Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

1023/2019. (II. 11.) Korm. határozat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről
Tárgyszavak: 2021-2027, Európai Unió, fejlesztéspolitika, fejlesztéspolitikai tervezés, gazdasági és társadalmi tervezés, kohéziós politika, Magyarország, Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, stratégiai tervezés, strukturális és kohéziós alapok, uniós forrásfelhasználás, uniós társfinanszírozású projektek, versenyképesség
1024/2019. (II. 11.) Korm. határozat a Programozási Munkacsoport létrehozásáról
Tárgyszavak: 2021-2027, Európai Unió, fejlesztéspolitika, Magyarország, Programozási Munkacsoport
Ősszel indulhat az egységes közlekedési jegyrendszer próbaüzeme
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális jegyrendszer, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közlekedés, e-jegy, egységes elektronikus jegyrendszer, Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR), Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), intelligens közlekedési rendszerek, közlekedési adatok, közlekedési informatika, közösségi személyszállítás, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Magyarország, Nemzeti Mobilfizetési Zrt

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább csökken az adó-adminisztráció
Tárgyszavak: adminisztratív terhek csökkentése, adóbürokrácia csökkentése, adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, Izer Norbert, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

1023/2019. (II. 11.) Korm. határozat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről

„A Kormány

1. felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2021–2027 közötti kohéziós célú fejlesztési források felhasználásának tervezése, majd végrehajtása során a következő alapelveket érvényesítsék:

a) annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége,

b) a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások,

c) a megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok eredményessége és a forrásvesztés kockázatának tompítása,

d) a forrásokat kevés számú fejlesztési célkitűzésre szükséges összpontosítani,

e) az új időszakra történő felkészülés során a tervezéssel egyidejűleg biztosítani kell az újfajta, jelentősen egyszerűsített és a hatékonyságot növelő eljárási elemek kialakítását, továbbá a támogatásfelhasználási intézményrendszer és a tervezett beavatkozások potenciális célcsoportjainak felkészítését;

Felelős: érintett miniszterek
Határidő: a 2021–2027 közötti kohéziós célú fejlesztési források felhasználásának tervezése során folyamatosan

2. felhívja az 1. melléklet szerinti szakterületekért felelős minisztereket, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter összehangolásában készítsék el a Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének növelését szolgáló, 1. melléklet szerinti fejlesztési terveket;

Felelős: érintett miniszterek, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. március 31.

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy nyújtsa be a Kormány részére a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kohéziós politikát érintő fejlesztési prioritásokra (operatív programokra), valamint a programok kidolgozásáért felelős miniszterekre irányuló javaslatát;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, érintett miniszterek
Határidő: 2019. március 31.

4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció folyamatban lévő felülvizsgálatával összhangban dolgozza ki a 2021–2027 közötti kohéziós célú uniós támogatások felhasználására irányadó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum tervezetét, melyben az érintett miniszterek bevonásával tegyen javaslatot a programok közötti forrásmegosztásra;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, érintett miniszterek
Határidő: 2019. május 31.

5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterekkel történő egyeztetést követően tegyen javaslatot a feljogosító feltételek teljesítéséhez szükséges intézkedésekre;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, érintett miniszterek
Határidő: 2019. március 31.

6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy biztosítsa a fejlesztéspolitikai programok tervezése során azok egymás közötti, valamint a fejlesztéspolitikai programok és az átfogó kormányzati stratégiák közötti összhangot, gondoskodjon a kormányzati stratégiai irányok megtartásáról és az operatív programok egymás közötti lehatárolásáról, hangolja össze az ágazati és területi szereplők közötti beavatkozásokat, továbbá gondoskodjon arról, hogy több beavatkozási területet felölelő fejlesztések is megvalósulhassanak;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

7. felhívja a Kormány tagjait, hogy a 2021–2027 közötti programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások tekintetében a következők szerint járjanak el:

a) a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentummal kapcsolatos bizottsági tárgyalásokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter fogja össze,

b) a kohéziós célú operatív programokat érintő tárgyalások felelőse az adott operatív programért felelős miniszter, azzal, hogy a tárgyalási mandátumot előzetesen be kell mutatni az innovációért és technológiáért felelős miniszter számára,

c) az Európai Bizottsággal a kohéziós politikát érintő tervezési ügyekben a kapcsolatot az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezetőn keresztül lehet tartani, továbbá

d) a Kormány 3. pont szerinti javaslatról szóló döntése meghozataláig az új programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben kizárólag az innovációért és technológiáért felelős miniszter tárgyalhat az Európai Bizottsággal.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, érintett miniszterek
Határidő: azonnal

1. melléklet az 1023/2019. (II. 11.) Korm. határozathoz

Kidolgozandó szektorális fejlesztési tervek

1. Szektor megnevezése – Kidolgozásért felelős miniszter
2. turizmus – a miniszterelnök kabinetfőnöke
3. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése – Miniszterelnökséget vezető miniszter
4. közigazgatás fejlesztése és szervezése – Miniszterelnökséget vezető miniszter
5. kulturális örökség védelme – Miniszterelnökséget vezető miniszter
6. településfejlesztés – Miniszterelnökséget vezető miniszter
7. egyházpolitika – a miniszterelnök általános helyettese
8. nemzetpolitika – a miniszterelnök általános helyettese
9. élelmiszeripar és élelmiszerlánc-biztonság – agrárminiszter
10. halászat – agrárminiszter
11. környezetvédelem – agrárminiszter
12. természetvédelem – agrárminiszter
13. elektronikus közigazgatás – belügyminiszter
14. helyi önkormányzatok fejlesztése – belügyminiszter
15. katasztrófák elleni védekezés – belügyminiszter
16. vízgazdálkodás, vízvédelem – belügyminiszter
17. családpolitika, gyermek- és ifjúságpolitika – emberi erőforrások minisztere
18. egészségügy – emberi erőforrások minisztere
19. kultúra – emberi erőforrások minisztere
20. oktatás – emberi erőforrások minisztere
21. sport – emberi erőforrások minisztere
22. szociálpolitika, társadalmi felzárkózás – emberi erőforrások minisztere
23. energetika és klímapolitika – innovációért és technológiáért felelős miniszter
24. gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés – innovációért és technológiáért felelős miniszter
25. kiemelt gazdasági szektorok – innovációért és technológiáért felelős miniszter
26. infokommunikáció – innovációért és technológiáért felelős miniszter
27. innováció, tudománypolitika – innovációért és technológiáért felelős miniszter
28. közlekedés – innovációért és technológiáért felelős miniszter
29. fenntarthatóság és körforgásos gazdaság – innovációért és technológiáért felelős miniszter
30. kiemelt infrastruktúrák – innovációért és technológiáért felelős miniszter
31. szakképzés és felnőttképzés – innovációért és technológiáért felelős miniszter
32. külgazdaság – külgazdasági és külügyminiszter
33. államháztartás, adózás és gazdaságpolitika – pénzügyminiszter
34. foglalkoztatáspolitika – pénzügyminiszter
35. területfejlesztés – pénzügyminiszter
36. gazdálkodás az állami vagyonnal – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
37. közmű- és pénzügyi szolgáltatások – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter”

Forrás:
1023/2019. (II. 11.) Korm. határozat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1023/2019. (II. 11.) Korm. határozata a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 19. szám; 2019. február 11.; 354-356.oldalak (PDF)

1024/2019. (II. 11.) Korm. határozat a Programozási Munkacsoport létrehozásáról

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti testületként létrehozza a Programozási Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport).

2. A Munkacsoport feladata

a) a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás és operatív programok tervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása és a tervezési folyamat felügyelete,

b) az a) alpontban meghatározott dokumentumokat érintő előterjesztések előzetes megvitatása, továbbá

c) az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások nyomon követése és a mandátumok előzetes véleményezése.

3. A Munkacsoport elnöke az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezető.

4. A Munkacsoport – elnökön kívüli – tagja:

a) a miniszterelnök kabinetfőnöke által delegált 1 fő,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter által delegált legfeljebb 2 fő,

c) a miniszterelnök általános helyettese által delegált legfeljebb 1 fő,

d) az agrárminiszter által delegált legfeljebb 3 fő,

e) a belügyminiszter által delegált legfeljebb 2 fő,

f) az emberi erőforrások minisztere által delegált legfeljebb 7 fő,

g) az innovációért és technológiáért felelős miniszter által – az elnökön kívül – delegált legfeljebb 7 fő,

h) a honvédelmi miniszter által delegált legfeljebb 1 fő,

i) a külgazdasági és külügyminiszter által delegált legfeljebb 1 fő,

j) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által delegált legfeljebb 1 fő,

k) a pénzügyminiszter által delegált legfeljebb 3 fő.

5. A 4. pontban meghatározott miniszterek a Munkacsoportba állami vezető tagot delegálnak. Akadályoztatásuk esetén az elnököt és a tagokat az általuk írásban kijelölt tag helyettesítheti.
…
7. A Munkacsoport munkájában állandó meghívottként vesz részt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által delegált személy, az irányító hatóságok képviselői és a Munkacsoport titkára.

8. Az ülésre az elnök a napirendi pont tárgyában érintett megyei önkormányzatok, megyei jogú városok önkormányzatai, illetve más térségi szereplők képviselőjét, továbbá más külső szakértőt – eseti vagy állandó jelleggel – is meghívhat.

9. A Munkacsoport szükség szerint, de évente legalább tíz alkalommal ülésezik.

10. Az elnök és a tagok Munkacsoporton belüli munkájukért díjazásra és költségtérítésre nem jogosultak.
…
13. A Munkacsoport megbízatása megszűnik az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadásáról szóló értesítés magyar fél általi kézhezvételével…”

Forrás:
1024/2019. (II. 11.) Korm. határozat a Programozási Munkacsoport létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1024/2019. (II. 11.) Korm. határozata a Programozási Munkacsoport létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 19. szám; 2019. február 11.; 356-357.oldalak (PDF)

Ősszel indulhat az egységes közlekedési jegyrendszer próbaüzeme

„A fenntartható közösségi személyszállítás fejlesztése érdekében megkezdődött a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) kivitelezése.
A próbaüzem első üteme már 2019 októberében megkezdődhet egy regionális közlekedési központban. 2020 nyarára országos kiterjesztésben működhet az egységes elektronikus jegyrendszer a helyközi közösségi közlekedésben. A szolgáltatások versenyképességét valós idejű, interneten és mobiltelefonon is elérhető utastájékoztatás erősíti majd.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célja a korszerű, vonzó közösségi közlekedés kialakítása, pontos, minőségi szolgáltatás nyújtása az utasoknak. A közösségi közlekedést választók arányának növelésével csökkenthető a károsanyag-kibocsátás és a közutak túlterheltsége. A folyamatosan javuló színvonalú, egyre könnyebben hozzáférhető szolgáltatási kínálat meghatározó eleme a minél több formában és felületen biztosított menetjegy-értékesítés, a széles körben és egyszerűen elérhető utazási információk.

A HKIR projektet a KTI Közlekedéstudományi Intézet és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. konzorciuma 17,8 milliárd forintból, uniós társfinanszírozással valósítja meg. A jelenlegi, sokszor szigetszerű megoldások helyett egy nemzetközi szinten is egyedülálló, integrált, komplex rendszer jön létre Magyarországon. A tervezett határidők szerint 2020 nyarára várható a megrendelői funkciók kifejlesztése és az országos éles üzem kezdete. A hazai közösségi közlekedés infrastruktúráinak és járműállományának folyamatos korszerűsítése mellett az ágazat digitalizációja is az utasok színvonalasabb kiszolgálását célozza.

A HKIR az utasok számára minden alágazatban egységes, teljes körű, átlátható és könnyen felhasználható információkat szolgáltat, így gyorsabban és egyszerűbben megtervezhetővé teszi az utazásokat. A helyközi szolgáltatók meglévő rendszereinek és eszközeinek beépítésével létrejön a közösségi közlekedésben egységesen használható elektronikus jegy. Az értékesítési rendszer fő pillére az önkiszolgáló, az utas okoseszközével összekapcsolt, papírmentes elektronikus csatorna. A műszaki feltételek megléte esetén az országos rendszerhez a helyi szolgáltatók is csatlakozhatnak, ezzel háztól-házig megvalósul az „egyjegyes” utazás. Forgalmi zavar és rendkívüli esemény esetén a szolgáltatók felett álló országos forgalomirányító gondoskodik az utasok biztonságos és minél kényelmesebb továbbszállításáról. Az utazási kedvezmények jogszerű igénybevételének igazolására is alkalmasak lesznek a már használatban lévő elektronikus kártyák (pl. az eSzemélyi).

A fejlesztés eredményeként kiszámítható színvonalú, egységes megjelenésű, kiváló lefedettségű értékesítési csatornákon válthatnak majd menetjegyet, bérletet az utasok. A projektnek köszönhetően a közösségi közlekedés állami megrendelője számára átláthatóbb és pontosabb adatok állnak rendelkezésre a szolgáltatások tényleges megvalósulásáról, minőségéről és költségeiről. A rendszerből származó naprakész információk a közösségi közlekedés finomhangolását, jobb minőségű és hatékonyabb működtetését alapozzák meg.”

Forrás:
Ősszel indulhat az egységes közlekedési jegyrendszer próbaüzeme; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 13.

Közigazgatás, politika

A Zala Megyei Kormányhivatal országos projektet is gesztorál

„Tavaly számos, a közigazgatás hatékonyságát javító, s ezzel a jövő generációit is kiszolgáló infrastrukturális fejlesztés valósult meg a megyében. Ezekről, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal előtt álló feladatokról dr. Sifter Rózsa kormánymegbízottat kérdeztük.

− Önt tavaly nyáron immár második alkalommal nevezték ki Zala megye kormánymegbízottjává. Arra kérem, hogy foglalja össze röviden, mi minden történt az ön által vezetett hivatalban, illetve a megyei közigazgatásban a 2018-as esztendőben.
− A 2018-as országgyűlési választásokat követően több kollégámmal együtt az a megtiszteltetés ért, hogy július elsejei hatállyal ismét kormánymegbízottnak nevezett ki Miniszterelnök Úr. Zala megyében – munkatársaimmal közösen – továbbra is a kormány célkitűzéseinek eredményes megvalósításán dolgozunk. Feladatunk, hogy az elkövetkező években, évtizedekben Magyarország Európa egyik legélhetőbb államává váljon. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, erősítenünk kell a családtámogatási rendszert, törekednünk kell a gazdaságfejlesztésre, valamint a nemzeti identitás megőrzésére.

Mindezekhez kapcsolódva a közigazgatást úgy kell működtetnünk, hogy az megfeleljen az említett célkitűzéseknek, hiszen azokban konkrét feladatai vannak a megyei kormányhivatalnak is.

2018-ban jó néhány infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítanunk. Ezek közül talán a legfontosabb az volt, hogy megnyitottuk Zalaegerszegen a második kormányablakot, illetve Zalakaroson a korábbi okmányiroda szintén kormányablakká bővült. Nagykanizsán és Keszthelyen a hivatali épületek újultak meg, valamint októberben megkezdte működését egy kormányablak busz is.

− Mi minden tartozik a megyei kormányhivatal, illetve személyesen a kormánymegbízott koordinációs feladatkörébe?
− A megyei kormányhivatal fő feladata a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően a kormányzati feladatok területi végrehajtásának összehangolása, elősegítése.

A központi államigazgatási szervek területi szervei – a NAV kivételével −, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően − szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával − a megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.

A megyei államigazgatási kollégium a kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma, melynek vezetője a kormánymegbízott. A Zala Megyei Védelmi Bizottság elnökeként a kormánymegbízott koordinációs jogkörének gyakorlását honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzet is indokolhatja.

Koordinációs feladat- és hatáskörbe tartozik továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt, félszáznál is több Zala megyei beruházás megvalósulásának nyomon követése, és annak keretében a beruházást nehezítő − kormányhivatali és járási hivatali hatáskörbe tartozó hatósági eljárások során jelentkező − akadályok elhárítása. A beruházások mielőbbi megvalósulása érdekében kormánymegbízottként a hatóságok és a beruházók közötti hatékony, gyors információáramlás biztosítása érdekében együttműködési fórumokat biztosítok.

A folyamatos figyelemnek köszönhetően a projektek megvalósítása − például a megyeszékhelyi és a nagykanizsai ipari parki fejlesztések, továbbá az M76-os és M70-es utakat érintő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés − az elmúlt évben is zökkenőmentes volt. Az egyik legkiemeltebb projekt a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpálya. A beruházás első szakasza lezárult, elkészült több pályaelem, a reprezentációs célokat szolgáló fogadóépület, valamint a kiszolgáló technikai épület, melyek már a használatbavételi engedélyt is megkapták.

A beruházás megvalósítása halad tovább, a kivitelező a partnerei igényeihez igazítva folyamatosan alakítja a soron következő ütemeket, amelyek így kihívások elé állítják a hatóságokat is. A beruházás még sikeresebb lebonyolításához koordinációs tevékenységével szervezetünk is nagymértékben hozzájárul.

− A múlt hónap közepén az ön vezetésével tartott ülést a Zala Megyei Államigazgatási Kollégium. Melyek voltak a legfontosabb napirendi pontok?
− Két olyan témát emelnék ki, melyeket kulcsfontosságúnak tartok. A Miniszterelnökség Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára a 2018 és 2022 közötti kormányzati ciklus közszolgálati fejlesztési terveiről tartott előadást, melynek során egyebek mellett fő célként a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését hangsúlyozta. Ennek érdekében el kell érnünk, hogy a kormányablak minden igényt kielégítő találkozási pont legyen az állampolgár és az állam között.

Zala megye Rendőrfőkapitánya pedig a rendőrség infrastrukturális fejlesztéseiről tájékoztatta a kollégiumot, s beszámolt a bűnüldözés javuló mutatószámairól is. A határrendészeti feladatok jelentőségével kapcsolatosan elmondta, hogy a letenyei határátkelőhely forgalma 2014 óta megduplázódott.

− Az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése milyen feladatokat ró a megyei kormányhivatalra?
− A Miniszterelnökség 2016 elején a Zala Megyei Kormányhivatalt jelölte ki az „Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítására, mely uniós forrásból finanszírozott, elszámolható bruttó összköltsége pedig közel hatmilliárd forint. A projekt a közigazgatás szervezettségének javítását, a közigazgatáson belüli folyamatok elektronizálását szolgálja, és a kormányhivatalok egységes működéséhez szükséges alapvető fejlesztéseket tartalmazza.

A projekt keretében megvalósítandó fejlesztések az egész ország területére kiterjednek, tehát országos szinten járulnak hozzá a magas színvonalú és korszerű, a lakosság, az államigazgatás és vállalkozások által egyaránt használható közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetéséhez.

Célunk ezekkel a fejlesztésekkel, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között és rövid ügyintézési határidőkkel működjön.

Mindent egybevetve azt szeretnénk elérni, hogy az átalakításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően még inkább megvalósuljon a közigazgatás korszerű, ügyfélbarát, „egyablakos” modellje, amely az állampolgárok javát és elégedettségét szolgálja.”

Forrás:
A Zala Megyei Kormányhivatal országos projektet is gesztorál; Zala Megyei Kormányhivatal; 2019. február 15.

Megújul a falugazdász-hálózat

„A kisebb termelőknek egyáltalán nem kell tartaniuk attól, hogy az átszervezés után nehezebb lesz hozzájutniuk a falugazdászok szolgáltatásaihoz – mondta a Világgazdaságnak Darabos Tamás, a falugazdász-hálózatot üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója.

Átszervezik a falugazdász-hálózatot. Nem voltak elégedettek azzal, ahogyan működött?
Erről szó sincs, a falugazdász-hálózat az elmúlt húsz évben bizonyította létjogosultságát. Nagyon sok segítséget nyújtott a gazdálkodóknak a napi adminisztrációs és egyéb jellegű ügyeik intézésében, uniós támogatáshoz jutásukban. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen önerőből sok termelő nem tudná megigényelni a támogatást. Az összes, mintegy 170 ezer egységes kérelemből 120 ezret falugazdászaink segítségével adtak be a gazdák. Ez nagyon jelentős hozzáadott érték a magyar agráriumban, falugazdászaink az elmúlt években – a Vidékfejlesztési programot is figyelembe véve – mintegy ezermilliárd forint támogatás lehívásában segítettek.

Miért döntöttek mégis az átszervezésről?
Amit eddig a falugazdászok végeztek, az a mai kihívásokra és a mai problémákra válasz. A kamara két éve megfogalmazta küldetésnyilatkozatát, tavaly kiadott javaslatcsomagja pedig az agrárium előtt álló kihívásokat taglalja, elképzeléseit jól fogadta a társadalom és az agrárpolitika is. Ha megnézzük ezeket a dokumentumokat, már nem akarhatunk továbbra is csak a mai problémákra válaszokat adni, hiszen, ha látjuk, mi következik a világ agrárgazdaságában, akkor felelősségünk is, hogy erre felkészítsük tagjainkat.

Milyen kihívásokra gondol?
A gazdaság globalizációja a mezőgazdaságra is igaz. A magyar termelőknek a világpiacon kell versenyezniük. Oroszország úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a hektáronkénti termésátlaga nem éri el a három tonnát. Az Egyesült Államokban viszont a technológia fejlettsége a miénk fölé viszi a hozamokat. Ez mind abba az irányba terel minket, hogy felvegyük a kesztyűt, mert a búza tőzsdei termék, az árát a világpiac határozza meg, függetlenül attól, hogy hol termelték. Ha a magyar gazdálkodók nem tudnak lépést tartani a technológia fejlődésével, akkor kiárazzák magukat a piacról.

A falugazdász-hálózat fejlesztése miként lehet válasz erre?
Úgy, hogy adott mennyiségű erőforrásunk van, vagyis 650 falugazdász. El kell látnunk azokat a feladatokat, amelyeket eddig is, vagyis segítenünk kell a gazdákat az egységes kérelem benyújtásában, az őstermelői igazolványokat ki kell adnunk, de arra is fel kell őket készítenünk, hogy megfeleljenek a technológiai kihívásoknak. Azért alakítottuk át a falugazdász-hálózatot, hogy többet tudjunk segíteni a gazdáknak. Tavaly ennek keretében alakítottuk ki a körzetrendszert, amelyben nagyjából azonos méretű csapatok dolgozhatnak, majdnem azonos számú taggal. A 67 körzetvezető szakmai továbbképzést, vezetői segítséget kapott ahhoz, hogy hatékonyan, jól irányíthassák a nyolc-tíz tagú csapatukat. Rajtuk keresztül a központban rendelkezésre álló információk gyorsan eljuthatnak a falugazdászokig.

