Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egyetlen kártyán minden adatunk: minden igazolvány adata egyetlen kártyán, a csippel ellátott e-személyin lesz rövidesen

„ A 2021 februárja után megszülető magyar állampolgárok szüleinek már nem kell bajlódniuk gyermekük okmányainak igénylésével. Minden ügyintézés egyszerűbb lesz, a megoldással Magyarország az élen jár.

Az Okmánykelengye projekt megvalósítását követően várhatóan 2021 február­jától az újszülöttek automatikusan, hivatalból kapják meg az elektronikus személyazonosító igazolványukat (e-személyi), amely tartalmazza további igazolványaik adatait is – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Both András, az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési vezérigazgató-helyettese. A társaság a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. leányvállalataként az állami nyilvántartásokkal összefüggően mintegy 230 rendszert fejleszt. A legfontosabbak között említhető a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a járműnyilvántartás, az okmánynyilvántartások, illetve több, az idegenrendészeti nyilvántartást kiszolgáló informatikai rendszer, valamint a választási rendszer is. Both András elmondta, hogy a nemzeti adatvagyon harmadát kezeli az IdomSoft Zrt., a fennmaradó hányad gondozását pedig többek között a NISZ Zrt., a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Államkincstár végzi.

A vezérigazgató-helyettes rámutatott, hogy nemcsak a születésnél, hanem más életesemények kapcsán is embert próbáló és rendkívül időigényes feladat jelenleg az okmányok beszerzése, ez pedig megoldásért kiált. Az adó- és a tajkártyáért, a személyazonosító igazolványért és a vezetői engedélyért vagy éppen az anyakönyvi kivonatért is más-más hivatalba kell elmenni. A cél pedig a kormányzat iránymutatása alapján az – folytatta az idei évre szabott feladatok sorát a cégvezető –, hogy minden igazolvány adata egyetlen kártyán, a csippel ellátott e-személyin legyen, ezzel a fejlesztéssel pedig Magyarország az élen jár.

– A jogszabályi előírás szerint lehetővé kell tennünk azt is, hogy más anyakönyvi események, így a házasságkötés miatt előforduló névváltoztatás után se kelljen újra igényelni külön-külön minden okmányt, hanem az új adatokat tartalmazó okmányok kiállítása hivatalból megtörténjen – ismertetett egy másik adminisztrációcsökkentő intézkedést Both András. Ehhez még további központi fejlesztéseket kell végrehajtani, de az egyik legfontosabb eszköz, az e-személyi már a kezünkben van.

– Jelenleg közel 4,6 millió állampolgár tárcájában lapul ilyen, mégis kevesen vannak tisztában azzal, milyen előnyökkel is jár ez az új megoldás és jellemzően ugyanarra használják, mint a régit, vagyis személyazonosításra és határátlépéshez – festette le a jelen helyzetet a szakértő, majd sorolta: amellett, hogy a kártya tartalmazza a tajszámot és az adóazonosító jelünket – segítséget nyújtva ezzel az egészségügyi térben és az adóügyek intézése során –, számos más szolgáltatást is biztosít.

– Az elektronikus aláírás viszonylag közismert, ahogyan a debreceniek körében az is, hogy a helyi közösségi közlekedés használata e-személyivel is lehetséges. Ezt a megoldást érdemes lehet más nagyvárosokra is kiterjeszteni. Említést érdemel továbbá, hogy a 2019. október végétől kiállított e-személyik tároló elemére már a lakcímadatok is felkerülnek, vagyis valóban abba az irányba tartunk, hogy ne legyen szükség külön lakcímkártyára, egyszerűbb legyen az ügyintézés – hangsúlyozta Both András.

Hozzátette, hogy mivel a régi igazolványokat folyamatosan váltják fel az e-személyik, ezek elterjedése jól kiszámítható és garantált, és ezáltal az ügyintézési folyamatok egyszerűsödése is biztosítottá válik.”

Forrás:
Egyetlen kártyán minden adatunk; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2020. február 13.

Európa megnyerheti az ipari adatokért folytatott globális csatát – mondta Thierry Breton, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos

„Az lehetséges, hogy Európa nem lesz képes olyan digitális „bajnokokat” létrehozni, mint a felhasználók személyes adatait gyűjtő egyesült államokbeli és kínai vállalatok, de megnyerheti az ipari adatok háborúját – mondta szombaton az Európai Unió iparpolitikai vezetője.

Thierry Breton, az EU egységes piacáért felelős európai biztosa azt mondta, hogy hatalmas mennyiségű kihasználatlan adat halmozódik fel arról, hogy milyen gyorsan vezetjük autóinkat, vagy mennyi időre van szüksége egy robotnak egy termék gyártásához a gyárakban.

Az Egyesült Államok és a Kína technológiai vállalatai, például a Google, az Amazon vagy a Huawei dominanciája miatt az EU felhagy a 2000-es évek elején alkalmazott „laissez-faire” [mindent a piaci erőkre bízó] hozzáállással, és vállalkozásainak védelme érdekében a szabályozási nyomásgyakorlás eszközéhez nyúl.

Az új megközelítés szerdán [2020. február 19.] jelenik meg először nyilvánosan, amikor Breton ismerteti az Unió új adatpolitikai és a mesterségesintelligencia-stratégiáját.

„Új szakaszba lépünk. Az ipari adatokért folytatott küzdelem most kezdődik, és a fő csatatér Európa lesz ”- mondta Breton, a volt francia pénzügyminiszter egy interjúban.

Breton szerint az EU-nak egyedülálló lehetősége van a digitális forradalom következő szakaszának megnyerésére, amelynek középpontjában az iparági területek, például gyárak, közlekedés, energia és egészségügy adatainak összegyűjtése, kezelése és elemzése áll.

„Európa a világ legfontosabb ipari kontinense. Az Egyesült Államok a globalizáció utolsó szakaszában elvesztette ipari know-how-ját. Fokozatosan újra kell építeniük. Kínának vannak olyan hozzáadottérték-hátrányai, amelyeket most egyenlít ki”- mondta Breton.

„De az ipari értéklánc nagy része, a nagy vállalatcsoportoktól a kkv-kig, ma Európában található. Ez az oka annak, hogy most minden tekintet Európára szegeződik” – tette hozzá.

A biztos, aki a müncheni biztonsági konferencia alkalmából adta az interjút, ahol találkozott a Microsoft vezérigazgatójával, mielőtt hétfőn fogadná a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberg-et, a határozottabb európai hozzáállás híve.

„Ebben a szektorban a holnap nyertesei nem feltétlenül azonosak a mai nyertesekkel” – mondta és hozzátette, hogy a ma létező nagy felhőplatformokat valószínűleg decentralizált és biztonságosabb „mini-felhők” váltják fel.

Breton, az Atos francia informatikai óriás és telekommunikációs csoport volt vezérigazgatója azt mondta, hogy az Európai Bizottság szerdán háromirányú megközelítést mutat be, amely a szigorú szabályokból, az infrastrukturális beruházásokból és az ágazatspecifikus megközelítés kibontakoztatásából áll.

A Reuters 2020. január 29-én jelentett be azt a 25 oldalas dokumentumtervezetet, amely felvázolja az adatok egységes piacának létrehozására irányuló intézkedéseket. A dokumentum, még változhat a február 19-i bemutató előtt.

Egy sor új szabályt tartalmaz, amelyek a határokon átnyúló adathasználatra, az adatok interoperabilitására és a gyártással, az éghajlatváltozással, az autóiparral, az egészségügyi ellátással, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a mezőgazdasággal és az energiával kapcsolatos szabványokra vonatkoznak.

A dokumentum javaslatot tesz az adatmegosztást akadályozó versenyszabályok elvetésére is, és esetleg olyan szabályok bevezetésére, amelyek megakadályozzák, hogy a nagy online platformok egyoldalúan megszabják a hozzáférés feltételeit.

Európa nyitva marad a nem-európai vállalkozások előtt, de ipari bázisának erejét arra akarja használni, hogy maga állapítsa meg a saját szabályait, megelőzve ezzel más kontinenseket – mondta Breton.

Szombaton Breton erőteljesen hangsúlyozta a várható feladat sürgősségéhez. „Európa nem naiv, nagyon jól látja, mi folyik itt. Ezért kell most megszerveznünk magunkat, beleértve az első 5G hálózatok telepítését is ”- mondta.

Forrás:
Europe can win global battle for industrial data, EU industry chief says; Michel Rose; Reuters; 2020. február 15.
Lásd még korábbi cikkünket: Egységes európai adatpiacot készül létrehozni az Európai Bizottság (Exclusive: Europe wants single data market to break U.S. tech giants’ dominance); eGov Hírlevél; 2020. február 2.

A platformként működő közigazgatás kézikönyve

„A Harvard Kennedy School részeként működő Ash Center for Democratic Governance and Innovation saját oldalán tette közzé Richard Pope kézikönyvét a közigazgatás platformként működéséről (Playbook: Government as a Platform). Mint a szerző írja, ha a XX. században bementünk bármely közigazgatási hivatalba, három nélkülözhetetlen alapelemet mindenhol felfedezhettünk: nyilvántartási osztályt, amely kezeli a hivatalos papírokat, kartotékokat és mikrofilmeket; adminisztrációs munkatársakat, akik feldolgozzák és validálják az információkat; és végül rengeteg formanyomtatványt. A szervezeti egységek – ahogy azóta is – tematikusan szervezettek (pl. járművezetői engedélyek, útlevelek, adózás), az adott téma teljes vertikumát lefedve. Amikor a kormányzatok elkezdték a közigazgatási szolgálatatásokat elektronizálni és online elérhetővé tenni, ezt a világot digitalizálták. Ha ma bemennénk egy jellemzőnek mondható kormányhivatalba, a következő fő jellemzőket látnánk:

  • Online tranzakciók sokasága, amelyek annak a papíralapú ügyintézésnek a mintáját követik, amelyeket kiváltottak.
  • A korábban kézzel irányított adminisztratív rendszerek félautomata üzemmódban működnek. Az ügyviteli szabályokat ma már nem csak papíron rögzítik, hanem bele is kódolják a rendszerbe.
  • Adatbázisok sokasága, amelyek nagyrészt a korábban hegyekben álló papíralapú dokumentumokat helyettesítik, valamint ügykezelő rendszerek, amelyek nyomon követik a beadványokat.

Ez a minta ismétlődik minden egyes szervezetben, a közigazgatás minden szintjén. De miért lenne ez probléma, amikor ezek a változások a hatékonyságot növelik? Mint a szerző rámutat, a hagyományos folyamatok digitalizációjával korántsem aknázzuk ki a digitalizációben rejlő hatékonyságnövelő és minőségjavító lehetőségeket.

Amikor egy közigazgatási egység adatokat ad át egy másiknak, azt eufemisztikusan adatmegosztásnak nevezzük, holott az nem más, mint egy „kopipészt” művelet, még ha ez – a papíron tárolt és átadott adatokhoz képest – lényegesen több másodpéldány továbbítását is jelenti, a közigazgatás széles spektrumábat terítve. Csakhogy az adatok duplikációja a ráfordított erőfeszítéseket is duplikálja, a szolgáltatás-tervezésére gyakorolt hatás pedig ellentmondásos. Egy számítástechnikai irodalomból kölcsönzött mondással („Conway törvénye”) kifejezve: az informatikai rendszereket tervező szervezetek kénytelenek olyan terveket gyártani, amelyek az adott szervezet bevett kommunikációs struktúráját képezik le. Vagyis a szolgáltatások megtervezésében az elsődleges szempont a szervezetek szerkezeti sajátossága, és nem az emberek valós szükségletei. Mindez a szolgáltatásnyújtások monopolizálásához vezet, ami a szolgáltatásokban egy az egyben leképezi a szervezeti egységek szerinti felosztást, és megakadályoz más szervezeti egységeket, intézményeket, vállalatokat, civil szervezeteket abban, hogy csatlakozó kiegészítő szolgáltatásokat építsenek ki. Az adatok és az ügymenet logikája egyaránt be van reteszelve az adott szervezetbe.

