Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2018. szeptember 3-án jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Interjú Gulyás Gergellyel: közigazgatási racionalizálás, egészségügy finanszírozása, Budapest fejlesztése, új BMW autógyár Debrecenben

„…– Ha már a belpolitikát szóba hozta, több fontos ágazat és intézmény jelentős átalakítás alatt vagy az előtt áll, melynek kapcsán a Magyar Szakszervezeti Szövetség bírálta a közigazgatás racionalizálásáról meghirdetett kormányzati terveket.
– Nagy baj lenne, ha egy szakszervezet bármilyen létszámleépítést üdvözölne, ezért ezt nem is vártuk. Ha egyeztetni kívánnak, szívesen meghallgatjuk őket. Ám ha ma alaposabban megvizsgáljuk a központi közigazgatást – a minisztériumoknál dolgozó 14 ezer emberről beszélek –, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi helyzet jó néhány szempontból tarthatatlan. Alacsonyak a fizetések, és nem tükrözik a valós munkateljesítményeket. Ha felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező jogászokat kétszázezer forintos bruttó fizetéssel tudunk alkalmazni, az nyilvánvalóan nincs rendjén, és veszélyes kontraszelekcióhoz vezet. Meg kell határozni, hogy egy államtitkárság hatásköreinek gyakorlásához hány emberre van szükség, meg kell szüntetni a részben a digitalizáció folytán előállt párhuzamosságokat, és akiknek szükség van a munkájára a közszolgálatban, azokat tisztességesen meg kell fizetni. Kisebb létszámú, áramvonalasabb, de jól fizetett közszolgákból álló közigazgatásra van szükség.

– Említette, hogy az említett 14 ezer ember 15-20 százalékát nagyrészt nyugdíjazással építik le. Azok, akiket elbocsátanak, kapnak segítséget az újbóli elhelyezkedéshez?
– Szeretnénk segíteni azoknak, akik távoznak, ám a konkrét számokról még nem született döntés, ráadásul a munkaerőhiány miatt ma könnyebb elhelyezkedni a piacon, mint a rendszerváltozás óta bármikor.

– Az egészségügy terén is nagy változások szerepelnek a tervek között. Milyen tanulságok vonhatók le az Állami Számvevőszék által készített jelentésből? Több pénz kell az egészségügybe?
– A jelentésből nem a forráshiány következik, hanem az, hogy a gazdálkodás számtalan intézményben – az egészségügy egészét tekintve, tehát nem csak a kormány által felügyelt intézményekben – nem volt kellően gondos. A jelentés a 2008–2015-ig tartó időszakot tekintette át, így az elsődleges feladat rögzíteni, hogy az akkori kritikákból mi az, ami még ma is megalapozott, hiszen a legutóbb kinevezett gazdasági igazgatók első évében zárult le a vizsgálat.

– Mégis hol kereshetők leginkább a rendszer problémái?
– Az biztos, hogy a kórházak egyre kisebb mértékben, de évről évre adósságot halmoznak fel. Az egészségügyi ellátás színvonala és az állami finanszírozás jelenlegi korlátai között új egyensúlyt érdemes találni. Fontos az ápolói és orvosbérek további emelése, bármilyen sok lemaradást is sikerült már eddig is bepótolni az elmúlt években. Azt a hosszú ideje folyó vitát is eredményesen kellene lezárni, hogy miként érvényesíthetőek a pontos, szigorú, precíz gazdálkodás kívánalmai úgy, hogy egyidejűleg az orvosszakmai szempontok elsőbbsége is megmaradjon. Mivel Kásler professzor úr személyében az egyik legelismertebb, évtizedes intézményvezetői tapasztalattal rendelkező orvos tölti be a miniszteri tisztséget, a szakértelem hiányával a kormány aligha vádolható.

– Az egészségügyi dolgozókkal kötött legutóbbi ágazati bérmegállapodás lassan kifut, és különösen az ápolók fizetése hamar elveszítheti az átmenetileg korrigált versenyképességét. Mikor várható új megállapodás?
– A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben a legjelentősebb bérnövekedés az egészségügyben történt, és ez folytatódni is fog. Jövőre az ápolónőkkel még érvényes bérmegállapodásunk van, amely nyolcszázalékos emelést rögzít, de szeretnénk a 2020–2022-es időszak emeléseiről is egyezségre jutni. Ezenkívül nővérszállók és – a Magyar falu program keretében – szolgálati lakások építésével segítjük az ápolókat és a vidéki háziorvosokat.

– Budapest fejlesztéséről is nagy távlatú elképzelések fogalmazódtak meg. Várható-e olyan megállapodás, ami kijelöli a főváros jövőjét?
– 2010 óta új korszak kezdődött a fővárosban. Az a célunk, hogy 2030-ra Budapest a régiónk legélhetőbb, leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb s gazdaságilag legerősebb városa legyen. Fürjes Balázs államtitkár úr a fővárossal együttműködve olyan fejlesztési koncepciót alkot, amelynek sarokpontjai kellően ambiciózusak e célok elérésére.

– Említene néhány példát?
– A kötöttpályás közlekedés továbbfejlesztése, a ferihegyi gyorsvasút megépítése és a gyorsforgalmi út kétszer két sávossá fejlesztése, új belvárosi zöldterület kialakítása, de néhány éven belül visszanyerheti eredeti pompáját a Vár is, továbbá megépül a Múzeumi negyed és több lesz a belvárosi sétálóutca. A következő hétéves uniós finanszírozási időszakban Budapest számára megnyíló források jó felhasználásával a tömegközlekedésben, vasúti közlekedésben – ideértve a HÉV-közlekedést is – nagyon nagyot lépünk előre.

– Visszakanyarodva a külpolitikára: a Debrecenbe tervezett BMW-gyár jelentheti a német–magyar kapcsolatok erősödését?
– Igen, a legfontosabb üzenete ennek a befektetésnek, hogy a német gazdasági döntéshozók nem hagyják magukat befolyásolni a saját hazájukban demokratikus kereteket is már-már szétfeszítő politikai korrektségtől, amelynek része Magyarország ideológiai alapú szidalmazása, hanem képesek a gazdasági érdekeik alapján jó döntéseket hozni.

– Ugyanakkor Magyarország gazdasága erősebben kötődik majd az autógyártáshoz. Ez jelenthet problémát?
– Minden jóban lehet a rosszat keresni, de alapvető problémát nem jelent. A BMW olyan autógyárat telepít, amely minden autótípust, így elektromos autókat is gyárt majd. Autók mindig lesznek, a gyártók pedig mindig alkalmazkodni fognak a piaci igényekhez. Itt kifejezetten a magas hozzáadott értéket megkövetelő munkafolyamatokról beszélünk, nem összeszerelő üzemekről. A BMW-gyárban a duális szakképzésben oklevelet szerzett munkavállalók mellett a legmagasabb szakmai képesítésű mérnökök dolgoznak majd, versenyképes fizetésekkel.”

Forrás:
Büszkék lehetünk az önállóságunkra; Kárpáti András; Magyar Idők; 2018. augusztus 18.

Közigazgatás, politika

Nagy Anikó (egészségügyért felelős államtitkár): Közös munkával megállítható az eladósodás

„Az Emmi egészségügyért felelős államtitkársága alá rendelt gazdálkodási és intézményfelügyeleti kabinet vizsgálja felül a kórházak gazdálkodását. A kapacitások és feladatok (földrajzi) területenként történő összehangolásával egy-két év alatt eljuthatunk oda, hogy szabályosan és hatékonyan gazdálkodjanak az intézmények – mondta a MedicalOnline-nak Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár.

Szeptemberben hány kórház zár be Magyarországon?
Egy sem. Az elmúlt években is volt arra példa, hogy egyes kórházak költségvetési előirányzatai elfogytak szeptemberre, ám ahogyan tavaly, úgy idén is biztosítani kell valamennyi kórház működését és az ehhez szükséges technikai feltételeket. A kórházgazdálkodással azonban kiemelten foglalkozunk, ezért helyettes államtitkári szinten egy olyan gazdálkodási és intézményfelügyeleti kabinet alakult, amely kifejezetten az intézmények pénzügyi- és szabályozottsági felügyeletével foglalkozik, átfogóan és egyenként áttekintve ezeket a területeket, együttműködve a kórházakkal és a Pénzügyminisztérium munkatársaival is.

Mit remél ettől a folyamattól?
Szeretnénk erősíteni a szabályozottságot és annak ellenőrzését, láttatni és elfogadtatni mindenkivel, hogy az intézményeink szabályosan működnek; ugyanakkor ott, ahol ebben eltérést tapasztalunk, naprakészen korrigálni. A felügyelet célja a gazdálkodás hatékonyságának, eredményességének és teljesítmény-irányultságának fokozása, ami lehetővé teszi, hogy kiderüljön, mi az oka az intézmények eladósodásának, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az a kórház menedzsmentjének a hibája (Az interjú augusztus 3-án készült – A Szerk megjegyzése). Előfordulhat, hogy a feladat nem illeszkedik az adott intézmény lehetőségeihez, vagy túl sok a feladat, esetleg a lehetőségekhez képest túl sok a kötelezően ellátandó beteg. Ezért nemcsak a kórházakat, hanem egy-egy ellátási területet is vizsgálnunk kell, figyelembe véve a betegutakat is. Végső soron az intézmények közötti, területi kooperációra is törekszünk.

Ez elfogadható lesz a Pénzügyminisztérium számára is? Úgy tűnik, Varga Mihály miniszter szorosabb felügyeletet képzelt el.
Azt szeretnénk, ha a munkát közösen végeznénk el a kórházakkal oly módon, hogy a Pénzügyminisztériumnak is felmutathassuk: minden intézményt áttekintettük, szabályozottan és hatékonyan működünk. Ott, ahol ez az átvilágítás – és az ennek nyomán szükséges beavatkozás – megtörtént, javasolni fogjuk, hogy ne utólagosan konszolidáljunk, hanem ellenőrzötten, előre adjuk oda az ellátáshoz és az új technikákhoz szükséges forrásokat. A kórházi adósságkezelés akkor lehet megfelelő, ha abban a kórházak és a szakmai szervezetek – mint például a Magyar Kórházszövetség – is partnerek. Úgy vélem, így egy-két év alatt el tudunk jutni oda, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az intézményeink.

Tehát nem csak a fiskális szempontok fognak érvényesülni a gyógyításban?
Az egészségügy olyan speciális terület, a gyógyító intézmények pedig olyan sokszínű profillal rendelkeznek, hogy itt nem csak a pénzügyi hatékonyságnak kell érvényesülnie. Olyan komplex egészségügyi szakmai és gazdálkodási szabályozottságra van szükség, ami nem veszélyezteti a gyógyítás szabadságát. Hogy egy adott gyógyító egységben a betegek ellátásához mire van szükség, azt a szakmának kell megmondania, hogy ezek a szükségletek mennyire valósak, azt viszont már tudjuk ellenőrizni. A kórházak szándéka is az, hogy jó ellátást nyújtsanak, ugyanakkor szabályosan, hatékonyan dolgozzanak. Ebben kell támogatnunk őket.

Egyidejűleg a TVK-t és a HBCS-t is felülvizsgálják?
A volumenkorlátok elemzése folyamatos, de TVK változtatásban akkor tudunk gondolkodni, ha a térségi vizsgálatokat elvégeztük, és látjuk, mekkora a kapacitásigény az adott betegségcsoport ellátásában, hol van többlet és hol hiány. A Kásler Miklós erőforrás miniszter által elindított öt nemzeti egészségprogramban kitűztük az intézményrendszer portfóliójának tisztítását is, amelynek az a célja, hogy ott gyógyítsuk a beteget, ahol minőségi ellátást kap; és ez – főként a magas specializáltságot igénylő gyógyítási feladatoknál – nem feltétlenül a lakhelyhez legközelebbi kórház. A centrumokban viszont biztosítani kell a komplex ellátás feltételeit.

Mindeközben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) elkezdődik a HBCS felülvizsgálati program, ami revíziót és rendszertisztítást jelent.

A NEAK szorgalmazza, hogy eredményorientált elemek is kerüljenek a finanszírozási rendszerbe. Az államtitkárság is?
Valamennyi intézkedési javaslatunk arra irányul, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat – ami jövőre a tavalyihoz képest jelentősen, 191 milliárd forinttal több – célzottan ott használjuk fel, ahol minőségi ellátást biztosítanak a betegeknek. A NEAK szerepe ebben különösen fontos lesz, az eredményesség, a hatékonyság, a teljesítmények a jövőben nagyobb szerepet kapnak, mert a NEAK ilyen jellegű ellenőrzési feladatokat is ellát majd.

Mit monitoroznak?
Az ellátási időket, a szövődményeket, reoperációkat, számos további mutatót, ami az ellátás minőségét meghatározzák.

Intézményre, osztályra, orvosra lebontva láthatjuk majd ezeket az adatokat?
A betegek előzményadatait, kórtörténetét önök nem láthatják, mindenki csak a saját adatát tekintheti meg; de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) – amely pillanatnyilag Európa szerte elismert vívmány Magyarországon – minden kórházat sikerült becsatlakoztatnunk, ami lehetőséget ad az ellátási adatok monitorozására. A következő időszakban nagyon határozottan elindul a tér fejlesztése, amelynek célja éppen az, hogy minden betegellátási adatot érdemben hasznosíthassunk. Ha valamennyi részletelemmel elkészülünk, ténylegesen látjuk majd, hogy Magyarországon milyen eredményességgel és minőségben gyógyítunk az egyes területeken intézményre, betegségekre lebontva, attól függően, hogy milyen keresési rendszereket indítunk el. Sőt, az is mérhetővé válik, hogy az ellátási mutatóink hogyan viszonyulnak az európai adatokhoz; bár állítom, hogy ebben az összehasonlításban ma sem vagyunk rosszak. Központi regiszterrendszerek is készülnek az EESZT-ben, amelyek tartalmát majd a szakmákkal egyeztetjük.

Az ellenőrzés is erősödik? Az erőforrás miniszter ígérte az ÁNTSZ megerősítését.
A miniszter szándékának megfelelően mi is szeretnénk, ha az országos tisztifőorvos hatósági jogköre és hivatala erősödne, ennek érdekében olyan programot fogunk javasolni, amellyel a hivatal és a hatósági jogkörök megerősítése felé indulunk el. Ezt nemcsak a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos feladatok indokolják, hanem például az is, hogy az elmúlt két évben a környező országokban csaknem elfeledettnek hitt fertőzések jelentek meg, akár a lakosság nagyobb számát is érintve. Meg kell erősíteni a járványügyi felügyeletet, az észlelési és ellenőrzési rendszereket, a lakosság védettségét. Olyan átszervezést javaslunk, amelyben valamennyi korábbi tisztifőorvosi feladatkör újra megerősödik, így a kórházak szakmai ellenőrzése is.

Az országos intézmények elkészítették az öt nemzeti egészségprogramot a kardiovaszkuláris, daganatos, mozgásszervi, gyermekgyógyászati és mentális betegségek tekintetében, erre épülve alakul ki a népegészségügyi program, amelyet Kásler Miklós ígérete szerint hatósági jogkörrel is ellátnak. Ez mit jelent pontosan?
Az országos intézetek szerepe a következő időszakban várhatóan erősödni fog a szakmai, gyógyító, módszertani és kutatási területeken, és a gyógyító területek szakmai, szakértői felügyeletében bizonyos hatósági szerepet is kaphatnak a jövőben, mint a minisztert közvetlenül segítő intézmények.

Nemrégiben egy vidéki fórumon dr. Végvári Tamás, az Országos Közegészségügyi Intézet alapellátásért felelős alprojekt-vezetője ismertette az egészségügyi alapellátás új koncepcióját. Ebben mi szerepel?
A tervezet most van egyeztetés alatt, a szakmai konzultációkat követően, ősszel számolunk be a részletekről, ahogyan a sürgősségi ellátás koncepcióját is – amelynek kidolgozása már szintén folyamatban van – akkor ismertetjük majd.”

Forrás:
Nagy Anikó: Közös munkával megállítható az eladósodás; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2018. augusztus 15.

Tudásváros épül Pécsett

„Sikeresen fordul a XXI. századi foglalkoztatási formák felé Pécs. Az egykori nehézipari központban évről évre újabb szolgáltató központok nyílnak, egyre magasabb szellemi hozzáadott értékkel. Decsi István alpolgármester szerint a befektetők az egyetem informatikai képzését, valamint az általános németnyelv-tudást tartják vonzónak.

– Az elmúlt években több szolgáltatóipari-technológiai cég is megjelent Pécsen, ami új irányt mutat a város fejlődésében. Sokszor kellett profilt váltani a városfejlesztési koncepciókban az elmúlt évtizedekben?
– Hosszú utat járt be a város. A rendszerváltozás hajnalán még egy nehézipari központ volt bányászattal, könnyűiparral és élelmiszeriparral, ami a következő években teljesen megsemmisült. Innen kellett a várost újrapozicionálni. Még a korábbi szemlélet jegyében, a kilencvenes években sikerült egy finn hátterű összeszerelő üzemet Pécsre vonzani, ami a munkaerőpiaci problémákra megoldást nyújtott, hiszen több mint hétezer embert foglalkoztatott, de el is kényelmesítette a városvezetést. Aztán a nagy válság 2010-ben elsodorta ezt a külföldi foglalkoztatót is, és új válaszokat kellett találnunk. Nehezítette a helyzetünket, hogy a klasszikus iparhoz kapcsolódó infrastruktúra nem állt rendelkezésre, és a nagyvárosok közül utoljára Pécsre érkezett az autópálya.

– Ekkor volt a kulturális főváros időszaka, amikor lehetséges válaszként az is elhangzott, hogy Pécs egy különleges utat választ, a kulturális hagyományokra támaszkodva építi fel magát. Ezek szerint ez a terv nem volt reális?
– Az élet bebizonyította, hogy önmagában ez a koncepció egy ilyen léptékű városban nem tölthet be vezető szerepet, nem lehet húzóágazat. Főleg hogy a városnak hagyományai voltak mind a termelésben, mind a tudományos területen, azonban ezeket semmibe vették, ami miatt hosszú éveket vesztegettünk el, miközben mások a fejlődés útjára léptek.

– A közeljövő gazdasági változásairól szóló elemzések szerint egy-két évtizeden belül forradalmasítani fogja a termelési folyamatokat az informatikának, robotizációnak, mesterséges intelligenciának az előtérbe kerülése. A pécsi egyetem pedig különösen erős az informatikában. Erre alapozva próbálnak végrehajtani egy nagy ugrást?
– Fordulópontot jelentett, amikor áthelyeztük a hangsúlyt arra az erőforrásra, ami addig is jelen volt a városban, ám kevésbé volt megbecsülve, mégpedig az itt tanuló fiatal, képzett, motivált rétegekre, akik a bázisát adhatják az új szemléletű iparágaknak. A váltás sikeres volt, az elmúlt négy évben az SSC-iparágban, vagyis a szolgáltató központokban ezer ember került be a foglalkoztatásba, pedig korábban még ezt a szót sem ismerték a városban. Most ez a legnépszerűbb foglalkoztatási forma, jó jövedelmekkel, színvonalas munkakörülményekkel, pozitív jövőképpel. A jövő szempontjából különösen fontos generációt tudunk ezzel megfogni, akik ha tapasztalatot szereznek, vonzerőt jelenthetnek további ide települő cégeknek. Ahogy már meg is figyelhető, hogy az elmúlt négy évben egyre magasabb szolgáltatást nyújtó és egyre nagyobb tudást igénylő cégek jöttek Pécsre.

– Mivel tudták ezeket a cégeket meg­győzni?
– Annak az erőforrásnak a bemutatásával, amit az egyetem és a fiatalok jelentenek. Az is számít, hogy történelmi okok miatt a városban jelentős a német nyelv ismerete, az oktatási rendszer az óvodától az egyetemig biztosítja a némettanulási lehetőségeket, így sokkal könnyebb volt a német cégek fókuszába kerülni.

– Kik jöttek eddig Pécsre?
– Az elmúlt időszakban minden évben sikerült legalább egy, szolgáltató központot működtető céget a városba hoznunk. A legelső 2013-ban a Deutsche Telekomnak az ITSH nevű cége volt, ami dinamikus fejlődést felmutatva ma már 500 munkavállalót foglalkoztat, sőt egy bővítés eredményeként az idei év végére 800 munkahelyet ígér. A város igyekezett minden szükséges infrastruktúrát biztosítani az ITSH számára, irodaházzal, humán erőforrással, ami a fejlődéshez kell. Az ITSH-beruházás adta számunkra azt a tapasztalatot, ami a további sikerekhez kellett. Így sikerült megállapodnunk 2017-ben a kazángyártó Viessmannal, amely német anyanyelvű mérnökökkel igyekszik biztosítani egész Európában termékeinek háttérszolgáltatásait. Idén pedig sikerült Pécsre csábítanunk az Aldi háttértámogató szervezeti egységét, ami szintén német nyelvterületre nyújt informatikai szolgáltatást Pécsről. De az SSC-szektoron kívül is szeretnénk magas hozzáadott értékű foglalkoztatókat megnyerni a városnak. Ennek eredménye a dán Foss biotechnikai kutatóközpontjának építése, amely az élelmiszer-biztonság területén piacvezető, és közel száz mérnöki munkahelyet fog létrehozni, hogy Pécset az élelmiszer-kutatás terén is a világtérképre helyezze.

– Mennyire lehet a fiatalokat motiválni, hogy érezzék ezekben a nem hétköznapi munkalehetőségekben rejlő pers­pektívákat? Vagy már az egyetemen betekintést nyernek ebbe a világba?
– A munkaerő-toborzásban fontos szerepet játszanak a szakmai napok, expók, fórumok, ahol lehetőségük van ezeknek a cégeknek bemutatkozni. De jómagam is eljárok középiskolákba, és beszélek arról, hogy jó lehetőség Pécsett maradni. Hisz Pécsett ilyen jövedelmek mellett, emberléptékű környezetben sokkal jobban lehet élni, mint sok távoli nagyvárosban. Az a célunk, hogy a fiatalokat itt tartsuk, itt alapítsanak családot, és ez azokra is vonatkozik, akik idejönnek tanulni a pécsi egyetemre.

– És sokfelől jönnek Pécsre? Vagyis az elmúlt években nőtt a város vonzereje?
– Igen, és bízom benne, hogy ez tovább fog erősödni, aminek eredményeként egyre jobb képességű gyerekek jelentkeznek a pécsi egyetemre. Megnéztünk több nemzetközi példát, és a kiemelkedően sikeres kolozsvári modellből Pécsett is szeretnék minél többet átvenni. Kolozsvár Közép-Európa informatikai központja lett, és minden együttműködési lehetőséget megragadunk, hogy azt a fejlődési utat, amit ott bejártak, mi is be tudjuk járni, hogy egy hasonló régiós informatikai erőközpont lehessünk.

– Mennyire különleges magyar vonatkozásban a pécsi példa, hiszen az SSC-szektor más nagyvárosokban is megjelent?
– A nagyvárosok között komoly verseny folyik minden munkahelyért. Azok a városok a legnagyobb versenytársaink, ahol nagy egyetem van, vagyis Debrecen, Szeged, Miskolc, és valóban akad olyan cég is, amelyik mindegyik városban rendelkezik telephellyel. Ami minket kiemel, hogy ebbe a versenybe a többieknél jóval később kapcsolódtunk be, és ehhez képest nagyon dinamikusan értünk el eredményeket. Az utolsó, számunkra sikeres néhány évben ezek a cégek megversenyeztették az összes többi várost is, és mégis Pécset választották.

– Az informatikai típusú fejlesztések következő lépése lehetne az ágazatban működő hazai vállalkozások erősítése. Van valamilyen startupfejlesztési programjuk?
– Van, és ez is cél. Ahol létrejön egy ilyen nagyvállalati kultúra, idővel megjelenik az igény a kreatívabb dolgozókban, hogy saját céget alapítsanak. Főleg, hogy a családi vállalkozásoknak Pécsett erős hagyománya van. Az a célunk, hogy az egyetemről kikerülők is minél hamarabb becsatlakozhassanak ebbe a fajta munkaerőpiacba.

– Az egyetem és a város közötti együttműködést példázza a pár éve indított Okos város program, ahol a tanszékek kutatásai segítik az önkormányzat gazdálkodását. Együttműködnek a befektetési lehetőségek kidolgozásában is?
– Az eddig elért eredményekben komoly szerepe volt a város és az egyetem együttműködésének, hiszen mind a befektetői találkozókon, mind a befektetőkért folytatott küzdelemben közösen léptünk fel. Minden cég szeretne együttműködni az egyetemmel, a városnak pedig segítenie kell abban, hogy ki tudjuk szolgálni ezeket a fejlesztési igényeket, hiszen nagyobb tudást, az oktatás színvonalának emelését eredményezhetik. A közeljövő fejlesztéseinek csak egy része az okos város koncepció, ennél hangsúlyosabb, hogy az oktatásban rejlő lehetőségeket gazdasági erővé tudjuk átformálni, és ez a szemlélet az informatika mellett szivárogjon le a többi tudományágba is, amit az egyetem képvisel.

– Eljuthat ez egyszer oda, hogy búcsút mondhatnak a hagyományos foglalkoztatási formáknak?
– Az új foglalkoztatási formák még jó ideig nem jelenthetik azt, hogy ne lenne szükségünk nagyfoglalkoztatóra, azonban, ahogy azt korábban is említettem, szükségünk van egy alapra, nem hagyatkozhatunk egyetlen ágazat szerepére, mert az hirtelen tud nagy károkat okozni. Ettől függetlenül ezen a területen is vannak sikereink, a minap jelentette be a híradástechnikában működő Harman nevű cég, hogy háromszáz fős fejlesztést fog végrehajtani egy egészen új termékcsalád Pécsre hozásával. Van még minőségi munkaerőnk, és az is célunk, hogy akik korábban úgy döntöttek, máshol keresnek munkát, azok vissza tudjanak jönni Pécsre, hogy nálunk, otthon találjanak megélhetést, boldogulást.”

Forrás:
Tudásváros épül Pécsett; Szarka Sándor; Magyar Demokrata; 2018. augusztus 17.

„Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) Nemzetközi Konferencia – 2018. november 15-16., Budapest

„2018. november 15-16., Budapest

FELHÍVÁS

Az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) projekt önkormányzati tématerületen megvalósított alkalmazott kutatásokkal kíván hozzájárulni a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához Magyarországon. Ennek elengedhetetlen eszköze a tudomány bevonása, a legújabb trendek megismerése és azok beépítése a mindennapjainkba.
Ezúton felhívjuk a tématerületek iránt érdeklődő, kutatók és PhD hallgatók, egyetemi oktatók, szakpolitikai elemzők figyelmét, hogy lehetőséget biztosítunk az alábbi tématerületek egyikéhez kapcsolódóan előadónak történő jelentkezésre.

1. Közszféra innovációk és szervezeti tanulás a helyi kormányzásban
Az egyéni és kollektív tudás megújítását, fejlesztését és szervezeten belüli megosztását elősegítő szervezeti gyakorlatok vizsgálata. A szervezeten belüli és a szervezetek közötti hálózatokban mozgósítható egyéni és kollektív tudások szerepe a folyamatos változásokhoz történő adaptációs készség fejlesztésében, különös tekintettel a helyi önkormányzatok közötti kooperáció szerepére. A helyi önkormányzatok társadalmi-összetétele, gazdasági jellemzői és kulturális tradíciói miként befolyásolják a helyi közösség inkluzvitását mint kollektív tanulás és megújulás általában elhanyagolt tényezőjét.

2. Az önkormányzatok információ gazdálkodása és alkalmazkodása a XXI. század technológiai, társadalmi (kulturális) és gazdasági környezetéhez.
A szekció fókuszában az önkormányzatok információgyűjtő és feldolgozó (hasznosító) tevékenysége áll, különös tekintettel a döntéstámogatásra (big data megoldásokkal), adathasznosításra (smart city megoldásokkal), tudásgenerálásra és menedzsmentre a közszolgáltatások fejlesztésénél, valamint adatközzétételi (megosztási) kötelezettségekre, lehetőségekre és akadályokra, azaz a szabályozási kihívásokra.

3. Helyi kormányzás és részvétel
A helyi közösségek teljesítménye és fenntarthatósága a 20. század második felének kulcskérdéseivé váltak. A helyi lakosok és városrészek integrációja és identitása, a különböző társadalmi rétegek közötti, és a lakosok, civil szervezetek és döntéshozók közötti együttműködés, a helyi társadalom összetétele és történelme, valamint a helyi hatalmi struktúrák határozzák meg a helyi közösségek működésének kereteit, és kulcsfontosságú tényezőként tekintünk rájuk egy város vagy község sikerességének szempontjából. A szekció a fent megnevezett nézőpontokból vizsgálja a részvétel és helyi kormányzás kérdéseit és jelenségeit.

4. Fenntartható önkormányzat (Helyi gazdaságfejlesztés, Klímamenedzsment, energiagazdálkodás)
4.1. Helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek
Szemlélet és irányváltás az önkormányzat gazdaságfejlesztésben vállalt szerepében, a helyi erőforrásokra épülő társadalmi és gazdaságfejlesztési lehetőségek vizsgálata.
4.2. Klímamenedzsment, energiagazdálkodás
Az önkormányzatok eszköztárának vizsgálata, a településen megvalósítható természetes megoldások feltárása, valamint az érintettek sikeres bevonásának, aktivizálásának lehetőségei.

ELOADÁSRA TÖRTÉNŐ REGISZTRÁCIÓ ÉS ABSZTRAKTOK BEKÜLDÉSE
A szekció ülésen történő előadásra történő jelentkezés az alábbi regisztrációs felületen tehető meg 2018. szeptember 10-ig: https://perspectiveslg.com/registration/speaker- registration/
A tanulmány befogadásáról a jelentkezőket e-mailben értesítjük 2018. szeptember 25-ig.

A KONFERENCIA PLENÁRIS ELŐADÓI:
– RNDr. Tomáš Kostelecký, CSc. igazgató – Cseh Tudományos Akadémia Szociológia Intézet: „Czech local government – dilemma between political acountability and practical functionality”
– Prof. Dr. Stanislaw Mazur dékán – Krakkói Egyetem Közigazgatási Kar: „Innovation as a driving force of change. The case of Local Government”
– Doc. Daniel Klimovský, PhD. – Comenius Egyetem, Bratislava: „Experience of the Slovak Local Governments with Challenges and Innovations: Overview of the Three-decade Period”
– Prof. Dr. Pálné Kovács Ilona – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja: „A területi kormányzás helyzete és perspektívái Magyarországon (State of the art and perspectives of territorial governance in Hungary)”

A konferencia nyelve angol és magyar.

A konferencia helyszíne:
Budapest Congress Center
H-1123 Budapest, Jagelló út 1-3.

KONFERENCIA WEBOLDAL:
A konferencia weboldala folyamatos frissül a jelentkezők és résztvevők számára.

KAPCSOLAT
Belügyminisztérium
Önkormányzati Koordinációs Iroda 1094 Budapest, Balázs Béla utca 35. Cím: 1903, Budapest Pf.: 314 E-mail: info@perspectiveslg.com

Forrás:

Perspectives of Local Governments in Central Eastern Europe. Common Learning and Innovations 2018. november 15-16., Budapest, Hungary; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2018. augusztus (PDF)
A „Perspectives of Local Governments in CEE – Common Learning and Innovations” nemzetközi konferencia az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) elnevezésű KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú kiemelt projekt keretében valósul meg.

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér

„Egy éve működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, vagyis az EESZT, amelyet a 2017-es indulás óta kötelezően használnak a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, háziorvosok, valamint a patikák. Az idén novembertől bővül a felhasználók köre, ezzel a páciensek számára még biztonságosabb terápiát nyújthatnak a kezelőorvosok. Szabó Bálintot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetőjét, a program vezetőjét kérdeztük az EESZT használatáról és a csatlakozásra kötelezett intézmények köréről.

–  Idén novemberig kell a magánszolgáltatóknak csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ám nem mindegyiknek. Miért a kivétel?
–  A szabályozás pontosan úgy szól, hogy azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknek kötelező a csatlakozás az idén november 1-ig, amelyek jelenleg is kötelezve vannak valamilyen elektronikus adatszolgáltatásra. Tehát az a magánszolgáltató kötelezett a csatlakozásra, aki a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Nemzeti Protézisregiszterbe jelent. Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Nagyjából hétszáz ellátót érint a novemberi kötelező csatlakozás, akiket tájékoztattunk erről a kötelezettségről. Az idő szorít, ahhoz ugyanis, hogy egy informatikai rendszert összekössenek az EESZT-vel, körülbelül három hónap szükséges. Ezért fontos, hogy ők is felvegyék velünk a kapcsolatot. Ügyfélszolgálatunk készséggel áll minden érdeklődő rendelkezésére, és az összes információt megtalálják E-egeszsegugy.gov.hu című honlapunkon. A többiek egyelőre nem kötelezettek csatlakozásra, ágazatvezetői döntés lesz a végső dátum meghatározása.

–  Az állami szolgáltatók nagyjából már egy éve csatlakoztak. Az egészségügy különböző szintjein milyen arányban használják az ágazatban a rendszert?
–  Az államilag finanszírozott ellátást nyújtó intézmények tavaly november 1-jéig léptek be az EESZT-be. Ez a csatlakozás egyrészt az adatoknak az EESZT-be történő bejuttatására vonatkozik, másrészt lehetőséget ad azok kinyerésére is a hatékonyabb gyógyítás érdekében. Fontos, hogy úgy alakítottuk ki az EESZT-t, hogy az adatok szolgáltatása ne jelentsen plusz munkát azoknak, akik napi szinten dolgoznak a rendszerrel. A fekvőbeteg intézményeknek már száz százaléka csatlakozott és aktív használó, ugyanez igaz a patikák esetében is. A háziorvosok és a járóbeteg szakellátók esetében még van hiány, ezeken a területeken nyolcvan és kilencven százalék közötti a felhasználói arány.

–  Mi lehet az oka annak, hogy pél­dául egy háziorvos nem csatlakozik? Lehet-e ez tőle független, például infrastrukturális körülmény?
–  Igen, vannak természetesen olyanok is, akik technikai, infrastrukturális okokra hivatkoznak.

–  Akinél ez a nem csatlakozás oka, kap segítséget?
–  Minden kérésnek eleget teszünk. Az orvosi rendszerekre szakosodott szoftverfejlesztőket folyamatosan támogatjuk, illetve azokkal az ellátókkal, akik, amelyek még nem csatlakoztak, folyamatosan keressük a kapcsolatot és próbáljuk kideríteni, mi a probléma. A rendszert egyébként úgy alakítottuk ki, hogy még a korábban bekötött – esetlegesen gyengébb minőségű – internet sávszélessége se okozhasson gondot. Ez annyit jelent, hogy akárcsak az online pénztárgépek esetében, az EESZT is már nagyon vékony sávszélességű internetkapcsolaton keresztül is tud kommunikálni. Illetve régebbi operációs rendszereken és számítógépeken is képesek futni az EESZT-re csatlakoztatott orvosi rendszerek.

–  Milyen gyakorisággal hívnak le információt az EESZT-ből?
–  Egyértelműen a patikákban zajlik a legnagyobb adatforgalom, a receptek csaknem hetven százalékát már elektronikus úton írják fel. Amikor még nem volt EESZT, akkor is legfeljebb nyolcvan százalékát állították ki számítógéppel a vényeknek, a maradék húsz százalékot kézzel írták fel. Vagyis számunkra az elméleti határ az nyolcvan százalék, ehhez pedig jelen pillanatban már igen közel állunk. Egyre inkább érezhető az a gyakorlat is, hogy a betegek igénylik, a kezelőorvosuk hívja le az adataikat az EESZT-ből. A gyógyítási folyamatban ez a valódi haszna a rendszernek.

–  Jelenleg milyen időintervallumra visszamenőleg tárol adatokat a betegekről a rendszer?
–  Tavaly novemberben csatlakoztak fel az állami szolgáltatók, ekkor üresen indult a rendszer, tehát semmilyen előzmény-adatot nem tárolt. Innentől kezdve viszont rögzítette a vizsgálatokat, úgyhogy nagyjából egy évre visszamenőleg lehet lekérdezni információkat belőle. Mivel azonban volt olyan intézmény, amely már a pilot időszakban, tehát tavaly áprilisban vagy májusban csatlakozott, így előfordulhat, hogy abból az időszakból is vannak tárolt betegadatok. A legkorábbi információ 2017. februári lehet.

–  Korábban arról volt szó, hogy akár tíz évvel ezelőtti vizsgálatok eredményeit is le lehet majd hívni az EESZT-ből.
–  Igen, folyamatos a továbbfejlesztés, ennek része a visszamenőleges adatbetöltés, ami az orvosok és az állampolgárok igénye is. Közös megállapodás alapján azonban legfeljebb öt évre visszamenőleg töltjük fel az információkat. Erre a rendszer nagyjából 2019 végére lesz képes. Az ágazatban számos területről gyűjtöttünk információt arról, milyen időintervallumra visszamenőleg kell ahhoz adatot kapniuk egy betegről, hogy annak alapján a mindennapi ellátásban teljes képük legyen. Ez az oka az ötéves visszatöltési intervallumnak.

–  A betegadatokhoz való hozzáférést le is lehet tiltani. Körülbelül hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel?
–  A digitális önrendelkezés jogát folyamatosan biztosítanunk kell, vagyis a beteg dönt a saját adatainak hozzáférhetőségéről. Ez volt a legelső élesített eleme a rendszernek. Ez másfél éve működik, azóta csupán tíz-tizenegyezer állampolgár gyakorolt kontrollt az adatai felett, ami azt bizonyítja, hogy a rendszerben az egészségügyi adatok láthatóságára vonatkozó alapbeállításokat a lakosság elég biztonságosnak tartja. Az EESZT lényege, hogy a kezelőorvos lássa a betege adatait, így pontosabb képet kapjon a korábbi vagy párhuzamosan futó terápiákról, majd az általa felírt terápia is megalapozottabb legyen, amitől pedig biztosabb és gyorsabb gyógyulás várható.

–  Milyen visszajelzéseket kapnak az orvosoktól és a betegektől?
–  Külön kérdőívet indítottunk az ágazatban, hogy mindenki elmondhassa a véleményét azok közül, akik a rendszert használják. Több mint hatezer választ dolgoztunk már fel és tanultunk is belőle, ennek mentén csiszoljuk tovább az EESZT-t. Az állampolgárok e-mailben és telefonon is jelezhetik nekünk a problémáikat vagy az igényeiket. Jelen pillanatban a magánszolgáltatók bekötése a legfontosabb feladatunk, ezen a területen vagyunk a legaktívabbak.

–  A beteg kezdeményezheti az orvosánál, hogy az csatlakozzon a rendszerhez?
–  Természetesen igen, egyébként sok olyan intézmény van, ahol nem kötelező az EESZT, mégis használják a rendszert. Ennek az az oka, hogy információkat, adatokat látnak a betegeik azon kezeléseiről, amelyeket a páciens nem náluk végeztetett, tehát ami az EESZT lényege a betegellátás szempontjából.

–  Van-e hátráltató következménye annak, hogy sok olyan magánszolgáltató van, amelynek nem kötelező a csatlakozása és ezt nem is teszi meg?
–  Problémát jelent a betegnek, mert nem biztos, hogy megkapja a lehető leghatékonyabb kezelést, hiszen az orvos sem kap róla teljes képet. Az orvosok oldaláról természetesen ez ugyanúgy igaz, hiszen az EESZT-ből származó információk hiányában nem biztos, hogy teljes képe van a betegről, vagy esetleg olyan vizsgálatokat rendel el feleslegesen, amelyekkel kapcsolatban az EESZT-ből kaphatott volna információkat.

–  A betegek mennyivel többen igényeltek e-személyit az EESZT indulása óta?
–  Ahhoz, hogy egy orvos hozzáférjen a rendszerhez, szüksége van e-személyire. Így 2017 novemberére az összes orvos, aki az állami szférában dolgozik, kiváltotta a sajátját. Viszont a betegek is élhetnek ezzel a lehetőséggel, például bármelyik patikában kiválthatják a gyógyszerüket e-személyivel akkor is, ha nincs náluk a recept. Sokan élnek már ezzel a lehetőséggel. Nemsokára pedig a kórházakban is elegendő lesz az e-személyi a betegfelvételhez. Az EESZT már biztosítja ezt a lehetőséget, mindössze azon múlik a szolgáltatás használatba vétele, hogy a kórházi informá­ciós rendszerek fejlesztői ezt mikor tudják beépíteni a rendszerükbe.”

Forrás:
„A betegek is igénylik, hogy kezelőorvosuk lehívja az adataikat”; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2018. augusztus 15.

Átadták az országos jégkármérséklő rendszer informatikai támogatását

„Átadták az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszert csütörtökön, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) székházában, Budapesten.

Radics Kornélia, az OMSZ elnöke az ünnepségen elmondta, hogy a meteorológiai szolgálat KlimAdat projektjére, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja, mintegy 709 millió forint állami és uniós támogatás áll rendelkezésre 2020 végéig a Környezeti és Energiahatékonysági Programban (KEHOP). Ebből az eseményen átadott informatikai rendszert működtető, januárban beszerzett Apollo szuperszámítógép bővítésére és fejlesztésére 300 millió forintot fordítottak.

Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyekért felelős államtitkára köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezelve az éghajlatváltozást döntött az országos jégkármérséklő rendszer létrehozásáról, amelynek kialakításával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) bízta meg. Hozzátette, hogy a beszerzett szuperszámítógép teljesítménye ötszöröse a korábbinak, és nemcsak a jégkármérséklő rendszert szolgálja ki, hanem tovább javítja majd a meteorológiai előrejelzések biztonságát és gyorsaságát is.”

Forrás:
Átadták az országos jégkármérséklő rendszer informatikai támogatását; Agrárminisztérium; 2018. augusztus 16.
Lásd még: KlimAdat. Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével; Országos Meteorológiai Szolgálat

Városok a klímaváltozás viharában – indul a hazai épületállomány éghajlati sérülékenységét vizsgáló módszertan kidolgozása

„Városainkra, házainkra is hatással lehet a klímaváltozás és erre nem árt felkészülni. A Lechner Tudásközpont a hazai épületállomány éghajlati sérülékenységét vizsgáló módszertan kidolgozására kapott megbízást az MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központtól, amely települési szintű elemzést tesz lehetővé. A 2019 februárjáig véglegesítendő tanulmány adatbázist, metodikát és ajánlásokat is tartalmaz, illetve a települési önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a települések sérülékenységének felmérésére. Az eredmények a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) részét fogják képezni.

Az éghajlatváltozás már nem csak fenyegetés. Saját bőrünkön tapasztaljuk az eső, a szél, a hőmérséklet megszokott és kiegyensúlyozott időszakainak mind gyakoribb megszakadását, az erősen csapadékos, olykor viharos, vagy éppen tikkasztó hőségnapos periódusok jelenlétét. Ahogyan Európa és a világ többi országa, úgy hazánk is rendelkezik klímastratégiával, valamint olyan háttérszervezetekkel, amelyek folyamatosan, tudományos megalapozottsággal segítenek hazánknak alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz. A klímapolitika két alapvető pillére az éghajlatváltozás mérséklése, azaz a levegőbe kerülő és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése vagy elnyeletése, illetve az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás.

Klímaváltozás kapcsán elsőként mindenki arra gondol, hogyan érinti az egyes embereket az éghajlat átalakulása. Az embereknél az alkalmazkodási képességet több egyéb mutató mellett – mint például a szociális helyzet vagy az iskolázottság – az életkor is meghatározza. Gondoljunk csak arra, hány idős ember lesz rosszul nyaranta a napokig, esetleg hetekig tartó hőség idején. Az ilyen kiemelkedően meleg időszakokban a károk csökkentésére felkészül az ország ivóvízosztással, hűtött helyszínek megnyitásával, tájékoztató kampányokkal. De a változás nem csak minket, embereket érint. Egészségünk mellett az egész élővilág, a gazdaság bizonyos ágazatai, valamint a minket körülvevő épített környezet is elszenvedője a változásoknak. Ezeken a területeken is szükség van a felkészülésre, mutatók, módszertanok előállítására, szakmai ajánlások elkészítésére. Ezért készül az a tanulmány is, amely a magyarországi épületállomány éghajlati sérülékenységének települési szintű vizsgálatát lehetővé tévő módszertan kidolgozására törekszik.

Tízezer főnél nagyobb lélekszámú, illetve járási székhelyként működő településeink épületeinek klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatát teszi lehetővé az az ajánlásokat is tartalmazó módszertani tanulmány, amelyet a Lechner Tudásközpont készít a következő bő félévben a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központja megbízásából.
A módszertan-fejlesztés keretében a NATéR-ben alkalmazott sérülékenység-vizsgálati modell alapján többek között országos szintű épülettipológiát dolgoznak ki és meghatározzák több mint kétszáz hazai település sérülékenységi besorolását, a csapadék, a szél és a hőingadozás mutatóinak összefüggésében. A klímaváltozás épületekre gyakorolt hatásának pontos mérhetősége érdekében definiálják azokat a mutatókat, amelyek meghatározóak a legfontosabb éghajlatváltozási tényezőkkel szembeni kitettség szempontjából, majd az alkalmazkodóképesség szintjeit is megállapítva integrált sérülékenységi besorolására 5 fokozatú skálát állítanak fel.

Az önkormányzatok és regionális döntéshozók számára hasznos összefoglaló dokumentum 2019. februárra véglegessé váló anyaga a 2016 óta működő Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) integrálódik majd, mint az épületállomány klímaváltozással szembeni sérülékenységének becslését segítő modul. A települési önkormányzatok ezzel a módszertannal, az indikátorokkal és az egyes településeken a helyi adatok behelyettesítésével már jobban kalkulálhatnak majd saját épületállományuk, klímaváltozással szembeni sebezhetőségével, vagy éppen ellenállóképességével, ami hozzájárul a település alkalmazkodóképességének növeléséhez is.

A KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú, „NATéR továbbfejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt részeként készülő tervezésmódszertani dokumentum elkészítésében a Lechner Tudásközpont szakembereinek hasznára válik a nemzetközi ESPON Klíma projekt során szerzett korábbi tapasztalat, ahol a program részeként európai szintű klímaváltozási-sérülékenység elemzéseket készítettek elő különböző területi szinteken.”

Forrás:
Városok a klímaváltozás viharában; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. augusztus 9.

A papíralapú tűzvédelmi ügyintézést teljesen digitálissá teszi egy magyar fejlesztésű applikáció

„A papíralapú tűzvédelmet teljesen digitálissá teszi egy magyar fejlesztésű applikáció, mellyel évente akár 6-8 tonna papírt és 15-20 tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehet megspórolni. A fiREG nevű alkalmazás digitalizálja a tűzoltó készülékek minden adatát, így védi a környezetet a felesleges papírfelhasználástól, a karbantartók számára pedig rengeteg időt spórol, akik mostantól a mobiltelefonjuk segítségével pár perc alatt elvégezhetik azt, ami eddig több óráig tartott – olvasható a cég közleményében.

A tűzvédelmi karbantartás világszerte óriási terhet nő a környezetre, melynek oka a szakma technológiai elmaradottsága.

A KSH adatai alapján számításaink szerint Magyarországon körülbelül 3 millió tűzoltó készülék található, melyek éves karbantartásához 1 tonna papír szükséges. Ekkora papírmennyiség előállításához több mint 150 köbméter vizet használnak fel és 2,5 tonna üvegházhatású gázt engednek a levegőbe – idézik Horváth Gábor tűzvédelmi üzemeltetési szakértőt, a tűzvédelem digitalizálását segítő fiREG alkalmazás egyik alapítóját.

A munka ráadásul nagyon időigényes, hiszen a porral oltók és egyéb tűzvédelmi berendezések tökéletes működéséért felelős tűzvédelmi karbantartók munkája lényegében semmit sem változott az elmúlt kilencven évben, amióta a tűzoltó készüléket feltalálták: a számítógép elterjedése előtt kockás füzetben, azóta pedig Excelből kinyomtatott végtelen hosszú táblázatokban vezetik a tűzoltó berendezések karbantartási adatait. A táblázatot hagyományosan minden egyes kiszállás előtt kinyomtatják, a helyszínen pedig feljegyzik a változásokat, majd az irodába visszaérve a papírról újra felviszik a számítógépbe a változásokat.

A digitális átállással több tonnányi papír spórolható meg
A 3 milliós adat pedig csak a jéghegy csúcsa. A nagyobb épületekben akár ezres nagyságrendben is előfordulnak tűzvédelmi célú eszközök, s akkor még nem beszéltünk a villamos és villámvédelmi berendezésekről, az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről és a szellőzőberendezésekről. Körülbelül 20-25 millió olyan tűzvédelmi eszköz lehet hazánkban, melyek karbantartást és ellenőrzést igényelnek – mondja Heizler György, a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője. Ezt az eszközmennyiséget alapul véve a digitális átállás évente 6-8 tonna papírt spórolna meg a tűzvédelemben, ami jelentősen csökkentené a környezeti terhelést, mivel körülbelül 15-20 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járna.

A digitalizálás iránti sürgető igényt mutatja, hogy több magyar fejlesztés is elindult annak érdekében, hogy papírmentessé tegyék a tűzvédelmet. Közülük jelenleg a fiREG nevű alkalmazásnak van széles felhasználói bázisa, a többi applikáció még fejlesztés alatt áll, de a tendencia afelé mutat, hogy hamarosan a tűzvédelemben is bekövetkezik a digitális áttörés.”

Forrás:
Évi több tonna papírt ment meg egy magyar startup; Világgazdaság; 2018. augusztus 14.
fiREG – A tűzvédelmi szoftver karbantartóknak

Nehezebb elbújni az adóhatóság elől: számlák millióit látja a NAV

„Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen – akár tíz százalék alá is – csökkenhet az adóelkerülés mértéke – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek.
Kifejtette: Magyarország nemcsak a néhány újításnak minősülő, online rendszere miatt szolgál mintául az Európai Unióban, hanem azok hatékony alkalmazása miatt is. Az új technológiai eszközök ugyanis önmagukban még nem oldják meg az adócsalás, adóelkerülés problémáját, ehhez szükséges a gyors kockázatelemzés, valamint az azonnali és célzott intézkedés is.

Az online pénztárgéppel, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerrel (ekáer) induló sikeres gazdaságfehérítési eszköztárba illeszkedik az online számla is – tette hozzá.

Az online számla-adatszolgáltatás olyan innovatív, az EU-ban is egyedülálló ellenőrzési módszert tesz lehetővé, amelynek jelentősége azonnaliságában és automatikusságában rejlik. Az információ már a bevallások beérkezése előtt az adóhivatal rendelkezésére áll, így akár azoknak a csalásoknak a felderítését is eredményesebbé teheti, amelyeknél a bevallások beérkezéséig az érintettek már nem elérhetők – részletezte a tárcavezető. A NAV kockázatelemzőinek már most hatalmas adatállomány áll a rendelkezésére, augusztus 14-ig már mintegy 7,5 millió számla érkezett a hivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számla rendszerében.

A pénzügyminiszter emlékeztetett: július 31-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem szankcionálta a mulasztást. Augusztus 1-től a szankciómentes időszak véget ért, azonban a szolgáltató, illetve a versenyképesség további javításában is kiemelt szerepet vállaló adóhivatali szemléletnek megfelelően a NAV munkatársai méltányosan, és a lehető legnagyobb körültekintéssel járnak el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mulasztás körülményeit, az online adatszolgáltatásra felkészültségét figyelembe véve vizsgálják az online számla adatszolgáltatás szabályszerűségét.

A mulasztási bírság így akár nulla forint is lehet, ha például egy cég már július 1-jét, illetve a százezer forintot elérő első számlakibocsátást megelőzően regisztrált, és időben meg is kezdte a fejlesztést, azaz megtett mindent a felkészülés és az adatszolgáltatás teljesítése érdekében – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a törvény által meghatározott maximum összeg magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében számlánként kétszázezer, más adózók esetében félmillió forint.

A kormány célja az, hogy ne az adók növekedésével érje el a költségvetési bevételek emelkedését, hanem azzal, hogy az érvényben lévő adókat mindenki befizesse – hangsúlyozta Varga Mihály. Az online számlázás bezárja a kiskapukat a tisztességtelen adózók előtt, javítva az adómorált, aminek köszönhetően a tárca számításai szerint 10 százalék alá zsugorodhat az adórés, vagyis az adóelkerülők miatt az államkasszából kieső összeg – jelentette ki a pénzügyminiszter.”

Forrás:
Az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés mértéke; Pénzügyminisztérium; 2018. augusztus 17.

E-közigazgatás 2018 konferencia – 2018. szeptember 19.

„8:30 Regisztráció
8:50 Megnyitó az IIR és a nap elnöke részéről

A fejlesztések és változások irányai a közigazgatásban

9:00-9:45 Önkormányzati ASP – a megvalósítók szemszögéből
* rövid összefoglalás az önkormányzati ASP projektről
* önkormányzati bevezetések státusza
* eddigi bevezetések, működés tapasztalatai
* hátralévő feladatok
* az önkormányzati ASP jövője, bővítési, továbbfejlesztési elképzelések
Előadók:
Krucsó Balázs, Projektvezető, Magyar Államkincstár
dr. Rupp Zoltán, Projektigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

9:45-10:15 Önkormányzati ASP – eddigi tapasztalatok
Önkormányzati ASP tapasztalatok: áttérés a saját iratkezelésről az ASP-re
Milyen kérdések merültek fel az elmúlt hat hónapban és mik a tapasztalatok?
Hogyan halad az adatok migrálása az önkormányzatoknál?
Rendszer kiépítés, jogi áttekintés
Az ASP célja
Mit tud az ASP? – online űrlapkitöltés
Előadó: dr. Szigethy Balázs, Jegyző, Gönyűi Polgármesteri Hivatal

10:15-10:45 Kávészünet

10:45-11:15 ASP-ből postai küldemény előállítása
* a hibrid szolgáltatás lényege
* hitelesség biztosítása a papír alapú küldeményen
* előnyök
* tapasztalatok
Előadó: Váradi András, Senior projektmenedzser, Magyar Posta Zrt.

11:15-11:55 A felhő a magyar államigazgatásban – Privát és publikus felhő
Hogyan lehetne hibrid felhőket építeni?
Hol van helye a publikus felhőnek, és hol nincs?
A felhő biztonsági aspektusai: hagyományos állami szerv adatközpontjának és egy felhőszolgáltató szolgáltatásának összehasonlítása
Kockázatok a felhőben: állami szervek, közigazgatási szervek közötti adattovábbítási nehézségek
Lehetséges-e a publikus felhő használata az állami és önkormányzati szervek számára adattovábbítás, adattárolás céljából? Az Infobiztonsági és Infotörvény valamint GDPR alapján – a szigorú biztonsági előírások miatt

11:55-12:35 Űrlapkitöltés – Intelligens űrlaptechnológia
Mi garantálja az online űrlap hitelességét, sértetlenségét és letagadhatatlanságát?
ÁNYK-s űrlapkitöltés nehézségei és korlátai (csak a felületen lehet kitölteni, minden egyes önkormányzatnál újra ki kell tölteni az adatokat, manuális munkát generál)
Letölthető-e az űrlap a fogadószerv által hitelesítve, hogy az egy jogvita esetén felhasználható legyen?
Mi lesz az ÁNYK-val? Átalakul? Holt tart a az online űrlapkitöltés fejlesztése?
Mikor lesznek egységes űrlapok azonos típusú ügyekben az önkormányzatoknál, kormányhivataloknál és egyéb szerveknél?
OBH-s fennakadások
Mennyire vált be és terjedt el az e-papír?
Előadók:
Gaál Barna, E-közigazgatási főosztály-vezető helyettes, Belügyminisztérium
és további felkérések folyamatban.
Az előadás az előadók által módosításra kerül.

12:35-13:35 Ebédszünet

Iratkezelő rendszerek megfelelőségét, akkreditálását szabályozó rendelet

13:35-14:15 A közfeladatot ellátó szervek akkreditált rendszerei – 3/2018-as BM rendelet
Miért került sor a rendeletmódosításra?
Melyik szeüszökkel kell együttműködnie az iratkezelőnek és miért?
Működési tapasztalatok az ORFK vonatkozásában.
Milyen határidőkkel kell felkészülni az új követelményekre?
Mire kell odafigyelni a tanúsítás során?
Milyen szabványok megjelenése várható a közeljövőben?
Előadó: Jungbauer József, Kiemelt főelőadó Biztonság-felügyeleti és Ügykezelési Osztály, ORSZÁGOS RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG HIVATAL

E-ügyintézési törvény a gyakorlatban

14:15-15:30 E-ügyintézési törvény tapasztalatai
Mi történt január óta? Mikor intézhetnek minden lehetséges ügyet elektronikusan?
Mik az előzmények? Milyen jogszabály-alkotási előzmények voltak? Hogyan indultak el a minisztériumok, az önkormányzatok?
Hitelesítés: elektronikus aláírás/bélyegző, AVDH és az Iratérvényességi nyilvántartás – mikor melyiket használják?
Hogyan lehet online módon rendelkezésre álló dokumentumot (pl. építési engedélyt) hitelesen letölteni és máshol (pl. bankoknál) használni?
Miként akarják elősegíteni a jövőbeni elektronikus ügyintézést? EÜF BM
Hogyan állnak a fejlesztések? Hogyan lehet csatlakozni a központi szolgáltatásokhoz? Milyen lépéseket tesz a NISZ mint központi üzemeltető?
A felszámolás/végelszámolás alatt álló cégek illetve a felszámolást végző cég gyakorlatilag megkereshetetlen elektronikusan
Milyen módon ellenőrizték a jogszabályi megfelelést? BM: Felügyelet EÜF
Szükséges hozzáigazítani az e-ügyintézési törvényt a GDPR-hoz?
E-ügyintézés és GDPR kapcsolata: felmerülő kérdések: ha az ügyfél úgy dönt, hogy törli magát a rendszerből, vagy a regisztrációból
Előadók:
Gaál Barna, E-közigazgatási főosztály-vezető helyettes, Belügyminisztérium
és további felkérések folyamatban.
Az előadás az előadók által módosításra kerül.

15:30-16:15 Elektronikus kapcsolattartás egyes kérdései
Cégkapu használata:
Miként lehetséges, hogy a vállalatok közel egyharmada nem rendelkezik cégkapuval? rendkívül nehézkes kommunikáció, sokkal kisebb a sikeres kézbesítések száma egy tértivevényes postai levélnél
Mikorra várható a cégkapu fejlesztése és milyen hiányosságokat fog orvosolni?
Milyen megoldást javasolnak annak a problémának feloldására, hogy a cégkapuval rendelkező cégek harmada nincs folyamatos számítógép közelben, vagy nem ellenőrzi a cégkapuját rendszeresen, ezért sokkal kisebb a sikeres kézbesítések száma egy tértivevényes postai levélnél?
a felszámolás/végelszámolás alatt álló cégek illetve a felszámolást végző cég gyakorlatilag megkereshetetlen elektronikusan?
Hivatali bírságolás kérdése: népszerűtlenség vs adóbevétel kiesés
Előadó: Pándi Boglárka, Osztályvezető Termék-és szolgáltatásfejlesztési osztály, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Az előadás az előadó által módosításra kerül.

16:15-16:30 Kávészünet

16:30-17:15 A hivatalok egymás közti kapcsolattartása
Mennyire megoldott a hivatali kapura kötelezettek egymás közötti kommunikációja?
A különböző ügyintézési felületeken miért nem jelenik meg a hivatali kapu, mint beküldő csatorna, tárhely? Miért csak az ügyfélkapus és cégkapus belépés az alkalmazott?
Amennyiben előzetes ügyintézői regisztrálást kér a beadványok indítása előtt egy hivatal, akiket ezután meghatalmazott személynek tekint az ügyben, miért a meghatalmazott személyes felületére küldi vissza a választ nem a társaság kijelölt hivatalos tárhelyére?
Mikorra várható ezeknek a hibáknak a hivatalok felületén történő javítása?
Mik az általánosan elfogadott dokumentumformátumok a hivatalok hivatali kapun történő kapcsolattartásánál? Sok esetben a hivatal olyan kiterjesztésű állományt kap, amit nem tud megnyitni.
SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök: melyiket mire lehet használni? Hogyan kapcsolódnak ezek össze?
Hogyan működnek ezek a gyakorlatban?
Hol tart a biztonságos kézbesítési szolgáltatások fejlesztése, a központi jogosultságkezelés a közig intézményeknél? SZÜF: Személyes Ügyintézési Felület
Adatromlás kérdése: nem minden szervezet végez elektronikus kommunikációt, emiatt a hibrid megoldás miatt az adat folyamatosan romlik, mire a végfelhasználóhoz jut
Előadók:
Gaál Barna, E-közigazgatási főosztály-vezető helyettes, Belügyminisztérium
Pándi Boglárka, Osztályvezető Termék-és szolgáltatásfejlesztési osztály, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Az előadás az előadók által módosításra kerül.

17:15-18:00 E-ügyintézés a kiemelt közfeladatot ellátó közműszolgáltatók esetében és e-közmű
Hogy kezdtek hozzá a bevezetéshez? Meddig tartott a folyamat?
CKP regisztrációk 2017-08-30-ig
HKP regisztrációk 2018-01-02-től
Dokumentumkezelési kollégák ügyfélkapu regisztrációk 2017-12-31-ig
Teszt rendszer nem volt elérhető böngészőből, Éles üzemi működés elindítása 2018-01-05-től
Mik voltak a bevezetés nehézségei? Milyen szintig sikerült megcsinálniuk, hol vannak a gócpontok? Mik ennek az okai?
Mik az eddigi tapasztalatok?
Melyik rész állította kihívás elé a közmű-szolgáltatókat: az ügyfelekkel, vagy a hivatalokkal történő kommunikáció?
Folyamatokat, hogy dolgozták ki? Milyen költségvonzatot jelentett a bevezetés?
Fejlesztések szakaszolhatósága, egymásra építhetősége?
BürOffice fejlesztés 1 és 2 fázis (interface kialakítása, „kényelmi-hatékonyság növelési” funkciók bevezetése)
Elektronikus aláírás integrációja a kimenő levelek aláírási folyamatába
Előadó: Gelencsér György, Dokumentáció management szakterület vezető Üzleti Támogató Szolgáltatások Osztály, E.ON Business Services Hungary Kft.

18:00 A konferencia zárása”

Forrás:
E-közigazgatás 2018; IIR Magyarország; 2018. augusztus

Informatika, távközlés, technika

IVSZ MENTA Konferencia 2018

„Szeptember 13-án és 14-én újra találkoznak a digitalizálódó vállalatok vezetői és döntéshozói az IVSZ MENTA konferencián.
IVSZ MENTA 2018
A jubileumi 25. MENTA már nem csak az iparág legrangosabb eseménye, hanem minden digitalizációban érintett piaci szegmens vállalatának találkozóhelye lesz.

RÉSZLETES PROGRAM
SZEPTEMBER 13.
9:00
Regisztráció, reggeli networking
10:00
Megnyitó gondolatok
Laufer Tamás, elnök (IVSZ) #

10:15
Innováció és iparfejlesztés
György László, államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) #

10:35
A versenyképesség újraértelmezése a kibertérben
Feledy Botond, igazgató (Társadalmi Reflexió Intézet) #

11:00
Vállalatirányítás a digitális korban
Felkérés alatt: Horváth Péter, alapító (IFUA Horváth & Partners Kft.) #

11:20
Magyarország versenyképessége a régióban
Felkérés alatt: Kiss Péter, partner (KPMG), Ésik Róbert, elnök (HIPA) #

11:40
Digitális? Innovatív? Mindkettő? Együtt?
Vityi Péter, alelnök (IVSZ), Felkérés alatt: Horváth Péter, alapító (IFUA Horváth & Partners Kft.), Birkner Zoltán, elnök (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) #

12:10
Hadiipar és innováció – példa az állam és piac együttműködésére
Pintér Zoltán, ny. Vezérőrnagy (Magyar légierő volt parancsnoka) #

12:30
Új üzleti modellek és a közösségi gazdaság jó példái
Felkérés alatt #

12:45
Nagyvállalati startup együttműködések – tévutak és jó praktikák
Biás Csongor, Project Lead (Millenáris Startup Campus), Marvin Liao, partner (500 startups), Felkérés alatt: Paulovits Ádám, Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóság – igazgatóhelyettes (Budapesti Értéktőzsde Zrt.), Csendes Olivér (Pioneers) #

13:30
Ebéd

14:30
Tükör-kép: a magyar üzleti környezet és attitűd itt élő külföldiek szemével
Felkérés alatt #

15:00
A digitális transzformáció sikerkritériumai
Byssz Róbert, globális értékesítési képesség fejlesztési vezető (Philips Magyarország) #

15:15
Mekkora a magyar digitális piac és hol van benne a helyünk?
Pogány András, ügyvezető igazgató (Rapp / Lead Generation), Mátrai Zsuzsanna, Corporate Affairs Director (Microsoft), Fejes Zoltán, vezérigazgató-helyettes (T-Systems Magyarország), Major Gábor, főtitkár IVSZ) #

15:45
HR a digitális korban: új esélyt kap a HR-ben egy jól kialakított digitális sratégiával
Felkérés alatt #

16:00
A globális munkahely-forradalom
Levendel Áron, alapító (Kaptár közösségi iroda és Solution Surfers) #

16:15
Sikertörténet 25 év távlatából
Sugár András, volt vezérigazgató (Westel 900, T-Mobile) #

16:35
A kézzel fogható mesterséges intelligencia
Lévay György, Research Manager, Infinite Biomedical Technologies Biomedical Engineer (MSE Budapest, Hungary) #
17:15

Digitális detox: meddig bírjuk az eszközmentes méregtelenítést?
Rab Árpád, jövőkutató (Budapesti Corvinus Egyetem) #

17:30
Gyurós Tibor díjátaadó
18:00

Kávészünet
20:00

Vacsora

SZEPTEMBER 14.
9:00
Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter

SZEPTEMBER 14. – DIGITÁLIS IPARÁGAK SZEKCIÓ (TÁMOGATÓ: KPMG)
10:00
Proptech: digitalizáció az ingatlanpiac szolgálatában
Katkó Károly, bérbeadási Igazgató (CBRE) #

10:15
Az okos otthonok forradalma
Szarvas Péter, CEO (Chameleon Smarthome) #

10:30
Mit ad nekünk a Fintech innováció? – praktikus gyorstalpaló NEM pénzügyi iparági szereplőknek
Résztvevők felkérés alatt, moderátor: Bálint Viktor, managing partner (BnL Growth Partners) #

11:10
Az 5G Magyarországon: a kapcsolat létejött, de merre tartunk?
Dankovics Tamás, 5G marketing manager (Nokia) #

11:25
A zalaegerszegi járműipari tesztpálya szerepe a hazai innovációban
Felkérés alatt #

11:40
E-commerce/smart commerce – meddig fejlődhet a digitális vásárlás?
Résztvevők felkérés alatt, moderátor: Donáth Fruzsina, tanácsadó (Smart Commerce) #

12:20
Az energia nyomában – digitális eszközök és megoldások az energetikában
Felkérés alatt #

12:35
Közösségi áram megosztás – A webről az utcára
Csapó Balázs, alapító (Servo Movement) #

SZEPTEMBER 14. – TECHNOLÓGIAI TRENDEK SZEKCIÓ (TÁMOGATÓ: IBM)
10:20
3D: van-e ami elképzelhetetlen, van-e határa a 3D-s nyomtatásnak?
Felkérés alatt: Lakatos Dávid, termékfejlesztésért felelős vezető (FormLabs) #

10:45
Gépi tanulás, a jelen mesterséges intelligenciája
Felkérés alatt #

11:10
Hangfelismerés, chatbotok, új felhasználói felüetek
Felkérés alatt #

11:35
A drón-technológiák hatása az egyes iparágakra
Fülöp Szilárd, ügyvezető (FlyBySense) #

11:55
AR és VR – álmok és valóság
Budaházy Szabolcs, ügyvezető (ARworks) #

12:20
Az egyik legmegosztóbb innováció a blockchain: mit kezdünk vele és hova növi ki magát a virtuális pénz?
Soren Fog, alapító (iprotus & TokenBooster / Crypto Valley Association), Országh Örs, helyettes ügyvezető (Blockchain Competence Center), moderátor: Pongrácz Ferenc, üzletfejlesztésért felelős igazgató (IBM) #

13:00
Modern ipari robotok alkalmazása és alkalmazási területeik
Felkérés alatt #”

Forrás:
IVSZ MENTA Konferencia 2018; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. augusztus

Energiahatékonyság települési szinten – pénzügyi lehetőségek és jó példák (konferencia)

Dátum: 2018.szeptember 26. 09:30 14:00
Helyszín: Európa Pont (Budapest, Lövőház u. 35.)
A rezsiköltségek csökkentése és a középület-állomány megfelelő állapota minden önkormányzat számára fontos. Sokszor a “Hogyan?” és a “Miből?” kérdésre azonban nincs kielégítő válasz. Konferenciánk célja, hogy ezekben a kérdésekben segítsen előrébb jutni.

A helyi önkormányzatok, mint energiafogyasztók – de egyre inkább, mint termelők is, fontos szerepet játszanak az Európai Unió által kitűzött energiahatékonysági célok és a fenntartható energiagazdálkodás megvalósításában. Különösen az épületek energiahatékonysága van fókuszban, az új középületeknek már 2019. január 1-től meg kell felelni a közel nulla energiaigény követelményeinek.

Ez a konferencia azokat a lehetőségeket szeretné bemutatni az érdeklődőknek, melyek önkormányzatok számára akár pénzügyi, akár szakmai szempontból támogatást nyújtanak a szigorodó követelményeknek való megfelelésben.

A gyakorlati megoldásokat jó példákkal és egy izgalmas panel-beszélgetéssel mutatjuk be, mely utóbbi témája a növekvő beruházási igények és a szűkülő támogatási források közötti konfliktus feloldása.

A konferenciát az Energiaklub az Energy Cities megbízásából szervezi a Horizon 2020 program által támogatott Publenef projekt keretében.

Angol-magyar tolmácsolás biztosított. A szervezők utazási költséget nem térítenek.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! REGISZTRÁLOK!

9:30-10:00
Regisztráció és welcome coffee

10:00-11:00
Önkormányzatok energiahatékonysági törekvéseinek támogatása
Nemzetközi hálózatok az önkormányzatok energiahatékonysági törekvéseinek támogatására
Krisztina Dely, Energy Cities
A Nemzeti Energetikusi Hálózat szolgáltatásai önkormányzatok részére
Csákány Éva energetikus, Budapest Főváros Kormányhivatala
Hogy készüljünk fel a közel nulla épületenergetikai követelményeknek való megfelelésre? – az INTERREG eCentral projekt szolgáltatásai
Pej Zsófia, Energiaklub
Kérdések és válaszok

11:00-11:40
Önkormányzati jó példák
Okos mérés kontra épülethasználók tudatossága – az INTERREG Together projekt kutatási eredményei
Csoknyai Tamás, BME
Az első sikeres magyar ’Urban Innovation Action’ projekt: SASmob – Fenntartható mobilitás Szegeden
Pázmány Péter, Szeged MJV
Regionális energia ügynökség és Velenje Önkormányzatának együttműködése az energiahatékonysági beruházások megvalósításában
Nejc Jurko, KSSENA, Regionális Energia Ügynökség
Kérdések és válaszok

11:40-12:00
Kávészünet

12:00-13:00
Panelbeszélgetés: Középületek felújítása szűkülő támogatási források mellett
A beszélgetést Szalai Gabriella, a MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) ügyvezetője moderálja
Meghívott szakértők:
Lengyel Kristóf, Pannon Építőműhely Kft.
Kuntner Gábor, Energy Hungary
Ősz András, LG Energy Kft.
Kérdések és válaszok
Zárszó

13:00
Ebéd”

Forrás:
Energiahatékonyság települési szinten – pénzügyi lehetőségek és jó példák; Energiaklub; 2018. augusztus

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Energiaklub elkészítette Szeged Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét

„Elkészült Szeged Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, melyben a város ambiciózus, legalább 40%-os CO2-kibocsátás-csökkentési célt tűzött ki 2030-ra, valamint megfogalmazta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legfontosabb helyi intézkedéseit.

Az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás iránti elköteleződés megerősítéseként Szeged 2017-ben csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez. A csatlakozás folyományaként elkészült a város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, melynek kidolgozását az Energiaklub végezte. Az Akcióterv nem csupán azokat az energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító beruházásokat vonultatja fel, melyek segítségével megvalósítható az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os mérséklése, de – a Polgármesterek Szövetségének megújított módszertanát követve – a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseivel is kiemelten foglalkozik. Az Akcióterv célja, hogy segítse a döntéshozók munkáját, és támpontot adjon a város jövőbeli energetikai beruházásaihoz.

A Szövetség által 2030-ig elvárt 40%-os kibocsátás-csökkentést a város döntése alapján a 2008-as év kibocsátásaihoz képest kell elérni. Szeged teljes energiafogyasztása ebben a bázisévben 2 686 GWh volt.

Szegeden a lakosság a legjelentősebb energiafogyasztó: 2008-ban a teljes energiaigény 45%-a a lakossági fűtéshez és áramfogyasztáshoz kötődött. Az ipar és szolgáltató szektor együttesen 30%-kal, a közlekedés 20%-kal, míg az önkormányzat (a közvilágítással együtt) 5%-kal részesedett a települési energiafogyasztásból.

Szeged már az elmúlt évtized során (2008 és 2017 között) sikeresen elért egy jelentősnek mondható 11,5%-os kibocsátás-csökkentést. Mindez elsősorban az ipari folyamatoknak valamint a lakossági fogyasztás csökkenésének tudható be, de nagy szerepe volt az eddig felépített megújuló energiaforrásokat (napenergiát, geotermikus energiát, biogázt) hasznosító erőműveknek is.

A 2030-ig hátra lévő 12 évben kell majd teljesíteni a fennmaradó 28,5%-ot, mely komoly kihívás elé állítja a várost, ám a jelenlegi törekvéseket és terveket figyelembe véve megvalósítható a feladat.

Szeged elkötelezettségét az is mutatja, hogy számos beruházás, fejlesztés, mely a CO2-kibocsátás csökkentésére irányul, már megvalósult, vagy a közeljövőben tervezik megvalósítását. Kiemelendő ezek közül az újszegedi és belvárosi geotermikus energiára alapozott távhőszolgáltatás kiépítése. A Belvárosban 25 intézménynek (köztük 12 klinikai, 6 oktatási épületnek, 5 kollégiumnak, a Városi Könyvtárnak és egy szállodának), Újszegeden pedig 12 intézménynek (köztük a Városi Sportcsarnoknak és Uszodának, az Újszegedi Gyermekkórháznak és MÁV Rendelőnek, az SZTE újszegedi karainak, egy középiskolának és három kollégiumnak) biztosítanak geotermikus energiát.

Ezen túl számos iskolán, óvodán, önkormányzati épületen valósult meg épületkorszerűsítés, vagy napelemes, napkollektoros, hőszivattyús beruházás, melyek nem csupán az energiamegtakarítás fontos eszközei, de jó példaként szolgálhatnak a lakosság számára is: a környezettudatosság növeléséhez, így a hosszú távú kibocsátás-csökkentéshez is hozzájárulnak.

Az elmúlt években megkezdődött Szegeden a közvilágítás korszerűsítése, melynek segítségével 20%-kal csökkent a világítás energiaigénye. Fontos előrelépést jelent, hogy városszerte több mint 500 háztartásra/középületre került fel napelemes rendszer, míg a Szegedi Tudományegyetem épületein átfogó megújulóenergia-beruházásokat valósítottak meg (napelemes, napkollektoros, hőszivattyús rendszerek kialakítása).

A közelmúlt sikereire építve összeállt az az Akcióterv, mely magában foglal minden olyan intézkedést, melyek segítségével a vállalt 40%-os kibocsátás-csökkentés elérhető. Az Akcióterv számítási alapján a legjelentősebb CO2-megtakarítást a geotermikus távhőrendszer további bővítésével (2018 során négy geotermikus távfűtési kör kiépítése valósul meg, melyeket a következő években további rendszerek követnek majd), ipari méretű napelemes beruházások megvalósításával, illetve a közlekedés modernizálásával lehet majd elérni. Ám ugyanilyen fontos lesz az energiahatékonyság növelése mind a lakossági, mind az önkormányzati, mind a szolgáltató/ipari szektorban. Szükség lesz a következő években a közvilágítás további fejlesztésére, városi zöldtetők és zöldfalak kialakítására, napelemekre, szélturbinákra és hőszivattyúkra a lakossági épületeken, háztartási gépcserékre és ipari technológiai fejlesztésekre, egyszóval minden fontos lépésre, mely hozzájárul egy modern, környezettudatos, XXI. századi város kialakításához.

Mindezek mellett nagy jelentőségük ellenére gyakran feledésbe merülnek, ám a sikerhez jelentősen hozzájárulnak a szemléletformálással, tájékoztatással, zöld közbeszerzéssel, zöld infrastruktúrával és életmódváltással kapcsolatos intézkedésjavaslatok is.

Klímaadaptáció
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájának kidolgozása a város sérülékenységi vizsgálatán, valamint a SZTE Éghajlattan Tanszékének ez irányú kutatási eredményein alapult. Ezt egészítette ki a szegediek körében végzett kérdőíves kutatás, melynek keretében a helyiek saját meglátásait is be lehetett csatornázni a tervezési folyamatba.

Az adaptációs intézkedés javaslatok fókusza a hőhullámok kezelése, melyek várhatóan gyakrabban és erőteljesebben fogják befolyásolni a szegediek életét és veszélyeztetni az egészségüket. Elsősorban az épületek, közterek és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmére koncentrálnak, kiegészülve a tudatformálás és képzés terén szükséges tennivalókkal, valamint az Egyetemmel való együttműködés még szorosabbá fűzésével. A korábban elindított fakataszteri programot is fejleszteni, folytatni szándékozik a város a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködve…”

Forrás:
Az Energiaklub elkészítette Szeged Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét; Energiaklub ; 2018. augusztus 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. augusztus 13-augusztus 17.

Ajánlati/Részvételi felhívás

UPS berendezések karbantartása, javítása, bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/155
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.13.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.10.
Keretmegállapodás AEG és egyéb UPS berendezések, karbantartására, javítására, bővítésére a Kincstár épületeiben
185 db AEG gyártmányú UPS berendezés, karbantartása negyed-, illetve félévente, és eseti javítás, bővítés legfeljebb nettó 200.000.000,-Ft értékben.
Lásd bővebben

TKOinfo projekt menedzser rendsz. fejl. és supp.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/155
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.13.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.07.
A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által használt TKOinfo projekt menedzser rendszer fejlesztése és support szolgáltatása
A szerződés keretösszege nettó 59.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Központi tűzfal kapacitás bővítés szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/155
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.07.
A beszerzés célja két adatközponti telephelyen üzemelő Perimeter eszközök kapacitás bővítése, összesen 2 db FPR4110-BUN típusú vagy azzal egyenértékű tűzfal, továbbá az előírt funkciókat biztosító licencek, SFP/SFP+ transzíverek és a hálózati bekötésekhez szükséges optikai kábelek szállítása, üzembe helyezése és integrációja.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – KK Projektor 2 részben (797)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/155
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.13.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.07.
Jelen közbeszerzés célja a Klebelsberg Központ, valamint a konvergencia régió tankerületi központjai fenntartásában lévő iskolák részére összesen 5011 db projektor beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű uniós projekt keretében, a Műszaki leírásban meghatározott paraméterek szerint.
Lásd bővebben

AF_APZ_Mérnök keret_II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/156
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.08.14.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.09.10.
Jelen közbeszerzés tárgyát a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozására irányuló fejlesztés megvalósításához szükséges építési munkák kivitelezésérére irányuló szerződésekhez kapcsolódó mérnöki, műszaki-lebonyolítói és komplex műszaki ellenőri feladatok ellátására irányuló keretmegállapodás képezi, mely alapján Ajánlatkérő a Kbt. 105. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti (írásbeli konzultációra irányuló) eljárásokat folytat le az egyes egyedi szerződések megkötése céljából.
Ajánlatkérő a keretmegállapodás időtartama alatt legfeljebb a keretösszeg mértékéig jogosult egyedi szerződés megkötésére, melynek mértéke: nettó 194.530.000,- Ft
A nyertes ajánlattevő feladataival érintett vállalkozási szerződések lehetséges tárgyait az alábbi főbb építési munkanemek szerinti kivitelezési feladatok ellátása képezi:
— közművezetékek (telepi és vonalas létesítmények)
— előkészítő- és földmunkák;
— útépítés és egyéb pályaszerkezet építés;
— vízépítés;
— híd- és műtárgyépítés;
— vasút és kötöttpályás villamos pálya építés;
— növénytelepítés;
— a tesztpálya rendszereinek irányítását, üzemeltetését szolgáló kiszolgáló épületek.
A nyertes ajánlattevő feladataival érintett vállalkozási szerződések keretében Ajánlatkérő részben vagy egészben (a finanszírozási lehetőségek függvényében) az alábbi beruházási elemeket kívánja megvalósítani:
— smart city zone (Smart City Zóna) északi és keleti felének alépítményei és útszerkezetei, kapcsolódó épített elemei, vasút és kötöttpályás villamos pálya építéssel,
— a már elkészült/kivitelezés alatti / előtti pálya elemekhez, létesítményekhez kapcsolódó közművek,
— egyes dinamikus elemek (Emelkedők, Rossz utak, Zajmérő szakasz, Aquaplaning medence),
— forgalomtechnikai létesítmények,
— belső utak és autópálya szakasz,
— további handling pályaszakaszok
— a tesztpálya rendszereinek irányítását, üzemeltetését szolgáló kiszolgáló épületek,
— oválpálya előkészítés.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytáj._Központi Microsoft licencek II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/155
Közzététel dátuma: 2018.08.13.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Központi Microsoft licencek beszerzése II
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 159.898.400,- Ft
Lásd bővebben

Tisztán elektromos üzemű gépjárművek beszerzése a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézmények részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/156
Közzététel dátuma: 2018.08.14.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.; Gablini Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Tisztán elektromos üzemű gépjárművek beszerzése a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézmények részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 9.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

K1903 Flottamenedzsment eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/156
Közzététel dátuma: 2018.08.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Secret Control GPS Kft.
Az FKF Nonprofit Zrt-nél jelenleg üzemelő 800 darab járművet és célgépet magába foglaló GPS alapú flottafelügyeleti rendszer üzemeltetése a szoftver környezet és annak hardver eszközeinek biztosításával a telepített, saját tulajdonú GPS nyomkövető eszközök igénybe vételével, vagy azokkal mindenben egyenértékű fedélzeti eszközök telepítésével havi szolgáltatási díj ellenében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 91.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény – HSM support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/156
Közzététel dátuma: 2018.08.14.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: M&S Informatikai Zrt.
Meglévő Thales Hardware Security Module eszközökhöz standard gyártói támogatási csomag biztosítása: 1 darab standard gyártói támogatási csomag vagy azzal egyenértékű támogatás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.381.155,- Ft
Lásd bővebben

Internet-előfizetés biztosítása az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztéséhez (WIFI szolgáltatás) – 3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Nyrt.;T-Systems Magyarország Zrt.
A projekt keretében Vállalkozó feladata tervezetten legfeljebb 100 kijelölt településen és vonzáskörzetében összesen 3100, a programba bevont magánszemély részére vezeték nélküli Internet hozzáférés (mobilinternet szolgáltatás) biztosítása, üzembe helyezés támogatása, valamint 2018. december 31-ig a szolgáltatás működésének biztosítása. A szolgáltatás biztosítása nem lehet 2018. augusztus 31-ét megelőzően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 50.471.720,- Ft
Lásd bővebben

„MNV Zrt. tulajdonosi ellenőrzései végrehajtásához külső kapacitás bevonása” – TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Focus Audit Kft.; Ernst & Young Tanácsadó Kft.; Törös Ügyvédi Iroda
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MVP – Smart Grid tervezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Menton Energy Group Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Modern Városok Program keretében a „SMART GRID rendszer kialakítása I. ütem” tárgyú projekthez kapcsolódó tervezési és elemzési feladatok ellátása (Iktatószám: GF/SZKF/1117/10/2017.) tervezési szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 85.830.000,- Ft
Lásd bővebben

Az eljárás eredményéről szóló hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Szerencsejáték Felügyelet
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Az SZF által használt auditált iktatórendszer
Az ajánlatkérés célja, hogy az NISZ-en keresztül üzemeltetett és az SZF által alkalmazás-támogatott Iratkezelő rendszer működése biztosított legyen.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről: Informatikai rendszerek nyílt megoldásokon alapuló biztonságos üzemeltethetőségének megvalósítása a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Szegedi Tudományegyetem
Informatikai rendszerek nyílt megoldásokon alapuló biztonságos üzemeltethetőségének megvalósítása témában stratégiai dokumentumok és tananyagok előállítása a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Feladatmeghatározás:
a) A nemzeti kiberbiztonsági stratégia felülvizsgálata és értékelése
b) A NIS irányelv kötelező elemeinek tagországi szintű jogharmonizációja és a bevezetés koncepciója
c) A személyes adatokat digitálisan kezelő szolgáltatók megfelelőségének felülvizsgálati rendszerére javaslat kidolgozása, a jogharmonizáció előkészítése, ehhez szükséges felkészítő intézkedéscsomag elkészítése
d) A koncepció a hatályos stratégiai célok mentén az óvodától a felnőttképzés, továbbképzés, átképzésig a biztonsági tudatosság növelése érdekében
e) Egy olyan átfogó program kidolgozása, amely a részleteiben mutatja be, mit kell Magyarországnak tennie annak érdekében, hogy informatikai szempontból függetlenebb, biztonságos és megbízható hellyé váljon
f) A közigazgatási szereplők számára olyan konstrukció javaslat kidolgozása, amely során pénzbeli, illetve kapacitásbeli segítséget kaphatnak a rendszereik biztonsági szintjének törvényileg elvárt szintjének eléréséhez (audit, IBIR, védelmi intézkedések), preferáltan nyílt megoldások használatával. Ennek eredményeképp egyenszilárdságú, fenyegetettséggel arányos biztonsági intézkedések kerülhetnek bevezetésre a közigazgatáson belül, és azonosításra kerülhetnek a sérülékenységek, kitettségek, priorizálhatók a fejlesztések, ezzel is segítve a kormányzati eseménykezelő működését
g) A KKV szektor számára olyan konstrukció javaslat kidolgozása, amely során pénzbeli, illetve kapacitásbeli segítséget kaphatnak a rendszereik biztonsági szintjének törvényileg elvárt szintjének eléréséhez (audit, IBIR, védelmi intézkedések). Ennek eredményeképp egyenszilárdságú, fenyegetettséggel arányos biztonsági intézkedések kerülhetnek bevezetésre, és azonosításra kerülhetnek a sérülékenységek, kitettségek, priorizálhatók a fejlesztések, ezzel is segítve a nemzeti eseménykezelő működését.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről: Okos város tárgyú pilotképzés megindítása és a képzéshez kapcsolódó tananyag fejlesztése a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Okos város tárgyú pilotképzés megindítása és a képzéshez kapcsolódó tananyag fejlesztése a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében, amely az alábbiakat foglalja magában:
1. részfeladat
A közalkalmazotti és köztisztviselői képzések tartalmi struktúrájához igazodva létrehozott képzési elemek. A nappali tagozatos felsőoktatás számára előállítandó képzési anyagok, e-learning elkészítése.
Felnőttoktatási pilot képzés megszervezése
a) kettő szemeszter időtartamú, blended típusú továbbképzéshez kapcsolódó ütemterv és feladatlista elkészítése;
b) 1-1 workshop szervezése szemeszterenként és a kapcsolódó programterv kidolgozása
2. részfeladat:
Tananyagfejlesztés: A továbbképzéshez kapcsolódóan 20 tantárgy kidolgozása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.055.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről: Digitális stratégiaalkotásra vonatkozó tananyag kidolgozása a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Miskolci egyetem
Digitális stratégiaalkotásra vonatkozó tananyag kidolgozása a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében, amely az alábbiakat foglalja magában:
1. feladat
A magyar kormányzatok IKT illetve digitális stratégiáinak, programjainak, intézkedési terveinek feldolgozás és összehasonlító elemzése a hatvanas évektől a DJP 2.0-ig (1456/2017. (VII. 19.). sz. kormányhatározat)
Követelmény:
a) legalább 50 és legfeljebb 100 oldal (papír alapon és digitális adathordozón) tananyag, ennek részeként legalább 10 infografika a folyamatok hatékony ábrázolására,
b) legalább 25 legfeljebb 50 diából álló prezentáció,
c) legalább 3 db legfeljebb 5 perces klip,
d) a tananyag ismeretének ellenőrzésére alkalmas legalább 30 legfeljebb 50 kidolgozott vizsgakérdés
e) legalább 5 legfeljebb 20 esettanulmány
f) legalább 50 cikket tartalmazó arcképcsarnok
2. feladat
Az állami működéseket mérő jelentősebb versenyképességi, jogállami mutatók, indexek, rangsorok elemzése a digitalizáció szempontjából.
Követelmény:
a) legalább 25 és legfeljebb 50 oldal (papír alapon és digitális adathordozón) tananyag, ennek részeként legalább 10 infografika a folyamatok hatékony ábrázolására;
b) legalább 25 legfeljebb 50 diából álló prezentáció,
c) legalább 3 db legfeljebb 5 perces klip,
d) a tananyag ismeretének ellenőrzésére alkalmas legalább 30 legfeljebb 50 kidolgozott vizsgakérdés
3. feladat:
Legalább 6 ország és/vagy nemzetközi szervezet középtávú digitális stratégiájának és végrehajtásának értékelése
Követelmény:
a) legalább 25 és legfeljebb 50 oldal (papír alapon és digitális adathordozón) tananyag, ennek részeként legalább 10 infografika a folyamatok hatékony ábrázolására,
b) legalább 30 legfeljebb 60 diából álló prezentáció,
c) legalább 3 db legfeljebb 5 perces klip,
d) a tananyag ismeretének ellenőrzésére alkalmas legalább 10 legfeljebb 20 kidolgozott vizsgakérdés
4. feladat:
Hazai és nemzetközi digitális stratégiai térkép és fogalomtár készítése és értékelése
Követelmény:
a) legalább 50 és legfeljebb 100 oldal (papír alapon és digitális adathordozón) tananyag, ennek részeként legalább 10 infografika a folyamatok hatékony ábrázolására,
b) legalább 25 legfeljebb 50 diából álló prezentáció,
c) legalább 3 db legfeljebb 5 perces klip,
d) a tananyag ismeretének ellenőrzésére alkalmas legalább 50 legfeljebb 100 kidolgozott vizsgakérdés
5. feladat:
A XXI. századi közigazgatás működésének értékelésében és fejlesztésében a digitalizáció szerepe, célja és eszközrendszere, mind az általános mind az ágazati területeken
Követelmény:
a) legalább 50 és legfeljebb 100 oldal (papír alapon és digitális adathordozón) tananyag, ennek részeként legalább 10 infografika a folyamatok hatékony ábrázolására,
b) legalább 25 legfeljebb 50 diából álló prezentáció,
c) legalább 3 db legfeljebb 5 perces klip,
d) a tananyag ismeretének ellenőrzésére alkalmas legalább 50 legfeljebb 100 kidolgozott vizsgakérdés
e) legalább 5 legfeljebb 10 kidolgozott esettanulmány
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről: Közteherviselés a digitális jólétben tárgyú tanulmány készítése a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Széchenyi István Egyetem
„Közteherviselés a digitális jólétben tárgyú tanulmány készítése a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében”, amely az alábbiakat foglalja magában:
A tárgyban megjelölt témában esettanulmány elkészítése, az alábbi tagolással:
A. Mutassa be a dot.com társaságok közül a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalatok közvetlen adóterhelését az alábbi szempontokból (legalább 100 oldal):
a. Bevezető: A dot.com társaságok, hatásuk és beágyazódásuk a globalizált gazdaságra, gazdaságba
b. A társaságok közvetlen jövedelmeit érintő adófajták, adóztatási megoldások vizsgálata kiemelt országokban, régiókban
B. Sharing Economy jelenség és a közteherviselés kapcsolatának vizsgálata nemzetközi kitekintés összefoglaló készítése (legalább 50 oldalban)
C. Robotizáció és a társadalombiztosítás összefüggéseinek vizsgálata; (legalább 50 oldalban)
A három kutatási területhez kapcsolódóan esettanulmány elkészítése (oktatási implementáció a magyar felsőoktatási képzés különböző szegmenseibe)
A kötet multidiszciplináris kutatásokat tartalmaz, bemutatva a fenti kérdések társadalmi-gazdasági elméleti hátterét, és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi esettanulmányok keretében a megvalósulás különböző gyakorlatait. Tartalma és felépítése alkalmassá teszi, hogy az államháztartás és közpénzügyek, valamint az IT ökoszisztéma témájú tantárgyak oktatási anyagát képezze e-learning tananyagként is, hogy lehetővé tegye az önálló hallgatói munkát (tananyagfejlesztés).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – KIFÜ – Kommunikáció – leválasztott
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/157
Közzététel dátuma: 2018.08.15.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: PLANB Magyarország Kft.
Vállalkozói szerződés a Kommunikációs keretmegállapodásból leválasztott, halaszthatatlan kommunikációs feladatok ellátása a „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása”, a „Digitális Fogyasztóvédelem” – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása”, az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” és a „Köznevelési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztései (belső hálózatok kivételével)” elnevezésű projektek számára
A beszerzés célja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség európai uniós forrásokból megvalósuló kommunikációs feladatok ellátására vonatkozik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.719.000,- Ft
Lásd bővebben

Elektromos autóbusz és telepíthető töltőállomás szállítása, üzembe helyezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: BYD EUROPE B. V.
1 db új, helyi, városi közlekedésre alkalmas alacsony belépésű, elektromos meghajtású szóló autóbusz szállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 145.505.000,- Ft
Lásd bővebben

Szünetmentes tápegységek javítása, karbantartása – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: “CoreComm SI” Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata a Magyar Közút NZrt. informatikai, pályaüzemeltetést támogató elektronikai rendszereiknek és berendezéseinek folyamatos működését biztonsági energiaellátó rendszereinek elvárt szintű rendelkezésre állásának biztosítása érdekében az Ártáblázatban meghatározott biztonsági energiaellátó rendszerek karbantartása, hibajavítása eseti megrendelések alapján.
25 db helyszínen, 51 db szünetmentes megtáplálást biztosító berendezés üzemeltetés támogatása. A jelen pont szerinti szolgáltatásokat nyertes ajánlattevő 36 hónap határozott időtartam lejártáig nyújtja.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Keretmegállapodás megkötése a GINOP-3.4.5-VEKOP-16 támogatás terhére optikai hálózatok létesítési feladatainak ellátása Magyarország területén tárgyban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: HEIZER OPTIK, s.r.o. Magyarországi Fióktelepe; Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.; PERFECT-PHONE KFT.; One-Telecom Kft.; metALCOM Zrt.
GINOP-3.4.5.-VEKOP-16-2017-00001 támogatás terhére, kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése érdekében optikai hálózatok kivitelezési munkáinak ellátása keretmegállapodás alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 980.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Integrált Szervezeti Együttműködés- és Pályázatmenedzsment Informatikai Rendszer bérlése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
Teljesítés helye: Magyarország közigazgatási területén 3 db Regionális iroda, 50 db Nyitott Tanulási Központ és 2 db NYITOK eMűhely, valamint Ajánlatkérő székhelye.
Nyertes ajánlattevő: „T-SOFT Mérnökiroda” Kft.
A GINOP-6.1.4-16-2017-00001 azonosító számú „Nyitok hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” című kiemelt projekt keretében Regionális irodák, Nyitott Tanulási Központok és NYITOK eMűhelyek számára Integrált Szervezeti Együttműködés- és Pályázatmenedzsment Informatikai Rendszer bérlése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.775.000,- Ft
Lásd bővebben

Módszertani fejlesztés, szakmai támogatás és technikai segítségnyújtás komplex tanácsadás és tanulási programok kidolgozásának biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
Teljesítés helye: Magyarország közigazgatási területén 50 db Nyitott Tanulási Központ és 2 db NYITOK eMűhely, valamint Ajánlatkérő székhelye.
Nyertes ajánlattevő: Progress Consult Dán-Magyar Fejlesztési Tanácsadó Kft.
GINOP-6.1.4-16-2017-00001 azonosító számú „NYITOK hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” című kiemelt projekt keretében a program megvalósításához szükséges módszertani fejlesztés, szakmai támogatás és technikai segítségnyújtás komplex tanácsadás és tanulási programok kidolgozásának biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 117.965.000,- Ft
Lásd bővebben

Pénzügyi nyilvántartó és elszámolási rendszer beszerzése az EFOP-3.1.2-16-2016-00001 sz. projekt keretében – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Info-LL Informatikai Rendszerfejlesztő Élő Laboratórium Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.012.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

McAfee Endpoint Protection – Advanced Suite licencek meghosszabbítása, valamint kapcsolódó gyártói támogatás megújítása – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/159
Közzététel dátuma: 2018.08.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
McAfee Endpoint Protection – Advanced Suite licencek meghosszabbítása, valamint kapcsolódó gyártói támogatás megújítása 12 hónap időtartamra.
1 db licenc és gyártói támogatás csomag, amely a termék 22 000 db munkaállomáson való használatára jogosít.
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege (nettó 54.000.000,- Ft) nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot (nettó 84.502.000,- Ft) tett ajánlattevővel és a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Ajánlatkérő a bontás előtt ismertette a rendelkezésre álló fedezet összegét.
Lásd bővebben

Digitális trendek – digitális állam, digitális közigazgatás – 2018. augusztus 21.

Európai nemzetközi konferenciák a digitális kormányzat területén – 2018 őszi hónapjai
Elsősorban az ISA2 keretében szervezett események, melyek témája az interoperabilitás, digitális kormányzat, okos város.
Upcoming events, ISA2

Az angol rendőrség adatközpontja az Amazon felhőjébe (AWS) tart
Az angol rendőrség országos számítógépes rendszerét, ennek adatközpontját, amelyet eddig saját kezelésben működtettek, az Amazon informatikai felhőjébe szándékoznak áttelepíteni. Az egy évre tervezett művelet lebonyolításának támogatására közbeszerzést írtak ki.
Home Office needs help to move national police systems to AWS platform. Government Computing Network, 2018. augusztus 16.
Home Office – Police and Public Protection Technology (PPPT) – Police Systems Migration

Anglia vezető szerepre tör a téradatok területén
A néhány hónapja létrehozott Geospatial Commission stratégiát dolgoz ki az országra számára, melyet 2019-ben szándékoznak nyilvánosságra hozni. A bizottság a Miniszterelnöki Kabinet keretében működik a téradatokkal foglalkozó kormányzati intézményekkel partneri viszonyban. Most a nyilvánossághoz fordultak. A stratégia előkészítésének keretében szeretnék megismerni a szakmai közönség véleményét, hogy a téradatok használata milyen szerepet játszhat a gazdasági növekedésben és a közszolgáltatások átalakításában. Részletes kérdőív és előzetes elemzés várja az érdeklődőket.
Government launch call for evidence to be geospatial world leader. Cabinet Office, 2018. augusztus 15.

Online információbiztonsági tanfolyamok
A német szövetségi információbiztonsági hivatal (BSI, Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik) két tanfolyami anyagát tette elérhetővé online formában:
Online-Kurs: Informationssicherheit mit IT-Grundschutz
Online-Kurs: Notfallmanagement
IT-Grundschutz-Schulungen, BSI

Kinevezték az amerikai hadügyminisztérium első adatügyi vezetőjét
Kinevezése tükrözi az adatok egyre fontosabbá váló szerepét a közigazgatás minden területén. A hadügyi területen belül pedig különösen a hadszintéri, hadműveleti szerepét. Az új vezető egyik fontos feladata lesz az amerikai hadsereg fontos, a csapatokat támogató adatközpontjainak az informatikai felhőbe való áthelyezése, mégpedig az üzleti felhőszolgáltatók (például Amazon) által nyújtott szolgáltatásokra támaszkodva.
Pentagon hires first chief data officer. feedscoop, 2018. augusztus 16.

Tajvan a digitális demokrácia élharcosa
A vTaiwan platform, amely az állampolgári részvétel kormányzatilag támogatott eszköze, ismertetése.
How Taiwan’s online democracy may show future of humans and machines. The Sydney Morning Herald, 2018. augusztus 9.

New Jersey kinevezte első innovációs vezetőjét
Az állam kormányzója Beth Noveck-et, az ismert tudóst, nevezte ki a szövetségi tagállam első innovációs vezetőjének (chief innovation officer). Feladatai lesznek:
* hatékonyabb közigazgatási szolgáltatások tervezése,
* együttműködve a közigazgatás, tudomány és gazdaság szereplőivel a társadalmi problémákban felhasználható technikai megoldások kutatása,
* adatokon nyugvó politikai döntések támogatása,
* gazdasági/vállalkozási tevékenység támogatása.
New Jersey Gov. Phil Murphy hires state’s first chief innovation officer. statescoop, 2018. augusztus 13.

Szakirodalom

Vitézy Dávid előadása – Az önvezető autók hatása a városfejlődésre

„Vitézy Dávid közzétette a Youtube-on június 13-án a Fugában tartott, A jövő városának közlekedése: veszélyek és lehetőségek című előadását, melyet itt tekinthetnek meg. A felvételen szó esik a megosztott autók, biciklik, e-robogók, e-biciklik, e-rollerek és a megosztott önvezető taxik használatáról, és Vitézy felteszi a kérdést: merre tartunk, miért van szükség tömegközlekedésre még az eddigieknél is inkább a jövőben, és milyen döntések előtt állunk? Az előadásnak az új Közlekedési Múzeum is témája volt.”

Forrás:
Vitézy Dávid előadása – Az önvezető autók hatása a városfejlődésre; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2018

A kelet-európai (város)tervezés skóciai szemmel

„Cliff Hague brit várostervező angolszász szemmel ismerhette meg a kelet-közép-európai régióban kizárólagosan működő fizikai tervezés problematikusságát. Láposi Roland vele készített interjújából azonban az derül ki, hogy a településtervezés hatékony, humánus és inklúzív formája nehezen fellelhető, bármerre is járunk a világon. A szöveg iránymutatóként szolgálhat egy hosszú út első lépéséhez.

CH: Ahogy én látom, a kelet-európai országokban az 1990-es éveket megelőzően sok minden a hierarchián alapult, ahogy Szelényi Iván egyik könyvében írja – pont itt van a polcomon “Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz” – amikor minden szem a fő megmondó emberre, politikusra, professzora vagy a beosztásban feljebb lévőre szegeződött.
A térség országaiban lezajlott rendszerváltások után a technikai tudásra, a “know-how”-ra került a hangsúly a tervezésben, de sok szakember érezte magát bizonytalanul a megváltozott társadalmi és politikai környezetben. Nyilván a generációváltás is szerepet játszott, de a régió egyes országainak tervezői szemlélete és tervezési rendszere is eltérő módon alakult át. Csehország és Magyarország például viszonylag gyorsan alkalmazkodott a tervezéssel szemben támasztott új elvárásokhoz és ahhoz, hogy nincs többé biztos állami finanszírozás, míg például Bulgária sokkal lassabban és nehezebben adaptálódott.

A legnagyobb kihívást valóban az ideák és fogalmak eltérő értelmezése jelentette, és jelenti ma is. Az általad említett governance/government, azaz a kormányzás és a kormányzat közötti különbség megvilágítását, és a governance struktúrájának tudatosítását a megvalósult projektek – mármint az egyes programokban résztvevő településeken megvalósított beruházások – értékelésével kezdtük. Pontosabban néhány nagyon egyszerű kérdéssel: Kinek van pénze rá, és mit fogunk tenni evvel a pénzzel? Ki szólhat bele, s hol fedik át egymást a különböző tevékenységi körök? Kik részesülnek a források felhasználása során létrejött jótéteményekből?

Ezeket végigbeszélve ismertük meg, hogy mi a különbség az állami és a helyi kormányzat, azaz településeket irányító hatalom, valamint a többi szereplő döntéseinek következményeit is felmérő, és e szereplők bevonásával a következményeket tudatosan formálni igyekvő kormányzás között. Az is kiderült, hogy melyik ország, melyik térsége, települése és közössége, milyen egyedi modell alapján működik. S ha már említettem a tudatos formálást, akkor meg kell jegyeznem, hogy a vezetői és döntéshozói készségek is elengedhetetlenek, hiszen ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a várostervező, a helyi politikus, egy vállalkozó vagy egy magánember esetéről beszélünk, mindannyian hatással vagyunk a saját közösségünk életére és jólétére, ezért nem árt tudni azt sem, hogy mi teszi a jó vezetőt.

Ezeket az ideákat, koncepciókat mind meg kellett tanulni egymástól, s együtt dolgozva alkalmazni. A kormányzás, azaz a governance felé mozduló társadalmi és kulturális környezettel és a növekvő participációs igénnyel ma is hadilábon áll a főként műszaki-technikai szempontokra koncentráló, központi pénzköltésen alapuló várostervezői és döntéshozói gyakorlat

CH: Azt hiszem, Európai szinten az egyik legfontosabb dolog, hogy a 2007 után háttérbe szorult területi kohézió gondolatát visszahozzuk. Különösen meghatározó kérdés ez, hiszen pont a legsérülékenyebb államok kerültek a legrosszabb helyzetbe a gazdasági világválság folyamán, melyeknek így alaposan beszűkült a mozgástere. Abba, hogy szakpolitikai szinten mi történik, jelenleg több beleszólása van a hitelező német bankoknak, mint maguknak az országoknak. Arról nem is szólva, hogy a nemzetállamok saját politikája is sok esetben felerősíti a hátrányos helyzetű térségek lemaradásának tendenciáit. Az Egyesült Királyságban például a fejlesztési források és az invesztíció eloszlása – mind az állami, mind a privát szférában – a költség-haszon szubjektív elemzésén alapul, tehát azon, hogy miképp kapok vissza gyorsabban több pénzt. Ha összehasonlítjuk az befektetéseket Londonban és az ország többi részén, szinte mindig London kerül ki nyertesen.

Hasonlóan irányt tévesztett az EU-s strukturális alapok működése is, amely sok esetben a hatalmon lévő politikai rezsimek és politikusok “kedvenc projektjeire” (pet-projects) fordítódik. Rengeteg kérdés merül fel ezekkel kapcsolatban, kezdve avval, hogy kik részesülnek végül a jótéteményekből. Az sem világos, hogy miképp lehet intelligensen (smart) és célzott tájékozódásra alapozva összekapcsolni ezeket a projekteket, azaz tényleges szinergiát létrehozni.

Visszatérve az EU-ra, azt kell tudni, hogy a környezetvédelem, az emberek egészsége, a közlekedés szervezése, a lakhatás és az elszegényedés mellett a kormányzással (government) kapcsolatos feladatok, gondok megoldása is előttünk áll. Előbbiek jelentik a tervezés feladatát, utóbbi pedig azt az intézményi struktúrát, melybe a várostervezés betagozódhat, és ennek kapcsolódását a közösséghez. Olyan alapvető ellentmondásokat kell feloldanunk, mint például hogy ki fizeti a tervezőket és veszi igénybe a tervezést (vagy másképp: csak az terveztet, akinek pénze van?), ami az eseti díjakon alapuló rendszer vagy az adófizetők pénzéből történő tervezés problematikáját takarja. Ugyanígy fontos lenne a jó minőségű közösségi terek, helyek és helyszínek által közvetetten generált fejlesztési érték, és az egyes ingatlanok tőkeérték-növekedésének legalább részleges visszaforgatása a közösség számára.

A fentiek elég jól kirajzolják, hogy mennyi mindent kell mérlegelnünk, s hogy milyen értékválasztás előtt állunk mi, tervezők. Ami viszont kihagyhatatlan, az az emberi jogok biztosítása, melyeknek az összes ország jogszabályrendszerét át kell hatnia, hiszen univerzálisak.

Az előbbiekben röviden beszéltem arról, hogy mi célja a tervezésnek, de arról még nem beszéltem, hogy milyen feladatok várnak már most is az asztalon. A mai térbeli tervezési rendszereket, építésügyi és várostervezési kereteket a 20. századtól kaptuk örökül, amikor még nyoma sem volt számos, a mai viszonyokat meghatározó tényezőnek. Kezdve mondjuk az olyan platform-alapú üzleti formáktól, mint az Airbnb vagy az Uber, az agrikultúra az óriásfarmok irányába történő végletes eltolódásán át a klímaváltozáson és a karbonsemleges iparágak térnyerésén túl a gyarmatosítások idejében még elképzelhetetlen mértékű urbanizációig. Ezek mindegyike olyan téma, amellyel a klasszikus, csak a fizikai-épített környezetre koncentráló tervezés nem igazán tud mit kezdeni.

Persze vannak a helyzet változása érdekében történő törekvések, mint például a kísérlet, hogy koprodukcióban készüljenek a tervek, az okos technológiák és a “big data” használata, de akár a crowdsourcing, azaz a közösségi közreműködésen alapuló ötlet- és információszerzés támogatása. Az biztos, hogy sokkal flexibilisebb, könnyebben aktivizálódó rendszerek felé kell elmozdulni.

A mérnöki-műszaki szemléletű közegekben, mint amilyenek Közép és Kelet-Európa országai is, a regionális gazdasági dinamika megértése és általában a gazdaság geográfiai – térbeli szerveződésének ismerete és a tervezésben való érvényesítése okoz gondot, hiszen olyan elvárásoknak kell a tervezőknek megfelelniük, amelyek korábban nem léteztek. Például amikor a főleg szabályozási tervekkel – fejlesztési koncepciókkal foglalkozó kollegáknak valamilyen gyökeresen eltérő orientációjú dokumentációt kell összerakniuk (például klímaadaptáció, társadalmi egyenlőség érvényesítése stb.), miközben értelmes jövőképet is fel kell rajzolniuk.

Ehhez persze a szakmai intézményeknek is sokkal intenzívebben és proaktívabban kell a nemzetközi folyamatokban részt venniük, és gondoskodniuk arról, hogy az új tudás eljusson a hivatalban ülő tervezőkhöz és a fejlesztéspolitika formálóihoz egyaránt. Mégpedig úgy, hogy valóban hasznát is tudják venni.

Világszerte igaz, hogy nagyon sok helyen a közösségek tagjainak esélyük sincs arra, hogy a hangjukat hallassák, és ez az urbanizáció hatására létrejött informális településekre, szlömökbe áramló bevándorlók számának ugrásszerű növekedésével csak fokozódik. Ebből nemcsak az következik, hogy marginalizálódnak ezek az emberek, de a tervezésből is kimarad az egyébként nagyon értékes, de nem örökéletű helyismeret és tudás. A tervezésben dolgozóknak képesnek kell lennie őket is meghallgatni, ehhez pedig a közösség bevonását és a participációs készségeket kell bátorítani.

S ha már helyismeretnél és helyi tudásnál tartunk, sokkal jobban kell értékelnünk és megértenünk, hogy az egyes helyek hogyan működnek, pontosabban azt, ahogy az adott közösség szeretné az életét élni. Fel kell ismerni, hogy ezen alapul a helyi identitás, amelynek aztán van a fizikai környezetben is formát öltő karaktere; nem pedig fordítva. Ez sem magától értetődő, képezni kell magunkat rá. Végezetül az egyetemek szerepéről. Nekik kéne vezetni a szakma fejlődését, nem pedig kullogni a változások mögött. Az egyetemeknek nem tervezőképző gyártósoroknak kellene lenniük, hanem olyan helyeknek ahol kritikai gondolkozásra serkentenek, ahol megtanítanak gondolkodni és megváltoztatni, amit meg kell.”

Forrás:
Főépítésztől a fő várostervezőig – A kelet-európai tervezés skóciai szemmel; Láposi Roland, Cliff Hague; epiteszforum.hu; 2018. augusztus 10.

A város- és területi tervezés nemzetközi irányelvei. Miért és hogyan tervezzünk városokat?

„… Többek közt azt kutatták, hogy mit kell tudnia a város- és területi tervezésnek ahhoz, hogy megfelelőképp felkészüljön olyan kihívásokra, amelyekkel a javarészt a 20. század derekáról eredő tervezési rendszerek valószínű, hogy nem fognak tudni megbirkózni. Egészen egyszerűen három kérdést tettek fel: Miért tervezünk? Hogyan tervezünk? Milyen típusú városi és területi tervek szülessenek?
…Ezen tapasztalatok alapján született A Város- és Területi Tervezés Nemzetközi Irányelvei, melynek készítői kétféle módszert mutatnak be. Egyrészt a tervezést olyan döntéshozatali folyamatként definiálják, amely térbeli jövőképek, stratégiák és tervek kidolgozásán, illetve szabályozási eljárások, intézményesítési és participációs mechanizmusok, illetve egy sor szakpolitikai irányelv alkalmazásán keresztül arra törekszik, hogy adott gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti célokat valósítson meg. Másrészt pedig alapvető gazdasági funkcióval bíró eszköznek tekintik, amely a belső gazdasági növekedés, a prosperitás és a munkavállalás serkentése érdekében alakítja át a városok és régiók szerkezetét és funkcióit, választ keresve a leginkább sérülékeny, marginalizált vagy ellátatlan csoportok szükségleteire.

Maga a kiadvány olyan tervezési alapelveket és ajánlásokat közvetít, amelyek bármely ország és város számára segítséget nyújthatnak például az urbánus demográfiai változások (népességnövekedés, stagnálás vagy fogyás) kezelésében, és a meglévő vagy új települések életminőségének javításában. Szándéka szerint a szubszidiaritás elvének, és az egyes országok saját kormányzási struktúrájának figyelembe vételével az Irányelvek a térbeli tervezés teljes spektrumában és minden tervezési szintjén alkalmazható.
A javaslatok térbeli hierarchia szerint nemzetek feletti és határokon átnyúló, országos, város-régió, agglomeráció és metropolisz, valamint települési és önkormányzati, illetve településrész és városnegyed szintekre tagoltan fogalmazódtak meg. A javaslatokat a tervezésben főszerepet játszó ágensek, azaz a várostervezéssel foglalkozó szakemberek és szervezeteik, a civil társadalmi szervezetek és más társaságok, egyesülések, illetve a helyi önkormányzatok, illetve a nemzeti kormányok számára dolgozták ki. Az Irányelvek négy nagy fejezete a várospolitika és kormányzás kapcsolatát, a tervezés fenntartható fejlődésben (társadalomfejlesztés, tartós gazdasági növekedés és az épített és természeti környezet) vállalt felelősségét, a tervezés összetevőit és a tervek megvalósításának és ellenőrzésének kényes feladatait öleli fel.

Nem minden javaslat vonatkozik mindenkire, mivel a cél egy olyan univerzális keretrendszer összeállítása volt, amelyet bármely ország döntéshozója, jogalkotója és tervezője elővehet, és kipipálhatja, hogy mi az, ami már működik, mi az, ami jó lenne, és mi az, ami irreleváns számára. Megtették ezt a fordítók kíváncsiságból, illetve az ENSZ Habitat kérésére is, azonban ez már egy másik történet, és meg is haladná e bemutató kereteit (persze innen lenne igazán izgalmas).[epitészforum.hu]”

„A világ 1950 óta gyorsan változik. A városi lakosság 746 millió főről (1950; a világ népességének 29,6%- a) 2000-re 2,85 milliárdra nőtt (46,6%), 2015-ben pedig elérte a 3,96 milliárdot (54%).Becslések szerint 2030-ban a városi lakosság száma eléri az 5,06 milliárd főt (a világ össznépességének 60%-a).

Az átalakulásra válaszul az Irányelvek olyan keretrendszert állít fel, amelyen belül jobb globális szakpolitikák, tervek, illetve tervezési és megvalósítási eljárások születnek, és így olyan célszerűbben kialakított, társadalmilag egységesebb, jobban összekapcsolt és összekötött városok és térségek alakulhatnak ki, melyek képesek a fenntartható
városfejlesztésre és jobban helyt állnak a a klímaváltozás okozta nehézségekkel szemben..[UN Habitat]”

Forrás:
Miért és hogyan tervezzünk városokat?; Láposi Roland; epiteszforum.hu; 2018. augusztus 8.
A város- és területi tervezés nemzetközi irányelvei; A magyar változatot Zsigmond László és Láposi Roland állított össze, Hübner Mátyás segítségével; UN-Habitat; 2018 – A kiadvány letölthető PDF-ben a megadott címen.

A munkavégzés jövője, ahogy a digitális kézműves mozgalomban látják

„Az Európai Bizottság tudományos háttérintézménye, a JRC (Joint Research Center) frissen megjelent jelentésében (Futures of Work: Perspectives from the Maker Movement) a munka világának lehetséges jövőképeit veszi górcső alá a digitális kézművesség mozgalom (Maker Movement) résztvevőinek szemszögéből. A mozgalom, amelynek gyökerei a hetvenes évekre, a személyi számítógépek és az ehhez kötődő ellenkultúra terjedéséig vezethetők vissza, az elmúlt években nagy lendületet vett az Európai Unió több országában, a legnagyobb mértékben Franciaországban, Németországban és Olaszországban (Magyarország az EU28-ak között a lista végefelé található, vagyis nálunk még kevésbé elterjedt kezdeményezésről van szó). A digitális kézművesség egyfajta közösségi „csináld magad” barkácsolást jelent – olyat, amelyben nagy szerepet kap az elektronika, a robotika, a 3D-s nyomtatás vagy a CNC-technológiák (számítógép-vezérelt szerszámgépek) alkalmazása. A mozgalom átfedésben van a hacker kultúrával és a nyílt forráskódú szoftverek terjedését célzó törekvésekkel, de hangsúlya a fizikai javak előállításán (fém- és famegmunkáláson, varráson vagy éppen a hagyományos kézművesség modern formáin) van. A digitális kézművességnek otthont adó közösségi tér a digitális közműhely (makerspace), ami az előállítás élményén túl fontos terepe lehet a gyakorlatias tanulásnak, a tudásmegosztásnak és az innovációnak is. Ehhez a műhelyek megfelelő infrastruktúrát és gyártóeszközöket biztosítanak, az együttműködésen alapuló munkavégzés jegyében. A digitális kézművesség ugyanakkor korántsem jelent homogén mozgalmat, jellemzői helyenként eltérők lehetnek.

Kutatások sora teszi fel a kérdést, hogy milyen lesz a jövő munkavégzése az új technológiák térhódítása mellett. (A címadásban nem véletlenül szerepel a jövő többes számban: a jövő munkája többféle, egymás mellett létező modellt jelenthet.) Ennek megismeréséhez jelenthet fontos adalékot a digitális kézművesség, mint alulról szerveződő mozgalom, amely működése során újszerű modellek születnek a képzés, az együttműködésen alapuló munka és a gyártás területén. A résztvevők véleményét, meglátásait mélyinterjúkkal és fókuszcsoport-vizsgálatokkal tárták fel. A válaszokból igazolódott az az előzetes feltevés, hogy a munka világában a változások legnagyobb hajtóereje az info-kommunikációs technikák (IKT), de emellett több jelentős hajtóerőt is azonosítottak. A kutatás során kapott válaszokat nyolc nagy csoportban összegezték: automatizálás, globalizáció, mikro-gyártóüzemek, megosztáson alapuló gazdaság, új készségek, zöld gazdaság, a társadalom elöregedése és a migráció narratívája mentén. Ezek közül az utolsó kettőt egyik fókuszcsoportban sem választották ki megvitatásra a résztvevők, így ezek elemzése is elmaradt. A többi hat területen a következők voltak a főbb megállapítások:

  • Automatizálás. A folyamatosan előrehaladó automatizálás hatása egyre jelentősebb, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz a várható kimenetekre. Jelen pillanatban nem annyira a termelésben, mint inkább a szolgáltatásokban, az immateriális javak előállításában van nagyobb hatása. A jövőre nézve pedig inkább az együttműködés lesz jellemző az emberek és a technológiák között, mint a helyettesítés.
  • Globalizáció. A globalizáció számos átalakulásnak kövezte ki az útját a munka világában is, benne a piaci szereplők újradefiniálásával, a jelenlévő nagyvállalatok privilegizálásával. A digitális kézműves mozgalom ugyanakkor – paradox módon – éppen a gyakorlatok és szakpolitikák globális megosztása révén tudja támogatni a helyi termelést és helyi szolgáltatásokat.
  • Mikro-gyártóüzemek. A digitális közműhelyekben megvalósuló mikro-gyártás nem a hagyományos kapitalista modell és a delokalizált termelés alternatívája, inkább a tanulási lehetőséget biztosítja, valamint lehetővé teszi speciális és személyre szabott termékek előállítását.
  • Megosztáson alapuló gazdaság. A résztvevők között vitára adott okot, hogy mit is jelent valójában a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), amit az érdekek ütközése és a szabályozás hiánya eltorzított – a nagy IT-platformok tulajdonosainak viselkedése egyre inkább a nagyvállalatokéra kezdett hasonlítani. Jelen állapotában a megosztáson alapuló gazdaság nem a megosztásról szól, így indokolt annak felülvizsgálata.
  • Új készségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a formális képzések nem képesek biztosítani a szükséges készségeket a jövőbeli munkavégzéshez. A digitális közműhelyek megfelelő teret biztosítanak a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tudományokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátításához, és kiemelt szerepük lehet a munkaerő rugalmasságának erősítésében. Kérdés ugyanakkor, hogy az így elsajátított tudást hogyan lehet formálisan is elismertetni.
  • Zöld gazdaság. A résztvevők szerint a törődés, a szenvedély és a tulajdonosi felelősség eszméinek meghatározónak és hitelesnek kell lennie, mert enélkül az új narratíva is csak egy retorikai eszköz lesz a meglévő gazdaság kezében.

Az IKT meghatározó szerepe mellett a kutatásban megkérdezettek több olyan jelentős hajtóerőt is azonosítottak, amelyek alakítani fogják a munkavégzés jövőjét. Ezek az innováció, a szükséges készségek változása, a nyitottság, a megosztás, a fantázia, az együttműködés, a képzés, a munka öröme, a szolidaritás, az önállóság, a törődés és az időgazdálkodás.

A jelentés fő következtetései arról, hogy a digitális közműhelyek miképpen tudnak kapcsolódni az EU meghatározó szakpolitikáihoz:

  • Oktatás, képzés és ifjúság. A közműhelyek szabad hozzáférést biztosítanak a 21. században szükséges készségek kiegészítő vagy alternatív képzéséhez. Több időt szükséges szánni a társadalmi és érzelmi készségek, a kreativitás és a magas szintű értelmi képességek erősítésére, amit az iskolarendszernek is figyelembe kellene vennie.
  • Kutatás és innováció. A közműhelyeknek központi szerepe van az innováció erősítésében, új termékek és szolgáltatások fejlesztésében, ezen belül elsősorban az ötletek felmerülésének és a prototípus legyártásának szakaszában. Bár ennek nincs közvetlen kapcsolódása a tömegtermeléshez, olyan embereket is be tud vonni az innovációs folyamatokba, akiknek enélkül nem lenne meg a kapcsolódáshoz a szükséges eszköztáruk és tudásuk.
  • Foglalkoztatás és szociális ügyek. Bár a közműhelyeknek nem elsődleges feladata a foglalkoztatás helyzetének javítása, a foglalkoztatási szakpolitikákat újszerű megoldásokra inspirálhatja (például a feltételhez kötött alapjövedelem terén). A kézműves mozgalom olyan alapértékei, mint a szolidaritás, a nyitottság, a megosztás, az együttműködés, a kreativitás, a munka öröme, a törődés és az idő értékének megbecsülése a szakpolitikákra is termékenyítőleg hathat.
  • Fogyasztók. A „digitális barkácsolás” során előállt termékek nem minden esetben felelnek meg az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozásának. A kézműves kultúra terjedése és az innováció erősítése érdekében érdemes megfontolni a közműhelyekre vonatkozó speciális szabályozást.

A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy két olyan fontos témakör, amelyeket eredendően vizsgálni akartak, de végül kimaradt a kutatásból, a társadalom elöregedése és a migráció döntően fogja meghatározni a munka világának jövőjét, így ezek kutatása kulcsfontosságú lesz a közeljövőben.”

Forrás:
Futures of work. Perspectives from the Maker Movement; Paulo Rosa, Ângela Guimarães Pereira, Federico Ferretti; Joint Research Centre/Publications Office of the European Union; ISBN 978-92- 79-89734-4, doi:10.2760/96812, JRC110999; 2018. augusztus (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A „maker” kifejezést a „digitális kézműves” fordulatával adjuk vissza, illetve a „makerspace”, „hackerspace” kifejezések magyar megfelelőjének a „digitális közműhely”-t választottuk. A lehetséges változatok közöl ezeket ítéltük az eredeti kifejezések szelleméhez a legközelebb állóaknak.
Lásd még: Hackerspace; Wikipédia (maker space is)
Maker culture; Wikipédia
Makerspace.hu | digitális közösségi alkotóműhely
Független Magyar Tudásközpont – köz/mű/hely
A gyártás forradalma; eGov Hírlevél; 2014. szeptember 7.
Csinálj cuccokat – A Do It Yourself mozgalom; eGov Hírlevél; 2012. január 4.
Független Magyar Tudásközpont KÖZ/MŰ/HELY; eGov Hírlevél; 2011. szeptember 17.

Törvények, rendeletek

1367/2018. (VIII. 13.) Korm. határozat a 2018. évi fejlesztéspolitikai célokról

„A Kormány

1. elfogadja a 2018. évi fejlesztéspolitikai célokat (a továbbiakban: célok) a 2–5. pont szerint az 1. mellékletben meghatározott fejlesztési programokra (a továbbiakban: programok);

2. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy gondoskodjanak az általuk kezelt programok 2. mellékletben feltüntetett teljes keretére vonatkozó kötelezettségvállalás megtételéről;

3. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, illetve nemzeti hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy gondoskodjanak az általuk kezelt programok végrehajtásáról oly módon, hogy az 1303/2013/EU rendelet

a) 136. cikke szerinti eljárás ne kerüljön alkalmazásra az általuk kezelt programok esetén, valamint

b) 22. cikk (4) bekezdése szerinti eljárás alkalmazását követően ne kerüljön sor központi költségvetési többletforrás bevonására;

5. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, illetve nemzeti hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy gondoskodjanak a lehívási munkaterv olyan ütemű megvalósításáról, hogy az 1. melléklet szerinti minimum lehívási tervben megjelölt összegek legalább 75%-ának megfelelő időközi átutalást teljesítsen az Európai Bizottság az általuk kezelt programok vonatkozásában 2018 végéig

7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy minden hónap 15. napjáig készítsen jelentést a Kormány számára a célok teljesítéséről és – szükség esetén – tegyen javaslatot az elérendő célokhoz képest jelentkező elmaradás felszámolását szolgáló intézkedések alkalmazására…”

Forrás:
1367/2018. (VIII. 13.) Korm. határozat a 2018. évi fejlesztéspolitikai célokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1367/2018. (VIII. 13.) Korm. határozata a 2018. évi fejlesztéspolitikai célokról; Magyar Közlöny; 2018. évi 126. szám; 2018. augusztus 13.; 29173-29177. oldalak (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Az említett 1303/2013/EU rendelet az EUR-Lex-en

1370/2018. (VIII. 13.) Korm. határozat az új állami informatikai rendszerek üzembe helyezése esetén alkalmazandó intézkedésről

„A Kormány

1. egyetért az Európai Parlament 2018. június 15-én kelt határozatában foglalt azon törekvéssel, amely szerint szükséges a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása;

2. felhívja a minisztereket, hogy az 1. pont szerinti szervezetek esetében végezze el a szükséges felülvizsgálatot, és a megtett intézkedésekről tájékoztassa a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét;

3. felhívja a belügyminisztert, hogy valamennyi új állami informatikai rendszer üzembe helyezése esetén gondoskodjon a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökének tájékoztatásáról, amennyiben az 1. pont szerinti potenciálisan veszélyes termék alkalmazására kerül sor…”

Forrás:
1370/2018. (VIII. 13.) Korm. határozat az új állami informatikai rendszerek üzembe helyezése esetén alkalmazandó intézkedésről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1370/2018. (VIII. 13.) Korm. határozata az új állami informatikai rendszerek üzembe helyezése esetén alkalmazandó intézkedésről; Magyar Közlöny; 2018. évi 126. szám; 2018. augusztus 13.; 29178. oldal (PDF)

148/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

„…1. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása
…„(3) Az önkormányzati ASP rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyes szakrendszerekben tárolt adatokhoz csak az adatkezelő önkormányzat, valamint a képviselő-testület és annak szervei, gazdálkodási szakrendszer esetén az önkormányzat, a képviselő-testület és annak szervei vagy az önkormányzat által alapított költségvetési szerv férjen hozzá, azzal, hogy a 3. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szakrendszerben tárolt adatokhoz kizárólag az önkormányzati adóhatóság férhet hozzá.”

„(4a) Az interfészes csatlakozás a 3. melléklet szerinti adatoknak az önkormányzati adattárház számára történő automatizált elektronikus átadhatóságának biztosításával valósul meg.”

(A Kincstár az önkormányzati adattárházban tárolt adatok tekintetében adatkezelői feladatokat lát el. Ennek keretében a Kincstár)
„b) az érintett helyi önkormányzat számára a saját álnevesített adatai, valamint a helyi önkormányzat és az önkormányzati érdekszövetségek számára más helyi önkormányzatok álnevesített adataiból összesített és átlagolt, így összehasonlításra és elemzésre alkalmas adatai vonatkozásában,” (rendszeres és eseti adatlekérdezést, adatösszegzést és adatszolgáltatást végez.)

„(7) Az önkormányzati adattárházban tárolt álnevesített adatok ismételt megszemélyesítését a saját adataik tekintetében kizárólag a helyi önkormányzatok végezhetik el.”

(3) A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti települési portál rendszer használata a helyi önkormányzat számára nem kötelező. A rendszer használatával vagy használatának mellőzésével kapcsolatos igényét a helyi önkormányzat évente egyszer, a tárgyévet megelőző év június 30-áig jelezheti a Kincstár számára. Az önkormányzati ASP rendszer a portálszolgáltatást az igény jelzését követő év január 1-jétől biztosítja vagy szünteti meg. A települési portál felületére feltöltött tartalmakért az önkormányzati települési portál rendszer igénybevétele esetén is a helyi önkormányzat felel.

2. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
…„(8) A helyi önkormányzat – választása szerint –

a) a képviselő-testület és annak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szervei esetében egyaránt az önkormányzat saját nevére szóló hivatali tárhelyét használja, vagy

b) az önkormányzati hivatali tárhely használata mellett a képviselő-testület egyes szervei részére jogosult önálló hivatali tárhelyet is használni…”

Forrás:
148/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 148/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 126. szám; 2018. augusztus 13.; 29161-29163. oldalak (PDF)