Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. április 19-április 23.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
A mesterséges intelligencia kellemes kalanddá fogja változtatni az ügyintézést
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Hajzer Károly, koronavírus-járvány — közigazgatás, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Vágujhelyi Ferenc

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

A megbízható Mesterséges Intelligencia (MI) új uniós rendeletének háttérdokumentumai
Tárgyszavak: Európai Unió, Mesterséges Intelligencia (MI) — etika, Mesterséges Intelligencia (MI) — megbízható, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. április 19-április 23.

191/2021. (IV. 23.) Korm. rendelet a kijárási tilalom kezdetének este 11 órára történő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 66. szám; 2021. április 23.; 2554. o. (PDF)
2/2021. (IV. 23.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-a és 3–5. §-a hatálybalépéséről, valamint az egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet hatálybalépéséről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 66. szám; 2021. április 23.; 2554. o. (PDF)
185/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2519-2524. o. (PDF)
186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet az egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2519. o. (PDF)
187/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakra vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 644/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2524-2525. o. (PDF)
188/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2525-2526. o. (PDF)
189/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2526. o. (PDF)
1189/2021. (IV. 21.) Korm. határozat az ország működéséhez szükséges stratégiai célú állami és nem állami gazdasági társaságok és szervezetek veszélyhelyzetben történő támogatásáról szóló 1096/2021. (III. 5.) Korm. határozat módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 65. szám; 2021. április 21.; 2543. o. (PDF)

A mesterséges intelligencia kellemes kalanddá fogja változtatni az ügyintézést

„A mesterséges intelligencia államigazgatási alkalmazása kapcsán már nemcsak tervek, hanem eredmények is vannak. A járványhelyzet pedig azt is megmutatta, hogy kimondottan előny, ha MI segíti az ügyintézést, ami a remények szerint már nem teher, hanem kellemes kaland lesz.

Az állam nyitott az új technológiákra, így a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására is a közigazgatási informatikai szolgáltatásokban – mondta az ITBusiness&Technology konferencia szakmapolitikai blokkját felvezető előadásában Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára.

A technológiák használatának viszont a bizalmon kell alapulnia, tette hozzá. Meg kell szűnnie a bizalomhiánynak, amely ma az államigazgatás és az állam kapcsolatát jellemzi. Jelenleg ugyanis bármilyen közigazgatási szolgáltatás igénybe vétele előtt a polgárnak részletekben menően igazolnia kell, hogy tényleg az, akinek mondja magát, és jogosult az adott szolgáltatásra, ellátásra, a hivatal pedig mindezt aprólékosan ellenőrzi. „Ez olyan, mintha az utazni vágyót már akkor megállítanánk, amikor még csak közelít a buszmegállóhoz, megkérdeznénk, ki ő, hova és miért akar utazni, van-e egyáltalán jegye, és addig vegzálnánk, amíg lekési a buszát”, hozott egy érzékletes példát.

Ez a hozzáállás gyökeresen átalakul. Az előbbi példánál maradva: az utas szálljon fel nyugodtan a buszra, ahol majd olyan módszerekkel ellenőrzik a jegyét, és ha szükséges, a kedvezményekre való jogosultságát, amelyek számára semmi kényelmetlenséget nem okoznak. Kellemetlenségekre csak azok számíthatnak – mondta a helyettes államtitkár –, akik nem tartják be a jogszabályokat, akik visszaélnek a bizalommal.

Arca mindenkinek van

A mesterséges intelligencia államigazgatási szolgáltatásokba történő beépítésének első lépcsője a jogszabályi környezet megteremtése. Semmi nem történhet, ami ne lenne jogilag megalapozva alátámasztva, és fokozottan figyelnek a személyes adatok GDPR-kompatibilis kezelésére, hangsúlyozta Hajzer Károly. Olyan jogszabályokat kell alkotni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a polgároknak az informatikai térbe való akadálymentes belépést és a zökkenőmentes adatkezelést. A jogszabályi újításoknak is az egyszerűséget és közérthetőséget kell szolgálniuk. Ha valaki megjelenik egy automatikus ügyintézési ponton, igazából felesleges megkérdezni tőle, hogy hozzájárul-e személyes adatainak kezeléséhez – nyilván igen, hiszen másképp nem lehetne ügyet intézni.

Szintén ebbe az irányba mutat a biometrikus személyazonosítók fokozott használata. Az állam mindezidáig ragaszkodik ahhoz, hogy a polgárok okmányokkal azonosítsák magukat, vagyis az egyénnek kellett alkalmazkodnia az államhoz. Az új működési modellben ezt is igyekeznek megfordítani. Mindenkinek van arca, szeme, hangja, és az ismerősei ezek alapján kiválóan tudják azonosítani őt – miért ne lehetne az ügyintézésnél is felhasználni ezeket a természetes azonosítókat?

Az arckép alapján történő azonosítás elsőre nem tűnik olyan nagy dolognak, hiszen ma már gyakorlatilag minden okostelefon tudja, és a Facebook is felismeri az embereket a fotókon. Ám amíg annak semmi következménye nincs, ha a Facebook algoritmusa rosszul azonosít valakit, ugyanezt közhiteles formában megtenni és közigazgatási eljárást indítani alapján már egészen más megbízhatósági szintet tételez fel, hívta fel a figyelmet Hajzer Károly. Mivel a hitelesítés állami nyilvántartásokon alapul, és a szoftver is jó minőségű, nem jelent kockázatot a módszer.

Szabványosan és integráltan

A biometrikus azonosítás csak egyike lesz azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek hátterében a mesterséges intelligencia dolgozik. Mindegyiket a már megszokott, többször hasznosítható formátumban SZEÜSZ-ként (szabványos elektronikus ügyintézési szolgáltatásként) valósítják majd meg, ahogy az utóbbi években már megszokhattunk az e-közigazgatásban.

Az egyik ilyen SZEÜSZ a videókapcsolatokat fogja támogatni. A mindennapi életben széles körben használt videókonferencia-rendszerekkel ellentétben ez hazai (állami) fejlesztésű rendszer, nyílt forráskódú szoftvereken alapul, és a szerverközpontja is a kormányzati adatközpontban van, így az adatok nem hagyják el az ország területét. Felhasználását a lehető legszélesebb körűre tervezik. Nemcsak a polgárok és az e-közigazgatás között teremtene távkapcsolatot, hanem a különféle állami szervek, az állami szervek és a közigazgatási intézményei között, sőt, még az egyes állampolgárok közötti kommunikációban is használható lenne.

Nagy szerepet szánnak a kommunikációs SZEÜSZ-nek is, amely az élőbeszéd és az írott szöveg között teremti meg az oda-vissza kapcsolatot. Ez különösen a 1818 ügyfélszolgálati vonal munkatársainak munkáját tudja megkönnyíteni, ahol az egyszerűbb kérdésekre chatbot válaszolhat. További egyszerűsítéseket jelenthet az automatikus hivatali döntéshozatali gráf, amelynek segítségével az egyértelmű, bonyolultabb döntéseket nem igénylő ügyek emberi beavatkozás nélkül mennek végig, ha a döntéshez szükséges információk a rendelkezésre állnak.

Mindezek a szolgáltatások integráltan jelennek meg a virtuális kormányablakokban és az ügyintézési oszlopokon. Előbbi interaktív videókapcsolatot teremt a polgár és az ügyintézők között, utóbbiak pedig már kimondottan robotizált módon szolgálják ki az embereket. Ellátják őket mindazokkal a szenzorokkal (kamerával, mikrofonnal, ujjnyomat- és okmányolvasóval) és perifériákkal (hangszóróval, képernyővel, nyomtatóval, aláíró paddel), amelyek a polgár azonosításához és az ügyintézéséhez kellenek. Kísérleti jelleggel már működik négy ilyen oszlop („kioszk”), amelyeken az erkölcsi bizonyítvány igénylése és a jogosítvány pótlása intézhető, de már az első ütemben 400-at szeretne a BM kihelyezni a kormányablakokba.

„Az ügyintézési kioszkok elsődleges haszna, hogy tehermentesítik az ügyintézőket, de az is fontos, hogy ezeken keresztül az állampolgárok fizikai valójában találkozhatnak a mesterséges intelligenciával. Ha pedig azt látják, hogy az MI működik és segít nekik, az a technológiával kapcsolatos aggodalmakat is eloszlathatja”, tette még hozzá Hajzer Károly.

Előny a hazai

Magyarország jól áll a mesterséges intelligencia használatában, illetve az arra való felkészülésben – ezt már a szakmapolitikai kerekasztal-beszélgetésen mondta Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Nem sok ország mondhatja el magáról, hogy rendelkezik kidolgozott MI-stratégiával, több száz kormányzati, állami és oktatási-tudományos szervezetet összefogó MI Koalícióval, vagy éppen a gyakorlati megvalósításon fáradozó MI laboratóriummal. Nemcsak a közigazgatásban, hanem például a köz- és felsőoktatásban is óriási segítséget jelenthet az MI. A rendszerekben gyűlnek az adatok a diákok teljesítményéről, előrehaladásáról; ebből a megfelelő algoritmus számtalan hasznos információt tud előállítani azzal kapcsolatban, hogy kinek hol vannak a gyenge pontjai, hol lenne érdemes segíteni a tanulásban.

Legyen szó akár e-közigazgatásról, akár a tanulmányi rendszerekről, rendkívül lényeges, hogy a szolgáltatások során gyűjtött és szolgáltatott adatok az államigazgatás saját belső szerverein, védett környezetben, zárt térben vannak kezelve – emelt ki egy másik szempontot Szviridov István, az IdomSoft rendszervédelmi és fejlesztési ágazatának vezetője. Ennek köszönhetően külső, pláne nemzetközi cég nem piaci célokra nem tudja kihasználni ezeket az adatokat. „A 1818 ügyfélvonalon folytatott beszélgetés leiratozása nem járja meg a Google vagy a Facebook szervereit”, mondta.

Egyetértett ennek fontosságával Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke is. Ahogy fogalmazott, az ingyenes oktatási vagy videókommunikációs szolgáltatásokat kínáló globális cégek rendkívül hasznos tevékenységet folytattak és sokat segítettek az elmúlt egy évben, ám ennek során olyan részletes képet kaptak a társadalomról, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Magyarországon legalább van alternatíva, amelyet gyorsan el lehetett indítani, és amely bizonyította működőképességét.

Megtartani a jót

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban is, hogy a hazai informatikai infrastruktúra jól állta a pandémia próbáját. Ahogy Charaf Hassan fogalmazott, az informatikai alapinfrastruktúra működött és működik; az már másik kérdés, hogy bizonyos szoftverek és szolgáltatások mennyire bírják a hirtelen terhelésnövekedést. „Minden szoftverben lehetnek hibák, és nem ördögtől való, ha egyes rendszereket utólag kell felméretezni a tényleges igénybevételhez. Én nem irigylem azokat, akik ilyen nyomás alatt dolgoznak”, mondta.

Szviridov István, IdomSoft Szviridov István ehhez azt tette hozzá, hogy kettős nyomás nehezedett a közigazgatási informatikát működtető NISZ-re és az alkalmazásokat fejlesztő IdomSoftra: nemcsak az új helyzet miatt bekövetkezett jogszabály-változásokat kellett követniük, de az általános célú rendszerek terhelése is rendkívüli mértékben megnőtt. Mindeközben pedig rendszeres kibertámadásokkal is meg kellett birkózni.

A jövőre tekintve mindhárman azt hangsúlyozták, hogy a vészhelyzetben szerzett tapasztalatokat és jó gyakorlatokat tovább kell vinni, és ehhez a jogi hátteret is biztosítani kell. Amit a Covid alatt jogi szempontból lehetővé tettek, azt ne vegyék vissza, mondta Vágujhelyi Ferenc, és hasonlóan fogalmazott Szviridov István is: a jogalkotás fogadja el, hogy a kontaktmentes és távoli ügyintézési technológiák már a mindennapok részét képezik. Charaf Hassan is biztos abban, hogy a hibrid jellegű oktatás erősödni fog a felsőoktatásban, és abban is bízik, hogy az IT-biztonság terén szerzett tapasztalatok sem enyésznek el.

Melléklet

Változó középút

Számos kritika érte az oltásregisztrációs rendszert, például mert a jelentkezők nem kaptak automatikus visszajelzést arról, hogy sikerült-e a regisztrációjuk. „Ma már triviálisnak számít, hogy a regisztráció során meggyőződünk arról, hogy az email-cím valódi-e. De ha ezt így valósították volna meg, biztosra veszem, hogy a világ összes hekkere ellopott, magyar email-címmel regisztrált volna az oldalon. Utána pedig magyarok milliói reklamáltak volna, hogy miért kaptak visszaigazoló e-mailt, amikor ők nem is regisztráltak. Amikor azonnal el kell indítani egy szolgáltatást, máshol van az arany középút biztonság és kényelem között, mint amikor több idő áll rendelkezésre”, világította meg egy más szempontból a közelmúlt egyik nagy vihart kiváltó megoldását Vágujhelyi Ferenc a kerekasztal-beszélgetés során.

