Skip to main content

22. szám, 2013. május 27.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Beindultak a sokmilliárdos zárolások a minisztériumoknál

„Csaknem négymilliárd forintot zárol a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium annak a kormányhatározatnak az alapján, ami a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szól. A Honvédelmi Minisztérium esetében ez több mint 4,5 milliárd forintot jelent. A kabinet annak érdekében tett háromkörös javaslatot, hogy kikerüljön a már kilenc éve tartó eljárás alól, ennek a része a bürokrácia leépítése és egy magas szintű racionalizáció.

Csaknem négymilliárd forintot kell zárolnia a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján. Ezen belül a legtöbb pénzt, várhatóan mintegy hárommilliárd forintot a kormányhivataloknak és a járási hivataloknak szánt forrásból zárolnak. A tárca az MTI megkeresésére küldött keddi tájékoztatásában részletezte, hogy a minisztériumot irányító Navracsics Tibor milyen javaslatot tett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a zárolási kötelezettség teljesítésére. Ebből kiderül, hogy a legtöbb pénzt, várhatóan 2,97 milliárd forintot a fővárosi és megyei kormányhivataloknak, valamint a járási hivataloknak szánt forrásból zárolnak.

A javaslat szerint a minisztérium igazgatásától 130 millió, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától 300 millió, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától 283,7 millió, a kutatóintézetektől 27,2 millió, a Balassi Intézettől 60 millió, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivataltól 54,2 millió, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől 28,7 millió, a fejezeti kezelésű előirányzatokból pedig 135 millió forintot zárolnak.

Több mint négymilliárdos zárolás a HM-nél
Az intézkedés kapcsán a Honvédelmi Minisztériumnál több mint 4,5 milliárd forintot zárolnak. A HM az MTI megkeresésére kedden azt válaszolta, hogy a honvédelmi tárca költségvetésében 4 milliárd 640 millió forint zárolását rendelték el. Arról, hogy a zárolás mely területeket érint, csak a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyás után tud tájékoztatást adni a HM.

Zárolás, lépésenként
Mint ismert, Varga Mihály május 10-i bejelentése alapján a kormány háromkörös javaslatot tesz annak érdekében, hogy kikerüljön a mintegy kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az első lépés egy zárolás lesz az államháztartás intézményrendszerén belül. Ennek keretében 2013-ban mintegy 92,9 milliárd forintot zárolnak a különböző alrendszerekben. A költségvetési zárolás az Országgyűléstől a minisztériumokon át az Alkotmánybíróságig mindenkit érinteni fog, mely kedvező mutatók esetén feloldható lesz. Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelen lépésnek minősítené, a kormány csak akkor folytatja a GDP 0,2 százalékának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg.”

Forrás:
Beindultak a sokmilliárdos zárolások a minisztériumoknál; mno.hu; 2013. május 21.

Szabó Erika: az év végén 2500 ügykörben lehet a kormányablakokban ügyeket intézni

„Az év végén már 2500 ügykörben intézhetik kormányablakban az ügyeiket az állampolgárok – közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára pénteken Debrecenben.

Az országban több mint 300 helyszínen lesz kormányablak – tette hozzá az államtitkár a Hajdú-Bihar megyei jogászfórumon. Elmondta azt is, hogy jelenleg több mint hatezer, elsősorban okmányirodai munkatárs képzése zajlik, akik a kormányablakokban fognak dolgozni.

Szabó Erika közlése szerint a közigazgatás átalakításának minden lépése az ügyfelek érdekében történt, illetve történik.

Előadásában kitért arra, hogy kormányra kerülve „széttagolt, bürokratikus, átláthatatlan, a központi közigazgatás számára áttekinthetetlen” rendszert örököltek.

Első lépésként visszaállították az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés rendszerét, a következő lépés pedig azért történt, hogy az ügyfelek egy ablakban intézhessék a hatósági ügyeiket – ismertette Szabó Erika. A közigazgatás harmadik fontos lépésének nevezte az Európában teljesen egyedülálló fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozását.

A korábbi 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a kormányhivatalokba. Míg 2010 végén 1500-an dolgoztak a közigazgatási hivatalokban, addig a 14 szakigazgatási szerv integrációját követően 23 ezer kormánytisztviselő dolgozik a kormányhivatalokban – érzékeltette az átalakítás nagyságrendjét az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy az állam konszolidálta a megyei önkormányzatokat; adósságuk átvállalásával az intézményrendszert is visszavette az állami szférába, s létrehozta a megyei intézményfenntartó központokat. Ez év január elsejével az összes intézmény átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumához – fűzte hozzá.

A járások kialakításával kapcsolatban Szabó Erika megjegyezte: az nem érintette a polgármesterek jogkörét, de jelentősen érintette a polgármesteri hivatalokat és a jegyzői jogköröket.

A polgármesteri hivatalok 42 ezer köztisztviselőjének alig egynegyede, csaknem 10 ezer köztisztviselő került át a kormányhivatalokhoz – mondta Szabó Erika, külön kiemelve az okmányirodákat, amelyek a legnagyobb ügyszámot kezelik. Minden megyeszékhelyen van olyan okmányiroda, amelyik reggel nyolctól este nyolc óráig tart nyitva, az ügyfelek nagy megelégedésére – fűzte hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Szabó Erika: az év végén 2500 ügykörben lehet a kormányablakokban ügyeket intézni; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. május 24.

Milliárdos nagyságrendben kezdeményezi a Kormány újabb állami ingatlanok ingyenes átadását

„A Kormány 2013. május 15-i ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely újabb állami ingatlanok térítésmentes tulajdonba adásáról rendelkezik helyi önkormányzatok és a Római Katolikus Egyház számára…
A törvényjavaslat elfogadása esetén 419 helyi önkormányzat jut térítésmentesen 1174 ingatlanhoz jogszabályban foglalt feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében. Az önkormányzatok számára átadni javasolt ingatlanok értéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot.

A jelenleg az MNV Zrt. kezelésében lévő ingatlanok az állam számára fölöslegessé váltak, az érintett településeknek azonban komoly segítséget jelentenek, és sok esetben fejlesztések, beruházások alapjául szolgálhatnak. A Kormány folytatja tehát a felelős állami vagyongazdálkodás gyakorlatát.

A javaslat támogatja a Római Katolikus Egyház több igényét, és jelenleg állami tulajdonú, de alapvetően egyházi funkciót ellátó ingatlanok (templomok) ingyenes átruházásával járul hozzá az egyház hitéleti és közösségi szerepének erősítéséhez.

A tervezet kiegészül az állam által 2012-ben kiváltott, eredetileg PPP-konstrukcióban épült sportlétesítmények átadásával is. Az állami tulajdonba vett ingatlanok közül 15 sportlétesítmény ingyenes önkormányzati tulajdonba adására tesz javaslatot. A tornatermek és tanuszodák együttes értéke meghaladja a félmilliárd forintot…”

„Mintegy 1,2 milliárd forint értékben ad át térítésmentesen ingatlanokat az állam 417 önkormányzatnak.
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán kifejtette: főleg beépítetlen belterületi földekről van szó, továbbá van köztük játszótér, lovarda, irodaház és lakóház is. Az ingatlanok között szerepel 15 olyan is, amelyet korábban az állam visszavett PPP-konstrukcióból és eddig térítésmentes használatot biztosított, most pedig tulajdonba adja.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. több mint 5000 ingatlant ajánlott ki az önkormányzatoknak, amelyek a listáról választhattak.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a parlament előtt lévő törvényjavaslat kimondja, hogy az átvett ingatlanokat az önkormányzatoknak 15 évig a kötelező feladataik ellátásához kell hasznosítaniuk. December 31-ig köt velük szerződést az MNV, s minden év végén beszámolót kell készíteniük arról, hogyan hasznosították a tulajdonukba került ingatlant.

Tállai András úgy vélte: segítség az önkormányzatoknak, hogy a közigazgatási területükön található állami vagyon hozzájuk kerül, sokkal ésszerűbb, ha helyben hasznosítják.

A vonatkozó törvényjavaslat két ingatlant a katolikus egyháznak adna, azokat most is az egyház használja.”

Forrás:
Milliárdos nagyságrendben kezdeményezi a Kormány újabb állami ingatlanok ingyenes átadását; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. május 17.
Több száz önkormányzat kap térítésmentesen állami ingatlant; Belügyminisztérium; 2013. május 22.

Szlovákia: Frontális támadás készül az önkormányzatok ellen

„ Frontális támadás készül az önkormányzatok ellen Farkas Iván, az MKP alelnöke szerint.

A politikus ezzel kapcsolatos, az Új Szó Online-hoz eljuttatott állásfoglalása az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható:
„A belügyi tárca ESO elnevezésű széleskörű közigazgatási reformja első lépésben átalakítja az államigazgatást, jellemzően regionális szinten. A központi államigazgatási hivatalok számát számottevően nem szűkítik le. Nem lesz kevesebb minisztérium és központi államigazgatási hivatal.

A következő lépés
A közigazgatási reform második lépésében azonban a megyei önkormányzatok jelentős átalakításába kezdenek. A kormányfő a három meggyés beosztás megemlítésével meghatározta a „reform“ alapvető irányát és célkitűzését. Ezzel együtt, ha meghagyják a többségi választási rendszert, amely inkább a helyi önkormányzati (nem a nagyrégiós) választáshoz köthető, akkor megállapíthatjuk, hogy frontális támadás készül a megyei önkormányzatok, áttételesen a szlovákiai magyarság megyei képviselete ellen. Ezzel a módosítással ugyanis a három megye mindegyikében tizenöt százalék környékére, vagy az alá zuhan a magyarság számaránya, ennek következtében pedig négy év múlva a magyar ajkú jelöltek vajmi kevés eséllyel indulhatnának a megyei választáson. Persze minden a választási körzetek kialakításától függ, ám ne legyenek illúzióink. 2001-ben is azért vezették be a kétkörös megyei elnökválasztást, hogy még véletlenül se lehessen magyar ajkú elnöke a megyéknek. Ha így fogunk tovább araszolni a választási rendszerek módosításain, nemsokára csak a helyi önkormányzati szinten lesz képviselete a szlovákiai magyarságnak.

