Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: nincs kétség, uniós szemmel is elegendők a vállalásaink
Tárgyszavak: Európai Bizottság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország
Megjelent a pályázat az Integritás Hatóság igazgatósági pozícióinak betöltésére
Tárgyszavak: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Integritási Hatóság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország
Fürjes Balázs: Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása
Tárgyszavak: állam szerepe,közigazgatás-menedzsment, közigazgatás-tudomány, Magyar Kormánytisztviselői Kar, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Európai űrpolitika – Ambíciók, autonómia és biztonság
Tárgyszavak: Koltay András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Sztáray Péter, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrjog, űrpolitika

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: nincs kétség, uniós szemmel is elegendők a vállalásaink

„ Év végéig megállapodás születhet Brüsszellel a visszatartott pénzekről, amiket jövő év elején elkezdhet folyósítani az Európai Unió – mondta az uniós források felhasználásért felelős tárca nélküli miniszter.

Azok a vállalások, melyeket Magyarország tett, uniós szemmel elegendők lesznek, efelől kétely nem merült fel – mondta Navracsics Tibor az InfoRádiónak adott interjúban.

„Korábban, amikor a bizottság kételyeit hangoztatta, az inkább a végrehajtás tempóját illetően merültek fel, hiszen meglehetősen rövid idő áll rendelkezésünkre” – mondta a területfejlesztésért és uniós források felhasználásért felelős tárca nélküli miniszter. Abban állapodtak meg, hogy november közepénél húzzanak egy cezúrát, és ha sikerül addig teljesíteni a feltételeket, akkor lezárhatják a jogállamisági feltételességi eljárást, és Navracsics Tibor szerint az év végéig aláírhatják a partnerségi megállapodást, illetve elfogadhatják a magyar helyreállítási tervet.

Navracsics Tibor elmondta, az eredeti ütemtervnek megfelelően haladunk. A politikus júniusban azt mondta, év végéig szeretnénk megállapodni, és ezt az elképzelést reálisnak tartja.

„Ha ez így sikerül, akkor 2023 elején jöhet már tényleges pénz is, ami azért nem jelent egyébként problémát, mert a költségvetés már most is előfinanszíroz elég sok operatív programot, zajlanak már olyan projektek, amelyeket majd uniós forrásból finanszírozunk, de a költségvetés megelőlegezi ezeket” – emlékeztetett a miniszter.

A politikus a Nézőpont Intézet korrupciós felméréséről is beszélt, és elmondta, hogy „a korrupció erős témának számít Brüsszelben”, de a korrupciónak nincs egy mindenki által elfogadott definíciója. Emiatt sok szervezet valójában inkább a „korrupcióérzetet” méri, és nem magát a korrupciót. Ebből adódóan sokszor elmennek egymás mellett az érvek.

„Mivel jelentős politikai témáról van szó, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne csak küzdjünk a korrupció ellen, hanem látható is legyen ennek az eredménye, és Magyarország az egyik legtisztább európai uniós tagállam lehessen” – tette hozzá. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: nincs kétség, uniós szemmel is elegendők a vállalásaink; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2022. október 11.

Megjelent a pályázat az Integritás Hatóság igazgatósági pozícióinak betöltésére

„ Megjelent a pályázat az Integritás Hatóság igazgatósági – elnök és két elnökhelyettes – pozícióinak betöltésére az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján – közölte az Igazgatósági Tagok Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság pénteken.

A pályázatok beérkezésének határideje 2022. október 25.

A kiírás szerint a létrejövő Integritás Hatóság feladata, hogy az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását érintően fellépjen a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében.

Az elnök főbb feladatai közé tartozik a hatóság vezetése és képviselete, a korrupcióellenes munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tagok felkérése, a korrupcióellenes munkacsoport elnöki feladatainak ellátása.

Az igazgatóság főbb feladata a hatóság legfőbb döntéshozási feladatainak ellátása, az éves beszámolás az Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak, a korrupcióellenes munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjainak kiválasztása pályázati eljárás alapján.

Az igazgatóság tagjainak megbízatása 6 évre szól és nem újítható meg. Az igazgatóság tagjai a feladataik ellátása során teljesen függetlenek. Kinevezésüket követően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást semmilyen intézménytől, szervtől, hivataltól, szervezettől vagy személytől. Az igazgatóság tagjainak illetményét a vonatkozó törvény határozza meg – olvasható a pályázati kiírásban. ”

Forrás:
Megjelent a pályázat az Integritás Hatóság igazgatósági pozícióinak betöltésére; Infostart / MTI; 2022. október 14.
Pályázat; Európai Támogatásokat Auditáló Igazgatóság (EUTAF), Integritás Hatóság Igazgatóság; 2022. október

Fürjes Balázs: Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása

„Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Kormánytisztviselői Kar Közigazgatás 2022 elnevezésű konferenciáján pénteken Budapesten.

Fürjes Balázs a Közigazgatás-fejlesztés 2010-2030 alcímű tanácskozásán hangsúlyozta: nincs jó minőségű, a polgárokat jól szolgáló közszolgáltatás és közigazgatás jó közszolgálati képzés nélkül, Magyarországon jó Nemzeti Közszolgálati Egyetem nélkül. Emlékeztetett arra, ez a gondolat vezette a kormányt, amikor 12 évvel ezelőtt döntött az egyetem létrehozásáról.

Deli Gergely, az egyetem rektora azt emelte ki, a közigazgatásban fenn kell tartani az előző évtized fejlődési dinamikáját, és szükség van a további fejlesztések tudatos tervezésére ahhoz, hogy a magyar közszolgálat rezilienciája, a válsághelyzeteket kezelő képessége tovább erősödjön, és Magyarország Európa legjobban kormányzott, legélhetőbb és legbiztonságosabb országa legyen.

A rektor szerint a konferencia üzenete az lehet: a mindent uraló digitalizáció, automatizálás és mesterséges intelligencia korszakában sem felejthető el, hogy a végső mérce az emberek szükséglete.

Az ember a bajban egy másik embert keres – a közigazgatás rendszerében is –, aki segíteni tud neki. A technológiai transzhumanizmus korszakában a legnagyobb feladat a humanizmus megőrzése lesz. Sőt, talán az állam marad az utolsó, amelyre mindenben számítani lehet – mondta.

Stumpf István, az NKE kutatóprofesszora, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, egykori alkotmánybíró és kancelláriaminiszter nyitó előadásában arról beszélt, kancelláriaminisztersége óta elkötelezett híve a közszolgálati ethosz megerősítésének.

Kifejtette: egy ország versenyképességét, a nemzet jövőjét a közigazgatás, a közszolgálat és a közszolgálatban állók elkötelezettsége döntő mértékben befolyásolja. Véleménye szerint a közszolgálat és a közigazgatás olyan erőforrás, amely a kormányzat „aranytartaléka” lehet válsághelyzet idején.

Szólt arról is, hogy Európában „paradigmatikus fordulatok vannak készülőben”, senki nem tudja, egy év múlva milyen globális kontextusról lehet beszélni, ezért mindenkinek, az államoknak pedig különösen nagy felelősségük van abban, hogy erre a váratlan helyzetre felkészüljenek.

Stumpf István szerint szükség van erős, aktív, intelligens, de alkotmányosan korlátozott államra. Azt mondta, híve az aktív és gyors államnak és a centralizáció különösen válság idején nagyon fontos, hangsúlyozva, nézete szerint az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritási közösség.

Kitért arra is, hogy a világ gyorsan változik, a medializáció és a perszonalizáció fontos szereplője lett a politikai életnek, a kormányzás pedig korábban nem látott problémákkal került szembe, mint a demográfiai helyzet, a globalizáció, az új technológiák megjelenése és a szegénység problémája. Jelezte: ezek megoldásában az államnak kell központi szerepet vállalnia.

Stumpf István felhívta a figyelmet a „deep state” veszélyére is, mint mondta, az Európai Unióban is kialakulóban van a technokrata uralom, amely „kézben tartja a választott képviselőket” és nagyon kevés mozgásteret ad nekik.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az Európai Közigazgatási Térről szólva elmondta, abban erős igazgatási integráció érvényesül, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a közös értékrend, a közigazgatás egységes kulturális megközelítése. Hozzátette: az Európai Közigazgatási Tér alapelvei a megbízhatóság és kiszámíthatóság, nyitottság és átláthatóság, hatékonyság és elszámoltathatóság.

Szólt arról is, a kormányalakítást követően megerősödött a kormányzati erő a területfejlesztésben, lehetőség nyílt az erős szakmai érdekérvényesítésre, és most már egy szervezeten belül található meg a szakpolitikai tervezés és a forrásfelhasználás is.

Jelezte: erősebb térségi szemléletet szeretnének megvalósítani a fejlesztéspolitikában, már a tervezésnél is. Megjegyezte: ha az ország élni tud az EU adta lehetőségekkel, a gazdaságfejlesztési zónák lehetőséget adnak arra, az országhatárokon átnyúló, egykori természetes gazdasági kapcsolatok újjáépítésére.

Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke a konferencián arról beszélt, a konferencia áttekinti a közigazgatásban az elmúlt 12 évben megvalósított célokat és a 2030-ig a dolgozókra váró feladatokat. Az NKE és a Magyar Kormánytisztviselői Kar először szervezte meg a közigazgatási vezetők szakmai seregszemléjét. A rendezvényen a közigazgatás fejlesztésének eredményeiről, kihívásairól, terveiről és kilátásairól számolnak be a minisztériumi és kormányhivatali vezetők, valamint a szakmai közélet képviselői.”

Forrás:
Fürjes Balázs: Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása; Híradó.hu / MTI; 2022. október 14.

Közigazgatás, politika

Tovább erősítik a falugondnoki szolgálatokat a Magyar Falu Program keretében

„A falugondnoki szolgálatok további erősítése is szerepelni fog a Magyar falu program jövő évi pályázatainak céljai között – közölte Gyopáros Alpár kormánybiztos.

A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos – aki a térség fideszes országgyűlési képviselője – a Győr-Moson-Sopron megyei Bodonhelyen egy játszótér és egy falugondnoki busz átadása alkalmából tartott ünnepségen elmondta, hogy mindazok a támogatások is szerepelni fognak a jövő évi pályázati kiírásokban, amelyek az önkormányzatoknak segíthetnek, egyebek mellett a rezsikiadásaik csökkentésében. Gyopáros Alpár példaként említette az épületenergetikai korszerűsítéseket.

Nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az alternatív energiahordozók beépítésére is – nyomatékosította.

Ezekben a nehéz időszakokban a szociális szolgáltatások, mint például a falugondnoki szolgáltatások, rendkívüli módon felértékelődnek – emelte ki.

Gyopáros Alpár felidézte: amikor 2018-ban a Magyar falu program elindult, az volt a cél, hogy a kistelepüléseken élők életszínvonalát javítsák, és ezáltal megálljon az elvándorlás. Míg Bodonhelyen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban 330-an laktak, addig 2010-ben már csak 280-an. Az intenzív vidékfejlesztési politikának köszönhetően azonban a 2022-es adat szerint már 354 lakója van a rábaközi településnek – tette hozzá.

Szabó Szilvia, Bodonhely alpolgármestere elmondta, hogy a Magyar falu program részeként beszerzett új falugondnoki buszra 15 millió forint támogatást nyertek el, az új játszótér pedig, amely már a második a településen, 5,9 millió forintból valósult meg. A településre a Magyar falu program forrásaiból 2019 óta több mint százmillió forint támogatás érkezett, egyebek mellett út- és járdaépítésre, közösségi színtér fejlesztésére, játszótér építésére és kommunális eszköz beszerzésére.”

Forrás:
Tovább erősítik a falugondnoki szolgálatokat; Világgazdaság / MTI; 2022. október 15.

Már nem a Covid miatt nőnek a kórházi várólisták

„ 2019 tavaszán 25 ezren, idén már 50 ezren vártak valamilyen műtétre az országban. Az egészségügyi közgazdász arra figyelmeztet, hogy a kórházak húsz százalékkal kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt, 2019-ben.

A kórházi várólistákat nézve egyáltalán nem meglepő, hogy a kormány drasztikus beavatkozásra készül – mondta az InfoRádiónak Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász szerint kifejezetten jó irány, ha megszabják azt is, hogy osztályonként hány beavatkozást kell elvégezni, mert eddig ezt a kórházakra bízták.

„Szerintem nem büntetés lesz, hanem plusz ösztönzőt vezethet majd be a kormány” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy bár a Covid-járvány valóban visszavethette a műtétek számát, de azt, hogy a három évvel ezelőtti 80 százalékán teljesítenek a kórházak, már nem lehet magyarázni a pandémiával.

Húsz százalékkal kevesebb beteget látnak el, mint 2019-ben és ezért is vannak hosszabb várólisták.

Viszont releváns hivatkozás az, ha nincs elegendő olyan munkatárs, akik képes ezeket a műtétek, beavatkozásokat elvégezni. Mind az orvosi, mind a szakdolgozói létszámban súlyos hiányok vannak. Ezért a kormánynak erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szakdolgozói létszámot stabilizálja, sőt növelje, mert a szakemberhiány már műtéteket akadályoz – tette hozzá.

Nem tartja valószínűnek azt a lapértesülést, miszerint azokban a kórházakban, ahol nem végeznek el kellő számú operációt, a biztosító akár meg is szüntetheti az adott tevékenység finanszírozását és ezzel a kórház működtetését. Úgy fogalmazott: nem volna szabad csak az orvosokon és az ápolókon elverni a port, mert a kormány meghagyta az átlagfinanszírozást, és ez azt jelentette, hogy az intézményeknek a bevétele nem függ attól, hány beavatkozást végeznek el. Ezen Sinkó Eszter szerint változtatni kellene.

Ezenkívül úgy véli, rendezni kell a szakdolgozói fizetéseket és differenciálni az orvosi béreket, mert egy klinikán, éjszakai ügyeleten jóval nagyobb a terhelés, mint a járóbeteg-ellátáson. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott Sinkó Eszter: a szakdolgozók fizetésemelése megúszhatatlan, és bár jövőre 130 milliárdot szánnak erre, de kérdés, hogy a dolgozók kitartanak-e addig, amíg ez megtörténik.”

Forrás:
Sinkó Eszter: már nem a Covid miatt nőnek a kórházi várólisták; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2022. október 12.

Ilyen ütemben várja az uniós források érkezését a kormány

„A kormány továbbra is azzal számol, hogy az Európai Bizottság az év végéig elfogadja a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus magyar operatív programjait, az első pénzek érkezését pedig 2023-ra várja a kabinet – közölte a területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián.

Navracsics Tibor kifejtette: a magyar operatív programok várhatóan még ez évi brüsszeli elfogadása után, 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben pedig 1047 milliárd forinthoz juthat hazánk. Bár azt is jelezte, hogy ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták. „Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését” – mondta, emlékeztetve egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, és jó eséllyel az év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni.

Emlékeztetett, hogy a szintén még uniós tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek csaknem 40 százaléka a klíma-, körülbelül 25 százaléka pedig a digitalizációs célokhoz járulna hozzá.

A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még továbbra sem döntött – közölte.

Ezeket vállalta Magyarország

Navracsics Tibor emlékeztetett az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett főbb magyar vállalásokra is, amelyek a következők:

* a munkáját legkésőbb november 19-én megkezdő Integritás Hatóság létrehozása,
* a Korrupcióellenes Munkacsoport átalakítása,
* a korrupcióellenes keretrendszer erősítése,
* az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről,
* a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése, valamint
* az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése.

A Magyarországot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy még az Európai Bizottság adatai szerint is radikális kifehéredés figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és korrupciós helyzetben.

A szintén a portfóliójába tartozó területfejlesztésről a miniszter kifejtette: a jelenleginél jóval decentralizáltabb fejlesztéspolitikát kell megalkotni, mivel a legszegényebb európai uniós régiók között több magyar is található, ami nagyon magas regionális tagoltságot jelez.

Drasztikusan csökkent a feketegazdaság volumene

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a hazai áfarés már kedvezőbb volt az EU-s átlagnál, sőt ma már az első harmadba tartozunk az uniós tagállamok között. Ezt szolgálta például az online pénztárgépek és számlarendszer, valamint az ekáer bevezetése – sorolta.

Az ÁSZ-elnök előadása szerint Magyarországon drasztikusan csökkent a feketegazdaság mértéke az elmúlt években, s az eltelt évtizedben évről évre nagyobb ütemben nőttek az áfabevételek, mint a fogyasztási kiadások.

Ez az áfabeszedés hatékonyságát, a feketegazdaság visszaszorulását mutatja – hangsúlyozta. A fekete- és szürkegazdaság további lehetséges eszközei között említette a deregulációt, azaz a túlszabályozottság csökkentését.

Így látják a magyarok a korrupciót

Az elemzést bemutató Mráz Ágoston Sámuel kritizálta a Transparency International által évről évre kiadott korrupciós mérőszámot, amely Magyarországról egyre kritikusabb képet mutat. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a módszertani probléma az, hogy a Transparency International jelentése szakértői véleményeken alapul, az így kapott eredmény pedig szöges ellentétben áll a magyar gazdaságot jellemző objektív adatokkal, például az egy főre jutó GDP emelkedésével és a csökkenő áfaréssel. A Nézőpont ezért rendre elkészít egy olyan közép-európai közvélemény-kutatást, amelynek során egyebek mellett arra kíváncsiak, van-e a megkérdezettnek olyan ismerőse, aki a fizetését részben vagy egészben zsebbe kapja. Az eredmények szerint Magyarországon idén háromból ketten válaszolták azt, hogy nincs, ami a régiós átlag fölötti érték. Az is kiderült, hogy tízből heten úgy érzik, ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, nem éri támadás a hivatalos szervek felől.

Sőt, Közép-Európában Magyarországon a legnagyobb a hatóságok iránti bizalom. Azzal az állítással, miszerint aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat, a válaszolók 38 százaléka értett egyet, ami jóval alacsonyabb, mint például a 2008-as adat. Ennél egyébként csak Ausztriában és Csehországban mértek pozitívabb értéket.

A korrupció elleni állami küzdelem „percepciós indexe” egy 0-tól 10-ig tartó skálán hazánkban 4,2-es értéket mutat, ennél magasabbat Észtországban, Ausztriában és Lettországban mutattak ki a közvélemény-kutatások – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.”

Forrás:
Ilyen ütemben várja az uniós források érkezését a kormány; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. október 11.

Navracsics: Budapest az ország egyetlen igazi motorja

„ A miniszter szerint Budapest és a vidéki régiók „más ligában fociznak”.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben – mondta a területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 című rendezvényén.

Navracsics Tibor a területfejlesztés újszerű megközelítéséről szóló előadásában kifejtette azt is: meg kell fontolni, hogy Budapest hogyan tud segíteni a többi régión, mert a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak. A miniszter úgy fogalmazott,
Budapest és a vidéki régiók „más ligában fociznak”.

Hozzátette ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak könnyebb lenne, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be. A területfejlesztési miniszter felidézte, hogy Budapest és az agglomeráció problémáinak kezelésére létrehozták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. Azt szeretnék elérni, hogy a budapesti és a fővároshoz napi szinten kötődő települések döntéshozói közösen jussanak fejlesztéspolitikai döntésekre – mondta.

Városgyűrűk

Előadásában bemutatta, hogy kirajzolódnak további városgyűrűk. Az egyik a „csapágyvárosok” gyűrűje, ezek a fővárostól 50-60 kilométerre elhelyezkedő települések, ahonnan a jelenlegi közlekedési infrastruktúra is lehetővé teszi a mindennapos bejárást a fővárosba. Navracsics Tibor példaként említette Székesfehérvárt, Tatabányát, Kecskemétet és Hatvant.

Jelezte, hogy kialakulóban van egy újabb városgyűrű, ez a fővárostól 100-120 kilométerre lévő városokból áll, ide tartozik például Veszprém vagy Eger. Kiemelte a külső városgyűrűt alkotó településeket, amelyek térségi gazdasági központtá fejleszthetők és a határon túli területeken is fontos szerepet érhetnek el, mint például Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc vagy Győr.

A miniszter hangsúlyozta: a hálózatok kialakulásában elsődleges szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Felidézte, hogy 2010-ben országos átlagban még 37 perc alatt lehetett elérni egy autópálya-csomópontot, ez 2019-re 28 percre csökkent. A gyorsabb, biztonságosabb elérhetőség a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő – hangsúlyozta.”

Forrás:
Navracsics: Budapest az ország egyetlen igazi motorja; Mandiner.hu / MTI; 2022. október 14.

Nagy Márton: a vidéket előnyben kell részesíteni a források elosztásánál

„A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű budapesti rendezvényén, pénteken.

Felidézte, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék.

Erőteljes a főváros-központúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140 százalékán áll, miközben az országon belül egyes megyék átlaga 44 százalék alatt van. A vállalatok 27 százaléka Budapesten működik, ugyanakkor az árbevétel 40 százaléka itt képződik – tette hozzá utalva arra, hogy a főváros-központúság az aktivitási rátában, a munkanélküliség adataiban és a bérszámokban is tükröződik.

Úgy fogalmazott, hogy ez a dualitás az elmúlt 12 évben nem zárult, hanem inkább „kicsit nyílt”, „ezt a trendet meg kell fordítani”, változtatni kell a pénzek elosztási mechanizmusán.

Nagy Márton kifejtette: az országban jelen lévő hozzávetőleg 30 ezer milliárd forintnyi működő tőkeállomány (FDI) 54 százaléka Budapestre és környékére csoportosul, miközben egyes megyékben 10 százalékos mutatók is megfigyelhetők, de olyan térség is van, ahova egyáltalán nem érkeznek befektetői pénzek külföldről.

A beruházási támogatási programokra az utóbbi nyolc évben 800 milliárd forintot költött a kormány – emlékeztetett. Hozzáfűzte, hogy ezen a területen könnyebb irányítani a forrásokat és kicsit jobbak is az arányok, azonban a pénzek nagy része a központi régióba irányult itt is, a legszegényebb részek – az ország dél-keleti és dél-nyugati fele – alig részesültek a forrásokból.

Beszélt arról is, hogy a fejlesztési bankok és garanciaintézmények esetében sem jobb a helyzet: az Exim 2300 milliárdos kárenyhítésre fordítható hitele és a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forintos kint lévő állományának túlnyomó hányada is a központi régióban hasznosult. A Kavosz programjainál Budapest és a régió 45 százalékban részesült a forrásokból, a jegybank 6500 milliárd forintjából pedig a központi részre 40 százalék jutott – tette hozzá utalva arra, hogy ezek aránylag jónak tekinthetők a többi számhoz mérve.

A miniszter azt is elmondta: sok esetben az a probléma, hogy nincs befogadási kapacitás, nincsenek megfelelő méretű ipari parkok. A jövőben a fogadókészség kiépítésére is oda kell figyelni, ami több minisztériumot és önkormányzatokat is érintő feladat – húzta alá…”

Forrás:
Nagy Márton: a vidéket előnyben kell részesíteni a források elosztásánál; TEOL.hu /MTI; 2022. október 14.

Lázár János: elkészült az új építőipari kerettörvény

„…Az új kerettörvény kivezethet abból a gödörből, ahol az építőipar jelenleg leledzik – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. A tárcavezető elmondta, hogy összesen 26 szervezettel folytattak egyeztetést az új kerettörvény kapcsán, 900 javaslat döntő részét beépítették az új szabályozásba.

Jelentem elkészült az új kerettörvény – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy január elsejével egy új szakasz kezdődik a hazai építőiparban.

Szerinte továbbra is érződik a lemaradás az építőipar minőségében Kelet és Nyugat között. Szerinte az elmúlt 12 évben sem csökkent olyan mértékben a különbség, mint amennyire kellett volna. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás ígéretét ezzel a törvénnyel beteljesíthetik.

Szándékaink szerint a mérnökök kapnak lehetőséget – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy nagyobb szakmai befolyást szeretnének adni a hazai mérnököknek. Szerinte az új kerettörvény protekcionista is.

Lázár János szerint a törvénytervezet nem csupán politikai hiúságból, hanem nemzetgazdasági megfontolásokból készült. Szerinte az építőipari cégek már középtávon is előnyeit élvezhetik az új szabályozásnak. „A törvény hatására jobb lesz Magyarországon építőipari vállalkozónak lenni, mint volt” – tette hozzá. Magyarországon a magyarok hasznára, magyar munkából, magyar alapanyagból létesítsenek épületeket. Szerinte ez a törvény segíti, hogy az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalatok, amelyek a Molhoz és az OTP-hez hasonlóan regionális cégek, erre a következő évtizedben van esély szerinte.

Lázár János jelezte, hogy holnap kerül a törvényjavaslat a kormány, majd októberben az Országgyűlés elé.

Továbbá létrehoznak egy érdekegyeztető tanácsot a szakma képviselőiből, szerinte ezek a módszerek kiválóan működnek más európai országokban is, például Németországban.

Jelezte, hogy beruházási tervet kell készíteniük a minisztériumoknak is arra vonatkozóan, hogy 2035-ig milyen fejlesztéseket terveznek. Ez a lista a jövő év végére készülhet el.

Az állami beruházási listát minden évben felülvizsgálják, világos fejlesztési célokkal. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a költségvetés rendje is, ugyanis minden beruházás a jövőben az építési és beruházási minisztériumhoz kerül, amely a jogi és a politikai felelősséget viseli.

A kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be a kormány – mondta, szerinte kiviteli tervig terveznek mindent, ezzel a tervezési felelősséget ellenőrzik. Növelik a műszaki ellenőr felelősségét. Minden kivitelezési dokumentumot egyeztetni kell a jövőben a leendő üzemeltetővel. Tehát az üzemeltető beleegyezése nélkül beruházás Magyarországon a jövőben nem indulhat.

Jelezte, hogy nem csak az ár lesz a döntő, 50 százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni.

Német mintára minden állami beszállítót minősítenek. Azok a vállalkozók, akik jól teljesítettek, előnyt fognak élvezni a következő közbeszerzés során.

Nem rejtem véka alá, hogy vannak viták arról, hogy ez a patrióta kerettörvény kiállja-e az EU jogi normáit – mondta a miniszter, szerinte ha Ausztriában vagy Németországban a saját cégek építik az autópályákat, akkor ennek Magyarországon is lehetségesnek kell lennie. Az új törvény egy kódex is lesz, egy salátatörvény – mondta.

Lázár János kérdésre elmondta, hogy nem maradunk jövőre sem beruházások nélkül, három lába lesz az építkezéseknek: az egyik Paks, amelynek szerinte jövőre mindenképpen el kell indulnia, az iparipark-fejlesztések, mint Iváncsa, vagy Debrecen akkumulátorberuházásai, valamint az autópálya-koncessziók, amelyek vállalták a fejlesztéseket.

Nagy Márton szerint nem lehet olyan fejlesztést támogatnia az államnak, amely nem tartalmaz valamilyen energiahatékonysági beruházást. Jelezte, hogy tervezi: a Széchenyi-kártya programot jövőre csak energiahatékonyság növelésére lehet majd igénybe venni.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy teljesen kiszámíthatatlan, milyen energiaárak lesznek pár év múlva. Elképzelhető, hogy a gáz ára ismét visszaesik 20 dollárra, ezért szerinte döntő, hogy milyen alternatív energiaforrásokra épít egy vállalat.”

—

„…Lázár János építési és beruházási miniszter a konferencián részletesen is ismertette a tervezett kerettörvény célját, de szólt az új szakmai érdekegyeztető tanács (Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa) működéséről, és azt is elmondta, hogy a kormány a jövőben egy sokkal kiszámíthatóbb folyamatban fogja össze a tervezett beruházásait.

2023. március 31-ig minden érintett tárcavezetőnek szakpolitikai ágazati koncepciót kell leadnia.

2023. szeptember 30-ig az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) bevonásával ágazati beruházási terv készül, immáron pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel. Vagyis lesznek listák, hogy az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, illetve a kultúra területén 2035-ig milyen fejlesztésekre van szükség, mi az ágazati koncepció, milyen konkrét projektek várhatók.

2023. december 31-ig áll össze az állami beruházások listája. Ebben világos lesz, hogy mi a megrendelő elképzelése, ezt ugyan évente felülvizsgálják, de nagyon fontos társadalompolitikai, hatástanulmányok kellenek.

Az új szabályoknak megfelelően meg fog változni a költségvetési törvény rendje is, minden, amit a magyar költségvetés legalább 50 százalékban finanszíroz, ezentúl az ÉBM költségvetésbe kerül, kormányülés dönt a projektekről, de a technikai, tárgyi megvalósítás, a projektek létrehozása az ÉBM költségvetési és jogi felelőssége lesz a jövőben…”

Forrás:
Lázár János: elkészült az új építőipari kerettörvény; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. október 11.
Lázár János: Jövőre 12 éves transzparens lista készül az állami beruházásokról; Telex.hu; 2022. október 11.

Nagy Márton: új lakáspolitikára van szükség, földbe fog állni a lakáspiac

„A hitelpiacot teljesen kiszárítják a jelenlegi hitelkamatok, földbe fog állni a lakáspiac – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten, ahol felszólal Lázár János építési és beruházási miniszter is. Nagy Márton szerint a babaváró támogatás már betöltötte a szerepét, aki akarta, már felvette.

Szűk esztendők várnak az építőiparra – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. Hangsúlyozta: az alapanyagiparral sokkal többet kellene foglalkozni, ezen a téren tett már lépéseket a kormány.

Jelezte, hogy új lakáspolitikára van szükség.

Nagy Márton beszélt a gazdasági várakozásokról: eszerint idén 4–5 százalék között alakulhat a növekedés, egy jó harmadik negyedévre számít a miniszter, viszont az utolsó negyedév és a jövő év eleje szerinte már nem lesz ilyen erős.

Elkerülhető a recesszió jövőre – fogalmazott Nagy Márton. Úgy látja, a lakossági építkezéseknél már látszik a lassulás, de ez a sors vár az ipari beruházásokra is. Hangsúlyozta, hogy a magánberuházásokat kell most támogatnia a kormánynak. Az állami építőipar esetén a koncesszió húzhatja a növekedést, összességében a beruházási stop miatt csökkenő aktivitásra számít a miniszter.

Az építőipar a 8 százalékát foglalkoztatja a nemzetgazdaságban dolgozóknak, az egyik legnagyobb foglalkoztató a turizmus mellett.

Az energia-, munkabér- és alapanyagköltségek egyszerre emelkednek az ágazatban.

Ez a költségsokk sokkal magasabb, mint az infláció a miniszter szerint. Utalt a 20 százalékos inflációra, bár ez az építőiparban jóval nagyobb, 30 százalékos lesz szerinte. „Ez sokkal masszívabb sokk” – fogalmazott. Szerinte ez döntően anyagköltség, bár a munkaerőköltség is szerepet játszik benne. Az anyagköltség szerinte brutális, hozzátéve, hogy emiatt a „matek nem jön ki”, tehát a jövedelmezőség is csökken. Példaként emelte ki a cement drágulását az alapanyagoknál, ezek ráadásul energiaintenzív termelést igényelnek. Szerinte ilyen környezetben nagyon nehéz tervezni.

Ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak – fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy nemcsak a kereslettel, az alapanyaghiánnyal is szembesülhet a jövőben az ágazat.

A finanszírozási oldalról elmondta, hogy két számjegyű kamatokra húsz éve nem volt példa. „Nincs olyan ember, aki ilyen körülmények között hitelért folyamodna” – mondta. Szerinte az átárazódó hitelköltségek is problémát fognak okozni.

Ez megállítja az építőipart, a hitelpiacot teljesen kiszárítják a hitelkamatok a miniszter szerint. Az új szerződések állománya is már apad, 2017-es 2018-as szintre simán visszasüllyedhet.

Az állami megrendelések értéke egy egészségesebb szintre eshet vissza, ez a szám 2700 milliárd forintra csökkenhet. Nagy Márton szerint a beruházási stop miatt „két évig még nagyon nehéz lesz”.

A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalkozások számát illetően az ÉVOSZ-nak van még dolga, túlságosan elaprózódott az ágazat. Ezt a helyzetet szerinte meg kéne szüntetni, mivel ez így nem jó. Az építőipar nem tudja elérni, hogy valamilyen rendet tegyen – mondta. Hangsúlyozta, a piac ki fogja kényszeríteni az építőipar konszolidációját, nemcsak a mikro-, hanem a középvállalatoknál is, hozzátéve, hogy most fog elválni, hogy ki a rossz, és ki a jó. Szerinte emiatt koncentrálódni fog az építőipar, a középvállalatoknál ez mindenképpen bekövetkezik.

A lakáspolitikáról elmondta, hogy ugyan szeretne a kormány 20 ezer új lakást látni minden évben, ám ez nehezen jöhet össze. Emlékeztetett, hogy korábban 40 ezer új lakás épült, ez lenne az ideális.

Örülünk annak, ha jövőre tízezer új lakás épül – mondta Nagy Márton, szerinte az egész országban iszonyú áremelkedések vannak. Idén 17 ezer új lakás épülhet, ez jövőre biztosan kevesebb lesz. A megújulási rátáról elmondta, nagyon messze vagyunk tőle, egyedül 2020-ban sikerült elérni ezt a lakásszámot, akkor 27 ezer új lakást adtak át.

Ami most látható, hogy az emelkedő kamatkörnyezet tovább lassíthatja az építőipart. Földbe fog állni a lakáspiac – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy új lakáspolitikára van szükség, a tervek nem csökkenhetnek évente 5-10 ezer lakás alá. A babaváró támogatásról azt mondta, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette.

Szerinte a pedagógusok és az orvosok életpályamodelljét kellene összekötni a lakásépítésekkel.”

Forrás:
Nagy Márton: új lakáspolitikára van szükség; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. október 11.

A hatékony állam a káoszból is rendet teremt

„A hatékony állam a káoszból is rendet tud teremteni – hangzott el Budapesten, az első alkalommal megtartott Nemzeti Szabályozói Konferencián. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hagyományteremtő jelleggel első alkalommal rendezte meg Budapesten a Nemzeti Szabályozói Konferenciát, amelynek tematikája a 21. századi Európa szabályozott piacait vizsgálja, hazai és nemzetközi szakértők részvételével.

Szalai Zoltán, a konferenciának helyet adó Mathias Corvinus Collegium főigazgatója megnyitó beszédében utalt arra, hogy sokunknak talán fogalma sincs arról, hogy amikor egy lottószelvényt kitöltünk, vagy megveszünk egy doboz cigarettát, milyen széles hatósági és szabályozói tevékenység zajlik a háttérben. A lakosság természetesnek veszi a kibányászható nyersanyagok meglétét, ahogyan azt a középiskolai földrajzórákon megtanulták, de a kiberbiztonság mögött meglévő bonyolult tanúsítási rendszerekkel is legfeljebb csak vállalati környezetben vagy nagyobb veszély esetén találkoznak. Ez így is van jól, mert ez azt jelenti, hogy ezek a hatóságok, felügyeleti szervek hatékonyan és jól végzik a munkájukat még az egyre szaporodó kihívásokkal teli világban is. Jelezte: a válságok korában az előre nem látható dolgokra is fel kell tudni készülni. Korábban a pandémia, napjainkban pedig az energiapiac válsága is jelzi, hogy az állam nemcsak akkor működik jól, ha hatékony, hanem akkor is, ha közben biztonságot is tud nyújtani.

Az ilyen helyzetek mind a döntéshozótól, mind az állami hivataloktól rugalmasságot, alkalmazkodókészséget és gyors cselekvést várnak el, ez pedig megnövelte a szabályozó hatósági modell jelentőségét, a szabályozó intézmények felelősségét. Rámutatott: a hatékony állam a káoszból is tud rendet teremteni, a váratlan eseményekkel is meg tud birkózni, az új trendekhez pedig nemcsak igazodni képes, hanem a folyamatokat jó irányba is képes terelni. A közigazgatás alkalmazkodóképessége, strukturális agilitása elengedhetetlen a kihívások kezeléséhez és a nemzeti érdek érvényesítéséhez. A jó gyakorlatokból tanulva a szabályozók szerepe a jövőben várhatóan egyre nagyobb teret nyer Európa-szerte – emelte ki Szalai Zoltán.

Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke szerint a következő évek három kulcsszava lesz a nemzeti szuverenitás megőrzése, az állam részéről pedig a gyorsaság és a hatékonyság.

Mint mondta, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a cselekvő állam része. Jelezte: a hatóság olyan fontos feladatokat kapott a kormánytól, mint a nemzeti önrendelkezés megtartása, illetve visszaszerzése az olyan kiemelt ágazatokban, mint a dohánytermékek kiskereskedelme, a szerencsejáték-szervezés, a végrehajtók és felszámolók világa, a bányaipar, valamint a kibervédelem. Az október elsején létrejött, szerteágazó területek fölött őrködő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által ellenőrzött területeken mintegy 50 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, az ezekben a szektorokban működő vállalkozások évente mintegy 2 ezer milliárd forint árbevételt teremtenek elő, emellett a központi büdzsébe évi 700 milliárd forint adó- és járulékbevételt fizetnek be. A mostani, többszöri válsággal sújtott világban a hatóság még inkább gyorsan és hatékonyan kíván működni – emelte ki a hatóság elnöke.”

Forrás:
A hatékony állam a káoszból is rendet teremt; Tóth Balázs; Világgazdaság; 2022. október 12.

Bezárnak a kis forgalmú kormányablakok és okmányirodák

„A megnövekedett energiaköltségek miatt november 2-a és március 17-e között néhány kormányablak és okmányiroda nem fogad ügyfeleket.

A kormány 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami szerveknél, ezért 2022. november 2. és tervezetten 2023. március 17. között egyes, kisebb forgalmú kormányablakokban és okmányirodákban szünetel az ügyfélfogadás.

Az őszi-téli időszakban jellemzően alacsonyabb az ügyfélforgalom, amelyhez a novembertől márciusig nyitva tartó több mint 280 kormányablak és okmányiroda kellő kapacitást biztosít.

Továbbra is minden járásban és fővárosi kerületben legalább egy kormányablak nyitva tart. Az érintett hivatalok munkatársai másik szervezeti egységekben látják el feladataikat. Az ügyintézési lehetőségekről a kormanyablak.hu oldalon tájékozódhatnak.”

Forrás:
Bezárnak a kis forgalmú kormányablakok és okmányirodák; Infostart / MTI; 2022. október 12.

Európai Unió

Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálja az Európai Bizottság vakcinabeszerzésének körülményeit

„Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított a koronavírus elleni vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, közölte a luxembourgi székhelyű testület.

Az elsősorban az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel és az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal szemben eljáró EPPO honlapján közzétett közleményben az áll: a testület a rendkívül nagy érdeklődés miatt megerősíti, hogy vizsgálat van folyamatban, de további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság az uniós tagállamok nevében több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. Azt, hogy ennek a folyamatnak melyik része tartozik az EPPO vizsgálatának hatálya alá, nem hozták egyelőre nyilvánosságra.

Tavaly áprilisban a The New York Times című amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adagnyi vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben. Az európai ombudsman idén januárban arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra.

Az ombudsman vizsgálata során később kiderült, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Ehelyett olyan dokumentumokat bocsátott rendelkezésre, amelyek megfelelnek a bizottság belső nyilvántartási kritériumainak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez „hivatali visszásságnak” minősül, és felkérte a testületet, hogy végezzen szélesebb körű kutatást a szöveges üzenetek után.

Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.

Az Európai Számvevőszék (ECA), az unió költségvetési ellenőrző szerve azt állítja, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól.”

Forrás:
Uniós vakcinabeszerzés, sms-ek, vizsgálat; Medical Online / MTI; 2022. október 15.
Ongoing EPPO investigation into the acquisition of COVID-19 vaccines in the EU; European Public Prosecutor’s Office (EPPO); 2022. október 14.

Az Európai Bizottság az európai szabványosítási rendszer irányításának és integritásának javítására irányuló politikai megállapodásról

„Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és az uniós tagállamok ma megállapodásra jutottak az európai szabványosítási rendelet módosítása kapcsán, amelyre a Bizottság a 2022. február 2-i szabványosítási stratégiája részeként tett javaslatot. A háromoldalú tárgyalások lezárultak, így a jogi szöveg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerülhet a végleges jóváhagyás céljából.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök erről így nyilatkozott: „Ez a megállapodás alkalmassá teszi az európai szabványokat a zöld és digitális átállásra. Szabványokon alapul a mesterséges intelligencia által használt adatok védelemének biztosítása vagy a mobil eszközök feltöréssel szembeni védelme. Ezért összhangban kell lenniük demokratikus értékeinkkel. Fontos beruházási projektek megvalósításához is szabványokra van szükségünk, például a hidrogén vagy az akkumulátorok területén. Ki kell aknáznunk az innovációs beruházásokat, biztosítva az uniós vállalkozások számára, hogy elsőként cselekvőként fontos lépéselőnyhöz jussanak.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Örülök, hogy a tárgyalások gyorsan, vagyis már nyolc hónappal a bizottsági javaslat előterjesztését követően lezárultak. A mai megállapodás fontos lépés az uniós szabványosítási stratégia gyakorlati megvalósítása felé vezető úton, amellyel megszilárdítjuk az európai szabványosítási folyamatot, amelynek most már az EU nemzeti szabványügyi testületei, azok érdekelt feleinek helyi közösségei és az európai érdekek fognak a középpontjában állni. Ez segít megerősíteni Európa globális szerepét a szabványok kialakítása terén.”

Az 1025/2012/EU szabványosítási rendelet meghatározza az európai szabványosítási folyamat keretét, amely szerint a Bizottság három európai szabványügyi szervezetet – a CEN-t, a CENELEC-et és az ETSI-t – bízhat meg azzal, hogy európai szabványokat dolgozzanak ki az uniós jogszabályok támogatására. A módosítás előirányozza, hogy amikor a Bizottság szabványok kidolgozását kéri e szervezetektől, a folyamat során a legfontosabb döntéseket az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) nemzeti szabványügyi testületei hozzák meg. Ezek a szervezetek tudják leginkább biztosítani a szabványalkotási folyamat inkluzív voltát, és azt, hogy az érdekelt feleket kiegyensúlyozott mértékben figyelembe vevő konzultációra kerüljön sor az uniós értékek kellő tiszteletben tartása mellett. Ez különösen az olyan stratégiai területeken fontos, mint a kiberbiztonság vagy a hidrogén. A három európai szabványügyi szervezetnek vezérelveket kell kidolgoznia az adminisztráció és a megfelelő ügyintézés terén, ami nyitottabbá, átláthatóbbá és inkluzívabbá fogja tenni a szabványosítási folyamatokat. Ennek során az összes érintett fél, köztük az ipar, a kkv-k, a civil szervezetek és a tudományos körök szakértelmét igénybe fogják venni.

A következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia az új rendeletet ahhoz, hogy az hatályba tudjon lépni. Ezt követően az európai szabványügyi szervezeteknek hat hónapjuk lesz arra, hogy végrehajtsák belső szabályzataik irányítással kapcsolatos módosításait.

Háttér-információk

A szabványok az EU egységes piacának és globális versenyképességének alapját jelentik. A gyártók a szabványok révén biztosítják a termékek és szolgáltatások interoperabilitását, és a szabványok egyben a költségeket is csökkentik, valamint javítják a biztonságot és előmozdítják az innovációt. Láthatatlanok, de meghatározzák mindennapi életünket, legyen szó például wifi-frekvenciákról, hálózathoz csatlakoztatható játékokról vagy a sílécek kötéseiről. A szabványoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy egy áru vagy szolgáltatás a céljának megfelelő, biztonságos, és nem károsítja az embereket vagy a környezetet.

Az 1025/2012/EU rendelet jogalapot biztosít a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos európai szabványok alkalmazásához, az IKT-re vonatkozó műszaki előírások meghatározásához, valamint az európai szabványosítási folyamat finanszírozásához. A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket valamely elismert európai szabványügyi szerv (a CEN, a CENELEC vagy az ETSI) dolgoz ki az Európai Bizottság felkérésére. Ezek a szabványok elfogadásukkal az uniós jog részévé válnak, és használatukkal a gyártók az egységes piac egészén igazolhatják az uniós jogszabályok követelményeinek való megfelelést, ami hozzájárul a kisvállalkozások költségeinek csökkentéséhez. A folyamat a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul, amelyben a szerep- és feladatköröket a 2012. évi szabványosítási rendelet határozta meg.

A Bizottság a rendelet módosítására a 2022. február 2-i európai szabványosítási stratégiája részeként tett javaslatot.

További információk

Javaslat: Rendelet az 1025/2012/EU rendeletnek az európai szabványügyi szervezetekben az európai szabványokkal és az európai szabvány jellegű dokumentumokkal kapcsolatos döntéshozatal tekintetében történő módosításáról

Az EU szabványosítási stratégiája: Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében

Az Európai Unió 2022. évi szabványosítási munkaprogramja”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az európai szabványosítási rendszer irányításának és integritásának javítására irányuló politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2022. október 12.

Az új európai Bauhaus a kohéziós politika keretében: 50 millió eurós pályázati felhívás innovatív városi projektek számára

„A mai napon jelenik meg az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI) 50 millió eurós pályázati felhívása, amelynek célja a városi innovációnak és a városok fenntartható városfejlesztési képességeinek a támogatása. A felhívás tökéletesen ülteti át a gyakorlatba az új európai Bauhaus kezdeményezés fő értékeit: az esztétikumot, a fenntarthatóságot és a befogadást. A Horizont Európa keretprogram finanszírozta első hat projekt után megnyílik az út az új európai Bauhaus demonstrációs projektek második generációjának megvalósítása előtt. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) részeként működik.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos rámutatott: „Az új európai Bauhaus értékeit kézzelfogható módon megjelenítő innovatív projektek rendkívül fontosak az inkluzív zöld átálláshoz, amely mindenki számára jó minőségű életvitelt biztosító megoldásokat kínál. Jövőbe mutató, kreatív uniós városi projektek jelentkezését várjuk, amelyek élni kívánnak a kohéziós politika Európai Városfejlesztési Kezdeményezése által most kínált finanszírozási lehetőséggel a városi polgárok életének komfortosabbá tétele érdekében, és alkalmasak arra, hogy példaként szolgáljanak a városokat érintő összetett kihívások kezelése terén, az új európai Bauhaus értékeivel összhangban.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „A városok fontos szerepet játszanak a fenntartható átalakulás megvalósításában. Kivételes pozíciójukból fakadóan a városi polgárok bevonása mellett képesek a kulturális sokszínűségre és a kulturális örökségre építve megváltoztatni élettereinket és gondolkodásmódunkat. A mostani felhívás segítségével az új európai Bauhaus értékei a polgárok szeme előtt, a városok építésén és működésén keresztül mutatkoznak majd meg. Izgalommal várom, hogy a projektek életre keljenek, és egész Európában elterjedjenek.”

A felhívás olyan projektek előmozdítását célozza, amelyek az európai Bauhaus eszmeiségével összhangban beindítják a városok átalakítását, képesek befektetéseket generálni és inspirálóan hatnak más kohéziós politikai projektekre. Az alábbi négy témával kapcsolatos projekteket várnak:

építés, felújítás a körforgásos gazdaság és a karbonsemlegesség előmozdítása jegyében

a kulturális örökség megőrzése és átalakítása

épületek korszerűsítése, átalakítása megfizethető lakhatási megoldások biztosítása érdekében

városi terek megújítása

Az ERFA a kiválasztott projektek költségeinek 80%-át finanszírozza. Az egyes projektek legfeljebb 5 millió euró támogatásban részesülhetnek. E finanszírozás egy része az innovatív megoldások más európai városokba történő átültetésének támogatására szolgál majd, ahol még nagyobb hatást fejthetnek ki, különösen azokban a városokban és régiókban, amelyeknek a leginkább szükségük van a zöld jövőre történő átállást elősegítő támogatásra. Hosszabb távon a támogatott városi hatóságok partnerségeket hoznak létre három másik olyan várossal, amelyek érdeklődnek a projektek részben vagy teljes egészben történő átültetése és helyi megvalósítása iránt. A felhívásra 2023. január közepéig lehet jelentkezni.

Háttér-információk

Az új európai Bauhaus kezdeményezést von der Leyen elnök hirdette meg 2021 szeptemberében. A kezdeményezés kulturális dimenzióval gazdagítja az európai zöld megállapodást, és felgyorsítja a zöld átállást az esztétikum, a fenntarthatóság és a befogadás értékeit ötvöző kézzelfogható változások előmozdításával.

A 450 millió eurós ERFA-költségvetéssel rendelkező Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI) a kohéziós politika városi dimenzióját támogató új eszköz a 2021–2027-es időszakban. Minden tagállamban az ERFA-források legalább 8%-át maguk a városok által, saját fenntartható városfejlesztési stratégiáik alapján kiválasztott prioritásokra és projektekre kell fordítani.

Az innováció előmozdítása mellett az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés Európa összes városi térségében támogatja a kapacitások biztosítását. A kezdeményezés politikai döntéshozatalt megalapozó bizonyítékokkal szolgál és hozzájárul a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos tudásmegosztáshoz, többek között az uniós városfejlesztési menetrenden keresztül.

Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést a Bizottság és a francia Hauts-de-France régió irányítja. A kezdeményezés a 2014–2020-as programozási időszak innovatív városfejlesztési tevékenységeire épül, de nagyobb hangsúlyt fektet a városi innovációra, a fenntarthatóságra és a más városokban való reprodukálhatóságra.

További információk

Európai Városfejlesztési Kezdeményezés

Az új európai Bauhaus honlapja”

Forrás:
Az új európai Bauhaus a kohéziós politika keretében: 50 millió eurós pályázati felhívás innovatív városi projektek számára; Európai Bizottság; 2022. október 11.

Az Európai Bizottság fokozza a dezinformáció kezelésére és a fiatalok digitális jártasságának előmozdítására irányuló intézkedéseit

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben. Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése.

A közvetlen teszteredmények szerint ma Európában háromból egy 13 éves diák nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és az OECD szerint az EU-ban a 15 évesek alig több mint fele számolt be arról, hogy megtanították nekik, hogyan ismerjék fel, hogy az információ szubjektív vagy elfogult. Következésképpen egyértelműen meg kell erősíteni az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében és a digitális jártasság valamint a médiaműveltség előmozdításában. Ez növelni fogja a rezilienciát és az online dezinformáció hatásainak hatékonyabb leküzdését.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezek az iránymutatások gyakorlati eszköztárat jelentenek a tanárok és oktatók számára. A tanárok rendelkezésére bocsátják azokat az ismereteket és eszközöket, amelyek segítségével megtaníthatják fiataljainknak, hogy miként igazodjanak el a digitális világban. Már egy olyan tanár is, akinek nincs vagy csak csekély tapasztalata van a digitális oktatás terén, képes lesz hatékonyan elmagyarázni a diákoknak, hogy hogyan lehet felismerni a dezinformációt. Meggyőződésem, hogy ezek az iránymutatások sokak számára változást hoznak.”

A belső piacért felelős biztos, Thierry Breton hozzátette: „A tanárok és oktatók az egyik legfontosabb példaképek a fiatalok számára, és nagyon fontos, hogy képzettek legyenek, hogy segíteni tudjanak a fiataloknak megkülönböztetni, hogy mi a hír és mi a dezinformáció. Ezen új Iránymutatások és az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia révén könnyebbé kívánjuk tenni Európa iskoláiban a digitális jártassági készségek már fiatal kortól történő előmozdítását.”

A ma bemutatott iránymutatásokat a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításával foglalkozó bizottsági szakértői csoport támogatásával dolgozták ki, amely az oktatás és képzés, a műsorszolgáltatás, a tudományos élet, a közösségi média és az újságírás világából származó gyakorlatok széles skáláját egyesíti. A szakértői csoport ugyanekkor közzétett egy jelentést is, amely elemzi az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében, illetve lehetséges megoldásokat vázol fel uniós és nemzeti szintű szakpolitikák révén.

A Bizottság további beruházásokat fog eszközölni ebbe az ügybe az Erasmus+ 2023. évi éves munkaprogramján keresztül, amely a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság előmozdítása terén a tanárképzésre és a tantervfejlesztésre összpontosító nagyszabású, előremutató projektek finanszírozását biztosítja.

A Bizottság az új iránymutatásokat a tanárok támogatására irányuló intézkedésekhez is fel fogja használni az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia kapcsán.

Háttér-információk

Az iránymutatások a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) és az európai demokráciáról szóló cselekvési terv részét képezik. Hozzá fognak járulni az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához. Kiegészítik továbbá azt a munkát, amelyet az Európai Bizottság az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület és az eTwinning révén már most is végez a dezinformáció kezelése érdekében.

A médiaműveltség szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben a Kreatív Európa program, valamint az Európai Bizottság által támogatott, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja és annak regionális központjai támogatják.

Az iránymutatások kidolgozásának támogatása érdekében a Bizottság a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatáson és képzésen keresztül történő előmozdításával foglalkozó informális szakértői csoportot hozott létre. A csoportban való részvételre május 31-én szakértői felhívást tettek közzé, amely június 29-én lezárult.

A szakértői csoport zárójelentése betekintést nyújt abba, hogy az oktatás és a képzés milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a fiataloknak a mai digitális világhoz szükséges kompetenciákkal való felvértezésében, ideértve a dezinformáció kezelését is, ugyanakkor hangsúlyozza az ezen összetett és dinamikus területen jelentkező fő kihívásokat és lehetséges megoldásokat. Utal a meglévő uniós szintű szakpolitikákra és nemzetközi kezdeményezésekre, hangsúlyozva a meglévő munkára való építkezés hozzáadott értékét. A jelentés négy fő dimenziót vázol fel a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdítása terén a dezinformáció technológiai és pszichológiai jellegével kapcsolatban; a digitális jártasság, a tanárok és oktatók igényeinek fő dimenziói; végül pedig a tagállamokban alkalmazott hatékony megközelítések.

További információk

Iránymutatások tanárok és oktatók számára a dezinformáció kezeléséről és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításáról – az EU valamennyi hivatalos nyelvére történő fordítás megfelelő időben rendelkezésre áll majd

Zárójelentés

Tájékoztató

Infografika

Videó”

Forrás:
A Bizottság fokozza a dezinformáció kezelésére és a fiatalok digitális jártasságának előmozdítására irányuló intézkedéseit; Európai Bizottság; 2022. október 11.

Uniós törekvések az energiaellátás biztosítására

„Egyelőre nem született megállapodás az energiaárak megfékezését célzó intézkedésről.

Október 6-7. között került sor a cseh elnökség által szervezett Európai Tanács informális ülésére. A megbeszélés főbb pontjai elsősorban az orosz-ukrán háború kapcsán felmerülő biztonsági kérdések, valamint a térség energiaellátása voltak. A gázárak 2022 második negyedévétől tapasztalt rendkívüli emelkedése több tagállamot is arra késztetett, hogy a lakossági árakat bizonyos mértékben befagyassza.

Az Unió egyik terve az úgynevezett gázársapka bevezetése, amellyel elvben egyet is értenek a tagállamok, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az elképzelések nagyon eltérőek. Az egyik elképzelés szerint csak az orosz importból származó árnak szabnának egy maximális határt, amelyet azonban többek között Magyarország érvelése miatt elvetettek, hiszen a beszállító egyszerűen visszamondhatja a szállítást.

Egy második elképzelés szerint az összes, importból származó gázra vonatkozna az ár határ. Ennek az lenne az elsődleges előnye, hogy az USA-ból származó import „asztronómiai” árakat fékezné meg valamennyire. Hátránya viszont az, hogy ha túl alacsony érték van meghatározva, akkor nem biztos, hogy a beszállítók vállalnák – így az is elképzelhető, hogy uniós szintű energiahiány alakulhat ki.

A harmadik elképzelés egy rugalmasabb, a világpiaci árakhoz rögzített, mintegy „lebegő” ársapka bevezetése lenne. Ebben az esetben az árak egy összesen tíz százalékos kilengést engedélyező tartományban mozognának. Így az uniónak viszonylag több lehetősége volna új beszállítókat találni és a nyersanyagot megosztani a tagállamok között. Ez a legutóbbi megoldási javaslat tűnik a legjobb lehetőségnek, bár ebben az esetben is bőven felmerülnek lehetséges viták. Ilyenek például az egyes tagállamok által bevezetett támogatások, amelyekkel a rendkívül magas árak által okozott kiadásokat szeretnék megfékezni.

Például Németország terve, hogy kétszázmilliárd eurós támogatási programot indít az energiaárak enyhítése érdekében, megosztotta az európai közösséget. Lengyelország élesen bírálta az intézkedést, azt kifogásolva, hogy így a német ipar jelentős versenyelőnyre tehet szert, torzítva ezzel a piacokat. Mindez ismét rávilágít az egységes piac számos kihívására, pontosabban a közös fiskális politika hiányából adódó éles különbségekre és ellenérdekeltségekre.

A prágai csúcs alkalmával tartották meg az Európai Politikai Közösség (EPK) első ülését is. Az Európai Politikai Közösség (EPK) tagjai az EU 27 tagállama, az Egyesült Királyság, Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia és Hercegovina, Grúzia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Örményország, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Zelenszkij ukrán elnök videó híváson keresztül csatlakozott a tárgyalásokhoz.

Az Európai Politikai Közösséget Macron elnök indítványozására hozták létre. A platform elsődleges célja, hogy az Unió kapcsolatait erősítse és javítsa harmadik államokkal. Elsősorban azokkal az országokkal szeretnék a kapcsolatot ápolni, amelyek csatlakozási folyamata a bővítési fáradtság miatt lelassult és így fennáll a kockázat, hogy csalódottságukban más érdekszférák felé nyithatnak. Másodlagos célja, hogy az Unió értékeit tiszteletben tartó, de csatlakozásokról még nem tárgyaló országokkal is erősítse politikai és gazdasági kapcsolatait. Ezen túlmenően az EPK az Oroszország elleni közös nemzetközi összefogás egyik látványos felülete is. Érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban például Moldovának és Grúziának is voltak fegyveres konfliktusai Oroszországgal és jelzés értékű, hogy az Európai Politikai Közösség következő ülése Moldovában lesz megtartva.

A Közösség megbeszélésének fontos témája volt a térség energiaellátásának biztosítása. Az informális platform 44 országot tömörít, amelyeknek 2021-ben összesen 288 billió dollár bruttó hazai jövedelme volt és 694,28 millió lakosa van. Így, egy közös fellépés esetén az államok egy rendkívül erős tárgyalási pozíciót biztosíthatnak maguknak az energiapiacon. A Közösségben fontos szerepe van Azerbajdzsánnak, amely jelentős kőolaj és gáz exportőr: jövedelmének 95 százaléka a nyersanyagok forgalmazásából származik.

A Közösség hosszútávú együttműködése azonban számos kihívással járhat együtt, hiszen több ország között éles konfliktusok és ellenérdekek vannak, amelyek később jelentősen lassíthatják vagy akár meg is akadályozhatják az eredményes együttműködést. Így például Szerbia és Koszovó között, valamint Törökország, Örményország és Azerbajdzsán között is éles konfliktusok vannak. Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktusok rendezése pillanatnyilag rendeződni látszik, és remélhetőleg hosszútávú megoldás is születik.

Örményország és Azerbajdzsán különleges státuszát jelzi, hogy egy nappal az EPK ülése után az örmény miniszterelnök és az azeri elnök is részt vettek a Putyin elnök által rendezett Független Államok Közösségének informális csúcstalálkozóján. A rendezvényen Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán elnökei is részt vettek, valamint Moldovát is meghívták, ám az nem volt képviselve.

Úgy tűnik, hogy a prágai csúcs alkalmával ugyan nem született végleges döntés az energiaárak megfékezéséről, de egy jelentős politikai folyamat elkezdődött. Az Európai Unió – a korábbiaktól eltérően – igyekszik a globális térben proaktívabban fellépni és az érdekszférájába tartozó országokkal szorosabban együttműködni. Várhatóan súlyos konfliktusokkal kell majd megküzdenie és kérdéses, hogy az érdekszférájába tartozó országok mennyire látják majd csábítónak az európai értékeket és a közös piacból adódó előnyöket. Mindebben kulcsfontosságú szerepet fog játszani a soron következő, október 20–21-i Európai Tanács ülése, amikor várhatóan döntés születik az uniós gázárakkal kapcsolatban.”

Forrás:
Egyetértünk, csak nem tudni, hogyan valósítsuk meg; Máthé Réka Zsuzsánna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Öt perc Európa blog; 2022. október 11.

Kiszivárgott: az Európai Bizottság elképzelése a 2023-as év digitális menetrendjéről

„Kiszivárgott az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramjának dátum nélküli változata, amelyet jövő kedden (október 18-án) mutatnak be. Szemelvények a digitális politika témái közül. A 2023-as év lesz a Bizottság mandátumának utolsó teljes éve.

„A Bizottság 2022-es stratégiai előrejelzési jelentése hangsúlyozta, hogy egyszerre kell felgyorsítani a zöld és a digitális átállást. A digitális megoldások hatékonyabbá és kevésbé erőforrásigényessé teszik gazdaságunkat, miközben minimalizálják magának a digitalizációnak a környezeti, erőforrás- és éghajlati lábnyomát” – olvasható a kísérő megjegyzésben.

A Bizottság várakozásai szerint 2023 első negyedévére elkészül az európai létfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Jogi és nem jogalkotási elemek alkotják majd a kezdeményezést, a felhasználandó jogalap pedig várhatóan az egységes piac joga lesz.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette a nyersanyagokról szóló törvényt a jövőbeli kritikus függőségek megelőzése érdekében.

Ursula von der Leyen éves beszédében a virtuális világokról, például a metaverzumról is szólt. A dokumentum szerint ez egy nem-jogalkotási kezdeményezés lesz, amelyet a jövő év második negyedévére terveznek. „A tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében tett folyamatos közös erőfeszítéseinken kívül további eszközöket fogunk javasolni nyitott emberközpontú virtuális világok, például metaverzumok fejlesztésére” – folytatja a feljegyzés.

Az EU végrehajtó testülete a távközlési szektor új rádióspektrum-politikai programot fog bemutatni, a kötelező érvényű jogszabályt az év harmadik negyedévére tervezik megjelentetni. A nyersanyagtörvényhez hasonlóan a megjelölt ideiglenes jogalap ez esetben is az egységes piac joga.

A Bizottság emellett mobilitási csomagot is készít, amely a jövő év első felére tartalmazni fogja a közös európai mobilitási adatteret, az EU adatstratégiájának egyik ágazati adatterét, valamint a hyperloop uniós szabályozási keretét, amely jogalkotási kezdeményezés a harmadik negyedben fog megvalósulni. Ez utóbbi esetében a jogalap az EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó közös szabályokon alapul.

Ami az online tartalmat illeti, a program az élő tartalommal kapcsolatos kalózkodásra vonatkozó ajánlást tartalmaz a második negyedévre. Az a tény, hogy a kezdeményezés nem lesz kötelező érvényű, csalódás a jogtulajdonosoknak, akik erősebb jogi eszközt követelnek az élő eseményekhez kapcsolódó tartalmak esetén.

A szellemi tulajdon területén a jövő év közepére szabadalmi engedélyezési csomagot terveznek. A csomag a szabadalmak kötelező engedélyezésére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésből és egy szabványos, alapvető szabadalmakra vonatkozó kezdeményezésből áll, amelyek kötelező és nem kötelező érvényű elemekből állnak.

Az év első felében a digitális euróval kapcsolatos jogalkotási javaslat is várható.

Az űrpolitikában a Bizottság a második negyedév vége előtt közös közleményt fog javasolni az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájáról.

A gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem terén a szándék az, hogy 2023 harmadik negyedévére felülvizsgálják a meglévő irányelvet. A kezdeményezés kiegészíti a tavaly májusban benyújtott, a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok elleni küzdelemről szóló rendeletjavaslatot.

Ami a biztonságot illeti, a Bizottság a harmadik negyedév végére elindítja a Kiberbiztonsági Készségek Akadémiát (Cybersecurity Skills Academy), és 2023 közepéig egy demokráciavédelmi („defence of democracy”) csomag is készül. Tartalmaz majd kötelező és nem kötelező kezdeményezéseket az EU demokratikus szférájának védelmére a titkos külföldi befolyástól.

A fogyasztóvédelem terén a tervek szerint az alternatív vitarendezési és online vitarendezési keretrendszert felülvizsgálják a fogyasztói jog érvényesülésének javítása érdekében, keretet szándékoznak biztosítani a viták peren kívüli, olcsóbb és gyorsabb megoldására.

„Az internetes vásárlások számának növekedése a világjárvány idején megmutatta, hogy van tere az általános egyszerűsítésnek, különösen a határokon átnyúló viták és a költséghatékony intézkedések, pl. a digitális eszközök és a kollektív ADR [alternatív vitarendezési] vitarendezési mechanizmusok fokozottabb használatával” – áll a dokumentumban.

A prioritásként megjelölt megkezdett jogalkotási kezdeményezések a következők: az MI-felelősségi irányelv (AI Liability Directive,), az egységes piac vészhelyzeti eszköze (Single Market Emergency Instrument), a kiberrezilienciáról szóló törvény (Cyber Resilience Act), az adattörvény (Data Act), a biztonságos hálózati kapcsolatokról (Secure Connectivity Act) szóló törvény, a chipekről szóló törvény (Chips Act), az európai digitális identitásról szóló törvény (European Digital Identity), a platformmunkásokról szóló irányelv, az MI-jogszabály (AI Act) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet (ePrivacy Regulation).”

Forrás:
LEAK: A sneak peak at the EU’s digital agenda for 2023; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2022. okt. 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Talajweb – hatalmas agrár adatvagyon, ami kihasználatlanul hever a gazdák előtt

„A hazánkban elvégzett talajtani laborvizsgálatok száma megközelíti a 200 ezret évente.

Várszegi Gábor (NÉBIH) arról beszélt a májusi PREGA konferencián, hogyan tudjuk a Magyarországon keletkező, talajhoz kapcsolódó nagy mennyiségű adatot egységes, feldolgozható adatbázissá gyúrni, és ezt a gazdatársadalom, a közigazgatás, a kutatás-fejlesztés szolgálatába állítani.

Felismerve a fenntarthatósági elveknek való megfeleléshez kapcsolódó információéhséget, az ITM támogatásával létrejött az Agrártechnológiai Nemzeti Labor, amelynek tagja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nébih is. A projektben az Agráközgazdasági Intézet is részt vesz.

A labor egyik célja a Talajwebként emlegetett informatikai rendszer kialakítása. A Talajweb alkalmas a magyarországi talajlaboratóriumokban keletkező adatok automatikus gyűjtésére, minőségi ellenőrzésére, rendszerezésére, és adatbázisba illesztésére. A talajinformációk egy központi adatbázisba kerülnek, amely íly módon egy idősoros adatbázissá fejlődik. ”

—-

„Az agrártudományokat és a mezőgazdasági gyakorlatokat egyaránt segíti, ha olyan fejlesztést vezetnek be, amivel hatékonyabban lehet adatokat szerezni a gazdálkodás egyik legfontosabb szereplőjéről, a talajról.

Szorosan kapcsolódott a talajvédelemhez a Holland Királyság Nagykövetsége és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által szervezett Farminar az okszerű talajgazdálkodásról című online konferencia programja.

Ezen Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár asszony is fontos előadást tartott. 2019 augusztusában jelent meg az a határozat, amelyben a kormány Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, (a továbbiakban: DAS) is elfogadta. A Stratégia fő célja a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása és összehangolása – mondta.

A Digitális Jólét Program 2.0 részeként a DAS hozzá kíván járulni a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javításához és a magyar informatikai ipar helyi és nemzetközi piaci jelenlétének növeléséhez. Fontos feladata, hogy minél szélesebb körben elterjessze a már meglévő informatikai és kommunikációs (IKT) megoldásokat, valamint segítse a kutatásokat és a fejlesztéseket. Nagyon lényeges elem a megfelelő információcsere kialakítása a kutatások szereplői és a gazdák között, amit az IKT-megoldások előnyeinek kihasználásával lehet elősegíteni. A fentebb említett 1470/2019. (VIII.1.) kormányhatározat elfogadásával a feltételrendszer és a finanszírozás is adott a Digitális Agrár Stratégia intézkedéseinek megvalósításához és a további fejlesztésekhez – mondta Dr. Juhász Anikó.

Készülőben a központi talajadatbázis, jön a Soilweb (TalajWEB)

A DAS egyik legfontosabb feladata egy talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszer és digitális talajtani adatbázis létrehozása. A szakemberek egy olyan adminisztratív adatszolgáltatáshoz kapcsolódó automatikus szaktanácsadási rendszer és webes alkalmazás fejlesztését tűzték ki célul, amely elsősorban a gazdálkodók önkéntes adatszolgáltatása révén segíthet elérni a következő célokat:
* csökkenő nitrátterhelés,
* csökkenő túlműtrágyázás,
* csökkenő üvegházhatású gáz-kibocsátás
* növekvő műtrágyázási hatékonyság,
* növekvő költséghatékonyság.

A TalajWeb programmal kapcsolatban a helyettes államtitkár asszony elmondta: Magyarországon mintegy 5 millió hektár a mezőgazdaság számára művelhető földterületek kiterjedése. A TalajWeb digitális talajtani adatbázis szükségességét azzal a megállapítással támasztotta alá, hogy hiába vizsgálnak be évente mintegy 200 ezer talajmintát a laboratóriumok, a különböző törvényi szabályozások és bizonyos piaci követelmények miatt ezek a minták nincsenek standardizálva, egy helyszínhez rendelve („georeferálva”), és nem létezik központi adatbázis sem. Ezért szeretnének kiépíteni a mezőgazdasági termelők számára egy nagy felbontású talajtani adatokon alapuló automatizált tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszert és egy hozzá kapcsolódó webes alkalmazást. Az automatizált adatgyűjtés során a gazdálkodók által beküldött talajmintákból és az azok pontos helyét tartalmazó és igazoló információkból (metaadatokból) a laborokban keletkező talajvizsgálati adatokat a jövőben automatikusan továbbítanák majd egy központi állami talajtani adattárba. Az ehhez kapcsolódó webes alkalmazásban a gazda saját maga állíthatja össze a tápelemmérleg-számításhoz és a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadáshoz szükséges paramétereket, így az igényeinek megfelelő, az adott táblára vonatkozó eredményeket kaphat kézhez.

A projektben az Agrárminisztérium mellett részt vesz a Nébih, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), emellett több laboratórium, valamint az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának Talajtani és Agrokémiai Intézete is.”

Forrás:
Hatalmas vagyon, ami kihasználatlanul hever a gazdák előtt; Agroinform.hu; 2022. október 12.
PREGA 2022 – Talaj adatok, TalajWeb – Várszegi Gábor; YouTube; 2022. júl. 5.
Készülőben a központi talajadatbázis és a talajvédelmi szaktanácsadási rendszer, jön a SoilWeb; Csurja Zsolt; Agronapló; 2020.09.14.

Lezárult „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű projekt

„Lezárult „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű projekt, ami térítésmentesen biztosít komplex alkalmazáscsomagot az önkormányzatoknak, ún. alkalmazásszolgáltatás-technológia (Application Service Provider) használatával. Az országosan egységes, korszerű, elektronikus ügyintézés vitathatatlan előnyeit az önkormányzatok munkatársai mellett az állampolgárok és vállalkozások is élvezhetik, akik több mint 150 különféle ügyet intézhetnek bármikor, kényelmesen, online.

A projekt záróeseményén Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára mindenekelőtt az összes résztvevőnek megköszönte az áldozatos munkáját, majd rögtön hozzátette, hogy ez a munka „soha nem ér véget”. A siker kulcsaként a folyamatos kommunikációt nevezte meg, hiszen a kezdetekkor sok esetben komoly ellenállásba ütköztek annak ellenére, hogy az önkormányzatok tíz- vagy akár százmilliókat is meg tudnak takarítani azzal, hogy nem a saját költségvetésüket terhelte a digitális adminisztráció kialakítása és működtetése. Ez összességében, országos szinten, több ezer milliárdos konszolidációt jelent az önkormányzatok számára, így azok gazdasági vezetői támogatták elsőként a projektben való részvételt. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a különböző önkormányzatok informatikai fejlettségével is kalkuláltak, hiszen a falvak, községek és a városok között jelentősek voltak a különbségek, mind a rendelkezésre álló eszközök, mind a sávszélesség terén. Szakértőkből álló csoportok keresték fel az ország mind a 3200 önkormányzatát, majd az önkormányzati érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések után került kidolgozásra a megvalósítás koncepciója. Az alkalmazáscsomag bevezetése a kisebb önkormányzatoknál kezdődött, majd közepes és végül a nagy városok, és a fővárosi kerületek következtek.

A bevezetés során felvetődő problémákat, fennakadásokat is sikerült gyorsan megoldani, köszönhetően a hatékony kommunikációnak és az érintettek partnerként való kezelésének. Csampa Zsolt kiemelte a Kincstár szerepét is, különösen az adógazdálkodási szakrendszer tekintetében, valamint a jövőbeli fejlesztések kapcsán, ahol az önkormányzati cégek csatlakozása élvez prioritást. Végül a résztvevők nevében megköszönte az Európai Közszolgáltatási Díj elismerését, a Digitális Közigazgatás jógyakorlat különdíját is, ami az ASP 2.0 projekt nemzetközi mércével is példaértékű sikerét bizonyítja.

Az esemény második részében Zsolnai Gabriella a Magyar Államkincstár hálózatirányításért felelős elnökhelyettese a saját szemszögéből mutatta be a projektet, amivel, mint fogalmazott, „összeforrt az élete”. Elmondta, hogy az ASP 2.0 új irányt adott a fejlesztéseknek és olyan eredmény született, amire méltán lehetnek büszkék a résztvevők. Ő maga is személyesen keresett fel önkormányzatokat, vett részt önkormányzati fórumokon, ahol igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy ez a jövő útja. Kiemelte, hogy nem szabad megállni, hátradőlni, hanem folytatni kell a közös gondolkodást, és tovább kell fejleszteni az online önkormányzati ügyintézést. Részletesen bemutatta a rendszer nélkülözhetetlen részét képező Adattárházat. Kitért az integrált, felhőalapú rendszer központi üzemetetésére, az oktatásra, képzésre és támogatásra, amit a Kincstár nyújt az érintetteknek, és aminek nagy szerepe volt abban, hogy valamennyi önkormányzat csatlakozott. Ennek előnyei a koronavírus-járvány során mutatkoztak meg, óriási szerencse, hogy az elektronikus ügyintézés lehetősége ekkor már rendelkezésre állt, és ezt az önkormányzatok ki is tudták használni. Zárásként úgy fogalmazott, hogy az ASP 2.0 projekt lezárása egyszerre jó és rossz hír, mert a rendszert nem csak működtetni kell, hanem lehetőség szerint tovább fejleszteni.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés – korszerű önkormányzatok; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2022. szeptember 30.

Kiberbiztonság

Energia az információbiztonságban

„Az energiabiztonság, a biztonságpolitika és a kiberbiztonság keresztmetszeteire épülő kérdéseket jártak körül szakértők az MVM és az NKE közös, V. Energia az információbiztonságban című konferenciáján az NKE Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében és az Oktatási Központban október 11-én.

A tudományterületek közötti határok egyre inkább elmosódnak, miközben a digitalizáció a fejlődéshez elengedhetetlen. Éppen a technológiai változások, így a digitalizáció és adatgazdaság megatrendje hívja fel a figyelmünket a kettős kihívásra: hogyan lehetünk biztonságosan e folyamatok haszonélvezői? – tette fel a kérdést az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében megvalósult eseményen tartott megnyitóbeszédében az NKE rektora. Deli Gergely hozzátette: a kibertámadások és a kiberbűncselekmények Európa-szerte egyre gyakoribbá és egyre kifinomultabbá válnak. „Ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább fog erősödni, mivel a felmérések szerint 2024-re világszerte 22,3 milliárd készülék kapcsolódhat a dolgok internetéhez”. Amikor hazánk védelmi képességeinek fejlesztő megtartásáról és erősítéséről beszélünk, „e képességek különösen felértékelődnek, amelyek egyik fő letéteményese lehet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – hangsúlyozta a rektor. Deli Gergely rávilágított arra is, hogy az NKE feladata és felelőssége a felkészült közszolgálati szakembergárda biztosítása, így kulcsfontosságú a magas színvonalú kiberbiztonsági oktatási-kutatási háttér megteremtése és fejlesztése. „Az oktatási célkitűzéseink megvalósítására kiberbiztonsági mesterképzést indítottunk, amellyel összhangban kutatási célkitűzéseink megvalósítására létrehoztuk a Kiberbiztonsági Kutatóintézetet, ami a 21. századi információs társadalmak kibertérből jelentkező biztonsági kihívásainak közszolgálati eszközökkel való kezelésére törekszik, fókuszban tartva Magyarország állampolgárait és közszolgálati szervezeteit. Az intézet kiberbiztonsági, információbiztonsági, kiberbűnözéssel, kiberhadviseléssel, kibervédelemmel, és infotechnológiával kapcsolatos kutatásokat folytat és koordinál” – mondta a rektor.

Gál Katalin, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatói tanácsadója köszöntőjében úgy fogalmazott, az MVM cégcsoport egyik legfontosabb célkitűzése a felsőoktatás, az egyetemi szféra támogatása. „Mint nemzeti nagyvállalat, felelősséget érzünk a kiművelt emberfők képzésének segítésében és olyan kutatói, fejlesztői bázis építésében, amely nem kizárólag maga a tevékenység megvalósítását támogatja, hanem a létrejött elemeket jól hasznosíthatóvá teszi, és a gazdaság, valamint az ipar számára szakembereket képez.” Az MVM ez irányú céljai elérésének kiemelt jelentőségű dokumentuma a vállalat és az NKE között 2020-ban létrejött stratégiai együttműködési megállapodás – emelte ki Gál Katalin.

Biró Péter, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) nemzeti szakértője AdatVadászat – élet a digitális kalapács és az üllő között című előadásában kifejtette, a kibertérben való tudatos eligazodásra vonatkozó legfontosabb üzenet, hogy amit a való életben igyekszünk elkerülni, azt próbáljuk meg elkerülni az online térben is. „A kibertudatosság és az online térben történő folyamatokra való odafigyelés nem magától értetődő, azt meg kell tanulni. A szakértő kiemelte, hogy a zsarolóvírusos (ransomware) támadások és az adathalászat (phishing) a leggyakoribb kibertámadási módszerek, melyek áldozatai ugyanúgy lehetnek magánszemélyek, mint egy mikro-, kis,- és középvállalat, egy nagyvállalat, de áldozataikká válhat egy teljes szektor vagy egy nemzetállam is. Hogy ne váljunk kibertámadások áldozatává, legyünk körültekintőek, tudatosak, és ellenőrizzük az információk hiteles forrását – hívta fel a figyelmet a Biró Péter.

Krasznay Csaba, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője Digitális Mohács 3.0 – A (kiber)háború tapasztalatai Magyarországra nézve című előadásának fókuszpontjában az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kibertérre gyakorolt hatásai álltak. Az intézetvezető a Tallinni Kézikönyv 92. szabályának felidézésével ismertette a kibertámadás fogalmát: „Egy kibertámadás olyan kiberművelet, legyen az akár támadó, akár védelmi jellegű, mely alapján személyek sérülése vagy halála, illetve objektumok megrongálódása vagy megsemmisülése megalapozottan várható.” Erre utalva kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború rávilágított a kiberháború valóságára, amelynek valódi dinamizmusáról és valódi lefolyásáról kevés információnk van. A szomszédunkban zajló háború kiberműveletei az információs tér uralására, a polgári és kormányzati IT rendszerek elleni támadásra, az információs infrastruktúra támadására és a katonai kiberműveletekre irányulnak. A legfontosabb jövőbeni kihívások az adatok, az infrastruktúra, az eszközök, az ember, a függőség, a bizalom és a befolyásolás területein lesznek, amelyeken paradigmaváltásnak kell történnie – világított rá Krasznay Csaba. A kiberbiztonsági szakember megemlítette, hogy készülőben van a Digitális Mohács – Egy kibertámadási forgatókönyv Magyarország ellen című tanulmány folytatása, mely a tapasztalatok alapján azokat a rendszereket kívánja bemutatni, amelyek a leginkább támadhatók és a leginkább sérülékenyek egy összehangolt információs támadás esetén hazánkban.

Az egész napos konferencia délutáni szekcióiban szó esett a kiberhadviselés elsődleges célpontjairól, az OT és IoT rendszerekben használt beágyazott eszközök biztonsági kihívásairól, de a „kibertudatosság” kihívásai napjaink változó biztonsági környezetében, valamint a kiberdiplomácia és tanúsítás a stratégiák útvesztőiben címmel is rendeztek kerekasztal-beszélgetéseket. Az eseményen sor került a Kiberbiztonsági Innovációs Verseny eredményhirdetésére, melyen az Óbudai Egyetem és NKE-s kiberbiztonsági mesterképzési szakos hallgatókból álló csapatok küzdhettek meg egymással. Első helyezett lett a Vermillion csapat, második a Szuperkritikus infrák, a harmadik helyet az Okosotthon csapat szerezte meg.”

Forrás:
Információbiztonságban?; Sallai Zsófia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2022. október 11.

Egyenesen a cél felé: Kína kibergyakorlóterei

„Kína gyorsan épít olyan kibergyakorlótereket (cyber range) tartományokat, amelyek lehetővé teszik szakemberei számára, hogy új eszközöket teszteljenek, támadást és védekezést gyakoroljanak, és értékeljék egy adott termék vagy szolgáltatás kiberbiztonságát. Ezeknek a létesítményeknek a jelenléte azt sugallja, hogy a kínai kormány az iparral és a tudományos élettel együttműködve összehangolt erőfeszítéseket tesz a technológiai kutatás előmozdítása és a kiberbiztonsági munkaerő képzése érdekében – további bizonyíték ez arra, hogy Kína közel azonos státuszba került az Egyesült Államokkal a kibertartomány (cyber domain) területén.”

Forrás:
Downrange: A Survey of China’s Cyber Ranges; Dakota Cary; Center for Security and Emerging Technology; 2022. szeptember
Lásd még: „A kibertér egy olyan tartomány, amelyben, ahonnan és amelyen keresztül katonai műveleteket hajtanak végre. Az alapvető katonai célok ezzel a területtel kapcsolatban lényegében ugyanazok, mint a többi területen, – azaz a szárazföldön, tengeren, levegőben és űrben.”
Cyberspace – The Fifth Operational Domain; Larry D. Welch; Institute for Defense Analyses (IDA); 2011.

Digitális geopolitika és geoökonómia

Európai űrpolitika – Ambíciók, autonómia és biztonság

„A világűr meghódításából Európa, így hazánk sem maradhat ki, éppen ezért különösen fontos, hogy kivegyük részünket az ezzel kapcsolatos szabályozási, gazdasági, biztonsági és társadalmi feladatokból. Magyarország ambiciózus tagállamként nemcsak a kötelező, hanem a szabadon választott területeken is kiemelkedik az európai űrtevékenységekben.

Nemzetközi konferenciát rendezett „Európai űrpolitika – Ambíciók, autonómia és biztonság” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Világűrjog és -Politika Kutatóintézete (VPKI) október 13-án a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A konferencia támogató társszervezői a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Paris Saclay Egyetem voltak.

Az esemény megnyitóján Deli Gergely, az NKE rektora elmondta, a világűr megfelelő szabályozása egyre több kihívással szembesül, ezért érdemes e kérdésekről immár nemzetközi konferenciát szervezni. Bejelentette azt is, hogy az NKE nyerte el az Európai Űrjogi Központ nagy presztízsű, immár harminc éve megrendezett nyári egyetemének rendezési jogát 2023-ra. A rektor szerint ma egy új világkorszak hajnalán vagyunk, hiszen a gazdaságot és a társadalmat egyre több technológia szolgálja ki az űrből. E fejlődésből nem szabad kimaradnunk, ugyanakkor a megfelelő kereteket kialakítani a társadalomtudományok szakértőinek felelőssége. Egyetemünk rendkívül büszke lehet arra, hogy az egyetlen olyan hazai kutatóműhelynek ad otthont, amely hivatalosan is kapcsolódik az Európai Űrjogi Központhoz. Az NKE kiadója, a Ludovika Egyetemi Kiadó 1964 óta először publikált magyar nyelven a világűrjoggal foglalkozó kötetet idén. Ugyancsak lényeges eredmény, hogy ebben a félévben az UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával indított négy tudományterületen interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot. Az NKE azon túl, hogy a jogi szabályozást oktatja a résztvevőknek, összefogja és koordinálja a teljes programot.

A társrendezők részéről Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára ehhez hozzátette, Magyarországnak komoly múltja van és fontos jövője lehet a folyamatosan fejlődő űrtevékenységekben. Hazánk ambiciózus kis tagállamként komoly nemzeti hozzájárulással támogatja szövetségeseit. Természetesen nem szeretnénk kimaradni az űrtechnológia jelentette gazdasági fellendülésből sem, ebben a hazai kis- és középvállalkozások beszállítóként kaphatnak majd komoly szerepet. Emellett az űrnek a biztonságunk szempontjából is stratégiai fontossága van – amit az államtitkár szerint a NATO és az EU párbeszédnek kell megteremtenie.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke arról beszélt, az űr szabályozásának egyszerre kell biztonságosnak és rugalmasnak lennie. Az űrbeli kommunikáció jogi hátterének nemzetközi tisztázásához széles körű konszenzus szükséges, amelyet elérni elsősorban idő, pénz és türelem kérdése. Magyarország hazai szabályozási törekvéseit és e területen meglévő szakértelmét szerencsére a nemzetközi közösség is észrevette már. A médiahatóság éppen ezért partnere minden olyan tevékenységnek, amely a társadalmak mostani és jövőbéli érdekeit szolgálja. A megnyitó végén Boris Bernabe, a francia Paris Saclay Egyetem Jean Monnet Karának dékánja rövid videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit, és kívánt nekik hasznos, előremutató tanácskozást.

Az „Európa űrpolitikai vívmányai” címet viselő nyitó panelbeszélgetést Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE VPKI vezetője moderálta. Ezen szót kapott Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyekért felelős különleges tanácsadója, valamint Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság Világűrpolitikai Csoportjának helyettes vezetője. Elhangzott, Magyarország nagyon fontos, aktív és dinamikus partner az űrtevékenységekben. Nemcsak a tagállamok számára kötelező, hanem a szabadon választott feladatokban is kiemelkedik, a hazai akadémiai környezet pedig kimondottan támogató. Európa az űrkutatások tekintetében jelenleg még a középmezőnybe tartozik, egyelőre a kutatások büdzséje jelentősen elmarad például a NASA költségvetésétől. A kutatás–fejlesztés motorja ma az Európai Űrügynökség (ESA), amely, ha az EU teljes lakosságát tekintjük, fejenként mindössze fél euróból ér el komoly eredményeket az űr független elérése, a technológiák fejlesztése, a különféle kutatások támogatása és a biztonság megteremtése területén. Nagyon fontos, hogy Európa ne maradjon ki a világűr meghódításából, azaz legyünk képesek kihasználni e technológiák gazdasági, biztonsági és társadalmi előnyeit. Az egyetemeknek ezen a területen kiemelt feladatuk van, hiszen nekik kell felkelteniük a következő nemzedékek érdeklődését a világűr iránt. Számos olyan terület van még ugyanis, ahonnan Európa hiányzik. A világnak eközben pedig csakis e technológiák használatával, fejlesztésével van esélye együttműködőbbé, egyre zöldebbé, még inkább digitálissá és valóban biztonságossá válnia.

A konferencia másnapján, október 14-én a hallgatók kaptak főszerepet, ugyanis a Space Policy Student Symposiumon tíz hallgató és doktorandusz neves nemzetközi zsűri előtt mutathatta be a világűr fenntartható használatával, illetve biztonság- és védelempolitikai aspektusaival kapcsolatos kutatásait.”

Forrás:
Űrpolitika: ambíciók, autonómia és biztonság; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2022. október 13.

Törvények, rendeletek

dr. Pilz Tamást az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálatáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése alapján dr. Pilz Tamást 2022. október 15. napjától az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálatáért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos – segítve a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Államtitkárának munkáját – az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálata során felelős különösen
a) az állami, önkormányzati és közszolgáltatási feladatokra vonatkozó hazai jogszabályoknak a hatékony működés szempontjából történő felülvizsgálatáért,
b) az állam, az önkormányzatok és a közszolgáltatások működésének egyszerűsítéséért,
c) a közigazgatási hatósági eljárások felülvizsgálatáért, különös figyelemmel azok szükségességére és célszerűségére,
d) a közigazgatási hatósági eljárások elektronikus intézhetőségének vizsgálatáért, különös tekintettel az automatikus döntéshozatalra,
e) a közigazgatás-fejlesztés és az elektronikus közigazgatás nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kíséréséért,
f ) az állampolgárok és vállalkozások számára adminisztratív terheket érintő szabályozások felülvizsgálatáért,
g) a folyamatban lévő ágazati előterjesztések deregulációs szempontú vizsgálatáért.

3. § A miniszteri biztos a 2. § szerinti feladatköre ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Államtitkára útján irányítja.

5. § Felhívom az irányításom alatt álló szerveket és intézményeket, hogy az általános együttműködési kötelezettség keretében a miniszteri biztos feladatának ellátásához szükséges – személyes adatokat nem tartalmazó – adatokat, információkat és elemzéseket bocsássák a miniszteri biztos rendelkezésére.

6. § A miniszteri biztost a 2. § szerinti tevékenységének ellátásában – figyelemmel a Kit. 22. § (3) bekezdésére – titkárság nem segíti.

7. § Ez az utasítás 2022. október 15. napján lép hatályba.

Rogán Antal s. k.,
a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter”

Forrás:
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 9/2022. (X. 13.) MK utasítása az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálatáért felelős miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 61. szám; 2022. október 13.; 4968. o. (PDF)

Ballester-Bólya Boglárkát miniszteri biztossá nevezte ki Varga Judit igazságügyi tárcavezető

„1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján az Európai Unió Tanácsának 2024. második félévi magyar elnöksége (a továbbiakban: EU-elnökség) személyzeti képzése és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében 2023. január 1. napjától két évre dr. Ballester-Bólya Boglárkát miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos
a) közreműködik a 2024. második félévi magyar EU-elnökség előkészítésével összefüggő feladatokról szóló 1350/2022. (VII. 21.) Korm. határozat 4. pontjában meghatározott, az EU-elnökség előkészítésében és lebonyolításában részt vevő személyi állomány felkészítési és képzési tervének elkészítésében;
b) kapcsolatot tart az európai uniós tematikával foglalkozó hazai civil szervezetekkel, és stratégiát készít e szervezetek EU-elnökség előkészítésébe és lebonyolításába történő bevonásáról;
c) kapcsolatot tart az európai uniós tematikával foglalkozó hazai kutatóintézetekkel, és stratégiát készít e szervezetek EU-elnökség előkészítésébe és lebonyolításába történő bevonásáról;
d) az EU-elnökség előkészítése, lebonyolítása és utókövetése során előmozdítja a magyar tisztviselők európaiuniós intézményeknél történő elhelyezkedését.

3. § A miniszteri biztos a 2. § a) pontjában meghatározott feladatkörében részt vesz az Igazságügyi Minisztérium belső egyeztető megbeszélésein.

4. § A miniszteri biztos a 2. § b)–d) pontjában meghatározott feladatkörében előterjesztést készít az igazságügyiminiszter részére.

5. § A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladatkörében észrevételt tehet a kormány-előterjesztésekre, a jelentésekre, valamint a miniszteri rendeletek tervezeteire.

6. § A miniszteri biztos tevékenységét az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.

7. § A miniszteri biztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és – kormányrendeletben meghatározott – juttatásokra jogosult.

8. § A miniszteri biztost feladatai ellátásában kétfős titkárság segíti…”

Forrás:
Az igazságügyi miniszter 10/2022. (X. 13.) IM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 61. szám; 2022. október 13,; 4702-4703. o. (PDF)

Megjelentek az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáféréshez szükséges első magyar jogszabályok

„Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetést követően az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a törvénymódosításokat.

A hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben az a négy törvény és két kormányrendelet, amelyek megalkotásában az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés reményében egyezett meg az Európai Bizottság és a magyar kormány.

Egy-egy törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szól, egy harmadik ezekkel kapcsolatban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosították a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt.

A kormány módosította a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 2016-os rendeletét, valamint hatályon kívül helyezte a 2020-as, a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló rendeletét.

Mint ismert, a fenti rendelkezések

egyrészt megteremtik az Integritás Hatóság létrejöttének feltételeit. Ez az új szervezet hivatalból vizsgálatot indíthat majd bárkinek a panaszára, ha az uniós források felhasználásával kapcsolatban érkezik. Létrehozzák továbbá a korrupcióellenes munkacsoportot, amely a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve lesz.

módosítják az alapítványok összeférhetetlenségi szabályait és közbeszerzések lefolytatására kötelezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.

változtatnak a közérdekű adatigénylés egyes szabályain.

”

Forrás:
Megjelentek az uniós pénzekhez szükséges első magyar jogszabályok; Infostart; 2022. október 11.

42. szám, 2022. október 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Háttér-információk

Közigazgatási, politikai informatika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Törvények, rendeletek