Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Péterfalvi Attila (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság): a kormány alkosson a közösségi médiáról jogszabályt!

„…Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke új jogszabályok megalkotására tett javaslatot az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Digitális Szabadság munkacsoport ülésén. Péterfalvi Attila szerint a magyar gyakorlatot figyelembe véve aggályos az okmánymásolás, ami az adatvédelmi szabályzat elveivel és a magyar adatvédelmi hatóság gyakorlatával is ellentétes.

– Túlzónak tartom ezt a gyakorlatot, de a Facebookra nem a magyar szabályok, hanem egységes európai szabályozás vonatkozik. A magyar hatóság nem indíthat vizsgálatot. Viszont az információáramlás oldaláról nézve szükség van új jogszabályok megalkotására – mondta el Péterfalvi. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatott, hogy Varga Judit igazságügyi miniszer létrehozta a Digitális Véleményszabadság munkacsoportot. Ennek ülésén felvette, hogy a személyes profilok felfüggesztésének felülvizsgálata legyen magyar kompetencia.

– Azt a javaslatot tettem, hogy létre kellene hozni egy magyar hatósági eljárást, amelynek során a magyar hatóság kötelezi a Facebookot az indokolatlan letiltások felülvizsgálatára, hogy a véleménynyilvánítás valóban szabad maradjon – tájékoztatta lapunkat Péterfalvi Attila.”

Forrás:
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Facebook indokolatlan cenzúrája; Nagy Orsolya; Magyar Nemzet; 2020. augusztus 1.

Innovációs pályázatok és nyílt innováció Szingapúrban – a koronavírus-járványra is ezzel válaszolnak

„Szingapúr elismerten a világ egyik leginnovatívabb országa – a különböző innovációs világranglistákon az 1. helytől a 8-ig ér el helyezéseket. Gyakorlatilag az ország egész léte és felemelkedése is a maga korában innovatívnak számító megoldásoknak köszönhető, amelyekkel – Lee Kuan Yew egykori miniszterelnök önéletrajzi könyvének címét idézve – Szingapúr a harmadik világból az elsőbe emelkedett. A nyílt innovációnak is több évre visszamenő gyakorlata van, kiváló eredményekkel – nem meglepő, hogy a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetre reagálásban is kulcsszerepet adnak neki.

A Nyílt Innovációs Hálózat (Open Innovation Network, OIN) létrehozását az Enterprises Singapore (ESG)vállalkozásfejlesztő állami ügynökség és az Infokommunikációs Médiafejlesztési Hatóság (Infocomm Media Development Authority, IMDA) kezdeményezte. (Az IMDA vezető szerepet tölt be Szingapúr digitális átalakulásában.) Az OIN célja, hogy egykapus elérést tegyen lehetővé minden nyílt innovációs kihívás és megoldás felkutatásában, előmozdításában. Az OIN olyan egyablakos „könyvtárként” működik, ahol az új ötletekkel vagy technológiákkal rendelkező vállalkozások és start-up cégek megkereshetik azokat a megoldandó problémákat, amelyek megoldásában részt tudnak venni, és ennek során társfejlesztőként csatlakozhatnak nagyobb vállalatokhoz is. Vállalatok vagy állami hatóságok, ügynökségek pedig a meglévő problémáik megoldására indíthatnak el nyílt innovációs folyamatokat, új ötleteket és megoldásokat felfedezendő, összekötve a partnereket a nyílt innovációs élénk ökoszisztémában. Az együttműködés mindkét kezdeményező ügynökséget erősíti, hidakat képez az ökoszisztéma keresleti és kínálati oldala között, felpörgeti az iparági innovációt és a digitalizációt, Szingapúrt pedig megerősíti a nyílt innováció regionális központjának szerepében.

A Nemzeti Innovációs Kihívások (National Innovation Challenges, NIC) a Nyílt Innovációs Hálózatra építve Szingapúr innovációs képességeit igyekszik felhasználni annak érdekében, hogy az üzleti világ sikeresen alkalmazkodjon a koronavírus-járvány okozta új normákhoz. A „poszt-COVID” világban történő sikeres helytálláshoz, Szingapúr biztonságos újranyitásához a NIC hét fő állítást fogalmaz meg a megoldandó problémákról, amelyekből három a kereskedelem és az összekötöttség kihívásait fogalmazza meg, négy pedig a nyílt innováció terén vázolja fel a megoldandó feladatokat, 40 millió dolláros finanszírozást rendelve hozzá.
Az IMDA Nyílt Innovációs Kihívásai ez utóbbi négy problémakörrel foglalkoznak, melyek megoldására július 22-én felhívást tettek közzé az IMDA Nyílt Innovációs Platformján (Open Innovation Platform, OIP) keresztül. Az OIP tömeges erőforrás-toborzást (crowd-sourcing) tesz lehetővé a virtuális térben, összekötve egymással – valós üzleti kihívások és digitalizációs lehetőségek révén – a „problématulajdonosokat” és a „problémamegoldókat”. A négy kihívást megfogalmazó állítás négy kulcs-iparágat, az építőipart, a hajózást, a rendezvényszervezést és a turizmust érint. Nézzük ezeket sorban.

A SACEOS (Singapore Association Of Convention And Exhibition Organisers And Suppliers) Szingapúr rendezvényszervezői iparágának szereplőit fogja össze. Felhívásuk célja egy olyan integrált irányítási rendszer, amely a látogatók és a kiállítók hatékony szűrését, kontaktus-követését és a tömeg sűrűségének észlelését támogatja, egyidejűleg biztosítva a biztonságos környezetet és az esemény élményszerűségét, hardware és software megoldások megfelelő kombinációjával. Elvárás, hogy a rendszer lehetőleg integrálható legyen a ma használt platformokkal, egyszerű és könnyen használható legyen, bátorítva a résztvevőket a használatára, biztosítva az adatbiztonságot és névtelenséget is.

Az építésügyi hatóság (BCA) és egy építőipari vállalatcsoport olyan megoldás-prototípust keres, amely integrált vezetési rendszerrel biztosítja a munkahely és a munkaerő COVID-biztos környezetét annak érdekében, hogy az ágazat munkájának folytatásához meglegyen a szükséges bizalom, csökkentve a munkaerő és az ellátási lánc kockázatait. A megoldásnak integrálnia kell a munkaerő-irányítási platformot a működés-tervezési platformmal, a munkaerő monitoring-rendszerét a rendelkezésre állás kiaknázásával.
A turizmusért felelős Nemzeti Örökség Testülete (NHB) olyan megoldások prototípusát keresi felhívásában, amely a turisztikai célpontok fizikai látogatását összeköti akár távolról is elérhető virtuális tartalmakkal, lenyűgöző és érzelmi vonzódást kiváltó élményeket teremtve, az 5G-s hálózati technológiákra alapozva. A létrehozandó rendszerbe bele kell építeni a navigációs képességet, a virtuális környezet 3D-s megjelenítését, a kreatív történetmesélést, továbbá lehetőséget kell adnia kapcsolatfelvételre is a látogatók, az idegenvezetők és a helyszíni boltosok között. Biztosítania kell a vásárlási lehetőséget, a termékek közötti böngészéstől a fizetésen keresztül a leszállításig. Lehetővé kell tennie azt is, hogy a felhasználók maguk is tartalmakat hozhassanak létre, könnyen feltölthető, előre beállított formátumokban.

A kikötői hatóság (PSA) célja egy olyan nyomkövető rendszer kifejlesztése, amellyel hatékonyan lehet ellenőrzés alatt tartani és csökkenteni a COVID-kockázatot a kikötői dolgozók között, szükség esetén lehetővé téve a beavatkozást is, mindezt minimális emberi élőmunkaigénnyel. A fenyegetés azonosítását a beérkező hajók személyzetének kockázat-profilozásával oldanák meg, nem akadályozva a belépés és kilépés zökkenőmentességét. A strapabíró, hordható érzékelőt be kell építeni egy amúgy is használt eszközbe, például a védősisakba. A proaktív kockázatelemzés és szűrés mellett a rendszer segítené a munkaerő pontos telepítését és irányítását, valamint a biztonságos távolság automatikus betartatását is.
A megoldási javaslatokkal valamennyi felhívásra augusztus 28-ig tudnak jelentkezni a vállalkozások.

Az IMDA honlapja a felhívások ismertetésekor korábbi jó gyakorlatokat is közzétett a nyílt innováció alkalmazására. 2014-ben a már említett ESG vállalkozásfejlesztési ügynökség és a JTC fenntarthatósági ügynökség közös felhívást tett közzé a szennyvízkezelés és annak újrafelhasználásának decentralizálására. A nyílt innovációs felhívásra jelentkező helyi KKV, az Ecosoftt kifejlesztette Szingapúr első okos vízfelhasználású épületét (Water SMART Blue Building), ami helyben oldotta meg a szennyvíz újrahasznosítását, felhasználva a JTC „Cleantech ONE” technológiáját. A megoldás telepítése 2017-ben történt. Az Ecosoftt mára – a JTC korábbi tapasztalataira alapozva – sikerrel kereskedelmesítette innovatív megoldását, és ma már Indiában, Hongkongban, Malajziában és Indonéziában is hasonló projekteket valósít meg. A megoldás a COVID-19 idején is hasznosnak bizonyult: a fő izolációs helyszínnek teret adó kiállítási központ a szennyvíz-újrahasznosító eljárásnak köszönhetően jóval több ember ellátását volt képes biztosítani, mint amennyit az eredeti infrastruktúra lehetővé tett volna. Egy másik példát említve, a nemzetközi távközlési összeköttetéseket biztosító BICS társ-fejlesztési felhívást tett közzé az IMDA nyílt innovációs platformján szolgáltatásainak értéknövelésére, háztól házig szállítást biztosító flotta-menedzsment integrálásával. A felhívásra jelentkező és a társ-fejlesztésre lehetőséget kapó EWIS a járművekhez és az áruhoz kapcsolható eszközök egész sorát gyártotta le, amelyek a BICS meglévő infrastruktúrájához csatlakozva a járművek és az áruk valós idejű nyomon követését bármelyik országban, hatékonyabbá téve az útvonaltervezést, a járművek terhelés-optimalizálását és a működési költségek csökkentését.”

Forrás:
National Innovation Challenges; Enterprise Singapore; 2020. július

Közigazgatás, politika

Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását, mondja az Állami Számvevőszék

„A köztestületek teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata szükséges a feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok miatt – derül ki az Állami Számvevőszék elemzéséből, aminek legfontosabb összegzése, hogy az ÁSZ által – 2013. és 2019. között – ellenőrzött kilenc köztestület többségében a közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodás nem valósult meg. Az Alaptörvény szerint minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekből megvalósuló gazdálkodásával. Az ÁSZ megállapításaival az ellenőrzöttek közpénzekkel való felelős gazdálkodását segíti elő.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Állami Számvevőszék 2013. és 2019. között kilenc köztestület ellenőrzését végezte el, többségüket korábban még nem ellenőrizte. Az elemzés célja a köztestületek számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatainak és a feltárt hiányosságoknak az összefoglalása, az ellenőrzött csoport szintjén jelentkező pénzügyi és szabályozási kockázatok azonosítása és bemutatása, ráirányítva a jogalkotók figyelmét a terület kockázataira.

A köztestületek kiemelt szerepet játszanak az adott szakmai területen, jelentőségüket támasztja alá, hogy a kivételektől eltekintve a kamarai tagság a szakmagyakorlás feltétele. A köztestületek tagjai pedig szakmai feladatuk ellátása során a társadalom széles rétegével állnak kapcsolatban. A köztestületek közigazgatási hatóságként járnak el a kamarai tagfelvétel és a tagsági jogviszony megszüntetése, illetve a szakmai tevékenységek engedélyezése, az engedély visszavonása, a szakmagyakorlásra való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása ügyekben. Stratégiai szerepet kapnak a szakmai politika kialakításában, véleményezésében, a szakterület képzési feltételeinek kialakításában, a képzés bonyolításában és ellenőrzésében. Valamint a kamarák érdekképviseletet látnak el, képviselik tagjaik jogait és érdekeit. Ennek keretében feladatuk, hogy védjék tagjaik érdekeit és jogait a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben. A köztestületek közfeladatot látnak el, ezért rájuk fokozott közérdeklődés irányul.

Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat, hogy a köztestületek belső szabályaik kialakítása során nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A pénzügyi szabályzatok hiányában nem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható gazdálkodás alapfeltételeit. A kilenc köztestületből hét köztestület a kapott állami támogatásokat nem szabályszerűen használta fel, többségük adatszolgáltatási, közzétételi kötelezettségét nem teljesítette, gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította. Az ÁSZ feltárta továbbá, hogy a köztestületek működését biztosító tagdíjkövetelés nyilvántartási és elszámolási rendszer nem szabályszerűen működött. A tagdíjkövetelések kimutatásának elmaradása, a főkönyv és az analitika közötti egyezőségnek, valamint a leltári alátámasztásnak a hiánya miatt a köztestületek számviteli beszámolói nem mutattak megbízható és valós összképet. A nem valós adatokat tartalmazó beszámoló közzétételével a köztestületek a közvéleményt és a tagságot is megtévesztették, mutat rá az elemzés.

A tagdíjbeszedés során az ellenőrzött köztestületek fele nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A tagdíj-követelések beszedése érdekében nem intézkedtek, a törvényben előírt feladatukat nem látták el, mert a tagdíjjal tartozók tagsági viszonyát a törvények szerinti feltételek fennállása ellenére nem szüntették meg. Mindezek alapján a köztestületi tagnyilvántartások, valamint az erre épülő a szakmai hivatást gyakorló tagok névjegyzéke, amelyet a köztestület, valamint az egészségügyi tevékenységek végzéséhez szükséges működési nyilvántartás, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezet, nem volt hiteles. Az ellenőrzött időszakban a köztestületek közül háromnál az ágazatért felelős miniszter által végzett törvényességi felügyeleti ellenőrzésre nem került sor, két köztestületnél pedig a felügyeleti feladatoknak csak egy részét látták el, mutatja be az ÁSZ-elemzés. Ezzel a felügyeleti ellenőrzés sem tudta betölteni szerepét, nem támogatta a köztestületek működését meghatározó szabályozások, köztestületi határozatok jogszabálynak való megfelelését, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárását.

Az elemzésben összefoglalt hiányosságok felhívják a figyelmet, hogy a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal. A köztestületek tagjaikkal szemben, akiknek érdekvédelmét ellátták, hátralékos tagdíjkövetelések esetén nem intézkedtek a beszedés iránt, a tagdíjat nem fizetők tagsági jogviszonyát nem szüntették meg, így a jogszabály szerinti következményeket nem érvényesítették. Az érdekvédelem mellett a tagokkal szembeni fellépés nem történt meg, amely rávilágít a két feladat szétválasztásának indokoltságára. A köztestületi tagok nyilvántartása pedig nem a köztestületek belső feladata csupán, hanem azon túlmutató jelentőségű, hiszen a szakmagyakorlók nyilvántartását támasztja alá. A tagdíj nyilvántartásával és beszedésével kapcsolatos számviteli és pénzügyi feladatok végzését nem a köztestülettel, hanem egy tőle elkülönült szervezettel javasolt megvalósítani. A számviteli és pénzügyi tevékenységek leválasztása a támogatások szabályszerű elszámolását elősegítve a közpénz védelmét támogathatja.

Az elemzés által feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok ezért felvetik a köztestületek működése teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálati igényét.”

Forrás:
Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását; Pető Krisztina, Beck Éva; Állami Számvevőszék; 2020. július 29.
Elemzés. A köztestületek ellenőrzési tapasztalatai; Állami Számvevőszék; 2020. július 27. (PDF)

A Budapesti Kereskedelmi Kamara elégedetlen a KATA szigorításával

„A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozók véleményét kéri a KATA adózás szigorításáról. Mint írják Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatából gyorsan jogszabály lett. Csak egyet nem kérdezett meg az elnök, a vállalkozókat, akiknek érdekképviseletét ellátja.

A Budapesti Kereskedelmi Kamara a vállalkozásokat kérdezi a KATA adózás szigorításáról.

Nagyjából jelenleg 400 ezer KATA-s vállalkozás van. A KATA eddig a legkedvezőbb adózási formája volt a kisbevételű vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára a kormány szigorította az adót.

Ennek lényege, hogy a KATA-s vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40 százalékos adót kell fizetni, amely, ha a megbízója belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.

A BKIK honlapján megjelent írás szerint nagyjából a 400 ezerből 150 ezer bújtatott munkavállaló számláz KATA-sként.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint, még ha a bújtatott munkavállalók kiszűrésére irányuló szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. Éppen ezért, a budapesti kamarában úgy döntöttek, hogy felmérik pontosan a helyzetet, megkérdezik a vállalkozókat arról, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által.

Szeretnék megtudni, hogy a vállalkozók szerint mik a KATA előnyei, hátrányai.

Mint írják, mivel a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a kormányzat számára.

Ha Ön is kifejtené véleményét a KATA adózásáról ide kattintva megteheti

Forrás:
Talán változhat a KATA szigorítása – A budapesti kamara nekiment Parragh Lászlónak; Növekedés.hu; 2020. július 31.
KATA felmérés – Van reális lehetőség alternatívát mutatni a Kormányzat számára!; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2020. július 23.

Németország felvetette, hogy az unióban egységesen fizetőssé kellene tenni az autópályák használatát

„Az Európai Unió soros elnöke Németország, amely számos kezdeményezése mellett felvetette, hogy az unióban egységesen fizetőssé kellene tenni az autópályák használatát – vette át a Reuters hírét a lengyel Rzeczpospolita. A berlini kormány kezdeményezni akarja, hogy elkezdjenek előkészíteni egy ezzel kapcsolatos tervet.

Andreas Scheuer német közlekedési miniszter, az elképzelés egyik atyja szerint a személyautók, a furgonok, és a teherautók fizetnének az úthasználatért, míg az autóbuszok és a távolsági buszok díjmentesen használhatnák az autópályákat. Az egységes fizetés nyolc év múlva kezdődne el az egész unióban, a sztrádadíjak pedig a közös költségvetésbe folynának be. A pénzt a klímavédelmet szolgáló befektetésekre fordítanák.

Az ötlet ellentmondásos, mivel ahány ország, annyiféle szabályozás. Németország például az egyetlen állam, ahol az autósztrádákat az adófizetők pénzéből tartják fenn, nincsenek autópályadíjak. Néhány éve megpróbálták trükkösen bevezetni – a német sofőrök gépjárműadóját csökkentették volna, hogy végeredményben csak a külföldieket terhelje a sztrádadíj -, de a terv elbukott az Európai Bíróságon. Azok az országok, amelyekben van autópályadíj és része a költségvetés bevételeinek, nyilván nem fogadják majd tapssal az elképzelést.”

Forrás:
Forradalmi változás jöhet a sztrádadíjakban; Barabás Júlia; Napi.hu; 2020. augusztus 1.

Jelentős uniós forrásokra pályázhatnak tapasztalt mentorok támogatásával a hazai kkv-k

„ A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítjuk – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével – a kkv-knak szóló mentorprogramunkat, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők – jelentette be Schanda Tamás a közösségimédia-oldalán.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a közép-európai országokat, vagy éppen a térségünk cégeit. „A közvetlenül az Európai Uniónál megpályázható innovációs célú forrásoknak például csak kevesebb mint öt százalékát hozhatták el a 2004 óta csatlakozott országok vállalatai, intézményei – pedig a lakosság aránya alapján ennek négyszerese lenne indokolt. A kormány célja egyértelmű: azt akarjuk, hogy a magyar pályázók a közvetlenül az uniónál benyújtható pályázatok esetében is tisztességes és igazságos elbánásban részesüljenek” – tette hozzá a bejegyzésében.

Az NKFIH kiemelten kezeli az uniós források elnyeréséhez szükséges tudásmegosztást, tudásgyarapítást, ezért a nemzetközi programokhoz kapcsolódó szolgáltatási portfóliójának keretében komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mentorokat biztosít a hazai startupoknak, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a sikeres uniós pályázáshoz.

A Hivatal mentorprogramjára jelenleg is folyamatosan lehet regisztrálni. A regisztráció során megadott bemutatkozás alapján kerülnek kiválasztásra a mentorálandó projektek, amelyek ezután az innovációmenedzsment és az üzletfejlesztés független szakértőitől térítésmentesen kapnak komplex tanácsadást, az üzleti tervezéstől a benyújtásra szánt pályázat véleményezésén át egészen a személyes prezentációra és bemutatkozó interjúra való felkészítésig. A mentorprogram az NKFI szolgáltatási portfóliójának részeként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

Az EU Horizont 2020 keretprogramja keretében EIC Accelerator néven fut az az uniós pályázat, amelyen az innovatív kkv-k akár 2,5 millió eurós támogatást nyerhetnek, hogy a prototípus-fázisig eljutott fejlesztésekből a nemzetközi piacon is értékesíthető, versenyképes terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre. A nyertes pályázók a fejlesztéshez 0,5–2,5 millió eurós támogatást kapnak, illetve további befektetéshez is juthatnak a piacra lépéshez.”

Forrás:
Jelentős uniós forrásokra pályázhatnak tapasztalt mentorok támogatásával a hazai kkv-k; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 29.

Megyei közgyűlés: különleges gazdasági övezet létesítését kezdeményezték Mosonmagyaróváron

„„Különleges gazdasági övezet kialakítását támogatja a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat Mosonmagyaróváron, az erről szóló határozatot a pénteken tartott rendkívüli közgyűlésen fogadták el a képviselők” – közölte az önkormányzat.

Németh Zoltán, az önkormányzat elnöke a határozat ismertetésében kiemelte, hogy a különleges gazdasági övezetté nyilvánítást Mosonmagyaróvár önkormányzata kezdeményezte, amivel a megyei önkormányzat egyetért.

„A cél, hogy elősegítsék azon gazdasági területek feltárását, ahol olyan gazdasági környezet jöhet létre, ahol a megyei önkormányzat által megállapított, kedvező adókörnyezet segíti a betelepülő befektetőket. A cégek beruházásai pedig a térség gazdaságát erősítik” – mondta Németh Zoltán.

A megyei önkormányzat szeretné elérni azt is, hogy állami beruházásként épüljön meg a tervezett, az 1-es és a 86-os utat összekötő út, amely lehetővé tenné új iparterületek feltárását, egyben lehetőséget teremtene, hogy a forgalom elkerülje Mosonmagyaróvár Moson településrészét.
Az elfogadott határozat előterjesztése szerint négy mosonmagyaróvári cég – az Immo Reál Kft., a Milüp Kft., a Moson Projekt Kft. és az Alas Minerals Hungaria Kft. – kezdeményezte a mosonmagyaróvári képviselő-testületnél a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítását. Az Alas Minerals Hungaria Kft. ötmilliárd forintot meghaladó ipari beruházást szeretne az érintett területen megvalósítani.