Az MKP javaslata
Egyetértünk a javaslattal, hogy társadalmi vitát kellene bontani a megyék számáról és kialakításáról. Az MKP véleménye és javaslata töretlen. Csakúgy, mint 2001-ben a megyék létrehozásánál, most is amellett kardoskodunk, hogy az új megyehatárok kövessék a természetes régiók határait. Való igaz, a lakosság máig sem tudott azonosulni a 12 éve létező megyei önkormányzatokkal. Bizonyítja ezt a megyei választásokon megtapasztalt iszonyúan alacsony részvétel. A megyék természetellenesen, Mečiar 1996-ban létrehozott közigazgatási beosztása alapján jöttek létre. Annak ellenére, hogy 2001-ben a kormánykoalíció, amelyben az MKP is részt vett, a természetes régiókat figyelembe vevő, 12 megyés modellt javasolta a törvényhozásnak elfogadásra. Akkor is, ma is oly módon lehet a lakossággal úgy-ahogy elfogadtatni a megyei önkormányzatokat, ha azok a természetes régiók szerint jönnek létre, figyelembe véve a gazdasági-közlekedési-társadalmi vonzáskörzeteket. Legyen az akár Szepes, Sáros, Árva, Liptó, Hegyhát vagy akár a Csallóköz, Gömör, Bodrogköz. Mi köze van ma egy párkányinak a nagytapolcsányi Žochárhoz (mai Nyitra megye), vagy a szepesi polgárnak az iglói szepességihez (mai Kassa megye)? Ráadásul a három megyés modell önmagában nem jelent semmiféle megtakarítást, hiszen a „reform” következtében nem lesz kevesebb színház, múzeum, középiskola vagy nyugdíjasotthon. A három új megyei hivatal dolgozóinak száma viszont megnövekedne a mai kétszázról mondjuk ötszázra, mivel a 700 ezer polgár helyett annak (és a középiskolák, múzeumok, színházak, nyugdíjasotthonok számának) két és félszeresét kellene kiszolgálnia. Csakis politikai megfontolások vezérelhetik a „reform” keresztapáit, a nem szlovák ajkú lakosság mainál erőteljesebb vegyítése a megyékben. Az MKP éppen ellenkezőleg, a megyei önkormányzatok megerősítésében érdekelt, például az európai uniós alapok tervezésénél és felhasználásánál.

További intézkedések
Az ÁSZ (ESO) elnevezésű közigazgatási reform harmadik fázisa minden bizonnyal a helyi önkormányzatok összevonása lesz. Gazdaságilag indokolt javaslat lehet, ám ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy a nyelvhatáron milyen torzszülemények jönnek létre. Amennyiben 2004-ben az MKP kormányzó pártként a közigazgatási reform harmadik lépcsőjénél megtámogatta volna a kommunális reformot, akkor immár kilencedik éve 300 helyi önkormányzat lenne az országban. A hivatalos ügyintézés eltávolodna az emberektől. Mivel az MKP elkötelezett az önkormányzatok és az önkormányzatiság irányában, nem támogathattuk meg a helyi önkormányzatok összevonását. Egy képzeletbeli államigazgatási – önkormányzati tengelyen minden bizonnyal az utóbbi felé irányul a figyelmünk (az etatista irányzatú kormány figyelme épp ellenkezőleg, az államigazgatás megerősítése felé). Ne mások, máshol döntsenek egy tollvonással az emberek mindennapi, helyi jellegű ügyeiben, döntsenek a helyben élő, általuk választott vezetők szavazással (távolabbi egyéni döntés helyett helyi testületi, kollektív döntéssel). Persze, vannak kirívó ellenpéldák, ám valljuk be: a szubszidiaritásnak nincs hatékony, igazságos alternatívája. A települések összevonása helyett a közigazgatás szereplőinek (államigazgatás, megyei, helyi önkormányzatok) forrásait kell a faladataikhoz igazítani, arányossá, igazságossá tenni egy átfogó, széleskörű adóreformmal úgy, hogy közben a polgárok és a vállalkozások, vállalatok adóterhei ne növekedjenek meg. Míg a gazdasági válság ellenére 2007 és 2012 között az állami költségvetés kiadási oldala éves bontásban 50 százalékkal megnőtt, addig az önkormányzatoké stagnált, helyenként effektíve lecsökkent. Hol, kik húzták meg tehát a nadrágszíjat? Emiatt ebben az esetben a gazdaságossággal való egyoldalú érvelés nagyon sántít!

Mit mond az EU?
Figyeljünk oda, mert a széleskörű közigazgatási reform szirupos ízű, tetszetős leple alatt furcsa dolgok történhetnek, számunkra felettébb kedvezőtlen megoldások születhetnek. Az Európai Unió idevágó jogszabályzata formálisan nem engedélyezi a többségi nemzettől eltérő, más nemzeti közösségek ilyen jellegű vegyítését (megj. a 2001-es megyei beosztás még uniós tagságunk előtt jött létre). Létezik azonban egy intő jel: Szlovákia ratifikálta ugyan az Európa Tanács 2001-es ajánlását, rendelkezéseinek jelentős részét azonban ma sem tartja be, nem foglalta a honi legiszlatív keretbe. Kit érdekel ez ma Strasbourgban és Brüsszelben? Mi pedig vívjuk mindennapos harcunkat a vasúti táblákért, ami rendkívül fontos, mégis vékony kis szelete az egész tortának. Nagyon figyeljünk oda, mert a közigazgatási „reform“ következményei képviseletünk jövőbeni alakulása szemszögéből lesújtó lesz!

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke””

Forrás:
MKP: Frontális támadás készül az önkormányzatok ellen; Új Szó Online; 2013. május 24.

Egészségügy: új rendszer lépett életbe szombattól

„Az eddigieknél hatékonyabb feladatmegosztás a célja a szombattól hatályos új szakfelügyeleti rendszernek. A szigorúan hatósági ellenőrzési feladatok az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerülnek; míg az egészségügyi tevékenység szakmai megfelelőségét vizsgáló szakmai munka, az értékelés és a kapcsolódó minőségügyi támogató feladatok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) – közölte a GYEMSZI.

A közlemény szerint a GYEMSZI a fenntartói feladatai mellett kiemelten fontosnak tartja a minőségi betegellátást. Mint írják, akkor lehet újraépíteni az egészségügyi ellátás minőségügyi rendszerét, ha sikerül megváltoztatni a szemléletet: ha nemcsak a vezetők és az egészségügyben dolgozók, hanem a lakosság is megérti a lényeget, és együttműködő partnernek látják egymást.

A minőségértékelést végző szak-főorvosi és szakterületi vezetői hálózat kialakításával az egészségügyi szolgáltatók „hatósági tehertől” mentes, partnerségen alapuló minőségügyi támogatást és a munkájukra vonatkozó visszajelzést kaphatnak.

A minőségügyi szak-főorvos, illetve szakterületi vezető, együttműködve a szakterülete szerint illetékes szakmai kollégiumi tagozattal képviseli és közvetíti szakterületén a minőségügyi alapelveket és követelményeket, részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésében és fejlesztésben, valamint kockázatelemzési tevékenységet végez. Emellett közreműködik a betegbiztonsági, illetve egészségügyi ellátási problémák kivizsgálásában és jelzi az ellátás szakmai minőségét és a betegbiztonságot érintő problémákat, a rendszerszintű beavatkozást igénylő ügyeket. Mindezen túl közreműködik a minőségügyi célú adatgyűjtésekben, klinikai auditokban és helyszíni minőségügyi – értékelésekben.

A minőségértékelési rendszer állandó megbízású minőségügyi szak-főorvosokból, illetve szakterületi vezetőkből jön létre, minden szakterületen, földrajzi felosztás nélkül. Az állandó státusú szak-főorvosokat, szakterületi vezetőket pályázattal választják ki, a kiírás a GYEMSZ honlapján elérhető.”

Forrás:
Egészségügy: új rendszer lépett életbe szombattól;

Megsemmisített NAIH-határozat

„Az ingatlandepo.com ügyben kötelezte új eljárásra az „adatvédelmi hatóságot” a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Az ítélet különösen érdekes, mert a Bíróság elismeri a NAIH joghatóságát az ügyben, holott kérdéses, hogy a külföldön működő, az országban szervert sem üzemeltető cég miképp kerülne a magyar adatvédelmi törvény hatálya alá (erről a kérdésről nemsokára olvashatnak egy cikket a blogban)…
…
Az ítélet elérhető itt.”

Forrás:
Megsemmisített NAIH-határozat; Jóri András; Jogi Fórum; 2013. május 23.

I. Magyary Zoltán Országos Emlékkonferencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és a Magyary Zoltán Szakkollégium 2013. június 11-én rendezi meg – a közigazgatás-tudomány iskolateremtő tudósának munkássága előtt tisztelegve – Emlékkonferenciáját, amelynek idén a tatai Golf Hotel ad helyszínt. A jelen konferenciát megelőző két emlékkonferencia 2010-ben és 2011-ben került megrendezésre olyan előadók részvételével, mint dr. Máthé Gábor egyetemi tanár, az NKE professzora; dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke; dr. Stumpf István alkotmánybíró, a Magyar Alkotmánybíróság tagja; Fodor Lajos közigazgatási államtitkár, Honvédelmi Minisztérium.

A jelen, immár országos keretek között megrendezésre kerülő konferencián előadást tart többek közt Dr. Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minisztere; Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; Dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke. A konferencia előadásokat követően a szakmai pódiumbeszélgetések résztvevői között megtalálhatók a közigazgatás-tudomány elméleti és gyakorlati képviselői, többek közt Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese; Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem dékánja; Dr. Hazafi Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője.

A konferencia célja, hogy a résztvevők a közigazgatás-tudomány elméleti és gyakorlatai szereplői, az állami szféra vezető tisztséget betöltő szakemberei, a hazai közigazgatás fejlesztésében és működtetésében kiemelt szerepet betöltő szervezetek vezetői és különböző szakmai szervezetek vezető beosztású tisztségviselői által, ünnepélyes körülmények között felidézzék a hazai közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb személyiségének emlékét, valamint hogy lehetőséget teremtsenek a közigazgatást érintő szakmai aktualitások megvitatására.

A konferencia szervezői, a közigazgatási szakemberképzésnek otthont adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyary Zoltán örökségét ápoló tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, valamint a szellemi és közösségi műhelyként funkcionáló, széles látókörű közigazgatási értelmiség képzésére hivatott Magyary Zoltán Szakkollégium mellett jelen konferencia megvalósításában szakmai együttműködő partnerként és támogatóként részt vesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is.

I. Magyary Zoltán Országos Emlékkonferencia
Helyszín: Golf Hotel, Tata, Konferenciaterem
Időpont: 2013. június 11.

08.30– 09.00 Helyi koszorúzás
Helyszín: Magyary-szobor, Tata, Öreg-tó
Résztvevők: Tata Város Önkormányzata, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Magyary Zoltán Szakkollégium

09.00–10.00 Regisztráció

10.00–12.00 Konferencia-előadások
Levezető elnök: Keresztesi József, elnök, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
Köszöntő: Michl József, polgármester, Tata
Előadók:
Dr. Navracsics Tibor, miniszter, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Prof. Dr. Patyi András, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Prof. Dr. Mezey Barna, rektor, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Czunyiné dr. Bertalan Judit, kormánymegbízott, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

12.00–13.00 Ebéd

13.00–13.30 Szekciónyitó előadás
Előadó: Prof. Em. Dr. Máthé Gábor, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Levezető elnök: Prof. Em. Dr. Máthé Gábor, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

13.30–13.45 Vitaindító előadás
Előadó: Dr. Biró Marcell, közigazgatási államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

13.45–14.45 Szakmai pódiumbeszélgetés
Téma: Tisztviselői életpálya
Résztvevők: Dr. Biró Marcell, közigazgatási államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Dr. habil. Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
Prof. Dr. Torma András, dékán, Miskolci Egyetem
Moderátor: Dr. Hazafi Zoltán, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

14.45–15.15 Kávészünet

15.15–15.30 Vitaindító előadás
Előadó: Dr. Csonka Ernő, elnök, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

15.30–16.30 Szakmai pódiumbeszélgetés
Téma: Új feladatrendszer, új területi közigazgatás
Résztvevők: Dr. Csonka Ernő, elnök, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
Dr. Pesti Imre, kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatala
Dr. Balás István, főigazgató, Heves Megyei Kormányhivatal
Dr. Gyurita Rita, főigazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Dr. Józsa Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem
Moderátor: Dr. Cserny Ákos, dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

16.30–18.00 Bórkóstoló

Visszajelzés: magyary125@uni-nke.hu”

Forrás:
I. Magyary Zoltán Országos Emlékkonferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Tiltakozás a román közigazgatás tervezett átalakítása ellen

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szükségesnek tartja a romániai közigazgatás helyzetének elemzését, az elmúlt 23 év hibáinak feltérképezését és a koherens stratégiákon alapuló közigazgatás kialakítását Romániában. Szükséges a reform, de ez nem jelentheti azt, hogy a gyakran rosszul teljesítő közigazgatást fel kellene cserélnünk egy még rosszabbra.
…
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyar közösség hiteles képviselőjeként az elmúlt 15 év fejlesztéspolitikai tapasztalataira hagyatkozva, a magyar közösség és Románia érdekeit figyelembe véve kijelenti:

1. Az erdélyi magyar közösség jogos igénye az, hogy fejlődhessen, hogy szülőföldjén otthon érezze magát, és egyre jobban éljen.

2. Erdély regionális érdekeinek érvényesítésében stratégiai partnereinknek tekintjük az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit.

3. Felelőtlenségnek tartjuk a hibásan meghatározott régiókra és a rájuk épített, nagyon rosszul teljesítő intézményi keretrendszerre alapozni Románia közigazgatási reformját.

4. Románia fejlesztéspolitikai kudarcát nem orvosolhatja a hibásan meghatározott statisztikai-fejlesztési régiók közigazgatási egységekké való átalakítása és a szakmaiatlan intézményi keretrendszer megerősítése, éppen ellenkezőleg, egy ilyen koncepció életbe ültetése súlyosbítaná a mostani gondokat.

5. Határozottan kiállunk a statisztikai-fejlesztési régiókra vonatkozó 1059/2003-as Bizottsági Rendelet rendelkezéseinek betartása mellett, mely alapján a jelenlegi 8 régiót újjá kell szerveznie
Romániának. Továbbra is fenntartjuk ez irányú, 2009-ben a román parlamentben iktatott törvénykezdeményezésünket, amely 16 statisztikai-fejlesztési régió kialakítását célozza.

6. A törvényhozási eljárásban lévő kezdeményezésünk szerint elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk az uniós rendelet követelményeinek eleget tevő székelyföldi és partiumi fejlesztési régiók létrehozását, mint magyar közösségünk megmaradásának és fejlődésének eszközét. Bármilyen közigazgatási átszervezésnek vagy gazdasági regionalizációnak tiszteletben kell tartania a gazdasági érdekek mellett a történelmi és etnikai szempontokat is.

7. Ahogyan az elmúlt 23 évben mindig, továbbra is a decentralizációt támogatjuk. Az önkormányzati szintre utalt jogkörök révén javulhat az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minősége. A helyben meghozott döntések nyilvánvalóan jobban tükrözik a közösség akaratát.

8. Határozottan visszautasítunk minden olyan törekvést, mely újra központosítaná az egészségügyet és a tanügyet. Ezeken a területeken az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jóvoltából komoly decentralizáció ment végbe az elmúlt években.

9. Csakis azzal a feltétellel támogatunk egy esetleges közigazgatási átszervezést, ha azt megelőzi a jelenlegi statisztikai-fejlesztési régiók kisebb, természetes, belső kohézióval rendelkező régiókká való átalakítása.

10. Ellenzünk minden olyan törekvést, amely a jelenlegi megyék hatásköreinek csökkentéséhez, valamint a megyei szinten működő dekoncentrált intézmények regionális szintre való központosításához vezetne. Véleményünk szerint nincsen szükség a jelenlegi megyék és a központi kormány közé újabb közigazgatási szint beiktatására, tehát a közigazgatási régiók létrehozására, mert ez csak a most is burjánzó bürokráciát növelné, és az ország európai felzárkózását lassítaná.”

„A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a román kormány által tervezett közigazgatási átalakítás megvalósítását – jelen formájában – nem szabad megengedni.
…
Látszatkonzultáció ugyan folyik a témában, de egyértelmű, hogy amit a kormányfő ezzel kapcsolatban Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ígért, nem kívánja betartani – mutatott rá. Izsák Balázs szerint nem szabad megengedni, hogy Székelyföldet olyan közigazgatási régióba sorolják, ahol a magyarság aránya 30 százalék alatt van. Ezt minden demokratikus, erőszakmentes eszközzel meg kell akadályozni – jelentette ki. Az elnök ilyen lehetséges eszközként említette többi között a félpályás útlezárásokat.

Izsák Balázs közölte: az általuk indított európai polgári kezdeményezés olyan szakaszába érkezett, hogy hamarosan az Európai Bizottság elé kerülhet. Tervezetük kész van, ismert, most jöhet a következő lépés – ha a bejegyzés megtörténik – az egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Jelezte, felajánlotta az együttműködést a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), és arra jutottak a megbeszéléseken, hogy kölcsönösen támogatják egymás európai polgári kezdeményezéseit….”

Forrás:
Az RMDSZ régiósításra vonatkozó javaslatai; Transindex; 2013. május 25.
Az SZNT elnöke tiltakozik a román közigazgatás tervezett átalakítása ellen; Híradó.hu/MTI; 2013. május 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Új felhívás adatforrások elemzését támogató tudásmenedzsment rendszer kialakítására

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Külső és belső adatforrások elemzését támogató tudásmenedzsment rendszer kialakítása” című, EKOP-1.1.18 kódszámú kiemelt felhívás.

A program célja egy széles körben alkalmazható, automatizált információgyűjtő, a kulcsinformációk gyors és alapos feltárását szolgáló és ezek elemzését támogató informatikai alkalmazás bevezetése.

A programra 300 millió Ft áll rendelkezésre.

A projektjavaslat benyújtására 2013. május 24. és 2013. június 22. között van lehetőség.”

„…Egy Intelligens Tudásmenedzsment és Értékelő Elemző rendszer a rendészeti szervek vonatkozásában is szervesen illeszkedik az ügyfélközpontú szolgáltató állam kiépítése és a közigazgatás hatékony működéséhez szükséges központi elektronikus szolgáltatások kialakítása érdekében teendő szakmai lépések és fejlesztések sorába.

A Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá eső szervezeteknél meglévő informatikai rendszerekre ráépülő, modulárisan bővíthető alkalmazás kiválthatja a manuális kereső, szűrő, kategorizáló tevékenységet és ezzel a bürokrácia csökkentése mellett, a munkafolyamatok racionalizálásával és automatizálásával gyorsíthatja az ügymenetet, optimalizálva a belső informatikai kapcsolatokat, új dimenziót teremtve az információgyűjtési és azok értékelési, elemzői módszerekben, volumenében és hatékonyságában egyaránt. Támogatná a belső és a külső együttműködő szervezetek munkafolyamatait, az elektronikus csoportmunkát, megoldást kínálva a vezetői monitoring és döntéstámogatási igényekre. Az értékelő folyamat automatizálásával a jelenlegi, manuális módszer megszűnik, így a köztisztviselők ugyanannyi idő alatt lényegesen több értékes adatot nyernek, melyek elemzésével, ezen folyamatoptimalizálás eredményeként, az olyan, eddig láthatatlan összefüggések is kimunkálhatóak és bizonyíthatóak, amelyek eddig nem voltak lehetségesek.

Mindezek eredményeként a közszférában esetlegesen megbúvó korrupciós jellegű összefonódások nagy hatékonysággal lesznek felderíthetőek, ezáltal nő az állampolgárok biztonságérzete és a közhivatalokba vetett bizalmuk, továbbá mindezek járulékos hozama lesz a hivatalok hatékonyságának növekedése.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hatékony működéséhez elengedhetetlen egy széles körben alkalmazható automatizált információgyűjtő, a rejtőző összefüggések, kulcsinformációk gyors és alapos feltárását szolgáló, és ezek elemzését támogató informatikai alkalmazás bevezetése.

A kialakítás és működtetés egyúttal közvetlenül szolgálja az EKOP és a kormányzati szakstratégiákat, áramvonalasítja és hatékonnyá, valamint költség-hatékonnyá teszi a szervezet belső működését, annak folyamatait, növeli a megelőző és felderítő munka eredményességét, a korrupció visszaszorítását, a közélet tisztaságát.

Az Intelligens Tudásmenedzsment és Értékelő Elemző rendszer XXI. századi technológiára, a szövegbányászatra épülő megoldást biztosíthat az NVSZ számára, amely lehetővé teszi:
· a keresési lehetőségek korábbiakhoz képest új dimenziót jelentő bővítését
· az előzetes szempontok alapján kialakított szakmai monitoring rendszer létrehozását
· a külső adatbázisokból, nyilvántartásokból keletkező nagy mennyiségű szöveges információk gyors, és hatékony megtalálását, eredményes értékelését, elemzését
· a kulcsfontosságú információmorzsák összekapcsolásával az eddig rejtve maradt összefüggések feltárását, ezek automatikus grafikus kapcsolati ábrázolását.

A jelen projekt keretében megvalósítandó fejlesztés illeszkedik a Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá eső szervezeteknél meglévő informatikai rendszerekre, azokra ráépülő, modulárisan bővíthető alkalmazás.

Kiválthatja a manuális kereső, szűrő, kategorizáló tevékenységeket és ezzel a bürokrácia csökkentése mellett, a munkafolyamatok racionalizálásával és automatizálásával gyorsíthatja az ügymenetet, optimalizálva a belső informatikai kapcsolatokat, új dimenziót teremtve az információgyűjtési és azok értékelési, elemzői módszereiben, volumenében és hatékonyságában egyaránt. Támogatná a belső és a külső együttműködő szervezetek munkafolyamatait, elektronikus csoportmunkát, megoldást kínálva a vezetői monitoring és döntéstámogatási igényekre.

Az NVSZ 2011. január 1-én alakult, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálat elemeire épülve, de merőben új, Magyarországon még hagyományok nélküli védelmi szervezetként. Egyik feladata, speciális jellegénél fogva, hogy nagy mennyiségű, szöveges anyagokat vizsgáljon át, ezek között tárja fel az összefüggéseket, nyerje ki a tényadatokat, majd vonjon le helyes következtetéséket. Ezek az anyagok számos forrásból érkezhetnek, így különösen az internetről, az érintett személy(–ek) környezetéből, a szervezet, vagy társszervek dokumentumtárából, jegyzőkönyvekből, valamint számos nyilvántartási adatbázisból.

Jelenleg az egyes forrásrendszerekből a szükséges dokumentumkör lekérdezését, az érkező elemek átolvasását, értékelését, valamint a kinyert információk összefüggéseinek feltárását és megjelenítését egyenként, manuálisan kell végrehajtani.

A munkát jelentősen könnyítené, hatékonyabbá tenné egy olyan informatikai cél szoftverrendszer, amely képes a különböző forrásrendszerekhez kapcsolódni, melyen keresztül lehetőség nyílik egyidejűleg az összes forrásanyagban történő keresésre, csoportosításra, kategorizálásra, értékelésre és elemezésre.

A tervezett Intelligens Tudásmenedzsment és Értékelő Elemző rendszer kialakítása, bevezetése az NVSZ speciális feladatköréből eredően jelentősen hozzájárulhat a közélet tisztaságának, a polgárok közigazgatásba és a kormányzati munkába vetett hitüknek a növeléséhez.

A jelen projekt beépül a BM által elfogadott Intelligens Tudásmenedzsment Rendszer koncepciójába, mely alapja a jelen NVSZ projekttel párhuzamosan, de összhangban azzal, megvalósítás alatt áll…”

Forrás:
Új felhívás adatforrások elemzését támogató tudásmenedzsment rendszer kialakítására; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. május 24.
Kapcsolódó dokumentumtárak

Sikeres a LiMux projekt

„A müncheni közigazgatásban jelenleg már körülbelül 14 200 számítógépen használják a LiMux disztribúciót.A szakembereknek ki kell dolgozniuk a nyílt forráskódú projektek kezelésével kapcsolatos stratégiát.

A tapasztalatokat Peter Hofmann, a LiMux projekt vezetője összegezte a Linuxtag nevű rendezvényen. Szavai szerint a 2006-ban megkezdett átállás az idén zárul le teljesen és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a közigazgatásban később visszaállnak más rendszerekre. Mindez a folyamatos politikai támogatásnak is köszönhető. Hofmann megerősítette azt a tanulságot, hogy az átállással 10 millió eurót takarítottak meg és nem foglalkoznak a Hewlett-Packard által készített tanulmánnyal, amely alapján 61 millió euróba került a Linuxra váltás. Ennek oka, hogy a dokumentumban nem tüntették fel a Microsoft termékeivel kapcsolatos licencköltségeket és a készítők azt sem vették figyelembe, amit a LiMux támogatói valójában csináltak.

Jutta Kreyss, a központi IT-szolgáltató munkatársa közölte, hogy az átállás során különböző nehézségekkel kellett megküzdeni. A munka kezdetén az egyes IT-részlegek részben „bizarr közbeszerzési eljárásokat” írtak ki olyan szakalkalmazások beszerzésére, amelyek nem voltak kompatibilisek a LiMuxszal. Azóta viszont az egyes részlegek és szakemberek szorosan együttműködnek egymással és München központi IT-szolgáltatójával. Emellett szabványosították is a munkát, így sikerült további költségeket megtakarítani.

Hofmann ezt azzal egészítette ki, hogy minden részleg foglalkoztat egy-egy olyan munkatársat, aki szerepet kap a disztribúció fejlesztésében és hibáinak kijavításában. Ennek ellenére még közel sem sikerült minden problémát megoldani, amit Kreyss is megerősített. Többek között még nem tökéletes az együttműködés az IT-szolgáltató és az egyes részlegek között, különösen a tesztek elvégzése, összehangolása okoz gondot. Először a szolgáltató teszteli az új verziókat, majd azokat átadja a részlegeknek, amelyek szintén tesztelik azokat.

A LiMux aktuális verziója az Ubuntu 10.04-re (Lucid Lynx) épül, míg a grafikus felhasználói felülete a KDE 3.5. Ezt váltaná fel az Ubuntu 12.04, amihez 2017-ig érkeznek frissítések. Ehhez társulna a KDE 4.8, emellett az OpenOffice.org-ot a LibreOffice válthatja fel. Az utóbbiban módosítottak néhány kisebb funkciót, így jobban támogatja Microsoft Office Open XML-t, ez megkönnyítheti a jövőben az európai uniós hatóságokkal való kommunikációt.”

Forrás:
Sikeres a LiMux projekt; Berta Sándor; SG.hu; 2013. május 24.

Elektronikusan is benyújthatók az agrárfelmérés kérdőívei

„A mezőgazdasági összeírások hazai történetében idén első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a megkérdezettek elektronikus úton töltsék ki a kérdőíveket – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal.

A gazdaságszerkezeti összeírás kapcsán a statisztikai hivatal Elektra nevű rendszere május 15-től fogadja az elektronikusan benyújtott válaszokat. Az eljárást igénybevevők május 26-án éjfélig élhetnek a lehetőséggel. Akik nem az elektronikus utat választották, és bekerültek az ország 1600 településén kijelölt mintakörzetek valamelyikébe, június 1-től a hónap végéig számíthatnak arra, hogy a KSH összeírói felkeresik őket.

A felmérés során a mezőgazdasági tevékenységhez használt földterületről és vetésterületről, állat-, épület- és gépállományról, továbbá a munkaerővel kapcsolatos adatokról tesznek fel kérdéseket, valamint néhány kiegészítő jellegű információt kérnek. Az adatokat a statisztikai hivatal bizalmasan kezeli, azokat kizárólag statisztikai célokra használja fel – közölte a KSH. Az agráriumban gazdaságszerkezeti összeírásokra a tízévenként lebonyolított általános mezőgazdasági összeírások közötti időszakban kerül sor. Az idei a negyedik ilyen felmérés, célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások nyomon követése, valamint hiteles adatokat nyújtása a hazai gazdaságirányításnak, az Európai Uniónak és a gazdálkodóknak – áll a közleményben.”

Forrás:
Elektronikusan is benyújthatók az agrárfelmérés kérdőívei; SG.hu/MTI; 2013. május 23.

Kerületi jegyző telepatikus képességekkel – avagy az állampolgár és a közigazgatás nem értik egymást

„…A noreply vagy no-reply kezdetű e-mail címeket a levelezőrendszerek üzemeltetői arra használják, hogy felhasználói fiókok létrehozásáról, jelszó változtatásokról stb. kommunikáljanak a címzettekkel. Olyasmiről, amire nem várnak választ, és erre a címre általában azért sem érdemes válaszlevelet küldeni, mert nincs a végére bekötve ügyfélszolgálat (hivatalosan). Ezért különösen cinikusnak tartjuk az alábbi e-mailt…

Tisztelt E-mailező!

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az e-mailen küldött levelek, bejelentések a hatályos jogi szabályozás alapján nem minősülnek sem írásban, sem elektronikus úton előterjesztett kérelemnek. Az ilyen formában érkezett észrevételek, levelek jelzés értékűek, amelyeket tartalmuknak megfelelően kezelünk, indokolt esetben a szükséges hatósági intézkedést hivatalból megtesszük, ebből kifolyólag ezeket továbbítom a címzett részére vagy az illetékes szervezeti részleg vezetőjéhez.

A hatályos jogszabályok értelmében, amennyiben észrevétele, panasza, illetve kérése nem általános tájékoztatásra, információra irányul, hanem konkrét ügyre, úgy arra válasz ezúton nem adható, ez estben azt írásban vagy személyesen szóban kell előterjeszteni. Az ügyintésre vonatkozó információk (kérelemnyomtatvány, ahhoz csatolandó iratok, illeték, illetve díjtétel stb.) megtalálhatók az Újbuda honlapján az Ügyintézés*Ügyfajták oldalon.

Dr. Horti István
Jegyző

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
1113 Budapest, Bocskai út 39*41.

Az igen fura, hogy a XI. kerületben a Jarokelo.hu e-mailjei nem minősülnek elektronikus úton előterjesztett kérelemnek, mert az biztos, hogy mi nem nyomtattunk ki egyet sem. Szóval, ha nem nyomtattuk ki és postáztuk el őket, és nem is elektronikus úton jutottak el a jegyzőhöz, akkor már csak az marad, hogy a XI. kerület jegyzője egy telepata, aki különös képességei révén értesül a XI. önkormányzat illetékességébe tartozó problémákról. Mi egyébként küldtünk egy válaszlevelet a noreply@ujbuda.hu-ra, amit nem dobott vissza a gép, tehát valahol lehet, hogy olvasták. Aztán írtunk a hivatal@ujbuda.hu-ra is, mire a fentebbi válasz jött megint a noreply-ról.

Válaszlevelünkben egyébként jeleztük, hogy a Jarokelo.hu-n keresztül küldött bejelentések a 2004. évi XXIX. törvény 141. § (4) szerintünk közérdekű bejelentésnek minősülnek. (A 142. § (1) alapján a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni, és a (4) alapján a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – az illetékes köteles a bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.) Ez a törvény nem mondja meg, hogy mi számít elektronikus útnak, de irreális lenne, ha a közérdekű bejelentést nem lehetne megtenni e-mail formájában.

A közérdekű bejelentés a hatósági észlelés elősegítésének egyik leghatékonyabb módja, látszólag a jogalkotó nem kötötte semmilyen alaki formához. A 2004. évi XXIX. törvény azt hivatott biztosítani, hogy a bejelentőt megfelelően tájékoztassák bejelentésének „utóéletéről”. Éppen ezért fontos, hogy ha a hatóság a bejelentés alapján hivatalból intézkedik, akkor kapjanak visszajelzést a Jarokelo.hu felhasználói, így átlátják a hatóságok munkáját. A „jó állam”-ba vetett hit (mint hangsúlyos kormányzati cél) akkor érvényesül, ha bármely kormányzati szerv tevékenysége átlátható.

A Jarokelo.hu-t üzemeltető Média Centrum Közhasznú Egyesület a mai napon (e-mailben!) eljuttatott egy állásfoglalás-kérést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az üggyel kapcsolatban. (Az elküldött levelet itt olvashatjátok.) Kíváncsian várjuk, hogy Péterfalvi Attila szerint elektronikusnak minősülnek-e az e-mailben elküldött bejelentések.”

Szerkesztői megjegyzés:
1. Az olvasói hozzászólásokból felsejlik, hogy a két fél félreértésben van, nem ugyanazon a nyelven beszélnek (persze átvitt értelemben).
2. Jarokelo.hu: „A Jarokelo.hu felületet biztosít arra, hogy az állampolgárok kerületük problémáit jelenthessék az illetékes hivatalnak. A bejelentéseket az oldalon keresztül küldjük el, a válaszokat és megoldásokat közzétesszük az oldalon.”

Forrás:
Telepata jegyző dolgozik a XI. kerületben; jarokelo.hu; 2013. május 22.

Elperelte az ORFK a 112.hu-t

„Egy cég gyorsabb volt az Országos Rendőr-főkapitányságnál a 112.hu domain regisztrálása ügyében. A vállalat költségei megtérítéséért cserébe adta volna az ORFK-nak a címet, de a rendőrök inkább elperelték azt.

Az ORFK indoklása szerint az Európai Unió területén 1991 óta működő 112-es segélyhívó folyamatos hazai erősítése miatt tart igényt a 112.hu címre, mert az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) internetes elérhetőség biztosításának legegyszerűbb formája, ha a központ domainneve megegyezik a telefonos elérhetőséggel. Úgy fogalmaztak: kiemelkedő jelentőséggel a segítségre szoruló vagy bajba jutott a 112.hu domain név alatt a segélyhívó központot találja.

Az ORFK szerint a körülmények arra utalnak, hogy a domaint tulajdonló Mobilpresent Display Kft. domain nevet kizárólag azért szerezte meg, hogy némi profittal tudjon túladni rajta.

A cég szerint önként ajánlották fel az ORFK-nek a webcímet, azzal a feltétellel, hogy a kapitányság a költségeket, vagy legalább a költségek egy részét megtéríti. A kft. védekezésében ezzel kapcsolatban hivatkozott a jogállamiságra, illetve a magántulajdon elvére, és kifogásolta, hogy ORFK azt figyelmen kívül hagyva, a kérelmezett domain megszerzésével összefüggésben keletkezett költségeinek megtérítésére sem volt hajlandó a domain átruházásának fejében.

A regisztrációs döntnök a rendőrségnek adott igazat, a 112.hu domainnevet a Mobilpresent Display Kft-től visszavonta, és az ORFK-ra ruházta át.”

Forrás:
Elperelte az ORFK a 112.hu-t; HVG.hu; 2013. május 24.

Informatika, távközlés, technika

A jövő múltja – konferencia

„Az esemény időpontja: 2013. jún. 25. 09.30
Helyszín: Szeged, Kálvária sgt. 23. (a szegedi Agora)

A lyukkártyától az információs társadalomig

Díszvendég: Marina von Neumann Whitman, „a Marslakó lánya”

Fővédnök: Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

A konferencia tervezett programja:

9:30 Regisztráció

10:30 Megnyitó – Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke

10:40 Marina von Neumann Whitman, a Michigani Egyetem professzora

11:10 Kroó Norbert, az MTA elnöki tanácsadója: Genius loci

11:35 Kutor László, az Óbudai Egyetem docense: Az NJSZT Informatika-történeti adattárháza

12:00 Z. Karvalics László, az SZTE docense: Az érintkezés hatalma: az informatika-történet tárgyi, szellemi és társadalmi metszéspontjai

12:25 Ebédszünet

13:25 Veres Zsolt, az IBM Magyarország igazgatója: A tudás felszabadítása – IBM Innováció Magyarországon és a világban

13:50 Kerekasztal beszélgetés: 4 G + touch screen = világgazdasági touchdown – Hogyan befolyásolta az IT eszközök fejlődése a világgazdaságot?
A beszélgetés résztvevői: Barcza György vezető elemző (Századvég), Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti értéktőzsde volt elnöke, Sarkadi-Szabó Kornél stratégiai igazgató (Hungária Értékpapír Zrt.)
A beszélgetést vezeti: Alföldi Zoltán

14:50-16:00 Az Informatika Történeti kiállítás bemutatása

Regisztrálni itt lehet”

Forrás:
A jövő múltja – konferencia; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

2020-ban a SIM-kártya lesz a személyazonosságunk alapja

„Tim Jones jövőkutató szerint növekedni fog az emberek mobil követésének elfogadottsága, ami annak köszönhető, hogy a tartózkodási helyünk egyet jelent a mobiltelefonunk pozíciójával.

„Az, hogy valakinek a mobilja hol található, mondjuk a vonaton vagy a hálószobában, egyenértékű azzal, hogy az illető hol található. Ezt továbbgondolva a személyazonosságunk egyenlő lesz a SIM-kártyával” – jelentette ki Tim Jones, a Future Agenda alapítója, aki azzal foglalkozik, hogy milyen lesz a világ 2020-ban. A szakember szerint az emberek egyre inkább elfogadják majd azt, hogy a mobiljaikon keresztül nyomon követik a viselkedésüket és a mozgásukat.

„Tíz évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy az olyan dolgok, mint a helyhez kötött szolgáltatások és alkalmazások elterjednek, manapság pedig mindennaposak. Öt vagy tíz éven belül azonban „magánszféra-Csernobil” következhet be – legalábbis ezt lehet hallani amerikai kormányzati körökből. A mi véleményünk ezzel kapcsolatban az, hogy a magánszférával kapcsolatos hozzáállás alapvetően megváltozik majd. Sok függ majd attól, hogy ki férhet hozzá az adatokhoz és kikben bízunk meg. Mindenkinek foglalkoznia kell ezzel a problémával, még azelőtt, hogy hirtelen bekövetkezne” – fejtette ki Tim Jones.

A jövőkutató szerint 2020-ban várhatóan 50 milliárd SIM-kártya lesz forgalomban (többsége eszközökben lesz) és addigra az összes adatot digitalizálni fogják. Eddig a Google az adatok 30-40 százalékát digitalizálta világszerte. A személyes adatok elérhetősége miatt nem átlagáruk lesz a különböző információcsomagoknak, az ár függ majd a személyes profiltól. Az árakat dinamikusan fogják kialakítani és közrejátszik, hogy kicsoda az illető, mennyire gazdag és mit vásárolt legutóbb – legalábbis ezt szeretnék elérni a mobil fizetés elterjedését támogató kereskedők.

Tim Jones hangsúlyozta: az alternatív fizetési módok – például Kenyában, Tanzániában, Dél-Afrikában és Indiában az M-Pesa – egyre inkább elterjednek. „Kenyában a pénz 70 százaléka már így cserél gazdát. Afrikában több pénzt forgalmaznak az M-Pesa segítségével, mint amennyi segély a világ összes országából érkezik. Ezeket a fizetési módszereket nem szabad szem elől téveszteni, mivel komoly befolyásuk lehet. Ezen az úton azt sem lehet ellenőrizni, hogy mennyi adót fizettek be, a kormányok éppen ezért tartanak tőle. Az alternatív fizetőeszközöket, például a Bitcoin és az Amazon Coins rendszerét is érdemes figyelemmel kísérni. 2020-ban a pénzforgalom legalább öt százaléka alternatív fizetési módszereken keresztül valósul majd meg. A készpénz ugyanakkor soha nem fog eltűnni és ez részben a feketepiacnak köszönhető, mert ott teljesen sosem fognak elektronikus pénzre átállni” – nyilatkozta a szakember.

A Future Agenda alapítója végül leszögezte: 2020-ban már nem lesznek összeütköző gépkocsik, de ehhez az kell, hogy a járművek minden adathoz hozzáférhessenek. Ez egy nagy kihívás lesz, elsősorban a robot teherautók megjelenése és elterjedése várható. Szerinte lesznek külön sávok az intelligens autópályákon, amelyek kifejezetten a teherautóknak lesznek fenntartva. Több tehergépkocsi lesz elektronikus úton összekötve egymással és vezető közülük csak az elsőben fog ülni. A 3D-nyomtatók viszont nem fognak elterjedni, ezek az eszközök csak bizonyos területeken jelennek majd meg. Ennek egyik oka, hogy kérdéses lesz kié a kinyomtatott tárgyak szerzői joga.”

Forrás:
2020-ban a SIM-kártya lesz a személyazonosságunk alapja; Berta Sándor; SG.hu; 2013. május 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

E-útdíj GPS-alapon

„Szakértők szerint nem bonyolult a flottakövető szolgáltatók együttműködésével felépülő rendszer, amit a nagy tömegű tehergépjárművek elektronikus útdíjfizetésének megvalósítására álmodott meg a szakminisztérium. A határidő továbbra is rendkívül szűknek tűnik, akár az együttműködést megalapozó szerződések, akár a technológiai fejlesztések szempontjából nézzük. És akkor még nem beszéltünk az adatbiztonsággal kapcsolatos problémákról.

Az elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED) július elsejei indulásához ragaszkodik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a projekt működtetéséért felelős Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. Ezt leginkább az befolyásolja, hogy sikerül-e addigra stabil és biztonságos rendszert üzembe állítani.

Az ÁAK szerdán egyeztetésre invitált harmincegy, flottakövetésben gyakorlott céget. A megjelenteket arra kérték, hogy saját, GPS-alapú járműkövető rendszereiket állítsák a rendszer kiépítésének szolgálatába. Az autópálya-kezelő elképzelése szerint a szolgáltató cégek a velük szerződésben álló flották adataiból állapítanák meg, hogy a közúti fuvarozók menyit futottak a fizetős útszakaszokon.

A projektet két hónapja minősítette nemzetbiztonsági kockázatúvá a kormány, majd a zártkörű tendereztetést követően egy olyan vállalkozás, az i-Cell, kezébe adta a feladatot, amely maga is műholdas flottakövetési rendszereket épít és szolgál ki. Az pedig a kiépítés rövid határideje miatt nem meglepő, hogy a projekt megvalósításához most szövetségeseket keresnek neki.

Hiányoztak a konkrétumok
Az elképzelés szerint a cégek begyűjtött adataiból az ÁAK a kamionok mozgása alapján állapítaná meg az elektronikus útdíj mértékét, és ez alapján számlázná ki a fuvarozóknak az útdíjat. Leegyszerűsítve: az ÁAK – és rajta keresztül az NFM – úgy teljesítené az idei évre 75, jövőre 150 milliárd forint bevételi limitet, hogy a munka egy részét nem a tendernyertessel, hanem mással végeztetné el.

A Népszabadság a fórumról azt írta, az ÁAK elképzelése „nem aratott osztatlan sikert”, és az is előkerült, hogy a logisztikai szolgáltatásokhoz használt fedélzeti és központi berendezések nem felelnek meg az elektronikus útdíjrendszer kívánalmainak. A hvg.hu megkeresett több iparági szereplőt, akik közül voltak olyanok, akik jelen voltak az egyeztetésen.

Sebestyén Ákos, a Setech Hungária Kft. ügyvezetője szerint az ÁAK adatszolgáltatással kapcsolatos elképzelése nem különösebben bonyolult, hasonló elv szerinti adatszűrést Magyarországon többen is használnak. Más cégek is zömmel azt válaszolták, hogy efféle adatszolgáltatásnak nincs technikai akadálya, de azért bizonyos fejlesztésekre szükség van. A találkozóról egyébként több résztvevő is úgy távozott, hogy konkrétumot egyáltalán nem hallottak, csak azt, hogy a rendszernek július elsején el kell indulnia.

Legalább két szerződés kell
Ez mindenek előtt azért jelent szűk keresztmetszetet (még azoknak is, akik a feladatra egyébként képesek), mert legalább kétféle szerződést kell addig megkötni valamennyi együttműködő szereplőnek. Az egyiket a flottakövetést biztosító szolgáltató és az ÁAK között kell megkötni, mely arról szól, hogy a GPS-adatokat begyűjtő és kezelő cég mikor hova milyen adatot továbbítson és miként, valamint hogyan történjen az elszámolás, és mi az ára. De kell egy másik szerződés is, ami a szolgáltató és a fuvarozó között létesül, és érvényben lévő szolgáltatói szerződéseket ír felül vagy egészít ki. Egy ilyen megkötésére az ügyfél nem kötelezhető.

„Az elképzelés egésze korai stádiumban van, kidolgozatlan, ami alig egy hónappal a rendszerindítás előtt nem éppen megnyugtató” – mondta egy több mint 300 ügyfélcéggel dolgozó cég szakértője. Szerinte félő, hogy ebből megint kapkodás lesz. Még akkor is, ha a szolgáltatók többsége 8-10 nap alatt képes lenne a saját rendszerében elvégezni a szükséges fejlesztéseket. „Ezek rendszerbe állításához azonban sürgősen tudnunk kellene, hogy az ÁAK pontosan mit kér tőlünk” – magyarázta a szakember.

Milyen adatokat, kinek?
Csetneki Tamás, a GPSmart Kft. kereskedelmi igazgatója szerint komoly probléma forrása, hogy azt még senkivel nem közölték: az adatok az i-Cell, az ÁAK vagy más által üzemeltetett központba kerülnek-e. A vezető a rendszerépítő kilététől függetlenül arra sem venne mérget, hogy az épülő struktúrát tényleg üzembiztos állapotba lehet hozni július 1-jére. „Márpedig erre lesz a leginkább kíváncsi az ügyfél, mivel mégiscsak az ő adatait adják majd ki valakinek” – tette hozzá.

Bedekovics László, a Tell Software Kft. ügyvezetője elárulta: az i-Celltől szóbeli ígéreteket már kaptak arra, hogy a különböző gyártmányok közötti kompatibilitást biztosító technológiai előírást megkapják, de ezekről hivatalos értesítés egyelőre nem érkezett. „Fizikai akadálya nincs a gyors „ráprogramozásnak”, de jelenleg éppen azt nem tudjuk, hogy milyen kotta szerint kellene júliustól játszani” – mondja Bedekovics László. A cégvezető szerint az elképzelés kritikus pontja, hogy az adatátvitelhez és -tároláshoz szükséges rendszernek stabilnak kell lennie. Bedekovics szerint arra is fel kell készülni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a fuvatozó cég megtagadja az adatai kiszolgáltatását egy harmadik fél számára.

Miért GPS-alapon?
Sebestyén Ákos szerint maga az elképzelés is hibás, mert az az Európai Unióban nem a GPS-rendszerre épített e-útdíj kezelési rendszer vált általánossá. Az ügyvezető szerint éppen azért van így, mert ezekkel a rendszerekkel több probléma is van. A legfontosabb, hogy a GPS-rendszerben mért adatok továbbítása a mobilszolgáltatók adatkommunikációjához kötődik, és az a rendszer jellegéből adódóan nem mindig megbízható. „A 6-os főúton például rendszeresen, hosszabb távon kimarad a jel, ott az autókat gyakran „nem látják” a flottafigyelő rendszerek. Erre hiteles útdíjat számolni és kiszámlázni nem tudom, hogy lehetne” – magyarázza Sebestyén Ákos, aki tapasztalatból tudja, hogy nemcsak az adatközlés szakad meg sok helyen, hanem gyakran a GPS-ek is lefagynak. Szerinte arra egyetlen mobilszolgáltató sem kötelezhető, hogy „ezt a problémát pikk-pakk országos szinten orvosolja”.

Más jellegű probléma is van: a GPS-rendszer pontossága. Ha például egy jármű Érd közelében az M0-ás körgyűrű mellett futó – nem fizetős – főúton halad, a GPS-rendszer hol itt, hol ott látja. Ez ugyan különböző szoftverfejlesztésekkel kiszűrhető, és mivel nincs túl sok ilyen párhuzamosság, a határidők is lehetnek rövidek, de ezeknek a fejlesztéseknek ára van. És azt valakinek ki kell fizetnie.

Kerülő utat választanak inkább
A hazai szállítmányozási piacon a műholdas követés nem okoz majd problémát, mivel a szektor 90 százaléka ilyen rendszert használ. De például a török és bolgár kamionosok zöme nem GPS-alapú flottakövetési rendszert használ, és nem is kötelezhetők arra, hogy egy 100 eurós másik rendszert is beszereltessenek, csak azért, hogy Magyarországon is áthaladhassanak. Könnyen elképzelhető, hogy inkább kerülni fognak.

A saját fejlesztésű szolgáltatási csomagokat értékesítő, debreceni Tell ügyvezetője szerint román, szerb, szlovák és ukrán kamionok is elkerülhetik majd Magyarországot – elsősorban a drasztikusan emelkedő díjak miatt. Ez az olyan szolgáltató cégek piacát is átrendezheti, mint amilyenek ők.”

Forrás:
E-útdíj GPS-alapon; Szabó M. István; HVG.hu; 2013. május 23.
Szerkesztői megjegyzés:
„ az Európai Unióban nem a GPS-rendszerre épített e-útdíj kezelési rendszer vált általánossá”? Kivéve Franciaországot, Németországot, egyebek mellett. Belgium most kezd neki a rendszere kiépítésének, és általánosan a GPS-alapú rendszereket tekintik a fejlesztés kívánatos irányának.
Lásd:
GNSS Is The Best Solution For New Road Charging Schemes; European GNSS Agency; 2012. március 28.

Az e-útdíj megfizetésének módjai

„Az e-útdíjat július 1-től háromféleképpen lehet megfizetni: fedélzeti eszközzel flottakövetési szolgáltató segítségével, vagy szintén fedélzeti eszközzel európai elektronikus útdíj szolgáltatáson (EETS) keresztül, vagy előre megváltott viszonylati jeggyel.

A használatarányos útdíj megfizetésére kötelezett fuvarozók június közepétől regisztrálhatják járművüket az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) honlapján, így egyszerűbb lesz az útdíj fizetése július elsejétől – hangsúlyozta Emőri Gábor, az e-útdíjrendszert egy másik céggel konzorciumban kiépítő I-Cell Kft. ügyvezető igazgatója szombaton Budapesten.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének fórumán Emőri Gábor kiemelte: az e-útdíjat július 1-től háromféleképpen lehet megfizetni: fedélzeti eszközzel flottakövetési szolgáltató segítségével, vagy szintén fedélzeti eszközzel európai elektronikus útdíj szolgáltatáson (EETS) keresztül, vagy előre megváltott viszonylati jeggyel.

Az ügyvezető igazgató, akinek cége az ARH nevű céggel konzorciumban építi ki az e-útdíjrendszert, elmondta, hogy a fizetést elmulasztóknak várhatóan több száz eurós bírsággal kell számolniuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy az erről szóló jogszabály még nem jelent meg.

Emőri Gábor a részleteket ismertetve elmondta, hogy a fizetésre kötelezetteknek az ÁAK-nál kell regisztrálniuk járműveiket, és ott egy számlát nyitniuk; erre fizetik majd az útdíjat. A fuvarozóknak kell gondoskodniuk arról, hogy az ÁAK-nál nyitott számlán legyen pénz, például úgy, hogy benzinkúton egy bizonyos összeggel feltöltött útdíjfeltöltő-kártyát vásárol a fuvarozó – fűzte hozzá. Ismertette, hogy a magyar úthálózat kijelölt részein, összesen 6513 kilométer hosszan kell majd útdíjat fizetni, ami több mint 2000 fizetős szakaszt jelent.

Az I-Cell ügyvezető igazgatója elmondta: a rendszer gerince a GPS-es fedélzeti egység segítségével történő bevallás lesz, és az I-Cell úgy alakítja ki a rendszert, hogy a tehergépjárművekben már benn lévő GPS-es flottakövető rendszereket használni lehessen, vagyis ez ne jelentsen pluszberuházást. Akinek van ilyen eszköze, nagyon jó esélye van arra, hogy nem kell újat vennie, hanem az ő GPS-es szolgáltatója kapcsolódni fog az útdíjrendszerhez – emelte ki Emőri Gábor. Akiknek nincs GPS-es flottakövető rendszerük, két eszköz közül választhatnak, amelyek közül a drágábbikat külföldi útdíjfizetésre is elfogadják – mondta Emőri Gábor.

Ismertette, hogy a viszonylati jegyet úgy kell elképzelni mint egy vonatjegyet; ez egyrészt az országot átszelő fuvarosoknak lehet kedvező, másrészt azoknak, akik ritkábban mennek fizetős útszakaszra. A viszonylati jegyet nemcsak a 300 árusító ponton, hanem több mint 1000 viszonteladó partnernél, vagy előre az interneten is meg lehet majd vásárolni, és flottakártyával is lehet majd fizetni.

Emőri Gábor kiemelte, hogy a kezdeti időszakra fokozottan készülnek, és mintegy 500 ember segít majd országszerte a vásárlásnál a torlódások elkerülése érdekében. Elmondta, hogy 74 kapunál, ezenkívül 45 autóval ellenőrzik a tehergépjárműveket, 50 bírságoló autó jár majd az utakon, és a határátkelőkön is ellenőrzik az útdíjfizetést.”

Forrás:
Három módon lehet kicsengetni az e-útdíjat; HVG.hu/MTI; 2013. május 25.

Rögtön itt vannak a Budapest végződésű domainek

„Budapest, Buda és Pest végződésű domainneveket is lehet majd regisztrálni; a vonatkozó szabályokról a jövő szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés.

A testület tavaly márciusban már támogatta a Budapestre utaló végződések regisztrálását, az internettel kapcsolatos feladatokat végző Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) pedig pályázatot tett közzé, amelyen a legkésőbb szeptember végéig hirdetnek győztest.

Tarlós István főpolgármester előterjesztésében jelezte: a .budapest, .buda és .pest típusú domaqinvégződések értékesítését és üzemben tartását a nyertes pályázó üzleti alapon fogja végezni, a vele kötött szerződés alapján a Fővárosi Önkormányzat is részesül a bevételekből.

A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a főváros és lakosságának érdekeivel összhangban álló tartalmat szolgáltat, így az adott weboldalnak egyebek mellett tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, nem hirdethet, népszerűsíthet szélsőséges ideológiákat, nem sértheti a nemzetiségeket. Budapestre utaló domainnevet nem szabad sértő kifejezésekkel, azok ragozott alakjaival párosítani vagy a szavak tartalma alapján sértő kifejezéseket használni.

Az engedély kiadását megtagadhatják a többi között akkor is, ha a kérelmező székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem Budapest közigazgatási területén van.

A szabályozás az előzetes feltételek és garanciák vállalása esetén gyors döntéshozatalt tesz lehetővé, ha viszont az elvárások nem teljesülnek – például a szolgáltatott tartalom miatt -, akkor az adott domainnév visszavonható vagy az adott weboldal elérhetetlenné tehető – olvasható az indítványban…”

Forrás:
Rögtön itt vannak a Budapest végződésű domainek; Híradó.hu; 2013. május 24.

Szakirodalom

Tudás és politika. A közpolitika-alkotás gyakorlata

„Berényi Eszter–Erőss Gábor–Neumann Eszter: Tudás és politika. A közpolitika-alkotás gyakorlata
342 oldal, ISBN 978-963-236-651-7, Ára: 3400 Ft
Várható megjelenés: 2013. május 31.

A szociológia klasszikusai Max Webertől Michel Foucault-n át Pierre Bourdieu-ig tudás és politika, tudás és hatalom összefüggéseit firtatták. Hogyan alakul e viszony a mai Magyarországon – az egészségügyi és az oktatási szektorban?

Hogyan formálódtak az oktatási integrációs és a sajátos nevelési igényű gyerekeket célzó közpolitikák Magyarországon? Milyen alkuk köttettek a WHO Lelki egészség akcióprogramjának honosítása során? Milyen szemléletek versengtek egymással az oktatási térben a mérés-értékelési politikák kialakításakor? Hányféleképpen rugaszkodtak neki az elszámoltathatóság megteremtésének az egészségügyben?
Ilyen kérdésekre keresik a választ a tanulmányok, köztük egy romániai és egy németországi esettanulmány is, betekintést nyújtva a közpolitika-alkotás mikrofolyamataiba, a közpolitikai barkácsolásba: hogyan és miről tárgyalnak egy-egy szakterület különböző szakértői, akiket fűt a reformvágy? Mi fán terem a tényekre alapozott közpolitika, az elszámoltathatóság, a posztbürokratikus kormányzás, és milyen gyakorlati akadályokba ütközik a megvalósításuk?”

Forrás:
L’Harmattan

Törvények, rendeletek

Nem hoz nagy változást, mégis forradalmi az EU adatvédelmi csomagja

„Nagy viták és rekordszámú módosító indítvány közt kell csapást vágniuk a törvényalkotóknak.
…
Az uniós adatvédelem reformja valószínűleg a legösszetettebb, legnagyobb érdeklődést kiváltó tervezet az EP történetében. Az érdeklődést jelzi, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, jelenleg az Európai Parlament polgári szabadságjogok bizottságnál levő tervezethez rekordmennyiségű, összesen mintegy négyezer módosító indítvány érkezett.

A legnagyobb kihívás az, hogy a jogszabályon dolgozó szakértők, sőt, egyáltalán senki sem tudja, hogy a jövőben milyen következményei lehetnek annak, hogy a világ összes országában elhelyezett szerverek 250 millió, naponta internetező európai által generált több százmillió gigabájtnyi adatot tárolnak vagy tükröznek.

Ha a Google már jelenleg is több információt tárol rólunk, mint amire mi magunk emlékszünk, mihez kezd ezekkel az adatokkal?

Valóban lehet-e „anonimizálni” adatokat, vagy ez csak a szolgáltatók által kitalált duma a felhasználók megnyugtatására?

Le lehet-e törölni ezeket az adatokat egy bizonyos idő után, vagy meg kell barátkozni azzal, hogy a régóta megbánt Facebook-lájkjaink, fiatalkori bulizós fotóink életünk végéig kísérteni fognak? Egyáltalán: technikailag lehetséges-e törölni megosztott és tükrözött tartalmakat?

Ha internetes tevékenységünkből nagy valószínűséggel következtetni lehet jövőbeli cselekvéseinkre, akkor a szolgáltató milyen körülmények között adhatja ki ezeket az információkat például a hatóságoknak? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a nagy szolgáltatók üzleti modellt építsenek azon adatok forgalmazására, melyeket jogi kiskapuk és a felhasználók figyelmetlenségének a kihasználásával nyertek? Elolvasta-e valaha valaki a körülményesen megfogalmazott, hosszú felhasználási feltételeket, mielőtt egy szolgáltatást igénybe vett volna? Hogyan lehet úgy egyszerűsíteni ezeket a jogi szakszövegeket, hogy az átlagos felhasználók is megértsék?

Ilyen és még sok más hasonló kérdésre kell választ adniuk a törvényhozóknak, ráadásul úgy, hogy tisztában vannak vele, a technológia rohamosan fejlődik majd a jövőben. Tíz év múlva ez a csomag is olyan viccesen ósdinak hat majd, mint a jelenlegi, 1995-ös direktíva, mely még a téglányi mobiltelefonok és a dial-up internetcsatlakozás korában íródott.

Az adatvédelmi csomag tulajdonképpen két tervezetből áll. Az első tervezet a személyes adatok feldolgozásáról szól, a második az adatok bűnözés-megelőzésre való felhasználásáról. Tartalmi szempontból a csomag nem tartalmaz eget rengető újdonságot: gyakorlatilag a régi szabályozás újragondolása, úgy, hogy az lépést tartson a jelenlegi internetes technológiákkal. Az első tervezetben szó van közösségi hálókról, online vásárlásról, e-banking szolgáltatásokról, valamint olyan adatbázisokról, melyeket cégek vezetnek ügyfeleikről. A második direktíva-tervezet rendőrségi és bírósági adatok EU-tagországok között való megosztását szabályozza.

A forradalmi változást az jelenti, hogy a törvényalkotók a jelenlegi, tucatnyi jogszabályban szétszórt adatvédelmi szabályozást, illetve a tagországok saját törvénykezését a témában egyetlen, átfogó csomaggal tervezik kiváltani. Ugyanakkor a szabályozás betartását egyetlen hatóság felügyeli majd: ez garancia arra, hogy az előírások alkalmazása egységes lesz. Az adatvédelmi csomag több pontja is heves vitákat szült.

Az első az ún. „feledéshez való jog” (right to be forgotten), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely felhasználó kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben azokat már nem használják. Persze lennének kivételek: adatok nem lennének törölhetőek, ha azok történelmi, statisztikai, tudományos, egészségügyi szempontból relevánsak, vagy pedig a szólásszabadságra nem jelentenek fenyegetést (például egy közszereplő nem távolíttathat el egy neki nem tetsző újságcikket a feledéshez való jogra hivatkozva).

A feledéshez való joggal kapcsolatban egyrészt arról szól a vita, hogy melyek azok az adatok, amelyek a szabályozáson kívül esnének. A bankszektor egyik képviselője a beszélgetésen például amellett foglalt állást, hogy amennyiben lehetővé teszik a pénzügyekkel kapcsolatos adatok törlését, azzal a hitelcsalók dolgát könnyítik meg. Továbbá sokan vannak azon az állásponton, hogy bár elvben ez a szabály nagyon szép, de megvalósíthatatlan: például a tartalmakat tükröző oldalak csak a legritkább esetekben működnek együtt a hatóságokkal. További kérdés, hogy mi lesz azokkal a Facebookon megosztott tartalmakkal, melyeknek eredetijét eltávolítják.

Az explicit hozzájárulás (explicit consent) a másik vitatott kérdés. Ez azt jelenti, hogy egy cég csak akkor dolgozhat fel személyes információt, ha arra az adatközlő rábólintott. A sok helyen alkalmazott hallgatólagos beleegyezés-gyakorlat, illetve az eleve bejelölt dobozok tehát a jövőben valószínűleg tiltottak lesznek. Továbbá az adatközlő bármikor visszavonhatja beleegyezését.

A tervezet jelenlegi formája szerint egy szolgáltató nem teheti függővé a szolgáltatás nyújtását a szolgáltatáshoz nem feltétlenül szükséges személyes adatok kiadásától. Fontos még, hogy a beleegyezés érvényét veszti, amikor az adatok az adatgyűjtés eredeti céljához már nem szükségesek. Egyes módosító indítványok szerint a beleegyezés egy adott idő után automatikusan érvényét vesztené, mások szerint a jóváhagyás visszavonása a szerződéses viszony felfüggesztését kellene maga után vonja.

A „profiling” kérdése szintén vitatott. Ez azt a gyakorlatot fedi, melynek során a személyes adatokból becsléseket készítenek a személy munkahelyi teljesítményéről, gazdasági helyzetéről, lakhelyéről, egészségéről, ízléséről vagy jövőbeli cselekvéseiről. Ilyen „robotportrékat” elvben csak az érintett személy beleegyezésével lehetne készíteni, illetve akkor, ha ezt a törvény előírja. „Profiling” nem lenne alkalmazható gyermekek esetében, nem eredményezhet diszkriminációt, továbbá nem deríthet fényt ún. szenzitív adatra (etnikai vagy szexuális hovatartozás, vallás vagy politikai nézetek).

Egyes módosító javaslatok szerint ezt a gyakorlatot csak abban az esetben kell szabályozni, ha az a személyt hátrányos helyzetbe hozza. Mások szerint munkaadók nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, és vannak olyan hangok is, melyek szerint a „profiling” alkalmazható lehet hitelvizsgálatkor. Az adatvédelmi reformcsomag másik fontos eleme az adatok hordozhatósága.

Ugyanúgy ahogy a mobiltelefonszámot egyik szolgáltatótól a másikhoz lehet hordozni, a jövőben az adatokat (például elektronikus levelezést) is át lehetne vinni egyik szolgáltatótól a másikhoz.

Minden valószínűség szerint a több oldalas, érthetetlen adatvédelmi szabályzatoknak is befellegzett. Mivel ezeket a felhasználók általában nem olvasták el, a szolgáltatók ide könnyen elrejthettek számukra kedvező rendelkezéseket. Ezentúl azonban az adatvédelmi szabályokat egyszerű, mindenki számára érthető módon kell megfogalmazni.

A csomagról az EP polgári szabadságjogok bizottsága még a nyári szünet előtt szavazni tervez; ezután elkezdődnek a tárgyalások az EP és a Tanács között, majd 2014 elején szavazna az EP plénuma a végső szövegről.”

Forrás:
Nem hoz nagy változást, mégis forradalmi az EU adatvédelmi csomagja; Sipos Zoltán; Transindex; 2013. május 17.
Az Európai Bizottság oldala az adatvédelmi reformról

Kormányhatározat a központosított közbeszerzési portál fejlesztéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a központosított közbeszerzési rendszerhez kapcsolódó, jelenleg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által üzemeltetett portál (a továbbiakban: portál) fejlesztése szükséges, mivel csak így biztosítható, hogy a központosított közbeszerzési rendszerbe tartozó, illetve az ahhoz önként csatlakozott ajánlatkérők beszerzési igényei a központosított közbeszerzési rendszerből minél egyszerűbb és gyorsabb módon, a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legkevesebb adminisztrációval valósuljanak meg;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálat Zrt. útján gondoskodjon a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által üzemeltetett portál fejlesztéséről oly módon, hogy a fejlesztésekkel átalakított portálnak legkésőbb 2013. szeptember 1-jéig működésbe kell lépnie.

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1277/2013. (V. 24.) Korm. határozata a központosított közbeszerzési portál fejlesztéséről; Magyar Közlöny; 2013. évi 80. szám, 2013. május 24.; 51463. oldal (pdf)