A világban körülnézve ugyanakkor egy másfajta megközelítést is látunk felbukkanni és terjedni. Vannak már olyan intézményközi platformok a közigazgatásban, amelyek elkezdték áttörni a szervezeti silókat, és ezzel nem csak pénzt takarítanak meg, hanem az adott közszolgáltatás jellegét is megváltoztatják. Az Egyesült Államokban például a veteránügyi igazgatás elkezdte szolgáltatásait alkalmazás-programozási felületekre (API) építeni, ami lehetővé teszi karitatív és más szervezeteknek is közhasznú szolgáltatások nyújtását, illeszkedve az API-k terjedését célzó szövetségi kormányzati törekvésekhez. Indiában Aadhaar néven indult azonosító platform a közigazgatás különböző részeihez kötődő szolgáltatások összekapcsolására milliárdnál is több ember számára, ami ezzel együtt a magánélet védelméről és a digitális jogokról is országos vitát keltett. Az Adhaar része annak az IndiaStack nevű kezdeményezésnek, amely révén a kormányzat API-k segítségével teszi lehetővé a közigazgatásnak, az üzleti szférának, induló vállalkozásoknak és fejlesztőknek, hogy kiaknázhassák az egyedülálló digitális infrastruktúra lehetőségeit India nagy problémáinak megoldására, fizikai jelenlétet nem igénylő papír- és készpénzmentes szolgáltatások nyújtásával. Észtországban új szolgáltatásokat terveztek a nagyobb életesemények (mint pl. egy gyermek születése) köré, a közigazgatási intézmények határain átívelő módon. Megtehetik, mert az elmúlt évtizedekben kiépítették a közigazgatást keresztbe-kasul átszövő közös adatinfrastruktúrát, és mivel a szomszédos országok is adoptálták ezt az infrastruktúrát a kereskedelmi folyamatok megkönnyítésének ígéretével, a szolgáltatásokat határon túlról is igénybe lehet venni. Az Egyesült Királyságban, Olaszországban vagy Argentínában pedig a közigazgatáson belüli közös problémák megoldására osztanak meg központilag megoldást segítő elemeket, segítve a köztisztviselőket abban, hogy az új szolgáltatásokat gyorsabban tudják biztosítani és javítsák, konzisztenssé tegyék az ügyfélélményt.

Mindent összevetve, valósággá kezd válni az a világ, amit még Tim O’Reilly vázolt fel egy 2011-es cikkében a platformként működő közigazgatásról, amelyben feltette a kérdést: mi lenne, ha a közigazgatást egy operációs rendszerhez hasonlóan szerveznék meg? A platformként működő közigazgatás radikálisan jobban működő közszolgáltatások ígéretét hordozza magában, egyszerűbbé és gyorsabbá téve azokat köztisztviselők és politikusok, vállalatok és civil szervezetek számára egyaránt, az emberek valós szükségleteire válaszolva. A közigazgatás újraszervezését eszerint megosztott komponensek, API-k, szabványok és összhangba hozott adatállományok köré lehetne és kellene megvalósítani.

A platformalapú közigazgatás kézikönyve azoknak a figyelmére számít elsősorban, akik a digitális fejlesztések során olyan új szakmai kompetenciákat hoztak be a közigazgatásba, mint az agilis szoftverfejlesztés, a felhasználó-centrikus tervezés, felhőszolgáltatások igénybe vétele vagy a nyílt forrású szoftverek használata. Ezek egyúttal új szakmákat is magukkal hoztak: termékmenedzserek, szoftver-mérnökök, felhasználói kutatást végzők, szolgáltatástervezők, adattudósok, digitalizációs vezetők, akik új megközelítéseket keresnek a platformalapú megoldások bevezetésére a közigazgatásban. A kézikönyv ezeknek a gyakorlati szakembereknek is hasznos útmutatót kíván adni.”

Forrás:
Playbook: Government as a Platform; Richard Pope; Harvard Kennedy School, Ash Center for Democratic Governance and Innovation; 2019. november (PDF)

Közigazgatási, politikai informatika

A MÁV-START vonalaira érvényes bérleteket immár az iOS operációs rendszert használók is megvásárolhatják

„Újabb hasznos funkciók válnak elérhetővé február 15-étől a MÁV alkalmazásban. A MÁV-START vonalaira érvényes bérleteket immár az iOS operációs rendszert használók is megvásárolhatják. A H5-ös szentendrei vonalra pedig – várhatóan szintén február közepétől – a kiegészítő MÁV-HÉV bérlet teljesárú, 30 napos változatát is meg lehet majd vásárolni mind Android, mind pedig az iOS alapú készülékeken.

A MÁV app regisztrált felhasználószáma mostanra meghaladta a 283 ezret. A mobilalkalmazáson keresztül vásárolt jegyek száma az elmúlt egy évben négyszeresére emelkedett. Az applikáción keresztül 2018-ban még „csak” 880 ezer jegyet vásároltak, míg 2019 végére már tartósan, azaz három egymást követő hónapban meghaladta a félmilliót, 2019. egész évben pedig a 4,6 milliót a vásárolt jegyek száma.

A MÁV-START fejlesztésének köszönhetően a menetjegyeken kívül már bérletet is lehet váltani december óta a MÁV applikáción keresztül. A funkció eddig azok számára volt elérhető, akiknek Android 5.1 vagy újabb operációs rendszert futtat okoseszköze; február 15-étől pedig a 12-es verziójú iOS-t használók is igénybe vehetik a kényelmes szolgáltatást.

A MÁV-START eltökélt a további fejlesztések mellett, például, várhatóan nyár elejétől menetrend szerinti indulási idejénél később is megváltható legyen a menetjegy azokra a vonatokra, amelyek a menetrendnél később indulnak. A fejlesztések között szerepel még, hogy szintén tervezetten az idei nyár elejétől nem kell majd külön regisztráció az internetes jegyvásárlási felülethez és a MÁV applikációhoz – ezeket egységesíti a vasúttársaság. Emellett fontos fejlesztési irányvonal a nemzetközi menetjegyváltás lehetősége is, amelyre elsőként a Budapest–Bécs viszonylaton számíthatnak az utasok, várhatóan 2020 második negyedévében.

A kiemelt fejlesztések mellett jelenleg már lehetséges a MÁV-HÉV H5, H6 és H8-H9 vonalára a Budapest közigazgatási határán kívüli szakaszra érvényes kiegészítő jegyeket megvásárolni, egy hét alatt körülbelül 1800 kiegészítő jegyet vásárolnak az applikáción keresztül. Február közepétől a H5-ös szentendrei vonalra a kiegészítő MÁV-HÉV bérlet teljesárú, 30 napos változata fényképes bérletigazolványra már megvásárolható az alkalmazásból, mind Android, mind pedig iOS alatt. A közlekedési társaságok integrációs törekvései mentén a MÁV appban külön menüpontban helyi közlekedési társaságok jegyei is megvásárolhatók lesznek.

A vasúttársaság szeretné elérni, hogy a jegyértékesítésben az elektronikus csatorna 2021 közepén 60 százalékot képviseljen – mondta el Kerékgyártó József. A MÁV-START vezérigazgatója felhívta a figyelmet, a MÁV applikáció nemcsak a jegyértékesítésben, hanem az utastájékoztatásban is fontos szerepet tölt be, például az ott lévő térképen követhető a vonatok közlekedése, így az utas láthatja a késéseket, és tervezheti a csatlakozást.

Tavaly előre törtek a digitális platformon használható jegyvásárlási formulák, egyre nagyobb szeletet hasít ki a teljes egészből, de a pénztári személyes eladások várhatóan még sokáig vezető szerepet töltenek be. Az e-személyigazolványhoz rendelt bérletek száma a teljes hálózati kiterjesztés óta nagy mértékű növekedést mutat, idén januárban már az ilyen eSZIG-es bérleteknek 70 százalékát applikáción keresztül vásárolták. 2020 januárjában, 29-éig 181 bérletet váltottak eSZIG-re, applikációból és pénztárban, ez az összes bérletvásárlás 0,2 százaléka. A MÁV app-ból 1315 bérletet vásároltak, amiből 126 az eSZIG-es bérlet (9,6 százalék). Az eSZIG-es bérletek 30,4 százalékát váltották pénztárban, 70 százalékát pedig applikáción keresztül.

HÁTTÉR-információk

A MÁV-START online alkalmazásának jegyvásárlási funkcióját tartalmazó fejlesztés 2018 májusa óta szolgálja az utasok kényelmét. Az utasok a mobiltelefonjukon vehetik meg a MÁV-START és a GYSEV szolgáltatási területére érvényes belföldi, egy útra szóló menetjegyüket és a hozzá kapcsolódó felárakat, pót- és helyjegyeket, valamint a kerékpár- és kutyajegyet (élőállat jegyet). A MÁV app-ba letöltődő jegyeiket is mobiltelefonon tudják bemutatni, akár offline, azaz internetelérés nélkül is.

A MÁV applikációban a MÁV-START szolgáltatási területére érvényes, belföldi, másodosztályú, 30 napos bérletek és tanulóbérletek (országos, regionális és BKK csatlakozó) válthatók meg. A bérletek viszonylata nem tartalmazhat GYSEV vonalszakaszt. A bérletvásárlási funkció eléréséhez frissíteni szükséges az alkalmazást. Az eddig megvásárolt jegyek elérhetők maradnak a bejelentkezést követően. Az új iOS verzióban a menürendszer teljesen megújul, ezentúl az iOS-eken megszokott Tabbar-os megoldással lehet használni a MÁV app-ot. Ha az utas az applikációban váltott bérlettel, feláras vonaton kívánja igénybe venni a szolgáltatást, a felárat – a vasúti bérlet viszonylatán belül a gyorsvonati pótjegy kivételével – külön, alkalmanként kell megváltani.

Nemcsak a kényelmes használat, vagy a sorban állás elkerülése miatt érdemes mobiltelefonon vonatjegyet venni, az alkalmazásból 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók e-vonatjegyek, és itt is érvényes a @ jellel jelölt vonatokra igénybe vehető 20 százalékos árengedmény. De a kedvezmény nem érvényes a bérletekre!…”

Forrás:
MÁV app: bérletvásárlás iOS-szel is; MÁV-csoport; 2020. február 14.

Konferencia a téradatok minőségbiztosításáról

„A hiteles állami téradatok minőségbiztosítása, minőségellenőrzése elengedhetetlen – hangzott el az EuroGeographics január végén, Máltán megrendezett nemzetközi minőségügyi konferenciáján, ahol a Lechner Tudásközpontot Balla Csilla, Mészáros György és Palya Tamás képviselte.

Az EuroGeographics, az európai térképészeti, földmérési és ingatlan-nyilvántartási nemzeti hatóságok ernyőszervezete a 2015-ben, majd 2018-ban sikeresen megrendezett hasonló szakmai találkozói után, idén január 28-29-én harmadik alkalommal szervezte meg a téradatok minőségügyi vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi konferenciáját Vallettában, Máltán. Ezzel összefüggésben a szervezet minőségügyi szakértői munkacsoportja is (Quality Knowledge Exchange Network – QKEN) előrehozta 2020-as tavaszi plenáris ülését januárra, hogy a munkaülés kapcsolódhasson a 3. International Workshop on Spatial Data Quality (SDQ2020) elnevezésű konferenciához.

Az SDQ2020 konferencián 19 előadás hangzott el, ezek mellett a szakmai találkozó főszponzora, a 1Spatial standdal is képviseltette magát a rendezvényen, amelyet az EuroGeographics QKEN, az EuroSDR, az ISO/TC 211, az Open Geospatial Consortium és az International Cartographic Association közösen valósított meg. Palya Tamás, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai szakértője a workshop programbizottságának tagjaként vett részt a szervezésben, és az egyik szekció levezető elnöke is volt egyben. A konferencián – a közszférából és a magán szektorból megjelent több mint 50 szakember között – a Lechner Tudásközpontot Palya Tamás mellett Balla Csilla, a Fotogrammetriai Osztály vezetője és Mészáros György vezető fotogrammetriai mérnök képviselte.

A konferencián – amelynek helyszíne a Valletta Régi Egyetem Campusa volt – számos olyan témakör került elő, amelyek kapcsán az előadók bemutatták a helyzeti pontosság meghatározásának új módszereit, fejlesztési lehetőségeit, azzal a céllal, hogy képet kapjanak a minőséggel kapcsolatos szabványok végrehajtásának motivációiról és akadályairól, valamint a felhasználói követelményeknek az adatminőség megjelenítéséhez való viszonyáról.

Többek között a norvég, svéd, finn, holland, francia, spanyol, horvát és a házigazda máltai Nemzeti Térképészeti Ügynökség (NMA) képviselői beszámoltak arról, hogyan jelenik meg a minőség-menedzsment és az adatminőség-ellenőrzés az intézményeiknél. Általánosságban elmondható, hogy az alábbi szabványokat vették figyelembe a minőséggel kapcsolatos szabályok kialakításánál:

  • ISO 9001:2015 (Minőségirányítási Rendszer)
  • ISO 19115 (Metaadat)
  • ISO 19131 (Termék specifikáció)
  • ISO 19157 (Adatminőség), külön szekció témája is volt
  • ISO 19158 (Minőségbiztosítás)
  • INSPIRE megvalósítási szabályok
  • LADM (Land Administration Domain Model)
  • Nemzeti előírások

A minőségügyi folyamatok kialakításánál figyelembe kell venni az adatot, a folyamatot, a szervezetet és nem utolsósorban a felhasználói igényeket. A minőségvizsgálatra a 1Spatial képviselője több példát mutatott be. Fontos az automatizálás, az idő- és pénztakarékosság, mind a szabály alapú folyamatok, mind a hatékonyság szempontjából.

A fejlett technológia és az új piaci igények nyomán a földrajzi információk alapvető szerepet játszanak a különböző döntésekben, többek között a gazdasági és a társadalmi életben, hozzájárulva a nemzetek fenntartható fejlődési céljaihoz. Ezért a térképészeti termékekre vonatkozó egyedi normák végrehajtása prioritássá vált az adott területek bevált gyakorlatainak alkalmazásával, és a megbízható, minőségi információk mind inkább fontosabbak a döntéshozatal során. A hiteles állami adatok minőségbiztosítása, minőségellenőrzése elengedhetetlen, de lehetőség szerint együtt kell működni a szabadon elérhető webes térképeket (Google Map, Open Street Map stb.) szolgáltató cégekkel és szervezetekkel is a tartalom javítása érdekében, valamint fejleszteni kell az NMA adatok elérhetőségét. Új tényezőként jelenik meg a gépi algoritmusok alkalmazásának lehetősége („deep learning”) az adatok minőségi vizsgálatának folyamata során. A konferencia végén Jonathan Holmes, a konferencia elnöke köszönte meg személyre szólóan a programbizottság munkáját.

Az EuroGeographics QKEN plenáris ülését 2020. január 30-án tartották meg, amelynek házigazdája a máltai Tervezési Hatóság (Planning Authority), a térképészeti tevékenységekért is felelős intézmény volt. Az ülést Jonathan Holmes, a QKEN elnöke vezette.

Palya Tamás, a QKEN alelnöke a tagszervezetek nemzeti jelentéseit ismertette. Ezen összefoglaló előadás alapján a munkacsoport javaslatot tett a soron következő ülés témáira. A megbeszélés utolsó napirendi pontja az SDQ2020 konferencia tapasztalatainak összegzése volt: a témák széles köre biztosította, hogy a 18 országból érkező hallgatóság minden tagja érdekesnek találta a találkozót. A plenáris ülés résztvevői kiemelték az adatminőség meghatározó szerepét, és célul tűzték ki, hogy néhány év múlva a konferenciát újra megrendezzék. A SDQ2020 workshop előadásai az EuroGeographics honlapján megtekinthetők.”

Forrás:
Konferencia a téradatok minőségbiztosításáról; Palya Tamás; Lechner Tudásközpont; 2020. február 10.

Az állami térképészeti adatok nyílttá és ingyenessé kell, hogy váljanak

„…Mick Cory, az EuroGeographics ügyvezető igazgatója beszámolt a szervezet idei stratégiájáról és aktuális híreiről. Üzenetének lényege a változás volt. Dinamikusan változnak az európai jogszabályok, egymást követik a műszaki fejlesztések, ezeken kívül a globális felmelegedés, mint külső tényező is hatással van a térképészeti tevékenységre. Ezen hatások egyik következménye, hogy az állami térképészeti adatok nyílttá és ingyenessé kell, hogy váljanak, és ezt az államnak kell megfinanszírozni, hiszen ezeket az adatokat közjavaknak („public goods”) kell tekintenünk. Ez a változás kihívás, de lehetőség is egyben, hogy a nemzeti térképészeti szervezeteknek megváltozzon az állami finanszírozási háttere….”

Forrás:
Konferencia a téradatok minőségbiztosításáról; Palya Tamás; Lechner Tudásközpont; 2020. február 10.
Szerkesztői megjegyzés:
A téma fontosságára való tekintettel ezt a részt kiemeltük az eredeti cikkből: Konferencia a téradatok minőségbiztosításáról

A vállalkozások a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül is eljuttathatják hipabevallásukat az illetékes önkormányzati adóhatósághoz

„A helyi iparűzési adó (hipa) ügyével az elmúlt években is foglalkoztak a döntéshozók – a helyi közteherhez annak a programnak a keretében született új szabályozás, amelyet az adóadminisztráció számottevő csökkentéséért indított a pénzügyi kormányzat. Ennek révén – 2017 eleje óta – a vállalkozások az állami adóhatóságon, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül is eljuttathatják hipabevallásukat az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.

Bár a lehetőség elvben valamennyi érintett gazdasági szereplőnek könnyebbséget jelent, a tapasztalat szerint a módszer előnyeit leginkább mégis azok a vállalkozások élvezhetik, amelyeknek több városban, községben is van telephelyük. A rendszer előnye ugyanis abban áll, hogy a vállalkozásnak elég belépnie a NAV rendszerébe, oda feltöltheti az iparűzésiadó-bevallást. Ráadásul a bevallás módja akkor is mindig ugyanolyan, ha több helyi hatóságnak kell számot adni. Az állami adóhivatal tulajdonképpen a postás szerepét tölti be, ami azt jelenti, hogy a NAV a számszaki hibától és ellentmondástól mentes hipabevallást továbbítja – mégpedig azonnal – a dokumentumban megjelölt önkormányzatnak.

Mint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól most megtudtuk, a vállalkozások a 2019. május 31-i beadási határidejű iparűzésiadó-bevallásból majdnem hétszázezret, a tavaly december 20-ig benyújtott adóelőleg-kiegészítést tartalmazó elektronikus dokumentumból pedig több mint 110 ezer darabot küldtek el a NAV-on keresztül. – A 2017. január elseje óta továbbított iparűzésiadó-bevallások száma ezzel meghaladta a kétmilliót – jegyezték meg a szervezetnél.

Fontos tudnivaló, hogy a hipabevallás leadásának módja nem változtat azon a tényen, hogy a helyi adózás települési hatókörbe tartozik. Így az önkormányzat állapíthatja meg az iparűzési adó mértékét és az esetleges kedvezményeket, mentességeket. A hipaügyekben az önkormányzat adóhatósága jár el, az összeget pedig a település megadott számlájára kell befizetni.”

Forrás:
Postásnak szegődött el az állami adóhivatal; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. február 12.

Frissült a Lechner Tudásközpont távérzékelési adatbázisa

„2019-es légi- és ortofotókkal, valamint felületmodellekkel gyarapodott a Lechner Tudásközpont távérzékelési adatbázisa. Nem csupán a legfrissebb lombos és lombtalan időszakokról készült felvételeket vásárolhatják meg az érdeklődők a Geoshop.hu oldalon keresztül, hanem igényelhetik az ingyenesen elérhetővé vált, 2010-i évjáratú adatokat is.

Magyarországon több légifelvételezés is zajlott 2019-ben, aminek köszönhetően friss légifelvételekkel és ortofotókkal, valamint az ezek alapján készített digitális (DFM), színezett digitális (cDFM) és normalizált digitális felületmodellekkel (nDFM) gyarapodott a Lechner Tudásközpont távérzékelési adatbázisa.

A jelenleg az ország teljes területét lefedő, legjobb ortofedés három „lombos” évjáratot foglal magában. Az ország középső harmadának „lombos”, vagyis vegetációs időszakban készült fedése a hagyományosnak számító 0,4 m/pixel terepi felbontású adatokkal frissült. E mellett elkészült a 0,2 m/pixel natív felbontású ún. „lombtalan”, vagyis nem vegetációs időszakban a tizenkilenc járási hivatal illetékességi területének fedése, így a 2015 és 2019 között végzett felvételezéseknek köszönhetően az ország feléről elérhetőek lombtalan időszakban készült adatok.

A fentről.hu oldal archív és 10 évnél régebbi légifelvételeit, ortofotóit, valamint oktatási és kutatási célra a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapadatokat bárki díjmentesen igényelheti a Tudásközpontban, így idén januártól már a 2010-ben készült felvételeket is. Az ország keleti csücskén, illetve délkeleti szegletén, az országhatárhoz közeli, mindösszesen 362 km2 nagyságú területrészeket a 2007. évjárat nem teljesen fedi, ezeken a területeken 2000-ben és 2005-ben készült felvételek nyújthatnak segítséget.

Az elsősorban földmérők és térinformatikusok által használt adatokat a Geoshop.hu portálon keresztül a nap 24 órájában lehet igényelni, ideértve a díjmentes évjáratok egy részét is. Amennyiben a portálon nem található adatigénye lenne, úgy kérjük, keresse fel ügyfélszolgálatunkat az alábbi elérhetőségek egyikén.”

Forrás:
Frissült a Lechner Tudásközpont távérzékelési adatbázisa; Lechner Tudásközpont; 2020. február 12.

Dél-Korea kormánya keresi a lehetőséget, hogy asztali számítógépein Linuxot használjanak

„A dél-koreai kormány vizsgálja az áttérést a Windows 7-ről a linux asztali rendszerekre (három jöhet szóba). Lehet, hogy végül ez lesz a legnagyobb szabású ilyen áttérés.

Mivel a Windows 7 támogatása megszűnt, néhány intézmény végül teljes mértékben feladja a Windows rendszert. Ezek közül a legnagyobb lehet a dél-koreai kormány. 2019 májusában a dél-koreai belügyminisztérium bejelentette, hogy fontolóra veszi a linuxos asztali rendszerre való váltást a Windows rendszerről. A kísérlet kedvező eredménnyel zárult, mert a Newsis koreai hírportál szerint a dél-koreai Stratégiai és Tervezési Minisztérium bejelentette, hogy a kormány körülbelül 3,3 millió Windows számítógépének nagy részére Linuxot telepít.

Ennek oka egyszerű. A szoftverlicenc-költségek és a kormány Windows-függőségének csökkentése a célja. Choi Jang-hyuk, a Stratégiai és Pénzügyminisztérium vezetője szerint: “Megoldjuk az egyetlen vállalattól való függőségünket, miközben a költségvetést csökkentjük egy nyílt forrású operációs rendszer bevezetésével.” Mekkora lenne a csökkenés? A dél-koreai tisztviselők szerint a kormányzati számítógépek átállítása Windows 7-ről Windows 10-re 780 milliárd wont (kb. 655 millió dollárt) jelentene.

Első lépések egyikeként a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Rendőrségi Ügynökség már használja az Ubuntu Linux 18.04 LTS alapú Harmonica OS 3.0 verziót. Ez Ubuntun alapszik és sok elemet átvesz a Linux Mint-től is. A Cinnamon 4.2 asztali környezetet és a Mint alkalmazásokat használja. A Harmonica 3.0 magában foglal koreai programokat is, például a Naver Whale böngészőt.

Időközben a koreai posta áttérőben van a TMaxOS rendszerre. Ez egy Linux-alapú operációs rendszer, de a TMaxOSnak ellentmondásosan felelet meg a nyílt forráskódú licenckövetelmények teljesítésének. Szorosan kapcsolódik a Tmax felhőhöz is. Ennek az asztali rendszernek saját egyedi felülete van, és saját Chromium-alapú böngészőjét, a ToGate-t használja.

A Debian Linux-alapú dél-koreai Gooroom Cloud OS-t használja a Védelmi és a Közigazgatási és Biztonsági Minisztérium is. A másik kettőtől eltérően ez elsősorban egy felhőalapú asztali srendszer, amely sokkal inkább hasonlít a Chrome OS-hez, mint a hagyományos Linux asztali számítógépek.

A Windows továbbra is szerepet fog játszani a dél-koreai kormányzati számítógépeken. Ahogyan az Aju Business Daily, a dél-koreai üzleti hírportál elmagyarázta: A kormánytisztviselők jelenleg két, fizikai összeköttetés nélküli számítógépet használnak. A külső, internetes kapcsolatra szolgál az egyik, és a belső, intranetes kapcsolatra a másik. Csak a külső gép fog Linuxot használni.

Végül 2026-ra a legtöbb köztisztviselő egyetlen Windows-alapú laptopot fog használni. Ezen a rendszeren a Windows továbbra is belső munkára lesz használva, míg a Linuxot virtuális asztalként fogják használni Linux-alapú felhőkiszolgálón keresztül. Ez úgy tűnik, hogy végül Desktop-as-a-Service (DaaS) modellé válik.

A folyamat kezdetén vagyunk. A mostani lépések célja, hogy jelentős kedvezményeket érjenek el a Microsoftnál a Windows licencek árából. Azt is lehetséges, hogy a Windows és a Linux egyaránt elsősorban DaaS módban fog futni.

Ennek ellenére a dél-koreai asztali számítógépek jelentős része közeljövőben átáll a Linuxra, míg hosszú távon még sokan futtathatnak Linux virtuális asztali rendszereket Windows rendszerekről. A végső döntést az idő, a politika és a kormányzati költségvetés fogja meghozni. ”

Forrás:
South Korea’s government explores move from Windows to Linux desktop; Steven J. Vaughan-Nichols; ZDnet; 2020.február 10.
Lásd még: Hacker News

Informatika, távközlés, technika

Kódolj határok nélkül! – Középiskolásoknak hirdet programozói versenyt a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.

„A Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. országos középiskolai nyílt forráskódú programozó versenyt hirdet “Kódolj határok nélkül!” címmel. A szakmai verseny célja, hogy a tehetséges és a programozás iránt érdeklődő diákoknak lehetőségük nyíljon arra, hogy megmutathassák tudásukat és gyakorlati tapasztalatot is szerezzenek.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt forráskódú szabványok a magyar közigazgatásban fontos szerepet töltenek be. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban. A verseny meghirdetésének célja, hogy népszerűsítse a nyílt forráskódú technológiák használatát és növelje ismertségüket.

A programozó versenyre ez alkalommal 3 fős csapatok jelentkezését várják a szervezők a verseny.nisz.hu weboldalon. Csapattag lehet minden diák, aki a 16. életévét betölti a döntő időpontjára, azaz 2004. április 17. előtt született. A bajnokság keretében márciusban két online fordulóra kerül sor, majd legeredményesebb 10 csapat továbbjut az országos 24 órás programozási versenyre, ahol a legügyesebb 3 csapat részletesen bemutathatja elkészült munkáját.

A szakmai zsűri által a legkreatívabbnak és legjobban kivitelezettnek ítélt alkotás nyeri a “Kódolj határok nélkül!” 2020-as versenysorozatot.

Az első helyezett csapat tagjai a felkészítő oktatójuk kíséretében részt vehetnek a nürnbergi LibreOffice Conference 2020 eseményen, Németországban, emellett a diákok informatikai készüléket is nyernek.
A második és harmadik helyezett diákok és felkészítő tanáraik szintén értékes tárgyi nyereményekben részesülnek.

A megmérettetésen kizárólag nyílt forráskódú témával kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok várnak a jelentkezőkre. Az első forduló kérdései főként a felhasználói tudást mérik fel LibreOffice, GIMP, VLC, Web böngészők és egyéb nyílt forráskódú alkalmazások területén.

A második fordulóban virtualizáció, operációs rendszer, adatbázisok, mentés monitoring, forráskód elemzés témakörben feltett kérdésekre keresik a választ a fiatalok. A témák között lesznek többek között MySQL, MariaDB, CentOS, KVM, Icinga, Nagios-t érintő feladatok.

Az országos döntőben a csapatoknak nyílt forráskódú szoftverek segítségével 24 óra alatt kell elkészíteniük, lefejleszteniük (Drupal keretrendszerben) a helyszínen meghatározott, a közigazgatásban létező, valós probléma megoldására irányuló feladatot.

További részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.

További információ kérhető: Kovács Szilvia, kommunikációs menedzser
Elérhetőség: +36 30 249 6073, kovacs.szilviakatalin@nisz.hu

Forrás:
Kódolj határok nélkül! – Középiskolásoknak hirdet programozói versenyt a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.; MTI OTS Üzleti Sajtószolgálat; 2020. február 14.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) tájékoztatója a koronavírus fertőzéssel összefüggésben terjesztett spam levelekről

„Tisztelt Ügyfelünk!

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) tájékoztatót ad ki koronavírus fertőzéssel összefüggésben terjesztett spam levelek kapcsán. A koronavírus megjelenése óta olyan új kiberbűnözői módszer van kibontakozóban, amely kihasználja a felhasználók járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságát. A csalók a pandémiára építve e-maileken keresztül próbálnak adathalász tevékenységet, illetve zsarolóvírus kampányt folytatni és megtéveszteni a felhasználókat, vagy káros kódokat juttatni eszközeikre.

A csaló levelek jellemzően többféle hamis hírrel keltenek figyelmet, például a vírus ellenszerével kapcsolatos nagy áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésének lehetőségeiről, fontos biztonsági intézkedésekről számolnak be, vagy azzal igyekeznek pánikot kelteni, hogy a vírus az adott településen is felütötte a fejét.

Ezek a csaló levelek azonban különböző káros kódokat tartalmazó csatolmányokat, vagy káros webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek szenzitív ─ például pénzügyi ─ információk megszerzésére törnek.

Ha mégis rákattintunk a káros csatolmányra, semmiképpen ne engedélyezzük a megnyitást

Az e-mailek sok esetben hivatalosnak látszó, jól megszerkesztett formában készültek. Egyes esetekben nevesebb nemzetközi szervezetet – többek között – az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) jelenítik meg feladóként.

Kiemelendő, hogy a nemzetközi és hazai közegészségügyi szervek nem küldenek a fentiekhez hasonló információkat e-mailen keresztül, nem kérnek be ilyen formán szenzitív adatok és nem kérik bejelentkezési adataink megváltoztatását.

Az NBSZ NKI javaslata szerint a felhasználók:

  • ne kattintsanak az ilyen tárgyú e-mailekben szereplő hivatkozásokra;
  • ne töltsék le a mellékletben szereplő ─ legtöbbször Microsoft Word, PDF, EXE, illetve MP4 kiterjesztésű ─ fájlokat;
  • a közösségi média oldalakon is fokozott óvatossággal kezelendők a témakörben terjedő információk, ne adjunk hitelt a pánikkeltő információknak, információért forduljunk a hivatalos szervekhez;
  • tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket és telepítsék a biztonsági frissítéseket, valamint tiltsák a Microsoft Office makrókat;
  • kövessék a hivatalos tájékoztatási csatornákat, például az NNK weboldalát.

Hivatkozások:

Technikai hivatkozások és elemzések:

A tájékoztató szövege letölthető pdf formátumban.

Forrás:
Tájékoztatás koronavírus fertőzéssel összefüggésben terjesztett spam levelek kapcsán; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2020. február 14.

Több mint 600 millió forintból fejlesztik a bicskei járás internethálózatát

„Közel 626 millió forintból fejleszti a Key Telecom Kft. a bicskei járás újgenerációs szélessávú (NGA) hálózatát a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) elnyert pályázati összegből és saját forrásból a bicskei járásban.

A cég keddi közleménye szerint a beruházás 15 települést érint, az új hálózat idén október végéig elkészül. Jobb szolgáltatás közel 11 ezer háztartásban lesz elérhető. Az elkészült optikai hálózaton a Magyar Telekom Nyrt. fog szolgáltatni bérleti díj ellenében. A hálózat a Key Telecom Kft. tulajdona.

A Key Telecom Kft. 2018-ban 563,5 millió forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatást nyert a projekt kivitelezéséhez, és 62,6 millió forint saját forrást használnak fel. A támogatás segítségével legalább másodpercenkénti 30 megabit (Mbps) sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúrát építenek egyebek között Mány, Felcsút, Alcsútdoboz, Óbarok, Bodmér, Újbarok, Vértesboglár, Etyek, Csákvár, Vál, településeken.”

Forrás:
Több mint 600 millió forintból fejlesztik a bicskei járás internethálózatát; TV Híradó.hu/MTI; 2020. február 11.
Lásd még: Pályázatok; Key Telecom Kft.

Ingyenes wifizóna lesz Zalaegerszeg belvárosában

„ A megyeszékhely belvárosában – az országban elsőként – közel egy kilométer átmérőjű ingyenes wifizónát avattak tegnap.

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, a Zalaegerszegen zajló Okos város program megvalósításához összesen mintegy 200 millió forint TOP-forrás áll rendelkezésre. Ezen belül az egész belvárost lefedő free wifi zóna kialakítása 21 millió forintos fejlesztést jelentett. Az ingyenesen használható vezeték nélküli internet köztéri megjelenésére még hat évvel ezelőtt tettek javaslatot ifjúsági szervezetek, s a városvezetés 2015-re a Dísz tér környezetében meg is valósította a tervet.

