Tartalomjegyzék

„A miniszter azt ígéri, hamarosan elindul az alkotmányozás, az ehhez szükséges törvénytervezet már elkészült, és már dolgoznak az új választási törvényen is.

Ruff Bálint nagyinterjúval indult újra pénteken a Népszabadság nyomtatott verziója, ami a jövőben hetilapként jelentkezik majd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tisza kormányzásának első öt hónapját értékelve úgy fogalmazott, a rendszerváltásnak két része van, egy közjogi és egy gazdasági, utóbbi lényegesen nehezebb feladat.

„Reményeim szerint [a rendszerváltás] elérkezik egy olyan pontra, amely már visszafordíthatatlan, s a vállalt feladatomat teljesítettnek tekinthetem” – mondta Ruff. Úgy gondolja, a közjogi rendszerváltás az új alkotmány elfogadásával válik majd teljessé, az Orbán által elrabolt gazdaság visszaszerzését viszont a rákgyógyításhoz hasonlította.

Beszélt arról is, hogy a változás sebességével senki sem elégedett, ő sem maradéktalanul az.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egy éve sokan aláírták volna azt az ígéretet, hogy mostanra lesz új államfő, legfőbb ügyész (igaz, a legfrissebb jelöltről még nem döntött sem a Tisza-frakció, sem a parlament), kétharmados többsége lesz a Tiszának, korlátozzák a képviselők és a miniszterelnök mandátumát, hazahozzák az uniós pénzeket, elindul az új köztévé, és feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal.

Az eddigi legfontosabb eredménynek a paksi fenékküszöb megépítését tartja, mint mondta, enélkül hónapok óta nem tudna működni az ország, a kormány pedig összesen 100 milliárd forintot spórolt a beruházással.

„Jogállamban az van, hogy a kormányzat feljelentéseket tud tenni, de utána a nyomozásokat, a vádemeléseket egy másik hatalmi ág végzi. A jogalkotó abban tud segíteni, hogy módosítja a törvényeket, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások” – mondta Ruff arról, milyen kihívásokat jelent, hogy a Tisza legfontosabb ígérete az elszámoltatás. A kulcskérdés szerinte az lesz, hogy az állampolgárok hisznek-e abban, hogy az NVVH pártatlanul vizsgálja a korrupciós ügyeket, illetve mindenki elfogadja-e a bírósági döntéseket.

Kitért arra is, hogy az államigazgatásban nem öt perc áthangolni a gondolkodást, miután 16 évig az ebben dolgozók azt szokták meg, hogy az elsődleges cél Orbán Viktor kiszolgálása. „Újra kell építeni a gondolkodást, hogy hogyan működik egy normális közigazgatás” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy szakpolitikai kérdésekben teljes a szaktárcák önállósága.

Ruff a Népszabadságban beszélt az elkövetkező időszak nagyobb kormányzati feladatairól, a 2027-es költségvetésről, az alkotmányozási folyamatról, az új választási törvényről, illetve a rezsicsökkentés kérdéséről is.

A miniszter szerint „a költségvetésben lesznek bátor lépések”, ő például annak a híve, hogy most a beruházásösztönzésre, -növekedésre kell fókuszálni, és megerősíteni a kkv-szektort, és ezt kell a szigorú fiskális politikának követnie. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb szempont az energiaszuverenitás. Ez szerinte nyáron 10-18 óra között a napelemek miatt megvalósul Magyarországon, az ország ilyenkor megtermeli a szükségletet, csak nincs hol raktározni. A cél, hogy energiatárolók és szélerőművek létesítésével az ország nagyobb mértékben tudjon olcsó, saját megújuló energiára támaszkodni.

Ruff azt ígéri, hamarosan az Országgyűlés elé kerül az alkotmányozásról szóló törvénytervezet, a folyamathoz felállítanak majd egy grémiumot „az ország legjobb tudósaival, szakembereivel”. Úgy gondolja, az új alkotmány kéz a kézben jár a választási törvénnyel, amin már dolgozik a kormány, de elképzelhető, hogy a két jogszabály elfogadására ugyanakkor kerül sor. A miniszter szerint át kell gondolni például, hogy egy- vagy kétfordulós választásra van-e szükség, továbbá neki személyesen az is célja, hogy a jövőben ne tudjon egyetlenegy párt egyedül alkotmányozni. „Az országnak jobb az, ha vannak egy kormányzaton, akár koalíciós kormányzáson belül viták, amikor többféle világnézetű embereknek kell valamilyen módon konszenzusra jutni” – tette hozzá.”

Forrás:
Ruff Bálint a Népszabadságnak: Lesznek bátor lépések a költségvetésben; HVG.hu; 2026. október 16.
Lásd még:
Ruff Bálint: „Ez valódi rendszerváltás volt, amit az új alkotmány elfogadása fog beteljesíteni”; YouTube; 2026. október 9.

Visszatérhet a klasszikus önkormányzatiság, 2028-ra új rendszert ígér a kormány

„Prioritásként kezeli a kormány a vidékfejlesztést, a polgármestereket pedig pártállásuktól függetlenül partnernek tekinti – mondta a vidék- és településfejlesztési miniszter a Magyar Hangnak adott, az újság online felületén pénteken közzétett interjúban.

Lőrincz Viktória kiemelte, „a mi ajtónk nyitva áll minden településvezető előtt”, „nálunk nem fideszes vagy nem fideszes polgármesterek vannak, csak települések. Bárkivel tárgyalunk.” Egyúttal elvárják a településvezetőktől, hogy a lakosok érdekeit képviseljék politikamentesen, és legyenek partnerek egy jó rendszer összerakásában – tette hozzá.

Azt is mondta, hogy szeretnének visszatérni a klasszikus önkormányzatisághoz, amihez a hatásköröket és a finanszírozást kell átalakítani.

A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban közölte, legalább 15 százalékkal csökkentik, de szeretné, ha ennél nagyobb arányban is tudnák mérsékelni.

A települések idei problémáira addig is egyedileg próbálnak megoldást találni, mert „önkormányzat csődbe nem mehet”, 2028-ra pedig szeretnénk egy olyan új rendszert felállítani, amely hosszú távon is működőképes.

Ugyanakkor „látva a költségvetési helyzetet mindenkitől elvárjuk, hogy szigorú gazdálkodást folytasson és saját magán kezdje a spórolást” – jelentette ki.

Az iskolák önkormányzatoknak történő visszaadásáról azt mondta, jelenleg folynak az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal, ezt követően megvitatják majd a tervezetet a polgármesterekkel is, végül pedig társadalmi egyeztetésre bocsátják a kérdést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem attól lesz jobb az oktatás, hogy hol van az ezzel kapcsolatos hatáskör.

Véleménye szerint a megyei közgyűlések csak „politikai kifizetőhelyként működtek” miközben hatásköreiket kiüresítették. Megszüntetésükre irányuló javaslat azonban nincs a kormány előtt, ahogy előrehozott önkormányzati választást sem terveznek – közölte Lőrincz Viktória.

A jelenleg futó programok sorsával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a költségvetési tárgyalások során születik róluk végleges döntés, de törekednek arra, hogy minden támogatási rendszert fenntartsanak vagy magasabb minőségben helyettesítsenek. Felidézte, hogy ősztől elindították a Szent István Vidékfejlesztési Programot, amelyben a helyiek szavazhatnak arról, milyen fejlesztésekre van szükség a településükön.

A Magyar falu program pályázatairól azt közölte, hogy kifizetik a megítélt támogatásokat, közben pedig kapják a visszajelzéseket, hogy a projekteket jóval olcsóbban is meg lehet csinálni.

Az önkormányzatokat érintő változásokról szólva elmondta, a területi közigazgatás reformja jövő év elejére várható: továbbra is integrált kormányhivatali struktúrában gondolkodnak, de szeretnénk, ha költséghatékonyabbá válna az ottani munka. Az önkormányzati részt érintő reform kapcsán pedig folyamatosan egyeztetnek a polgármesterekkel és a szövetségekkel, de ez már egy hosszabb folyamat, az ezzel kapcsolatos javaslatok pedig részei lesznek az alkotmányozás folyamatának – tette hozzá.”

Forrás:
Visszatérhet a klasszikus önkormányzatiság, 2028-ra új rendszert ígér a kormány; HírKlikk / MTI; 2026. október 16.

Közigazgatás, politika, jog

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ): „Nem kész döntésekről szeretnénk utólag véleményt mondani”

„A TÖOSZ az elmúlt időszakban több szakmai javaslatot juttatott el a kormányzat részére és többrészes véleményfelmérést végzett tagjai körében. Közben szorosabbá vált a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség együttműködése, szeptemberben pedig a választásokat követően először ült össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET). Talán rég nem volt ennyire fontos az érdemi párbeszéd és az, hogy az érdekszövetségek már a döntések előkészítésében is valódi szerepet kapjanak. Dr. Hanusi Pétert, a TÖOSZ elnökét az önkormányzati rendszer megújításáról, az érdekszövetségek együttműködéséről és a kormányzattal folytatott párbeszédről kérdeztük.

– Elnök úr, a TÖOSZ 2026. május 27-én elfogadott „Elvárások és kezdeményezések” című küldöttgyűlési dokumentumában az áll, hogy ma a települési önkormányzatok nagy része „csak a túlélésre játszik”. Valóban ennyire súlyos a helyzet?

– A megfogalmazás erős, de sajnos sok település mindennapi valóságát pontosan írja le. Egy önkormányzatnak nem az lenne a feladata, hogy hónapról hónapra azt számolja, mire jut még pénz, mit kell elhalasztani, vagy melyik kötelező feladat finanszírozását kell saját bevételből kipótolnia. Üres pénztárcával a Tescóban sem lehet vásárolni – és ez egy önkormányzat esetében sincs másként.
Az elmúlt években több feladat és hatáskör került el az önkormányzatoktól, ezekkel együtt források is kikerültek a rendszerből, miközben a megmaradt feladatok költségei jelentősen növekedtek. A kötelező feladatok finanszírozása sok esetben nem követte ezt a növekedést. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához azokkal arányban álló támogatásnak kell társulnia.
Mi nem több pénzt kérünk. Azt mondjuk, hogy újra kell gondolni a feladatok, a hatáskörök és a finanszírozás rendszerét, és vissza kell adni az önkormányzatoknak azt a mozgásteret, amely nélkül valódi helyi autonómiáról nehéz beszélni.

– 2026. június 3-án személyesen adta át dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek a TÖOSZ többéves munkájára épülő szakmai anyagait az önkormányzati rendszer működéséről. Mely területeken lenne most a legsürgetőbb az előrelépés?

– Abban ma már széles körű egyetértés van, hogy az önkormányzati rendszer reformjára szükség van. Számunkra ugyanakkor fontos alapelv, hogy megmaradjon az egy település – egy önkormányzat elve. Az önkormányzatiság joga minden települést megillet – ezt a kormányzati oldal is alapelvként fogalmazta meg az idei egyeztetések során.
Mi egy kétlépcsős reformban gondolkodunk. Vannak akut problémák, amelyek megoldásával nem lehet éveket várni. Ilyen mindenekelőtt a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozása, a működőképesség biztosítása és a humánerőforrás-helyzet. Ezekben már 2027-ben előre kell lépni.
Ezzel párhuzamosan el lehet kezdeni egy átfogóbb, hosszabb távú önkormányzati reform kidolgozását. Ebben örömmel veszünk részt, de egy ilyen rendszer átalakítása nem történhet néhány hónap alatt.
Különösen fontosnak tartom az önként vállalt feladatok kérdését is. Sokszor éppen ezek adják meg egy település sajátosságát, karakterét és élhetőségét. Kultúra, sport, közösségi programok, helyi szolgáltatások – ezek nem feltétlenül kötelező feladatok, mégis alapvetően meghatározzák, milyen egy településen élni. Ezért ezek finanszírozásában is szükség van a kormányzat együttműködésére.

– Két felmérésben is megkérdezték a TÖOSZ tagönkormányzatainak polgármestereit az önkormányzati rendszer legfontosabb kérdéseiről. Melyek a legerősebb üzenetek?

– Az egyik legfontosabb eredmény számomra éppen az, hogy önkormányzattípustól függetlenül nagyon sok alapvető kérdésben egyetértés van.
Lehet szó faluról, kisvárosról vagy nagyobb városról, a problémák jelentős része közös. A kötelező feladatok megfelelő finanszírozása, az önkormányzati autonómia megerősítése, a helyben keletkező források feletti nagyobb rendelkezési jog és az érdemi érdekképviseleti egyeztetés iránt nagyon erős az igény.
Ez azért különösen fontos, mert azt mutatja: ezek nem egy-egy településtípus vagy politikai oldal problémái. Az önkormányzati rendszer egészét érintő kérdésekről beszélünk.

– Miközben az autonómia megerősítését szinte valamennyi válaszadó támogatta, az egyes konkrét feladatoknál már árnyaltabb eredmények születtek. Mit mutat ez?

– Azt, hogy a polgármesterek nagyon pragmatikusan gondolkodnak. Nem arról van szó, hogy minden korábban elkerült feladatot automatikusan vissza szeretnének venni az önkormányzatok.
Az elmúlt évtizedben több területen változott a feladatmegosztás: az oktatástól az építéshatósági feladatokon át a védőnői rendszerig és az orvosi ügyeletig. Ezek tapasztalatait most szakmai alapon kell értékelni.
A kérdés mindig ugyanaz: hol lehet egy adott feladatot a leghatékonyabban, legjobb minőségben és az emberekhez legközelebb ellátni?
Ezért a reformnak nem egy egyszerű „mindent vissza az önkormányzatokhoz” logikára kell épülnie. Feladatról feladatra végig kell nézni, mi működik jól, és min kell változtatni.

– A finanszírozásnál is markáns eredmények születtek: 95,4% helyben tartaná az iparűzési adó többletbevételét, 75,7% pedig csökkentené a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi mértékét. Mit jelez ez?

– Azt, hogy az önkormányzati autonómia pénzügyi autonómia nélkül csak korlátozottan tud működni.
Az önkormányzatoktól az elmúlt időszakban több feladat és forrás került el, miközben a megmaradt kötelező feladatok költségei folyamatosan nőttek. Közben azt is látjuk, hogy egyre nagyobb problémát jelent a humánerőforrás. Elöregedőben van az önkormányzati intézményrendszer szakemberállománya, és egyre nehezebb jól képzett munkatársakat találni és megtartani.
Én ebben hasonló veszélyt látok ahhoz a folyamathoz, amelyet más közszolgáltatásoknál már megtapasztaltunk: ha nem tesszük vonzóvá és kiszámíthatóvá ezt a pályát, néhány év múlva nemcsak pénzügyi, hanem komoly szakemberhiánnyal is szembe kell néznünk.
Ezért a finanszírozási reform nem egyszerűen számokról szól. Arról szól, hogy hosszú távon működőképesek maradnak-e a magyar önkormányzatok.

– A nyolc országos önkormányzati érdekszövetség az elmúlt hónapokban több kérdésben közösen lépett fel, szeptemberben pedig véglegesítették együttműködési megállapodásukat. Mit jelent ez az önkormányzati érdekérvényesítés szempontjából?

– Ez önmagában is komoly szakmai eredmény. A nyolc országos önkormányzati szövetség ma együtt van, együtt dolgozik, és sikerült olyan közös álláspontot kialakítanunk, amely mögé különböző típusú önkormányzatokat képviselő szervezetek is oda tudnak állni.
Ez azért fontos, mert természetesen más problémái vannak egy néhány száz fős falunak, egy kisvárosnak vagy egy megyei jogú városnak. Mégis azt látjuk, hogy a legfontosabb kérdésekben nagyon nagy az egyetértés.
Abban például, hogy szükség van az önkormányzati rendszer reformjára. Abban, hogy meg kell tartani az egy település – egy önkormányzat elvét. Abban, hogy a kötelező feladatok megfelelő finanszírozása alapvető kérdés. És abban is, hogy az önkormányzatoknak valódi döntési és gazdálkodási mozgástérre van szükségük.
Ha nyolc országos önkormányzati érdekszövetség képes ezekben közös álláspontot képviselni, annak a kormányzattal folytatott tárgyalásokon is jóval nagyobb súlya van.

– Az önkormányzati szövetségek többször is kezdeményezték az ÖNET összehívását, amelyre végül 2026. szeptember 3-án, az új kormány megalakulása óta először került sor. Hogyan értékeli az első egyeztetést, és mit vár a folytatástól?

– Pozitívum, hogy elindult a párbeszéd, és annak is örülünk, hogy a kormányzat az önkormányzati rendszer reformjáról akar egyeztetni. Mi ebben a munkában készek vagyunk részt venni.
Ugyanakkor szerintem két időtávot kell különválasztani. Egy átfogó önkormányzati reform hosszú folyamat. Alapos előkészítést, szakmai vitát és széles körű egyeztetést igényel.
Vannak azonban olyan akut problémák, amelyekkel nem lehet addig várni. Ezért javasoljuk a kétlépcsős megközelítést: 2027-ben kezeljük azokat a működési, finanszírozási és humánerőforrás-problémákat, amelyek ma már közvetlenül veszélyeztetik egyes önkormányzatok működését, és ezzel párhuzamosan dolgozzuk ki a hosszú távú reformot.
A kormányzat korábban maga is úgy fogalmazott, hogy 2027 lehet az önkormányzati törvényalkotás időszaka. Mi azt szeretnénk, hogy addig se csak a hosszú távú rendszerről beszéljünk, hanem a mai problémákra is szülessenek válaszok.

– 2026. szeptember 29-én, a Magyar Önkormányzatok Napja alkalmából Gödöllőn ismét találkoznak az országos önkormányzati érdekszövetségek. Mi lesz a következő lépés?

– Az elmúlt hónapok legfontosabb eredménye, hogy a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség képes volt közös szakmai álláspontot kialakítani. Ezt a munkát szeretnénk továbbvinni.
A következő lépés az, hogy a közösen megfogalmazott javaslatokból konkrét tárgyalási pontok legyenek. Az önkormányzati reform szükségességében egyetértés van, most azt kell meghatározni, hogyan és milyen ütemezéssel valósuljon meg.
Mi kétlépcsős folyamatot tartunk reálisnak: először rendezzük a legsürgetőbb működési és finanszírozási problémákat, majd ezekkel párhuzamosan dolgozzuk ki az önkormányzati rendszer hosszú távú megújítását.
Ebben szeretnénk valódi partnerként részt venni. Nem kész döntésekről szeretnénk utólag véleményt mondani, hanem ott akarunk lenni azok előkészítésénél. Hiszen végső soron mi ismerjük napi szinten, hogyan működik egy település, és hol vannak azok a pontok, ahol a rendszer változtatásra szorul.
*Az interjú 2026. szeptember 20-án készült, és az ÖNkormányzat folyóirat 2026. évi 3. számában jelent meg. Az interjút készítette: Kolin Péter, a TÖOSZ kommunikációs titkára”

Forrás:
„Nem kész döntésekről szeretnénk utólag véleményt mondani”; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. október 14.

Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

„Az önkormányzatok a decentralizációra vonatkozó igényét, a régiós és testvértelepülési szintű összefogás szükségességét, az uniós pályázati pénzek megszerzésének fontosságát, a szolidaritási elv megfelelő alkalmazását is kiemelte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

– Ülésezett az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa a minisztériumban. Erről egyelőre a kormányzat hivatalos tájékoztatást még nem adott ki, de az ön hivatalos Facebook-oldalán már lehet látni, hogy ott mi történt. Azt mondja, hogy konkrét számok nem hangzottak el, akkor végül is mire jutottak?

A tegnapi ÖNET-ülés összehívását a minisztérium kezdeményezte, Lőrincz Viktória miniszter asszony. A legfontosabb napirendi pontként a 2027. évi állami költségvetés önkormányzati fejezetére vonatkozó tájékoztatás szerepelt. Kaptunk tájékoztatást, bár számok nélkül, de azért fontos elvek kimondásra kerültek. Megfogalmazódott, hogy a költségvetés önkormányzati alfejezete a bevételek vonatkozásában csökkenést fog mutatni. Ez megfordítva, az önkormányzatok oldaláról azt jelenti, hogy kevesebbet kell befizetnünk, valószínűleg a szolidaritási hozzájárulásra, illetve a köznapi elnevezésében a Versenyképes Járások Programjára vonatkozó befizetések várható csökkentését jelzi. A kiadási oldal pedig növekedni fog, megint az önkormányzatok oldaláról megfogalmazva ez azt eredményezheti, vagy legalábbis remélem, hogy ezt jelzi, hogy az államtól az önkormányzatoknak juttatott feladatellátáshoz kapcsolódó normatívák összege emelkedni fog. Elhangzott az a nagyon fontos kitétel, hogy reálértéket tekintve növekedni fog az önkormányzatok támogatása az állami költségvetésből. De hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudjuk, nem ismerjük. Az hangzott el, hogy a mai nap folyamán fogja a kormány véglegesíteni a jövő évi büdzsé tervezetét, és holnap fogja megküldeni azt a Költségvetési Tanácsnak, illetve valamikor majd benyújtja a parlamentnek. Egy szám azért konkrétan elhangzott a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozóan, várhatóan átlagban 15 százalékos csökkentésben gondolkodik a kormányzat a jövő évre vonatkozóan, az idei szolidaritási hozzájárulás mértékéhez képest. Bár nem láttunk erre vonatkozó képletet, azt sem tudjuk, hogy az átlag szó itt pontosan mit jelent, de a következő napokban ez ki fog derülni.

– Egy mediatizált világban élünk, a Facebookról tájékozódunk, a képek is nagyon fontosak. Számít valamit, hogy nem a miniszter képviselte a kormányzati oldalt, hanem államtitkári szinten képviselték? Még az is számított, hogy a Budapest-, főváros-megállapodásnál eredetileg három politikus volt bent, de aztán a harmadikat kivitték, és így végül csak kettő maradt. Még ilyenekből is következtetéseket szoktunk levonni.

Úgy korrekt, ha elmondom, hogy volt már korábban ennél a kormánynál ÖNET-ülés, illetve ÖNET-en kívüli önkormányzati egyeztetés is. Ezek zömén miniszterasszony jelen volt és ő képviselte a minisztériumot. Mi úgy tudtuk egyébként, hogy ez tegnap is így történik, de miniszterhelyettes úr, illetve államtitkár úr kimentette miniszterasszonyt éppen arra hivatkozva, hogy az ülés közben is zajlottak a költségvetési egyeztetések, éppen a zárása a költségvetés tervezetének. Én azt mondom, hogyha miniszterasszony, miközben mi tárgyaltunk, az önkormányzatok számára pozitív eredményeket ért el a költségvetésben, akkor megérte. Egyébként Stumpf Péter és Hoffman István is korrekt tárgyalópartner volt. Elmondták, hogy miről tudnak minket tájékoztatni és mely területekről nem. Talán inkább azt hiányoltuk, ezt egyébként Gémesi György szóvá is tette, hogy ilyenkor az ÖNET-re vonatkozó szabályok és keretek adta eljárásrend szerint a Pénzügyminisztériumnak is jelen kellett volna lennie. Korábban az összes egyeztetésen képviselte magát – helyettes államtitkári szinten – a Pénzügyminisztérium, tegnap azonban nem, szintén az volt a hivatkozási alap, hogy zajlik a költségvetésnek a zárása.
…
– Mennyire kell óvatosnak lenni egy új kétharmados hatalommal? Hogy kell tárgyalni, amikor azt látják, hogy a programmal ellentétes nyilatkozatok és tervek látnak napvilágot?

Nem is az óvatosság szót említeném, hanem inkább a türelmet. Föláll 16 év után egy új kormány, akkor igenis kell adni türelmet és időt ahhoz, hogy a saját elképzeléseit meg tudja fogalmazni és az egyeztetéseket le tudja folytatni.

– Akkor is, hogyha az a programmal nem passzol.

Fel kell hívnunk a figyelmet, hogyha ehhez képest mást ígértek, főleg, mert azt halljuk minden egyéb témában hetek, hónapok óta, ahol mondjuk vitatottabb kormányzati döntés vagy társadalmi konfliktust okozó döntés, hogy na, de erre adtak felhatalmazást a Tisza szavazói a kormánynak. De a program végrehajtására adtak felhatalmazást, és például ebben a programban az önkormányzatok vonatkozásában hatáskör-visszaadás szerepel számos területen. Nem kérünk mást, mint amire az emberek április 12-én egyébként voksoltak, és amiről döntöttek, és ebben az önkormányzatok vonatkozásában ez szerepel. De az nem elvárható szerintem, hogy azonnal minden ilyen lépés történjen meg. Az elvárható, hogy ebbe az irányba menjen a folyamat, és ezek az egyeztetések a kormányzati döntések meghozatalát megelőzően megtörténjenek. Aki pedig engem ismer, vagy figyeli a polgármesteri munkámat, az pontosan tudja, hogy én az előző kormány alatt is elmondtam, hogyha valamely ügyben úgy éreztem, hogy az önkormányzatok számára hátrányos döntés születik, igaz, hogy elmondtam azt is, ami, szerintem pozitív. Ugyanígy fogok eljárni ezen kormány idején is.”

Forrás:
Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban; InfoRádió; 2026. október 15. (Az interjú rendkívül hosszú, csak egy töredékét emeltük ki.)
Lásd még:
Dr. Cser-Palkovics András; Facebook; 2026. október 16.

Egészségügy

Radikális fordulatra van szükség, különben az egészségügy még jobban ráfizet

„…Az egészségügy sem fejlődhet a gazdaság nélkül

A gazdaság teljesítménye az egészségügy finanszírozásának mozgásterét is meghatározza. A több forrás önmagában azonban nem elegendő: az sem mindegy, mire költjük a pénzt, és milyen eredményt érünk el vele, mondta Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, aki az egészségügyi finanszírozás átalakításáról és a közfinanszírozó megújításáról beszélt.

Kaló Zoltán szerint a hazai egészségügy az elmúlt időszakban nem kapott kellő prioritást: az egészségügyi közkiadások terén nemcsak a fejlettebb európai államoktól, hanem a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Eközben a technológiaértékelés területe is elsorvadt. Míg Szlovákiában több mint harminc szakember foglalkozik ezzel, Magyarországon a háttérintézmények és a kontrollmechanizmusok végletesen meggyengültek – mondta a főigazgató.

Új szerepet szánnak a névváltó NEAK-nak

Az egészségbiztosító vezetője egy modernebb, az eredményességet és a betegek érdekeit jobban szem előtt tartó NEAK jövőképét vázolta fel. A NEAK-ot egyébként hamarosan Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) kereszteli át.

Hangsúlyozta, hogy meg fog jelenni az 2027-es költségvetésben az 500 milliárd forint többletforrás. Kaló Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a több pénz önmagában nem jelent automatikusan jobb ellátást a betegeknek. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosi béremelések óta a teljesítménymutatók érdemben nem javultak, hanem visszaestek.

A tervek szerint a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben nemcsak a kifizetések szabályosságát ellenőrzik, hanem azt is vizsgálják, hogy az egyes egészségügyi technológiák milyen eredményeket hoznak. A finanszírozást a hatékonyabb, jobb eredményt nyújtó megoldások felé terelnék, ehhez pedig egy komoly elemzői csapatot építenek fel.

A működésbiztonság garantálása szintén kulcskérdés. Kaló Zoltán szerint jelenleg elavult, esetenként 10–14 éves szerverek vannak az egészségügy háttérintézményeiben, ez pedig a rendszer stabilitását is veszélyezteti. A cél ezért a közfinanszírozó és a háttérintézmények informatikai infrastruktúrájának, valamint szervezeti működésének megerősítése.

A jobban teljesítőket honorálni fogják

A tervezett reformok a betegek mindennapjait és az ellátás minőségét is érintik. A főigazgató elképzelései szerint a finanszírozásban a jövőben a betegek kórházi tapasztalatait is figyelembe veszik. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak. Ezzel arra ösztönöznék a kórházakat, hogy a sikeres műtétek mellett a betegek lelkiállapotával és az ellátás során szerzett élményeivel is foglalkozzanak.

Az ügyintézést is átláthatóbbá tennék. A cél, hogy megszűnjön a hosszú telefonos várakozás és a bürokratikus útvesztő: a betegek a kérelmük benyújtásakor azonosítószámot kapnának, amellyel a honlapon nyomon követhetnék ügyük állását, valamint a válasz várható idejét.

Véget vetnének annak a gyakorlatnak is, hogy a gyógyszergyártók és a tudományos bizottságok elemzései nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára.
A tervek szerint rendelet tenné kötelezővé a technológiaértékelések, a betegszámok, a kezelési költségek és az elért egészségnyereség mértékének közzétételét. Így a betegek és az orvosok is pontosabb képet kaphatnának arról, hogy egy-egy új kezelés mekkora többletelőnnyel jár, és mennyi bizonytalanság övezi az eredményeket.

A betegszervezeteket és a betegképviselőket aktívabban bevonnák a döntéshozatalba. Kaló Zoltán célja, hogy négy év múlva a betegképviselők az orvosi szakmával egyenrangú szavazati joggal vehessenek részt a döntésekben.

A szolgáltatások ellenőrzését is szigorítanák, hogy ne fordulhasson elő például, hogy a betegek rendelési időben, akár péntek délután zárva találják a háziorvosi rendelőt.

A főigazgató ugyanakkor nem ígér gyors és problémamentes átalakulást. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, miközben a NEAK kapacitásai jelenleg rendkívül szűkösek: Kaló Zoltán elmondása szerint hivatalba lépése óta mindössze három új munkatársat tudott felvenni a feladatok ellátására.

Nem lesz mindenre forrás

A betegeknek azt is el kell fogadniuk, hogy Magyarország egyelőre nem képes minden olyan kezelést finanszírozni, amely Nyugat-Európában, például Németországban vagy Ausztriában elérhető. Amíg a magyar gazdaság teljesítménye elmarad a németétől, az egészségügynek is szűkösebb forrásokból kell gazdálkodnia.

A folyamat a vártnál lassabban haladhat, és hibák is előfordulhatnak, amelyeket a vezetés ígérete szerint nyíltan kommunikálnak majd. A főigazgató emellett komoly ellenállásra és támadásokra számít azoktól, akik a korábbi rendszerben kiváltságokat élveztek.

Kaló Zoltán azzal zárta előadását, hogy a NEAK csapata a következő négy évben azért dolgozik majd, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a betegek a lehető legtöbbet és a lehető legjobb ellátást kapják.”

Forrás:
Radikális fordulatra van szükség, különben az egészségügy még jobban ráfizet; Koncsek Rita; Economx; 2026. október 12.

Három fontos egészségügyi dokumentumot tesz közzé a kormány

„A múltat feltárjuk. A jelent megmutatjuk. A jövőt közösen tervezzük.

Kétnapos stratégiai tanácskozást tartunk az Egészségügyi Minisztérium teljes vezetésével, az államtitkárságok és a miniszteri kabinet részvételével. A munkához csatlakoznak a háttérintézmények vezetői és a miniszteri biztosok is, akik beszámolnak az eddigi munkáról, az előttünk álló feladatokról és a következő időszak terveiről.

Október végén, november elején három fontos dokumentumot teszünk mindenki számára elérhetővé.

1. A MÚLT – A BCG-tanulmány

Az előző kormány több mint 300 millió forint közpénzből rendelt meg egészségügyi reformtanulmányt a Boston Consulting Grouptól, majd tíz évre elzárta a nyilvánosság elől. Ahogy a kampányban megígértük, nyilvánosságra hozzuk. Mert a közpénzből készült elemzéseknek a nyilvánosság előtt van a helyük.

2. A JELEN – Az egészségügyi országleltár

Részletesen bemutatjuk a magyar egészségügy tényleges állapotát. A kórházak, a szakrendelők, az alapellátás, a humánerőforrás, a várólisták, a finanszírozás és az infrastruktúra helyzetét.

Tényekkel és adatokkal mutatjuk meg, honnan indulunk. Nem elhallgatni akarjuk a problémákat, hanem megoldani őket.

3. A JÖVŐ – Magyarország egészségügyi stratégiája

Nyilvánosságra hozzuk az egészségügy átfogó stratégiáját: a céljainkat, a szükséges változtatásokat, a fejlesztések ütemezését és a megvalósítás forrásait.

Mindenki megismerheti a 2027-es költségvetés egészségügyi vállalásait, köztük a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program 500 milliárd forintos többletforrását, részleteit.

Azt szeretnénk, hogy az egészségügyben dolgozók és a magyar emberek egyaránt pontosan lássák, milyen változásokra készülünk, és mit várhatnak a következő évektől.

A múltból tanulunk. A jelennel szembenézünk. A jövőért dolgozunk.

Mert a magyar egészségügy megújításának alapja a valós helyzet ismerete, a világos stratégia és a nyilvános elszámoltathatóság. ”

Forrás:
Dr. Hegedűs Zsolt; Facebook; 2026. október 16.

Európai Unió

Az Európai Számvevőszék a következő hosszútávú uniós költségvetés problémáiról

„

A becslések szerint 2025-ben az uniós költségvetés 3,8%-át nem megfelelően használták fel

A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási mechanizmust is érintik szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok

Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az 1 billió eurót

Ma közzétett éves jelentésében az Európai Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy továbbra is túl magas az uniós kiadások becsült hibaszintje. Az uniós polgárok szempontjából ez azért fontos, mert a kiadások nem megfelelő ellenőrzése alááshatja az abba vetett bizalmat, hogy a források valóban a támogatásra érdemes projektekhez jutnak el és megvalósulnak a kívánt eredmények. Fontos ez ugyanakkor a politikai döntéshozók számára is, mivel jelenleg is folynak még a tárgyalások az Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről. Az Európai Számvevőszék szerint mindenképpen biztosítani kell, hogy a jelenleg tárgyalt új költségvetési modellben ne merüljenek fel ismét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (RRF) – az Unió világjárvány utáni helyreállítási csomagjának fő pillérében – feltárt hiányosságok. Az új modell nagymértékben az RRF mintájára jönne létre. A Számvevőszék arra is figyelmeztet, hogy az Unió növekvő adóssága egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre és szakpolitikai döntésekre.

A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2025. évi beszámolója megbízható és valós képet ad, és a bevételi tranzakciókat nem jellemzik hibák. Az Unió kiadásainak becsült hibaszintje azonban a 2024. évi 3,6%-ról 3,8%-ra nőtt. Szabálytalanságokra derült fény az RRF keretében elköltött 45,4 milliárd euró tekintetében is.

„Ambiciózus költségvetésekhez éppen annyira ambiciózus biztosítékokra is szükség van” – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – „Ha az Európai Unió olyan új költségvetési modellre tér át, amelyben a finanszírozás már nem kapcsolódik a költségekhez, tanulnunk kell a tapasztalatokból, és megoldást kell találnunk arra, ami korábban nem működött, hogy az uniós források révén megvalósulhassanak a kívánt eredmények a polgárok számára.”

Ez volt az RRF végrehajtásának utolsó előtti éve. Az RRF keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2025 végéig az RRF keretében lekötött 359,9 milliárd euróból 237,5 milliárd eurót folyósítottak, vagyis a rendelkezésre álló támogatási források egyharmadát, azaz több mint 122 milliárd eurót az eszköz utolsó évében kell kifizetni. A tagállamok azonban jelentősen különböznek egymástól abban, hogy az RRF-ből származó vissza nem térítendő támogatásuk mekkora részét használták fel: a 27 tagállam közül mindössze három hívta le a források legalább 80%-át.

A tagállamoknak 2025-ben folyósított 37 RRF-támogatásból kilenc nem felelt meg az előírt szabályoknak és feltételeknek. A számvevők megállapították például, hogy egyes esetekben nem volt kielégítő a mérföldkövek és célértékek teljesítése, nem tartották be a közbeszerzési szabályokat, illetve szabálytalanságokra derült fény az állami támogatások kapcsán. Hiányosságok jellemezték továbbá a mérföldkövek és célok kialakítását, illetve a bizottsági nyomon követést, emellett pedig visszatérő problémák érintették a tagállami kontrollrendszerek megbízhatóságát. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól. Az uniós országoknak néha arra is lehetőségük volt, hogy meggyőző indokolás és bizonyítékok benyújtása nélkül lazítsanak vagy szűkítsenek a helyreállítási terv szerinti kötelezettségvállalásaikon. E módosításokra azonban egyes esetekben csak azt követően került sor, hogy egy ország megkérte a kifizetést a Bizottságtól. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az országok akkor is részesülhetnek uniós forrásokban, ha az eredetileg ígértnél kevesebbet teljesítenek.

Ami a hagyományos uniós költségvetési kiadásokat illeti, a számvevők megállapították, hogy a hibák jelentősek voltak és széles körben elterjedtek, ezért immár a hetedik egymást követő évben elutasító véleményt adtak ki az uniós kiadásokról. A legmagasabb hibaarány a munkahelyteremtést, a növekedést és a regionális fejlesztést támogató kohéziós finanszírozás, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi kiadások terén volt tapasztalható. A kohéziós finanszírozás hibaaránya a 2024. évi 5,7%-ról 2025-ben 6,6%-ra, míg a mezőgazdaságé és a környezetvédelemé 2,6%-ról 3,9%-ra nőtt. A leggyakoribb problémák a nem támogatható projektek vagy költségek finanszírozásából, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartásából adódtak.

A számvevők arra is figyelmeztetnek, hogy az Unió növekvő adósságterhe súlyos nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre. Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az 1 billió eurót, nagyrészt az NGEU miatt, míg az NGEU keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás kamatköltségei a 2028–2034-es időszakban önmagukban elérhetik a 93 milliárd eurót. A Bizottság következő költségvetésre vonatkozó javaslatai jelentős új hitelfelvételt is lehetővé tennének Ukrajna és a tagállamok nemzeti terveinek támogatására, valamint a súlyosválság-mechanizmus esetleges alkalmazásának finanszírozására. Ezek kapcsán jelentős összegek lehetnek érintettek. Az Ukrajnának 2014 óta jóváhagyott hitelek például – a 2026 elején elfogadott 90 milliárd euró összegű Ukrajna-segélykölcsönnel együtt – összesen 170,1 milliárd eurót tettek ki, és ebből 2025 végéig 70,3 milliárd eurót folyósítottak.

A számvevők ezért óvatosságra intenek a jövőbeli költségvetésekkel kapcsolatban: új bevételi forrásokra vonatkozó megállapodás hiányában az uniós költségvetés jelentős hiánnyal nézhet szembe, ami magasabb tagállami hozzájárulásokat vagy kevésbé ambiciózus kiadásokat tehet szükségessé.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és értékeli, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek.

A becsült hibaszint nem csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források elpazarlását jelzi, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a tagállami jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során a számvevők 17 csalásgyanús esetet is feltártak és ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak.

Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel, a „korlátozott” vélemény pedig azt, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.

Az RRF-ből származó 40,1 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatásokat nem számítva az uniós költségvetési kiadások 2025-ben összesen 176,3 milliárd eurót tettek ki, ami az uniós tagállamok teljes államháztartási kiadása 1,9%-ának és GNI-jük 1%-ának felel meg.

Kapcsolódó hivatkozások

Éves jelentések a 2025. évi pénzügyi évről

”

Forrás:
Európai Számvevőszék: Vannak még feladatok az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésével kapcsolatban; Európai Számvevőszék; 2026. október 8.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megérkezett a grafikus helyfoglalás a MÁVPlusz appba

„Megérkezett a grafikus helyfoglalás a MÁVPlusz appba

Belföldi és nemzetközi helyjegyes járatok esetén is immáron lehetőség van a jegy.mav.hu oldalhoz hasonló módon kocsirajzól kiválasztani, hogy pontosan mely helyekre szeretnénk leülni. Figyeltünk arra is, hogy a jegy.mav.hu népszerű szolgáltatásának használatát hogyan tehetjük még könnyedebbé. A fejlesztésnél figyelembe vettük a korábban a jegy.mav.hu oldalhoz érkező visszajelzéseket is, így ennek megfelelően néhány aprósággal még könnyebben kezelhetővé tettük a felületet.

A funkció a vonatok mellett bizonyos távolsági autóbuszjáratokon is elérhető, azonban változatlanul csak az induló állomáson felszállók számára elérhető a helyjegyvásárlás.

Amennyiben csak helyjegyet szeretne valaki vásárolni, arra is lehetősége van, ebben az esetben a legegyszerűbb megoldás, ha a kényelmi szint kiválasztása után a csak helyjegy opciót választjuk. Természetesen ez esetben is van lehetőség kocsirajzól konkrét ülőhelyet választani.

A vásárlási folyamatról útmutató ide kattintva érhető el.

Újabb lépés az appos vonatinfo területén

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium már a nyár elején kiemelt fejlesztésként tekintett a vonatinfo felületének visszakapcsolására, ennek első verziója meg is érkezett július elején az alkalmazás Menetrend menüpontjába. A MÁVPlusz alkalmazásban elérhető új verzió már akkor több utazásnál nyújtott segítséget, mint elődje, hiszen a vonatokon, héveken, és TramTrainen túl az egyes régiókra közelítve a helyközi autóbuszok pozíciója is követhetővé vált, sőt, amely városokban ez elérhető (pl. Budapest, Debrecen, Miskolc, Veszprém), a helyi járatok is követhetők a térképen.

Most egy apró, de a rendszeresen velünk utazóknak, valamint a közösségi közlekedést kedvelők számára hasznos fejlesztéssel bővült a vonatinfo, a járatok pályaszáma/rendszáma, valamint sok esetben a jármű típusa is elérhetővé vált a felületen. A mavplusz.hu oldalhoz hasonlóan a pályaszám azoknál a járműveknél is elérhető, amiket más vasúttársaságok üzemeltetnek (például a railjeteknél, vagy a Szeged-Szabadka kishatárforgalomban). Ezek az adatok természetesen nemcsak a vonatoknál, hanem az autóbuszoknál és a legtöbb helyi szolgáltató esetén is elérhetők.”

Forrás:
Új, a leginkább hiányolt funkciókkal bővült a MÁVPlusz applikáció; MÁV-csoport; 2026. október 14.

Több időt adna a NAV a digitális átállásra (ÁNYK)

„A NAV megkérdezte az adószakmát, és a visszajelzések alapján fokozatos átállást javasol az ÁNYK-ról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-ei teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára fontos, hogy a digitális adózás fejlesztése a szakma tapasztalataira és az adózók valós igényeire épüljön. A hivatal ezért felmérésben kérte ki a könyvelők, az adózási szakemberek és a fejlesztők véleményét az eÁFA-rendszerről. Az eÁFA-kérdőívet mintegy kétezren töltötték ki. A könyvelők 55 százaléka a felkészülési idő hiányát, a könyvelőprogramok fejlesztésének elmaradását jelölte meg akadályként, amit a szoftverfejlesztők visszajelzése is alátámasztott: 64 százalékuk még nem kezdte meg a tényleges tesztelést sem. A kérdőív arra is rámutatott, hogy az ÁNYK-átállás sikeréhez a könyvelőknek, a fejlesztőknek és az adóhivatalnak közösen kell dolgozniuk, ehhez pedig még több felkészülési idő szükséges. A NAV köszöni a mintegy kétezer kitöltő közreműködését: a visszajelzések hozzájárultak az átállás ütemezésére vonatkozó javaslat kialakításához.

Az ÁNYK kivezetése fokozatosan, bevallásonként és űrlaponként történne. Elsőként jövő év folyamán a legnagyobb cégek térnének át kötelezően az eÁFA-ra. Az áfabevallók többségének, például a kkv-knak még több idejük maradna a felkészülésre és a tesztelésre, nekik a NAV javaslata szerint 2028. január 1-jétől válna kötelezővé az eÁFA-ra való átállás. Több széles körben használt bevallás – például az szja- és a társaságiadó-bevallás – még 2027-ben is benyújtható maradna a régi rendszerben. Egy-egy nyomtatvány csak akkor kerülne ki az ÁNYK-ból, ha az érintetteknek már volt elegendő idejük az új megoldások megismerésére és kipróbálására.

A NAV nemcsak elvárja, hanem támogatja is a jogkövetést. Az átállás teljes időszakában tájékoztatókkal, szakmai fórumokkal, oktatási anyagokkal és közvetlen segítségnyújtással támogatja az adózókat, a könyvelőket és a szoftverfejlesztőket. A szakmai párbeszéd az ütemezés kialakításával sem ér véget: a hivatal a további felkészülés során is számít az adó- és számviteli szakemberek, valamint a fejlesztők együttműködésére.

A NAV javaslata szerint csak a bevezetés ütemezése változna, a cél azonban továbbra is változatlan: az ÁNYK-t olyan korszerű szolgáltatások váltsák fel, amelyekkel az adózási kötelezettségek teljesítése egyszerűbbé és kevesebb adminisztrációval járó feladattá válik.

Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) hosszú éveken át az elektronikus adóügyintézés meghatározó eszköze volt, technológiája azonban mára elavult. A NAV korszerűbb szolgáltatásai egyszerűbb, gyorsabb és egyre inkább automatizálható ügyintézést tesznek lehetővé. A kisebb vállalkozások és a magánszemélyek számára elsősorban az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA), a nagyobb cégeknek a gép-gép kapcsolaton alapuló megoldások, az áfabevalláshoz pedig az eÁFA kínál alternatívát.
”

Forrás:
Több időt adna a NAV a digitális átállásra; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2026. október 15.
Lásd még:
Jönnek az e-pénztárgépek, a NAV új szolgáltatást jelentett be; Brückner Gergely; Telex.hu; 2026. október 16.

Formális reform, széttagolt rendszer – javaslatok a közbeszerzési adatok nyilvánosságának javítására

„Jelentős javulást hoztak a közbeszerzési adatok elérhetősége terén az uniós források elérése érdekében tett intézkedések. A rendszer azonban továbbra is rendkívül széttagolt, többek között abból fakadóan, hogy a tetemes értékű szerződésállományt képező központi beszerző szervek adati továbbra sem érhetőek el egységesen.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata 2018. április 15-től kötelező ajánlatkérők számára. A rendszert elsősorban az eljárások elektronikus lebonyolítására és a résztvevők adminisztratív terheinek csökkentésére hozták létre. Bár az uniós követelményeknek megfelelően az átláthatóság megteremtése is cél volt, a tömegesen letölthető eredménytájékoztató adatok csak az uniós jogállamisági feltételességi mechanizmus nyomására, a Magyarország által vállalt intézkedések részeként, 2022. szeptember 30-tól váltak elérhetővé. Miközben a hatóság mellett a civilek és a média számára is fontos információforrást jelent a korrupció által nemzetközi szinten is legfertőzöttebb terület, a közbeszerzési piacon elforduló visszaélések feltárása érdekében.

A fejlesztés azonban sokáig formális maradt. A letölthető adatok kezdetben hiányosak és hibásak voltak. Az elérhető adatok köre és minősége sokat javult az évek során, azonban így is számos területen maradtak elvarratlan szálak. A legszembetűnőbb hiány, hogy a központi beszerző szervek, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Digitális Kormányzati Ügynökség és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság keretmegállapodásai alapján kötött egyedi megállapodások sokszor hiányosan jelennek meg a felületen, noha jelentős értéket képviselnek. A NER idejében az így megkötött megbízások jelentősen korlátozták az átláthatóságot és a versenyt a piacon azzal, hogy hosszú időre kizárták a versenytársakat a gyakorta egy szereplővel évekre kötött, több száz milliárd forintos megbízások során.

A kormányváltás után elfogadott 2026. évi XVIII. uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében született salátatörvény számos, a közbeszerzési piacot érintő átláthatósági kérdést rendezett, az adatok használhatósága és minősége terén azonban továbbra is maradt javítanivaló. Ezeknek a hiányosságoknak a rendezésére teszünk javaslatokat az alábbiakban a mellékelt angol nyelven készített tanulmány tapasztalatai alapján, melyben az EKR korrupciós kockázatok visszaszorítására gyakorolt hatását vizsgáltuk különböző szempontok szerint nyilvánosan elérhető adatok, közérdekű adatigénylések és szakértői interjúk segítségével.

1. Keretmegállapodások: a központi beszerzők egyedi szerződéseinek közzététele

A keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések részletei jórészt a központi beszerzők saját, nem nyilvános rendszereiben jelennek csak meg, amely a hatóságok számára sem elérhető. Javasoljuk, hogy ezek a szerződések teljeskörűen, egységes rendszerben és az eredeti keretmegállapodásokkal összekapcsolható módon jelenjenek meg az EKR-ben, hogy azok egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, és az esetleges duplikációk is kiszűrhetőek legyenek az adatokban.

2. Teljes és egységes adatok

A cégnevek és adószámok gyakran nem egységesen, az alvállalkozói adatok hiányosan jelennek meg az adatokban. Emellett teljesen hiányzik a rendszerből a konzorciumi részesedések mértéke, amely nehezen megítélhető egy ajánlattevő által elnyert közbeszerzések értékét abban az esetben, ha több társaság nyer el együttesen egy tendert. Pontatlanságokhoz vezet az is, hogy letölthető állomány csak a hirdetmények adataira vonatozik, ezért a végső, szerződésmódosításokat követő ár csak a szerződések egyenként letölthető adataiból olvasható ki. Éppen ezért javasoljuk az egységes azonosítók kötelező használatát, az alvállalkozók ellenőrzött feltöltését, valamint a konzorciumi részesések és a végső ár közzétételét.

3. Korlátozásmentes letöltés

A tömeges letöltés jelenleg a rendszer gyakorlati beállításain múlik, ezért a hozzáférés újra szűkíthető. Javasoljuk, hogy a teljes adatállomány korlátozás nélküli, tartós elérését jogszabály garantálja, és az EKR nyújtson nyílt, dokumentált API-t, amely a kutatók és újságírók számára programozott, stabil hozzáférést ad.

4. Rendszeres adatminőség-jelentés és civil egyeztetés

Javasoljuk, hogy az EKR üzemeltetője évente tegye közzé az adatok teljességi és hibastatisztikáit, és az adatfelhasználókkal (kutatók, újságírók, civil szervezetek) rendszeresen egyeztessen a fejlesztésekről.”

Forrás:
Formális reform, széttagolt rendszer – javaslatok a közbeszerzési adatok nyilvánosságának javítására; Transparency International Magyarország Alapítvány; 2026. október 13.

Mesterséges intelligencia (MI)

Az uniós MI-szabályok érvényesítésének első próbája: az MI-laborok elszabaduló ügynökeinek incidensei

„Az EU vizsgálatot folytat az OpenAI és az Anthropic ellen olyan MI-ügynökök miatt, amelyek külső szervezetek informatikai rendszereit törték fel. Az ügyek felvetik a kérdést, hogy az MI-rendelet hatálya kiterjed-e a tesztkörnyezetből kiszabaduló, ellenőrzés alól kikerülő modellekre.

Az Európai Bizottság az incidensek sorozata után megkezdte új szabályainak érvényesítését a vezető MI-fejlesztő vállalatokkal szemben – közölte Henna Virkkunen, az EU digitális ügyekért felelős vezetője. A szabályok alkalmazása azonban korántsem egyértelmű, és ezek az első ügyek fontos precedenseket teremtenek majd.

A Bizottság MI-hivatala azt vizsgálja, hogy az OpenAI és az Anthropic MI-ügynökei miként törtek be önállóan más szervezetek rendszereibe. Ez az első alkalom, amikor próbára teszik az uniós MI-szabályok alkalmazhatóságának határait.

„MI-hivatalunk megkezdte e szabályok érvényesítését, és tájékoztatást kért többek között a védettségről, a külső értékelésről és a modellek felhasználásának nyomon követéséről” – mondta Henna Virkkunen, a Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnöke szerdán, a dublini Nemzetközi MI-csúcstalálkozón.

A vizsgálatok egy „példátlan” incidensre vonatkoznak, amelynek során az OpenAI egyik ügynöke kiszabadult a tesztkörnyezetéből, és feltörte a versenytárs Hugging Face rendszereit, valamint egy másik esetre, amelyben az Anthropic egyik új modellje „jogosulatlan hozzáférést” szerzett három külső szervezet rendszereihez.

Mindkét incidens a nyáron történt. Az MI-hivatal azután küldte el adatkéréseit, hogy elégtelennek ítélte a két vállalat által önként közzétett dokumentumokat.

Az MI-hivatal augusztus óta rendelkezik jogérvényesítési hatáskörrel az MI-rendelet, az EU mesterséges intelligenciáról szóló átfogó jogszabálya alapján. A rendelet a legnagyobb képességű modellekre is kiterjed, és kockázatcsökkentő intézkedések bevezetését írja elő fejlesztőik számára.

Jogi szakértők azonban vitatják a Bizottság vizsgálati hatáskörét. Érvelésük szerint az incidensek a tesztelés során történtek, mielőtt a modelleket forgalomba hozták volna az uniós piacon, ezért az MI-rendelet nem alkalmazható rájuk.

„Az MI-rendelet teljesen egyértelműen nem vonatkozik a fejlesztési és tesztelési tevékenységre. Megalkotásakor egyáltalán nem számoltak azokkal a problémákkal, amelyeket most a tesztelés során elszabaduló ügynökök kapcsán látunk. Meglehetősen erőltetett értelmezés azt állítani, hogy egy ügynököt üzembe helyeztek pusztán azért, mert a fejlesztés során kiszabadult a tesztkörnyezetéből” – mondta az Euronewsnak Barry Scannell, a William Fry ügyvédi iroda partnere.

A jogszabály valóban tartalmaz kutatás-fejlesztési kivételt, amely a kutatásra, a tesztelésre és a fejlesztésre vonatkozik. A Bizottság ugyanakkor olyan tágabb értelmezést szorgalmaz, amely bizonyos körülmények között a fejlesztési szakaszban is lehetővé tenné az MI-hivatal számára a szabályok betartatását.

„A tesztelési szakaszban nem fogunk fellépni a szabályok betartatása érdekében. Ha azonban az MI-modell kiszabadul a tesztkörnyezetből, és ezután hatást gyakorol az uniós piacra – ahogyan a Hugging Face esetében történt –, akkor az MI-rendelet már alkalmazható” – mondta az Euronewsnak a Bizottság egyik, névtelenséget kérő tisztviselője.

A Hugging Face világszerte működik: olyan MI-modelleknek és adatkészleteknek biztosít tárhelyet, amelyeket fejlesztők használnak szerte a világon. Az OpenAI-hoz köthető incidens ezért uniós ügyfeleket is érintett.

A Bizottság egy laboratóriumból kiszabaduló vírushoz hasonlítja az esetet: a vállalat nyilvánvalóan elmulasztotta a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések bevezetését, és ezzel másoknak okoz kárt.

Virkkunen a múlt héten találkozott a független szakértőkből álló tanácsadó testülettel, a tudományos testülettel, hogy megvitassák, milyen technológiai fejlemények állnak az elmúlt hónapokban megszaporodó hasonló incidensek hátterében.

Az Euronews értesülései szerint a szakértők aggasztó tendenciákra hívták fel a figyelmet. A vezető MI-fejlesztők egyre nagyobb képességű modellekbe ruháznak be, miközben kibervédelmi és a biztonságos működést szolgáló eljárásaik nem megfelelőek. Ez felveti az aggodalmat, hogy számos incidensről nem is tesznek bejelentést.

Még nyugtalanítóbb, hogy minél nagyobbak a modellek képességei, annál inkább hajlamosak eltérni a tervezésükkor kitűzött céloktól. A felügyeleti mechanizmusok egyre kevésbé hatékonyak, és a modellek akár csalhatnak is az értékelésük során.

Az MI biztonságosságával foglalkozó szakmai közösség egy része számára az a rémálomszerű forgatókönyv, hogy a modellek folyamatos önfejlesztése az ellenőrzés ilyen átmeneti elvesztését véglegessé teszi: az elszabaduló ügynökök tartósan kikerülnek az emberi ellenőrzés alól.

Az EU végrehajtó szerve tehát eltökélt abban, hogy érvényt szerezzen szabályainak, amikor az ügynökök kiszabadulnak a tesztkörnyezetükből. Ebből lehet Brüsszel első olyan jogi csatája, amelynek célja rákényszeríteni a Szilícium-völgy MI-fejlesztőit arra, hogy már a fejlesztési szakaszban figyelembe vegyék a biztonságossági szempontokat.

„A Bizottság világosan és határozottan fogalmazott: az MI-nek emberi irányítás, felügyelet és ellenőrzés alatt kell maradnia. Készen állunk minden szükséges lépés megtételére annak érdekében, hogy a vállalatok betartsák az MI-rendelet szabályait” – mondta Virkkunen.”

Forrás:
EU’s AI rules face first enforcement test over lab incidents; Luca Bertuzzi; Euronews; 2026. október 14.

Az uniós MI-hivatal (AI Office) MI-tudományos testületének (AI Scientific Panel) rendkívüli ülése

„2026. október 9-én Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Seán Ó hÉigeartaigh, az MI-tudományos testület elnöke rendkívüli ülést hívott össze.

Az MI-tudományos testület ülésének célja a Bizottság intézkedéseinek szakmai megalapozása volt, tekintettel az MI feletti ellenőrzés elvesztésével járó közelmúltbeli incidensekre, valamint a modellek működésének nyomon követhetőségével és a rekurzív önfejlesztéssel kapcsolatos technikai fejleményekre. Az elnök emellett ismertette az MI-hivatal munkájára vonatkozó legfontosabb ajánlásokat.

Virkkunen ügyvezető alelnök ülésen elmondott megnyitóbeszéde itt olvasható.

Az ellenőrzés elvesztésével járó közelmúltbeli incidensek

A testület vizsgálja az MI feletti ellenőrzés elvesztésével járó közelmúltbeli incidenseket. Az elnök és az alelnök bemutatta, mi ismert eddig ezekről az esetekről, és rámutatott arra is, hogy mely kérdésekre nincs még válasz. A testület az MI-hivatallal együttműködve kérdéssort állított össze az érintett modelleket fejlesztő vállalatok számára. Az MI-hivatal már bekérte és megkapta a súlyos incidensekről szóló jelentéseket, és tájékoztatást kért a védelmi gyakorlatokról. E munka folytatásaként a Bizottság a testület és az MI-hivatal kérdéseit egyesítő adatkéréseket küld majd a vállalatoknak az incidensek további kivizsgálása érdekében.

A technikai fejlemények jelenlegi állása

Az elnök ismertette az MI rekurzív önfejlesztésének lehetőségére és az ezzel járó kockázatokra vonatkozó bizonyítékokat. A testület megvitatta azokat az új tanítási technikákat is, amelyek csökkentik a modellek működésének nyomon követhetőségét, valamint ezek következményeit a jövőbeli incidensekre és a kockázatok mérséklésére nézve.

Az elnök ajánlásai

A testület elnöke és alelnöke ismertette az ügyvezető alelnökkel és az MI-hivatallal a legfejlettebb MI-rendszerek biztonságosságára és védettségére vonatkozó legfontosabb ajánlásokat. Különösen a következőket javasolják:

Biztosítani kell a belső használatú modellek által a fejlesztési tevékenységek és a tesztelési célú alkalmazás során jelentett kockázatok megfelelő kezelését és felügyeletét.

Meg kell erősíteni az EU képességeit az ilyen jellegű incidensek észlelésére, értékelésére és kivizsgálására. Ezt szolgálhatja például egy munkacsoport létrehozása, amely előkészíti a későbbi vizsgálatok technikai és eljárási alapjait.

Nemzetközi kezdeményezést kell indítani az információmegosztás elősegítésére, a legfejlettebb MI-rendszerek fejlesztőire vonatkozó közös követelmények kialakítására, valamint a közös válságkezelés és válságmegelőzés támogatására.

A kockázataikra tekintettel fokozott vizsgálatnak kell alávetni azokat a tanítási technikákat és modellarchitektúrákat, amelyek csökkentik a modellek működésének nyomon követhetőségét.

”

Forrás:
Special meeting of the AI Scientific Panel; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2026. október 12.
Lásd még:
Commission holds special meeting of Scientific panel on frontier AI safety and risks; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2026. október 9.

Mesterséges intelligencián alapuló térség jön létre Zalaszentgrót központtal

„Országos szintű úttörő fejlesztés valósul meg a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulásnak köszönhetően. A 22 települést tömörítő szervezet az OKOS Önkormányzat platformmal együttműködve olyan digitalizációs programot indít el, amely alapjaiban reformálja meg a vidéki közigazgatást. Mindemellett létrehozzák Magyarország első önkormányzati, mesterséges intelligencián alapuló térségét Zalaszentgrót központtal.

A kezdeményezésről Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere számolt be, kiemelve: az innováció nem a település méretén, hanem a bátorságon és az összefogáson múlik. A projekt legfőbb célkitűzése, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nyújtotta előnyöket a kisebb települések lakói és hivatalai is kihasználhassák. Az OKOS Önkormányzat MI-asszisztense olyan egyszerű kérdésre is válaszol majd, hogy mikor van nyitva a hivatal.

OKOS Önkormányzat: időt és energiát spórol az MI

A bevezetendő közös rendszer több kulcsfontosságú területen támogatja majd az önkormányzatok napi működését. Ezek a következők:

Gyorsabb ügyintézés: a rendszer automatizált folyamatokkal támogatja a hivatali dokumentumok, képviselő-testületi jegyzőkönyvek és szakmai előterjesztések előkészítését.

Jogi segítség: az MI-asszisztens segíti eligazodni a jogszabályok között, ezzel is növelve a hivatali döntések biztonságát.

Lakossági tájékoztatás: nap bármely szakában megválaszolja a lakosok rutinkérdéseit, így nem kell megvárniuk a hivatalos ügyfélfogadási időt.

Biztonságos működés: ellenőrzött, adatvédelmi szempontból is szabályozott technológiahasználatot biztosít

A vidék nemcsak követi, de alakítja is a jövőt

Baracskai József hangsúlyozta, hogy a társulás nevében nem véletlenül szerepel az innováció kifejezés. Véleménye szerint a vidéki térségeknek nem szabad lemaradniuk a technológiai versenyben; képesnek kell lenniük arra, hogy ne csupán kövessék a globális változásokat, hanem maguk is alakítsák azokat. A polgármester ugyanakkor leszögezte: a mesterséges intelligencia bevezetése nem az emberi munkaerő kiváltását célozza. Az MI nem helyettesíti a hivatali dolgozókat, viszont rengeteg időt és adminisztratív energiát takarít meg nekik, amit az ügyfelekre, a személyes figyelmet igénylő feladatokra fordíthatnak. Büszke vagyok arra, hogy Zalaszentgrót és térsége ebben is az elsők között lehet! Mert az innováció nem a település méretén múlik, hanem azon, hogy merünk-e új dolgokba belevágni! – zárta gondolatait a városvezető.

A ZalA-KAR 22 településének összefogása bizonyítja, hogy a legmodernebb technológia integrálása regionális szinten is megvalósítható, és a jövőben mintaként szolgálhat a teljes magyarországi önkormányzati rendszer számára.”

Forrás:
Ez már a jövő: mesterséges intelligencián alapuló térség jön létre Zalaszentgrót központtal; Antal Lívia; ZAOL.hu; 2026. október 18.

Az IMF vezetője szerint megfelelő garanciák és etikai keretek nélkül az MI kockázatai meghaladhatják az általa kínált lehetőségeket

„Az IMF vezetője szerint megfelelő garanciák és etikai keretek nélkül az MI kockázatai meghaladhatják az általa kínált lehetőségeket

A mesterséges intelligencia kockázatai meghaladhatják az általa kínált lehetőségeket, ha nem alakítanak ki megfelelő garanciákat és etikai kereteket – mondta pénteken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az iparági önszabályozás és a meghatározó országok kormányzati közreműködésének ötvözése mellett foglalt állást.

A még kibontakozóban lévő technológia az IMF és a Világbank e heti, Bangkokban tartott éves közgyűlésének egyik meghatározó témája volt. Az IMF kedden arra figyelmeztetett, hogy az MI-beruházási fellendülés esetleges vége, a magas adósságszintek és az elhúzódó közel-keleti háború jelentős kockázatokat jelentenek a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra.

Egy panelbeszélgetésen, amelyen az Anthropic társalapítója, Jack Clark is részt vett, Georgieva elmondta: az MI már most erősíti a világgazdaságot, de kedvezőtlen gazdasági sokkokat is okozhat, ha nem hozza meg a remélt gyorsasággal a jelentős termelékenységnövekedést. „Ha nincsenek garanciák, a kockázatok meghaladhatják a lehetőségeket. Mindenekelőtt pedig etikai alapokra van szükségünk, és nem vagyok biztos abban, hogy társadalomként már eljutottunk idáig” – mondta.

Egy másik panelbeszélgetésen Joachim Nagel, a német Bundesbank elnöke arról beszélt, hogy az MI növelheti a világgazdasági egyensúlytalanságokat. „Ez világossá válik, ha figyelembe vesszük, milyen nagy beruházásokat igényel az MI mind a hardverek, mind a szoftverfejlesztés terén” – fogalmazott Nagel.

Georgieva szerint bizonyos előfeltételeket meg kell teremteni ahhoz, hogy az emberek a világ minden részén részesülhessenek az új, gyorsan fejlődő technológia előnyeiből. Ezek közé tartozik a digitális infrastruktúrához és a villamos energiához való hozzáférés, valamint a megfelelő szabályozás.

Józan észen alapuló követelmények

Georgieva szerint most az a nagyobb kérdés, hogyan lehet védőkorlátokat kialakítani egy ilyen gyorsan fejlődő technológia körül. Az MI fejlődését olyan Forma–1-es versenyautók száguldásához hasonlította, amelyek mellett semmilyen korlát nem védi a nézőket. Az iparági önszabályozás megfelelő megoldás, mivel a kormányok nincsenek jó helyzetben ahhoz, hogy ezt az állandóan változó ágazatot szabályozzák vagy felügyeljék. Ebbe azonban a társadalmat is be kell vonni. A legnagyobb MI-ágazattal rendelkező országoknak – köztük az Egyesült Államoknak, Kínának és Indiának –, valamint az MI ellátási láncában részt vevő országoknak is szerepet kell vállalniuk – mondta a panelbeszélgetésen.

„Szerintem ez éjszakai Forma–1, és talán még fék sincs az autókban” – jegyezte meg tréfásan az Anthropic képviseletében Clark, továbbgondolva Georgieva hasonlatát. Azzal érvelt, hogy lehetséges közös követelményeket meghatározni, és ez már el is kezdődött az Európai Unióban kialakuló első szabályozási keretek, illetve az Egyesült Államokban tett önkéntes vállalások révén. Clark elmondta, hogy vállalata rendszeresen teszteli a rendszereit, közzéteszi a tesztek részleteit, és megosztja az információkat. Szerinte azonban ennek nem kellene teljesen önkéntesnek lennie. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e az MI-t fejlesztő országok szabályozását, Clark így válaszolt: „Igen. Józan észen alapuló követelményekre van szükségünk. Végső soron így lehet bizalmat teremteni a technológia iránt és fejleszteni a gazdaságot.”

Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint nem tudjuk, hogy az MI-től várt termelékenységi előnyök megvalósulnak-e, ezért az MI kétélű fegyvernek bizonyulhat. Ha a termelékenységi előnyök megvalósulnak, az jelentős munkahelyvesztéssel és a munkavállalók kiszorulásával járhat az érintett ágazatokban. Ha viszont elmaradnak, az adatközpontokba irányuló hatalmas beruházások súlyos veszteségekkel járó pénzpiaci korrekciót idézhetnek elő – mondta. „Nem tudjuk, e két válság közül melyikkel kell majd megküzdenünk: foglalkoztatási vagy pénzügyi válsággal” – nyilatkozta Rodrik a Reutersnek a múlt héten Berlinben rendezett, több tudományterületet összekapcsoló WZB-konferencia után…”

Forrás:
IMF chief says AI risks may exceed opportunities without safeguards and ethical framework; Andrea Shalal, Maria Martinez; Reuters; 2026. október 16.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Új elnök a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) élén, indul a szervezet átalakítása

„Október 21-i hatállyal megszűnik a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) eddigi elnökének megbízatása, Gulyás Balázs ezzel egyidejűleg a szervezet Irányító Testületéből (IT) is távozik. Jakab Roland vezérigazgató ugyancsak közös megegyezéssel ugyanezzel a dátummal fejezi be vezetői tevékenységét – áll a HUN-REN hétfői közleményében. A kormányzat javaslatára a kutatási hálózatot irányító grémium Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet eddigi főigazgatóját nevezte ki a HUN-REN új elnökévé.

Megírtuk, hogy szeptember közepén Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kérte fel a matematikust az elnöki pozícióra, amelyet azonban a matematikus ideiglenes tölt csak be, egészen addig, amíg le nem zajlik a szervezet legújabb, immár a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményi keretei között levezényelt átalakítása.

A tervek szerint a korábban az MTA-tól viharos körülmények között elcsatolt 18 intézet külön vezetőtestület irányításával működik majd, egységes hálózatként. A testületbe négy helyről delegálnak tagokat: az MTA-ból, a kutatóhálózatból, a kormányból és az érdekképviseletek felől. Az így létrejövő hálózat sajátos jogállású jogi személy lesz, vagyis nem közvetlen költségvetési intézmény, de nem is a jelenlegi modell szerint működik majd. ”

Forrás:
Új elnökkel indul a HUN-REN akadémiai átszervezése; Vajna Tamás; Qubit.hu; 2026. október 12.

Jelentés az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapjáról (National Science Foundation, NSF)

„Tartalom

Vezetői összefoglaló

Bevezetés

1. rész – A Nemzeti Tudományos Alap múltja és jelene

2. rész – Miért van szüksége a Nemzeti Tudományos Alapnak metatudományra és kísérletezésre?

3. rész – Az NSF lehetséges reformjai és kísérletei

4. rész – Hogyan alkalmazhatja az NSF a metatudományt?

Következtetések

Lábjegyzetek

Vezetői összefoglaló

A Nemzeti Tudományos Alapot (National Science Foundation, NSF) jól működő kutatásfinanszírozó szervezetnek tartják, amelyet karcsú szervezeti felépítés, magas szakmai színvonal és a feltáró jellegű alapkutatások finanszírozása iránti szilárd elkötelezettség jellemez. Ugyanakkor az NSF-et is számos olyan, az ösztönzőrendszerből fakadó probléma sújtja, mint a Nemzeti Egészségügyi Intézeteket (National Institutes of Health, NIH): fenntartja a kutatók közötti túlzott versenyt, a túlságosan óvatos, kevés kockázatot vállaló kutatásokat részesíti előnyben, és túlzott bürokratikus terheket ró a kutatókra.

Számos észszerű reformelképzelés létezik, amelyek révén az NSF eredményesebben támogathatná a színvonalas tudományos kutatást. Ilyen például a támogatáselosztási eljárások módosítása vagy a korábbi kutatások megismétlésének fokozott támogatása. E reformjavaslatok közül sok az NIH esetében is szóba jöhet.

Jelenleg azonban az NSF-re vonatkozó reformjavaslatok többségét nem lehet megfelelően megítélni, mert hiányoznak a tudományfinanszírozással foglalkozó metatudományi kutatások és kísérletek. Különösen nagy hiányosság, hogy nincs széles körben használt és elfogadott, tudományosan megalapozott módszer a tudományos eredmények minőségének mérésére.

Ezért az NSF-nek, az NIH-nak és a szövetségi kormánynak jóval több erőforrást és munkát kellene fordítania a metatudomány, vagyis a tudomány működését vizsgáló kutatások fejlesztésére. Megfelelő metatudományi háttérrel az NSF kísérleti úton próbálhatná ki a tudományfinanszírozás reformjára vonatkozó javaslatokat. Ilyen lehet például az áttérés egy olyan finanszírozási modellre, amely a kutatókat helyezi előtérbe a projektekkel szemben, vagy a korábbi kutatások megismétlésének közvetlen támogatása. Így megállapíthatná, hogy mely reformok javítanák leginkább az NSF eredményességét. Üdvözlendő lépés e cél felé, hogy az NSF 2026 szeptemberében bejelentette egy Metatudományi Iroda létrehozását. E jelentés ajánlásai támpontot adhatnak az iroda kialakításához, kísérleti programjához és eredményeinek értékeléséhez.

Michael Kratsios, a Fehér Ház Tudomány- és Technológiapolitikai Hivatalának igazgatója 2026. július 21-én közzétette az elnök számára készített, „Tudomány: új aranykor” című jelentést. Ajánlásainak teljes körű megvalósítása a szövetségi tudománypolitika második világháború óta legnagyobb átalakítását jelenthetné. Az általam készített interjúk és kutatásaim alapján határozottan támogatom a jelentés ajánlásainak és következtetéseinek többségét, és úgy vélem, hogy a tágabb tudományos közösségnek is ezt kellene tennie.

”

Forrás:
New Science’s Report on the NSF; Matt Faherty; New Science Foundation; 2026. október
Lásd még:
Science: A New Golden Age; The White House; 2026. július 21.
NSF lays the foundation for the next generation of technologies and support for American talent; U.S. National Science Foundation; 2026. október 8.

Az uniós vállalkozások innovációs és növekedési potenciáljának megerősítésére fordított támogatás nehezen tudja áthidalni a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadékot – Európai Számvevőszék

„

2014 és 2020 között 17 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak rendelkezésre az uniós vállalkozások innovációs és növekedési potenciáljának megerősítésére

A piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult szisztematikusan a legnagyobb kereskedelmi vagy innovációs potenciállal bíró projektekre

Nem követték nyomon a projekt résztvevőinek gazdasági teljesítményét és innovációs kapacitását

Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint a Horizont 2020 – az Európai Unió 2014–2020-as időszakra szóló kiemelt kutatási programja – „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritása keretében a piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult kellő mértékben az innovatív ötletek és termékek kereskedelmi hasznosítására. Bár a számvevők elismerik, hogy a munkaprogramok megfeleltek az Unió stratégiai prioritásainak, több ajánlást is tesznek a technológiatranszfer előmozdítása és a piaci elterjesztés támogatása érdekében, valamint felszólítanak a nyomon követés tökéletesítésére és a tartós gazdasági érték felmérését szolgáló módszerek alkalmazására.

„Ahhoz, hogy valóban betölthesse ipari vezető szerepét, az Uniónak következetesen oda kell hatnia, hogy a közberuházások piacérett innovációt, a magánszektor erőteljesebb részvételét és fenntartható gazdasági növekedést eredményezzenek. Ez nem mindig volt így” – jelentette ki Petri Sarvamaa, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – „Tartós szakadék áll fenn a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás között, még a piacközeli kutatás esetében is. Biztosítani kell, hogy az uniós kutatási és versenyképességi programok következő generációja révén ez a szakadék jelentősen csökkenjen.”

A Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” programjának jelentős részét – mintegy 13,6 milliárd eurót – arra fordították, hogy segítsék az uniós vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) új technológiák kifejlesztésében és az innovatív ötletek kereskedelmi lehetőségekké alakításában. A számvevők szerint azonban nem egyértelmű, hogy a finanszírozás hogyan igazodott a kkv-k üzleti igényeihez. Azt is megállapították, hogy még a Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritása keretében is, amelynek elvben a kereskedelmi hasznosításhoz legközelebb álló kutatást kell támogatnia, a finanszírozás mintegy felét nonprofit szervezetek (kutatószervezetek, egyetemek és más oktatási intézmények) kapták.

Az „Ipari vezető szerep” programnak az is konkrét célkitűzése volt, hogy az Európai Beruházási Bank Csoport által kezelt InnovFin pénzügyi eszközök (például részvények és hitelek) révén elérhetőbbé tegye a kockázatfinanszírozást a kkv-k számára. A számvevők megállapítása szerint azonban az InnovFin finanszírozásának zöme nem jutott el a kkv-khoz, és nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzügyi eszközök eredményesen támogatták-e az innovációs és kereskedelmi végeredményeket. Pozitívum, hogy a számvevők szerint a kkv-támogató eszköznek – a program harmadik finanszírozási opciójának – a vissza nem térítendő támogatásai eredményesen segítették elő a technológiatranszfert. A kereskedelmi bevezetés azonban itt is csak szerény mértékű volt a finanszírozási problémák, a hasznosítás gyenge tervezése, a szabályozási akadályok, valamint a kutatási eredmények elégtelen terjesztése és hasznosítása miatt.

Sem a Horizont 2020, sem a jelenlegi Horizont Európa program nem tartalmaz a pályázók innovációs kapacitásához kapcsolódó támogathatósági követelményeket, így a pénz esetleg nem a legerősebb innovációs potenciállal bíró projektekre irányul. Ezenkívül az Európai Bizottság nem értékelte a finanszírozott szervezetek innovációs kapacitását, illetve üzleti teljesítményét, ami miatt nehezebb volt megállapítani, hogy járt-e tartós gazdasági előnyökkel az uniós finanszírozás.

Végezetül, ami a piacközeli kutatás jövőbeli uniós finanszírozását illeti, a számvevők hangsúlyozzák, hogy a közberuházások megtérülésének maximalizálásához elengedhetetlen lesz a kereskedelmi hasznosításra, a kapacitásbővítésre és a mérhető hatásra való nagyobb összpontosítás.

Háttér-információk

A Horizont 2020 az Unió nyolcadik kutatási és innovációs keretprogramja volt, mintegy 79 milliárd eurós költségvetéssel (77 milliárd euró alapfinanszírozás, valamint az Euratom-program keretében a nukleáris kutatás kiegészítő finanszírozása). Az „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritás mintegy 17 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett. Ennek 80%-át ebben a hat ágazatban fordították a vezető szerep elérésére: IKT, nanotechnológiák, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, valamint űrkutatás. A költségvetés fennmaradó része az innovatív vállalkozások kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítását, valamint a kkv-k innovációs kapacitásainak támogatását szolgálta.

Várakozásunk szerint a mai ellenőrzési jelentés hasznos hozzájárulás lehet az uniós kutatási és versenyképességi programok következő generációjának előkészítéséről szóló vitában. A Számvevőszék már véleményt bocsátott ki a következőkről: az Európai Versenyképességi Alapra vonatkozó javaslatok, valamint a Horizont Európa utódprogramja a következő hosszú távú uniós költségvetési időszakra.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 24/2026: Az innováció és a versenyképesség uniós finanszírozása – A Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” prioritásának keretében kevés figyelmet fordítottak a piacközeli intézkedésekre

Fő tények és megállapítások

”

Forrás:
Az uniós támogatás nehezen tudja áthidalni a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadékot; Európai Számvevőszék; 2026. október 15.

Egy lépéssel közelebb a Lengyel Tudományos Akadémia reformjához

„A Minisztertanács Állandó Bizottsága elfogadta a Lengyel Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításának tervezetét. Ez jelentős lépés az akadémiai munkakörülmények javítása és a lengyel tudományban rejlő lehetőségek további kibontakoztatása felé.

A törvényjavaslat átfogó reformot irányoz elő, amely jelentősen átalakítja a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) működését. A módosítás célja, hogy korszerű, átlátható és a gyakorlatban jól alkalmazható jogi kereteket teremtsen az Akadémia számára, amely stratégiai jelentőségű intézmény a lengyel tudomány, az innováció és a közpolitika fejlődésében. A tervezet széles körű elemzőmunka, konzultációk és szakmai egyeztetések eredménye; kidolgozásában részt vett a PAN elnöke, az akadémiai kutatóintézetek képviselői és a szakszervezetek.

A törvényjavaslat a feltárt strukturális, szervezeti és rendszerszintű problémákra válaszol. Jogalkotási intézkedéseivel javítani kívánja a PAN szervezeti és irányítási rendszerét, megreformálja az akadémikusok testületét, egységesíti és korszerűsíti a foglalkoztatási szabályokat, megerősíti a fegyelmi felelősség rendszerét, továbbá egységesíti a munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket az Akadémia szervezeti egységeiben.

A PAN munkavállalóinak legnépesebb csoportját érintő egyik legfontosabb változás, hogy a tervezet kötelező éves juttatást, úgynevezett „tizenharmadik havi fizetést” vezet be, az éves munkabér 8,5 százalékának megfelelő összegben. Ezt a régóta várt megoldást a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közötti tárgyalások során dolgozták ki.

A tervezet emellett a PAN intézeteiben a tervezett bértömeg 8,5–10 százalékának megfelelő jutalmazási alap létrehozását írja elő. Az alap 8,5 százalékon felüli, választható megemeléséből származó összeget az intézetigazgatók által odaítélt további jutalmakra lehet majd fordítani. Ezek az intézkedések 2027-ben lépnek hatályba, finanszírozásukat a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium biztosítja.

Ez a kompromisszumos megoldás megfelel a tudományos közösség követeléseinek, és erősíti a foglalkoztatás stabilitását az Akadémián.

A törvénymódosítás számos további lényeges változtatást is tartalmaz a PAN működésének és irányításának javítására. A legfontosabb tervezett intézkedések:

– Az Akadémia feladatainak, valamint az ezek végrehajtásához szükséges szervezeti hatásköröknek a pontosítása.
– Az akadémikusok testülete belső szerkezetének egyszerűsítése: a tudományos osztályok és a területi szervezetek megmaradnak, a kurátori tanácsok megszűnnek.
– A Lengyel Nyelvi Tanács rangjának emelése azzal, hogy közvetlenül a törvényben nevesítik.
– Annak lehetővé tétele, hogy a PAN szervezetében a tisztségek és munkakörök megnevezésének nőnemű alakját is használhassák.
– Az akadémiai tagság rendszerének egyszerűsítése és a hazai tagok jogállásának egységesítése, valamint az akadémiai tagok javadalmazásának több mint egy évtizede várt emelése.
– A kutatóintézetek képviseletének megerősítése a Kutatóintézeti Igazgatók Gyűlésének létrehozásával, illetve képviselőinek bevonásával a PAN elnökségének munkájába.
– Az intézetigazgatók bevonása az Akadémia területi szervezeteibe, valamint részvételük biztosítása a közgyűlésen.
– Az akadémiai tudományos bizottságok nyitottságának és reprezentativitásának növelése, működési szabályaik pontosítása.
– A Fiatal Kutatók Akadémiája szerepének megerősítése és szervezeti önállóságának növelése.
– Az Akadémiai Intézetek Doktoranduszi Önkormányzati Tanácsának létrehozása.
– Annak lehetővé tétele, hogy az Akadémia visszatérítendő pénzügyi támogatást nyújtson intézeteinek.
– A tudományos tanácsok reprezentativitásának és működésük átláthatóságának javítása a munkavállalók és a doktoranduszok beleszólásának erősítésével, továbbá a nemzetközi szakértők bevonásának bővítése az intézetek stratégiai tanácsadásába.
– A kutatási infrastruktúra kezelésére létrehozható tőkeegyesítő társaságok alapításának szabályozása, valamint a kutatási eredmények üzleti hasznosítását szolgáló céltársaságok létrehozásának lehetővé tétele.
– A kutatók foglalkoztatására és értékelésére vonatkozó szabályok rendezése.
– A kinevezésen alapuló foglalkoztatás megszüntetése, és teljes áttérés a munkaszerződéses foglalkoztatásra a kutatók esetében, a már megszerzett munkavállalói jogok megőrzésével.
– A munkabér összetevőinek és a jubileumi jutalmaknak a törvényi szabályozása.
– Az időszakos értékelések gyakoriságának szabályozása, valamint annak meghatározása, hogy hosszabb távollét esetén miként halaszthatók el ezek az értékelések.
– A kutatási-műszaki munkakörök körének bővítése és rugalmasabbá tétele.
– Annak lehetővé tétele, hogy kiemelkedő tudományos eredményekkel rendelkező, legalább doktori fokozatot szerzett személyeket intézeti professzori munkakörben alkalmazzanak.
– A fegyelmi felelősség rendszerének továbbfejlesztése a közvetítés bevezetésével és a kisebb súlyú ügyekben alkalmazott eljárások egyszerűsítésével.
– Annak lehetővé tétele, hogy a PAN tudományos munkát segítő szervezeti egységei és maga az Akadémia is pályázhasson a Nemzeti Tudományos Központ (NCN), valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központ (NCBiR) kutatási támogatásaira.

Az elfogadott módosítási javaslat a Lengyel Tudományos Akadémia reformjának újabb állomása: erősíti a munkavállalók helyzetét, és átláthatóbb, hatékonyabb működési szabályokat teremt az Akadémia számára.

A következő lépés a tervezet benyújtása a Minisztertanácshoz jóváhagyásra, majd a törvényalkotási eljárás folytatása.”

Forrás:
Krok bliżej do reformy Polskiej Akademii Nauk; Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego; 2026. október 9.
Lásd még:
Nowelizacja ustawy o PAN o krok bliżej. Stały Komitet Rady Ministrów przyjął projekt; Polska Akademia Nauk; 2026. október 7.

Fenntartható fejlődés

Jelentés az éghajlat állapotáról, 2026: kihívások és lehetőségek

„A Föld éghajlati rendszere egyre inkább ismeretlen tartományba kerül. Bemutatjuk az éghajlati rendszer állapotát nyomon követő alapvető mutatók 2026-os frissítését, valamint a jelenlegi változásokat előidéző emberi tevékenységek mutatóit. Az éghajlattal összefüggő 16 mutató közül hét jelenleg rekordot jelentő szélsőértéket mutat. Több mutató esetében a folyamatok gyorsulására vagy hirtelen változásokra utaló jelek is megfigyelhetők. Ez aggodalomra ad okot az éghajlat fokozódó instabilitása, az egymásra ható visszacsatolási folyamatok és a kritikus átbillenési pontok átlépésének növekvő kockázata miatt. E változások fő hajtóerejét továbbra is az emberi tevékenységek, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése jelentik.

A kedvezőtlen tendenciák erősödése ellenére biztató társadalmi változások jelei is mutatkoznak. Ezek közé tartozik a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés és az akkumulátoros energiatárolás gyors bővülése. Az előrelépés mértéke és üteme azonban továbbra is messze elmarad attól, ami a Föld éghajlati rendszerének stabilizálásához szükséges.

Az éghajlati kockázatok csökkentéséhez, valamint egy ellenállóképesebb és fenntarthatóbb jövő biztosításához továbbra is elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése, a hatékony alkalmazkodás, az ökoszisztémák védelme és a társadalom mélyreható átalakulása.”

Forrás:
The 2026 state of the climate report: challenges and opportunities; William J Ripple és munkatársai; BioScience; DOI: https://doi.org/10.1093/biosci/biag125; 2026. október 14.

„Kritikus pillanat”: a természet védelmében irányváltásra szólítják fel a világ vezetőit a COP17 csúcs előtt

„A világ természetvédelmét átformáló egyezményben még mindig nagy a potenciál, de az országoknak fel kell gyorsítaniuk az előrehaladást – figyelmeztetnek a természetvédők.

A kormányok jócskán elmaradnak vállalásaiktól, amelyekkel a Földön az életet fenntartó növényeket, állatokat és ökoszisztémákat hivatottak megóvni, miközben közeledik az ENSZ e havi biodiverzitási csúcstalálkozója.

Az úgynevezett COP17 csúcs az örmény fővárosban, Jerevánban számvetés lesz annak a csaknem 200 országnak, amely 2022-ben csatlakozott a mérföldkőnek számító „Párizsi megállapodás a természetért” egyezményhez, de eddig lassan lépett annak céljainak megvalósítása felé.

Az egyezmény 23 célt jelölt ki a természeti erőforrások pusztulásának megállítására és a természetpusztulás visszafordítására 2030-ig, többek között a szennyezés csökkentését, a veszélyeztetett fajok védelmét, valamint a világ szárazföldjei és tengerei 30 százalékának megőrzését.

Ám a világ messze nem tart ott, hogy teljesítse ezeket a célokat – derül ki az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) által készített tervezetből, amely a természet védelméről szóló, kétévente esedékes nemzetközi tárgyalásokat felügyeli.

„A COP17 kritikus időpontban jön” – mondja An Lambrechts, a Greenpeace International munkatársa.

„A jereváni találkozó legfontosabb eredménye ezért egy egyértelmű irányváltás kell, hogy legyen. A kormányoknak túl kell lépniük az ígéretek ismételgetésén, és konkrét intézkedésekben kell megállapodniuk.”

Astrid Schomaker, az ENSZ biodiverzitási egyezményének ügyvezető igazgatója szerint van előrelépés, és a 2030-as célok „még mindig elérhetők – de csak akkor, ha lényeges változtatások történnek”.

Ehhez olyan politikailag érzékeny ágazatok támogatásának csökkentése is hozzátartozik, mint a mezőgazdaság és a fosszilis energiahordozók kitermelése – ezekben a területekben a kormányok eddig alig jutottak előre.

„Úgy gondolom, jó irányba haladunk? Igen, de messze túl lassan” – teszi hozzá Schomaker.

Mintegy tíz állam- és kormányfőt várnak Jerevánba a pénteki (október 16-i) vezetői csúcsra, hogy megnyissák az ülést „és arra kérjék a tárgyalókat, hogy legyenek ambiciózusak és konstruktívak”, amikor a hivatalos egyeztetések október 19-én megkezdődnek – mondja.

Mi fékezi a természetvédelem előrehaladását?

A természetvédelmi csúcs néhány héttel előzi meg a szomszédos Törökországban tartandó éves nemzetközi klímatárgyalásokat (COP31), és ez az első alkalom, hogy az országok átfogóan értékelik az előrehaladást a biodiverzitási megállapodás elfogadása óta.

A nemzeti jelentésekre és egyéb anyagokra támaszkodva egy „globális felülvizsgálat” készül, amely a közös előrelépéseket és a kudarcokat veszi számba.

A júliusban közzétett előzetes értékelés vegyes képet festett az eddigi haladásról.

Néhány ország jelentős lépéseket tett a „30×30” természetvédelmi cél (a Föld szárazföldjei és vizei 30 százalékának védelme 2030-ig) felé – állapította meg a Campaign for Nature szervezet szeptemberi elemzése.

Összességében azonban a kormányzati vállalások akkor is csak a szárazföldek és belvizek 27 százalékát fednék le az évtized végéig, ha teljes egészében megvalósulnának. A tengerek esetében ez az arány mindössze 12 százalék lenne.

A források hiánya a biodiverzitási célok egyik fő akadálya, és várhatóan a COP17 egyik legfeszültebb vitapontja lesz.

Az államok messze elmaradnak attól a vállalásuktól, hogy 2030-ig évente 200 milliárd dollárt (179 milliárd eurót) teremtenek elő a biodiverzitás védelmére állami és magánforrásokból, beleértve évi 30 milliárd dollár (27 milliárd euró) nemzetközi finanszírozást a fejlődő országok számára.

A tehetősebb országokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy betömjék a pénzügyi rést, ám saját költségvetési nehézségeikkel küzdenek, ami politikailag különösen érzékennyé teszi a kérdést.

Az Egyesült Államok, amely nem részese a biodiverzitási egyezménynek, nem vesz részt a tárgyalásokban.

„Minél több időt töltünk a finanszírozásról szóló vitákkal, annál kevesebb jut a célokról való egyeztetésre” – mondta az AFP hírügynökségnek egy francia kormányzati tisztviselő.

A döntéshozóknak „egyesülniük kell a harcban” a földi élet fennmaradásáért

A jereváni csúcson várhatóan arra összpontosul a figyelem, miként tudná a magánszektor pótolni a hiányzó forrásokat.

Nagyító alá kerül a Cali Fund néven ismert, mérföldkőnek szánt ENSZ-kezdeményezés gyenge teljesítménye is, amelyet 2025 februárjában indítottak.

Az alap célja az volt, hogy évente 1 milliárd dollárt (894 millió eurót) gyűjtsön vállalatoktól a fejlődő országokban folyó természetvédelmi projektek számára, ám eddig mindössze 6000 dollár (5363 euró) folyt be.

„Mindenki abban reménykedett… hogy ez igazi fordulatot hoz. És továbbra is hisszük, hogy erre abszolút megvan a lehetőség, bár a vállalatok részvétele a vártnál »lassúbb« volt” – mondja Schomaker.

A támogatási rendszerek átalakítása szintén komoly akadálynak bizonyult, alig történt előrelépés a 2030-ra kitűzött cél felé, hogy évente 500 milliárd dollárral (447 milliárd euróval) csökkentsék a természetkárosító ösztönzőket.

Az ENSZ adatai szerint minden egyes, a természet védelmébe vagy helyreállításába fektetett dollárra még mindig nagyjából 30 dollár (27 euró) jut olyan tevékenységekre, amelyek tovább rontják annak állapotát.

Októberben több mint 130 vállalat és pénzügyi intézmény – köztük a Nestlé és a H&M Group – szólította fel a kormányokat az ösztönzők reformjára, rámutatva a természetet kimerítő gyakorlatokat jutalmazó, évi 2,6 billió dollár (2,3 billió euró) közpénzre „amely a talajokat, a vízkészleteket és az ökoszisztémákat apasztja”.

Guido Broekhoven, a WWF International természetvédelmi szervezet szakértője szerint a támogatások átirányítása „elsőrendű prioritás” kell, hogy legyen a COP17-en.

„Olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek nyomást gyakorolnak a többoldalú együttműködésre, még fontosabb megmutatni a világnak, hogy döntéshozóink továbbra is képesek »egyesülni a harcban« a földi élet fennmaradásáért” – hangsúlyozza a Greenpeace képviseletében Lambrechts.”

Forrás:
„Kritikus pillanat”: természetvédelmi irányváltásra szólítják fel a vezetőket a COP17 csúcs előtt; Angela Symons, AFP; Euronews; 2026. október 12.

Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot

„A Tanács – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP31) és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozójára (COP17) való felkészülés keretében – a mai napon két, következtetéseket tartalmazó dokumentumot hagyott jóvá, amelyekben meghatározta az EU fő tárgyalási álláspontjait. Az EU gyors, tudományosan megalapozott, multilateralizmusban gyökerező fellépést sürget a globális felmelegedés korlátozása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében.

Az EU-t mélyen aggasztja az egymással összefüggő globális válságok súlyossága, ezért újólag meg fogja erősíteni, hogy sürgős szükség van a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret gyorsított végrehajtására. Az EU mindkét konferencián arra fog összpontosítani, hogy a kötelezettségvállalásokból konkrét intézkedések váljanak, továbbá az ENSZ-kereten belüli együttműködés előmozdítására fogja helyezni a hangsúlyt.

„Elérkezett a cselekvés ideje. A COP31-nek fordulópontot kell jelentenie, amikor a vállalásokból kézzelfogható valóság válik. Az éghajlatváltozás egyetlen országot sem kímél, ezért az éghajlatváltozás hatásaival szembeni valódi rezilienciához globális koordináció szükséges. Az EU készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon olyan kardinális kérdésekben, mint a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás, valamint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása ambiciózus, koordinált és stratégiai intézkedésekkel.” – Darragh O’Brien, Írország klímaügyi, energiaügyi és környezetvédelmi minisztere

„Most, amikor a világ a multilateralizmust és a természetvédelmet is próbára teszi, az EU változatlanul határozottan elkötelezett amellett, hogy a COP17 a biológiai sokféleségre nézve pozitív eredményekkel záruljon. A biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret alapján elfogadott ambíciószint csökkentése ki van zárva. A globális fellépés felgyorsítására fogunk felszólítani, és szorgalmazni fogjuk, hogy újra az kerüljön a középpontba, hogy az erőfeszítések a gazdaság és a társadalom egészét átszőjék.” – Christopher O’Sullivan, Írország természetvédelmi, kulturális örökségi és a biológiai sokféleségért felelős államtitkára, Lakásügyi, Önkormányzati és Kulturális Örökségi Minisztérium

Éghajlatváltozás: fő prioritások a COP31-re

Elismerve, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 ºC-os célt valószínűleg túllépjük, az uniós miniszterek sürgős és ambiciózus éghajlat-politikai fellépést szorgalmaztak annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni a felmelegedés további növekedését – legyen az bármilyen alacsony –, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekkel összhangban vissza lehessen térni az 1,5 ºC-os céllal összeegyeztethető pályára. Aggodalommal figyelve az éghajlatváltozás gyorsuló hatásait, a miniszterek hangsúlyozták, hogy a „túllépés-tetőzés-csökkenés” ívének bejárása maradt a legjobb lehetőségünk arra, hogy az éghajlatváltozás a század végére 1,5 °C alatt maradjon.

A COP31-nek minőségi változást kell hoznia a Párizsi Megállapodás teljesítése terén. Az EU a konferencián a nemzetileg meghatározott hozzájárulások – azaz a Párizsi Megállapodás alapján elkészített éghajlat-politikai cselekvési tervek – eredményes végrehajtását fogja szorgalmazni, valamint a még hiányzó tervek sürgős benyújtására fog felszólítani.

Az EU tárgyalási álláspontjában hangsúlyos az is, hogy előre kell lépni az első globális értékelés (GST-1) eredményei terén, így többek között el kell mozdulni a fosszilis tüzelőanyagoktól és fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást. Utóbbinak fontos komponense a tiszta villamosítás. Ennek fényében a COP31-nek alkalmas teret kell biztosítania a tárgyalások során a mérséklési erőfeszítések megvitatására, és ki kell jelölnie az irányt a második globális értékelés (GST-2) számára.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára a biztonságos, fenntartható és virágzó társadalmak és gazdaságok előfeltételeként tekintünk. A mérséklés és az alkalmazkodás ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelem egymást kiegészítő és alapvető elemei.

A miniszterek – a multilateralizmus elvét tiszteletben tartva – elismerték az ENSZ éghajlatváltozási keretének és folyamatainak központi szerepét, ugyanakkor hangsúlyozták annak fontosságát, hogy valamennyi uniós tagállam részt vegyen a COP31-en, és hogy a tagállamok újólag megerősítsék a köztük fennálló szolidaritás elvét.

Biodiverzitás: fő prioritások a COP17-re

A COP15 2022-ben megállapodásra jutott a biológiai sokféleségre vonatkozó új globális keretről, amely célokat fogalmazott meg a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében. Az egyik ilyen cél az, hogy 2030-ra a szárazföldi és a tengeri területek legalább 30%-a védelemben részesüljön. A COP17 konferencián folytatandó tárgyalások során az EU hangsúlyozni fogja, hogy e célok eléréséhez gyorsított intézkedésekre van szükség, és a megalapozott tudományos bizonyítékok alapján minden szakpolitikában és ágazatban általánosan érvényesíteni kell a biológiai sokféleség kérdését. Az EU a köz- és magánfinanszírozások növelését is szorgalmazni fogja, különösen olyan innovatív megközelítések feltárása révén, mint a magas integritású biokreditek.

Háttér

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája (COP) minden évben megrendezésre kerül, hogy meghatározza az éghajlat-politikai törekvéseket és felelősségi köröket. Az idei COP31 Antalyában (Törökország) lesz 2026. november 9. és 20. között. A Tanács 2026. október 9-én következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról, kiegészítve az EU által a COP31 éghajlatváltozási konferencia előkészítéseként kidolgozott általános álláspontot.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek Konferenciájára kétévente kerül sor. Az idei konferenciát (COP17) az örményországi Jereván rendezi 2026. október 19. és 30. között.

Az Európai Unió és annak tagállamai mindkét egyezmény részes felei. A Tanács soros elnöksége az Európai Bizottsággal közösen képviseli az EU-t ezeken a nemzetközi konferenciákon.

A Tanács következtetései a COP31-ről

A Tanács következtetései a COP17-ről

A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról

Globális éghajlat-politikai fellépés (háttér-információk)

Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)

Biológiai sokféleség (háttér-információk)

A túllépés mértékének korlátozása – Az 1,5 °C-os cél meghaladásának kezelése és a visszatérés lehetséges módjai (az UNEP jelentése)

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye: az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön (sajtóközlemény, 2024. október 14.)

Ülések

”

Forrás:
Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot; Európai Unió Tanácsa; 2026. október 12.

Kiberbiztonság

Nyílt forráskódú szoftverek használata NIS2-kötelezett szervezeteknél

„Megjelent egy friss, ropogós MKIK-SZTFH iránymutatás. Idézem a vezetői összefoglalót:

A nyílt forráskódú szoftver használata NIS2-kötelezett szervezetnél is megengedett, a jogszabály a kockázatkezelést szabályozza, nem a licencmodellt. A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet egyetlen, egyik biztonsági osztályban sem kötelező pontja nevesíti a nyílt forráskódot. Minden más követelmény ugyanúgy érvényes rá, mint a megvásárolt szoftverre, a gyártótól megszokott garanciákat azonban a Szervezetnek magának kell pótolnia.

A besorolást a szoftver funkciója dönti el, nem az ára. Az üzleti adatot tároló és az alaptevékenységet közvetlenül kiszolgáló alkalmazás a Szervezet elektronikus információs rendszere, amelyet nyilvántartani, biztonsági osztályba sorolni és védeni kell. A felügyeleti, naplógyűjtő, mentő vagy virtualizációs szoftver jellemzően támogató rendszer.

A támogató rendszer könnyítése eljárási természetű, a védelem szintjét nem csökkenti. Önálló osztályba sorolást és hatáselemzést a törvény nem ír elő rá, a kiszolgált rendszernek megfelelő védelmet viszont igen, ha az intézkedés kockázatarányosan alkalmazható. A mentőrendszer és a címtár sokszor a támadók legértékesebb célpontja.

Az ellátási lánc kockázatelemzése minden osztályban kötelező, és közösségi projektre is elvégezhető. A vizsgálat tárgya a projekt életképessége, biztonsági gyakorlata, licence, a letöltési forrás megbízhatósága és a saját üzemeltetési képesség. Licencváltás, a karbantartók cseréje, a támogatás lejárta vagy súlyos sérülékenység esetén az elemzést frissíteni kell.

Szerződés nélkül a szerződéses követelmények célját belső eszközökkel kell elérni. A fejlesztői közösség álláspontunk szerint nem közreműködő, a díjazásért támogatást nyújtó gyártó és az integrátor viszont az. Ahol nincs kivel szerződni, ott belső követelményjegyzék, átvételi vizsgálat és jóváhagyott, dokumentált eltérés lép a szerződéses kikötés helyébe.

A jogszerű használathoz licencnyilvántartás, támogatott verzió és vezetői döntés kell. A licenc felhasználási szerződés feltételeit a Szervezetnek ismernie és követnie kell. A támogatás nélkül maradt elemet le kell cserélni, vagy alternatív támogatásról kell gondoskodni, a használatbavételről pedig a Szervezet vezetője dönt.

A teljes anyag itt érhető el: https://nis2.mkik.hu/iranymutatasok/129/”

Forrás:
Nyílt forráskódú szoftvert milyen feltételekkel használhat egy NIS2 kötelezett szervezet?; Szakolyi András; LinkedIn; 2026. október 15.

Szakirodalom

Befejezetlen mű – Hogyan korszerűsítsük a demokráciát az MI korában?

„A tanulmányt Sir Geoff Mulgan, a Demos alapító igazgatója és a University College London professzora, valamint Dr. Alex Fischer, az Australian Resilient Democracy Network tagja írta.

A Befejezetlen mű amellett érvel, hogy a demokrácia mint eszme nem vallott kudarcot, gyakorlati működésének számos formája azonban továbbra is a 19. században gyökerezik, és nem tartott lépést a gyorsan változó világgal. A bizalom csökkenése, a politikától való elfordulás és a részvétel visszaesése olyan rendszerre utal, amely túlságosan gyakran képtelen meghallgatni az embereket, tanulni és alkalmazkodni.

Mulgan és Fischer több mint 25 ország demokratikus innovációinak több mint 50 példájára támaszkodva olyan értelmezési keretet mutat be, amely a demokráciát egymással összefüggő funkciók rendszerének tekinti: a választásoktól és a döntéshozataltól a közszolgáltatásokon, az ellenőrzésen és a tudáson át az állampolgári részvételig. A szerzők azt vizsgálják, hogyan erősíthetők ezek a funkciók, valamint a demokrácia hatékony működését megalapozó kapcsolatok.

A tanulmány áttekinti a digitális technológia és az MI kínálta lehetőségeket és az ezekkel járó kockázatokat. A kognitív infrastruktúra új formáinak tudatos fejlesztése mellett érvel: ezek segíthetik a demokráciákat a kollektív intelligencia hasznosításában, a döntéshozatal javításában és a bizalom helyreállításában.

A szerzők központi üzenete egyértelmű: a demokráciát folyamatosan formálódó, befejezetlen műnek kell tekinteni, amelyet korszerűsíteni, próbára tenni és megújítani kell, nem pedig kész vívmánynak, amelyet csupán meg kell védeni.”

Forrás:
Work in Progress: How to Upgrade Democracy in the Age of AI; Geoff Mulgan, Alex Fischer; Demos; 2026. október 8.

Kormányzat új lendületben – A kormányzati működés átalakításának új távlatai

„A kormányzatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hatékonyabban reagáljanak a gyors technológiai, gazdasági és társadalmi változásokra, miközben megőrzik a stabilitást és a költségvetési fenntarthatóságot. Ehhez jelentősen át kell alakítani a működésüket: ki kell használniuk a digitális és MI-eszközök kínálta lehetőségeket, valamint azt az alkalmat, amelyet a köztisztviselők nagy létszámú csoportjainak nyugdíjba vonulása teremt a szervezeti kultúra megváltoztatására. Az OECD-országok kormányzatainak élenjáró gyakorlatát elemző Kormányzat új lendületben című kiadvány olyan összehangolt intézkedéscsomagot mutat be, amely segít a kormányzatoknak megfelelni napjaink kihívásainak.”

Forrás:
Government Unstuck – The Next Frontier of Government Transformation; OECD Publishing; DOI: 10.1787/464c0cff-en; 2026. október 12.

Adatszuverenitás a gyakorlatban

„Az adatszuverenitás a digitális kor egyik meghatározó kormányzási kihívásává vált. Ahogy az adatok a digitális infrastruktúra, a gépi tanulási rendszerek, a közszolgáltatások, a tudományos felfedezések és a gazdasági versenyképesség alapjává válnak, egyre sürgetőbb kérdés, hogy ki rendelkezik felettük, ki részesül a hasznukból, és ki tartozik elszámolással a felhasználásukért.

Az adatszuverenitás fogalmának értelmezése azonban továbbra is vitatott. A kormányzatok, az egyének, az őslakos közösségek, a technológiai vállalatok, a regionális és multilaterális csoportosulások, valamint más szereplők eltérően határozzák meg. Értelmezésüket technikai megfontolások, olyan kapcsolódó kérdések, mint a magánszféra védelme és a hozzájárulás, továbbá eltérő történelmi tapasztalatok alakítják. Mindegyik álláspont megalapozott, árnyalt nézőpontot tükröz, de önmagában egyik sem elegendő.

A Világgazdasági Fórumnak az adatok világának új távlataival foglalkozó tanácsa (Global Future Council on Data Frontiers) által készített tanulmány helyzetfeltáró, nem pedig előíró megközelítést alkalmaz. Feltérképezi a különböző szereplők választási lehetőségeit és az ezekkel járó kompromisszumokat, ahelyett, hogy meghatározná, melyik szereplőnek milyen mértékű adatszuverenitásra kellene törekednie.

Két alapvető dimenziót különböztet meg: a döntési jogosultságot és a tényleges cselekvési képességet. A döntési jogosultság arra vonatkozik, hogy ki jogosult dönteni a kulcsfontosságú adatok felhasználásáról, tárolásáról és a felettük gyakorolt ellenőrzésről, valamint arra, hogy az érintettek miként szólhatnak bele ezekbe a döntésekbe. A tényleges cselekvési képesség az adatokhoz való hozzáférés szabályozását, az infrastruktúrát, az ellenőrizhetőséget, az adathordozhatóságot, a szabályok érvényesítését és a jogorvoslatot foglalja magában.

Az adatszuverenitás akkor hiteles, ha ez a két dimenzió összhangban van. Gyengül, ha a jogokat nem lehet gyakorolni, az adatok feletti technikai ellenőrzés elválik a döntési jogosultságtól, vagy az együttműködés átláthatatlan és visszafordíthatatlan függőséggé alakul.”

Forrás:
Data Sovereignty in Practice; Global Future Council on Data Frontiers, World Economic Forum; 2026. szeptember

42. szám, 2026. október 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom