Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Korszakváltást jelent az agráriumban a digitális agrárstratégia

„Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrárstratégiájának (DAS) kidolgozása, az ebben foglalt intézkedések elősegítik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a stratégiát ismertetve kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.

A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium (AM) szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.

Nagy István kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek növelik az agrárgazdaság versenyképességét.

A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni fogja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervezésénél, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

A digitalizált élelmiszertermelés sikerének kulcsa a stabil és gyors adatforgalom – mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette, az új generációs hálózatokkal lefedettségnek és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között. A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs G5 hálózatok tesztelését.

Nagy István kiemelte azt is, hogy a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.

Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.

A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség. A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrárinformatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.

A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.”

Forrás:
Korszakváltást jelent az agráriumban a digitális agrárstratégia; Agrárminisztérium; 2019. augusztus 27.
Lásd még:
„…A DAS-ban már megkezdett, valamint a közeljövőben induló fejlesztések között a tárcavezető megemlítette a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének, az E-pincekönyvnek a bevezetését, a Digitális agrárakadémia létrehozását, amelynek weblapján az oktatási anyagok mellett a témakör nemzetközi és hazai híreivel ismerkedhetnek a gazdálkodók. Az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai fejlesztéseiben kiépülő ingyenes adatelérést biztosító agrometeorológiai információs rendszer pedig nemcsak megkönnyíti a gazdák munkáját, de a klímaváltozás folyamatainak vizsgálatát, valamint a kormányzati döntések meghozatalát is segíti…”
Digitális korszak az agráriumban; Köpöncei Csilla; Magyar Nemzet; 2019. augsuztus 28.

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga is aktív szereplőként vesz részt az innovációs folyamatok előmozdításában és a piacok kívánatos irányba terelésében.

Mint a szerzők rámutatnak: az informatikai forradalom korántsem magától indult el, pusztán piaci folyamatok eredményeképpen, hanem abban az állam kutatóintézetei és fejlesztő ügynökségei révén maga is jelentős szerepet vállalt. Példaképpen bemutatva egy iPhone készüléket, melynek szinte minden részletét korábbi állami innovációk alapozták meg, a szoftver és hardver elemekben egyaránt. Kiemelt szerepet játszott ebben mindenek előtt a fejlett katonai kutatásoknak otthont adó DARPA, ami az egész internet „atyjának” is tekinthető, de a szövetségi egészségügyi ügynökség (NIH), a szövetségi energiahivatal (DoE) vagy éppen az élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő hatóság (FDA) is. Hasonlóan erőteljes szerepe volt a kormányzatnak a nanotechnológiák fejlesztése terén is, a Nemzeti Nanotechnológiai Kezdeményezés (NNI) révén. Emblematikus példája volt az állami kezdeményezésű és támogatású innovációs-fejlesztési politikának a Kennedy elnök által meghirdetett Hold-program, amely szektorokon átívelő, együttműködésre alapozó, küldetés-orientált innovációs folyamatot valósított meg.

A kormányzat az innovációt és a fejlesztést többféle eszközzel is segítheti: közvetlen innovációs programokkal, együttműködést támogató projektekkel, célzott beszerzési politikával, hitelgaranciával, támogatásokkal, díjakkal. A beszerzési politikában fontos, hogy támogassa az alulról jövő kezdeményezéseket, és többféle megoldásnak adjon teret adott célok elérése érdekében – vagyis ne a megoldás módját írja elő, hanem az elvárt eredményt határozza meg pontosan. A „zöld forradalom” sikere érdekében a kormányzatnak hasonlóan széles eszköztárat indokolt bevetnie, túllépve a piaci hibák kiküszöbölését célzó intézkedéseken (mint amilyen a negatív externáliát jelentő üvegház-hatású gázok kibocsátásának megadóztatása), amelyek szükségesek ugyan, de önmagában még nem vezetnek átfogó megoldáshoz.

A „Zöld New Deal” a szerzők szerint messze túlmutat a megújuló energiák előtérbe kerülésénél – szektorokon átívelő innovációs átalakulást jelent, minden idők egyik legnagyobb olyan változásaként, amely emberi elhatározásból született. A zöld fordulat nem kevesebbre vállalkozik, mint az egész gazdasági rendszer „nagyjavítására”, amiben fontos szerepet játszik a kormányzati szereplők, vállalatok, kutatóintézetek, civil szervezetek és magánszemélyek társ-alkotása (co-creation). Az átalakulást nem lehet nemzeti keretekre szűkíteni: az elektromos járművek terjedése például önmagában kedvező hatással van a környezetre, de az ehhez szükséges kobalt és lítium növekvő mértékű kitermelése hatalmas környezeti károkat és emberi jogi sérelmeket okozhat a nyersanyagot biztosító országokban. Az átalakulásnak tehát figyelembe kell vennie a globális termelési láncok sajátosságait, átfogó megoldást kínálva a folyamat egészére. Az új rendszereket a magánszektor tulajdonosainak és a közszféra szabályozóinak közösen kell megtervezniük (co-design). Újra kell definiálni a hosszútávúságot, meghatározva a várható a fizikai-biológiai fordulópontokat és visszacsatolási köröket, összetett gazdasági modellekkel modellezve mindezeket. A piacformáló, küldetés-orientált megközelítés a zöld innovációs és ipari stratégiákban is alkalmazni kell – világos, hosszútávú változási irányokat fogalmazva meg, összehozva különböző szektorok képviselőit a piacok közös újra-alkotására, kialakítva a piacformáló útitervet a zöld növekedés eléréséhez.

A szerzők tanulmányukban ajánlásokat is megfogalmaznak:

  1. A piacok nem fogják megtalálni maguktól a kívánatos irányt. Az állami szakpolitikáknak és befektetéseknek kulcsszerepük van az út kijelölésében.
  2. Az állami befektetések akkor hatékonyak, ha ambiciózus és rugalmas, küldetés-orientált közintézmények irányítják azokat.
  3. Az innovációnak és a befektetésnek a teljes innovációs lánc mentén kell hatnia, kínálati és keresleti oldalon egyaránt.
  4. A polgárok a folyamat kezdetétől formálni képesek – felhasználóként, munkatársként és rendszer-tulajdonosként egyaránt.
  5. A türelmes finanszírozás kulcsfontosságú az innováció sikere szempontjából – elkerülve az infokommunikációs szektorban és a gyógyszeriparban jelenlévő rövidtávú szemléletet és gyors megtérülést célzó finanszírozási gondolkodást.
  6. A proaktív szabályozás segíthet meghaladni a beágyazott inkumbens szereplők ellenállásából fakadó, a jelen állapotok bebetonozására irányuló törekvéseket.

Forrás:
What the green revolution can learn from the IT revolution. A green entrepreneurial state; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2019. augusztus 20.
IIPP Brief 08 What the green revolution can learn from the IT revolution; Mariana Mazzucato, Martha McPherson; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2019 (PDF)
Lásd még:
Green New Deal; Wikipédia
The Green New Deal: A bold mission-oriented approach; Mariana Mazzucato, Martha McPherson; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2018 (PDF)

Közigazgatás, politika

A megye az alapja a közigazgatási szervezetrendszernek – jelentette ki Gulyás Gergely

„Szent István korától kezdve napjainkig a megye az alapja a közigazgatási szervezetrendszernek – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton.
Gulyás Gergely a szatmári kisváros új járási hivatalának átadási ünnepségén elmondta, amikor Szent István király a kereszténység több mint ezer évvel ezelőtti felvételével megalapította a magyar államot, ennek részeként létrehozta a vármegyerendszert, amely már akkor is a közigazgatás alapja volt.