Később a nagy fesztiválok idejére kiterjesztették ezt a zónát, mostantól pedig a Piac tér, sportcsarnok, autóbusz-állomás, Keresztury tér, Dísz tér sokszög területén belül folyamatosan és mindenütt elérhető az ingyenes internetszolgáltatás.

A polgármester az intel­li­gens város (smart city) prog­ram további elemeként említette okosbútorok és infotornyok felállítását, továbbá a turizmus mellett egyéb területekre is kiterjedő egységes városi mobilapplikáció kidolgozását.
Bali Zoltán alpolgármester kifejtette, a jelen fejlesztés nyomán kerülhet ki az utcákra öt érintőkijelzős info­torony, ami szintén az itt élők és a turisták tájékozódását, tájékoztatását szolgálja. Böjte Sándor önkormányzati képviselő kiemelte, e lehetőségek jól szolgálják a fiatalok kötődését, s vonzóan hatnak a felsőoktatási intézményt választókra is.

A rendszer kivitelezője és üzemeltetője a Zalaszám Informatikai Kft., amelynek ügyvezető igazgatója, Szász András elmondta, az ingyenes wifi biztosításához összesen ötven eszközt helyeztek ki a közterületre, ezek egyenként 30-40 felhasználót tudnak biztonságosan kiszolgálni. Jelszó nem kell, a belépésnél el kell fogadni a felhasználási feltételeket, s már indulhat is a böngészés.”

Forrás:
Ingyenes wifizóna lesz Zalaegerszeg belvárosában; Magyar Hajnalka; ZAOL.hu; 2020. február 11.
Szerkesztői megjegyzés: Az országban számos településen van ingyenes wifi.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyre közelebb a digitális, online cégek új típusú adóztatása

„A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra? Tisztázni kellene továbbá azt is, hogy a globálisan termelődő jövedelmet miként lehet méltányosan felosztani az érintett országok között. A szereplők között messze még a konszenzus, ám az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazott megállapodás mihamarabbi kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó szabályrendszer alapjainak közös kidolgozására gyűltek össze 135 ország képviselői Párizsban, 2020. január 29. és 30. között. Az OECD által rendezett konferencia egyik legfontosabb előrelépése, hogy a résztvevő országok – főként az Egyesült Államok nyomására – megállapodtak.

A megalkotandó új szabályok nemcsak a digitális világcégek adóztatására vonatkoznának, hanem olyan más iparágakban működő nagy nemzetközi vállalatcsoportokra is – pl. az autóipar – amelyek közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A párizsi tárgyalásokon résztvevő országok közös zárónyilatkozatukban erősítették meg az elköteleződésüket a jövőbeni együttműködés mellett annak érdekében, hogy 2020 végéig konszenzuson alapuló megállapodásra jussanak a kérdésben. Az egyeztetések várhatóan a következő hónapokban a G20 országok Szaúd-arábiai találkozója keretében folytatódnak.

Az OECD pozitív várakozásait fejezte ki a tárgyalások kapcsán, mert a felszínre került érdekellentétek eredményeképpen valódi egyeztetések kezdődtek az egyes szereplők között, ez pedig elősegíti egy konszenzuson alapuló rendszer kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatásában ellenérdekelt felek közül fontos kiemelni az Egyesült Államokat. Az ország pénzügyminisztériuma 2019 decemberében nyílt levélben fejezte ki álláspontját, miszerint az OECD által tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki továbbá az egyes országokban – nemzetközi konszenzus hiányában – egyoldalúan kivetett, digitális üzleti modelleket terhelő adókkal szemben.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy a folyamatban lévő intézkedések ellenére világszerte már számos ország, köztük Franciaország is egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektort érintő nyereség megadóztatására.

A francia szabályozás értelmében három százalékos mértékű adókötelezettség terheli a digitális üzleti modelleken keresztüli szolgáltatásokból elért, Franciaországból származó bevételt. A francia szabályok csak bizonyos globális szintű, csoportos bevétel felett alkalmazandók. Ennek megfelelően az érintettek között a legtöbb esetben olyan amerikai tech óriások szerepelnek, mint a Google, Apple, Facebook és Amazon – emlékeztetett Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsre.

A francia digitális adó kivetését az Egyesült Államok heves tiltakozása követte, amelynek részeként Donald Trump amerikai elnök pót- és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba a legnagyobb francia exportcikkekre (mint például a bor, sajt és luxustermékek). A két ország között egyre feszülő ellentétek rendezése érdekében Franciaország és az Egyesült Államok képviselői 2020. január 23-án, csütörtökön zajlott davosi Világgazdasági Fórumon kétoldalú egyeztetéseket folytattak, amely eredményeképpen a felek között rövidtávú megállapodás született annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzetközi konszenzus mihamarabbi kialakítását.

A megállapodás eredményeként Franciaország ideiglenesen felfüggesztette a digitális szektort érintő nyereségadók kivetését az év végéig. Ezzel egyidejűleg, az Egyesült Államok visszalépett a francia exporttermékeket célzó pót- és büntetővámok bevezetésétől – tette hozzá Bella Márió Péter.

A davosi egyeztetéseket követően az Egyesült Államok pénzügyminisztere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális üzleti modellek adóztatásának egy nemzetközi konszenzuson alapuló szabályrendszer szerint kell megvalósulnia. Ennek megfelelően az Egyesült Államok elutasítja valamennyi egyoldalú, helyi szintű rendelkezés bevezetését. Steve Mnuchin reagálva az Olaszországban és Ausztriában elfogadott rendelkezésekre elmondta, hogy az Egyesült Államok kész bármely országgal szemben azonnali szankciókat érvénybe léptetni, amely önkényesen vet ki digitális üzleti modelleket célzó nyereségadókat.”

Forrás:
Egyre közelebb az online cégek adóztatása; Deloitte; 2020. február 12.

A digitális fejlődés miatt lehet, hogy 2021-ben az utolsó népszámlálás lesz Angliában

„A 2021-es népszámlálás lehet az utolsó – árulta el az Egyesült Királyság statisztikai szolgálatát irányító vezető.

Sir Ian Diamond professzor elmondása szerint vizsgálják, hogy a kötelező jelleggel minden tíz évben minden háztartás adatait felmérő kérdőívvel szemben olcsóbb alternatívát keresnek. A közel 200 éve végzett rendszeres népszámlálás értékes információt nyújt a népességről a tanácsok (helyi önkormányzatok) és a kormányzati szervezetek számára. A főstatisztikus reményei szerint más forrásokból származó adatokkal helyettesíthetik a mostani megoldást. A népszámlálás minősége olyan jó, amennyire csak lehet. mondta. A vizsgálat tárgya az, hogy ugyanezt a minőséget el tudják-e érni gyorsabban, más adatgyűjtési technikát alkalmazva. A népszámlálás által biztosított adatok minősége jó, és idővel egyre több információt lehet így szerezni, viszont a költségek is nőnek. A becslések szerint a 2021-es népszámlálás költsége 906 millió font lesz, ez azt jelenti, hogy tíz év alatt a költségek csaknem megduplázódtak.
Meg fogják vizsgálni, hogy más, adminisztratív adatokra támaszkodva (például téradatok, önkormányzati adók adatai, vezetői jogosítványok) lehet-e pontos információhoz jutni. Azt remélik, hogy az adminisztratív adatok kombinálása a rendszeres statisztikai adatgyűjtéssel jobb, részletesebb információhoz jutnak olcsóbban és ütemezettebben.
Döntés még nincs, 2023-ban lesz csak a népszámlálás és a kutatás kiértékelése után.”

Forrás:
UK’s 2021 census could be the last, statistics chief reveals; Danny Shaw; BBC; 2020. február 12.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 17.

A Mesterséges Intelligencia a nemzetközi kapcsolatokban. Egyiknek „motor”, a másiknak „szakadék”

Az orosz szervezésű közpolitikai fórum, a Valdai Klub szakmai szervezete is tanulmányban járta körül a Mesterséges Intelligencia külpolitikai célú alkalmazási lehetőségeinek témáját. Az orosz agytröszt szakemberei úgy vélik, hogy a nemzetközi párbeszéd jól érzékelhető beszűkülésének időszakában talán éppen a technológiai innovációk segíthetnének hozzá a nemzetközi kommunikáció folyamatának fenntartásához. Ilyen szempontból a Mesterséges Intelligencia már egy ideje sikerrel szerepel a nemzetközi kapcsolatok „diszruptív” (tehát, kvázi-forradalmi) átalakítását célzó új fejlesztések sorában. Jó néhány részterületen folynak ígéretes kísérletek az MI-technológiák alkalmazására, amelyek különösen jól működhetnek a nemzetközi konfliktushelyzetek feloldásában, a kulcsszereplők közötti bizalomépítés területén, köszönhetően a technológia alapú folyamatok pártatlanságának, áttekinthetőségének és ellenőrizhetőségének. A tanulmány szerzője, Jaroszláv Lisszovolik (aki korábban a Világbanknál, illetve a Deutsche Bank menedzsmentjében töltött be vezető pozíciókat) a Valdai Klub programigazgatójaként jegyzett munkában megemlítette ugyan a kínaiak nagy figyelmet kapott komplex, külpolitikai döntéstámogató programjait, ám mégis a gazdaságdiplomácia területén kipróbált első MI-alkalmazásokat sorolta a legígéretesebb új kezdeményezések közé.

A legfigyelemre méltóbb MI-alapú projektet az IBM cég indította, közösen a Brazil Kereskedelmi Kamarával, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások előmozdítására. A program keretében kifejlesztett Kognitív Kereskedelmi Tanácsadó (Cognitive Trade Advisor – CTA) szoftver célja, hogy megkönnyítse a nemzetközi kereskedelmi tárgyalók munkáját az egyes termékek eredetszabályozásainak megállapítása során. A nemzetközi kereskedelmi forgalomba bekapcsolni kívánt termékek eredetének (származási „nemzetiségének”) megállapítása hagyományosan nagy munkaráfordítást és rengeteg időt igénylő feladat, mivel az eljárás során sok ezer oldalnyi már meglévő kereskedelmi megállapodás szövegét kell áttekinteni, továbbá meg kell vizsgálni a termékeredetekhez kapcsolódóan számításba veendő vámszabályozásokat is. Egyébként maga a CTA-projekt is egy valóságos kereskedelemszabályozási tárgyalássorozat támogatására jött létre: a latin-amerikai MERCOSUR tömb és Kanada közötti kereskedelmi tárgyalások megkönnyítésére. Lényegét tekintve Mesterséges Intelligencia technológiákat ötvöz adatelemzési eljárásokkal, és ennek révén az egyébként rendkívül komplex kereskedelem-technikai kérdések tisztázása számottevően lerövidíthető. A szoftver alapját képező MI-technológia optimális tárgyalási stratégiát javasol a kereskedelmi tárgyalónak, aki így jelentős versenyelőnyhöz juthat a gazdaságdiplomáciai szituációkban vele szembe kerülő rivális kollégáihoz képest. A szoftver lehetővé teszi – a rendelkezésre álló kiinduló adatok elemzése révén – a tárgyalópartner stratégiájának jobb megértését, illetve az ezekhez optimálisan illeszkedő kereskedelempolitikák kialakítását. A szoftver része egyébként egy ún. kognitív asszisztens, egy Adam névre keresztelt algoritmikus segéd, ami képes a természetes nyelven megfogalmazott kérdések, ill. parancsok megértésére, tehát egy könnyen kezelhető interfészt biztosít a program felhasználója számára.
A Kognitív Kereskedelmi Tanácsadó a remények szerint egyébként a feltörekvő gazdaságokban jelenthet igazi áttörést, tehát azoknak a kis és emelkedő közepes nemzeteknek a kereskedelem diplomáciáját szolgálhatják leginkább, amelyeknél a bonyolult kereskedelem szabályozási ismeretek, illetve ilyen kapacitások csak korlátozottan állnak rendelkezésre.

Ugyanakkor éppen ez az a pont, ahol a cikk szerzője – egyetértve a világelső Brookings Institution közelmúltbeli tanulmányának megállapításaivaL – a legkritikusabbnak tartja az MI-technológiák diplomáciai célú alkalmazását. A Mesterséges Intelligencia fejlesztések ugyanis, kumulatív hatásaiknak köszönhetően, rohamosan kitágíthatják az amúgy is meglévő technológiai szakadékot a fejlett és a szegényebb országok között. A szerző ezért is tartja fontosnak, hogy az MI nemzetközi kapcsolati célú alkalmazását célzó fejlesztések lehetőleg globálisan (magyarán multilaterális intézményekhez kötődve) történjenek.
AI in International Relations: the Era of Digital Diplomacy; Yaroslav Lissovolik; Valdai Club; 2020. február 12.

Nemzetközi válsághelyzetek előrejelzése: a közösségi média-elemzés új módszereivel

A modern IKT-technológia alapján fejlődő korszerű külkapcsolati intézmény- és működésrendszerek fogalmi kereteinek említésekor mindig igyekezni szoktunk hangsúlyozni: a digitális diplomácia messze nem azonos „csupán” a nemzetközi kommunikációból már jól ismert „Twitter-külpolitizálással”. Valójában a digitalizálódó külügyi szervezetek „hátsó udvaraiban”, a back office jellegű folyamatok támogatására már jó ideje jelentős fejlesztések segítik a külügyi-diplomáciai munkát a világ jó néhány országában. A külpolitikai célú döntéselőkészítő-döntéstámogató rendszerektől kezdve a konzuli munkát jelentősen megkönnyítő (és főleg meggyorsító, leegyszerűsítő, elérhetőbbé tevő) szoftveralkalmazásokig egyre több területet fog át a diplomácia digitalizálódása.

Ugyanakkor természetesen nem elhanyagolható a közösségi média platformok egyre intenzívebb diplomáciai célú alkalmazása a külügyi tevékenységek átalakításában. Érdemes azonban felfigyelni rá: maga a közösségi média sem csupán a látványos, tömegközönséget megcélzó kommunikációs feladatkörre használható. A Facebook, a Twitter, az Instagram a diplomácia információs funkciójának nem csupán a „kifelé menő” ágát, tehát a külföldi közvélemények tájékoztatását, befolyásolását szolgálhatja hatásosan. Legalább ilyen fontos szerepet kezdenek ezek az eszközök játszani az információ áramoltatás másik, „befelé jövő” ágában, tehát a tájékozódásban. Magyarán, abban a nyílt forrású információszerző munkában, ami egyre nagyobb szerepet és jelentőséget kezd nyerni a világ diplomáciáiban. A modern társadalmak, és különösen a fiatal generációk ma már nem kis mértékben a közösségi média tereiben „élnek”. Ez a közismert tény teremti az alapot ahhoz, hogy a szakemberek a közösségi platformokra egyre inkább olyan információ forrásként tekintsenek, amelyek rendkívül jó bepillantást engednek szubkulturális formációk (pl. akár terrorista szerveződések), vagy akár széles társadalmi csoportok, sőt egész közösségek hangulatainak, érdeklődéseinek, közbeszédének, attitűdjeinek alakulásába, méghozzá szinte valós időben. Vagy még annál is korábban. Az egyik érdekes társadalomtudományi vizsgálódási terület ugyanis éppen az, amelyik a közösségi platformokon folyó kommunikáció elemzésével igyekszik (használható) előrejelzéseket kidolgozni az érintett társadalmi szegmensek várható viselkedésére nézve.

A Dél-Karolinai Egyetem általunk gyakran idézett Közdiplomáciai Központja, az USC Center on Public Diplomacy ebben a témában közölt most egyérdekes cikket. A szerző szintén jó ismerőse immár olvasóinknak: az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomácia Kutatócsoportját vezető, román származású professzor, Corneliu Bjola jegyzi azt a rövid tanulmányt, amely más társadalomtudományi diszciplinák, illetve területek módszertani eszközeit felhasználva igyekszik prediktív elemzéseket kialakítani. A cél: a közösségi média terekben zajló párbeszédekre támaszkodva előre jelezni a nemzetközi kapcsolatok kritikus fordulatait, időben „megszimatolni” a készülő válságokat.

Bjola a rövid ismertetésben három vizsgálati technikát mutat be, amelyeket a közösségi média platformokon zajló külpolitikai témájú beszélgetésekre alkalmazva használ bontakozó válságok, eszkalálódó feszültségek előre jelzésére.
A viralitás elemzés egy jó első megközelítést adhat annak eldöntésére, hogy egy-egy nemzetközi eseménynek mekkora a robbanási potenciálja. A mérés alapvetően annak regisztrálását célozza, hogy egy (nemzetközi vonatkozású) esemény említései, adott időtartam alatt, milyen tempóban növekednek a közösségi terekben. Ugyanakkor itt azért érdemes észben tartani: a közösségi média viharai többnyire erősen kérészéletűek; amilyen gyorsan kirobban egy-egy ügy, olyan gyorsan feledésbe is merül a hálón.

Az eredetileg a biológiai kutatásokból kölcsönzött jelzés elemzés tulajdonképpen annak mérésére irányul, hogy egy-egy nemzetközi politikai szereplő mekkora „ráfordítást” szán egy-egy álláspontra a közösségi média tereiben folyó párbeszédben. Az elmélet úgy szól, hogy a helyzet krízispotenciálja növekszik akkor, ha egy (vagy több) érintett politikai szereplő túlságosan sok erőforrást (pl. időt, megszólalást) fordít az adott álláspontra ahhoz, hogy később politikai presztízsveszteség nélkül kihátrálhasson az ügyből. Példának a frissen bontakozó amerikai-iráni összecsapást említi Bjola: az iráni katonai vezető, Szulejmáni megölését követően, az amerikaiaknak üzenő Javad Zarif iráni külügyminiszter tweetjeinek elemzése azt mutatta, hogy azok érzékelhetően képlékenyek, erős él nélküliek voltak. Nem hordoztak olyan „ráfordítást”, ami már csak a helyzet további eszkalálódása irányába tette volna lehetővé az elmozdulást.

A dominó effektus elemzés, a harmadiknak bemutatott előrejelzési módszer azt vizsgálja, hogy a nemzetközi ügyben érintett kulcsszereplő(k) véleményét, álláspontját mennyire veszik át más potenciális főszereplők. Az elemzési eszköz használatának demonstrálására Bjola professzor ismét az USA és Irán egymásnak feszülését hozza. Feltűnő, hogy az amerikai légi csapást követő iráni közléseket a közösségi médián nem veszi át (nem re-tweeteli) a konfliktus kiszélesedésében potenciálisan kulcsszerepre képes orosz, illetve kínai diplomácia. Ahogy az is a krízis kiteljesedésének lehetősége ellen szól, hogy a témában megszólaló további fontos szereplők (Szaud Arábia, Németország, Franciaország) diplomáciai és politikai vezetői kivétel nélkül a helyzet de-eszkalálását sürgetik tweetjeikben. Az egyes közösségi médiaelemzési módszerekben rejlő válság előrejelzési potenciál persze akkor teljesedhet ki, véli Bjola, ha megvalósul a különálló elemzési módszerek rendszerintegrációja, valós idejűsége. Amiben éppen az MI-alapú fejlesztések jelenthetik a szükséges technológiai kereteket.
How to Use Social Media to make Sense of International Crises?; Corneliu Bjola; USC Center on Public Diplomacy; 2020. január 17.

Európai Digitális Diplomáciai Hálózatot indít az EU

Annak idején mi is hírt adtunk róla (majd később is többször visszatértünk a témára): 2017-ben a dán Casper Klynge lett a világ első technológiai nagykövete. A külügyminisztériuma által szabályosan akkreditált diplomata a Szilícium-völgybe települt technológiai és interneted óriásvállalatoknál képviseli azóta is hazája érdekeit. Azóta több követője is akadt, és ebből a szempontból különösen fontos a német Hinrich Thölken szerepe. Az erőteljes természettudományos szakmai háttérrel rendelkező hivatásos diplomata 2018 óta viseli a „Digitalbotschafter”, azaz a digitális nagykövet címet. A terv most az, hogy az Európai Unió, éppen az év második felére eső német elnökség idején, intézményesített hálózatba fogja a tagállamok technológiai ügyekkel megbízott külügyi szakembereit. A közös külügyi és diplomáciai szervezet, az European External Action Service már szét is küldte a tagállamok külügyminisztériumainak a felkérést, hogy jelöljenek ki az IKT-technológiák témájával való foglalkozásra állandó tisztviselőt. A kijelölt személyekből hozzák létre a tervek szerint az Unió „Digitális Diplomáciai Hálózatát”. A laza módon kapcsolódó testület évente két alkalommal fog ülésezni, hogy megvitassák a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos uniós feladatokat és álláspontokat. A Hálózat hatáskörébe rendelt témák, egyebek mellett, felölelik majd az alábbiakat:

  • a digitális transzformáció geopolitikai és geoökonómiai vonatkozásai;
  • bizalomépítő intézkedések a kibertérben;
  • adat- és MI-politikák a diplomáciában;
  • új digitális diplomáciai eszközök fejlesztése;
  • Európa mint digitális csomópont fejlesztése;
  • a digitális transzformáció európai politikáinak kommunikálása;
  • a globális technológiai vállalatok szerepe a nemzetközi politikában;
  • digitális ökoszisztéma kialakítása az EU külügyminisztériumai számára;
  • közös diplomáciai missziók (kampányok, események) harmadik országokba, az európai álláspont propagálására;
  • nyílt, szabadon hozzáférhető, biztonságos Internet előmozdítása.

A Digitális Diplomáciai Hálózat, a közvetlenül érintett külügyi szakértőkön kívül a network-építést igyekszik majd kiterjeszteni a tagállamok témához kapcsolódó civil (vállalati és tudományos) szakembereire is. Tevékenységébe továbbá be kívánja vonni az Unió illetékes Főigazgatóságát, a kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős DG Connect-et is.
Az előzetes tájékoztatásokból az is körvonalazódik: a kifejezetten kiberbiztonsági témák továbbra is az EU már meglévő és működő „kiberdiplomata hálózatának” (tehát a tagállamok külügyminisztériumainak kiberbiztonsági koordinátorainak) a hatáskörében maradnak.

A Digitális Diplomáciai Hálózat üléseire az Unió féléves elnökségeinek szervezésében kerül majd sor, mint tehát említettük, évente két alkalommal. Kiszivárgott értesülések szerint a testület legelső, még informális ülésére már a mostani horvát elnökség idején sor kerül majd, a Zágrábban májusban megrendezendő digitális konferenciához kapcsolódóan. A szervezésért Horvátország nem régiben kinevezett digitális nagykövete, Ivan Masina felel majd. Hasonló informális egyeztetésekre már eddig is sor került egyébként, egyrészt Párizsban, másrészt Berlinben.

Mindazonáltal, a testület hivatalos alakuló ülésére az év második felében, a német uniós elnökség idején kerül majd sor. A Hálózat megszervezését ugyanis elsősorban a Német Szövetségi Külügyminisztérium szorgalmazta, ezért kap majd kiemelt szerepet a hír elején már említett német digitális nagykövet, Hinrich Thölken is.
Digitale Diplomatie: Europäisches Netzwerk startet; Lina Rusch; Tagesspiegel Background; 2020. február 14.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. február 10-február 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

MÁK_Mentőszoftver megújítása és kapacitás bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/28
Közzététel dátuma: 2020.02.10.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.11.
Mentőszoftver gyártói támogatás megújítása és mentési kapacitás bővítése (CA ARCserve mentési licence)
A Magyar Államkincstár a meglévő Arcserve mentési megoldásához tartozó gyártói támogatásának megújítását tervezi, mivel a jelenlegi mentési licensz egy részének követése 2020.03.30.-án lejár. A lejáró támogatás meghosszabbítás mellett mentési kapacitás bővítés is szükséges. A szoftver gyártói támogatáshosszabbításhoz és bővítéshez a következő műszaki paramétereknek megfelelő licensz beszerzése szükséges:
– Mentőszoftver típusa: Arcserve UDP Premium Plus – legújabb változat + CA ARCserve Backup legújabb változat.
– Lejáró mentési kapacitás: 80 TB
– Támogatandó mentési kapacitás: 80 TB
– Mentési kapacitás bővítés: 30 TB
– Gyártói támogatás időtartama: 1 év (2021.03.30)
Lásd bővebben

Video digitalizáló robot rendszer bérlete, támog.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.28.
Az MTVA meglévő Provys integrációval támogatott video digitalizáló rendszerének és az azt vezérlő szoftver bérlése és támogatása 2020.12.31-ig
Lásd bővebben

VÁB rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.17.
Veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése vállalkozási keretszerződés alapján a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. részére:
A veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése (továbbiakban VÁB), amely a VPE Kft. KAPELLA2 (továbbiakban K2) kapacitás-elosztó informatikai rendszerekben (bővebb információ a rendszerről: https://www2.vpe.hu/kapella2) kezelt menetvonalak alapján közlekedő vonatok által továbbított veszélyes árukra vonatkozó, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § szerinti bejelentéseket fogadja, kezeli és továbbítja informatikai felületen és interfészen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF).
Becsült érték: 20.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tábla PC teljes körű üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/31
Közzététel dátuma: 2020.02.13.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.24.
Tábla PC teljes körű üzemeltetése 3100 db Winmate M101B típusú tábla PC-re 12 hónap időtartamra.
Lásd bővebben

Hálózat menedzsment eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/32
Közzététel dátuma: 2020.02.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.25.
A beszerzés tárgya a HungaroControl Zrt. meglévő hálózat menedzsment eszközeinek, azon belül is a network visibility és network performance management funkcionális és kapacitásbeli bővítése és a hozzájuk kapcsolódó gyártói támogatás beszerzése az alábbi részajánlattételi lehetőséggel:
1. rész: Gigamon termékek beszerzése
2. rész: Riverbed termékek beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

BvOP KF és PME modul bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/28
Közzététel dátuma: 2020.02.10.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkalmazásfejlesztés, FANY rendszerben szolgáltatások nyomon követése érdekében és a KEK rendszerhez kapcsolódóan – BvOP KF és PME modul bővítése.
KF modul: Vállalkozó feladata, hogy a meglévő FŐNIX Pártfogói Tevékenység Támogató Rendszert (PTTR) kibővítse egy új modullal, amely a közösségi foglalkoztató nyilvántartási igényeit szolgálja ki.
PME modul: Vállalkozó feladata, hogy a Prediktív Mérőeszközök Rendszert felkészítse egy újabb szempont bevezetésére. A meglévő mérőszámok – Szökés, Öngyilkosság, Agresszió, Szerhasználat, Magas státusz, Alacsony státusz – mellé új paraméterként bekerül a Visszaesés Kockázata. Az új kockázati szempont átvezetésével kapcsolatos feladatokat a korábbi szempontokkal analóg módon kell kialakítani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/28
Közzététel dátuma: 2020.02.10.
Ajánlatkérő: E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő: Prolan Irányítástechnikai Zrt.
Rádiófrekvenciás vezérlőkészülékek szállítása, előirányzott mennyisége összesen 192.000db.
1. rész: Rádiófrekvenciás vezérlőkészülékek 1x40A (TCS1), előirányzott mennyisége összesen 142.080db.
2. rész: Rádiófrekvenciás vezérlőkészülékek 3x40A (TCS2), előirányzott mennyisége összesen 42.420db.
3. rész: Rádiófrekvenciás vezérlőkészülékek 1x40A közvilágítás (TCS3), előirányzott mennyisége összesen 7.680db.
Opciók: a futamidő kiterjesztés, mely további 1+1 év (2. év, illetve 3. év) mennyisége.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 9.955.584,- EUR
Lásd bővebben

ESOMS licenckövetés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/28
Közzététel dátuma: 2020.02.10.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ABB Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
ESOMS licenckövetés 2019 az alábbiak szerint:
1. Szükséges licenszet biztosítani az alábbi szoftver komponensekre:
1 db licensz 4 erőművi blokkra az alábbi modulokra vonatkoztatva:
– Esoms Core;
– Esoms operator rounds;
– Esoms – mobile operator rounds;
2. A szoftver termékhez az alábbi szolgáltatást (Karbantartási Szolgáltatás) kell nyújtani:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül)
Érték: 72.600,- USD
Lásd bővebben

Elektronikus jegykezelő készülékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Victronix Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi keretszerződés elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 36 hónapos időtartamra. Tapasztalati mennyiség: 4968 db/36 hónap mennyiségben, az alábbi részajánlattételi lehetőség mellett:
1. rész: Protokon JK 51 és JK 52 típusú elektronikus jegykezelő készülékek kellékanyagainak beszerzése 2748 db/36 hónap.
2. rész: NJ 24 típusú elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 828 db/36 hónap.
3. rész: KRG-6KM típusú elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 1392 db/36 hónap.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.472.800,- Ft
Lásd bővebben

számtech. eszközök beszerzéséről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: Közép-Budai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő a VEKOP-7.3.3-17 -2017-00012 „Digitális környezet a köznevelésben” tárgyú pályázat keretében kíván beszerezni számítástechnikai eszközöket az alábbi mennyiségben:
* 14 db laptop (5 év jótállással)
* 64 db tablet (3 év jótállással)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.999.800,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: Alkotmánybíróság
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő számára 125 db + 10% számítógépes munkaállomás (PC) szállítása (monitor nélkül).
A teljesítés során a munkaállomásokat összeszerelve, üzemkész állapotban (telepített operációs rendszerrel) kell leszállítani. A szállítást és átadás-átvételt követően a munkaállomások ajánlatkérő székhelyén történő tényleges üzembe állítása és telepítése teljes egészében ajánlatkérő feladata.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.748.750,- Ft
Lásd bővebben

PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR üzemeltetése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/30
Közzététel dátuma: 2020.02.12.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Astron Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR üzemeltetése 2020
Hibajavítás és hibaelhárítás nyújtása a PACI, RADIR, WebNom, THOR, ODS rendszerek tekintetében az Oracle -PL/SQL- és PosgreSQL adatbázis-, JBOSS alkalmazás-, JAVA JRE szerver rendszerkomponenseire, az ETL folyamatokra és az adattárházra vonatkozóan, az érintett rendszereken követő módosítások elvégzése, általános szakmai és üzleti konzultáció a fenti rendszerekkel kapcsolatban. A közbeszerzés 12 hónapra vonatkozó havi átalánydíjas üzemeltetési tevékenységet, rendelkezésre állást tartalmaz az öt szolgáltatásra vonatkozóan. A jelen pontban megjelölt rendszerek gázkereskedelmi folyamatokra kialakított szerződéskezelő és árazás támogató, nyilvántartó, gázpiaci igény bejelentő és kereskedelmi visszaigazolást készítő, Gázpiaci NFKP aukciós rendszerek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.268.000,- Ft
Lásd bővebben

I-DOK, Szerződésnyilv., ÜSZI rendszerek fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/31
Közzététel dátuma: 2020.02.13.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Breona Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Az FKF Nonprofit Zrt.-nél üzemelő, szerződés nyilvántartó rendszer, I-DOK, ÜSZI informatikai rendszerek üzemeltetési, hibaelhárítási, tanácsadási és fejlesztési szolgáltatása.
Az Oracle technológiai alapokon készült I-DOK rendszert közel 600 felhasználó használja munkaidőben. A rendszerrel szorosan együttműködik a DPUSCAN digitalizáló rendszer.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató (Beléptető-kamera r)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/31
Közzététel dátuma: 2020.02.13.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Levéltára
Nyertes ajánlattevő: Elektro-Kartel Kft
Budapest Főváros Levéltárában (BFL) a beléptető és kamerarendszer felújítása, részekre történő ajánlattétellel:
1. rész: Beléptetőrendszer felújítása
2. rész: Kamerarendszer felújítása
Az épület alapterülete: 22962 m2, szintjeinek száma: 8.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.797.640,- Ft
Lásd bővebben

HW és SW support – Tájékoztató – eljárás eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/32
Közzététel dátuma: 2020.02.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Nemzeti Védelmi Szolgálat informatikai infrastruktúrájának részét képező termékek hardver és szoftver supportjának, szoftverek licensz követésének beszerzése két közbeszerzési részben.
1. közbeszerzési rész: „Infrastruktúra Cisco eszközök supportja”
2. közbeszerzési rész: „Adatközponti infrastruktúra supportja”
A támogatással érintett termékeket, valamint a beszerzendő szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes elvárásokat, a Közbeszerzési Dokumentumok részét képező Műszaki Leírás és Szerződéstervezet tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 163.863.556,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató (Szerver szoftver)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/32
Közzététel dátuma: 2020.02.14.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SYSInfo Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerver software elemek beszerzése:
* 8 db Windows Server Datacenter Core Lic SAPk OLP 16Lic NL CoreLic Qlfd
* 6 db SQLSvrStdCore LicSAPk OLP 2Lic NL CoreLic Qlfd
* 1 db WinSvrSTDCore LicSAPk OLP 16Lic NL CoreLic
* 300 db WinSvrCAL LicSAPk OLP NL UsrCAL
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.934.900,- Ft
Lásd bővebben

BME – 3D nyomtatók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/32
Közzététel dátuma: 2020.02.14.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
4 db 3D nyomtató a műszaki leírásban rögzített minimum paraméterekkel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.039.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

NEK üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/29
Közzététel dátuma: 2020.02.11.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A nemzeti egységes kártya-kibocsátási keretrendszer üzemeltetési feladatainak ellátása.
A központosított informatikai rendszerek és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a nevesíti az IdomSoft Zrt.-t (a továbbiakban: Ajánlatkérő), mint a központosított informatikai rendszerek üzemeltetőjét, valamint az e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokat biztosító központi szolgáltatót. A Rendelet 3. számú mellékletének 20. pontja alapján Ajánlatkérő látja el a nemzeti egységes kártya-kibocsátási keretrendszerrel (a továbbiakban: NEK) kapcsolatos alkalmazás-fejlesztési és alkalmazás-üzemeltetési feladatokat.
A beszerzés célja olyan Ajánlattevő kiválasztása, aki a NEK üzemeltetés támogatását, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását teljes körűen vállalja.
Jelen beszerzési eljárás tárgya a NEK rendszer
* üzemeltetői támogatás nyújtása a NEK központra7/24-es rendelkezésre állás mellett, amely támogatás minimálisan kiterjed:
1. a NEK központ működtetése során tapasztalt hibák és rendellenességek javítására, a műszaki leírásban meghatározott hibaosztályok, válasz- és megoldási idők figyelembevételével,
2. igény esetén az új szoftververziók és javítóállományok release folyamatainak támogatása,
3. az integrációs és funkcionális tesztelés támogatásra,
4. igény esetén szakértői konzultáción való részvételre,
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Országos Videókonferencia rendszer – 2019 licence
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/31
Közzététel dátuma: 2020.02.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Országos Videókonferencia rendszer – 2019 licence bővítés
A közbeszerzés ismertetése:
Termékazonosító, terméknév és mennyiség:
1. CISCO LIC-CMS-PAK: VIKI MCU szoba licence, 59 db
2. WOZ-WCO-MCU-1-LIC: Conforg konferencia szoba licence, 90 db
3. CARIN-365-097-LIC-CH-201to1000-VIKI-10: Carin rögzítő port licence (2 db Telepresence MCU szobához): 50 db
Ajánlattevőnek biztosítania kell a megajánlott licencekhez a teljes körű, 12 hónap gyártói támogatást a termék árába beépítve. A gyártói támogatási idő kezdete a termék átvételének az időpontja.
Ajánlatkérő meglévő VIKI központi rendszerének elemei (melyekhez a megajánlott licenceknek illeszkedniük kell):
* Cisco Meeting Server
* Conforg Konferencia szervező
* Carin 365 Unified Communication Recording
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A beérkezett egyetlen ajánlat (T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság: 1097 Budapest Könyves Kálmán körút 36., 12928099244) szerinti ajánlati ár (nettó 370 310 500 Ft) meghaladja a rendelkezésre álló és a bontási jegyzőkönyvben megfelelően közölt anyagi fedezet (nettó 365 792 647 Ft) összegét. Ajánlatkérő megvizsgálta pótfedezet rendelkezésre bocsátásának lehetőségét, azonban ajánlatkérőnek nincs lehetősége a fedezet szükséges mértékű kiegészítésére.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás nagy értékű adatkészleteinek megnyitása – az adatszolgáltatók szempontjai

„Az adatok nyílt adatként történő hozzáférhetővé tétele az EU-tagállamokban elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázhassuk ezek lehetőségeit az európai társadalom és a gazdaság számára, például a kutatás gazdagításához, a döntéshozáshoz szükséges információkhoz vagy új termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A nyílt adatok hatása elsősorban alkalmazások révén valósul meg, és olyan tényezőktől függ, mint a költségek, az adatok minősége és dokumentációja, vagy a hozzáférés módozata. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a nyílt adatok hatásának további fokozása, az induló vállalkozások és a kkv-k piacra lépésének akadályainak csökkentése érdekében. A hatás hatékony növelése érdekében az erőfeszítéseknek azon adatkészletekre kell irányulniuk, amelyek a legnagyobb potenciállal bírnak a társadalom és a gazdaság számára.

A nyílt adatokról és a közszféra adatainak újbóli felhasználásáról szóló irányelvben megfogalmazódott az Európai Bizottság feladataként egy olyan végrehajtási szabályozás elfogadása, amely közelebbről meghatározza a nagy értékű adatkészleteket (High-value datasets – HVD) „„nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználása fontos előnyökkel jár a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra nézve, különösen mivel lehetővé teszik hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, alkalmazások, valamint új, jó minőségű és tisztességes munkahelyek létrehozását, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt” [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról, 2.10 cikk]. Az irányelv hatálya alá tartozó tagállami közszervezeteknek ezeket az adatkészleteket ingyen, gépileg olvasható formátumban és API-n keresztül kell rendelkezésre bocsátaniuk, adott esetben tömeges letöltés formájában is.

A jelentés logikája megegyezik a Bizottság által követett logikával, amely azt az előkészítő munkát vezérli, és amelynek célja, hogy a 2021-es év első negyedévében megjelenő szabályozás számára meghatározza a nagy értékű adatkészletek listáját. E jelentés eredményei alkalmasak arra, hogy kiindulópontul szolgáljanak a Bizottság számára, nemcsak az eddig tárgyalt nagy értékű adatkészletek esetében, hanem olyan adatok azonosításában is, amelyeket esetleg az adatszolgáltatók javasolnak.

Az egyes adatkészletek értékének meghatározása azonban nagyon bonyolult, és az adatszolgáltatók szempontjai és szerepük a tagállamokban nélkülözhetetlen. Ez a jelentés áttekinti a vonatkozó irodalmat, a politikai döntéseket és a nemzeti kezdeményezéseket, hogy mélyebben megértse az adatkészletek értékbecslése körüli jelenlegi helyzetet. A különféle tagállamokból kiválasztott nyíltadat-szolgáltatókkal készített interjúk eredményei segítenek megérteni a nagy értéekű adatkészletekkel kapcsolatos eltérő felfogásokat és elvárásokat. Az eredmények számos alapvető szempontot, kihívást és kérdést vetnek fel, például:

  • Az adatkészletek értékét számos tényező befolyásolja a válaszoló álláspontjától, a specifikációtól és a földrajzi, ágazati hatástól függően. Nem egyértelmű, hogy kinek kellene részesülnie a nagy értékű adatkészletek által létrehozott hatásból.
  • Az adatkészletek letöltési statisztikáit gyakran használják az érték meghatározásánál, de ez nem elegendő az érték és a potenciális hatás felmérésére. Ennek ellenére nincs más egyértelműen alkalmazható szabványos értékbecslés.
  • A nagy értékű adatok meghatározásának, végrehajtásának és karbantartásának folyamata során a szerepek és kötelezettségek gyakran nem egyértelműek, és nem rendelkeznek felhatalmazással és kellő erőforrásokkal
  • Megértésre és következetességre van szükség a tagállamokban és a tagállamok között a potenciálisan nagy értékű adatkészletek meghatározása során, figyelembe véve a helyi politikai, kulturális és etikai háttérbeli különbségeket.

A jelentés hat alapvető javaslatot fogalmaz meg, amelyeket követni kell a nagy értékű adatkészleteke regionális, nemzeti vagy európai szintű azonosításakor:

  • Legyenek belső és külső ösztönzők, mint például kiegészítő források, az adatszolgáltatók számára, hogy lehetővé tegyék és elősegítsék aktív részvételüket a potenciális nagy értékű adatkészletek meghatározásának folyamatában.
  • Az egyértelmű elvárások meghatározása az adatszolgáltatók szempontjából releváns szerepek, felelősségek és erőforrások esetében.
  • Határokon átnyúlóan standardizálják a nagy értékű adatkészletek meghatározását és értékbecslését.
  • Szakértői útmutatást kell nyújtani, amely támogatja a következetesen végrehajtott folyamatot, és tisztában van a nyelvi, kulturális, politikai, és hatás észlelési különbségekkel.
  • Iteratív munkameneteket kell alkalmazni annak érdekében, hogy fokozatosan, különböző érdekelt felekkel elérjék az összehangolt álláspontot és a kölcsönös egyetértést.
  • Az adatszolgáltatókon kívül ágazati/iparági/témaspecifikus újrafelhasználói tapasztalattal rendelkező szakértőket is be kell vonni a potenciális nagy értékű adatkészletek és ezek specifikációinak pontos meghatározásához.

Forrás:
Analytical Report 15. High-value datasets: understanding the perspectiveof data providers; 3CapgeminiInvent/European Data Portal; 2020. január 20. (PDF)
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése

„A tanulmány célja az Európai Bizottság által az EU- (Európai Unió) tagországokról publikált DESI (digital economy and society index – digitális gazdaság és társadalom index) öt fő dimenziójának elemzése statisztikai módszerekkel. A szerzők elsőként a dimenziók közötti lineáris összefüggéseket vizsgálják egyszerű Pearson- és parciális korrelációs elemzéssel, valamint faktoranalízissel, kitérve a feltételezhető ok-okozati kapcsolatokra a parciális korrelációs vizsgálat során. Ezután az EU tagországait klaszterelemzéssel és MDS-sel (multidimensional scaling – többdimenziós skálázás) csoportosítják, és statisztikai módszerekkel rangsorolják, végül összevetik eredményeiket az Európai Bizottság által publikált DESI-rangsorral. Ismereteik szerint matematikai-statisztikai módszerekkel a DESI-dimenziókat még nem vizsgálták szisztematikusan, így tanulmányukkal részben ezt a hiányt próbálják pótolni. Elemzésük alátámasztja az Európai Bizottságnak azt a tézisét, hogy a DESI öt dimenziója a digitális gazdaság egymással szorosan összefüggő, ám eredményesen csak egy egységes, összehangolt stratégia alapján fejleszthető részterületeinek mutatóit tömöríti magába. A többváltozós skálázás (egydimenziós változata) alapján készíthető rangsor pedig alátámasztja a DESI kompozit indexen alapuló európai uniós rangsorolás robusztusságát is.
Eredményeink alapján ugyanakkor felvethető az a kritika is, hogy az adatállomány statisztikailag redundáns dimenziókat tartalmaz, amely ellentmond a szintén az Európai Bizottság által támasztott követelményeknek…, így a mutatórendszer továbbfejlesztése során célszerű a dimenzióstruktúra átgondolása és egyszerűsítése. Ennek a felvetésnek az alátámasztásához viszont a DESI aldimenzióit és egyedi mutatóit érintő, részletesebb tartalmi és statisztikai vizsgálatokra lenne szükség.”

Forrás:
Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése; Bánhidi Zoltán, Dobos Imre; Statisztikai Szemle; 98. évfolyam, 2. szám; 149–168. o.; 2020 (PDF)

REL kisokos, új kézikönyv a rövid ellátási láncról

„A NAK új vidékfejlesztési kézikönyve többek között a rövid ellátási láncból (REL) történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be.

Nem egészen egy évszázaddal ezelőtt az volt a természetes, hogy az ember az élelmiszert helyből, akár háztájiból, a szomszéd utcából, esetleg egy szomszédos településről szerezte be. Azonban a közlekedés fejlődésével és az infokommunikációs technológiák elterjedésével kinyílt előttünk a világ, a globalizáció hozta magával előnyeit és azokkal együtt a hátrányait is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyetért az Európai Unió azon kezdeményezésével, hogy az élelmiszer útja a „földtől az asztalig” a lehető legrövidebb legyen, ennek megfelelően az alapanyag megtermelése, feldolgozása és a termékek értékesítése is a lehetséges legrövidebb táv, „útvonal” megtételével valósuljon meg.

A kiadvány a rövid ellátási láncból (REL) történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be, továbbá felsorakoztat példaértékű megoldásokat is. melyek elterjedése remélhetőleg kompenzálja a globalizáció hozta negatív változásokat, egyúttal hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a helyi gazdaságfejlesztéshez.”

Forrás:
REL kisokos: földtől az asztalig; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; Vidékfejlesztési kézikönyv 4.; 2020. február 11.
PDF