MI a rendvédelem szolgálatában

Nemcsak az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatában tervezik használni a mesterséges intelligenciát, hanem kimondottan a rendvédelmi szervek munkájának támogatásában is, mondta Hajzer Károly. Igazoltatások, határátlépések során az arckép-azonosítás nagyságrenddel hatékonyabb lehet, mintha ugyanazt ember végezné. A rendszerbe ráadásul magatartás- és viselkedéselemzést is lehet építeni, amely az emberi szám számára észrevehetetlen apróságokat is érzékeli. A több millió bűnügyi aktából kinyerhető információk közötti összefüggések feltárását segíti elő az elemzéstámogató rendszer. A leiratozó szoftver és az elmondottakból a lényeget kiemelő entitáskinyerő rendszer pedig a hosszadalmas emberi munkát válthatja ki.”

Forrás:
Javul a digitalizáció, okosodik az államigazgatás; Schopp Attila; IT Business; 2021. április 23.

Közigazgatás, politika

Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból – mondta a Miniszterelnökség vezetője

„ Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.

Gulyás Gergely felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek.

A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről – mondta.

A tárcavezető közölte, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.

Kiemelte, a legtöbb forrást az egészségügyre szánják, a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években.

Emellett Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását – tette hozzá Gulyás Gergely.

A miniszter szólt arról is, kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást…”

Forrás:
Erre költi a legtöbb pénzt Magyarország – megszólalt a Miniszterelnökség vezetője; Infostart / MTI; 2021. április 25.

Az Európai Bizottság szabályokat és intézkedéseket javasol, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia (MI) globális központjává váljon

„A Bizottság a mai napon új szabályokat és intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia (MI) globális központjává váljon. A mesterséges intelligenciára vonatkozó első jogi keret és a tagállamokkal összehangolt új terv együttesen garantálni fogja az emberek és a vállalkozások számára a biztonságot és az alapvető jogok érvényesülését, miközben Unió-szerte előmozdítja a mesterséges intelligencia térnyerését, a beruházásokat és az innovációt. A gépipari termékekre vonatkozó új szabályok oly módon egészítik ki ezt a megközelítést, hogy kiigazítják a biztonsági szabályokat annak érdekében, hogy a felhasználók nagyobb bizalommal viseltessenek a termékek új, sokoldalú generációja iránt.
…
A mesterséges intelligenciáról szóló új rendelet gondoskodni fog arról, hogy az európai emberek megbízzanak a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekben. A rendelet arányos és rugalmas szabályai kezelni fogják az MI-rendszerek által jelentett sajátos kockázatokat, és világszerte a legmagasabb szintű normákat fogják meghatározni. Az összehangolt terv felvázolja azokat a tagállami szintű szakpolitikai változtatásokat és beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében.

A megbízható mesterséges intelligencia európai megközelítése
Az új szabályokat a mesterséges intelligencia időtálló meghatározása alapján valamennyi tagállamban azonos módon, közvetlenül kell alkalmazni. A szabályok kockázatalapú megközelítésen alapulnak:

Elfogadhatatlan kockázat: Az olyan MI-rendszerek, amelyek egyértelműen veszélyeztetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait, be lesznek tiltva. Ide tartoznak az olyan MI-rendszerek vagy -alkalmazások, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést (pl. olyan játékok, amelyek hangasszisztens-szolgáltatások révén a kiskorúakat veszélyes viselkedésre ösztönzik) és olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a kormányok általi „társadalmi pontozást”.

Magas kockázat: A magas kockázatúnak minősített MI-rendszerek közé tartoznak az alábbi területeken alkalmazott MI-technológiák:

a kritikus infrastruktúrák (pl. közlekedés) területén alkalmazott MI-technológiák, amelyek veszélyeztethetik a polgárok életét és egészségét;

az oktatás vagy szakképzés területén alkalmazott MI-technológiák, amelyek meghatározhatják az egyes személyek oktatáshoz és a szakmai képzéshez való hozzáférését (pl. vizsgák pontozása);

egyes termékek biztonsági berendezései (pl. a robotsebészetben alkalmazott mesterségesintelligencia-alkalmazások);

a foglalkoztatás, a munkavállalók irányítása és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés területén alkalmazott Mi-technológiák (pl. a munkaerő-felvételi eljárásokhoz használt önéletrajz-válogató szoftverek);

alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. hitelbesorolás, amely alapján a polgárok nem kaphatnak kölcsönt);

a bűnüldözés területén egyes olyan tevékenységek, amelyek sérthetik az emberek alapvető jogait (pl. a bizonyítékok megbízhatóságának értékelése);

migrációkezelés, menekültügy és határellenőrzés (pl. az úti okmányok valódiságának ellenőrzése);

igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok (pl. a törvények konkrét tényállásra való alkalmazása).

A magas kockázatú MI-rendszerekre forgalomba hozataluk előtt szigorú kötelezettségek vonatkoznak majd:

megfelelő kockázatértékelési és -csökkentési rendszereknek kell rendelkezésre állniuk;

a kockázatok és a diszkriminatív eredmények minimalizálása érdekében a rendszer adatellátását biztosító adatkészleteknek kiváló minőségűeknek kell lenniük;

az eredmények nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a tevékenységeket naplózni kell;

részletes dokumentációnak kell rendelkezésre állnia, amely tartalmazza a rendszerrel és annak céljával kapcsolatban az összes olyan információt, amelyre a hatóságoknak szükségük van a rendszer megfelelőségének értékeléséhez;

a felhasználókat egyértelműen és megfelelően tájékoztatni kell;

megfelelő emberi felügyeleti intézkedésekre van szükség a kockázat minimalizálása érdekében;

a rendszert nagy fokú megbízhatóság, biztonság és pontosság kell, hogy jellemezze.

Ezen belül az összes távoli biometrikus azonosító rendszer magas kockázatúnak minősül és szigorú követelmények hatálya alá tartozik. A nyilvánosan hozzáférhető helyeken történő, valós idejű, bűnüldözési célú felhasználásuk főszabály szerint tilos. Ez alól néhány szigorúan meghatározott, korlátozott és szabályozott kivétel van (például amikor eltűnt gyermek felkutatásához, konkrét és közvetlen terrorfenyegetés megelőzéséhez, vagy egy egy súlyos bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának felderítéséhez, felkutatásához, azonosításához vagy büntetőeljárás alá vonásához az MI feltétlenül szükséges). Az ilyen felhasználást bírói vagy más független szervnek kell engedélyeznie, és az időtartam, a földrajzi hatókör és a lekérdezett adatbázisok tekintetében bizonyos korlátozások vonatkoznak rá.

Korlátozott kockázat, azaz egyedi átláthatósági kötelezettség alá tartozó MI-rendszerek: Az ilyen MI-rendszerek, például a csevegőrobotok használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak, és ezen információ alapján dönthetnek arról, hogy folytatják vagy abbahagyják az adott tevékenységet.

Minimális kockázat: A jogszabályjavaslat lehetővé teszi az olyan alkalmazások szabad használatát, mint a mesterséges intelligencián alapuló videojátékok vagy a spamszűrők. A mesterségesintelligencia-rendszerek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. A rendelettervezet itt nem avatkozik be, mivel ezek a mesterségesintelligencia-rendszerek csak minimális kockázatot jelentenek a polgárok jogaira vagy biztonságára nézve.

Ami az irányítást illeti, a Bizottság azt javasolja, hogy az új szabályokat az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságok felügyeljék, a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testület létrehozása pedig meg fogja könnyíteni a szabályok végrehajtását, valamint ösztönözni fogja a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabványok kidolgozását. Emellett a Bizottság a nem magas kockázatú mesterséges intelligenciára vonatkozóan önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, a felelősségteljes innováció elősegítése érdekében pedig szabályozási tesztkörnyezetek kialakítását javasolja.

A kiválóságot középpontba helyező európai megközelítés a mesterséges intelligencia terén

A koordináció erősíteni fogja Európa vezető pozícióját az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia terén. Ahhoz, hogy az EU világviszonylatban megőrizhesse versenyképességét, a Bizottság elkötelezett amellett, hogy valamennyi iparágban és valamennyi tagállamban előmozdítsa az innovációt a mesterségesintelligencia-technológia fejlesztése és használata terén.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv, amelyet először 2018-ban tettek közzé, és amelynek célja a mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjesztését célzó fellépések és finanszírozási eszközök meghatározása volt, lehetővé tette a nemzeti stratégiák színes palettájának létrejöttét, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a kutatási és innovációs hálózatok uniós finanszírozását. Az összehangolt terv átfogó aktualizálása keretében a Bizottság konkrét közös együttműködési fellépéseket javasol annak biztosítása érdekében, hogy minden erőfeszítés összhangban legyen a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiával és az európai zöld megállapodással, ugyanakkor vegye figyelembe a koronavírus-világjárvány által támasztott új kihívásokat is. Az aktualizált terv felvázolja, hogyan lehet úgy felgyorsítani a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat, hogy az hasznos legyen a helyreállítás szempontjából. Célja továbbá a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák végrehajtásának ösztönzése, a széttagoltság megszüntetése és a globális kihívások kezelése.

Az aktualizált koordinált terv megvalósítása során a Digitális Európa és a Horizont Európa programok, valamint a 20%-os digitális kiadási célt előirányzó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai programok keretében allokált forrásokat a következő célok érdekében fogják felhasználni:

a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges feltételek megteremtése a szakpolitikai ismeretek cseréje, az adatok megosztása és a kritikus számítástechnikai kapacitásokba való beruházások révén;

a mesterséges intelligencia terén a kiválóság előmozdítása „a laboratóriumtól a piacig”, egy köz- és magánszféra közötti partnerség létrehozásával, kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitások kiépítésével és mozgósításával, valamint tesztelési és kísérleti létesítményeknek és digitális innovációs központoknak a kkv-k és közigazgatási szervek rendelkezésére bocsátásával;

annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia az emberek javát szolgálja és a társadalom szolgálatában álljon. Ennek érdekében a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása terén az élvonalban kell lenni, a digitális területeken a szakmai gyakorlatok, doktori hálózatok és posztdoktori ösztöndíjak révén támogatni kell a tehetségeket és a készségek elsajátítását, a bizalmat a mesterséges intelligenciára vonatkozó szakpolitikák alapelemévé kell tenni, és világszerte elő kell mozdítani a fenntartható és megbízható mesterséges intelligencia európai jövőképét;

stratégiai vezető szerep kialakítása a nagy hatású ágazatokban és technológiákban, ideértve a környezetvédelmet is, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligenciának a fenntartható termeléshez, valamint az olyan területekhez való hozzájárulására, mint az egészségügy (a határokon átnyúló információcsere kiterjesztésével), a közszféra, a mobilitás, a belügyek, a mezőgazdaság és a robotika.

A gépipari termékekkel kapcsolatos új európai megközelítés
A gépipari termékek a fogyasztói és professzionális termékek széles skáláját ölelik fel a robotoktól a fűnyírókon, a 3D nyomtatókon és az építőipari gépeken át az ipari gyártósorokig. A gépipari termékekről szóló irányelv, amelynek helyébe a gépipari termékekről szóló új rendelet lépett, a gépipari termékekre vonatkozóan egészségvédelmi és biztonsági követelményeket határozott meg. A gépipari termékekről szóló új rendelet biztosítani fogja, hogy a gépipari termékek új generációja garantálja a felhasználók és a fogyasztók biztonságát, és ösztönözze az innovációt. Míg a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet az MI-rendszerek biztonsági kockázataival fog foglalkozni, a gépipari termékekről szóló rendelet az MI-rendszernek a gépekbe történő biztonságos integrálásáról gondoskodik majd. A vállalkozásoknak elég lesz egy megfelelőségértékelést elvégezniük.

Ezen túlmenően a gépipari termékekről szóló új rendelet reagál a piaci igényekre, és ennek részeként növeli a jelenlegi rendelkezések jogi egyértelműségét, a dokumentációk digitális formátumának lehetővé tételével és a kkv-k megfelelőségértékelési díjainak kiigazításával csökkenti a vállalatok adminisztratív terheit és költségeit, ugyanakkor biztosítja a termékekre vonatkozó uniós jogi kerettel való összhangot.

További lépések

Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadniuk a mesterséges intelligenciára és a gépipari termékekre vonatkozó európai megközelítésről szóló bizottsági javaslatokat. Elfogadásukat követően a rendeletek az EU egészében közvetlenül alkalmazandók lesznek. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal az összehangolt tervben bejelentett intézkedések végrehajtása érdekében.

Háttér-információk

A Bizottság EU-szerte évek óta segíti és erősíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködést annak érdekében, hogy fokozza az MI-technológiák versenyképességét és erősítse az európai értékeken alapuló bizalmat.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégia 2018-as közzétételét és az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultációt követően a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2019-ben iránymutatásokat dolgozott ki a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, 2020-ban pedig értékelési listát állított össze a megbízható mesterséges intelligenciát illetően. Ezzel párhuzamosan 2018 decemberében a tagállamokkal való közös kötelezettségvállalásként közzétették a mesterséges intelligenciára vonatkozó első összehangolt tervet.

A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv, amelyet a Bizottság 2020-ban tett közzé, egyértelmű elképzelést vázolt fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban Európában, azt „a kiválóság és a bizalom ökoszisztémájának” nevezve, amely megteremti a terepet a mai javaslathoz. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről folytatott nyilvános konzultációra a világ minden részéről érkeztek észrevételek. A fehér könyvet kísérő „Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól” arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi termékbiztonsági jogszabályok számos olyan hiányosságot tartalmaznak, amelyet kezelni kell, méghozzá a gépipari termékekről szóló irányelvben.

Bővebb információ
A mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok – Kérdések és válaszok

A mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok – Tájékoztató oldal

Közlemény a mesterséges intelligencia európai megközelítésének előmozdításáról

Rendelet a mesterséges intelligencia európai megközelítéséről

A mesterséges intelligenciára vonatkozó új összehangolt terv

Rendelet a gépipari termékekről

Európai uniós támogatásban részesülő MI-projektek”

Forrás:
A digitális korra felkészült Európa: a Bizottság új szabályokat és intézkedéseket javasol a kiválóságra és a bizalomra épülő mesterséges intelligencia terén; Európai Bizottság; 2021. április 21.

Létrejött az ideiglenes megállapodás az európai klímarendeletről

„A Bizottság üdvözli, hogy a társjogalkotók a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak az európai klímarendeletről. Az európai zöld megállapodás egyik kulcselemeként az európai klímarendelet jogi erőre emeli az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, valamint azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az európai klímarendeletről elért megállapodás fontos mérföldkő a von der Leyen-Bizottság számára, az elnök 2019. júliusi politikai iránymutatásában bejelentett egyik kötelezettségvállalást valósítja meg.

Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „Nagy örömmel tölt el, hogy megállapodásra jutottunk az európai zöld megállapodás ezen alapvető eleméről. Az a politikai kötelezettségvállalásunk, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljunk, most már jogi kötelezettséggé is válik. A klímarendelet egy teljes generáció számára zöld útra állítja az EU-t. Tartozunk ennyivel gyermekeinknek és unokáinknak.”

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez egy fordulópont az EU számára. Ambiciózus megállapodás született arról, hogy klímasemlegességi célunkat kötelező jogi erőre emeljük, ezáltal meghatározva szakpolitikáink irányultságát a következő 30 évben. A klímarendelet biztosítani fogja az EU gazdaságának zöld helyreállását és a társadalmilag igazságos zöld átmenetet. A mai megállapodás emellett megerősíti globális vezető szerepünket az éghajlati válság kezelésében. A Föld napja alkalmából tartandó csúcstalálkozóra az EU ezzel a jó hírrel érkezik, ami remélem, hogy nemzetközi partnereinket is megihleti majd. Ez egy jeles nap a polgáraink és a bolygónk számára.”

A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél mellett a mai megállapodás a következő elemekkel erősíti az európai éghajlat-politikai fellépés keretét:

arra vonatkozó ambiciózus éghajlati célkitűzés, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, egyértelműen meghatározva a kibocsátáscsökkentések és az elnyelések hozzájárulását;

annak elismerése, hogy szükség van az uniós szénelnyelés javítására egy nagyratörőbb LULUCF-rendelet révén, amire a Bizottság 2021 júniusában fog javaslatokat tenni;

a 2040-es éghajlat-politikai cél kitűzésére irányuló eljárás, amely figyelembe veszi a Bizottság által közzéteendő, a 2030–2050 közötti időszakra vonatkozó indikatív üvegházhatásúgáz-költségvetést;

kötelezettségvállalás arra nézve, hogy 2050 után negatív kibocsátással kell számolni;

az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása független szakvélemények nyújtása érdekében;

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó szigorúbb rendelkezések;

az uniós szakpolitikák közötti erős koherencia a klímasemlegességi célkitűzés érdekében;

kötelezettségvállalás az ágazati szereplőkkel való együttműködésre a gazdaság különböző területeinek klímasemlegességéhez vezető utat meghatározó ágazati ütemtervek készítése érdekében.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. március 4-én terjesztette elő az európai klímarendeletre irányuló javaslatát. Amint a Parlament és a Tanács hivatalosan jóváhagyja a ma elért ideiglenes megállapodást, az európai klímarendelet kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd hatályba lép.

További információk

Európai klímarendelet

Az európai zöld megállapodás”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az európai klímarendeletről létrejött ideiglenes megállapodást; Európai Bizottság; 2021. április 21.

Konferencia Európa jövőjéről: megnyílt a többnyelvű digitális platform

„Az Európa jövőjéről szóló konferencia végrehajtó testülete, amely az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képviselőiből áll, a mai napon megnyitja az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformját a polgárok számára, felkérve az összes uniós polgárt, hogy vegyenek részt saját jövőjük, és egész Európa jövőjének alakításában. A platform 24 nyelven működik, és Unió-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy online rendezvények keretében megosszák egymással elképzeléseiket és nézeteiket.

A konferencia együttes elnöksége üdvözölte a platform elindítását.
…
Az Európa jövőjéről szóló konferencia olyan nyitott és inkluzív esemény a tárgyalásos demokráciában, amelyre eddig még nem volt példa. Lakhelyüktől és társadalmi helyzetüktől függetlenül valamennyi európai számára lehetővé kívánja tenni, hogy hatékonyabban adjon hangot annak, hogy mit vár el az Európai Uniótól, ez pedig segíteni fog az EU jövőbeli irányvonalának és politikai döntéseinek kialakításában. Az együttes elnökség elkötelezte magát a konferencia eredményeinek nyomon követése mellett.

Háttér-információk

A többnyelvű digitális platform teljes mértékben interaktív: az emberek kapcsolatba léphetnek egymással, és az EU 24 hivatalos nyelvén megvitathatják javaslataikat valamennyi tagállam polgáraival. Azt szeretnénk, hogy társadalmi helyzetüktől függetlenül minél többen szerepet vállaljanak a platformon keresztül jövőjük alakításában, és egyúttal népszerűsítsék is a platformot a közösségi médiában a #TheFutureIsYours hashtag megosztásával.

A platform teljes átláthatóságot fog biztosítani – ez a konferencia egyik alapelve –, mivel minden megosztott véleményt és az összes rendezvény eredményét összegyűjtjük, elemezzük, nyomon követjük és nyilvánosan hozzáférhetővé tesszük majd. A platformon felmerült legfontosabb elképzeléseket és ajánlásokat az európai polgári vitacsoportok keretében és a konferencia plenáris ülésein fogják megvitatni a konferencia által kibocsátandó következtetések megfogalmazása során.

A konferenciához kapcsolódóan a platformon regisztrált összes esemény meg fog jelenni egy interaktív térképen, ahol a polgárok böngészhetnek és online feliratkozhatnak majd. A szervezők használhatják a platformon elérhető eszköztárat a kezdeményezéseik megszervezéséhez és népszerűsítéséhez. Minden résztvevőnek és rendezvénynek tiszteletben kell tartania az Európa jövőjéről szóló konferencia alapokmányát, amely megállapítja a tiszteletteljes hangnemben folytatott páneurópai vita normáit.

A platform az alábbi fő témák köré szerveződik: éghajlatváltozás és környezet egészségügy; erősebb és méltányosabb gazdaság; társadalmi igazságosság és munkahelyek; az EU a világban értékek és jogok, jogállamiság, biztonság; digitális transzformáció; Európai demokrácia; migráció; valamint oktatás, kultúra, ifjúság és sport. Ezeket a témákat egy nyitott kategória egészíti ki a több területet érintő és előre meg nem határozott témák céljára („egyéb elképzelések”), mivel a polgárok e valóban alulról építkező megközelítés keretében továbbra is szabadon vethetnek fel minden olyan kérdést, amely fontos számukra.

A platform tájékoztatást nyújt a konferencia szervezetésről és munkájáról is. Nyitva áll minden uniós polgár, valamint az uniós intézmények és szervek, a nemzeti parlamentek, a nemzeti és helyi hatóságok, valamint a civil társadalom előtt. Teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a felhasználók magánélethez való jogát és az uniós adatvédelmi szabályokat.

További információk

Az Európa jövőjéről szóló konferenciának helyt adó digitális platform

Kérdések és válaszok az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformjával kapcsolatban

Tájékoztatók a digitális platformról és a konferencia lebonyolításáról.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia alapokmánya”

Forrás:
Konferencia Európa jövőjéről: a többnyelvű digitális platform megnyitása; Európai Bizottság; 2021. április 19.

Kérdések és válaszok az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformjáról

„Mi a többnyelvű digitális platform célja?

A demokratikus véleménynyilvánítás ezen eseményén központi szerepet tölt be e platform, amelyen keresztül a polgárok hangot adhatnak véleményüknek a számukra fontos, mindennapi életüket befolyásoló ügyekről folytatott vitákban.

A digitális platform egyetlen felületen gyűjti össze a polgárok valamennyi észrevételét – akár az interneten, akár rendezvényeken osztották meg azokat. A konferencia rendezvényein tett hozzászólásokat szintén összegyűjtjük, és a konferencia folyamán közzétesszük a platformon.

A cél a lehető legszélesebb körű részvétel megvalósítása, a polgárok közötti eszmecserék elősegítése, és a konferencia hozzáférhetőségének és átláthatóságának biztosítása.

A platform olyan felületet kínál, ahol az EU-ban élő polgárok megoszthatják egymással az elképzeléseiket és témákat vethetnek fel online. A platform egyrészt összegyűjti a hozzászólásokat, másrészt tájékoztatja a polgárokat a viták állásáról és nyomon követéséről.

A platform nyitva áll minden uniós polgár, valamint a parlamentek, helyi önkormányzatok, uniós intézmények, és szervezett civil társadalmi szervezetek előtt, amennyiben tiszteletben tartják a konferencia Chartáját. Azt szeretnénk, ha a lehető legtöbb és legkülönfélébb csoportok vennének részt benne.

Hogyan működik majd a platform?

A platform háromféleképpen használható fel a közreműködéshez: az emberek kifejthetik nézeteiket Európáról és az általuk szükségesnek tartott változásokról – vagy jóváhagyhatják és észrevételezhetik más európaiak véleményét; megkereshetik azokat a közelükben vagy az interneten megrendezésre kerülő rendezvényeket, amelyeken részt szeretnének venni; vagy megszervezhetik saját rendezvényeiket és hozzájárulhatnak a konferencia előrehaladásához és eredményéhez.

Mondandójuk kifejtéséhez a felhasználóknak választaniuk kell a témák listájáról, és a platformon keresztül megoszthatják gondolataikat az EU-val. Ezeket az elképzeléseket a konferencia során összegyűjtjük, elemezzük, valamint közzétesszük a platformon. A konferencia felé továbbított elképzelések ezt követően az európai polgári vitacsoportok és a konferencia plenáris üléseinek keretében kerülnek megvitatásra.

A platform felhasználói téma/helyszín/típus (pl. személyesen, az interneten vagy vegyesen megrendezésre kerülő rendezvények) szerinti bontásban hozzáférhetnek valamennyi soron következő rendezvény térképéhez, mielőtt részvétel céljából regisztrálnának azokra. A rendezvények szervezői kezdeményezésük ismertetésével és a platformon való közzétételével feltölthetik a tervezett rendezvényt, hogy mások felkereshessék azokat és részt vehessenek azokon. A rendezvények szervezői kötelezettséget vállalnak arra, hogy feltöltik a rendezvényen folytatott eszmecseréken megvitatott gondolatokat annak érdekében, hogy minden elképzelés megjelenjen a platformon.

Visszajelzési mechanizmus fogja biztosítani, hogy a konferencia rendezvényein kifejtett elképzelések becsatornázódjanak az EU stratégiai tervezésébe és az uniós fellépésre irányuló, konkrét ajánlásokat eredményezzenek.

A regionális hatóságok, nemzeti parlamentek, kormányok vagy uniós intézmények feltölthetik-e rendezvényeiket a platformra?

A rendezvények a nemzeti és regionális parlamentekkel partnerségben kerülnek megszervezésre, ami elősegíti, hogy a konferencia ne korlátozódjon az európai fővárosokra, hanem az Unió minden szegletébe eljusson.

A platform a „nemzeti rendezvényekkel” és a polgárok által felvetett kérdésekkel kapcsolatos valamennyi információt egybegyűjti.

A parlamentek, kormányok és uniós intézmények által szervezett nemzeti rendezvényeket külön színkóddal egyértelműen feltüntetik a rendezvények térképén.

Milyen intézkedésekkel követik nyomon a platformon bemutatott rendezvényeket és elképzeléseket?

A platform összegyűjti a közvetlenül a polgároktól származó, és a rendezvények során felmerült elképzeléseket. A platformon a konferencia valamennyi rendezvényéről be kell számolni a konkrét javaslatokhoz vagy elképzelésekhez kapcsolódó jelentés formájában. A platform – digitális eszközök és emberi moderálás együttes alkalmazásával – jelentéseket készít a hozzászólásokról, elemezve a különböző felvetett kérdések gyakoriságát, népszerűségét és jelentőségét.

Ezek a jelentések az európai polgári vitacsoportok és a konferencia plenáris üléseinek keretében kerülnek megvitatásra. Az említett információk természetesen magán a platformon is megjelennek, és így mindenki számára elérhetővé válnak, aki kapcsolatba lép a platformmal.

A konferencia eredményeit a végrehajtó testület fogja bemutatni az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökeinek. A három intézmény – saját hatáskörén belül és a Szerződésekkel összhangban – haladéktalanul meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne hatékonyan továbblépni a jelentés alapján.

Hogyan fogják moderálni a platformot?

A többnyelvű digitális platformon és a konferenciához kapcsolódó valamennyi rendezvény során központi szerepet szánunk a polgároknak, lehetővé téve, hogy szabadon hangot adjanak véleményüknek.

A platformon bárki böngészhet az ott megosztott elképzelések és a rendezvényeken megfogalmazott következtetések között. Ahhoz, hogy valaki kifejthesse a véleményét, létre kell hoznia egy EU Login fiókot, majd regisztrálnia kell vagy be kell jelentkeznie a közösségi médián keresztül. Egy moderátorokból álló csapat fog gondoskodni a problémák gyors jelzéséről és megoldásáról. A szóban forgó – egyszerre proaktív és reaktív – moderálást a konferencia végrehajtó testület nevében eljáró titkársága felügyeli majd.

Miért pont ezek a konkrét témák alkotják a konferencia fő vonulatát, nem pedig mások?

A polgárok bármely egyéb, őket foglalkoztató témát felvethetnek, mivel a többnyelvű digitális platformon rendelkezésre áll egy szabad mező a területeken átívelő elképzelések vagy a platformon felsorolttól eltérő témák kifejtéséhez.

A platformra érkező észrevételek rendszerezése érdekében kiválasztottuk a témák listáját, amely a Bizottság politikai prioritásaiban és az Európai Tanács stratégiai menetrendjében rögzített fő célokat tükrözi. Ez kellően tág keretet biztosít a polgároknak ahhoz, hogy az általuk fontosnak tartott kérdésekkel foglalkozhassanak.

Ezeket a témákat a konferencia megvalósításában vezető szerepet játszó három intézmény elnökei által 2021. március 10-én aláírt közös nyilatkozatban határozták meg és hagyták jóvá. Ezek a következők: éghajlatváltozás és környezetvédelem, egészségügy, erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás, az EU a világban, értékek és jogok, jogállamiság, biztonság, digitális átállás, európai demokrácia, migráció, valamint oktatás, kultúra ifjúság és sport.

A digitális platform az EU 24 hivatalos nyelvétől eltérő nyelveken is elfogad-e hozzászólásokat?

A platform az EU mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető, és valamennyi tartalmat az összes nyelvre lefordítják, hogy minden felhasználó megismerkedhessen az EU egész területéről származó elképzelésekkel. A nem hivatalos uniós nyelvekről (pl. katalán vagy luxemburgi) akkor készülhet fordítás a platformon, ha az érintett tagállam biztosítja annak finanszírozását.

Hogyan fogják elérni, hogy a lehető legtöbb polgár használja a platformot?

A siker egyik legfontosabb záloga, hogy a konferencia üzenetei a lehető legszélesebb körhöz és a legtávolabbra eljuthassanak. Minden európai számára egyenlő esélyt kell biztosítani a részvételre: a fiataloknak, az időseknek, a városi területen vagy vidéken élőknek, függetlenül attól, hogy mennyi ismerettel rendelkeznek az EU-ról.

A többnyelvű platform – különösen a Covid19-járvány idején – lehetővé teszi, hogy a polgárok a virtuális térben eszmét cserélhessenek egymással és részt vehessenek a konferencián, a polgári vitacsoportok pedig fontos szerepet játszanak abban, hogy bármilyen társadalmi helyzetű ember aktívan részt vehessen a konferencián.

A konferenciának nem csupán azokat a polgárokat kell megszólítania, akik támogatják az EU-t, vagy rendszeresen részt vesznek az európai politikáról folytatott eszmecserékben. Az a célja, hogy a „csendes többséghez” is eljusson, vagyis azokhoz, akik nem szólalnak fel az uniós vitákban, vagy csak választások idején hallatják a hangjukat. Az uniós szintű polgári vitacsoportok résztvevőinek sokszínűsége fontos eszközt jelent arra, hogy túllépjünk az Európai Unióról szóló viták már megszokott résztvevőinek körén.

Meddig lesz elérhető a platform?

A konferenciának 2022 tavaszáig kell következtetéseket elfogadnia, hogy Európa jövőjét illető ajánlásokat és iránymutatást nyújtson a három intézmény számára.

Mi történik ezután?

A platform április 19-i elindítását követően a polgárok megkezdhetik elképzeléseik eljuttatását, és sor kerülhet az első rendezvényekre.

Május 9-én – a Covid19-cel kapcsolatos korlátozásoktól és a népegészségügyi szabályozástól függően részben vagy teljes egészében online – nyitórendezvényre kerül sor Strasbourgban.

További információk

Sajtóközlemény

Digitális platform az Európa jövőjéről szóló konferencia számára”

Forrás:
Kérdések és válaszok az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformjáról; Európai Bizottság; 2021. április 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Európai Unió – tagállami megállapodás a digitális zöldigazolvány műszaki előírásairól

„Egy hónappal a digitális zöldigazolványra irányuló bizottsági javaslat után a tagállamok képviselői az e-egészségügyi hálózatban megállapodtak a rendszer megvalósításának főbb műszaki előírásait ismertető iránymutatásokról. Ez döntő lépés a szükséges infrastruktúra uniós szintű létrehozása szempontjából. Ezzel párhuzamosan a tagállamokat arra ösztönzik, hogy vezessék be a nemzeti szinten szükséges műszaki megoldásokat. A folyamatban lévő jogalkotási folyamattal párhuzamosan rendkívül fontos, hogy a technikai végrehajtással kapcsolatos munka is haladjon, hogy 2021 júniusáig Unió-szerte be lehessen vezetni a digitális zöldigazolványokat.

Az elfogadott műszaki előírások kiterjednek az adatszerkezetre és a kódolási mechanizmusokra, ideértve a QR-kódot is, ezáltal biztosítva, hogy minden tanúsítvány – akár digitális, akár papíralapú – EU-szerte olvasható és ellenőrizhető legyen.

Az iránymutatások az uniós átjáróra is kiterjednek. Ez a Bizottság által létrehozott rendszer lehetővé teszi az elektronikus aláírási kulcsok megosztását annak érdekében, hogy a digitális zöldigazolványok hitelessége Unió-szerte ellenőrizhető legyen. Az igazolványok birtokosainak személyes adatai nem jutnak át az átjárón, mivel ez nem szükséges az ellenőrzéshez.

Végezetül az iránymutatások ismertetik a digitális zöldigazolványokat kibocsátó szoftverre vonatkozó referenciaalkalmazásokat, az igazolványok ellenőrzésére szolgáló referenciaalkalmazást, valamint egy olyan pénztárca-alkalmazás mintáját, amelyben a polgárok az igazolványt tárolhatják. Jóllehet e rendszereket a tagállamoknak kell nemzeti szinten létrehozniuk, a referenciaalkalmazásokra építve a bevezetés gyorsabban megvalósulhat. A referenciaalkalmazások nyílt forráskódúak lesznek, és május közepére válnak elérhetővé.
…
Háttér-információk
A Bizottság március 17-én jogalkotási javaslatot fogadott el a digitális zöldigazolvány közös keretének létrehozásáról.

A Tanács április 14-én elfogadta azon megbízatását, hogy kezdjen tárgyalni a javaslatról az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament várhatóan hamarosan szavaz, a sürgősségi eljárás elfogadásáról szóló határozatát követően. Amint a Parlament elfogadja megbízatását, megkezdődhetnek a tárgyalások az intézmények között.

A digitális zöldigazolványok júniusban történő bevezetéséhez a műszaki végrehajtásnak a jogalkotási folyamattal párhuzamosan kell haladnia. Az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat, az e-egészségügyi hálózat keretében elfogadott műszaki előírásokra vonatkozó iránymutatások a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésére épülnek. Az első iránymutatásokat januárban fogadták el, majd március 12-én aktualizálták, 2021. március 12-én pedig megállapodás született a bizalmi keretrendszerről.

Műszaki szempontból a következő lépés most a nemzeti infrastruktúra létrehozása, a digitális zöldigazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és tárolására szolgáló nemzeti megoldások bevezetése, valamint az uniós átjáró létrehozása. A májusi kísérleti szakaszt követően az uniós átjáró júniusra várhatóan készen áll majd a tagállamok kapcsolódására. A tagállamok jelentős száma jelezte, hogy részt kíván venni a kísérleti projektben. A Bizottság technikai és pénzügyi segítségnyújtást is biztosít a tagállamoknak az átjáróhoz való csatlakozáshoz.

A koronavírus leküzdését célzó intézkedésekkel, valamint a tagállamok által alkalmazott utazási korlátozásokkal kapcsolatos legújabb információk megtalálhatók a Re-open EU platformon.

További információk
Digitális zöldigazolvány – Műszaki előírások

Digitális zöldigazolvány – sajtóközlemény

Digitális zöldigazolvány – Kérdések és válaszok

Digitális zöldigazolvány – tájékoztató

Digitális zöldigazolvány – videoklip

Az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítését célzó digitális zöldigazolványról szóló rendeletre irányuló javaslat

A tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok digitális zöldigazolványairól szóló rendeletre irányuló javaslat

Koronavírus: közös út Európa biztonságos újranyitásához

Az Európai Bizottság hivatalos oldala a koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről

Re-open EU”

Forrás:
Újabb kulcsfontosságú lépés a digitális zöldigazolvány felé: a tagállamok megállapodnak a műszaki előírásokról; Európai Bizottság; 2021. április 22.

Modern pénzügyi szolgáltatóvá válna az államkincstár

„Május elsején éles teszttel indul, jövő januártól pedig teljes körűvé válik a Magyar Államkincstár (MÁK) új multidevizás számlavezető rendszere – mondta a Világgazdaságnak Bugár Csaba, a MÁK frissen kinevezett elnöke.

Sokak szerint ma a Magyar Államkincstár elnöki tisztsége nem a legirigylésreméltóbb poszt. Ön mégis belevágott. Miért?

Mindig is a kihívásokat kerestem. A kincstár komplex költségvetési intézmény, szerteágazó tevékenysége kiterjed a pénzforgalom lebonyolításától a költségvetési kifizetések ellenőrzéséig, amelyek meghatározók az állam életében. Fantasztikus megbecsülésnek, szakmai pályám megkoronázásának tartom, hogy felkérést kaptam az intézmény dinamizálására. Nem az ismeretlenbe ugrottam, a Diákhitel Központ Zrt. vezetőjeként szoros kapcsolatom volt a kincstárral, amely a diákhitelek számláit is vezette, rajta keresztül utaltuk a diákhitelt az ügyfeleknek.

Vélhetően akkor a kincstár problémáival is szembesült. Mi ma a legfontosabb megoldandó feladat?

Kiemelt feladatomnak tartom a kincstár szakmai tekintélyének megőrzését, megbízható működésének megtartását, egyúttal célom, hogy az intézmény az innováció és a szakmaiság jegyében még inkább megfeleljen a kor kihívásainak.
A kincstárral szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a 21. századnak megfelelő informatikai biztonságot nyújtson.

A rendszeren keresztül történik az államigazgatás belső pénzügyi elszámolása, tavaly a Magyar Államkincstár a központi költségvetés végrehajtásának alapintézményeként több mint 28 000 milliárd forint kiadási előirányzat nyilvántartását és az előirányzatok felhasználásának pénzügyi lebonyolítását végezte. Mi utaljuk ki minden hónapban a 2,5 millió nyugdíjas járandóságát és 1,3 millió család költségvetési juttatásait. Nyugellátásokra és egyéb tartós ellátásokra a kincstár 2020-ban csaknem 4100 milliárd forintot fizetett ki. A családok támogatása érdekében a kincstár feladatainak ellátása egyre újabb elemekkel bővül, az otthonfelújítási támogatástól a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáig. Rajtunk keresztül történik az uniós támogatások kifizetése is.
Jelenleg is a Magyar Államkincstár végzi több mint 900 ezer állampolgár munkabérének számfejtését.

Emellett már-már klasszikus banki működést is biztosítanunk kell, hiszen országos hálózatunkon keresztül zajlik például a lakossági állampapír-értékesítés zöme – 520 ezer állampapírszámlát vezetünk.

A kincstár jelenlegi szervezete mennyire alkalmas arra, hogy megfeleljen e kihívásnak?

A Magyar Államkincstárban jelenleg csaknem hatezren dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány mutatkozik, más területeken pedig nem elég hatékony a munka.

A fiókhálózati munka folyamatosságát már korábban is belső átcsoportosításokkal, átképzésekkel sikerült megoldani, de további racionalizálásra van szükség. Az elmúlt hónapokban a korábban kinevezett, a munkáját április elsejével befejező miniszteri biztos és a megbízott tanácsadó cég közreműködésével elkészült a kincstári munka átvilágítása és egy javaslatcsomag, amely felvázolja a hatékonyabb működés irányait. Tartalmaz szervezeti és működési ajánlásokat, és például felveti, hogy érdemes lenne új, közös központot keresni a Budapesten nyolc helyszínen működő kincstári szervezetnek. Jelentős változásra van szükség. Az a fő cél, hogy a kincstár minden területen a pénzintézetekkel egyenértékű szolgáltatást tudjon nyújtani.

Ennek már vannak előremutató elemei, például a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi tevékenység, amelynek során tavaly zökkenőmentesen fizettünk ki közel 900 milliárd forint támogatást a gazdálkodóknak. De ilyen a MobilGazda szolgáltatás vagy az állampapír-forgalmazáshoz kapcsolódó WebKincstár online alkalmazás is. Ezen az úton kell továbbmenni, ennek a feladatnak az irányítására kaptam a felkérést.

A pénzintézeti szintű működés alapja, hogy végre funkcionáljon az ehhez szükséges számlavezető rendszer, amellyel nagyjából másfél évtizede adós a Magyar Államkincstár. Ebben lesz változás?