A miniszter közölte, 2010-ben a gazdasági csőd szélére került az ország, ezért a hivatalba lépő kormánynak más területek mellett a közigazgatást is át kellett alakítania.

Összehasonlíthatatlanul más színvonalon képes ma a magyar állam ellátni a közigazgatási feladatait, mint 2010 előtt, az új rendszerben a lakóhelyeikhez közel, belátható időn belül és jó színvonalon tudják intézni ügyeiket az állampolgárok – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter az alig egy év alatt, 356 millió forintos kormányzati támogatással felépített új járási hivatal létrehozására utalva hangsúlyozta, a jó ügyintézéshez arra van szükség, hogy az állam biztosítsa a közigazgatás infrastrukturális fejlesztéseihez szükséges forrásokat.

Példamutató gyorsasággal épült meg ez a hivatal, dolgozóinak továbbra is az a feladatuk és felelősségük, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak az épületből – hangoztatta Gulyás Gergely.

Hozzátette, Szabolcs-Szatmár-Beregnek ebben a részében fontos pluszfeladat hárul az ügyintézőkre, mivel az állampolgársági ügyintézések jelentős része ebben a térségben történik.

A miniszter kifejezte reményét, hogy a központi közigazgatás korszerűsítése a Magyar falu programmal és a Modern városok programmal folytatódhat.

Az ünnepségen jelen volt Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Péter Csaba, Fehérgyarmat független polgármestere és Román István kormánymegbízott.

A szatmári térség mintegy ötven települését kiszolgáló fehérgyarmati járási kormányhivatal eddig a polgármesteri hivatal épületében működött. A modern, korszerű ügyfélhívó rendszerrel felszerelt új épületben a kormányhivatal igazgatási osztályait helyezték el.”

Forrás:
A megye az alapja a közigazgatási szervezetrendszernek; Miniszterelnökség; 2019. augusztus 23.

Elismerés a költségvetési adatszolgáltatásban jeleskedő önkormányzatoknak

„Az idei évben 281 település nyert el összesen 150 millió forintot a Pénzügyminisztérium által kiírt „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása” pályázaton.
Berczik Ábel, a tárca helyettes államtitkár hangsúlyozta: a megítélt összegek hozzájárulnak ahhoz, hogy a települések olyan magas színvonalú és példaértékű szakmai munkát végezhessenek, amely nagymértékben elősegíti a közpénzügyi döntések meghozatalát.

A stabil és kiszámítható költségvetési tervezéshez elengedhetetlen, hogy az állami szervezetek mellett a helyi önkormányzatok is a szakmai szempontok maradéktalan figyelembevételével teljesítsék a különféle adatszolgáltatásaikat – hangsúlyozta Berczik Ábel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy növekszik azon települések száma, amelyek ezeket határidőben és kellő alapossággal tudják elkészíteni. Ezt jelzi az is, hogy egyre több helyhatóság felel meg a „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása” pályázat feltételeinek, ezért a tavalyi évhez képest 50 millió forinttal növekedett a támogatás keretösszege – emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Mint mondta: a minisztérium által életre hívott pályázat célja, hogy elismerje azon önkormányzati dolgozók munkáját, akik a pénzügyi szakterületen látnak el ilyen jellegű feladatokat, valamint motiválja is őket a közszolgálati hivatásuk további gyakorlásához. A még az év elején megjelent kiírásra azok a települések jelentkezhettek, amelyek hiánytalanul és megfelelő színvonalon nyújtották be a tavalyi évre vonatkozó költségvetési beszámolóikat, illetve az időközi mérlegjelentésüket.

A megítélhető támogatás mértékét ezt követően egy szakmai teszt eredményeként állapította meg a szaktárca, amely vissza nem térítendő és 2019. december 31-ig használhatják fel az önkormányzatok – közölte Berczik Ábel.”

Forrás:
Elismerés a költségvetési adatszolgáltatásban jeleskedő önkormányzatoknak; Pénzügyminisztérium; 2019. augusztus 24.
Támogatotti lista (PDF)

Megjelent az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjának új kiírása

„Megjelent az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjának új kiírása hétfőn, a 2,5 milliárd forintos keretre szeptember 2. és 23. között pályázhatnak a kis- és középvállalkozások.
A programban a feldolgozóipar vállalatainak technológiai megújulását támogatják. A legnagyobb elnyerhető összeg 400 millió forint, a legkisebb projekt 100 millió forintos lehet, amihez minimum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatás kapható – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A támogatást azok a vállalatok kaphatják, amelyek élen járnak Magyarországon a technológiai megújulásban, és példát mutatnak a gazdaságosabb, költséghatékonyabb, környezeti értelemben fenntarthatóbb gazdálkodásban – hangsúlyozta az államtitkár.

György László elmondta, hogy az elbírálás szigorú szabályok szerint történik. Megvizsgálják, hogy a projekt milyen új technológiát, eljárást alkalmaz, és valós piaci igényre irányulnak-e a fejlesztések. Fontos szempont, hogy a technológiai megújulás eredményeképpen mennyivel nő az árbevétel az érintett vállalkozásoknál, mekkora bérnövekedés valószínűsíthető, mennyivel csökkenthetők a fajlagos költségek, az energiaköltségek, illetve az energiafelhasználás – jelezte.

Az elbírálás szempontjai közül kiemelte az exportból származó árbevételek lehetséges növekedését, valamint azt is, hogy a vállalat együttműködik-e szakképző intézményekkel, egyetemekkel.

Az államtitkár hangsúlyozta: az ITM folyamatosan vizsgálja, hogy a világgazdaságban történő változásokra milyen jó válaszok adhatók kormányzati gazdaságstratégiai szinten. Különösen fontosnak nevezte, hogy a kutatásokat közelebb viszik az egyetemekhez, az egyetemeket pedig a gazdaság szereplőihez, ugyanakkor a vállalatokkal szemben is elvárás, hogy közelebb vigyék tudásukat az egyetemekhez és a szakképző intézményekhez.

György László az Irinyi-terv korábbi projektjeiről szólva elmondta: Magyarországon az ipari termelés 3,6 százalékkal nőtt 2018-ban az előző évihez képest, a lezárt projektekkel rendelkező vállalkozások termelése ugyanakkor négyszer ekkora ütemben emelkedett. Az ipari export 1,4 százalékkal bővült 2018-ban a 2017-eshez viszonyítva, az érintett vállalkozások esetében ennek öt-hatszorosával.

Az államtitkár hangsúlyozta: az adatok mutatják, hogy olyan vállalkozások kaptak támogatást, amelyek képesek voltak technológiailag megújulni, versenyképességi erejüket a hazai és a nemzetközi piacokon is kamatoztatni.

A pályázati tájékoztató és a jelentkezési lap itt érhető el: Irinyi Terv iparstratégiai támogatási program 2019

Forrás:
Megjelent az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjának új kiírása; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. augusztus 26.

Közigazgatási, politikai informatika

A mentők új szakmai és kommunikációs stratégiájának is köszönhetően megduplázódott a sikeres újraélesztések száma

„Kétszer annyi életet mentettek meg újraélesztéssel, mint két és fél évvel ezelőtt — jelentette be az Országos Mentőszolgálat a napokban. Ez olyan, a közelmúltban indult programoknak köszönhető, mint a Szív City közösségi életmentő applikáció, a defibrillátorok elhelyezkedését mutató térkép, az önkéntes fiatalok bevonása a mentőszolgálat tevékenységébe és a laikusoknak szóló Hősképző oktatások.

