Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink


Kedves Olvasóink!

2021-ben az eGov Hírlevél a 12. évfolyamát kezdi meg, bejegyzéseink száma 13148. Elérkezett az idő, hogy a Hírlevél (webhely, és a gyarapodásról beszámoló hírlevél) „arcát”, megjelenésének vizuális elemeit megújítsuk. Mint minden nagy átépítés, ez a munka is számos probléma megoldását feltételezi. Az esetleges hibákat gyorsan javítani fogjuk, hogy egy jobban használható információforrrást biztosítsunk az érdeklődőknek.

Szerkesztőség

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. január 4-január 8.

2020. január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé

„ A jogszabályváltozás kedvezően érinti a családokat és a cégeket is.

Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Ötmilliárd marad a családoknál

„Ez az újabb adócsökkentés évi ötmilliárd forintot hagy az ügyintéző magyar állampolgároknál és vállalkozásoknál” – hangsúlyozta. Az egyik legrégebbi múltra visszatekintő állami bevétel a közigazgatási hatósági eljárási illeték, amelyről éppen a koronavírus-válság idején mondott le a kormány – jelentette ki Izer Norbert.

„Azzal együtt, hogy az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódó befizetések évszázadokkal korábban még a királyi, császári udvar bevételét gyarapították, és a bélyeg formában történő fizetés mellett megjelent a banki utalás; de adózástörténeti szempontból mégis a legfontosabb dátum a 2021. január 1-je, amikortól ezen eljárások illetékmentesek lettek” – fogalmazott. Főszabály szerint 2021. január 1-jétől az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek eljárási illetékkötelezettség alá – ismertette a jogszabályváltozás lényegét az államtitkár. Mint mondta, az intézkedés amellett, hogy évente ötmilliárd forinttal többet hagy a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, az ország versenyképességét is javíthatja. Az ügyintézés is gyorsabbá, és az állam oldalán is egyszerűbbé válik.
Az ügyintézőnek nem kell ellenőriznie az illetékfizetés megtörténtét, rögtön az adott ügyre koncentrálhat.

Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessé válásával a cégeknek például ingyenes lesz a korábban még 10 ezer forintba kerülő adóügyi méltányossági kérelem.

A cégeknek is jól jön

„Ez most, a koronavírus-válság miatt nagy segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került cégeknek” – emelte ki Izer Norbert. Idéntől gyakorlatilag megszűnik az általános, háromezer forintos illetékfizetési kötelezettség. Így több igazolás is ingyenesen beszerezhető. Január 1-től már nem kell illetéket fizetni a többi között a közös háztartásban élésről, az életvitelszerű helyben lakásról, az élettársi kapcsolatról vagy a telephely alkalmasságáról szóló igazolás kiállításáért. A birtokvédelmi eljárásért, valamint a jegyzőnél tett bejelentésekért sem kell fizetni, így például a kereskedelmi tevékenység bejelentésért sem – sorolta az államtitkár.
A január 1-től hatályba lépő kedvező változás révén nemcsak az általános, háromezer forintos illeték szűnt meg, hanem több elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő, speciális illetéktétel is.

„Azaz már nem kell eljárási illetéket fizetni az elsőfokú építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokért (például építési, bontási, használatbavételi engedélyezési eljárás, a használatbavétel tudomásul vétele), illetve a közigazgatási eljárásban kiállított, nem díjköteles másolatokért, kivonatokért” – ismertette az államtitkár. „Az adminisztrációs terhek csökkentése legalább olyan fontos, mint az adóterhek csökkentése” – húzta alá Izer Norbert. „Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessége egy olyan kiemelt kormányzati intézkedés, amely napjaink két legfontosabb adópolitikai célkitűzését egyszerre teljesíti” – jegyezte meg az államtitkár.”

Forrás:
Államtitkár: Illetékmentesekké váltak az elsőfokú közigazgatási eljárások; Mandiner/MTI; 2021. január 10.

Közigazgatás, politika

Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium eddigi államtitkára, lett a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára

„Január 15-étől Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium eddigi államtitkára a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkárként dolgozik tovább a Miniszterelnöki Kormányirodán – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke szombaton.

Bóka János feladata, hogy a miniszterelnököt segítse az európai uniós tagállamokkal, illetve az uniós intézmények képviselőivel folytatott tárgyalásai során. Részt vesz az európai uniós tematikájú kormányülések előkészítésében, valamint egyeztet a miniszterekkel az uniós tagsághoz kapcsolódó magyar kormányzati álláspontról – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszédet mond a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjasok szakmai napján a 2018. november 9-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján található életrajza szerint Bóka János Szolnokon született 1978-ban, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 2001-ben. Európai integrációs és fejlesztési tanulmányokat folytatott a brüsszeli Vrije Universiteit (VUB) mesterképzési szakán. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD fokozatot szerzett.

A Szegedi Tudományegyetemen 2001 és 2003 között tanársegédként dolgozott az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszékén. 2003-tól az Információs Hivatalban dolgozott, ezt követően 2009-ig képviselői munkatárs volt az Európai Parlamentben. 2009-től tanársegédként, majd 2011 és 2016 között adjunktusként dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, az Összehasonlító Jogi Intézetben. 2014-2015-ben főtanácsadó a Kúria Polgári Kollégiuma mellett. 2015 és 2019 között egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, Európai Köz- és Magánjogi Tanszékén, 2016 és 2017 között ugyanitt dékánhelyettes. 2017-2018-ban az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója. 2018-tól az Igazságügyi Minisztériumban tölti be az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkári pozíciót. Uniós jogot oktat a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Angolul és franciául felsőfokon, oroszul középfokon beszél. Nős, két gyermek édesapja.”

Forrás:
Bóka János államtitkárként segíti Orbán Viktort az európai uniós tárgyalásai során; Thüringer Barbara; Telex.hu; 2021. január 9.

Messzelátó: Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének blogja

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének 2019 januári indulása és az Igazságügyi Minisztériummal közös Nemzetek Európája Karrierprogram 2020-as kezdete óta számos konferencia, tanóra, személyes konzultáció zajlott a munkatársak, oktatók, hallgatók részvételével, beleértve az örvendetesen nagy számú külföldi előadót is. A járványhelyzet persze jelentősen megritkította ezeket, így a gondolatok megjelenítése érdekében e rövid írásos forma kézenfekvőnek tűnik.

Intézetünk megalakulása óta arra törekszünk, hogy rávilágítsunk olyan, a nemzeti közösségben, a régióban, vagy akár Európa távolabbi országaiban zajló folyamatokra, amelyek a híradásokban nem, vagy esetleg leegyszerűsítve, a politikai kommunikáció fénytörésében jelennek csak meg. Magyarország elkötelezett tagja a nyugati szövetségi rendszereknek, ami nem pusztán szervezeti, intézményi adottság, hanem civilizációs törekvés is. Ugyanakkor nem gondoljuk, hogy az európai egység gondolata a nemzeti szuverenitás ellentéte lenne, vagyis az egyes tagállamokban zajló folyamatok megértése is szükséges ahhoz, hogy a közös európai ügyekhez való viszonyulás érthető legyen.

S bár az elmúlt években már kevesebbet beszélünk róla, a rendszerváltás folyamatában a magyar külpolitikai stratégiát övező konszenzus három alappillére a mai napig áll. A magyar nemzeti közösség védelme, a szomszédos államokhoz, a régió országaihoz fűződő jó viszony és az immáron megvalósult európai uniós tagságunk a manapság is meghatározzák törekvésünk lehetőségeit, irányait.

Most induló blogunk, vagy inkább miniesszé-sorozatunk célja, hogy a fentieket figyelembe véve rávilágítsunk egy-egy olyan fejleményre, ami közvetlenül, vagy áttételesen befolyásolhatja a nemzeti érdekérvényesítést, vagy olyan irányokat jelez, ami regionális, vagy össz-európai összefüggésben segít értelmezni a magyar törekvéseket, más országok politikai, gazdasági, társadalmi folyamatait.

Szerzőink intézetünk munkatársai és a Nemzetek Európája Karrierprogram résztvevői. Utóbbiak közreműködése világosan jelzi, hogy a program első, a hallgatók saját döntése alapján Antall Józsefről elnevezett évfolyama nem pusztán egy véletlenszerűen kialakult csoport, hanem egyre inkább a közös gondolkozásból, közös feladatokból, élményekből táplálkozó közösség, ami örvendetes fejlemény – a járványügyi korlátozások mellett különösen is.

Január 6., Vízkereszt a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep. Jézus megkeresztelésének napja, a három királyok megjelenése egy olyan üzenetet hordoz, ami ma is, számunkra is releváns. A napkeleti bölcsek színes csoportja a hagyomány szerint az akkor ismert világ, vagyis Európa, Ázsia és Afrika „képviseletében” jelent meg a csillagot követve a jászolnál. Vagyis a betlehemi istálló egyszerű és szűkös tere és a kontinenseket átívelő távlatosság kezdettől fogva összetartoznak. A helyhez kötöttség tudatában és a távlatok megismerése, a messzelátás képességének fontosságát aláhúzva kívánok jó olvasást.”

Forrás:
Beköszöntő; Prőhle Gergely; Ludovika.hu; 2021. január 6.

Új kormányablak nyílt a győri vasútállomáson

„A beruházás 40 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból, összesen 210 millió forintból valósult meg.

Új kormányablak nyílt a győri vasútállomáson – adta hírül a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal. A 10 munkaállomással és egy fotófülkével rendelkező ügyfélszolgálat a 11. kormányablak a megyében. Az új helyszínen valamennyi ügytípus intézhető.

Dr. Domokos Péter az ünnepélyes szalagátvágáson kifejtette: a vasútállomásokon kialakított kormányablakok fő célja, hogy azon állampolgároknak, akiknek a lakóhelyén nem található kormányablak, ne legyen szükségük további helyi közlekedés igénybevételére a hatósági ügyek intézéséhez. A miniszteri biztos elmondta: a sikeres együttműködés során a MÁV Zrt. a vasútállomás épületében kialakította az ügyfélszolgálati helyiségeket, a kormányhivatal pedig a meglévő kormányablakokban lévő berendezési tárgyakkal azonos megjelenésű bútorokat és az integrált kormányzati ügyfélszolgálati rendszer arculati kézikönyvben meghatározott elemeket, illetőleg az informatikai eszközöket szerezte be. A beruházás megvalósulását a Miniszterelnökség 40 millió forint vissza nem térítendő támogatással tette lehetővé – hangsúlyozta dr. Domokos Péter.

Széles Sándor elmondta: jeles évforduló a mai Győr-Moson-Sopron megye és Győr közigazgatási életében, a megújult államigazgatás rendszerében. A kormánymegbízott hozzátette: tíz évvel ezelőtt, 2011. január 3-án kezdte meg működését a megye első integrált ügyfélszolgálata, itt Győrben. Az akkori kormányablakban még csak huszonkilenc ügykör közül lehetett választani, ez a szám mára 2500 fölé emelkedett. A tizedik évfordulón már Győr harmadik kormányablaka nyílt meg, ahol a közel 150 ezer Győr és Győr környéki lakos intézheti ügyeit.

Széles Sándor közölte: a beruházás keretében a győri vasútállomás központi helyiségében, a régi váróterem területén alakították ki az új ügyfélszolgálatot a már megszokott arculati elemekkel. A kormánymegbízott kifejtette: az ügyintézés minősége és ezzel összefüggésben az ügyfelek elégedettsége az egyik legfontosabb faktor a hatékony közigazgatás szempontjából. A minőséget a munkatársak szakmai felkészültsége és precizitása adja, a megfelelő szakmai segítség az ügyfelek elégedettségét is előremozdítja – emelte ki Széles Sándor.

Virág István a MÁV Zrt. pályaműködtetési vezérigazgató-helyettese elmondta: Győr fontos és forgalmas állomás, éves szinten közel 4 millió ember veszi igénybe a vasutat és 30 millió utast szállít a Volánbusz. Hozzátette: még 2012-ben született meg az „Állomásfejlesztési és Integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program”, amelynek célja az állomások sokoldalú, utasbarát fejlesztése, és a szolgáltatások bővítése volt. A program keretében a MÁV folyamatosan alakított ki újabb és újabb kormányablakokat, szerepet adva feledésbe merült, régen nem használt épületrészeknek – mondta Virág István. A győri a tizennegyedik, vasútállomási helyszínen megnyíló kormányablak, amelynek kialakítása Európai Uniós, központi költségvetési, illetve MÁV-os forrásból valósult meg, összesen 210 millió forint értékben – hangsúlyozta.”

Forrás:
Új kormányablak nyílt a győri vasútállomáson; Győri Hírek; 2021. január 4.

A portugál EU-elnökség júniusra akarja véglegesíteni az európai klímatörvényt

„ A környezetvédelmi miniszter szerint kormánya prioritásként kezeli a féléves EU-elnökségük során a decemberben politikai szinten elfogadott klímacélok jogszabályi formalizálását.

A decemberi EU-csúcson hajnali órákig tartó alkudozás után a 2050-ig tartó időszak klímacéljainak széles spektrumáról sikerült megállapodni, beleértve annak bevállalását is, hogy 2030-ra EU-átlagban 55 százalékkal csökkentik a légkört romboló károsanyag-kibocsátást. 2050-re EU-szinten el kellene tudni érni a karbonsemlegességet.

João Pedro Matos Fernandes portugál környezetvédelmi miniszter – aki ebben a félévben az EU-országok környezetvédelmi minisztereinek tanácsülését elnököli – csütörtökön Lisszabonban brüsszeli újságírók egy csoportjával találkozva beszélt arról, hogy a mindezt jogi formában is véglegesítő és kötelező tevő majdani Európai Klímatörvényt a féléves elnökség befejeztéig véglegesíteni akarják. „Elnökségünk egyik kiemelt prioritása ez” – idézte a minisztert a beszélgetésről beszámoló brüsszeli Euractiv.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a dolog nem lesz könnyű, mivel az egyeztetésben meglehetősen különböző helyzetű tagországok vesznek részt. Főként egyes, például szénhez jobban kötődő kelet-európai országok számára minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent majd mindennek teljesítése – jegyezte meg Fernandes, miként ugyanez kiderült már az említett decemberi EU-csúcsvitából is.

Fernandes emlékeztetett, hogy a 2050-es európai uniós karbonsemlegesség egy átlagos érték, ami elvben lehetőséget kínál arra is, hogy a többiek által is elismerten különösen nehéz helyzetben lévő „egy-két ország” még néhány évig meghaladja a kívánt értéket.

A portugálok számára az említett tagállami érdekeltérések most az Európai Parlamenttel történő egyeztetésben jelenthet majd komoly akadályt. Részint az alacsonyabb vállalást favorizáló országok visszahúzó képviselői miatt, részint és főként azért is, mert eközben jelentős tábora van annak, hogy 2030-ra ne is 55, hanem 60 százalékban határozzák meg a kibocsátáscsökkentési célt.

Mindennek összeegyeztetése a decemberi EU-csúcshatározathoz nem lesz könnyű.

A leendő klímatörvény európai ratifikálásához elengedhetetlen az EP egyetértése is, és ennyiből a parlamenti különvélemény kezelése megkerülhetetlen feladat a féléves portugál elnökség számára. ”

Forrás:
A portugálok júniusra véglegesíteni akarják az európai klímatörvényt; Infostart; 2021. január 8.

Közigazgatási, politikai informatika

<Kódolj határok nélkül: új programozóverseny indul fiataloknak/a>

„A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. második alkalommal hirdeti meg nyílt forráskódú programozó versenyét „Kódolj határok nélkül!” címmel. A 2021. év újdonsága, hogy a középiskolai diákok mellett, új kategóriában a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók is nevezhetnek a megmérettetésre. A verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében, majd megcsillogtathassák tehetségüket egy valós alkalmazás kidolgozása során. A nyertesek a dicsőség mellett értékes tárgyi nyereményekben részesülnek, emellett gyakornoki programlehetőségek is megnyílnak számukra.

A szervezőket az új verseny meghirdetésére motiválták az első év tapasztalatai: a diákok inspirálónak találták, hogy a mindennapok során is hasznos megoldást fejleszthettek ki a döntőben, valamint szerteágazó tudásra, új tapasztalatokra tettek szert, ezért többen immár egyetemistaként várják a folytatást.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok a magyar közigazgatásban fontos szerepet töltenek be. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban.

A programozó versenyre ez alkalommal ismét 3 fős csapatok jelentkezését várják a szervezők a verseny.nisz.hu weboldalon. A középiskolák 9-13. osztályos tanulói és a felsőoktatási intézmények hallgatói 2021. január 29-ig nevezhetnek a megmérettetésre.

Az első három helyezett csapat tagjai értékes tárgyi nyereményekben részesülnek mindkét korcsoportban, a nyertes középiskolai csapatok felkészítő tanárai támogatást kapnak tudásuk bővítéséhez. Ösztöndíj és gyakornoki program várja a legrátermettebb diákokat.

A felsőoktatási intézmények hallgatói a verseny keretében olyan alkalmazást dolgoznak ki, melynek továbbfejlesztett változata a közigazgatásban felhasználásra kerülhet, a létrehozott referencia alkalmazás pedig segítheti a tanulókat pályájuk elindításában.A feladatot 2021. február 1-jén ismertetik a szervezők, a pályaműveket 2021. április 23-án 14.00 óráig lehet benyújtani. A döntőben, 2021. május 18-án a beérkezett öt legjobb, a közigazgatás számára leginkább továbbfejleszthető vagy azonnal felhasználható, leginnovatívabb megoldást személyesen mutathatják be a pályázók a szakmai zsűrinek.

A középiskolai bajnokság keretében 2021 februárjában két online fordulóra kerül sor, majd a legeredményesebb 10 csapat továbbjut az áprilisi, országos 24 órás programozási versenyre, ahol a legügyesebb 3 csapat részletesen bemutathatja elkészült munkáját. A szakmai zsűri által a leginkább kreatívnak és legjobban kivitelezettnek ítélt alkotás nyeri a „Kódolj határok nélkül!” 2021-es középiskolai versenysorozatot.

Az országos döntőben a csapatoknak Drupal keretrendszerben kell fejleszteniük a helyszínen meghatározott, a közigazgatásban egy valós probléma megoldására irányuló alkalmazást.

A további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatóak.”

Forrás:
Kódolj határok nélkül! – Középiskolásoknak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak hirdet programozó versenyt a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. január 5.

Informatika, távközlés, technika

Alapjaiban újult meg a hírközlési szabályozás az előfizetői szerződésektől a számhordozásig

„Alapjaiban újult meg a hírközlési szabályozás az előfizetői szerződésektől a számhordozásig: az uniós hírközlési kódex hazai részletszabályainak kidolgozásával komplex és átfogó implementálási stratégiai munkát zárt le december végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Ennek köszönhetően az idei december végi határidőre kilenc NMHH-rendelet módosult, tizenhárom pedig újonnan jött létre.

Magyarország idén júliusban – az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával – az Európai Unióban az elsők között ültette át a saját jogrendjébe az Európai elektronikus hírközlési kódexet. A törvényi szabályokon túl, a teljes átültetés érdekében a végrehajtási rendeleti szintű szabályokat is meg kellett alkotni idén december végéig: az NMHH ezeket határidőre teljesítette huszonkét NMHH-rendelet felülvizsgálatával, illetve megalkotásával. A legfontosabb változások a következők:

Megújultak az előfizetői szerződésekről szóló szabályok

A kódexhez kapcsolódó egyik legfontosabb hazai végrehajtási rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet, amely az öt évvel ezelőtt született szabályozás teljes megújítása. A kódex új fogalmainak bevezetése mellett az új jogszabály rendezi, hogy mely előírások vonatkoznak valamennyi előfizetőre, és melyek csak a fogyasztókra és a velük azonos védelmet élvező mikro- és kisvállalkozásokra, valamint nonprofit szervezetekre. A rendelet szabályozza az előfizetői szerződések megkötését, módosítását, megszüntetését, az általános szerződési feltételek és az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmát, valamint a szolgáltatók által közzéteendő információk körét a jelenlegi és jövendő előfizetők tájékoztatása érdekében. Emellett részletszabályokat tartalmaz többek között a szolgáltatások korlátozásáról, szüneteltetéséről, áthelyezéséről, vagy éppen a szerződéssel együtt kedvezménnyel értékesített készülékek hálózat-függetlenítéséről a szerződés megszűnésekor.

Ugyancsak az előfizetők teljes körét érintik az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló 13/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet módosításai. Ez a rendelet határozza meg, hogy az előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak a szolgáltatásaik minőségi jellemzőit hogyan kell meghatározniuk, mérniük, közzétenniük és ezekről az NMHH számára adatot szolgáltatniuk. Az új szabályok rendezik, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások esetében a le- és feltöltési sebességre, a késleltetésre és a csomagvesztésre vonatkozó vállalásokat milyen módon kell megadniuk a szolgáltatóknak, emellett tartalmazzák a forgalomarányos mérésen alapuló számlázási rendszerekre vonatkozó előírásokat.

Az emelt díjas szolgáltatások nyújtásának feltételeiről szóló 13/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet azt szabályozza, hogy az emelt díjas szolgáltatásokról hogyan tájékozódhatnak az előfizetők, valamint előírja, hogy milyen módon védik az előfizetőket a szolgáltatók az ilyen szolgáltatások szándékolatlan igénybevételétől és ezáltal a váratlan magas számláktól. A számhordozás és a szolgáltatóváltás szabályairól szóló 23/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet rendezi, hogy a telefonszolgáltatások (a kódex fogalmai szerint számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások) előfizetői milyen feltételekkel és hogyan vihetik át hívószámukat egyik szolgáltatótól a másikhoz, valamint tartalmazzák az internet-hozzáférési szolgáltatók közötti, lehetőség szerint szünetmentes szolgáltatóváltás szabályait is. Változnak emellett az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésére, valamint a digitális televíziókészülékekre, és az újonnan a piacon megjelenő, a járművekbe gyárilag beszerelt autórádiókra vonatkozó szabályok is.

Átalakul az egyetemes szolgáltatások rendszere

A kódexben teljesen átalakult az ún. egyetemes szolgáltatások rendszere: az eddigi szolgáltatáselemek (telefonvonal, országos tudakozó, telefonkönyv és telefonfülkék biztosítása) fenntartásának indokoltságát a tagállamoknak 2021. december 21-ig felül kell vizsgálniuk, és dönteniük kell azok fenntartásáról vagy visszavonásáról. Az egyetemes szabályozás fókuszpontjába az eddigi szolgáltatáselemek helyett a megfizethető árú szélessávú internetszolgáltatás került, amely szolgáltatás nyújtásának részletszabályairól rendelkezik az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet. A rendelet részletezi az egyetemes szélessávú internetszolgáltatás magyarországi rendelkezésre állásának és a megfizethetőségének vizsgálati szempontjait, az egyetemes szolgáltató kijelölésének szabályait, az egyetemes szolgáltatók kötelezettségeit, és a szolgáltatás nyújtásából esetlegesen eredő szolgáltatói pénzügyi teher megtérítésének feltételeit.

A kódex teljesen új rendelkezésként vezette be a társberuházási megállapodások megkötésének és az ezzel kapcsolatos szolgáltatói önkéntes kötelezettségvállalások lehetőségét, amely megkönnyíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését és a pénzügyi, valamint egyéb terhek megosztását a szolgáltatók között. Ha ezeknek a társberuházási megállapodásoknak a tartalma megfelel a kódexnek, és a szolgáltatók abban a kódexnek megfelelő önkéntes kötelezettégvállalásokat tesznek, akkor a szabályozó hatóságok jóváhagyhatják ezeket a megállapodásokat, és így mentesíthetik az ún. jelentős piaci erejű szolgáltatókat az őket terhelő egyéb kötelezettségek alól. A piacelemzéssel és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók önkéntes kötelezettségvállalásával kapcsolatos szabályokról szóló 16/2020. (XII. 17.) NMHH rendelet ennek megfelelően a kódexszel összhangban szabályozza a társberuházási megállapodások és azok hatósági jóváhagyása iránti kérelmek tartalmi követelményeit, a hatósági jóváhagyás szempontjait és a társberuházási megállapodáson kívüli egyéb szolgáltatói megállapodások feltételeit, tartalmi elemeit.

A kódex 2023-tól kötelezővé teszi az egyes tagállamok teljes földrajzi feltérképezését annak megállapítása érdekében, hogy az adott tagállam területén hol vannak olyan lefedetlen területek, amelyek esetében esetlegesen nem áll rendelkezésre legalább 100 Mbit/másodperc letöltési sebességre képes hírközlési hálózat. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló 9/2020. (XII. 10.) NMHH rendelet részletesen szabályozza a magyarországi földrajzi feltérképezéshez szükséges szolgáltatói adatszolgáltatás tartalmát, az adatszolgáltatás alapján az NMHH által lefolytatandó földrajzi felmérésre és az annak eredményeként az NMHH által összeállított ellátatlan területek jegyzékére vonatkozó szabályokat…”

Forrás:
Teljessé vált az Európai elektronikus hírközlési kódex magyarországi átültetése; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2021. január 3.

Hatalmas ráfordításokkal fejlesztenék a számítógépek processzorainak gyártását az európai országok

„Az Európai Unió az utóbbi időszakban egyre több figyelmet fordít az IT-piacra. Többet között már fut az Európai Bizottság EPI programja, amivel saját lábra állna Európa a szuperszámítógépek piacán. Első körben ez azonban mindenképpen bérgyártást jelent, és az első lapka biztosan a tajvani TSMC-nél készül 6 vagy 7 nm-es node-on.

Az EU-n belül most 17 tagállam (Belgium, Franciaország, Németország, Horváthország, Észtország, Olaszország, Görögország, Málta, Spanyolország, Hollandia, Portugália, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Finnország és Ciprus) tett közös nyilatkozatot a 2 nm-es gyártástechnológia, illetve egy egyedi processzor, konkrétabban egy alacsony fogyasztású, beágyazott rendszerekbe szánt, ipari felhasználásra tervezett lapka kifejlesztése mellett. Minderre a következő 2-3 évben akár 145 milliárd eurónyi támogatást is tudnak majd biztosítani.

Az Európai Unió a fentiekkel a külföldi technológiákkal kapcsolatos függőségeit akarja csökkenteni, miközben megpróbál kellően nyílt maradni a fejlesztések tekintetében. Ehhez viszont szükségük van egy komplett tervre, amivel záros határidőn belül kifejleszthető egy megfelelően modern gyártástechnológia, amire aztán modern chipeket lehet tervezni a különböző iparágak számára. Itt egyébként az öreg kontinens annyira nem áll rosszul, mint amennyire az látszik, mivel számos olyan európai cég van, amely vezető szerepet tölt be a gyártástechnológiák biztosítása szempontjából. Példának okáért a holland ASML a modern chipgyártás egyik megkerülhetetlen vállalata. Ami hiányzott az EU-n belül, az a tagországok széles körű támogatása, és ezzel az az anyagi alap, amire egy ambiciózus projekt felfűzhető. Most azonban ez is megvan, és 145 milliárd euró kellő alap lehet az európai modern chiptervezés és -gyártás biztosításához.”

Forrás:
Orbitális pénzmennyiséget invesztálna IT fejlesztésekbe az Európai Unió; Papdi Attila; IT café; 2021. január 5.
Lásd még: Joint declaration on processors and semiconductor technologies; Európai Bizottság; 2020. december 7.

Fél éven belül bizonyítania kellene az európai adatfelhőnek

„A platformnak mielőbb valódi alternatívává kell válnia.

A GAIA-X nagy teljesítményű, versenyképes, biztonságos és a bizalmat gerjesztő európai felhőkörnyezet, amely hét fő elemre épül. Ezek az európai adatvédelem, a nyitottság és átláthatóság, a bizalom, a szuverenitás és önmeghatározás, a piacokhoz való szabad hozzáférés és az európai értékteremtés, a modularitás és interoperabilitás, valamint a felhasználóbarát működés. Tavaly szeptemberben aláírták a kapcsolódó nonprofit szervezet alapító okiratát, 2020 novemberében pedig csatlakozott a GAIA-X kezdeményezéshez az Amazon Web Services, a Google, a Huawei, a Microsoft, a Palantir és a VMware is.

A Forrester piackutatói cég szakértői azt nyilatkozták, hogy a digitális projektnek 2021 közepéig be kellene bizonyítania az értékét. Kapcsolódó támogatási programok már vannak, de a gyakorlati alkalmazások még hiányoznak. Bár a BMW már tavaly decemberben jelezte, hogy az új európai felhőplatform segítségével akarja elérhetővé tenni a birtokába került adatokat. de a sok megígért támogatás ellenére kevés a konkrét elképzelés a GAIA-X felhasználásával kapcsolatban. Így a projekt még nem igazán tűnik valódi programnak. Ezt támasztja alá az is, hogy fontos komponenseket kell még kidolgozni, a szabványt támogató konkrét termékek sem állnak rendelkezésre és várhatóan még hónapokig ugyanez lesz a helyzet.

Boris Otto, a GAIA-X AISBL nevű szervezet műszaki vezetője kijelentette, hogy a konszenzuson alapuló véleményalkotás Európa erőssége, de nem teszi a dolgokat gyorsabbá. Éppen ezért kell minél előbb elindítaniuk a valódi fejlesztéseket. ”

Forrás:
Fél éven belül bizonyítania kellene az európai adatfelhőnek; SG.hu; 2021. január 10.

„Nemsokára ezt is meg lehet adóztatni” – Csanád Máté (ELTE Atomfizikai Tanszék) a kvantumelméletről és alkalmazásairól

„…(KG):Miért kellene elfogadnunk a tudomány hatalmát a mindennapok felett, ha láthatóan nem örök érvényűek a megállapításai? (Leszámítva a matematikát, aminek viszont semmi köze az anyagi világhoz.) Nem csupán a kvantummechanikára gondolok, hiszen egy híres fizikus szavai szerint csak az ő élete során megdőlt az összes jelentős tudományos elmélet.

(CSM): Ez alapvető félreértés: a tudomány megállapította, hogy milyen anyagból milyen vastagra kell építeni egy híd talapzatát, hogy évtizedekig, évszázadokig ott álljon – és ott is áll. A tudomány azt is megállapította, hogy hogyan kell műholdakat az égre „lőni”, és hogy ezeket hogyan kell programozni, hogy a mobiltelefonunk megmondja, pontosan hol is vagyunk. Ezt semmilyen új elmélet nem veheti el – ennek megfelelően a kvantumfizika és a relativitás sem érvénytelenített semmit, ami alapján addig sikeres előrejelzéseket tett az emberiség az elektromosságra, a gravitációra vagy a termodinamikára vonatkozóan.

Tehát a tudomány igenis állandó abban a tekintetben, hogy ami jóslatot ma sikeresen tett, az holnap is sikeres lesz.

Ami változik, az a dolgok értelmezése, filozófiája – és főleg a még meg nem értett dolgok összessége; ez utóbbi megbízhatóan csökken. Tehát az, hogy megdől a newtoni fizika, az nem azt jelenti, hogy az annak segítségével épült épületek is ledőlnek. Ha megdől az elektromosság klasszikus elmélete, attól még az addig működő rádió továbbra is működni fog.

Ilyen értelemben a tudomány hatalma a mindennapok felett teljes: a minket körülvevő anyagi világ (főleg az ember alkotta része) a már ismert törvényeinknek „engedelmeskedve” működik. A fizika fő feladata: jóslatot tenni, hogy mi fog történni a következő pillanatban, órában, évszázadban, milliárd évben. És ebben extrém sikeres – leszámítva az időjárás előrejelzését, de ez egy másik, a káoszelmélettel foglalkozó cikk témája lehetne.

(KG): Értjük a dolgot vagy nem, az ún. „kvantumkonyha” alapján sorra születnek a technológiai újítások a mobiltelefonoktól az egyre felfoghatatlanabb teljesítményre képes számítógépekig. A kvatummechanika mely jellemzői indították be így a technikai fejlődést? Mi a titok? Milyen már látható, konkrét lehetőségeket rejtenek a rejtélyes kvantumszabályok a jövőre nézve?

(CSM): A kvantummechanika azért indított be óriási technikai fejlődést, mert sok-sok nagyságrenddel sikerült általa kitolni a megértett dolgok méretskáláját. Mivel már értjük az atomok viselkedését, ki tudjuk aknázni azt (a 20. századi számítástechnika a félvezetőkben például). Ha az elemi részecskék viselkedését is értjük, akkor azt is egyre jobban ki tudjuk aknázni (kvantumszámítógépekben például). A kulcs a megértés – anélkül nem lehet előre haladni.

Ugyanakkor az a helyzet, hogy nem tudjuk, valamilyen jelenség vagy viselkedés megértése mihez vezet majd.

Ahogy Galvani vagy Volta sem tudta, hogy munkájuk nyomán bő kétszáz évvel később az emberiség jó része érintőképernyős telefonokba merülve sétál majd; ahogy Planck és Heisenberg sem tudta, hogy elméleteikre alapozva száz év elteltével kvantuminternetet hozhat létre az emberiség; úgy mi sem tudjuk, hogy az alapvető kölcsönhatásokra irányuló kutatásaink eredményeképpen milyen technológiai haladást érhet majd el az emberiség száz év múlva.

Annyit mondhatunk, amit a legenda szerint Faraday az őt kérdőre vonó későbbi angol miniszterelnöknek: „Nagy esély van rá, hogy nemsokára ezt is meg lehet adóztatni.””

Forrás:
„Nemsokára ezt is meg lehet adóztatni” – Csanád Máté a kvantumelméletről; Kovács Gergő; 2021. január 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 11.

A nap, amikor elkezdődött az Amerika-utáni kor

„A világon többé már senki nem fog úgy tekinteni Amerikára, úgy tisztelni őt, vagy éppen úgy félni tőle, mint annak előtte. Ha az ’Amerika utáni kor’ kezdetét egy adott naphoz kellene kötni, hát akkor az a dátum: 2021. január 6. lesz.”
A fenti idézet nem az orosz, vagy a kínai külügyi szóvivőtől származik – ők ugyanis ennél sokkal visszafogottabban, óvatosabban kommentálták a Kapitólium „ostromáról” sugárzott, sokkoló képeket. Az amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb embere, Richard N. Haas fogalmazott ilyen kegyetlen őszinteséggel. Az USA mindenkori külpolitikai, nemzetbiztonsági, hírszerzési és hadügyi elitjét tömörítő agytröszt, a Council on Foreign Relations igazgatójának véleménye azért fontos, mert, amit ő mond, az sokkal pontosabban és megbízhatóbban fejezi ki a kétpárti (neokonzervatív és beavatkozás párti liberális) elitek álláspontját minden hivatalnoknál – vagy akár elnöknél. A történettudományban gyakran szoktak vitatkozni a korszakhatárokon: hol húzódnak a választóvonalak, és egyáltalában köthető-e konkrét dátumokhoz egy-egy történeti periódus kezdete és vége? Persze, mindkét álláspontnak igaza van, és ugyanakkor mindkettő téved: az is, amelyik fikciónak tart egy-egy konkrét dátumot egy nagy korszak kezdetének, és az is, amelyik ragaszkodik az ilyen „mankóhoz”. Természetesen, a társadalmi-politikai struktúrák alakulása és átalakulása nem egyetlen esemény függvénye. Ugyanakkor a történelem, tehát az általunk konstruált múlt megragadhatóbb egy-egy vízválasztónak tekinthető dátumhoz kötve.

Amerika „nagy korszakának” vége sem köthető tehát egyetlen naphoz, bármennyire is kínálja magát január 6. „drámaisága”. Az USA egyeduralkodó, hegemón szerepe, amely a Szovjetunió és tábora széthullását követően bontakozott ki, valójában meglepően kevéssé mutatkozott tartósnak. Sőt, az igazsághoz hozzá tartozik az, hogy a hidegháborút (önmaga legnagyobb meglepetésére) hirtelen „megnyerő” Egyesült Államok világelsősége már az első pillanatban is csupán időlegesnek tetszett. Charles Krauthammer, 1990-91-ben publikált híres tanulmányában (ami véletlenségből éppen a tekintélyes Foreign Affairs-ban, tehát a Council on Foreign Relations folyóiratában jelent meg) az „unilaterális pillanatról” beszél, ami csupán rövid, átmeneti időre váltja fel a korábbi évtizedek bipoláris világrendjét. Aztán mégis, Amerika hozzáigazodott az új szerephez, és bő másfél évtizeden át valódi globális hegemónként igazgatta a világ sorát – és közben szinte szakadatlanul dörögtek hozzá a fegyverek is.

Pedig ez is máshogy indult akkor, a hidegháború végén. A nemzetközi kapcsolatok elméletének egyik nagy egyénisége, Joseph Nye éppen hogy a „soft power” koncepcióját vetette fel és javasolta zsinórmértékül a transzformatív 1990-es esztendőben. Korszakos munkájában, a „Vezető szerep: az amerikai hatalom változó természeté”-ben leszögezte: eljött a pillanat, amikor egy ország megteheti, hogy immár nem a hadseregével, hanem a vonzerejével érvényesíti akaratát a nagyvilágban. Mégis, több mint másfél évtizedbe tellett még, amire beérett ez a gondolat – a 2007-2008-ban kirobbanó pénzügyi világválság hatására. Az addig – ellenséggel, de sokszor baráttal is – kizárólag a nyers erő nyelvén beszélgető Egyesült Államok kezdte felismerni a soft power eszközökben rejlő lehetőséget. Sokat mondó az is: nem is a külügy, hanem a hadügyi tárca ismerte fel a békés eszközökben, a diplomáciában, stratégiai kommunikációban (azaz propagandában) rejlő nagy lehetőséget. Robert Gates akkori hadügyminiszter 2007-es programadása alapozta meg azt a nyitást, ami a rákövetkező évben a digitális diplomácia széleskörű koncepcióját elindította. Ez a digitális közdiplomácia gyakorlata uralta a mögöttünk maradt évtizedet. Lényegét tekintve a nyers erő helyét mind jobban átvevő soft power érdekérvényesítés, aminek valóságos szárnyakat adott az éppen ebben az időben kibontakozó „népi digitalizáció”: az olcsó, mindenki számára elérhető mobil telefónia, és a közkultúrát pillanatok alatt átitató és átformáló közösségi média világ.

Az évtized végére azonban sűrűsödni kezdtek a jelek, amik arra mutattak, hogy – ahogy megcsappant a korábban korlátlan hadikapacitás – lassan elkoptak a soft power, az amerikai vonzerő kulcselemei is. Vonzó kultúra, jól működő politikai rendszer, szimpatikus külkapcsolatok – hajdanán ebben a három pillérben ragadta meg Joseph Nye a lágy érdekérvényesítés muníció készletét. Az elmúlt négy év eseményei, a tavalyi esztendő amerikai járvány-kezelési kudarcával megfejelve mutatták: a világban sokfelé működő Amerika-eszmény valóságalapja végérvényesen szertefoszlott.
A digitális diplomácia első éveiben a terület legtöbbet innováló szervezetének számító State Department egyértelműen veszített ebből a technológiai újító lendületből. Ugyanakkor a forradalmi fejlődéssel jellemezhető kibervilág (benne különösen a Mesterséges Intelligencia) nemzetközi szabályozásáért és igazgatásáért felelős kiberdiplomácia területén is az USA pozíciójától elmaradva szerepelt az amerikai külügyi apparátus. A nagy kérdés, hogy a Biden kormány mennyire tud változtatni ezen az egyértelműen lefelé ívelő trenden. Immár persze nem úgy, mintha megint 1990-et írnánk, hanem igazodva, adaptálódva egy alapvetően megváltozott hatalmi közeghez. Az Amerika utáni korhoz.
The end of the road for American exceptionalism; Ishaan Tharoor; The Washington Post; 2021.január 7.
Richard N. Haas Twitter-fiókja; 2021. január 6.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Új szervezeti egység felel a kiberdiplomáciáért az amerikai Külügyminisztériumban

Hosszú (több évre elnyúló, és számtalan szervezeti fordulattal tarkított) folyamat végpontjaként a múlt hét csütörtökön végre megszületett az amerikai Külügyminisztérium új, kiberbiztonsági témákra fókuszáló szervezeti egysége. Az amerikai kiberdiplomáciai erőfeszítések új erőközpontjának hivatalos neve Kibertér Biztonsági és Új Technológia ügyi Iroda, röviden CSET. A Pompeo külügyminiszter által jóváhagyott új szervezet kulcsfontosságú szerepet játszik majd a kibertér biztonsági kérdéseivel kapcsolatos nemzetközi szabályozások előkészítésében, tárgyalásában, működtetésében. Igazi súlyát talán az érzékelteti a legjobban, ha emlékezünk rá: ennek az új szakmai központnak a feladata lesz többek között a (potenciális) ellenséges nemzetekkel való kiberkonfliktusok megakadályozása. Ez a szokványos kiberdiplomáciai (tehát, lényegében a kibertér nemzetközi szabályozásának kialakítására fókuszáló) tevékenységekhez képest jelentősen kiterjesztett hatókört jelent, és olyan nagy horderejű ügyek békés (tehát diplomáciai) egyeztetésére, megoldására irányul, mint például az éppen jelenleg zajló SolarWind-ügy. Az új szervezet kialakítására Pompeo már tavaly javaslatot tett, ám a Képviselőház Külügyi Bizottságának akkori elnöke, a demokrata Eliot Engel akkor megtorpedózta a tervet, mondván, hogy az túlságosan szűk hatókört biztosítana a kiberdiplomáciára szakosodott külügyi részlegnek. A szervezeti reform azonban valójában már csaknem négy esztendeje húzódott: Rex Tillerson, akkori külügyminiszter röviddel hivatalba lépését követően rendelkezett a korábbi (Obama elnöksége idején felállított) kiberkoordinátori iroda beolvasztásáról a külügyi tárca gazdaságdiplomáciai részlegébe. A 21. század modern geopolitikájának talán legfontosabb külügyminisztériumi területe azóta is a különböző belső lobbicsoportok hatalmi erőterében vergődött: a technológiai fejlesztés, a gazdasági szempontok, illetve az emberjogi prioritások egymással sokszor ellentétes szempontjainak érvényesítése – állítják szakértők – lényegében hatékony kiberdiplomáciai szervezet nélkül hagyta mindeddig az Egyesült Államokat.
State Department sets up new bureau for cybersecurity and emerging technologies; Maggie Miller; The Hill; 2021.január 7.

A Kapitólium „ostroma”, a kiberbiztonsági szakértők valóra vált rémálma

Az új szervezeti egység, a külügyi adminisztráció Kibertér Biztonsági és Új Technológiaügyi Irodája utolsó pillanatban történt létrehozása nyilván nem független a széleskörű SolarWind-incidens által okozott sokktól. Mint ismeretes, a SolarWind nevű texasi számítástechnikai cég (sok tízezer külföldi megbízó mellett) egész sor amerikai kormányzati szervnek szállított rendszerfelügyeleti szoftvereket. Véletlenül derül rá fény, hogy az ilyen szoftvereket használó kormányzati hálózatokat eredeti módon (a rendszerfrissítéseken keresztül) támadott meg egy a szakértelme és képességei alapján állami hátterűnek vélelmezett hackercsoport. A nyugati világ politikai és szakmai elitjeinek egy része az orosz külföldi hírszerzés (az SzVR) akcióját gyanítja az ügy hátterében. A szakemberek azonban kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a kibertámadás célja nem a károkozás, hanem az információszerzés volt. A károk felmérése, illetve a fenyegetés végső elhárítása hónapokat vehet igénybe. E közben, az informatikusok kármentő tevékenységével párhuzamosan vélhetően megindul majd egy olyan kiberdiplomáciai tapogatózás, ami a potenciális riválisokkal (Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea) céloz kialakítani valamilyen közösen elfogadott nemzetközi normarendszert a kibertér ilyen „háborús küszöb alatti”, ugyanakkor mégis nagyon veszélyes incidenseinek megelőzésére. Ebben kaphat majd oroszlánrészt a Külügyminisztérium újonnan felálló CSET részlege.
Miközben azonban a kormányzati szereplők (minisztériumok, kulcsfontosságú szövetségi hivatalok és ügynökségek) számítástechnikai rendszereit „meglékelő” SolarWind akció hosszú távra köti le a szakmai figyelmet, az elmúlt napok eseményei rövid távú krízishelyzettel borzolták a kiberbiztonsági szakértők amúgy is feszített mindennapjait. Abban ugyanis mindenki egyetért: a Kapitólium „ostroma”, az amerikai törvényhozás épületének időszakos megszállása egy ritkán feltételezett, ám potenciálisan rendkívül súlyos biztonsági problémát idézett elő. Az érzékeny számítástechnikai rendszerek védelmének ugyanis mindennél fontosabb kulcseleme a hozzáférést biztosító eszközök (és persze maguknak a hálózatoknak) fizikai sérthetetlensége. Ahogy abban is teljes körű a szakmai konszenzus: az eszközök és rendszerek feletti fizikai ellenőrzés megszerzése egy potenciális behatoló által – ez valamennyi kibervédelmi szakember igazi rémálma. A Kapitólium épületébe betörő, ott randalírozó tömegről készült felvételeken jól látszik: az ellenőrizetlenül mozgó embercsoport a legkülönbözőbb hivatali helyiségekbe, irodákba tudott behatolni, és ennek során lényegében akadálytalanul férhetett hozzá az ott használt számítástechnikai eszközökhöz. (Egyes hírek szerint a Képviselőház Elnöke, Nancy Pelosi személyes laptopját is elvihették a behatolók.). A támadás során ugyanis, a törvényhozás biztonságáért felelős személyzet úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az épületben tartózkodó (és éppen a választás eredményeinek hitelesítésével foglalatoskodó) képviselők és szenátorok testi épségének megóvása az elsődleges prioritás. A vészhelyzeti túlélőcsomagok kiosztása, a légző csuklyák felvétele, majd a törvényhozás tagjainak a gyors kimenekítése az épület földalatti alagútrendszerén át minden más intézkedést megelőzött tehát.
Ennek következtében azonban az irodákban található számítógépek biztosítása elmaradt. Szakmai berkekben szinte azonnal záporozni kezdtek a kérdések: pontosan melyik gépekhez (melyik részrendszerekhez) férhettek hozzá a behatolók? Van-e nyoma annak, hogy használták az általuk elfoglalt irodákban található gépeket? Ha igen, akkor milyen műveleteket végeztek rajtuk? Maradt-e nyoma annak, hogy USB pendriveot csatlakoztattak az asztali gépekhez? Ha igen, akkor vajon lementettek-e azokról adatokat, és ha igen, akkor miket? Vagy, ami még ennél is rosszabb eshetőség: telepítettek-e pendrive-okról rosszindulatú kártevőket, amelyek rejtett „hátsó ajtót” nyitnak a megfertőzött rendszerhez?
Az amerikai törvényhozás épületének, irodáinak alapos és átfogó kiberbiztonsági ellenőrzése most alapvető feladat. Amíg ez meg nem történi, addig ugyanis azt kell feltételezni, hogy az amerikai állam egyik legfontosabb szervének a gépei, hálózatai – „kompromittálódtak”, illetéktelenek számára hozzáférhetővé váltak. És ez a SolarWind-hekkelésnél is súlyosabb krízisnek számíthat.
Cybersecurity and the Occupation of the Capitol; Herb Lin; Lawfare blog; 2021.január 7.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 4-január 8.

Ajánlati/részvételi felhívás

GovCA AVDH, DHSZ Microsec support 2020-22
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/1
Közzététel dátuma: 2021.01.04.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.19.
Ajánlatkérő „Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (továbbiakban AVDH) és Dokumentum Hitelesítési Szolgáltatás (továbbiakban DHSZ) szolgáltatások nyújtásához szükséges alkalmazások” tárgyban szoftverkövetési, szoftvertámogatási és fejlesztési szolgáltatásokat kíván beszerezni. Az AVDH/DHSZ rendszer feladata egyrészt az elektronikus aláírással nem rendelkező állampolgárok számára elektronikusan aláírt dokumentumok létrehozása a közigazgatási ügyintézésben való további felhasználásra, másrészt az ügyintézést biztosító szervezetek nevében történő dokumentum aláírás szolgáltatás.
Mennyiség: 1 db szolgáltatás csomag.
Lásd bővebben

Minőségbiztosítási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/1
Közzététel dátuma: 2021.01.04.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.02.
A minőségellenőrzési tevékenységek a projektek sikerkritériumoknak megfelelően történő megvalósítását a minőségi célok ellenőrzésével és betartásának elősegítésével támogatják. A tevékenységek célja annak biztosítása, hogy az Ajánlatkérő beruházásainak megfelelő funkciókat a megfelelő minőségben és az IT stratégiával összhangban szolgáltassák.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 202.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Irányítás-IT alépítményi rdsz tervezés,kivitelezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/2
Közzététel dátuma: 2021.01.05.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.15.
A zalaegerszegi járműipari tesztpálya speciális irányítási- és IT alépítményi rendszer tervezése és kivitelezése
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 1250.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SDH rendszer kiváltása – AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/2
Közzététel dátuma: 2021.01.05.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.03.
Az M3 és az M7 autópályán még üzemben lévő SDH hálózatok kiváltásának megtervezése és megvalósítása az Ajánlatkérő által üzemeltetett útszakaszokon már működő Geth hálózatába illeszkedő IP hálózati struktúra kialakításával. A feladat részeként meg kell tervezni és ki kell építeni az érintett autópálya szakaszokon az új IP gerinchálózatot, mely az autópálya országos IP gerinchálózatához szervesen kell kapcsolódjon és abba illeszkedjen. Az IP gerinchálózatot a meglévő optikai kábelhálózat felhasználásával kell megvalósítani, figyelembe véve a meglévő szálfelhasználásokat és az optikai üzemeltetésbe időközben bekapcsolódó MVM NET Zrt. előírásait.
Lásd bővebben

K2085 Hálózat üzemeltetési tevékenység támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/2
Közzététel dátuma: 2021.01.05.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.04.
Ajánlatkérő székhelyén és 52 db telephelyén LAN (telephelyen belüli) valamint a székhely és telephelyek között WAN (telephelyek közötti) üzemeltetés támogatása
Mennyiségi meghatározás: mindösszesen 279 db hálózati aktív eszköz, valamint 192 óra konzultációs szolgáltatás
Az üzemeltetés támogatása hozzávetőlegesen 1000 végpontot foglal magában.
Lásd bővebben

Tűzfal és Tartalomszűrő rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/2
Közzététel dátuma: 2021.01.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.04.
Lásd bővebben

Mozdony Fedélz. Berend. és PA hangkártya beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/3
Közzététel dátuma: 2021.01.06.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.18.
A MÁV-START Zrt. a közszolgáltatási szerződésben foglaltak értelmében köteles a járművein a hangos utastájékoztatást megvalósítani. Ezen kötelezettségének ellátásához szükséges az alábbi mozdony fedélzeti berendezések és azok részegységei beszerzése: Jelzésérzékelő kártya (JC), Hangkártya (PA), Mozdony Fedélzeti Berendezés
Lásd bővebben

Végpontvédelmi (SEP) rendszer támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/3
Közzététel dátuma: 2021.01.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.20.
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére „Symantec Endpoint Protection (továbbiakban SEP)” végpontvédelmi rendszer további használatához szükséges termékkövetés, gyártói és üzemeltetési támogatás biztosítása.
Lásd bővebben

Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/3
Közzététel dátuma: 2021.01.06.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.15.
Közcélú mobil távközlési hálózaton keresztül nyújtott üzleti szolgáltatás Ajánlatkérő és 26 szervezeti egysége részére
Lásd bővebben

EKR000781112020 Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/3
Közzététel dátuma: 2021.01.06.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.05.
Informatikai fejlesztési szolgáltatások fejlesztése és üzemeltetése a műszaki leírásban meghatározottak szerint:
-EHÖK Work weboldal fejlesztése és üzemeltetése 3 évre
-Hallgatói weboldal fejlesztése és üzemeltetése 3 évre
-EHÖK Applikáció fejlesztése és üzemeltetése 3 évre
Lásd bővebben

UD-108 Web,- és mobil alkalmazásfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/3
Közzététel dátuma: 2021.01.06.
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.03.
UD-108_A Debreceni Egyetem Integrált rendszereihez kapcsolódó web,- és mobil alkalmazásfejlesztés, hozzá kapcsolódó projektmenedzsment és tesztelési feladatok ellátása
Lásd bővebben

KAÜ szoftverek refaktoring szolgáltatásai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/4
Közzététel dátuma: 2021.01.07.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.20.
Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szoftverekre vonatkozó kód refaktoring szolgáltatások beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/1
Közzététel dátuma: 2021.01.04.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő az Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetben a kérelmeket kezelő portál működéséhez – 14 db szoftverhez 100-100 főre licenc
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 12.811.039,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás-szervezetfejlesztési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/1
Közzététel dátuma: 2021.01.04.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő:p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 31. § (3) bekezdés szerinti szervezetfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására a külön jogszabályban meghatározott szervezetek számára.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 30.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj eredményéről – forgalommodellező szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/2
Közzététel dátuma: 2021.01.05.
Ajánlatkérő: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: PTV Austria Planung Transport Verkehr GmbH
Felhasználói licenceszerződés: PTV Visum, vagy azzal egyenértékű közlekedésmérnöki szoftvercsomag egyetlen licenc-szel, PTV Vissim, vagy azzal egyenértékű közlekedésmérnöki szoftvercsomag egyetlen licenc-szel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 74.304,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – MSZOLG
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/5
Közzététel dátuma: 2021.01.08.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás (továbbiakban: KM) kötése “Mobil távközlési szolgáltatás” tárgyában a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve az eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére.
Mennyiség: 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag
Az 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag az alábbi díjcsomagokat foglalja magában: “VIP díjcsomag”, “Emelt díjcsomag”, “Alap díjcsomag”.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.070.021.349,- Ft
Lásd bővebben

Digitális nyilvántartó rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/5
Közzététel dátuma: 2021.01.08.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: TC&C Távközlés- és Számítástechnikai Szolgáltató Kft.
FCSM Zrt. csatornahálózatának digitális szakági nyilvántartó rendszerének, adatbázisának karbantartása 24 hónapos időtartam alatt a dokumentációban részletezett műszaki feltételeknek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj.eljárás eredményéről – EKR000916002020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/5
Közzététel dátuma: 2021.01.08.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A Pest Megyei Kormányhivatal szigetszentmiklósi telephelyén szerverszoba kivitelezési munkáinak elvégzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 174.922.180,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az agilis kormányzás lehetőségei, kihívásai és új feladatai

A Tallini Műszaki Egyetem innovációs és kormányzati tanszékének interdiszciplináris közigazgatási szak-periodikája, a Halduskultuur 2020. decemberében megjelent száma két dél-koreai professzor, Kil Pyo Hong és Pan Suk Kim tanulmányát közli, amelyben a szerzők mérleget vonnak az agilis kormányzás eddigi tapasztalatairól és ajánlásokat fogalmaznak meg a jövőre nézve (Building an Agile Government: Its Possibilities, Challenges, and New Tasks). Kiindulópontjuk az, hogy bár az agilis kormányzás népszerű kifejezés és kutatási téma, alapvető jellemzői nem pontosan tisztázottak.

Az agilis kormányzást a versenyszférában elterjedt agilis menedzsment ihlette, amely új, rugalmas megközelítést alkalmazó módszertant honosított meg a tervezés, a mérnöki munka, az infokommunikációs technológiák és az új termékek, szolgáltatások fejlesztése terén. Ennek nyomán több országban is hangsúlyt kapott az agilis kormányzás bevezetése, elsősorban az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódva. A tanulmány az agilitást a következőképpen definiálja: az a képesség, amellyel a szervezet be tudja tölteni küldetését olyan módon, hogy folyamatainak átalakításában hatékonyan kombinálja a koordinációt, az erőt, az egyensúlyt, valamint a fejlett technológiák alkalmazásából fakadó megnövelt sebességet és kapacitást. A tanulmány célja, hogy az agilis kormányzás terén született kutatási dokumentumok elemzésével azonosítsa a főbb jellemzőket, segítsen leküzdeni az agilitás ellen ható kihívásokat, és azonosítsa az agilis kormányzásban rejlő lehetőségeket, összevetve mindezeket a vállalati szféra agilis menedzsmentjének tapasztalataival.

A kilencvenes évek óta számos vállalat szembesült azokkal a környezeti változásokkal, amelyeket a gyors változékonyság, a bizonytalanság, az összetett jelleg és az egyértelműség hiány jellemez, beleértve a növekvő versenyt, a piacok erősödő globalizációját, a fogyasztói igények individualizálódását, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezeti változásokat. A kutatások, a gyakorlati módszertan, a támogató technológiák és az informatikai tudományok ezeknek a kihívásoknak a megválaszolására olyan modelleket és megoldásokat dolgoztak ki, mint az agilis gyártás, a valós idejű vállalkozás (real-time enterprise, RTE), az agilis ellátásilánc-menedzsment vagy az okos gyár (smart factory). Az üzleti világban az agilis válaszok elsősorban a vállalatok irányítási rendszerében valósultak meg, magába foglalva azok alapvető funkcióit – éles ellentétben a kormányzati szektorral, ahol az agilis megoldások éppen a fő tevékenységekben és a központi szervezetekben jelennek meg a legkevésbé.

A PricewaterhouseCoopers 2015-ben a kormányzati-közigazgatási agilitásnak a következő fő elemeit határozta meg: alkalmazkodóképesség, innováció, együttműködés, láthatóság, gyorsaság. Az OECD ugyanabban az évben a stratégiai agilitás három dimenzióját javasolta alkalmazni a közigazgatási-közszolgáltatási szférában:

  • a stratégiai érzékenységet, amely képes megfelelő egyensúlyt tartani a a kormányzati értékek, a társadalmi preferenciák, a jelen és jövőbeli költségek és hasznok között, felhasználva ezeket a tervezésben, a célmeghatározásban, a döntéshozatalban és a priorizálásban;
  • a kollektív elkötelezettséget, amely ragaszkodást jelent a közös jövőképhez és átfogó célokhoz, felhasználva ezt a közszolgálatban dolgozók munkájának irányításában, a koordinációban és a más szereplőkkel történő együttműködésben, a célok közös elérése érdekében;
  • az erőforrások rugalmasságát, amely képes azok mozgatására a változó prioritásoknak megfelelően, elősegítve az innovatív megoldásokat és maximalizálva a források felhasználásának hasznát, növelve a hatékonyságot és termelékenységet mind a pénzügyi konszolidáció, mind a hatékonyabb közszolgáltatásokba irányuló újra-befektetések terén.

Az agilis kormányzattal kapcsolatos szakirodalom az agilitásnak három szintjét határozza meg az elemzésekben, ezekhez kapcsolva a felmerülő nehézségeket is:

  • csoportszinten az agilis projekt-menedzsment;
  • szervezeti szinten az agilis irányítási rendszerek;
  • szervezetközi szinten az agilis kormányzás.

Míg a csoportszintű agilis projekt-menedzsmentről és a szervezetközti agilis kormányzásról több sikertörténetről is olvashatunk a szakirodalomban, a szervezeti szintű agilis közigazgatás menedzsmentről alig. Mégis, kevés tanulmány teszi fel a kérdést, hogy miért nem sikerül az agilis menedzsmentet meghonosítani a közigazgatásban a szervezetek szintjén. A szerzők rámutatnak, hogy a versenyszféra és a közszféra alapvető különbségek eredményezik azt, hogy az előbbiben alkalmazott megoldások nehézségekbe ütköznek utóbbinál. Ezek a különbségek a következők:

  • Eltérő hatókör. Míg a vállalatok piacán nagyszámú ügyfél és versenytárs van, a közszféra hatóköre a társadalomra és a nemzetgazdaságra terjed ki.
  • Eltérő összetettség. Míg a vállalatoknak olyan világos problémamegoldási céljaik vannak, mint a vevői elégedettség vagy a szállítási idő javítása, a közszférában olyan problémákat kell megoldani, amelyeknek sokszor nehéz a pontos okát meghatározni, még inkább az intézkedések hatását megbecsülni.
  • A cselekvési folyamat és a nyomonkövethetőség különbségei. Míg a versenyszférában világos és jól mérhető teljesítménymutatók vannak (mindenek előtt a profit), addig a közszférában hiányoznak ezek, nincsenek megfelelő visszajelzési mechanizmusok a döntésekről és intézkedésekről.
  • Eltérő motiválási eszközök. Míg a versenyszféra elsősorban jutalmazással motivál, addig a közszféra hajlamos a negatív következményekre és azok elkerülésére összpontosítani, jutalmazás helyett a büntetésre téve a hangsúlyt.

A döntéshozatal fázisait ezek a különbségek a következőképpen jelenik meg:

  • az eltérő hatáskör elsősorban a döntéselőkészítésben;
  • az eltérő összetettség az előkészítésben és magában a döntéshozatalban;
  • a cselekvési folyamat és a nyomonkövethetőség különbségei a megvalósítás szakaszában;
  • az eltérő motiválás elsősorban a megvalósításban, de mindhárom szakaszra befolyással van.

Mint a szerzők rámutatnak, a negyedik ipari forradalom technológiái nagymértékben megerősíthetik a közszféra döntéshozatali kapacitásait, legalábbis erre irányulnak a várakozások. A tárgyak internete, a big data és a felhőalapú számítástechnika nagymértékben terjesztik ki a közhivatalok érzékelő és nyomonkövetési képességét, ami csökkentheti az agilitási rést a vállalati és a közszféra között. A nagy adattömegek elemzése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás áttörést hozhat az összetettségből fakadó nehézségének megoldásában. A szcenárió-tervezés és a komplex eseményfeldolgozás (CEP) lehetővé teszik a társadalmi jelenségek előrejelzését, erősítik a gyors válaszadó képességet és a problémamegoldó kapacitásokat. A közösségi hálók és az okos mobileszközök terjedése növeli az esélyét a társadalmi problémák korai észlelésének, valamint lehetővé teszi a kollektív intelligenciával létrehozott megoldások születését. A közszolgálati platformok fejlesztése – a megosztáson alapuló gazdasággal együtt – javítják a társ-alkotás lehetőségeit, kombinálva az állami, vállalati és egyéni erőforrásokat. Ha mindezt sikerül a kockázatvállalást toleráló kockázat-menedzsmenttel párosítani, csökkenhet a rés a vállalati és a közigazgatási agilitás között.
A szerzők szerint az agilis kormányzás központi eleme az agilis döntéshozatal. Ennek javítása érdekében a következő funkciókat kell fejleszteni:

  • valós idejű érzékelés minden irányban;
  • alkalmazkodó és gyors döntéshozatal;
  • rugalmas és okos forrásfelhasználás;
  • kockázatbarát nyomonkövetés és jutalmazás.

Ezek és ezen funkciók egymásba fonódó ciklusának fejlesztésére a szerzők a versenyszférában meghonosodott alkalmazások és támogató eszközök közszférára adaptálását javasolják – nem csak a projektek, hanem a szervezetek szintjén is. A szóba jöhető megoldások közül a következőket emelik ki:

  • a tárgyak internetén alapuló érzékelés és nagyadat-elemzés;
  • szcenárió-tervezés és szimulációs modellezés;
  • mesterséges intelligenciát beépítő döntéshozatali platform (itt a szerzők konkrétan saját korábbi fejlesztésüket, a dél-koreai Hubogent rendszert ajánlják);
  • komplex eseményfeldolgozás (Complex Event Processing, CEP);
  • moduláris tervezés és strukturálás;
  • kiber-fizikai rendszereken (Cyber-Physical System, CPS) alapuló okos kiszervezés;
  • agilitás-fókuszú teljesítmény-menedzsment és teljesítménymutatók (KPI) alkalmazása;
  • kockázatértékelő és kockázatot toleráló auditálás.

Az agilis döntéshozatal fejlesztését a kormányzás digitális átalakításával kell összhangba hozni, aminek egyben annak sikeréhez és eredményességéhez is jelentős mértékben hozzájárulhat.„”

Forrás:
Building an Agile Government: Its Possibilities, Challenges, and New Tasks; Kil Pyo Hong, Pan Suk Kim; Halduskuultur; Vol. 10, No.1.; DOI: https://doi.org/10.32994/hk.v21i1.235; 2020 december 3.
(A tanulmány szabadon elérhető.)

Eurázsia felemelkedése: valós növekedési potenciál Európa számára

„…Eurázsiáé lehet a jövő
A felsorolt folyamatok alapján aligha lehet kétségbe vonni, hogy az eurázsiai szuperkontinensen új gazdasági-világhatalmi pólus formálódik. A térség felemelkedését mindenekelőtt a sajátos, innováción alapuló (intenzív) növekedési modell ösztönözheti tovább. Ennek alapjait a hosszú távú fenntarthatósági törekvés, a belső tudástőkére épülő technológiai haladás és a nemzetközi tranzakciókat forradalmasító, új digitális pénz lehetősége adják. Mindez geopolitikai paradigmaváltást is előrevetít. Az ázsiai gondolkodás jegyében alapmotívummá válhat a kölcsönös előnyök kereséséből fakadó stabilitás és egyensúly, amely tiszteletben tartja az országok saját nemzeti értékeit és a fenntartható növekedést mozdítja elő.

„Eurázsia kora” nem jelenti azt, hogy eltűnne a napjainkban meghatározó atlanti erőtér. Sokkal inkább a kizárólagos dominancia megszűnéséről és egy alternatív, többoldalú kooperáción nyugvó világkép kialakulásáról van szó. Ebben az új helyzetben az atlanti tömb érdeke és jövőbeli sikereinek kulcsa az, hogy együttműködésre törekedjen Eurázsiával. Így az Európai Unió versenyképességének megőrzése is azon múlhat, hogy mennyire nyit a szuperkontinens többi része felé.”

Forrás:
Eurázsia felemelkedése: valós növekedési potenciál Európa számára; Horváth Marcell, Boros Eszter; Magyar Nemzeti Bank; 2021. január 7. (PDF)

Elkészült a villamosenergetikai kiberbiztonsági kézikönyv

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mentorálásával, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet kiadásában megjelent a villamosenergetikai ipari felügyeleti rendszerek kiberbiztonsági kézikönyve.

A SeConSys (Security for Control Systems) együttműködésében született, a maga nemében hiánypótló kézikönyv mintegy 20 szakértő egyéves munkájának eredménye. A kiadvány fontosságát jelzi, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nemcsak felvállalta a kézikönyv kiadását, de ajánlja is annak alkalmazását a témában érintett cégeknek, szervezeteknek. A szakmai kiadvány létrehozásához a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is aktívan hozzájárult. A SeConSys működését koordináló két mentor egyike Krasznay Csaba, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője.

A kézikönyv a SeConSys honlapján érhető el és onnan letölthető. Az együttműködésről a Kiberbiztonsági Kutatóintézet blogján bővebben is olvashatnak az érdeklődők.”

Forrás:
Elkészült a villamosenergetikai kiberbiztonsági kézikönyv; Görgey Péter; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. január 6.
Villamosenergetikai ipari felügyeleti rendszerek kiberbiztonsági kézikönyve; Seconsys/Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Kibervédelmi Intézet; ISBN 978-615-00-9827-2; 2020. december 8. (PDF)

Az európai klímapolitika funkciójának változásai

„…Az európai zöld megállapodás mint geopolitikai eszköz

A globális erőegyensúly évtizedek óta átrendeződőben van. A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerben az Egyesült Államok dominanciájának csökkenése, valamint Kína globális gazdasági és technológiai nagyhatalomként történő megjelenése figyelhető meg. A Kína és a Trump-adminisztráció között dúló kereskedelmi háború a transzatlanti kapcsolatokra is rányomta a bélyegét. Ez a konfliktus, illetve a brexit egyre inkább elősejlő realitása az Európai Uniót geopolitikai vezető szerepének felvállalására késztette. Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker „politikai bizottságával” szemben arra tett ígéretet, hogy az övé „geopolitikai bizottság” lesz majd, tervei között pedig ott szerepel az EU releváns nemzetközi szereplőként történő megerősítése. A világgazdasági és a globális erőviszonyok immár évtizedek óta tartó átrendeződése a COVID–19-járvány alatt új lendületet kapott. A pandémia jelentette közvetlen fenyegetés elmúltával viszont a verseny fokozódására lehet majd számítani, és annak kimenetelére döntő hatással lehet, hogy miként sikerül levezényelni a válságot követő helyreállítást.

A geopolitikai aspektus fontosságát felismerve az Európai Bizottság nemrégiben közzétette a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés című dokumentumát, melyben megvizsgálja a globális szereplőként fellépő Európai Unió sebezhető pontjait és teljesítőképességét. A jelentés integrált megközelítést alkalmazva feltérképezi az EU ellenállóképességének a zöld és a geopolitikai szakpolitikákon keresztülívelő dimenzióit. E megközelítés értelmében az Európai Uniónak stratégiai autonómiája megerősítése érdekében a globális színtéren napirend-meghatározóként kell pozícionálnia magát. A világjárvány nyomán mindenki számára világossá vált, hogy a világ mennyire sérülékeny módon fonódik össze. Ez a felismerés jótékony hatással van az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés sürgősségének tudatosítására is, hiszen a klímaváltozás kérdése mindenkit egyaránt érint. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasága és a rangsorban előtte állóktól csak kevéssel lemaradva a harmadik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátóinak listáján, így természetes, ha a nemzetközi közösség zöld átalakulásában zászlóvivőként kíván megjelenni.

Az európai zöld megállapodás emellett az Európai Unió olyan kiemelt fontosságú és előremutató kezdeményezése, amely számos geopolitikai témát összekapcsol, és így a stratégiai autonómia elérésének egyik fő eszközeként lehet rá tekinteni. Míg a 2008-as válság valamelyest mérsékelte a zöld gazdaságra való áttérést célzó ambíciókat, a COVID–19 által okozott válság előrelendíti ezeket – a zöld helyreállítás mellett kitartva pedig az Európai Unió a saját globális normatív szerepét is megerősíti.

Hogy segíthet-e a jelenlegi válság az Európai Unió szuverenitásának megerősítésében? Az energiapolitika és az éghajlat-politika területe régóta elválaszthatatlanul összeforrt egymással, az európai energiaipar zöld átalakulása pedig jelentősen csökkenti majd az európai tagállamok orosz gázexporttól való függőségét. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a termelés és a hazai kereslet által hajtott kínai gazdaság sokkal kisebb mértékben érezte meg a globális járvány erejét, mint a szolgáltatásokon alapuló nyugati gazdaságok. A fenntartható átmenet sikeres végrehajtásához az európai technológiai iparba való beruházásokra lesz szükség. A szén-dioxid-mentesítés szükségességéből fakadó innováció tehát jó lehetőség Európa számára, hogy Kínával szemben megerősítse a technológia, illetve a mesterséges intelligencia területén meglévő kapacitásait. Ma már szintén jól ismert az éghajlatváltozás által kiváltott migráció jelensége; az európai zöld megállapodást pedig migrációpolitikai aspektusa a regionális stabilitást hosszú távon javító eszközzé is minősíti. Ha tehát a zöld átmenet élére áll, az több szinten is megerősíti az Európai Unió stratégiai autonómiáját.

Míg az egyes tagállamok más globális szereplőkkel szembeni érdekei és hozzáállása sokszor eltér egymástól, az európai zöld megállapodás olyan projekt, amely egyetemes összekötő erővel bír. A zöld gazdasági helyreállítás lehetőséget kínál az Európai Unió számára, hogy a világban betöltött nagyhatalmi helyzetét megőrizhesse, de ehhez egyszerre kell határain belüli és globális vezető szerepet ellátnia. Az európai zöld megállapodásnak nem csupán geopolitikai funkciót kell betöltenie, hanem társadalmi és gazdasági kohéziós eszköznek is meg kell maradnia. A gazdaság helyreállítása példa nélküli kihívást jelent majd a tagállamok kormányai számára, és a globális ambíciók megvalósítása közepette senkit sem szabad az út szélén hagyni. Az EU és tagállamai közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés, valamint a személyre szabott iparpolitikai iránymutatás mind egyaránt fontos ahhoz, hogy az európai gazdaság helyreállítása hosszabb időtávon is ellenálló maradhasson, az átmenet során pedig mindenki megőrizhesse versenyképességét. A gazdaság klímasemleges helyreállítása jó alkalom lesz az Európai Unió számára, hogy a határain belül és kívül is megmutassa a multilateralizmus valódi jelentését – és a várakozások nagyok.”

Forrás:
Az európai klímapolitika funkciójának változásai; Herédi Elina; Antall József Tudásközpont; 2020. december