Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitalizáció sokat segíthetne a bürokratikus szabályok miatt túlterhelt vállalkozásoknak – mondta Parragh László

„ A vállalkozások túlterheltek a bürokratikus szabályok miatt, és ezen sokat lehetne segíteni a digitalizációval – mondta az InfoRádiónak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint például az adóhatóság a cégeknek is elkészíthetné az adóbevallást.

A vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a kedvezőbb üzleti környezet kialakítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai alapján – jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, valamint az MKIK elnöke.

Parragh László az InfoRádiónak nyilatkozva rámutatott, a vállalkozások versenyképességét az őket körülvevő világ különböző elemei, így az oktatási rendszer, az infrastruktúra, a képzések színvonala, vagy éppen az árfolyamok alakulása nagyban meghatározzák. Mindezeken túlmenően kiemelten fontos, hogy mekkora adminisztrációs teher sújtja őket, hogy hány munkaórát emészt fel az adóbevallások elkészítése vagy a különböző jelentések összeállítása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezért arra vállalkozott, hogy felmérje, a vállalatok méretéhez viszonyítottan vajon mekkora terhet jelent időben és pénzben egy–egy cég esetében, hogy az említett kötelezettségeinek eleget tegyen. Közhelyes lehet, jegyezte meg, de azt tapasztalták, hogy a vállalkozások jellemzően túlterheltek a bürokratikus szabályok tekintetében, azonban ezeken lehetne változtatni.

Ki lehetne venni azokat az elemeket, amelyek nem feltétlenül szükségesek a működésük szempontjából, és sokat lehetne egyszerűsíteni a digitalizáción keresztül is, továbbá „el kellene hinni, hogy az államnál van egy csomó olyan információ, amit önmaga fel tud használni” – sorolta Parragh László. Példaként említette: felesleges mondjuk egy pályázótól bekérni egy tulajdoni lapot, amennyiben a tulajdon tényleges megléte az állami nyilvántartásban szerepel, és valójában az állam által kerül kibocsátásra a tulajdoni lap is. Tehát, ha az ilyen és hasonló anomáliákat felszámolnák, már akkor lényegesen csökkenteni lehetne az adminisztrációs terheket.

A MKIK több konkrét javaslattal is előállt, többek között a közjegyzői díjak kérdése kapcsán.
Egy válságidőszakban ugyanis soszor hitel felvételére kényszerülnek a vállalkozások, amihez közjegyzői okiratra van szükség, ami viszont az esetek jelentős részében felesleges – ezzel a Bankszövetség is egyetért –, miközben ennek nagyon magas a költsége – fogalmazott Parragh László. Álláspontjuk szerint nem szerencsés, hogy valaki úgy vesz fel hitelt, hogy annak egy részét rögtön az elején befizeti a közjegyző pénztárába, emiatt pedig a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek a környező ország vállalkozásaival szemben, miután külföldön az ezzel járó díjak lényegesen mérsékeltebbek.

Az adóbevallásoknál is jöhet könnyítés
Az iparkamara elnöke arra is kitért, hogy jó lenne, ha a jövő évi adóbevallásnál az adóhatóság készítené el az adózónak a nyilatkozatát, adóbevallását, csökkentve ezáltal az adminisztrációs terheiket. Emlékeztetett, az összes adat ott van a NAV-nál, így ez csak egy számítástechnikai program kérdése, és ahogyan a magánszemélyek esetében sikeresen működik, a cégek esetében is működhetne – fogalmazott.

Emellett ki lehetne vezetni bizonyos nyomtatványokat is, átterelve azokat az elektronikus világba. Ha megy az elektronikus számlázás, ami július 1-jével indult, ennek adathalmazát szintén fel lehetne használni a terhek csökkentésére, vélekedett Parragh László, kiemelve: nem abból kell kiindulni, hogy mondjuk január 1-jétől óriási változásokat kell eszközölni, hanem lépésről lépésre, ahogyan az élet adja, vagy a technika lehetőségei engedik, úgy kell ezekben előre haladni.

ITM-javaslatok
A 2019 őszén elfogadott kkv-kat erősítő stratégiában külön pillérként jelenik meg a vállalkozások terheinek mérséklése, az üzleti környezet javítása. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az ITM megbízásából kérdőíves és interjús kutatást végzett 2020 március és április között a hazai kis- és középvállalkozások körében a cégek versenyképességét gyengítő adminisztrációs terhek beazonosítására. 1500 cég kérdőíves válaszából, valamint több cégvezetővel készített mélyinterjúból állt össze a kutatás.
A tárca többek között javaslatot tesz a közjegyzői díjak felülvizsgálatára, különös tekintettel a válsághoz kapcsolódó hitel- és egyéb pénzügyi termékeknél.
A koronavírus-járvány miatt még fontosabbá vált, hogy a vállalkozások pénzügyi forráshoz jussanak, ezért a pályázati adminisztráció további egyszerűsítését javasolják.”

Forrás:
Parragh László: lényegesen csökkenthetők a vállalkozások terhei – íme a javaslatok ; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2020. július 16.

Közigazgatás, politika

Több mint 4 ezer milliárd forintnyi beruházás a magyar nagyvárosoknál

„ A kormány támogatásával 4400 milliárd forintnyi beruházás jött létre és zajlik jelenleg is a magyar nagyvárosoknál – jelentette ki Varga Mihály a Megyei Jogú Városok közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány jövőre is folytatja a Modern Városok Programot, a 2021-es költségvetés biztosítja az erre a célra elkülönített 50 milliárd forintot.

A megyei jogú városoknak mindig is nagy súlya volt az ország életében, míg a magyar gazdaság jó alapot biztosít a városok fejlődéséhez, fontos tehát, hogy a kormány és a települések között folyamatos legyen az együttműködés – jelentette ki Varga Mihály.

Mint mondta: a magyar gazdaságot jobb állapotban érte a mostani válság, mint ahogyan az történt 2008-ban, ebben pedig a városoknak és falvaknak is komoly szerepük volt. Azért tudtuk gyorsan és nagyobb kockázat nélkül a bruttó hazai termék 20 százalékát gazdaságvédelmi célokra fordítani, mert hétéves folyamatos gazdasági növekedés áll mögöttünk, amelyből az egész ország, a vidéki települések is kivették a részüket.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a városok további fejlődése érdekében létrehozott Modern Városok Program 23 megyei jogú városban összesen 270 projektet támogat, a fejlesztések összértéke 4000 milliárd forint, amelynek legnagyobb része hazai forrás.

A program jövőre folytatódik plusz 50 milliárd forintos kerettel, a megvalósítás során eddig több mint 1.800 milliárd forint hazai, illetve uniós támogatás jutott el a településekhez.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is. A Terület- és településfejlesztési Operatív Program keretében valamennyi felhívás a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja, kiemelt figyelemmel a munkahelyteremtésre, a helyi gazdaság erősítésére.

A programra a megyei jogú városok eddig összesen 950 támogatási kérelmet nyújtottak be 426 milliárd forint összegben.”

Forrás:
Több mint 4 ezer milliárd forintnyi beruházás a magyar nagyvárosoknál; Pénzügyminisztérium; 2020. július 16.

Holman Magdolna az Állami Számvevőszék új alelnöke

„2020. július 20-tól Holman Magdolna az Állami Számvevőszék alelnöke. Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az Állami Számvevőszéknél: kezdetben számvevő volt, majd lépésről lépésre jutott el az ÁSZ felső vezetéséig. Az elmúlt több mint másfél évtizedben számos szakmai, illetve vizsgálati területért felelt. Warvasovszky Tihamér, aki 2010. július 5. óta az ÁSZ alelnöke 2020. július 19-én betölti a 70. életévét és a vonatkozó törvényi előírásnak megfelelően megszűnik a megbízatása.
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZ-törvény) 14. § (4) bekezdés b) pontja írja elő, hogy az ÁSZ alelnökének megbízatása megszűnik a 70. életév betöltésével. Az ÁSZ-törvény 14. § (1) bekezdése alapján Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke 2020. július 20-tól Holman Magdolnát nevezte ki alelnöknek.

Holman Magdolna 1963-ban született Balassagyarmaton. 1985-ben okleveles közgazdaként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) pénzügy szakán. 1994-ben okleveles könyvvizsgáló, 2002-ben pedig jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett. 2003-tól dolgozik az Állami Számvevőszéknél. Kezdetben számvevői, majd osztályvezetői, később ellenőrzésvezetői feladatokat látott el. 2015-ben az ÁSZ tervezési vezetője, majd 2017. október 20-tól főtitkára és felügyeleti vezetője volt.

Felelős volt a törvényben előírt közreműködési kötelezettség értékeléséért, a jogi támogató tevékenységet ellátó egység szabályszerű és eredményes működésének felügyeletéért, valamint egyes kijelölt tervezési és stratégiai feladatok ellátásáért.

Az általa felügyelt ellenőrzések egyebek között az államháztartás mindkét alrendszerének, a központi alrendszer és az önkormányzati alrendszer széles területét érintették. Nevéhez köthető az „ellenőrzők ellenőrzése” program kidolgozása, amelynek keretében az ÁSZ olyan intézményeket vesz górcső alá, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet.

Holman Magdolna a kinevezése kapcsán kiemelte: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Elnök úr engem nevezett ki. Ez egyben több feladatot is jelent. Az Állami Számvevőszéknél 17 éve végzett munkám során számos területen és témában végeztem olyan feladatot, amely meghatározó volt a szervezet feladatellátásában. A szakmai elköteleződésem nem változott. Köszönöm a kollégák együttműködését. Nagyszerű ilyen szervezetben, ilyen csapatban dolgozni.”

Holman Magdolna a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete Államháztartás Ellenőrző szakosztályának vezetője és szüneteltető jogállású tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. 2011-ben megkapta a Gajzágó Salamon díjat, 2012-ben pedig Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült.

Domokos László, az ÁSZ elnöke rendkívül elismerően szólt Warvasovszky Tihamér munkásságáról, amelyet az elmúlt 10 évben alelnökként végzett. „Azt hiszem sokféle jelzővel lehet illetni a személyét, de ha csak egyet kellene választani, akkor a példamutató jut eszembe először. Többek között ennek is köszönhető, hogy az Állami Számvevőszék ma a 21. század, a rendkívüli módon felgyorsult világ által támasztott kihívásoknak megfelelni képes, a változásokra pedig gyorsan és rugalmasan reagáló szervezetté vált” – fejtette ki az elnök. Hozzátette: „Alelnök úr munkásságát elismerve és azt megőrizve folytatjuk a munkát, a folytonosság jegyében Holman Magdolnát, egy rendkívül tapasztalt számvevőszéki vezető hölgyet kértem fel az alelnöki poszt betöltésére, aki elfogadta a kinevezést, így 2020. július 20-tól ő az ÁSZ új alelnöke. Munkájához sok sikert kívánok” – hangsúlyozta Domokos László.”

Forrás:
Holman Magdolna az Állami Számvevőszék új alelnöke; Állami Számvevőszék; 2020. július 17.
Warvasovszky Tihamér: Mindig a közjóért dolgoztam; ÁSZ Hírportál; 2020. július 17.

A kormány várja az egészségügyben dolgozók véleményét

„ A koronavírus-járvány, a pandémia több olyan lépés meghozatalára kényszerítette az egészségügyi ellátást, amelyek felhívták a figyelmet az egészségügyi rendszerünk sérülékeny pontjaira.

A jobb és még eredményesebb védekezés, a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében elhatároztuk az egészségügyi rendszer áttekintését és megújításának előkészítését.

A munkát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium nemzetközi és magyar szakértők bevonásával megkezdte.

A feladatot – valamennyi magyar állampolgár és egészségügyi dolgozó megelégedésére – csak akkor tudjuk elvégezni, ha az állampolgárok és valamennyi elkötelezett egészségügyi dolgozó véleményét is meghallgatjuk, és az átalakítás során figyelembe vesszük.

Ezért kérjük az egészségügyben dolgozó kollégáinkat a rendelkezésükre bocsátott kérdőív kitöltésére, hogy javaslataikkal segítsék az eredményes átalakítást.”

Forrás:
A kormány várja az egészségügyben dolgozók véleményét; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. július 14.
Kapcsolódó anyagok: Vezetői kérdőív (Docx)

Három hónap van az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) hiányosságainak pótlására

„Nem elegendők a légszennyezés érdemi csökkentésére a kormány által nemrég elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban (OLP) előirányzott intézkedések – írta július másodiki levelében a Levegő Munkacsoport az Agrárminisztériumnak. A hazai civilek aggodalmát osztja az Európai Bizottság is.

Július másodikán fordult a Levegő Munkacsoport a levegőminőségért felelős Agrárminisztériumhoz és ugyanezen a napon adott ki közleményt az Európai Bizottság, amelyben felszólította a magyar kormányt az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről szóló irányelv (NEC irányelv) összes követelményének teljesítésére.

A NEC irányelv tételesen előírja a tagállamoknak az emberi egészséget veszélyeztető és a természetet károsító öt legfontosabb légszennyező anyag csökkentési arányát 2030-ig A Bizottság szerint Magyarországon nem jók sem az éves kibocsátási nyilvántartások, sem az energia- és fűtési rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok. Szerintük az OLP-ben előirányzott intézkedések sem követik teljes mértékben az irányelv kötelező előírásait. A magyar kormány három hónapot kapott a hiányosságok pótlására. Ha nem teszi meg, folytatódik a kötelezettségszegési eljárás, ami végződhet az Európai Bíróságon is, amely akár pénzügyi szankciókat is kiszabhat.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Már az OLP előkészítése során felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a súlyos légszennyezés egyik fő oka a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés. Azt is elmondtuk, hogy nagymértékben rontja a levegő minőségét az is, hogy évről évre több mint 100 ezer használt, elavult autót hoznak be az országba. Sürgető a lakásállomány energetikai korszerűsítésének jelentős felgyorsítása is. Ugyanakkor ezen problémák megoldására lényegében semmit nem irányoz elő az OLP.”

A NEC irányelv a kén-dioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3) és a finom szálló por (PM2,5) kibocsátásának csökkentésére ír elő kötelezettségeket.”

Forrás:
Elégedetlen az Európai Bizottság a magyar kormány légszennyezés elleni intézkedéseivel; Levegő Munkacsoport; 2020. július 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Korszerű államháztartási informatikai rendszer fejleszt a Magyar Államkincstár (MÁK)

„ Korszerű államháztartási informatikai rendszer fejleszt a Magyar Államkincstár (MÁK), amivel teljesen megújul a költségvetés végrehajtásának informatikai eszközrendszere; az új informatikai rendszer új szintet jelent a kormányzati döntéshozatal támogatásában és a nyilvános adatszolgáltatásban – jelentette be Tavaszi Zsolt, a MÁK államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

Kulcsfontosságú projektként tekintenek rá
A beruházást az Európai Unió támogatásával a MÁK, a Kincsinfó nKft. és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. konzorciuma valósítja meg, a projekt költségvetése 6,7 milliárd forint.

Az Átláthatóság a közpénzek felhasználásában, államháztartási adattárház elnevezésű projekt eredménye olyan informatikai rendszer lesz, amiben a költségvetésről a mostaninál lényegesen gyorsabban és pontosabban állnak majd rendelkezésre információk. Az új rendszer egyes elemei már jövőre megvalósulhatnak a tervek szerint – tette hozzá Tavaszi Zsolt. Az elnökhelyettes kulcsfontosságúnak nevezte a projektet, amelynek előkészítése öt éve indult.

A fejlesztés a Széchenyi 2020 program a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program (Köfop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) forrásaiból valósul meg. Országonként egyetlen rendszer működik, ezért megvizsgálták a legjobb nemzetközi gyakorlatokat is az előkészítés során, valamint nemzetközi szervezeteknél gyűjtöttek tapasztalatokat.

Kincset érő addatárház
A tervek szerint az új rendszerben létrejön az adattárház a költségvetési szervektől származó információkból, ami mélyebb szakmai-pénzügyi elemzésekre is lehetőséget ad. Jelenleg 650 jogi személy, azaz költségvetési szerv vesz részt a költségvetés végrehajtásban. Ezen túl a költségvetéshez mintegy kétezer, döntően fejezeti és központi kezelésű előirányzat kapcsolódik.

A nyilvánosság számára úgynevezett közpénzügyi portált hoznak létre, ahol követhetőek lesznek az államháztartási gazdálkodási adatok, ez a nemzetközi tapasztalatok alapján erősíti az adófizetői bizalmat – mondta az elnökhelyettes. A korszerű rendszerekhez, eszközökhöz a közigazgatásban dolgozók oktatását is megvalósítják, ennek érdekében létrehoznak egy üzleti intelligencia kompetenciaközpontot.

Tavaszi Zsolt kitért arra: a kiépülő Kincs-Tár adattárház tételesen tartalmazni fogja a részletes költségvetéseket és annak módosításait, a kincstári számlavezető rendszer tranzakcióit, a központi és önkormányzati alrendszer beszámolóit, az országos támogatási rendszerben rögzített és megítélt támogatásokat, valamint a Kincstár által számfejtett illetményeket.

Jelezte, hogy az államháztartási törvény módosítása a napokban jelent meg, ez lehetővé teszi a célhoz és ügyhöz kötött adatnyilvántartást, azaz, hogy abban egy ügyféladat egy helyen és egy példányban szerepeljen.

Felpörgött a számláló

A mostani, komoly összegű fejlesztés egyébiránt nem is az első bejelentett nagy IT-s projekt a MÁK-nál. Mint korábban beszámoltunk róla, februárban egy közel 3,5 milliárd forint keretösszegű projektet jelentettek be, amely lehetővé teszi az Államkincstárnak, hogy az 1997 óta üzemelő számlavezető rendszert egy multidevizás, korszerű technológiai alapon működő banki számlavezető rendszerre cseréljék. A két lépésben megvalósuló fejlesztés kivitelezésére a 4iG pályázatát találták a legmegfelelőbbnek.”

Forrás:
6,7 milliárdért okosítják fel a MÁK rendszerét; Bitport.hu; 2020. július 17.

„Az „Átláthatóság a közpénzek felhasználásában, államháztartási adattárház” elnevezésű, közel 6,7 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló, KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében, a költségvetés végrehajtásának informatikai eszközrendszere teljes körűen megújításra kerül. A fejlesztés a Magyar Államkincstár, a Kincsinfó nKft. és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. konzorciumának keretében jön létre.

A fejlesztések legfontosabb eredménye – azon túl, hogy az egyes ügyviteli folyamatok integráltan és egységes módon kerülnek megvalósításra –, hogy a költségvetés állapotáról rendelkezésre álló információk lényegesen gyorsabban és pontosabban állnak majd rendelkezésre a jövőben. E fejlesztéssel a Magyar Államkincstár a központi költségvetési szervek számára még jobb minőségben szolgáltató, szakértő támogatást biztosító partnerré kíván válni. A projekt létrehozásával a Kormány egy olyan korszerű, a költségvetés végrehajtását elősegítő integrált rendszer létrehozását támogatja, melynek révén a megfelelő döntéselőkészítő információk minden korábbinál gyorsabban rendelkezésre állnak majd, az optimális finanszírozási igényeket pedig a jövőben pontosabban lehet majd meghatározni.”

Forrás:
Sajtóközlemény – Korszerű államháztartási informatikai rendszer épül; Magyar Államkincstár; 2020. július 17.

A Lechner Tudásközpont a hazai agilis szoftverfejlesztési világ egyik igen fontos szakmai rendezvényét, az AgiCon nagykonferencián

„Nemcsak a szoftverfejlesztésben, hanem minden csapatműködést igénylő munkánál hasznos lehet a scrum tábla használata, amely fizikai létével is jelentősen hozzájárul a folyamatok hatékony szervezéséhez – hangsúlyozta Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont product ownere az AgiCon július elsején megrendezett online konferenciáján.

A hazai agilis szoftverfejlesztési világ egyik igen fontos szakmai rendezvényét, az AgiCon nagykonferenciáját idén a pandémiára való tekintettel online formában rendezték meg július 1-én. Az agilitás terén komoly hagyományokkal rendelkező Lechner Tudásközpont munkatársai több éve résztvevői ezeknek a konferenciáknak, 2018 óta pedig előadóként is szerepelnek. Ez alkalommal Hülber Attila, az e-építési napló scrum csapatának product ownere képviselte a Lechnert, a szakmai összejövetelt indító 40 perces előadását a Lechner IT tevékenységének rövid bemutatásával és az agilitás térképén való elhelyezésével kezdte, majd szubjektív történeti áttekintést adott az agilis működésben használt vizualizáció egyik legfontosabb eszközéről, a scrum board-ról.

A lean keretrendszerre jellemző ügyfélközpontúság és az abból származtatott értékek alapján a lean egyik fő elve a veszteségcsökkentés, amit többek között a különböző munkafolyamatok közötti várakozási idő redukálásával és az ún. PULL folyamatszervezési módszerrel érnek el. Ez annyit jelent, például egy klasszikus autógyártási hasonlattal szemléltetve, hogy ha a kerékgyártó részleg túlpörög, és hatalmas készletet termel kerékből, de az összeszerelő üzemben nem készül annyi autó, amelyre ezeket a kerekeket fel lehetne szerelni, akkor úgynevezett lean veszteség képződik. Így a helyes megoldás csak akkor gyártani kereket, ha annak megvan a helye, és a gyártandó autó ezáltal mielőbb a vevőhöz juthat.

Mindezt egy úgynevezett kanban táblán lehet a legegyszerűbben vizualizálni, ahol a munkafolyamatokat vagy státuszokat a tábla oszlopai mutatják. A kanban japán szó, a jelentése kártya, jel, tábla. A kanban-rendszert eredetileg a Toyotánál fejlesztették ki, hogy a cég produktivitását az amerikai versenytársak szintjére tudják emelni. A kanban tábla oszlopain az adott aktuális feladatnak végig kell haladnia a folyamatban, de nem úgy, hogy a korábbi munkarészt végző munkatárs átteszi a feladatot a következő kollégára (PUSH), hanem azáltal, hogy ez az utóbbi munkatárs veszi a feladatot magára (PULL). A táblán általában az adott munkafolyamatban éppen megjelenő feladatok számát is maximalizálják (WIP limit), megegyezés szerint.

A lean startup nevű keretrendszer már ezeknek az elveknek a kifejezetten szoftverfejlesztési környezetbe történő átültetésével foglalkozik, és a jelenleg népszerű scrum keretrendszer is sokat merít ezekből az agilis folyamatokból. A scrum board klasszikusan TO DO, IN PROGRESS, (IN TEST), DONE oszlopokkal működik. Az adott csapatok további szabályokban egyezhetnek meg: például egy ember egyszerre nem dolgozhat több feladaton, vagy egy munkafolyamatban nem lehet háromnál több feladat, vagy az egész táblán nem lehet egy meghatározott mennyiségnél több feladat. A feladatok nagyságáról és a feladatok méretének előzetes becsléséről az előző AgiCon konferencián Hülber Attila bővebben is beszélt – ez a storypontozás. A táblára vonatkozó részletező szabályokat szinte minden agilis keretrendszer az autonóm önszerveződő csapatok belső megállapodására bízza, hangsúlyozva, hogy kell lennie egy kimondott és leírt megállapodásnak csapatszabály vagy egyéb rule formájában.

Az előadás további részében Hülber Attila részletesen bemutatta a Lechner e-építési naplót fejlesztő csapatának scrum tábláját, kiemelve annak környezetét, ami – ahogy elmondta – egy üvegfallal együtt már inkább egy war room látszatát kelti, mintsem egy sima tábláét. Az írható, ragasztható üvegfalon lévő post-it-ek, festőszalag feliratok és mágnesek eszköztárával felfegyverzett vizualizáció gördülékennyé és transzparenssé teszi a csapatmunkát. A fejlesztői roomba lépve – bár nem ez a board elsődleges célja – a vezetőség is könnyen tájékozódhat az aktuális feladatok állapotáról, valamint az adott évre tervezett előrehaladás (ROADMAP) vagy az – egy korábbi cikkünkben részletezett – élesítések tervezett üteméről is (RELEASE MAP).

A tábla egyúttal kijelöli azt a fizikai teret is, mely a reggeli stand-up-on körülállható, ahol az adott feladatok bemutathatók a befolyásoló szempontokkal együtt. Itt vezetik – redundáns módon egy helyen láthatóvá téve – a csapaton belüli tervezett és tényleges szabadságok, értekezletek, csapatesemények időpontjait, a fél vagy negyedéves víziókat, az akadályozó tényezőkre (lean veszteség) fordított időket, a csapatszabályt, a team tagjainak ötleteit, a hibák javításának előrehaladását, és még számos más, a sprinttervezéshez nélkülözhetetlen vagy a feladat-végrehajtáshoz hasznos információt, de akár a csapaton belüli születésnapokat is. Ezek az adatok támpontot adnak a koncentrált munkához, segítenek a személyes döntéshozatalban. Fél éve az eszköztár kiegészült egy nagy kijelzővel, ahol a rendszer hibanaplóját, egyéb mutatóit valós időben követhetik, illetve a csapatmegbeszélések során is nagyon hasznos ez az eszköz, a közelében elhelyezett táblával együtt használva.

Az előadás után feltett kérdések főként a koronavírus járvány miatti home office működésre irányultak. Ennek kapcsán a Lechner product ownere azt is elmondta, hogy a távmunkához szükséges különböző alkalmazások megismerése a karanténhelyzet után is rengeteg folyamatszervezési mozzanatban bővítette a csapat ismereteit, ezáltal általában véve is eredményesebb lehet a működésük. Sok eszközt megtartottak elektronikus formában, de sok nóvumot azóta kivezettek a scrum táblára is.

Hülber Attila szerint a tábla azáltal, hogy a maga fizikai valóságában is létezik, rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik, és akár pótolhatatlannak is mondhatjuk, nem kizárva, inkább feltételezve az elektronikus eszközökkel való vegyes használatát. Nemcsak a fejlesztői tevékenységet végzőknek ajánlja, hanem minden csapatműködést igénylő munkánál hasznosnak látja valamiféle agilis vizualizáció vagy tábla bevezetését.

A következő előadásokban Nagy Tamás tanácsadó és agilis coach a Sticky Note képviseletében az inspiráló célkitűzések fontosságáról beszélt, Kreisz József tesztmenedzser az L&P Solutions Kft.-től pedig a tesztelői csapatok létjogosultságáról. A jó vezetői módszerek és a megfelelő eszközök egymást kiegészítő szerepét, a ShiwaForce.com Zrt. tapasztalatait a hatékony csapatmunka hátországának felépítésében Kovach Anton alapító-vezérigazgató foglalta össze. Az evosoft Hungary Kft.-nél több, országokat átívelő projekt agilis átalakulása zajlik párhuzamosan, ennek eredményeiről Kemény Nándor lean és agilis coach tartott előadást. Az agilitás témakörében a teamek helyett már a szervezetekről kellene többet beszélni – hívta fel a figyelmet Nagy Paul lean és agilis coach. Tornai Balázs, a scrummastersuli.com és productownersuli.com alapítója előadásában összefoglalta, hogy milyen is egy jó scrum master és „hol is terem az ilyen ember”. A konferencia zárásaként Guthy Miklós agilis coach beszélt arról, hogy hogyan zajlott egy design sprint workshop a Sticky Note Consulting-nál és miért is érte meg nekik ezen részt venni.

Ahogy ez a felsorolás is mutatja, a rendezvényen rengeteg érdekes téma került elő, a Lechner Tudásközpont nemcsak hozzáadott a szakmai tartalmakhoz, hanem az előadások sok értékes információt is hordoztak az adott területen dolgozó munkatársak számára. Ennek megfelelően a Lechner scrum csapatainak agilis guild csoportja a konferencia másnapján már napirendre is tűzte a rendezvény tanulságait, és az ezek kapcsán megfogalmazódott gondolataikat a további szakmai munkájukban fogják kamatoztatni.”

Forrás:
A Lechner újra az AgiCon nagykonferenciáján; Lechner Tudásközpont; 2020. július 8.

Informatika, távközlés, technika

A robotizált folyamatautomatizálásra (RPA) specializálódott UiPath a legértékesebb európai startup

„A kontinensen egy román vállalkozás értéke haladta meg elsőként a 10 milliárd dollárt.

A robotok eljárásainak automatizálására specializálódott szoftverszolgáltató, az UiPath értékét tavaly októberben még 7 milliárd dollárra becsülték, az azonban azóta rendkívül megnőtt. Mindez annak köszönhető, hogy a bukaresti és New York-i központtal rendelkező cég legutóbbi finanszírozási köre nemrég zárult le és annak keretében 225 millió dollárt szerzett kockázatitőke-társaságoktól.

A vállalatot Daniel Dines alapította meg 2005-ben Bukarestben az Earlybird Digitális Keleti Alapjával közösen. Az utóbbi továbbra is a startup második legnagyobb résztulajdonosának számít. A vállalkozásnak immár 7000 ügyfele van világszerte, akik az UiPath szoftverével munkafolyamatokat automatizálnak. Ilyen folyamat lehet például a koronavírus-járvány idején a kórházi regisztrációk lebonyolítása vagy a hitelkérelmek feldolgozása.

Az UiPath már csupán a tőzsdére bevezetett európai társaságokkal (Adyen, Delivery Hero, Spotify) nem tud lépést tartani, azok sokkal értékesebbek is nála. Daniel Dines és Ashim Gupta pénzügyi vezető úgy vélték, hogy a közeljövőben nem kerülhetik el a tőzsdén való megjelenést és a nyilvános vállalattá válást. Egyelőre kiértékelik a piaci kondíciókat és ha lesz is ilyen lépés, akkor arra a következő 12-18 hónapban kerülhet majd sor. A céget a legutóbbi finanszírozási körben támogatta többek között az Alkeon Capital Management, az Accel, a Coatue, a Dragoneer, az IVP, a Madrona Venture Group, a Sequoia Capital, a Tencent, a Tiger Global, a Wellington és a T. Rowe Price Associates, Inc. ”

Forrás:
Az UiPath a legértékesebb európai startup; SG.hu; 2020. július 15.
Korábbi cikkünk az UiPath-ról: Régiónk új informatikai sikercége a szoftverrobotokat (robotic process automation, RPA) fejlesztő román UiPath; eGov Hírlevél; 2018. március 11.

Malaunay, az első város Franciaországban, ahol bevezették a kollektív önfenntartó energiaellátást

„A mindössze 6000 lelket számláló normandiai kisváros néhány év alatt nemzetközi szinten is viszonyítási alap lett a fenntarthatóságra törekvő városok számára.

Az Európai Unió “3×20” százalékos klímavédelmi célkitűzésétől ösztönözve Malaunay elindította az energiaátmenet ambiciózus és innovatív folyamatát, melynek célja, hogy 2050-ig önellátó és alacsony szén-dioxid-kibocsátású területté váljon. Az Enedis energiaszolgáltatóval együttműködésben az első olyan közösség lett Franciaországban, amely bevezette a kollektív önellátó energiaellátást, miután több középület tetejére telepítettek napelemeket és az Eaton xStorage Home energiatároló megoldást – írja az Eaton Industries Kft. közleménye.

Az energiatároló kapacitás kialakítása – az első lépés a széles körű önellátás megvalósítása felé

2018 elején Malaunay úgy döntött, hogy a napelemes rendszerét energiatároló megoldással egészíti ki: a választás az Eaton és a Nissan által közösen kifejlesztett xStorage Home megoldásra esett. Guillaume Coutey, Malaunay polgármestere kifejti: „Amikor úgy döntöttünk, hogy belevágunk ebbe a kalandba, olyan partnert kerestünk, aki meg tudja adni a szükséges technológiai támogatást, de – ami még ennél is fontosabb – egy olyan csapatot kerestünk, aki kellően motivált ahhoz, hogy hajlandó legyen velünk együtt befektetni ebbe az egyedülálló projektbe”.

A templom tetejére felszerelt 135 m2-nyi napelemhez csatlakoztatott xStorage Home rendszer segítségével a város képes rá, hogy helyben megtermelje a saját energiaszükséglete kielégítéséhez elegendő energiát, és akkor lássa el a templomot az eltárolt energiával, amikor szükséges. Kilenc órás akkumulátor kapacitásával áramkimaradás esetén tartalék energiát is tud biztosítani a templom számára.

„Az xStorage Home megoldás lehetővé teszi a megújuló energiaforrások közvetlen integrálását és helyben történő maximális felhasználását. Ezt az energiát ezután újra elosztják az épület napi energiaigényének teljesítésére, ill. hálózatkimaradás esetén is felhasználható. Egy város számára ez jó módszer a saját energia helyben történő előállítására, a hálózati terhelés kiegyensúlyozására, illetve a megújuló energia előállításának és a középületek energiafogyasztásának optimalizálására csúcsidőn kívüli időszakokban, például éjszaka vagy hétvégén.” – mondja Christophe Bourgueil, az Eaton franciaországi üzletfejlesztési vezetője.

Mára a város önkormányzati működtetésű épületeinek (megközelítőleg 19.000 m2) 70% -a megújuló energiával működik. Ezek az épületek 2015-ben „Cit’ergie” tanúsítványt szereztek.

A hasznos környezeti hatásokon kívül Malaunay város jelentős energia-költségmegtakarítást is elért. Ha a 2006-os évet tekintjük kezdőévének és az energiaárak azóta bekövetkezett növekedését figyelembe vesszük, a város energiaszámlája mára elérte volna a 419 000 EUR-t. Ezzel szemben a tényleges energiaköltség 204 000 EUR-t volt, ami több mint 50%-os megtakarítást jelent. Sőt a városban 2004 óta nem volt szükség a helyi adók emelésére, emellett a város adóssága is folyamatosan csökken.”

Forrás:
Malaunay, az első város Franciaországban, ahol kipróbálták a kollektív önfenntartó energiaellátást; NRG Report; 2020. július 17.

Megszülethet egy állami szerepvállalású, egységes, országos lefedettségű, intelligens parkolási rendszer

„Felmérések szerint a Budapest belvárosában közlekedő autók 30 százaléka szabad parkolót keres. Erre ad megfelelő választ az okosparkolási menedzsment rendszer bevezetése.

Hivatalos kormányzati szándékról még nincs szó, de a parkolásüzemeltető cégek piacán egyre több szereplő készül arra, hogy megszülethet egy állami szerepvállalású, egységes, országos lefedettségű, intelligens parkolási rendszer. A Világgazdaságnak az érintett vállalatok arról beszéltek, hogy az elképzelés megvalósítása mindenképpen hasznos lenne, mivel a különböző önkormányzati üzemeltetésű szolgáltatások párhuzamos működése nem hatékony, és a mostani platformokba nehezen integrálhatók a privát és a P+R parkolóhelyek.

Felmérések szerint a Budapest belvárosában közlekedő autók 30 százaléka csak azért van az utakon, mert szabad parkolót keres. Erre lehet megfelelő válasz az okosparkolási menedzsment rendszer bevezetése.

Egy ilyen struktúra nem attól intelligens, hogy támogatja a készpénzmentes fizetési megoldásokat, ez csupán az egyik elem. Világszerte legalább tucatnyi innovációt alkalmaznak eltérő arányban, ezekből négy-hat beépítésével már smart city technológiáról lehet beszélni. Ilyen például a parkolóhelyek foglaltságának vagy üresedésének nyomon követése, önálló forgalmi statisztika generálása az igények és a kihasználtság figyelésére, a helyi lakosság és a vendégautók szétválasztása, vagy éppen a mozgássérülteknek fenntartott helyeken történő vagy egyéb szabálytalan várakozások kiszűrése.

Egy jó parkolási rendszerhez kellenek automaták, ez elkerülhetetlen, más kérdés a telepítésük sűrűsége – vélték forrásaink.

Az okosparkolásra egyébként a fővárosi V. kerületben már van példa, ott mintegy 1500 parkolót szereltek fel aszfaltba rögzített szenzorral, amely 97 százalékos pontossággal jelzi a szabad állapotot. Több országban kamerarendszert építettek ki e célra, amely szintén megbízható, de a precizitást jelentősen befolyásolja az időjárás, a nagyobb járművek pedig kitakarhatják a kamerák látóterét.”

Forrás:
Megmozgatná a piacot az okosparkolás; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2020. június 16.
Szerkesztői megjegyzés: Ha Budapest belvárosában a közlekedő autók 30 százaléka szabad parkolót keres, akkor ezt a problémát úgy is meg lehet oldani, hogy 30 százalékkal csökkentik a gépkocsik számát. Például úgy, hogy sok országhoz hasonlóan, a népszerű nevén dugódíjnak nevezett eszközt alkalmazzák (ésszerű módon).

Társadalom, gazdaság, művelődés

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű nyertes ajánlat kihirdetéséről (digitális tananyagok)

„A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a Társaság nyertes ajánlatot tett a IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. által „Digitális tananyagok fejlesztése, pilot rendszerű bevezetése és tesztelése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyú uniós nyílt közbeszerzési eljárásán.

A beszerzési eljárás a GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001 forrásból valósul meg célja:

– digitális tananyagok, taneszközök pilot rendszerű bevezetése és tesztelése;
– taneszközfejlesztés;
– digitális tananyagok, taneszközök beválásvizsgálata;
– digitális tananyagok készítése a tanárok projektben kidolgozott digitális tananyagok, taneszközök alkalmazására való felkészítése céljából;
– a projektben kidolgozott digitális tananyagok, taneszközök alkalmazására való tanári felkészítések megvalósítása.

Az eljárás összértéke 4 239 000 000,-Ft + ÁFA.

Budapest, 2020. július 17.

4iG Nyrt.”

Forrás:
A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű nyertes ajánlat kihirdetéséről; Növekedés.hu; 2020. július 17.

Palócz Éva: teljességgel használhatatlanok a korábbi (közgazdasági) ismeretek

„ Nem működnek a korábbi közgazdasági modellek a koronavírus-válságban – állította az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint az uniós keretköltségvetésben előbb lesz egyezség, mint a közös hitelfelvétel kérdésében.

Egy-két hónap alatt végbement a gazdaság zuhanása a koronavírus-járvány kezdete után, a kilábalás viszont sok-sok hónapot vesz igénybe – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

“Még egy tényező van, amivel nagyon nehéz számolni: számos olyan cég van, amely nem a válság elején ment tönkre, hanem még húzta valameddig és túlélt, de mivel a gazdaság dinamikája nem állt helyre, mégis be kell dobnia a törülközőt.

Tehát ha a kilábalás szakaszában lehetünk is, a vállalati csődök ideje még nem ért véget. Nem elegendő számukra a piaci kereslet a fennmaradáshoz, a tartalékukat pedig felélték” – fogalmazott.

Önmagában nem tartja törvényszerűnek, hogy a mostani válság is W alakú legyen, mint a pénzügyi válság 2008 után, amely során 2012-ben még történt egy újabb visszaesés, és csak utána kezdődött egy hosszabb kilábalási periódus.

“Ez a járvány következtében lehet csak így. Ha a járványnak lesz egy újabb hulláma, akkor egy újabb visszahúzódás következhet, de egy újabb karanténidőszakban újabb termeléscsökkenés következhet be az óvatossági intézkedések miatt. Talán nincs is ilyen betű, amivel a mostani válság lerajzolható: az egyik oldala egy V betű kezdete, a másik U-féleség” – vázolta Palócz Éva.

A klasszikus modellezési technikák azonban most a gazdasági tervezésre “teljességgel használhatatlanok”, az egyes átfogó modellek ugyanis nincsenek tekintettel az egyes ágazatok speciális helyzetére.

Uniós hitel: sok a kérdés

Palócz Éva az unió pénzügyi tervezéséről is beszélt; először is arról, hogy miért van szüksége hitelre az EU egészének.

“Az a gondolat született meg az Európai Unióban, hogy ez a válság olyan mértékű és természetű, hogy az európai újjáépítést egy közös alapból kell finanszírozni, és ez részben a szolidaritást is szolgálná. Az együttműködés korábban elég súlyos károkat szenvedett, minden ország maga próbálta menteni a menthetőt, koordináció nem nagyon volt, de nem is nagyon lehetett. Most a kohéziót próbálja erősíteni az Európai Unió, de nincsenek erre belső forrásai, ezért kötvénykibocsátás segítségével próbál hitelt felvenni. Hogy jó ötlet-e ez, nem tudom” – ecsetelte Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Mint rámutatott, Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint az EU egyfajta “adósságunióvá” alakulna át a hitelfelvétellel, a kötvényprogram ráadásul nem is azonnal, hanem 2-3 év alatt indulna be egyáltalán.

Ráadásul rengeteg kérdést fel is vet szerinte, ezek közül csak egyik az, hogy “mi van akkor, ha egy ország nem tudja visszafizetni a maga hitelrészét”, de az sem ismert, melyik ország hogyan részesedik belőle, és mi lesz a négy “fukarral” (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország), akik nem akarják az uniós hitelfelvételt.

“Nyilván lesz a végén valamilyen kompromisszum, most az látszik, hogy 500 milliárd euró körül lesz a támogatás és 250 milliárd a hitel.”

És akkor még szó sem esett a január elsejével kezdődő 7 éves uniós pénzügyi ciklusról, amely “egyébként is nagyon zötyögve indul be” Palócz Éva szerint.

“Ebben a nyáron mindenképpen lesz megegyezés, de hát ugye sokan mondják, hogy a sok feszültség miatt őszig is elhúzódhatnak a tárgyalások” – tette hozzá. ”

Forrás:
Palócz Éva: teljességgel használhatatlanok a korábbi ismeretek; InfoRádió; 2020. július 17.

2022-ben már működhet egy új, egységes európai fizetési rendszer

„16 bank hozhatja össze egy új európai fizetési rendszer alapjait, mellyel a magyarországihoz hasonlóan egész Európában azonnal megérkezik egy átutalással elindított euróösszeg a címzett bankszámlájára. A projekt nevét érdemes megjegyezni, mert egyre többet fogunk róla hallani a jövőben: European Payment Initiative, azaz Európai Fizetési Kezdeményezés. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a rendszer 2022-re már teljes körűen kiépülhet.

Az Európai Központi Bank (EKB), mint az euroalapú fizetésforgalom biztonságáért, hatékonyságáért felelős szervezet a TARGET2-re épülő Target Instant Payment System (TIPS) nevű rendszert hozta létre az azonnali átutalás kiépítésének biztosítására még 2018-ban, amellyel párhuzamosan egy másik rendszer is kiépült nagyjából ugyanebben az időben. Ugyanis 2017-ben, másfél évnyi fejlesztés után az 52 nagy európai bank (köztük az OTP Bank) alapította EBA Clearing is elindult az azonnali fizetés infrastruktúrájával, EBA Clearing RT1 néven. Utóbbi esetben a csatlakozó banknak TARGET2 számlával is kell rendelkeznie, aminek igen egyszerű a magyarázata: az Európában lebonyolított euróátutalások 90 százalékát ma már ez a rendszer dolgozza fel.

Az idén március 2-án elindult hazaihoz hasonló azonnali fizetési rendszerek (AFR) Európa 19 országában léteznek, ám ezek összekötése, s így az azonnali fizetések nemzetközi euró átutalási forgalomban történő biztosítása elég nagy falatnak tűnik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy most egy újabb ilyen kezdeményezésről hallunk, amelynek az első szervezési munkái tavaly novemberben indultak el. Az European Payment Initiative, azaz EPI nevű rendszert 16 bank alapította, amelyek közös célja, hogy az azonnali fizetési rendszereket összekösse. Itt azonban már közös bankkártyáról és elektronikus pénztárcáról is szó van, tehát közel sem csak az átutalások lebonyolítása az egyetlen céljuk.

Az EPI célja egy egységes páneurópai fizetési megoldás létrehozása, egységes európai kártya és digitális tárca megoldással, amely egész Európán belül elfogadottságot biztosít majd a felhasználók számára.

Az Európai Központi Bank (EKB) azonban egyáltalán nem tekint riválisként az újabb AFR rendszerre, sőt kifejezetten üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel a rendszerrel a boltokban is lehet majd fizetni, és a bankkártya segítségével a készpénzfelvétel is elérhető lesz. Bár ez az előny hazánkat már nem érinti, hiszen ez a korlát nálunk már sok-sok éve megszűnt, de tíz európai országban még mindig vannak olyan nemzeti kártyarendszerek, amelyek nem fogadnak el bankkártyákat más EU-tagállamokból. Emellett egyre növekszik az olyan innovatív szolgáltatások száma, mint például a mobil pénztárcák, amelyek csak nemzeti szinten működnek (ebben viszont már Magyarország is érintett).

Nyilvánvaló, hogy az egységes európai fizetési rendszer biztosítása, mely az unió minden tagállamában biztosítja a fizetéseket, nem csak az átutalásoknál, de a boltokban, sőt az interneten is, az Európai Unió egyik legfontosabb szellemisége, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása alapján régóta kívánatos lenne, de ennek kiépítése egyáltalán nem egyszerű feladat. Nem csak informatikai vagy jogi szempontból, hanem azért sem, mert ezek a rendszerek minden országban viszonylag belterjesek, hiszen elsősorban a nemzeti célok megvalósítására épültek ki, közös európai érdek nem, vagy csak alig állt mögötte.

Az EPI kezdeményezése, melyet a koronavírus-járvány miatt tavasz helyett csak most jelentettek be, egy válasz erre a kihívásra.

Célja a kártya-, online és mobil fizetések nemzeti rendszereinek kiváltása egy egységes európai infrastruktúrával, mely megszüntetné a jelenlegi széttöredezettséget. Az EKB sajtóközleményében Fabio Panetta, az igazgatóságának tagja ki is emelte, hogy az EPI rendszerének az euróövezeti országokat, végül pedig az egész Európai Uniót ki kell szolgálnia.

Az EPI az Európai Bizottság várakozásai szerint 2022-ben már teljes mértékben működni fog a kontinensen.

Azonnali fizetések Európában

A jelen cikk által tárgyalt azonnali fizetési rendszerek célja, hogy összekössék a jelenlegi nemzeti rendszereket, de ettől függetlenül az azonnali átutalás már most is elérhető az európaiak, köztük a magyarok számára is.

Ezek azonban nem részei a nemzetközi bankrendszernek, hanem attól függetlenül, vagy fintech (azaz induló pénzügyi vállalkozás) adta megoldásként a nemzeti rendszereket saját maguk globálisan összekötő kereskedelmi szolgáltatásként léteznek, melyet a magyarok is elérhetnek.

Ilyenek egyrészt hagyományos pénzküldő szolgáltatók, mint például a PayPal vagy a Transferwise, de léteznek olyan, ún. prepaid (azaz feltöltős) bankkártya konstrukciók is, melyet személyes megjelenés nélkül, pusztán egy mobilapplikáción keresztül igényelhetünk és használhatunk. Ezek messze legismertebb megoldása hazánkban a brit Revolut, melynek rendszerén belül bármely két ország közt azonnal lehet pénzt küldeni.”

Forrás:
2022-ben már működhet egy új, egységes európai fizetési rendszer; Homa Péter; Origo.hu; 2020. július 15.
Lásd még: European Payments Initiative; Wikipédia
Jöhet az egységes, európai kártyás fizetési rendszer; Hlács Ferenec; HWSW.hu; 2020. július 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 20.

Folytatódik a (technológiai) hidegháború

Ami sokak szerint nem is háború, a jelek szerint nem éppen hideg – de egészen bizonyosan nem a technológiáról szól, hanem valami sokkal többről. A héten ugyanis bejelentették, amit már várni lehetett: a brit kormány is blokkolni fogja a kínai telekommunikációs óriáscég, a Huawei piaci térnyerését. Oliver Dowden digitalizációs miniszter közlése szerint a kormányhatározat értelmében 2021. január 1-től egyetlen brit cég sem vásárolhat az országban kiépülő 5G-hálózathoz szükséges berendezéseket az amerikai célkeresztbe került kínai technológiai gyártótól. Ennél tovább is mentek: ugyanis 2027-ig bezárólag a már felszerelt, vagy beépített 5G-s Huawei-eszközöket is le kell szerelni és más gyártmányokkal kell majd helyettesíteni. A kőkemény lépés, furcsa mód, bizonyos értelemben egyszerre „engedékeny” is, amennyiben a brit konzervatívok legharciasabb csoportjának követeléseivel ellentétben érintetlenül hagyja a már felszerelt és működő korábbi generációs (2G, 3G és 4G) berendezéseket.

Az intézkedésnek ez a furcsa kettőssége ordítva hívja fel a figyelmet arra is: nyilvánvalóan nem a hivatalos magyarázatban kell keresni a döntés okát. Mert, hogy szólt a kormányhatározat, illetve a brit politikai elit által hangoztatott magyarázat? A hivatalos indoklás szerint a Huawei cég által gyártott technológiák révén rendkívüli nemzetbiztonsági kockázatok épülnének be az ország telekommunikációs rendszerébe. Kína ugyanis – így szól a nyilvánosan hangoztatott amerikai álláspont, tehát ezt hangsúlyozzák a nyugati szövetségi rendszer tagjai is – olyan ország, ahol a helyi törvények arra kötelezik a technológiai vállalatokat, hogy szükség esetén adatokat osszanak meg a rendvédelmi hatóságokkal. Ennek alapján nem csupán az feltételezhető, hogy kínai internetes cégeknél „nincsenek biztonságban” a felhasználók adatai, de egyben akár azt is, hogy az ottani gyártók az általuk fejlesztett technológiákba titkos „hátsó kapukat” építenek be. Amin keresztül a kínai állami szervezetek aztán hozzáférhetnek a külföldi felhasználók adatforgalmához is.

Szögezzük le: mindez természetesen lehetséges, sőt valószínű. Ugyanis éppen ezt teszi minden ország minden „nemzeti” technológiai cégével. Egyrészt törvényesen (ahogy a kínaiaknál is jogszabály írja elő az állami adatkérés lehetőségét). Másrészt merőben informális alapon, az illetékes „szervek” hangsúlyos kérelmezése nyomán. Hogy ez mennyire így zajlik a nyugati világban, arról érdemes lesz egy külön körpanorámában áttekintést adni az elkövetkező hetekben. Aminek keretében ma már anekdotának is felfogható, de egykor véresen komoly történetek emlékeztetnek arra is: az államok és multinacionálisan működő nemzeti technológiai vállalataik közötti szoros „nemzetbiztonsági együttműködés” még csak nem is a digitalizált 21. század terméke, és bizony nem is csak az „autoriter” rendszerek sajátossága.

De, visszakanyarodva a brit kormányzati indoklásra. Az – egyik – kérdés az: mitől változott hirtelen kockázatossá a februárban még legalább részlegesen megbízhatónak minősített kínai felszerelés? A brit kormányzati hírszerző konglomerátum, a GCHQ Nemzeti Kiberbiztonsági Központja (amely az év elején még az ún. alapberendezéseken kívül elfogadhatónak tartotta a Huawei-alkatrészek és rendszerek beépítését) ugyanis megváltoztatta szakvéleményét. Azt mondják: az idő közben bevezetett amerikai szankciók miatt a kínai gyártó nem tud „megbízható amerikai” chipeket beépíteni a berendezéseibe, ez okozza azt, hogy azok biztonsági szempontból immár kockázatosak lesznek. A magyarázattal kapcsolatban óhatatlanul támadnak az emberben technikai jellegű kétségek is, az igazi kérdőjel azonban nem ez. Hanem az: ha a Huawei-termékek majd a nem amerikai chip-készletekkel szerelve válnak kockázatossá, akkor miért kell leszerelni a még amerikai processzorokkal szerelt berendezéseket is? És tovább menve: ha az eddig felszerelt 5G rendszerek nemzetbiztonsági veszélyforrást jelentenek, akkor miért nem számítanak annak a cég által szállított (és roppant forgalmat bonyolító) 2G, 3G és 4G rendszerek?

Sokat persze a mai zaklatott és belpolitikai törésvonalakkal bőségesen szabdalt világban nem kell találgatnia az embernek. Néhány nappal ugyanis a hivatalos brit bejelentés után több ottani sajtótermék is megszellőztette: a kínai kapcsolatokból, elsősorban a nagyon jelentős beruházásokból, továbbá számottevő egyéb, például felsőoktatási bevételekből szépen profitáló Nagy-Britannia kormánya csak vonakodva, és erős „külső behatásra” hozta meg a Huaweit kitiltó határozatát. A jól értesült Observer információja szerint egyenesen az történt, hogy a brit kormány nem hivatalos, de nagyon magas szintű csatornákon tudatta a kínai féllel: a döntés geopolitikai okokból történt, és az erős amerikai nyomás állt a hátterében. A britek állítólag odáig mentek, hogy azt is a kínaiak értésére adták: ők is bíznak abban, hogy az intézkedést majd a későbbiekben meg lehet változtatni. Ha például nem Trump nyeri az őszi választásokat, és egy új amerikai vezetés enyhít a mostani Kína-ellenes politikán. Az eset nagy plaszticitással mutatja, hogy milyen is lesz ennek a lassan megszilárduló multipoláris világnak a geopolitikája, diplomáciai gyakorlata. És az ethosza.
Pressure from Trump led to 5G ban, Britain tells Huawei; Toby Helm; The Guardian; 2020. július 18.

Új vezető politikus a Tik-Tokon: Emmanuel Macron szeret az árral szemben úszni

Az USA-Kína geopolitikai hadszíntér technológiai frontjának egyik legújabb célpontja a Tik-Tok. Az a kínai fejlesztésű és tulajdonú közösségi médiaalkalmazás, ami (különösen a fiatalabb generációk körében) minden képzeletet felülmúló népszerűségre tett szert eddigi rövid pályafutása alatt. Az alapvetően rövid (többnyire tréfásnak, vagy érdekesnek szánt, gyakorta erősen narcisztikus) videók megosztására szolgáló app a tavalyi év végére már a második helyre került a leggyakrabban letöltött globális mobilalkalmazások listáján. A mai világban, ahol a közösségi média roppant közvélemény formáló ereje az elmúlt fél évtized során meglehetősen nyilvánvalóvá vált, egy ilyen eszköz óhatatlanul geopolitikai jelentőséget is kap. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Tik-Tok az amerikai tizenévesek körében is kirobbanó népszerűségnek örvend. Nem meglepő, hogy Donald Trump kormányzatának Kínával szembeni „technológiai csatározásaiban”, a Huawei mellett ez a kínai sikercég is hamar látókörbe került. Republikánus politikusok akcióit követően a hónap elején immár az amerikai külügyminiszter nevezte a Tik-Tokot olyan cégnek, ahonnét a felhasználók adatai egyenesen a „Kínai Kommunista Párt” fiókjaiba vándorolnak. Vélhetően a markáns amerikai állásfoglalástól nem teljesen függetlenül az Európai Adatvédelmi Testület is vizsgálódni kezdett a Tik-tok után, majd (ahogy arról mi is részletesen beszámoltunk) a Kínával maga is rivalizáláson alapuló szomszédságban élő India tiltotta ki (58 másik mobilalkalmazással egyetemben) a kínai appot. Ugyanakkor jól megfigyelhető trend, hogy a diplomácia egyre kiterjedtebb digitalizációja a globális nagypolitika, de még a regionális geopolitika fontosabb szereplőit is a 21. századi közvélemény (értsd: technológia-felhasználók) legfontosabb „lakóterei”, azaz a közösségi média platformjai felé tolja. Ahogy az újabb és újabb generációk körében szélsebesen emelkednek fel újabb alkalmazások (és ilyen formán például a Facebook sokfelé már csak az „öregek” játékszerének számít), a nemzetközi kapcsolatok digitalizáció-tudatos szereplői is újabb és újabb közösségi platformokra migrálnak.

Nem is olyan véletlen, hogy a francia elnököt is ezek között az újítók között találjuk. Emmanuel Macron, aki egy sok szempontból önálló nyugat-európai politika megformálására törekszik, és az imázsépítésben jellemzően egy karakán, önálló és modern államférfi alakját szeretné megformálni, most (is) éppen a fősodorral szemben lépett. A francia elnök (ezek szerint fittyet hányva a Mike Pompeo által emlegetett biztonsági fenyegetésekre) maga is fiókot nyitott a Tik-Tokon. A nyugati világ vezető politikusai körében ezzel ugyan nem ő az első, ám a G7-es csoport vezető között biztosan az övé az úttörő szerep.
Emmanuel Macron francia elnök hivatalos Tik-Tok fiókja

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az adatvizualizáció is bekerül a digitális diplomaták eszköztárába

A divatos újdonságok ellenére sem változik az alapvető tény: a nemzetközi kapcsolatok világában a Twitter tovább őrzi kikezdhetetlen elsőségét. Fontosabb politikusok, szakértők, újságírók, és természetesen diplomaták is ezt a jól bevált mikroblogot használják a gyors információ cserére. Az adatforgalom elemzésére, de különösen a kapcsolati hálók feltérképezésére természetesen ma már professzionális szoftveres lehetőségek állnak a médiakutatók, vagy politológusok rendelkezésére. Ugyanakkor a digitális kommunikáció e vetületének áttekintése a laikusok (értsd: nem adattudósok) számára is sok előnnyel kecsegtet. A digitális diplomácia egyik elismert nemzetközi Kutatója, Matthias Lüfkens egy érdekes, játszi könnyedséggel használható kis online eszközre hívta fel a napokban a figyelmet. A Chirpty nevű, online elérhető alkalmazás segítségével adattudományi szaktudás nélkül is, pillanatok alatt jól áttekinthető, vizuális formában jeleníthetők meg a felhasználók Twitter-kapcsolatai.
Matthias Lüfkens Twitter-bejegyzése
A Chirpty adatmegjelenítő alkalmazás online oldala

Új katonai főtanácsadó segíti az amerikai Hadügyminisztérium kiberpolitikákért felelős miniszterhelyettesét

Új katonai szakembert, William Chase ellentengernagyot nevezték ki a Pentagon kiberpolitikákért felelős miniszterhelyettesének legfőbb szakmai tanácsadójává. Az amerikai hadügyi tárca ezen részlegének legfontosabb feladata a minisztérium 2018-ban elfogadott kiberstratégiájának bevezetése. A szaktanácsadó (aki lényegében a katonai szakmai kompetenciát képviseli ezen a poszton az alapvetően politikai megbízatást ellátó miniszterhelyettes mellett) az amerikai fegyveres erők kiberképességeinek rendkívül széles köréért felel majd. Hozzá tartozik a kibertémák stratégiai aspektusának, személyzeti kérdéseinek, illetve a megvalósítással kapcsolatos adminisztratív lépéseknek is a felügyelete.
DoD gets new top uniformed cyber advisor; Mark Pomerleau; C4ISRNet; 2020. július 14.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. július 13-július 17.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

ELO Professional és OpenText Livelink támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.11.
Keretszerződés, melynek tárgya a Fővárosi Vízművek Zrt. által iratkezelésre használt ELO Professional rendszer, az OpenText Livelink rendszerek karbantartásának és üzemeltetésének, továbbfejlesztésének, valamint kapcsolódó SAP fejlesztések biztosítása.
Lásd bővebben

Adatmentő eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.14.
Cél egy olyan helyszíni adatmentő és elemző IT eszközpark kialakítása, amely az elektronikus bizonyítékok hiteles, gyors helyszíni mentését, a lefoglalt digitális eszközökről történő adatrögzítést, valamint az adatok további elemzését szolgálja.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök III. EFOP és GINOP projektek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
Lásd bővebben

Gépi tanulás alapú fordítórendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.23.
Gépi tanulás alapú fordítórendszer beszerzése, mely hálózati vagy azzal egyenértékű legalább 20 konkurens felhasználását engedélyező licence-el rendelkezik, valamint 2 munkanapos (16 órás) oktatás beszerzése.
Lásd bővebben

BGE PSZK tantermi beléptetőrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.28.
A BGE PSZK oktatási épületek tantermeinek elektronikus beléptető rendszerrel való ellátása PSZK oktatási célú A, B, C és D épületeiben összesen 62 darab meglévő ajtó esetében szükséges beléptetési pontokat kialakítani. Az A épületben 23, a B épületben 10, a C épületben 11, a D épületben 18 beléptetési pont szükséges. A beléptetőrendszer tartalmazza az elektromechanikus zárakat, a mechatronikus kilincseket, azok szerelését és telepítését, a rendszer programozásához szükséges licenszeket és aktív eszközöket.
Lásd bővebben

Monor Okos iskola informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.14.
Adásvételi szerződés – „Monor Okos Város projekt H3. Okos iskola alprojekt megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzése” EKR rövidített név: Monor Okos iskola informatikai eszközök beszerzése
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 101.062.765,- Ft
Lásd bővebben

2Kx2K monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.10.
35 darab 1:1 képarányú 2Kx2K LCD monitor beszerzése
Lásd bővebben

Telekommunikációs csatlakozások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.04.
Ajánlatkérő székhelye és telephelyei számára integrált IP-alapú virtuális magánhálózati (IP-VPN), és bérelt vonali (MLLI) adatátviteli és internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása 36 hónapon keresztül.
Lásd bővebben

Beléptető- és kamerás rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Teljesítés helye: Országos Széchényi Könyvtár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.10.
Lásd bővebben

felszólító levelek kiküldése/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.29.
Ajánlatkérő feladata az úthasználati jogosultság ellenőrzése, valamint mulasztás esetén pótdíj beszedése.
A pótdíj befizetésére felszólító- és fikciós levelek nyomtatási és postázási tevékenységeinek, visszaérkező küldemények kezelésének, adatok közhiteles archiválásának és egyéb, kapcsolódó feladatok kihelyezése. Az adatok forgalma, cseréje az Ajánlattevő biztonságos SFTP szerverén keresztül történik.
Vállalkozási keretszerződés keretösszege nettó 64.000.000 Ft. Ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-nak felhasználására vállal kötelezettséget.
A kiküldésre kerülő levelek körülbelüli, az előző évek tapasztalatai alapján becsült darabszáma 930.250 db/év. A kiküldött levelek után elvégzendő egyéb munkafolyamatokban elvégzendő feladatok becsült darabszáma az előző évek tapasztalatai alapján: 2.215.000 db/év.
Lásd bővebben

KIFÜ részére DWDM eszközök supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.11.
A jelen közbeszerzési eljárás tárgya ezen hálózat Ajánlatkérő tulajdonában levő WDM eszközeinek és felügyeleti rendszerének szupportja, valamint kapcsolódó szolgáltatások ellátása.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 86.188.448,- Ft
Lásd bővebben

Qualys licenszkövetés – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
Licenszkövetési megállapodás Qualys licenszkövetésre, megújítandó Qualys sérülékenységmenedzsment modulok
Lásd bővebben

Magyarországot népszerűsítő szakmai rendezvények
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.24.
Magyarországot népszerűsítő szakmai rendezvények megszervezése és lebonyolítása külföldön a megjelölt ország csoportokban és célországokba európai uniós (GINOP-1.3.5-15-2015-00001) forrásból – „2.” ütem” Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére
Összesen 7 db, egyenként 50-250 fős rendezvény megszervezésével és lebonyolításával Magyarország turisztikai kínálatának bemutatása és népszerűsítése a következő helyszíneken: Amszterdam, Prága, Peking, London, Varsó, Párizs, New York
A szerződés vagy a keretmegállapodás időtartama: 2020/09/01 / Befejezés: 2021/03/31
Érték áfa nélkül: 263.263.150,- HUF
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kbt. 37.§ (4) bekezdés szerinti tájékoztató a 2019. IV. negyedév vonatkozásában
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A szakértői erőforrás beszerzésére vonatkozó keretmegállapodásból versenyújranyitások 2019. év IV. negyedévről tájékoztató
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 58.470.000,- Ft
(A teljesítésbe bevonni kívánt szerepkörök (szakemberek): minőségbiztosítási szakember, IT biztonsági szakember, igazgatásszervező, rendszerszervező, architektúra tervező, teszttervező/tesztelő, programozó/programtervező, üzemeltetés-támogató.
Lásd bővebben

Hálózat menedzsment eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
A beszerzés tárgya a HungaroControl Zrt. meglévő hálózat menedzsment eszközeinek, azon belül is a network visibility és network performance management funkcionális és kapacitásbeli bővítése és a hozzájuk kapcsolódó gyártói támogatás beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 144.152.573,- Ft
Lásd bővebben

Bankkártya-elfogadói szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: OTP Bank Nyrt.
A nyertes ajánlattevő feladata az ajánlatkérő értékesítési hálózatában működő fizikai és virtuális bankkártya-elfogadóhelyeken a bankkártyás fizetés feltételeinek biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.124.000.000,- Ft
Lásd bővebben

HSZ folyamatirányító rsz: win10 upgrade
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SCADA Ipari Folyamatirányítási Mérnöki és Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. részére a Hajdúszoboszlói Földalatti Gáztároló folyamatirányító rendszerén történő hardver és szoftver upgrade végrehajtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 119.937.682,- Ft
Lásd bővebben

TA projektek és projektrészek költségellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Ernst & Young Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A 2014-2020-as időszakhoz kapcsolódó Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programban lévő Technikai Segítségnyújtás (továbbiakban: TA) projektek és TA projektrészek vonatkozásában költségellenőrzési tevékenység végrehajtása, mely során annak vizsgálata szükséges, hogy az elszámolásra benyújtott költségek megfelelnek-e a programszintű elszámolási útmutató (továbbiakban: TA Manual), valamint amennyiben adott ország vonatkozásában rendelkezésre áll, abban az esetben a nemzeti TA elszámolási segédletben foglalt kiegészítő szabályoknak is.
Az ellenőrzési tevékenységgel összesen 3 darab TA projekt és 8 darab TA projektrész érintett, azaz összesen 11 szervezet költségeit lesz szükséges ellenőrizni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.700,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztatás az EÍR fejlesztés 14-16 eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 21.270.000,-Ft
Lásd bővebben

Személy- és munkaügyi nyilvt. rendszer – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/135
Közzététel dátuma: 2020.07.14.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
1 db NEXON_PORT szoftver – telepítésének határideje: 2020. 12. 30., 1 db NEXON\hr szoftver – telepítésének határideje: 2020. 12. 30., 1 db NEXON\Általános importáló szoftver – telepítésének határideje: 2020. 12. 30., 1 db NEXON\time szoftver – telepítésének határideje: 2020. 12. 30., Interfészek – teljesítés határideje: 2020. 12. 30., Szoftverek bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatások – 2020. 12. 30., Szoftverkövetés – teljesítés határideje: 2022. 05. 31.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.468.300,- Ft
Lásd bővebben

KRA rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés tárgya: KRA rendszer továbbfejlesztése az alábbiak szerint:
Jelen beszerzés célja az Ajánlatkérőnél üzemelő több mint 350 szolgáltató és egy szolgáltatónál pedig több felhasználó által használt KRA rendszer továbbfejlesztése egy vastag kliens keretrendszer kifejlesztésével a jelenleg egy web böngészőben futó java applet kiváltása érdekében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.451.400,- Ft
Lásd bővebben
(KRA: számhordozási központi referencia adatbázis, NMHH)

Archi FM support és licenszkövetés – táj. hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NEW VERSION Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: Archi FM licenszkövetés: Licenszkövetési megállapodás Archi FM licenszkövetésre
ARchiFM.Net és Archicad területgazdálkodás licenszek szoftverkövetés nyújtása 12 hónapra
Szoftverkövetés az alábbi licenszekre:
ArchiCAD 8 konkurens felhasználóra
Archifm.net területgazdálkodás modul 28 konkurens felhasználóra
Archifm.net mantenance modul 5 konkurens felhasználóra.
2. rész: Archi FM üzemeltetés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.950.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről Android mobiltelefon
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
767 db mobiltelefon beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 32.366.330,- Ft
Lásd bővebben

Géptermek üzemeltetés támogatása és karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
Géptermek erősáramú rendszereinek, szünetmentes áramforrásainak (UPS), Diesel aggregátorainak,klimatizálási rendszereinek, aktív és passzív tűzvédelmi rendszereinek, gépterem felügyeleti rendszereinek,biztonsági rendszereinek, aktív és passzív EMC védelmének, réz és optikai kábelezési rendszereinek (UTP,FFP, MM, SM) üzemeltetés támogatási és karbantartási szolgáltatásainak ellátása (7 budapesti telephelyen,17 darabszámú gépterem, összesen 1 207 m2-en; összes áramellátási kapacitás: 9 011 kVA (beépített UPSberendezések összteljesítménye)), továbbá szakértői konzultációs órakeret biztosítása (299 óra) a szerződésmindkét fél általi aláírásától számított 12 hónapig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 164.654.000,- Ft
Lásd bővebben

Főnix rendszer fejlesztése-2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A Főnix rendszer egyes moduljainak fejlesztése az alábbiak szerint:
1. modul: ODIN – felderítési tevékenységet támogató rendszer fejlesztése, 2. modul: KIOSZK – fogvatartotti ügyintézési pont fejlesztése, 3. modul: E-NAPLÓ fejlesztése, 4. modul: ETTR- előállítások végzését támogató mobil rendszer fejlesztése, 5. modul: FŐNIX2020 – alap nyilvántartási rendszer megújítása, 6. modul: BNYM – Bűnügyi Nyilvántartó Modul fejlesztése, 7. modul: PME – prediktív mérőeszköz modul fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 716.535.433,- Ft
Lásd bővebben

Rendszeres tájék.elj.eredm. Notebook 2019/1-2020/Q
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára az első ütemben 43 db „B” kategóriás, illetve a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultációt követően további notebookok biztosítása vegyesen az előbbi kategóriás gépekből bérleti konstrukció keretében Windows operációs rendszerrel, MS Office csomaggal együtt. Ajánlatkérő a notebookokat egyben munkaállomásként is használni kívánja, ezért az ehhez szükséges kiegészítőkre nézve is kér ajánlatot.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.976.650,- Ft
Lásd bővebben

INFRALIFE licenckövetés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/137
Közzététel dátuma: 2020.07.16.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Szoftver támogatási és követési szolgáltatási szerződés keretében INFRALIFE licenckövetés és támogatás 36 hónapos időtartamra.
A közbeszerzés tárgya: Meglevő ZAK/Infralife licencek gyártói licenckövetése és gyártói terméktámogatása a műszaki leírás szerinti modulokra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 170.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredfményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Országos Rendőr-főkapitányság országos szinten 212 db meghallgató helyiség kialakítását kívánja elvégezni, melyekkel a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben foglaltaknak megfelelően biztosíthatja a folyamatos kép – és hangfelvételek fixen telepített eszközökkel való elkészítését, a felvételek szükség szerinti torzítását, valamint az adott bűnügyhöz a felvételek automatikus csatolását/feltöltését. Az elvárt megoldás célja, hogy a meghallgatásokról a nyomozók egyszerűen tudjanak felvételeket készíteni egy, a meghallgatásokhoz újonnan kialakított szobákban, majd megtörténhessen a torzítás és az ügyhöz csatolás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 724.097.868,- Ft
Lásd bővebben

Notebook konfiguráció beszerzése 2018/3-2020/II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
Társaságunk “Notebook konfigurációk beszerzése 2018/3” tárgyában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény ( továbbiakban: Kbt.) 81. § szerinti uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek eredményes 1. részajánlati körének nyertes ajánlattevője a SERCO Informatika Kft. volt. A keretmegállapodás megkötésére 2019. április 2. napján sor került. Tárgyi keretmegállapodással összefüggésben a Kbt. 37. § (4) bekezdésére figyelemmel közöljük a 2020/II. negyedévi tájékoztatónkat. Jelen negyedéves tájékoztatóval érintett beszerzés ismertetése: 2020/II. negyedévében egy eredményes konzultáció került lezárásra, melynek keretein belül a keretösszeg terhére az alábbi konfigurációk kerültek beszerzésre: 2.sz. konz.: 35 hó / 5 db konfiguráció 5.901.175 HUF értékben.
Lásd bővebben

C-Roads elektr. berendezések beszerzés, telepítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
C-ROADS elektromos berendezések beszerzése és telepítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 472.188.514,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

NEPTUN-KRÉTA GR-HR moduljainak bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A közbeszerzés műszaki leírásának megfelelően nyertes ajánlattevő feladata az alábbi feladatok ellátása:
1. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Gazdálkodási rendszermodul bevezetése.
2. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Humánerőforrás menedzsment rendszermodul bevezetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 764.999.000,- Ft
Lásd bővebben

Neptun rendszer bevezetése és supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun rendszer supportja, továbbá a Neptun GR és HR rendszer bevezetése és supportja 36 hónapos időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 405.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Állatorvostudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetése, követése, támogatása és kapcsolódó szolgáltatások.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 334.084.400,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Közbeszerzési és PRAG eljárások utóellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/134
Közzététel dátuma: 2020.07.13.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
A 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó, bilaterális, határmenti Európai Területi Együttműködési programok szabályozási környezete előírja a közbeszerzési, illetve PRAG eljárások vizsgálatának kötelezettségét mind a normál mind pedig a Technikai Segítségnyújtás (továbbiakban: TA) projektek vonatkozásában. Ajánlatkérő egyedi megrendelése alapján, a hazai Technikai Segítségnyújtás (továbbiakban: TA) kedvezményezettek által az európai uniós támogatások forrásaiból származó pénzeszközök felhasználásával lefolytatott közbeszerzési és PRAG eljárások szabályos lefolytatásának ellenőrzése a 126/2016 (VI. 7.) Korm. rendelet 1.§-ban megjelölt programok keretében megvalósított TA projektek vonatkozásában.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b.) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Tájékoztató az elj. eredményéről – Inforex fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az MVMI Zrt. Treasury rendszerével kapcsolatosan felmerülő üzleti igények (új funkciók, folyamatok, meglévő funkciók, folyamatok módosítása) megvalósítását a jelen eljárás során nyertes Ajánlattevővel kötött Keretmegállapodás keretében a nyertes Ajánlattevő közreműködésével végrehajtsa.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre kerül:t nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Az ajánlattételi határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem került benyújtásra így Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – MSZOLG KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/136
Közzététel dátuma: 2020.07.15.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás (továbbiakban: KM) kötése “Mobil távközlési szolgáltatás” tárgyában a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve az eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére.
Mennyiség: 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag a műszaki leírásban előírtak és az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok (s annak részét képező részletes árajánlat) szerint.
Az 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag az alábbi díjcsomagokat foglalja magában: “VIP díjcsomag”, “Emelt díjcsomag”, “Alap díjcsomag”.
A KM keretösszege: nettó 6.250.000.000,- Ft
Lásd bővebben

PPKE SAP 2020 tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/138
Közzététel dátuma: 2020.07.17.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
PPKE SAP rendszerének üzemeltetés támogatása és fejlesztési feladatai
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az Ipar 4.0 integrálása a regionális innovációs stratégiákba

„A brit Local Economy szakfolyóirat hasábjain megjelent tanulmány (Integrating Industry 4.0 plans into regional innovation strategies, online elérhető július 8-tól) napjaink két kulcsfontosságú fejlesztési megközelítésének, az „Ipar 4.0”-ként is emlegetett negyedik ipari forradalomnak és a regionális intelligens szakosodási stratégiáknak (smart specialisation strategy, S3) a kapcsolatát vizsgálja. Mint a szerzők rámutatnak, a negyedik ipari forradalom hajtóereje – ahogy a korábbi háromnál is így volt – a műszaki innováció. Az első két ipari forradalomnál ez elsősorban a gyártási folyamatok gépesítése, majd elektromosítása jelentette, a harmadikat az informatika és az automatizáció jellemezte, az Ipar 4.0 fő hajtóereje pedig a kiber-fizikai rendszerek (cyber-physical system, CPS) terjedése. Ezek olyan módon tervezett rendszerek, amelyek a bennük lévő informatikai és mechanikai elemek kölcsönhatásain alapulnak, ilyen módon a valós és a virtuális világ összekapcsolásával az értékteremtés új lehetséges módjait határozzák meg az az egyes termelési láncokon túlmutató ökoszisztémák révén.

Elemzések tárgya, hogy az Ipar 4.0 víziója milyen együttműködési formákat tesz szükségessé, és ezek mennyire kielégítően érvényesülnek. A világ számos országában vezettek be Ipar 4.0 terveket az új technológiák befogadásának támogatására, amelyek megvalósítása szükségessé teszi országos és regionális intézmények, vállalatok, tudományos kutatóműhelyek és a felhasználók bevonását is. A 4.0 technológiák gyorsuló ütemű fejlődése valós kihívást jelent az iparpolitikának is. Mivel az új, tőkeintenzív technológiák átrendeződést okoznak a munkaerőpiacon, viták folynak arról, hogy vajon az ebből fakadó előnyök nem az eleve fejlettebb régiókban jelentkeznek-e, tovább élesítve a társadalmi-gazdasági és regionális megosztottságot. A kihívásokra adott válaszok európai szinten beágyazódtak az EU-n belüli intelligens szakosodási stratégiákba (S3), amelyek az európai Innovációs Unió kezdeményezésének fő alkotóelemét alkotva az innovativitás és a versenyképesség erősítését célozzák. Ennélfogva az Ipar 4.0 nagy fontosságot kap az S3 értékelési folyamatában. Az S3 iránymutatások eleve abból indulnak ki, hogy a gazdasági feltételek gyorsan változnak a régión belül és azon kívül is, ami az intelligens szakosodási stratégiák rendszeres kiigazítását és frissítését teszik szükségessé. Az S3 innovációs politikaként kedvezőbb feltételeket teremt az Ipar 4.0 fémjelezte átmenethez a helyi ipar, helyi kutatóintézetek és más helyi kulcsszereplők támogatására alapozva. A következő, 2021-2027-es programozási időszakban az Ipar 4.0 valószínűleg mélyebben lesz beágyazva az S3 programokba, ami várhatóan tovább erősíti az S3 keretrendszerét. Az Ipar 4.0 és az S3 integrációja a közös együttműködési megközelítéssel kezdődhet, ami az intézmények, vállalatok, tudományos műhelyek és a felhasználók bevonását megvalósító „négyes spirál” (quadruple helix, 4H) modellen alapulhat. A 4H egyrészt az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek kiaknázásának lehetséges hajtóereje lehet, másrészt az intelligens szakosodási stratégiákban is megjelenik, mint a helyi gazdaság szerkezeti változásának és fejlődésének fő hajtóereje.

A szerzők szerint egy közös európai uniós vízió megalkotása erősítheti a regionális innovációs ökoszisztémák tudásbázisát, ezen keresztül az Ipar 4.0 céljai irányába történő átmenet előmozdítását. A tanulmányban az EU intelligens szakosodási platformján elérhető források elemzésének eredményeit osztották meg annak érdekében, hogy támpontokat adjanak az Ipar 4.0 és az S3 integrációjához a következő tervezési periódusban. Az uniós tudástárakban feltárt kutatási eredmények tanulsága szerint a kettő közötti kapcsolat az együttműködést lehetővé tevő megoldásokon alapszik, különösen a régiók közötti partnerségek révén. A digitális innovációs központok (Digital Innovation Hub, DIH) szintén jelentősen előmozdíthatják a két szakpolitika integrációját. (A digitális innovációs központokat a 2016-os Digitising European Industry kezdeményezés során hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék a 4.0-s technológiák meghonosodását a kis- és középvállalatok között.) A szerzők szerint mindezzel együtt a két szakpolitika kapcsolódása ma még kezdeti stádiumban van, nagyobb változásokat az S3 programok felülvizsgálata során várnak.”

Forrás:
Integrating Industry 4.0 plans into regional innovation strategies; Dominique Lepore, Francesca Spigarelli; https://doi.org/10.1177/0269094220937452; Local Economy: The Journal of the Local Economy Policy Unit; 2020. július 8.

Alkalmazásprogramozási felületi (API) keretrendszer a digitális kormányzati szolgáltatásokhoz

„A társadalom digitális átalakulása egyre összetettebb digitális környezetet eredményez, ezt a tendenciát a kormányzatoknak is követniük kell. Az így kialakuló digitális környezetek együttműködése erős koordinációt igényel, hogy az egyes rendszerek és alkotórészek egymást támogató működése biztosítható legyen. Az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) a digitális alkató elemeket összekötő csomópontok, így az egymást támogató működés megvalósításának eszközei. Ma azonban a digitális alkató elemek integrálása gyakran esetlegesen történik, figyelmen kívül hagyva a teljes digitális környezet nyújtotta potenciális hozzáadott értéket. A jelentés keretrendszert javasol az alkalmazásprogramozási felületek (API) összehangolt digitális kormányzati megvalósításához. A javaslat az eddigi gyakorlatot áttekintő kiterjedt szakirodalmi áttekintésen alapszik. Az elemzés eredményeképpen meghatározzák a kormányzatok számára szükséges lépéseket, hogy az alkalmazásprogramozási felületi (API) infrastruktúrájukat, és az az ezzel kapcsolatos szervezeti folyamataikat fejleszteni tudják. A keretrendszer 12 „javaslatot” kínál, amelyek négy szervezeti pillér körül vannak elrendezve, nevezetesen: a szakpolitikai támogatás, platformok és ökoszisztémák, emberek, és végül a folyamatok. A szükséges intézkedéseket ezután a szervezeti menedzsment három szintje szerint csoportosítják: ezek a stratégiai, taktikai és operatív szintek. Mindegyik javaslathoz rendelkezésre állnak a motivációk, a végrehajtás részletei és az önértékelés ellenőrző listája. Mindegyik javaslat tartalmazza a motivációkat, a végrehajtás részleteit és az önértékeléshez szükséges ellenőrző listát. Mivel a digitális kormányzati struktúrák érettsége egyenetlen, a keretrendszert úgy alakították ki, hogy elég rugalmas legyen ahhoz, hogy segítse a kormányokat azon konkrét intézkedések meghatározásában, amelyekre összpontosítaniuk kell. A munka felvázolja egy alkalmazásprogramozási felületi (API) érettségértékelő eszköz alapjait.”

Forrás:
An Application Programming Interface (API) framework for digital government; Mark Boyd, Lorenzino Vaccari, Monica Posada, Dietmar Gattwinkel; Publications Office of the European Union, European Commission Joint Research Centre (JRC); 978-92-76-18980-0 (online); 2020
Letöltés PDF-ben

A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés

„Korunk vitatémája a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság viszonya. A gazdasági növekedést elsősorban a cégek tevékenységéhez szokták kötni, míg a fenntarthatóságon általában a gazdasági működés társadalmi-környezeti hatásait értik. Azonban a fenntarthatóság a társadalom szempontjából ennél tágabban is értelmezhető. Hiszen meghatározza az emberek fejlődési lehetőségét a gazdaság mindenkori szerkezete, a rendelkezésre álló munkahelyek minősége, de a tanulási és egészségmegőrzési lehetőségek is. A cikkben először bemutatjuk a fenntarthatóság átfogó értelmezését, főbb kutatási területeit, majd összefoglaljuk a legismertebb fenntarthatósági kutatások eredményeit és következtetéseit.
Ezután áttérünk a két kevéssé vizsgált részterület, a gazdasági szerkezet és egyes társadalmi jellemzők emberi fejlődésre gyakorolt hatásának részletesebb elemzésére. A magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az elemzés alapján bizonyítjuk, hogy a gazdasági fenntarthatóság, azaz a hosszabb távon sikeres gazdasági működés csak úgy képzelhető el, ha a gazdasági érdekek még rövid távon sem kerülnek ellentétbe az emberi és társadalmi fenntarthatósággal.
A cikk tehát a kevéssé elemzett emberi és társadalmi fejlődésre mint fenntarthatósági területekre fordítja figyelmét, így a környezeti fenntarthatósággal, amely sokkal szélesebb körben vitatott és elemzett, nem foglalkozik.”

Forrás:
A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés; Csath Magdolna; Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények; 8(1), 25–65.; 2020 (PDF)

A rendezetlenség megtervezése

„A városok mindig is a szabadság, az innováció és az emberi kapcsolatok sűrűsödési pontjaiként szolgáltak. A közösségi terek komoly társadalmi szerepkört töltöttek be, ösztönözve lakóik összekapcsolódását és egymás megismerését. Mindenki kötődik a saját városához, identitása részét képezi még akkor is, ha az nem tökéletes, azonban a modern város szinte teljesen elvesztette közösségteremtő funkcióját.

A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott területfelhasználási szabályokkal rendelkezik, e rendezettség azonban nem képes lakóit közösségvállalásra és közösségként való együttműködésre ösztönözni. A szigorú határok elidegenedést szülnek: elszeparálva érezzük magunkat másoktól, a város közösségi tereitől és az épített környezet szépségeitől egyaránt. Pablo Sendra mérnök és Richard Sennett, az MIT szociológus professzora e kötetükben azokra a tervezési módokra és épített környezeti elemekre hívják fel a figyelmet, amelyek társadalmi interakciókra ösztönöznek, a városi elmagányosodás ugyanis még soha nem öltött akkora méreteket, mint napjainkban.

Az eleven és nyitott város ma már nem jöhet létre csak úgy magától, állítják a szerzők. A kötet a várostervezés azon formabontó lépéseit tárja fel, amelyek képesek leépíteni a túlzottan merev környezetből, és újrateremtik az informalitás és a közösségi élet lehetőségeit. Olyan várostervezési kísérleteket mutatnak be, ahol megbontják e túlszabályozott környezetet, és elősegítik a közösségi terek rugalmasabb, több területfelhasználási lehetőséget kínáló kialakítását. A kötet tehát nem egy előíró jellegű kézikönyv, sokkal inkább egy olvasmányos, inspiráló, ugyanakkor rendkívül tanulságos javaslatcsomag arra vonatkozóan, hogy a várostervezés és ezzel együtt mi, a benne élő polgárok, hogyan válhatunk nyitottabbá és közösségibbé a gyakorlatban.”

Forrás:
A rendezetlenség megtervezése; Pablo Sendra, Richard Sennett; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2020

Valós idejű stratégia. Amikor a stratégiai előrejelzés és a mesterséges intelligencia találkozik

„Hosszú távú tervezés és stratégiaalkotás az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb szakaszában? Jóllehet teljesen más gondolkodás és eszközök által, de igenis lehetséges! – állítják korunk egyik legnevesebb tanácsadó vállalatának stratégiai szakértői: Andreas Schühly, Frank Becker és Florian Klein. Kulcsszavaik a szcenárióalapú és megoldásközpontú gondolkodás, valamint a menedzsment kulturális aspektusai. A szcenárióalapú gondolkodás és tervezés új megközelítéseivel a kötet a következő témákat helyezi előtérbe:
* emberi intuíció
* az elemzés és az eredmények visszacsatolásának folyamata
* hibrid döntési platformok
* a közösségi média érzékelése
* mesterséges intelligencia

A kötet (az érzékelés szelíd művészetét képviselve) az adat- és tényalapú megközelítést a mesterséges intelligencia analitikus erejével kombinálja, és ezen keresztül a vezetők számára dinamikus stratégiafejlesztést tesz lehetővé. Az új folyamatok által képzett, láncjellegű reakciók pedig gyors visszacsatolásokat adnak a stratégiai jelentőségű döntésekről, amelyek minden korábbinál nagyobb rugalmasságot eredményeznek mind a szervezeten kívüli, mind az azon belül zajló változások sikeres kezeléséhez.”

Forrás:
Valós idejű stratégia; Andreas Schühly, Frank Becker, Florian Klein; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2020

Törvények, rendeletek

Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU-USA Adatvédelmi Pajzsot

„* Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. július 16. napján közzétett ítéletében döntést hozott az adatvédelmi jog jelenleg talán egyik legfontosabb ügyében, az ún. Schrems II ügyben (a döntés elérhető itt: C-311/18).
* Az ügy kiemelkedő jelentőségű, hiszen komoly hatással lehet a globális digitális gazdaságra, elsősorban személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívüli továbbítására.
* A jogvita megismerése előtt azonban szükséges bemutatni, hogy melyek a vitatott jogintézmények és mi a jelentőségük: Kozma Zoltán és Almásy Márk, a DLA Piper Hungary szakértői az alábbiakban erre tesznek kísérletet.

Előzmények

Az Általános Adatvédelmi Rendelet, csakúgy mint az egykori Adatvédelmi Irányelv, tiltja a személyes adatok Európai Gazdasági Térségen kívüli államok területére történő továbbítását, amennyiben ezen államok nem biztosítják a személyes adatok megfelelő szintű védelmét. A megfelelő szintű védelem azonban megállapítható az Európai Bizottság döntése (ilyen döntés született többek között pl. Japán, Svájc, Kanada, vagy az Adatvédelmi Pajzs használatára limitáltan az USA tekintetében), vagy az Európai Bizottság által jóváhagyott Általános Szerződési Feltételek adatátadó és adatátvevő közötti megkötése alapján. Az Adatvédelmi Pajzs (és elődje a Safe Harbor) lényegét tekintve azt jelenti, hogy az amerikai vállalkozások egy egyszerű öntanúsítás és regisztráció útján tudják igazolni az adatvédelmi előírásoknak való megfelelésüket, ezáltal biztosítva a megfelelő szintű védelmet az adattovábbításhoz. Az Általános Szerződési Feltételek megkötésével az EU-s adattovábbító és az EU-n kívüli adatátvevő felek szintén viszonylag egyszerűen tudják biztosítani a személyes adatok megfelelő szintű védelmét.

A Schrems ügyek középpontjában az Adatvédelmi Pajzs (korábban Safe Harbor) és az Általános Szerződési Feltételek uniós jognak való megfelelősége áll.

A mostani jogvita nem előzmény nélküli. A Schrems II ügy lényegében annak az adatvédelmi jogi eljárásnak a folytatása, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlott. Schrems úr aggályai középpontjában az Egyesült Államok hírszerző ügynökségei és az amerikai vállalkozások közötti együttműködés foka állt, különös tekintettel arra, hogy a Facebook EU-s állampolgárok személyes adatait osztja meg az amerikai Nemzeti Hírszerző Ügynökséggel (National Intelligence Agency, NSA). Ezért 2013-ban az ír adatvédelmi hatóságnál panasszal élt az írországi Facebookkal szemben, azt állítva, hogy az ír leányvállalat EU-s állampolgárok személyes adatainak anyavállalathoz történő (tehát az Egyesült Államokba irányuló) továbbítása sérti az állampolgárok uniós jogban biztosított alapvető jogait. Az ügy eljutott az Európai Unió Bíróságáig is, amelynek lényegében azzal kellett foglalkoznia, hogy az akkor hatályos Safe Harbor intézményrendszer ellentétes-e az uniós joggal, sérti-e az Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó rendelkezéseit.

Az EUB 2016. októberében megjelent döntésében egyetértett Schrems úr érveivel, megállapítva, hogy a Safe Harbor intézményrendszer nem biztosít megfelelő, az adatvédelmi irányelvben (ekkor az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR még nem született meg) és az Alapjogi Chartában biztosított jogokkal egyenértékű védelmet. Az EUB a döntésével érvénytelennek nyilvánította a Safe Harbor intézményrendszert, így ennek alkalmazására hivatkozással már nem lehetett többé személyes adatokat továbbítani az Egyesült Államokba. A fentiek a „Schrems I” ügy néven váltak ismertté. A döntés következtében vállalkozások ezrei kezdték el alkalmazni az ún. Általános Szerződési Feltételeket, mint az Egyesült Államokba történő adattovábbításuk jogszerűségét biztosító szerződést, majd később a Bizottság elfogadta a Safe Harbor helyébe lépő – de azzal hasonlóságokat mutató – Adatvédelmi Pajzsot is. Ezzel el is jutunk a Schrems II ügyhöz.

Adatvédelmi Pajzs

A fenti EUB döntés nyomán az ír felügyeleti hatóság felhívta Schrems Urat, hogy fogalmazza újra a panaszát, tekintettel arra, hogy a Bíróság érvénytelennek nyilvánított a Safe Harbor intézményrendszert. Az ír hatóság által – Schrems Úr újrafogalmazott panasza alapján – kezdeményezett bírósági eljárásban, az ír felsőbíróság ismét az EUB-hoz fordult, két jogintézményt érintve, amelyek az Európából származó személyes adatok továbbításának engedélyezését körvonalazzák: az Általános Szerződési Feltételeket és az immár a Safe Harbor intézményrendszer helyébe lépő, de azzal lényegi hasonlóságokat mutató EU-USA Adatvédelmi Pajzsot. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek. Az eljárás nagy horderejű és minden olyan vállalkozás számára releváns, amelyek személyes adatokat továbbítanak az Európai Unió határait átlépve. Az alapvető ellentmondás az ügyben, hogy az amerikai állam szuverénnek tekintett joga, hogy tömeges megfigyeléseket végezzen, ezáltal hozzáférve EU-s állampolgárok személyes adataihoz – az érintettek részére biztosított bármilyen garancia hiányában – összeegyeztethetetlen-e az uniós jog által alapjogként biztosított személyes adatok védelméhez való joggal.

Az Európai Unió Bírósága 2020. július 16-án tette közzé a döntését az ügyben.

Mindazonáltal, az EUB nagy jelentőségű döntése, hogy a Safe Harbor intézményrendszert bevezető bizottsági határozat helyébe lépő, EU-USA Adatvédelmi Pajzs által biztosított védelem megfelelőségéről szóló 2016/1250/EU bizottsági határozatot is érvénytelennek nyilvánította.

Az EU-USA Adatvédelmi Pajzs érvénytelenítése körében az EUB megállapította, hogy a határozat – hasonlóan a Safe Harbor intézményrendszer megfelelőségét elismerő határozathoz – a nemzetbiztonság, a közérdek és a bűnüldözés követelményeinek elsőbbségét fejezi ki, amely így lehetővé teszi a beavatkozást az EU-s állampolgárok alapvető jogaiba, amennyiben személyes adataikat az Egyesült Államokba továbbítják. A Bíróság érvelése szerint az Egyesült Államok által alkalmazott, a személyes adatok védelmének korlátozásai (az amerikai hatóságok hozzáférési és felhasználási jogosultsága a személyes adatok tekintetében): „nem úgy lettek szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban az arányosság elve által megkövetelt követelményekkel lényegében azonos követelményeknek, amennyiben az e szabályozáson alapuló megfigyelési programok nem a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódnak”.

Az EUB megítélése szerint az Adatvédelmi Pajzs az érintetteknek nem biztosított bíróság előtt érvényesíthető jogokat, ezáltal e személyek számára nem elérhető jogorvoslati lehetőség olyan szerv előtt, amely az uniós jogban megkövetelt garanciákkal lényegében azonos garanciákat nyújtana. Az Adatvédelmi Pajzs keretében létrehozott ombudsman-típusú jogvédelem erre alkalmatlan, állapította meg a Bíróság.

Általános Szerződési Feltételek

Az EUB megállapította, hogy az Általános Szerződési Feltételeket kihirdető 2010/87/EU bizottsági határozatnak az Alapjogi Chartára tekintettel történő vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely a határozat érvényességét érintené. Tehát az Általános Szerződési Feltételeket továbbra is lehet használni a személyes adatok harmadik országokba (így többek között az USA-ba) történő továbbítására.

Bár az Általános Szerződési Feltételek érvényességét az EUB döntése nem érintette, mindazonáltal e körben is jelentős megállapításokat tett. Az adatkezelők (adatátadók) a továbbiakban a nemzetközi adattovábbításaik során nem állhatnak meg az Általános Szerződési Feltételek megkötésénél, hanem széleskörű vizsgálatot és értértékelést kell lefolytatniuk annak megállapítása érdekében, hogy az adattovábbítás célországában ténylegesen érvényesülni tudnak-e a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciák. Amennyiben nem, úgy az Általános Szerződés Feltételek megkötése ellenére sem lesz jogszerű az adattovábbítás.

Az EUB ugyanis megállapította, hogy a Bizottság által jóváhagyott Általános Szerződés Feltételek rendelkeznek az adatátadó és az EGT-n kívüli adatátvevő azon kötelezettségéről, hogy ellenőrizzék, az adott harmadik ország (azaz az adatátvevő országa) megfelelő védelmi szintet biztosít-e, és ha nem, akkor az adatátvevőnek a kötelességévé teszik az adatátadó tájékoztatását arról, hogy a személyes adatok megfelelő szintű védelme nem biztosítható. Ebben az esetben az Unióban letelepedett adatkezelő az adattovábbítást felfüggeszti és/vagy a szerződéstől eláll. Az adatvédelmi hatóságok pedig a GDPR alapján kötelesek felfüggeszteni vagy megtiltani a Bizottság által elfogadott Általános Szerződési Feltételeken alapuló adattovábbítást olyan harmadik országba, amelyben a személyes adatok megfelelő szintű védelme nem biztosítható, feltéve, hogy az adatkezelő (adatátadó) nem függesztette fel vagy fejezte be a továbbítást.

Ez további terhet helyezhet az adatkezelőkre – összhangban a GDPR-ban nevesített elszámoltathatóság alapelvével – a nemzetközi adattovábbítások tervezése során.”

Forrás:
Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU-USA Adatvédelmi Pajzsot; Kozma Zoltán; Advocatus, a DLA Piper Jogi Blogja; 2020. július 16.
A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az EU–USA adatvédelmi pajzs által biztosított védelem megfelelőségéről szóló 2016/1250 határozatot; Az Európai Unió Bírósága; 91/20.sz.SAJTÓKÖZLEMÉNY; 2020.július 16. (PDF)

Élesedett az online közvetítő szolgáltatások szigorúbb szabályozása az Európai Unió tagállamaiban

„Július 12-étől már csak a tavaly…elfogadott szabályok szerint lehet online közvető szolgáltatásokat nyújtani. Az online keresőkre is hatással lesz.

Július 12-étől szigorodtak az Unióban az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtókra vonatkozó szabályok. Vasárnaptól élesben kell alkalmazni a tavaly augusztusban elfogadott uniós jogszabályt, amely az ilyen platformokon keresztül értékesítő üzleti ügyfelek kiszolgáltatottságát is csökkenti. (Például a mobiljáték-fejlesztők helyzetének várható javulásáról itt olvasható részletes elemzés.)

De kire is vonatkozik a törvény? Például az olyan kereskedelmi platformot szolgáltató vállalatokra mint az Amazon vagy az Alibaba, de a különböző alkalmazás-áruházakra is (Google Play, App Store), az internetes árösszehasonlító oldalakra (az arukereso.hu vagy a repülőjegyeket kínáló Google Flights járatkereső szolgáltatása) és a közösségi médiaplatformokra, sőt még az online keresőkre is.

Az EU arra hivatkozva vezetett be szigorításokat ezekre a szolgáltatókra, mert úgy véli, a modell egyre elterjedtebb, és ezzel párhuzamosan egyre jobban kiszolgáltatja a vevőket elérni kívánó vállalkozásokat az ilyen platformoknak. Mint a rendelet bevezetője fogalmaz, a piac jó működését akarja biztosítani azzal, hogy “szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói és az online keresőprogramok tekintetében a kereskedelmi weboldal-használók számára biztosított legyen a megfelelő átláthatóság, tisztességesség és a hatékony jogorvoslati lehetőségek”.

A vállalkozásoknak közel egy évük volt a felkészülésre. Fontos, hogy csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik, melyek 1. az online közvetítő szolgáltatást az EU-ban letelepedett üzleti felhasználóknak és kereskedelmi weboldal-használóknak nyújtják, és 2. az üzleti felhasználók az online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok segítségével az Unió területén tartózkodó fogyasztóknak kínálnak árukat vagy szolgáltatásokat. Ha például egy magyar vállalkozás Indiában értékesít az Amazon felületén keresztül mobilokat, a magyar kereskedő és az Amazon kontraktusában már nem kell figyelembe a rendelet előírásait.

Ezek a főbb változások

A rendelet ugyan nem rendezi azt a meglehetősen problémás viszonyt, hogy a közvetítő szolgáltatók a platformjukon rendszerint maguk is értékesítenek – például az Amazon harmadik feleknek is kínál e-kereskedelmi platformot, miközben maga is kereskedik –, de legalább megköveteli az átláthatóságot. (Sokan azért érvelnek a techóriások feldarabolása mellett, mert az ilyen összefonódásokat üzletileg összeférhetetlennek gondolják.) A közvetítő szolgáltató maga is használhatja saját platformját, és bizonyos üzleti felhasználókat megkülönböztetett bánásmódban is részesíthet – mondja ki a rendelet –, ám azt előre egyértelműen meg kell mondania, hogy azoknak milyen előnyöket biztosít.

A rendelet nem zárja ki a kizárólagos szerződéseket, de a közvetítő szolgáltatónak minden korlátozást megfelelően meg kell indokolnia, hogy miért csak így hajlandó egy üzleti ügyféllel szerződni.

A közvetítő szolgáltatásoknak volt még egy neuralgikus pontja: a rangsorolás. Annak kemény eurókban mérhető jelentősége van, hogy például az Amazonon egy termékre keresve melyik ajánlat jelenik meg az első oldalon (a Google feje fölött lebeg egy 2,5 milliárd eurós büntetés, mert a kereséseknél előnyben részesítette saját Shopping szolgáltatását).

Az EU ezen a területen azzal vágna rendet, hogy az online közvetítő szolgáltatóknak már a szerződéses feltételeikben is rögzíteniük kell a rangsorolást meghatározó fő paramétereket. De ez vonatkozik a Google-re is, mert minden online keresőprogram-szolgáltatónak nyilvánossá kell tennie azt, hogy milyen kritériumok alapján rangsorolja a találatokat. Ettől persze még adhatják pénzért a jó helyezésű találatokat, csak ki kell írni, hogy akkor lehetsz első, ha fizetsz.

A rendelet emellett pontosabb adatkezelési tájékoztatást követel meg a közvetítő szolgáltatásokat nyújtóktól. Például pontosan rögzíteni kell, hogy az ügyfeleik milyen adatokat kaphatnak meg, azokat hogyan és mire használhatják, és azt is, hogy a közvetítő szolgáltató eladja-e azokat az adatokat harmadik félnek, amelyek az ügyfelei tevékenysége során keletkeztek.

Lehet korlátozni az ügyfeleket

A közvetítő szolgáltatást nyújtó cégeknek továbbra is lesz joguk ahhoz, hogy felfüggesszék ügyfelük szolgáltatását, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Például ha egy kereskedő olyan termékeket kezd árulni egy e-kereskedelmi platformon, ami ellentmond a szolgáltató cég értékeinek, netán törvénybe ütközik, akkor felfüggesztheti az adott ügyfél termékeinek elérhetőségét. Az erről szóló döntést azonban részletes indokolással “tartós adathordozón” kell elküldenie a felfüggesztés előtt 30 nappal az ügyfélnek. Utóbbi pedig ennek ismeretében panasszal élhet, vagy végső esetben bírósághoz fordulhat.

A rendelet érdekes hatással lehet a keresők fejlődésére is, hiszen mind a Google, mind az Amazon, ahogy egyébként a keresőfejlesztők többsége is hétpecsétes titokként őrizte, hogy pontosan milyen algoritmus alapján történik a keresés, és milyen módosításokkal finomhangolják folyamatosan a fejlesztők.”

Forrás:
Élesedett az online közvetítő szolgáltatások szigorúbb szabályozása; Bitport.hu; 2020. július 17.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2019. július 11.
Lásd még:
Erősebb védelem az online platformokon értékesítő üzleti felhasználók részére; Halász Bálint, Nagy Judit; Twobirds Ideas Hungary; 2020. július 7.
Jelentősen szigorodnak az online közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok; Deloitte; 2020
Platform-to-business trading practices; Európai Bizottság