Skip to main content

5. szám, 2020. február 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

e-áfa, online foglalkoztatási portál, digitális fejlesztések az adó-adminisztráció csökkentése érdekében

„ Az Európai Unió tagállamai közti adócsökkentési versenyben már több mint három éve az élmezőnyben vagyunk. A mai Adó-Tanácskozás segíthet abban, hogy néhány éven belül az adó-adminisztráció csökkentésében is hasonló eredményeket érjünk el -el – jelentette ki az Adó-Tanácskozást követően Izer Norbert.

Hazánk legjelentősebb adószakmai fórumán szóba került az is, hogy az adóhivatal néhány éven belül egyre több olyan, vállalkozásokat segítő szolgáltatást nyújthat, amelyek nemzetközi szinten is példaértékűek lehetnek – tette hozzá az adóügyekért felelős államtitkár.

Magyarország az adózás terén számos elismerést gyűjtött be az elmúlt időszakban. 2018-ban hazánk lett az Európai Unió legnagyobb adócsökkentője. A tavaly elért ezüstérem mellett a Világbank adózást értékelő listáján is hatalmasat – mintegy harminc helyezést – lépett előre. Az adópolitikánk kifizetődő is, hiszen már 2018 óta Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célpontja között szerepel – emlékeztetett Izer Norbert. Az eredményeket tovább javíthatja, ha jelentősen csökkentjük az adó-adminisztrációt – szögezte le.

Az adóval kapcsolatos bürokratikus terheket a nagy nemzetközi szervezetek is monitorozzák. Vizsgálataik szerint a legnagyobb teher a foglaltatáshoz, illetve az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik. A mikrovállalkozástól kezdve egész a nagyvállalatokon keresztül a bevallások, adatszolgáltatások elkészítésén túl az információk összegyűjtése is jelentős idő- és költségráfordítást jelent – részletezte Izer Norbert.

A kormány egyik legfontosabb célja az online számla 2018. július 1-jei bevezetésekor az volt, hogy az adóhivatal online eszközeit közvetlenül az adózók szolgálatába állítsuk – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: eddig ezek az eszközök százmilliárdokat hoztak az államkasszának, és biztosították a tiszta piaci versenyt, ám néhány éven belül épp ez a fajta elektronikus adatszolgáltatás teremtheti meg a feltételeit annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) áfa-bevallási tervezetet készíthessen – tért ki az adóhivatal szolgáltatására Izer Norbert. Az úgynevezett e-áfa felületének kialakításakor fontos a könnyű és gyors használhatóság, valamint az is, hogy a tervezetek és a jóváhagyott bevallások hat évig elérhetőek lesznek, így sokkal egyszerűbbé válik majd az áfa-bevallás önellenőrzése vagy helyesbítése. A rendszer a számlák adatai mellett biztosíthatja az adómérték vagy a mentesség szerinti összesítést is.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy 2021. január 1-jétől már minden számla adatának online kell beérkeznie az adóhivatalhoz, ami elengedhetetlen az áfa-bevallási tervezetek kiajánlásához. A Pénzügyminisztérium szerint a vállalkozások majd öt százaléka szinte minden adóügyét papír alapon intézi, így állítja ki számláit és bizonylatait is. Az adóhivatal egy másik szolgáltatása a számlatömböt használó vállalkozásoknak is olyan alternatívát kínál, amely miatt minden érintettnek érdemes áttérni az online számlázásra. Már idén elérhetővé is válhat a NAV egyedülálló adóhatósági szolgáltatása, a mobiltelefonon elérhető online számlázó alkalmazás – jelentette be Izer Norbert. A részleteket az adóhivatal képviselői ismertették. Elmondásuk szerint a NAV fejlesztésével igen egyszerűen, néhány kattintással elkészíthető a számla. A szolgáltatás teljesen ingyenes, és a magyar mellett angol és német nyelven is elérhető lesz.

Az Adó-Tanácskozáson szóba került a foglalkoztatáshoz köthető adminisztráció is. Ez jellemzően több mint tízféle adatszolgáltatást jelent a gyakorlatban, amelyet az adóhivatal mellett különféle szervezetek részére kell megtennie a gazdálkodónak, így például van, amit a Központi Statisztikai Hivatalnak vagy a Magyar Államkincstárnak kell elküldeni. A cél itt is az, hogy a lehető legkevesebb adatot kérjünk a vállalkozásoktól, és cserébe egy olyan online-foglalkoztatási portált hozzunk létre, amely lényegesen csökkenti a bürokratikus terheket – határozta meg a fejlesztés irányát az államtitkár.

A harmadik alkalommal összehívott Adó-Tanácskozás, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve könyvelők vettek részt, hasznossága megkérdőjelezhetetlen – húzta alá Izer Norbert. A résztvevők a gyakorlati tapasztalatok alapján számtalan ötlettel, javaslattal álltak elő. Így az adóhivatal három új, még fejlesztés alatt álló szolgáltatása amellett, hogy a hazai vállalkozásoknak jelentős könnyebbséget hoz, világszerte másolandó modellé válhat, valamint segíthet abban is, hogy néhány éven belül az EU legnagyobb adminisztráció-csökkentő címét is elnyerje Magyarország.

Az Adó-Tanácskozáson szóba került a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata is. A résztvevők szerint a kata célját kell szem előtt tartani, vagyis azt, hogy ez az adófajta a kisvállalatoknak kínál könnyítést, a foglalkoztatás alternatívájaként viszont nem alkalmazható. Tekintettel arra, hogy már majd minden harmadik vállalkozás a kata, illetve a kiva (kisvállalati adó) szerint adózik, ez lesz a következő, várhatóan március elején összeülő, negyedik Adó-Tanácskozás témája.”

Forrás:
Az EU egyik legnagyobb adó-adminisztráció csökkentője lehet Magyarország; Pénzügyminisztérium; 2020. január 31.

Egységes európai adatpiacot készül létrehozni az Európai Bizottság

„A Reuters birtokába jutott anyag szerint az Európai Bizottság egységes európai adatpiacot kíván létrehozni. Az intézkedés célja, hogy az amerikai informatikai óriáscégekkel szemben segítse az európai versenytársakat.

A javaslat, amely még változhat február 19-i bemutatásáig, a nagy online, digitális platformok megzabolázására is tartalmaz elképzeléseket. Összességében hangsúlyossá teszi az uniós törekvéseket, hogy megtörjék a nagy amerikai informatikai óriáscégek adatmonopóliumát, és versenyképesebbé tegyék az európai vállalkozásokat a kínai cégekkel szemben.

„Jelenleg néhány informatikai óriáscég birtokolja a világ adatainak nagy részét. Ez hátráltatja adatalapú vállalkozások alapítását, növekedését és innovatív tevékenységét, Európában is. De hatalmas lehetőségek rejlenek előttük ”- a javaslatot tartalmazó dokumentum szerint.

A 25 oldalas dokumentum hangsúlyozza a megoldandó feladat sürgősségét is. „Versenytársaink, mint Kína és az Egyesült Államok, máris gyorsan innoválnak, és az egész világra kiterjesztik sajátos adathozzáférési és használati elképzeléseiket.

A hatalmas mennyiségű európai ipari és szakmai adatra és a technológiai innovációra támaszkodva az Unió előbbre juthat.

„A mai nyertesek nem feltétlenül azonosak a holnap nyerteseivel” – állítja a cikk.

Azt írják, hogy a cél „egy egységes európai adattér, egy valódi egységes adatpiac létrehozása”.

Az e cél elérését szolgáló intézkedések számos új szabályt tartalmaznak, amelyek kiterjednek a határokon átnyúló adatfelhasználásra, az adatok interoperabilitására és a gyártással, az éghajlatváltozással, az autóiparral, az egészségügyi ellátással, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a mezőgazdasággal és az energiával kapcsolatos szabványokra.

Az elkövetkező hónapokban más uniós rendelkezések további földrajzi, környezeti, meteorológiai, statisztikai és vállalkozási (céginformációs) adatokat fognak megnyitni az egész Unióban az ingyenes használat számára.

A dokumentum azt is javasolja, hogy bontsák le azokat a releváns versenyszabályokat, amelyek akadályozzák az adatmegosztást, és esetleg vezessenek be olyan szabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a nagy online platformok egyoldalúan előírják az adatokhoz való hozzáférés és az adatok felhasználásának feltételeit, vagy aránytalan módon részesüljenek előnyökben.

Az Európai Bizottság és a múlt évben felállított szakértői csoport most megvizsgálja az informatikai óriáscégek által összegyűjtött nagy mennyiségű adattömegek problémáját, valamint azt, hogy hogyan használják és osztják meg az adatokat.

„E ténymegállapítás alapján a Bizottság át fogja tekinteni, hogy lehetne a rendszerszerű szabályozást a legjobban megvalósítani, ideértve adott esetben az előretekintő (ex ante) lépéseket, annak biztosítása érdekében, hogy a piacok nyitottak és méltányosak maradjanak” – mondta a dokumentum.”

Forrás:
Exclusive: Europe wants single data market to break U.S. tech giants’ dominance; Foo Yun Chee; Reuters; 2020. január 29.

Egyszerűbb lesz az e-recept kiváltása

„ Folyamatban van egy rendeletszintű jogszabály-módosítás, az úgynevezett képviseleti rendszer kialakítása után az e-receptet a törvényes képviselő is kiválthatja.

Már folyamatban van és hamarosan megszületik az a rendeleti szintű jogszabály-módosítás, amely lehetőséget teremt arra, hogy az e-receptet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rögzített képviselő is kiválthassa más személy számára a patikákban – közölte a Világgazdasággal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Hozzátették, hogy így már nemcsak felírási igazolással, hanem a meghatalmazott vagy törvényes képviselő a saját személyi igazolványának és tajkártyájának együttes bemutatásával is átveheti a vényköteles terméket a patikában.

Januártól az orvosoknak csak akkor kötelező felírási igazolást kiállítaniuk, ha a beteg azt kéri, vagy 14 év alattinak írnak fel gyógyszert. Sokan úgy mentek el az orvostól, hogy nem volt felírási igazolásuk. Ezek a betegek úgy juthatnak a gyógyszereikhez, hogy a gyógyszertárban a megfelelő azonosítást követően az EESZT-ből letöltötték a vények adatait.

Viszont a felírási igazolással érkező betegeknél egy jogszabályi rendelkezés okozott fejtörést a gyógyszerészeknek – erről már Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója beszélt lapunknak.
Januártól érvényes az a rendelkezés, hogy ha az EESZT elérhetetlen, akkor nem lehet a gyógyszert csak a felírási igazolás alapján kiadni.
Marjai Tamás szerint az elmúlt két évben probléma esetén lehetőség volt arra, hogy a gyógyszert kiadják a betegnek, és az adatokat csak később küldjék fel a felhőbe. Ezt a lehetőséget a jogszabályi rendelkezések januártól eltörölték, de a gyógyszertári elszámolórendszerekben a funkció még megmaradt.

Ezért az EESZT január elején tapasztalt működési elégtelenségénél a gyógyszertárak előtt két választási lehetőség állt: vagy ellátták a beteget gyógyszerrel, vagy betartották a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. „Ebben a helyzetben nem lehetett jó döntést hozni” – tette hozzá a szakmai igazgató.”

Forrás:
Egyszerűbb lesz az e-recept kiváltása; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2020. január 28.

Közigazgatás, politika

Az Európai Szociális Alapból származó magyarországi támogatások alig csökkennek, a következő fejlesztési ciklusban is ezermilliárd forint érkezhet

„ Az EFOP program keretében 2014–2020 között több mint 5500 hazai projekt kapott támogatást összesen 142 pályázat keretében – mondta Vitályos Eszter feljesztéspolitikáért felelős államtitkár.

Az előző európai uniós fejlesztési ciklushoz hasonló nagyságú, vagyis akár ezermilliárd forintnyi támogatást is megítélhet az Európai Bizottság Magyarországnak a következő hétéves uniós fejlesztési időszakban az Emberierőforrás-fejlesztési operatív programok keretében (EFOP) – mondta Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára egy konferencián.

Mint ismertette, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kisebb mértékben csökken a Magyarország által az Európai Szociális Alap támogatásaiból elérhető összeg.

E támogatások az egészségügyet, az oktatást, a család- és ifjúságpolitikát, a szociális területet, a kulturális és sportfejlesztések egy részét érintik.

Az államtitkár az idei évet abból a szempontból meghatározónak nevezte, hogy most történik a tervezés legnagyobb része, igaz, a munka már a múlt évben elkezdődött. A tagállamoknak még két fontos kérdésben meg kell állapodniuk: a pénzügyekről és a jogszabályi keretekről.

Vitályos Eszter felidézte, hogy az elmúlt fejlesztési ciklusban több mint 5500 magyarországi projekt kapott támogatást az Európai Szociális Alapból, összesen 142 pályázaton.

Az egyik ilyen kiemelt uniós projekt a felsőoktatásba való bekerülést és a bennmaradást célozta meg, 1,8 milliárd forintból – erről már Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára beszélt. Kiemelte, hogy a felsőoktatásban ma átlagosan 30 százalék feletti a lemorzsolódás.
Az a cél – válaszolt a Világgazdaság kérdésére –, hogy az arány rövid időn belül 10 százalékkal csökkenjen – mondta.”

Forrás:
A következő fejlesztési ciklusban is ezermilliárd forint érkezhet; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2020. január 31.

Elutasították az önkormányzatok az Alföldvíz Zrt. kérelmét

„Több mint 1,7 milliárd forintos veszteséget prognosztizál a többségében önkormányzati tulajdonú Alföldvíz Zrt. az idei évre, a hiányt tulajdonosi tőkeemeléssel szerette volna rendezni, ám az önkormányzatok határozatban utasították el a megkeresést.

Mint az Alföldvíz Zrt. az önkormányzatoknak eljuttatott – múlt december közepi keltezésű – levelében írja, az idén a 2019-re tervezett 527 millió forint veszteségen felül költségnövekményként jelentkezik még a béremelések hatása (ami a személyi jellegű kiadásokat 986 millió forinttal emeli), valamint mintegy 200 millió forintos többletköltséget jelent az áram árának emelkedése.
Így minden más költségtétel növekedése nélkül, az inflációs hatást is figyelmen kívül hagyva 1,186 milliárd forinttal 1,713 milliárd forintra növekedhet a veszteség 2020-ra – írják.

Az Alföldvíz Zrt. a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatokhoz. Mint írják, a tulajdonosi beavatkozáson kívül a társaság működésének fenntartásához nem áll rendelkezésre más lehetőség.

A békéscsabai közgyűlés mint legnagyobb (32,8 százalék) résztulajdonos szerdai soron kívüli ülésén úgy határozott: „nem látják biztosítottnak, hogy a működési feltételek javítása érdekében végrehajtandó tőkeemelés több éven át garantálni fogja a zrt. kiegyensúlyozott működését, a veszteséges gazdálkodás megszűnését”.

Megjegyzik továbbá, hogy az önkormányzat idei költségvetésében nincs 562 millió forintnyi szabad forrás.
A mezőhegyesi képviselő-testület szerdán úgy határozott, hogy csak abban az esetben áll szándékukban részt venni a tőkeemelésben, „ha a Zrt.-ben a legnagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezők – az Állam, illetve Békéscsaba Város Közgyűlése – is jegyeztetnek részvényeket” – mondta el a település aljegyzője.
A békési önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén szereplő határozati javaslat szintén arról szól, hogy nem támogatják az Alföldvíz kérését.

Az Alföldvíz Zrt.-nek 130 önkormányzat a részvényese, legnagyobb tulajdonnal. Az állami tulajdonrész 28 százalékos.

A társaságnál 2017 nyarán tervezték, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az Alföldvíz saját tőkéje 2018-ban 4,4 milliárd forint volt, egy évvel korábban 4,8 milliárd; jegyzett tőkéje nem változott, mindkét évben 3,8 milliárd forint volt.”

Forrás:
Elutasították az önkormányzatok az Alföldvíz Zrt. kérelmét; Világgazdaság/MTI; 2020. január 30.

Közigazgatási, politikai informatika

A Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. több mint 5 milliárd forintot fordít az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) létesítésére

„ A közúti közlekedés forgalomirányításának és forgalomfigyelésének digitalizációja, azaz az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) terjedése jelentősen javítja a közlekedésbiztonságot, növeli a közúthálózat hatékonyságát, és hozzájárul a fenntarthatósághoz – hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Szilvai József Attila, a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A 32 ezer kilométernyi országos közúthálózatot kezelő Magyar Közút nemzetközi együttműködésben hat projektben több mint 5 milliárd forintot használ fel az intelligens közlekedési rendszerek létesítésére, a meglévők megerősítésére 2018 és 2022 között – tette hozzá.

Szilvai József Attila elmondta, a hazai közúthálózat mentén jelenleg is számtalan kamera, szenzor és jelzőberendezés működik, a telekommunikáció és az informatika dinamikus fejlődése pedig új távlatokat nyit a forgalomszabályozás és az információközlés területén.

Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) számos technológia kombinációját jelentik, amelyek az adatok gyűjtésétől, azok feldolgozásán át az információk továbbadásáig sokféle feladatot foglalnak magukban – tette hozzá.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az ITS kiépítése során 2019 végéig elkészült az Útinform szolgálat üzemeltetésében lévő Nemzeti Adathozzáférési Pont, ahol egy helyen, szabványos gépi feldolgozásra alkalmas formátumban kereshetők és letölthetők a közútkezelőknél elektronikusan gyűjtött adatok.

Az ITS kiépítéseként tavaly 126 helyszínen fejlesztettek, jellemzően gyorsforgalmi utak mentén 45 új kamerát telepítettek, további 9 helyszínen a meglévő eszközöket cserélték korszerűbbre. A fejlesztés részeként 274 tehergépjármű parkolóhelyet vontak be a foglaltságot mutató monitoring rendszerbe, 13 helyszínen telepítettek rádiós adó-vevő berendezéseket. Az adó-vevő eszközök városi környezetben alkalmazható funkciójának tesztelése zajlik, pilot projektekben Győrben 10, Zalaegerszegen 8 jelzőlámpás csomópontban épül ki a hálózat.

Hangsúlyozta, hogy a Magyar Közút a fejlesztéseknek köszönhetően 2022-ig leteszi az alapját a modern, kétszintű forgalom irányítási központnak, amely a begyűjtött adatok felhasználásával előre tudja majd jelezni a várható forgalmat, a változásokra időben lehet majd reagálni a forgalomszabályozás különböző eszközeivel, például terelő utak kijelölésével, a tervezett karbantartási munkák halasztásával, a gépjárművezetők tájékoztatásával.

Szilvai József Attila rámutatott arra is, hogy a Nemzeti Adathozzáférési Ponton keresztül megosztott adatokra a digitális térképgyártók, szolgáltatók új utastájékoztató szolgáltatást készíthetnek, vagy a meglévőt fejleszthetik tovább, ezzel jelentősen segítik a járművezetők tájékoztatását.

A fejlesztésektől azt várják, hogy kevesebb és kisebb hatású forgalmi zavarok lesznek a közúthálózaton, növekszik a közúti közlekedés biztonsága, a közlekedő járművek környezeti hatását mutató ökológiai lábnyom pedig kisebb lesz – tette hozzá.”

Forrás:
Magyar Közút: A közúti közlekedés digitalizációja javítja a biztonságot; Magyar Nemzet/MTI; 2020. január 30.
Háttér:
27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet a Nemzeti Hozzáférési Pontról és a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról; Nemzeti Jogszabálytár
Crocodile 2; Magyar Közút
Crocodile 3; Magyar Közút
Intelligent transportation system; Wikipédia
Szerkesztői megjegyzés: Egyelőre ennek semmi jele: „…az Útinform szolgálat üzemeltetésében lévő Nemzeti Adathozzáférési Pont, ahol egy helyen, szabványos gépi feldolgozásra alkalmas formátumban kereshetők és letölthetők a közútkezelőknél elektronikusan gyűjtött adatok.”

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) újdonságai: kata, távközlési adó, társasházi szja, pénzügyi szervezetek különadója

„A 2020. adóévre vonatkozó bevallások közül vannak, amik már elérhetők az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA). Az új forma lehetővé teszi, hogy a kitöltőprogramot és annak keretprogramját ne kelljen az adózónak minden alkalommal frissítenie, az új verziókat nyomon követnie, a nyomtatványokat a saját számítógépén tárolnia. A bevallást közvetlenül a webes felületen töltheti ki, mentheti el, tárolhatja, véglegesítheti és nyújthatja be. Mivel az alkalmazás elektronikus azonosítást követően használható, a nyomtatványokon nincs szükség az azonosító adatok megadására.

A tavalyi évről 2020. február 25-ig benyújtandó 19KATA mellett a 20KATA nyomtatványnak is van online verziója, így az év közben a kata-alanyiság alól kikerülő adózónak a soron kívüli beadáskor, illetve 2021-ben a 2020-ról történő elszámoláskor minden érintettnek előnyt jelenthet az ONYA használata.

Elérhetővé vált a felületen a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és a befektetési alapok különadójáról szóló 20P90 jelű bevallás is. Szintén megtalálható az alkalmazásban a 1941 számú bevallás a társasházak részére a 2019. évi személyi jövedelemadóról, valamint a 2091 jelű bevallás a távközlési szolgáltatást nyújtók távközlési adójáról.

Az említett nyomtatványok kitölthetők és benyújthatók az Általános Nyomtatványkitöltő program segítségével is.”

Forrás:
ONYA újdonságok: kata, távközlési adó, társasházi szja, pénzügyi szervezetek különadója; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2020. január 30.

Első távmeghallgatás a Pécsi Ítélőtáblán

„A Pécsi Ítélőtáblán 2019 november végén került sor a távmeghallgatásokra használható tárgyalótermi videorendszer műszaki átadására.

A december 3-i sikeres tesztet követően, január 28-án első alkalommal került sor a rendszer élesben történő alkalmazására.

Az ítélőtábla előtt folyamatban lévő büntetőügyben egyszerre 3 végpont alkalmazásával hallgattak meg szakértőket: egyiküket Budapestről, másikukat Zalaegerszegről.

A távmeghallgatás a bíróság tagjainak és a szakértőknek az egybehangzó véleménye alapján kifogástalanul zajlott le, kiváló hang- és képminőséget szolgáltatva a résztvevőknek.

Az ítélőtábla már további három ügyben is távmeghallgatást tűzött ki.”

Forrás:
Első távmeghallgatás a Pécsi Ítélőtáblán ; Magyarország Bíróságai; 2020. január 30.

e-tervPÁLYA: építészeti és urbanisztikai terv- és ötletpályázatok elektronikusan (Lechner Tudásközpont)

„A 21. században, a digitalizáció korában az élet minden területét átszövi az informatika, így nem maradhatnak ki ebből az építészeti és urbanisztikai pályázatok sem. A Lechner Tudásközpont által kifejlesztett e-tervPÁLYA alkalmazás a kiírók, a pályázók és a zsűritagok feladatát egyaránt megkönnyíti.

Az e-tervPÁLYA elnevezésű elektronikus tervpályázat-kezelő alkalmazás létrehozása azt a célt szolgálta, hogy a terv- és ötletpályázatok is beilleszkedjenek az egész építésügyet átfogó digitalizációs folyamatba, ezen belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás keretrendszerébe. Emellett fontos szempont volt az is, hogy a pályázatok eredményei általában nagyrészt elvesznek, az első díjas terv jobb esetben megépül, a díjazottakat esetleg publikálják, de annak a rengeteg – végeredményben pénzben is kifejezhető – munkaórának, amit az építészek egy pályázatba fektetnek, nem nagyon van olyan hozadéka, ami hosszabb távon fennmaradna. Egy pályázat több annál, minthogy kiválasszuk a megépítendő tervet, az itt felhalmozódó szellemi tőke nagyobb értéket hordoz ennél. Fontosak a pályázatok építészeti tanulságai is, másrészt egy projekt számára egy terv- vagy ötletpályázat nagy nyilvánosságot biztosít, tehát tulajdonképpen egy kommunikációs eszköznek vagy egy márkaépítési lehetőségnek is tekinthetjük.

A Lechner Tudásközpont által kifejlesztett, az e-epites.hu portálon keresztül is elérhető digitális felület építészeti, tájépítészeti, urbanisztikai, településrendezési és művészeti terv- és ötletpályázatok lebonyolítására egyaránt alkalmas, akár nyílt, akár meghívásos vagy egyszerű meghívásos pályázatról van szó.
Egy egyszerű, kényelmes, hatékony elektronikus tervpályázati platform felállítása volt a cél, ami az építészeknek, a pályázatok kiíróinak és a zsűrinek egyaránt könnyebbséget jelent. Ennek érdekében a Lechner Tudásközpont 2017 őszén kérdőíves felmérést végzett, hogy megismerje az érintettek véleményét a tervpályázati rendszer addigi működéséről, valamint összegyűjtse a fejlesztési javaslataikat. Amellett, hogy a pályázatok lebonyolítását minden szereplő számára könnyebbé és jobbá tegye, az e-tervPÁLYA alkalmazásnak az is a feladata, hogy tervpályázati archívumként működjön, legyen egy olyan hely, ahol a rendszerben kiírt pályázati anyagok a későbbiekben is elérhetőek. Vagyis amellett, hogy a rendszerben a teljes tervpályázati folyamat elektronikusan végig nyomon követhető, a későbbiekben is visszakereshető legyen.

A pályázatokon induló tervezők egy helyen, könnyen elérhetik a különböző információkat – például az új kiírásokról – és a kapcsolódó dokumentumokat. Értesítéseket kapnak a közelgő határidőkről vagy az eredményhirdetésről, és itt zajlik a pályázattal kapcsolatos kérdések feltevése és megválaszolása is.

A bírálóbizottság számára az e-tervPÁLYA egy olyan, jól használható felületet nyújt, amely gyorsítja és egyszerűsíti a munkát. Könnyebb áttekinteni a beérkezett pályázatokat, az anyagokat a zsűritag rendszerezni, értékelni tudja, megjegyzéseket tud hozzájuk fűzni, fel tudja állítani a saját rangsorát, ki tudja válogatni az általa legjobbnak ítélt terveket. A bírálóbizottság tagjai azt is láthatják, hogy a többi zsűritag hogyan értékelte a pályaműveket, valamint megismerhetik a szakértői véleményeket is. Mindezzel nagyon alaposan fel tudnak készülni a bírálóbizottság ülésére.

A pályázat kiírási folyamatát is támogatja a rendszer, mintegy „sorvezetőt” biztosítva egy jó tervpályázat megfogalmazásához. A kiírók segítséget kapnak a beadott anyagok rendszerezéséhez, a határidők követéséhez és az adminisztrációhoz, a rendszer például automatikusan felkéri a bírálóbizottság tagjait e-mailben, majd a felkérés elfogadásáról a kiírókat is értesíti. Az oldalon át elérhetik a Magyar Építész Kamara segédanyagait és mintakiírásait is.

Az e-tervPÁLYA alkalmazást elsősorban az állami és önkormányzati terv- és ötletpályázatok számára fejlesztették ki, de piaci környezetben is megállja a helyét. Bárki számára rendelkezésre áll, előnye a hasonló rendszerekkel szemben, hogy az OÉNY-en keresztül össze van kötve a különböző szakmai nyilvántartásokkal.

A rendszerbe pályázatok kiírásához vagy az azokon való részvételhez ügyfélkapus regisztrációval lehet belépni, a lezajlott pályázatok tervanyagaiban való böngészéshez viszont nincs szükség regisztrációra. Az e-tervPÁLYA működéséről a Nemzeti Mintaterv Katalógus és a bölcsődeépítési pályázatokon résztvevő építészek már konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek, ezek az ötletpályázatok már ezen a digitális platformon keresztül zajlottak le.

Minden könnyebbség és egyszerűsítés mellett a digitális világnak is megvannak a maga jellegzetességei, amelyekre a pályázóknak érdemes odafigyelniük. Így a pályázatok beadásánál ajánlott nem a nagyméretű munkafájlokat feltölteni, hanem ezeket megfelelő formátumra átalakítani. Bár a rendszer a pontos határidőnél nem állítja le a feltöltéseket, csak rögzíti az időpontokat – ahogy más esetekben sem dönt automatikusan, csak továbbítja az információkat –, mégis tanácsos az anyagok leadását nem az utolsó pillanatra hagyni és a feltöltéshez megfelelő sávszélességű internet kapcsolatról gondoskodni.

Az e-tervPÁLYA online felülete az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038) projekt keretében, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban valósul meg.”

Forrás:
Terv- és ötletpályázatok elektronikusan; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. január 30.

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről (Víziközmű Adatbázis)

„A4iG Nyrt.rendkívüli tájékoztatása nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről
A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság(1037 Budapest, Montevideo u. 8., cégjegyzékszáma: 01 10 044993, a továbbiakban: „4iG Nyrt.”) ezúton tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz-és tőkepiac szereplőit, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda „KEOP-1.4.0/12-2013-0001 azonosítószámú, „Országos Közhiteles Víziközmű Adatbázis” elnevezésű, valamint a KÖFOP-2.3.6-VEKOP-16-2017-00002 azonosítószámú, „Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis” elnevezésű projekt keretében megvalósult szakrendszerek alkalmazás üzemeltetési feladatainak komplex ellátása” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a 4iG Nyrt. ajánlatát nyertes ajánlatként hirdették ki, melynek szerződéskötési moratóriuma 2020. február 8. napján jár le (tekintettel a hétvégére, 2020. február 10. napján jár le a moratórium). A szolgáltatás megvalósításának ideje 24 hónap.
Az eljárás összértéke 906.624.000,-Ft + ÁFA”

Forrás:
A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről; Budapesti Értéktőzsde Zrt.; 2020. január 30. (PDF)

Önkéntes programozók Csehországban ingyen megcsinálták azt az autópálya-matricát értékesítő rendszert, amely eredetileg egy 401 millió koronás közbeszerzés tárgya volt

„Hatvan önkéntes cseh számítógépes szakember a hét végén Prágában két nap alatt ingyen elkészítette a közeljövőben bevezetésre kerülő cseh elektronikus sztrádamatricák tájékoztatási rendszerét, amelyet hivatalosan átadnak az államnak – közölte Tomás Vondrácek, az akció szervezője.

A rendszer eredetileg 401 millió koronába (5,213 milliárd forint) került volna, de a pályázatot a közfelháborodás és a bírálatok következtében megszüntették. Az illetékes állami hatóságok nyílt pályáztatás nélkül az Asseco Central Europe társaságot választották ki a rendszer kimunkálására és működtetőjének. A megrendelést az ellenzéken kívül Andrej Babis kormányfő is élesen bírálta, túl drágának és átláthatatlannak minősítette.

A zavaros ügy következményeként a kormányfő a múlt héten menesztette Vladimír Kremlík közlekedési minisztert és a tárca vezetésével Karel Havlícek miniszterelnök-helyettest, ipari és kereskedelmi minisztert bízta meg. Havlícek, aki a kormányfővel együtt vasárnap délután felkereste a rendszeren dolgozó IT-szakembereket, bejelentette, hogy az állam felmondja az elektronikus sztrádamatricák bevezetésével kötött összes korábbi szerződését.

A kormányfő nagyra értékelte a kezdeményezést, valamint a számítógépes szakemberek munkáját, s közölte, hogy a program átvétele és ellenőrzése után nyílt pályázatot írnak ki a rendszer működtetésére. A kormány korábbi döntése alapján Csehországban 2021-től vezetnék be az elektronikus sztrádamatricákat a személyautók számára. Az egy éves sztrádamatrica ára jövőre is maradna az eddigi 1500 korona (19 500 forint).

A cseh programozók által létrehozott tájékoztatási és eladási rendszer vasárnap este óta működőképes. A szakértők teljes egészében elkészítették a rendszer nyilvános részeit, míg biztonsági, bizalmas szoftverrészeket olyan cégeknek kell elkészíteniük, amelyek megfelelő biztonsági felhatalmazásokkal rendelkeznek – mondta Tomás Vondrácek újságíróknak. ”

Forrás:
Cseh programozók ingyen megcsináltak egy 5 milliárd forintos helyi közbeszerzést; SG.hu/MTI; 2020. január 27.

E-közigazgatás Konferencia – 2020. március 24.

„ A konferencia kiemelt témái:

  • A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)
  • Központi Kormányzati Szolgáltatás BUSZ- KKSZB
  • Papíralapú dokumentumok eltüntetése a már elektronikus csatornákra áttért szervezeteknél
  • Az Állami Alkalmazás-fejlesztői Környezettel (ÁAFK) kapcsolatos tapasztalatok
  • Tapasztalatok az Országos Építésügyi Nyilvántartás 2.0 (OÉNY 2.0) fejlesztése során KÖFOP projekt keretében
  • Közigazgatási adatok a diplomás pályakövetés szolgálatában – www.diplomantul.hu
  • Adatmenedzsment a közigazgatásban
  • A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban
  • IT biztonság a közigazgatásban

8:30-tól Regisztráció

9:00 – Az IIR Magyarország és a nap levezető elnökének köszöntője

9:10 – 9:50 A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)

9:50 – 10:30 Központi Kormányzati Szolgáltatás BUSZ- KKSZB
Mi is az a KKSZB? Milyen koncepcióval és céllal jött létre?
Az elmúlt 3 év alakulása a szolgáltatás történetében
Tapasztalatok a szolgáltatás használatáról, jó gyakorlatok a gördülékeny és gyors csatlakozásra
Csatlakozási folyamat adminisztratív és technikai lépései, tanácsok, csatlakozás támogatás
Jövőbeli tervek, a csatlakozások várható alakulása
Előadó: Mucsi Gabriella, Senior termékmenedzser, IdomSoft Zrt.

10:30 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 11:40 Papíralapú dokumentumok eltüntetése a már elektronikus csatornákra áttért szervezeteknél

11:40 – 12:20 Az Állami Alkalmazás-fejlesztői Környezettel (ÁAFK) kapcsolatos tapasztalatok

12:20 – 13:20 Ebédszünet

13:20 – 14:00 Tapasztalatok az Országos Építésügyi Nyilvántartás 2.0 (OÉNY 2.0) fejlesztése során KÖFOP projekt keretében
A fejlesztés tárgya, a feladat főbb elemeinek ismertetése kiemelve az egységes alapot jelentő KERET rendszert, ami GIS és BIM elemet is tartalmaz
A fejlesztés módszertana (az agilis módszertan menyire KÖFOP konform)
Együttműködés a külső és belső fejlesztők között
Együttműködés a SZEÜSZ-ökkel KEÜSZ-ökkel
Infrastrukturális kérdések, megvalósítás a kormányzati felhőben
Előadó: Barkóczi Zsolt, Igazgató, Lechner Nonprofit Kft., Dokumentációs és Nyilvántartásfejlesztési Igazgatóság

14:00 – 14:40 Közigazgatási adatok a diplomás pályakövetés szolgálatában – www.diplomantul.hu
Adatalapú döntéshozatali folyamatok a felsőoktatásban
Közigazgatási adatok integrációjának lehetőségei, folyamata, nehézségei
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) és a diplomantul.hu online felület interaktív bemutatása
Előadó: Hosznyák András, Felsőoktatási üzleti elemző, Oktatási Hivatal

14:40 – 15:00 Kávészünet

15:00 – 15:40 Adatmenedzsment a közigazgatásban
Néhány fontosabb fogalom (adat, adatkezelés, adatvagyon, adatpolitika, adatmenedzsment stb.) körüljárása
A közigazgatási adatokkal való gazdálkodás stratégiai és szabályozási kiindulópontjai
Problémák jelenleg
A közigazgatási adatmenedzsment, ill. a tudatos adatvagyon-gazdálkodás bevezetésének lehetséges lépései
Gyakorlati példák a megvalósításra
Előadó: dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

15:40 – 16:30 A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban
Mi a mesterséges intelligencia (MI), és mi nem az?
Mire képes az MI, és mire nem?
Miben erősebb a természetes, és miben a mesterséges intelligencia?
Egy kis MI-történet
Az MI fajtái. Szakértői rendszerek, gépi tanulás, mélytanulás
Robotizált folyamatautomatizálás (RPA), szoftverrobotok
Természetes nyelvi feldolgozás (NLP)
Az adatok szerepe az MI-ben
Az MI etikája: adatvédelem, átláthatóság, méltányosság stb.
A közigazgatás jellegzetességei az MI szempontjából, az indoklás kényszere
Csevegőrobotok, szakértői keretrendszerek, tudásbázisok az ügyintézésben
Példák a gépi tanulás felhasználására a közigazgatásban
Elfoglalja-e a köztisztviselői álláshelyeket az MI?
Az MI a világban, Európában, Magyarországon
A közigazgatás helye a hazai MI Stratégiában
Előadó: Sikolya Zsolt, Szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

16:30 – 17:10 IT biztonság a közigazgatásban”

Forrás:

E-közigazgatás Konferencia; IIR Magyarország; 2020

Informatika, távközlés, technika

Biztonságos 5G hálózatok: a Bizottság jóváhagy egy uniós eszköztárat, és meghatározza a következő lépéseket

A Bizottság ma fogadja el az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok bevezetéséhez kapcsolódó biztonsági kockázatok csökkentését célzó közös intézkedéscsomagot, amelyről az uniós tagállamok megállapodtak. Erre azt követően került sor, hogy az Európai Tanács összehangolt megközelítésre szólított fel az 5G hálózatok biztonsága tekintetében, majd a Bizottság 2019 márciusában ajánlást fogalmazott meg a témában. A tagállamok azóta nemzeti szinten azonosították a kockázatokat és a sebezhető pontokat, és közös uniós kockázatértékelést tettek közzé. Az eszköztáron keresztül a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az azonosított kockázatok objektív értékelése és arányos enyhítő intézkedések alapján közösen haladnak előre. A mai napon elfogadott közleménye szerint a Bizottság a hatáskörébe tartozó fellépéseket kezdeményez a területen, és azt kéri, hogy 2020. április 30-ig kerüljön sor a kulcsfontosságú intézkedések bevezetésére.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az 5G-vel nagyszerű dolgokra leszünk képesek. A technológia támogatja a személyre szabott orvoslást, a precíziós mezőgazdaságot és a mindenféle megújuló energiát integrálni képes energiahálózatokat. Mindez pozitív változást hozhat, de csak akkor, ha biztonságossá tudjuk tenni hálózatainkat. A digitális változás csak ebben az esetben szolgálhatja a polgárok érdekét.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket mondta: „A valódi biztonsági unió megvédi Európa polgárait, vállalkozásait és létfontosságú infrastruktúráit. Az 5G valóban úttörő technológia, de nem engedhetjük meg, hogy belső piacunk biztonsága veszélybe kerüljön miatta. Az eszköztár fontos lépése az EU kritikus infrastruktúráink jobb védelme érdekében szükséges folyamatos közös erőfeszítéseinek.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Európa számára minden feltétel adott, hogy élen járjon a technológiai versenyben. Legyen szó az 5G technológiának akár a fejlesztéséről, akár a bevezetéséről, iparunk már jó úton halad. Ma olyan eszközökkel látjuk el az uniós tagállamokat, a távközlési szolgáltatókat és a felhasználókat, amelyek lehetővé teszik a legmagasabb szintű biztonsági normáknak megfelelő európai infrastruktúra kiépítését és védelmét, hogy mindannyian teljes mértékben kihasználhassuk az 5G-ben rejlő lehetőségeket.”

Míg az 5G biztonságos bevezetéséért nagyrészt a piaci szereplők, a nemzeti szintű biztonságosságért pedig a tagállamok felelősek, az 5G hálózatbiztonság az egész egységes piac és az EU technológiai szuverenitása szempontjából is stratégiai jelentőségű kérdés. Az eszköztár szoros koordinációja elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós vállalkozások és polgárok teljes mértékben és biztonsággal tudják kiaknázni az új technológia előnyeit.

Az 5G kulcsszerepet fog játszani Európa digitális gazdaságának és társadalmának jövőbeli fejlődésében. Segítségével a jövőben a polgárok életének kulcsterületeit érintő digitális szolgáltatások valósulhatnak meg, és a digitális és zöld átalakulás alapját képezi majd. Lévén, hogy az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re becsült összege nagyjából 225 milliárd eurót fog kitenni, nyilvánvaló, hogy az 5G technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképessége szempontjából, és a rendszer kiberbiztonsága alapvetően fontos az Unió stratégiai autonómiájának biztosításához. Ezek a hálózatok több milliárd, egymással összekapcsolt tárgyra és rendszerre terjednek ki, többek között olyan kritikus fontosságú ágazatokban, mint az energiaipar, a közlekedés, a bankszektor és az egészségügy, továbbá érintik a bizalmas információkat továbbító ipari vezérlő- és az azokat támogató biztonsági rendszereket is.

Ugyanakkor kevésbé központosított architektúrájuk, élvonalbeli intelligens számítási képességeik, egyre nagyobb antennaigényük és fokozott szoftverfüggőségük miatt az 5G hálózatok egyre több ponton válnak kívülről támadhatóvá. A kiberbiztonsági fenyegetések egyre gyakoribbak és egyre kifinomultabbak. Mivel számos kritikus szolgáltatás függ majd az 5G-től, a hálózatok biztonságának garantálása az egész EU számára kiemelt stratégiai jelentőséggel bír.

A szintén ma közzétett új Eurobarométer felmérés rámutat, hogy a kiberbűnözéssel kapcsolatos tudatosság növekszik: a válaszadók 52%-a nyilatkozott úgy, hogy elég jól vagy nagyon jól tájékozott a kiberbűnözéssel kapcsolatban, szemben a 2017. évi 46%-kal.

Az uniós eszköztárral kapcsolatos következtetések

A tagállamok a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport keretében eljárva elfogadták az eszköztárat. Az eszköztár az EU koordinált értékelésében azonosított valamennyi kockázattal foglalkozik, beleértve a nem technikai tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat is, például a nem uniós államok által vagy államilag támogatott szereplők által az 5G ellátási láncon keresztül történő beavatkozás kockázatát. A tavaly októberi uniós kockázatértékelési jelentés alapján az eszköztár stratégiai és technikai intézkedéseket, valamint az ezek hatékonyságának megerősítését célzó kapcsolódó intézkedéseket tartalmaz. Ezek meghatározása objektív szempontok alapján történt.

Az eszköztárral kapcsolatos következtetésekben a tagállamok megállapodtak a biztonsági követelmények megerősítéséről, a beszállítók kockázati profiljának értékeléséről, a magas kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozó korlátozások alkalmazásáról, beleértve az ilyen beszállítók kizárását, ha az a kritikusnak és érzékenynek tekintett kulcsfontosságú eszközök (például a gerinchálózati funkciók) szempontjából szükségesnek bizonyul, valamint az értékesítők diverzifikációját biztosító stratégiák bevezetéséről.

Bár a konkrét biztonsági intézkedésekre vonatkozó döntés továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, az eszköztárral kapcsolatos közös munka az 5G hálózatok biztonsági kihívásaira való közös reagálás iránti határozott elkötelezettségről tanúskodik. Ez elengedhetetlen az 5G-biztonság sikeres és hiteles uniós megközelítéséhez, valamint a belső piac folyamatos nyitottságának biztosításához, feltéve, hogy a kockázatalapú uniós biztonsági követelmények teljesülnek.

A Bizottság támogatni fogja az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós megközelítés megvalósítását, és a tagállamok kérésének megfelelően adott esetben minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni az 5G-s infrastruktúra és ellátási lánc biztonságának garantálása érdekében:

  • távközlési és kiberbiztonsági szabályokat érvényesít;
  • koordinálja a szabványosítással és az egész EU-ra kiterjedő tanúsítással kapcsolatos feladatokat;
  • létrehozza a közvetlen külföldi beruházások átvilágításának kereteit az európai 5G ellátási lánc védelme érdekében;
  • piacvédelmi eszközöket alkalmaz;
  • versenyszabályokat érvényesít;
  • a közbeszerzések terén biztosítja a biztonsági szempontok kellő figyelembevételét;
  • az uniós finanszírozási programok esetében biztosítja, hogy a kedvezményezettek megfeleljenek a vonatkozó biztonsági követelményeknek.

Következő lépések

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy 2020. április 30-ig tegyenek lépéseket az eszköztár következtetéseiben ajánlott intézkedések végrehajtása érdekében, és 2020. június 30-ig készítsenek közös jelentést az egyes tagállamokban megvalósult végrehajtásról. A Bizottság az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel együtt továbbra is teljes körű támogatást fog nyújtani, többek között azáltal, hogy a hatáskörébe tartozó területeken megfelelő intézkedéseket indít. A Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport folytatja a munkát az eszköztár végrehajtásának támogatása érdekében

Háttér-információk

Az 5G hálózatok kiépítésének és elterjedésének támogatása érdekében a Bizottság 2016 szeptemberében 5G cselekvési tervet terjesztett elő. Az 5G szolgáltatások kereskedelmi bevezetése terén Európa a világ egyik legfejlettebb régiója: eddig 1 milliárd euró beruházás, ebből 300 millió eurós uniós finanszírozás valósult meg. Ez év végére az első 5G szolgáltatások várhatóan 138 európai városban lesznek elérhetők.

Az Európai Tanács felhívását követően a Bizottság 2019. március 26-án elfogadta az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló ajánlást, amelyben felszólítja a tagállamokat, hogy végezzék el a nemzeti kockázatértékeléseket, vizsgálják felül intézkedéseiket, valamint működjenek együtt egy összehangolt kockázatértékelésnek és a kockázatcsökkentő intézkedések közös eszköztárának kidolgozásában. A tagállamok elvégezték a nemzeti kockázatértékeléseket, és az eredményeket továbbították a Bizottságnak és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségnek. 2019 októberében a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport összehangolt uniós jelentést tett közzé, amelyben meghatározta a főbb fenyegetéseket és az azokat képviselő szereplőket, a legérzékenyebb eszközöket, a főbb sebezhető pontokat és számos stratégiai kockázatot. A jelentés számos, az 5G hálózatokhoz kapcsolódó biztonsági kihívást emelt ki, és meghatározta az egyes beszállítók kockázati profiljának értékelésére szolgáló szempontokat. 2019 novemberében az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség az eszköztárhoz való további hozzájárulásként közzétette az 5G hálózatokkal kapcsolatos fenyegetések célzott áttekintését.

További információk

A Bizottság közleménye: Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban

Az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár

Kérdések és válaszok

Tájékoztató („Az 5G kiberbiztonságára irányuló uniós eszköztár”, két oldal, vizuális összefoglaló, PDF)

Eurobarométer felmérés

Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport

Forrás:
Biztonságos 5G hálózatok: a Bizottság jóváhagy egy uniós eszköztárat, és meghatározza a következő lépéseket; Európai Bizottság; 2020. január 29.

Javaslatok az autómegosztás előmozdítására

„A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén arról döntött, hogy meg kell vizsgálni az autómegosztó-szolgáltatások lehetséges fővárosi szabályozását. Ehhez tett javaslatokat Dorosz Dávid főpolgármesternek írt levelében a Levegő Munkacsoport.

Egy korszerű közautó-rendszernek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy alternatívát nyújtson a saját autó tulajdonlásának, és hogy javuljon a levegő minősége, csökkenjen az éghajlatkárosító anyagok kibocsátása. Ennek érdekében dedikált, szétszórt, csak a szabad parkolású közautók által használható parkolóhelyet szükséges létrehozni. A díjmentes parkolást ezeken a parkolókon, mint általában a fővárosban, kizárólag villanyautók részére szabad biztosítani. Ezen parkolók egy részén elektromos töltőállomást is ki kell alakítani.

Biztosítani kell állomáshelyeket kötött parkolású közautó-rendszerek részére is. Ezek személyzet nélkül fenntartott parkolóhelyek, ahol a közautót fel lehet venni mágneskártyával vagy mobiltelefonnal, de ugyanoda vissza is kell vinni. A kötött parkolású közautóknál a foglalási rendszer tegye lehetővé, hogy adott állomáson átvehető autót órákkal, napokkal, sőt hetekkel előre le lehessen foglalni. Legyen alacsony az óradíj, ami kilométerdíjjal egybekötve megfizethetővé teszi, hogy az autó órákig vagy akár néhány napig is a felhasználónál maradhasson – anélkül, hogy az állandó kibérlés vonzó lenne.

A Fővárosi Önkormányzat lehetőség szerint rendszeresen vegye igénybe a közautó-szolgáltatásokat, továbbá ösztönözze arra a saját cégeit, valamint a kerületi önkormányzatokat és cégeiket, hogy használják a közautó-szolgáltatásokat.

A javaslatok részletes indoklása megtalálható a főpolgármester-helyettesnek írt levélben.”

Forrás:
Javaslatok az autómegosztás előmozdítására; Levegő Munkacsoport; 2020. január 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A digitális gazdaság kikényszeríti és lehetővé teszi a statisztikai mérés megújítását

„Érdekes és elgondolkodtató írások születtek az elmúlt hetekben itt az Index hasábjain az infláció mért és vélt alakulásáról, és ennek következményeiről. A szerzők általános vélekedése, hogy a mért infláció nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A vitát kiváltó MNB publicisztika is elismeri a mérés hiányosságait, és előrevetíti bizonyos finomhangolás szükségességét. Aztán erre reakcióként születtek újabb írások, más megvilágításba helyezve a lehetséges módosító tényezőket.

2020-AT ÍRUNK. HA EGY MÉRÉSI MÓDSZER ELAVULT, AKKOR KI KELL DOLGOZNI EGY ÚJAT.

Ezt megelőzően pedig fontos átgondolnunk, hogy mire szeretnénk használni, mit is szeretnénk mérni vele. Meglehet, hogy azért használjuk a jelenlegi inflációs mutatót, mert eddig azt hittük, hogy ennél többet nem várhatunk egy méréstől: ezt kell szeretni.

Szokás hivatkozni a gyorsuló technikai fejlődés hatására. Véleményem szerint azonban túlságosan leegyszerűsítő ezt a környezeti változót csupán abban kifejezni, hogy ma már egy mobiltelefon fényképezni is tud, tehát nem kell venni kamerát, valójában sokat spórol a háztartás. Ugyanígy szűklátókörű arra az árfelhajtó hatásra hivatkozni, hogy a társadalmi státuszunk fenntartása miatt óhatatlanul meg kell vegyük a drágább tévét.

A digitalizációnak ennél sokkal fontosabb hozadéka, hogy a tökéletesen elavult fogyasztói árindex kalkulációs sémákat felváltsa korunk lehetőségeivel. Nem csak azért komolytalan, hogy 2017-es fogyasztói kosárral kalkulálunk 2019-ben, mert közben nagyobb lett a mobil felbontása, hanem azért is, mert valójában minden eszköz megvan arra, hogy naprakész legyen minden bemenő adat.

Ha a hollywoodi blockbuster filmek nyitó hétvégi globális eladási teljesítményét már hétfőre tudni lehet, akkor a magyar inflációs kosár miért ne tartalmazhatná már most a streaming szolgáltatások előfizetési árait a kábeltévés és vonalas telefonelőfizetés mellett/helyett? Ön használ még faxot? Pedig mai napig benne van a fogyasztói kosarában!

A légitársaságok árainak percenkénti változásai alapján adnak ajánlatot az aggregátor oldalak. Amazon, Google, Facebook, de még az Árukereső is naprakészen dolgoz fel kínálati viszonyokat. Akkor a fogyasztói kosárban miért van csupán egyetlen hipermarketes lédig paradicsom? Miért ne lehetne tíz? Miért ne lehetne száz? A kockás papír nem bírja el, de egy számítógépes adatbázisnak gyerekjáték. Lépjünk már ki a múlt századi burokból!

Felvetik a szerzők, hogy az átlagolást nyilván kevesen érzik magukénak, mindenki így vagy úgy többnek (ha a jegybanknál dolgozik az illető, akkor kevesebbnek) érzi az inflációt a mért átlagnál.

De mi az akadálya annak, hogy kettőnél több fogyasztói árindex legyen?

Ha lehet a nyugdíjasoknak csinálni egy árindexet (valójában csupán a gyógyszerek és élelmiszerek felülsúlyozásával, noha például a kultúrafogyasztás messze megnő 65 év fölött), akkor miért nincs árindex a családosokra? Miért nincs külön a nem dohányzóknak? Mennyiben mutatna mást az elváltak és szinglik indexe? A digitalizáció és a big data korszakában ennek semmi akadálya nem lehet! Akkor valódi inputok helyett miért csupán a sztereotípiákra támaszkodunk?

Fontos tehát beszélni az árindex számításának eredendő céljáról is. A jegybanknak érthető módon arra kell, hogy monetáris politikát folytasson. De a társadalom és a gazdasági szereplők bizonyára szeretnék ezt az indexet még csomó minden másra is használni. Többek között bértárgyalásokhoz. A munkaadók örömmel veszik a hivatalos 4 százalékost, a munkavállalók meg csak példákat tudnak mondani, hogy duplájára nőtt a lakbér, hogy külön kell fizetni orvosért, iskoláért, egyebekért és hogy 1000 forint lett az az üvegházi paradicsom, aminek valóban van íze.

A szolgáltató állam modelljébe idővel bele kell, hogy férjen, hogy ilyen helyzetekre is választ ad egy statisztikai hivatal.

Ha az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és más alrendszereknek lehet saját árindexük, akkor a munkavállalókat is megtisztelhetnénk ezzel, hogy hiteles és valós számokkal rendelkezzenek önmaguk képviseletéhez, életük tervezéséhez.

Ráadásul ez a nap végén a munkáltatók érdeke is, hogy a dolgozók elégedettségét, munkavállalói élményét tényleges és hosszú távon szolgálni tudják.

A fogyasztói kosár összeállítása, és a kosáron belüli súlyok alakítása felvet egy fontos elméleti kérdést. Mondok néhány viszonyszámot és érteni fogja az olvasó, hogy mire gondolok. 2015-ben a fogyasztói kosárban a ‘szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások’ súlya 3,62% volt. 2019-ben már csak 2,77%. Oktatási jellegű kiadásaink 1,88%-ot tettek ki 2015-ben. Ma csak 1,85%. Mindeközben csak a dohányáru súlya 4,69-ről felment 4,71%-ra. Figyelem: ez nem a drágulása miatt történt, hanem annak ellenére!

Ha a társadalom szépen lassan lemond bizonyos kiadásokról akár anyagi okokból, akár változó fogyasztói szokások miatt, akkor a statisztika azt csak követni tudja. Az edukáció nem feladata. A gyümölcsök kosáron belüli súlya 1,5%, a zöldségeké 1,8%. A szeszes italoké 3%. Ha átállunk az önsorsrontásra, lesznek róla számaink, de cselekedni a szociológusok és politikusok feladata.

De tiszteljük meg őket azzal, hogy legalább sokféle valódi számot teszünk oda, nem pedig „Átlag Árpád” hibrid értékeit. Csak észleljük, hogy ez nincs jól, de vajon ki az, aki megmondhatná, hogy mennyi hüvelyes és mennyi színházjegy lenne indokolt egy európai értelemben vett emberi élethez? Ha szofisztikált a mérés, akkor talán megfelelő alapot ad arra, hogy elinduljon egy társadalmi diszkusszió is, hogy milyen javakat illene azért megcéloznia egy magyar állampolgárnak. A burgonyaszirom nem ugyanaz mint a krumplifőzelék, a gyümölcslé és a szörp nem helyettesíti a gurulós málnát.

„Átlag Árpádnak” van még egy speciálisan dühítő jellemzője. Hogy sosem öregszik. Ő évek, évtizedek óta ugyanaz a kb 45 éves pali, aki ül a tévé előtt, és issza a sört, pecsétes pólóban. A valódi emberek ezzel szemben öregszenek, fejlődnek, új kihívások érik őket. Az egyén szintjén 10 év nagyon sok változást mutathat: születik egy új gyerek, az előzőre már nem jók a gyerekruhák, az ovi után a suli sokkal drágább, a kazánt ki kellett cserélni a szabványok változása miatt, bizonyos kortól már egyre többet kell járni fogászhoz, urológushoz, esküvőkre, később már temetésekre is.

Mi van ezekkel a többé kevésbé rendszeres kiadásokkal, amik generációs trendekhez köthetők?

A társadalom szintjén talán kiegyenlítődnek, és ezredszázalékok erejéig bekerülnek a mérési kosárba. Ha ma valaki tízéves időtávon nézi az inflációt, akkor a 2009-es Átlag Árpádot hasonlítja a 2019-eshez. Ugyanakkor ha egy 25 éves pályakezdő mérnököt nézünk, aki időközben kétgyerekes családapává válik, a fogyasztói kosara olyan mértékű változást mutat, és a benne szereplő tételek árszínvonala úgy átalakulhat, hogy kínjában legfeljebb mosolyogni tud az 1-2 százalékos inflációs beszámolókon.

Miért lenne túlzott elvárás, hogy a mesterséges intelligencia korában erre is tudjon becslést adni egy statisztikai hivatal rendszere? Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az infláció mérésének és a hozzá kapcsolódó fogyasztói kosár összetételének vannak nemzetközi irányelvei. Azt azonban senki sem írja elő, hogy ne lehetne egy saját, korrekt, 21. századi módszereket használó mérésünk. A 2020-as évek lehet az a korszak, ahol a statisztikák nem fiókoknak készülnek, hanem valóban az emberek szolgálatába álljanak, legyenek azok jegybankárok vagy a háztartás költségvetéséért felelős családanyák.”

Forrás:
Miért ne mérhetnénk az inflációs indexszel az inflációt?; Pintér Szabolcs; Index.hu; 2020. február 2.
(A szerző az SAP ügyvezetője)

Az adat az új gyémánt! (konferencia)

„A konferencia időpontja: 2020. március 3.
A konferencia helyszíne: Magyar Telekom Székház, Puskás Tivadar Konferenciaterem, 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.
…
Rengeteg adat vesz körbe bennünket életünk során, és nagyon sok közülük egy idő után – napok, hetek vagy évek múltán – értékét veszti. Persze vannak olyan adatok is, amelyek rendkívül értékesek, és az idő múltával még inkább azok lesznek. Voltak, vannak olyan szakmák, ahol mindig a középpontban állt az adatok menedzselése, az elemzése pedig óriási segítséget nyújtott az üzleti döntéseknél. Az adatoknak sosem volt ekkora hatalma, mint a mai gazdasági életben! A rendelkezésünkre álló adatokból új adatok, információk nyerhetők, az új adatokból pedig a gazdaságra közvetlen hatással lévő döntések születhetnek.

Adatvezérelt gazdaságban élünk. Az ITBusiness&Technology 2020 konferencia ennek az adatvezérelt gazdaságnak a technológiai és humán oldalát járja körbe. Hogy mit is jelent az adatvezérelt gazdaságban való működés, annak stratégiai és operatív oldalát szeretnénk átadni a szakmai nap résztvevői számára. Ehhez összegyűjtjük a megfelelő szakembereket és céges beszámolókat ICT-oldalról és HR-es vonatkozásban, hogy a gyakorlatban azonnal hasznosuló információkkal tudjon mindenki távozni a szakmai napról…

Program (válogatás)

9:30-10:00 Megnyitó

10:00-10:10 PLENÁRIS BLOKK
10:10-12:00 Adatkincs és felelősség – milyen lehetőségeket rejt az adatbázis és hol vannak a felhasználási határok egy cég számára? 20 perc
Bemutatjuk az adatok hatalmát és a bennük rejlő lehetőségeket a piac és a cégek számára. Sorra vesszük, hogy az adatbázisok felhasználásának sokszínűsége milyen új lehetőségeket és feladatokat jelent a vállalatok számára. És körbejárjuk, hogy iparág függetlenül a cégeknek felelős „felhasználóként” kell bánniuk az általuk kezelt adatokkal és azok biztonságával.
Keynote előadás: előadó felkérés alatt

Hogyan váltsuk valóra az Advanced Analytics / Big Data monetizálásában hallott igéreteket? 15 perc
Big Data, Advanced Analytics, AI – napjainkban bármely iparág menedzsment megbeszélésén gyakran előforduló kifejezések. Az ígéret óriási: „Az adat az új olaj”, ahogy azt számos rangos nemzetközi médium megírta. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy bár a vállalatok stratégiájukban nagy fókuszt helyeznek a területre, kevesebb mint 10 százalékuk gondolja úgy, hogy érdemben monetizálni tudják a területben lévő potenciált.

A prezentáció során egy konkrét, pénzügyi szektorból származó esettanulmány mentén áttekintjük, mi lehet egy pragmatikus megközelítés a kezdeti pilóta stádiumban / kis analytics csapatban / kizárólag IT-területen működő Analytics erőfeszítések kiterjesztésére a vállalat egészére vonatkozóan, gyors és számottevő pénzügyi megtérülést biztosítva, és ebben milyen (kritikus) szerepe van a felső vezetésnek.
Előadás: Bacsó Gergely, a McKinsey & Company partnere

Pénz, paripa, adat 20 perc
Hogyan hasznosítják az adatot a pénzügyi szektorban? A nagy banki digitalizációs projektek egyik fő mozgatórugója, hogy naprakész, hasznosítható adathalom álljon rendelkezésre, a nagy kérdés, hogy mihez kezdenek ezzel. Ötletek már vannak, a fintech szektorból is.
Kerekasztal-beszélgetés: Bacsó Gergely, a McKinsey & Company partnere; Fodor Andrea, a Projektcoach ügyvezetője; az NKFIH képviselője

Amit felhőről tudni kell 20 perc
Előadó: Darko Meszaros, az Amazon Web Services fejlesztő evangelistája

A felhő az új adat 20 perc
Lassan a felhőkig érnek az adatok és egyre sűrűsödnek a felhők. De mi van a multi-cloud és a hibrid felhő megoldásokkal? A felhőbe való migrációs folyamatok rengeteg időt, energiát vesznek el. Hogy zajlik a folyamat, és miért lett a felhő az elsőszámú adat?
Kerekasztal-beszélgetés: Felhő- és adatközpont-szolgáltatók beszélgetnek
…
Költséghatékonyság és fenntarthatóság megjelenése az újgenerációs adatközpontnál 14:30-14:45
Hogyan lehet a költséghatékonyságot és a fenntarthatóságot az adatközpontoknál érvényesíteni kicsiben és nagyban?
A H1 Systems évek óta részt vesz hazai és nemzetközi kutatási programokban a téma kapcsán, amelynek eredményeit és az erre épülő költséghatékony, újgenerációs adatközpont vízióját mutatja be.
Előadás: Németh Mihály, a H1 Systems, ügyvezető igazgatója

SZAKMAPOLITIKAI BLOKK 15:00-16:30

A kormányzati adatközpont
Előadás: Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője

A kormányzat adatvagyongazdálkosása
A beszélgetés során kiderítjük, hol tart a nemzeti közadat-stratégia, a közadatportál, a közadat kataszter és a Nemzeti Téradat Infrastruktúra kiépítése. Áttekintjük az MI-ben rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges kormányzati adatpolitikai feladatokat és sorra vesszük azt is, hogy milyen jó nemzetközi gyakorlatok vannak az adatvagyongazdálkodásban.

Szakmai kerekasztal-beszélgetés: Csoma Péter Gergely, a Magyar Államkincstár elnöki tanácsadója; Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője; Sebők Katalin, az NKFIH elnökhelyettese; Sikolya Zsolt, a Magyary Egyesület elnökségi tagja”

Forrás:
ITBusiness&Technology 2020: Az adat az új gyémánt!; ITBusiness; 2020. január

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 27-január 31.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Kliens oldali IT II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.27.
Az eljárás jelen része vonatkozásában aláírandó szerződés keretében szállítandó tételek meghatározása:
Megnevezés – Paraméterek – Mennyiség:
Táblagép – Snapdragon 835 Octa Core 4 x 2.35 GHz + 4 x 1.9 GHz processzorral, 10.5″ Super Amoled, 4 GB ram, 64 GB háttértár, 13 MP kamera, Wi-Fi + 4G/LTE, Android 8.1, Fekete szín – 7 db
Lásd bővebben

MTVA broadcast IBM rendszereinek supportja 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.02.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő IBM V7000 és V5030 típusú háttértár és TS3500 és TS4500 szalagos tároló rendszereinek és szervereinek supportja 2020. április 1. és 2021. március 31. közötti egy éves időtartamra
Lásd bővebben

On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szük. szolg
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.27.
A) Azonnal, ajánlatkérő rendszerében történő fejlesztés nélkül nyújtandó szolgáltatások:
Nyertes ajánlattevő feladata on-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szükséges szolgáltatások nyújtása
B) Az ajánlatkérő által a szerződés hatálya alatt előterjesztett igénye alapján, az ajánlatkérő rendszerében történő fejlesztéssel nyújtandó, az A) ponttól eltérő műszaki megoldással megvalósuló VPOS, online bankkártyás fizetési szolgáltatások.
Becsült tranzakciók száma a szerződés tervezett időtartama alatt: 1 137 078 darab tranzakció a keretösszeg erejéig.
Keretösszeg: nettó 1. 710.000.000,- Ft, melynek 50 %-ra (azaz legfeljebb nettó 855.000.000,- Ft értékig) vállal ajánlatkérő megrendelési kötelezettséget.
Lásd bővebben

Az MTVA részére McAffe SIEM licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/20
Közzététel dátuma: 2020.01.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.02.
Az MTVA informatikai biztonsági monitorozó rendszerének 5.000 EPS-sel történő kapacitás bővítése és gyártói supportja 36 hónapra, valamint a meglévő 15.000 EPS vonatkozásában licenszek gyártói support hosszabbítása 36 hónapra.
Naplóelemző rendszer bővítése
Az Ajánlatkérő folyamatosan fejleszti informatikai rendszerei biztonságát, amihez célként tűzte ki a biztonsági események monitorozását és az eseményekre való minél gyorsabb reagálást. Az Ajánlatkérő jelenleg 15.000 EPS feldolgozására képes McAfee SIEM naplóelemző rendszerrel rendelkezik.
Ajánlatkérő elvárása a naplóelemzés feldolgozási kapacitásának bővítése 20.000 EPS-re. A nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) feladata az alábbi virtuális komponensek – vagy azzal egyenértékű képességű 20.000 EPS elosztott terhelés feldolgozására képes komplett SIEM megoldás – szállítás
Lásd bővebben

KAR ITER rendszer támogatása és továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/20
Közzététel dátuma: 2020.01.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.27.
A beszerzés tárgya a Magyar Nemzeti Bank (Ajánlatkérő) KAR ITER (azaz Közös Adatgyűjtő és Integrált Előfeldolgozó Rendszer,a továbbiakban: Rendszer) üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása (felmerülő új igények megvalósítása, azaz a kifejlesztett Rendszer továbbfejlesztése, módosítása vagy összekapcsolása más informatikai rendszerekkel).
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/21
Közzététel dátuma: 2020.01.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.27.
Az MNB automatikus tesztelést támogató rendszerének bevezetése
– 6 db automatikus teszteléstámogató rendszer licensz további 4 éves licensz előfizetéssel;
– Az automatikus teszteléstámogató rendszerhez 6 rendszer illesztése;
– A 6 illesztett rendszerből két rendszerhez meghatározott számú teszteset automatizálása, oktatással;
– További rendszerek illesztésére, valamint tesztesetek automatizálására opciós tételként 2880 embernap opciós szoftverfejlesztési támogatás;
– Eseti technikai és konzultációs feladatok ellátására, tesztelési feladatok létrehozásának támogatására 200 nap opciós üzemeltetési támogatás;
– Opciós tételként további licencek vásárlása licenckövetéssel.
Lásd bővebben

TVM automaták üzemeltetése és továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/22
Közzététel dátuma: 2020.01.31.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.05.
Keretmegállapodás alapján „Jegy- és bérletkiadó automata hálózat üzemeltetése és továbbfejlesztése”
Az jánlatkérő egyedi igénye alapján 372 db közösségi közlekedési jegy- és bérlet automata (TVM) üzemeltetése; új teljes funkcionalitású, valamint csak bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkező közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) gyártása, szállítása és üzembe helyezése; meglévő közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) áthelyezése másik helyszínre; közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata (TVM) hálózat hardver és szoftver (terminál vagy központi vezérlő szoftver logikai módosítása) fejlesztése.
Érték áfa nélkül: 9.091.096.550,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató Szakértői szolgáltatások beszerzése az NKE részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/18
Közzététel dátuma: 2020.01.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató Kft.;Bluefield Kft.;Századvég Gazdaságkutató Zrt.;KIRULY Kft.;DMS One Zrt.;SDA Informatika Zrt.
A nyertes AT a szerződés keretében a Műszaki-szakmai specifikációban részletezett – közigazgatás-fejlesztési hatásmérésekkel összefüggő informatikai fejlesztési szükségleteit támogató – szakértői szolgáltatási feladat elvégzését vállalja.
I. A közigazgatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusait megragadó, eredményességét mérő, valamint a társadalmi, gazdasági hasznok méréséhez nélkülözhetetlen célzott, illetve kontextuális mutatók adatszerkezetének megtervezése, adatmodell folyamatainak kialakítása és tesztelése.
II. A közigazgatás-fejlesztési beavatkozások belső hatásméréseinek aggregálásához, bármilyen közigazgatási eljárás, illetve szolgáltatás biztosításához, illetve igénybevételéhez kapcsolódó egységköltségek feltárása és strukturált megjelenítése.
III. A közigazgatási ügyintézés, valamint az ügyintézéshez való hozzáférés és gyakorlat szempontjából a speciális (atipikus) lakossági célcsoportokra gyakorolt közigazgatás-fejlesztési hatások feltárása és megjelenítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 124.255.000,- Ft
Lásd bővebben

TVM automaták üzemeltetése és továbbfejlesztése II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/18
Közzététel dátuma: 2020.01.27.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási keretmegállapodás alapján „További jegy- és bérletkiadó automaták beszerzése és teljes körű üzemeltetése II” az alábbiak szerint
4 db jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése, 76 db jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan, jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése, jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés (pl. TVM központi rendszer paraméterezési feladatok elvégzése az ajánlatkérő egyedi igénye alapján.).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 522.591.278,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/18
Közzététel dátuma: 2020.01.27.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet Kft.
Piackutatás EFOP-3.6.1-16-2016-00004
1. ajánlati rész: A magyar lakosság 50-70 év közötti korcsoportjából válogatott 500 fős, nemre, életkorra, iskolai végzettségre, gazdasági aktivitásra, régióra és településtípusra vonatkozó reprezentatív minta, mely ezen korosztály vásárlási szokásairól valamint megtapasztalt életkori változásairól szól.
2. ajánlati rész: A magyar lakosság 18-65 év közötti korcsoportjából válogatott 900 fős véletlen korra, nemre, iskolai végzettségre, lakóhely típusára és lakórégióra tekintve reprezentatív minta, mely az időskori pénzügyi és befektetési döntések devianciáinak vizsgálatáról szól.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.980.000,- Ft
Lásd bővebben

WAN/LAN eszközök üzemeltetésének támogatása/2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározottak szerint:
(A) Olyan széleskörű üzemeltetés-támogatási szolgáltatás nyújtása, amely garantálja, hogy a telephelyek közötti összeköttetések és a telephelyek helyi hálózatai, valamint az ezekben üzemelő adathálózati és IT biztonságot támogató berendezések által alkotott komplex kommunikációs rendszer magas rendelkezésre állással biztosítsa az ajánlatkérő üzleti folyamatainak ellátásához szükséges kommunikációs igények kiszolgálását.
(B) az ajánlatkérő belső WAN/LAN üzemeltetői kompetenciájának üzemeltetés támogatási célú kiegészítése az alábbi területeken:
– alapvető üzemeltetés-támogatási feladatok;
– második szintű Cisco szakértői/mérnöki tanácsadói szolgáltatások;
(C) Hibabejelentés elvégzése, a bejelentett hibák kezelése, nyilvántartása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 71.982.000,- FT
Lásd bővebben

A beléptető rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: UD Human Service Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Satrax Elektronic Telekommunikációs Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A teljesítés fő helyszíne: Debrecen, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Kisújszállás, Karcag, az Ajánlati dokumentációban meghatározott helyszíneken.
Az ajánlatkérő telephelyein működő Osiris gépjármű- és személybeléptető, Welcome személybeléptető-, Assa Abloy (Seawing) személybeléptető-, valamint videó megfigyelő- és elektronikus riasztórendszerek üzemeltetése, az üzemeltetéséhez szükséges támogatás, a rendszer hardver és szoftver elemeinek ütemezés szerinti karbantartása, továbbá a szükséges hibaelhárítások, javítások elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 178.747.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – Nyomtatók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Ózdi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő:Euro-Profil Rendszerház Kft.
1. részben:
3 darab fekete-fehér nyomtató adásvétele,
2. részben:
6 darab színes nyomtató adásvétele,
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országos Bírósági Hivatalban működő Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer üzemeltetése, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása 1000 keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Infokommunikációs fejlesztés webes eszközön
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/19
Közzététel dátuma: 2020.01.28.
Ajánlatkérő: Kehidakustány Község Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. Infokommunikációs fejlesztés webes eszközön a www.kehidakustany.hu és a www.kehidakustanytdm.hu átalakítása, új tartalmi elemek létrehozása: interaktív térkép, útvonaltervező, aktuális időjárás panel, live kamera kép 2db kiemelt turisztikai helyszínről. Program ajánló integrálása helyi és térségi szinten.
2. Kehidakustány teljes digitális térképének előkészítése az attrakciók és szolgáltatások elhelyezésével és többnyelvű virtuális valóság applikáció fejlesztése a turisztikai attrakciókhoz, túrákhoz.
3. Kehidakustány valamennyi turisztikai, épített és természeti örökségei elhelyezése egy digitális térképen. E funkció megjelenítése, összekapcsolása egy több nyelvű applikációval és virtuális valóságban bemutatható turisztikai attrakció tartalommal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.780.000,- Ft
Lásd bővebben

Enterprise Multi Medikai Alkalmazás üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/20
Közzététel dátuma: 2020.01.29.
Ajánlatkérő: Paksi Gyógyászati Központ
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
A már meglévő EMMA rendszerelemek követése és támogatása, a medikai szerver üzemeltetése.
A rendszer elvárt főbb funkció csoportjai: Járóbeteg ellátás, Fekvőbeteg ellátás, Akkreditált vényíró, Diagnosztika modul, Labor integráció, PACS integráció, Jelentő modul, Lekérdező modul, Adminisztrációs modul, Műtéti modul, Gondozói modulok, Előjegyzések kezelése, EESZT.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 114.720.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/20
Közzététel dátuma: 2020.01.29.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NORG Számitástechnikai Rendszerház Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés keretében az MFB Zrt. Portfolió és alrendszerei (köztük a KÉR-EUKIR) továbbfejlesztéséhez 1047 nap egyedi igény szerint lehívható szakértői embernap keret biztosítása a dokumentáció részét képező követelményspecifikációban részletezettek szerint,
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 109.935.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/21
Közzététel dátuma: 2020.01.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ABESSE Informatikai Tanácsadó Zártkörűen Működő
Az MNB által „Informatikai termékek és szolgáltatások beszerzésére irányuló dinamikus beszerzési rendszer létrehozása 17 kategóriában (KBF 391/2018)” tárgyban létrehozott DBR 1. részének (Alkfejl.szolgáltatás Microsoft.NETtechnológiával) keretében indított egyedi eljárás ” Központi fájl katalógus (KBF/380/2019)” tárgyban Az MNB fileszerverein tárolt fájlokban található adatok kezelését támogató rendszer megvalósítása, 1 db egyedi szoftver fejlesztés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az elj. eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/22
Közzététel dátuma: 2020.01.31.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: LiB Számítástechnikai kft
Jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy a közeljövőben bevezetésre kerüljön a Magyar Államkincstár által számlavezetett intézményi ügyfelei feljogosított munkatársainak a részére nyílt interneten – megfelelő autentikációt követően – elérhető web alapú felületen az úgynevezett Integrált Lekérdező Felület (ILF).
Az Integrált Lekérdező Felület bevezetésére két ütemben kerül sor, és kezdeti funkcionalitása két területet érint:
– I. ütem: a számlakivonatok elektronikus hozzáférhetőségének biztosítása,
– II. ütem: az Azonnali Utalási Rendszerben (AZUR) beérkező utalások azonnali lekérdezhetőségének lehetővé tétele.
Nyertes Ajánlattevő feladata vállalkozási szerződés keretében a Magyar Államkincstárnál működő GENGI4 rendszerbe történő integrálással az Integrált Lekérdező Felület két ütemben történő implementálása, bevezetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.950.000,- Ft
Lásd bővebben

Ügyfélhívó totemek beszerzése és üzembe helyezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/22
Közzététel dátuma: 2020.01.31.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala és a 19 megyei kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SmartUp Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva, 57 db érintőképernyős jegyautomata beszerzését és illesztését valósítja meg az országos központosított Q-FUSION rendszerbe, 51 kormányablak helyszínen adásvételi szerződés keretében.
Nyertes ajánlattevő szerződéses feladatát képezi az eszközök legyártása, leszállítása a műszaki leírásban megjelölt szállítási címekre, a műszaki leírás szerinti telepítése és integrációja, továbbá a jegyautomaták helyszíni tesztje és indítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.312.723,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Videofal építése – eljárás visszavonása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/22
Közzététel dátuma: 2020.01.31.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A Megyei központok működéséhez szükséges informatikai és hírközlési eszközök beszerzése, valamint videófal beszerzése keretében a 20 megvalósítási helyszín tekintetében, helyszínenként az alábbi eszközök szállítása és üzembe helyezése:
Videó megjelenítő fal építése: 3×2 db., legalább 42” ipari monitorból/TV-ből álló video fal és video mátrix beszerzése,valamint telepítése. Legyen képes a központban található bármely munkaállomás (minimum 10 munkahely) kijelző tartalmának átvételére és megjelenítésére.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

A forradalmi változásokat hozó technológiák átalakítják Európa termelési és foglalkoztatási viszonyait

„Az EU élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó ügynöksége, a Eurofound (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) oldalán megjelent elemzésben (Game-changing technologies: Transforming production and employment in Europe) a szerzők nyolc olyan új technológiát neveznek meg, amelyek az előttünk álló évtizedben drámaian átrendezhetik az európai termelési és foglalkoztatási viszonyokat az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt. (A tanulmány ugyan nem tér ki rá, de természetesen világméretű jelenségről van szó, legalábbis a világ fejlett országaiban, egy olyan technológiai verseny következményeként, amelyben az EU és országai jelentős lemaradásban vannak az Egyesült Államoktól és Kínától – szerk.) Ezek az ún. forradalmi technológiák (Game-changing technologies, GCTs), amelyek diszruptív, azaz rombolva teremtő hatással vannak a gazdaságra, a munkaerőpiacra és ezeken keresztül a társadalom egészére is, a következők:

  • a fejlett robotika,
  • az additív gyártástechnológiák (mint a 3D-s nyomtatás),
  • a tárgyak Internete (IoT), különösen az ipari IoT és a hordozható eszközök,
  • az elektromos járművek,
  • az önvezető járművek (mint a „vezető nélküli” autók),
  • az ipari szintű biotechnológia,
  • a blokklánc (a kriptovaluták mögötti technológia),
  • a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR, AR).

A tanulmány technológia-specifikus elemzésekre alapozva összegzi a forradalmi technológiák fő jellemzőit, üzleti célú befogadásuk és alkalmazásuk fékező és hajtóerőit, valamint átfogó képet rajzol fel a munka világára gyakorolt hatásáról. Az innováció más típusaival szemben a forradalmi technológiák nagyobb és azonnali változást eredményeznek. Egy részük már működik a mindennapi gyakorlatban, más részüknél erre még időre van szükség, és van olyan is, amelynél nehéz megítélni, hogy mikor fogják elérni a megfelelő technológiai és piaci érettséget. Bár emiatt van némi bizonytalanság abban, milyen mértékben terjed el adott időszakban a GCT-k használata, szakpolitikai nézőpontból szükséges odafigyelni rájuk már fejlesztésük korai szakaszában is, felmérve potenciális hatásukat. Ezek az információk teszik lehetővé a döntéshozóknak az időben történő előkészítést és a hatékony beavatkozások végrehajtását.

Ahogy arra az Európai Unió meghatározó szakpolitikai dokumentumai is rámutatnak, az innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy fenntartsa és erősítse az európai gazdasági versenyképességet a globalizálódó világgazdaságban. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt téve az új technológiákra és a digitalizációra, megteremtve az egységes európai digitális piacot, amelynek célja a gyors internet-kapcsolat biztosítása, az e-kereskedelem felpörgetése, az intézményes adatvédelmi szabályozás megteremtése és a fejlett számítógépes ökoszisztémák terjedésének elősegítése. De a forradalmi technológiák a gazdasági célokon túl más stratégiai célok elérésében is szerepet játszhatnak, így például a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokban az elektromos járművekre áttéréssel.

A munkaerőpiacra gyakorolt hatás tekintetében nagy viták vannak a meghatározó műhelyek között is, mivel a diszruptív technológiák terjedése munkahelyeket megszűnését és újak létrejöttét egyaránt okozhatja, ezek mértékét és arányát ugyanakkor nehéz meghatározni. Bővülhetnek például az adatkezeléssel, tudományokkal és elemzésekkel kapcsolatos, magas szintű képzettséget igénylő munkakörök, míg az automatizálható rutinfolyamatokra épülő munkák visszaszorulhatnak. Az biztos, hogy a GCT-k meg fogják változtatni számos munkakör jellegét, és azt, hogy milyen készségek lesznek szükségesek azok betöltéséhez. A fő feladat ezért az EU-s szakpolitikai dokumentumok szerint is a munkavállalók digitális és más fontos készségeinek a fejlesztése, mivel döntő mértékben ezen múlhat a változásokra adott válaszok eredményessége.

A tanulmány a forradalmi technológiák elemzésével kapcsolatban a következő főbb megállapításokra jutott:

  • Mivel az elemzett technológiák viszonylag újak, hatásuk munkakörülmények között történő felmérése csak előzetes és tájékoztató jellegű. A legrombolóbb hatással várhatóan a használatos és fejlesztendő készségekre lesznek, ami a munkahelyek és a munkaszervezetek jellegének megváltozásából fakad (munkaidő, önállóság, rugalmasság, irányítás, ellenőrzés). Azok a dolgozók, akik ezeket a változásokat jól kezelik, azok ezt munkakörülményeik javulásaként élhetik meg, míg az adatvédelem és személyes adataik biztonsága terén előnytelennek ítélhetik a változásokat. A GCT-k várhatóan az egészségre és létbiztonságra is kihatnak majd, de ezek pontos mibenléte és a munkakörülményekre gyakorolt hatása még tisztázatlan.
  • A vizsgált technológiák a műszaki és piaci érettség különböző szakaszaiban vannak, ahogy abban is eltérés van, hogy bevezetésük után mekkora időeltolódással jelentkezik a gazdaság és a munka világára gyakorolt hatásuk. Ennek megfelelően a felvetődő kérdéseket technológiánként és szektoronként érdemes megvitatni.
  • A vizsgált nyolc forradalmi technológia közül a fejlett robotikát a feldolgozóipar több szektorában a legszélesebb körben alkalmazzák, ugyanakkor a szolgáltatások terén még korai fázisban van alkalmazása. Az additív gyártási technológiák szintén széles körben terjedtek el a feldolgozóipar és a szolgáltatások több területén. A szolgáltatások terén az önvezető járművek, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint a blokklánc technológiák többnyire még tesztelési fázisban vannak.
  • A technológiák és szektorok fent említett különbségei ellenére a forradalmi technológiák befogadását és alkalmazását befolyásoló kulcstényezők hasonlóak:
    • finanszírozási megfontolások, a befektetések megtérülése;
    • szabályozási keretrendszer, szabványok;
    • releváns infrastruktúra, hozzáférés az inputokhoz;
    • társadalmi elfogadottság és etikai aggodalmak;
    • a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt feltételezett hatás.

A tanulmány végén a szerzők szakpolitikai iránymutatásokat fogalmaznak meg, a következők szerint:

  • A forradalmi technológiák munkaerőpiacra gyakorolt hatását (pl. az inklúzív jelleg erősítése rugalmas és távoli munkavégzéssel vagy alternatív képzési módszerekkel) fel kell tárni stratégiailag. Ha ezek a stratégiai hatások relevánsnak és hatékonynak tekinthetők, akkor meg kell tervezni és alkalmazni kell az ennek megfelelő működési eszköztárat is.
  • Az iparági politikákat korszerűsíteni kell a digitális korszaknak megfelelően. Az új technológiák és üzleti modellek felemelkedése, az együttműködés előtérbe kerülése, a szektorok és tevékenységek közötti határvonalak elmosódása mind olyan jellemző, amelyek figyelembe kell venni az újratervezésnél. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra, hogy ne maradjanak le a versenynek ebben az új szakaszában.
  • Az EU kezdeményezéseit és cselekvéseit a diszruptív technológiák határokon átívelő kihívásaira érdemes fókuszálnia. Nagyléptékű, határokon átnyúló digitális projekteket, amelyeket nem lehet a tagállamok szintjén megvalósítani, segíteni lehet olyan finanszírozási források mozgósításával, mint a PPP-konstrukciók vagy más pénzügyi eszközök. A horizontális és szektorközpontú finanszírozási megoldásokat integrálni indokolt egy, az együttműködést előtérbe helyezi szakpolitikai csomagba.
  • Új szabályozási keretrendszert és szabványokat kell létrehozni a forradalmi technológiák terjedése és befogadása érdekében, vagy ilyen céllal felülvizsgálni és módosítani a meglévőket. Ezen belül megoldást kell találni a technológiai interoperábilitásra, valamint a társadalmi és etikai aggodalmakra, beleértve az adatvédelmet, az adat-tulajdonosságot és a magánszféra védelmét.

Végül a szerzők ajánlása szerint a digitális átalakulást nem szabad izoláltan kezelni, hanem integrálni kell más olyan szakpolitikai törekvésekkel, mint az átmenet a csekély széndioxid-kibocsátású gazdaságba, összhangban a globalizációból és a demográfiai változásokból fakadó kihívásokból fakadó kérdésekre adandó válaszokkal.”

Forrás:
Game-changing technologies: Transforming production and employment in Europe; Eleonora Peruffo; Ricardo Rodriguez Contreras, Irene Mandl, Martina Bisello; Eurofound; 2020. január 22.

Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek – könyvbemutató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek könyvbemutató

Tisztelettel meghívjuk Önt a Tóth J. Zoltán szerkesztésében megjelent Jogalkotástan című könyv bemutatójára.

A kötet szerzői: Kovács Endre Miklós, Köbel Szilvia, Szilvásy György Péter, T. Kovács Júlia, Tóth J. Zoltán
A kötetet lektorálta: Mázi András

A könyvbemutató időpontja: 2020. február 4., kedd, 14:00
A könyvbemutató helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Zrínyi-terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

PROGRAM

13:45 – 14:00 Regisztráció 14:00 – 14:15 Köszöntő

Koltay András rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem 14:15 – 14:45
A művet bemutatják:
Smuk Péter dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
Szabó Zsolt tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
14:45 – 15.00 A jogalkotástani-jogszabályszerkesztési ismeretek oktatásban és a joggyakorlatban betöltött szerepe
Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

15.00 – 15.15 Záró gondolatok – A Jogalkotástan kötet küldetése
Tóth J. Zoltán egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar; főtanácsadó, Alkotmánybíróság

A könyvbemutató szakmai moderátora:
Téglási András oktatási dékánhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Kérjük, részvételi szándékát az esetleges parkolási igénnyel egyidejűleg 2020. január 31-ig szíveskedjen a következő e-mail-címen jelezni: info@ludovika.hu”

Forrás:
Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek – könyvbemutató; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. január (PDF)
A kötet megjelenéséről az eGov Hírlevél is beszámolt, a könyvészeti adatok elérhetők abban a cikkben.

Hálózatok a közszolgálatban

„A hálózatkutatás korunk egyik kurrens kutatási témája, azonban alkalmazása számos területen még csak ötlet szintjén található meg. A hálózatkutatás alapvető eleme az adat, amelyen vagy amellyel kutatásokat lehet folytatni, de önmagában nem elégséges az eredmények eléréséhez, amihez hálózattudományi ismeretek is szükségesek. Ugyanakkor még talán ezen kettős elemi feltétel megléte esetén sem várhatunk eredményeket. Létfontosságú az a szakmai háttér is, amely megfogalmazza a hipotéziseket, segít eligazodni az adatok által kirajzolt mintákon, eredményeken, és végső soron hasznosítani tudja azok tanulságait.
A kötet a közigazgatás szerteágazó területeiről mutat be esettanulmányokat, konkrét problémák megoldására nyújt modelleket, valamint szemlélteti a módszer alkalmazási lehetőségeit. A kutatócsoport reményei szerint a tanulmányok egy jövőbeni alkalmazott hálózatkutatási tantárgy oktatási segédanyagaként is szolgálhatnak majd.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is, ITT.”

Forrás:
Hálózatok a közszolgálatban; Auer Ádám, Joó Tamás (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-5310-81-4; 2019 (letölthető PDF-ben)

A szabálysértési jog tankönyve

„A harmadik magyar szabálysértési kódex 2012-ben lépett hatályba. A szerkesztők és szerzők elérkezettnek látták az időt egy olyan tankönyv elkészítésére,amely oktatási célból összegzi a kihágási-szabálysértési jogterületre vonatkozó évszázados elméleti ismereteket, illetve az elmúlt fél évtized gyakorlati (jogalkalmazói) tapasztalatait. A munka szervesen illeszkedik abba a hagyományba, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjei (az Államigazgatási Főiskola, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara, illetve a Rendőrtiszti Főiskola) fontos szerepet töltöttek be a szabálysértési jog hazai oktatásában és kutatásában. A szerzők és a közreműködők remélik, hogy e komplex szemléletű tankönyv alkalmas lesz arra, hogy kellően felkészítse a hallgatókat a szabálysértési jog magas színvonalú alkalmazására, ami egyaránt fontos a jogbiztonság és az állampolgárok bizalmának megerősítése érdekében.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.
A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is, ITT.”

Forrás:
A szabálysértési jog tankönyve; Hollán Miklós, Nagy Judit; Dialóg Campus Kiadó; ISBN: 978-615-5945-25-0; 2019 (letölthető PDF-ben)

Törvények, rendeletek

A Kormány 6/2020. (I. 31.) Korm. rendelete az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

A módosuló kormányrendeletek

  1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása
  2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítás
  3. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
  4. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása
  5. Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása
  6. A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása
  7. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása
  8. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
  9. A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása
  10. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
  11. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
  12. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
  13. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
  14. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályairól szóló 419/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
  15. Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
  16. A tűzvédelmi hatósági eljárások általános és különös szabályairól szóló 489/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
  17. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról szóló 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
  18. A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
  19. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

Forrás:
A Kormány 6/2020. (I. 31.) Korm. rendelete az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 17. szám; 2020. január 31.; 447-456. o. (PDF)

Központi kormányzati szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzatai

  1. A miniszterelnök 1/2020. (I. 31.) ME utasítása a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás módosításáról
  2. A miniszterelnök kabinetfőnöke 3/2020. (I. 31.) MK utasítása a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2020. (I. 31.) MvM utasítása a Központi Statisztikai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2019. (III. 4.) MvM utasítás módosításáról
  4. A külgazdasági és külügyminiszter 4/2020. (I. 31.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (III. 13.) KKM utasítás módosításáról
  5. A pénzügyminiszter 1/2020. (I. 31.) PM utasítása a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  6. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökének 1/2020. (I. 31.) EBH utasítása az Egyenlő Bánásmód Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2018. (X. 4.) EBH utasítás módosításáról

Forrás:

Hivatalos Értesítő; 2020. évi 4. szám; 2020. január 31. (PDF)

A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

Forrás:
A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 17. szám; 2020. január 31.; 290-446. o. (PDF)