Bízunk benne, hogy ezáltal a gazdálkodókhoz is sokkal gyorsabban és hatékonyabban jutnak el ezek az információk. Másrészt úgy látjuk, nem elég azoknak a gazdálkodóknak segíteni, akiknek most szükségük van ránk, például a támogatások igénylésénél. A globális trendek alapján előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz segítségre, azoknak is, akik most nem a falugazdászok közreműködésével adják be az egységes kérelmeiket. Ők sem biztos, hogy látnak minden olyan trendet a világban, amely öt-tíz év múlva őket is eléri. Nekünk az a felelősségünk, hogy a fellépő változásokra időben felkészítsük a termelőket.

Hogyan tudnak majd minden gazdálkodót elérni, ha olyanok is az ügyfeleik lesznek, akik eddig nem vették igénybe a falugazdászok szolgáltatásait? Nem szorulnak így ki a kisebb termelők?
Megnéztük a hálózat terhelését, és azt láttuk, hogy vannak benne üresjáratok. Korábban az volt a szervezőelv, hogy mindenhol legyünk ott egy kicsit, akár kell, akár nem. Jó példa erre a sajtóban sokat emlegetett Kübekháza esete. Ott 92 tagunk van, közülük 26-an intézték helyben az ügyeiket, egy év alatt ötvenet, vagyis fejenként majdnem kettőt. Ezeket is jellemzően a kampányidőszakban, a támogatási kérelmek beadásakor.

Viszont a falugazdász minden héten ott töltött egy napot, a számok azt mutatják, sokszor úgy, hogy egy ügyet sem kellett intéznie. Felméréseink szerint országosan mintegy ezer olyan település volt, ahol többször is megesett, hogy a falugazdászt rendszeres időszaki falugazdászi jelenlét során az ügyfélszolgálati időben egyetlen kamarai tag sem kereste fel. Az ügyeleti rendszer megmarad, minden gazdát kiszolgálunk – ahogyan eddig is –, a kisebb termelőket a továbbiakban is segítjük a kérelmek beadásában. Mindenütt ott leszünk, ahol szükség van a segítségünkre.”

Forrás:
Megújul a falugazdász-hálózat; Kelemen Zoltán; Világgazdaság; 2019. február 15.
Lásd még: Kübekháza Hírszolgálat; Facebook; 2019. február 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább csökken az adó-adminisztráció

„Mostantól automatikusan vehető igénybe az adókedvezmény.
Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az Európai Unióban, és néhány éven belül szeretnénk elérni azt is, hogy a magyar legyen a legegyszerűbb, a legkevesebb adminisztrációt és a vállalkozásokat legjobban kiszolgáló adórendszer – mondta az MTI-nek Izer Norbert.
Már az idén egyre közelebb kerülünk ehhez a célhoz, hiszen azon túl, hogy öt adófajtával kevesebb lett, mostantól az adóhivatal értesíti a vállalkozásokat arról, hogy mely munkavállalói után vehetnek igénybe havonta több mint 31 ezer forint adókedvezményt – emelte ki.

Az érintett vállalkozások hétfőn kapják meg az első olyan igazolásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), amelyek részletezik, hogy pontosan mely munkavállalók után vehető igénybe a havi 31 290 forint adókedvezmény – közölte.

Az államtitkár felidézte, hogy a munkaerőpiacra lépők kedvezményét a vállalkozók minden olyan munkavállaló után igénybe vehetik, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkájuk. A kedvezmény két évig teljes munkáltatói adómentességet biztosít a minimálbér összegéig. Azaz munkáltatónak nem kell se szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetnie a pályakezdők, a tartós munkanélküliek, és az anyasági ellátás után visszatérők után. A munkaerőpiacra lépők után még a foglalkoztatás harmadik évében is jár a kedvezmény, akkor a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát kell csak megfizetni.

Izer Norbert elmondta, hogy a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a jogalkotás során gyakorlatilag épp a visszájára fordították az igénybevétel menetét. Eddig a cégeknek kellett igazolni a kedvezményre való jogosultságot, például anyasági ellátás után visszatérők esetében a kismamának kellett beszereznie az igazolást.

Idéntől viszont a NAV az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre jogosultságot. A vállalkozásoknak nincs is teendőjük – szögezte le Izer Norbert. A NAV ugyanis a nyilvántartásában szereplő adatok alapján automatikusan megküldi az érintetteknek elektronikus úton az igazolást, amelynek birtokában érvényesíthető a munkaerőpiacra lépő dolgozója után a kedvezményt – részletezte.

A korábbi munkahelyükre visszatérő kismamákat foglalkoztató vállalkozások is jogosultak a kedvezményre – húzta alá az államtitkár. Hozzátette, hogy a kedvezmény igénybevétele ebben az esetben is rendkívül egyszerű, az igazolást a havonta benyújtandó járulékbevallásban kell kérnie a munkáltatónak.”

Forrás:
Tovább csökken az adó-adminisztráció; Pénzügyminisztérium; 2019. február 11.

Informatika, távközlés, technika

Szupergyors Internet Program (SZIP): Heves megye hat településén adtak át szupergyors internet hálózatot

„Közel 250 millió forintból újabb hat Heves megyei településen épült ki szélessávú internet hálózat a Szupergyors internet programban (Szip) – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a fejlesztés keddi átadásán, Csányon.
Kara Ákos hangsúlyozta: a Bodonyban, Csányon, Nagyúton, Kompolton, Egerfarmoson és Tarnaleleszen, a Magyar Telekommal és a Key-Telecommal partnerségben megvalósult beruházás összesen 1937 háztartást érint. Ezen belül Csányon 369 háztartásban, összesen 69 millió forint értékben valósult meg hálózatfejlesztés.

Emlékeztetett: a program 2015-ös indulása óta – a 2018 végéig kiépített 500 ezer új végponttal együtt – Magyarországon immár 2,8 millió háztartásban érhető el szélessávú vezetékes internet. A Szip idén januárban indult második szakaszában pedig hétről-hétre újabb beruházások átadása várható – tette hozzá.

A Szupergyors internet programra összesen 150 milliárd forintot költ a kormány, ebből mintegy 56 milliárd forint uniós forrás.

Az államtitkár jelezte: az új internet végpontok a Szip 2.0 program által előnyben részesített optikai hálózati technológiával épültek ki. A program célkitűzése, hogy másodpercenként legalább 100 megabit sávszélességű, lehetőleg gigabit-képes, elsősorban optikai hálózatok épüljenek, amelyek az unió digitális menetrendjében megfogalmazott stratégiai céloknak is megfelelnek.

„A családok és vállalkozások közös érdeke, hogy időtálló, jó minőségű rendszer épüljön, hiszen az interneten elérhető szolgáltatások, tartalmak, valamint az egyidejűleg használt okoseszközök egyre nagyobb száma folyamatosan növeli a hálózatok sebessége iránti elvárást” – fogalmazott Kara Ákos.

Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője az eseményen rámutatott: az internet nem csupán kaput nyit a nagyvilágra, de időt takarít meg, hiszen egyre több ügy intézhető és termék vásárolható meg a világhálón. A tapasztalatok alapján a most átadotthoz hasonló fejlesztéseket követően az érintett térségekben megduplázódik az internethasználók száma, ez pedig jövőképet is jelent a kedvezményezett vidéki települések számára – mondta.

Medve István polgármester kijelentette: Csányon mérföldkő a szupergyors internet hálózat kiépítése, amely kulcsfontosságú a jövő szempontjából és több helyi fejlesztéssel együtt érzékelhetően javítja az életminőséget a községben. Tájékoztatása szerint a beruházásnak köszönhetően Csányon a Szip programban minimálisan elvárt 30 megabit helyett másodpercenként 2 gigabit sávszélesség is elérhetővé vált”

Forrás:
Heves megye hat településén adtak át szupergyors internet hálózatot; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 12.

Félmillió új háztartás jutott szupergyors internethez

„Folyamatosan haladnak az infrastrukturális fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében, amely célja, hogy mindenki számára elérhető legyen legalább 30 Mbps sebességű internet jövőre, határidőre teljesül. Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az Origónak elmondta: 2015 óta félmillió új felhasználó csatlakozott Magyarországon a világhálóhoz.

Milyen arányú fejlesztéseket sikerült eddig elérniük a Szupergyors Internet Program kezdete óta?
Magyarországon már több mint 2,8 millió háztartásban érhető el vezetékes technológiával a szupergyors internet. Nagyon fontos adat, hogy a kormányzati program keretében három év alatt, azaz 2015 és 2018 között 500 ezer új háztartás számára épült ki a szupergyors internetezés lehetősége, és ebben az esztendőben is újabb fejlesztéseket adunk át.

A lakosság számára ez milyen új lehetőségeket jelent?
A gyors internet – legyen szó munkáról, tanulásról, elektronikus ügyintézésről vagy szórakozásról – ma már az elektromos hálózathoz hasonló alapszolgáltatásnak minősül.
Az interneten elérhető szolgáltatások, tartalmak, valamint például a családtagok által egyidejűleg használt eszközök egyre nagyobb száma folyamatosan növeli a hálózat sebessége iránti elvárást.
Pont az ilyen tartalmak magasabb színvonalú elérését biztosíthatja vezetékkel, vagy a Szupergyors Internet Program keretében bevezetett mobil-előfizetési szolgáltatással az országban szinte mindenhol elérhető, legalább 30 Mbit/s-os internet.

Milyen konkrét lépések következnek? Hogyan folytatódik a program, illetve a szolgáltatások fejlesztése?
Folyamatos a fejlesztés, folyamatos a fejlődés. Természetesen, hiszen digitális infrastruktúrába történő beruházások a széleskörű lakossági hozzáférés mellett az ország versenyképességének erősítése szempontjából is rendkívül fontosak. A program első fázisában a 30 Mbit/s sávszélesség elérése volt a cél, a Szupergyors Internet Program 2.0, azaz a program második fázisánál már a minimálisan 100 Mbit/s-os sávszélesség minél szélesebb körű elterjesztését célozzuk, elsősorban optikai hálózatok fejlesztésével. Nézzünk meg két fontos összehasonlítási adatot.
A magyarországi vezetékes hálózatok sebessége jelenleg a 8. legjobb a világon, 108 Mbit/s-os átlagos letöltési sebességgel. (Speedtest Global Index, 2018. december).
Tekintettel arra, hogy egyre gyorsabb internetet igényel a lakosság és a vállalkozások, ezért törekszünk arra, hogy gigabitképes hálózatok épüljenek országszerte.

Európai összehasonlításban az is elmondható, hogy a legutóbbi adatok szerint a háztartások több mint 75 százaléka számára érhető el a 100 Mbit/s-os internet, amellyel a 13. helyet foglaltuk el, megelőzve Svédországot, Németországot, Ausztriát, az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot. Ezen a pozíciónkon még tovább javíthat az, hogy idén januártól a Szupergyors Internet Program 2.0 keretében újabb fejlesztések valósulnak meg. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban újabb és újabb települési fejlesztések fejeződnek be az országban.
Jövő héten kerül sor Heves megyei települési átadásokra, az azt követő héten Hajdú-Bihar és Borsod megyében lesznek települési átadások.
Aztán napokon belül újabb települések átadása következik például Baranyában, Komárom-Esztergom megyében.

Milyen kormányzati segítséget kaptak a fejlesztések?
Egyrészt pénzügyi pályázati lehetőséget kaptak a vállalkozások ehhez a munkához. Másrészt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a pénzügyi támogatás mellett a fejlesztések nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánításával az építkezésekhez kapcsolódó bürokrácia csökkentésével segítette a pályázókat.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pályázati nyerteseknek kevesebbszer kellett különböző hivatalokba menniük, és gyorsabban kapták meg a munkájukhoz szükséges engedélyeket.
Konkrét példával élve: a hírközlési hálózatok építéséhez szükséges hatósági eljárások egyszerűsödtek, így számos esetben engedély helyett bejelentés is elég volt az adott munka elvégzéséhez. Azokban az esetekben, amikor továbbra is szükség volt engedélyezésekre, egyszerűsödtek az eljárási szabályok és rövidültek a határidők.

Mi a garancia a minőségi rendszer kiépítésének biztosítására?
Az országban az építési, hálózatfejlesztési munkákat önerős vállalás vagy nyilvános pályázat útján 35 nyertes vállalkozás végzi, akiknél folyamatosan vizsgáljuk a fejlesztések előrehaladását és minőségét. Több alkalommal tartottunk helyszíni ellenőrzéseket is. A műszaki követelmények betartását folyamatosan ellenőrizzük. A vállalkozók túlnyomó többsége megfelelő minőségű munkát végez, de emellett jelenleg több cég elvégzett munkájával kapcsolatban is zajlik minőségi ellenőrzés.

Az internetet igénylő embereknek, családoknak és vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy időtálló, jó minőségű rendszer épüljön.
Folyamatosan újabb és újabb településeken fejeződik be a munka, de még idén és jövőre is lesznek átadások. Ezek olyan esetekben fordulhatnak elő, amikor a pályázati úton megvalósuló szerződések befejezési határidejét a Pénzügyminisztérium irányító hatósága korábban módosította. Ezek a települési fejlesztések idén, de legkésőbb 2020-ban befejeződnek.

Nemzetközi összehasonlításban milyen helyet foglal el Magyarország? Van erre vonatkozó adat?
Szupergyors internet ellátottságban már most is az európai uniós átlag felett vagyunk. Az is világosan látszik, hogy egyre többen interneteznek mobilkészüléken. Jelenleg Magyarország 4G mobil hálózatának sebessége a világszinten is előkelő 15. helyet foglalja el. Hazánkban jelenleg 11 millió előfizetés van, ez azt mutatja, hogy az emberek egy része több mobileszközt is használ.
A Szupergyors Internet Programmal teljesítjük az unió által előírt követelményeket, amely szerint 2020-ig minden európai állampolgárnak elérhetővé kell tenni a legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést.
A lakossági internetelérés mellett a gazdasági vállalkozások, az egyetemi, a kutatói szféra igénye is az, hogy folyamatosak legyenek a digitális fejlesztések. Az idei frekvenciatenderek, az 5G hálózat fejlesztése azt alapozza meg, hogy a digitális gazdasági versenyben a legjobbak között lehessünk. Mozgalmas és fontos esztendő lesz a digitalizációban az idei, amelyet folyamatos fejlesztések és folyamatos fejlődés jellemez majd.”

Forrás:
Félmillió új háztartás jutott szupergyors internethez; Origo.hu; 2019. február 17.

Megtartotta első szakmai napját a Digitális Jólét Program (DJP) keretében létrejött Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére megtartotta első szakmai napját a Digitális Jólét Program (DJP) keretében létrejött Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció 2019. február 12-én Budapesten. A mesterséges intelligencia az a terület lehet az 5G fejlesztések mellett, amelyben európai színtéren az elsők közé kerülhetünk – mondta el megnyitó beszédében Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár. Az MI Koalíció első szakmai napján a 150 tagszervezet által 250 delegáltnak nyílt lehetősége megbeszélni az együttműködés kereteit és aktívan megkezdeni a tartalmi munkát.

„A hazai mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások körében minden felmérés szerint jelentős a lemaradás a digitalizáció és az automatizálás terén. Ez komoly versenyképességi kihívást jelent, és azonnali beavatkozást igényel. A digitális technológiák, az automatizáció és az MI alkalmazások javítják a hatékonyságot és a termelékenységet, lehetővé teszik, hogy az értékes emberi munkaerő a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokra fókuszáljon” – mondta Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: „az Európai Bizottság 2018 decemberében kiadott nyilatkozata értelmében a mesterséges intelligencia úgy alakítja át napjaink gazdaságát, mint tette azt a múltban a gőzgép vagy az elektromosság.”

„Az MI Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit, állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítva az MI-fejlesztők, az MI felhasználói oldalát képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai képviselői, a szakmai szervezetek és az állami intézmények között. Így a szakmai nap résztvevőit közös célok vezetik: minél hamarabb minél konkrétabb megvalósítható terveket letenni mind a jogalkotók, mind más döntéshozók asztalára. Cél, hogy a mesterséges intelligencia általunk már ismert, vagy legalábbis feltételezett lehetőségei minél hamarabb eljuthassanak az emberek széles tömegeihez, és a polgárok mindennapi életébe is beépülhessenek az e technológia jelentette előnyök”- emelte ki Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Chaesub Lee, az ITU szabványosítási hivatalának igazgatója budapesti útján köszöntötte az MI Koalíció tagjait a szakmai nap alkalmából és tájékoztatta a résztvevőket az ITU mesterséges intelligencia témakörében végzett tevékenységeiről.

Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője bejelentette, hogy a Koalíció hamarosan megkezdi egy ún. „MI Térkép” kialakítását, amely élménytechnológiákat és esettanulmányokat gyűjt majd össze a Koalíció tagságába tartozó kutatóintézetek és piaci szereplők részéről. Az MI Térkép egy olyan online felület lesz, amely a mesterséges intelligencia felhasználásával működő gyakorlati megoldások gyűjtésére szolgál. Az MI Térképen található megoldások a probléma felmerülésétől az alkalmazott mesterséges intelligencia technológia definiálásán keresztül mutatnak majd be konkrét eseteket.

Az élménytechnológiai esettanulmányok gyűjtése pedig azt a célt szolgálja, hogy már létrehozott és működő technológiák kipróbálását széles körben elérhetővé tegye. A Koalíció célja az esettanulmányok bemutatásával nemcsak az, hogy a felhasználókkal megismertessen egy-egy technológiát, hanem hogy segítse a megtapasztalást is, azaz hogy miként alkalmazható a mesterséges intelligencia a mindennapi életben.

A résztvevők a legfontosabb projekttémáknak az alábbiakat jelölték meg: az MI alkalmazhatósága egészségügyi intézményekben, kibervédelem MI technológia alkalmazásával, adatpolitika stratégiai javaslatok az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon, MI Kompetencia Központ létrehozása, valamint innovatív tanulási környezetek kialakítása és a transzparencia elvének érvényesítése az MI alkalmazások használata kapcsán. A szakmai nap folyamán a hat kiválasztott projekten túl további 24 területet is beazonosítottak, amelyek mentén megkezdődik az első negyedév munkája.

Az MI Koalícióról további információ itt érhető el.”

Forrás:
A robotok nem elveszik, hanem könnyebbé teszik az emberek munkáját; Digitális Jólét Program; 2019. február 14.

Oroszországban újabb lépést tettek a saját Internet kialakítása felé

„Egy olyan rendszer tesztjét kezdik meg hamarosan, mellyel biztosítani tudják, hogy az orosz forgalom nem megy külföldre – így ellenőrizhetővé is válik.
Oroszország kormánya – kínai mintát követve – már jó ideje törekszik arra, hogy a hazai internetfelhasználókat egyre szorosabban ellenőrizze, egyúttal tartalmi kontrollt is gyakoroljon. E folyamat újabb fázisáról számolt be az RBK (РосБизнесКонсалтинг) médiacsoport hírügynöksége, akik azt írják, hogy az orosz hatóságok a nagy hazai szolgáltatók együttműködésével azt tervezik, hogy egy tesztidőszakra, kísérletként lekapcsolnák az ország lakói egy részének hozzáférését az internet alapját adó nemzetközi hubokról, központi irányító szerverekről. Mindez egy tavaly decemberben elfogadott parlamenti határozat, majd törvény következménye – ebben az szerepel, hogy Oroszország internetes infrastruktúráját úgy kell kialakítani, hogy az (Runet néven emlegetik) védett és működőképes maradjon akkor is, ha az országot „külföldi agresszió” révén leválasztanák a globális hálózatról.

A gyakorlatban ez úgy működne, hogy a hatóságok figyelnék és kontrollálnák az adatforgalmat, és a távközlés és a kommunikációs technológiák mellett az internetet is felügyelő orosz hatóság (Roszkomnadzor – Роскомнадзор) kötelezővé tenné a szolgáltatók számára, hogy ennek megvalósítását technológiailag is biztosítsák – a fő cél az, hogy a netes adatáramlás ne érintsen Oroszországon kívül telepített szervereket.

A tesztüzem időpontjáról még nincs hivatalos közlemény, de a hírügynökség azt feltételezi, hogy a törvénymódosítás végleges elfogadásának végleges határidejével, azaz április elsejével kezdődne.

A hírügynökség értesülései szerint az internetszolgáltatók alapjaiban egyetértenek a törvénymódosítás céljaival, de a technikai megvalósítást illetően vannak kételyeik, ugyanis működési zavaroktól tartanak a bevezetéskor.

A hír kommentálásakor érdemes megemlíteni, hogy a globális internet „széttöredezettségére” való törekvés nem újdonság, az elmúlt tizenöt évben egyre több jelet lehet érzékelni – elsősorban az autoriter berendezkedésű országokból, de igazából szinte mindenhol, ahol kellő gazdasági és politikai erő van arra, hogy megpróbálkozzanak az internetes adatforgalom ellenőrzésével.

Mindennek oka, hogy nagyot változtak a viszonyok az 1960-as évek óta, mikor a világháló koncepciója kiformálódott. Az akkoriban elsősorban amerikai fejlesztésű hálózati hozzáférés érthető módon alapkoncepciójában tartalmazta a bizalmi elvet – belső használatra tervezték. Így lehetett az internet az 1990-es, 2000-es években egyfajta ikon is, az információszabadság megtestesítője, sokak számára nagy remény.

Ám ennek a felépítésnek mára két komoly következménye lett, mely egyre inkább feszíti a kereteket. Az egyik az, hogy az alaptextúrában tetten érhető bizalmi elv egyre sebezhetőbbé teszi a hálót – megalkotói annak idején nem számoltak a ma tapasztalható bűnözői tevékenységgel. A másik pedig társadalmi-politikai: a globális hozzáférés, a 12 nagy hub nemzetközi felügyelete már nem tetszik sok (a legtöbb) államnak, akik eddig különféle módokon igyekeztek korlátozni a hozzáféréseket, ám ez nem elég hatékony, így fizikailag is lépnek az ügyben, vagyis könnyen lehet, hogy a globális internet szétesésének első lépéseit látjuk napjainkban.”

Forrás:
Oroszországban újabb lépést tettek a saját internet kialakítása irányában; Dajkó Pál; IT café; 2019. február 13.
Szerkesztői megjegyzés: A témára vissza fogunk térni egy következő számunkban.

Az Egyesült Államok elnöke rendeletet adott ki a mesterséges intelligencia kutatásáról és fejlesztéséről

„Az amerikai elnök ebben arra utasította a szövetségi kormányzati hivatalokat és ügynökségeket, hogy – kiemelt fontosságúnak tekintve a mesterséges intelligencia (angol betűszóval: AI) fejlesztését – bocsássanak rendelkezésre nagyobb erőforrásokat és biztosítsanak több beruházást a kutatás-fejlesztéshez, tegyék lehetővé szélesebb körben a hozzáférést a szövetségi adatbázishoz és számítógép-kapacitásokhoz, kínálják a megfelelő képzési programokat, ösztöndíjakat, továbbá készítsék fel az embereket a mesterséges intelligencia új korszakára.

Az Amerikai AI Kezdeményezés néven aláírt elnöki rendelet egyúttal szorgalmazza, hogy a szövetségi hivatalok és ügynökségek, miközben nagyobb hozzáférést biztosítanak a kormányzati adatbázisokhoz és a számítógépes rendszerekhez, őrizzék meg ezek biztonságát, bizalmas jellegét.

Arra is felhívja az érintetteket, hogy „védjék meg a polgári szabadságjogokat, a jogot a magánélethez és az amerikai értékrendet”. A dokumentum nem tartalmaz a finanszírozásra vonatkozó részleteket. A kormányzat álláspontja, hogy a kongresszusnak kell előteremtenie a szükséges összeget.

A Fehér Ház szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése „kulcsfontosságú a jövő iparágainak megteremtéséhez”, például önjáró autók és ipari robotok gyártásához, betegségek diagnosztizálására alkalmas algoritmusok megalkotásához.

Az elnöki rendelet célja, hogy megőrizze az Egyesült Államok jelenleg meglévő előnyét a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében. Elemzők és a tudományos élet szereplői ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy Amerika még mindig világelső az AI terén, de más országok is erőteljesen beruháznak, és felzárkózóban vannak. Elsősorban Kínát említik.

Michael Kratsios, a Fehér Ház tudományos tanácsadója egy hétfőn publikált tanulmányában úgy fogalmazott: „Megfelelő vezetés mellett a mesterséges intelligencia megsokszorozza az emberek képességeit, mert megszabadítja őket az apró-cseprő munkáktól.”

Az amerikai csúcstechnológiai iparágak irányítói és a tudományos élet szereplői régóta sürgették Donald Trumpot, hogy alakítson ki országos AI-stratégiát. Ennek érdekében a Fehér Ház decemberben tartott is egy tanácskozást, amelyre meghívta olyan nagy cégek vezetőit, mint a Google, az Oracle, az IBM, a Microsoft vagy a Qualcomm. Az eseményen az amerikai elnök is részt vett.

Februárban tartott évértékelő beszédében Donald Trump röviden erre is kitért: megemlítette „a beruházást a jövő élvonalbeli iparágaiba”.”

Forrás:
Rendeletet írt alá a mesterséges intelligencia kutatásáról Trump; Híradó.hu/MTI; 2019. február 12.
Lásd még: Executive Order on Maintaining American Leadership in Artificial Intelligence; The White House; 2019. február 11.
Trump’s executive order on AI, explained; Shirin Ghaffary; Recode; 2019. február 13.
Trump administration unveils order to prioritize and promote AI; Reuters; 2019. február 11.
Why the US Needs a Strategy for AI; Michael Kratsios; Wired; 2018. február 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új elnök-vezérigazgató az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és NKM Áramszolgáltató Zrt. élén

„2019. február 14-től Hiezl Gábor az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vezérigazgatója veszi át – meglévő pozíciója megtartása mellett – az NKM Áramszolgáltató Zrt és NKM Földgázszolgáltató Zrt vezérigazgatói feladatait is. Bally Attila, az NKM földgáz-és áramszolgáltatójának volt vezérigazgatója a cégcsoporton kívül folytatja munkáját.

Azzal, hogy az NKM áram-és földgázszolgáltatójának is Hiezl Gábor az elnök-vezérigazgatója és egyszemélyben ellátja az NKM vezérigazgatói feladatait is, tovább erősödnek a megkezdett integrációs folyamatok a cégcsoporton belül, amelynek eredménye megmutatkozik majd az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás színvonalában is.

„A Nemzeti Közművek országszerte közel 4,2 millió fölgáz, áram-és távhő lakossági ügyfél folyamatos és biztonságos ellátásáról gondoskodik. A teljes kereskedelmi üzletág egy pontba szervezésével tovább folytatódik a társaságcsoport villamos energia és földgáz üzletágai közötti szinergiák erősítése, az ügyfelek biztonságos és magas színvonalú ellátása és a modernizáció” – mondta Hiezl Gábor, az NKM Nemzeti Közművek vezérigazgatója.

A távozó Bally Attila az elmúlt években az NKM cégcsoportban különböző pozíciókban végzett kiemelkedő munkát és segítette a földgázszolgáltató és áramszolgáltató társaságok beilleszkedését a cégcsoportba.

Hiezl Gábor 2018 nyarától az NKM vezérigazgatója és az NKM Áramszolgáltató, valamint az NKM Földgázszolgáltató elnöke. Hiezl Gábor 2016 óta dolgozik az NKM-ben, korábban a MET Power Hungary Kft.-nél, az E2 Hungary Zrt-ben, illetve az E.ON Csoport kereskedelmi területein töltött be vezetői pozíciókat.”

Forrás:
Új elnök-vezérigazgató az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és NKM Áramszolgáltató Zrt. élén; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2019. február 14.

Csath Magdolna: Erősíteni kell a tudásszektort

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) keddi ülésén európai összevetésben is terítékre kerül Magyarország versenyképessége – erről és az ülés más, várható témáiról az egyik előadó, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Közszol-gálati Egyetem kutatóprofesszora, az NVT tagja nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A kormány tizenegy hónapja döntött a tanács felállításáról. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Eddigi működése során a tanács elsősorban a cégek hatékony munkáját nehezítő környezeti akadályok elhárítására helyezte a hangsúlyt. A cél az volt, hogy javítsuk Magyarország pozícióját a Világbank éves Doing Business jelentésében szereplő országlistán. A Világbank elemzése rendkívül gyakorlatias. Abból indul ki, hogy mindent mérni kell ahhoz, hogy javítani lehessen a helyzeten. Az NVT javaslatára a Világbank által vizsgált területek többségén a kormány javította a cégek működési környezetét. Azonban ez csak az első lépés volt. A versenyképesség jóval több, mint a környezeti akadályok elhárítása. Arról is szól, mivel versenyez az ország: olcsósággal vagy innovációval, tudással. Része a jövőképe is, azazhogy hol helyezi el magát a nemzetek között a lakosság életszínvonala és életminősége tekintetében.

Hol tart most ez a munka?
Az NVT elemző tanulmányokat vitatott meg a kitűzendő célokról és a megvalósításukat segítő akciókról. Ehhez átfogó és részletes tanulmányt készített a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, e tanulmányok alapján pedig a Pénzügyminisztérium stratégiai koncepciót készített a kormánynak. Az előttünk álló feladat ennek a stratégiának a lefordítása a konkrét feladatokra, a mindennapok teendőire. Ezt segítendő folytatja a munkáját a versenyképességi tanács a február 19-én induló előadás- és vitasorozattal.

Az ülés egyik előadójaként milyen területekre tér ki?
Áttekintést adok a versenyképességi pozíciónkról és annak változásáról egy hosszabb időtávon, elsősorban a V4-országok között, de természetesen összevetve a nálunk fejlettebb európai országok, például Ausztria eredményeivel is. Fontos ugyanis az objektív diagnózis, anélkül nem fogalmazható meg jó terápia.

Melyek azok a gyenge pontok, amelyek lemaradást okoznak?
Például az innováció, amelynél nem állhatunk meg annak megállapításával, hogy GDP-arányosan kevesebbet költünk kutatás-fejlesztésre, mint a nálunk versenyképesebb országok. Az elmúlt években ugyanis milliárdokat fordítottunk e címen pályázatokra és cégek közvetlen támogatására. Mégsem javult ennek hatására a gazdaság innovációs szintje, sőt, egyes kutatások szerint romlott.

Konkrét eredmények, bejelentések várhatók a tanács ülése után?
Az összeállított anyag a valós problémák felmutatásában, a valódi kulcskérdések megfogalmazásában segít. Egy – véleményem szerint – fontos lépés: hozzájárul a jó diagnózis elkészítéséhez, de konkrét feladatok megfogalmazásához még többre lesz szükség. A követendő iránnyal, a lehetséges konkrét lépésekkel kapcsolatban azonban elhangzanak majd gondolatok.”

Forrás:
Erősíteni kell a tudásszektort; Németh Teréz Katalin; Világgazdaság; 2019. február 15.

A PayPal ingyenes személyközi fizetési szolgáltatást indít Magyarországon

„A PayPal 25 európai országban, köztük Magyarországon is bevezeti díjmentes P2P szolgáltatását…Az új szolgáltatás segítségével díjmentesen küldhetünk, fogadhatunk, és kérhetünk pénzösszegeket a már magyar nyelven is rendelkezésre álló PayPal weboldalon, és PayPal mobilapplikációval. A szolgáltatás díjmentes függetlenül attól, hogy a PayPal-számlához rendelt bankszámla, bankkártya, vagy a PayPal egyenleg szolgál a tranzakció fedezetéül.
…
A minden magyar PayPal felhasználó számára elérhető szolgáltatás kiküszöböli azokat a jutalékokat, amelyeket akkor kell fizetni, amikor hagyományos bankok segítségével utalunk külföldre, továbbá lehetővé teszi, hogy a felhasználók a banki adatok megadása nélkül – csak a címzett e-mail címe szükséges – eszközöljenek kifizetéseket (ha az egyik fél még nem rendelkezik PayPal-számlával, akkor bármikor, ingyenesen létrehozhat egyet). Miután a fizetés megtörtént, a fogadó fél értesítést kap, és a pénz azonnal hozzáférhetővé válik PayPal-számláján.
A PayPal mobilalkalmazás segítségével a felhasználók akár útközben is megtekinthetik egyenlegüket, értesítéseiket, és kezdeményezhetnek pénzküldést…”

Forrás:
Mostantól ingyen küldhet pénzt barátainak és családtagjainak; Világgazdaság; 2019. február 12.

Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz

„Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni azokhoz a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz, amelyek közül a program huszonhármat fog támogatni. A pályázati felhívás részleteiről, az URBACT-részvétel kínálta lehetőségekről tartott információs napot a Lechner Tudásközpont 2019. február 5-én, a Kortárs Építészeti Központban.

Bár Magyarország nem áll rosszul az URBACT programban résztvevő városok számát tekintve, jó lenne, ha minél több hazai önkormányzat részesülne – partnereivel együtt – abból a tanulási folyamatból, amit a program kínál – hangzott el február 5-én az URBACT infónapján, a Kortárs Építészeti Központban.

Az európai városi partnerségek fejlesztésre koncentráló URBACT program alapegységét jelentő, 7-10 európai város által alkotott projektek (városhálózatok) egy-egy általuk kiválasztott témával foglalkoznak 30 hónapon keresztül. A tanulási folyamat tehát mindenekelőtt vonatkozik arra a problématerületre, amelyre az adott városhálózat elkötelezte magát. A korábbi résztvevők már tapasztalták, mennyi inspiráció, konkrét ötlet, és akár szemléletváltást is hozó felismerés származik a közös munkából, a tanulmányutakból és szakértők közreműködéséből.

A program URBACT-módszerként emlegetett megközelítése azonban a tanulás más formáit is kínálja. A problémaelemzés és az akciótervezés során a helyi érintettek bevonásával létrejövő helyi URBACT csoport aktív partnere az önkormányzatnak. E helyi tervező csoportok fontos tagjait adják az önkormányzat különböző ügyosztályainak, részlegeinek, cégeinek munkatársai is, akik ritkán kapnak lehetőséget arra, hogy a „megoldások” folyamatos szállítása helyett megállhassanak egy-egy probléma mélyebb elemzésére – közösen. Az URBACT-módszer ilyenformán segít abban is, hogy város olyan tanuló szervezetté váljon, amely képes alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, és képes innovációs kapacitásait minél jobban kihasználni.

Az innováció főszerepet kap a programban, hiszen a városhálózatok által megcélzott kihívások többségét az elmúlt évtizedek várospolitikai megközelítésével nem sikerült eredményesen kezelni. Változásra, más szemléletre, újszerű megoldásokra – vagyis innovációra van szükség, méghozzá a város adottságainak megfelelően hangolva. Ezért fontos a helyi innovációs kapacitás megerősítése, helyzetbe hozása. A tudás, az innováció korántsem csak az önkormányzat szobáiban keresendő. A város valamennyi szereplője – a közintézményekben dolgozó közalkalmazottak, az oktatásban részt vevő tanárok és diákok, a civilek vagy lakossági csoportok, a vállalkozások, a dizájn-gondolkodásban is járatos kreatívipari start-upok, vagy éppen a high-tech gazdaság szereplő éppúgy potenciális újítók, mint az önkormányzat városfejlesztésért felelős munkatársai.

A programban való részvétel akkor tud hosszú távú pozitív változást hozni a város életébe, ha az önkormányzat és partnerei képesek az egyéni tapasztalásokat szervezeti tanulássá alakítani. Ez csak kellő vezetői elköteleződés mellett lehetséges, mert további befektetett energiákat kíván. A tanulmányút nem akkor ér véget, amikor az azon résztvevő kollégák hazaérkezve kialusszák magukat – valójában a munka nagyja épp ekkor kezdődik. A látottakat, a hazahozott ötleteket ezután kell széles körben ismertté tenni, és feltárni a város számára ezekben rejlő lehetőségeket. A legjobb gyakorlatok is csak úgy adaptálhatók sikeresen, ha a helyi viszonyokhoz szabják őket azok, akik a legjobban ismerik ezeket a viszonyokat. A hazahozott ötletek ráadásul gyakran csak az inspirációt adják ahhoz, hogy a vizsgált problématerület érintettjei rátaláljanak saját, újszerű megoldásaikra.

A programhoz való csatlakozás egyik kulcseleme a városhálózati tématerület megadása vagy kiválasztása (aszerint, hogy a pályázni kívánó város önállóan vet fel egy ügyet, vagy csatlakozik egy már alakulóban lévő városhálózathoz). Fontos, hogy a téma kellően konkrét legyen, vagyis ne egy olyan frázis, amely számos kötetben, stratégiában leírva már a polcon porosodik. Az URBACT egyfajta európai integrált várostervezési műhelyként működik, és mint minden műhelymunkának, ennek is megvan a maga íve. A szervezők szándékosan tartózkodtak attól, hogy példákat mondjanak, de rá lehet érezni, hogy melyek a már lerágott, és melyek a divatosabb, izgalmasabb ügyek. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a téma csak az egyik szál a tanulásban, a másik a helyi innovációs képesség – divatos szóval innovációs ökoszisztéma – helyzetbe hozása, megerősítése.

Az infónap előadásai megtalálhatók a program magyar honlapján…”

Forrás:
Itt az utolsó URBACT akciótervezési felhívás; Lechner Tudásközpont; 2019. február 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 18.

Rendszerdöntés Twitter-üzenetekkel. John Bolton aligha bánná
Az elmúlt héten az amerikai kormányzat egyik legkényesebb, legbefolyásosabb posztját betöltő John Bolton különösen éles megnyilatkozásai kavarták fel ismét a világsajtót. A nemzetbiztonsági főtanácsadó eddig sem sokkal maradt el vehemenciában főnöke, Donald Trump online kommunikációs gyakorlatától. A mostani kormányban e kulcsfontosságú beosztásra harmadikként kinevezett Bolton feltűnően sűrűn, roppant előszeretettel, és – ahogy még kritikusai is elismerik – figyelemre méltó egyéni ízzel folytat párbeszédet a közösségi média platformjain. Elsősorban a Twitteren posztol, nem feledve, hogy a világpolitikában ez a csatorna minden más platformot megelőz a népszerűségben, legyen szó akár a politika főszereplőiről, vagy a diplomatákról, mint a külpolitika napi formálóiról, esetleg a nemzetközi sajtó munkatársairól és a szakértőkről. A digitális diplomácia eseményeit figyelemmel kísérők jól tudják: nem véletlen az, hogy ma még sokszor a „Twitter diplomácia” kifejezés jut az eszünkbe, ha a külügyi szervezetek digitalizációja kerül szóba.
Bolton, megtévesztően „nagypapás” külseje és életkora ellenére a korszerű kommunikációs és információs technológiák lelkes alkalmazója, és ebben ugyancsak elüt elődeitől. Trump előző nemzetbiztonsági főtanácsadója, McMaster még Twitter fiókkal sem rendelkezett, de a posztot ő előtte betöltő Michael Flynn sem tartozott az aktív közösségi médiahasználók közé. Akik figyelemmel kísérték korábbi életútját, azokat nem lepik meg az általa közzétett, sokszor igen éles, szókimondó („nem túl diplomatikus”) online megszólalások. Ez a fajta keresetlen fogalmazásmód jellemezte őt korábbi külügyi pályafutása során is (beleértve ENSZ nagyköveti posztját is), mostani aktivitása a közösségi médiában mégis újszerű, és felettébb szokatlan. A nemzetbiztonsági főtanácsadó hagyományosan egyfajta „szürke eminenciás”, aki a háttérben maradva támogatja az USA első számú vezetőjének legfontosabb döntéseit. Véleménye, legalábbis addig, amíg emlékirataiban a nagyközönség elé nem tárja, mint tette azt Kissinger, vagy Brzezinski, szigorúan zárt ajtók mögött hangzik el csupán – azaz hangzott el, a múltban.
Bolton legutóbbi Twitter-megnyilatkozásaira felkapták a fejüket még azok is, akik – mintegy kézlegyintéssel – hajlamosak elintézni a világ fontos közszereplőinek digitális szereplését azzal, hogy azok csak amolyan verbális pengeváltások. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó ugyanis kifejezetten a „politikacsinálás”, egyértelműen aktív külpolitizálás szándékával posztolt többször is a Twitteren. Figyelme középpontjába most – érthető módon – a venezuelai válság került. Az elmúlt napokban, hetekben megszaporodó, a Maduro-féle vezetést célkeresztjébe vevő megszólalásai után most gyakorlatilag „diplomáciát csinált”, csak éppen a közvélemény (online) nyilvánossága előtt. Bolton több Twitter üzenetben fordult félre nem érthető „ajánlattal” (más olvasatban inkább nyílt fenyegetéssel) a venezuelai hadsereg vezetőihez. A kibontakozó dráma azon szereplőihez tehát, akik a mostani helyzet egyfajta kulcsszereplőivé váltak. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a kibernyilvánosság színe előtt megüzente most a venezuelai főtiszteknek: aki átáll a „jó oldalra”, az mentesülni fog az USA által életbe léptetendő retorzióktól, elsősorban külföldön levő bankszámláik zárolásától és más személyes szankcióktól. Aki azonban közülük nem hajlandó elismerni az önmagát átmeneti elnöknek deklarált, és a nyugati világ zöme által is támogatott Guaido-t, az nemzetközi pénzügyi lehetőségeinek lezárásával számolhat. A konkrét üzenet tehát olyan „nemzetközi szintű egyezkedés” elemeit tartalmazza, amit nyilvános csatornákon mindeddig nem nagyon bonyolítottak. És ami semmiképpen nem tartozott (mindeddig) az USA nemzetbiztonsági főtanácsadóinak hatáskörébe. Jól látható az is: John Bolton, akárcsak főnöke, a hagyományos kommunikációs csatornák (és elsősorban az újságírók) kikerülésére alkalmas eszköznek tekinti a Twittert, aminek a segítségével közvetlen párbeszédet folytathat a közvéleménnyel – beleértve más országok közszereplőit és közönségét is.
Ez a mostani epizód is jól mutatja, hogy a hagyományos értelemben vett diplomácia keretrendszere rohamosan átépül. A digitális eszköztár, beleértve a látványosan szem előtt levő közösségi média platformokat, ma már nem csak afféle „bokréta” a külügyi szervezetek „kalapján”, hanem a digitális diplomácia napi fegyvere.
Regime change by tweet? John Bolton hopes so; Eliana Johnson; Politico; 2019. február 13.

A Mesterséges Intelligencia új szintre emelheti a gépi szövegeket – és a manipulatív álhíreket is
Több korábbi ismertetésünkben kitértünk már rá: egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a Mesterséges Intelligencia fejlesztések ma még szinte elképzelhetetlen módon és mértékben forradalmasítják majd a diplomáciai tevékenység számos részfolyamatát. Jeleztük, hogy a témát folyamatosan napirenden tartjuk majd, és rendre beszámolunk a szakterületünkhöz kapcsolódó MI-újdonságokról.
Tavaly ősszel egy érdekes fejlesztésre hívtuk fel a figyelmet (e-Gov Hírlevél, 2018. november 5.), ami a diplomácia mindmáig fontos funkcióját, a tárgyalásokat forradalmasíthatja. A Project Debater nem véletlenül keltette fel a külügyi innováció élvonalába tartozó izraeli diplomácia érdeklődését. Szerepelt aztán a híradásaink között olyan is, ami a Mesterséges Intelligenciában rejlő fenyegetésekre világított rá. Egy belga video stúdió – elmondásuk szerint a veszélyek demonstrálására – tökéletesen élethűnek látszó, ám természetesen hamis filmfelvételt generált Trump elnök egy beszédéről (e-Gov Hírlevél 2018. november 26.) Valódi felvételeket használták fel alapanyagként, és egy GAN-nak nevezett gépi tanulási technikával manipulálták úgy az anyagot, hogy a ténylegesen elhangzott mondókával semmilyen kapcsolatban, vagy rokonságban nem levő, általuk szerkesztett mondatok hangozzanak el a felvételen nyilatkozó amerikai elnök szájából. A nyersanyagok manipulálásához ráadásul egy bárki által elérhető, ingyenes szoftvert, a Google TensorFlow nevű gépi tanulási algoritmusát használták. Ezzel megszületett a „deep fake news”, a gépi tanulással előállított „mély álhír”.
Most szinte megismétlődött a történet. Csakhogy a képi információk helyett most már a szövegek tetszőleges manipulálását lehetővé tevő eszköz született, a Mesterséges Intelligenciának hála. Az OpenAI nevű cég kutatói olyan – nyelvfeldolgozó és szöveggeneráló algoritmusokat használó – szoftvert fejlesztettek ki, amely szinte hibátlannak látszó, értelmes, világos leírásokat, elbeszéléseket ír – amennyiben megad neki az ember néhány támpontot, kiindulási alapot: például egy címet, néhány kezdő sort. Az OpenAI algoritmusa, a GPT-2, a nyelv modellezésében mutat a korábbi MI fejlesztésekhez képest kiemelkedő teljesítményt, és azt igyekszik kitalálni, hogy egy adott szó után mi fog következni a mondatban. Az algoritmust óriási tömegű szöveges adat (újságcikk, blogbejegyzés és weboldal) segítségével tanították be. A szoftver egyébként jó eredménnyel képes fordítani, hosszú szövegekről összefoglalót írni, és megválaszolja a kvízkérdéseket is.
A cég, amely nevéhez illően éppen, hogy a nyílt forráskódú, bárki számára hozzáférhető MI-fejlesztésekre szakosodott, most úgy határozott: nem adja közre a program alapját képező algoritmust, illetve a forráskódot sem hozza nyilvánosságra. A riadalom nyilvánvaló: a Mesterséges Intelligenciával, gépi tanulással fejlesztett alkalmazás lényegében tökéletes hamisítványokat, szöveges álhíreket képes gyártani, méghozzá tömegesen, ráadásul egymástól eltérő témák, területek sokaságában. Az álhír problematika ugyanakkor egyre jobban foglalkoztatja a korszerű IKT-technológiák diplomáciai alkalmazását bátorító szakembereket. Az Open AI új algoritmusa tulajdonképpen megteremtette a szöveges „deep fake” tömeggyártásának a lehetőségét. És ez a fejlemény még komolyan nyugtalaníthatja az e-diplomácia szószólóit. Egyesek úgy fogalmaznak: az online tereket elborító álhírek, dezinformációk (tekintve, hogy a tájékoztatás a diplomácia egyik legfontosabb alapfunkciója volt és maradt), akár meg is torpedózhatják az e-diplomáciába vetett reményeket.
Open AI’s new multitalented AI writes, translates and slanders; James Vincent; The Verge; 2019. február 14.

A pakisztáni diplomácia jó lehetőséget lát a brit Külügyminisztérium online kurzusában
A brit diplomácia pakisztáni képviselője szolíd, de sokfelé ágazó médiakampányban igyekezett bemutatni, magyarán tehát népszerűsíteni kiküldő szervezete egyik új, és sok szempontból figyelemre méltó kezdeményezését. Thomas Drew nagykövet a brit Külügyminisztérium és a tömegképzésekben világhatalomnak számító Open University cég által közösen kidolgozott online diplomáciai képzés előnyeit ecsetelte több beszélgetésben. A brit diplomata kiemelte: a „21. század diplomáciája” címen elérhető internetes kurzus a külkapcsolatok építésének általános elvei mellett döntően a korszerű technológiák diplomáciai célú felhasználásának lehetőségeire fókuszál. A tanfolyam külön erőssége, hogy ingyenesen érhető el bárki számára, aki vállalja a regisztrálást, és nem sajnálja a tanulásra fordítandó időt.
A brit diplomata azt sem rejtette véka alá: noha a kurzus tartalma, felépítése alapján az egyszerű érdeklődő nagyközönség számára is vonzó lehet, a tanfolyam tervezői úgy gondolták, hogy a világ más országaiban dolgozó külügyminisztériumi szakemberek, de akár más országok diplomatái is haszonnal járhatják ki, és a pakisztáni államigazgatásban dolgozók is profitálhatnak a tananyagból. A kezdeményezés egyszerű, és mégis zseniális. Így ugyanis a brit külügy innovatív diplomácia fejlesztései – alkalmazási hasznuk mellett – , mint tartalom, mint tudás válnak egyfajta brit exportcikké – tehát a brit külpolitikai érdekeket szolgáló soft power elemmé.
A fogadókészség egyébként erre a lehetőségre láthatóan megvan, hiszen a brit diplomácia modernizációjáról érdemes tanulni, különösen a brit örökség nyomait saját közigazgatásukban még máig viselő országokban. Azt persze mi tesszük hozzá: miközben a kidolgozott e-learning anyag a sok évtizedes szakmai múltra visszatekintő Open University-től megszokott magas színvonalat mutatja, és a közreműködők között az FCO, tehát a brit Külügyminisztérium néhány kiemelkedő mostani, vagy hajdani szakembere is ott van, a brit diplomácia elveinek, működésének bemutatásánál természetesen érvényesültek a titokvédelem elvei is. Tehát, a szigetország külügyi apparátusának néhány fontos (és vélhetően legérdekesebb) fejlesztéséről itt nem esik szó. Pedig a londoni külügyi digitális szervezet – csendben, angolos diszkrécióval – de nagy elánnal dolgozik, éppen a diplomáciai háttérfolyamatok modernizációján, digitalizálásán.
UK free online training course on the art of diplomacy; Daily Times; 2019. február 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. február 11-február 15.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

MTVA Office IBM storage és SAN support 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.11.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő Office IBM storage és SAN rendszereinek és szervereinek supportja 2020. március 31-ig tartó időtartamra
Lásd bővebben

MTVA broadcast IBM rendszereinek supportja 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.14.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő V7000 típusú háttértár és TS3500 szalagos tároló rendszereinek és szervereinek supportja 2019. április 1. és 2020. március 31. közötti egy éves időtartamra
Lásd bővebben

Ajánlati/részvételi felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.11.
Tárgya: 6 db 4K x 2K méretű LCD monitor beszerzése légiforgalom irányítás számára és szimulációs célokra.
Lásd bővebben

K1942 Szerver infrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.14.
Szerver infrastruktúra üzemeltetés támogatása 12 hónap időtartamban, valamint fix mennyiségként 200 mérnökóra és opciós mennyiségként 150 mérnökóra konzultációs és fejlesztési szolgáltatások megrendelése.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
A-i felhívás – Légi fénykép és dig. ortofotó, Bp.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/31
Közzététel dátuma: 2019.02.13.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.22.
A szerződés megnevezése: Vállalkozási szerződés Budapest Főváros közigazgatási határán belüli légi fénykép és digitális ortofotó készítése tárgyában
Digitális légifényképezés tervezése, engedélyeztetése, végrehajtása, az elkészült felvételek légiháromszögelése, domborzatmodell (DTM) készítése és digitális ortofotók előállítása Budapest teljes közigazgatási területére – 538 km².
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Általános fejlesztési KM (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2018. IV. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/29
Közzététel dátuma: 2019.02.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: AQUIS Innovo Kft.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500.000.000,- FT keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.662.240,- Ft
Lásd bővebben

PROVYS RENDSZER SUPPORTJA ÉS FEJLESZTŐI TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által a szakmai folyamatainak támogatásához üzemeltetett Provys csatorna menedzsment rendszer gyártói és „second-line” támogatásának ellátása valamint – eseti megrendelés alapján – fejlesztési szolgáltatás nyújtása szolgáltatási szerződés keretében 24 hónapos határozott időtartamban (01/12/2018 napjától 30/11/2020 napjáig)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 164.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SESAM szoftverre vonatkozó támogatási szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/30
Közzététel dátuma: 2019.02.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Az adóhatóság 2001. óta használja a SESAM ellenőrzés támogató programot. A program lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés alá vont vállalkozás elektronikusan vezetett nyilvántartásaiból származó – szintén elektronikus formában átadott – adatokat úgy konvertálja, hogy az az általa készség szinten használt elemző eszköz segítségével kezelhető, ellenőrizhető legyen. Így az eszközt használó adóellenőröknek nem kell megismerniük az ellenőrzött vállalkozások különböző könyvelési programjának lekérdezési, adat-kinyerési lehetőségeit. Az első licencek megvásárlása óta az adóhatóság több lépcsőben 575 db-ra bővítette az eszköz használatára jogosító licencek számát. A program használatba vétele óta folyamatosan biztosított annak karbantartása és a hibajavítása.
A szoftver támogatási szolgáltatás keretében szükséges az új, magyar nyelvi csomaggal működő verziók biztosítása (a megjelenést követő legrövidebb, de legfeljebb 90 napos határidőn belül (magyar nyelvi csomaggal), az azokban esetlegesen előforduló kritikus hibák lehető legrövidebb időn belüli javítása, továbbá a nem kritikus hibák következő verzióban történő javítása, az Ajánlatkérőnél munkanapnak minősülő napokon 8.00-17.00 között Helpdesk-szolgáltatás nyújtása.
Nyertes ajánlattevő feladata a SESAM Informatikai Auditáló szoftver támogatása a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.816.000,- Ft
Lásd bővebben

Nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Nielsen Közönségmérés Korlátolt Felelősségű Társaság
Műszeres televíziós nézettségmérési adatok (adatbázis és mérési eredmények) feldolgozását lehetővé tevő adatkezelő szoftver biztosítása 12 hónapra bérleti szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.932.800,- Ft
Lásd bővebben

EFOP beszerzések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/32
Közzététel dátuma: 2019.02.14.
Ajánlatkérő: Mátészalkai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő:ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
I. rész: 23 féle iskolai oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszköz beszerzése II. rész: 16 féle iskolai oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszköz és interaktív tábla
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.114.580,- Ft
Lásd bővebben

Medworks rendszer támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás:
Jelen közbeszerzés tárgya az ajánlatkérőnél működő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése és karbantartása két éves időtartamban, valamennyi felhasználóra, a jelen felhíváshoz csatolt szerződéstervezetben és mellékleteiben foglaltak szerint, melyek egyben a beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírást is tartalmazzák. Ajánlatkérő a MedWorkS rendszerre vonatkozó felhasználási jogokkal kapcsolatban korlátozás nélküli felhasználószámmal rendelkezik.
A beszerzés végleges összértéke: 120.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Hajdúböszörményi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.544.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Mobilfizetési Rendszer részére tömeges SMS szolgáltatás biztosítása
Várható forgalom
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Igénybevevő-Operátor irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* a szolgáltatás kb. havi 70 ezer Operátor-Igénybevevő irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* külföldi irányú forgalom kb. havi 500 db körül mozog
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Dig. műhely, belép. és bizt-i rendszer kiépítése 3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/33
Közzététel dátuma: 2019.02.15.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
1db Digitalizáló műhely, beléptető és biztonsági rendszer kiépítése.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a „társadalmi jövőképesség” új fogalmát és tudományterületét mutatja be.
Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni.
Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.”

Forrás:
Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

A humán tudományok és a gépi intelligencia

„A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig. Mindezzel szoros kulturális összefüggésben a humán tudományok által kutatott jelenségek, maga a gyakorlat is erősen a gépi működés függvényévé vált, a mindennapi kommunikációtól kezdve egyes művészeti ágakig. A kötetbeli kettős tematika egyik fő témája a gépi műveletvégzés szerepe a tudományos tevékenységben: mennyiben eszköz és mennyiben a kutatás alakítója a számítógép műveleti alkalmazása. A fejezetek az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, néprajztudomány és a klasszika filológia köréből tárgyalják a kérdéseket. A könyv tematikájának másik összetevője a gépi intelligencia szerepe a kreatív tevékenységben. Ebben a részben szó van a számítógépes fordításról, az emberi jellegű beszéd gépi előállításáról, művészet és gépi intelligencia kapcsolatáról a számítógépes (irodalmi) írás és a számítógépes zeneszerzés területén.”

Forrás:
A humán tudományok és a gépi intelligencia. A humán tudományok alapkérdései ; Tolcsvai Nagy Gábor (szerkesztő); Gondolat Kiadó; ISBN 9789636938703 (PDF)
A humán tudományok és a gépi intelligencia; Tolcsvai Nagy Gábor (szerkesztő); Gondolat Kiadó; ISBN 9789636938703; 2018 (nyomtatott változat)
A humán tudományok és a gépi intelligencia; MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya; 2017. november 20. (A kötet alapjául szolgáló konferencia)

Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője

„A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a vízióalapú vezetéssel, jövőképalkotással foglalkozó általános szakirodalom tanulságaival és saját terepmunka-tapasztalataival, hogy mindezt a városfejlesztési térre alkalmazva sokoldalúan igazolhassa: a városkormányzás tervezési praxisának kulcsfontosságú elemeként kell tekinteni egy stratégiai dokumentumba foglalt realista jövővízió megalkotására. Nemzetközi és hazai települési gyakorlatok bevonásával tekinti át a legfontosabb kérdéseket: mit jelent egy realista jövővízió, milyen szempontokat érdemes mozgósítani, amikor hozzáfognak a megteremtéséhez, mik a legfontosabb jellemzői, milyen praktikus megfontolásokat kell figyelembe venni egy tervezői gondolkodásmód részeként, s milyen típusú vezetési kihívásokat közvetít mindez. A kulcskifejezéseket önálló magyar-angol szószedetbe rendezte.”

Forrás:
Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője; Z. Karvalics László; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.02.03; 50 (2); 2019; 32-40. oldalak (PDF)

Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól

„A közszféra kapcsolatrendszereinek az infokommunikációs eszközök által történő átalakítása, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése lassan két évtizede az egyik központi témája az információs társadalom fejlesztési diskurzusainak. A fejlesztési törekvésekkel egyidősek a területet célzó szakpolitikai intézkedések eredményességét, hatásait feltárni igyekvő különböző mérések, mérőszámok. Ahhoz, hogy a mutatók valódi visszacsatolást nyújtsanak a fejlesztők és a döntéshozók számára, az elektronikus közigazgatás értékelésére használatos mérések pontos ismerete szükséges, beleértve azok tágabb kontextusát. A tanulmány, a jelenleg európai viszonylatban legszélesebb körben ismert és használt módszer, az Európai Unió e-közigazgatási értékelőrendszerét igyekszik kritikai módon áttekinteni, Magyarország eredményein keresztül. A szerző kitér a részben ezen felmérés eredményeiből képzett, a legújabb vonatkozó közösségi szakpolitika, a Digitális Menetrend előrehaladását monitorozó, 2015-ben létrehozott mérőszám, a DESI (Digital Economy and Society Index – digitális gazdaság és társadalom index) közigazgatásra vonatkozó pillérének elemzésére is. Az írás célja, hogy a módszertani dokumentumok elemzésével tágabb kontextust teremtsen az eredmények értelmezéséhez, a mérőszámok felhasználásának megfelelő módozataihoz, illetve elősegítse az e-közigazgatási fejlesztések értékeléséről szóló, szélesebb körű hazai párbeszéd kialakulását.”

Forrás:
Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól; Csótó Mihály; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.02.02 (PDF); 50 (2); 2019; 14-31. oldalak (PDF)

A kiterjesztett automatizálás kormányzati alkalmazásában rejlő lehetőségek

„Hogyan tudja kiaknázni a kormányzat a kiterjesztett automatizálásban rejlő lehetőségeket?
A McKinsey saját oldalán megjelent elemzésében annak lehetőségét vizsgálja, hogy a kormányzat hogyan tudná a közigazgatás hatékonyabb működésére, a közszolgáltatások színvonalának emelésére hasznosítani az automatizálásban és a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiában rejlő lehetőségeket. Ehhez lehet jó példákat találni a versenyszférában, de ahhoz, hogy jól működjön az adaptáció, stratégiai szemléletre és az új technológiák felkarolására van szükség a közigazgatásban, felkészülve egy jelentős mértékű, átfogó változásra.

Az automatizálásban és a mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazásában komoly potenciál rejlik a működési költségek csökkenése, a folyamatok hatékonyságának javulása és a veszteségek, hibák csökkentése révén. A McKinsey becslése szerint a személyügyek, a pénzügyek és a kérelmek feldolgozása terén ötből négy folyamat részben vagy egészében automatizálható, ami akár 30 százalékkal is csökkentheti a működési költségeket. Az automatizálással viszonylag gyorsan lehet eredményt elérni, mivel nagyrészt jelentős többletköltség nélkül lehet ráépíteni a már meglévő informatikai infrastruktúrára.

Több kormányzat már eddig is komoly előrelépéseket tett a szolgáltatások ügyféloldalán a kérelmek online befogadása és szolgáltatókkal folytatott kommunikáció digitalizálása terén. A következő fázist a belső működés és folyamatok hatékonyságának növelése jelenti, amire a kiterjesztett automatizáció (automation at scale) ad lehetőséget, digitalizálva a szervezet alapműködését is. A vállalatok ebben is jó példákkal tudnak szolgáltatni, ilyen útra terelve például a beszerzési folyamatokat. Mivel az adminisztratív folyamatok a közigazgatáson belül még nagyobb súlyt képviselnek, ezek automatizálása jelentős hatékonyságjavulást és produktivitási nyereséget eredményezhet.
Az automatizálás pontosságot, konzisztenciát, méretezhetőséget és nyomon követhetőséget tesz lehetővé, ami javuló szolgáltatási színvonalat, jobb átláthatóságot, valamint konzisztensebb adatokat és elemzéseket biztosít, miközben a köztisztviselők közérzetét is javítja a monoton és ismétlődő munkák kiváltásával. A változásokra hatféle technológia különösen erős hajtóerőt gyakorol: a robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), az okos munkafolyamatok, az optikai karakterfelismerés, a gépi tanulás, a természetes nyelvek feldolgozása (natural-language processing, NLP) és a kognitív ágensek (cognitive agents – a tanulni, társalogni, feladatot végrehajtani képes virtuális munkaerő).

Az ügyféloldali közigazgatási szolgáltatásokban több kormányzat jelentős eredményeket ért már eddig is el (az elemzés brit, észt és amerikai példákat említ), de a kiterjesztett automatizálásban rejlő lehetőségek teljes kiaknázására akkor lesz lehetőség, ha az kiterjed a belső folyamatokra és alaptevékenységekre is. A McKinsey becslése szerint olyan területeken, mint a pénzügyek, a személyügyek vagy a beszerzések a tevékenységek 60-80 százaléka automatizálható, amivel hosszabb távon akár 30 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni. A kérelmek befogadása és feldolgozása terén az ügyféloldali digitalizáció eddig is komoly innovációt valósított meg, ugyanakkor az így elindított folyamatok gyakran ütköznek bele abba, hogy nehézkesen működő belső folyamatokban folytatódnak, silószerű adatbázisokból dolgozva, vagyis a front office és back office folyamatok nem harmonizáltan működnek.

A közigazgatáson belüli kiterjesztett automatizálás sikeres megvalósítására a McKinsey három lépéses megközelítést javasol, annak érdekében, hogy a várt nyereségek hamar jelentkezzenek, és a szervezeten belül is eladható legyen a kezdeményezés.
1. lépés: indítás (start-up) – az automatizálásban rejlő potenciál megértése, a koncepció igazolása. A lehetőségek értékelésére a vállalati szféra hasznos összehasonlítható példákat (benchmark) tud biztosítani. A projekt vezetőjének a terv bemutatásakor fel kell vázolnia az adott időszakaszra előre jelezhető pénzügyi és mennyiségi hatásokat. A vízió megalkotásakor törekedni kell rá, hogy gyökeres átalakulásra törekedjen a fokozatos és taktikázó megközelítés helyett, megcélozva például a folyamatok és feladatok 50 százalékánál nagyobb részének átalakítását. Kulcsfontosságú a megfelelő beszállító kiválasztása is, központi keretrendszer alapján. A koncepció bizonyítására pedig pilot alkalmazások lehetnek alkalmasak, speciális felhasználási területeken, az agilis irányítás jegyében, lehetővé téve a rugalmas fejlesztést és döntéshozatalt. Az indítási szakasz időtartama 8-12 hét lehet, legfeljebb 10 ember munkájával számolva.

2. lépés: bevezetés (launch) – a kiterjesztett automatizáláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése. Az automatizálás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő fizikai, szervezeti és humán infrastruktúra kiépítése, beleértve új képességek megszerzését, valamint a szervezeten belüli egységeket keresztbe metsző munkacsoportok és irányítási keretek létrehozását is, a mindehhez illeszkedő informatikai és adatkezelési modellekkel. A funkcionális egységeket keresztbe metsző munkacsoportokban ki kell alakítani az automatizálás tervezéséért, fejlesztéséért és hatáselemzéséért felelős szerepköröket, biztosítva a kapcsolódást az adott területen érintett informatikai és jogi szakemberekhez is. Az irányítási keretekben fontos szerepe lehet a kiválósági központoknak, ami biztosítja a különböző felelősségi és funkcionális területek közötti koordinációt, kapcsolódva a folyamatos fejlesztést biztosító csapattal is. Az indítási fázisban (1.lépés) a fejlesztési tevékenység elsősorban ezekben a kiválósági központokban történik, míg a bevezetés szakaszában (2.lépés) a megvalósítás egyre inkább átkerül az illetékes szakmai vagy funkcionális területhez. A sikeres automatizálás koherens informatikai és adatkezelési modellt is igényel, a maximális rugalmasság érdekében. Fontos, hogy ne zárjuk be a fejlesztést egyetlen protokoll keretei közé, és világos útmutatás legyen arra, hogy mely pontokon szükséges bevonni az informatikai szervezeti egységet. A bevezetési szakaszhoz 6-12 hónapra és 15-20 ember munkájára van szükség.

3. lépés: kiterjesztés (scale) – a kiterjesztett automatizálás értékteremtésének fenntarthatósága. A közigazgatásban a kiterjesztett automatizálás különösen nagy kihívást jelent, aminek részben szervezeti, részben kulturális okai vannak, de a megfelelő képességek hiánya is szűk keresztmetszetnek bizonyulhat. A kiválósági központoknak a munkaerő képzésében és fejlesztésében is fontos szerepük lehet, sztenderdizált megközelítések kidolgozásával és megfelelő menedzsment-eszközök biztosításával. Fontos a képességfejlesztésre irányuló befektetés is, hogy a szervezet minél kevésbé függjön a külső beszállítóktól. A HR-t rá kell állítani a megfelelő szakemberek bevonzására, valamint a meglévő állomány készségfejlesztésére. Kulcsfontosságú az új technológiák felhasználóinak képzése, akikben gyakran meglepő ellenérzések vannak az új eszközök használata iránt. A tervezésnél és a költségvetés kialakításánál pedig ügyelni kell arra, hogy mindig legyen fedezet a folyamatos karbantartásra, mert enélkül sem a hatékonysági elvárások nem lesznek reálisak, se a pénzügyi fenntarthatóság nem lesz biztosítva. ”

Forrás:
How governments can harness the power of automation at scale; Jens Riis Andersen, Matthias Daub, Andrew Goodman, David Taylor; McKinsey&Company; 2019. feburár

Törvények, rendeletek

12/2019. (II. 14.) ME határozat az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

„A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az innovációs és technológiai miniszter előterjesztése alapján

1. egyetértek a Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával;

2. felhatalmazom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje;

3. felhatalmazom a külgazdasági és külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezeteket kézjegyével lássa el;

4. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratokat adja ki;

5. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert, az innovációs és technológiai minisztert, valamint az igazságügyi minisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követően a Megállapodás szövegének végleges megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.”

Forrás:
12/2019. (II. 14.) ME határozat a Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 12/2019. (II. 14.) ME határozata a Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról; Magyar Közlöny; 2019. évi 21. szám; 2019. február 14.; 413. oldal (PDF)

Közbeszerzési Hatóság: Hatályosított útmutatók jelentek meg a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokkal is összefüggésben

„A Közbeszerzési Hatóság – a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokat is figyelembe véve – hatályosított útmutatókat bocsátott ki. Az útmutatók a Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 33. számában jelentek meg…

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeiről

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról

”

Forrás:
Hatályosított útmutatók jelentek meg a 2019. április 18. napjától hatályos módosításokkal is összefüggésben; Közbeszerzési Hatóság; 2019. február 15.
Közbeszerzési Értesítő; 2019/33; 2019. február 15. (PDF)
A Közbeszerzési Hatóság útmutatói
(online változat)

8. szám, 2019. február 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek