Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. augusztus 2.

  • 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 144. szám; 2021. július 29.; 6595-6596. o. (PDF)
  • 450/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 144. szám; 2021. július 29.; 6597. o. (PDF)
  • 451/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet a szakhatósági közreműködés és hozzájárulás szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 144. szám; 2021. július 29.; 6598-6599. o. (PDF)
  • 445/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a légiforgalmi szolgálatok folyamatosságának fenntartása érdekében szükséges intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 142. szám; 2021. július 26.; 6512. o. (PDF)
  • 446/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a légiközlekedés biztonságának megőrzése és a COVID-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében szükséges intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 142. szám; 2021. július 26.; 6513. o. (PDF)
  • 30/2021. (VII. 26.) KKM rendelet a védettségi igazolások egyoldalú elismeréséről szóló 17/2021. (V. 22.) KKM rendelet Oroszországi Föderációval összefüggő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 142. szám; 2021. július 26.; 6580. o. (PDF)

Matolcsy György: a költségvetési vita valódi tétje az, hogy át tudunk-e térni egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra

„A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól. Jóval nagyobb a tét. A kiinduló kérdés mindenképpen az, hogy a 2021 első felében újraindult, majd a második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés.

A költségvetési vita mélyén beruházási vita rejtőzik

A 2022. évi költségvetésben az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ez több szempontból is hibás és fenntarthatatlan. Nézzünk néhány érvet emellett:

  • A nemzetközi tapasztalatok egységesen azt mutatják, hogy egy gazdaság felzárkózásához a fejlettebbek szintjéhez folyamatosan magas, 25–35 százalék közötti GDP-arányos beruházási ráta szükséges. A 2018–2020 közötti átlagos, 26,4 százalékos magyar ráta ezt már teljesíti, a 2013–2020 közötti 23,3 százalékos még nem teljesítette. Azonban nem csak az arány számít, hasonlóan fontos a beruházások összetétele is. Ebben nem állunk jól, mert a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges „okos” beruházások aránya.
  • Ezzel szemben az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos. Ráadásul 2017 és 2020 között nálunk nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek és nem az „okos” beruházások állnak.
  • A magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet.
  • Az állami beruházásokon belül az építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt. Ezt erősíti a növekvő importált infláció.
  • 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos.
  • Az „okos” tőke (például K+F, IT, licencek, eredeti kulturális alkotások) szerény aránya azt is jelenti, hogy alacsony a beruházási javak amortizációja, ezáltal a tőkepótlás és a tőkeképzés is. Más tőkemegtérülési követelményt és tőkeképződést jelent egy épület évi 1 százalékos vagy egy IT beruházás 100 százalékos leírási forrása.
  • Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet.
  • Az EU-ban legmagasabb szinten álló kormányzati beruházások mellett nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya. Eközben magas a megtakarítási ráta és a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.

A költségvetési vita valójában nem egy évről, hanem az egész évtizedről szól

A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára való áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett.

Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen.

P. S.

„Mindig az a nyilvánvaló, amit senki sem vesz észre, mielőtt valaki egyszerűen megfogalmazná” – Halil Dzsibrán”

Forrás:
Áttérés az okostőke-intenzív pályára; Matolcsy György; Magyar Nemzet; 2021. július 26.

Közigazgatás, politika

Változás a Miniszterelnöki Kormányiroda élén
dr. Biró Marcellt, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát e tisztségéből 2021. július 31-ei hatállyal felmentették.
dr. Bordás Gábort, aki kormányzati igazgatásért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be, 2021. augusztus 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárává kinevezték.
Magyar Közlöny; 2021. évi 145. szám; 2021. július 30.; 6773. o. (PDF)

Bíró Marcell 2008-2010 között az Országgyűlés Hivatala jogi munkatársa. 2010-2011 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának titkárságvezetője, majd 2011-2014. júniusa között közigazgatási államtitkár volt. 2014. júniusa és októbere között Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd 2015. októberéig a Belügyminisztérium miniszteri kabinetfőnöke. 2015. október 21-től az újonnan megalakult Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára, majd 2018. május 22-től – a negyedik Orbán-kormány megalakulását követően felállított – Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. (Wikipédia)

A Nemzeti Versenyképességi Tanács négy területen gyorsítaná a digitalizációt

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács digitalizációs fejlesztéseket javasolt a kormánynak.

A magyar gazdaság az európai országoknál gyorsabban indulhat újra, a cél most az, hogy ezt a lépéselőnyt a versenyképesség és hatékonyság javításával tovább növeljük – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán publikált videóban.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak:
* a magyar emberek digitális készségfejlesztése
* a kormányzati szolgáltatások és
* az egészségügy digitalizációja
* a magyar vállalkozások digitális eszközhasználata

A csütörtöki ülésen mutatták be a vali.hu vállalkozói portált is, amely személye szabottan nyújt pályázati, képzési, hitel és szakmai információkat.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy az elmúlt hetekben 10 szervezet javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését, júniusban pedig hazánk 5 helyet lépett előre a versenyképességi rangsorban.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója jelezte, hogy azok az országok amelyek, fejlettebbek voltak a digitális szolgáltatások terén, sokkal könnyebben jöttek ki a válságból.

Hangsúlyozta: nem szabad, hogy visszarendeződjön az az állapot, ami a lezárások előtt volt. Meg kell tanulnunk, hogy mi volt az, ami pozitív, azt meg kell tartani és el kell dobni azt, ami rossz volt.”

Forrás:
Varga Mihály négy területen gyorsítaná a digitalizációt; Világgazdaság; 2021. július 29.

Szijjártó Péter: elfogadta a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs hat újabb javaslatát

„Elfogadta a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs hat újabb javaslatát – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter szerdán.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban elmondta: négy döntés azt biztosítja, hogy az eddigieknél gyorsabban és több gazdaságfejlesztési forrás kerülhessen a magyarországi vállalatokhoz annak érdekében, hogy gyorsabban tudják javítani versenyképességüket.

A négy intézkedés a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelezési és gazdaságfinanszírozási tevékenységét teszi széleskörűbbé, gyorsabbá és bürokráciamentesebbé. Kifejtette: megindul egy építőipari tőkeprogram, amelyben az MFB az „ugrásszerű fejlődés előtt álló” építőiparban működő magyar vállalatok számára biztosítja a hatékonyság növeléséhez szükséges beruházások esetében elengedhetetlen fejlesztési pénzügyi forrásokat. A kormány elfogadta azt is, hogy az MFB hitelezése a következő időszakban még könnyebb és rugalmasabb legyen. Így az MFB több mint 200 milliárd forintos újabb hitelezési lehetőséget kapott. Az eddigieknél szélesebb körben vállalhat garanciát az MFB, ami fontos a magyar vállalatok számára hitelfelvételnél vagy bármilyen más fejlesztési forrás igénybevételénél. Az MFB tőkealapjai is az eddigieknél gyorsabban tudnak befektetéseket eszközölni a Magyarországon működő vállalatokban azzal, hogy a szükséges versenyhivatali eljárásokat a tulajdonszerzést követően is le lehet folytatni, így azok nem lassítják majd az MFB tőkealapjainak befektetési döntéseit.

Emellett két olyan döntést hoztak, amely jelentős infrastruktúrafejlesztéssel jár és amellyel újabb beruházásokat tudnak Magyarországra vonzani – közölte a külügyminiszter. Szikszón jelentős közműfejlesztést hajtanak végre az ottani iparterületen, így Magyarország északkeleti részének vonzerejét tovább növelik. Megjegyezte: Szikszón már most is jelentősek az ipari kapacitások és további beruházók szeretnének oda települni. Ehhez rendkívül fontos az ottani közműfejlesztés – mondta.

Továbbá négy magyarországi ipari parkban távközlési, elektronikai, energetikai és vízügyi közműfejlesztést végeznek el 100 milliárd forint értékben – emelte ki, hozzáfűzve: fontos, hogy legyenek az országban olyan területek, amelyek a beruházók számára gyorsan képesek biztosítani a megfelelő körülményeket.

Szijjártó Péter elmondta: a mostani hattal már 35-re nőtt azon javaslatok száma, amelyeket a kormány elfogadott a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzstől. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a gazdaság újraindulása a leggyorsabb legyen Európában – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Megjegyezte, az országok között zajlik az új világgazdasági korszakra történő átállás versenye, amely azért folyik: ki tudja a leggyorsabban beindítani gazdaságát, és ehhez magához vonzani a legtöbb beruházást. ”

Forrás:
Szijjártó Péter: elfogadta a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs hat újabb javaslatát; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. július 28.

Az adatvagyon területén új konfliktus körvonalazódik Magyarország és az Európai Bizottság között

„ Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője szerint nem adható „csak úgy” át az EU-nak a nemzeti adatvagyon, az a közigazgatás- és gazdaságfejlesztés céljait kell, hogy elsősorban szolgálja.

Idén is megrendezték azt a konferenciát, amelyen a visegrádi országok szakértői vitatták meg az adatkezelésben felmerülő legfontosabb kérdéseket. Emellett szó esett a közigazgatásban használt mesterséges intelligencia megoldásokról is – mondta az InfoRádiónak Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

„Ennek a beszélgetésnek a fókuszában részint a mesterséges intelligenciák, részint a digitális kormányzás állt. Azt látjuk, hogy az egyik kulcskérdés, hogy miképp viszonyulunk a közigazgatási, illetve magánadatvagyon-készletekhez, ezeknek a vagyoni elszámolása miképpen rendeződik; e tekintetben jól láthatóan az idei év második felében konfliktusoktól sem mentes beszélgetés fog lezajlani a nyugati világ szereplői között, egyre több tagállam álláspontja az, hogy ez egy új magánjogi jószág, ahol van rendelkezési jog, elszámolási lehetőség.

Az a fajta open data megközelítés, hogy a tagállamok által előállított adatvagyon egyfajta uralatlan dolog, és ezt át kell adnunk, ez nem tartható, az érdekeltségi rendszert meg kell teremteni” – ecsetelte Gál András Levente.

Rámutatott, hogy mások is érdeklődnek a magyar megoldás iránt.

„Elfogadásra került a nemzeti adatvagyon törvény, 10 hónapja felállt a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely azt a célt szolgálja, hogy a nagy állami adatkészletek mind a közigazgatás-fejlesztés, mind a gazdaságfejlesztés aktív eszközei legyenek.”

Erről a munkáról is beszámoltak a V4-konferencián, ezt a „know-how-t” is igyekszik a magyar kormány exportálni. ”

Forrás:
Digitális kormányzás: újabb területen akadhat megbeszélnivalója a kormánynak az EU-val; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2021. július 31.

Háttér
Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája; eGov Hírlevél; 2021. február 7.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás; Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 172/56; 2019. június 26. („ A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek 2021. július 17-ig megfeleljenek.”)
Európai egészségügyi unió: a Bizottság nyilvános konzultációt indít az európai egészségügyi adattérről; eGov Hírlevél; 2021. május 9.
Közadatok piaci újrahasznosítása; eGov Hírlevél; 2021. június 6. (a Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete)

Magyar reformokat sürget az OECD

„ A válságból való kilábalást a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtott támogatások mellett az oltások gyorsasága megkönnyítette.

Megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása válságból, azonban a világjárvány előtti erőteljes növekedési szintfenntartásához reformokra van szükség a termelékenység és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében – áll az OECD legfrissebb Magyarországról szóló országtanulmányában. A jelentés kiemeli, hogy súlyosan érintette a Covid válság Magyarország exportorientált gazdaságát, megszakítva a 2016 és 2019 közötti növekedési periódust, amelyben 30 éves mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta.

Az OECD szakértői rámutatnak, hogy a válságból való kilábalást a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtott támogatások mellett az oltások gyorsasága megkönnyítette.

Ennek köszönhetően a tavalyi 5,1 százalékos recesszió után az idén 4,6 százalékos, 2022-ben 5 százalékos GDP növekedés van kilátásban.

Hangsúlyozzák, hogy a szűkülő munkaerőpiac miatt is egyre sürgetőbb a munkatermelékenység növelése. A szakképzés és a felsőoktatás erősítése mellett kulcsfontosságúnak nevezik, hogy minél több olyan magasan képzett mérnököt és informatikust képezzenek, akikre a vállalkozások egyre nagyobb igényt tartanak. A szakértők azt is javasolják, hogy a kormány tegye olcsóbbá a nagysebességű mobilinternetet, és segítse a cégeket a digitális technológiák gyors átvételében. Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének biztosítása, továbbá a korrupció elleni küzdelem jegyében az intézményi keretek megerősítése pedig javítaná a befektetési légkört és támogatná az üzleti dinamizmust.

A munkavállalók mobilitását is erősíteni lehetne a vidéki területekről a városokba irányuló közlekedési kapcsolatok javításával. A felmérés azt is tanácsolja a kormánynak, hogy folytassa az élőmunkát terhelő adók csökkentését és fokozatosan vezesse ki az energia, a pénzügyi és a kiskereskedelmi szektorokat terhelő különadókat.”

Forrás:
Magyar reformokat sürget az OECD; Járdi Roland; Világgazdaság; 2021. július 30.

Eredmények és hiányosságok – megjelent az OECD jelentése a magyar gazdasági helyzetről (Economic Survey of Hungary 2021)

„Magyarország erős növekedési jeleket mutat az idei évben – állapította meg az OECD magyar gazdasági helyzetről szóló országjelentése (Economic Survey of Hungary 2021).

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. A magyarországi egészségügyi rendszer helyzete és a nemzetközi piacok alakulása jelenleg nagyban befolyásolja a kis méretű, de rendkívül nyitott magyar gazdaság növekedését.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020 előtt a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil volt: a költségvetési hiány az EU-átlag alatt maradt, és a kormány megszüntette a devizadósságból eredő pénzügyi kockázatokat.

Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal ellenállóbbnak és alkalmazkodóbbnak bizonyult: a gazdasági növekedés az elemzők meglepetésére már 2020 második felében 2 százalék körül alakult, idén pedig akár 6 százalék fölött is lehet.

Kifejtette, hogy az elmúlt 10 év sikeres magyar adóreformja a jövedelem és vállalati teljesítmény helyett a fogyasztásra összpontosított. A leegyszerűsített magyar adórendszerben a 15 százalékos egykulcsos jövedelemadó és a 9 százalékos társasági adó nemzetközileg is versenyképessé teszi az ország gazdaságát.

Kiemelte, hogy a magyarországi munkaerőpiac jól reagált a koronavírus okozta gazdasági válságra: a munkanélküliség jelenleg 4,2 százalék, de még ennél is fontosabb, hogy 2021 júliusában már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A kormány tervei szerint 2030-ban elérhetjük a 80 százalékos foglalkoztatottsági szintet. A magyar minimálbér növekedési pályán van, de még hosszú út vezet az OECD átlag eléréséhez – tette hozzá.
Hallgassa most!

Alvaro Pereira, az OECD közgazdasági főosztályának országjelentésekért felelős részlegének szakértője online előadásában megerősítette, hogy a jelentés szerint Magyarország erős gazdasági növekedési jeleket mutat annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést.

Alvaro Pereira hangsúlyozta, hogy idén tavasszal a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett a magyarországi pénzromlás üteme és az inflációs nyomás továbbra is magas. Az elöregedő magyar társadalom miatt egyre kisebb méretű és egyre idősebb lesz a magyar munkaerő-állomány, ami tovább növeli a nyugdíjas réteghez kapcsolódó állami költségvetési kiadásokat.

A közgazdász kiemelte, hogy 2020-ban a magyarországi munkanélküliségi arány nőtt, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. Úgy vélte, hogy a bérnövekedés az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is stabil lesz, hozzátéve, hogy a termelékenységnek -, amely az OECD átlagnál jóval alacsonyabb – a bérnövekedéssel párhuzamosan kell emelkednie.

Kiemelte, hogy a szegényebb keleti és délnyugati országrészekben jóval alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség, jelentősek a regionális különbségek.

Rámutatott, hogy az EU- és az OECD-átlaghoz képest továbbra is magas az adóék, vagyis a munkabért terhelő adók és járulékok aránya.

Úgy vélte, hogy az államilag szabályozott, mesterségesen alacsonyan tartott energiahordozó-, ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékszállítási díjak nem segítik elő a fejlesztési beruházásokat ezeken a területeken.

Kiemelte, hogy a magyarországi szakképzésben nagyon alacsony a gyakornoki programban vagy iparitanonc-rendszerben végzettek aránya, pedig az egyébként is stabil magyar ipari és szolgáltatási szektort ezzel tovább lehetne erősíteni.

Megemlítette, hogy Magyarország lemaradásban van az infokommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása területén (közösségi média, felhőalapú adattárolás, nagy sebességű, széles sávú internet, nagy adatbázisokon alapuló, úgynevezett big data elemzés), valamint az OECD-átlaghoz képest drága a magyarországi széles sávú mobiltelefonos adatszolgáltatás.”

Forrás:
Újabb bizonyítványt kapott Magyarország; Infostart / MTI; 2021. július 30.
Lásd még: Hungary: reforms to raise productivity would strengthen recovery from COVID-19, says OECD; OECD; 2021. július 30.
Economic Survey of Hungary (30 July 2021); OECD; 2021. július 30.

A Pénzügyminisztérium értékelése az OECD országjelentéséről (Economic Survey of Hungary 2021)

„Az OECD a mai napon bemutatta a magyar gazdaságra vonatkozó 2021-es tanulmányát. A Szervezet egyetért azzal, hogy a kormány a gazdaság újraindítását – többek között – a munkát terhelő adók további csökkentésével és célzott, támogató költségvetési politikával segíti.

A virtuálisan bemutatott, általában kétévenként készülő tanulmányában az OECD átfogó képet fest a magyar gazdaság aktuális kihívásairól és ajánlásokat fogalmaz meg a gazdaságpolitika számára. Az infláció kezelésére a Magyar Nemzeti Banknak az alapkamat fokozatos emelését javasolja a Szervezet, míg a digitalizáció vonatkozásában a kormányzati szolgáltatások online elérésének további szélesítését és az e-kormányzati szolgáltatások külföldi illetőségű vállalatokra történő kiterjesztését ajánlják. Ez történetesen megegyezik azokkal az új intézkedésekkel, amelyeket a Nemzeti Versenyképességi Tanács tegnap javasolt a kormánynak. A Szervezet – a kormány álláspontjával összhangban – a termelékenység fokozásának fontos mozgatórugójaként jelöli meg a munkaerő képzettségének és a mobilitásának javítását, valamint a munkaerőpiaci integráció további növelését. Javasolja a bölcsődei férőhelyek számának folytatólagos növelését, hogy a kismamák könnyebben, rugalmasabban térhessenek vissza a munkaerőpiacra, amennyiben ez a szándékuk – ez ugyancsak harmonizál a kormány elképzeléseivel.

Az ajánlások túlnyomó többségét hasznosnak és megvalósíthatónak ítéli meg a kormány, csupán néhány esetben különbözik a megítélésünk, így például nem illeszkedik a kormány gazdaságpolitikai filozófiájába az ingatlanadó növelése vagy például az egységes ÁFA kulcs megvalósítása.

A gazdasági növekedés tekintetében az OECD ez évi előrejelzése egyelőre elmarad más nemzetközi szervezetek és pénzintézetek előrejelzéseitől. Az OECD ezúttal 4,6%-os magyar GDP-növekedést jelez 2021-re, ezzel szemben az Európai Bizottság 6,3%-os, a Nemzetközi Valutaalap 6,2%-os, a Világbank pedig 6%-os növekedést vetít előre a magyar gazdaság vonatkozásában. Ennek oka, hogy az OECD a Gazdasági Kilátások kiadványának június eleji megjelentetése óta még nem frissítette az előrejelzését, és ez az országtanulmány lezárásáig sem történt meg. A bemutató során az OECD nem vitatta, hogy ez az előrejelzése immár idejétmúlt, és ennél magasabb dinamikára lehet számítani. Ugyanakkor a 2022-es 5% feletti előrejelzése nagyságrendileg egybevág a Kormány, az IMF és az EU Bizottság előrejelzésével is.”

Forrás:
Az OECD egyetért a gyors újraindítást célzó magyar gazdaságpolitikával; Pénzügyminisztérium; 2021. július 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Közös V4-es adatplatformot kell létrehozni – Digitális Közigazgatási Csúcsot tartottak a V4-ek

„Digitális Közigazgatási Csúcsot tartottak a V4-ek, a workshopon kiemelték, hogy közös adatplatformokat kell létrehozni.

Digitális Közigazgatási Csúcsot tartottak Budapesten a V4-országok képviselői számára online keretek között. Az eseményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség és a Digitális Jólét Program szervezte. A workshopon a V4-es országok közigazgatásban használt mesterséges intelligencia megoldásait, közadat portáljait és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokat és jó gyakorlatokat is bemutatták.

A visegrádi négyek (V4) több mint egy politikai szövetség hiszen az együttműködést keretet ad a közös a gondolkodásra is – mondta nyitó beszédében Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium információ felelős államtitkára.

A közigazgatásban felismerték, hogy mennyire értékesek az adatok, és megértették azt is, hogy ezeket az információkat meg kell osztani ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek vagy az az üzleti életben is fel lehessen használni – mondta Kottra Gergő távközlési és információs társadalom szakdiplomata, aki Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseleténél dolgozik. Kiemelte: a post-covid miatt az európai adatpiacok 7,1 százalékkal csökkentek, ami becslések szerint 54 milliárd euró visszaesést jelent és ennek a gazdasági hatásait csak évek múlva fogjuk érezni.

A magyar digitális adatok hasznosításával kapcsolatban három fő területet emelt ki: az egészségügyi adatokat, az inkubációs fejlesztésekkel kapcsolatos adatokat és a digitális mezőgazdaságot, ami azért fontos, hogy az éghajlatváltozás hatásait a legoptimálisabban követni lehessen.

A V4-es országokat a digitalizációs tendencia is összeköti, hiszen ez áthatja az egész életünket – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Feladatunk, hogy megfelelő jogi lehetőséget biztosítsunk az adatok kezeléséhez, felhasználásához és úttörők lehessünk a V4-ek között – emelte ki.

Véleménye szerint a visegrádi országok között a közigazgatás területén egy közös adat platformokat kell létrehozni. Ez azért is fontos, mert egy ország GDP-jének negyedéhez járul hozzá a mesterséges intelligencia, 2030-ig 11 százalékos növekedést várható a mesterséges intelligencia területén, globálisan pedig 14 százalékos növekedést várnak el.

A magyar közigazgatásban a digitalizáció bevezetési fázisban van, cél, hogy az ügyfélszolgálatok minél magasabb szintű szolgáltatást nyújthassanak, példaként említette, hogy egyre több területen chat-szobákat hoznak létre. ”

Forrás:
A pandémia az európai adatpiacokat is tönkretette; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. július 27.

Sikerrel zajlott le a DJP és a NAVÜ közös rendezésében megvalósuló V4-es digitális csúcstalálkozó

„A tavalyi évben nagy sikerrel megrendezett DPAS Workshop folytatásaként az idén július 27-én került sor a Digital Public Administration Summit V4 Summer Workshop elnevezésű nemzetközi online konferenciára, melyen a magyar, cseh, lengyel és szlovák szakértők többek között a közigazgatásban található mesterséges intelligencia megoldásokat, valamint a közadatok és a gazdasági jelenlét összefüggéseit vitatták meg több mint 350 virtuális résztvevő előtt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség és a Digitális Jólét Program közös szervezésében létrejövő nemzetközi konferencián Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára nyitóbeszédében a V4-es szövetség sokrétűségét és jelentőségét hangsúlyozta, mely túlmutat a politikai színtéren.

Az eseményen többek között köszöntőt tartott dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Beszédében kiemelte: „minket, V4-es tagállamokat nemcsak a történelem, a gazdaság és kultúra kovácsol össze, hanem a digitalizáció is: Egy folyamatos megújulásra ösztönző vállalás, ahogyan a V4-es tagországok együttműködése is”. Hangsúlyozta, hogy a workshop célja a digitalizáció közigazgatás szolgálatába állítása és annak előnyeit élvezve olyan közös mesterséges intelligencia alapú, adatmeghajtású platformok létrehozása, amelyekkel jelentős gazdasági növekedést is el lehet érni. A digitalizációért felelős helyettes államtitkár elmondta, a digitalizáció lehetőség, nem veszély, a célunk pedig az, hogy úttörők legyünk a V4-ekkel együtt. Hozzátette, a magyar közigazgatás egyelőre még a digitalizáció bevezetési fázisában van, a folyamat végső célja, hogy az ügyfelek a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásban részesülhessenek.

A virtuális térben megrendezett konferencia alkalmával két felvezető előadás és két kerekasztalbeszélgetés során a digitális közigazgatás és a közadatportálokhoz kapcsolódó alkalmazásokon és jó gyakorlatokon kívül olyan témákat is érintettek, mint a közadatok bevonása az adatáramlásba, vagy hogy milyen hatással van a közadatok rendelkezésre bocsátása a piacra és a gazdaságra.

A közigazgatási szektor is felismerte, hogy mennyire értékesek az adatok, és megértette azt is, hogy ezeket az információkat meg kell osztani ahhoz, hogy összehasonlíthatóak, és az üzleti életben is felhasználhatók legyenek – így jellemezte az adatgazdaság közigazgatási létjogosultságát Kottra Gergő, a Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének távközlési és információs társadalom szakdiplomataája. Előadásában a magyar digitális adatok hasznosításával kapcsolatban három fő területet emelt ki: az egészségügyi adatokat, az inkubációs fejlesztésekkel kapcsolatos adatokat és a digitális mezőgazdaságot. Kifejtette, hogy a koronavírus járvány ezeken a területeken is jelentős károkat okozott: míg az EU-adatpiac értéke 2019-ben 58 milliárd euró volt, addig a poszt-Covid érában az európai adatpiacok 7,1 százalékkal csökkentek, ami becslések szerint 54 milliárd euró visszaesést jelent, amelynek gazdasági hatásait csak évek múlva fogjuk érezni.

A konferencia szakértői résztvevői között Jakub Malina, a cseh Belügyminisztérium adat szakértő tisztviselője képviselte Csehországot. Szlovákiából Milan Andrejkovič, a Befektetési Minisztérium Adatügyi Iroda vezetője vett részt, míg a V4-ek lengyel képviselői Sylwia Stefaniak, a Miniszterelnöki Kancellária Innovatív Megoldások Főosztályának szakértője és Aleksandra Chmielecka, a Miniszterelnöki Kancellária Adatkezelési Főosztályának szakértője voltak. Magyarországról dr. Csiszér Gábor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály megbízott vezetője, illetve Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szólaltak fel a szakmai diskurzusok során. Rajtuk kívül még előadást tartott Gaál Barna, a Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese, és beszédet mondott Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője is. ”

Forrás:
Sikerrel zajlott le a DJP és a NAVÜ közös rendezésében megvalósuló V4-es digitális csúcstalálkozó; Digitális Jólét Program; 2021. július 30.

Hamarosan indul a rendőrség OBBPoint applikációja, amely a világon az első sebesség alapon működő hűségpontrendszer

„A sebesség alapon működő hűségpontrendszerrel a szabályosan közlekedőket jutalmazza a rendőrség.

Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság OBBPoint applikációja a világon az első sebesség alapon működő hűségpontrendszer. Az augusztus első napjaiban induló alkalmazás felhasználói akkor kapnak pontokat, ha a sebességhatárokat betartva, szabályosan közlekednek. Az alkalmazással gyűjtött szabályossági jutalompontokat a későbbiekben különböző üzletekben és szolgáltatóknál lehet majd beváltani kedvezményekre, ajándéktárgyakra.

Az OBBPoint hamarosan szabadon letölthető lesz android és IOS változatban is. Ehhez regisztráció szükséges. Az applikáció letöltésekor megadott felhasználói név bármi lehet, nincsenek megkötések. Az e-mail cím is lehet olyan, amit csak az applikációhoz hoztak létre és másra nem használnak.

Az OBBPoint aktív állapotában figyeli azoknak a járműveknek a sebességét, amelyekben bekapcsolták az alkalmazást, és ha a vizsgált útszakaszon a sofőr nem lépte túl az ott érvényes sebességhatárt, akkor jutalompontokat jegyez fel a program a használónak. A szoftver a helykoordináták alapján tudja, hogy az adott útvonalra mely sebességhatárok vonatkoznak, és kellően naprakész ahhoz, hogy az időszakos korlátozásokat is azonosítsa. Nem tekinti szabálysértésnek, ha valaki rövid ideig – például egy előzéshez – túllépi a megengedett maximális sebességet, feltéve, hogy a manőver befejezése után a sofőr visszalassít a megengedett sebességhatárra.

Az OBBPoint alkalmazással nemcsak a felnőttek gyűjthetnek pontokat, hanem az autóban utazó gyerekek vagy a sofőr mellett utazó másik felnőtt is. A rendszert úgy tervezték meg, hogy egy autón belül párhuzamosan két telefonon futtatható az alkalmazás. A gyerekek az applikáció számukra kialakított változatát használva különböző rendőr figurákat – pl. közlekedési rendőröket, kommandósokat, nyomozókat – építhetnek fel, öltöztethetik, speciális eszközökkel szerelhetik fel őket. Aszerint, hogy hány pontot sikerült gyűjteniük, azaz, hogy azok a felnőttek, akiknek a kocsijában utaztak, mennyire vezettek szabályosan.

A tervek szerint a felnőttek is versenyezhetnek. A szabályos közlekedéssel elért pontjaik alapján a regisztrált játékosok rendfokozatokat kapnak és az azonos rendfokozatúak között a későbbiekben ajándékokat sorsolnak ki. Ebben a játékban értékes telefont vagy akár egy autót is lehet majd nyerni.

Nincs jogi akadálya, hogy az alkalmazás használatával a rendőrség jutalmazza azokat, akik a szoftver alapján szabályosan közlekedtek. Sem a vezetés közbeni pontgyűjtés során, sem a pontok beváltásakor nem történik adatgyűjtés. Az applikáció és a mögötte futó program nem hitelesített sebességmérő eszköz, és nem alkalmas a gépjármű és a gépjárművezető beazonosítására. Az OBBPoint nincs autóhoz kötve; a vezető által bármikor ki- és bekapcsolható.

A szabályos közlekedést jutalmazó alkalmazás rövidesen indul,

…hogy mindenki hazaérjen!”

Forrás:
Hamarosan indul az OBBPoint; ORFK Kommunikációs Szolgálat; 2021. július 27.

Informatika, távközlés, technika

Ismert hazai és nemzetközi személyiségek a 4iG újonnan létrehozott tanácsadó testületében

„Egyelőre öt taggal kezdi meg működését a 4iG új szakmai tanácsadó testülete.

Egy, a cég igazgatóságnak alárendelt, 3-9 fős szakmai tanácsadó testületet állít fel a 4iG – közölte kora délután a cég. A testület feladatai közé tartozik többek között a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és komplex tanácsadói feladatok ellátása.

Feladatainak megvalósítása érdekében a testület tagjai között megtalálhatóak mind magyar, mind külföldi államigazgatási és civil szervezetek jelenlegi és korábbi vezetői, meghatározó személyiségei, akik szakmai hátterükkel támogatják az igazgatóság munkáját.

A grémium elnökévé Czakó Borbála gazdasági szakembert és diplomatát nevezték ki. Tagjai közé került még hazánkból Lantos Csaba közgazdász, üzletember, a Richter igazgatósági tagja, valamint Martonyi János ügyvéd, volt külügyminiszter, a Mol igazgatósági tagja.

Két külföldi tagot is választottak a tanácsadók közé. Egyikük Karen Tramontano, a Blue Star Strategies LLC társalapítója és vezérigazgatója, valamint a Global Fairness Initiative non-profit szervezet alapítója és elnöke, aki egyben társelnöke is lesz a tanácsadói testületnek. Rajta kívül taggá választották Nancy Goodman Brinkert, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövetét is, akit korábban a Time magazin az Egyesült Államok 100 legbefolyásosabb személyisége között sorolt fel.”

Forrás:
Befolyásos személyiségek álltak a 4iG mellé; Murányi Ernő; Világgazdaság; 2021. július 26.
Elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyek a 4iG tanácsadó testületében; 4iG Nyrt.; 2021. július 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiemelkedően magas összegű, 137 milliárd forintos pályázatot hirdet a cégek kutatásainak és fejlesztésének erősítésére a kormány

„Kiemelkedően magas összegű, 137 milliárd forintos pályázatot hirdet a cégek kutatásainak és fejlesztésének erősítésére a kormány – közölte a pénzügyminiszter a közösségi oldalán pénteken.

Varga Mihály a Facebookra feltöltött videóban elmondta, hogy számitásaik szerint elérheti a 300-at azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek ebből a forrásból támogatást kaphatnak.

Hangsúlyozta: a gazdaság újraindításakor fontos cél, hogy a magyar vállalkozások a kutatás-fejlesztés és innováció terén is előre lepjenek. Ez az egyik kulcs ahhoz, hogy az átrendező világgazdasági helyzetben is versenyképesek tudjanak lenni, versenyképesek maradjanak – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Olyan cégek pályázatait várják, amelyek újdonságot jelentő termék, technológia vagy szolgáltatás létrehozását tervezik. Kísérleti fejlesztésekhez, ipari kutatásokhoz, eszközbeszerzésekhez, iparjogvédelmi lépésekhez és piacra lépéshez kérhető támogatás – ismertette. Lesz idő a felkészülésre: a kiírás péntektől elérhető, a pályázatokat 2021. október 18-tól lehet majd benyújtani – tudatta Varga Mihály.”

Forrás:
137 milliárd forintos pályázatot hirdet a cégek kutatásainak erősítésére a kormány; Pénzügyminisztérium; 2021. július 30.

Már nyolc hónapja nem fizetnek a kórházak a beszállítóknak

„Júniusra a kifizetetlen számlák összege fél milliárd forinttal csökkent, de továbbra is 41,5 milliárd forint halmozódott fel.

Június végén a kórházak adóssága ötszáz millió forinttal csökkent, és 41,5 milliárd forinton állt a május végi 42 milliárd forinttal szemben – ez derül a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. Áprilisról májusra viszont még 9 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen számlák összege.

Már nyolc-kilenc hónapja nem fizetnek a medicinai vállalkozásoknak az intézmények, mondta a VG-nek Rásky László a kórházak beszállítóit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A mostani adósság fele már biztosan az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. Probléma, hogy a kórházak már nem is „csepegtetnek”, tehát gyakorlatilag semmit nem fizetnek az orvostechnikai vállalkozásoknak.

Egyelőre az eszköz megrendelésekben sem érezhető, hogy beindultak voltak az elektív (előre tervezett) műtétek, ennek pedig két oka van véli a szakember, az egyik, hogy az intézmények nagyon óvatosak: főként pénzügyi okokból, de a humánerőforrás is korlátos. Másrészt a nyári időszakban általában is kevesebb műtétet végeznek, leginkább a szabadságolások miatt.

Egyelőre az OSZ-nek nincs hivatalos információja arról, hogy a kormány foglalkozna az adósságrendezés kérdésével. De Rásky László szerint nyár végén, legkésőbb ősz elején szükség lenne a konszolidációra.

Egyébként MÁK adatai szerint a 41,5 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,3 milliárd forint a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 41,2 milliárd forintra rúg, amelyből 0,8 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

A MÁK kiemelte, az adatszolgáltatásra kötelezett 600 intézményből valamennyi teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma 294, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 142 intézmény rendelkezik.

Érdekesség, hogy a Honvédkórház adóssága egy hónap alatt 789 millió forintról 184 millió forintra csökkent, ennek hátterében szakemberek szerint az is állhat, hogy a Honvédelmi Minisztérium anyagi eszközökkel segített a kórháznak.”

Forrás:
Már nyolc hónapja nem fizetnek a kórházak a beszállítóknak; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. július 25.

Tízmilliárd forintos program indul startupok támogatására

„A kormány célja, hogy a gazdaság újraindításából a legkisebbtől a legnagyobbig, minél több hazai vállalkozás ki tudja venni a részét – jelentette ki Varga Mihály sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány 10 milliárd forintot fektet a hazai startup szektorba a Széchenyi Alapokon keresztül. A legnagyobb magyar startup program azokat a befektetőket támogatja, amelyek tőkével, tanácsadással segítik az induló vállalkozásokat.

A programban részt vevő vállalkozások 300 millió és másfél milliárd forint közötti befektetést kaphatnak – ismertette Varga Mihály kiemelve, a cél az, hogy a befektetések megtérüljenek, további piaci befektetéseket is képesek legyenek a szektorba vonzani, és ezzel a magyar gazdaság teljesítményét is erősítsék. Mint mondta: számos egykori kezdő vállalkozás vált mára nemzetközileg ismertté, amely jól mutatja, hogy Magyarországon is megvan a hozzáértő, innovatív és tettrekész szakemberi tőke. Hazánkban jelenleg 1000 feletti számban működnek startup cégek, amelyek 25 ezer szakembernek adnak munkát. Fontos tény az is, hogy a piacra eredményesen kilépő vállalkozások nem számolják fel hátországukat, hanem számos kutatás-fejlesztési tevékenységet az országban hagynak, később maguk is befektetőként segítik az újabb generáció tagjait – szögezte le Varga Mihály.

A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt évek munkája, amelyből a vállalkozók és a kormány is kivették a részüket, meghozta az eredményét. Az egyik legtekintélyesebb nemzetközi felmérés Budapestet ma már a feltörekvő országok élmezőnyébe sorolja az induló vállalkozások helyzete alapján. A tárcavezető kiemelte: a kormány célja, hogy a gazdaság újraindításából a lehető legtöbb hazai vállalkozás ki tudja venni a részét. Éppen ezért számos beruházás-ösztönző program indult el az utóbbi években. A miniszter ezek közé sorolta a Nagyvállalati Beruházási Támogatást, az Egészségipari Támogatási Programot, a kis- és közepes vállalkozások számára a GINOP és VEKOP forrásait, valamint a Széchenyi Alapok most induló programját is.

Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója kiemelte: a startupokba való befektetés elsősorban azokkal partnerségben lehet hatékony, akik a frontvonalban nap mint nap ezen vállalkozások sikeréért dolgoznak és e téren a legtöbb tapasztalattal bírnak. Szándékunk az, hogy tőkével erősítsük a startupok piacra jutását támogató szereplőket, ezzel is hozzájárulva a gazdaság újraindításához. ”

Forrás:
Tízmilliárd forintos program indul startupok támogatására; Pénzügyminisztérium; 2021. július 26.
Lásd még: SZTA Startup Program; Széchenyi Alapok

Megduplázódik a felsőoktatás állami támogatása

„Az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amikor elhelyezte a Budapesti Gazdasági Egyetem új központi könyvtárának és hallgatói centrumának alapkövét csütörtökön a fővárosban.

A következő időszakban eddig soha nem látott mértékű, az egyetemek által összeállított program alapján 2700 milliárd forintnyi fejlesztési pénz áll a magyar felsőoktatás rendelkezésére – közölte a miniszter. Ebből mintegy 2100 milliárd forintnak már megvan a forrása, a fennmaradó összeg előteremtésén pedig dolgozik a kormány – tette hozzá.

Palkovics László úgy vélekedett, hogy sikeresnek bizonyult a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégia, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra.

Ezt bizonyítja, hogy az idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt évben. A 102 ezer jelentkező közül 67 ezren felvételt nyertek, 81 százalékuk államilag finanszírozott képzésre – közölte.

Hozzátette, hogy a pályázók 65 százaléka modellváltó egyetemre adta be a jelentkezését, és a 280 ezerből már 180 ezer hallgató olyan egyetemen tanul, amelynek nem az állam a fenntartója.

Palkovics László kiemelte, hogy a 17 200 diákot oktató BGE – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem után – az ország harmadik legtöbb hallgatóval rendelkező felsőoktatási intézményévé vált.

Ahhoz, hogy az intézmény meg tudjon felelni a szerepének, folyamatos innováció szükséges; ezt szolgálja az egyetem zuglói kampuszán felépülő új központi könyvtár és hallgatói centrum is – ismertette a miniszter.

Úgy vélekedett, hogy a BGE akkor válhat egyre vonzóbbá a külföldi hallgatók számára is, ha regionális tudásközponttá válik. Ez utóbbi törekvés egybecseng a külföldi hallgatók számának növelését célzó kormányzati szándékkal. A stratégia sikerét mutatja, hogy a 2014-es 8 százalékról mára 15 százalékra nőtt a hazai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók aránya – fűzte hozzá.

Palkovics László arról is szólt, hogy a modellváltó intézményekkel kötendő, teljesítményi és minőségi követelményeket is tartalmazó finanszírozási szerződések véglegesítése a napokban megtörténik, és azokat a jövő héten alá lehet írni.

Az is elhangzott, hogy az új, 1750 négyzetméter alapterületű könyvtár és hallgatói centrum állami forrásból, 5,3 milliárd forintos beruházással valósul meg.”

Forrás:
Megduplázódik a felsőoktatás állami támogatása; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. július 30.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. augusztus 2.
Kína az egyik vezető „wolf warrior” diplomatáját nevezi ki washingtoni képviselete élére

Sok elemzői latolgatásra, újságírói várakozásra rácáfolt a kínai külügyi tárca múlt heti döntése. A bejelentés szerint ugyanis az ország egyik emblematikus „wolf warrior” diplomatáját nevezik ki a legfontosabb külföldi misszió, a Kínai Népköztársaság washingtoni nagykövetségének az élére. A különösen harcias diplomata hírében álló Csin Kang (Qin Gang) Hszi Csin-ping elnök bizalmasának számít, ami nem meglepő döntés egy olyan időszakban, amikor a két szuperhatalom viszonya az (eddigi) mélypontra süllyedt.

Mint emlékezetes a tavalyi tumultuózus járvány év alatt került be a világ politikai véleményformálóinak szótárába a „wolf warrior diplomácia” kifejezés. Az elnevezés, vagy egy fajta embléma az utóbbi évek hatalmas kasszasikernek bizonyult kínai akciófilmjének címéből ered. A Wolf Warrior a hazafias akciófilmek kínai műfajának emlékezetes darabja. A gyanúsan hollywoodi sémákra épülő történet és „jellemábrázolás” abszolút 21. századi technikai és vizuális megoldásokkal dicsőíti az ellenségnek keményen odacsapó Kínát. A film folytatása még elődjénél is nagyobb siker lett, jól mutatva a kínai közvélemény hangulatának alakulását is. Ahogy a koronavírus járvány kibontakozásával, majd gyors globális szétterjedésével párhuzamosan a Kínával szembeni nyugati geopolitikai ellenszenv immár közegészségügyi narratívával is bővülni látszott, az addig jámbor és halk szavú kínai diplomácia szokatlan keménységgel kezdett reagálni a vádakra.

Valójában persze már korábban is érezhetően „keményedni” kezdett a kínai diplomácia hangvétele, legalábbis az utóbbi 40-50 év megszokott stílusához képest. A járvánnyal felerősödő geopolitikai szembenállások szinte óhatatlanul hozták magukkal a nemzetközi közbeszéd tartalmának és formájának a változásait is. Ahogy a nagypolitika frontvonalának egyértelműen az Egyesült Államok és Kína közötti egyre mélyebb és egyre kiterjedtebb szembenállás kezdett számítani, a figyelem középpontjába került a kínai diplomácia asszertívebb (más megfogalmazások szerint agresszívebb) hangneme is. A kínaiak azt mondják: csupán annyi történt, hogy a sebesen emelkedő ázsiai óriás külügyi politikaformálói megelégelték a méltatlan és összehangolt verbális támadásokat. A kínai fellépés fordulatán meglepődő nyugati véleményformálók által rájuk ragasztott „wolf warrior” jelzőt aztán kifejezetten büszkén vállalták a kínai külügy és a külképviseletek munkatársai.

A kezdeti meghökkenést követően egyre sűrűsödtek a nyugati elemzői- és sajtó elitekben azok a vélemények, amelyek azon aggodalmaskodtak, hogy ez a kemény és nyers hangnem aligha használ majd Kína nemzetközi imázsépítésének. Az új diplomáciai stílus kontra-produktivitására figyelmeztető hangok egyre sokasodtak. Az elmúlt hónapokban a Kína-szakértők többször is felfedezni vélték annak a jeleit, hogy az ország felső vezetése (és természetesen mindenekelőtt az egyre meghatározóbb hatalmi bázisú Hszi Csin-ping elnök) a harcias diplomáciai stílus korrekciója felé hajlik. A washingtoni nagyköveti posztra kinevezett új misszióvezető személye azonban erősen rácáfolni látszik ezekre a várakozásokra. Csin Kang ugyanis, aki hosszú időn át vezette a külügyminisztérium sajtószóvivői részlegét, már a „wolf warrior” jelző feltalálása előtt is híres-hírhedt volt a néha kifejezetten érdes válaszairól és kommentárjairól. Bár az új nagykövet szűzbeszédében a mellett tett hitet, hogy az USA és Kína közötti viszonyt a „régi kerékvágásba” kell visszazökkenteni, valójában a „farkas harcos” külügyi emberek előképének tekinthető Csin aligha fogja visszahozni az 1980-as és 90-es évek monoton és szürke kínai diplomata-beszédét. Kinevezése erre a kulcsfontosságú posztra arra utal: amikor a közelmúltban Hszi Csin-ping a kínai soft power erősítésére (a megbízható, tiszteletre méltó Kína imázsának terjesztésére) biztatott, akkor nem a behódolás járhatott az eszében.
China names „wolf warrior” diplomata s new ambassador in Washington; Digital Journal; 2021. július 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. augusztus 2.
Korszakos fejlemények: a háttérben megindult az amerikai-orosz kiberkiegyezés gyakorlati előkészítése

Villámgyors házi közvélemény kutatásból is látható: tíz (érdeklődő, szakmailag tájékozott) emberből kilenc még csak nem is hallott róla. Pedig ennél fontosabb híre bizonyosan nem akad az elmúlt hétnek. Miközben a világmédia és a közösségi platformok színpadán továbbra is röpködnek a csípős megjegyzések, néha alig burkolt fenyegetések, addig a színfalak mögött csendben, csinnadratta nélkül, ám az előre eltervezett menetrend szerint megindultak a szakértői szintű egyeztetések az amerikai-orosz kibermegállapodás részleteiről.

Olvasóink emlékezhetnek rá: az amerikai és az orosz elnök június 16-ai találkozójáról beszámoló írásunkban „történelmi jelentőségűnek” neveztük az eseményt. Amit sokan vártak már, és amitől szinte semmit sem remélt a szakmai-politikai elitek többsége. Fontos volt ez az esemény már a párbeszéd puszta tényének okán is. Az elmúlt évek gyors ütemben elmérgesedő hatalmi rivalizálásában az események fenyegető eszkalálódásának megállításához elengedhetetlen, hogy a szembenálló felek egyáltalán szóba álljanak egymással. Tovább emelte az esemény fontosságát, hogy Biden amerikai elnök egyenrangú félként (noha nyilván versenytársként) definiálta orosz kollégáját. Ez harminc év amerikai politikájával szakított, és megalapozta a tényleges párbeszéd lehetőségét. Oroszország ugyanis – a szovjethatalom széthullása nyomában járó összeomlás évei után – már egyértelműen visszatért a nagypolitika porondjára, és ennek megfelelő pozíciót követel magának az egyezkedések, tárgyalások során is. Korszakosnak azonban, e tényleg fontos fejlemények mellett, a megbeszélések témaválasztása miatt neveztük ezt a találkozót. A hidegháború kezdete óta a szuperhatalmak egyezkedéseiben az atomfegyverkezés kérdései álltak a középpontban. Ez a mostani volt az első amerikai – orosz csúcstalálkozó, ahol a stratégiai stabilitás problémakörében alapvetően a kibertér viszonyai és fejleményei álltak a fókuszban. Korábbi beszámolónkban felhívtuk a figyelmet arra is: a találkozó abban is kiemelkedően nagy horderejűnek tekinthető, hogy a korábbi évek fontos pozitívumokat eredményező, átfogó nemzetközi kiberrendezési törekvései után nagyon szűk, de éppen ezért kézzel fogható, és főleg megvalósítható intézkedések tervét vázolta fel. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis, elsősorban az ENSZ égisze alatt, fontos és sikeres munka zajlott a kibertérben való felelős állami viselkedés normáinak kialakítására. Az ezeken kidolgozott (és valamennyi tagállam által elfogadott) működési elvek és szabályok fontos iránymutatást jelentenek – ám alapvetően önkéntesek, tehát jogi kötöttséggel nem járnak. Az amerikai-orosz csúcstalálkozó felvetése: egyetlen meghatározó témára kell fókuszálni az erőfeszítéseket, ám az így születő egyezségnek bilaterális, jogi érvénnyel kötelező megállapodási formát kell adni. Úgy fogalmazhatnánk: a csúcstalálkozó innovációja az, hogy keveset akar markolni – ám azt akár ténylegesen meg is lehet valósítani.
Tematikusan a tárgyalások témáját a „célpontok korlátozásában” jelölték meg. Az elképzelés az, hogy a két állam abban állapodjon meg, hogy kölcsönösen tartózkodni fognak a jövőben egymás „kritikus polgári (társadalmi) infrastruktúráinak” támadásától.

A találkozót követő hetekben újabb és újabb kiberakciók (hírszerző műveletek és zsarolóvírusos támadások) történtek amerikai (és persze más nemzetiségű) célpontok ellen. Az USA szakmai-politikai elitjének egy része annak adott hangot, hogy „az oroszokkal nem így kellene beszélni”, hanem az erő politikájából tárgyalva, ultimátum elé kellene őket állítani. Úgy tűnik azonban, hogy Biden nem csupán a külpolitika témáiban számít az egyik legtapasztaltabb amerikai politikusnak: az Egyesült Államok hatalmi intézményeiben (és intézményeivel) való boldogulásban is sok évtizedes rutint gyűjtött össze. Leegyszerűsítve: miközben a többnyire harciasabb elköteleződést elváró sajtó, illetve a nemzetbiztonsági intézményrendszer képviselői előtt sokszor élesen fogalmaz, az ilyen verbális harciasság ellenére szemernyit sem enged Biden elnök a genfi csúcstalálkozón kitűzött elképzelésekből. Iskola példája ennek a meglepően egyszerű (ám meglepően jól működő) taktikának az elmúlt hét eseménysora. Kedden az amerikai elnök a Nemzeti Hírszerző Igazgatóság (ODNI), tehát az amerikai nemzetbiztonság krémjét jelentő csúcsszerv munkatársai előtt a kiberháború fenyegetését hangsúlyozva éles kifejezésekkel illette Oroszországot. A kemény kifejezések, fenyegetések ellenére azonban másnap, tehát szerdán, az eredetileg megállapodott menetrend szerint és tematikával megkezdte tényleges munkáját a felső szintű amerikai-orosz szakmai egyeztető fórum a kiberbiztonságot garantáló alapmegállapodás kimunkálására.

Szakmai egyeztetést írtunk, de ennél többről van szó. Bár valóban a kiberbiztonság témáinak szakértői között indult meg az egyeztetés, valójában nagyon magas rangú politikai szereplők kezdték meg az egyszerűsége ellenére is sok buktatóval, megannyi kérdéssel járó kiberfegyverszünet kidolgozását. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes ült a tárgyalóasztalhoz orosz kollégájával, a szintén miniszter-helyettesi rangban levő Szergej Rjabkovval. A nyitó megbeszélésről természetesen alig szivárgott ki érdemi információ – és ez így is van jól. Éppen a csendes háttérmunka lehet ugyanis a garancia arra, hogy valóban eredményesen zárulhat majd az egyeztetés. A diplomáciában azért sokat elárulnak a jelzők, a kifejezések. Mindenképpen fontos lehet, hogy mindkét politikus „szakszerűen zajló”, „nagyon lényegre törő”, „két lábbal a földön járó és racionális” párbeszéd megindulásáról számolt be. A nyitó ülésen az alapvető elképzelések felvázolására került sor, illetve az ezzel kapcsolatban előbukkanó eltérő megközelítések tisztázására. A szűkszavú beszámolókból az látszik: az amerikai fél egészen szűkre szeretné szabni az egyeztetések fókuszát, és lényegében kizárólag a zsarolóvírusos kibertámadások megakadályozása-megelőzése szerepel az ő napirendjükön. Az orosz fél ugyanakkor ennél szélesebb kontextusban szeretne megállapodást tető alá hozni. Rjabkov úgy fogalmazott: az amerikaiak a számukra fontos témára (a zsarolóvírusos támadások megelőzésére) szűkítenék a témát. Be kell azonban látniuk, hogy az oroszokat foglalkoztató fenyegetettségeket is tekintetbe kell venni.

A megegyezésig, nem kétséges, még nagyon hosszú és rögös út vezet (ha vezet egyáltalán). Az elkövetkező hetekben immár valóban szakértői szinteken folyik majd a részkérdések egyeztetése, megvitatása. Ezt követően szeptemberben ül össze ismét a miniszter-helyettesi szintű fórum.
Remarks by President Biden at the Office of the Director of National Intelligence; The White House; 2021. július 27.
Deputy Secretary Sherman’s Participation in Strategic Stabvility Dialogue with Russian Deputy Foreign Minister Sergey Ryabkov; US Department of State; 2021. július 28.
Russia’s senior diplomat says strategic stability meeting with US was businesslike; TASSZ; 2021. július 28.

Az amerikai kiberbiztonsági szakemberek összességében elégedettek Biden elnök első félévi teljesítményével

Miközben Joe Biden oroszokkal szembeni fellépését a politikai és nemzetbiztonsági (valamint az igen nagyhatalmú média-) elitek túlságosan engedékenynek tartják, a szakma tényleges képviselői, tehát a kiberbiztonság területén működő szakértők az abszolút elégedettség hangján szólnak az elnök első féléves ténykedésének ilyen vonatkozásairól. Az értékelés súlyát, jelentőségét talán az adja, hogy Biden elnöki időszakához hasonlóan „sűrű” időszakot talán még nem jegyeztek fel a kibertér biztonságával foglalkozó szakmai körök. Mint emlékezetes, tavaly decemberben (tehát a már megválasztott új elnök felkészülési időszakában) robbant ki a SolarWinds-ügy, ami sokak szerint minden eddigi kiberhírszerzési akción messze túltett dimenzióit, és persze az okozott károkat tekintve is. Az év eleje óta pedig szinte egymást érik a jelentős amerikai vállalatok elleni zsarolóvírusos akciók, amelyek immár a nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra. Ilyen általános offenzíva közepette, az amerikai digitális struktúrák elleni támadások fősodrába csöppenve a hivatali idejét éppen csak megkezdő Bidenre óriási terheket rótt ez a kihívás.Az elnök teljesítményével kapcsolatos szakmai közvélekedésről egy most készült felmérésből tudhatunk meg konkrétumokat, amit a The Washington Post készített, mintegy 100 kiberbiztonsági szakember (köztük korábbi amerikai kormányzatok magas rangú kiberbiztonsági tisztviselői) megkérdezésével.

Összességében a megkérdezett kiberszakértők 86%-a nyilatkozott úgy, hogy Biden elnök a megfelelő lépéseket tette meg a kibertér biztonságának növelése érdekében. Külön érdekességként a kiberszakértők túlnyomó része általában nagyra értékelte az oroszokkal szembeni fellépését is, és a genfi csúcstalálkozón képviselt amerikai álláspontot megfelelőnek tartotta a zsarolóvírus-probléma visszaszorítására. Legalább kezdeti lépésként. A nagy összefüggések mellett a részletek tekintetében is sikerült Bidennek kivívnia a szakma megelégedését. Különösen nagyra értékelték az elnök személyzeti döntéseit; a kiberbiztonsági elit lényegében egységes abban a tekintetben, hogy Biden a legalkalmasabb embereket (közöttük Chris Inglis-t, Jen Easterly-t) választotta ki az USA kiberbiztonsági intézményrendszerének vezető posztjaira. Ezeket a döntéseket kulcsfontosságúnak tartja a szakma, hozzátéve azt is, hogy a kiválasztott személyek beiktatása (a szenátusi jóváhagyás folyamatának vontatottsága és elhúzódása) jelentősen hátráltatta a szakpolitikai intézkedések megindítását. Az egyértelműen pozitív megítélés mellett bizonyos tartózkodás is megfigyelhető, és ez elsősorban az oroszokkal kapcsolatos hozzáállás függvénye. Mert bár az első lépéseket pozitívnak ítélték, a kiberbiztonsági szakemberek sietnek azt is hozzátenni: az ígéretes kezdet után sok minden múlik azon, hogy mennyire lehet rákényszeríteni Putyint a kiberbűnözők tényleges visszaszorítására. Ebben a kérdésben akadt a legtöbb óvatos, vagy egyenesen szkeptikus hang, amely azt hangsúlyozta: Bidennek már most sokkal határozottabbnak kellene fellépnie az oroszok ellen, szükség esetén fokozva akár a szankciós nyomást is.

Talán nem meglepő az sem, hogy a megkérdezett szakértői mintán belül az elnök kezdeti kiber-teljesítményét negatívan megítélő 14% szinte kivétel nélkül Biden Oroszországgal kapcsolatos lépéseit (illetve általános hozzáállását) kifogásolta. Ők kivétel nélkül a kemény fellépést hiányolták. Érdemes felfigyelni arra is, hogy ez a szakmai réteg egyöntetűen a publikus ellencsapások elkötelezett híve. Vélekedésük szerint az a helyes politika, ha az USA kemény, és a nyilvánosság előtt látható válaszlépésekkel (például hathatós szankciós intézkedésekkel) torolja meg az ellene irányuló kiberincidenseket.
The Cybersecurity 202: Cyber experts give Biden top marks at six months; Joseph Marks; The Washington Post; 2021. júlisu 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Sikeres adatlopás Észtországban – csaknem 300 ezer személyazonosító fénykép került ki

Jelentős méretű adatlopásra került sor Észtországban. A digitális közigazgatásban élenjáró balti ország állami e-közigazgatási rendszereiből tulajdonított el illetéktelen behatoló több mint 280 ezer személyes azonosításra szolgáló fényképet. A kiberbűncselekmény elkövetője már korábban megszerezte nagyjából ugyanennyi állampolgár felhasználónevét és azonosítási kódját. A hatóságok közlése szerint ezekhez az adatokhoz az állami webes szolgáltatások nyilvános felületéről jutott hozzá a hacker. Ezek segítségével, személyes adatkérést színlelve, jutott hozzá (mintegy 9000 bel- és külföldi IP-címről) az azonosításra szolgáló adatok harmadik komponenséhez, a felhasználói fényképekhez. A hatóságok ugyanakkor siettek leszögezni, hogy ezen adatok birtokában a csaló még továbbra sem lehetett képes arra, hogy (a valós felhasználók nevében) hozzáférhessen az állami e-igazgatási szolgáltatásokhoz. Ehhez ugyanis nem állt rendelkezésére a szükséges azonosítási eszközök további komponense (személyi igazolvány, mobil személyazonosító, vagy smart személyazonosító). Az észt rendőrség kibervédelmi osztályának a vezetője szerint a jogtalanul eltulajdonított adatokat már elkobozták az elkövetőtől, aki egyébként tallini lakos.
Hacker downloads close to 300,000 personal ID photos; Priit Mürk; ERR News; 2021. július 29.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. augusztus 2.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság új biztonsági technológiával készül a polgári űrkorszakra

Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Authority), az Egyesült Államok légterének biztonságáért felelős állami szervezet már a kereskedelmi űrhajózás merőben újszerű biztonsági kihívásainak megfelelő rendszert fejleszt. Az FAA-ként ismert szövetségi hivatal egyik fontos feladata ugyanis az, hogy – űreszközök indítása, illetve tervszerű visszatérítése esetén – biztosítsa a polgári légi forgalom biztonságos működését. Ennek érdekében az űrműveletek által érintett légteret a hatóság hivatalosan lezárja a veszélyes helyzet időtartamára. Ez korunk rendkívül zsúfolt légiközlekedési viszonyai között azt jelenti, hogy a polgári légi forgalom utasszállító járműveinek, illetve teherszállító repülőgépeinek útvonalát át kell tervezni, illetve át kell irányítani. Ez óhatatlanul kevésbé optimális útvonalakra való áttérést követel meg, ami megnöveli az egyes járatok időtartamát, és természetesen üzemanyag költségeit is.

A hatóság, a kereskedelmi űrhajózás jelentősen megnövekedő űrforgalmával számolva most egy új technológiát fejleszt, illetve próbál ki Légiforgalmi Irányító Központjában. Az ŰR-adat Integrátor (Space Data Integrator) csaknem valós időben képes automatikusan jelenteni valamennyi űreszköz pillanatnyi helyzetét, magasságát és sebességét a forgalomirányítás központi rendszerének. Az űreszközök helyzetének (illetve várható pozíciójának) pontosabb ismerete birtokában a Hatóság sokkal hatékonyabban képes szervezni a szövetségi légteret. Az új technológia arra is alkalmas, hogy pontosan előre jelezze a légi forgalom számára időlegesen veszélyesnek minősülő olyan területeket is, amelyeken visszatérő űreszközök, vagy azok törmelékei akadályozhatják a biztonságos légi közlekedést.
Az új rendszert június 30-án próbálták ki először, a SpaceX Transporter 2 elnevezésű kereskedelmi űrjármű fellövésekor. A kezdeti eredmények ígéretesek: szakértők becslése szerint az új technológiával az űreszközök fellövése és érkezése miatti légtér zárlatot a manapság szokványos átlagosan négy órás időtartamról a felére lehet csökkenteni. Ezzel jelentősen csökkenthető az érintett (átirányítandó) polgári légi járatok száma is.
The FAA’s new way to track launches; Miriam Kramer; Axios Space; 2021. július 20.

Kormányzati döntés született: Magyarország újabb űrhajóst készül feljuttatni a világűrbe

Múlt hét végén jelentette be Szíjártó Péter külügyminiszter, hogy a kormány döntése értelmében Magyarország ismét nemzeti űrhajóst fog felküldeni a világűrbe. Az utazásra valamikor a nem is olyan távoli jövőben, még mindenképpen 2025 előtt szeretnének sort keríteni. A küldetésre a jelenlegi tervek szerint valamikor 2024-ben, esetleg 2025 elején kerülhet majd sor. A kormányzati szándék nem új keletű, egy ideje már tervben van, hogy Farkas Bertalan legendás űrutazásának „folytatásaként” hazánk ismét embert juttasson a világűrbe. A korábbi elképzelések szerint a második magyar részvételű űrmisszióra az orosz űrkutatási hivatallal való együttműködés keretében nyílott volna lehetőség. Ezt a koncepciós támogatta egyebek (pl. a „történelmi együttműködési hagyomány”) mellett az a tény is, hogy az utóbbi évtizedben az Egyesült Államok is az orosz rakétatechnológia eszközeire volt kénytelen hagyatkozni saját űrjárművei feljuttatásához. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrsiklóját ugyanis 2011-ben kivonták a szolgálatból. Azóta az USA nem rendelkezett saját fejlesztésű hordozóeszközzel, ezért az orosz űrhatóság által gyártatott rakétamotorokra kényszerült hagyatkozni kilövései megvalósításához. A mostani tervek szerint azonban a második magyar űrküldetést amerikai együttműködésben valósítják meg. A koncepcióváltást az tette lehetővé, hogy az elmúlt fél évtizedben ugrásszerű fejlődésnek indult az Egyesült Államokban a polgári (kereskedelmi céllal fejlesztett) rakétatechnológia. A magyar kormány is egy volt NASA-alkalmazottak által életre hívott, és az amerikai űrkutatási hivatallal szerződésben álló, de magán vállalkozással tervezi a magyar űrhajós feljuttatását.

A program részleteiről néhány további részlet is kiderül a vonatkozó kormányhatározatból, amit még a múlt héten közzétettek a Magyar Közlönyben. E szerint a projekt célja az, hogy magyar űrhajóst juttassunk fel az ISS Nemzetközi Űrállomásra. Hangsúlyosan szerepel az a kitétel, hogy a magyar részvétel „kutató űrhajós” feljuttatására irányul. E mögött nyilvánvalóan az a megfontolás szerepel, hogy manapság egyre gyakoribb, hogy (rövidebb kiképzést követően) speciális űrszakértelem nélküli személyzetet küldenek fel. Az ilyen akcióknak tisztán presztízsértéke van csupán. A magyar kormány szándéka azonban az, hogy – a magyar űrhajózás rövid, de értékes hagyományait folytatva – ismét szakembert, az űrben valódi tudományos tevékenység végzésére alkalmas embert küldjön fel.

Az űrrepülési projekt gazdájaként a magyar kormány a külgazdasági és külügyminisztert jelölte ki. Ennek megfelelően a tárca feladata lesz, hogy megkezdje az együttműködések előkészítését, illetve a magyar űrhajós felkészítésére vonatkozó szerződés megkötését az amerikai Axiom Space magántársasággal.

A program előkészítésére és lebonyolítására a Kormány a szükséges többletforrások hozzárendeléséről is határozott. Ennek megfelelően 2021-2024 között összesen 99 millió dollár, azaz valamivel kevesebb, mint 30 milliárd forint forrás kerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium büdzséjébe. Érdemes hangsúlyozni azt is: ennek az összegnek egy részét a programhoz kapcsolódó hazai iparfejlesztés támogatására kívánják fordítani. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a terv nem csupán azt tekinti fontosnak, hogy a másodiknak az űrbe juttatott magyar ne csupán „űrturista legyen”, hanem tényleges szakember. E mellett a koncepció arra is hangsúlyt fektet, hogy a technológia-fejlesztés terén is folytatódjanak a magyar űrkutatás és űripar hagyományai. Az 1970-es évek során ugyanis Magyarország számos eredeti technológiát, illetve tudományos eszközt fejlesztett ki (a Pille, illetve Balaton elnevezésű tudományos mérőeszközök), amelyek a szovjet technológiával megvalósított űrrepülések során, illetve a szintén szovjet Szaljut űrállomás fedélzetén is sikeresen helytálltak a következő évtizedekben.
A Kormány 1518/2021. (VII.30.) Korm. határozata a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 145. szám; 2021. július 30.; 6783. o. (PDF)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Brit katonai felsővezetők bírálják Kína és Oroszország „felelőtlen” űrbéli viselkedését

A héten a brit fegyveres erők két magas rangú parancsnoka élesen kikelt Kína és Oroszország szerintük „felelőtlen” űrbéli viselkedése ellen. Mike Wigston marsall, a légierő vezetője Patrick Sanders tábornokkal, a brit Stratégia parancsnokság vezetőjével vállvetve bírálta a két rivális hatalom azon törekvését, amely műholdak megsemmisítésére alkalmas fegyverek kifejlesztésére irányul. Ezek a kísérletek ugyanis jelentősen növelik a világűr földközeli részében keringő űrtörmelék mennyiségét. Az ilyen hulladékok máris óriási tömegben keringenek bolygónk körül, veszélyeztetve az űrrepüléseket, illetve az aktív műholdak biztonságát. A két főtiszt – miközben természetesen hangsúlyozta elkötelezettségét a világűr békés jelegének megőrzése mellett – nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Nagy-Britannia, űreszközei védelmének biztosítására maga is fegyvereket állítson rendszerbe a világűrben.
A két vezető főtiszt a legújabb brit haderőnem, az UK Space Command, azaz a brit Űr Parancsnokság hivatalos avatóünnepségén szólalt fel. A High Wycombe légitámaszpont területén létrehozott új katonai szervezet fogja össze Nagy-Britannia minden katonai űrtevékenységét. Feladata lesz többek között az űrbeli fenyegetések folyamatos figyelemmel kísérése. Ez, a dolgok pillanatnyi állását tekintve, éppen az aggasztó ütemben növekvő űrtörmelékek azonosítását, nyomon követését jelenti majd.
British military chiefs criticise China and Russia for „reckless” behaviour in space; Deborah Haynes; Sky News; 2021. július 30.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. augusztus 2.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás/2

HiKiR bővítése – Rack szekrények
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/142
Közzététel dátuma: 2021.07.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.09.
A NAV bűnügyi igazgatóságai felderítési szakterületét kiszolgáló elektronikus Szolgálati Jegy Rendszer (eSZJR) részét képező Hiteles Kiszolgáló Rendszer (HiKiR) bővítése érdekében összesen 9 db rack szekrény beszerzése a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Lásd bővebben

Tanulmány: Klímaváltozás egészségre gyak. hatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/143
Közzététel dátuma: 2021.07.27.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.11.
A tanulmány elkészítésének célja a klímaváltozás közvetlen- és közvetett egészségi hatásainak (pl. napszúrás, hőguta, hőkimerülés, a zoonózisok gyakoribb előfordulása), valamint a hőhullámokra visszavezethető többlethalálozások kockázatának vizsgálata, valamint elemzése a meteorológiai adatok függvényében.
Lásd bővebben

Mobiltelefonok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/143
Közzététel dátuma: 2021.07.27.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.26.
1100 db Mobiltelefon beszerzése a Műszaki Leírásban foglalt elvárások szerint.
Lásd bővebben

Videotechnikai elemző központok létrehozása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/144
Közzététel dátuma: 2021.07.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A Schengeni határátkelőhelyeken lévő videó megfigyelő és képrögzítő rendszerek hatékony felhasználása érdekében videó elemző központokat kell létrehozni.
Lásd bővebben

Microsoft Licence megújítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/144
Közzététel dátuma: 2021.07.28.
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.09.
1109 darab Microsoft licenc beszerzése az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. részére
Lásd bővebben

Komplex szakértői feladatok HEPA programokhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/144
Közzététel dátuma: 2021.07.28.
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.25.
Külpiaci Növekedési Támogatás, Külpiacrajutási Támogatás és Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás c. konstrukciók végrehajtásához kapcsolódó szakértői feladatok az alábbi fő feladatcsoportok szerint strukturálva: A.) Szerződéskötési és –módosítási folyamat támogatása B.) A pályázatok megvalósulásának nyomon követése C.) Egyéb, a támogatott projektek kezeléséhez kapcs. feladatokban való közreműködés.
Lásd bővebben

Digitális Oktatást támogató keretrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/144
Közzététel dátuma: 2021.07.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.10.
Nyertes Ajánlattevő feladata 1db Digitális Oktatást támogató keretrendszer bevezetése a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. részére
Lásd bővebben

Elearning keretrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/145
Közzététel dátuma: 2021.07.29.
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.09.
A HEPA képzési tevékenységét, integráltan támogató informatikai rendszer kialakítása, üzemeltetése és fejlesztése.
Lásd bővebben

AF – Lechner BUDMIR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/146
Közzététel dátuma: 2021.07.30.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.09.
A kormányzati szintű beruházás-monitoring rendszer kialakításáról szóló 1060/2021. (II. 19.) Korm. határozat 1. és 2. pontjában írtaknak megfelelően a Kormány egyetértett a Kormányzati Beruházás-monitoring Iroda (a továbbiakban: Monitoring Iroda) azonnali létrehozásával. A Miniszterelnökség a Monitoring Iroda feladatainak támogatását a Budapesti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: BFK) részére fejlesztett Budapest Monitoring Információs Rendszerre (a továbbiakban: BUDMIR) kívánja alapozni azzal, hogy azt a Miniszterelnökség szakmai igényei alapján tovább kell fejleszteni.
Ajánlatkérő a feladat ellátása érdekében megvásárolta a BFK-tól a BUDMIR rendszer kizárólagos használati jogát, azonban ezzel a rendszer módosítására, többszörözésére nem válik jogosulttá. A Monitoring Iroda feladatainak ellátásához a BUDMIR rendszer továbbfejlesztése szükséges.
A beszerzés célja a meglévő BUDMIR rendszer továbbfejlesztése…A beruházás-monitoring rendszer kell biztosítsa a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, 1 milliárd forintot meghaladó összköltséggel rendelkező kiemelt jelentőségű országos beruházások strukturált monitoring szolgáltatását.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/142
Közzététel dátuma: 2021.07.26.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház Éles- és Integrációs sík Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.502.900,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SZGRK17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/142
Közzététel dátuma: 2021.07.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Általános kliens oldali informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.547.662,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató – Térinformatikai szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/142
Közzététel dátuma: 2021.07.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;GDi Magyarország Kft;AJN Tervező, Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Térinformatikai szoftverek és szolg. (GEOS21)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. elj. eredm. – DATRAK – SZKR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/142
Közzététel dátuma: 2021.07.26.
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Yazoo-Systems Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Szálláshely kulcsszolgáltató rendszer üzemeltetés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.227.520.000,- Ft
Lásd bővebben

2021. II. negyedévről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/143
Közzététel dátuma: 2021.07.27.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;EN-CO Software Zrt.;MultiContact Consulting Kft.;Easyway Systems Tanácsadó és Szolgáltató Kft.;Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.;Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A szakértői erőforrás beszerzésére vonatkozó keretmegállapodásból versenyújranyitások 2021. év II.negyedévről tájékoztató.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 37.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM03FMNY18 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/143
Közzététel dátuma: 2021.07.27.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 283.841.468,- Ft
Lásd bővebben

KFK üzemeltetés,szoftverfejlesztés eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/143
Közzététel dátuma: 2021.07.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ABESSE Informatikai Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Magyar Nemzeti Bank fájlszerverein tárolt fájlokban található adatok jogszabályoknak megfelelő kezelését támogató rendszer üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 166.720.000,- Ft
Lásd bővebben

KRA rendszer továbbfejlesztése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/146
Közzététel dátuma: 2021.07.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes Ajánlattevő feladata Ajánlatkérő meglévő központi referencia adatbázisának (KRA) továbbfejlesztése keretében Informatikai tárgyú fejlesztés, vagyis Ajánlatkérő valamennyi meglévő szerver operációs rendszerének solaris-ról linux-ra történő cseréje, illetőleg vékonykliens fejlesztés 5 hónap, határozott időtartam alatt
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/146
Közzététel dátuma: 2021.07.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása, valamint szállító támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 174.466.164,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SRVT17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/146
Közzététel dátuma: 2021.07.30.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (x86)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.605.147.762,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben – Az ENSZ mint normaalkotó

Az ENSZ mint normaalkotó

Normatív megoldások keresése

A kibertérben zajló akciókkal kapcsolatos egyik szembeötlő körülmény a cselekvők és cselekedeteik szabályozására szolgáló jogi keretek erősen korlátozott volta. A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban a kibertér nem valamiféle „digitális Vadnyugat”. Inkább arról van szó, hogy működése különleges jellegénél fogva sok újszerű technológiai és jogi dilemmát vet fel. Ugyanakkor itt is léteznek normák, jól kigondolt, világos szabályok az online terekben zajló konfliktusokra, a követendő vagy tiltott magatartásokra. A kibertér biztonságát, élhetőségét előmozdító szabályozórendszer kialakítása az utóbbi két évtizedben folyamatosan napirenden van.

Jogi keretek és szabályozási kezdetek

Irányelv, norma, törvény – ezek a szakpolitikai szabályozás „szerszámosládájának” eltérő eszközei a kibertérben való viselkedéssel kapcsolatban is. Az általános célokat kitűző, elveket megfogalmazó irányelvek keresése mellett szereplők egész sora feszült neki a kibertérben való mértékadó viselkedés normarendszere kialakításának. A kollektív szabályozórendszer hagyományos eszköze, a nemzetközi jog alapvetően államok és állami eredetű szervezetek viszonyrendszerének rendezésére szolgáló eszköz. A kibertér egyik szembeötlő sajátossága azonban éppen a szereplők sokasága és sokfélesége. Ennek fényében nem csoda, hogy jogi kötéssel bíró eszköz egyetlen esetet – a kiberbűnözésről szóló Budapesti Konvenciót – leszámítva mindeddig nem is született, specifikusan az új domain viszonyaira szabva. Inkább az irányelvnél átfogóbb, a kívánt viselkedéssel kapcsolatban egyértelműen fogalmazó, de a nemzetközi törvénnyel ellentétben nem kötelező erejű normarendszerek kidolgozása került a kibertér-szabályozó törekvések középpontjába.

Évtizednyi szakmai útkeresés után 2007-ben, az Észtországot ért bénító kibertámadás nyomán kapott lendületet a kibertér konfliktusaiban alkalmazandó egyetemes normák keresése. Ekkor született, NATO-kezdeményként, szakértői összefogásból, az önkéntes kibernormák híres gyűjteménye, a Tallini kézikönyv.

Az ENSZ helyet kér: az UN GGE

Az új évezred elején állította fel az ENSZ Közgyűlése az első úgynevezett GGE munkacsoportot, hogy megvizsgálja az IKT-eszközök fejlődésének hatását a nemzetközi biztonság alakulására. A Kormányzati Szakértői Munkacsoportot 25 tagállam kiküldött szakértői alkották (köztük a Biztonsági Tanács öt állandó tagországának munkatársai). Ez a szűkkörűség garantálta a testület működésének tényleges hatékonyságát. A testület fókusza is tudatosan szűkre szabott maradt. Az internetes kémkedés, az internet kormányzása, vagy a személyiségi jogi kérdések nem tartoztak a GGE látókörébe. Ahogyan az online terrorizmus, a kiberbűnözés is szándékosan maradt ki a vizsgálódásokból. Az elmúlt évtizedekben hat ilyen munkacsoport működött. Témájuk: a kibertérben való állami viselkedés kívánatos szabályainak, irányelveinek és normáinak kérdései; a nemzetközi szabályrendszerek érvényesülését segítő bizalomépítő intézkedések és kapacitásépítés.

Megtorpanás és új dinamika: az OEWG

Részleges eredménytelenségek, megtorpanások után a Világszervezet normaalkotó szerepvállalásának újradinamizálása érdekében egy párhuzamos testület felállításáról döntöttek. 2019-2020-as mandátummal kezdte meg működését a Nyílt végű Munkacsoport (OEWG). Alapvető újítása, hogy az ENSZ valamennyi tagja számára nyitottá tegyék a vitákban és szabályalkotó munkálatokban való aktív részvételt. Célja: közreműködés a kibertérben való állami viselkedés kívánatos irányelveinek és normáinak kidolgozásában, a GGE-k által kialakított szabálykoncepciók továbbalakításában. Meghatározó jelentőségűvé vált annak a vizsgálata, hogy a létező nemzetközi szabályozások hogyan alkalmazhatók a kibertér merőben új környezetében. Az érintetti kör további kiszélesítését szolgálta, hogy az OEWG konzultatív ülésszakokat szervezett a kibertér kérdéseivel foglalkozó tudományos élet, a digitális iparágak és a civil szervezetek képviselői számára.

Eredmények és nyitva hagyott kérdések

Az hogy a legutóbbi GGE és az elsőként elindított OEWG egyhangúan elfogadott dokumentummal fejezte be működését, az érdekek és szabályozási igények sokaságára tekintettel kifejezetten sikerként könyvelhető el. A GGE jelentése kiemeli a nemzetközi normarendszerek szerepét a kibertérbeli viselkedés befolyásolásában. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek nem helyettesítik, még kevésbé korlátozzák a nemzetközi jogi szabályok szerepét. A GGE és OEWG Zárójelentések kétségtelenül legfontosabb eleme a nemzetközi jog alkalmazhatóságára vonatkozik. Az ENSZ-testületek ugyanis, egyhangú álláspontjukban kimondják, hogy a nemzetközi jog meglevő szabályai (törvényei), különösen az ENSZ Alapokmánya a maguk teljességében alkalmazhatók a kibertér dimenziójára is.

Fontos tétel az is, amelyik leszögezi, hogy a nemzetközi humanitárius jog kizárólag a fegyveres konfliktusokban alkalmazható a kibertér viszonyai között. Ez várhatóan arra fogja késztetni az állami szereplőket, hogy kibertérbeli támadó kapacitásaikat korlátozzák úgy, hogy azok ne terjedjenek ki a civil infrastruktúrákra, és így tulajdonképpen ne lépjék át a „háborús minősítés” határvonalát. Nagy horderejű eleme továbbá az, hogy a Záródokumentumok az attribúció tekintetében – tehát a kiberkonfliktusok legvitatottabb kérdésében – egyértelmű analitikai elemeket irányoznak elő.

A rendetlenség rendje felé

Az ENSZ munkaszervezetei az elmúlt közel két évtized során hallatlanul nagy én fontos szerepet játszottak a kibertér szabályozottabbá tételében. Az általuk megfogalmazott 11 önkéntes kibernorma is általánosan elfogadottá vált a nemzetközi közösség szereplői körében. Az ENSZ kibernorma alkotási munkája láthatóan nem ér itt véget. A Nyílt végű Munkacsoport számára máris újabb mandátumot szavaztak meg. Az OEWG ugyanakkor jól láthatóan két (orosz, illetve amerikai) koncepció és geopolitikai csoportosulás küzdőtere is egyben. A kibertér normarendjének átfogó kialakítása mögött egyre több mozgatóerő – és persze sok ellentét – sokasodik: geopolitikai, gazdasági, társadalmi egyaránt.

Irodalom
Gavrilovic, Andrijana: What’s new with cybersecurity negotiations? The UN GGE 2021 Report (2021)
Hollis, Duncan (2021): A Brief Primer on International Law and Cyberspace. Washington, Carnegie Endowment
OEWG Final Substantial Report (2021). New York, UNODA…”

Forrás:
Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. július 22.

Digitális gazdaság, 2020

„A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, de a mobilinternet-kapcsolat használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma évről évre jelentősen emelkedik. A legnagyobb szolgáltatók az interneteléréssel párhuzamosan telefon- és televíziószolgáltatást is nyújtanak előfizetőiknek.”

Forrás:
Digitális gazdaság, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. július 26.
A KSH átfogó elemzése, amely csak online olvasható, a digitális gazdaság magyarországi helyzetének átfogó adatait mutatja be.

A magyar kkv-nak erősíteni kell az üzleti folyamatok digitalizációját

„Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, de a bányászat és az építőipar le van maradva.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) internetellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhető a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatása, amely 2500 kkv véleményét tükrözi.

A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózat elérésben, internet-hozzáférésben és egyéb technológiai adatokban EU-s átlagon, sőt sok területen afelett teljesít Magyarország.

Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az öt fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek és egyenletes eloszlásúnak tekinthetők. Ez nagymértékben köszönhető azoknak a kötelező alkalmazásoknak, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell alkalmazni a vállalatoknak.

Ezzel szemben komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. A már említett DESI-mérés és a BME kutatása igazolta, hogy bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információrendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele.

Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, míg például a bányászat, illetve az építőipar az alacsony digitalizáltságú iparágak közé tartozik. Megjelennek a regionális hatások is – ahol húzó iparágak működnek, és fejlettebb üzleti környezetről beszélünk, ott jóval magasabb a digitális készültség, például a járműipar térségeiben vagy a fejlett Közép-Magyarország régióban – írja az elemzés.

A tapasztalatok szerint a műszaki kihívások mellett gyakori, hogy a vezetési, üzleti, illetve vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását – mondta Nemeslaki András egyetemi tanár, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének vezetője. A BME GTK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve éppen ezért átfogó kutatási programot dolgozott ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar kkv-k digitális érettségét, az IKT-eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárják.

Hozzátette, hogy az eredmények ismeretében cél a műegyetemi vezetőképzések fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók a gazdasági és műszaki ismeretek legkorszerűbb kombinációját, valamint az empirikus adatokat megismerve a hazai specialitásokat és kitörési pontokat is elsajátítsák.

A kutatás szerint a digitális érettség száznál több mutatója közül valójában csak háromnak van érdemi pozitív hatása a jövedelmezőségre: a számítógépet vagy laptopot, a hordozható eszközöket használó alkalmazottak arányának, valamint a főállású IKT-munkaerő foglalkoztatásának.”

Forrás:
A kkv-nak erősíteni kell az üzleti folyamatok digitalizációját; Világgazdaság; 2021. július 30.

Törvények, rendeletek

Visszavontak egy digitális kormányzati határozatot a központi tárhelyszolgáltatás igénybevételéről

„A Kormány visszavonja az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzéséről szóló 1631/2020. (X. 5.) Korm. határozatot.”

Forrás:
A Kormány 1526/2021. (VII. 30.) Korm. határozata az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzéséről szóló 1631/2020. (X. 5.) Korm. határozat visszavonásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 145. szám;
2021. július 30.; 6793. o. (PDF)

1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat a digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozás kialakításáról

„A Kormány

1. egyetért a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók Magyarország területén történő foglalkoztatását megkönnyítő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályozás kialakításával;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy – a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter bevonásával – az 1. pontban meghatározott cél érdekében készítsen előterjesztést, amelyben tegyen javaslatot a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, külföldi munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, Magyarország területére történő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályok módosítására.

Felelős: belügyminiszter, külgazdasági és külügyminiszter, igazságügyi miniszter
Határidő: 2021. szeptember 30.”

Forrás:
1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat a digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozás kialakításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 144. szám; 2021. július 29.; 6732. o. (PDF)