Amennyiben a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a területet, az előterjesztés szerint a megyei önkormányzat megállapodást köt a mosonmagyaróvári önkormányzattal az érintett területtel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátásáról, amelyek költségét a megyei önkormányzat biztosítja.”

Forrás:
Megyei közgyűlés: különleges gazdasági övezet létesítését kezdeményezték Mosonmagyaróváron; Világgazdaság/MTI; 2020. július 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Nagy értékű keretszerződést írt alá a Digitális Kormányzati Ügynökséggel a Delta csoport

„A Delta csoport keretszerződést írt alá a központosított informatikai közbeszerzések lebonyolításáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökséggel. A megállapodás 2021. július 24-ig érvényes, eddig hívhatók le megrendelések a megadott kondíciók szerint.

A keretszerződés két részből áll. Az első rész értelmében a DKÜ 34 750 darab megjelenítő eszközt, projektort vásárolhat állami szervezetek számára a következő egy évben. Ebbe a Delta Systems konzorciumvezetőként jutott be, mégpedig az indulók között a legversenyképesebb árral. Mivel a Delta Systems a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Delta Technologies 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a keretmegállapodáson alapuló szerződések közvetlenül a tőzsdei vállalat árbevétel- és eredménytermelő képességét növelik.

A DKÜ-vel aláírt szerződés második része 3 700 darab interaktív, az oktatásban is használt digitális tábla beszerzésére vonatkozik. Itt a Delta csoport másik tagvállalata, a Delta Services konzorciumi tagként indult; a konzorcium ez esetben is a legversenyképesebb árat adta a keretmegállapodást aláíró vállalatok közül.

„Kiváló gyártói kapcsolatainknak és referenciáinknak köszönhetően tudtunk sikeresek lenni a közbeszerzésen. Továbbra is a stratégiai céljaink közé tartozik, hogy az államigazgatásban a három legnagyobb informatikai szállító között legyünk, amihez az ehhez hasonló megállapodások nagymértékben hozzájárulhatnak”, mondta Pércsi Levente, a Delta csoport résztulajdonosa, a Delta Systems ügyvezető igazgatója.”

Forrás:
Állami keretmegállapodást nyert a Delta; IT Business; 2020. július 27.

A NAV közbeszerzésén nyert a 4iG

„A 4iG közleményében tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., Getronics Magyarország Kft., ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzési eljárás a KEF által kötött KM02SRVT17 keretmegállapodás alapján verseny újranyitással történt.

A beszerzés célja a Nemzeti Adó és Vámhivatal intézményei részére Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése.
Az ajánlat nettó értéke 1,1 milliárd forint.”

Forrás:
A NAV közbeszerzésén nyert a 4iG; Világgazdaság; 2020. július 30.

Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai

„Tisztelt Felhasználóink!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Tájékoztatási adatbázisán belül, a „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatait idén két alkalommal frissíti, a 2019-es adatok egy része már július 31-én, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetővé válik.

Melyek ezek?
* A terület, az állandó-, illetve lakónépesség nem és korcsoport szerint,
* az élveszületések, a halálozások, a házasságkötések, a belföldi vándorlás,
* a nyilvántartott álláskeresők száma, jellemzői,
* a lakásállomány, -építés, -megszűnés,
* a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, illetve az ellátott szolgálatok,
* a működő bölcsődék, mini-, családi és munkahelyi bölcsődék adatai,
* a fogyatékosok, a hajléktalanok, az időskorúak szociális intézményi ellátására vonatkozó adatok,
* a gyógyszertárak száma,
* a regisztrált gazdasági szervezetek adatai,
* a személyszállító gépjárművek típusai, a teherszállító gépjárművek száma,
* az internet-előfizetések száma, fajtái,
* a telefon fővonalak típusai,
* a postai szolgáltató-helyek, a mobil postai szolgáltatással rendelkező települések száma.

A „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó, felsoroltakon túli, 2019. évi adatai 2020. november végén válnak hozzáférhetővé.

A Tájékoztatási adatbázis a KSH adatainak megjelenítésére szolgáló alkalmazás, amely interaktív kezelőfelület segítségével biztosít hozzáférést a statisztikai adatkörökhöz. Az adatbázisból a felhasználó igénye szerint személyre szabott táblázatok, grafikonok készíthetők, melyek elmenthetők, nyomtathatók vagy exportálhatók.

További kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal a Lépjen velünk kapcsolatba! rendszerünkön keresztül.”

Forrás:
Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. július 31.

Informatika, távközlés, technika

Volteum – magyar egyetemi startup ad megoldást az e-autózás egyik legnagyobb kihívására

„Az elektromos autózás több problémájára és nehézségére – például a hosszútávú utazástervezésre és a töltőpontok árainak összehasonlítására – kínál megoldást a hétvégén debütáló új magyar mobilapplikáció, a Volteum. Az ugyanúgy Volteum nevet viselő hazai startupot négy műegyetemi hallgató alapította idén januárban, miután 2019 májusában megnyerték a régió egyik legnagyobb energetikai startup versenyét, az MVM EDISON-t. Bár még csak öt hónapja tart a fejlesztés, a csapat a hétvégén már ki is adta az első hivatalos bétaverziót, amit még a nyilvánossá tétele előtt lehetőségünk volt kipróbálni, tapasztalatainkat az alábbiakban osztjuk meg Veletek.

Hosszútávú utazástervezés

A hosszútávú utazástervezés az elektromos töltőállomások telepítésének és az autók hatótávjainak növekedése következtében ma már könnyebben megy, mint néhány éve – kalandjainkról folyamatosan beszámolunk –, azonban a tervezés – különösen külföldön – még nem egyszerű. A Volteum egyik fő funkcióját ez adja. A főképernyőn egy Google alapú térkép jelenik meg, ahol különböző pinekkel ábrázolják az egyes a töltőhelyeket. Az alsó sávot felhúzva vagy éppen abba belekattintva pedig már el is lehet kezdeni az utazás tervezését. Elsőként az úticélt szükséges megadni, de ezenkívül további megállókat is rögzíthet a felhasználó. Ezt követően szükséges megadnunk a használt gépjármű pontos típusát, majd az utasok számának beírása után a különböző útvonalopciókat (fizetős utak, kompok, autópályák) lehet engedélyezni. Közvetlenül az utazástervezés elindítása előtt kell beállítanunk, hogy mekkora kezdeti töltöttséggel indulunk, illetve azt is, hogy tervezetten mennyi kapacitásunk maradjon a megérkezéskor. Ez utóbbinak az alapértelmezett értéke 15%, de ezt a felhasználó szabadon megváltoztathatja.

A megtervezett útvonalat a térképen jeleníti meg az applikáció, amelyen az alkalmazás megállókra bontva is jelzi a levezetendő kilométerek számát, az ehhez szükséges utazási időt és az egyes töltési pontoknál a szükséges töltés százalékát, valamint annak időtartamát. Innentől kezdve nem kell mást tenni, mint az indulás feliratra kattintva kiválasztani a kívánt navigációs rendszert (például Google Maps, Apple Maps vagy Waze), az alkalmazás pedig a megtervezett utat átülteti a választott applikációba, és már indulhatunk is.

Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye a hazai felhasználók örömére, hogy a magyarországi töltőlefedettsége egyedülállóan részletes. Szerepelnek benne töltők a legnagyobb szolgáltatóktól kezdve, a kisebbeken keresztül egészen az önkormányzati szintig és számos egyéb, az előző kategóriákba nem sorolható töltő is rögzítésre került. A töltők szinte mindegyikére igaz, hogy rájuk kattintva megjelennek a legfontosabb adatok, például teljesítmény, töltőfejek, üzemeltető, árazás. Az országhatárokon kívüli adatbázis még nem saját felépítésű, ugyanakkor az útvonaltervezés egész Európában működik.

Összehasonlító nézet – avagy a töltési idők és árak összehasonlítása

A Volteum applikáció másik fontos funkciója – amelyben eddig teljesen egyedülálló – a töltési idők és árak összehasonlíthatóságán alapul. Legtöbben már találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy hiába van olyan alkalmazásunk, amiben megtalálhatóak a környékbeli töltők, ha azoknak az árai különböző formátumokban vannak megadva (pl.: kWh-alapú, időalapú vagy alkalomhoz kötött, esetleg ezek kombinációja), mert így nem lehet könnyen összehasonlítani, melyik egységnél mennyi időbe telne és mennyibe kerülne a töltésünk. Ezen a problémán segít a Volteum árösszehasonlító menüje.

Ha a kezdőoldal felső részén lévő „Útvonaltervezés”-ről az „Összehasonlítás”-ra kattintunk, akkor máris elérhetővé válik az egyedi funkció. A térképnézet marad az eredeti, mindössze két dolog változik. Alul az utazástervezés menü helyett egy rögzített menü jelenik meg, ahol ki lehet választani az aktuális gépjárművet, valamint beállítható az aktuális százaléka az akkumulátornak, és hogy tervezetten hány százalékot szeretnénk elérni a töltés során. A beállítást követően egyből észrevehetővé válik a másik lényegi változás: a pinek nagyobbá válnak és az oldalukon minden egyes töltő esetén megjelenik a beállításokhoz számított töltési idő és ár. A különböző színű pinek segítik az eligazodást, hiszen például a lila pinek jelentik a villámtöltőket, míg a narancssárgák a gyorstöltőket.

Néhány fontos információt azonban érdemes szem előtt tartania a felhasználónak:
* Összehasonlító a nézetben csak az általa kiválasztott autóval kompatibilis töltők jelennek meg;
* Az árak számításánál az egyes üzemeltetők alkalmazásain való regisztráció feltételezett (vagyis eseti töltést vagy a Mobiliti csomagjait nem kezeli az app);
* A legtöbb helyen (ahol elérhető a díjszabás) a parkolás ára benne van a teljes fizetendő összegben;
* Az egyes töltő oszlopoknál, ahol többféle teljesítményű fej is megtalálható (például egy 22 kW-os Type 2 és 50 kW-os CCS és CHAdeMO), ott mindig a legnagyobb teljesítményű fejhez tartozó ár és idő értékét jeleníti meg az adott pinnél az alkalmazás.

Közös fejlesztés

A csapat a fejlesztést megelőzően piackutatást is végzett a magyar villanyautósok körében: online kérdőívek és mélyinterjúk segítségével mérték fel a felhasználók igényeit az applikációra vonatkozóan. A piackutatás közben megismert, nyitott villanyautósokat ezután a startup bevonta a fejlesztésbe is: májusban pedig elindult az applikáció zárt bétatesztje. A fejlesztéseket minden esetben véleményeztették a tesztelőkkel, akiknek az ötleteit, megjegyzéseit és villanyautós tapasztalatait beépítették a fejlesztésbe. A csapat természetesen tervezi tovább bővíteni a csoportot, így aki érdeklődik az alkalmazás iránt, szeretné segíteni egy fiatal magyar elektromos autózással foglalkozó startup életét vagy éppen csak befolyással kíván lenni a fejlesztésre, az jelentkezhet bétatesztelőnek az info@volteum.io e-mail címen.

Széleskörű adatrendszer

Az applikáció széleskörű adatokkal rendelkezik
* az autó(k) fogyasztási karakterisztikájáról különböző sebességek esetén,
* az autó(k) fogyasztásáról különböző domborzati és időjárási viszonyok (pl.: külső hőmérséklet) mellett,
* az egyedülálló lefedettségű töltőadatbázisának köszönhetően a magyarországi töltőkről és legfontosabb tulajdonságairól (lokáció, teljesítményszintek, csatlakozók) és
* az egyes autók különböző töltőkön érvényes töltési karakterisztikájáról.

Fejlesztési tervek

Az alkalmazás még nagyon fiatal, hiszen öt hónapja kezdődött meg a lényegi munka. A projektben a négy alapító mellett három fejlesztő is részt vesz, akik mind rengeteget dolgoztak, hogy az alkalmazás idáig eljusson. A cég üzleti háttere a folyamatos fejlesztések mellett is stabil alapokra támaszkodik, hiszen az MVM EDISON startup versenyen elért sikereknek köszönhetően az MVM Zrt. inkubátorcége a Smart Future Lab Zrt. angyalbefektetéssel és folyamatos szakmai mentorációval támogatja a vállalkozást.

A Volteum csapat további terveiben a folyamatos, jövőbeli fejlesztések szintén összhangban vannak a villanyautós közönség legfőbb elvárásaival és kívánságaival. A soron következő időszak egyik elengedhetetlen feladata, hogy az élő foglaltsági adatok is elérhetőek legyenek az egyes töltők esetén az applikációban, ehhez pedig már több nagy töltőüzemeltetővel zajlanak a tárgyalások. A másik kiemelt cél, hogy az autók töltése okozta kényszerpihenő ne kényszer, hanem élmény legyen a sofőr és az utasok számára. Erre szolgálhat majd a kapcsolt szolgáltató adatbázis rendszer, ami minden töltőhöz hozzárendel olyan környékbeli lehetőségeket, amik a töltés 30-120 perces idejére praktikus elfoglaltságot jelenthetnek (például egy ebéd vagy kávé elfogyasztása, vásárlás, stb.)…”

Forrás:
Magyar egyetemisták fejlesztenek új e-mobilitási applikációt;Villanyautósok; 2020. július 29.
Volteum
Apple AppStore
Google Play

Idén ősszel írja ki az NMHH a frekvenciaértékesítési eljárást az egykori GSM-sávokért

„Idén ősszel megkezdődhet a magyar hírközlési szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) újabb frekvenciaértékesítési eljárása, melynek célja a három inkumbens szolgáltató által jelenleg használt, 2022-ben felszabaduló spektrumkeret újbóli értékesítése. A HWSW bennfentes forrásoktól úgy értesült, hogy a hatóság szándékai szerint az eljárás október végén, legkésőbb november elején indulna, ezt megelőzően a szervezet az előírásoknak megfelelően elkészíti a kiírási dokumentáció tervezetét, melyet várhatóan az arról szóló konzultáció után véglegesít. Az NMHH lapunknak küldött hivatalos válaszában megerősítette a HWSW értesüléseit:

A 900 és az 1800 MHz frekvenciákon a jelenlegi frekvenciahasználati jogosultságok lejárata után a szélessávú elektronikus szolgáltatásra is alkalmas frekvenciakészletet újra hasznosítani kell a szolgáltatásfolytonoság megőrzésével az előfizetői érdekeknek és igényeknek megfelelően. A jelenlegi jogosultságok 2022. április 7-8-án járnak le. Az NMHH idén ősszel tervezi a frekvenciák értékesítését, hogy pontosan mikor, arról értesíteni fogja a piaci szereplőket és a nyilvánosságot egyaránt. -válaszolta megkeresésünkre az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

A témában egyébként egyszer már tartott egy konzultációt a hatóság az érdekeltekkel, melyen a mobilhálózatot üzemeltető távközlési szolgáltatók mellett jelen voltak egyes iparági vertikumok (pl. autógyártók) képviselői is. Akkor a legfontosabb kérdésnek az bizonyult, hogy a szolgáltatásfolytonosság vagy a verseny élénkítése kell legyen a hatóság elsődleges célja a kiírás során. Vagyis az, hogy az újrapályáztatás során a 2022. áprilisában felszabaduló spektrum (a 900 MHz-es sávban 2×34,8, az 1800 MHz-es sávban 2×60 MHz használati jogosultsága jár le 2022-ben) mekkora hányada juthasson a korábbi felhasználóknak, és mekkora egy vagy több olyan szereplőnek, mely nem rendelkezik frekvenciakerettel az érintett sávokban.

A hatóság az előkészítő anyagok alapján úgy tűnt, kész teret engedni a piacbővülésnek, sőt, akár bizonyos ösztönzőkkel is támogatná új szereplő megjelenését ebben a sávban. Így az NMHH megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy piac igény esetén, legalább a sáv egy minimális részének (5 MHz) a sávban frekvenciahasználati jogosultsággal nem rendelkező érdeklődő frekvenciahasználati jogosultságot szerezhessen, a jelenleg frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezők sávon belüli pozíciójának lehető legnagyobb változatlansága mellett.

A legutóbbi, idén március végén lezárult frekvenciaaukción az NMHH nem biztosított arra lehetőséget, hogy a három országos hálózattal rendelkező mobilszolgáltató mellett más is spektrumhoz jusson, az egyetlen potenciális jelentkező, a DIGI egy 2018-as versenyügyi botlás miatt lényegében kiírta magát az eljárásból. A szolgáltató képviselői egyébként ott voltak a fentebb említett konzultáción, és kijelentették, hogy a lejáró licencekért indulni kíván a romániai tulajdonosi körrel rendelkező társaság.

A tavaly indult eljárás dokumentáció-tervezete egyébként 2019. június 18-án jelent meg, a témában július 3-án tartott konzultációt a hatóság, majd július 18-án véglegesítette a dokumentációt. Az eljárásra a szolgáltatók augusztus 8-án jelentkezhettek, a nyilvántartásba vételre szeptember 13-án került sor. Mivel a DIGI anyacége a nyilvántartásról szóló határozatot bíróságon megtámadta, ezért a licitálási szakaszt végül az eredeti tervekhez képes hónapokkal később, csak idén március végén tudta megtartani az NMHH. Az eljárás során a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország összesen 128,5 milliárd forintért licitált és vitt el különböző méretű frekvenciacsomagokat.”

Forrás:
Exkluzív: idén ősszel indulhat a verseny az egykori GSM-sávokért; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. július 31.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az egyetemek és a cégek is szorgalmaznák az együttműködésüket segítő szervezet létrejöttét

„Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett kutatásából. A cégvezetők, HR vezetők és egyetemi képviselők körében készült felmérés szerint mindkét fél igényelné az együttműködést, de sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A megkérdezettek több mint fele szerint szükség lenne egy közvetítő szervezetre, és erre a Kamarát tartanák a legalkalmasabbnak.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatást készített, hogy megvizsgálja a gazdasági vállalkozások és felsőoktatási intézmények kapcsolatát, valamint felmérje a gazdasági társaságok működési jellemzőit és kihívásait. A kutatás cégvezetőkkel és egyetemi vezetőkkel készített mélyinterjúkat, valamint telefonos megkereséseket tartalmazott, amelyben közel 400 fő vett részt a KKV szektor képviseletében. A megkérdezettek között azonos arányban voltak jelen a különböző ágazat képviselői, hogy arányosan láthatóak legyenek az igények, elvárások és hogy melyik ágazatban milyen az együttműködés. A kamarán belül a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat mentorálta a kutatást.

A felsőoktatási intézmények úgy fogalmaztak, hogy az oktatás és a gazdaság közötti együttműködés a felsőoktatás sarokköve mind a szakemberképzésben, mind pedig a kutatás-fejlesztés területén. Az intézmények változatos módon működnek együtt a cégekkel, akár duális képzések vagy projekt-laborok formájában. Az üzleti szférában azonban még keveseknek van kapcsolata felsőoktatási intézményekkel: a megkérdezett vállalkozások mindössze egyötöde számolt be erről. Míg a nagyobb vállalatok több formában is együttműködnek duális vagy gyakornoki képzés kereteiben, addig a kisebb cégek jellemzően a kapcsolat hiányáról számoltak be, és nagyrészt csak a kötelező gyakorlat formáját ismerik. Ennek több, részben az intézmények oldaláról, részben pedig a saját oldalukról felmerülő okát látják: az oktatási intézmények egyrészt nem keresik őket, nem találják a közös pontokat, másrészt hiányosak az információik a lehetőségekkel kapcsolatban.

Ennek ellenére mind a felsőoktatási intézmények, mind a cégek „win-win”, azaz nyer-nyer tapasztalatokról számoltak be, amikor értékelték együttműködésüket. A cégek döntő többsége elégedett volt: 80 százalékuk ötös skálán 4-re és 5-re értékelte folyamatban lévő kooperációik sikerességét. Amellett, hogy mindkét fél profitál a kapcsolatból, egy-egy program biztosítja a munkaerő-utánpótlást és társadalmi értéket teremt. Ugyanakkor mindkét fél kihangsúlyozta, hogy vannak bizonyos fejlesztendő területek. Az egyetemek szerint a cégek túl hamar állást ajánlanak az alapszakos hallgatóknak, így sokan a mesterszakig már el sem jutnak. Ez mind a hallgatói, mind az össztársadalmi érdekeket sérti. Továbbá a kötelező gyakorlat során a gyakorlatban eltöltött órák száma sokkal magasabb, mint ahogyan azt az intézmény ideálisnak tartaná, mert a munkáltatók túl nagy terhet rónak a hallgatókra. A jó tapasztalatok mellett az üzleti szféra  részéről is felmerültek problémák. A duális képzésnél a cég korán elkötelezi magát egy hallgató mellett, miközben nincs biztosítéka rá, hogy később nála helyezkedik el az adott munkavállaló. Sokan hiányolják a diákok belső motivációját, miközben a munkáltatóra nagy terhet ró a foglalkoztatásuk.

„Az interjúkból kiderült számunkra, hogy a felsőoktatási intézmények nyitottak lennének bárminemű segítségre az együttműködés megteremtéséhez, mert az ipari kapcsolatok kiépítése nagyon hosszú folyamat és sok nehézséggel jár, amelyre szakmai, emberi erőforrást kell allokálniuk” – összegezte az eredményeket Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója. „Az üzleti szféra is hasznosnak tartotta egy koordináló szervezet bevonását az együttműködéshez. Legfőképp, mert a cégvezetők többségének magától eszébe sem jutna kezdeményezni, sőt azt sem tudják, hogy egyáltalán megtehetik-e” – tette hozzá.

A nagy elemszámú kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen szükség van egy közvetítő/koordináló szervezetre a felsőoktatás és a cégek között. A válaszadók 55%-a szerint a BKIK betölthetné ezt a funkciót, és a kezdeményező szerepet pont olyan súllyal várnák a Kamarától, mint akár a kormánytól vagy a cégektől.

További információk:
Szányi Gabriella
PR-marketing igazgató
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
szanyi.gabriella@bkik.hu
www.bkik.hu

Forrás:
Az egyetemek és a cégek is szorgalmaznák az együttműködésüket segítő szervezet létrejöttét; Szányi Gabriella; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2020. július 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 3.

Az első szankciók: gyökeres változás az EU kiberhadviselési politikájában

Meghökkentette a szakmai közvéleményt az EU – kibertérben, kiberkonfliktusokban – szokatlanul kemény lépése: az Unió „külügyminisztere” ugyanis a héten bejelentette, hogy korlátozó intézkedéseket vezettek be több olyan személy, illetve szervezet ellen, akikről és amelyekről feltételezik, hogy különböző jellegű kiberakciókat („kibertámadásokat”) intéztek az elmúlt évek során európai államok és vállalatok számítástechnikai rendszerei ellen. Joseph Borell, a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főbiztos nyilatkozatában megfogalmazta az eddigi (megengedő, vagy sokak szerint határozatlan és bizonytalan) uniós politikával gyökeresen szakító lépés célját: a Tanács által meghozott rendelkezésekkel a kibertérben tanúsított rossz szándékú magatartás hatékonyabb megelőzését, az ilyen cselekedetekre való hiteles reagálás demonstrálását, és általánosságban az elrettentést reméli az európai közösség vezetése. A most bejelentett „korlátozó rendelkezések”, közkeletű magyar néven tehát szankciók az érintett személyek esetében (összesen hat főről van szó) utazási korlátozásokat jelentenek, valamin az Unió tagállamainak pénzintézeteiben vezetett bankszámláik befagyasztását írják elő. A rendszabály ugyanakkor kitér három érintett szervezetre is: ezeknél a pénz- és vagyoni eszközök zárolása jelenti a kirótt szankciót.

Az uniós szankció nem csupán „elsősége” okán keltheti fel a megfigyelők érdeklődését; a most bejelentett intézkedés jó néhány több mint érdekes részletet tartalmaz. A feketelistára vett személyek közül ketten kínai állampolgárok; ellenük a vád az, hogy az APT10 néven azonosított kiberkémkedő csoport tagjaiként részt vettek, 2017-ben, a „Cloud Hopper hadműveletként” azonosított informatikai támadásban. Az akcióban a Föld szinte minden kontinensén működő multinacionális felhőszolgáltató cégek szervereit érte támadás, amelynek célja információk eltulajdonítása (magyarul kémkedés) volt. A szankciós listára a két kínai mellett négy orosz állampolgár is felkerült. Ők (a leírás szerint az Orosz Katonai hírszerzés kötelékében) egy nemzetközi szervezet, a hollandiai székhelyű Vegyifegyver Tilalmi Szervezet (OPCW) wifi rendszerére igyekeztek illetéktelenül rákapcsolódni 2018-ban. A szankcionált szervezetek között egy kínait, egy oroszt és egy észak-koreait találunk. A kínai, egy technológiai cég, a vád szerint az említett Cloud Hopper akció műszaki-informatikai hátterét biztosította. A listára került észak-koreai szervezet a feltételezések szerint a WannaCry néven ismert zsarolóvírusos támadás felelőse (és így azonos az APT38 néven azonosított hacker szervezettel): a 2017-ben történt akciósorozatnak egy lengyel állami szervezet rendszerei mellett a Sony cégcsoport szerverei estek áldozatul, illetve több vietnami és bangladeshi pénzintézet is a károsultak között volt. A harmadik szankcióval büntetendő szervezet az Orosz Vezérkar Központi Különleges Technológiai Intézete: az indoklás szerint ez a szervezet a felelős a 2015-ben ukrán számítástechnikai rendszerek elleni indított NotPetya fantázianevű hackertámadásokért (amiket 2017-ben újabb kibercsapás követett, szintén ukrán célpontok ellen).

A közzétett információk alapján több kérdés is felmerülhet a megfigyelőben:
1.) A bizonyítékok hiánya. A kibertérben zajló hadműveletek egyik legsajátosabb jellemzője az ún „attribúció” problematikussága. magyarán: a digitális tér sajátosságai folytán nagyon nehéz egyértelműen „hozzárendelni” egy-egy akciót konkrét elkövetőkhöz (még országokhoz is, nem hogy személyekhez). Az uniós dokumentumok azonban nem csupán nem hoznak bizonyító tényeket (ami még érthető volna), de említést sem tesznek ilyenekről. Az ügyek ismeretében egyébként elmondható: egyedül a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet wifirendszerének meghackelésére irányuló kísérlettel kapcsolatban szereztek a hatóságok konkrét bizonyítékokat, ez azonban „szokványos” kémakciónak (elektronikus lehallgatási ügynek) látszott.
2.) Az időzítés. Különös, hogy az akciók után évekkel (sőt, egyes esetekben fél évtizeddel) később merül fel a szankcionálás gondolata. Esetleges bizonyító anyagok felmerülése miatti csúszás aligha jöhet számításba: az uniós dokumentumokban közzétett kevés konkrétum évek óta ismert a nyílt sajtóból). Felmerül az emberben a kérdés: vajon miért éppen most született meg a szankcionálás gondolata?
3.) A szankcionáltak köre: kínaiak, oroszok, észak-koreaiak. Kivétel nélkül a nyugati világ geopolitikai „főellenségei”. Miközben a nemzetközi kiberincidensek több mint bőségesen rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalma évi ezres nagyságrendben rögzít gazdasági és politikai jellegű kiberakciókat. És az akciók végrehajtóinak a köre is ugyancsak színes. Az Oxfordi Egyetem ide vágó – „Cyber Trooper” néven ismertté vált – katalógusa nem hagy kétséget a felől: a világ minden magára valamit is adó országa élénken mozog a kiberhadviselés területén, sokan a támadó hadműveletekben is. A világ kiberhadviselési nagyhatalmai (például a britek, az izraeliek, de főleg az amerikaiak) vajon hol maradnak az uniós tilalmi listáról, és főleg miért? Az attribució problémája persze a nyugati kiberelkövetők azonosítását is erősen megnehezíti, ám néhány fontos esetben nyomozni sem kell, az egyszerű sajtószemle is értékes információk forrása lehet. Az orosz energetikai rendszerek számítógépes hálózatai elleni romboló célú amerikai kibertámadásokról például a közelmúltban a legmagasabb politikai és katonai tisztségviselők nyilatkoztak, egyebek mellett maga Trump elnök. Tavaly Irán ellen indítottak az amerikaiak kibercsapásokat, szintén pusztító célzattal: ezekről is elnöki bejelentés adott hírt. A mostani uniós lépés látszólagos következetlensége azonban ennél sokrétűbb: miközben az orosz katonai elhárítás technológiai intézete feketelistára került, nem került mellé a kínai hadsereg (nyugati hírszerzési körökben jól ismert) több olyan intézménye, pl. a 61398. sz. egység (amit APT 1-ként is ismer a kibervédelmi szakirodalom), amely a kiberakciókkal foglalkozó kínai alakulatoknak (így a most nevesített és listára tett harcosoknak is) ad otthont? És, ha az orosz GRU kiberintézete listára került, miért maradt le onnét pl. a szintén orosz Internet Research Factory, amit az elmúlt években a nyugati szak- és politikai sajtó az orosz „troll gyárként” emlegetett, és a nyugati célpontok elleni informatikai támadások központjaként tartott számon?
4.) Az extraterritoriális érvényesség. Az uniós intézkedéscsomag egyik különösen nyugtalanító mozzanata ez: olyan incidensekkel, támadásokkal összefüggésbe hozott szereplők ellen is fellép, amelyek „harmadik felek” rendszerei ellen irányultak. (A legszembeötlőbb példa az ukrajnai rendszerek elleni kiberakciók esete, ami arra utal: Ukrajnát az EU, stratégiai értelemben afféle hallgatólagos „belföldnek” tekinti.) Ez – a sok szempontból a hagyományos nemzetközi jogértelmezésnek ellentmondó – szemléletmód eddig leginkább az USA szankciós politikáját jellemezte, és így komoly nemzetközi konfliktusok (például a kanadai-kínai feszültségek) forrásává vált.

Összességében nehéz szabadulni attól a benyomástól (és erre utal az esetek időpontja, valamint a szankcionáltak köre), hogy az elmúlt évben fokozatosan elmérgesedő, majd a koronavírus járvány nyomán végképp elszabaduló globális geopolitikai szembenállás, a már-már II. Hidegháborúként emlegetett hatalmi politikai konfliktus áll a mostani uniós lépés hátterében. Erősítve ezzel az a szakmai vélekedést, miszerint egyre inkább a kibertér válik a nagypolitikai vetélkedés, a geopolitikai szembenállás első számú hadszínterévé. Ugyanakkor konkrét jelzés lehet arra is, hogy az egyre élesedő amerikai-kínai konfliktusban „középen manőverezni akaró” Európai Unió milyen lépésekre kényszerül ebben a bonyolult helyzetben. Hogy is mondta Borell 2019. decemberében, újonnan beiktatott külügyi fő biztosként adott programbeszédében? „Az EU-nak meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni”. Az viszont biztosra vehető: a bejelentett szankció nem fogja csökkenteni, a már amúgy is aggasztóan növekvő geopolitikai feszültséget.
A szankciókkal sújtott személyek és államok részletes felsorolása az Unió hivatalos közlönyének (Official Journal of the European Union) L 246-os számában (63. évfolyam, 2020. július 30.) olvasható:
A Tanács (EU) 2020/1125 végrehajtási rendelete (2020. július 30.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/796 rendelet végrehajtásáról
A Tanács (KKBP) 2020/1127 határozata (2020. július 30.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadásokelleni korlátozó intézkedésekről szóló(KKBP) 2019/797 határozat módosításáról
First-ever EU cyber sanctions hit Russian, Chinese, NKoreans; Lorne Cook; AP News; 2020. július 31.
Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata: Az Európai Unió válasza a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának előmozdítása érdekében; Az EU Tanácsa; Sajtóközlemény; 2020. július 30.

India újabb „digitális csapást” mért a rivális Kínára

Szinte napra pontosan egy hónapja érkezett a hír: az indiai kormány – látszólag a Himalája magas hegyvidékén kirobbant, emberéleteket is követelő határincidens megtorlására – betiltotta 59 kínai fejlesztésű és tulajdonú mobiltelefonos kisalkalmazás használatát az ország területén. Az érintett appok között olyan ismert márkaneveket találunk, mint a TikTok, a Helo vagy a WeChat, tehát a világ legnépszerűbb közösségi média platformjainak némelyikét. A tiltás hivatalos indoklása akkor az indiai felhasználók személyes adatainak védelmét emelte ki: az indiai kormányzat (a vele Kína ellensúlyozására stratégiai együttműködésre törekvő amerikai vezetéshez hasonlatosan) úgy ítélte, hogy a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Jól látható volt azonban már akkor is, hogy a közvetlen és a szélesebb geopolitikai összefüggések mellett egy nagyon fontos belső szempont is vezérelte Narendra Modi erősen patrióta (szigorúbb megfogalmazás szerint: nacionalista) kormányát: a belső iparfejlesztés, ezen belül is a sok szempontból ígéretes indiai IT-szektor lendületes fejlesztése. Tehát, egyfajta digitális nacionalizmus érvényesítése. Jól mutatta ezt, hogy szinte a tiltással egy időben hirdették meg a kínai alkalmazások kiváltására alkalmas, saját fejlesztések országos „hackathonját”.
Az elmúlt hét végén az indiai kormány újabb „digitális csapást” mért a rivális Kínára: ezúttal 47 mobil alkalmazást tiltott ki az ország területéről, a vád itt is az indiai felhasználók személyiségi jogainak a megsértése volt. A tiltást elrendelő indiai IT Minisztérium tisztviselői egyébként úgy fogalmaztak, hogy a most feketelistára került applikációk zöme az egy hónappal ezelőtt kitiltott alkalmazások helyettesítőjeként, klónjaként üzemelt. A kormánytisztviselők azt is elárulták, hogy ezzel az ázsiai geopolitikai riválisok „szoftverháborújának” még koránt sincs vége: India egy 250 tételből álló listát állított össze azokból a kínai fejlesztésű és tulajdonú mobil alkalmazásokból, amelyek „sérthetik a felhasználók személyiségi jogait”.
Kína külügyi szervezetén keresztül adott hangot „erős aggodalmának” a barátságtalan indiai lépések miatt. Szinte bizonyos az is, hogy a kínai állam nemzetközi bíróságon támadja meg a szerinte indokolatlan indiai tilalmat.
India bans 47 Chinese apps; over 250 more under scanner for user privacy violation; Rahul Shrivastava, Kamaljit Kaur Sandhu; India Today; 2020. július 27.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

E-rasmus Ház – a holland kulturális diplomácia alkalmazkodik a járványos világhoz

A cím nem elírás, hanem a holland kulturális diplomácia régi (értsd: a koronavírus járvány előtti) lendületét visszaadni kívánó művészek legújabb kezdeményezése Indonéziában. A Dzsakartában székelő holland nagykövetség egyik legfontosabb missziója ugyanis az éppen 50 évvel ezelőtt alapított Erasmus Huis, azaz Erasmus Ház. Az utóbbi években rendkívül színes, pezsgő kulturális programjairól, képző- és előadó művészeti eseményeiről híres kulturális intézményt ugyanis – a közösségi rendezvények más színhelyeihez hasonlóan – kényszerszünetre ítélte a koronavírus járvány. Az indonéz főváros e roppant népszerű intézménye – egyben a holland kulturális diplomácia legfontosabb eszköze – várhatóan ki sem nyit újra ősz előtt. A kényszerszünettel otthonaikba szorult művészek, kulturális szakemberek a közvetlen kulturális kontaktusok kiváltására egy virtuális központot teremtettek meg az elmúlt hónapokban. A digitális valóságban felépült központ folytatni akarja a szeretett Erasmus Ház misszióját, ez tükröződik kissé játékos elnevezésében is. Az E-rasmus Ház ugyanis a virtuális kiállítások mellett online kulturális események, koncertek, előadássorozatok, valamint egy csalási filmhét szervezésével igyekszik folytatni a valóságos központ színvonalas munkáját.
Heart and Mind; The Netherlands and You; 2020. július 29.

A Twitter mint külpolitikai barométer

A „digitális diplomácia” kifejezés, hogy a „Twitter diplomácia” szóösszetételről már ne is beszéljünk, többnyire még mindig az IKT-technológiák külpolitikai célú alkalmazását takarja. Pedig az infokommunikációs eszközök, és különösen a modern társadalmak életében meghatározóvá váló közösségi média eszközök alkalmazása csupán egy – bár fontos – szegmenség jelenti a külkapcsolati, diplomáciai tevékenységek digitalizálásának. A digitális eszközök egyre nagyobb szerepet játszanak, játszhatnak más, a diplomaták életében fontos szerepet játszó funkciók eredményes ellátásában. Az egyik kézenfekvő terület az informálódás világa. A diplomáciai szervezeteknek ugyanis nem csupán az információk terítése, tehát a külföldi közvélemények tájékoztatása a feladata. Az állomáshelyre, a fogadó országra vonatkozó információk gyűjtése, rendszerezése, előzetes feldolgozása és a központba (Külügyminisztériumba) való továbbítása hagyományosan az egyik kulcsfeladat. Átfogó, az ország külpolitikai céljainak érvényesítését szolgáló információk gyűjtése és elemzése a központi külügyi szervezetnek is fontos feladata, de természetesen a kutatási céllal működtetett csatlakozó intézmények (külügyi intézetek, akadémiák) esetében is elsődleges. A korszerű információtechnológia révén ráadásul speciális képzettség (adattudományi, hírszerző-elemzési tudás) nélkül is jelentős értesülésekhez juthatnak ma már a külpolitikai szervezetek. Jó példája ennek a Twitter-hírfolyamok egyszerű forgalomelemzése. A nemzetközi kapcsolattartásban, diplomáciai érintkezésben, külpolitikai szakmai munkában kiemelkedő fontosságú közösségi média platform forgalmának (tematikus, vagy adott személyhez kapcsolódó stb.) elemzése fontos külpolitikai trendek felrajzolását teszi lehetővé. Az említések gyakorisága például mutathatja egy-egy téma iránti figyelem erősödését. Bizonyos (pozitív, vagy negatív előjelű) kifejezések megszaporodása mutatja az egyes kérdésekre vonatkozó attitűdök megváltozását. Meghatározott kulcsszavak elszaporodása pedig egyértelmű jelzés lehet a a két- vagy többoldalú feszültség növekedésének. Ezek az egyszerű „gyorsfelmérések” persze csak közelítő adatokat adnak, mégis fontos lehet a szerepük az azonnali reagálást igénylő helyzetekben.
Twitter as a Political barometer; Chris Brownlie; Medium; 2020. július 16.

Az ENSZ 10000 digitális önkéntest toboroz a koronavírussal kapcsolatos álhírek elleni harchoz

A koronavírus világjárvány egyik szembeötlő kísérő jelensége a vírushoz, a veszélyekhez, a betegség lefolyásához, a védekezéshez, valamint a várható következményekhez kapcsolódó közgondolkodás és társadalmi párbeszéd megszaporodása. Az emberek természetszerűen aggódnak, információkra vágynak, bizonyosságokat szeretnének. Az elektronikus kommunikációs eszközök széleskörű elterjedésével, és különösen a közösségi média eszközeinek már-már központi szerepkörével életünkben korábban nem látott tömegben és sebességgel kerülnek forgalomba a „COVID-19 információk”. Problémát jelen persze már maga ez az óriási információtömeg is, de az igazi gondot az jelenti, hogy a valóságos tényeket tartalmazó (és jó szándékkal közzétett) információk mellett hatalmas mennyiségben keringenek megalapozatlan, akár valótlan, sőt kifejezetten félrevezető (és eleve rossz szándékkal koholt és terjesztett) információk is. Sok szakértő, és maga az ENSZ is egyenesen „infodémiáról” beszél: a vírusjárvánnyal párhuzamosan kibontakozó, és a koronajárványhoz hasonlóan fenyegető információs pandémiáról. Hogy mennyire komoly tétekről van szó, azt tükrözi a Világszervezet álláspontja: értékelésük szerint a koronavírushoz kapcsolódó hamis és félrevezető információk drámaian veszélyeztetik a betegség elleni védekezés eredményességét, a közegészségügyi rendszerek működését. A probléma kezelésére az ENSZ átfogó akciót hirdetett májusban. Nyílt felhívásban kezdett toborozni önkénteseket, akik a koronavírussal kapcsolatos online információ-forgalom elemzésével, az adatok szűrésével, valóságtartalmuk ellenőrzésével segítik az egészségügyi témájú álhírek elleni harcot. A Világszervezet mintegy 10 000 főnyi „tényellenőrző” csapatot szeretne felállítani. Az önkéntesek e-mailen kapják meg az ellenőrizendő információkat. Ugyanakkor saját baráti, szakmai közegükben is végzik a vírussal kapcsolatos tények ellenőrzését, korrigálását. A munkába számos újságíró szervezet munkatársai kapcsolódtak be, akik eredményesen képesek támogatni az ENSZ járványügyi globális felvilágosító munkáját.
UN enlists 10000 digital volunteers to fight COVID-19 misinformation; Amy Kieberman; Devex; 2020. július 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. július 27-július 31.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Eljárást megindító felhívás

SAP B One vállalatirányítási rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
A jelenlegi beszerzés célja:
Egy korszerű, a funkcionalitásban minden, a standard ügyviteli folyamatokat, lefedő SAP Business One vállalatirányítási megoldás szállítása.
Beszerzés részét képezi előkészíteni a Térképészeti Ágazati Igazgatóság feladatainak integrációját a HM Zrínyi NKft. jelen beszerzés keretében kialakítandó SAP Business One Vállalat irányítási rendszeréhez.
Az előkészítés keretében egy olyan dokumentáció elkészítése a cél, – mely tartalmazza a térinformatikai adatok konverziós folyamatait valamint a lehetséges projektkezelő megoldásokat, illetve a térinformatikai (ESRI ArcGIS) rendszer és az SAP Business One között kialakítandó vállalatirányítási rendszer funkcióit.
Lásd bővebben

Kamerarendszer beszerzése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Kerepes Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.04.
Kerepes Város Önkormányzatának kamerarendszer beszerzése és üzemeltetése a dokumentációban és szerződéstervezetben leírtak alapján.
Főbb mennyiségek: 27 db fix kamera, 4 db PTZ kamera, mobil applikáció, adatközponti háttérinfrastruktúra kialakítása, üzemeltetése 36 hónapon keresztül
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás EKR000691062020 ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.28.
Támogatási és karbantartási szolgáltatások biztosítása a Pécsi Tudományegyetem saját tulajdonú Avaya távközlési infrastruktúrájához 2020-2023:
A Pécsi Tudományegyetem 9 pécsi telephelyen üzemeltet saját tulajdonú Avaya alapú távközlési rendszert. A rendszer összesen 9 darab fizikai és egy virtuális környezetben futó telefonközpontot és Avaya Communication Managert tartalmaz. A fizikai telefonközpontok összesen 20 darab szekrényből épülnek fel, amelyek 249 darab vonali kártyát tartalmaznak. Nyertes ajánlattevő feladata a távközlési rendszer karbantartási és javítási szolgáltatásainak folyamatos biztosítása, valamint igény szerint támogatási szolgáltatás biztosítása havi 10 órában.
Lásd bővebben

Információtechnológiai eszközök beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Salgótarjáni Szakképzési Centrum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.02.
Információtechnológiai eszközök beszerzés a GINOP- 6.2.3.-17-2017-00040 projekt keretében
Lásd bővebben

Jegykiadók, jegy- és bérlet automaták beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: MVK Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.25.
A beszerzés célja komplex díjtermék értékesítései rendszer kialakítása és 12 havi üzemeltetése:
– 20 db kültéri, kizárólag készpénzmentes közösségi közlekedési jegy- és bérletértékesítő automata
– 17 db közösségi közlekedési jegy- és bérletértékesítő elővételi pénztár
– 1 db egységes integrált központi rendszer
– a rendszer átadását követően 2 hónap díjmentes élesüzemi támogatás, majd ezt követően 12 hónap (+ 6 hónap opció) üzemeltetés
Lásd bővebben

Wireless hálózati infrastruktúra megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.25.
Lásd bővebben

Műszeres rádióhallgatottság-mérés tesztelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.24.
A rádióhallgatottság műszeres mérésének megvalósíthatóságát tesztelő vizsgálat (pilot) keretmegállapodás, illetőleg az alapján írásbeli konzultációt követő szerződéskötés keretében a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 125.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SIMI-MV informatikai rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.19.
Az NMHH telephelyén üzemelő Spektrum és Interferencia Monitoring Integráció Mérés Vezérlőrendszer informatikai alkalmazás támogatása,karbantartása, üzemeltetésének támogatása, hibáinak elhárítása, az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadása érdekében ügyeleti rendszer biztosítása.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.18.
Lásd bővebben

AF_APZ_Target járművek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.31.
Adásvételi szerződések a zalaegerszegi járműipari tesztpálya üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló járművek beszerzésére
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IP Rendszerintegrátor Korlátolt Felelősségű Társaság
Kereskedelmi Informatikai Platform szoftverkövetése, üzemeltetése, támogatása az MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére az alábbiak szerint:
A Trading Informatikai Platform szoftverkövetése, üzemeltetése, támogatása, valamint a TrIP alkalmazás teljes körű, magas rendelkezésre állású (7×24-es, 98%-os rendelkezésre állás) támogatásának biztosítása a Ajánlatkérő számára a TrIP alkalmazás folyamatos használatra alkalmas állapotának biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.850.000,- Ft
Lásd bővebben

2K monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EIZO Technologies GmbH
Szerződés meghatározása: Adásvételi szerződés.
Tárgya: 19 db 1:1 képarányú 2K LCD monitor beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő arculati előkészítő rendszer szoftverei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Leonardo SNS Kft.
MTVA meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés, licenc bérlet meghosszabbítása, szoftver frissítések beszerzése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 24.290.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj eljárás eredményéről Géptermi és munkaállomás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/145
Közzététel dátuma: 2020.07.28.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Géptermi és munkaállomás switching rendszer bővítése és EoS eszközök kiváltása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.351.422,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NTT-2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
210 darab 24” képátlójú monitor PC felfogatási lehetőséggel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.359.380,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft OVS licencek beszerzése-TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.
Microsoft szoftver licencek biztosítása szoftver bérleti szerződés keretében 12 hónap időtartamra, OVS bérleti konstrukcióban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.419,- EUR
Lásd bővebben

Zirc,Regulyverzum kiállítás IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Zirc Városi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.11.
Az ajánlatkérő fenntartásában lévő Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház „Regulyverzum” című állandó kiállítása informatikai rendszerének fejlesztése (interaktív információs terminálok (6 db) és kapcsolódó eszközök beszerzése).1
Lásd bővebben

Útdíjfizetési, ellenőrzési rend. távközlési szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Hálózathasználat biztosítása az ajánlatkérő részére 36 hónap időtartamra.
Ellátandó feladatok: telephelyi WAN hálózati szolgáltatás, közcélú helyhez kötött távbeszélő szolgáltatás, bérelt vonali szolgáltatás, Quorum Hosting szolgáltatás, adatközponti internet szolgáltatás, adatközpontok közötti geo-redundanciát biztosító nagysávszélességű szolgáltatások, mobilellenőrzési feladat ellátásához szükséges szolgáltatás, útdíj keresztmetszetek távközlési szolgáltatásai, útdíj „A” site költözésében érintett szolgáltatások a műszaki leírásban és a szerződésben foglaltaknak megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 589.219.524,- Ft
Lásd bővebben

DEK-887 Inform alkatr beszerzése -Táj elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/146
Közzététel dátuma: 2020.07.29.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára informatikai alkatrészek beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: GPU és tartozékai
2. rész: NAS és háttértárolók
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.824.450,- Ft
Lásd bővebben

AFIS rendszer támogatása, fejlesztése_NSZKK
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Nemzeti Szakértői és Kutató Központ
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont Daktiloszkópiai Szakértői Intézetében üzemelő AFIS (Automated Fingerprint Identification System) Ujj- és Tenyérnyomat Azonosító Rendszer támogatása, karbantartása, fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 139.800.000,- Ft
Lásd bővebben

OM projekt vizuál és audiotechnikai eszk. 2020-21
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Múzeum
Nyertes ajánlattevő: Visualpower Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes bérleti szerződés – a Magyar Nemzeti Múzeum Országjáró Múzeum•kör•út projektje (2020-21.) megvalósításához szükséges vizuál- és audiotechnikai eszközök bérlete és üzemeltetése a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 66.400.000,- Ft
Lásd bővebben

ELTE_IT_DBR 2. számú lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kft.;Freedom-Tech Informatika Kft.
Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.650.680,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4.2-es verziójú Business Objects szoftver licencekhez kapcsolódóan szoftverkövetési szolgáltatások és SAP enterprise support biztosítása 2023. március 31-ig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 109.634.940,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/147
Közzététel dátuma: 2020.07.30.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyomtatók beszerzése pénztári és fedélzeti jegyértékesítéshez adásvételi szerződés keretében, figyelemmel a 307/2015. (X. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra.
A JÉ jegyértékesítő rendszer használatában lévő, mindösszesen 2.192 db jegynyomtató eszköz beszerzése, az alábbiak szerinti bontásban:
1. rész: Nyomtatók beszerzése pénztári jegyértékesítéshez 492 db mennyiségben.
2. rész: Nyomtatók beszerzése fedélzeti jegyértékesítéshez 1.700 db mennyiségben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 305.994.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Astron Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;Visoft Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: 15 perces napon belüli határkeresztező termék
A fejlesztés létfontosságú infrastruktúraként kezelt IT alkalmazásokat érint: összesen 7 db rendszerben a napon belüli implicit kapacitásjogok és ezekre bejelentett napon belüli külkereskedelmi menetrendek 15 perces alapú kezelésének kialakítását fedi le oly módon, hogy az egymást követő negyedórás értékek eltérhetnek egymástól. Mivel az átállás határonként és időtávonként eltérő időpontban történik, a külkereskedelmi menetrendek és egyeztetések, valamint az ezt vezérlő kapuk és kapufolyamatok felbontása (órás vagy 15 perces) metszékenként és időtávonként külön, érvényességi időintervallumok megadásával legyen paraméterezhető.
Várhatóan 2021. január 1-től az osztrák-magyar határmetszék napon belüli időtávja kerül elsőként 15 perces felbontásra átkonfigurálásra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 134.552.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;KVENTA Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság;Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ECon Engineering Mérnöki, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;PICTRON Számítás- és Videotechnikai Kft.
Adásvételi szerződés, amelynek tárgya „Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektek keretében” 13 részajánlati körben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül)
Érték: 62.892.415,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN-KRÉTA GR-HR moduljainak bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/148
Közzététel dátuma: 2020.07.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A közbeszerzés műszaki leírásának megfelelően nyertes ajánlattevő feladata az alábbi feladatok ellátása:
1. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Gazdálkodási rendszermodul bevezetése.
2. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (NEPTUN-KRÉTA) Humánerőforrás menedzsment rendszermodul bevezetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 764.999.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Eljárás visszavonása: Kisfaludy2030 Készpénzmentes
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/144
Közzététel dátuma: 2020.07.27.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Készpénzmentes jegykiadó automaták és utastájékoztató kijelzők beszerzése és telepítése
A beruházás célja a Balaton kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával. Jelen beruházás segítségével 92 db olyan LED technológiájú eszköz kerül kihelyezésre, amely alkalmas arra, hogy a menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét – illetve lehetőség szerint valós idejű közlekedési adatait – kijelezze, valamint 500 db olyan LCD technológiájú kombinált eszköz kerül kihelyezésre, amely az előzőkhez hasonló utastájékoztató információk kijelzésén túl jegyek értékesítésére is alkalmas, a mai kornak megfelelően készpénzmentes fizetési lehetőséget biztosítva.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a 2020/S 109-263879 számon közzétett ajánlati felhívását a Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján jelen hirdetménnyel visszavonja.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

„…3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel

A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is.

A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy jognyilatkozatot egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalnak, akkor az a polgári jogi írásbeliség követelményeit is teljesíteni fogja. Ez inkább abból következik, hogy a Pp. 325. § csak olyan esetekre adja meg a teljes bizonyító erőt, ahol egyébként is műszaki előírás biztosítja az azonosítottságot is és a változatlanságot is.

A Pp. 325. §-ban azonban nincsen technológiailag semleges megoldás, minden felsorolt, elektronikusan is alkalmazható okirati forma konkrét technikai előírásokat is rögzít (még a fiktív, a gyakorlatban egyelőre nem létező 2010. évi CXXVI. törvény 20/J. § esetén is).

A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja az eIDAS szerinti megoldást nevesíti azzal, hogy az eIDAS 25. cikk (2) bekezdéséhez (a minősített aláírás kézzel aláírtsági joghatása) hasonló joghatást ad a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú e-aláírásoknak is.

Azaz az olyan minősített tanúsítványokon alapuló aláírások is teljes bizonyító erejűek lehetnek (és ezáltal írásbelinek minősülhetnek), amelyek nem minősített aláírás-létrehozó eszközzel készülnek, nem kell szigorú felhasználású aláírókártyákat vagy hardver biztonsági modulokat (HSM) használni, hanem olcsóbban használható megoldásokat is lehetővé tesznek vállalati felhasználásra, pl. szoftveresen telepített aláírói vagy bélyegző tanúsítványok használata útján.

Ugyanígy fontos kiemelni, hogy a Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja helyesen az e-aláírással megegyezően kezeli az elektronikus bélyegzőt is. Az eIDAS elfogadásakor egyes tagállamok határozott kérése volt, hogy tegyen az eIDAS különbséget a joghatások körében a közvetlenül természetes személyekhez rendelt tanúsítványok és a közvetlenül valamely jogi személyhez rendelt tanúsítványok között. Az eIDAS előtt az egyes tagállamok dönthették el, hogy egy jogi személy aláírhat-e saját nevében, természetes személy megnevezése nélkül egy iratot. Ez utóbbira Magyarországon is lehetőség volt, ezt ugyanúgy e-aláírásnak tekintették, ilyenek voltak a „szervezeti gépi aláírások”, és számos jogi személy, főleg költségvetési szervek éltek is ezzel a lehetőséggel pl. igazolások kiállítása terén.

Az eIDAS óta aláírói tanúsítványnak csak azt lehet nevezni, amely egy természetes személyhez van rendelve (akkor is, ha a természetes személy neve mellett a tanúsítványban egy jogi személy neve is szerepel), minden mást e-bélyegzőnek kell tekinteni, amelyre nem vonatkozik az eIDAS 25. cikk (2) bekezdése szerinti „kézzel aláírtság” joghatása.

Ugyanakkor Magyarországon az e-aláírást és bélyegző kérdéseit, valamint a közjogias jellegű e-ügyintézést is szabályozó törvény egyértelműen kimondja, hogy „ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.” (2015. évi CCXXII. törvény 99. § (2) bekezdése). (Mindez a pénzügyi szervezetek számára az MNB elektronikus bélyegzővel kapcsolatos megszorító álláspontja miatt érdekes, amely az érvelések alapján úgy tűnik, hogy pont ezt a megfelelőségi rendelkezést nem vette észre, lásd)

A Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontja szerinti megoldás az elektronikus ügyintézési törvény egyik szabályozott (központi) elektronikus ügyintézési szolgáltatására utal tovább, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítésre (AVDH). Ennek problémakörét a következő pontban tárgyaljuk.

4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái

Az AVDH eredeti célja az volt, hogy az elektronikus ügyintézés részeként az egyes dokumentumok személyhez rendelését (letagadhatatlanságát) olyan esetben is biztosítsa, amikor az illető személynek nincsen fokozott biztonságú elektronikus aláírása. A kétezres évek elején még az volt az elképzelés, hogy az elektronikus ügyintézés széles körű használatát az fogja biztosítani, ha mindenkinek lesz majd a fentiekben is leírt, szigorú szabványügyi feltételeknek megfelelő fokozott biztonságú e-aláírása. Pár év alatt kiderült, hogy ez akármilyen okból is, de nem fog megtörténni, legalábbis azokban az országokban nem, ahol nem kap minden állampolgár ingyen ilyen tanúsítványt és aláíró eszközt (pl. lásd Észtország). Ekkor terjedt el Magyarországon is az a szemlélet, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hozzáférést az állam számára olcsóbbnak tűnő, okmányirodai regisztráción alapuló felhasználónév-jelszó párosokkal fogják biztosítani, és ekkor lett a fő irány az ügyfélkapu és annak minden mai utódja. Ez a fajta „belépési személyhitelesítés” azonban nem biztosítja az okmányhitelesítést, így az AVDH lett az a kapocs, ami az okmányhitelesítést összekapcsolja az olcsó állami személyhitelesítési megoldással: „Az ügyfelek esetében az AVDH, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében nyilatkozatot tevő ügyintézők, kiadmányozók esetében az AVDH-DHSZ nyújt kényelmes megoldást arra, hogy hitelesíteni tudják az elektronikus dokumentumokat, ezzel biztonságosan tudják intézni ügyeiket.” (Teljeskörű ügyfélazonosítási szolgáltatások szolgáltatás leíró lap: Azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatás, 2016. március 10.)

A szolgáltatást a NISZ Zrt. nyújtja, és a nála már hitelesített, nyilatkozatot tevő személy által feltöltött iratot „az azonosított személyhez rendeli” azáltal, hogy a jóváhagyott iratba egy mellékletbe („meghatalmazo.pdf”) elhelyezi azt az információt, hogy kit hitelesített, majd az egészet a NISZ Zrt. a saját nevére kiállított elektronikus bélyegzőjével ellátja és időbélyegzi.

Az AVDH a gyakorlatban nem csak elektronikus ügyintézési célra vehető igénybe, egyrészről ennek technikai feltételeit biztosítja két nyilvános AVDH szolgáltatás (a régebbi és az újabb). E két változat között jelentős különbség, hogy csak az utóbbi megoldás rögzít olyan adatokat magába a meghatalmazo.pdf-be, ami alapján bárki számára egyértelműen azonosítható egy természetes személy (lásd 1992. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése), a korábbi AVDH változat csak a viselt nevet és egy e-mailcímet rögzít, ami legfeljebb a NISZ Zrt. részére teszi lehetővé az egyedi beazonosítást). Mindegyik esetben azonban az AVDH csak egy természetes személyt fog hitelesíteni, képviseleti joggal kapcsolatos információt maga a NISZ Zrt. nem rögzít.

A technikai feltételek mellett a Pp. a jogi feltételeit is biztosítja annak, hogy az AVDH-t tetszőleges körben használják, hiszen a teljes bizonyító erejű magánokirati joghatást általánosságban megadja az AVDH-zott elektronikus okiratoknak, nem csak e-ügyintézési körben.

Az AVDH-val kapcsolatosan az egyik cikk azt vizsgálta, hogy az „kiválthatja-e az elektronikus aláírást” (Lovas 2020).
A szerző álláspontja szerint a válasz egyértelműen nem, mert az AVDH jogi személyek nevében való eljárásra nem használható, az „így hitelesített dokumentum nem felel meg az írásbeliség követelményének”. Természetesen azzal egyetértünk, hogy az AVDH soha nem lehet egyenértékű egy jogi személy általi elektronikus aláírás használatával, és mindenki számára jobb, ha a jogi személy nem használja az AVDH-t.

Ugyanakkor ez célszerűségi kérdés, nem jogi kérdés. Ilyen felhasználási korlátozás ugyanis sem a Pp.-ből nem vezethető le, sem az elektronikus ügyintézési törvényből (2015. évi CCXXII. törvény) vagy végrehajtási rendeletéből (451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól), és az AVDH általános szerződési feltételei sem rendelkeznek ilyen megszorításról.

Igaz, hogy az AVDH esetén a hatósági felhasználásra kialakítottak egy speciális megoldást, az AVDH-DHSZ-nevűt, de ez csak az ügyintézést biztosító szervek számára készült, nem a felhasználók számára.

Persze az írásbeliség kérdésében a Ptk. a meghatározó, de ha valami a teljes bizonyító erejű magánokiratiság feltételeit teljesíti, akkor nehéz úgy érvelni, hogy biztonsági szempontból ne lenne alkalmas a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére. Függetlenül attól, hogy az AVDH-zott iraton szereplő minősített bélyegző a NISZ bélyegzője és nem a hitelesített személyé, a Pp. 325. § ettől még az AVDH-zott iratot a hitelesített személy teljes bizonyító erejű magánokiratának tekinti, ebből a szempontból jogilag nincsen jelentősége annak, hogy a minősített bélyegző kinek a nevére lett kiállítva.

Egyedül az a jogi kérdés, hogy az AVDH csak a magánszemélyre szól, a magánszemély nyilatkozatát hitelesíti, akkor ebből levezethető-e az, hogy ha a magánszemély az AVDH-val hitelesített okiratba beleírja, hogy ő XY jogi személy nevében nyilatkozik, akkor ez a jogi személy nyilatkozatának tekinthető-e?

Úgy gondoljuk, hogy ez ugyanaz a kérdés, hogy egy természetes személy nevére kiállított aláírási tanúsítvánnyal egy jogi személy nevében lehet-e nyilatkozatot tenni, ha magából az aláírt iratból kitűnik, hogy kinek a nevében is nyilatkozik.

Vagy esetleg egy jogi személy nevében egy természetes személy is csak akkor nyilatkozhat hatályosan elektronikusan, ha magában az aláírói tanúsítványban szerepel a képviseleti joga?

Erre a kérdésre nagy biztonsággal lehet azt mondani, hogy nem elvárás, hogy a jogi személy neve vagy más, az aláírás szempontjából jelentős körülmény magából az aláírói tanúsítványból kitűnjön. Ha benne van a tanúsítványban, hogy az adott természetes személy egy jogi személy képviseletében jár el, amikor elektronikus nyilatkozatot tesz (aláír), akkor az aláírást fogadó, felhasználó személyeknek ez könnyebbséget jelent (minősített tanúsítvány esetén). Ugyanis ez esetben maga a hitelesítésszolgáltató már ellenőrizte a természetes személy azon tulajdonságát, amit belefoglalt a (minősített) tanúsítványba (lásd eIDAS 24. cikk (1) bekezdés).

De ez nem jelenti azt, hogy ha ez az adat nem rögzül a tanúsítványban, akkor nem is lehet elektronikusan aláírni a képviselőnek egy képviselt nevében. A képviselethez elegendő, ha magából a nyilatkozatból egyértelműen kiderül, hogy milyen minőségében, kinek a képviseletében nyilatkozott. És ha ezt elektronikusan aláírt okiratok esetén elfogadjuk, akkor az AVDH esetén is el kellene fogadni, függetlenül attól, hogy műszakilag nem célszerű az AVDH-t ilyen célokra használni…”

Forrás:
Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején; Homoki Péter; Ars Boni; 2020. július 20.
(A szerző a Homoki Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.)
Szerkesztői megjegyzés:
A tanulmányt terjedelmi okok miatt három részben közöljük.
A további megjelenés tervezett menetrendje:

  • 1. rész (2020. július 27.)
    • 1. A jogbiztonság és alkalmazhatóság
    • 2. Az MNB válasza a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének problémáira
  • 2. rész (2020. augusztus 3.)
    • 3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel
    • 4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái
  • 3. rész (2020. augusztus 10.)
    • 5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség
    • 6. Befejezés
    • Irodalomjegyzék

 

A digitális átalakulás módszereinek feltárása a közszolgáltatásokban – a design thinking módszertan alkalmazási lehetőségei

„Habár a közszolgáltatások digitális átalakítása elkerülhetetlennek látszik, ennek végrehajtása során számtalan kihívással kell szembesülni. Az eltérő szabályozási logika és felhasználói elvárások, a hivatali folyamatok és az állampolgári ügyfélélmény gyakran ütközik egymással. Mindezek miatt a közszolgáltatások digitális átalakítása nem egyszerűen egy technológiai támogatási feladat, hanem a folyamatok, vagy akár a szabályozás ügyfélközpontú átalakítását is jelenti. Ennek megvalósításához új szemléletmód is szükséges. A szerző cikkében az ezeket a célokat támogató design thinking módszertant elemzi. Szakirodalmi feldolgozás alapján integrálja a különféle design thinking megközelítéseket, és ezen integrált folyamat egyes lépéseihez kapcsolódóan mutatja be a módszertan eszköztárát. A módszertan közszolgálati digitalizációban történő alkalmazását nemzetközi gyakorlati példákkal támasztja alá.”

Forrás:
A digitális átalakulás módszereinek feltárása a közszolgáltatásokban – a design thinking módszertan alkalmazási lehetőségei; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; 49 (7-8). pp. 22-31.; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.07-08.03; 2018

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 14. szám – Önkormányzati Tudástár XII. szám

„”Amit az önkormányzatokról tudni érdemes”
Önkormányzati címtár és alapadatok”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 14. szám – Önkormányzati Tudástár XII. szám; Belügyminisztérium; 2020. július 27. (XLSX)

A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere

„…E tananyag azt az igényt kívánja kielégíteni, hogy bemutassa a közigazgatási szervezési elveket és a magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri felépítését, mindezt érthetően, könnyen emészthetően és a közigazgatás gyakorlati működésére reflektálva. Jelen a tananyag nem kíván „mindent megtanítani”, tehát az elméleti keretrendszert teljes mélységeiben felölelni. Sokkal inkább egy áttekinthető értelmezési rendszert szeretne nyújtani az olvasónak, amely segít megérteni a közigazgatás törvényszerűségeit és rendezési elveit, közelebb visz a közigazgatás működésének megértéséhez, valamint a jelenlegi közigazgatási folyamatok átlátásához és értékeléséhez. Ezért a tananyagban gyakran segítik életszerű példák és gyakorlati esetek a fogalmak jobb megértését.”

Forrás:
A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere; Kovács Éva Margit; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020

A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata

„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt vevő szakértők ezt az átfogó célt tartották szem előtt, amikor a nemzetközi és hazai szakirodalom, gyakorlati példák és saját államigazgatási, illetve stratégiaalkotói, valamint elemzői tapasztalatuk alapján ismereteik összegzésére, a kötet 19 tanulmányának megírására vállalkoztak .

Kötetünk célja ugyanis elsősorban az, hogy a magyar államigazgatás – kiemelten a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium – számára módszertani segítséget, egyben konkrét ismeretanyagot biztosítsunk azokra az esetekre, amikor a hosszú távú (azaz húsz, harminc évre szóló) stratégiai döntések előkészítése zajlik. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy a funkcionális alrendszerek – gazdaságpolitika, fejlesztés és innováció, társadalompolitika, külkapcsolatok és honvédelem – esetében akkor várható sikeres építkezés és fejlődés, ha az össztársadalmi jelentőségű, nagy forrásigényű, az intézményi szereplők összehangolt együttműködését igénylő területeken alaposan megtervezett, a rövid, közép- és hosszú távú hatásokat figyelembe vevő makroszintű, azaz stratégiai döntéselőkészítés előzi meg a döntéshozatalt.”

Forrás:
A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata; Bauer Kristóf, Csiki Varga Tamás (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020