A legfrissebb adatok szerint két és fél év alatt közel duplájára emelkedett a sikeres újraélesztések száma az Országos Mentőszolgálatnál. Míg 2016 első fél évé­ben 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első fél évében már 1009 ilyen esetet regisztráltak – közölte a szervezet. Azt is kiemelték, hogy az ebben a féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis minél több esetben próbáltak újraéleszteni, annál többször sikerült is megmenteni az életet.

Az elmúlt két és fél év feltűnő eredményeinek hátterében – amellett, hogy a laikusok egyre bátrabban mernek újraéleszteni – a mentők új szakmai és kommunikációs stratégiája állhat. Ennek részeként protokollizálták a mentésirányítást, így már kötelező telefonon keresztül segíteni az újraélesztést. Annak is köszönhető a siker, hogy elindították a Szív City közösségi életmentő applikációt, illetve az országos defibrillátor térképet.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az M1 csatorna műsorán a napokban arról beszélt, folytatódik a Legyél hős! elnevezésű önkéntes programjuk is. Kifejtette: a program, amelyet 2018-ban indítottak az Emberi Erőforrások Minisztériumával az egészségügyi terület népszerűsítését és a tudatos pályaválasztás erősítését célozza. Az önkéntesek mentőápolói ismeretet sajátítanak el, idegen nyelvi órákon vesznek részt, valamint különböző munkafolyamatokba kapcsolódnak be szakmai felügyelet mellett. Az első, több mint ötven jelentkező közül 12-en már a mentőszolgálatnál folytatják a munkájukat. A programba bárki bármikor becsatlakozhat. Várják a 18 és 22 év közötti jelentkezőket – emelte ki a főigazgató. Csató Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy szombaton tartják a fővárosi Városligetben a mentőnapot, ahol a bemutatók mellett az újraélesztést is meg lehet tanulni.

Mint korábban beszámoltunk róla, az Országos Mentőszolgálat mellett a Vöröskereszt is rendszeresen szervez elsősegélynyújtást népszerűsítő foglalkozásokat. Hősképző programjuk keretében augusztustól októberig oktató foglalkozásokat szerveznek országszerte. Kovács Dávid, a Vöröskereszt elsősegélynyújtási szakmai vezetője lapunknak elmondta, újítás, hogy egyre inkább igyekeznek a pszichoszociá­lis felkészítést a tanfolyamok részévé tenni, hiszen a lelkierőn is múlik, hogy valaki helyt tud-e állni egy éles helyzetben.”

Forrás:
Megduplázódott a sikeres újraélesztések száma; Szilágyi Anna; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 28.
Lásd még:
SzívCity

Álhívások terhelik a segélyhívókat

„Visszatérően, jellemzően egy-egy nagy horderejű bűncselekmény vagy baleset során felmerülő tevékenységirányítási probléma kapcsán sokan felteszik a kérdést: szükség volt-e a segélyhívó rendszer központosítására. Pontos képet csak akkor kaphatunk, ha megvizsgáljuk a segélyhívó és tevékenységirányítási rendszert. A Magyar Nemzet megtette.

A segélyhívó – 112-es – telefonszámra tavaly érkezett hívások kétharmada megalapozatlannak bizonyult, azaz az országos 4 951 815 hívásból mindössze 1 656 812 volt valós, a többi olyan „álhívás” volt, ami csak foglalja a vonalakat. Bár idén a valótlan hívások aránya 55,4 százalékra csökkent, de ez még mindig nagyon magas. A Magyar Nemzet belügyi forrásai szerint ezért folytatni kell az ismeretterjesztő kampányt, hogy még jobban tudatosítsák az állampolgárokban: a segélyhívó indokolatlan használata életeket veszélyeztethet.

Bűncselekmény is lehet
A rosszindulatú, szórakozó, sértegető, trágár hangvételű és a készenléti szervek intézkedését nem igénylő hívások egy részét gyerekek, illetve valamilyen ok miatt magukat sértettnek érző felnőttek kezdeményezik. Ők azzal sincsenek tisztában, hogy adott esetben hívásuk visszakövethető, és akár bűncselekményt is megvalósíthatnak azzal, ha például fenyegetőznek. Ezért is fontos a felvilágosítás. A rendőrség évek óta minden lehetőséget megragad a tájékoztatásra a segélyhívó számokkal kapcsolatos tudnivalókról, azok jogszerű használatáról.

A hatóság munkatársai többek között bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági programokon, versenyeken, a rendőrség honlapján, okostelefonos alkalmazás (RUTIN) segítségével, kisfilmekkel, reklámokkal folytatják az ismeretterjesztést. Például arról, hogy a segélyhívások régi rendszerében, 2013 decembere előtt 154 helyi rendőrkapitányságon fogadták a bejelentéseket. Már csak az uniós elvárások miatt is szükségszerű volt az egységesítés és a rendszer központosítása. A városi és kerületi kapitányságokon megszűnt ügyeletek helyett húsz tevékenységirányítási központot hoztak létre a megyeszékhelyeken és a fővárosban, illetve 2014 márciusától felállítottak két hívásfogadó központot (HIK).

Itt a bejelentéseket az operátor kérdéseire adott válaszokkal kiegészítve számítógépen intelligens adatlapra rögzítik, amely azonnal megjelenik a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem rendszerében. Az új központok segítségével a lehető legrövidebb időn belül, pontos információk alapján indulhat a mentés irányítása, összehangolása, végrehajtása, hiszen a bejelentő és a rendelkezésre álló reagáló erő hozzávetőleges pillanatnyi helyzete digitális térképen jelenik meg.

Uniós követelmény
Korábban nagy energiákat kötött le a rosszindulatú vagy intézkedést nem igénylő hívások kezelése, így az operátorok egyik legfontosabb feladata a konkrét intézkedést igénylő hívások szűrése a nap 24 órájában. A hívásfogadó rendszer segítségével először meghatározzák a segélyhívás kezdeményezőjének földrajzi helyét, a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámát, valamint a segélyhívás időpontját. Rögzítik a bejelentő adatait, illetve beszerzik az intézkedéshez szükséges egyéb információkat. A hívásokat értékelik, ami alapján kiszűrik a zaklató hívásokat. Amennyiben készenléti szerv intézkedésére van szükség, továbbítják részükre az elektronikus adatlapot, valamint adott esetben haladéktalanul konferenciahívásba kapcsolják a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező szervnek.

A tevékenységirányítási központokban a segélyhívásokhoz kapcsolódó események kezelését hatékonyan segítő, az úgynevezett Robotzsaru rendszeren belül működő országos Tevékenységirányítási Rendszer a bejelentések kezelésén túl az állomány irányításában is fontos szerepet játszik. Az informatikai rendszereknek köszönhetően digitális alapú az adatrögzítés, ami lehetővé teszi – megfelelő jogosultság birtokában – a gyors előzménykutatást is.

Az Európai Unió döntése értelmében a tagállamok területén élő állampolgárok az európai közösség területéről, függetlenül pillanatnyi tartózkodási helyüktől, vonalas és mobil telefonról díjmentesen, egységes segélyhívó számot használva kell hogy elérjék a készenléti szerveket. A magyar kormány döntése alapján hazánkban a nemzeti (104, 105, 107) és az egységes európai segélyhívó számot (112) egységesítették. A már említett két központot azért kellett létrehozni, hogy bármelyik működési zavara esetén a másik teljes körűen át tudja venni a funkcióját.

Értékes percek
A rendszer legnagyobb előnye a korábbiakhoz képest, hogy a hívásfogadó központokban 15 másodpercen belül felveszik a telefont, illetve konferenciabeszélgetést tudnak biztosítani.Amennyiben olyan bejelentés érkezik, amely több – akár mindhárom – készenléti szerv beavatkozását igényli, a hívásfogadó operátor egy konferenciahívás kezdeményezésével megteremti annak lehetőségét, hogy a bejelentőnek elegendő legyen egyszer elmondani, hol van, mi történt. A készenléti szervek ügyeletes szakemberei feltehetik a saját, szakmailag releváns kérdéseiket, az erre kapott válaszokat minden résztvevő hallja.

A készenléti szervek ezek alapján akár már a bejelentés ideje alatt tudnak indítani reagáló egységeket a helyszínre, amivel értékes perceket nyerhetnek. A hívásfogadó központok alkalmasak az úgynevezett E-call jelzések fogadására is, amelyek balesetek során – GPS-koordinátákkal – a pontos helyszínt mutatják a készenléti szervek számára.

Az éles működés megkezdése óta nem volt úgynevezett elveszett hívás, ilyenről bejelentés, panasz nem érkezett. Az új segélyhívási rendszer bevezetése óta drasztikusan csökkent a rendszer működésével kapcsolatos megalapozott állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések száma. A tavalyi, közel ötmillió híváshoz képest mindösszesen 14 ilyen panasz érkezett.”

Forrás:
Álhívások terhelik a segélyhívókat; Szemán László János; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 31.

Európai kormányok nyílt forráskódú, saját kezelésű felhőszolgáltatást választanak a nagy amerikai digitális platformok helyett

„Napjaink hírei azt jelzik, hogy egyes európai kormányok kezdik komolyan venni a digitális szuverenitást, és a nagy, központosított, Európán kívüli székhelyű digitális felhőalapú platformok helyett európai, nyílt forráskódú, saját kezelésben, megvalósított megoldásokat választanak.

Franciaország, Belügyminisztérium
Az elmúlt évben a francia belügyminisztérium megvizsgálta egy belső felhő kialakítását. Ennek alapján most készíti elő a Nextcloud alapú saját felhőjét a minisztérium 300 ezer alkalmazottja számára. Ez egyszerű biztonságos fájlcserét tesz lehetővé mobil, asztali, és webes hozzáféréssel, valamint irodai dokumentumok valós idejű, együttes szerkesztését. Thierry Markwitz, a minisztérium informatikai vezetőinek egyike, mondja: „A francia kormány mélységesen törődik polgárai és munkavállalói adatainak biztonságával. A Nextcloud saját kezelésű együttműködési platform segítségével biztonságos, könnyen használható megoldást választottunk a vezető európai gyártótól.”
A minisztérium számára a biztonság egyértelműen nagyon fontos volt, és ez természetesen a Nextcloud kulcsfontosságú előnye. A többi Nextcloudot használó nagyobb szervezethez hasonlóan a minisztérium kiterjedt belső biztonsági ellenőrzést és belső tanúsítást is végzett. Segítettünk ezekben az ellenőrzésekben, válaszolunk számos biztonsági kérdésre, és rendszeresen folytatjuk ezt, mivel folyamatosan ellenőrzik a kódbázist, a Nextcloud fejlődése során.

Németország, szövetségi kormány
A német szövetségi kormány informatikai szervezete az ITZBund szerint: „A Nextcloud modern, könnyen használható és termelékenység-orientált megoldást kínál a felhasználók számára, amely lehetővé teszi a hatékony online és mobil együttműködést és kommunikációt. Az ITZBund most egy saját kezelésű nyílt forráskódú megoldást nyújt egy német szolgáltatóra támaszkodva [A Nextcloud német cég terméke. Szerk.], így tartva ellenőrzése alatt saját adatait.”

Miután az ITZBund körülbelül 5000 felhasználóval kísérleti jelleggel kipróbálta a szolgáltatás funkcionalitását és megbízhatóságát, megkezdte a Nextcloud telepítését az egész német szövetségi kormány körülbelül 300 000 alkalmazottja számára. A szigorú biztonsági követelmények döntőek voltak a Nextcloud fájl szinkronizálási és megosztási megoldásként történő kiválasztásához. A méretezhetőség egy másik fontos szempont volt, mind a felhasználó számát, mind a kiegészítő funkciókkal való kibővíthetőséget illetőleg. A Nextcloud alkalmazástárában jelenleg több mint 200 alkalmazáss érhető el. Mind a francia belügyminisztérium, mind a német Bundescloud belső hálózatán alkalmazza a Nextcloudot. A belső adatok nem érhetőek el a külvilágból, minden tevékenységet a belső, saját kezelésű platformon kell elvégezni. Ez a megoldás az önálló üzemeltetés kulcsfontosságú biztonsági előnye.

Svédország
A svéd nemzeti beszerzési szolgálat álláspontja szerint: „Szükséges, hogy Svédország mint ország ellenőrzése alatt tartsa saját információit. A nemzetbiztonság és nemzeti szuverenitás szempontjából kell annak veszélyét megítélni, hogy nem fér hozzá a saját információihoz. Mérlegelni kell nemzetközi válság vagy konfliktus esetén más országok hajlandóságát és képességét a szolgáltatók által kezelt információkhoz való hozzáférésre, azok manipulálására vagy megtagadására.”

A Försäkringskassan olyan felhasználói funkciók fejlesztésén dolgozik, mint például a belső üzenetküldési szolgáltatások, fájlok tárolása, a végpontok közötti titkosítás saját kezelésű platform segítségével.”

Forrás:
EU governments choose independence from US cloud providers with Nextcloud; Nextcloud; 2019. augusztus 27-
Lásd még

Szerkesztői megjegyzés
Mivel a hír forrása erősen érintve van az eseményekben, ezért erős kritikával kezelendő, amit írnak. Keverednek a valós műszaki érvek és a mai körülmények között nehezen értelmezhető politikai lózungok.

Informatika, távközlés, technika

Alapfelszereltség lehet a társasházi e-töltő

„Néhány éven belül a lakóházak és a parkolóházak alapkellékévé válhat az elektromos töltő, amelynek beépítésére az új építésű lakások vásárlói körében évről évre növekvő kereslet mutatkozik.
Idén tavaszig mintegy félezer engedélyköteles e-töltőt helyeztek üzembe az országban több mint 800 töltőponttal, jövőre továbbiak telepítésére számíthatnak az elektromos autók használói.

További cél, hogy 2025-re az e-autók otthoni töltését szabályozási szempontból ugyanúgy tekintsék, mint az egyéb fogyasztói berendezéseket, nem kellene hozzá speciális engedély sem.
Az e-töltők a háztartások, a társasházak és a parkolóházak alapvető kellékei lesznek, több kiegészítő kényelmi szolgáltatást is kínálhatnak az okosépületek részeiként.

Egyelőre azonban több százezer forintos többletköltséggel kell számolnia annak, aki e-töltő kiépítésével tervezi megvásárolni parkolóhelyét valamelyik budapesti lakásfejlesztő cégtől.

A Világgazdaság által megkérdezett piacvezető társaságok az e-töltővel felszerelt gépkocsibeállókat nettó 300–800 ezer forintos felárral értékesítik, ez tartalmazza a zárható töltő kiépítését fogyasztásmérővel, a hálózat bővítési díját és az elektromos rendszer bővítési költségeit is.
A tetemes költség egyik összetevője, hogy folyamatosan magas terhelhetőséget bíró kábelekre van szükség, amelyek nem melegszenek túl, és biztonságosan tölthető róluk az autó.

A költséget növeli az elektromoshálózat-fejlesztési hozzájárulás 115 ezer forint plusz áfás díja, amelyet minden egyes 7,2 kilowattos töltő után meg kell fizetni. Ennek eltörlése számottevően segítené az e-töltők nagyobb arányú penetrációját – vélekednek egybehangzóan a lakóingatlan-fejlesztő társaságok illetékesei. Az elektromos autózás elterjesztéséhez a Jedlik Ányos-terv 2.0 egyik javaslata is igyekszik hozzájárulni, eszerint meg kell vizsgálni a társaságiadó-kedvezmény kiszélesítésének lehetőségét is az e-töltő-telepítési kedv élénkítésére.”

Forrás:
Alapfelszereltség lehet a társasházi e-töltő; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2019. augusztus 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az MVM tulajdonába került a Nemzeti Közművek

„Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. az MVM Zrt. százszázalékos tulajdonába került. A magyar állam az MVM egyedüli részvényeseként az NKM-ben meglévő kisebbségi részesedésével megemelte az MVM alaptőkéjét – közölte tegnap a villamosenergetikai társaság.

Tájékoztatásuk szerint a 13,4 milliárd forint értékű tőkeemelés értelmében az MVM százszázalékos leányvállalatává vált az NKM Nemzeti Közművek Zrt.

A lépés jelentős: az NKM-csoport teljes beolvadásával a legnagyobb hazai iparági tudásközpontként működő energetikai holding jött létre, amely a teljes energetikai értékláncot lefedi szolgáltatásaival, illetve szakmai felkészültségével minden eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá Magyarország ellátásbiztonságához – fogalmaz az MVM közleménye.

Az MVM-csoport Magyarország harmadik legnagyobb vállalatcsoportja: 57 tagvállalatával, több mint 1700 milliárd forintos árbevételével, több mint 12 ezer munkavállalójával és közel négymillió lakossági és vállalati ügyfelével megkerülhetetlen szereplője a magyar gazdaságnak, amelyre több mint 600 milliárd forint hatást gyakorol a költségvetési befizetésen, a béreken és a különböző beszállítókon keresztül.

Korábban megírtuk: az NKM Energiának az összeolvadásból adódóan számos feladatot kell ellátnia. Így például biztosítja az egyetemes (lakossági és közintézményi) gázszolgáltatást, -kereskedelmet, valamint az egyetemes villamosenergia-értékesítést, továbbá közvilágítási és gázpiaci tevékenységet folytat majd.”

Forrás:
Az MVM tulajdonába került a Nemzeti Közművek; Magyar Nemzet; 2019. szeptember 1.

Gyorsan nő a banki pénzpontokba befizetett összeg

„Az idei első negyedévben már a 13 százalékát tette ki a készpénzfelvételeknek a banki pénzpontokba befizetett összeg. A bankok számára tetemes költségcsökkenés, ha a pénzkezelés zömét az automatákra bízhatják a fiókokban dolgozó ügyintézők helyett.
Száz alkalomból ötször már nem azért látogatja meg a magyar bankkártya-tulajdonos a pénzpontokat (ATM), hogy készpénzt vegyen fel, hanem hogy befizessen – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Az idei első negyedévben 1,425 millió befizetési tranzakciót regisztráltak a bankok, míg egy évvel ezelőtt még 890 ezernél kevesebbet, a növekedés 60 százalék feletti. E szolgáltatási irány növekedésének dinamikája abból is látszik, hogy 2017 vége óta nem nő a készpénzfelvételek száma.

A készpénzbefizetésre is alkalmas pénzpontok számáról a jegybank egyelőre nem közöl nyilvántartást, így csak a pénzintézeti jelzések alapján tudható, hogy hány ilyen automata üzemel Magyarországon.
A Pénzcentrum korábbi összevetése szerint nagyjából 600 ilyen készülékről lehet szó, de a számuk hónapról hónapra nő. A telepítésben az OTP és a K&H áll a legjobban – a legnagyobb kereskedelmi banknak augusztus elején 222, a K&H-nak 216 készpénzbefizetésre alkalmas pénzpontja üzemelt, míg a dobogó harmadik helyére az Erste állhatott fel, amely a fiókhálózatának ATM-jeit már alkalmassá tette befizetésre, vagyis a számuk már száz felett jár.

Szépszámú pénzbefizetésre alkalmas készüléke van az UniCreditnek, és nagymértékben fejleszt a CIB is. Mivel a Magyarországon működő 5063 pénzpont 12 százalékán fizethető be pénz, már a tranzakciószám is megsüvegelendő, ám ennél is meglepőbb, hogy az így befizetett összeg gyorsabban nő, mint a tranzakciók száma: az értéke az idei első három hónapban 251,6 milliárd (havonta átlagosan majdnem 84 milliárd) forint volt.”

Forrás:
Havonta nyolcvannégymilliárdot dugnak az automatákba; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2019. augusztus 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 2.

A Copernicus, az EU műholdas távérzékelési programja a krízis menedzsment szolgálatában
Az elmúlt hét újabb geopolitikai gyújtópontja – átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt – Brazíliára vetült. Az Amazonas vidéki erdőtüzek kapcsán szinte néhány nap leforgása alatt robbant be a globális köztudatba a vád: a „klimakatasztrófa” előidézéséért a világ feltörekvő államainak „felelőtlensége” is okolható. Ha pedig ez így van, akkor kézenfekvő módon merül fel, hogy az emberiség „közkincsét” képező természet védelmében szükséges és indokolt lehet az államok szuverenitásának korlátozása. Mármint: legalábbis egyes államoké, például Brazíliáé. A mögöttes hatalmi játszmákra utalhat azonban, hogy a dél-amerikai óriás, a kontinens feltörekvő hatalma egyben a BRICS tömörülés tagja. Azaz: geopolitikai kihívója a nyugati dominancián alapuló geopolitikai status quonak.
Ahogy ez már egyre gyakoribb a nemzetközi hatalmi csatározásokban, nagydiplomáciai érdekérvényesítésben, ebben a hirtelen támad ügyben is a közösségi média vitte a prímet az államfői üzengetésekben, és hasonló viszontválaszokban. Nem véletlenül: a globális közvélemény megmozgatására, állásfoglalásának kiváltására különösen alkalmasak a lángoló őserdőkről készült drámai felvételek – még ha egy részük nem is ott, és nem is akkor készült. A megbízható, naprakész információknak, adatoknak, méghozzá térbelileg elhelyezhető és értékelhető adatoknak különösen nagy szerepe lehet az ilyen globális krízishelyzetek szakszerű kezelésében. A közösségi médián megosztott, sokszor felületes képi és szöveges információk helyett a téma valóban komoly (magyarul: szakértői szintű) kezelése nem nélkülözheti a megalapozott tényadatokat. Az Amazonas erdőtüzeinek témájában többnyire az amerikai űrkutatási hivatalnak tulajdonított (nem ritkán erősen photoshoppolt) felvételek keringenek a Twitteren, vagy a Facebookon. Még az ügyben érintett diplomaták, külügyi szakértők sem mindig tudják, hogy „házon belül” is létezik adatforrás, még hozzá nem is akármilyen. Az Európai Unió saját műholdas távérzékelési programja, a Copernicus ugyanis nemzetközi összehasonlításban is kimagasló eszközt biztosít a nemzetközi szakértői tárgyalásokhoz, háttérnek. A program Copernicus Krízis Menedzselő Szolgáltatás elnevezésű modulja európai- és globális adatokat biztosít az érdeklődő szakembereknek, méghozzá nyílt adatként, tehát szabadon elérhető és felhasználható formában.
Az említett szolgáltatás 5 elemet tartalmaz: a kockázat térképezési modulok elektromos térképek, digitális geoinformatikai adatok, jelentések stb. alapján nyújt támogatást a természeti krízishelyzetek megelőzésében, a már bekövetkezett válsághelyzetek hatékony kezelésében. Különösen fontos elem az Európai Aszályfigyelő Szolgálat, és a pusztító szárazságok természeti antitézisének számító árvizeket előrejelző Árvíz Figyelmeztető és Megfigyelő Rendszer. És – a mostani nagypolitikai feszültséggóc gyökerét képező erdőpusztulás témájához kapcsolódva – fontos eleme a Copernicusnak az Erdőtűz Előrejelző és Megfigyelő Rendszer is. Az online elérhető szolgáltatás adatbázisában, nevével ellentétben, nem csupán az európai országokra vonatkozó információk találhatók, hanem globális szinten nyújt részletes, áttekinthető, tárgyszerű információt az erdőtüzekről. Az EU Globális Erdőtűz Információs Rendszer elnevezésű webhelye könnyen kezelhető, áttekinthető interfészén keresztül naprakész (illetve beállítás esetén adott időszakra vonatkozó) adatok kérdezhetők le az éppen tomboló tüzekről, a leégett erdőterületekről, a tüzek által kibocsátott káros anyagokról. Olyan „kemény információkat” amelyekre támaszkodva ténylegesen lehetséges a környezetvédelemhez kapcsolódó államközi konfliktusok diplomáciai kezelése.
How Copernicus can support disaster management across the globe; Copernicus Support Office; Geoawesomeness; 2018. április 27.
Az EU Global Wildfire Information System rendszere elérhető: itt

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Üzlet és geopolitikai realitások: a nagy világmárkák sora „kér bocsánatot” Kínától
Az üzlet az üzlet – mutatja jó néhány nagy világvállalat reakciója a most már hónapok óta tartó, és egyhamar nyugvópontra aligha kerülő válságban. Ahogy a Hong Kong körüli helyzet egyre forróbbá válik, és ezzel párhuzamosan erősödik a kínai hatóságokra nehezedő külföldi sajtó- és politikai nyomás, a „szárazföldi Kína” reakciói is egyre élesebbekké válnak. Az elmúlt hetekben az állami sajtóban és a közösségi médiában egyaránt megjelentek olyan közlemények, posztok, vélemények, amelyek élesen elítélték azokat a külföldi vállalatokat, amelyek véleményük szerint megsértették az Egy Kína elvet, azaz a Kínai Népköztársaság külpolitikai és nemzetbiztonsági doktrínájának alapkövét. Arról van tehát szó, hogy az országban jelenlévő nagy nemzetközi márkák, promóciós anyagaikban, weboldalaikon, katalógusaikban – a KNK részeként tüntetik-e fel Tajvant, Hong Kongot, Macaut, vagy sem. Versace, Calvin Klein, Givenchy, Swarowski, Asics, Samsung – egyre gyarapodnak a jól ismert nevek azokon a listákon, amelyek a kínai önérzetet ilyen mód megsértő cégeket állítják pellengérre. És a cégek, az alapvető üzleti realitásokat szem előtt tartva, egyik a másik után, adják be a derekukat.
These Are the Foreign Brands Apologizing to China amid Hong Kong Tensions; Manya Koetse; What’s On Weibo; 2019. augusztus 16.

Döntés-intelligencia: az MI-korszak új vezetési kulcstudománya
Az adattudomány friss fejleményeit közreadó egyik webhely rövid összefoglalóban mutatja a be a döntési intelligencia új tudományterületét. Az egyes lehetséges döntési opciók közötti választások valamennyi aspektusát számba vevő megközelítés ötvözi az alkalmazott adattudomány, a társadalomtudományok, valamint a vezetéstudomány szemléletmódját és tudásbázisát. Szakértők szerint ez az új, komplex tudás sorsdöntő lehet a Mesterséges Intelligencia korában.
Introduction to Decision Intelligence. A new discipline for leadership in the AI era; Cassie Kozyrkov; Towards Data Science; 2019. augusztus 3.

Városok: a digitális közdiplomácia felemelkedő, új szereplői
„Eljött a városok nagy pillanata” – véli a digitális külkapcsolatok egyik kiemelkedő szakfolyóirata, az E-International Relations tanulmányírója. Kétségtelennek látszik, hogy a 21. század lesz a világtörténelem első igazán urbanizált korszaka. Ugyanakkor a globalizáció erősödésével, a globális társadalmak egyre erősödő integrációjával, a klasszikus szuverenitások meggyengülésével felértékelődik a városok, mint nemzetközi gazdasági és politikai aktorok szerepe. A korábban a nemzetközi kapcsolatok egyedüli lehetséges „szereplőiként” számon tartott nemzetállamok mellett persze már jó ideje megjelentek a porondon egyéb, nem állami közreműködők is. A regionális, vagy globális civil szervezetek mellett elsősorban a multinacionális vállalatóriások kezdenek sok tekintetben „kvázi államként” viselkedni a nemzetközi színtéren. A városokban ugyanakkor jókora potenciál rejlik még ezen a téren, véli a szakértő. Az IKT-eszközpark megjelenése és térhódítása, a társadalmak (és ezzel együtt természetesen a társadalmak igazgatási struktúráinak) rohamos digitalizációja minőségi ugrást biztosíthat a nemzetközi szereplőként fellépni kívánó nagyvárosoknak.
The Emergent Role of Cities as Actors in International Relations; Salome Gongadze; E-International Relations; 2019. augusztus 6.

Csak óvatosan azokkal az orosz tudósokkal!
Az orosz Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium az év elején olyan ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek a szovjet idők korlátozásait idézik – adja hírül az Oroszországgal szemben következetesen kritikus The New York Times. A most életbe lépett ajánlást egy független orosz tudományos szaklap tette közzé. Ennek értelmében a minisztérium megkívánja, hogy az orosz tudományos élet szereplői előzetes engedélyt kérjenek, ha külföldi kollégáikkal kívánnak személyesen találkozni, ahogy az ilyen találkozókat követően részletes beszámolót kell beterjeszteniük a hivatalnak. A korlátozások érintik továbbá a külföldi munkavégzést, valamint az elektronikus kapcsolattartás különböző formáit is. A minisztérium most leszögezte, hogy az említett szabályok csupán ajánlásnak tekintendők, és egybe vágnak a nemzetközi gyakorlattal. Az esetről tudósító amerikai lap mindazonáltal figyelmezteti honfitársait: következményei lehetnek annak, ha szóba állnak orosz tudósokkal.
Meeting a Russian Scientist? He Might Need to Report on You; Ivan Nechepurenko; The New York Times; 2019. augusztus 14.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. augusztus 26-augusztus 30.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

LTO6 adatszalagok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.10.
LTO6 adatszalag szállítása a keretszerződés teljes időszaka alatt maximum nettó 8.000.000,- Ft értékben
Típus: LTO U6 Labelled (00V7590)
Megnevezés: LTO6, vonalkódos
db: 1 100
Lásd még

Egységes digitális tervtár rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/167
Közzététel dátuma: 2019.08.30.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.10.
A Budapest Közút Zrt kezelői, és üzemeltetői feladatai kapcsán jelentős mennyiségű tervrajzi állományt halmozott fel és kezel. Társaságunk feladata a tervek hosszú távú megőrzése, illetve az üzemeltetői és kezelői feladatokhoz kapcsolódóan a tervek folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása.
A projekt célja, hogy a Budapest Közút Zrt. nyilvántartásában szereplő tervek tárolását és kezelését elősegítő egységes digitális rendszer kialakítása, és a munkafolyamatok, dokumentumtár- és digitalizálási eljárások kialakítása.
A dokumentumtár rendszernek támogatnia kell a feltöltés, tárolás és visszakeresés folyamatait.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Videokommunikációs rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/163
Közzététel dátuma: 2019.08.26.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Távmeghallgatásra és kép-és hangrögzítésre alkalmas videokommunikációs rendszer beszerzése és implementálása az Országos Bírósági Hivatal részére. Védett személy meghallgatására is alkalmas, olyan komplex videokommunikációs végpontok kialakítása, melyek az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz kapcsolódva képesek lesznek a bírósági folyamatokat támogató videó kommunikációra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.900.137.706,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/163
Közzététel dátuma: 2019.08.26.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Központi Szinkronizációs rendszer üzemeltetése
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Központi Szinkronizációs rendszer és kapcsolódó alkalmazások üzemeltetése, mely 2000 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.000.000,- Ft
Lásd még

ENYÜBS előállítását szolgáló BSR 24havi szupportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/164
Közzététel dátuma: 2019.08.27.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban ENyÜBS) előállítását szolgáló Bűnügyi Statisztikai Rendszer (továbbiakban: BSR) 24 hónap időtartamban történő informatikai szoftverüzemeltetési támogatási szolgáltatásainak (összefoglalóan: szupport) elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.600.000,- Ft
Lásd még

Eredményről szóló tájékoztató (IT eszköz,szoftver)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/164
Közzététel dátuma: 2019.08.27.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.;PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Informatikai és audiovizuális eszközök, szoftverek
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.924.060,- Ft
Lásd még

Tájékoztató szerződéskötésről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/164
Közzététel dátuma: 2019.08.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: E-Kioskinfo Kereskedelmi, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megadott épületeinek ügyfélszolgálatán üzemelő ügyfélhívó rendszerek évi rendszeres karbantartása, hibaelhárítása és javítása, valamint szoftver fejlesztése 2 részben
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.831.000,- Ft
Lásd még

Call center üzemeltetés – elj. ered. szóló táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/164
Közzététel dátuma: 2019.08.27.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: BDC. Business Data Center direkt marketing kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd még

4G router tartozékainak beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4G router tartozékainak beszerzése, szállítása adásvételi szerződés keretében, a műszaki leírásban foglaltak szerint.
Vasúti kocsi járműantennái:
– 323 darab 2×2 MIMO vasúti tetőantenna 2G/3G/4G(LTE) + GPS/Glonass kapcsolathoz
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 296.333,- EUR
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő által jelenleg is használt NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer elemeinek technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, továbbá a már meglévő, de Ajánlatkérő által a jelen eljárás időpontjában még nem használt funkcionalitások, szolgáltatások lehívása a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Havi support szolgáltatás a jelenleg használt modulok esetén
– Neptun alapmodul és az alapmodulhoz kapcsolódó szolgáltatások
– Neptun EiiR Gazdálkodási rendszermodul
– Neptun EiiR Humánerőforrás modul
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 300.000.000,- Ft
Lásd még

380 db mobiltelefon előfizetés 12 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: Telenor Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
380 db mobiltelefon előfizetés 12 hónapra (EFOP-1.1.5.17-2017-00003)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.703.680,- Ft
Lásd még

TE-NEPTUN (EIIR) terméktámogatási szolgáltatás.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő:Testnevelési Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.568.000,- Ft
Lásd még

Komplex távközlési szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő 210 db (és 60 % opció) előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátására kér ajánlatot
Az előfizetésnek tartalmaznia kell 1 GB-os adatcsomagot, mely opcionálisan bővíthető 5 GB-os, illetve korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagra.
Ajánlattevőnek a szerződés megkötését követően biztosítania kell Ajánlatkérővel köztisztviselői vagy munkavállalói jogviszonyban álló magánszemélyek részére egyedi konstrukcióban kialakított legalább 2 (kettő) különböző flotta díjcsomagot.
Vezetékes hang szolgáltatásra vonatkozólag
Vonal típusa, mennyisége:
– analóg üzleti fővonal: 2 (opcionálisan 5)
– ISDN30: 1 (opcionálisan 5)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.000.000,- Ft
Lásd még

Digitális környezet a köznevelésben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/166
Közzététel dátuma: 2019.08.29.
Ajánlatkérő: Közép-Budai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság;Abacusan Stúdió Oktatásszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő a VEKOP-7.3.3-17 -2017-00012 „Digitális környezet a köznevelésben” tárgyú pályázat keretében kíván beszerezni számítástechnikai eszközöket és oktató játékokat.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.018.703,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Kamerarendszer és ADS-B telepítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/163
Közzététel dátuma: Lásd még2019.08.26.
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
A HungaroControl Zrt. (HC) szándékában áll Debrecen Nemzetközi Repülőtér (LHDC) forgalmának kiszolgálása céljából távoli toronyirányítást (rTWR) kiépíteni. Az rTWR-nek képesnek kell lennie „minden időjárási körülmények” között ugyanolyan kapacitással működnie, mint ha az irányítás a meglévő toronyból történne. Annak érdekében, hogy ez megvalósítható legyen, minden ehhez szükséges berendezés képét és/vagy vezérlését biztosítani kell a HC ANSIII épületében (Budapesten), továbbá egy új Vizualizációs és Felderítő Rendszer kerül kiépítésre.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes:
a debreceni reptér fejlesztési koncepciója átdolgozásra került, mely az eredeti tervezési környezet megváltozását fogja okozni, mely változás tartalma, mértéke jelenleg számunkra nem ismert, ezzel a 2017 évi feltételes közbeszerzési eljárásra vonatkozó műszaki kiírásunk megalapozatlanná vált.
Lásd még

Egységes betegazonosító rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/164
Közzététel dátuma: 2019.08.27.
Ajánlatkérő: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház
Egységes betegazonosító rendszer (1 db) szállítása, telepítése és üzembe helyezése az alábbiak szerint:
A teljes kórházi ellátási folyamatban, a beteg egyértelmű azonosíthatóságához alkalmas komplex betegazonosító: 1 db rendszer
A projekt keretében a kórház egységes betegazonosító rendszer kiépítését tervezi, amely a lehető legnagyobb mértékben integrálódik az intézmény által jelenleg használt EMMA medikai és ápolási rendszer (a továbbiakban HIS) által lefedett folyamatokba.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd még

Szakirodalom

A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században

„Magyarországon a hivatalos iratok kezelése, iktatása, nyilvántartása és irattározása hosszú fejlődéseredményeként alakult ki, és sok változáson ment keresztül. A végrehajtott ügyiratkezelési reformok szinte mindig együtt jártak a politikai rendszer változásaival, ami sok esetben az iratkezelés teljes átalakítását hozta magával. E reformok mindig egy korszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás létrehozását célozták, hiszen a korábbi iktatási, irattározási módok már nem feleltek meg a változó követelményeknek…”

Forrás:

A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században; Kocsis Piroska; Dialóg Campus Kiadó; 2017 (PDF)

Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1.

„Az 1992 óta évente megjelenő Magyarország közigazgatási helynévkönyve tartalmazza minden magyar város és község hivatalos megnevezését, megyei beosztását, a közös önkormányzati hivatalokat, a helységek járási besorolását, valamint a nemzetiségi önkormányzatokat. Közli a helységek 2019. január 1-jei területnagyság-, lakónépesség- és lakásszámadatát, továbbá a helységek KSH által kibocsátott településazonosító törzsszámát, illetve az 1990. január 2. és 2019. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat.”

Forrás:

Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1.; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. augusztus 14.
A kiadvány letöltése PDF-ben
Lásd még:
Korábbi évek
A kiadvány adatai .xlsx formátumban

Törvények, rendeletek

Változások az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetésében

„Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205. §-a alapján – a miniszterelnök javaslatára – Kara Ákost, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2019. augusztus 31-ei hatállyal felmentem.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205. §-a alapján – a miniszterelnök javaslatára – Weingartner Balázst, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2019. augusztus 31-ei hatállyal felmentem…”

Forrás:
A köztársasági elnök 352/2019. (VIII. 30.) KE határozata államtitkári felmentésről; Magyar Közlöny; 2019. évi 147. szám; 2019. augusztus 30.; 6133. oldal (PDF)
A köztársasági elnök 353/2019. (VIII. 30.) KE határozata államtitkári felmentésről; Magyar Közlöny; 2019. évi 147. szám; 2019. augusztus 30.; 6133. oldal (PDF)
Lásd még:

„…az egyikük Weingartner Balázs, aki a fenntarthatóságért felelős államtitkár volt eddig,
a másikuk Kara Ákos pedig az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkári posztot töltötte be az Innovációs és Technológiai Minisztériumban.
Az államtitkárok távozásáról már korábban lehetett tudni, múlt héten jelentették be egy kormányinfón, azonban a hivatalos felmentések csak most érkeztek meg.

Kara Ákos posztját az ITM korábbi parlamenti államtitkára, Cseresnyés Péter fogja betölteni. Weingartner helyére pedig Schanda Tamás eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkár érkezik. Az európai ügyekért a jövőben Perényi Zsigmond felel. Az ITM újonnan létrehozott építésügyért és infrastrukturális környezetért felelős posztját Boros Anita tölti be.

Az idézett kormányinfón nem került szóba, hogy az infokommunikáció és a fenntarthatóság jövőbeni államtitkári szintű képviselete megmaradna.”

Forrás:
24.hu; Kálmán Attila; 2019. augusztus 30.

A nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztost neveztek ki

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 221. § (2) bekezdése alapján 2019. augusztus 1. napjától 2019. december 31. napjáig tartó határozott időre Demeter Szilárd Csabát a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladatai:
a) előkészíti és koordinálja a „Magyar Nyelv Háza” zöldmezős ingatlanberuházás előkészítését, majd a költözés folyamatát;
b) ellátja a nemzeti gyűjtemények megújításával és lehetséges integrációjával kapcsolatos tárca- és ágazatközi feladatokat, különös tekintettel az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum fejlesztéseinek összehangolására;
c) vezeti a fentnevezett nemzeti intézményeket átvilágító bizottságot, az átvilágítás végén javaslatokat fogalmaz meg az emberi erőforrások minisztere számára;
d) tárgyalásokat folytat más közgyűjtemények vezetőivel a lehetséges együttműködésekről;
e) kapcsolatot tart a minisztériumokkal, egyéb állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetekkel, feladataival összefüggésben képviselheti a minisztériumot hazai és nemzetközi szervezetek, testületek előtt;
f) figyelemmel kíséri a szakmai irányítói, szakmai felügyeleti döntések végrehajtását, azok végrehajtásának folyamatát ellenőrzi;
g) rendszeresen tájékoztatja az emberi erőforrások miniszterét.

3. § A miniszteri biztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdése szerint havi bruttó 650 000 Ft összegű díjazásra és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott juttatásokra jogosult…”

Forrás:
Az emberi erőforrások minisztere 28/2019. (VIII. 30.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 47. szám; 2019. augusztus 30.; 4585. oldal (PDF)

27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet a Nemzeti Hozzáférési Pontról és a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról

„…1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetőjére,

b) a Nemzeti Szervre,

c) az adatgazdára.

(2) Ez a rendelet

a) az Európai Bizottságnak az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről szóló 885/2013/EU rendeletében előírtak esetében a TEN-T hálózatra,

b) az Európai Bizottságnak a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről szóló 886/2013/EU rendeletében előírtak esetében a TEN-T hálózatra,

c) az Európai Bizottságnak a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015/962 rendeletében előírtak esetében a gyorsforgalmi úthálózatra,

d) az Európai Bizottságnak a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017/1926 rendeletében előírtak esetében a teljes közlekedési hálózatra

alkalmazandó.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. adatgazda: a Nemzeti Hozzáférési Pont részére az 1. § (2) bekezdés szerinti uniós jogi aktusok alapján adatot szolgáltatni köteles jogalany,

2. biztonságos és védett parkolóhely: a Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,

3. DATEX II: az Európai Szabványügyi Bizottság által kiadott CEN/TS 16157 azonosító jelzetű műszaki specifikáció szerinti adatátviteli rendszer és annak továbbfejlesztett verziói,

4. ITS irányelv: az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

5. Nemzeti Hozzáférési Pont: a Bizottság (EU) 2015/962, (EU) 2017/1926, 885/2013/EU és 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeleteiben meghatározott nemzeti hozzáférési pont feladatait ellátó szerv.

6. Nemzeti Szerv: A Bizottság 885/2013/EU és 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeleteiben meghatározott, az intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetésével és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetésével kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelését ellátó szerv,

7. TEN-T hálózat: az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózat magyarországi elemei.

2. Nemzeti Hozzáférési Pont

3. § (1) A Nemzeti Hozzáférési Pont működtetését a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság az ÚTINFORM útján látja el.

(2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti uniós jogi aktusok alapján szolgáltatott adatok megjelenítésére a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetője térítésmentesen biztosítja a felületet.

(3) Az adatszolgáltatás módjáról a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetője megállapodást köt az adatgazdákkal. A megállapodás tartalmazza

a) az adatköröket,

b) az adatok területi lehatárolását és időbeli érvényességét,

c) az átadás módját, rendszerességét,

d) a rendelkezésre állást, a hibakezelést,

e) az adatok megbízhatóságának, valódiságának felelősségi határait,

f) a szolgáltatás megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget,

g) az adatok harmadik félnek történő átadásának feltételeit és

h) az elsődleges adatok feldolgozásának és továbbhasznosításának lehetőségeit.

(4) A Nemzeti Hozzáférési Ponton keresztül történő adatszolgáltatás a DATEX II felhasználásával, vagy más, a DATEX II-vel kompatibilis nemzetközi, gépi úton feldolgozható formátumban történik az adatgazdák és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetője között interfészen keresztül.

(5) A Nemzeti Hozzáférési Pont működtetője a rendelkezésre álló információkat (ideértve a statikus és dinamikus útadatokat, a meteorológiai és forgalmi adatokat) a felhasználók számára valós idejű módon hozzáférhetővé teszi.

(6) A Nemzeti Hozzáférési Pont működtetője a rendelkezésre álló közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális forgalmi információkat az ITS irányelv felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival összhangban, minden felhasználó számára, megkülönböztetés nélkül, térítésmentesen szolgáltatja.

(9) Az adatgazda a Nemzeti Hozzáférési Pontnak az adatszolgáltatást a hely meghatározására alkalmas formában,

a) közúti azonosítójának (út megjelölése, szelvényszáma) és

b) EOV vagy WGS koordinátáknak

kölcsönösen egyértelmű megadásával teljesíti…”

Forrás:
27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet a Nemzeti Hozzáférési Pontról és a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról; Nemzeti Jogszabálytár
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelete a Nemzeti Hozzáférési Pontról és a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 145. szám; 2019. augusztus 26.; 5996-5998. o. (PDF)