Skip to main content

46. szám, 2011. november 14.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Gyarapodó közvagyon: Állami tulajdonszerzés a járműiparban

„Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvános vételi ajánlatot tesz a Rába Holding Nyrt. részvényeinek megvásárlására. A tavaly hivatalba lépett Kormány a tömeges privatizáció időszakát lezárta, a nemzeti vagyon felelős kezelése, gyarapítása mellett kötelezte el magát. A hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is.

A tranzakció célja, hogy a vállalatban a különböző társaságain, alapjain és szervein keresztül jelenleg 16,15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Magyar Állam érdemi befolyáshoz jusson a Rába Holding Nyrt-ben. A részvények megszerzésével növekszik a mindenkori kormányzat mozgástere egy, a nemzetgazdaságban vezető szerepet betöltő stratégiai ágazatban.

A korábbi évek vagyongazdálkodási gyakorlatát a tisztázatlan felelősségi viszonyok, az ezek nyomán elburjánzó visszaélések, és a közvagyon rövid távú költségvetési szempontokat követő felélése jellemezték. A nemzeti vagyongazdálkodás hosszú távú koncepciója az állami vagyon megőrzésével, növekedésével számol, kezdetektől vállalt célja a hosszú távú értékteremtés elsősorban a stratégiai iparágakban és vállalatoknál.

A részvényvásárlási szándék tehát szilárd közpolitikai megfontolásokon alapul, ám egyúttal üzletileg is indokolható. A járműipar Magyarországon kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővítésében, és kiterjedt beszállítói körén keresztül a kis- és középvállalkozói szektor megerősítésében. A döntő állami befolyás biztosítékot jelent arra, hogy egy hosszú távú, jövőbemutató vállalatfejlesztési stratégia végrehajtásával érvényesüljenek a nemzetgazdasági, geopolitikai megfontolások a Rába üzemeltetésében…”

Forrás:
Gyarapodó közvagyon: Állami tulajdonszerzés a járműiparban, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. november 7.

Vissza az oldal tetejére

A megyei önkormányzatok a területi fejlesztések főszereplőivé válnak

„A Kormány múlt heti ülésén döntött az új típusú megye koncepciójáról, a térségi és a megyei területfejlesztési, fejlesztéspolitikai feladatok átalakításáról. A területi tervezés teljes mértékben a megyei önkormányzatok feladata lesz a jövőben.

Magyarország megújításához elengedhetetlen a fejlesztéspolitikán belül a térségi és a megyei területfejlesztés teljes újjászervezése. E folyamat eredményeképpen egy hatékonyan működő rendszert kell létrehozni, amelynek köszönhetően érzékelhetően javul az ország versenyképessége és a rendelkezésre álló fejlesztési források a lehető legteljesebb mértékben hasznosulnak. A megújuló fejlesztéspolitika egyik legfontosabb eszköze az átfogó programalapú stratégiai tervezés, mert ezáltal helyezhetők ki a források a legeredményesebben és a leggyorsabban az egyes térségekbe.

A területi tervezés a Kormány döntése alapján teljes mértékben a megyei önkormányzatok feladata lesz, hiszen e szervezetek tudnak megalapozott stratégiát alkotni a saját térségükben, amellyel elkerülhető, hogy a korábbi évekre jellemző módon ötletszerű fejlesztések valósulhassanak meg. A jövőben a megyei önkormányzatok a területi fejlesztések főszereplőivé válnak.

A megyei önkormányzat az elkészített megyei területi terv alapján projektgazdákat kutat fel és segíti azokat mind a tervezésben, mind a projektmegvalósításban. Kiemelkedő koordinációs szerepet visz a térségben zajló fejlesztési projektekkel kapcsolatban, ezek végrehajtását nyomon követi és értékeli.

A közelgő 2014-2020-as tervezési időszak előkészítése keretében szükségessé vált a hazai tervezési környezet újragondolása, egyszerűsítése, összhangban a kohéziós politika uniós szinten zajló megújításával. Az elfogadott koncepció nemcsak a jelenleg rendelkezésre álló források leghatékonyabb hasznosítását célozza, hanem megfelel a következő programozási ciklus stratégiai megalapozása által támasztott igényeknek is.”

Forrás:
A megyei önkormányzatok a területi fejlesztések főszereplőivé válnak, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. november 7.

Vissza az oldal tetejére

Egyházaknak adnák a Pest megyei szociális intézményeket

„A csődközeli helyzetben lévő Pest megyei szociális intézmények jövőbeni egyházi működtetéséről folytat tárgyalásokat Tarnai Richárd kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (KDNP) – közölte a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője hétfőn.

Kiss Attila tájékoztatása szerint a kormányhivatal vezetője az ellátottak érdekében tartaná hasznosnak az egyházak bevonását a jelenleg megyei működtetésű otthonok fenntartásába.

A kiadott közlemény szerint Tarnai Richárd az eddigi széles körű egyeztetések alapján úgy véli: az ellátásra kötelezett önkormányzat nem tud eleget tenni feladatának; csak az elmúlt időszakban nyolc civil fenntartású bentlakásos intézmény került csődközeli helyzetbe. A kormánymegbízott hangsúlyozza: megengedhetetlen, hogy az esetlegesen csődbe jutott intézmények lakói az utcára kerüljenek, ezért is megfontolandó az egyházak bevonása a hálózat működtetésébe.

A kormányhivatal közleménye szerint Pest megye egyházi fenntartásban működő otthonai mind személyi, mind tárgyi feltételeiket tekintve jók, messzemenően figyelembe veszik a bennlakók érdekeit. Az állami normatíván felüli egyházi normatíva pénzügyi garanciát jelenthet ezen intézmények további fenntartására – szögezte le Tarnai Richárd.

Mint hozzátette: míg ezek az intézmények határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeznek, addig a megyei önkormányzat fenntartásában lévő húsz intézmény közül csak négynek van ilyen engedélye, a többieké – a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt – 2012. december 31-jén lejár.

Noha a kormányhivatalnak nincs jogszabály által előírt ellátási kötelezettsége, erkölcsi felelősségének tartja a szociális ellátás megfelelő biztosítását, illetve a megfelelő megoldás megtalálását – hangsúlyozta a közleményben Tarnai Richárd.

Az MTI információi szerint Pest megye kormánymegbízottja megkezdte az egyeztetéseket az érintett intézmények egyházi kezelésbe adásáról, de hogy ez mennyi intézményt érintene, illetve hogy teljes, vagy csak részleges egyházi működtetésről volna-e szó, egyelőre nem tudni.”

Forrás:
Egyházaknak adnák a Pest megyei szociális intézményeket, HVG.hu/MTI, 2011. november 7.

Vissza az oldal tetejére

Flottát vezet a Kormányhivatal – így sokat spórol

„…A Kormányhivatal szervei eddig saját telephelyükön, saját kezelésükben tartották a céges autókat, ám azok többségét a közelmúltban központi helyre – a Piac utca 42-44. szám alá – irányíttatta a hivatal, méghozzá költségtakarékossági szempontok miatt. A Kormányhivatal sajtóreferensétől, Nagy Ildikótól megtudtuk, január 1-i megalakulásuk óta a teljes gépjármű állomány mint állami vagyon a kormányhivatal használatába került, amit egységben kell kezelni, hiszen ez már nem a szakigazgatási szerv, hanem a kormányhivatal feladata és felelőssége.

Nincs „üres járat” például Budapestre
Miután felmérték a járművek futásteljesítményét, kiderült, hogy a központi, flottaszerű irányítással jelentős megtakarítás érhető el. A speciális felszereltségű, szakmai feladatokat ellátó gépjárművek (teherautók, mérőautók, erdészeti terepjárók) kivételével 47 személyautó központi elosztásával 10 gépjármű futásteljesítménye nulla kilométerre csökkent, azaz feleslegessé vált a rendszerben, felesleges kiadás a fenntartása. – A munkatársak szakmai utakra vonatkozó kérelmeit a diszpécser szolgálaton keresztül gyorsan ki tudja szolgálni a Kormányhivatal. Így elkerülhető az, hogy ugyanazon a napon több szakigazgatási szervtől egyszerre, egy-egy emberrel több autó induljon például Budapestre – tájékoztatott Nagy Ildikó.”

Forrás:
Flottát vezet a Kormányhivatal – így sokat spórol, Cívishír, 2011. november 7.