Az elmúlt évek egyik legnagyobb lemaradása épp ezen a területen érhető tetten. Bár sok fejlesztés történt ezen a területen a kincstárban, de nem hozták meg a kellő eredményt. Ugyanakkor meggyőződésem szerint erről néhány hét múlva már csak múlt időben beszélhetünk.
Május elsején elindul ugyanis az új pénzforgalmi számlavezető rendszer éles tesztje, és jövő január elsejétől a tervek szerint már a teljes, kincstár által kiszolgált területen működik az új, a mai követelményeknek megfelelő számlavezetési rendszer a hozzá kapcsolódó korszerű front-end ügyfélalkalmazással.

Milyen változásokat hoz az új rendszer?

Az egyik legnagyobb erénye az lesz, hogy a felhőbe költözik, azaz megfelelő azonosítás után minden érintett az interneten keresztül kapcsolódhat hozzá. Megteremtődik az utalások real time ellenőrzési lehetősége is. Az új rendszer alkalmas lesz arra, hogy csoportos utalások esetében a korábbi T+1 napos teljesítést napon belüli utalás váltsa fel, és lehetővé válik, hogy a Magyar Államkincstár ne csak a fogadói, hanem a küldő oldalon is csatlakozhasson az azonnali fizetési rendszerhez. Az új számlavezető rendszerrel a kincstár nagyságrendileg több pénzforgalmi számla vezetésére is képessé válik.

Ehhez kapcsolódik a másik komoly fejlesztésünk: a belső adatok nyilvántartásának összevonása. Ma még külön rendszer kezeli a szociális támogatásokat, a nyugdíjakat, az önkormányzati és a mezőgazdasági támogatásokat. Tavaly a kincstár a központi alrendszerben 2470, míg az önkormányzati alrendszerben 12 165 számviteli egység adatszolgáltatását gyűjtötte össze. A következő időszakban összehangoljuk, egységesítjük e négy adattárház működését. Így komplexebb képet kaphatunk a folyamatokról, a kincstár pedig sokkal jobban el tudja látni a költségvetés végrehajtását támogató feladatát, az összefésült adatok révén sokkal komplexebb információt adhat a tervezéshez.

Előfordulhat, hogy a Magyar Államkincstár a lakossági ügyfeleknek az állampapírszámlákon túl is számlát vezet?

Bár elvem, hogy a kincstárnak modern pénzügyi szolgáltatóvá kell válnia, ez nem jelenti azt, hogy minden pénzintézeti szolgáltatást át tud venni a bankrendszertől. Ez nem is lehet célunk, hiszen más a feladatunk. Elsősorban a hozzánk rendelt pénzforgalmi feladatokat kell magas színvonalon és lehetőség szerint hiba nélkül elvégeznünk, s nagyon rövid időn belül alkalmassá tennünk a kincstári rendszert arra, hogy bármilyen, jogszabályi változás alapján történő módosulást haladéktalanul lekövethessünk. Ebbe beletartozik, hogy az új feladatok átvételének, az új jogcímen történő kifizetések megszervezésének azonnal meg kell történnie.

Mennyire tartja szükségesnek a kincstár megítélésének javítását?

Varga Mihály miniszter úr a kinevezésemkor azt mondta, számára a kincstár az informatikával egyenlő, s ezzel a véleménnyel maximálisan egyetértek. Ha problémamentesen működik az informatikai rendszer, akkor a kincstárról kevés szó esik, hiszen fontos háttérintézményként jól látja el a feladatát. Azon dolgozom a munkatársakkal – és a velem érkezett szakemberekkel –, hogy a következő hetek, hónapok fejlesztései révén sikerüljön minimalizálni az esetleges hibákat. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartom, hogy több területen is aktívabb szerepet vállaljunk. Meggyőződésem, hogy a kincstárnak a jövőben még hangsúlyosabban kell részt vennie a pénzügyi tudatosságra nevelésben.

A kormányzati, államigazgatási döntések megalapozását támogató feladatkör erősítéséről már beszéltem. De legalább ilyen lényeges, hogy a kincstár eredményei és erényei is nagyobb hangsúlyt kapjanak, hiszen példátlanul szerteágazó, lényegében minden magyar ember számára nélkülözhetetlen munkát végzünk. Számos adat, információ csak nálunk áll rendelkezésre, fontos, hogy ezekről az adatokról és a munkánk eredményeiről a korábbiaknál gyakrabban tájékoztassuk a szakmai, máskor a szélesebb közvéleményt.”

Forrás:
Modern pénzügyi szolgáltatóvá válna az államkincstár; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. április 22.

Gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés a közműszolgáltatásban

„Bővülhet az elektronikus ügyintézés lehetősége, így csökkenhet az eljárások időtartama és rugalmasabbá válhat a fogyasztói igények kiszolgálása a villamos energia és földgáz szolgáltatás során. Ezt célozza az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnap benyújtott törvényjavaslata, amely emellett több energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvény módosítását is tartalmazza a közelmúltban az energiaszektorban végbement változások és intézkedések miatt.

A villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosítása az ügyfelek részéről felmerült igények és a járványhelyzet során szerzett tapasztalatok alapján jelentősen bővíti az elektronikus ügyintézés lehetőségeit, így csökkenhet az eljárások időtartama és rugalmasabbá válhat a fogyasztói igények kiszolgálása. A javaslat szerint a felhasználón kívül, a még felhasználói státusszal nem rendelkező igénybejelentő is élhet majd az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével és azonosítási eljárást követően az engedélyes által biztosított informatikai felületen is eleget lehet majd tenni az írásbeliség követelményének.

Mivel az egyetemes szolgáltatást érintő szerződések esetében gyakran elmarad azok írásba foglalása, lehetségessé válik a szerződés ráutaló magatartással történő létrejötte, illetve az is, hogy jogvita esetén ne lehessen az írásbeli szerződés hiányára hivatkozni. Az egyetemes szolgáltatást érintő szerződések esetében – amelyek írásba foglalása eddig sok esetben elmaradt és ez akár a szolgáltatás kikapcsolását is eredményezhette volna, – nem lesz szükséges a szerződés visszaküldése, mivel módosítás lehetőséget ad a szerződés ráutaló magatartással történő létrejöttére, ha a szolgáltatás igénybevétele ténylegesen megkezdődik.

A távhőszolgáltatásról szóló törvény szigorítását követően a földgázkereskedő lehetetlenülése esetén a továbbiakban 7 nap áll a távhőtermelő rendelkezésére, hogy új kereskedőt találjon, és ezalatt a felhasználók ellátását a földgáz biztonsági készletből vásárolt földgázzal lesz jogosult biztosítani. Az eddigieknél szigorúbb szabályozás hozzájárul a visszaélésszerű helyzetek megakadályozásához, valamint garantálja a folyamatos, megbízható és megfizethető távhőellátást.

A kormány célja, hogy a megfelelő műszaki – biztonsági állapottal rendelkező bányászati célú mélyfúrásokat (meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút, illetve a termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút) eredeti állapotukban megőrizze és így elkerülhetőek legyenek a szükségtelen kútfelszámolások. A bányatörvény módosításával biztosítható a kutak akár bányászati, akár más alternatív célra – például szén-dioxid tárolása, vízkivétel, geotermikus energia kinyerése – történő hasznosíthatósága.

A vonatkozó európai uniós szabályozás átültetése érdekében szükséges a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, így a felhasználók a jövőben a víziközmű ágazatban is csak akkor kezdeményezhetnek panaszeljárást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, ha azt megelőzően a szolgáltatóhoz fordultak, hogy rendezzék az ügyüket.”

Forrás:
Gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés a közműszolgáltatásban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. április 21.
T/15999 Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2021. április 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nincs egyetértés: aranykort vagy nemzeti tragédiát hoz az új uniós költségvetés?

„ A Magyar Közgazdasági Társaság Konferenciáján a szakértők kiemelték az elkövetkező időszakban rejlő lehetőségeket, ugyanakkor komoly kritikával is illették a magyar terveket. A Makronóm tudósítása.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) április 15-én tartotta legutóbbi konferenciáját, melynek első feléről korábbi tudósításunkat itt olvashatja. A délelőtti fejlesztéspolitikai vitát követően délután már a hétéves uniós programozási időszak magyarországi tervezésének kérdésein volt a hangsúly. A kerekasztal-beszélgetést Halm Péter, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője és az MKT elnökségi tagja moderálta.

Soha nem látott összegek jutnak majd a fejlesztésekre

A beszélgetés bevezető előadását Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára tartotta. Prezentációjában kiemelte, hogy a Next Generation EU (NGEU) alap teljesen felborítja a költések megoszlását az egyes témák között. Míg ugyanis az MFF (Multiannual Financial Framework) „békeidőbeli” megoszlást követ, azaz nagyjából egyharmad jut kohéziós, egyharmada agrár, és szintén egyharmada egyéb uniós témákra, addig az NGEU 750 milliárd eurójából 721,9-et a kohézió és a reziliencia erősítésére fordítanak majd.

A helyettes államtitkár ezután a magyar gazdaság járvány előtti helyzetéről fejtette ki álláspontját. Meglátása szerint „a 2020-as válság előtt a magyar gazdaság sokkal ütésállóbb pozícióban volt, mint 2008-ban”.

Ezt azzal indokolta, hogy a devizaarányos államadósság 2019 végén töredéke volt a 2008-as adatoknak, illetve, hogy a magyar növekedés az EU-átlaghoz viszonyítva is kedvező. Emellett utalt rá, hogy a magyar növekedés egy 2018-as kutatás szerint a világ élvonalában van az inkluzivitás terén (az elemzésről a Makronóm számolt be elsőként).

Dányi ismertette a magyar tervezés stratégiai dimenzióit: elmondása szerint a gazdaság terén a hatékonyságnövelés a legfőbb cél, társadalmi szempontból pedig a demográfiai problémák jelenthetik a legnagyobb kihívást. A klímavédelem is hangsúlyos szerepet kap: úgy kell GDP-növekedést elérni, hogy közben nem nőhet jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A közlekedés fejlesztése – mint minden eddigi fejlesztési ciklusban is – szintén a prioritások között szerepel. Végül kitért rá, hogy mind a területfejlesztés (a leszakadt régiók felzárkóztatása által), mind a makroregionális kapcsolatok fejlesztése olyan stratégiai kihívást jelent, mellyel ebben az időszakban is foglalkozni kell.

A gyakorlati megvalósítás kapcsán arra is utalt a helyettes államtitkát, hogy ebben az uniós költségvetési időszakban már kihasználják majd a különböző állami adatbázisok összekötésében rejlő lehetőséget. Így pedig szerinte „amit az állam tud egy pályázóról”, azt nem fogják tőle kérni, hanem ezeket a mezőket előre kitöltik. Így csökkenhetnek az adminisztratív terhek az uniós forrásokra való pályázás során.

Sorsdöntő időszak következik?

A beszélgetés hozzászólóinak sorát Balás Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője nyitotta meg. Nyitásként kiemelte, hogy az Európai Unió kapcsán „a forradalmi hevünk már kicsit kihűlt”, és szerinte „most már tudjuk, hogy nem evolúciós ugrásra valók ezek a források, hanem ha okosan használjuk őket, akkor a fokozatos és sikeres fejlődésünkben tudnak segíteni”.

Balás szerint a fejlesztések terén az eddig években a könnyen leszakítható gyümölcsökön már túl vagyunk, s itt az ideje a komplexebb projektekkel foglalkozni. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar politikai struktúra sajátja, hogy minden közigazgatási egység hajlamos azért lobbizni, hogy az ő projektje valósuljon meg. Ugyanakkor szerinte „érdemes lenne eljutni arra a szintre, hogy a célunk szerint legfontosabb projektekért lobbizunk, mégha azt nem is mi fogjuk megvalósítani”. A kutató szerint erre ma még kevés a motiváció, egyelőre minden polgármester magához kéri a pénzt, s a saját projektjeit akarja megvalósítani.

A következő hozzászóló Heil Péter, az Európai Parlament szakértője volt. Kiemelte, hogy „a következő hétéves ciklus egészen biztosan sorsdöntő lesz, s nagyon sok múlik azon, hogy Magyarország azzal a lehetőséggel, amit most kapott, milyen módon fog élni”.

Heil ismertette, hogy bár az Európai Unióban elismerik, hogy a válság előtt dinamikus növekedési pályán volt Magyarország, ugyanakkor rosszallóan tekintenek a gyenge forintárfolyamra, a gyorsuló inflációra és a válság előtt is magas költségvetési deficitre. Szerinte az EU a legnagyobb problémának azt látja, hogy az általános fejlődés ellenére a regionális különbségek nem csökkennek Magyarországon. Emellett a korrupció, az átláthatóság, az igazságszolgáltatás függetlenségének feltételezett csorbulása vagy az adóparadicsom-jelleg is kritika tárgyát képezi az EU-ban Magyarország kapcsán.

Ezzel kapcsolatban Dányi Gábor későbbi válaszában úgy fogalmazott, hogy „kicsit túl mélyen próbál az országok dolgaiban állást foglalni a Bizottság”. A helyettes államtitkár szerint a kritika ellenére érdemes kitartani bizonyos intézkedések mellett, szerinte például az adócsökkentések vagy a közmunkaprogram is ilyen.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium korábbi helyettes államtitkára és a Falufejlesztési Társaság vezetője sajnálatát fejezte ki, hogy az előző uniós programozási ciklusban az integrált területi beruházások adta lehetőségekkel Magyarország nem élt. A szakértő szerint bár eredményeink valóban voltak az előző időszakban, a kérdés sokkal inkább az, hogy kimerítettük-e az összes potenciális lehetőséget, ami a rendelkezésünkre állt.

Kritikus hangokból is akadt bőven

Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója erős mondattal nyitotta megszólalását: szerinte „sírhatnak a vállalkozók, ujjonghat az állam és az önkormányzat”.

A közgazdász meglátása szerint ugyanis „brutális visszaesés” van abban, hogy mennyi pénzhez juthatnak direkt módon hozzá a vállalkozások. Ehelyett az állam és az önkormányzatok fognak nagy projekteket – és pénzeket – kapni.

Emellett kiemelte, hogy az innovációs pályázatok kapcsán „siralomvölgy”, ami az elmúlt 15 évben Magyarországon történt. Essősy utalt rá, hogy az innovációs projekteknél szerinte jellemzők a befolyásolási törekvések, s így a pályázók többsége már úgy áll hozzá, hogy „baromság az egész innovációs pályázat; tudjuk, hogy a hülyék nyernek”.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szintén éles kritikával illete az eddigi uniós források felhasználását. Megfogalmazása szerint „ha ugyanúgy folytatjuk az uniós támogatások felhasználását, ahogy eddig tettük, az nemzeti tragédiához vezet”.

A szakértő az eddigi uniós fejlesztések környezetvédelmi visszáságaira hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, épp itt az ideje ezen változtatni.

Szebeni Dávid, az Enrawell vezetője szintén kritikus hangot ütött meg. Kiemelte: szerinte „tévút az EU-fejlesztéspolitika GDP-központú megközelítése”, ugyanis van számos más olyan érték, melyet kevésbé vesznek figyelembe a mutatók. Emellett személyes tapasztalataira alapozva azt mondta, hogy „az elmúlt időszakban a fejlesztéspolitikai intézményrendszer nem bírta a terhelést”. Így pedig szerinte kérdéses, hogy a most várható erőltetettebb ütemet meg lehet-e majd a oldani az államigazgatásban belengetett 10-20 százalékos létszámnöveléssel. Szebeni emellett azt is hangsúlyozta, hogy az „építőipar jelenlegi struktúrája csapás a körforgásos gazdaságra, és ez számottevő gond lesz az infrastrukturális fejlesztések nagy száma miatt”.

Vajda László, az MKT Mezőgazdasági Szakosztályának társelnöke úgy fogalmazott, hogy „a vidékfejlesztés az előttünk álló időszakban soha nem látott forrásokhoz jut”, mely „alapos tervezéssel és körültekintő végrehajtással mind a vidék, mind az egész ország hasznára válhat”.

A konferencia megszólalóinak sorát Boda György, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja zárta. Álláspontját egy felszólításban summázta. Mint mondta, „az önáltatás helyett tegyünk meg végre mindent a lecsúszás elkerüléséért!”

Ezután olyan alapvető kérdéseket vetett fel, melyekre szerinte az államigazgatás nehezen tud csak választ adni. Ilyen kérdés szerinte például, hogy mit kezd Magyarország azzal, hogy 400 éve az európai fejlődés második vonalában van, vagy hogy van-e egyáltalán lehetőségünk átkerülni az európai fejlődés centrumába.

Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás

A konferencia délelőtti szekciójában felszólalt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára is. A közgazdász szerint az uniós forrásoknak minden bizonnyal szerepe lesz a növekedésben, ugyanakkor ennek mértéke leginkább a források elköltésének minőségétől és szerkezetétől függ. Ennek fényében Banai cáfolta azt az elterjedt narratívát, hogy egyes országok felzárkózása csakis az uniós forrásoknak lenne köszönhető. Az államtitkár szerint „alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami tartósan meghatározza, hogy van-e felzárkózás vagy sem”.

MAPI-vezér aranykorról, uniós pénzről, korrupcióról

Essősy egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy igazi aranykor jön el az uniós pénzeknek köszönhetően. Mint cikkében írta, „a járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!”

„Az állam áldás és átok. Áldás, ha hagyja és segíti a cégeket jó dolgok kitalálásában, pénzt ad, feltételeket teremt hozzá. Átok, mert ezzel vissza is lehet élni. Rengeteg magyar pályázati forrás kialakítása még nem sikeres. Sarkos véleményem van az innovációról, ez a szakterületünk tanácsadó társaságként. Vannak vállalatok, amelyek foglyul ejtik a rendszert, így kevésbé jó projektek is tudnak nyerni. Például ha a top ötben lévő nagybank sok millió forintot kap arra, hogy a netbankos rendszere vevőközpontúbb legyen, az nem innováció” – nyilatkozta Essősy a Makronómnak adott interjúban korábban.

Essősy hozzátette: „sokan új vállalatirányítási rendszert (vállalati erőforrás-tervezés – ERP) vezetnek be, és arra kapnak támogatást. Ez szintén nem innováció. Újdonság, ha egy magyar gépgyártó olyan gépsort szeretne kitalálni, amellyel fel lehet venni a versenyt a vezető olasz és német tésztagyártókkal. Másoljuk le egy kicsit őket, találjunk ki jobb gépet, készítsük el, és vegyék meg a magyar tésztagyártók! Az unióból érkező temérdek pénzből ne német vagy francia gépet vegyünk, hiszen akkor a pénz ahogy bejön, már ki is megy. Csakhogy sok esetben nincs magyar termék. Az építőipari beruházás is csak egy évre dobja meg a GDP-t, ellenben ha valaki vesz egy gépsort, az a következő öt-tíz éven át folyamatosan termel rajta valamit. Egy új stadion építése költség, de a fenntartása is az. Jó, hogy felújítják a budai Várat, de a következő években ne a látványberuházásokat vegyük előre! 2021–2022-ben a pénzt olyan cégeknek kell adni, amelyek itt adnak munkát, itt termelnek, majd adót fizetnek – és abból lehet ismét építeni.”

„Legyen néhány kiválasztott, támogatott termelőcég, amelyet nem politikai, hanem érdemalapon választunk ki! Ez jelentős eredményeket hoz majd harmincéves távlatban – és abból lehet ismét építeni” – szorgalmazta Essősy. Arra a felvetésünkre, hogy épp ezt neveznék sokan korrupciónak, a MAPI-vezér meglepő választ adott, ami itt olvasható.

A szakértő a Makronómnak megerősítette, hogy a hazánknak jutó uniós források több mint fele visszafolyik a nyugati országokba.”

Forrás:
Nincs egyetértés: aranykort vagy nemzeti tragédiát hoz az új uniós költségvetés?; Nagy Márton; Mandiner Makronóm; 2021. április 23.

Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás

„ A Magyar Közgazdasági Társaság április 15-én tartotta legújabb konferenciáját, melyen a szakértők a 2021–27-es európai uniós költségvetés fejlesztéspolitikai vonatkozásait vitatták meg. A Makronóm tudósítása.

A beszélgetés alaphangját Pleschinger Gyula, az MKT elnöke adta meg. A jegybank monetáris tanácsának tagja bevezetőjében hangsúlyozta: az előző időszaknál lényegesen több forrás érkezhet majd Magyarországra, de bőven lesz helye ezeknek a pénzeknek. A közgazdász szerint komoly változást és kihívást jelent majd a digitalizáció valamint a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság kérdése, s a források felhasználását ezek figyelembevételével kell megtervezni.

Uniós források magyar és uniós szemmel nézve

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy ebben a költségvetési időszakban 49 milliárd eurónyi forrás áll majd rendelkezésre. Ebből 18,1 milliárd eurót tesznek majd ki a Next Generation EU keretén belül elérhető pénzek. A közgazdász szerint ezeknek minden bizonnyal szerepe lesz a növekedésben, ugyanakkor ennek mértéke leginkább a források elköltésének minőségétől és szerkezetétől függ. Ennek fényében Banai cáfolta azt az elterjedt narratívát, hogy egyes országok felzárkózása csakis az uniós forrásoknak lenne köszönhető. Az államtitkár szerint „alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami tartósan meghatározza, hogy van-e felzárkózás vagy sem”.

Zárásképpen pedig azt emelte ki, hogy az egyes országok gazdasági felzárkózásával az EU is nyer, hiszen az átlagon felüli növekedés a befizetéseket is átlagon felül növeli majd. Az előrejelzések szerint Magyarország befizetései így az előző időszakhoz képest 53 százalékkal növekedhetnek majd.

(Önmagában az uniós pénz azért sem garantál felzárkózást, mert a Makronóm által áttekintett nemzetközi elemzések szerint a hazánkba érkező uniós pénz nagy része visszaáramlik a nyugati gazdaságokba. Másrészt, sok esetben csupán átmeneti keresletélénkülést okoz, nem pedig a kapacitások tartós, fenntartható és termelékenységet javító bővítését. Ezért ha a szakpolitika nem irányítja a forrásokat a megfelelő helyre, akkor uniós forrásokból nem történik érdemi felzárkózás.)

Az EU-s forrásokat azonban érdemes az unió szemszögéből is megvizsgálni, így a következő előadást Rózsa Judit, az Európai Bizottság strukturális reformokért felelős főigazgatóságának igazgatója tartotta. Megfogalmazása szerint „fel kell ismernünk azt, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi modell bizonyos fenntarthatósági korlátokkal áll szemben”. Rózsa szerint a vírusválság kezelésében a kritikák ellenére „a lehetőségei szerinti maximumot megtette a Bizottság”.

Emellett kiemelte, hogy az EB a válságot egyben lehetőségnek is tekinti a helyreállításra és a megújításra. Az új költségvetés egyik leghangsúlyosabb elemének a Next Generation EU alap Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt nevezte. Ennek fontos újítása, hogy nem költség-, hanem eredményalapú, azaz a tagállamoknak előre meg kell határozni bizonyos mérföldköveket és elérendő eredményeket.

Történelmi felelősség nehezedik az országra

Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke a fentebbieket új szempontokat behozva egészítette ki. Szerinte a felzárkózási sikernek négy kulcsa van:
– jól működő piacgazdaság
– hatékony, szolgáltató állam és sikeres gazdaságpolitika
– befektetés az oktatásba és az innovációba
– az erőforrások optimális területi eloszlása

A kutató szerint az EU-s forrásoknál egyelőre kis hangsúlyt fektetnek azok regionális elosztásának kérdésére, holott ez fontos szerepet játszik az országok fejlődésében. Az ismertetett adatok szerint ugyanis négy magyar régió is az EU 20 legszegényebbje között van, s egyes román régiók le is hagytak fejlettségben egy-egy magyart.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója szerint a mostani források felhasználása „történelmi felelősség”.

A szakértő az elmúlt időszak negatívumaként kiemelte, hogy Magyarországon 2019-ben tovább csökkent az egészségügyi ráfordítások aránya, mellyel Magyarország az unió egyik sereghatója lett. Ezt a kritikát Banai Péter Benő azzal utasította vissza, hogy nominálisan 2010 óta folyamatosan nőttek az egészségügyi ráfordítások.

Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője széles idősíkban és a geopolitikai vonatkozásokat is behozva ismertette az álláspontját. Meglátása szerint az EU gazdasága lényegében a 2008-as válság óta be van ragadva, s nincs igazán terv arra, hogy „mit kezdjünk azzal, hogy a világ ellép mellettünk”.

Terták Elemér, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács delegáltja mindezt az idődimenzió fontosságával egészítette ki. Hangsúlyozta, hogy a forrásokat 5 éven belül kell felhasználni, melyhez elengedhetetlen a megfelelő abszorpciós képesség.

Az előadók sorát Weinhardt Attila, a Portfólió.hu elemzője zárta. Rámutatott, hogy bizonyos szempontból ellentmondás van aközött, hogy az EU a források mihamarabbi felhasználását sürgeti, ugyanakkor pedig minden centet szigorúan nyomon akar követni.”

Forrás:
Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás; Nagy Márton; Mandiner Makronóm; 2021. április 19.

Információ röviden

>A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. április 26.
A kínai soft power erőkivetítés nehéz időszaka Európában

Az egyes országok külpolitikai érdekérvényesítésének ma már hangsúlyosan fontos „szerszámkészletét” jelentik azok a soft power eszközök, amelyek a „kemény érdekérvényesítés” szokványos megoldásai (elsősorban a fegyveres erő, az aktív külgazdasági nyomásgyakorlás, vagy mostanában már a kiber- és információs műveletek) mellett a vonzerő kiépítésével, kisugárzásával szolgálják az adott állam érdekeinek, értékeinek érvényesítését a nemzetközi térben. A szélesen értelmezett (tehát a művészetektől az oktatáson át a sportig, a kulináriáig számtalan aspektust felölelő) kultúra mellett hagyományosan az adott ország (politikai) értékrendjét, illetve az általa megjelenített külpolitikát szokás említeni a vonzerővel operáló soft power fogalomkörében. A koncepciót kidolgozó amerikai politológus, Joseph Nye által azonosított három fő soft power elem mindegyikének a diplomácia számít a legfontosabb „hordóeszközének”. A XX. század közepe óta kibontakozó, megerősödő, majd kiteljesedő „nyilvános diplomácia” (public diplomacy) hangsúlyosan igyekezett kiterjeszteni a diplomácia működési területét a fogadó állam állampolgáraival való közvetlen kapcsolatok területére. A művészetközvetítés, az oktatási tevékenységek kiterjesztése, a nemzetközi képzési és kutatási csereprogramok működtetése a hagyományos diplomataszerep felfogásán jócskán túllépve fogalmazta újjá a külszolgálatban tevékenykedő szervezetek mindennapi feladatait. Hasonlóan fontos – ha nem a legfontosabb – szerepet kapott a nyilvános diplomácia küldetésrendszerében az elektronikus tömegtájékoztatási eszközökre, előbb a rádióra, majd a televízióra, végül az internetes kommunikációra épülő tömegtájékoztatás, nyersebb megfogalmazásban a széleskörű ország propaganda. A digitalizáció az egyszerű mennyiségi bővülésen túl minőségi értelemben is kiterjesztette a modern külügyi testületek immár digitális nyilvános diplomáciáját: új célcsoportok kerültek a látókörébe, ráadásul a velük folytatott kommunikáció (az internetes fórumokon, blogokon, majd különösen a közösségi média egyre népszerűbb platformjain) kétirányúvá, valós idejűvé vált. Jelentősen szélesedett a nyilvános diplomácia tartalmainak a köre is. Mindezzel párhuzamosan a soft power erőkivetítés jelentőségében felzárkózott az államok külpolitikai eszköztárának erős elemei mellé.

A nyugati szakmai (és természetesen politikai) körökben évek óta megkülönböztetett figyelem kíséri Kína soft power politikáját. Miközben az ázsiai hatalom érdekérvényesítésének „kemény elemei” (elsősorban a gazdasági erő, de természetesen ehhez szorosan kapcsolódva a katonai erő is) egyre nyilvánvalóbb ütemben segíti Kínát abban, hogy a világ élvonalába emelkedjen, a globális hegemón pozíciójából lassan kiszorítva az Egyesült Államokat, addig az egyre fontosabbá váló soft power eszközrendszerben – vélik szinte egyöntetűen a nyugati szakértők – nem sikerül neki igazán meggyőző teljesítményt felmutatnia. A vitát, vagy ha úgy tetszik, a kínai soft power általában gyenge megítélését azonban néhány tényező figyelembe vétele mindenképpen módosíthatja:

a szakértők által szívesen hangoztatott álláspont, miszerint a „nemzetközi közvélemény” szemében Kína csak csekély mértékben tudja növelni soft power vonzerejét (sőt, az utóbbi 2-3 évben jelentősen romlik az ország megítélése) „nemzetközi közvéleményen” a nyugati politikai szövetségek néhány tucat szereplőjét szokták érteni (elsősorban természetesen az USA elitjét), ez azonban messze nem azonos a „világ közvéleményével”. Miközben Kína számára fontos az Egyesült Államok, illetve Európa elitjének és közvéleményének az affinitása, valójában az ázsiai (dél- és dél-kelet-ázsiai, csendes-óceáni, közép-ázsiai), latin-amerikai, és különösen az afrikai államok közvéleménye az igazán fontos soft power célpont. Már pedig, ezeken a területeken korántsem univerzális az a liberális értékrend, ami a nyugati világot jellemzi; ennek megfelelően a kínai fejlődés és fejlesztés (elsősorban a szédítő tempójú egzisztenciális gyarapodás) számos ország számára kínál vonzó példát, sőt akár modellt is.
a soft power érdekérvényesítés nem valamiféle semleges közegben zajlik, hanem a minden szinten egyre élesebbé váló geopolitikai rivalizálás viszonyrendszerében. Kína „vonzerejének”, azaz soft power politikájának a nyugati világ, különösen az angol-szász szféra óriási hagyományokkal, kiforrott intézményrendszerekkel, nagy gyakorlatokkal rendelkező soft power ökoszisztémájával kell versengenie. És ez a versengés a kultúra, a nemzetközi oktatás, a nemzetközi tudomány, a világsport, és természetesen különösen a tömegtájékoztatás-tömegpropaganda terepén egyre ellenségesebb közegben zajlik. Kína lemaradása ezen a téren számottevő, ugyanakkor aktívan, stratégiai tervezettséggel és jelentős ráfordításokkal fejleszti ilyen irányú képességeit is.

A kínai soft power érdekérvényesítés ugyanakkor a nyugati világban – összhangban a Kínával szemben mind jobban összezáró, minden szempontból frontokat nyitó politikákkal – érezhetően veszített erejéből és hatásosságából. A rendkívül fontos téma kutatására, elemzésére és sokrétű bemutatására indított nemrégiben projektet a holland külügyi intézet, a Clingendael. A nagyhírű külügyi műhely a téma legkiválóbb szakmai szervezeteit fogta össze erre a tetemes vállalkozásra: a Clingendael mellett a német MERICS, a francia IFRI és a spanyol külügyi intézet, a Roayal Elcano kovácsolt össze egy Európai Kína-kutató Think-tank Hálózatot. A kínai soft power európai működését bemutató, most megjelent kutatási anyaguk a következő fontosabb mozzanatokra tér ki, illetve megállapításokat tartalmaz:

a soft power erőkivetítés Kína külpolitikai stratégiájának központi eleme – és az is marad a várható jövőben;
Kína soft power stratégiája Európában három kulcsfontosságú alkotóelemre fókuszál: a kínai nyelv- és kultúra terjesztésére; Kína országimázsának formálására a tömegtájékoztatásban; valamint egyre jelentősebb gazdasági teljesítőképességének vonzerőként történő felhasználására;
az imázsformálás területén Kína az elmúlt években jelentősen és agresszíven kezdte bővíteni erre használható eszközkészletét; ez a közösségi média tereinek szisztematikus alkalmazásba vételét is jelentette;
Kína gazdasági teljesítményének vonzerejét egyfajta gazdasági kényszerítő erőként veti be; miközben Európa számára egyértelműen az ázsiai ország piaci lehetőségei, befektetési alkalmai jelentik a legfontosabb kínai vonzerőt, éppen ezen a téren jelentkezik ez a fajta gazdasági koercív viselkedés;
Kína nem egységes tömbként tekint Európára, ennek megfelelően a kontinenst megcélzó soft power erőkivetítése is célcsoportonként különböző:
a.) Ausztria, Magyarország, Portugália, Lengyelország és Szlovákia esetében a soft power erőfeszítések nem számottevőek;
b.) Olaszország és Görögország esetében Kína soft power politikája aktív, és a megkopó vonzerő visszaszerzésére irányul;
c.) Németország, Lettország, Hollandia, Románia, Spanyolország és Nagy-Britannia esetében Kína vonzereje érzékelhetően csökkent az elmúlt években; itt Kínának egy koordinált „éberségi” politika leküzdése a soft power célja;
d.) Csehország, Dánia, Franciaország és Svédország esetében a kínai soft power vonzerő a mélypontra sűlyedt;
a fenti (nyugati) országokban a kínai soft power erőkivetítés növekvő eredménytelensége, azaz a kínai vonzerő jól érzékelhető csökkenése három körülményre vezethető vissza:
a.) a COVID-járvány (nyugatiak szerint elhibázott) kínai menedzselése;
b.) kínai belpolitikai fejlemények (Hong Kong helyzete, ill. az ujgur kisebbség kezelése)
c.) az USA és Kína közötti geopolitikai konfrontáció, amelyben a nyugati szövetség államai fokozatosan besorolnak az Egyesült Államok mögé;
a soft power érdekérvényesítési potenciáljában, eredményességében történő visszaesés kompenzálására Kína az utóbbi időben érzékelhetően proaktívvá válik a soft power diplomácia területén.

China’s Soft Power in Europe: Falling on Hard Times; Ties Dams, Xiaoxue Martin és mások; Clingendael; 2021. április 20.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az ENSZ idegenforgalmi szervezete a digitális marketing erősítésével segítené a járvány utáni forgalom fellendítését

Az UNWTO, azaz az ENSZ szakosított idegenforgalmi szervezete a Facebook céggel összefogva, a digitális marketing eszköztárára támaszkodva igyekszik a nemzetközi turizmus hagyományos célországait és célrégióit segíteni abban, hogy a koronavírus járvány visszahúzódása után ismét magára találjon a gazdaságuk. Három virtuális képzést szerveztek, angol, francia, illetve spanyol nyelven, amelyre mintegy 30 ország képviselőit hívták meg. Az alapvető célkitűzés az volt, hogy – az ilyen eszközöket korábban még nem használó idegenforgalmi célrégiók – megismerkedjenek azokkal a digitális marketing eszközökkel, amelyekkel eredményesen építhetik vissza a turizmust (egy vélhetően kompetitívebb piaci környezetben). A tréningmodulok alapvető koncepciója az volt, hogy könnyen hozzáférhető, ugyanakkor népszerű platformok és alkalmazások – elsősorban a Messenger és a WhatsApp – felhasználásával segítsenek az idegenforgalmi szakembereknek azonosítani, majd hatékonyan elérni célcsoportjaikat. Külön hangsúlyos elemként mutatták be a digitális kampányok eredményességének mérésére szolgáló metrikai eszközök használatát. Harmadik kiemelt területként pedig a digitális és mobil eszközökre optimalizált reklámkampányok kreatív tervezését járták körül.
UNWTO and Facebook: Leverage Digital Marketing to Restart Tourism; Modern Diplomacy; 2021. április 21.

A grúz, illetve az ukrán diplomácia nyomásgyakorlással lépett fel nyugati felsőoktatási tartalmak megváltoztatásáért

Mindeddig meglehetősen szokatlan módon a grúz (georgiai) és ukrán diplomácia Írországban működő képviseletei, vélhetően összehangolt akció keretében, nyomásgyakorlással igyekeztek rávenni a Dublin City University egyetemet arra, hogy egyes tartalmakat megváltoztasson a jelenleg folyó geopolitikai kurzusának anyagában. A kultúra, ezen belül különösen a felsőoktatás egyre hangsúlyosabb szerepet kezd kapni az országok soft power diplomáciájában és ez a megnövekedett fontosság (talán a nemzetközi kapcsolatok általános rendjének érzékelhető elvadulásával párhuzamosan) egyre agresszívebb fellépésre sarkallja a nemzetközi élet szereplőit – és koránt sem csupán az ilyen téren gyakran emlegetett Kínát. Az ügy külön érdekessége, hogy az EU Keleti Partnerség rendszerének két kedvezményezettje, Grúzia és Ukrajna protestált az EU tagállam Írország egyik felsőoktatási intézményénél. Tiltakozó jegyzékükben egy konkrét kurzus, a dublini egyetemen folyó „Oroszország és a poszt-szovjet térség” című geopolitikai előadás konkrét tartalmait kifogásolták, mondván, hogy a tanterv „Oroszország propaganda-narratíváit terjeszti”. Az egyetem vezetése tiltakozását fejezte ki egy másik ország belügyeibe történő beavatkozás, valamint a felsőoktatás szabadságának megsértése miatt. Az ukrán külképviselet a választ „érzelmektől túlfűtöttnek és megalapozatlannak” nevezte. Az egyetem vezetői kiemelték: az ügy a maga nemében példátlan.
Georgian, Ukrainian Embassies Accuse DCU of Bias in Geopolitics Course; Emer Moreau; UT University Times; 2021. április 19.

A pakisztáni külügyi tárca a diplomáciai munka digitalizálását tűzte ki célul

A Pakisztáni Külügyminisztérium, az ország tájékoztatási tárcájának Digitális Média Osztályával, valamint a Facebook céggel közösen képességfejlesztő tréninget szervezett az ázsiai regionális hatalmi szerepre törekvő állam külügyi apparátusának képzésére. Az előadás- és műhelymunka sorozat – amelyet stílszerűen virtuális formában tartottak meg (már csak a koronavírus járvány okán is) – a 21. századi diplomáciai munkában egyre inkább megkerülhetetlen közösségi média alkalmazásának fortélyaiba vezette be a külpolitikai szakembereket. A képzésen (amelynek megnyitójára maga a miniszter is bekapcsolódott a rendezvény munkájába) mintegy 90 pakisztáni külképviseleten dolgozó, összesen csaknem 150 diplomata vett részt. A tréning az első olyan szervezetszerű kezdeményezés a Pakisztáni Külügyminisztérium történetében, amely a modern IKT-eszközök használatának elsajátítását, illetve az online felhasználók körében univerzálissá váló közösségi platformokban rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázását állította fókuszába. A digitális diplomáciai fejlesztések körében a minisztérium hamarosan egy internetes dashboard-ot állít működésbe, amelyen a teljes diplomáciai testület digitális interakciói (valós időben) nyomon követhetők lesznek.
FM highlights importance of diplomats’ modern toolkit; Associated Press of Pakistan; 2021. április 20.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. április 26.
A kiberbiztonsági kötelékek: az USA szorosabbra fonja együttműködését Izraellel

A nyugati világ talán legtartósabb, és minden bizonnyal egyik legerősebb stratégiai (és taktikai) szövetsége évtizedek óta az Egyesült Államokat Izraelhez fűző szoros kapocs. A biztonságpolitika minden területén erős együttműködés a hadügyi- haditechnikai területtől a hírszerzésen és terrorelhárításon át a kiberbiztonságig lényegében minden fontos témában egyfajta „természetes partnerré” tette a két államot. Különösen emlékezetes ez a szoros kooperáció a kibervilág hadviselésének a területén. Szakértők már jó ideje gyanítják, magas rangú volt hírszerzési tisztviselők pedig szép csendben ugyan, de nyíltan állítják, hogy a világtörténelem első „kinetikus”, tehát valóságos fizikai károkozással járó kibertámadása mögött az izraeli kiberhadviselési szervezet (az Izraeli Hadsereg 8200. sz alakulata) állt, vélhetően szoros együttműködésben amerikai „testvérszervezetével”, az NSA-val. A 2010-ben felfedezett akció során az Irán atomprogramjában kulcsszerepet játszó urándúsító centrifugákat fertőzték meg egy féregvírussal, ami az érzékeny berendezések működésének felborításával tönkretette azokat, jelentősen visszavetve az iráni atomfegyver fejlesztési törekvéseket.
Az azóta is rendkívül szoros (és vélhetően hasonlóan aktív) amerikai-izraeli kiberhadviselési együttműködés további erősítésének céljával a napokban egy kétpárti (demokrata-republikánus) amerikai törvényhozói csoport (amelyben a Képviselőház és a Szenátus tagjai egyaránt helyet kaptak) törvényjavaslatot terjesztett be. A beszédes nevű USA és Izrael közötti Kiberbiztonsági Együttműködést Erősítő Törvény egy különleges pályázati rendszert kívánna felállítani az Amerikai Belbiztonsági Minisztérium szervezetén belül. A rendszer 5 év alatt, évente 6 millió dolláros büdzsét irányozna elő a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatására. Cél ugyanakkor a kiberbiztonsági fejlesztések gyors piacosításának elősegítése is. A pályázati rendszerben magáncégek, felsőoktatási kutatóhelyek, civil szervezetek és kormányzati intézmények indulhatnak majd projekttervekkel. A rendszer mindkét ország, az USA és Izrael intézményei és szervezetei előtt egyaránt nyitott lesz.
A törvénytervezetet kidolgozó képviselők csoportja arra számít, hogy a közelmúltban felfedezett kiterjedt ellenséges kiberkémkedési hadművelet, az ún. SolarWind akció, amely az amerikai szövetségi intézmények (és a biztonsági ipar megannyi fontos ipari és kutatási szereplőjének) egész sorát érintette széles körben tette nyilvánvalóvá az amerikai számítástechnikai rendszerek sérülékenységét. Az egyébként is nagy múltú amerikai-izraeli kiberhadviselési együttműködés kiterjesztése logikus lépésnek tűnhet az amerikai rendszerek rezilienciájának számottevő megerősítésére.
First in MC: The Cybersecurity Ties That Bind; Martin Matishak; Politico; 2021. április 19.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kínai állami vezetés a távközlési és online csalások elleni harc erősítése mellett

A napokban tartották Pekingben a Távközlési és Online Bűnözés Elleni Országos Munkakonferenciát. Az ülésen (amelyet a járványveszélyre való tekintettel továbbra is virtuálisan bonyolítottak) felszólalt Kína két legmagasabb rangú vezetője is: Hszi Csin-ping pártfőtitkár és államfő, valamint a miniszterelnök, Li Ko-csiang. Az ülésszak célja egyébként az volt, hogy a téma illetékesei részletesen beszámoljanak a „távközlési és online”, azaz a mi szóhasználatunkkal a kiberbűnözés legújabb formái elleni küzdelem lépéseiről és eredményeiről. A kezelendő problémák felölelik a pénzügyi és az Internet szektorokat, valamint a távközlési iparágakat. Az ülésszakon résztvevő magas rangú állami képviselők egyrészt az érintett ipari szektorokat képviselték, másrészt az igazságszolgáltatás (ügyészségi és bírói) szervezeteit. A szakmai beszámolót a téma kezelésére életre hívott különbizottság terjesztette elő.
Xi Jinping and Li Keqiang attend Conference on Combating and Managing Telecom and Online Fraud; Center for Advanced China Research; 2021. április 22.

Az ország vezető kiberbiztonsági szakértője lett a brit belbiztonsági szervezet vezetője

Az NCSC, a brit Országos Kiberbiztonsági Központ korábbi magas rangú tisztviselője, Chloe Squires az ország belügyi tárcájához került át. Az elismert szakember, aki az első brit kiberbiztonsági stratégia társzerzője is volt, az újonnan létrehozott Belbiztonsági Osztály igazgatójaként folytatja munkáját. A Belügyminisztérium kötelékében felálló új szervezet felel a szigetország terrorelhárítási tevékenységéért. A nagy fontosságú kormányzati szervezet vezetőjének speciális képzettsége és szakmai tapasztalata egyfajta jelzés lehet arra nézve, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben a kibertérrel kapcsolatos védelmi feladatokat amolyan fő csapásiránynak tekintik ma már a politikai és szakmai vezetők.
Cyber guru appointed UK’s first director of homeland security; Beckie Smith; Public Technology; 2021. április 12

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. április 19-április 23.
Ajánlati/részvételi felhívás

Piaci információs rendszer 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.26.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal piacfelügyeleti tevékenységéhez szükséges piaci információs rendszerhez – a Műszaki leírásban részletezett – hozzáférés biztosítása és a szükséges upgrade feladatok ellátása 2 éves időtartamra.
Lásd bővebben

IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/74
Közzététel dátuma: 2021.04.20.
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.25.
Drón felderítő szolgáltatási képesség megalapozása céljából IT eszközök beszerzése
1 db szerver, 5 db laptop, 20 db tablet
Lásd bővebben

EJBCA szoftverekhez licensz követés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/75
Közzététel dátuma: 2021.04.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.25.
Ajánlatkérőnél már meglévő, alábbi EJBCA szoftverekhez – mely szoftverek JAVA technológiát használó, nyílt forráskódú, platform független PKI-tanúsító szoftverek – licensz követés beszerzése:
39 db CA (Certificate Authority) és 39 db VA (Validation Authority) szoftver licensz
Lásd bővebben

BSO-108_KAK felhő migrációhoz hardverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/75
Közzététel dátuma: 2021.04.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.12.
KAK felhő migrációhoz szükséges hardverek beszerzése a KEAESZ WS igényeinek megfelelően.
Az eljárás eredményként az Ajánlatkérő adatközpontjában számítási kapacitások kialakítása az alábbiak szerint: Számítási kapacitást biztosító, rack-mount kialakítású, szerver eszközök beszerzése a „KEASZ-WS” rendszerhez kapcsolódóan (6 db rack-mount kialakítású szerver, valamint ezekbe egyenként beépítve, összesen 6 db Hardware Security Module (a továbbiakban: HSM) kártya, a produktív, DR és fejlesztői környezet számára).
Lásd bővebben

Dig.tud.központok-Szolgáltatási portfólió-Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/75
Közzététel dátuma: 2021.04.21.
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.26.
Vállalkozási szerződés keretében “Digitális tudásközpontok szolgáltatási portfólió kialakítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a GINOP-3.1.6-20 „Digitális Élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” című projekt keretében”
Lásd bővebben

Android operációs rendszerű táblagép beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/75
Közzététel dátuma: 2021.04.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.17.
600 db Android operációs rendszerű táblagép és vele kompatibilis védőtok beszerzése.
Lásd bővebben

Elektronikus utalvány – megindító hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.06.
Elektronikus utalványok beszerzése GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 projekt 2. ciklusához kapcsolódó próba mérés válaszadói részére.
2000 db 7500,- Ft névértékű elektronikus utalvány. Az utalvány névértéke alatt az elektronikus utalványra feltöltött érték értendő.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_birosag.hu
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.04.
Az Országos Bírósági Hivatal weboldalai részére tárhely szolgáltatás biztosítása, a weboldalak üzemeltetésének megvalósítása, továbbá 1.500 fejlesztői keretóra mértékéig a felmerülő fejlesztői feladatok biztosítása.
Lásd bővebben

Portálok fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.11.
Ajánlatkérő jelen beszerzési eljárásban a PortalWare alkalmazás-platformra épült információs felületei továbbfejlesztésére, új funkciókkal történő bővítésére kér ajánlatot.
Becsült érték (ÁFA nélkül): 50.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ÉSZLA mobil applikáció kialakítás,továbbfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.12.
„ÉSZLA MOBIL APPLIKÁCIÓJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA ÉS SZOFTVERFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSA KBF/910/2020”
A nyertes ajánlattevő feladata az ÉSZLA Mobil applikációjának (Rendszer) megvalósítása, valamint a kifejlesztett informatikai Rendszer opciós szoftverfejlesztési támogatása 150 embernap keretben a szerződés időbeli hatálya alatt.
Lásd bővebben
(Értékpapírszámla Online Lekérdezése – ÉSZLA)

Tájékoztató az eljárás eredményéről

HP SM konszolidációs fejlesztés beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EFFECTIVE GROUP Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.940.000,- Ft
Lásd bővebben

Videokommunikációs rendszer beszerzése II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Távmeghallgatásra és kép-és hangrögzítésre alkalmas videokommunikációs rendszer beszerzése és implementálása az Országos Bírósági Hivatal részére. Védett személy meghallgatására is alkalmas, olyan komplex videokommunikációs végpontok kialakítása, melyek az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz kapcsolódva képesek lesznek a bírósági folyamatokat támogató videó kommunikációra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 520.477.407,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SZGRK17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
„Általános kliens oldali informatikai eszközök beszerzése”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.348.188.796,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02FMNY18 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Általános Multifunkciós eszközök és eredeti kellékanyagok
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.282.913.450,- Ft
Lásd bővebben

MICROSOFT SHAREPOINT SZERVER BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/73
Közzététel dátuma: 2021.04.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.439.794,- Ft
Lásd bővebben

KAÜ szoftverek refaktoring szolgáltatásai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/74
Közzététel dátuma: 2021.04.20.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.050.000,- Ft
Lásd bővebben

SZTAKI és Wigner FK – felhő fejlesztési projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/74
Közzététel dátuma: 2021.04.20.
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;AXICO Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság; Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság ;USER RENDSZERHÁZ Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság;Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 518.654.352,- Ft
Lásd bővebben

Intranet alapú integrált vár. hálózat üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/76
Közzététel dátuma: 2021.04.22.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Isis-Com Szolgáltató Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.408.000,- Ft
Lásd bővebben

Adatmentő eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/76
Közzététel dátuma: 2021.04.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Lenár-Jagd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Cél egy olyan helyszíni adatmentő és elemző IT eszközpark kialakítása, amely az elektronikus bizonyítékok hiteles, gyors helyszíni mentését, a lefoglalt digitális eszközökről történő adatrögzítést, valamint az adatok további elemzését szolgálja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 157.086.000,- Ft
Lásd bővebben

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése – negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/76
Közzététel dátuma: 2021.04.22.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 146.129.468,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes ajánlattevő: Tripont Foto Video Kft.
A Lechner Nonprofit Kft. feladatainak ellátásához szükséges drónok és szenzorok beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.080.679,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő VMware licencek megújítása,bővítés_VLIC20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/77
Közzététel dátuma: 2021.04.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.675.802.512,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A megbízható Mesterséges Intelligencia (MI) új uniós rendeletének háttérdokumentumai

Study to Support an Impact Assessment of Regulatory Requirements for Artificial Intelligence in Europe; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Impact Assessment of the Regulation on Artificial intelligence; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Annex to the Impact assessment; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Executive summary of the Impact Assessment; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Proposal for a Regulation on a European approach for Artificial Intelligence; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Annexes to the Proposal; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Coordinated Plan on Artificial Intelligence 2021 Review; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)
Communication on Fostering a European approach to Artificial Intelligence; Európai Bizottság; 2021. április 21. (PDF)

Törvények, rendeletek

Hivatalos iratok kézbesítése

„A Kormány T/15972.számon nyújtotta be az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításárólszóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet célja a hivatalos iratok kézbesítésével kapcsolatos szabályok összefoglalása.”

Forrás:
Hivatalos iratok kézbesítése; Draskovich Edina; Infojegyzet/16.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. április 22. (PDF)

Elektronikus ingatlan-nyilvántartás

„A Képviselői Információs Szolgálat jelen Infojegyzete Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, T/15969. számú törvényjavaslathoz készült. Miután bemutatja az ingatlan-nyilvántartás felépítését és méreteit, áttekinti az informatikai fejlődés jelentős állomásait ezen a területen, majd számba veszi a jelenleg zajló modernizációs projektet, különös tekintettel a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megvalósításának jelentőségére. Végül összeveti a magyar földhivatali ügyintézés hatékonyságát a többi európai uniós tagországéval.”

Forrás:
Elektronikus ingatlan-nyilvántartás; Samu Nagy Dániel; Infojegyzet/15.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. április 22. (PDF)

Maradandó értékű köziratok

„A háttéranyag a T/15982.számon benyújtott törvényjavaslathoz készült. Az összeállítás ismerteti a dokumentum és az irat fogalmát, részletezi a magánirat és közirat közötti különbséget, bemutatja a maradandó értékű köziratok jogi szabályozását, valamint röviden ismerteti a közlevéltárak feladatait.”

Forrás:
Maradandó értékű köziratok; Simsa Tünde; Infojegyzet/17.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. április 22. (PDF)

Elektronikus ügyintézés

„Az alábbi Infojegyzet az egyes, a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével összefüggő törvények módosításáról szóló T/15990.számú törvényjavaslathoz nyújt vázlatos áttekintést.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés; Ács Vera; Infojegyzet/18.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. április 22. (PDF)

Energetikai forradalom – okos mérés, elektromobilitás

„Az Infojegyzet a T/15999.törvényjavaslathoz készült, ami többek között az okos méréssel kapcsolatos definíciókat alkot, illetve az elektromobilitással összefüggő szabályokat hoz és módosít. Az alábbiakban az okos mérés alapvető tudnivalói, illetve európai és hazai bevezetésének aktuális állása kerül ismertetésre. Továbbá az elektromobilitás jelenlegi helyzetének és a jövőjére vonatkozó várakozásoknak bemutatására is sor kerül.”

Forrás:
Energetikai forradalom – okos mérés, elektromobilitás; Rajczy István; Infojegyzet/26.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. április 23. (PDF)

17. szám, 2021. április 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek