgyi is, hogyan és milyen ütemben zajlanak majd.

Cserháti Péter megjegyezte, azzal a legtöbb szakértő egyetért, hogy klinikákat izolált épületekben, diagnosztikai háttér nélkül fenntartani nem érdemes. Utalt arra is, hogy a dél-budai agglomeráció az, ahol egyedül a főváros és környékén pozitívak a demográfiai folyamatok, tehát itt a legnagyobb igény a gyermekellátásra. Az EBP vezetője leszögezte: a végső döntés még ebben a hónapban megszületik arról, hogy milyen lesz a fővárosi gyerekellátás jövője.

A három kijelölt centrumkórházból az egyik már a nevet is viseli. A Nagyvárad tér több korábban önálló kórházként működő intézményét egybeolvasztó Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetnek azonban csak a neve jelzi a jövőt. Ahogy prof. Vályi-Nagy István főigazgató fogalmazott az a fajta pavilonrendszer, amely az intézetben jellemző csak a XIX. században volt korszerű mára teljesen elavult, alkalmatlan a mai betegellátásra. Az EBP-ben a fejlesztéseknek be kell hoznia azt, amit a XX. században nem tettek meg, és rögtön át kell lépni a XXI. századba.

A másik már meglévő központi kórház a Honvédkórház, azaz a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Gyógyító és Betegellátó Intézete lesz, amelynek képviseletében dr. Jákó Kinga vett részt a kerekasztal beszélgetésen. Az intézmény szakmai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy rájuk is igaz mindaz, ami a többi centrumkórházra, legfeljebb annyi a különbség, hogy náluk folyamatosnak kell lennie a traumás betegellátásnak, hiszen gyakorlottnak, felkészültnek kell lenniük egy esetleges katasztrófahelyzetre, tömegbalesetre vagy háborúra.

Az EBP-hez csatlakozó járóbeteg-szakellátók fejlesztése jóval előrébb tart, mint a centrum- illetve társkórházaké. Dr. Mayer Ákos az ÁEEK járóbeteg-szakellátási igazgatója elmondta, hogy a fejlesztésekhez szükséges kormányzati rendeletek megszülettek, de nem mindenhol tudott elindulni a beruházás, hol a végrehajtási rendelet hiányzott, hol a forrás nem érkezett még meg.

Cserháti Péter elmondta, hogy úgy tűnik, tartani tudják az ütemtervet és mind a három centrumkórház – a harmadik a leendő zöldmezős dél-budai centrum – esetében december 7-én ki tudják hirdetni a nyáron megjelent tervpályázatok győzteseit. Arról is beszélt, hogy még a jövő év is alapvetően tervezéssel telik, hiszen a kisebb társkórházak terveit is el kell készíteni. A fejlesztések logisztikáját is ki kell kalkulálni, mivel fontos, hogy a nagy beruházások alatt a betegellátás zökkenőmentes és biztonságos legyen. A centrum kórházaknál ez könnyebben megoldható, például a Dél-pesti Centrumnál a volt Szent István kórház fejlesztésének idejére a betegellátás a Szent László bázisára költözik, a Honvédkórháznál pedig a Podmaniczky utcai telephely adott ilyen célra. A társkórházaknál már nem lesz ilyen egyszerű kitalálni a legbiztonságosabb megoldást.

Arra a kérdésre, hogy melyik beruházás indul el elsőnek, van-e ütemezés, Cserháti Péter csak annyit mondott: nincs prioritás, csak az ellátásbiztonság, egyébként pedig „Szeretnénk nyomni a gázpedált, ahogy lehet!””

Forrás:
Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet; Bernáth Bea; Weborvos; 2018. november 9.
Lásd még:
Készül az egészségügyi beruházások kottája, azaz Fehér könyve: smart információtechnológia, infrastruktúra

Közigazgatási, politikai informatika

E-közigazgatás konferencia – Fókuszban a modernizáció

„Szerkesztői megjegyzés (2018. november 12., 17h39):
Olvasóinktól elnézést kér a szerkesztő! Figyelmetlenség miatt közöltük az alábbi 2016-os cikket friss eseményként.

Az eredeti cikk
A konferencia levezető elnöke: Sikolya Zsolt, Szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

8:30-tól Regisztráció

8:50 Az IIR Magyarország és a nap elnökének köszöntője

9:00 – 9:40 Az elektronikus ügyintézés új alapja: SZEÜSZ-modell

Technológia semlegesség, keretjellegű szabályozás – a megváltozott szemléletmód hatása a közigazgatás folyamataira.
Az elektronikus ügyintézés új modellje – SZEÜSZ-ök, mint építőkövek.
Új ügyfél-kiszolgálási csatornák, a kapcsolati modell átrendeződése, piaci megoldások beépítése – alternatívák az e-ügyintézésben.
SZEÜSZ rendszer működésének, igénybe vételi lehetőségeinek megismertetése a felhasználói körrel – a rendszerben rejlő lehetőségek.
Közeljövő célkitűzései – elektronikus szolgáltatások továbbfejlesztése, bővítése.
Előadó: Nagy Lajos, Közszolgáltatási elnökhelyettes, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

9:40 – 10:20 A felhő létjogosultsága a közigazgatásban
Az informatikai felhő előnyeit és korlátait már jól ismerjük, hiszen sokat hallunk felőle a híradásokban és az informatikai fórumokon. De vajon mi lehet a felhő szerepe a közigazgatásban? Milyen felhőszolgáltatásokat használ a központi kormányzat szerte a világon? Hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat megvalósítani úgy, hogy valóban illeszkedjen a kormányzatban használt alkalmazásokhoz, illetve folyamatokhoz? Mi lehet a szerepe a kormányzati belső (privát) felhőnek és hogyan lehet alkalmazni a publikus felhő szolgáltatásokat?
Előadó: Molnár Balázs, Felhő üzletfejlesztési igazgató, Oracle Hungary

10:20 – 11:00 Digitalizálás, mint kritikus láncszem

Szkennelési alapvetések és tipikus munkafolyamatok
Professzionális megoldások
Előadó: Pataki Tamás, Business Development Manager, Business Imaging Group, Canon Hungária Kft.

11:00 – 11:30 Kávészünet

11:30 – 12:00 Kormány-, Járási Hivatalok informatikai infrastruktúrájának és ügyfélszolgálati rendszereinek fejlesztése az EKOP-1.2.26 és EKOP-2.1.23 projektek keretében
Előadó: Tekler Vilmos, Szakmai vezető, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

12:00 – 12:40 Az e-ügyintézés napjainkban

Az elektronikus csatorna szerepének felértékelődése a hazai közigazgatásban
Tapasztalatok és visszajelzések az elektronikus közszolgáltatásokról; a mérés és visszamérés jelentősége
Az eredményes szolgáltatás-fejlesztés feltételei és elemei
Webes- és mobilalkalmazások a közigazgatásban; a telefonos támogatás szerepe
Mérföldkövek és forradalmi megoldások a hazai e-ügyintézésben
Hiánytevékenységek: szolgáltatás-népszerűsítés és tudatos edukáció
Előadó: Papp Gergely Zoltán, Osztályvezető, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

12:40 – 13:40 Ebédszünet

13:40 – 14:20 Elektronikus ügyintézés a megyei jogú városokban

Az e-ügyintézés kezdete
Az e-ügyintézés napjainkban
Valós igény-e az e-ügyintézés?
ASP szolgáltatások és lehetőségei
Előadó: Keringer Zsolt, Osztályvezető, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Informatikai, Minőségügyi és Gondnoksági Kabinet

14:20 –15:00 E-közigazgatási modernizáció

Az e-government konvergenciája (a telefontól az internetig, az internettől a TV-ig)
A kiterjesztett valóság / VR
A VR adminisztráció architektúrája
Front és back office alkalmazások
Előadó: Tózsa István, Egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

15:00 – 15:20 Kávészünet

15:20 – 16:00 Adatvezérelt közigazgatás és a közadatok újrahasznosítása

Hogyan működik egy adatvezérelt közigazgatás?
Hol tartunk az adatvezérelt közigazgatás létrehozásában és mik a tennivalók?
A közigazgatásnak is szüksége van a nagy adathalmazok („bigdata”) technológiájára?
Milyen lehetőségek vannak a közadatok gazdasági, társadalmi hasznosításában?
Mi kell ahhoz, hogy nálunk is kialakuljon egy, a közadatok újrahasznosítására épülő adatipar?
Előadó: Sikolya Zsolt, Szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

16:00 – 16:50 E-közigazgatás az önkormányzatoknál

Előzmények, ASP1 projekt
Kormányzati tervek, e-közigazgatási fejlesztési irányok
ASP2 projekt bemutatása, tervezett szolgáltatások
Előadó: Dr. Rupp Zoltán, Projektigazgató, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

ASP központ működési tapasztalatok
Csatlakozási tapasztalatok, a csatlakozások tervezett folyamata
Kincstári szakrendszerekkel kapcsolatos tervek
Előadó: Krucsó Balázs, Projektvezető, Magyar Államkincstár

16:50 – 17:20 Kerekasztal-beszélgetés

Az elektronikus ügyintézés és az állampolgárok kapcsolata
E-közigazgatás az önkormányzatoknál
E-közigazgatási modernizáció
Az E-közigazgatás jövője
Akiket már biztosan a beszélgetés résztvevői között köszönthetünk:
Keringer Zsolt, Osztályvezető, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Informatikai, Minőségügyi és Gondnoksági Kabinet
Dr. Rupp Zoltán, Projektigazgató, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Dr. Urbán Viktor, Elnök, Intelligens Társadalomért Országos Szövetség”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia – Fókuszban a modernizáció; IIR Magyarország; 2018. november

Megalakul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

„A szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel. Arra reagáltak, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról. Eszerint megalakítják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, amelybe a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok. Az új adattárolási rendszer kialakításához nemzetközi példák szolgáltak alapul, Európa számos országában működik hasonló gyakorlat.[Magyar Hírlap]”

—

„…A kormányzat közleménye szerint a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatokat ma a Központi Statisztikai Hivatalnak és a jegyzőknek kell megküldeni, utóbbinak az idegenforgalmi adó miatt papíron. Az ágazat digitalizációja azonban elkerülhetetlen. Ezért alakítanák meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot.

A hoteleknek, panzióknak a jövőben kötelező lenne használniuk azokat a digitális alkalmazásokat, amelyekkel rendeződnének „a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok.” Ehhez nemzetközi példák szolgáltak alapul, közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Európa számos országában működik hasonló gyakorlat, mint például Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Horvátországban.

„Az országos statisztikai adatgyűjtést segítő informatikai rendszer nem friss hír a turisztikai szakma számára”, annak létrejöttét a rendszert megalapozó törvény szabályozza, közölték. A vendéglátásban az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen sikerült fehéríteni az ágazatot, a cél a szálláshely-szolgáltatásban is a szürkegazdaság visszaszorítása, mivel a mostani nehezen ellenőrizhető, papíralapú adatszolgáltatás jelentős visszaélésekre és adóelkerülésre ad lehetőséget. „Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a Kisfaludy Programban meghirdették az országos panziófelújítási pályázatot, hirtelen megugrott a bejelentett működő panziók száma.”[Index.hu]”

Forrás:
Megalakul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ; M. Orbán András; Magyar Hírlap; 2018. november 12.
Kormány: A szürkegazdaság visszaszorítása miatt kell a turisztikai adatszolgáltató; Joób Sándor; Index.hu; 2018. november 11.
A rendőrség és az idegenrendészet is láthatná a szállást foglalók adatait; Index.hu; 2018. november 8.
T/3375 A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról; Országgyűlés; 2018. november 6.

Handó Tünde: a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban

„A magyar bírósági szervezet az európai unió országai között élen jár a digitalizáció terén – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerdán a Szekszárdi Törvényszéken.

Handó Tünde a legújabb bírósági digitális fejlesztéseket bemutató rendezvénysorozat első állomásán az Európai Tanács és az Európai Bizottság felmérésére utalva hozzátette: az igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az unió 28 tagállamát tekintve az első három között vannak a digitalizációban.

Ez jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az elektronikus eljárás 2011-ben még csak a cégbíróságokon működött, ma már szinte minden ügyszakban megvan rá a lehetőség – jegyezte meg.

Az OBH elnöke a fejlesztések közül kiemelte a Digitális bíróság elnevezésű projektet, illetve a Via video programot, amely a távmeghallgatást teszi lehetővé a bíróságok számára.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertette: a két és fél milliárd forint értékű Digitális bíróság projekt lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz és a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, online is hozzáférhetnek folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz.

A Széchenyi 2020 program támogatásával, 2019 júniusában záruló fejlesztéseknek köszönhetően létrejön az úgynevezett e-akta, amely a bírósági iratok digitalizált változatát tartalmazza majd, és hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár is elérhető lesz a bíróságok honlapján.

A Szekszárdi Törvényszék digitális nyílt napján bemutatták a beszédfelismerő szoftver alkalmazását, a távmeghallgatási rendszer előnyeit, és az ügyfélcentrumok működését.”

Forrás:
Handó Tünde: a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban; Magyar Idők/MTI; 2018. november 7.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

„Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet használhatják.

A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY (köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet is. Jövőre azonban az ügyfelek – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek között a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére. A NAV, küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu (új nevén KÜNY tárhely) felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést.

A gazdálkodó szervezeteknek – egyéni vállalkozókat kivéve – a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációval kapcsolatos tájékoztató a https://cegkapu.gov.hu oldalon érhető el.

A NAV az érintett gazdálkodó szervezeteket azzal is segíti, hogy a képviselőiket tájékoztatja a legfontosabb tudnivalókról, saját személyes tárhelyükre kihelyezett levélben. Tájékoztatást az a képviselő kap, akinek az érintett gazdálkodó szervezetnél a NAV által nyilvántartott képviseleti joga van.

Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, hiszen számukra továbbra is az ügyfélkapu, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhely szolgál az elektronikus kommunikációra. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhelyszolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.”

Forrás:
Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. november 9.

A digitalizáció és az e-kormányzás került a középpontba a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján

„A digitalizáció és az e-kormányzás került a középpontba a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján. A csütörtökön kezdődött eseményt Domokos László, a MPGE és az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: az ellenőrző szervezetek közös célja a jól irányított állam támogatása, ezért pedig közös válaszokat kell adni a digitális fejlődés okozta kihívásokra.

„Nagy örömmel jöttünk a napfényes Szegedre” – nyitotta meg a konferenciát Domokos László elnök. Mint mondta: az MPGE éves konferenciája idén is nagy és aktuális kihívásokat jár körül. Hangsúlyozta: a digitalizáció és az e-kormányzás támasztotta elvárások, a rendkívül gyors fejlődés teljesen új feladatok elé állítja az ellenőrző szervezeteket is. Közös célunk ugyanis, hogy támogassuk a jól irányított államot és ennek érdekében közös válaszokat adjunk a kihívásokra.

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott megnyitójában arról beszélt, hogy a közszféra szervezeteinek és hivatalainak legfőbb célja az állampolgárok szolgálata, annak érdekében, hogy az adófizető polgárok gyors és hatékony szolgáltatásokat kapjanak. Mint mondta: az elmúlt években megkezdődött változások már éreztetik pozitív hatásukat, ugyanakkor további bátor és hatékony lépésekre van szükség.

A konferencia első napján tartott előadást Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Hangsúlyozta: a digitális átállás versenyképességi kérdés az egész ország számára. Hogy ezzel élni tudjon Magyarország, minden szereplőnek megvan a maga felelőssége és kötelessége. Mint mondta: a korszerű adatelemző rendszerek és információtechnológiai megoldások az ellenőrzések területén is jól alkalmazhatóak, hiszen a különböző intézmények alapdokumentumainak, szabályzatainak ellenőrzése nagy hatékonysággal automatizálható.

Az első napon előadást tartott még Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke; Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár; Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára; Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója; valamint Czégény Gyula, az ÁSZ erőforrás gazdálkodási vezetője és Pálmai Gergely, az ÁSZ Elnöki Titkársági és Igazgatási osztályának a vezetője. Az elhangzott előadásokról az MPGE hírportálján olvashat részletes tudósításokat.

A második nap programjában a MPGE tagszervezeteinek szakértői előadásai szerepeltek. Holman Magdolna az ÁSZ főtitkára „A jobb jövőért, együttműködve a belső ellenőrzéssel” címmel tartott előadást. Kiemelte: a 21. században a digitalizáció áthatja az életünket, a munkánkat. Gyökeresen megváltoztatja az értékteremtést, forradalmasítja a gazdaságot és a vállalatokat, megjelenik az e-kormányzás. Az ÁSZ főtitkára előadásában rávilágított: az Országgyűlés által adott felhatalmazás révén az Állami Számvevőszéknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz a belső ellenőrzés területére, ezáltal javítva annak működését.[ÁSZ]”

—

„A közigazgatás területén a jövőben jelentős fejlesztések valósulnak meg, így az ellenőrzötti körről egyre részletesebb információk válnak elérhetővé a közhiteles nyilvántartási rendszerekben.
„A digitális átállás versenyképességi kérdés az egész ország számára” – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének éves konferenciáján.

Domokos László azt is mondta, hogy a korszerű adatelemző rendszerek és információtechnológiai megoldások az ellenőrzések területén is jól alkalmazhatóak, mert a különböző intézmények alapdokumentumainak, szabályzatainak ellenőrzése nagy hatékonysággal automatizálható.
Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék számára rendkívül fontos, hogy egyszerre fejlessze a belső technológiai rendszereket és kiépítse a külső ellenőrzési környezethez a megfelelő csatornákat. A közigazgatás területén a jövőben komoly fejlesztések valósulnak meg, így az ellenőrzötti körről egyre részletesebb információk válnak elérhetővé a közhiteles nyilvántartási rendszerekben, ami jelentősen növeli az ellenőrzési hatékonyságot.

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár egyebek mellett elmondta: a NAV adatvagyona alapvetően három forrásból, az adózóktól, a hatósági tevékenységből és külső társhatóságoktól származik. Kiemelte, hogy a nyáron indult online számlázási rendszerben július 1-je óta több mint 12 millió tranzakció történt. Az online pénztárgép rendszer pillanatnyi mérete több mint 150 terra byte, és több mint 27 milliárd számlát, nyugtát tartalmaz.
Ez jól szemlélteti, hogy az adóhivatal rendkívüli méretű digitális adatállományt kezel, ezért kulcskérdés az ellenőrzési módszerek hatékonysága – fejtette ki, hozzátéve, hogy az adatok biztonságát maximálisan garantálni kell.

Az adóhivatalt vezető államtitkár úgy fogalmazott: a hatékony közszolgáltatásokhoz ügyfélbarát és proaktív hivatalokra, hatóságokra van szükség, ehhez pedig a digitális technológiák alkalmazása jelentősen hozzájárulhat.[Világgazdaság]”

Forrás:
MPGE-konferencia: Fókuszban a digitalizáció; Horváth Bálint; Állami Számvevőszék; 2018. november 10.
Komoly digitalizáción esik az Állami Számvevőszék; Világgazdaság/MTI; 2018. november 8.
Lásd még:
Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE)

Hamarosan mobilon is elérhetők lesznek a jogszabályok

„A Nemzeti Jogszabálytár (a továbbiakban: NJT) továbbfejlesztésére is sor kerül a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében. Az NJT kényelmi szolgáltatásai a jövőben már mobil applikáción keresztül is elérhetővé válnak a felhasználók részére. A fejlesztésben az NJT új szolgáltatásaként kialakításra kerül egy személyre szabott ügyintézési felület is így az NJT új szolgáltatásaként SZÜF-ön is elérhető lesz.

Az NJT létrehozásának alapvető célja az volt, hogy mindenki meg tudja ismerni a jogszabályok mindazon szövegeit, amelyek az életét, munkáját, ügyei intézését, vállalkozásának működését meghatározzák. Az NJT e célkitűzésnek megfelelően a jogszabályszövegeket, valamint a jelentősebb közjogi szervezetszabályozó eszközöket a módosításaikkal egységes szerkezetben, öt éves időtartamra visszamenőleg, valamint (ha léteznek) a még hatályba nem lépett későbbi három időállapotukkal tartalmazza. A szövegek a lekérdezés napját megelőző 20 évre visszamenőleg lekérhetők. A portálon önálló felületen a helyi önkormányzatok rendeletei is hozzáférhetők, továbbá lehetőség van a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegeinek a megtekintésére is.

Jóllehet az NJT az állam egy ingyenes szolgáltatása, amelynek célközönsége főként a lakosság és a vállalkozások, az NJT eddigi működési tapasztalatai alapján a szolgáltatás a közigazgatás és a gazdaság egészére hatással van. Mivel a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervezetek döntő többsége számára ügyeik viteléhez elegendők az NJT-n publikált jogszabályszövegek, így az NJT kiszolgálja a jogalkalmazó szervek széles körének napi igényeit is.”

Forrás:
Hamarosan mobilon is elérhetők a jogszabályok; Napi.hu; 2018. november 10.
(A cikk eredetileg fizetett hirdetés, de érdekes.)

Informatika, távközlés, technika

Elkéstünk a blokklánc hazai szabályozásával, de ha a szakadék felé robog a vonat, akkor jó, hogy nem elöl vagyunk

„A blockchain rendszerek szabályozási kérdéseiről beszélgettek a jegybank és szakmai szervezetek képviselői egy konferencián. A résztevők egyetértettek: az államigazgatás lehetne a projektek legjobb felhasználási területe.
Elkéstünk a blockchain jelenség szabályozásával, de ha nem lehetünk úttörők, attól még lehetünk jó követők – így vélekedik Országh Örs, arról, hogyan áll a hazai blockchain szabályozás. A Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője a Blockchain Budapest konferencián úgy fogalmazott: amikor tanácsot adnak arról, hol indítson el egy startup egy blockchain-projektet, nem tudják jó szívvel Magyarországot ajánlani. „Nem tudjuk, mi lesz a szabályozási modell, mennyire lesz befogadó a hazai jogszabályi környezet.”

A Magyar Nemzeti Bank szakértője, Kertész Ákos szerint a jegybankban már téma a szabályozás, úgy fogalmazott: együttműködünk az uniós bankfelügyelettel, munkacsoportokban dolgozunk együtt több tagállammal, de tény, hogy más országok előrébb járnak a szabályozásban. Kertész szerint azonban még nem látni, mi lesz a közös uniós szabályozás. Hozzátette, ha a szakadék felé robog a vonat, akkor jó, hogy nem elöl vagyunk.

Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke szerint legalább annyira kell szabályozni a témakört, hogy a jogszabályi környezet ne gátolja projekteket. „Az államot érdekeltté kell tenni a projektekben, de nem csak a közvetlen állami bevételek növekedése számít. Úgy vélte: a támogató szabályozásnak vannak tovagyűrűző hatásai. A projektek ugyanis munkahelyeket teremthetnek, vállalatok települhetnek Magyarországra, vannak tehát másodlagos, közvetett hasznai a szabályozásnak.

Nagy Bertalan, a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi szektor is érdekelt a témában, de egyelőre csak a fut a trendek után. Pénzügyi elszámolásra már használják a modelleket, de szélesebb körű alkalmazásra lenne szükség. Szerinte árversenyt, hatékonyabb megoldásokat jelentene a modell beépítése, az ügyfeleknek is kedvezne.

Az online számlázástól az ügyfélazonosításon keresztül az adatkezelésig számtalan terület van, ahol hasznosítani lehet a technológiát. Kalocsai ehhez hozzátette: a pénzügyi szektor célja egyértelműen a blockchain alapú rendszerek beépítése, még úgy is, hogy a modellben megkérdőjeleződik a bankok funkciója. A bankok megijedtek a blockchaintől, mert első látásra feleslegessé teszi őket.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy az államigazgatás lenne a legjobb terep a blockchain rendszereknek. Országh úgy fogalmazott: óriási a közigazgatási államapparátus, amit egymással nem kompatibilis rendszerek működtetnek. ”Gyakorlatilag nincs olyan minisztérium, amelynek területén nem lehetne használni a modelleket„ – mondta. Kalocsai hozzátette: indultak már hasznos digitális projektek, az e-személyi vagy a digitális aláírás, de blockchain alapon a szolgáltatások még hatékonyabbak, még gyorsabbak és olcsóbbak lennének.

A résztvevők leszögezték, hogy ugyan itthon tenni akaró szakemberek dolgoznak a területen, mégsem hallani átütő erejű, hazai projektről.
A legnagyobb hiba a téma oktatásában, népszerűsítésében van – vélte Országh Örs. A hazai vállalati szektor ügyvezető rétege már mind hallott a blockchain lehetőségeiről, legalább említés szintjén. Hiányzik azonban a cégeknél az a réteg, aki a technológiát használható szolgáltatásokká, megoldásokká tudná változtatni. Kertész is hasonlóan vélekedett: először a technológiával kapcsolatos tudatosságot kell megerősíteni, mint fogalmazott: a fogyasztóknak tisztában kell lennie, milyen terméket, szolgáltatást valósítanak meg blockchainnel. „Maga a technológia kockázatmentes, a kérdés, hogy a vele megvalósított projekt biztonságos-e.””

Forrás:
Elkéstünk a blockchain hazai szabályozásával; Világgazdaság; 2018. november 8.

Esélyegyenlőség – fontos döntést hoztak az unió vezető testületei

„Az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az európai akadálymentesítési irányelv szövegéről, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni a 80 millió, fogyatékossággal élő számára is az Európai Unióban – írja az MTI.

A dokumentum számos akadályt bont le a kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

A megállapodás szerint olyan kulcsfontosságú termékeket és szolgáltatásokat, mint például az okostelefonok és programjait, a jegyértékesítő automatákat és a banki szolgáltatásokat hozzáférhetőbbé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak.

Az európai akadálymentesítési jogszabály célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.

Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára – közölték.

Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a EP frakcióközi Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának társelnöke komoly eredménynek tekintette, hogy a 112-es egységes segélyhívószám is az irányelv hatálya alá került és a városi közlekedésben használt jegykiadó automaták is akadálymentesen használhatóak lesznek egész Európában.

Az Európai Parlament a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, épített környezet akadálymentesítése terén még szigorúbb szabályokat szeretett volna alkotni. „Nem elég ugyanis, ha a bank-, vagy a vasúti jegykiadó automata akadálymentesen használható, de a kerekesszékes személy nem tud bemenni az épületbe, ahol a szolgáltatást igénybe veheti” – fogalmazott.

Az irányelv főként a digitális termékekre összpontosít, nyitva hagyva az utat az innováció előtt is. A digitális technológia gyors elterjedése miatt a legtöbb ember ugyanis okostelefonján intézi banki ügyeit vagy váltja meg vonatjegyét, az innováció pedig még több olyan megoldást hozhat a jövőben, amelyet a fogyatékossággal élő emberek is hasonló könnyedséggel használhatnak majd, mint a társadalom más tagjai.

A megállapodást az EU-tagállamok uniós nagyköveteinek (Coreper), valamint az EP Belső Piaci Bizottságának kell megerősítenie, majd az EP végleges szavazásra bocsátja egyik soron következő plenáris ülésen, végül jóváhagyásra benyújtja az EU tagországait tömörítő miniszterek tanácsának.”

Forrás:
Esélyegyenlőség – fontos döntést hozott az EU; Szász Péter; Napi.hu; 2018. november 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. november 12.

Hírszemét borította a közösségi média tereket az USA félidős választási kampányában.
Az ember csak kapkodja a fejét! Az elmúlt két-három évben a fake news, azaz az álhírek valóságos áradásától hangos a médiakutató szakma, a tájékoztatóipar és a politika egyaránt. Most pedig az információ terjesztés, hírgyártás- és hírmegosztás jelenségeinek egyik fontos kutatóbázisa, az Oxford Internet Institute újabb terminussal cserélte le a híres-hírhedt fake news-t. Legújabb szakmai jelentésükben ugyanis – az Egyesült Államok félidős választási kampányának közösségi média vetületeit vizsgálva – arra a megállapításra jutottak, hogy a Facebookon és Twitteren terjedő információnak legalább 25%-a az álhírek kategóriájába sorolható. A hír ma már aligha ráz meg bárkit is, a puszta tényközlésnél meghökkentőbb az oxfordi kutatók szóhasználata: ugyanis az álhír itt már nem „fake news”-ként szerepel. Hanem a látszólag semmilyen lényegi többletet nem kínáló „junk news” kifejezés alatt fut.
A kifejezetten az online propaganda tanulmányozására létrehozott kutatóműhely, az Oxford Internet Institute-on belül elindított Computational Propaganda Project megkülönböztetett figyelemmel kíséri az amerikai közösségi média használatot. A közösségi média platformok ugyanis mára meghatározó jelentőségű csatornákká váltak az USA népességének hírfogyasztásában. Szerepük különösen a közélet mérföldkőszerű eseményeihez – a különböző választásokhoz – kapcsolódva ugrásszerűen megnövekszik. Az oxfordi kutatók az egyre élesebben megosztott amerikai közvélemény mostani „összecsapása”, az ún. félidős választások kampányidőszakában vizsgálták az USA közösségi média fogyasztási trendjeit. Az elemzés, amelynek keretében mintegy 2,5 millió Twitter-üzenetet és csaknem 7000 Facebook fiókot vizsgáltak át az elmúlt hónap során, három figyelemre méltó eredményre jutott.
Az álhírek, összevetve a – feltételezett külföldi, azaz orosz manipuláció által elindított – 2016-os fake news hullámmal, tovább terjeszkedtek a közösségi média információs tereiben. Annak ellenére, hogy az üzemeltető óriáscégek, elsősorban a Facebook és a Twitter (részben persze külső nyomásra) hadat üzentek a közösségi platformokat lassan birtokukba kerítő manipulációknak, álhíreknek, félrevezetéseknek, képzelgéseknek, a kutatók által most junk news-ként kategorizált álhírek mennyisége (mintegy 5%-kal) tovább növekedett a legutóbbi elnökválasztási kampányhoz képest.
További meglepő fejlemény, hogy változott az álhírek természetes „tenyészközege” is. Míg a 2016-os kampány időszakában elsősorban Trump támogató bázisa, illetve az amerikai szélső jobboldal körében terjedtek különösen virulensen a különféle kitalált történetek, elferdített hírek, álinformációk, addig most már a fősodratú konzervatív szavazói táborra is egyre inkább jellemző az ilyesfajta álhírek fogyasztása és megosztása is. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető volt a korábban csupán a szélsőségesekre jellemző szóhasználat terjedése, általánossá válása a mérsékelt konzervatív közegekben is.
Végül meglepő fejleményként könyvelték el a brit kutatók, hogy az immár junk news-nak nevezett álhírek generálói között nem találtak külföldi erőket, nevezzük őket néven: oroszokat. A vizsgálat egyértelműen kimutatta: a közkedvelt angolszász kifejezéssel „összeesküvés elméletek”-nek nevezett kitalációkat, torzított információkat, félrevezető híreket a helyi alternatív média fabrikálja és ülteti el a közösségi platformok politikai közegeiben. Ahogy a szakemberek fogalmaztak: az álhírek láthatóan domesztikálódtak, és immár komoly belső fogyasztói igény táplálja előállításukat és terjesztésüket.
Junk news dominating coverage of US midterms on social media, new research finds.; University of Oxford; 2018. november 1.
Polarization, Partizanship and Junk News Consumption on Social Media During the 2018 US Midterm Electrions.; Nahema Marchal; The Computational Propaganda Project; 2018. november 1.

Az Európában merényleteket tervező ISIS-terroristák „túlterheléses támadással” bénították meg a titkosszolgálatokat.
Matthieu Suc, a francia Mediapart tényfeltáró portál oknyomozó újságírója a napokban megjelent könyvében több szenzáció számba menő részletet közöl a 2015. november 13-i, összesen 130 áldozatot követelő borzalmas párizsi merénylet sorozattal kapcsolatban. A világsajtót elsősorban a véres terrorakció utóéletével kapcsolatos mozzanatok (az akcióban résztvevő iszlamisták felkutatása és megölése) hozta izgalomba. Van azonban a könyvben néhány olyan részlet, ami – bár nyilván kevésbé látványos – de következményeit tekintve sokkal hátborzongatóbb lehet, mint a terrorizmus elleni harcnak az a része, ahol a pisztolyok dörögnek. Ez a támadások előélete.
A francia újságíró ugyanis kifejti: az Iszlám Állam stratégiáját, a párizsi merényletsorozat kitervelésekor a titkosszolgálatok kijátszására építette. A terrorszervezet tisztában volt azzal, hogy a nyugati elhárító szervezetek számos részinformációval rendelkeznek ugyan a készülő merényletekről, de azokat nem képesek összerakni. A dzsihadisták a hackertámadások immár jól ismert módszerét, a „túlterheléses támadást” alkalmazták a belbiztonsági szervezetek információszerző kapacitásainak megbénítására. Ne gondoljunk itt persze a fogalom alatt ismert, klasszikus DoS (Denial of Service) támadásra, hiszen nem ilyen fizikai rendszerbénítás lebegett a terroristák szeme előtt. Egyszerűbb (ha úgy tetszik „humán”) módszerekkel operáltak, de a céljuk végső soron ugyanaz volt: az ISIS Európában mozgó sejtjei, szervezetei, aktivistái szándékosan elárasztották az interneten át információkkal a nyugati titkosszolgálatokat. Amelyeknek nem az információ hiánya, hanem éppen ellenkezőleg, az információ mindent elárasztó özöne, az információbőség okozott felderítési problémát. Ezzel rávilágítottak egy nagyon fontos és perspektívájában több mint nyugtalanító jelenségre. Nevezetesen arra, hogy a terroristák az aszimmetrikus hadviselésnek (tehát, ahol a hatalmas erőfölényben levő ellenfelet a gyengébb fél valami egyszerű eszközzel, csellel játssza ki) nem csak a hagyományos frontjain, hanem az információs csatamezőjén is nehezen legyőzhető ellenségek lehetnek. És ugyanakkor arra is: korunkban – ellentétben a megelőző évszázadokkal – nem az információ szűkössége jelenti a legnagyobb problémát, hanem az információ túltengése.
Comment les commanditaires du 13 novembre 2015 ont été tués un a un.; Priscille Lafitte; France 24; 2018. november 7.

A szíriai orosz légicsapások nyílt adatbázisa – potenciális muníció a többoldalú diplomáciának.
A Syrian Archive elnevezésű civil szervezet tevékenysége érdekes módon világíthat rá arra, hogy az adattudomány (adatelemzés) maga is új dimenziót adhat korunk mind inkább „digitalizálódó” diplomáciájának.
A tárgyalás ugyanis ma is a diplomácia egyik alapfunkciója. Ennek éltetője azonban a tény, az ellenőrzött, a bizonyítható adat. Márpedig egy olyan korban, mikor a megtévesztő információk fabrikálása immár nagyüzemi módszerekkel történhet és történik, sokszor nem is olyan könnyű biztosítani a diplomáciai tárgyalásoknak ezt az éltető munícióját. Jól látható ez a különféle szintű és jellegű nemzetközi fórumok és intézmények munkájában, ahol az információk csavarása, néha a kifejezett megtévesztés gyakorta blokkolja a döntéseket, a problémák megoldását.
Különösen nehéz terepét jelentik a multilaterális diplomáciának a háborús konfliktusokkal kapcsolatos egyeztetések, egyezkedések. A mögöttes geopolitikai érdekek ugyanis szinte mindig jelen vannak, még ha kimondatlanul is. A nemzetközi fórumokon egymással csatába szálló diplomatáknak – legyen szó közeli polgárháborúkról, távoli népirtásokról – sosincsen könnyű dolga a bizonyító erejű tényanyag felsorakoztatásakor.
A most bemutatott online adatbázis lehetséges erénye éppen az: az információban látszólag bővelkedő, ám garantáltan megbízható, valóságos tényanyagban egyre nyilvánvalóbban szűkölködő világunkban adatokat szolgáltathat. Olyan tényanyagot, amelyet felhasználva aztán a nemzetközi rendezésekért – politikákért, igazságtételért –felelős szakemberek, a diplomaták, a szokásos geopolitikai, ideológiai érvrendszeren túlhaladva tehetnek kísérletet a bajok orvoslására.
A szíriai orosz légicsapások adatbázisa valójában mintegy négy éve gyűjti a közel-keleti ország gyilkos polgárháborújának fellelhető dokumentumait. Eddig mintegy 3,3 millió digitális „tényanyagot”, elsősorban fényképet, videofelvételt gyűjtött össze és tárol a szerverein. Az ilyen nyers információ morzsák értéke persze nem túl magas. A portált működtető civil szervezet munkájának oroszlánrészét – a hírforrások folyamatos figyelése, az adatok állandó gyűjtése mellett – a nyers adatok feldolgozása teszi ki. Magyarul, az adatelemzés. Ez az a komoly szaktudást igénylő feladat, ami igazi hozzáadott értéket biztosít a felhalmozott digitális adattömegnek. A szakértők fontos munkája: a nyílt forrású adatok monitorozása révén begyűjtött adathordozók, ill. adatok szisztematikus elemzése (verifikálása). Ennek során változatos módszereket alkalmaznak, a technikai elemzéstől kezdve a terepkutatáson át a szemtanuk felkutatásáig és kikérdezéséig. További fontos, értéknövelő tevékenységük az információk „gazdagítása” (azaz, metaadatokkal való ellátásuk révén azok használhatóságának jelentős növelése).
Az adatbázis jelenleg több mint 3300 ellenőrzött, annotált, magyarázó adatokkal ellátott videofelvételt tartalmaz. Ezek között csaknem 150 olyan akad – állítják a civil szervezet munkatársai – amelyek a polgári lakosságot indokolatlanul veszélyeztető és sújtó akciókat dokumentál. Az adatok és az anyagok szabadon hozzáférhetők az adatbázisban, azokat bárki felhasználhatja: a háborús jogsértésekkel, emberi jogi kérdésekkel foglalkozó jogászok, vagy a nemzetközi fórumokon felszólaló, tárgyaló diplomaták.
Russian Airstrikes Database

SZAKMAI FÓRUM: Diplomáciai innovátorok találkozója Londonban.
Második alkalommal rendezik meg a Londoni Diplomáciai Csúcstalálkozót. A korszerű külkapcsolati munka témáit napirendre tűző „Smart Diplomacy” rendezvényre november 27-28-án kerül sor a brit fővárosban.
Az idei fórum három témát kíván a fókuszába állítani:
vezető női politikusok a világpolitika átalakításáért;
hogyan változtatja meg a technológia a nemzetközi kapcsolatokat és a szűkebben vett diplomáciai munkát;
hogyan lehetne új lendületet adni a globális kormányzásnak
A kiemelt felszólalók között jó néhány olyan nevet találni, akik az e-diplomáciai fejlesztések élvonalában szerepelnek immár évek óta. Felszólal Thomas Philbeck, a Világgazdasági Fórum információs társadalom és technológiai vezetője, és Simon Anholt is. A digitális diplomácia kutatói és művelői számára azonban nyilván Corneliu Bjola professzor szereplése lesz a legérdekesebb, aki az Oxfordi Digitális Diplomáciai Kutatócsoportot vezeti.
A rendezvényre az alábbi linken lehet regisztrálni

KÖNYVSZEMLE – Benkler, Yochai- Faris, Robert – Roberts, Hal (2018): Network propaganda: manipulation, disinformation and radicalization in American politics. Oxford, Oxford University Press.
Az izraeli-amerikai kettős állampolgár szerző Yochai Benkler professzor és szerzőtársai könyvét nem csak azért ajánlom olvasóim figyelmébe, mert nem sokkal ezelőtt jött ki a nyomdából, s így a legfrissebb eredményekbe enged bepillantást, amik csak a Harvard nagyon nagy nevű internetkutató műhelyében (a Berkman Klein Centerben) mostanában születnek. Nyilván azért is esett a választásom ma éppen erre a könyvre, mert fontosabb megállapításai kísértetiesen egybecsengenek a témaismertetőnk elején citált brit kutatás revelációival.
A hatalmas tényanyag – több millió publikált és internetes hír, közösségi média poszt – alapján végzett kutatás ugyanakkor tovább is megy a brit kollégák néhány rácsodálkozásán. Benkler kerek perec leszámol azzal a mára sziklaszilárd bizonyossággá merevedett közhiedelemmel, miszerint külföldi ügynökök machinációi döntötték el a 2016-os választást Trump javára. De, és ez még nagyobb meglepetés, kétségbe vonja még azt is, hogy akár csak maga az új technológia lenne a ludas ezekben a fejleményekben, az ún. „igazság utáni világ” gyors kikristályosodásában. Mármint, a digitális technológia önmagában.
Benkler és társai azt igyekeznek ebben a szokatlan alapossággal kutatott és megírt műben bemutatni, hogy az amerikai közélet nagyon hosszú távú intézményi és kulturális jellegzetességei, folyamatos kölcsönhatásban a technológiai fejlődéssel, hogyan alakítottak ki – lényegében az 1970-es évektől kezdődően – egy sajátos propaganda visszacsatolási hurkot az amerikai konzervatív sajtóban. Ezek a változások idézték aztán elő a mérsékelt konzervatív média elsorvadását, utat nyitva egy radikalizálódó, a propagandára fogékony politikai-közéleti ökoszisztéma számára.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. november 5-november 10.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Kormányhivatalok digitalizációs képességeinek jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.10.
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva, 1795 db lapolvasó eszköz (A/3-as asztali síkágyas dokumentumszkenner lapadagolóval) beszerzését valósítja meg adásvételi szerződés keretében… a kormányhivatalok digitalizációs képességeinek biztosítása érdekében szükséges források biztosításáról szóló 1542/2016. (X. 13.) Korm. határozat végrehajtása érdekében.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Számítástechnikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.05.
„Számítástechnikai eszközök beszerzése a Neumann János Egyetem részére az EFOP-3.6.1-16-2016-00006 pályázat keretében”
Adásvételi szerződés keretében az alábbi eszközök leszállítása:
27 hüvelykes, 5K-s Retina kijelzős iMac nagy teljesítményű asztali számítógép, munkaállomás
Mennyiség: 15 DB
Ajánlatkérő mérnökinformatikus BSc szak mobil alkalmazások fejlesztése specializáció (szakirány) keretén belül iOS fejlesztést tervez (az új tanterv már tartalmazza) oktatni hallgatók számára. Jelenleg ez a második legnépszerűbb mobil platform a világon. Ehhez szükségesek az iPhone fejlesztői készülékek, mivel az iOS operációs rendszer csak az Apple mobileszközeire elérhető. Továbbá az iPhone készüléken futtatható alkalmazások fordításához és telepítéséhez Apple Macintosh számítógép és macOS operációs rendszer szükséges, más rendszeren pl. Windows vagy Linux-on az eszközre való telepítés nem lehetséges.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Tápegységek SYLOS GHHG
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Kutatástechnológiai berendezések üzemeltetéséhez szükséges tápegységek és elektronikai eszközök beszerzése 4 részben a SYLOS GHHG másodlagos források számára.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_MS EA 2. éves LSP és TUP2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.03.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. évére esedékes díjak megfizetésében közreműködő, a technikai lebonyolítást intéző partner (LSP) kiválasztása.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. éves időszakában – TRUE-UP 2 (fordulónap: 2020. január 31.) – tartozó licencek opcionális szállítása. Összesen 4 912 db különféle Microsoft szoftverlicenc használatának és követésének biztosítása és 532 db különféle Microsoft szoftverlicenc opcionális beszerzésének nyújtása.
Lásd bővebben

Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
Keretmegállapodás a Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontja szerint egy ajánlattevővel az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során specifikált fejlesztéseket közvetlen egyedi megrendeléssel vagy írásbeli konzultációt követően köteles elvégezni. Programozási nyelv: C/C++. Mennyiség: 20.000 fejlesztői keretóra. A keretmegállapodás a keret kimerülése vagy a 2 év letelte esetén megszűnik, amelyik körülmény előbb következik be.
Lásd bővebben

Stúdiótechnika támogatás KBF/386/2018 – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.06.
A Magyar Nemzeti Bank központi épületeiben és bérleményeiben a stúdió- és vizuáltechnikai rendszerek üzemeltetése és rendezvények támogatása. Rendezvények esetén eseti megrendeléssel munkaidőn kívül, illetőleg külső helyszíneken is.
Lásd bővebben

Médiaszolgáltatások beszerzése hat részben.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.10.
Vállalkozási keretszerződés(ek) keretében hirdetési és médiaszolgáltatások megrendelése a Müpa Budapest Nonprofit Kft. részére — hat részben.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: érték áfa nélkül: 300.000.000,- Ft
Teljes mennyiség: évi min. 20.000.000. AV elérés. (az adatok tájékoztató jellegűek, a beszerzés nagyságrendjének meghatározását segítik elő évi min. 1000 kommunikálandó esemény kapcsán).
Az ajánlattevő feladata online programportál és online közéleti portál dokumentációban részletezett paramétereknek megfelelő médiaportfoliójába tartozó médiumokban hirdetési szolgáltatások nyújtása. A megajánlott szolgáltatásnak minden kategóriára vonatkozóan kell tartalmaznia 1-1 médiumot.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Oktatási épület számítástechnikai eszközei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Mórahalom Városi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Különböző számítástechnikai eszközök beszerzése, amelynek részleteit az EKR rendszer karakterkorlátja miatt a csatolt egységes szerkezetű ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmazza
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.222.130,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató hirdetmény – „Tablet-tárolószekrények beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, Digitális kompetencia fejlesztése című projektben határidős adásvételi szerződés keretében”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.
Az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, Digitális kompetencia fejlesztése című kiemelt projekt keretében tervezetten 24.000 db tablet beszerzése történik meg és maximálisan 800 intézménybe (kizárólag ötödikes osztályban) kerül kihelyezésre. A tabletek tárolása az osztályokban erre kialakított speciális zárható szekrényben történik.
A közbeszerzés a tabletek tárolására kialakított speciális zárható szekrények beszerzésére vonatkozó határidős adásvételi szerződés megkötésére irányul.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 202.792.000,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár számítástechnikai eszközeinek beszerzése 524 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.991.440,- Ft
Lásd bővebben

NÚSZ dokumentum-, és folyamatkezelést támogató rendszer bevezetése, támogatása/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Innodox Technologies Zrt.
NÚSZ dokumentum- és folyamatkezelést támogató rendszer bevezetése és támogatása
1. A leszállított dokumentum- és folyamatkezelő rendszer
2 db fejlesztői licenc
200 db teljes jogú user licenc
120 db olvasási jogú user licenc
2. A dokumentum- és folyamatkezelő rendszer bevezetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.417.778,- Ft
Lásd bővebben

TEE – Alfresco dokumentumkezelő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: BroadBit Hungary Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A PPKE Alfresco dokumentumkezelőben fejlesztésekre vonatkozó szakértői és szoftverfejlesztői, gyártói/fejlesztői L3 támogatás és üzemeltetői L2 támogatás keretszerződés keretében
Érték: 60.000.000,- FT
Lásd bővebben

Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Nyertes ajánlattevő: PHILIPS Magyarország Kft.
„Vállalkozási szerződés Philips gyártmányú Brilliance ICT teljes körű karbantartására, javítására, alkatrész ellátására, gyártói technológia által megkövetelt felülvizsgálati szolgáltatások nyújtásával” (rövid megnevezés: Philips Brilliance ICT karbantartás,javítás)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 83.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – GNSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: Leica Geosystems Hungary Kft
„GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése a hozzá illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
4 db GNSS referenciaállomás vevőkészülék beszerzése az illeszkedő GNSS referenciaállomás antennával és mindösszesen 3 év szoftverkövetéssel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.760.000,- Ft
Lásd bővebben

mobil kommunikáció 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás elnevezése:„Előfizetői keretszerződés mobil kommunikációs szolgáltatás beszerzése 2018″
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.832.364,- Ft
Lásd bővebben

Windows 10 Home operációs szoftver és kiegészítők
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Békéscsabai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Alienline Kft.; Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.; Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Macrotel Telefontechnikai Kft.
EFOP-4.1.3-17-2017 projektek megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzése:
1. rész: 178 darab Windows 10 Home, magyar nyelvű, 64 bit, legalább 1 darab licenccel vagy azzal egyenértékű operációs rendszer
2. rész: 178 darab Headset
3. rész: 178 darab átalakító
4. rész: 11 db hálózati aktív eszköz

5. rész: 11 doboz hálózati kábel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.469.549,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközbeszerzés 1 – 2. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/215
Közzététel dátuma: 2018.11.09.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszköz beszerzés 2 részben: hardver és szoftver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.578.150,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-IP adathálózati, biztonsági eszközök és implementációs munkák keretmegállapodás keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zrt.; S&T Consulting Hungary Kft.
Ajánlatkérő jelen eljárás 1. részének eredményeként IP adathálózati és biztonsági eszközök szállítására vonatkozó, Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti keretmegállapodást kíván kötni.
A keretmegállapodás megkötését követően ajánlatkérő a keretmegállapodás hatálya alatt felmerülő beszerzési igényeit versenyújranyitás eredményeként megkötendő egyedi szerződések megkötése útján kívánja kielégíteni.
A versenyújranyitások során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek a Közbeszerzési dokumentumok részét képező Katalógusban szereplő 611 féle termék vonatkozásában áll fent az ajánlattételi kötelezettsége ajánlatkérő tényleges beszerzési igényének megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai szerverinfrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DataCare Rendszerintegrációs Zrt.
Az OBH saját alkalmazásait kiszolgáló informatikai szerverinfrastruktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése 15 hónapos időtartamra.
Elvégzendő főbb feladatok
1. Az ajánlatkérő központi telephelyén minimum 2 fő rendszergazda folyamatos biztosítása munkaidőben (H-P 07:30-16:30);
2. Rendszermérnöki támogatás, helyszíni vagy távoli munkavégzés biztosítása havonta 16 órában;
3. Kiterjesztett support biztosítása (H-P, 16:30-19:30) évente legfeljebb 12 alkalommal, előre egyeztetett időpontban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 62.625.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DEVERTO Rendszertechnika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Deverto IP Centrex rendszerre vonatkozó szoftver- és üzemeltetés-támogatási szolgáltatások nyújtása a szerződés hatálybalépésétől számítva 2019.április 02-ig a műszaki leírásban foglaltak szerint
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

IR és KTK továbbfejl., szoftvertám., karbantart.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/212
Közzététel dátuma: 2018.11.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Zalaszám Informatika Kft.
A közbeszerzés tárgya: Az Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) és a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszere (KTK) továbbfejlesztési-, továbbá a forráskód módosításával és ismeretével járó szoftvertámogatási illetve karbantartási feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.424.617.000,- Ft
Lásd bővebben

NyE – NEPTUN követése, támogatása és kapcs. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/215
Közzététel dátuma: 2018.11.09.
Ajánlatkérő: Nyíregyházi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása 28 hónapra a dokumentációban részletezettek szerint.
Neptun Elektronikus számla kiállítási szolgáltatás: 20 000 db/év (1667 db/hó)
Neptun irathitelesítési szolgáltatás: 5 000 db/év (417 db/hó)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül)
Érték: 46.515.280,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer ÖEÁH
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Poszeidon EKEIDR irat- és dokumentumkezelő rendszer terméktámogatási szolgáltatásai a megrendelő által megadott műszaki leírás alapján.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.325.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Összesen 256 db Panasonic 12V 100Ah LC-XB12100P típusú vagy azzal egyenértékű akkumulátor Ajánlatkérő szünetmentes erősáramú tápellátását biztosító UPS berendezéséhez
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, ezért az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Support_eredménytelen elj tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/211
Közzététel dátuma: 2018.11.05.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Vállalkozási szerződés összesen 40 db szerver eszköz supportja (Hardware és software) tárgyában
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy – ahogy azt ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatásban, valamint az eljárást megindító felhívásban jelezte – az egy szakaszból álló eljárásban nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm. – Dunakeszi KAB, TH-FH kivitelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/213
Közzététel dátuma: 2018.11.07.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Vállalkozási szerződés / A Pest Megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatal Dunakeszi integrált kormányzati ügyfélszolgálatának (Kormányablak) kialakítása, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatal székhelyének (Törzshivatal) és Földhivatal épületeinek építése – kivitelezési munkák elvégzése az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumban foglaltak szerint
Eredménytelenség indoka:
A benyújtott ajánlatok mindegyike meghaladja az ajánlatkérő számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, ezért a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Eredménytáj. – KK – Projektor beszerzés EFOP-3.2.4
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/214
Közzététel dátuma: 2018.11.08.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Jelen közbeszerzés célja a Klebelsberg Központ, valamint a konvergencia régió tankerületi központjai fenntartásában lévő iskolák részére összesen 5011 db projektor beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű uniós projekt keretében, a Műszaki leírásban meghatározott paraméterek szerint.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A tárgyi közbeszerzési eljárásban nem érkezett ajánlat.
A tárgyi közbeszerzési eljárás az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdése alapján eredménytelen, figyelemmel arra, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működési hibája olyan jogsértést eredményezett, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem volt orvosolható.
Lásd bővebben

Visszavonás_APZ_Mérnök keret II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozására irányuló fejlesztés megvalósításához szükséges mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A tárgyi hirdetmény az eljárást megindító felhívás visszavonására irányul a Kbt. 53. § (1)- (2) bekezdésében foglaltak alapján.
Eljárást megindító hirdetmény iktatószáma: KÉ 2018/13810.
Lásd bővebben

K1895 Libra6i rendszer és Oracle support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/216
Közzététel dátuma: 2018.11.10.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
A vállalatirányítási rendszer részét képező szoftverek egyik alapja a Társaság több mint 1000 járművének menetokmányát elkészítő és karbantartását támogató Libra 6i City és Szerviz modulja, valamint a közel 200 ezer hulladékkezelésben érintett ügyfél nyilvántartását a hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartást támogató, mérlegelő TARA, valamint a számlázási és folyószámla kezelési tevékenységet segítő Libra 6i Mérleg, Számla és Total modulok.
Ajánlatkérő 14 db LIBRA6i örökös modullicencekkel rendelkezik.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályiról szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint:
„Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.”
Tekintettel arra, hogy az eljárás keretében ajánlattételre felkért Libra Szoftver Zrt. a 2018.09.10-én megtartott tárgyalást követően, a 2018.09.10-én az EKR rendszerben kiküldött végleges ajánlattételi felhívásban megadott ajánlattételi határidőig nem nyújtotta be végleges ajánlatát, így az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

McKinsey: a mesterséges intelligencia korának ígéretei és kihívásai, a sikeres megvalósítás feltételei

„A mesterséges intelligencia (MI) fogalmát 1956-ban alkották meg az Egyesült Államokban egy szakmai konferencián, de közel hatvan évig nem történt jelentős előrelépés e területen. Mint a McKinsey saját oldalán megjelent elemzése rámutat: az elmúlt években véget ért az a korszak, amelyben a mesterséges intelligencia aktuális eredményei által keltett túlzott várakozások periódusait a csalódottság („MI-tél”) szakaszai követték. Az olyan MI-megoldások, mint az arcfelismerés, a fordítóprogramok vagy a gépi asszisztencia minden korábbi várakozást meghaladó mértékben terjednek. Az MI szektorokon átívelő hatással erősíti a gazdasági növekedést, a termelékenységet és az innovációt, miközben jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot is.

Az MI lendületéhez sokat adott hozzá a gépi tanulási algoritmusok fejlődése, különösen a mély tanulás és a megerősítő tanulás technikáin keresztül (ezeket az elemzés részletesen is bemutatja), amelyek az idegsejthálózatok működésének mechanizmusain alapszik. Az informatikai és kommunikációs technológiák gyorsuló ütemű fejlődése szintén felgyorsította az MI növekvő ütemű terjedését. Ehhez jöttek hozzá olyan más tényezők is, mint az önvezető járművek terén jelentkező fejlesztési igények. A szakértők között is vita van ugyanakkor abban, hogy a következő áttörést eredményező általános mesterséges intelligencia (amely már az emberi agyműködéshez hasonló) realizálódása hamarosan vagy csak évtizedek múlva várható (illetve, hogy lesz-e ilyen egyáltalán).

A vállalati szintű üzleti eredményességet az MI közvetlenül is erősítheti olyan megoldásokkal, mint amilyen az előrejelző karbantartás, a logisztikában az útvonal-optimalizálás, a mély tanuláson alapuló adatelemzés, az értékesítésben a korábbi vásárlásokon alapuló személyre szóló ajánlatok vagy a beszédfelismerő képességek fejlődése révén ma már sok helyen (pl. call-centerek) helyettesíteni tudja az emberi közreműködést (valamennyire). A McKinsey 19 iparágat és 400 vállalatot felölelő kutatása azt mutatja, hogy az MI korai alkalmazói jelentős előnyre tehetnek szert a piaci versenyben, és ez a rés tovább szélesedhet a jövőben.

Az MI-n keresztül megvalósuló termelékenység-növelésre – a munkaerőállomány csökkenése és a költségvetési kiadások növekedése miatt – erős húzóerőt jelent a fejlett társadalmak elöregedése, ami széleskörű igény teremt a munkaerő helyettesíthetősége iránt. A McKinsey számításai szerint az MI 2030-ig mintegy 1,2%-kal növelheti a globális GDP-t, ennek eloszlása azonban egyenlőtlen lesz a korai alkalmazók és a lemaradók között. Az elemzés e téren három csoportba, plusz a lemaradókra osztja az országokat.

Az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatása széles körben vitatott és népszerű téma. A McKinsey felhívja rá a figyelmet, hogy nem feltétlenül munkahelyek fognak eltűnni, hanem tevékenységek. A munkahelyek számának alakulását pedig nem csak a megszűnő, hanem az újonnan létrejövő munkakörök is befolyásolják. Jelenlegi kutatásuk szerint a vizsgált foglalkozások 60%-ában a tevékenységek 30%-a automatizálható – az összes tevékenység alig 5%-a. A legtöbb foglalkozás nem teljes mértékben, csak részlegesen lesz automatizált. Számításuk szerint 2016 és 2030 között a globális munkaerő 15%-a lesz helyettesíthető automatizálással, ugyanakkor 21-33%-kal bővülhetnek is a munkahelyek. Az olyan munkakörök száma, amelyek jól strukturált környezetben végzett fizikai munkavégzést jelentenek, csökkenni fognak, ahogy az adatfeldolgozó munka is, ugyanakkor a kevésbé előrejelezhető környezetben folytatott munkát végzőké várhatóan növekedni fog. A munkaerőpiacon ezért a kereslet el fog tolódni olyan képességek felé, mint – a technológiai ismereteken túl – a szociális vagy érzelmi készségek, a kommunikáció vagy az empátia.

A mesterséges intelligenciában rejlő potenciális gazdasági előnyök és az, ahogy az új technológiák segíthetnek választ adni számos társadalmi kihívásra (ezekre is számos példát említ az elemzés), arra kellene hogy ösztönözze a vállalatvezetőket és a szakpolitika formálóit egyaránt, hogy karolják fel az MI-megoldásokat. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az adaptáció potenciális kihívásait sem, beleértve a munkaerő-piacra gyakorolt hatást és más társadalmi aggodalmakat is. A McKinsey szerint a következő szempontokat kell szem előtt tartani a jó eredmények elérése és a nem kívánt hatások mérséklése érdekében.

  • Az alkalmazásba vétel kihívásai. A technológiai fejlődés gyorsítása érdekében széles körben és növekvő mértékben szükséges alkalmazásba venni az MI-t, hogy minden potenciális felhasználó hozzáférhessen és élvezhesse annak előnyeit. Ennek érdekében a következő intézkedéseket szükséges meghozni:
    • Folyamatos és előremutató befektetések az MI kutatásába és az innovációba olyan módon, hogy az előnyökből mindenki részesedhessen.
    • Bővíteni az elérhető adatállományokat, különösen olyan területeken, ahol a várható gazdasági és társadalmi előnyök széles körben jelentkeznek.
    • Befektetni az MI szempontjából fontos emberi tőkébe és humán infrastruktúrába annak érdekében, hogy szélesedjen azon tehetségek köre, akik képesek úgy létrehozni és működtetni MI- megoldásokat, hogy az képes legyen lépést tartani az élenjárókkal.
    • Bátorítani az MI-tájékozottság bővítését az üzleti és politikai vezetők között, a megfelelő irányú döntések meghozatala érdekében.
    • Támogatni a folyamatban lévő digitalizációs fejlesztéseket, ami minden MI-fejlesztésnek az alapját jelenti.
  • A munka jövőjének kihívásai. Az automatizáció és az MI rombolva építő (diszruptív) hatása robusztus gazdasági és termelékenységi növekedést eredményez, ami előfeltétele a munkahely-teremtésnek és a jólét növekedésnek, ugyanakkor a folyamat során kilengéseket, feszültségeket okozhat a munkaerőpiacon. Az optimalizálás érdekében a következő intézkedésekre van szükség:
    • Az oktatási rendszer fejlesztése a változó munkahelyi elvárások jegyében, hangsúllyal a STEM-tárgyakra (természettudományok, műszaki és mérnöki ismeretek, matematika) ugyanúgy, mint a kreativitásra, a kritikus gondolkodásra és az élethosszig tartó tanulásra.
    • Az emberi tőkébe beruházás fokozása a vállalati és közszférában egyaránt, a K+F-ben már elterjedt ösztönzőkkel és hitellehetőségekkel.
    • A munkaerőpiac dinamizálása a hitelesítés és megfelelőség erősítésével javításával csakúgy, mint olyan új munkavégzési formákkal, mint amilyen a „haknigazdaság”.
    • A javadalmazás átgondolása oly módon, hogy az ne csak a jövedelmekben nyilvánuljon meg, hanem a munka jelentőségének tudatosodásában és méltánylásában is.
    • Az átalakulás támogatási rendszerének és szociális hálójának átgondolása a világ más részein alkalmazott jó gyakorlatok segítségével.
  • A felelős MI kihívása. Az MI nem tudja valóra váltani a hozzá fűződő ígéreteket, ha a közvélemény elveszíti a bizalmát a magánszféra megsértése, az elfogult vagy rosszindulatú felhasználás vagy az egyenlőtlenség MI-nek tulajdonított növekedése miatt. A bizalom megteremtése és a visszaélésekkel szembeni fellépés ezért alapvető feltétele a sikernek. Ennek érdekében többek közt az alábbi intézkedéseket szükséges meghozni:
    • A fogyasztói védelem, az adatvédelem és a magánszféra védelmének, biztonságának erősítése.
    • Az MI előnyös és biztonságos használatához szükséges keretrendszer és alapelvek megteremtése, széles körben terjesztése.
    • Jó gyakorlatok megosztása és folyamatos innováció a biztonsággal, az elfogultsággal és magyarázhatósággal kapcsolatos kihívások megválaszolására.
    • Egyensúlyteremtés az üzleti és a nemzeti versenyképesség között, annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia előnyei széles körben terüljenek szét,

”

Forrás:
The promise and challenge of the age of artificial intelligence; James Manyika, Jacques Bughin; McKinsey Global Institute, Executive Briefing; 2018. október

Digitális átalakulás és fenntarthatóság

„A cikk a technológiai fejlődés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak örökzöld kérdését helyezi nagyító alá a digitális átalakulás – vagyis az új műszaki-gazdasági paradigmát ígérő technológiai változások – szempontjából. A szakirodalom szisztematikus feltérképezésével számba veszi a digitális átalakulás környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait, a technológiaoptimista környezetgazdászok és a pesszimista ökológiai közgazdászok érveit, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban paradigmaváltást jelent-e a digitális átalakulás a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Megállapítja, hogy bár az új technológiák segítségével nagyobbat léptünk előre, mint valaha, a környezeti fenntarthatóság változó, fejlődő tartalmú célkitűzésének megvalósításában, mindazonáltal Carlota Perez előrejelzése, amely szerint „globális zöld aranykor” következik, túlzásnak tekinthető: a környezeti fenntarthatóság nem került belátható közelségbe.”

Forrás:
Digitális átalakulás és fenntarthatóság; Szalavetz Andrea; Közgazdasági Szemle; doi: 10.18414/KSZ.2018.10.1067 65 (10); 2018; 1067-1088. oldalak (PDF)
(Ingyenes regisztráció lehet szükséges az olvasáshoz.)

Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák

„Előszó
I. Az egészségipar lehetséges szerepe a térségek fejlődésében

Lengyel Imre: Az intelligens szakosodási stratégiák alapjai, különös tekintettel az egészségiparra
Nagy Benedek. A gyógyszeripar fejlődése az Európai Unió különböző országcsoportjaiban
Kotosz Balázs – Lengyel Imre: A humán erőforrások és azon belül az egészségügy szerepe a visegrádi országok régióinak gazdasági növekedésében
Szakálné Kanó Izabella: Az egészségipari tevékenységek térbeli eloszlása Magyarországon
Elekes Zoltán: Az egészségipari exporthoz kapcsolódó termékek feltérképezése a hazai megyékben a terméktér eszközével
Lukovics Miklós – Udvari Beáta: Felelősségteljes innováció tágan értelmezett egészségipari kontextusban
Mozsár Ferenc: Az egészségügyben felhasznált erőforrások allokációja; STIR interakció és középtávú monitoring

II. A tudásalapú fejlődés és fejlesztés néhány fontos kérdése

Lengyel Imre – Lukovics Miklós – Imreh Szabolcs: Tudásalapú fejlesztési koncepció egy kevésbé fejlett régióban; az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Szegeden
Szakálné Kanó Izabella – Kazemi-Sánta Éva – Lengyel Imre: A felsőfokú végzettségűek területi eloszlásának alakulása Magyarországon
Lengyel Imre – Kotosz Balázs: A visegrádi országok régióinak rugalmasságáról
Nádas Nikoletta: Gondolatok a térségi versenyképesség és a felelősségteljes innováció lehetséges kapcsolatáról
Lukovics Miklós – Vizi Noémi – Kézy Béla: Tehetségek vonzásának és megtartásának szempontjai a Dél-Alföldön
Kézy Béla – Szűcs Petra – Lukovics Miklós: Sétálhatósági tervezés a városfejlesztésben”

Forrás:
Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák; Lengyel Imre (szerk.); JATEPress; ISBN: 978-963-315-374-1; 2018 (PDF)
Letöltés fejezetenként

Törvények, rendeletek

A magyar mobilfizetési rendszer ellentétes a szolgáltatásokról szóló uniós közösségi irányelv rendelkezéseivel

„A magyar jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel.
A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük, például a parkolásért és a közutak használatáért fizetendő díjak kiegyenlítésekor.

Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mondván, a törvény megfelelő indok nélkül jelentősen korlátozza a piaci versenyt.

Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Magyarország azzal érvelt, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.
A verdiktet ismertető közleményben hangsúlyozták, hogy a rendszer kialakítása során nem tettek eleget az arányosság követelményének, mivel „Magyarország maga is elismerte, hogy léteznének a vitatott szabályozásnál kevésbé kényszerítő, a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések a kitűzött célok elérése érdekében”. A bírói testület kiemelte: a monopóliummal elért eredmény például egy, versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer létrehozásával is elérhető lenne.
Amennyiben a kötelezettségszegés megállapítást nyer az uniós bíróságon, a tagországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg, akkor újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.[Világgazdaság]”

—

„Még ha az e rendszer keretében nyújtott szolgáltatások általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak minősülnek is, e szolgáltatások nyújtása nem tartható fenn egy állami monopólium számára.

Magyarországon 2014. július 1-je óta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. – amely a magyar állam kizárólagos tulajdonában van – működteti a nemzeti mobilfizetési rendszert, amely rendszer használata kötelező a közterületi parkolási, a közúthasználati és a személyszállítási díj, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó díj mobilfizetése vonatkozásában. E szolgáltatások nyújtói főszabály szerint kötelesek a nemzeti mobilfizetési rendszeren keresztül biztosítani az ügyfelek e szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

A mobilfizetési rendszer lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy valamely szolgáltatást helyhez nem kötött módon, távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével elért elektronikus értékesítő rendszeren keresztül vásároljon meg.

Mivel a Bizottság azt állapította meg, hogy a Magyarország által elfogadott nemzeti mobilfizetési rendszer jogellenes állami monopóliumnak minősül, és ennélfogva sérti a szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit, továbbá sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt e tagállammal szemben.

Ezen összefüggésben Magyarország megjegyzi többek között, hogy feltételezve, hogy a szóban forgó nemzeti mobilfizetési rendszer keretében nyújtott szolgáltatások az irányelv hatálya alá tartoznak, amit vitat, azok általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ágész) minősülnek, amelyek tekintetében az irányelv alkalmazása korlátozásoknak van alávetve.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy az irányelv alkalmazandó azon nemzeti intézkedésekre, amelyek révén kialakították a szóban forgó állami monopóliumot. Ugyanis az irányelv hatálya alól csak a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott azon ágészek, vagy azon monopóliumok vannak kizárva, amelyek már fennálltak az irányelv hatálybalépésekor.

A Bíróság mindazonáltal úgy gondolja, hogy a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a vitatott nemzeti intézkedésekkel érintett szolgáltatások nem minősülnek ágésznek. E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy az a körülmény, hogy a múltban e szolgáltatásokat magánszolgáltatók nyújtották, önmagában nem kérdőjelezi meg a Magyarország által ágésznak történő minősítésüket. Következésképpen az irányelv által az ágészek tekintetében előírt különös szabályok alkalmazandók a fent hivatkozott szolgáltatásokra.
A Bíróság megállapítja ezt követően, hogy a szóban forgó nemzeti mobilfizetési rendszer az irányelv szerinti „követelménynek” minősül, mivel a nemzeti mobilfizetési szolgáltatási tevékenységhez való hozzáférést egy állami monopólium számára tartja fenn. Márpedig az ilyen „követelménynek” összeegyeztethetőnek kell lennie az irányelvben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szükségesség és az arányosság együttes feltételével. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a szóban forgó nemzeti rendszer nem tesz eleget az arányosság feltételének. Ugyanis Magyarország önmaga is elismerte, hogy léteznek a vitatott intézkedéseknél kevésbé kényszerítő és a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések, az e tagállam által kitűzött – többek között a fogyasztóknak a mobilfizetési piac működésének javítása révén történő védelemére irányuló – célok elérése érdekében. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy például a versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehetne egy ilyen kevésbé korlátozó intézkedés.

E körülmények között, mivel Magyarország nem bizonyította, hogy a fent említett feltételek alkalmazása meghiúsíthatja a vitatott intézkedések által kitűzött célok megvalósítását, a Bíróság megállapítja, hogy ezen intézkedések összeegyeztethetetlenek az irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy a vitatott intézkedések a szolgáltatásnyújtás szabadsága elve aránytalan korlátozásának minősülnek.

EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett
eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.[Európai Unió Bírósága]”

Forrás:
Baj van a magyar mobilfizetési rendszerrel; Világgazdaság/MTI; 2018. november 7.
A C-171/17. sz. ügyben hozott ítélet Bizottság kontra Magyarország. A nemzeti mobilfizetési rendszernek magyar állami irányítás alatt álló vállalkozás által történő kizárólagos üzemeltetése ellentétes az uniós joggal; Európai Unió Bírósága; 176/18. Sajtóközlemény; 2018. november 7. (PDF)
Bizottság kontra Magyarország; Európai Unió Bírósága (a per anyagai)

Kincstári könyvvezetési szolgáltatás az önkormányzatok és szervezeteik számára (pilot)

„A Kormány
1. egyetért a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv számára biztosítandó kincstári könyvvezetési szolgáltatás lehetőségének vizsgálatával;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy
a) az önkormányzati ASP rendszeren keresztül, a Magyar Államkincstár útján, az IdomSoft Zrt. bevonásával, pilot projekt keretében biztosítsa a kincstári könyvvezetési szolgáltatás lehetőségét a pilot projektben részt vevő, háromezer fő lakosságszámot el nem érő települési önkormányzatok és költségvetési szerveik, a nemzetiségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, valamint az önkormányzati társulások és költségvetési szerveik számára,
b) a pilot projekt tapasztalatairól számoljon be, és készítsen javaslatot a Kormány részére a kincstári könyvvezetési szolgáltatás országos kiterjesztésének lehetőségeiről.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az a) pont tekintetében 2019. március 31.
a b) pont tekintetében 2020. június 30.”

Forrás:
A Kormány 1562/2018. (XI. 10.) Korm. határozata a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és az általuk alapított költségvetési szervek részére biztosított kincstári könyvvezetési szolgáltatás kialakításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 172. szám; 2018. november 10; 31344-31345. oldalak (PDF)
Lásd még: A Kormány 207/2018. (XI. 10.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny; 2018. évi 172. szám; 2018. november 10; 31340-31341. oldalak