Vissza az oldal tetejére

Papírhadsereg helyett valódi

„Veszprém – A jövő évtől jelentősen átalakul a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a polgári védelem működése, derült ki Németh Tamás tájékoztatójából a veszprémi kistérségi társulás hétfői ülésén.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője a polgármestereknek elmondta, hogy a megyei védelmi bizottság vezetését a megyei önkormányzat elnökétől a kormányhivatal vezetője veszi át. A helyi védelmi bizottságokat békeidőben továbbra is a polgármesterek vezetik, minősített helyzetekben a katasztrófavédelmi igazgató vagy megbízottja kerülhet a helyükbe. A polgármesterek munkáját nagyobb településeken az önkormányzatok foglalkoztatásában lévő közbiztonsági referensek segítik.

Továbbra is lesznek olyan személyek, akiket a polgármesterek polgári védelmi munkára kötelezhetnek. Eddig az ilyenek inkább csak papírhadsereget alkottak, mert sem az oktatásra, sem a berendelésre nem volt igazán pénz. A jövőben ez megváltozhat, mert a katasztrófavédelmi hozzájárulásból befolyó pénz egy részét a tervek szerint ennek, az országosan 90-100 ezer fős csapatnak a működtetésére fordítanák.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a hivatásos tűzoltóságok mindegyike az állami katasztrófavédelemhez fog tartozni. A hatósági munkát a 65 ezután megalakuló katasztrófavédelmi kirendeltség veszi át tőlük. A megfelelő lefedettség érdekében egy-egy tűzoltóörs létrehozását tervezik Nagyvázsonyban és Tüskeváron.”

Forrás:
Papírhadsereg helyett valódi, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2011. november. 7.

Vissza az oldal tetejére

Úabb kiadáscsökkentés várható a közszférában

„A költségvetési szervekre és a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekre vonatkozó feladat- és intézmény-felülvizsgálati programot indít a kormány. Az erről szóló, a 2012. évi költségvetési hiánycél tartását biztosító további feladatok címet viselő rendelet a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

A kormányhatározat szerint a program célja a közfeladat-ellátás színvonalának javítása és a költséghatékony működés. A felülvizsgálathoz a nemzetgazdasági miniszter irányításával a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint az ágazatért felelős miniszter részvételével november 10-ig munkabizottságokat kell létrehozni, valamint november 20-ig módszertani útmutatót kell kidolgozni.

A felülvizsgálat után részletes javaslatokat kell tenni egyebek mellett intézmények belső működésének korszerűbbé tételére, intézmény-megszüntetésre, intézmény méretének csökkentésére (létszámcsökkentés, használt ingatlanok számának és ingóságok körének és mennyiségének csökkentése, szervezeti szintek számának csökkentése), intézmények, és az azokat támogató szervezeti egységek összevonására, kiszervezések megszüntetésére, a feladat visszaszervezésére, a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek költségvetési szervvé átalakítására, az intézmények feladatai és a kapacitása összhangjának takarékosságot szem előtt tartó megteremtésére, az ellátott feladatok közfeladattá minősítése indokoltságának felülvizsgálatára.

A kormány a rendeletben a javaslatok ütemezett előterjesztését is megszabta ágazatonként. E szerint a kulturális ágazatnak jövő év január 10-ig, a szociális, jóléti ágazatnak (ideértve a sport-tevékenységet) január 20-ig, a környezetvédelemnek január 31-ig, az oktatási ágazatnak február 20-ig, a honvédelemnek február 28-ig, a rendvédelemi és közbiztonsági területnek március 10-ig, a kutatási-technológiai és innovációs területnek, valamint agrárgazdasági ágazatnak március 20-ig, a gazdasági (ideértve informatikai, fejlesztéspolitikai, munkaügyi) tevékenységet ellátó intézmények és közlekedési ágazatnak március 31-ig, az egészségügyi ágazatnak, az energetikai és bányászati területnek április 10-ig kell elkészítenie a javaslatait.

A kormány egy október 13-i határozatában már döntött arról, hogy a költségvetési fejezeteket irányító szervek vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük a jövő évi hiánycél, az annak érdekében elrendelt, illetve a költségvetési törvényjavaslatban érvényesített megtakarítások biztosítása érdekében. Az intézkedéseket tartalmazó ütemezett tervnek ki kellett térnie arra, hogy milyen tervezett változások lehetnek a közfeladatokban, ehhez milyen jogszabály-módosításokra van szükség, illetve az intézményrendszert milyen változások érintik.

Az akkori rendelet szerint a nemzetgazdasági miniszternek az intézkedési tervekről, azok jóváhagyásáról, esetleges intézkedési javaslatról október 21-ig kellett a kormány számára összefoglaló jelentést készítenie. A 2012. évi költségvetési terv jövőre 2,5 százalékos hiánycélt irányoz elő.”

Forrás:
Orbánék újabb kiadáscsökkentést készítenek elő, HVG.hu/MTI, 2011. november 8.

Vissza az oldal tetejére

‘A területi közigazgatás átalakítása történelmi léptékűnek nevezhető’

„Dr. Pesti Imre kormánymegbízott és Dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára 2011. november 11-én közös sajtótájékoztatót tartott a Bartók Béla úti Kormányablakban.

Dr. Pesti Imre Kormánymegbízott miután köszöntötte a megjelenteket, átadta a szót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárának, dr. Szabó Erikának, aki elmondta, örömmel jött el megnézni annak a munkának az eredményét, amelyen a tavalyi kormányváltás óta dolgoznak.

A kormány olyan ügyfélszolgálati helyszíneket szeretett volna kialakítani, ahol másfajta szemlélettel, más hozzáállással szolgálják ki az ügyfeleket – hangsúlyozta az államtitkár. A távlati célokról szólva elmondta, hogy szeretnék kialakítani az egyablakos ügyintézést, így az állampolgár minden ügyét egy helyen tudja majd elintézni, amelynek helyszíne a Kormányablak lesz.

A területi közigazgatás átalakítása történelmi léptékűnek nevezhető – világított rá Dr. Szabó Erika, aki kifejtette azt is, hogy a Kormányablakok miben újak, miben mások, mint a korábbi ügyfélszolgálatok. Ilyen például a bővített nyitvatartási idő, vagy a részletes és teljes körű tájékoztatás.

Országosan ezidáig 193 ezer ügyfelet fogadtak a Kormányablakok, a jövő héten várható, hogy elérik a 200 ezredik ügyfelet, akit Kecskeméten fognak köszönteni ünnepélyes keretek között, hasonló módon, mint a 100 ezrediket. Az ügyintézések száma viszont már 213 ezernél jár, ez is jól mutatja, hogy az állampolgárok több ügyben is intézkedhetnek a Kormányablakokban, főként azóta, hogy október 17-én duplájára növekedett az ügykörök száma – zárta beszédét Dr. Szabó Erika államtitkár.

Dr. Pesti Imre kormánymegbízott ez után bejelentette, hogy megérkezett a Kormányablakba a 10 ezredik ügyfél, akit nagy tisztelettel köszöntöttek.

Majd a kormánymegbízott beszámolt arról a pályázatról, amely a Kormányablakok népszerűsítését, és a fiatal művészek segítését tűzte ki célul. A Változatos Megyéink az Európai Unióban képzőművészeti pályázatra 19 mű érkezett Budapesten, amelyeket egy bizottság értékelt, és 4 pályázatot ítélt díjazásra. Pénteken felavatásra került a Változatos Megyéink az Európai Unióban képzőművészeti pályázat Kormánymegbízotti Különdíjban részesült alkotása, amely a Bartók Béla úti kormányablakban kerül elhelyezésre.

Végül Dr. Pesti Imre kormánymegbízott bemutatta a budapesti Kormányhivatalokat, amelyből jelenleg négy található a Fővárosban. Budapest speciális helyzete miatt néhány ügykört kevésbé intéznek itt, ilyen például az őstermelőkkel, mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek. Úgy látják, hogy elsősorban a honosítással, vállalkozással, és egészségbiztosítással kapcsolatos ügyek intézése az, ami az elkövetkező időszakban előtérbe kerülhet a Kormányablakokban.”

Forrás:
‘A területi közigazgatás átalakítása történelmi léptékűnek nevezhető’, belföldi hírek, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

Tolna megyében is zajlik a konszolidáció – Interjú Tóth Ferenc kormánymegbízottal

„A Tolna Megyei Kormányhivatal őszi eseményeivel, feladataival kapcsolatban kérdeztük Tóth Ferenc megyei kormánymegbízottat.

– Folyamatban van az intézményfenntartói feladatok átvétele. Tolna megyében hogyan áll a folyamat?
– Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslatát. A megyei önkormányzatok átszervezésétől a kormány a közszolgáltatásokat egységes, magas színvonalon szolgáló, további adósságot fel nem halmozó állami működést vár. A korábban bejelentetteknek megfelelően a törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy 2012. január 1-jével az állam veszi át a megyék konszolidációja keretében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságával együtt. Az egészségügyi intézmények működtetése a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézmények, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) feladata lesz. A megyei kormánymegbízott irányítása alatt álló intézményfenntartó központok feladata lesz a megyétől átvett intézmények, gazdasági társaságok, alapítványok működtetése. Az átadás-átvétel lebonyolítására egy előkészítő bizottság alakult a vezetésemmel, a Tolna Megyei Önkormányzat, a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatósága részvételével. A bizottság tagjai rendszeresen tanácskoznak és végzik az előkészítő munkát…
…
Az állampolgárok a Kormányablak iránt megnyilvánuló bizalmát mutatja, hogy október 25-én üdvözölhettük az ötezredik ügyfelünket, akit egy emléklappal, az Alaptörvény díszpéldányával, egy csokor virággal és egy szekszárdi borral köszöntöttem ez alkalomból.”

Forrás:
Tolna megyében is zajlik a konszolidáció – Interjú Tóth Ferenc kormánymegbízottal, Belföldi hírek, 2011. november

Vissza az oldal tetejére

A miniszterelnök-helyettes mindennel elégedett Kaposváron

„Példaértékű az együttműködés a Somogy megyei kormányhivatal, a megyei közgyűlés és Kaposvár Város Önkormányzata között. Ezt állapította meg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pénteki kaposvári látogatása alkalmával.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormányhivatalok adóssága a költségvetés alultervezése miatt keletkezett. Szita Károly polgármester kifejezett kérése az volt, hogy minél előbb álljanak fel az új közigazgatási egységek, hogy az új feladatok differenciálásai a finanszírozásban is megjelenhessenek. Navracsics Tibor szerint erre vélhetően 2012 júliusától adódik lehetőség.

Kaposvári látogatása alkalmából a somogyi kormányhivatallal ismerkedett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken. A tapasztalatait megosztotta a sajtó képviselőivel.

– A látogatásom célja Somogyban ugyanúgy, mint a többi megye kormányhivatalában, a január elsején elkezdett államigazgatási reform szervezeti megvalósításának megismerése. Ahogy telt az idő, a reform karaktere is módosult, illetve bővült. Somogy jól jellemezi az egész közigazgatási átalakítást – mondta Navracsics Tibor. – A megyei közgyűlés, a kormányhivatal és a megyei jogú város önkormányzata között az együttműködés példaértékű. Ez jól mutatja eredeti szándékunkat is. Nagyon sokan, a közigazgatás különböző szereplőit megpróbálták kijátszatni egymás ellen. Megpróbálták kimutatni, hogy az egyik szereplő gyengül, a másik erősödik és ezt konfliktusos folyamatként akarták felmutatni. Szándékaink szerint a közigazgatás átalakítása után mindenki erősödni fog. Az egész magyarországi közigazgatás erősödni fog azáltal, hogy az önkormányzatok a jövőben jobban fókuszálhatnak a közösségi feladataikra, a helyi, illetve a területi demokrácia intézményeinek működtetésére. Ami a megyei önkormányzatok jövőjét illeti, ott elsődlegesen a területi, területfejlesztési források felhasználására, illetve stratégiák meghatározására fognak koncentrálni.

A megyei jogú városok pedig – az önkormányzati törvény tervezete is ezt mutatja – a jövőben térségi feladatellátással is gyarapodni fognak. A megyeszékhely ismételten és ténylegesen megyeszékhellyé válik, olyan feladatokat is el fog látni, amelyek erősítik a megye első városának szerepét. A kormányhivatalok az állami feladatellátás szervei lesznek.

Navracsics Tibor elismeréssel szólt arról is, hogy Somogyban a kormányhivatal egy épületben kapott helyet.
– Az ingatlanok szétaprózottságát a jövőben orvosolnunk kel – mondta a miniszterelnök-helyettes. – Az önök városa példa rá, hogy miként lehet ezt megoldani. A reformfolyamat minden egyes fázisában Somogy megyében azt tapasztaltuk, hogy a megyei és a városi önkormányzat a kormányhivatallal mindenütt kereste és meg is találta a közös pontokat. Az egész reformnak az a célja, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre amellyel mindenki, aki részt vesz benne, elégedett legyen.
A kormányhivatal adósságáról Navracsics Tibor azt mondta, hogy az idei a nulladik évnek tekinthető. A feladatok átadásakor becslés alapján állapították meg a hozzájuk kapcsolódó költségeket, a költségvetésük így alultervezett lett, a jövő évtől ezt kompenzálni fogják.

Szita Károly Kaposvár polgármestere arra kérte Navracsics Tibort, hogy ha lehet, a lehető leggyorsabban álljanak fel az új közigazgatási egységek annak érdekében, hogy az új feladatok differenciálásai a finanszírozásban is megjelenhessenek.

A miniszterelnök-helyettes szerint lehetőség lesz rá, hogy 2012 július elsejétől kezdjék meg a járási hivatalok a munkájukat, szemben a tervezett 2013 január elsejével.”

Forrás:
A miniszterelnök-helyettes mindennel elégedett Kaposváron, Somogyi Hírlap, F. Szarka Ágnes, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

Debreceni siker Varsóban

„Büszkék vagyunk arra, hogy a 2011. szeptember 29. és október 01. között Varsóban az EUPAN (European Public Administration Network) és a Lengyel Köztársaság által szervezett 6. Minőségügyi Konferencián a Magyarországot képviselő három szervezet egyike partnerünk, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata volt.

A rendkívül színvonalas nemzetközi konferencián Európa 25 országából több mint 300 meghívott vett részt. A rendezvény idén a „Tegyük a helyes dolgokat helyesen” mottó köré szerveződött. Központi kérdésként a közigazgatás hatékonyabbá, ügyfél-központúvá tétele, valamint az eredmény-orientált szemléletmód megvalósítása szerepelt.
A plenáris ülések alkalmával a közigazgatási minőségügy területén neves szakemberek tartottak előadást, mint Prof. Dr Geert Bouckaert, a Löveni Katolikus Egyetem Közigazgatási Intézetének Igazgatója, Patrick Staes, az Európai CAF Kutatási Központ vezetője, Fernandó Garcia Ferreiro az Európai Bizottság Humán Erőforrásért és Biztonságért felelős szervezetének tanácsadója.

A szekcióüléseken a meghívott európai városok képviselői prezentálták közigazgatási szervezetük gyakorlatát. A Debrecen városát képviselő delegáció a helyi Civil Stratégiáról tartott előadást, melyet igen nagy érdeklődés övezett a szekcióban. A város sikerét és eredményességét jól tükrözi, hogy Mr. Staes a konferenciát záró értékelő ülés alkalmával a civil szervezetekkel és lakossággal való együttműködés szervezettségét példaértékűnek nevezte.

A Civil Stratégia kidolgozása a Polgármesteri Hivatal ÁROP projektjének keretében valósult meg a Controll Holding Tanácsadó Zrt. szakértőinek aktív részvételével.”

Forrás:
Debreceni siker Varsóban, Controll Holding, 2011. november 9.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

E-kormányzat a mobilitásért

„Ma reggel az Európai Parlament Kulturális és Oktatási (CULT) Bizottsága nagy többséggel támogatta Bagó Zoltán, fideszes európai parlamenti képviselő a versenyképes egységes digitális piacról szóló véleménytervezethez benyújtott módosítását, ami hangsúlyozza, hogy a páneurópai e-kormányzati platformok hozzájárulnak az egységes piacon belüli mobilitáshoz.

A CULT Bizottság „A versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című véleménye az Európai Bizottság (EB) 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről szóló dokumentumhoz készült. Az EB európai digitális menetrendje az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta előnyök kihasználására irányuló átfogó intézkedéscsomag keretében foglalkozik az elektronikus kormányzattal. Mivel a közforrások jelenleg igen szűkösek, az információs és kommunikációs technológiák az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások innováción alapuló fejlesztésével, a szolgáltatások hatékonyságának fokozásával és költségeinek csökkentésével lehet segítségére a közszférának.

A CULT Bizottság hangsúlyozza, hogy digitális ismeretekre és bizalomra van szükség ahhoz, hogy a polgárok bevonását lehetővé tévő, mindenki számára elérhető e-kormányzatot hozzanak létre, és felkéri a tagállamokat, hogy illesszék bele az oktatási rendszerbe a digitális ismeretek és az átfogó képességek oktatását.

Bagó Zoltán módosító javaslatát kompromisszumos megoldásba foglalták, miszerint a páneurópai e-kormányzati platformok megkönnyíthetik a közigazgatási információkhoz, politikákhoz, közigazgatási közleményekhez, kultúrához és oktatáshoz való hozzáférést, illetve hozzájárul a kormányzati hatékonysághoz és átláthatósághoz, az egységes piacon belüli mobilitáshoz miközben erősíti a demokratizálódást az állampolgároknak a politikai döntéshozatali folyamatba való bevonásával. A Képviselő a malmöi nyilatkozat az európai közigazgatási szervek számára megállapított négy kiemelt céljával összhangban elengedhetetlennek tartotta a szövegbe foglalni, hogy az akadálymentes kormányzati e-szolgáltatások elősegítik az egységes piacon belüli mobilitás fokozását.”

Forrás:
E-kormányzat a mobilitásért, sajtóközlemény, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

„Innováció az e-Részvételért” konferencia

A Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség, a Poznan-i Közgazdaságtudományi Egyetem és a svéd kormányzat VINNOVA Innovációs Ügynöksége szervezésében kerül megrendezésre a fenti címmel egy konferencia november 16-án.

A Poznan-i rendezvény tulajdonképpen a 6. Európai E-közigazgatás Miniszteri Konferencia és Kiállítás előrendezvénye, amelynek középpontjában az állampolgári részvétel új, innovatív megoldásainak bemutatása, keresése szerepel.
Természetesen a mi szempontunkból az egyre nagyobb teret hódító nyitott és együttműködő kormányzati, közigazgatási mozgalom új megoldásai ígérkeznek érdekes témakörnek. Ezzel kapcsolatban az előadók közül mindenképp ki kell emelnünk Jeremy Millardot (Danish Technological Institute), aki évtizedek óta az európai e-közigazgatási kutatások egyik meghatározó alakja, illetve az állampolgári részvétel, az e-participáció új megoldásaival, modelljeivel foglalkozó konferencia szekciót.

A konferencián az eGov Kft. munkatársa részt fog venni, így a későbbiekben egy részletesebb beszámolóval is szolgálni tudunk.

Forrás:
Pre-Conference to the 6th European Ministerial eGovernment Conference : Innovation for eParticipation, November 16, 2011

Vissza az oldal tetejére

Elektronikus ügyintézéssel csökkennek a civil szervezetek terhei

„A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtotta az Országgyűlésnek a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény tervezetét, amely megteremti az alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek nyilvántartásának átlátható és modern szabályozását.

A legfontosabb változás, hogy 2012. június 30-tól a civil és egyéb szervezetek nemcsak papíralapon, hanem elektronikus úton is benyújthatják nyilvántartási kérelmüket. Ezzel csökkennek a civil szervezetek költségei, adminisztratív terhei és az eljárások időigényessége is, összhangban a kormány adminisztrációcsökkentő törekvéseivel, és a közelmúltban a parlamentnek benyújtott Civil törvényben megfogalmazott elvekkel.

Az új eljárásrend nemcsak a kérelmek az elektronikus úton történő benyújtását teszi lehetővé, hanem a bírósági eljárást is elektronikus útra tereli, hogy minél gyorsabban lehessen intézni az ügyeket. A törvényjavaslat – a papíralapú ügyintézés megtartása mellett – 2012. június 30-ától biztosítja a szervezeteknek az elektronikus úton való eljárás lehetőségét és az egyszerűsített eljárás lehetőségét is. Az így eljáró kérelmezőknek, hiánytalan kérelem benyújtása esetén mindössze legfeljebb 15 napot kell várniuk a szervezet bejegyzésére illetve a szervezettel összefüggő változás bejegyzésére.

A civil szervezetek számára kedvező, új szabály az, hogy az informatikai kapcsolat kiépítése után, 2012. június 30-tól a bíróság intézi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését a hatóságoktól.

A törvényjavaslat tartalmazza a közhasznú nyilvántartásba vétel, illetve törlés eljárási szabályait is és ugyancsak új szabályt hoz létre a köztestületekre vonatkozóan. Mivel minden köztestület sajátos abból a szempontból, hogy milyen feladat ellátására jön létre, a törvényjavaslat továbbra is főszabálynak tekinti a nyilvántartásába vételt, de a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szüksége-e a köztestület nyilvántartása vétele.

A jogszabály rögzíti az Országos Bírósági Hivatal által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek rendelkezésére álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszerének szabályait és meghatározza annak főbb alkalmazásait. Rendezi a törvényjavaslat a bírósági eljárások nyilvánosságával összefüggő kérdéseket, meghatározza az Országos Bírósági Hivatal ezzel kapcsolatos kötelezettségeit és azt is, hogy kinek milyen körben adható a szervezet adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány. Az okiratok kiadását a szervezet kérheti, alapítvány esetében az alapító is.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézéssel csökkennek a civil szervezetek terhei, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

E-kormányzati hírek és érdekességek külföldön, 2011. november 14.

I. Nyílt adatok, nyílt kormányzás
A Free Irresponsible Press: Wikileaks and the Battle Over the Soul of the Networked Fourth Estate, Working Paper of article forthcoming in the Harvard Civil Rights Civil Liberties Law Review.
Yochen Benkler, 2011 február (pdf)

UNESCO Launches Global Open Access Portal

OpenData.cz Use Case: Transparent Public Procurement in Czech Republic
2011. október 21. (pdf)

„Der Regierung ist Transparenz nicht wichtig genug“
politik & kommunikation, 2011. ősze
A német kormány nem csatlakozott a 46 ország részvételével induló „Open Government Partnership” nevű együttműködéshez. A cikk ezt kritizálja.

II. Önkormányzatok, közigazgatás
Reimagining Government in the Digital Age
Jay Nath, National Civic Review, Fall 2011 (pdf)
Mit jelent a Kormányzat 2.0 San Francisco számára, és mit jelenthet az amerikai önkormányzatok számára?

E-Government-Strategie spart 200.000 Euro
CIO.de, 2011. november 2.
Erlangen városa és a közösségi média közigazgatási használata.

III. Egészségügy
Die Gesundheitskarte kommt, auch wenn sie nichts kann
Zeit Online, 2011. október 24.
Az elektronikus egészségügyi igazolvány bevezetésének aktuális állása.

Toward Precision Medicine: Building a Knowledge Network for Biomedical Research and a New Taxonomy of Disease
National Research Council, 2011. november 2.

IV. Hálózat- és információbiztonság
Foreign Spies Stealing US Economic Secrets in Cyberspace
Office of the Director of National Intelligence, Office of the National Counterintelligence Executive, 2011. november 4. (pdf)

IT-Sicherheit muss viel besser werden
CIO.de, 2011. október 18.
A német IT-tervezési Tanács véleménye a nemzeti e-kormányzati stratégia kapcsán.

V. Infografika
UK Politicians Are Taking Over Twitter
Az angol politikusok Twitter-használata grafikusan ábrázolva
Mediabistro, 2011. október 26.

Facebook, Twitter, Groupon And The History Of Social Commerce
Mediabistro, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Decemberben megindul a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat

„2011 decemberétől fokozatosan átterhelik az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) szolgáltatásait a Magyar Villamos Művek szabad hálózati kapacitását igénybe vevő Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra. A kormányzati célú hálózatok egységesített és racionalizált üzemeltetést, fejlesztést lehetővé tévő keretek közötti kezelése jelentős költségmegtakarítást eredményez a kormányzati informatikában.

2011 elején megkezdődött az előző kormányok által párhuzamosságokkal terhelten, pazarlóan működtetett kormányzati célú hálózati rendszer konszolidációja. Ennek leghangsúlyosabb eleme az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózati (EKG) szolgáltatás átalakítása a nemzeti fejlesztési miniszter által kinevezett Both Zoltán miniszteri biztos koordinálása mellett. A miniszteri biztos vezetésével megalakult a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt, állami tulajdonú vállalatok és intézmények (így többek között a Magyar Villamos Művek Zrt.) erőforrásainak bevonásával és több munkacsoportban megkezdődtek az átalakítás előkészületei a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kialakítása érdekében.

Az új működési modell szerint az EKG-szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nyújtja majd a Magyar Villamos Művek által biztosított nagysebességű, eddig kihasználatlan gerinchálózaton. A projekt megvalósítása az előzetesen megállapított ütemterv szerint halad, ennek megfelelően 2011 decemberében megtörténik a jelenlegi szolgáltatás átterhelése az állami tulajdonban lévő Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra, majd 2012. január 1-jével megindul az átmeneti működési modell szerinti szolgáltatásnyújtás.

Az eddig piaci viszonyok között működtetett központi rendszer állami kézbe vételét a gazdaságosabb konstrukció mellett hálózat- és nemzetbiztonsági szempontok is indokolttá teszik. A megváltozott üzemeltetés az informatikai rendszerek sebességének gyorsítása és hozzáférhetőségének bővítése révén a közigazgatási ügyintézés hatásfokának javulását eredményezi.”

Forrás:
Decemberben megindul a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. november 7.

Vissza az oldal tetejére

Negyven éve gyűjtöm a hardvereket

„Az egyik, ha nem a legnagyobb informatikatörténeti anyagot felhalmozó hazai magángyűjtőnél, Kutor Lászlónál jártunk. Alighanem nem utoljára.
Ezek itt az aranyprocesszoraim – mutat nekünk egy jó két tucat, árulkodóan aranyszínű tokozásban megbúvó chipet tartalmazó panelt dr. Kutor László, akihez azért látogattunk el, hogy kóstolót kapjunk irigylésre méltó hardvergyűjteményéből. A Cyrix 6×86 és Pentium Pro CPU-kkal záruló sorban felvonultatott mikroprocesszorokat azért hívja így, mert ma ezeket szó szerint aranyáron lehet megvásárolni: az erre nem ritkán bizniszt alapozó bontóktól nem a teljesítményük vagy funkcióik, hanem a nemesfémtartalmuk alapján kalkulált áron szerezhetők meg. Nem egyért kellett mélyen a zsebébe nyúlnia a gyűjtőnek.

Az Óbudai Egyetem informatikai karán oktató Kutor László Magyarország egyik legjelentősebb informatikatörténeti gyűjteményének tulajdonosa. Közel negyven éve – amióta 1974-ben tanítani kezdett az elődintézmény Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán – gyűjti a számítástechnikához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tárgyakat. Kezdetben azért szedte szét a komputereket, mert meg akarta érteni a felépítésüket, működésüket, később szisztematikusan is elkezdte gyűjteni az alkatrészeket, teljes számítógépeket.
…
A számítástechnika néhány, számára kedvenc területén igyekszik a teljességre törekedni. Ilyen ág az adattárolóké: a gyűjtemény itt az elektronika előtti korszak adatrögzítő eszközeivel, viaszhengeres hangrögzítőkkel indul és nagyjából a flashmemóriákig tart. Természetesen nem hiányzik belőle az első merevlemez, az 1956-ban bemutatott IBM 305 RAMAC háttértárának egy korongja és a Jánosi Marcell-féle kazettás flopi, az MCD-1 sem.
…
Az oktatásban is épít az anyagra: tavaly indított el egy kurzust Fejezetek az információtechnológia kultúrtörténetéből címmel, amelyhez a hallgatókkal együtt amolyan történeti szertárként használja a gyűjteményt.”

Forrás:
Negyven éve gyűjtöm a hardvereket, Barna József, IT café, 2011. november 8.

Vissza az oldal tetejére

Gigantikus botnetre csapott le az FBI

„Öt évig tartó előkészítő munkát követően az FBI az eddigi legnagyobb csapást mérte egy úgynevezett botnet üzemeltetőire. A bűnözők számítógépek milliói felett vették át az irányítást, rosszindulatú kódokat telepítettek és egy vagyont loptak. Érdemes ellenőrizni a gépeket, az FBI is segíthet ebben.
…
A nemzetközileg összehangolt akció során az észt hatóságok úgynevezett botnetek hat feltételezett üzemeltetőjére csaptak le. Azzal vádolják őket, hogy több millió PC-t fertőztek meg rosszindulatú szoftverekkel, és illegális célokra használták ezeket. Ugyanakkor az FBI házkutatást tartott egy adatközpontban New Yorkban, ahol több mint száz szerver gondoskodott a zombihálózat vezérléséről.

A bűnözők, miután a DNSChanger nevű szoftverrel megfertőzték a számítógépeket, manipulálták a DNS-beállításokat a számítógépeken. A DNS rendszer olyasmi, mint egy telefonkönyv, arra szolgál, hogy számok és száraz adatok helyett felhasználóbarát webcímeket (pl. www.spiegel.de) használhassunk, amiket aztán a gép nyelvére fordít a rendszer (195.71.11.67). A folyamat során DNS-lekérdezések zajlanak, de ha az érintett számítógépet manipulált DNS-szerverre irányítják, a bűnözők célzott hirdetéseket tudnak küldeni, manipulálhatják a keresési eredményeket, vagy egyéb rosszindulatú szoftverekkel élhetnek vissza.

Az elkövetők így például az Apple hivatalos iTunes oldalát kereső felhasználókat egy olyan cég weboldalára irányították át, amelyiknek semmiféle hivatalos kapcsolata nincs az Apple-lel, de úgy tett, mintha lenne, és Apple-programokat adott el.

Az FBI adatai szerint a botnetek egyedül az Egyesült Államokban félmillió számítógépet kontrolláltak. Ezek között voltak magánszemélyek gépei, de vállalatok, kormányzati ügynökségek és a NASA eszközeit is érinti a csalás. Világszerte 100 országban körülbelül négymillió számítógépet használtak bűnös céljaikra. Az FBI úgy számolta, hogy legalább 14 000 000 dollár illegális bevételre tettek így szert a bűnözők. Az anyagi kár okozása mellett a kártevő megakadályozta az automatikus frissítések telepítését, és csökkentette az antivírus szoftver hatékonyságát is, azaz további veszélyeknek tették ki a gépet.”

Forrás:
Gigantikus botnetre csapott le az FBI, HVG.hu/MTI, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

Lehet pályázni a 26 GHz-es frekvenciákra

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a héten pályázatot hirdetett a 26 GHz-es frekvenciasáv szabad blokkjainak értékesítésére. A most meghirdetett frekvenciacsomag 26 darab – 2×28 MHz sávszélességű – alapblokkot tartalmaz, amelyek használati jogát 15 évre szerezhetik meg a nyertesek.

A sokoldalúan felhasználható, nagy adatátviteli sebességű vezeték nélküli kapcsolat kiépítésére alkalmas sáv értékesítését évek óta várják a távközlési szolgáltatók. A pont-pont összeköttetésekhez és pont-multipont rádiótávközlő rendszerekhez is használható tartomány végfelhasználói állomások közvetlen hálózati kiszolgálására, illetve rádiórelé-hálózatok és a mobiltávközlésben a bázisállomások felhordóhálózatának kiépítésére is megfelelő, ezért a vezetékes és mobilszolgáltató vállatok egyaránt érdeklődnek iránta.
…
A NMHH célja a meghirdetett értékesítéssel az, hogy a rendelkezésre álló véges erőforrás, a frekvenciakapacitás hatékonyan hasznosuljon, valamint ösztönzően hasson a szolgáltatók által tervezett hálózatfejlesztésekre. További célként fogalmazódott meg az is, hogy az értékesítés élénkítse a mobilpiaci versenyt, és ez által javuljon a szolgáltatások minősége, az előfizetők érdekeinek védelme. A 26 GHz értékesítési feltételeit úgy alakította ki a hatóság, hogy az támogassa a 900 MHz-es sáv folyamatban lévő árverését is – közölték.

A hónap elején módosult a 960 MHz feletti tartomány frekvenciahasználati díjrendelete is. A jövőben értékesített, mikrohullámú spektrumba tartozó frekvenciák után már a módosított rendelet alapján kell fizetni a díjakat, érvényes ez a most meghirdetett 26 GHz-es frekvenciablokkra is. A díjrendelet változtatásnak célja az, hogy a piaci szolgáltatókat hatékony frekvenciahasználatra ösztönözze, valamint a szolgáltatókat a kevésbé telített sávok felé terelje – közölte az NMHH.”

Forrás:
Lehet pályázni a 26 GHz-es frekvenciákra, Barna József, IT café, 2011. november 11.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakmai nap a DOStalgia – 30 éves a PC kiállításon

2011. november 16.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, 1146 Budapest Városligeti krt. 11.

Digitális kultúra. A BME Információs Társadalom és Trendkutató Központtal (ITTK) közös program.

  • 10:00 Rab Árpád: Elvékonyodó valóságok, avagy az információs társadalom jelene és jövője
  • 10:30 Szűcs Dávid: Gaming is the new sexy – a videojátékok térhódítása a 21. században
  • 11:00 Kerekasztal a digitális kultúráról. Kacsuk Zoltán, Képes Gábor, Rab Árpád, Szűcs Dávid

Tárlatvezetések
12:00 valamint 13:00 Félvezető tárlatvezetés a 40 éves Intel 4004 mikroprocesszor tiszteletére. (Nagy Károly és Képes Gábor, a DOStalgia kiállítás rendezői)

A PC hőskora Magyarországon. Az NJSZT Informatika Történeti Fórummal (ITF) közös program.

  • 14:00 40 éves az Intel 4004. Golubeff Róbert, Intel Hungary képviseletvezető köszöntője
  • 14:10 Az első magyar PC. Faix Gábor, a Proper-16 konstruktőrének előadása.
  • 14:40 – Kerekasztal a PC magyarországi hőskoráról, a korszak informatikusaival és informatikatörténészekkel. (Dömölki Bálint, Faix Gábor, Kovács Győző, Reszler Ákos (SZKI); Váradi László (Videoton); Kutor László, Nagy Károly (NJSZT ITF)

Forrás:
BME ITTK

Vissza az oldal tetejére

Fizetőkapuk az interneten

„… úgy tűnik, 2011 mégis változást hozott az online médiában. Egyre több lap dönt úgy, hogy pénzt kér olvasóitól a weben. A legnagyobb figyelem a The New York Times (NYT) döntését követte, amely március végén lett fizetős. A szakma októberi ítélete szerint a „lyukacsos” módszer jól működik: havonta húsz cikket bárki elolvashat, ezen felül azonban már fizetni kell, havi 15 dollárt (körülbelül 3200 forintot). A Google hírkeresőjéből vagy a közösségi oldalakról érkező olvasók is fizetés nélkül olvashatják a híreket, azaz olyan barátokkal is meg tudjuk osztani a cikkeket, akik nem előfizetők.

A modell pedig sikeres: a Columbia Journalism Review szerint tavaly óta a látogatók száma két százalékkal nőtt, és 324 ezer fizető felhasználója van az oldalnak, és az online hirdetési bevételek is növekedtek. A Columbia egyetem szakfolyóiratának becslései szerint az idén 210 millió dollár bevétele származik majd a NYT-nak a digitális üzletágból, ami több, mint a szerkesztőség költsége. „Ez fontos mérföldkő a Times és általában a digitális újságírás számára is” írja a lap. Digitális fizetőkapu mögé húzódott a The Boston Globe, valamint ezzel kapcsolatos kísérletekbe kezdett a The Los Angeles Times is, és az online fizetés sikertörténetének számít a Wall Street Journal és a brit Financial Times.

A The Economist október eleji cikke szerint azonban inkább a helyi, kisebb lapok azok, amelyek tömegesen kezdenek pénzt kérni az interneten megjelenő cikkeikért. A hetilap szerint Amerikában több mint száz ilyen lap lett fizetős az utóbbi egy-másfél évben, sikeresen: ez úgy lehetséges, hogy a helyi közösségben fontos szerepük van, és gyakorlatilag alig van konkurenciájuk. A változást segítette, hogy egyre könnyebb a kérdés technikai része: a Press+ vagy a Google által kifejlesztett One Pass rendszerek valamennyi jutalék fejében megoldják a fizetést. A brit hetilap szerint azonban a legnagyobb ösztönzőerő az volt, hogy a gazdasági világválság kitörésekor összeomlott a hirdetési piac, emiatt nem volt tovább tartható a „80-20” rendszer: eszerint a bevételek ötöde származott a lapeladásból, négyötöde pedig a hirdetési bevételekből. Az olvasók száma pedig a fizetőkapu felállításával nem csökkent olyan mértékben, mint azt várták…”

Forrás:
Fizetőkapuk az interneten, Kőműves Anita, Népszabadság, 2011. november 2.

Vissza az oldal tetejére

Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum

„„A színes, plasztikus, hangos televíziós készülék, életnagyságú képeivel és ismétlő szerkezetével akár hónapok múlva is lepörgethetjük az elmúlt eseményeket” – csodálkozott rá a rádiónál éppen hogy fiatalabb találmányra, a televízióra Molnár Ferenc író 1935-ben. A többi immár történelem. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió már önmagában a történelem része: előbbi 1925-től, utóbbi 1957-től vált sorsfordító időkben és békés korszakok langymelegében a magyar sors krónikásává – és néha alakítójává. Ez a két ilyen múlttal rendelkező intézmény már rég megérdemelte, hogy múzeum mutassa be a történetüket – mégis 2011 nyaráig kellett arra várni, hogy megnyíljon a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum Budapesten.

Pedig a történet régen csaknem hetven éve kezdődött: már 1942-ben javasolta Ortutay Gyula, hogy jöjjön létre egy rádiómúzeum. A neves néprajzkutató és politikus – akkoriban még Kozma Miklós MTI-elnök gyermekeinek házitanítója és a Magyar Rádió lektora, később miniszter – úgy vélte: a felvételeket, a dokumentumokat és az eszközöket el kellene menteni az utókor számára. A háború azonban meghiúsította a terveket, sőt az ostrom alatt megsemmisült a történeti levéltár is. A rádiómúzeum ötlete ezek után évtizedekig Csipkerózsika-álomba merült, miközben elkezdődtek a Magyar Televízió adásai is.

Ahhoz, hogy végül megszülethetett az egyesített múzeum, két ember több évtizedes kitartására volt szükség: a rádióban Salamon István, míg a televízióban Koreny János számít a külön utakon elindult gyűjtemények atyjának. Két megközelítés, kétféle indíttatás, kétféle pályaív: Salamon magyar–könyvtár szakon végezve a rádió archiválásának, az intézmény irodalomtörténetének szentelte munkásságát, és irodalommal foglalkozott szerkesztő-riporterként is, míg Koreny elektromérnökként dolgozott a televíziónál, annak műszaki fejlesztésében, üzemeltetésében, majd a szervizmunkálatokban vállalva részt.
…
De miként lehet érdekesen bemutatni ezt az alapvetően régi technikai eszközökre épülő kiállítást a laikusoknak? A múzeum gyűjtőköre a tárgyi relikviákra, fotókra, plakátokra, kisnyomtatványokra, szórólapokra és a műszaki tervrajzokra terjed ki. „Ezt a kincset egészítik ki a hangdokumentumok, amelyek együtt a 20. századi társadalomtörténetre és kultúrára is reflektálnak” – beszél a kiállítás egyik vezérfonaláról Salamon István. Ennek szellemében a rádiós részleg kronologikusan halad végig a húszas évek kezdetleges szerkezeteitől a ma is használt eszközökig. Az egy időszakból származó eszközök, berendezések, fekete-fehér fotók vagy éppen színes plakátok alkotják azt az egyveleget, amellyel minden egyes kor hangulatát be tudják mutatni…
…
Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum
1088 Budapest, Pollack Mihály tér 8–10.”

Forrás:
hg.hu, Rajcsányi Gellért, 2011. november 12.
Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum – MTVA

Vissza az oldal tetejére

Működésben az NMHH Internet Hotline-ja

„…A sajtótájékoztatón dr. Németh Gábor, az Infomédia-szabályozási Főosztály munkatársa, az Internet Hotline vezetője hangsúlyozta: a jogi felkészültség, a technikai ismeretek hiányában a legtöbb felhasználó nem tudja, hogy hova fordulhat segítségért, ezért kifejezetten hasznos a szolgáltatás. A bejelentések nyomán az Internet Hotline felhívja a szolgáltatók figyelmét az esetleges jogsértésekre, és hatékonyan képes fellépni a kifogásolt tartalom eltávolítása érdekében.

A honlapon kilenc kategóriában jelenthetőek be a jogsértő internetes tartalmak, ilyenek a pedofil tartalmak; a hozzájárulás nélkül sértő módon közzétett fotók, videók; a zaklatás; a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom; az erőszakos tartalom; kábítószer fogyasztására csábítás; terrorcselekményre buzdítás; számítógépes vírusok, kémprogramok népszerűsítése és az egyéb olyan tartalmak, amelyek károsak lehetnek a kiskorúak számára.

A magyar szolgáltatás nemzetközi példák sorába illeszkedik: többek között német, brit, francia és ausztrál honlap is működik hasonló célokkal. Várható, hogy uniós szinten is kötelezővé teszik ilyen szolgáltatás működtetését. A hazai Internet Hotline-t a Magyar Tartalomipari Szövetség üzemeltette 2005-től 2011 szeptemberéig. Az NMHH továbbra is elkötelezetten kiáll minden olyan kezdeményezés mellett, amely a gyermekek érdekében a káros és illegális internettartalom eltávolítását tűzi ki célul, és támogatja a digitális közbizalom megteremtését.”

Forrás:
Az NMHH Internet Hotline-jának kezdeményezésére megnehezíthetik a képlopást a magyar közösségi portálok, NMHH, 2011. november 9.

Vissza az oldal tetejére

A Szilícium-völgy Antikrisztusa

„Jövőre jelenik meg Andrew Keen író, TechCrunch-blogger és internetkritikus legújabb könyve, amelynek címe Digital Vertigo lesz. A szakembert sokan egyszerűen csak a Szilícium-völgy Antikrisztusaként emlegetik.

Andrew Keent a nem éppen hízelgő cím nem zavarja, sőt, még a névjegykártyájára is feltette. Mostanában a közösségi webet bírálja, a célkeresztjében elsősorban a Twitter és a Facebook szerepel. Az 51 éves férfi Londonban született és azok közé a vállalkozók közé tartozik, akik a kezdetekkor, az 1990-es években kerültek a Szilícium-völgybe. A célja egy saját webes vállalkozás felépítése volt, azonban miután megalapította az Audiocafe.com nevű zenei szolgáltatást, az online ágazat ellen fordult. 2007-ben megjelent művében a Wikipediát, a YouTube-ot és a MySpace-t támadta. Úgy vélekedett, hogy az amatőrök által készített tartalmak elsekélyesítik a kultúrát és aláássák a zene-, a film- és a könyvipar üzleti modelljeit.

„Nem vagyok olyan, aki azt mondja, hogy állítsuk vissza az órákat és a digitális korszakból térjünk vissza az ipari forradalom idejébe. A közösségi web a Twitter és a Facebook mellett több száz egyéb cégre is hatással volt a Szilícium-völgyben. Ezek a társaságok mind azt hangoztatják, hogy a közösségi hálózatok megmenthetik az oktatásunkat, a gazdaságot és a személyes szabadságunkat. Ahhoz azonban, hogy megmaradjanak a valódi közösségeink és az egyéni elégedettségünk, továbbra is szükségünk van a magánéletünkre és az autonómiánkra, s pont ezt veszi el az internet.”

„Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az egész világhálót legszívesebben egy nagy kollégiumi hálóteremmé változtatná át. Egy olyan hellyé, ahol mindenki ismer mindenkit és ahol nincs az embereknek magánéletük. Amennyiben ma valaki a világhálón névtelen akar maradni, akkor az Anonymous csoporthoz kell csatlakoznia és illegalitásba kell vonulnia. Az internet egyre inkább egy utálatos hellyé változik. Az online hálózatok egyre több területre nyomulnak be, a munkahelyeken át a közigazgatásig. Támogatják a kollektív munkát és a kényelmet, de valójában nem közösségi alapon működnek, mert inkább a radikális individualizmust segítik elő.”
…
„Az, hogy valaki mindig összeköttetésben van az ismerőseivel hatalmat jelent és enélkül nem érzik magukat olyan fontosnak. Az internet ráadásul soha nem felejt és az olyan cégek, mint a Google is csak nagyon nehezen tanulják meg, hogy mennyire szükséges lenne a felejtés. Fenntartom, hogy a média, a művészek, a zenészek és az írók válságban vannak. Hiányoznak az alternatív üzleti modellek” – hangsúlyozta a TechCrunch bloggere.

Keen szerint a legnagyobb probléma a Twitter esetében az, hogy nem lehet tudni, hogy ki jelenteti meg ott az anyagokat. Az emberekre kell összpontosítani, mert csak ennek a munkának van értéke: bár a Facebook és a Twitter hozzájárult az arab forradalmakhoz, de ezek csak úgy lehettek sikeresek, hogy valódi emberek vonultak az utcákra. Kiemelte, hogy a társadalom problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy leállítjuk a világhálót.

Az államok és a cégek közül az író az utóbbiakat tartja veszélyesebbeknek, mert szeretnének egyre nagyobb hatalommal rendelkezni. Az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia kormánya nagyon gyenge, szerinte sokkal jobban kell félnünk a Google vagy a Facebook hatalmától és befolyásától, mivel az okosabb szakemberek inkább oda vándorolnak és nem az állami rendszerben helyezkednek el. „A Google ma hatalmasabb, mint az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi. Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy valójában úgy is működnek, de ha a céget a jövőben más átveszi, akkor akár azzá is válhat” – szögezte le végül Andrew Keen.”

Forrás:
Andrew Keen: „A jelenlegi hálózatok nem közösségi alapúak”, Berta Sándor, SG.hu, 2011. november 12.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Nyereség és veszteség a nyílt adathozzáférés megvalósítása esetén

Az ausztrál tanulmány arra vállalkozik, hogy költséghatékonysági elemzés tárgyává tegye a közszektor információhoz való szabad hozzáférést. Az előnyök és hátrányok felmérése egyaránt vonatkozik a szervezetekre, a felhasználókra és a tágabb gazdasági környezetre.

Valós szervezeti adatokat, idősorokat, használva a szerző képes volt modellezni a nyereséget és veszteséget a szabad hozzáférést biztosító döntés előtt és után. Továbbá sikerült modellezni a felhasználóknál jelentkező megtakarításokat és a tágabb gazdasági környezet számára jelentkező előnyöket.

A tanulmány számos kormányzati szervezet adatait vizsgálja. Mindegyik szervezet esetében mások a költség/haszon arányok, mert a szabaddá tett adatok természete is más. Ezért önmagukban nem szabad összehasonlítani őket. Az azonban fontos, hogy mindegyik esetben az arány pozitív értéket mutat. Mindent egybevetve a tanulmány azt bizonyítja, hogy az elérhető haszon tekintélyes mértékben meghaladja a költségeket, azaz a közszektor információihoz való szabad hozzáférés megteremtése erős és megalapozott pénzügyi alapokon nyugszik. Fontos megjegyezni, hogy ezek nem egyszeri alkalomra szóló számok, hanem évente és folyamatosan jelentkeznek, így a nyereség növekvő természetű.

Forrás:
Costs and Benefits of Data Provision: Report to the Australian National Data Service, Professor John Houghton, Australian National Data Service, 2011. október 18. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A „Spatial Data Infrastructures (SDI), latest trends and research” szeminárium anyagai

A szemináriumon elhangozott előadások bemutatói letölhetőek pdf-formátumban.

Forrás:
Seminar „Spatial Data Infrastructures (SDI), latest trends and research”, 7 – 11 November 2011, Organised by Leuven University and Brussels University

Vissza az oldal tetejére

A digitális populizmus új arca

Az angol balközép Demos Alapítvány jelentése az általa populistának titulált politikai mozgalmak megjelenéséből indul ki. Ezen az európai politikai konszenzust elutasító, szélsőjobboldali mozgalmakat érti. Megállapítja, hogy ezeknek a politikai mozgalmaknak a növekedésével párhuzamosan az online politizálás új formái indultak növekedésnek. A virtuális és a valós térben folytatott politizálás ennek eredményeképpen kialakuló keveréke ma már milliók számára (különösen a fiatalok között) a politikával való foglalkozás természetes módja. Mindazonáltal eddig még komolyan nem vizsgálták, hogy mit is jelent ez valójában. A jelentés az első átfogó, kvantitatív vizsgálat, mely a készítői által digitális populistáknak nevezett embereket vizsgálja meg közelebbről. 11 országban 10 ezernél is több interjúalanyt kérdeztek meg, hogy megtudják kik ők, mit gondolnak és mi motiválja őket. Arra is útmutatásul szolgál az eredmény, hogy a populizmus – és általában a politika és a politikai részvétel – hogyan változik a közösségi média hatására.

Forrás:
“The rise of populism in Europe can be traced through online behaviour…” : The New Face of Digital Populism, Jamie Bartlett, Jonathan Birdwell, Mark Littler, Demos, 2011. november 4.

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata az új típusú megye koncepciójáról

„1. A Kormány
a) felhívja az érintett minisztereket, hogy olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely alapján a fejlesztéspolitika területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok lássák el;
b) felhívja az érintett minisztereket, hogy az a) pontban foglaltak megvalósítása érdekében készítsék elő és terjesszék a Kormány elé a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény megújítását tartalmazó törvény-tervezetet, igazodva az új típusú megyei önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz.
…
Határidő: 2011. december 20.”

Forrás:
A Kormány 1361/2011. (XI. 8.) Korm. határozata az új típusú megye koncepciójáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 130. szám, 2011. november 8., 32189. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Kormány határozata egyes kormányhatározatok deregulációs célú felülvizsgálatáról

„1. A Kormány a magyar állam joghatósága alapján alkotott és hivatalos lapban 1990. május 2. előtt közzétett – e kormányhatározat hatálybalépésének időpontjában vissza nem vont – egyedi kormányhatározatot és minisztertanácsi határozatot visszavonja.
2. A Kormány a magyar állam joghatósága alapján alkotott és hivatalos lapban 1990. május 2. előtt közzétett – e kormányhatározat hatálybalépésének időpontjában hatályon kívül nem helyezett – normatív kormányhatározatot és minisztertanácsi határozatot hatályon kívül helyezi.
3. A Kormány az 1. mellékletben meghatározott egyedi határozatait visszavonja.
4. A Kormány az 1. mellékletben meghatározott normatív határozatait hatályon kívül helyezi.
5. A Kormány a 2. mellékletben meghatározott normatív határozatait hatályon kívül helyezi.
…
7. Az e határozattal hatályon kívül helyezett, visszavont kormányhatározatok hatályon kívül helyezése, visszavonása nem érinti a kormányhatározatok által a hatályon kívül helyezést, visszavonást megelőzően keletkeztetett, megszüntetett vagy módosított jogokat és kötelezettségeket.
8. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az igazságügyért való felelőssége körében évente vizsgálja felül a hatályban lévő kormányhatározatokat és készítsen előterjesztést a Kormány részére a hatályon kívül helyezni, visszavonni javasolt kormányhatározatokról.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: évente…”

Forrás:
A Kormány 1380/2011. (XI. 8.) Korm. határozata egyes kormányhatározatok deregulációs célú felülvizsgálatáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 130. szám, 2011. november 8., 32218-32244. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Kormány határozata a 2012. évi költségvetési hiánycél tartását biztosító további feladatokról

„A 2012. évi hiánycél tartását biztosító intézkedésekről szóló 1334/2011. (X. 13.) Korm. határozatban foglaltak alapján született szükséges intézkedések végrehajtásán túl egy feladat- és intézmény-felülvizsgálati programra van szükség. A programnak ki kell terjednie a költségvetési szervekre és a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekre egyaránt. A Kormány az ilyen irányú továbblépésről az alábbi határozatot hozza.
A Kormány
1. a közfeladatellátás színvonalának javítása és a költséghatékony működés céljából szervezeti és feladatellátási felülvizsgálati programot indít el az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési szervek, és a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: intézmények) vonatkozásában egyaránt; a felülvizsgálathoz a nemzetgazdasági miniszter irányításával, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint az ágazatért felelős miniszter részvételével munkabizottságokat kell létrehozni, valamint módszertani útmutatót kell kidolgozni;
…
2. elrendeli, hogy a felülvizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie, illetve a javaslatokban az alábbi irányokat kell érvényesíteni:
a) fel kell tárni a feladat állam által való ellátásának, illetve támogatásának indokoltságát, és biztosítani kell, hogy a finanszírozási kötelezettség a mindenkori államháztartási kondíciókhoz alkalmazkodjon;
b) a hatékony feladatellátáshoz ki kell alakítani a követelményeket és feltételeket (feladatmutatók, mennyiségi és minőségi teljesítménymutatók, létszám- és költségnormák);
c) egyes intézménytípusokra olyan finanszírozási, támogatási, gazdálkodási modellt kell kialakítani, amely külön kezeli az intézmény-fenntartási és szakmai feladatokat, az általános és céltámogatási előirányzatokat, illetve a rendszeres és a nem rendszeres (programhoz kapcsolódó) feladatok finanszírozását;
d) a működési előirányzatok felhasználásának az előirányzatra jellemző paramétereken, normatívákon kell alapulni;
e) meg kell vizsgálni a létszám és egyéb kiadási normatívákat a takarékossági és a hatékonysági optimum vizsgálata szempontjából; egy adott állami feladatnak meghatározott létszámigénye van, ezért a létszámot a költségvetés végrehajtásának alapkategóriájává kell tenni, s ehhez kell kötni a dologi és egyéb kiadások jelentős részét is;
f) lehetőség szerint meg kell határozni az adott feladat elvégzéséhez szükséges létszámigényt és a hozzá kapcsolódó kiadásokat;
g) elemezni kell a normatívákat és a teljesítményt befolyásoló eszköz-kombinációkat;
h) a dologi kiadásoknál kiemelten vizsgálni kell az egyes kiadások tipizálását; ennek kapcsán a kiadások lehetnek: személyhez kötöttek (pl. irodaszer), szakmai feladattal összefüggőek (pl. szakmai anyagok, felszerelések), illetve szakmai feladattól függetlenek (pl. fűtés, világítás);
i) normatívákat, mutatószámokat kell képezni és ezeket érvényesíteni az egyes intézménytípusok feltérképezésére; az intézmény-felülvizsgálattal összefüggésben vizsgálandó az egyes intézmények ellátási színvonalának mérése, összehasonlítása és az indokolatlan különbségek mérséklése az ellátásokra fordított kiadások racionalizálása érdekében;
j) fel kell tárni a saját bevételek szerzésének lehetőségét, aminek biztosítani kell, hogy az év közben felmerülő, rendkívüli helyzetből adódó forráshiány fedezete megteremtődjék, szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a saját bevételszerzést eredményező tevékenységet;
k) alapelvként kell rögzíteni, hogy a következő év szakmapolitikai céljait a tárgyévben kell meghatározni, radikálisan csökkentve ezáltal a minisztérium saját intézményeihez irányuló fejezeti kezelésű előirányzatokat;
l) a minisztériumoknak a fejezethez tartozó intézmények valós gazdájává kell válniuk, el kell érni, hogy az intézmények gazdálkodási mozgástere szűk legyen, a minisztérium a szakmai irányítás mellett legyen képes ténylegesen hatással lenni az intézmények költségvetésének évközi végrehajtására, kontrollálja azt;
3. elrendeli, hogy a 2. pontban foglaltak alapján kidolgozott részletes javaslatok terjedjenek ki az alábbiakra:
a) intézmények belső működésének korszerűbbé tételére, a szakmai működés színvonalának javítására,
b) intézmény-megszüntetésre,
c) intézmény méretének csökkentésére (létszámcsökkentés, használt ingatlanok számának és ingóságok körének és mennyiségének csökkentése, szervezeti szintek számának csökkentése),
d) intézmények összevonására,
e) intézmények fizikai vagy szellemi támogató szervezeti egységeinek összevonására,
f) kiszervezések megszüntetésére, a feladat visszaszervezésére,
g) a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek költségvetési szervvé történő átalakítására,
h) az intézmények feladatai és a kapacitása összhangjának takarékosságot szem előtt tartó megteremtésére,
i) az ellátott feladatok közfeladattá minősítése indokoltságának felülvizsgálatára;”

Forrás:
A Kormány 1365/2011. (XI. 8.) Korm. határozata a 2012. évi költségvetési hiánycél tartását biztosító további feladatokról, Magyar Közlöny, 2011. évi 130. szám, 2011. november 8., 32194-32196. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére