Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. március 16-március 19.

Közigazgatás, politika

„Egészséges Magyarország 2021−2027” – Elkészült a következő hét évre szóló ágazati stratégia

„Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg. A stratégiáról szerdán délelőtt egyeztet a tárca az ágazati szereplőkkel.

Szerda délelőttre hívta egyeztetésre az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért, valamint az uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága az ágazat szereplőit. Az online értekezleten a résztvevőkkel az új, hét évre szóló ágazati stratégiát vitatják meg, amely a MedicalOnline-hoz is eljutott.

Az „Egészséges Magyarország 2021-2027” címet viselő anyagban emlékeztetnek arra, hogy a kormány már 2018-ban elfogadta az egészségügy átfogó megújítására irányuló, 2019−2030 közötti időszakra vonatkozó öt Nemzeti Egészségügyi Programot, amelyek az Egészséges Budapest programmal együtt teremtik meg a lehetőséget arra, hogy a magyarok egészségesebb, hosszabb életet élhessenek. Alapdokumentumként említik a 2011-ben készült Semmelweis Tervet, és az annak megerősítését és finomhangolását is szolgáló, az Európai Unió 2014−2020 évek közötti fejlesztési időszakára készülve kidolgozott „Egészséges Magyarország 2014−2020” ágazati stratégiát, amelynek célja a Semmelweis Terv felülvizsgálata, és az abban foglaltak megerősítése illetve „finomhangolása” volt.

Az államtitkárságon idén januárban kidolgozott 113 oldalas stratégiában komplex intézkedéscsomag kialakítását ígérik, amelynek megvalósításához uniós és hazai forrásokat egyaránt felhasználnak.

A nagy költségű infrastrukturális beruházások mellett az alapellátás megerősítésére, az orvosi bérrendezésre és a digitális átállásra költenek a Helyreállítási és Reziliencia Terv (RRF) keretéből (az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére összesen 1,8 billió euróból gazdálkodhatnak a tagállamok). A népegészségügy, a prevenciós- és szűrőprogramok, a tartós ápolás-gondozás, valamint a humánerőforrás fejlesztését a Humánfejlesztési Operatív Programból (HOP) finanszírozzák. A lakóhelyközeli ellátások és az egyenlő hozzáférés feltételeinek megteremtéséhez, a célzott egészségfejlesztéshez az alap és a járóbeteg-szakellátásban a Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) biztosítja majd a forrásokat. A digitális szolgáltatások bővítésére és korszerűsítésére a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) ad lehetőséget. Más, kisebb volumenű operatív programokból is részesülhet az egészségügy, így például az intézmények energetikai korszerűsítésére a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) ad majd lehetőséget.

Az átfogó ágazati cél elérését 6 részcél megvalósulása szolgálja:

1. Egészséges életkezdet és a gyermekek egészségének kiemelt védelme, fejlesztése;

2. Az egészséges életmód előmozdítása, az egészségkockázatok csökkentése az egészség-értés, egészségműveltség és az egészségfejlesztés révén;

3. A krónikus betegségek terheinek csökkentése szakmailag megalapozott egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatások biztosításával, átlátható, egységes beteg-utakkal bíró egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel;

4. A lakosság egészségének járványoktól, környezeti ártalmaktól való védelme;

5. A hátrányos helyzetű lakosság egészségének javítása, az egészségi állapotban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése;

6. A népegészségügyi rendszer megerősítése.

Népegészségügyi fókuszú alapellátás

A helyzetértékelésről szóló részben leszögezik, hogy Magyarországon mind a születéskor, mind az egészségben töltött várható életévek száma növekedett az elmúlt években, ám az értékek még mindig az Európai Unió átlaga alatt vannak. A tervezett beavatkozások központi eleme az egészségtelen életmód hatásainak mérséklése, a dohányzás, alkoholizmus és elhízás visszaszorítása, a táplálkozási és testmozgási szokások átalakítása és a sérülés-megelőzés valamennyi korcsoportban. Ehhez járul hozzá az egészségműveltség és egészségtudatosság fejlesztése, a népegészségügyi célú szervezett szűrővizsgálatok körének bővítése, a céllakosság szűrővizsgálatokon való részvételi arányának növelése, a népegészségügy korszerűsítése a szolgáltatások esélyegyenlő hozzáférése kiemelten a hátrányos helyzetű térségekben.

Az egészségügyi rendszer fejlesztésében a lakóhely közeli ellátások erősítése kiemelt prioritást élvez, ennek érdekében átcsoportosítják a forrásokat az alap- és járóbeteg-ellátás számára. A jelenlegi közfinanszírozás mértéke mellett is lehetséges és szükséges a források hatékonyabb allokálása és a népegészségügyi célokat támogató, egyúttal feszesebb gazdálkodást eredményező finanszírozás-technikák bevezetése – állapítják meg, hozzátéve azonban, a jobb gazdálkodás csak korlátozott mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az ellátás minősége javuljon. Az eredményesebb működést az ellátás minőségéhez kötött finanszírozás ösztönözheti, amely egyúttal megmutatja azt is, hol szükséges változtatni a rendszeren belül. Az adósság újratermelődése és a konszolidáció hatékony ellátási struktúrával, a valós költségeken alapuló finanszírozással és az átlátható és hatékony kórházi gazdálkodással kerülhető el.

Az ellátórendszert érintő beavatkozások két pillére az alapellátás és a szakellátás megerősítése. A kiterjesztett alapellátás szereplőinek a jelenleginél nagyobb szerep jutna az egészségfejlesztési, szűrési és gondozási tevékenységekben, a krónikus betegségek menedzsmentjében, a gondozás koordinálásában. Az alapellátás szereplői egészségszervezőként is fellépnek, az ő feladatuk lesz a páciensek koordinálása és irányítása az ellátórendszeren belül.

A hozzáférésbeli egyenlőtlenségek csökkentéséhez járul hozzá a mobil moduláris háziorvosi rendelők kialakítása, amelyek segítségével a praxisközösségbe szerveződött háziorvosok a jelenleg tartósan betöltetlen praxisok esetén is biztosítani tudnák a szükséges ellátásokat.

Kialakul az alapellátás új szakmai irányítási rendszere, melyben a városi kórházak vezetői a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisok, a járásban működő alapellátási ügyelet(ek), védőnői szolgálatok, a területi egészségfejlesztési iroda, a járásban működő otthonápolási és hospice szolgálatok szakmai munkáját koordinálják. A városi kórházak feladata az adott járás/terület népegészségügyi mutatóinak és a lakosság egészségi állapotának ismeretében a szükséges szolgáltatások tervezése az alapellátás működésének szervezése, a működéshez szükséges humán erőforrás biztosítása, a szakmai minőségbiztosítás a járási egészségtervvel összhangban.

Szakellátás hálózatban

A szakellátás tekintetében olyan ellátórendszeri struktúra megerősítése a cél, ahol az egyes egészségügyi intézmények hálózatba szerveződve, a kapacitásokat szükségleteknek megfelelően elosztva, együttműködve biztosítják az ellátásokat.

A hatékonyságnövelés első lépése az aktív ágyak kihasználtságának növelése. Az egyes szakmák szerinti ellátásokat a megyéken és régiókon belül koncentrálják, ez a profiltisztítás lehetővé teszi, hogy az aktív ellátások jelentős része az országot lefedő csúcskórházakban valósuljon meg. A városi kórházak profilváltás után a rehabilitációban, a krónikus ellátásban és az ápolásban vállalnak nagyobb szerepet.

A legmagasabb progresszivitási szintű, speciális ellátásokat az országos centrumkórházak biztosítják, amelyek egyúttal szakmai-tudományos innovációs központként is funkcionálnak. A kórházi hálózat kialakításához szorosan kapcsolódik a labordiagnosztikai kapacitások átszervezése is, amelyek a csúcskórházakba koncentrálhatók.

Kiemelik a stratégiában a traumatológiai és érsebészeti ellátásokat, amelyek struktúráját és finanszírozását is átszervezik. Önálló finanszírozási kódokat ígérnek a traumatológiának, valamint ágyszámcsökkentés mellett szakmaspecifikus koncentrációt és a progresszivitási szintek módosítását. Az érsebészet területén kiépül a Komprehenzív Vaszkuláris Centrumok országos hálózata, növelik az angiológiai ambulanciák számát, és szívelégtelenség ambulanciákat is felállítanak.

A koronavírus-járvány tanulságaként leszűrik, hogy szükséges az infektológiai ellátóhelyek infrastrukturális megújítása, a megfelelő orvos-technikai és védőeszközök biztosítása. Az újabb járványhelyzetekre készülve régiónként hoznak létre ideiglenes, de megfelelően felszerelt moduláris létesítményeket, amelyek szükség esetén bevonhatók a nagyobb kapacitásokat igénylő egészségügyi váltsághelyzetek kezelésébe, és a járványkórházi funkció betöltésére is alkalmasak.

Modellváltás készül a krónikus ellátás és a tartós ápolás területén, amelynek során nagyobb hangsúlyt kap az egyén és a hozzátartozók felelősségvállalása. Ismét felbukkan ígéretként az aktív ágyak krónikus ápolási célú használatának megszüntetése, ugyanakkor az állam 40 százalékkal, (mintegy 1200 ággyal) növelné a krónikus ápolási férőhelyek számát.

A krónikus kapacitás növelése érdekében átcsoportosítják az aktív és krónikus ágyakat. Az aktív ágyak számának csökkentésével párhuzamosan növekszik azok kihasználtsága (a jelenlegi 66 %-ról 2027-re 75 %-ra). Előtérbe kerül az ambuláns és az otthoni rehabilitáció fejlesztése az „ápoló családtag-modell” bevezetésével.

Minőségügyi szakfelügyeleti rendszer

Az országos intézetek a szakmai irányelvek fejlesztésében, a betegregiszterek működtetésében és a szakmaspecifikus programok koordinációjában már most is szerepet kapnak, de ide allokálják a minőségügyi szakfelügyeleti rendszert, amely a klinikai működés országos szakmai és minőségügyi programjainak megvalósításához nyújt majd támogatást képzéssel, országos helyzetértékelésekkel, szakmai programok megtervezésével és távkonzultációkkal. Ahol nincs országos intézet az adott betegség ellátásában, ott szakpolitikai koordinátorokat vagy fókuszpontokat jelölnének ki akár nagyobb betegségcsoportokra.

Ágazati humánerőforrás

Egészségügyi tevékenységet 2019. december 31-én 34 137 orvos, 7145 fogorvos és 107 960 szakdolgozó volt jogosult önállóan végezni – írják az ágazati humánerőforrás monitoring rendszer 2019-es adatait idézve a helyzetelemzésben. Ezeket egyébként – a vonatkozó jogszabály szerint – 2020 áprilisában kellett volna nyilvánosságra hozni, ám elmulasztották. Az alapnyilvántartásba 2019-ben felvett orvosok száma 13,2 százalékkal nőtt a megelőző nyolc év átlagához viszonyítva, ugyanakkor a szakdolgozóknál 5,1 százalékos csökkenés volt megfigyelhető ugyanebben a viszonylatban. A legtöbb aktív ápoló a 40-54 év közötti korosztályból került ki, Magyarországon 1000 lakosra 6,6 ápoló jut.

A relatív (orvos) és az abszolút (szakdolgozó) szakember hiány az elmúlt nyolc évben csökkent – állapítják meg a szerzők, hozzátéve, hogy nő az orvosi pályát választók, egyidejűleg pedig csökken az elvándorló orvosok száma. A 2010. évi bruttó keresetekhez képest az orvosok 2019. évi havi átlagos bruttó keresete 114,4 százalékkal, a szakdolgozóké 106,1 százalékkal emelkedett.

Az utánpótlás biztosításának egyik eszközeként az általános és középiskolai oktatásban erősítenék az egészségügyi ismeretek oktatását, mert úgy vélik, az ellátás rendszerének bemutatásával népszerűsíthetőek az egészségügyi pályák. A stratégia szerint biztos és kiszámítható jövőképet, javuló munka- és életkörülményeket biztosítanak a dolgozóknak (béremelések, munkakörülményeket javító intézkedések). Az egészségügyi dolgozók körében előforduló fizikai és pszichés megbetegedések megelőzése érdekében javasolják az ingyenes, szakmaspecifikus szűrővizsgálatok bevezetését.

A minimumfeltételekről

A jelenlegi, leltárszerű minimumfeltételek helyett az ápolási igény szerinti létszámot határoznák meg az intézményekben. Az új rendszer bevezetéséhez egységes állapotfelmérő, és az ápolási igényt meghatározó rendszer bevezetését javasolják, amelynek segítségével meghatározható az ápolási és gondozás igény, a tevékenységek ellátásához szükséges kompetencia, és a feladat ellátáshoz kapcsolódó létszám.

Digitális egészségügy

Az emberközpontú E-Health megvalósításának egyik alapja a „Páciens 360 fok”, amely az állampolgár „köré” gyűjtött és dinamikusan épülő strukturált adat- és információhalmaz, ezek értékeléséből alakul ki a páciens egészségügyi profilja. A lakossági egészségkommunikáció központi elemeként egy felhasználóbarát központi portál nyújthat megoldást, mely biztosítja a két felhasználó csoportjának (páciens és ellátó személyzet) az információkhoz való hozzáférés gyors és rendszerezett módját.

Jön a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség

Az egészségügyi kutatások központosított koordinálásáért, a fejlesztési tevékenységek kezdeményezéséért és támogatásáért és a hazai innovációs környezet megteremtése érdekében létrejön az egészségügyi ágazat kutatásfejlesztési irányítási és végrehajtási rendszere. Az egészségügyi kutatások és klinikai vizsgálatok továbbfejlesztésének, illetve a hatékonyság és az átláthatóság növelésének érdekében kidolgozzák a Magyar NIH modellt.

Az emberen végzett orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok támogatására külön forrást biztosítanak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon belül, orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok konstrukció megnevezéssel. A tudományos kutatás irányítása kormányzati feladat, amely az Egészségügyi Tudományos Tanácson belül létrehozott Nemzeti Orvostudományi Kutatási Központon (NOKK) keresztül történik majd.

A kutatások gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a kormányzati prioritások érvényesítése érdekében létrejön a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ). Az új struktúra célja, hogy a kutatások támogatásával kimagasló innovációs környezetet teremtsen, amely új, magyar fejlesztésű technológiák/eljárások kidolgozására ad lehetőséget, növeli a hozzáadott értéket, emeli a szakembergárda képzettségét, itthon tartja a tehetségeket és a betegek számára szélesebb körben elérhetővé teszi az innovatív terápiákat.”

Forrás:
Elkészült a következő hét évre szóló ágazati stratégia – már egyeztetnek róla; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2021. március 17.

Elkészült az EU Felújítási Alapjának szlovákiai stratégiája, indulhat a források felhasználása

„Az Európai Unió a világjárvány gazdaságai hatásainak enyhítésére létrehozta a Felújítási Alapját. Ebből 5,8 milliárd euró jár Szlovákiának. Kulcskérdés lesz a tetemes összeg hatékony és gyors felhasználása, mert viszonylag kevés idő áll majd rendelkezésre az alap forrásainak elköltésére. Gyorsan és hatékonyan kell majd cselekedni, ami eddig nem volt Szlovákia erénye. Sőt. Emiatt fontos, hogy ne a múltbéli tapasztalataira támaszkodjon az uniós források felhasználása terén, mert azokra az elmúlt 16 évben a lassúság és gyenge hatékonyság volt jellemző. Az elmúlt évek során több milliárd euró bennragadt a rendszerben, nem tudták a pályázók felhasználni. A kulcskérdés tehát, hogy Szlovákiában ezek a folyamatok gyökeresen megváltoztathatók-e vagy marad minden a régiben. Alapvető szemléletváltás nélkül a tervek most sem fognak megvalósulni.

Az elfogadott szlovákiai stratégia alapján az EU Felújítási Alapjának Szlovákiában öt fő fejezete lesz: Zöld Szlovákia a környezetvédelmi beruházások megvalósítására, a Korszerű oktatásügy az ágazat európai szintű felzárkóztatására, Innovatív és versenyképes Szlovákia a gazdaság lejtmenetének visszafordítására, a korszerű vívmányok és termelési módszerek gyakorlatba való átültetésére, Egészséget mindenkinek a legrosszabb állapotban levő ágazat alapvető fejlesztésére és korszerűsítésére, valamint a Korszerű közigazgatás elérését megcélzó intézkedéseket magába foglaló fejezet.

A Felújítási Alap tekintetében az Európai Bizottság fő elvárása a világjárvány okozta gazdasági károk helyreállítása mellett, hogy a tagországok két területen mutassanak fel látványos fejlődést: a környezetvédelemben, valamint a digitalizáció elmélyítésében.

Ebből kiindulva 2020 szeptemberében az MKP nevében felvázoltuk elképzeléseinket, hogyan lehetne a brüsszeli elvárásoknak megfelelni. Elsősorban tegyük rendbe a környezetvédelmi infrastruktúrát. Szlovákia településeinek 47 százalékában hiányzik a szennyízhálózat, a települések 19 százalékában nincs vagy hiányos az ivóvízhálózat. Ezek megvalósítása lehetne a kiindulási alap, ezzel rendezhetnénk a múlt adósságait és tehetnénk a legtöbbet Szlovákia tisztábbá tételéért. Nagyjából a Felújítási Alap forrásainak 40 százalékát kellene erre költeni. A források további 20 százalékát lehetne a zöld energetika előmozdítására, valamint az energiahatékonyság jelentős megnövelésére, a pazarlás megszüntetésére áldozni. A középületek, valamint a lakóépületek szigetelésével jelentősen lecsökkenne az energiafelhasználás, amelynek másodlagos, ám nem kevésbé fontos velejárója a levegőbe juttatott szennyeződés jelentős lecsökkenése, az üvegházhatás enyhítése.

Miközben az alap, az ország környezetvédelmi és zöld energetikai infrastruktúrája jelentős részben megoldódna, jöhet a felépítmény, a jövőbe mutató intézkedések megvalósítása.

Abból kiindulva, hogy hiába a digitalizáció, ha szennyezett a fél ország. A források fennmaradt 40 százalékát lehetne felhasználni digitalizációra, az egészségügy és az oktatásügy alapos fejlesztésére. E két szakterületen látványos Szlovákia lemaradása nem csupán az Európai Unió élvonalától, hanem egyre inkább az átlagától. Mindkét terület hiányosságaira torz tükörként mutatott rá a járvány, és a jövő kihívásainak eleget téve e területeken kell látványos előrelépést elérni. Nem kevésbé a digitalizáció terén, ám itt elsősorban a gazdasági szereplőknek, az iparnak kell bebizonyítania, hogy a korszerű eszközökkel és termelési folyamatokkal képes lépést tartani a konkurenciával.”

Forrás:
Farkas Iván: Elkészült az EU Felújítási Alapjának szlovákiai stratégiája, indulhat a források felhasználása; Farkas Iván; Felvidék.ma; 2021. március 12.
A szerző az MKP szakmai alelnöke.

Szakértő: mintha nem követte volna az egészségügyi kassza az ország fejlődési ütemét

„ A magyar egészségügy állapotáról igazi értékítéletetet majd csak a járvány után lehet mondani, de azt biztos, hogy a magas színvonalú, ütőképes egészségügyi rendszerre érdemes költeni – mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász

Az Eurostat adatai szerint 2019-ben nagyobb arányban költött az állam a szabadidő, sport, kultúra, vallás területére, mint a közbiztonságra, lakásügyekre és településfejlesztésre összesen, egészségügyre pedig nálunk jutott a legkevesebb. Az elmúlt években Magyarország GDP-arányosan rendre az utolsók között volt egészségügyi kiadások tekintetében, Bulgária, Litvánia és Románia előtt végezve.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint nem arról van szó, hogy ne lett volna fejlesztés, csak ennek mértéke nem követte az elmúlt 4-5 évben a gazdaság 3-4 százalékos növekedését. Vagyis más szektorokra, köztük a nyugdíjra, a sporttal kapcsolatos kiadásokra vagy a különféle állami beruházásokra arányaiban többet költött a kormány, mint az egészségügyre.

Bár vannak törvényszerűségek, fönn kell tartani a kapacitásokat a közszolgáltatásban, de hogy mire milyen hangsúlyt fektetnek, kiváltképp, ha fejlesztésekről van szó, az egyértelműen kormányzati prioritás, magyarázta a szakember az InfoRádióban, és szerinte az egészségügy – a Covid-járványt megelőzően – egyáltalán nem volt prioritás, vagyis juthatott volna több az egészségügyre, amikor százmilliárdok sorsáról született döntés kormányzati szinten.

Dózsa Csaba reményét fejezte ki, hogy a koronavírus-járvány következtében nagyobb hangsúlyt kap a terület, hiszen látható,
* ha az ország nincs élen a gyógyszer- és védőoltás-fejlesztésben,
* a védőfelszerelések előállításában,
* ha az intenzív kapacitások nem olyan minőségűek,
* ha az ott dolgozókat nem fizetik meg rendesen,
* ha nincs magas színvonalú, ütőképes egészségügyi rendszer,
akkor mindez a gazdasági válság elmélyülését okozhatja.

Igazi értékítélet majd csak a járvány jelentette mélypontot követően mondható, összehasonlítva, hogy az uniós országok – köztük Magyarország – hogyan tudtak reagálni a pandémiára, hány súlyos esetet kellett ellátni, mennyi időn belül, mennyi volt a halálos és a sikeresen felgyógyult, rehabilitált eset.

Az egészségügyi közgazdász arra is rámutatott, hogy a pandémia jelentette válság után a kormányzatnak nem sok pénze lesz az uniós újjáépítési keret forrásai nélkül egészségügyi beruházásokra, főként, hogy az ország megint magasabb adóssággal néz majd szembe. Szükségletalapú tervezéssel, célzott támogatásokkal azonban Dózsa Csaba szerint kevesebb pénzből is hatékony, minőségi fejlesztéseket lehet megvalósítani. ”

Forrás:
Szakértő: mintha nem követte volna az egészségügyi kassza az ország fejlődési ütemét; Tatár Timea; Infostart / InfoRádió; 2021. március 20.

A digitali­zációra költené EU-ból érkező pénzeinek felét Finnország

„Az összegből jut a zöld átmenetre és a kutatás-fejlesztésre is.

A finn kormány úgy döntött, hogy az európai helyreállítási tervből az országra eső 2,9 milliárd eurót három szektor között osztja szét. A kabinet az összeg felét a zöld átmenetre fogja fordítani, a fennmaradó 50 százalék pedig a digitalizálásra, valamint kutatás-fejlesztési befektetésekre jut majd. Az európai helyreállítási tervet a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére hozták létre az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői, s a feladata az, hogy a segítségével a kontinens kilábaljon a válságból és megalapozza modern és fenntartható jövőjét.

A kidolgozott tervet még el kell fogadnia a finn parlamentnek. Krista Mikkonen környezetvédelmi és klímaváltozás elleni miniszter üdvözölte a bejelentést, s az ország történetének legnagyobb klímaberuházásának és egy gigantikus előrelépésnek nevezte. A csomag részeként évente 6 százalékkal csökkentenék az üvegházgázok kibocsátását, támogatnák az elektromos autókra való átváltást és az infrastruktúra fejlesztését, továbbá a szél- és a napenergiára való átállást.

A csomag fontos eleme még a vasúti közlekedés korszerűsítése, a távoli régiókban gyors internetelérések biztosítása, valamint a 6G technológia és a mesterséges intelligencia fejlesztése. A kidolgozott terv 2021 és 2023 között 0,5 százalékkal növelné a finn GDP-t. Az Európai Bizottsággal való egyeztetések után a végleges a nemzeti helyreállítási terveket várhatóan április 30-án fogják elfogadni és ezután nyújtják majd be az Európai Unió illetékes intézeteihez ellenőrzésre. ”

Forrás:
A digitali­zációra költené EU-ból érkező pénzeinek felét Finnország; SG.hu; 2021. március 17.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke stratégiáról és feladatokról

„ A Mesterséges Intelligencia Koalíció dolgozta ki azt a stratégiát, mely megágyazott a magyar adatvagyonról való közgondolkodásnak, s életre hívta a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget. Az, hogy ki rendelkezik a nemzeti adatvagyon felett, szuverenitási kérdés, s éppen ezért nem szabad politikai viták tárgyává tenni. Jakab Rolandot, a MIK elnökét kérdezte a Makronóm.

A 21. század aranyának is szokás nevezni azt a felfoghatatlanul nagy adatmennyiséget, amit manapság mindannyiunk megtermel a különböző online aktivitásai, az egyszerű internetes böngészés közben is. Kétségtelen, hogy a Big Data korában felértékelődött a magunkról kiadott adatok fontossága, hiszen ezekre építkezve a mesterséges intelligencia (MI) alapú algoritmusok mindannyiunk hétköznapjaira kihatással vannak. Erre a helyzetre pedig – előbb vagy utóbb – az állami szabályozásnak is válaszolni kellett.

Kiket tömörít a Mesterséges Intelligencia Koalíció, s miért volt szükséges a létrejötte?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Digitális Jólét Program keretében létrejött Mesterséges Intelligencia Koalíció a helyi MI ökoszisztéma szakmai és konzultációs fóruma, amely az üzleti, akadémiai, kutatói és kormányzati szféra 312 szervezetét tömöríti. A platform fő célkitűzése, hogy az MI-megoldások széleskörű bevezetésével Magyarországot az európai élvonalba segítse, növelje a hazai vállalkozások versenyképességét, illetve
előmozdítsa a nemzeti adatvagyon tudatos kiaknázását az ország digitális szuverenitásának megőrzése érdekében.

Emellett társadalmi tudatosító kampányokkal szeretnénk elérni, hogy minél többen szerezzenek alapvető ismereteket a technológiáról, ami egy MI-kompatibilis munkaerőállományt eredményez.

Az MI Koalíció elsődleges feladata Magyarország MI Stratégiájának megalkotása volt. A további eredmények közé tartozik a helyi MI ökoszisztéma országtérképének összeállítása, az ai-hungary.com magyar MI gyűjtőoldal létrehozása, amely egyben a hazai adatkereskedelem beindítására hivatott adatpiaci platformoknak is otthont ad. Megszerveztük emellett Európa első interaktív MI kiállítását, projektcsapataink pedig számos hatástanulmányt készítettek.

Az előbb említette Magyarország MI Stratégiáját. Miért volt szükséges ennek kidolgozása?

Az elmúlt 10 évben a mesterséges intelligencia mint technológia olyan léptékű fejlődésnek indult, amelyet sokan egy új ipari forradalom kezdetéhez hasonlítanak.

Ezúttal azonban nincs a fejlődésnek természeti erőforrás igénye, hanem a rendelkezésre álló emberi erőforrás kompetenciája határozza meg a fejlődés korlátait. E technológia mindenkit személyesen érint, radikálisan alakítja át a munkaerőpiac elvárásait, új dimenziókat nyit a hatékonyságnövelés terén és óriási gazdasági növekedési lehetőséget hozhat. Ugyanakkor a fejlődés egy globális versengő környezetben történik és számos szuverenitási kérdést vet fel. Mindez Magyarország számára történelmi lehetőség és kihívás.

A technológia térnyerésével járó megkerülhetetlen változások komoly lehetőséget jelentenek a magyar gazdasági növekedés szintjének fenntartására és emelésére, a magyar vállalati szektor versenyképességének javítására, az üzleti és közigazgatási folyamatok felhasználók érdekében történő fejlesztésére, valamint a környezet- és klímavédelmi célkitűzéseink legmodernebb technológiák által támogatott elérésére.

Mindezt felismerve Az MI Koalíció mintegy 1000 szakértőjének és az ITM szakembereinek közös erőfeszítéseként 2020 szeptemberében bemutattuk Magyarország 2030-ig szóló MI Stratégiáját. A dokumentum meghatározza az ország számára legígéretesebb fókuszterületeket, a technológia bevezetéséből származó előnyöket, valamint a végrehajtáshoz szükséges eszközrendszert, illetve annak menetrendjét.

Már többször is szó volt róla, hogy az adatvagyon kiaknázása szuverenitási kérdés. Mit takar ez pontosan az önök olvasatában? Ha piaci alapon lehet majd adni-venni az adatokat, akkor az nem csökkenti majd a szuverenitást azáltal, hogy a magyar adatok külföldi kézbe kerülhetnek?

A szuverenitás azt jelenti, hogy Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a saját érdekeit érvényesítse, valamint megőrizze, megvédje integritását. Ebben benne van a magyar állam, a magyar állampolgárok és a magyarországi gazdasági szereplők védelme is.
Szuverenitásunkat tehát nem az sérti, hogy a Magyarországon található jószágokkal szabadon lehet kereskedni, hanem az, ha ezeket ellopják vagy az elszámolási viszonyokat nem hagyják érvényre jutni.

Ennek megfelelően az adatok forgalmának biztosítása és a velük való kereskedelem, illetve ennek során a magyar cégek és Magyarország érdekeinek védelme pontosan, hogy a szuverenitást szolgálja, és nem kockáztatja.

Hogy látják, milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia a magyar gazdaságra az elkövetkező 10-20 évben?

A mesterséges intelligencia az életünk, a gazdaságunk és a társadalmunk minden rétegébe beépül, mély és alapvető változásokat tesz lehetővé. A mesterséges intelligencia modulok mentén átgondolt üzleti folyamatok, munkakörök alapjaiban fognak megkérdőjelezni koordinációs folyamatokat, szabályozási alapokat, társadalmi együttműködési formákat.

Mindezen folyamatok egy olyan világot teremtenek, amelyben folyamatos alkalmazkodásra, az újdonságok követésére és tanulásra lesz szükség a teljes életünk során.
Hogy mely államok és azokon belül mely közösségek lesznek képesek hatékonyan élni a megjelenő előnyökkel az előrelátó és átfogó tervezés, merész célkitűzések és azok módszeres végrehajtásának függvénye.

A gazdaságot és a társadalmat egyaránt fel kell készíteni a közelgő változásokra.

A stratégia szerint a kiemelt célok között szerepel a GDP 15 százalékos, míg a vállalati szektor termelékenységének 26 százalékos növelése tíz éves távlatban. Ezen túl is nevesítettünk lényeges célkitűzéseket, nevezetesen, hogy Magyarország váljon az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú központjává, mintegy 2 millió állampolgár vegyen részt aktívan saját adatainak gondozásában adattárca segítségével, 2,5 millióan részesüljenek MI-támogatott oktatásban, 3 millióan pedig az integrált digitális egészségügyi rendszer előnyeit élvezhessék. Szeretnénk elérni, hogy tíz év múlva az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon működjön, a mezőgazdaságban pedig az adatalapú rendszereknek köszönhetően harmadával csökkenjen az ammónia-kibocsátás.

Azért a történelem folyamán az emberek gyakran ellenálltak az ilyen volumenű, hirtelen technológiai fejlődésnek. Nem fogja negatívan érinteni a munkaerőpiacot az MI elterjedése?

Kiemelten fontos a munkaerőállomány felkészítése a technológiai változásokra, így célzott edukációval elérhető, hogy 2030-ra akár 1 millió magasabb hozzáadott értéket termelő, jobban fizetett munkahely jöhessen létre. A mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi készségeket, átveszi tőlünk a monoton, helyenként akár veszélyes feladatokat. Ahogy több tanulmány is rámutatott már korábban, rendkívül alacsony azon állások aránya, amelyek teljes egészében kiválthatók automatikával. Inkább egyes feladatkörök fognak átalakulni, amelyek a technológia mélyebb bevonásával gyorsabban, hatékonyabban lesznek elvégezhetők. Ezáltal az emberek sokkal inkább érdemi feladatokra tudnak majd koncentrálni. Tény, hogy mindez alkalmazkodást igényel majd, de széles körű képzési programokkal segíteni lehet és kell a munkavállalókat.

Látni kell, hogy nemcsak adattudósokra lesz ugyanakkor szükség, hanem egy sor olyan szakemberre is, akik kielégítik az adatgazdaság és az MI-hajtotta megoldások által generált új készségek iránti igényeket.

Az adatokat tisztítani kell, a gépekhez kezelőszemélyzetre lesz szükség, de számos, eddig még nem ismert feladatkör is létrejön majd. Mindenki megtalálhatja a számítását ebben az új, adatvezérelt gazdasági környezetben.

Tudják egyáltalán a magyar emberek, hogy mi az az MI? Milyen ennek a technológiának az ismertsége és elfogadottsága ma Magyarországon?

Az MI-t sokan a sci-fikből ismert negatív sztereotípiákkal azonosítják, teljesen alaptalanul. Ezeket a fenntartások szeretnénk eloszlatni, meg szeretnénk ugyanis értetni a társadalommal, hogy a mesterséges intelligencia csupán jobbá teszi az életünket. Nem rivális, hanem egy eszköz, amely optimalizál, előrejelez és segít a döntéselőkészítésben.
Valóban vannak árnyoldalai a fejlesztéseknek, de ezeket közösen, megfelelő etikai standardok lefektetésével mederben lehet tartani. Világszerte több kezdeményezés indult a megbízható MI szabályainak megalkotására, mi az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont, a MISZET felállításával reagáltunk, amelynek keretében szeretnénk megalkotni az európai szinten egyedülálló adatvagyon-szabályozást.

A társadalmi tudatosítás jegyében indítottuk útjára decemberben az MI Kihívás kampányt, amelynek célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren egy ingyenes alapozó online kurzuson megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az ai-hungary.com oldalról elérhető MI Kihívás az alapfogalmak és az etikai kérdések tárgyalása mellett számos felhasználási eset bemutatásával világít rá a technológia által kínált gyakorlati előnyökre. A megszerzett tudás új szemléletmódot hoz, ami a vállalkozások számára kézzelfogható versenyelőnnyé nőheti ki magát.

Ha az ember megnyitja a mesterséges intelligenciáról szóló stratégiát, akkor azt látja, hogy szinte minden ágazatba be akarják vezetni az MI használatát és az adatvezérelt megoldásokat. Nem túlzás ez kicsit? Mégis hogyan lehetne MI vezérelt például az agrárium?

Az MI egy horizontális technológia, a gazdaság minden szektorában megjelenik. Az agrár példánál maradva a Mezőhegyesi Ménesbirtokon már jelenleg is a legújabb technológiai megoldásokra támaszkodik a gazdálkodás, ahol a precíziós mezőgazdaság jelenti a mindennapokat, és
a drónok képfelismerő algoritmusokkal jelzik, hogy pontosan hol és mennyi növényvédő szert kell alkalmazni, ezáltal minimálisra csökkentve a talaj terhelését.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2,6 milliárd forintos hazai fejlesztésből megvalósult robotizált szarvasmarhatelepének irányító központja Mezőhegyes közelében 2020. október 29-én. (MTI/Rosta Tibor)Emellett a logisztikában elterjedtek a készletező előrejelző rendszerek, ami a gasztronómiába is egyre inkább betör. A sales és marketing részlegek számára is megkerülhetetlenek az MI-alapú megoldások az ügyfelek targetálása kapcsán, míg a közösségi média kommentek intelligens szövegelemzés szintén értékes információkkal szolgál. A pénzügyi szektorban a hitelbírálatok folyamatát döntéstámogató eszközök segítik, az ügyfélszolgálat-automatizáció mind gyakrabban gyorsítja az ügyintézést.

A bevezetések elterjesztését azonban folytatni kell, hiszen ezáltal garantált a multiplikátor hatás.

A stratégia több minisztériumot is megjelölt, amelyek a végrehajtásban közvetlenül is részt vesznek. Azonosítottuk ugyanakkor azokat az ágazatokat, ahol különösen nagy eséllyel rúghatunk labdába nemzetközi szinten, és ahol valóban szükséges egy állami többlet impulzus a megfelelő fejlesztések beindítására.

Ennek megfelelően elsősorban a gyártás, az egészségügy és az agrárium MI-kompatibilitásának megteremtése a kiemelt cél, mint ahogy az államigazgatásban is szeretnénk látni egy jelentős transzformációt.

A szektorális hatékonyságfejlesztést a közlekedés, a logisztika és az energetika terén tervezzük végrehajtani. Van továbbá több technológia, aminek a támogatása tovagyűrűző hatást vált ki, ezért kulcsjelentőségűek. Ide tartozik a gépi érzékelés, a nyelvtechnológia, az adatanonimizáls vagy általában a megbízható MI fejlesztések.

Az MI Stratégiában az adatpiac megvalósításának főbb lépéseiről és elvi kereteiről is olvashatunk. Hogyan kell majd mindezt elképzelni a gyakorlatban: milyen adatokat, kik és milyen feltételekkel vásárolhatnak meg?

Hogy az adatpiac milyen lesz a jövőben, azt ma még senki nem tudja megmondani, ugyanúgy, ahogy azt sem, hogyan fogunk közlekedni 100 év múlva. Ma a nagy informatikai platformok, mint a Google és a Facebook szabadon kereskednek olyan adatokkal, amelyekért gyakorlatilag egyáltalán nem fizetnek. Az már ma is látszik, hogy számos állam és piaci szereplő felismerte ennek az állapotnak a tarthatatlanságát, ugyanakkor a szabályozás és változtatás igénye még nem jelenti rögtön az üdvözítő megoldás megtalálását is. Az biztos, hogy
a trend abba az irányba mutat, hogy az adatokkal való kereskedelem fontos ága lesz a gazdaságnak és ezáltal a magánjog is komoly változások, kihívások elé néz.

Nemrég jött létre a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Mi lesz ennek az új szervnek a feladata?

A NAVÜ-t valójában a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az általa megírt Mesterséges Intelligencia Stratégia hívta létre. A MIK időben felismerte, hogy minden mesterséges intelligencia és gépi tanulásra tervezett algoritmus pontosan annyit ér, mint az adat, amellyel azt „etetni” lehet.

Ennek megfelelően szükséges, hogy az állam, mint az egyik legnagyobb adatgazda, biztosítani tudja az adatok biztonságos és megfelelően szabályozott forgalmát mind a köz-, mind a magánszférában. Biztonságos az a forgalom, amely garantálni tudja a védett személyes adatok biztonságát, de biztosítani tudja az egyes ügyletek bonyolítását is a jog adta keretek között. A MIS ennek megfelelően tűzte ki célul egy olyan szervezet létrehozását, amely biztosítani tudja az állam kezelésében levő adatok olyan jellegű felhasználását, amely nem sérti az adatvédelmi jogszabályokat, ugyanakkor biztosítani tudja a piac és az állami döntéshozók számára azokat az aggregált adatokat, amelyek lehetővé teszik az adatalapú döntéshozatalt.
Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, a nemzeti adatvagyonról szóló törvénytervezet 2021. február 9-én került benyújtásra az Országgyűlés elé Semjén Zsolt által, de az érdemi kidolgozó a Palkovics-minisztérium lehetett. Ez alapján már látható, hogy pontosan milyen keretek közt operálhat majd a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség.

A javaslat szerint egyfajta koordináló-aggregátor szervről lesz szó, akihez többek közt a piaci szereplők is fordulhatnak különböző adatigényeikkel, piacelemzési célból. Ezt aztán az ügynökség megvizsgálja, és amennyiben az igény teljesíthető (ezt majd a Nemzeti Adatvagyon Tanács bírálja el, mely miniszteri szinten dönt a kérdésekről és ad iránymutatást az ügynökség munkájához), úgy felkeresheti bármelyik közfeladatot ellátó szervezetet az adatok rendelkezésre bocsátása érdekében. Végül pedig az így felállított, anonimizált adatbázist az ügynökség – egy általa meghatározott ellenérték fejében – elemzés céljából a piaci szereplő rendelkezésére bocsátja.

Ha pedig a magyar cégek rákapnak az adatkereskedelem ízére, az rohamtempóban gyorsíthatja fel a magyar gazdaság mesterséges intelligencia alapú digitalizációját, mely a nemrég bejelentett Gazdaságújraindítási Akciótervnek is részét képezi.

Természetesen ha adatokról van szó, akkor megkerülhetetlen az adatvédelem illetve a közérdekű adatok témaköre. A törvénytervezet szövege szerint ezek egyike sincs veszélyben, mivel a törvény hatálya nem terjed ki a közérdekű adatokra, s bármilyen kiadott adatnak teljes mértékben anonimizáltnak kell lennie. Persze ezzel kapcsolatban sok múlik a gyakorlati megvalósításon, így a jövőben ez még számos politikai vita forrása is lehet.

Nem vet fel adatvédelmi aggályokat a NAVÜ létrejötte és az állami adatkereskedelem beindulása?

A törvényjavaslat megalkotásakor kiemelt figyelmet kellett és kell fordítani a hatályos jogszabályoknak való megfelelésre. A GDPR hazánkban is hatályos jogszabály, amely egyértelműen kijelöli a személyes adatok kezelésének kereteit. A jogszabály szövegezésében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság folyamatosan részt vett, és ez a jövőben sem lesz másként.

A személyes adatok védelme az állam egyik alapfeladata, amelynek a NAVÜ is az egyik eszköze abban az értelemben, hogy a NAIH-hal karöltve köteles az adatvédelmi szabályokat nem csak betartani, hanem eljárása során partnereivel is betartatni. Azonban azt is fontos leszögezni, hogy a NAVÜ nem hatóság, és nincsenek is ilyen jogkörei. Ugyanakkor köteles megtagadni a közreműködést minden olyan ügyletben, amelyben akár csak a veszélye is felmerülhet annak, hogy személyes adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe.

Nem félnek tőle, hogy átpolitizálódik a kérdés? Elvégre a Big Data elég forró téma manapság.

Az adatalapú döntéshozatal és döntéstámogatás nem politikai kérdés. Bármilyen politikai erő is legyen kormányon, annak a döntések meghozatalához szüksége van adatokra. A politikai kérdés úgy merülhet fel, ahogy a nemzetgazdaság bármely más ágazatában is felmerül:
a nemzeti adatvagyon feletti rendelkezés ugyanolyan szuverenitási kérdés, mint például a közlekedési hálózatok vagy az energiatermelés és energetikai, vagy távközlési hálózatok feletti rendelkezés.

Ha a nemzetközi porondra tekintünk, akkor hogy áll ma Magyarország az MI lehetőségeinek kiaknázásában?

Sokkal több kezdeményezés zajlik idehaza, mint azt gondolnánk – többek között ezért is alakult meg az MI Koalíció, hogy a vonatkozó tevékenységekkel foglalkozó szereplőket összehozza egymással. Az egészségügyben már alkalmaznak gépi látáson alapuló diagnosztikai rendszereket, ami a röntgenfelvételek elemzését gyorsítja fel, vannak MI-alapú gyógyszer- és rákkutatással, illetve tartalom-perszonalizációval foglalkozó startupjaink, de számos más felhasználási esetet is említhetünk az üzemanyag- és készletoptimalizáló rendszerektől a csetbotokon át a bírósági tárgyalásokon alkalmazott leiratozó programokig.

Sok munka vár még ránk ugyanakkor , és itt kerül előtérbe az MI Stratégia által létrehozott intézményrendszer. A Nemzeti Adatvagyonügynökség a másodlagos adatfelhasználást hivatott általánossá tenni, az MI Nemzeti Lab (MILAB) a vonatkozó alkalmazott kutatásokat gyorsítja fel, míg az áprilisban induló MI Innovációs Központ a KKV-knak nyújt segítséget a számukra legmegfelelőbb MI-megoldások bevezetésében.

Az MILAB egyik feladata ugyanakkor, hogy Magyarország minél több nemzetközi MI-együttműködésben vegyen részt és kerüljön fel a globális térképre.

Az MI Stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország helytálljon a globális versenyben.
A világon eddig velünk együtt 32 ország adott ki MI stratégiát, 22-ben pedig dolgoznak rajta

– vagyis láthatólag a kormány időben azonosította az ügy fontosságát, azt fontosságának megfelelő helyen kezeli.

Van már olyan állam, ami szintén az állami adatvagyon ily módon történő felhasználásában gondolkodik? Esetleg ez lenne a jövő minden digitalizálódni vágyó ország számára?

Tudomásunk szerint az állami adatvagyon fel- és újrahasznosításában számos ország gondolkodik.
A magyar gondolkodás a külföldi példákhoz képest abban az értelemben tűnik speciálisnak, hogy a jogi megközelítése holisztikus.

Ez azt jelenti, hogy az állami adatok újrahasznosítása és a gazdálkodó szervezetek által előállított adatok használata egy rendszer, egy adatgazdasági körforgás része, amelynek nemcsak állami szabályozásra, hanem állami katalizátorra is szüksége van annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképességét növelni tudja.”

Forrás:
„A nemzeti adatvagyon feletti rendelkezés szuverenitási kérdés” – Mesterséges Intelligencia Koalíció a Makronómnak; Nagy Márton; Mandiner Makronóm; 2021. március 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyre népszerűbb az eSZJA

„ Évről évre több adózó fogadja el kiegészítés nélkül a kiajánlott szja-bevallástervezetet. Szakértők szerint a 2017 óta működő rendszer világszínvonalú.

Tavaly több mint egymillió adózó módosítás nélkül fogadta el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiajánlott adóbevallási tervezetet. A leggyakrabban az első házasoknak és a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak járó kedvezmények, valamint az ingatlan-bérbeadások miatt egészítették ki bevallásukat magánszemélyek – tájékoztatta a Világgazdaságot Kiss Péter András, az adóhivatal szóvivője. Március 15-től elérhetők a tervezetek az eSZJA portálon az ügyfélkapuval rendelkezőknek.

Az adóhivatal az idén több mint 5,4 millió adózó szja-bevallási tervezetét készítette el.

Annál, aki egyetért a dokumentum adataival, május 20-i hatállyal érvényes szja-bevallássá válik a kiajánlott tervezet. Az eSZJA rendkívül felhasználóbarát, egyszerű, világszínvonalú kezelőfelület – jelentette ki a Világgazdaságnak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Y­oung Ügyvédi Iroda szakértője. Bár a 2020-as részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, a rendszer növekvő népszerűségét mutatja, hogy míg 2018-ban 840 ezer adózó módosítás nélkül, 310 ezer magánszemély pedig szerkesztés után fogadta el adóbevallási tervezetét, 2019-ben már 943 ezren hagyták jóvá kiegészítés nélkül, és 483 ezren egészítették ki vagy javították. Ezzel a webes felületen 1,4 millióan teljesítették szja-bevallási kötelezettségüket.

A NAV összesen több mint 3,1 millió magánszemély válláról vette le az adminisztrációs terhet 2019-ben emelte ki Bajusz Dániel.”

Forrás:
Egyre népszerűbb az eSZJA; Járdi Roland; Világgazdaság; 2021. március 19.

Nemzeti Mintaterv Katalógus: családiház-tervek otthonteremtőknek

„Korszerű családi házak helyszíni adaptálásra alkalmas részletes tervdokumentációi érhetőek el díjmentesen a Nemzeti Mintaterv Katalógus új weboldalán 2021. március 19-től. A Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont együttműködésében megvalósuló online családiház-tervadatbázis az otthonteremtéshez nyújt segítséget, szem előtt tartva az épített környezet minőségi alakítását.

93 családi ház terve között lehet böngészni a Nemzeti Mintaterv Katalógus új weboldalán, 2021. március 19-től ezek közel feléhez már elérhetőek a látványtervek, a metszetek és a részletes tervdokumentáció is. A Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont által létrehozott, díjmentesen igénybe vehető, folyamatosan bővülő adatbázis az otthonteremtés kihívásaira nyújt megoldást a magyar családoknak.

A mintatervkatalogus.hu oldalon elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusban két kategória között lehet böngészni: új épületek építése és kockaházak átalakítása. A változatos, magas építészeti minőséget és lakókomfortot biztosító, szakmailag elbírált, műszakilag ellenőrzött tervek közötti választást a tervekhez tartozó mennyiségek és építési költségek, valamint a különböző paraméterek szerinti szűrhetőség segítik. Többek között a szobák száma, az alapterület, a családtagok száma, a beépítési mód, a tetőforma és a telek lejtése szerint lehet keresni, a tervrajzok mellett pedig látványtervek segítenek az épületek elképzelésében. A mintatervek építési telekhez, illetve településképi arculathoz való adaptálására szükséges lesz építész közreműködését igénybe venni. Az építészeti és szakági tervek letöltésére felhasználási szerződés megkötését követően van lehetőség, mely a honlapon keresztül kitölthető.

A Nemzeti Mintaterv Katalógus az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült.

Forrás:
Nemzeti Mintaterv Katalógus: családiház-tervek otthonteremtőknek; Lechner Tudásközpont; 2021. március 19.

Informatika, távközlés, technika

Állami kitüntetést kapott az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke

„A magyar információs társadalom fejlődése, valamint a hazai informatikai vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának erősítése érdekében végzett példaértékű szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként Soltész Attila Béla, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke részére a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozza.”

Forrás:
Állami kitüntetést kapott az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke; IT Business; 2021. március 17.

Újabb funkciókkal bővül az ELVIRA – jelenti a MÁV

„A széles körű funkciókkal és felhasználási lehetőségekkel rendelkező új ELVIRA továbbfejlődött, a MÁV alkalmazással közös felhasználói fiók regisztrált felhasználóinak száma már elérte az 550 ezret. Lehetőség van a pozíció szerinti ülőhelyválasztásra a helyjegyes vonatokra és az úgynevezett vendégvásárlásra is. A vasúttársaság továbbra is várja a felhasználók tapasztalatait és javaslatait a rendszer fejlesztésével kapcsolatban.

Az új ELVIRA tesztüzemében a belföldi jegyvásárlási funkció kiegészült a pozíció szerinti ülőhelyválasztással. További újdonság a felhasználói igények alapján tervezett lehetőség, a vendégvásárlás. Ennek előnye, hogy nem szükséges felhasználói fiókot regisztrálni. Fontos, hogy az ezt a funkciót választó felhasználó nem tudja profiljába elmenteni az utasai és a számlázási adatait, valamint bankkártyát sem tud rögzíteni, illetve csak a PDF formátumú jegyátvétel lesz elérhető számára.

Az új ELVIRA felületén is elérhetők a MÁV appon megismert népszerű START Európa nemzetközi jegyek, szintén PDF-es vagy appos elektronikus bemutatási lehetőséggel. Az online nemzetközi jegyek régóta várt fejlesztés volt az utazóközönség részéről, mely a nyári menetrendre a háló- és fekvőkocsis ajánlatok esetében is elérhető lesz. Mind a MÁV applikáción, mind pedig az új ELVIRA oldalon vásárlók a 2021. január 1-jétől élesben is használandó erős ügyfélhitelesítés miatt, a fizetés során új megadandó adatokkal, új mezőkkel találkozhatnak. A többlépcsős hitelesítés fontos biztonsági előírás, a felhasználóknak a saját bankjuk, bankkártyájuk szabályait kell ismerniük és követniük ilyenkor a fizetés során, nem csak a vasúti jegyvásárlásnál, de más online fizetésnél is.

A MÁV-START új internetes jegyvásárlási felületének fejlesztését – a vasúttársaság saját belső erőforrásaira alapozva – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végezte el, azonban a megújulás nem csupán informatikai értelemben véve történt meg, hanem a webshop is teljesen új, modern designt kapott. A felhasználók kérései, kérdései és javaslatai alapján számos fejlesztés kidolgozásán munkálkodnak a vasúttársaság szakemberei. Év vége felé megvásárolhatók lesznek például a MÁV applikáción elérhető térségi jegyek és bérletek, valamint az elektronikus vasúti bérletek is az ELVIRA mobilos és asztali verzióján is. A felhasználók közvetlenül a jegyvásárló felületről is tudnak észrevételt küldeni a fejlesztőknek, de természetesen a MÁVDIREKT-en keresztül is van lehetőség elküldeni a javaslatokat.”

Forrás:
Újabb funkciók érhetőek el az ELVIRA felületén; Magyar Államvasutak; 2021. március 18.

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2020. IV. negyedév – folyamatosan nő a mobiladat-forgalom

„Az elmúlt hónapokban a digitalizáció még inkább felértékelődött a koronavírus-helyzet miatt, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált.

A magyarországi mobilhálózat adatforgalma továbbra is folyamatosan nő, tavaly a negyedik negyedévben másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, 167 petabyte; az adatforgalom 93 százaléka a 4G-LTE-rendszeren keresztül zajlott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Távközlés, internet, televíziószolgáltatás című, negyedéves ágazati jelentéséből.

Az adatok szerint az internet-előfizetésekből származó negyedévi bevételváltozás számottevően felülmúlta az előfizetésszám bővülését. A 84 milliárd forintos árbevétel folyó áron 6,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ennek több mint a fele a mobilinternet-hozzáférési szolgáltatásból származott. A mobilinternet-előfizetésekből származó árbevétel 10 százalékkal 46,4 milliárd forintra nőtt a negyedévben.

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások árbevétele 7 százalékkal 1138 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 10,1 százalékkal 704 ezer forintra nőtt.

A KSH a jelentésében kiemeli: az elmúlt hónapokban a digitalizáció még inkább felértékelődött a koronavírus-helyzet miatt, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. Az internet-előfizetések száma 2020 negyedik negyedévének végén 10,4 millió volt, 1,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az előfizetések több mint 97 százalékát 10 szolgáltató biztosította. A piac koncentrációja tovább fokozódott, miután a szektor egy nagyobb piaci átrendeződésen esett át: szolgáltatók szűntek meg vagy olvadtak be más szolgáltatókhoz.

Tavaly az utolsó negyedévben a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hanghívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. Egy mobil-előfizetésre átlagosan napi 6,0 perc beszélgetés jutott, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke, ebben a koronavírus-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszottak. A mobilhívások ideje tovább emelkedett, ötödével meghaladta az előző év azonos negyedévit. A beszélgetések átlagos ideje újra elérte a második negyedév kimagasló értékét, a 3,6 percet.

A vezetékes fővonalak száma – száz lakosra 32 darab jutott – 2020. negyedik negyedév végén kissé csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Bár a vezetékes hálózatból indított hívások száma tovább csökkent, ugyanakkor a hívások időtartama – a második negyedévhez hasonlóan – jelentősen nőtt. A vezetékes telefonálással töltött idő ugyan csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években, de 2020-at a növekedés jellemezte, amihez a kialakult járványügyi helyzet is nagyban hozzájárult. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő 88 százalékát mobiltelefonról indított hívások tették ki.

A negyedév végén az aktív SIM-kártyák száma közel 12,7 millió volt, 1,3 százalékkal több a 2019. negyedik negyedévinél. (Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió darab M2M-kártyát is, ami az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) Száz lakosra 131 előfizetés (a meglévő lakossági és üzleti előfizetések, illetve mobilinternet) jutott. A havidíjas előfizetések aránya évről évre nő, a feltöltőkártyák száma folyamatosan csökken, a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 28 százalékát tették ki. Ebben szerepet játszott a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzéséről szóló, 2017 eleji rendelet, amely előírja a kötelező adategyeztetést.

A negyedév végén a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma 0,5 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, és meghaladta a 3,7 milliót. A televíziószolgáltatás 82 százaléka már digitális technológián történik. Megjegyezték, hogy az előfizetők egyre szélesebb rétege igényli a helyhez nem kötött platformokon is követhető televízióműsorokat, ehhez az igényhez alkalmazkodtak a szolgáltatók: népszerűvé vált a helyhez nem kötött, online tv-szolgáltatás, ami a televízió-előfizetések több mint 10 százalékát teszi ki.”

„2020 IV. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. A mobil-adatforgalom másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A mutatók alakulásában szerepet játszottak a koronavírus okozta járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Az internet-előfizetésekből származó árbevétel 6,6%-kal nőtt.

Archívum
Letöltés
Kapcsolódó adatok

Forrás:
KSH: folyamatosan nő a mobiladat-forgalom; Computerworld; 2021. március 19.
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2020. IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. március 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia

„A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) legfontosabb célja a vasút versenyképességének növelése az agglomerációs közlekedésben. A Stratégia kidolgozása 2019-ben kezdődött, megrendelője a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a MÁV Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ által alkotott konzorcium. A Stratégia kidolgozását az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatta.

A Stratégia kidolgozása során több alkalommal támaszkodtak a szakmai csoportok és a szélesebb nyilvánosság javaslataira. A vasúthasználati szokások felmérését a HÉTFA Kutatóintézet végezte, 2020. július és szeptember között. A kutatás célja az ingázók közlekedési szokásainak megismerése, a vasúthasználattal kapcsolatos előnyök és hátrányok azonosítása, valamint az utazási módok (HÉV, vonat, busz, autó) közötti váltási hajlandóság felmérése voltak. A kérdőíves adatfelvételre és fókuszcsoportos beszélgetésekre épülő kutatás során beérkezett közel 10000 válasz alapján a vasúthasználati szokásokhoz kapcsolódó vélemények, észrevételek és javaslatok is beépültek a Stratégiába, amit 2021 februárjában a BFK teljes terjedelmében társadalmi egyeztetésre bocsát.
A vasúthasználati szokásokról szóló kutatásaink eredményéről itt olvashat.

Forrás:
Elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia; Hétfa; 2021. február 10.
Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia – Budapest Vasúti Stratégia; 2021. február

Stanford University Artificial Intelligence Report 2021 – a mesterséges intelligencia helyzet 2021-ben

„A Stanford Egyetem MI Indexe szerint 2020-ban közel 10 százalékkal többet költött a világ mesterséges intelligenciával kapcsolatos k+f-re, mint egy évvel korábban.

Megjelent a Stanford Egyetem idei MI Indexe. A jelentés szerint veszélybe került a USA iparági dominanciája a mesterséges intelligencia (MI) kutatása, fejlesztése, valamint alkalmazása terén. Az MI-fejlesztésben a versengés az elmúlt években az USA és Kína párharcára redukálódott. Egyelőre az EU nem tud érdemben beleszólni ebbe.

Megnőtt az MI politikai súlya

Az amerikai kormányzatnak dolgozó think tankek arra figyelmeztetnek, hogy fokozni kellene a területbe történő befektetéseket, ha az USA meg akarja őrizni vezető szerepét. Az amerikai honatyák érezhetik is a téma fontosságát: a Kongresszusban a 2019/20-as időszakban háromszor annyiszor (kb. 500-szor) említették a mesterséges intelligenciát, mint az előző ülésszak alatt.

Az, hogy Kína felkészült az előzésre, egyelőre főleg abban mutatkozik meg, hogy a k+f tevékenység intenzitását tükröző fontos publikációk számában (valamint a fontosságot jelző hivatkozásokban) már Kína vezet.

Az sem feltétlenül pozitív, hogy bár az USA egyetemein indul a legtöbb MI-vel kapcsolatos alap- és mesterképzés, a kutatásba is bekapcsolódni képes PhD-zők közel kétharmada külföldi, és arányuk folyamatosan nő. Hagyományosan sokan érkeznek Kínából, illetve más távol-keleti országokból. Az USA ipara egyelőre profitál a tehetségimportból, mivel a frissen PhD-zők 82 százaléka az országban helyezkedik el. Ugyanakkor az amerikai munka sokszor csak átmeneti. Mint azzal korábban a Bitport is foglalkozott, Kína például tárt karokkal – kiemelt fizetésekkel, remek karrierajánlatokkal – várja vissza őket a nagy innovációs központjaiba.

Egyre kevésbé csak tudományos terület

A képet árnyalja, hogy folyamatosan nőnek az MI területén a kutatás-fejlesztésre fordított összegek. Mint a Stanford tanulmányából kiderül, a koronavírus-járvány egyáltalán nem vetette vissza az ilyen befektetéseket: 2020-ban 9,3 százalékkal több k+f-re fordítható magánforrás áramlott az iparba, mint 2019-ben. Értelemszerűen főleg az orvosi kutatások, a gyógyszerfejlesztések terén volt a leglátványosabb a növekedés…Ez a részterület négy és félszer annyi forrást kapott, mint egy évvel korábban: közel 14 milliárd dollárt. A források nagyságát tekintve az iparágak közül az autóipar a második (önvezető technológiák), az oktatás pedig a harmadik (oktatási alkalmazások).

Fontos eredménye a magánszektor növekvő érdeklődésének, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fejlesztések, melyek a termelésben is használhatók. Ez a szakemberek karrierútjára is hatással van. Míg tíz éve a friss PhD-sok 44 százaléka döntött úgy, hogy nem az akadémiai szférában, hanem valamilyen iparágban helyezkedik el, addig 2020-ban már 65 százalékuk látta valamely magáncégeknél a szebb jövőjét.

Ami a technikai eredményeket illeti: az MI-rendszerek ma már olyan szintre jutottak szöveg-, hang- és képgenerálásban, hogy az egyre nehezebb megkülönböztetni az ember és az MI által létrehozott produktumokat. A jelentés szerint egyébként sokat fejlődtek a totális megfigyelést segítő MI-technológiák is (arcfelismerés, videoelemzés, hangazonosítás stb.).

Ennek kapcsán azonban az is felkerült a jelentés kulcsmegállapításai közé, hogy továbbra is hiányzik az MI etikai keretrendszere, amely alapján meg lehetne szabni a fejlesztések határait. A területet általánosságban az jellemzi, hogy a kutatók és a civil társadalom fontosabbnak tartják a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit, mint az ipari szervezeteket – írja a Stanford University jelentése.”

Forrás:
A koronavírus sem lassította az MI-ipart, sőt!; Bitport.hu; 2021. március 19.
The 2021 AI Index: Major Growth Despite the Pandemic; Jack Clark, Daniel Zhang; Stanford University, Institute for Human-Centered AI (HAI); 2021. március 3.
2021 AI Index Report; Stanford University, Institute for Human-Centered AI (HAI); 2021. március 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 22.
Az ír „söröskorsó diplomácia” is az online terekbe költözik

Március 17. Szent Patrik napja, vagy, ahogy arrafelé mondják: La Fhéile Pádraig, az erősen katolikus Írország (egyik) védőszentjének ünnepe egyben az ország egyik legfontosabb érvfordulója: valójában nemzeti ünnep. Évfordulókon, nemzeti megemlékezések alkalmával természetesen a világ valamennyi országának külügyi szervezete megmozdul, a külföldi képviseletek gyakorta rendeznek kisebb vagy nagyobb ünnepségeket, vagy legalább – a 21. századi diplomácia működési tereihez igazodva – a közösségi média platformjaikon emlékeznek meg hazájuk fontos eseményére. Írország azonban más – és Szent Patrik napja is merőben eltér az ilyen nemzeti megemlékezésektől. A külügyi testületek életét figyelő szakemberek egyöntetűen állítják: Szent Patrik napja minden kétséget kizárólag az ír közdiplomácia legfontosabb évente ismétlődő eseménye. Olyan alkalom, amit a kicsi európai ország a lehető legjobban igyekszik kihasználni arra, hogy elvigye jó hírét szerte a világba; megerősítse társadalmi kapcsolatait, és akár politikáihoz is nagyhatalmú támogatókat gyűjtsön. Noha az eseménysort kicsit frivol módon „söröskorsó diplomáciának” is szokták nevezni (egyébként éppen maguk az írek), utalva arra, hogy az ír ünneplésnek a hagyományos népzenén és immár világszerte ismert táncon kívül az alkoholos italok fogyasztása is szerves elemét képezi, nem szabad azt gondolni, hogy ez csak valamiféle félvállról vett eseménye az ír külpolitika építésnek. Mi sem áll ettől távolabb! Valójában ezen a napon az Ír Köztársaság kormányának szinte minden tagja, de különösen az 1937 óta Taoiseach-nak, azaz hagyományos ír (gael) kifejezéssel „Főnök”-nek nevezett miniszterelnök útnak indul a világba, hogy a Föld minden szegletében megtelepedett ír közösségekkel ünnepeljen. A különleges alkalmat természetesen arra is kihasználják, hogy a jelentős diaszpórával rendelkező országok politikai, kulturális és társadalmi elitjével szorosabbra fonják a kapcsolatokat. Ez a nap az ír állam imázs- és kapcsolatépítésének legfontosabb eseménye. Adott esetben egyébként politikai jelentősége is számottevő, ugyanis néhány országban, ahol az ír gyökerű polgárok közössége különösen népes és befolyásos, ott ezen a napon a helyi politika meghatározó személyiségei is az írekkel ünnepelnek. A globális szuperhatalomként működő Egyesült Államokban ezen a napon hagyományosan az elnök is fogadja az ír miniszterelnököt, amivel kevés más állam büszkélkedhet el a maga nemzeti ünnepén.
Az éppen egy évvel ezelőtt kitört koronavírus világjárvány, és a nyomában járó lezárások, korlátozások természetesen szinte „derékba kapták” a máskor hatalmas szervező munkával előkészített nemzetközi esemény-sorozatot. Idén már felkészültebben vág neki az ír külügyminisztérium a nagyjelentőségű ünneplésnek. A fizikai kontaktusokat lehetetlenné tevő járványügyi szabályok következtében már eleve az online terekbe költöztetve készültek Szent Patrik napjára. A szervező munka kiterjedtségét mutatja, hogy összesen mintegy 80 különböző országban terveztek ilyen „digitális ünneplést”. A gyakorlatban ezt azt jelentette, hogy a helyi nagykövetségek, a Külügyminisztérium központi szervezetével közösen az egyes helyszínek, helyi diaszpórák sajátosságaihoz igazodva videóműsor formájában igyekezett megszólítani, bevonni a szétszóródott íreket éppen úgy, mint az új hazájukat jelentő országok többségi társadalmait. Azt természetesen a közreműködők, a résztvevők is tudják, hogy ez az ünnep – részben az ilyenkor kötelező jókedvű koccintások elmaradása miatt – nem olyan, mint máskor. Fontossága azonban nem csökken, és ezt jól mutatja az is, hogy a korábban említett ritka hagyománynak megfelelően, az ír miniszterelnököt ezen a napon – videókonferencia formájában ugyan, de – fogadta az USA elnöke, alelnöke, valamint a Képviselőház házelnöke is.
Ireland’s ’pint diplomacy’ goes digital for pandemic St Patric’s day; Naomi O’Leary; The Irish Times; 2021. március 17.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Szabadalmi oltalom-háborúság: a geopolitikai rivalizáció fontos terepe

Az globális technológiai (és egyben geopolitikai) elsőségért folyó küzdelem egy kevésbé látványos, de bizonyára fontos csatározása folyik immár tíz éve a jelentős ipari hatalmak, mindenekelőtt természetesen az USA és Kína között. Az ázsiai térség legfontosabb gazdasági-üzleti elemzője, a Nikkei az innováció, a technológiai fejlődés 10 meghatározó tématerületét vizsgálta, a Mesterséges Intelligenciától a kvantum számítástechnikán át a blokkláncig, a kiberbiztonságig, vagy a dróntechnikáig. Az adott területen benyújtott szabadalmi oltalom-kérelmek számának alakulását nézték meg, és szerintük Kína fokozatos térnyerése szembeötlő fejleménynek látszik. Míg 2010-ben a 10 fejlesztési területből mindössze egy olyan szerepelt, ahol Kína vezetett a beadott szabadalmak számában (és az élen, 3-3 terület elsőségével az USA, illetve Japán állt), addig mára 9 kategóriában vette át a vezetést Kína, és csupán egy témában (a kvantum számítástechnikában) őrizte meg elsőségét Amerika.
Patent Wars in Digital Era; Nikkei; 2021. március

Kína szívósan építi soft power diplomáciája eszközrendszerét Európában

Két hete arról számoltunk be, hogy az ausztrál állami műsorszóró vállalat felfüggesztette a szintén állami kínai CGTN és CCTV televíziós csatornák műsorának a sugárzását, érzékeny csapást mérve ezzel a Kínai Népköztársaság soft power diplomáciájára. Ennél is érzékenyebb veszteség volt, hogy nem sokkal korábban a brit médiahatóság, az Ofcom függesztette fel az angol nyelvű kínai állami tévéadás sugárzását a szigetországban. A „lágy hatalom” eszközeit mind fontosabbnak tartó Kína, külpolitikai céljainak előmozdítására központi szerepet szán ugyanis a CGTN csatorna idegen nyelvű adásainak. A kínai szolgáltató most komoly fegyvertényt könyvelhetett el azzal, hogy megszerezte a sugárzási engedélyt a francia média hatóságtól. Ez ugyanis, a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezmény értelmében feljogosítja majd a kínai tévétársaságot arra, hogy Franciaországon kívül a kontinens más országaiban is sugározzon – beleérte Nagy-Britanniát is.
CGTN registers in France, regaining rights to broadcast in Europe; Grzegorz Stec; MERICS EU-China Weekly Rweview; 2021. március 6.

Közös kínai-orosz holdbázis terve: erős jelzés a Nyugat felé

Az Egyesült Államok külpolitikai elitje véleményét többnyire jól tükröző Washington Post bő terjedelemben foglalkozik a minap bejelentett hírrel: Kína Oroszországgal együttesen tervez állandó bázist kiépíteni a Holdon. A lap kiemeli, hogy miközben a lépés közvetlen jelentősége nem túlságosan nagy, a döntés egyértelmű jelzést küld a Nyugatnak arról, hogy Kína és Oroszország szisztematikusan fűzi szorosabbra a kapcsolatait, amely egyre inkább tekinthető egy de facto szövetségi viszonynak. A Holdon létesítendő űrállomás megvalósítása jó esetben is csak a 2030-as években kezdődhet majd, miközben az USA már 2024-re tervezi a Gateway nevű állandó holdbázisának a működésbe helyezését. Ebben a projektben nyolc állam működik majd együtt Amerikával (egyebek mellett Nagy-Britannia, Olaszország és Japán is). Ilyen értelemben akár szimbolikusnak is lenne nevezhető a mostani együttműködési bejelentés, ám a Washington Post arra emlékeztet: Oroszország és Kína stratégiai jellegű kooperációja mind több területre terjed ki, és valódi szövetséggé teljesedhet ki. Ez egy Kína-Oroszország-Irán tengely lehetőségével együtt riasztó perspektívát jelent az USA számára.
Opinion: Chian and Russia propsed lunar research station is an ominous sign for the West;
Henry Olsen; The Washington Post; 2021. március 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. március 22.
Az USA kibercsapást tervez Oroszország ellen

Az új Biden-kormány agresszív kiber-válaszcsapások sorozatát tervezi Oroszország ellen, méghozzá az elkövetkező két hétben – adta hírül a The Telepgraph lap. A lépés határozott váltást jelent majd az USA által eddig követett kiberhadviselési taktikában, vélik a megszólalók. A tervezett akciókat megtorlásul szánják a tavaly év végén felfedezett, széleskörű kiberkémkedési incidensért. Mint ismeretes, az amerikai kormányzat egyes körei meggyőződéssel vallják, hogy a SolarWind néven elhíresült támadássorozat mögött orosz állami hackercsoportok állnak. Az ellentámadás lehetőségét megszellőztető írás emlékeztet ré, hogy az erről kiszivárgó információ közvetlenül az után bukkant fel, hogy Joe Biden amerikai elnök egy nyilvános tévébeszélgetésben „lelketlen gyilkosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, továbbá (a közkedvelt amerikai politikai fordulattal) kilátásba helyezte, hogy riválisa „megfizet még ezért”. A témáról író The Telegraph hozzáteszi: a támadások hírét kiszivárogtató források nem vesznek célba polgári infrastruktúrákat, hanem közvetlenül az orosz elnököt, illetve a kiberhadviseléssel foglalkozó orosz szervezeteket veszik majd célba.

Orosz kormányzati tisztviselők úgy vélik, hogy az emlegetett amerikai ellencsapás nem (elsősorban) kiberakció formájában történhet, hanem vélhetően egy információs hadviselési mozzanat áll majd a középpontjában. Ennek az lenne a célja, hogy széleskörű globális lejárató kampányban torpedózza meg a láthatóan kifejezetten sikeres orosz vakcina diplomáciát; ehhez eszközként az orosz Szputnyik oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanság elterjesztése szolgálna.

Az új amerikai vezetés (ezen belül természetesen elsősorban Biden elnök, de hasonlóan Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó) utóbbi napokban használt, a nemzetközi kapcsolatokban szinte példa nélkül álló retorikája alapján a támadó lépések nem zárhatók ki a kibertér frontján. Ugyanakkor érdemes kiemelni: a témában (lényegében a SolarWind ügy tavaly év végi kipattanása óta) abszolút egységes álláspontot képvisel az a szakmai réteg, amelyik nem a napi politika szempontjait, hanem az USA nemzetbiztonságának hosszú távú érdekeit tartja szem előtt. Az amerikai hírszerzési szakma számos magas rangú (egykori, illetve ma is hivatalban levő) szereplője fejtette ki, hogy egyetlen dolog van, amitől Amerikának feltétlenül tartózkodnia kellene: és az éppen a bosszúból végrehajtott kiber-ellentámadás. Alapvető érv (ne feledjük, e fontos megszólalók a hírszerzés szakértői), hogy a kiberkémkedés nem csupán legális ténykedés, de ráadásul a nyugati világ egyik fontos működési terepe (mondják sokat sejtetően mosolyogva). Azaz: az Egyesült Államok elemi érdeke, hogy ezen a területen ne kezdődjön meg egy kölcsönös adok-kapok, mert az jelentősen veszélybe sodorja az USA kiberkémkedési lehetőségeit is. De, a másik ellenérv sem elhanyagolható: ez az eszkaláció ugyanis – ez talán a kiberdomén egyik fontos sajátossága – pillanatok alatt pöröghet fel olyan veszélyes szintekre, ahol a felek már a valódi fegyvertáraikat is bevetik a harcba.
Biden administration to launch cyber attacks on Russia as feud with Puutin escalates; Josie Ensor, Nataliya Vasilyeva, Rozina Sabur; The Telegraph; 2021. március 20.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Izraeli cég érzékeny kémtechnológiát szállít Bangladesbe: a címzett a helyi „halálbrigád”

A nemzetbiztonsági témákban többnyire jól értesül izraeli Haaretz lap szerint az ország egyik telefon lehallgató technológiákban üzletelő vállalata, a Cellebrite meglehetősen kétes szállításokra vállalkozott. Bangladesh meglehetősen rossz hírű félkatonai szervezetét, a Gyorsreagálású Zászlóaljat látják el hightech lehallgató berendezésekkel. A helyiek által előszeretettel „halálbrigádoknak” nevezett rendfenntartó egységet sejtik számos civil aktivista, illetve helyi újságíró eltűnése mögött. A Cellebrite lehallgató technológiáját legálisan rendvédelmi szervezeteknek szállítják, és meglehetősen népszerűek a termékei szerte a világban. Emberjogi aktivisták ugyanakkor már korábban is szóvá tették, hogy a vállalat etikátlan módon kínálja eszközeit olyan államok testületeinek is, ahol a jogállamiság elvei nem feltétlenül érvényesülnek.
Israeli Cellebrite Sold Spy-tech to Bangladesh ’Death Squad’; Oded Yaron; Haaretz; 2021. március 9.

A kínai kiberkémek a távközlési cégek felé fordították messzire látó „szemeiket”

A kiberbiztonsági szakértők által Mustang Panda (vagy máshol Red Delta) néven jegyzett kínai hackercsoport a jelek szerint célpontot váltott. Korábban arról váltak hírhedtté, hogy a Vatikán állam, illetve a katolikus egyház globális hálózata (ezen belül speciálisan például Hong Kongban működő egyházszervezetek) adatai, kommunikációja iránt mutatott megkülönböztetett figyelmet. Egy a McAfee kiberbiztonsági vállalat által a napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a kínai csoport már tavaly ősszel célpontot váltott: telekommunikációs cégek alkalmazottainak személyes adatait, hozzáférési jelszavait kezdték szisztematikusan begyűjteni azzal a céllal, hogy elsősorban az 5G technológiával kapcsolatos ipari adatokhoz férhessenek hozzá a későbbiekben. A McAfee szakemberei feltételezik, hogy az akció a kínai Huawei 5G eszközei és szolgáltatásai ellen Nyugaton sokfelé bevezetett tilalmakkal függhet össze.
Chinese cyberspies go after telco providers, 5G secrets; Catalin Cimpanu; The Record; 2021. március 16.

A globális vakcina ellátási láncok lettek a kibertámadások legjövedelmezőbb célpontjai

A koronavírus elleni védőoltások ellátási láncolatai jellemző módon felölelik a globális gyógyszerkutatási tevékenységektől kezdve a kifejlesztett oltóanyagok előállítását, valamint a kész oltóanyagok terítését a világ különböző pontjai között. Szakemberek rámutattak: a láncolat szinte minden pontján olyan vállalatokat találunk, amelyek egy nagyon szűk szoftverkínálatból építik fel számítástechnikai rendszereiket, többnyire nyilvánvalóan a Google, a Microsoft, vagy az Amazon termékkínálatából. Ez természetesen azzal a következménnyel jár, hogy a láncolatba tartozó cégek egyikénél felfedezett behatolási útvonal, sérülékenység jó eséllyel jelent illegális belépési pontot egy másik cég számítástechnikai rendszereibe is. A Microsoft Exchange Server elleni legutóbbi támadás világosan rámutatott arra, hogy az ilyen szűk szoftverspektrum-használat milyen biztonsági kockázatokat rejt. Ugyanakkor a mostani különleges helyzet, amikor cégek sokasága folytat versenyfutást egyrészt a járvánnyal, másfelől azonban a konkurens cégekkel is, az elmúlt év tapasztalatai szerint egyértelműen azt eredményezi, hogy a kiberincidensek által érintett cégek – üzleti információk, szabadalmi adatok féltésétől vezéreltetve – a normál időszakoknál jóval kevésbé hajlandók megosztani egymással a támadásokról szóló (mások védekezését elősegítő) információkat. Ezen a helyzeten szakemberek szerint egyedül az ENSZ Egészségügyi Világszervezete tudna hathatósan változtatni: a WHO ugyanis akár globálisan szankcionálhatná az ebben a témában a biztonsági információkat visszatartó vállalkozásokat.
The Vaccine Supply Chain Is Now the Most Valuable Cyber Target int he World; Amy Ertan, Tarah Wheeler; Slate; 2021. március 18.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 16-március 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

KIR hardverek és szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.29.
Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, mint ajánlatkérő az alábbi műszaki paraméterek szerinti, a „KIR hardverek és szoftverek beszerzése” tárgyában kér ajánlatokat.
Lásd bővebben

Geodézia, térinformatikai feladatok ellátása 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.29.
Vállalkozási szerződés régészeti feltárásokhoz kapcsolódó geodézia és térinformatikai feladatok ellátására.
Lásd bővebben

Távoktatási licenszek, szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Belső felhasználói licensz: 500 db belső felhasználói (rendszeradminisztrátori, tanfolyam adminisztrátori, tananyagszerkesztői, lektorálási és egyéb kapcsolódó feladatok ellátását biztosító) licensz, 150 konkurens felhasználó általi egyidejű használat lehetőségével.
Külső felhasználói licensz: 1 000 000 db külső felhasználói (digitális tananyagok köznevelés intézmények tanulói és tanárai általi használatát, elvégzését, lejátszását biztosító) licensz, 50 000 konkurens felhasználó általi egyidejű használat lehetőségével.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.606.452.000,- Ft
Lásd bővebben

AF-ASP és Ms licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.13.
Az önkormányzati ASP rendszer kiterjesztéséhez szükséges Microsoft licencek (CIS) (vagy azzal egyenértékű) beszerzése
Lásd bővebben

Forensic elemző szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.15.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás keretében Forensic elemző szoftvert (20 konkurens és 5 mobil licence), illetve a kapcsolódó workshop megtartását szerzi be.
Lásd bővebben

NAVASZ proj eredménytermékeinek minőségbiztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/51
Közzététel dátuma: 2021.03.16.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.14.
A nyertes ajánlattevő feladata a NAVASZ projekt eredménytermékeinek minőségbiztosítása.
A Belügyminisztérium konzorciumi partnerként vesz részt a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00030 azonosító jelű, „A Belügyminisztérium által kezelt nemzeti adatvagyon nyilvántartások továbbfejlesztése, magas szintű szolgáltató képesség megteremtése a KÖFOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.2.3. intézkedések támogatása érdekében, a nemzeti adatvagyon nyilvántartások Kormányzati Adatközpontba történő integrálásával” elnevezésű európai uniós támogatással megvalósuló kiemelt projekt (a továbbiakban: NAVASZ projekt vagy Projekt) megvalósításában.
A projekt keretében több informatikai fejlesztés is megvalósul, amelyek eredménytermékeinek minőségbiztosítása érdekében kíván az ajánlatkérő nettó 59.959.247,- Ft keretösszegű keretmegállapodást…A nyertes feladata a NAVASZ projekt eredménytermékeinek minőségbiztosítása.
Lásd bővebben

Árvízi előrejelző keretrendszer kifejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/53
Közzététel dátuma: 2021.03.18.
Ajánlatkérő: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.09.
Az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program keretében finanszírozott „ForMURA” (HUHR/1901/3.1.1/0001) projekt keretében árvízi előrejelző keretrendszer kifejlesztése
Lásd bővebben

AF: Okos Parkolás I. ütem megvalósítása Hévízen
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/53
Közzététel dátuma: 2021.03.18.
Ajánlatkérő: Hévíz Város Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.15.
Lásd bővebben

Fotogrammetria szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/54
Közzététel dátuma: 2021.03.19.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
Fotogrammetria szoftver beszerzése és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása
Lásd bővebben

Gyártásszimulációs eszközök szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/54
Közzététel dátuma: 2021.03.19.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.15.
Gyártásszimulációs eszközök szállítása, azok szakképzésben történő alkalmazásához szükséges zárt rendszerű elektronikus távoktatási tananyagok fejlesztése, képzések lebonyolítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Munkaerőpiaci előrejelző modell koncepció kidolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/52
Közzététel dátuma: 2021.03.17.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Századvég Gazdaságkutató Zrt.
A Kormányzat célul tűzte ki a szak- és felnőttképzés számára, hogy az egyre inkább megfeleljen
a gazdasági szereplők igényeinek. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a döntéshozók
ismerjék a várható munkaerőpiaci igényeket rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt. A
projektelem feladata egy olyan munkaerőpiaci előrejelző modell koncepciójának felépítése,
mely közép- és hosszútávon biztosítja az adatgyűjtés eljárásrendjét, adatmodelljét, rendszer
szereplőit.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató Gyűjteményi kezelőrendszer szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/52
Közzététel dátuma: 2021.03.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Axiell ALM Netherlands B.V.
Gyűjteményi kezelőrendszer (adatbázis) szállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 73.172.000,- Ft
Lásd bővebben

Diák- és kölcsönzött munkaerő beszerzése NISZ Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/52
Közzététel dátuma: 2021.03.17.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MELÓ-DIÁK Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet; STARJOBS Magyarország Humánszolgáltató Kft.
Ajánlatkérő részére munkaerő-kölcsönzés és diákfoglalkoztatás keretében munkaerő (továbbiakban munkaerő vagy igényelt munkaerő vagy foglalkoztatottak) biztosítása az alábbi tevékenységek (feladattípusok) ellátására: ügyfélszolgálati feladatok, irodai adminisztratív feladatok, informatikai feladatok, gyakornok (IT szakmai területen)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 900.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM02MESZ20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/52
Közzététel dátuma: 2021.03.17.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás…megjelenítő eszközök beszerzése céljából az 1. közbeszerzési részben 6 féle alaptermék, részegységekkel és tartozékokkal egyetemben mindösszesen 34 750 darabos mennyiség, a 2. közbeszerzési részben 4 féle, összesen 3700 darabos mennyiség alaptermék vonatkozásában.
II. rész: Interaktív táblák és megjelenítők
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 476.599.775,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01SZGRK20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/52
Közzététel dátuma: 2021.03.17.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Kliens oldali IT eszközök beszerzése (SZGR)
az 1. közbeszerzési részben 16-féle, mindösszesen 240 000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.888.136.142,- Ft
Lásd bővebben

HPC cluster bővítés az ELTE részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/53
Közzététel dátuma: 2021.03.18.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
5 db HPC cluster (szerverszámítógép) bővítés, meglévő Lenovo ThinkSystem konfigurációval kompatibilis computing node, szabvány 19″ rackbe szerelhető kialakítás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.098.000,- Ft
Lásd bővebben

BVS-hez fejl. csomagok, kapacitástérkép kidolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/54
Közzététel dátuma: 2021.03.19.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: BME ITS Közlekedési- és Járműrendszerek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 148.000.000,- Ft
Lásd bővebben
(BVS: Budapesti Vasúti Stratégia)

UPS berendezések, karbantartása, javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/54
Közzététel dátuma: 2021.03.19.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: EXTOR Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretszerződés AEG és egyéb UPS berendezések, karbantartására, javítására a Kincstár épületeiben”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 220.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A digitálisan átalakult társadalom irányítása – az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése

„Az Európai Unió Kiadóhivatalának oldalán jelent meg a Bizottság közös kutatóintézetének (Joint Research Centre, JRC) kutatási jelentése, amely a Digitranszkóp (Digitranscope) elnevezésű kutatási projekt eredményeit foglalja össze és értékeli. A projekt kitűzött célja volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az európai társadalmaknak szembe kellett nézniük kormányzati szinten a 2017 és 2020 közötti időszakban. Mint a szerzők bevezetőjükben írják, az Európai Unió alapvető prioritásként azonosította a technológiai és adatszuverenitást, valamint számos szakpolitikai kezdeményezést fejlesztett tovább a szabályozási keretrendszer erősítése és a felkészültség erősítése érdekében, hogy egyszerre valósítsa meg a digitális és a zöld átalakítást.

A digitálisan átalakuló társadalmak kormányzását több dimenzió mentén lehet vizsgálni. A kutatás ezek közül egy kritikus szempontot emelt ki, az adatkormányzást. Az adat a digitális gazdaság alapvető forrása, így a társadalom szempontjából kulcsfontosságú az adatok generálásának, gyűjtésének, összegzésének és az ebből fakadó értékteremtés társadalmon belüli szétterítésének ellenőrzése. A kutatók kiemelt figyelmet fordítottak az adatok stratégiai fontosságára és azokra az előtérbe kerülő kormányzási modellekre, amelyek az adatokból származó javak társadalmon belüli eloszlásában nagyobb társadalmi egyenlőségre törekednek. Kutatási eredményeik hozzájárulhatnak a technológiai és adatszuverenitásnak, valamint a társadalom bevonásának új szakpolitikai orientációjához.

Ezzel egyidejűleg a digitális átalakulás, a mesterséges intelligencia és a tárgyak internetének felemelkedése új lehetőségeket kínál a szakpolitikai tervezés, megvalósítás és értékelés új formáinak kialakításához, személyre szabottabb támogatást biztosítva azoknak, akiknek erre valóban szükségük van, valamint a részvételiséget erősítve a teljes szakpolitikai ciklus során. A digitális ikertechnológia, a játékosítás (gaming), a szimulációk és a szintetikus adatok a társadalom és kormányzat érdekeltjei közötti kapcsolatok radikális átalakítását ígérik.
A digitális adatok kormányzását tekintve a szerzők az adatok megosztását és ellenőrzését társadalom-technikai gyakorlatként vizsgálták. Négy feljövőben lévő modellt vizsgáltak: az adatmegosztás-készleteket (data sharing pools), az adatszövetkezeteket (data co-operative), a bizalmi közadat-vagyonkezelőket (public data trusts) és a személyes adatszuverentitást (personal data sovereignty). Ennek során elemezték, hogy ezek a modellek milyen mértékben támogatják azt, hogy a domináns adatkezelés modelljéhez képest – amikor néhány domináns szereplő birtokolja az adatokból nyerhető javak döntő többségét – kiegyensúlyozottabb hatalmi kapcsolatok jöjjenek létre a szereplők között. Különösen az adatszövetkezetek és a bizalmi adatvagyon-kezelők alapításának célja, hogy a személyes adatokból generált hasznot egyenletesebben terítsék szét a társadalmon belül. Az adatszövetkezetek az adatkormányzás demokratikus és közösségi formáját jelentik, amelyben az adatszolgáltató alanyok önkéntesen teszik lehetővé adataik közös állományba (pool) gyűjtését, hogy abból kölcsönös előnyök fakadjanak mindannyiuk számára. A szerzők megvizsgálták, hogy mindez hogyan viszonyul a platform-együttműködés (platform cooperativism) fogalmához, és kifejtik, hogy miért kap egyre nagyobb jelentőséget járványhelyzetben az európai állampolgárság (European pandemic citizenship) kérdésében is. Szintén vizsgálták az állampolgárok által generált adatokkal (citizen-generated data, CGD) kapcsolatos EU-s projekteket, amelyek célja az emberek vagy szervezetek által biztosított adatok közvetlen nyomonkövetése az adatszolgáltatók által. Az állampolgárok generálta adatok növekvő mennyisége lehetőséget ad a közszférának kritikus társadalmi és gazdasági kérdések megválaszolására, ezzel együtt új utakat biztosítva az állampolgári aktivitásnak, az állampolgárok és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolat átalakításának. Végül a helyi önkormányzatoknak közvetlenül is lehetőségük van segíteni az adatmegosztás hasznának egyenlőbb elosztásában. Ebben a tekintetben felkutatták, hogy egyes önkormányzatok hogyan tettek elérhetővé üzleti szektorból származó adatokat a köz számára, legtöbbször „niche” kezdeményezésként vagy pilóta projektként.

A digitális átalakulást felhasználó kormányzással kapcsolatban a szerzők feltárják a szintetikus populációk, a digitális ikrek és a játékalapú (gaming) környezet használatában rejlő nagy átalakító potenciált. A szintetikus populáció fejlesztése során mesterséges intelligenciával és gépi tanulással mesterséges egyének, családok és háztartások állományát hozzák létre, a valódi népesség jellemzőivel ruházva fel őket. Ez lehetővé teszi az állampolgár-centrikus szakpolitikák tervezését, modellezését és tesztelését olyan módon, hogy akiket megcéloznak vele, azok személyes adatait ne kelljen felhasználni a folyamatban. Az ebben rejlő lehetőségek jelentőségét jelzi, hogy több kormányzat és statisztikai hivatal és érdeklődik a módszertan iránt. A digitális ikrek koncepcióját évek óta ismerik és alkalmazzák már az iparban, amelynek során egy tárgynak a digitális másolatát használják fel tesztelésre és értékelésre, mielőtt az a gyártási folyamatba kerülne. Az elérhető adatok mennyiségének növekedése és az adatelérés csökkenő költsége lehetővé teszi akár egész városok vagy országok digitális ikreinek létrehozását. Az elemzés kitér arra, hogy hogyan alkalmazta Duisburg és Amszterdam a digitális ikrek módszerét helyi problémák megoldására, valamint hatékony kommunikációra a köztisztviselők, az üzleti szereplők és a nyilvánosság között. Szintén megvizsgálták, hogy a digitális ikrek és a játék-környezet együttesen hogyan tudott iskolás gyerekeket bevonni az energetikai átalakítás és a várostervezés folyamatába, és arra következtetésre jutottak, hogy ez a kombináció sok lehetőséget rejt magában arra nézve, hogy a polgárokat bevonja környezetük formálásába.
A szerzők végül levonják azt a következtetést, hogy a technológiai változások gyorsabbak, mint a kormányzatok reagáló képessége, ami miatt szükséges a fejlődési irányok előrejelzése, valamint azok alakítása is előrejelző tanulmányokon, kvalitatív kutatásokon és új technológiákat, módszertanokat használó kísérletezésen keresztül. A kormányzatoknak ebben kulcsszerepe van, de végső soron mindannyiunkon múlik a jövőnk formálása.”

Forrás:
Digitranscope. The governance of digitally-transformed society; Massimo Craglia és társai; Európai Unió Kiadóhivatala; 2021. március 9.
Digitranscope – Digital Transformation and the Governance of Human Society; JRC Science Hub Communities

Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban

„…Az elektronikus anyakönyvezési megoldást 2014. július 1-je óta alkalmazzák. Az elektronikus anyakönyvezés esetében szükségesnek tartom feltárni azon nyilvántartásvezetési megoldásokat, amelyekkel az elektronikus anyakönyvezésben hasonló stabilitás biztosítható, mint a papír alapú nyilvántartás esetében. A dolgozatom alapvető célja olyan javaslatok, megoldási alternatívák kidolgozása, amelyekkel elősegíthető ezen stabilitás megvalósítása.
A javaslataim megalapozásához először elhelyezem az anyakönyvet a közigazgatási nyilvántartások rendszerében, majd áttekintem az anyakönyvezés történeti fejlődését. Ezen alapokra építkezve a következő főbb témaköröket elemzem és teszek javaslatot a fennálló problémák megoldására.

A jelenlegi jogalkotási tendencia követi a felgyorsult gazdasági, társadalmi változásokat, az infokommunikációs technikai (a továbbiakban: IKT) eszközök és technológiák rohamos fejlődését. Az anyakönyvi jogszabályok ehhez igazodva évente átlagosan 3-4 alkalommal módosulnak. A gyorsan változó jogszabályok sokszor nem felelnek meg a jogalkotás általános és szakterületspecifikus követelményeinek, jelen esetben a normavilágosság, a szakszerűség, az érthetőség, az áttekinthetőség, a jogbiztonság, és az anyakönyvezési hagyományok megőrzése követelményének. A jogalkotási követelmények nem megfelelő érvényre juttatásával a joganyag ellentmondásossá, nehezen értelmezhetővé válik. A dolgozatban rávilágítok arra, hogy az anyakönyvi joganyagban hol vannak hiányosságok, joghézagok, anomáliák, és de lege ferenda javaslatot teszek a hatályos jogi környezet fejlesztésére.

Az elektronikus anyakönyvezés bevezetésével az anyakönyvi igazgatás szervezeti rendje együtt változott, alkalmazkodott az IKT technológiák nyújtotta lehetőségekhez. Olyan szervek is anyakönyvi bejegyzési jogot szereztek (például az anyakönyvi felügyelő, a konzuli tisztviselő, a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv), amelyek eddig ilyen hatáskörrel nem rendelkeztek. Ennek köszönhetően a papír alapú anyakönyvezés korszakához képest, arányosabb és ügyfélbarát munkamegosztás érvényesül. Ezen szervek körének további bővítésére, a meglévő szervek hatáskörének kiterjesztésére, módosítására teszek javaslatot a dolgozatomban.

Az elektronikus ügyintézés mind az ügyfél bejelentésére, kérelmére, mind a szerv bejelentésére, értesítésére induló anyakönyvi eljárásokban, továbbá az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv által elvégzendő kötelező adattovábbítás1 szempontjából számos lehetőséget rejt magában. Az anyakönyvezés annak ellenére, hogy 2014 óta elektronikus a nyilvántartásba vételi folyamat, többségében a papír alapú ügyintézésre támaszkodik az iratkezelés, a bejelentések, az ügyféli kérelmek fogadása, értesítések küldése során. Elektronikus ügyintézés területén az anyakönyvi eljárások mindenképpen fejlesztésre szorulnak. Az IKT eszközök és az elektronikus ügyintézési joganyag nyújtotta lehetőségekre alapozottan kidolgozandó az anyakönyvezés elektronikus ügyintézési modellje, amelynek alapelemeit a dolgozatomban meghatározom.

Megítélésem szerint a hatályos személyi nyilvántartási rend megérett a reformra. A személyi alapnyilvántartások [anyakönyv, személyiadat- és lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL)] elektronikus nyilvántartások. A személyi szaknyilvántartások esetében is megtörtént az átállás az elektronikus A személyi nyilvántartások egymáshoz való viszonya, az egyes nyilvántartások adattartalma azonban megőrizte a korábbi papír alapú, területileg tagolt nyilvántartási struktúrát. A személyi nyilvántartások az alapvető személyi adatok vonatkozásában redundáns adatbázisok. A bemutatásra kerülő, nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények igazolják, hogy a jelenlegi nyilvántartási rendszer megújításra szorul. A dolgozat témájához igazodva az anyakönyv és az egyes személyi nyilvántartások viszonyrendszere vonatkozásában összefoglalom a redundáns adatnyilvántartás, és a nyilvántartások konszolidációjának kezelési lépéseit…”

Forrás:
Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban (2020); Kárpáti Orsolya; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-IV-21 10:00, helye: Miskolci Egyetem ÁJK és https://meet.google.com/wrw-sqee-bhw

Vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligencia-rendszerek jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

„A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat.

A rendezvényre online került sor a 2021. január 12-16. között a Texasi Egyetem által szervezett Alkotmányjogi Világkongresszus keretében. Ez a globális szakmai seregszemle csaknem 100 szekciót vonultatott fel és mintegy 500 előadó szólalt fel a világ legkülönbözőbb részeiről az öt napos eseményen.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Chronowski Nóra vezette a 79. workshopot, amelynek előadói között szerepeltek még intézetünk tudományos munkatársai, Kecskés Gábor és Szentgáli-Tóth Boldizsár is. Rajtuk kívül a Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese, Karácsony Gergely, illetve az olaszországi pisai Santanna Egyetem docense, Erica Palmerini osztották meg gondolataikat a zoom hívásba becsatlakozó érdeklődőkkel. Az előadásokat kérdések, azok nyomán pedig szakmai vita követte. Az észak-amerikai szervezés miatt szokatlan időpontban, pénteken este 8-kor kezdődött a workshop, amelynek egy részére a konferencia főszervezője, Richard Albert professzor is bejelentkezett.

Chronowski Nóra, a szekció vezetője Szentgáli-Tóth Boldizsárral közösen a mesterséges intelligenciák bírósági munkába történő bevonásának lehetőségeit járta körbe. Rámutattak arra, hogy ezt a problémát nézetük szerint elsősorban nem a robotok, hanem a bíróságok szemszögéből kellene megközelíteni. Előkérdésként azt kellene feltennünk, hogy pontosan milyen elvárásokat támasztunk egy bíróval szemben, milyen megfontolásokon alapul a bíróságokba vetett össztársadalmi bizalom. Ennek a problémakörnek az alapos elemzése hozzájárulhat a hagyományos alkotmányjogi dogmatika fejlődéséhez is, hiszen mindeddig nem tettük fel azt a kérdést, hogy milyen alkotmányjogi következtetések vonhatóak le a bíróságokba vetett bizalom megőrzésének szükségességéből.

Amennyiben felvázoljuk a bíróságokra vonatkozó standardot, ezt kell rávetítenünk a mesterséges intelligenciákra és ez alapján kell reflektálnunk arra, hogy mennyiben vonhatóak be a robotok a bíróságok munkájába. A szerzőpáros úgy vélekedett, hogy csak az a mesterséges intelligencia kaphat döntéshozatali kompetenciákat az igazságszolgáltatásban, amely képes maradéktalanul megfelelni a bíróságokkal szembeni megbízhatósági követelményeknek, ennek hiányában legfeljebb a bíróság munkájának támogatásában juthatnak szerephez a mesterséges intelligenciák. Itt is azonban körültekintően kell eljárni, már csak azért is, mert gyakran összemosódik az automatizáció és a mesterséges intelligencia fogalma. Jelenleg valójában csak bizonyos folyamatok (például az esetjog áttekintése, szűrése) automatizálása tűnik reális célnak, a robotok bíráskodási tevékenysége a jövőben merülhet csak majd fel.

Felvetette továbbá a két szerző, hogy a mesterséges intelligenciákat az önvezető autók mintájára kellene besorolni humanoid vonásaik alapján öt kategóriába és amennyiben ez a csoportosítás megvalósulna, meg lehetne határozni, hogy az autonómia mely fokán és milyen mentális készségek birtokában lehetne alkalmas egy robot a bírósági feladatok ellátására. Ebbe a rendszerbe nem csak azokat a mesterséges intelligenciákat lehetne megjeleníteni, amelyek már létrejöttek, hanem azokat is, amelyeket belátható időn belül a tudomány ki fog majd fejleszteni, ahogyan ez történik az okos járművek esetében is.

Karácsony Gergely abból indult ki, hogy az emberi kontroll a mesterséges intelligenciák felett napjainkban inkább már csak illúzió, ezért újra kell gondolnunk az emberek és a mesterséges intelligenciák közti viszonyrendszert. Ezzel szemben mindennapjainkban számos területen korlátlanul megbízunk a robotokban: a közösségi médiát, mobiltelefonjainkat, vagy akár önvezető járműveket használva. Jelen van ugyanakkor a mesterséges intelligencia térnyerésétől való félelem is. Az eddigi szabályozási törekvések a robotokkal összefüggő adatvédelmi és felelősségi viszonyok tisztázására törekedtek. Karácsony amellett érvelt, hogy ezek mellé harmadik célkitűzésként a robotok feletti folyamatos emberi ellenőrzés biztosítását is fel kellene venni, ami következik a robotok algoritmusainak technikai hátteréből és az emberi viselkedés pszichológiai jellemzőiből egyaránt. Gyakran nem vagyunk képesek átlátni az algoritmusok működését, ezért az általuk esetlegesen elkövetett hibákat, vagy méltánytalanságokat sem tudjuk ideje korán kiszűrni, illetve megakadályozni. Karácsony kifejtette: nézete szerint korlátoznunk kellene a robotokba vetett bizalmat annak érdekében, hogy a jelenleg kirajzolódó tendencia ne veszélyeztethesse emberi jogaink érvényesülését, illetve a demokratikus társadalmi rend kibontakozását.

Kecskés Gábor a nemzetközi közjog szemszögéből közelített a mesterséges intelligenciák fokozódó jogi jelentőségének kérdésköréhez. Hangsúlyozta, hogy hagyományosan az ipari és technológiai fejlődés aspektusai kívül estek a nemzetközi közjog érdeklődésén, a robotok egyre növekvő szerepe azonban napjainkban már az államközi kapcsolatokat sem hagyja érintetlenül. A katonai jog, az űrjog, a tengerjog, a humanitárius jog, a környezetvédelmi jog, illetve a beruházások joga kapcsán egyaránt befolyásoló tényezőként merülhetnek fel a mesterséges intelligenciák.

Kecskés felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligenciák fokozhatják egy adott állam katonai potenciálját, ugyanakkor mérsékelhetik a civilek szenvedéseit fegyveres konfliktusok idején. Ezen felül a robotoknak számos aktuális kihívás kezelésében juthat kiemelt szerep, mint a klímaváltozás kordában tartásában, a mélytengeri kutatásokban, vagy humanitárius akciókban. Mindezek alapján perspektivikusan a mesterséges intelligenciák hatásának további növekedésével kell számolnunk a nemzetközi közjog területén is.

Erica Palmerini a mesterséges intelligenciák jogi személyiségét ezen entitások szerepei és kapcsolatteremtő képességei szemszögéből vetette górcső alá. Palmerini az állatok jogairól régóta zajló szakmai párbeszédből vezeti le a robotok potenciális jogi személyiségének felmerülését, és úgy véli, ezen a vonalon tovább haladva végleg szakítanunk kell azzal, hogy ezen entitásokat antropocentrikus világképünk mentén próbáljuk megragadni és védelemben részesíteni. Ezen a ponton Palmerini ketté bontotta a robotok jogi személyiségéről zajló gondolkodást. Nézete szerint amennyiben egy robot rendelkezik kizárólag az emberekre jellemző képességekkel és érzelmeit is ki tudja fejezni, szociális robotnak kell tekintenünk és ilyenként indokolt lenne jogi személyiségének formális elismerése. A jogalanyiság határai azonban ezekben az esetekben is függnek a mesterséges intelligencia autonómiájának szintjétől, létrehozóival, illetve működtetőivel való kapcsolatától. Ezzel szemben Palmerini a másik kibontakozó érvrendszert abban ragadja meg, hogy valamennyi robot tárgya és nem alanya a jognak, cselekedeteikért minden esetben másoknak, hagyományos értelemben vett természetes személyeknek kell viselnie a felelősséget. Emellett Palmerini részletesen kitért a jogi személyek, továbbá egyes folyók jogalanyiságára bizonyos országokban, mint számításba vehető analógiákra.

Összességében az előadók és a vitában a hallgatóságként jelen levők sokoldalúan körbejárták a témát és számos értékes felvetéssel gazdagították a mesterséges intelligenciák jogalanyiságával összefüggő tudományos gondolkodást. Az elhangzottak néhány hónap múlva írásban is hozzáférhetőek lesznek majd, hiszen az esemény sikerén felbuzdulva az előadók kiegészülve a szakterület néhány más elismert művelőjével azon dolgoznak, hogy egy tanulmánykötetbe rendezzék és részletesen is kidolgozzák fentebb vázolt gondolataikat.
_____________________________________________

A kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében.”

Forrás:
Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából; Szentgáli-Tóth Boldizsár; TK Jogtudományi Intézet; 2021. március 8.

Különleges jogrendek és járványügyi veszélyhelyzetek a COVID-19 járvány idején egyes európai országokban

„Az új koronavírus világjárvány megjelenésével a Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg) számos kérdést kapott és kap ma is, hogy miként, milyen intézkedésekkel kezelik a járványt, illetve a járványhelyzetet egyes európai országokban. A jelen elemzés a kérdések megválaszolásához gyűjtött információk részletes és strukturált összefoglalója.

Az összefoglaló az egyes Európai Uniós tagállamok különleges jogrendre vonatkozó szabályozásának ismertetését tartalmazza. Röviden bemutatja, hogy mely szervek vettek/vesznek részt a járvány idején a legfontosabb jogszabályok elfogadásában. Nem törekszik minden intézkedés részletes bemutatására, de számos forrást feltüntet annak érdekében, hogy a téma iránt érdeklődő a részletesebb információkat, adatokat könnyebben megtalálja, elérje.

A háttéranyagban vizsgált időszak a járvány kitörésétől, azaz európai megjelenésétől 2021. január végéig tart.

Az országleírások alapjául elsősorban a nemzetközi jogi adatbázisok és jogi információs együttműködések, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által készített országjelentések, valamint az egyes országok kormányzati tájékoztató oldalai és jogszabálygyűjteményei szolgáltak. Mindezek és az egyéb felhasznált források a Bibliográfia fejezetben megtalálhatók.
Az országok kiválasztása során a fő szempont az Európai Unión belüli főbb járványügyi, gazdasági és földrajzi eltérés lefedése volt, valamint, hogy ugyanezen országok járványügyi, foglalkoztatáspolitikai és szociális, továbbá vállalkozásvédelmi intézkedéseit a korábbiakban már részletesen áttekintettük.1 A vizsgált országok tehát a következők: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Az itt nem tárgyalt EU tagállamokról elemzés az Európai Parlament 2020 decemberében megjelent tanulmányában olvasható: States of emergency in response to the coronavirus crisis, Normative response and parliamentary oversight in EU Member States during the first wave of the pandemic.

Forrás:
Különleges jogrendek és járványügyi veszélyhelyzetek a COVID-19 járvány idején egyes európai országokban; Ács Vera, Draskovich Edina; Országgyűlés Hivatala, Képviselői Információs Szolgálat; 2021. február (PDF)

Törvények, rendeletek

Kinevezték és felmentették dr. Kaderják Pétert

„ 1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (2) bekezdése alapján 2021. március 15. napjától kinevezése visszavonásáig – de legfeljebb két évre – dr. Kaderják Pétert a hazai akkumulátor iparág fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében

a) felel a magyar akkumulátoripari fejlesztési stratégia megalkotásáért,

b) támogatja a Magyar Akkumulátor Szövetség megalakulását, illetve annak belépését az Európai Akkumulátor Szövetségbe,

c) európai uniós és nemzetközi kormányzati fórumokon képviseli a hazai akkumulátoripar érdekeit,

d) támogatja az akkumulátoripari Important Projects of Common European Interest (IPCEI) és egyéb, hazai költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználásával tervezett projektek kialakításában és megvalósításában az érdekelt iparági szereplőket,

e) elősegíti, hogy a hazai akkumulátoripar a hazai zöldgazdasági háttéripar innovatív szegmensévé váljon, és az európai értéklánc integrált részeként működjön.

f) koordinálja az Iváncsa Ipari Park fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi belső feladatokat,

6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba…”

—-

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 221. § (2) bekezdése alapján dr. Kaderják Péter miniszteri biztosi kinevezését 2021. március 15-ei hatállyal visszavonom.
2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 15/2021. (III. 12.) ITM utasítás…”

Forrás:
15/2021. (III. 12.) ITM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 17/2021. (III. 19.) ITM utasítása miniszteri biztos kinevezésének visszavonásáról; Hivatalos Értesítő; 2021. évi 13. szám; 2021. március 19.; 1275. o. (PDF)

A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

„[Lábjegyzetek a cikk végén!Szerk.]„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”

Részleges veszélyhelyzet kihirdetésére korábban is sor került már.[1] Azonban a 2020. március 11-én 15 órakor hatályba lépett kormányrendelettel bevezetett veszélyhelyzet olyan új helyzetet teremtett, mind a teljes magyar jogrendszer, mind annak társadalmi, gazdasági környezete vonatkozásában, amelyre korábban még nem volt példa. Az alkotmányos felhatalmazás útján megszülető veszélyhelyzeti kormányrendeletek az ország egész területén és a jogrendszer szinte minden ágában éreztették hatásukat, egyes kérdésekben hosszabb távú, maradandó változásokat is előidézve.

A veszélyhelyzeti kormányzás értékelését a veszélyhelyzet végleges megszüntetését követően, a jogrendszerben fellelhető maradandó következmények teljes körű feltárásával lehet csak elvégezni. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése utáni magyar jogrendszer már sosem lesz ugyanolyan, mint 2020. március 11. előtt volt.

A következőkben az elmúlt egy év veszélyhelyzeti kronológiájának átfogó bemutatására teszünk kísérletet.

I. Veszélyhelyzet: 2020. március 11. [15 óra] – 2020. június 18.

A 2020. március 11-én hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, amelynek értelmében különleges jogrend lépett életbe Magyarország egész területén. Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedések meghozataláról kormányrendeletek kibocsátása útján gondoskodott. Az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése értelmében a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján kibocsátott kormányrendeletek az Országgyűlés felhatalmazása nélkül tizenöt napig maradhattak hatályban. Országgyűlési felhatalmazás híján 19 veszélyhelyzeti kormányrendelet látott napvilágot.

Ezek a kormányrendeletek kiemelkedő fontosságú rendelkezéseket tartalmaztak. Többek között a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról, a lejáró hivatalos okmányok érvényességének meghosszabbításáról, a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatásának tilalmáról[2], rendkívüli ítélkezési szünet bevezetéséről[3], a vendéglátó üzletek korlátozott és egyes, közönséget fogadó intézmények teljes körű zárva tartásáról, a rendezvények látogatásának és a gyűlések helyszínén való tartózkodásnak a tilalmáról[4], valamint a fizetési moratóriumról[5] és meghatározott adófizetési kötelezettségekre vonatkozó könnyítésekről[6], valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról[7] is külön kormányrendeletek rendelkeztek. Hatását tekintve különleges jelentőséggel bírt a kijárási korlátozás bevezetéséről szóló kormányrendelet kihirdetése, amely előírta, hogy „a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.”[8]

Az Országgyűlés felismerve, hogy „[a] veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása (…) az Országgyűlés felelőssége”[9], elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt. A 2020. évi XII. törvény 3. §-ában az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján emellett felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.[10] A törvény ugyanakkor kikötötte, hogy az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően felhatalmazását bármikor visszavonhatja. (3. § (1)-(2) bek.) Az Országgyűlés emellett a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését követően a 2020. évi XII. törvény hatálybalépéséig megalkotott az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeleteket megerősítette. (3. § (3) bek.) A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2020. március 31-én lépett hatályba.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény hatálybalépéséig kihirdetett 127 veszélyhelyzeti kormányrendeletben a Kormány „az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,” valamint „az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,” a jogrendszer szinte minden ágára kiterjedően előírta a közönséges jogrendben érvényesülő rendelkezéseknek a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényesülő eltérő alkalmazását az eljárásjogoktól és a büntetésvégrehajtástól, az egyes társasági jogi szabályokig, a külszolgálattól, a szerzői jogtól és a településfejlesztéstől a bányászatig és a menekültügyi eljárásig.[11] A veszélyhelyzeti kormányrendeletek tartalmazták az egyes védelmi intézkedésekre (például 1,5 m-es távolságtartás, szájat és orrot eltakaró maszkviselés kötelezettsége) vonatkozó rendelkezéseket (az országot két részre bontva, a fővárosra és a fővároson kívüli területre)[12], illetve a veszélyhelyzeti rendelkezések fokozatos oldásaképpen a szabadtéri rendezvényekre[13], valamint az egyes környező országokból történő határátlépésre vonatkozó rendelkezéseket[14].

II. Járványügyi készültség: 2020. június 18. –

Az Országgyűlés a 2020. június 16-án fogadta el a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényt. A törvény 1. §-ában az Országgyűlés felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet z Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg. Ennek a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet kihirdetésével eleget is tett. A törvény 2. §-a értelmében a veszélyhelyzet megszűnésekor, amelynek „naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”[15] hatályát vesztette a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

Az Országgyűlés ugyanazon a napon fogadta el a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényt. (Hatálybalépése kapcsán a 2020. évi LVII. törvénnyel megegyező szabályokat tartalmazott.) Ennek a törvénynek, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a magyar jogrendszerre nézve a veszélyhelyzeten túlmutató további hatása is volt. Ez a két jogszabály ugyanis jelentős részben beemelte a korábban a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben megjelent rendelkezések több elemét, immáron közönséges törvényi felhatalmazással.

A 2020. évi LVIII. törvény célja a törvényjavaslat indokolása szerint az volt, hogy „a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzetet követően, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen”[16]. Ennek megfelelően a törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályai között, például a 3. alcím[17] vonatkozásában az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet, a 4. alcím[18] vonatkozásában a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet, a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet, az 5. alcím[19] vonatkozásában pedig a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit ismerhetjük fel. A 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet eredményeképpen pedig egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések közönséges törvényi felhatalmazással kerültek beemelésre a magyar jogrendszerbe.

A 2020. évi LVIII. törvény nemcsak átmeneti rendelkezéseket, hanem egyes törvényeket módosító rendelkezéseket is tartalmazott. Ezeknek a módosító rendelkezéseknek meghatározott „előzménye” ugyancsak megtalálható volt a veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések között, például a 86. alcím[20] kapcsán a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, a 87. alcím[21] kapcsán a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet, a 88. alcím[22] kapcsán pedig a belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló 212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet rendelkezései között. Azonban kiemelkedő jelentőséggel bírnak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítására vonatkozó rendelkezések. A hatósági házi karanténra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi adatok továbbítására alkalmas szoftver alkalmazására vagy az ún. telemedicinára vonatkozó rendelkezések ugyancsak ismertek voltak már egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezéseiből.[23] Azonban, amiben a törvény újat hozott az az ún. járványügyi készültség fogalmának bevezetése az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó rendelkezések körébe.

A 2020. évi LVIII. törvény szerint az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó korábbi rendelkezések jelentős módosítást szenvedtek el. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) módosított 228. § (1) bekezdése szerint „[a]z országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a Kormány rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül. Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.” A 228. § (2b) bekezdése szerint „[a]z (1) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.” A 232/B. § (1) bekezdése értelmében pedig „[e]gészségügyi válsághelyzetben a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – Operatív Törzs működhet (a továbbiakban: Operatív Törzs). Az Operatív Törzset, ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben hozza létre.” Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó összes módosító szabályt nem áll módunkban ismertethetni. Annak érzékeltetéséhez talán azonban ennyi is elegendő, hogy ezek a rendelkezések milyen mélyen gyökereznek a veszélyhelyzet alatt bevezetett egyes különleges jogrendi felhatalmazáson nyúló rendelkezésekben. Ami azonban különösen érdekes még az Eütv.-n átvezetett módosítások közül az a kormány járványügyi készültség keretében érvényesülő rendeletalkotási jogköre. A Kormány rendeletalkotási jogkörére adott egyes példák a veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendeletekben szabályozott intézkedésekben is fellelhetők. A 232/D. § (1) bekezdésében foglalt jogosítványokból néhányat kiemelve: a járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében korlátozhatja vagy megtilthatja minden olyan intézmény és létesítmény működését, rendezvény látogatását és szervezését, valamint tevékenység végzését, amely járvány terjedését elősegítheti, valamint üzletek működését, nyitvatartását; [24] a Kormány rendeletében meghatározhatja a szociális távolságtartásra vonatkozó, valamint a fertőzés veszélyét csökkentő védőeszköz viselésére vonatkozó szabályokat, továbbá a lakosság járvány által okozott betegséggel leginkább veszélyeztetett csoportjai számára az üzletekben, valamint a piacokon történő kizárólag e csoportok általi vásárlásra vonatkozó idősávot.[25] A Kormány emellett rendeletében a köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg, valamint a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg.[26] A fenti rendelkezések alapján a veszélyhelyzet és a járványügyi készültség keretében kihirdetésre került egészségügyi válsághelyzet elhatárolása is megkérdőjeleződhet. Azonban maga a 2020. évi LVIII. törvénnyel módosított Eütv. határozza meg azt a szabályozási kérdést, ami alapján a járványügyi készültséget és a veszélyhelyzetet az Eütv. módosított rendelkezései alapján egyértelműen meg kell különböztetni. A 232/D. § (2) bekezdése szerint ugyanis „[a] Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be.”[27] Vagyis a kijárási korlátozás és ebből adódóan a kijárási tilalom bevezetése jelentheti azt az egyértelmű határvonalat, ami a két különleges jogrendet elkülöníti egymástól.

És még egy technikai észrevétel. A Kormány mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében, mind az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 11. §-ában kifejezetten kérte „az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.” A járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben a „különleges jogrend” kifejezés nem szerepel. Ugyanakkor mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében, mind a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében a Kormány az állampolgárok együttműködését a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában kérte a különleges jogrend külön kiemelése nélkül.

A járványügyi készületséget bevezető 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletet követően a járványügyi készültség kapcsán még három kormányrendelet került kihirdetésre[28]. A 2020. július 15-én hatályba lépett a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendeletet, amelynek 2. §-a COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján bevezette egyes országoknak, illetve az országok egyes közigazgatási területeinek zöld, sárga illetve piros besorolását, és amely felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy határozatában tegye közzé a sárga és a piros jelzéssel besorolt országok listáját,[29] 2020. szeptember 1-jén helyezte hatályon kívül a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet. Az utazási korlátozásokról szóló járványügyi készültségi kormányrendeletek után 2020. szeptember 18-án került kihirdetésre a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet. Ez a kormányrendelet a veszélyhelyzeti kormányrendeleteket idézve rendelkezéseket tartalmazott a maszkviselésről, a rendezvények látogatása kapcsán 500 fős limitet vezetett be az egy időben egyszerre jelenlévők létszáma kapcsán, a vendéglátó üzletek vonatkozásában pedig előírta, hogy vendéglátó üzletben „23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.” (7. §) A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról már augusztus 30-án kormányrendelet született, amelynek értelmében a Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállította. (1. §)[30]

Röviden az átmeneti időszak rendelkezései kapcsán idekívánkozik még a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet valamint azok „utódainak”, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény[31], valamint a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet, és ahhoz kapcsolódóan a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelet.[32]

III. Veszélyhelyzet: 2020. november 4. – 2021. február 8.

A járványügyi készültség idején bevezetett intézkedések dacára a fokozatosan romló járványügyi helyzetben, 2020. november 3-én, 2020-ban immár másodszorra, a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel módosított a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet” hirdetett ki. (1. §) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet kihirdetésével azonban a járványügyi készültség továbbra is fennmaradt. A Kormány a koronavírus világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki, akit feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti. (2. § (1)-(2) bek.)

A 2020. évben kihirdetésre került második veszélyhelyzetben a védelmi intézkedések első és második üteméről megszületett kormányrendeleteket[33] mindössze hét nap választotta el egymástól, azonban a bennük foglalt rendelkezések jelentős eltérésekről és a járványhelyzet gyorsan érzékelhető romlásáról adnak tanúbizonyságot. Egyetlen példát említve: míg a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet az első veszélyhelyzet alatt megismert kijárási korlátozásról rendelkezett éjfél és reggel 5 óra között (1. §), addig a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet már kijárási tilalmat vezetett be este 8 és reggel 5 óra között. A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet részletes és széleskörű preambulumot tartalmaz, többek között abszolút gyülekezés és rendezvény tilalmat vezetve be, a szabadidős létesítmények használatának tilalmát, a középfokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményekben pedig digitális munkarendet ír elő. Veszélyhelyzeti kormányrendelet született még ebben az időben a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről[34], egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről[35] és az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről.[36]

2020. november 10-én fogadta el az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényt. Ez a törvény 5. §-a értelmében a kihirdetését követő 90. napon hatályát vesztette. A törvény miután a 2. § (1) bekezdésében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa,[37] amit a Kormány a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 505/2020. (XI. 17.) Korm. rendeletben meg is tett, és a 2. § (3) bekezdésében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a törvény hatálybalépéséig, 2020. november 11-ig megalkotott az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát megerősítette, a 4. § (5) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy „[a] veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

A Kormány „az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,” illetve „az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján” a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet kihirdetéséig megközelítőleg újabb 90 veszélyhelyzeti kormányrendeletet bocsátott ki. A 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 8-án lépett hatályba, azon a napon, amikor a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályát vesztette.

IV. Veszélyhelyzet: 2021. február 8. – 2021. május 23.

Ugyanazon a napon, 2021. január 29-én került kihirdetésre a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet. Ebben a rendeletben a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, valamint az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki (1. §), 4. § -ában pedig a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatálybalépéséről, illetve alkalmazhatóságáról rendelkezett. A kiemelt 70 veszélyhelyzeti kormányrendeletről a 4. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy azok, a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjában (újból) hatályba lépnek.

2021. február 22-én hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény. Ez a törvény 2. § (1) bekezdésében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa, aminek a Kormány a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet kihirdetésével eleget is tett. A törvény 2. § (2) bekezdésében újfent rögzítette, hogy „[a]z Országgyűlés törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.” A 2. § (3) bekezdésének értelmében pedig „[a]z Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősít[ette].”

Különösebb figyelmet érdemel azonban a 2021. évi I. törvény 2. §-ának (4) bekezdése. A 2. § (4) bekezdése értelmében „[a]z Országgyűlés jóváhagy[t]a [a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletet], amellyel a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott” egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleteket „a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, a Rendeletben foglalt eltérésekkel újból hatályba léptette.”

A 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján szám szerint 78 veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendelet hatályát hosszabbította meg a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig. Ezekben a kormányrendeletekben találunk rendelkezéseket a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról,[38] az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról,[39] a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről,[40] a parkolást könnyítő intézkedésekről,[41] az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről[42] és a felsőoktatást érintő egyes szabályokról.[43] Egyes rendelkezések korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletekből is ismerősek lehetnek. Emellett 2021. február 22. óta 2021. március 11-ig újabb 17 veszélyhelyzeti felhatalmazáson alapuló kormányrendelettel bővült a veszélyhelyzeti rendeletek palettája.

Az egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről még számtalan észrevételt lehetne tenni, és számtalan szempont alapján el lehetne azokat különíteni. Alapjogsérelemhez vezetett, vagy vezethetett-e a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet, illetve a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet. Valóban nem sértett, (sérthetett) tulajdonjogot a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló 128/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet rendkívüli intézkedése, illetve a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet?[44] Valóban többféleképpen értelmezhető az „üzletben tartózkodás”[45] tilalma? És a fő kérdés: egyáltalán valóban szükséges volt-e a fentebb említett rendelkezések meghozatalához 2020. március 11-én az első veszélyhelyzet kihirdetése, vagy megoldást kínálhatott volna-e más jogalkotási eszközök alkalmazása is.

Ilyen és ezekhez hasonló számtalan kérdést vetnek fel a veszélyhelyzeti kormányrendeltek, amelyek a jövőben megválaszolásra várnak. Azonban 2021. március 11-én, a harmadik veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás első hónapjában ennek még nem jött el az ideje. Ameddig nem látjuk, hogy a veszélyhelyzet végleges elmúlásával milyen állapotú, mennyire megváltozott jogrendszerrel kell szembenéznünk, illetve hogy okoz-e, vagy fog-e okozni bármilyen mélyreható változást a különleges jogrend hosszabb fennállása a magyar jogrendszerben, ezt még nem tudjuk. A járványügyi készültség bevezetése mindazonáltal már önmagában jelentős változásnak tekinthető. Amit most biztosan ki lehet jelenteni 2021. március 11-én, az első veszélyhelyzet kihirdetésének első évfordulóján az az, hogy a harmadik veszélyhelyzet előreláthatóan 2021. május 23-án, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor fog véget érni, a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet és így a járványügyi készültség is viszont egészen 2021. június 18-ig fog hatályban maradni (a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet eredetileg 2020. december 18-án vesztette volna hatályát, azonban a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 584/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet kihirdetésével a Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján ezt a dátumot módosította). A jogrendszerben eddig és ezután a különleges jogrend bevezetése miatt bekövetkező változások, illetve azoknak a rendszer egészére illetve meghatározott részére kiterjedő hatása következményeinek a feltárása csak azután ígérhet teljesebb eredményt.
——
[1] Árvízi (és belvízi) veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről rendelkezett például a 47/2000. (IV. 10.) Korm. rendelet, a 76/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet, a 87/2006. (IV. 14.) Korm. rendelet, a 101/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet, a 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelet, a 186/2010. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 187/2010. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 188/2010. (VI. 3.) Korm. rendelet, a 189/2010. (VI. 4.) Korm. rendelet, a 15/2011. (II. 24.) Korm. rendelet, a 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet és a 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet. A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt 2010. október 6-án hirdették ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendeletet. Mind az árvízi veszélyhelyzet, mind az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghatározott megye, illetve megyék, valamint települések közigazgatási területén állt fenn.

[2] 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.

[3] 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.).

[4] 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).

[5] 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről.

[6] 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről.

[7] 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről.

[8] 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a kijárási korlátozásról 3. §.

[9] Indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez. Általános indokolás.

[10] 73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról.

[11] Példák: 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről; 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól; 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról; 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről; 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről; 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról; 124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezésekről; 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól; 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról; 176/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről; 208/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi eljárásokkal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről; 228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról; 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól.

[12] 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről; 207/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések következő üteméről; 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedésekről; 240/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedések következő üteméről.

[13] 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a szabadtéri rendezvényekről.

[14] 216/2020. (V. 21.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból történő határátlépésről; 218/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 226/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a Szerb Köztársaságból történő határátlépésről; 235/2020. (V. 26.) Korm. rendelet a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 243/2020. (V. 28.) Korm. rendelet a Szlovén Köztársaságból történő határátlépésről; 251/2020. (V. 29.) Korm. rendelet a Bolgár Köztársaságból történő határátlépésről; 262/2020. (VI. 5.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről; 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról.

[15] 2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről 3. § (2)-(3) bek. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépéséről szóló 41/2020. (VI. 17.) ME határozatban foglalt miniszterelnöki megállapítás szerint „a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének időpontja mint hatálybalépési feltétel 2020. június 18. napján következik be, ezáltal a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény 2. §-a és 4. §-a, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépésének naptári napja 2020. június 18., azaz kettőezerhúsz június tizennyolcadik napja.”

[16] Indokolás a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényhez. Átmeneti indokolás.

[17] A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések.

[18] Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok.

[19] A fizetési moratórium.

[20] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása.

[21] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása.

[22] A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása.

[23] 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről; 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről.

[24] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. a) pont aa), ab) alpont. Lásd 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről; 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).

[25] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. d) pont. Lásd 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről.

[26] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bek. e), h) pont. Lásd 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól; 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól.

[27] Egyes veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján született rendelkezésekre utal a 232/D. § (3) bekezdése is, amely szerint „[e]gészségügyi válsághelyzetben – a kereskedelemről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseitől eltérően – a települési önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletével szabályozhatja a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának szabályait. Lásd 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet a kijárási korlátozás meghosszabbításáról, 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről, 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedésekről.

[28] 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről; 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól; 287/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedésekről.

[29] 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól 2. § (1)-(2) bek.

[30] 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról, A rendelet e sorok írása közben is hatályban van, legutóbbi módosítása szerint a 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 18. §-a értelmében 2021. március 22-ig fog hatályban maradni.

[31] „A szabályozással a cél Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei gazdasági fejlődésének előmozdítása, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése olyan elkülönített területek létrehozásával, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. Az ilyen tevékenységből származó gazdasági eredmények az eddigiekhez képest nagyobb körben teszik majd lehetővé a térségben élő lakosság életminőségének javítását. A törvényjavaslat lehetővé teszi olyan különleges gazdasági övezetek létrehozását, amelyek előmozdítják munkahelyteremtő és -megtartó, a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából jelentős beruházások gyors és hatékony megvalósítását, speciális szabályozási környezet kialakításával, biztosítják a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális feltételek megteremtését. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét különleges gazdasági övezetté lehessen nyilvánítani. A különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzat egyes feladat- és hatásköreit a jövőben a megyei önkormányzat látja el.” Indokolás a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényhez. Általános indokolás.

[32] „A különleges gazdasági övezetek kijelölésével a nagyberuházások gyorsabban, hatékonyabban valósulhatnak meg, ezzel hozzájárulva a térség fejlődéséhez. Az ilyen, kiemelt övezetek ezáltal komolyabb szerepet tudnak vállalni nemcsak közvetlen környezetük, hanem az egész térség, megye fellendítésében.” Indokolás a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelethez.

[33] 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről; 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről.

[34] 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről.

[35] 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről.

[36] 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről.

[37] 2020. évi CIX. törvény 2. § (2) bek. Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

[38] 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet.

[39] 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet.

[40] 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet.

[41] 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet.

[42] 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet.

[43] 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet.

[44] Ugyan az Alkotmánybíróság 8/2021. (III. 2.) AB határozatában Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, de tartalmilag így határozott.

[45] A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet kihirdetése után értelmezési kérdéseket szült mondat a következő volt: „Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos – az e rendelet szerinti kivétellel – az üzletben tartózkodni.” 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. A korábbi veszélyhelyzetben az üzletben tartózkodás tilalma értelmezési kérdéseket ugyan még nem vetett fel, az „üzletben” (nem pusztán vendéglátó üzletben, vagy annak belső részében) „tilos tartózkodni” előírás szerepelt már például az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében, de a félreértések és az esetleges büntetések elkerülése érdekében valóban egy kérdést sem szabad megválaszolatlanul hagyni.”

Forrás:
A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája; Rácz Lilla; TK Jogtudományi Intézet, jtiblog; 2021. március 11.