Skip to main content

51. szám, 2013. december 16.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Reding elszigetelődött az adatvédelmi vitában

„Elsősorban a jogorvoslat helyének kérdésén feneklett meg pénteken az uniós adatvédelmi jogszabály módosításának vitája. A miniszterek idén már sokadszor futottak neki a dossziénak, amit ezúttal az Interneten is követni lehetett. A tét pedig az volt, vajon sikerülhet-e olyan mértékű haladást elérni, hogy még ebben az EU-törvényhozási ciklusban tető alá lehessen hozni a tervbe vett új jogszabályt.

A pénteki vita után diplomaták és megfigyelők többsége immár több mint kétségesnek nevezte azt, hogy sikerül még ebben a ciklusban, praktikusan áprilisig végleg lezárni az adatvédelemről szóló keretjogszabály módosítását.

Már az elnökségi hangütés sem ígért sok jót, részben azért, mert a pénteki eseményt már előre is csupán „orientációs vitáként” konferálták fel. Részben pedig azért, mert Jouzas Bernatonis litván igazságügyi miniszter pénteki prezentációja rögtön azzal kezdődött, hogy bár az előző – októberi – igazságügyi tanácsülés óta munkacsoporti szinteken hét ülést is szenteltek a témának, nem volt haladás, sőt, „fontos jogi akadályok” merültek fel.

Az elnökség néhány előzetes kérdés megküldésével próbálta előkészíteni a terepet a vita számára: ezek részben az adatvédelemben érintett felügyeleti hatóságok lehetséges jogkörét, részben a potenciális ügyintézés és az „adatalanyok” (polgárok) közötti optimális távolságot firtatták. A mindezt elviekben kezelni hivatott „egyablakos” ügyintézés ötlete („one stop shop”), amit a Bizottság már két éve, a módosítás útjára indításakor asztalra tett, számos vélemény szerint bár sok vonzó elemmel bír, ám a gyakorlati megvalósítása láthatóan több problémát is felvet.

Az elnökségi bevezető mindezek ismeretében már előre azt a következtetést vonta le, hogy az állampolgári érdekek védelme olyan megoldást tenne szükségessé, amelyben a helyi (állampolgár lakhelye szerinti) hatóságok a korábban elképzeltnél nagyobb hatáskörrel bírnának.

Az elnökségi véleményt aztán hamarosan megerősítette az EU-Tanács jogi szolgálatának a vezetője, Hubert Legal is. Legal kertelés nélkül arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg ismert formájában az egyablakos ügyintézés több problémát vet fel, mint amennyi haszonnal jár, és hatékonysága oly csekély, hogy vélelmezhetően inkább elriasztja az embereket a közösségi jogvédelmi eszközök igénybevételétől, mintsem erre bátorítaná őket.

Az „egyablak” szerinte ugyanis valójában csak a szolgáltatóknak „egy ablak”, az esetleges sérelmükre védelmet-orvoslatot kereső adatalanyoknak már minimálisan három különböző lépést is kell tenni adott ügyek rendezésében.

Mert bár forma szerint a sértett polgár fordulhat a nemzeti felügyeleti hatóságához adatvédelmi panaszával, ám ha az ügyben érintett szolgáltatónak az üzemeltetés szerinti fő központja más tagországban van, (mint a Facebook esetében Írországban), akkor a nemzeti hatóság nem sokat tehet azon kívül, hogy a kérdést továbbítja az utóbbinak.

Ezzel tehát már a második szereplőnél van az ügy, ám ez sem a végső stádium, lévén, ha ennek intézkedése nem kielégítő a sértett számára, akkor a mai felállás szerint a bejegyzés szerinti ország bíróságához fellebbezhet csak, „ahol esetleg nem beszéli az ottani nyelvet, nem ismeri az ottani környezetet” – mutatott ár Hubert Legal. Szerinte mindez „aránytalanul sok ráfordítást” igényel (időben, erőfeszítésben, esetleg pénzben is) a sértettek részéről, akiknek a többsége ilyen helyzetben valószínűsíthető módon inkább eláll majd a jogorvoslat igénylésétől, és ezzel az egész jogszabály értelmét veszítheti.

A bizottsági reakció az elnökségi, és az EU tanácsi jogi véleményekre egyszerre volt méltatlankodó és elutasító. Viviane Reding egyfelől értetlenségét fejezte ki, hogy a tanács jogi szolgálata miért csak most érezte szükségét ellenvetései ismertetésének, amikor a dosszié már két éve az asztalon van. Emlékeztetett arra is, hogy úgymond „mindenki egyetértett” a jogszabály reformjának a szükségességében, mert a digitális gazdaság korában a korábbi szabályozás már nem elégséges, és mert az üzlet számára tarthatatlan állapotokat teremt a mai helyzet, amelyben 28 féle tagállami szabályozáshoz és intézményrendszerhez kell igazodni.

Reding megismételte, hogy az egyablakos módszer szerinte „gyors, kiszámítható, átlátható és költségkímélő”. Mindebben szerinte az októberi miniszteri tanácsülés jobbára már egyetértésre is jutott, azóta viszont „újranyitunk kérdéseket, amiket egyszer már megválaszoltunk” – tette hozzá. Úgy vélte, hogy mindezek miatt „október óta haladás helyett visszaléptünk”, és a dosszié lényegében „befagyott”.

Egyúttal a biztos is megszólaltatta – válaszul – a Bizottság jogi szolgálatának vezetőjét, aki vitatta, hogy az egyablakos rendszer „aránytalan terheket” róna az adatalanyokra, „különösen nem az elektronikus ügyintézés korában”. Majd még hozzátette: az EU-jog tele van olyan esetekkel, ahol fontos jogok kezelése különböző szereplőknél van, mégsem jár a dolog hatékonyság-csökkenéssel.

Utóbb egy nevének elhallgatását kérő bizottsági illetékes azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az ügyben példátlan szembenállás alakult ki két uniós intézmény jogi szolgálata között.

A Tanács és a Bizottság közötti szópárbajt követő vitában a tagállami hozzászólások – huszonnyolc véleményről lévén szó – a lehetséges megoldásokat tekintve tarka képet mutattak. Abban azonban közös nevezőn voltak, hogy láthatóan senki nem hitt a dosszié gyors lezárhatóságában. Akadt hozzászóló – mint a brit miniszter -, aki azt javasolta, hogy egyelőre hagyják a jogászokat dolgozni, és csak márciusban térjenek vissza a kérdésre. Mások egyszerűen csak arra emlékeztettek, hogy a téma túl érzékeny, túl bonyolult, hogy sem a dolgot elkapkodnák.

A vita végén Reding alelnök a maga részéről „azokkal értett egyet”, akik szerint „technikai szinten fel kell gyorsítani” az egyeztetést. Az elnökség pedig lakonikusan beérte annak megállapításával, hogy még „folytatni kell a munkát”.

Kritikus volt a magyar felszólalás is. Navracsics Tibor beszédében emlékeztetett arra, hogy a módosított jogszabály célja az volna, hogy optimális egységet teremtsen a vállalati (szolgáltatói) érdek és az adatalanyok számára még kezelhető ügyintézési távolság között. A magyar igazságügyi miniszter szerint egyelőre nem született ilyen megoldás, sőt, október óta úgymond „nőttek a kétségek, hogy jó irányból közelítünk-e” a kérdéshez. Éppen ezért a hivatalos magyar álláspont egyelőre nem is támogatja azt az elképzelést, amelyik kizárólagos jogkört biztosítana a szolgáltató fő európai székhelye szerinti hatóságnak – tette hozzá.

Navracsics utóbb brüsszeli magyar tudósítókkal találkozva még kifejtette: Magyarország ez ügyben „vitában áll a Bizottsággal”, mert nem kíván engedni magas színvonalú adatvédelmi rendszeréből, márpedig a jelenlegi vita annak veszélyét vetíti előre, hogy a végeredmény esetleg ronthat a jelenlegi helyzeten.

A BruxInfónak arra a kérdésére, vajon a mostani adatvédelmi vita – amire egyébként rímelt az, hogy ugyanezen a tanácsülésen tagállami kétségek merültek fel az európai ügyészség hatáskörét, valamint az „igazságügyi eredményjelző tábla” lehetséges tartalmát illetően is – nem arra utal-e, hogy a nemzeti hatáskörök feladása igazságügyi téren egyelőre eljutott a tagoknak még elfogadható határokig, a miniszter válaszában elismerte: ezekben az ügyekben a nemzeti szuverenitást közvetlenül érintő kérdésekről van szó, amelyek kapcsán a minisztereknek „másnap már a nemzeti parlament előtt kell tudni megfelelniük”, és ezért ezekben az ügyekben különösen nehéz közösségi közös nevezőt találni.”

Forrás:
Reding elszigetelődött az adatvédelmi vitában; Bruxinfo; 2013. december 8.

Pécs 14,4 milliárd forintos adósságát is átvállalja az állam

„A tavalyi 29,7 milliárd után Pécs fennmaradó, mintegy 14,4 milliárd forintnyi adósságát is átvállalja az állam – ismertette Pintér Sándor belügyminiszter hétfői pécsi sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: ezzel a lépéssel a pécsi önkormányzatnak a korábban meglévő 43,2 milliárd forintos adósságállományát nullára csökkenti az állam. Ez azt jelenti, hogy a baranyai megyeszékhely évi több mint hárommilliárd forintos hitelkamattól, illetve tőketehertől szabadul meg a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – tette hozzá.

Pintér Sándor emlékeztetett arra, hogy nehéz helyzetből indult a város, ezért az idei első adósságátvállalás után is kapott segítséget a megyeszékhely: összesen mintegy kétmilliárd forintos támogatást. Emellett a Pécsi Tudományegyetemet 1,5 milliárdos támogatásban részesítette az idén a központi költségvetés – tette hozzá.

Az, hogy a Belügyminisztérium Pécs térségében 600-800 embert foglalkoztatott az idén, összességében újabb, nagyjából kétmilliárdos támogatásnak felel meg. Emellett a helyi fejlesztések területén 450 millió forintot kapott a város egy bioüzem megépítésére – jegyezte meg.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere emlékeztetett arra, hogy 2009-es polgármesterré választásakor elhatározták a már akkor is jelentős adósságtömeg kezelését. Ennek része volt a takarékos működés elérése érdekében tett intézkedések, a létszámleépítések, a városházán a politikusok jutalmazásának megszüntetése, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál pedig a költségtakarékosság. Mindez kevés lett volna az adósságtömeg jelentős csökkentéséhez, ezért is kiemelkedő a korábbi és a mostani kormányzati lépés – hangoztatta a polgármester.

Páva Zsolt a hétfői bejelentésről elmondta, a tény, hogy Pécs adóssága megszűnik, ahhoz hasonlatos, mint amikor egy fuldokló oxigénhez jut.

„Innentől kezdve szabadon tervezhetünk, koncentrálhatunk a város fejlesztésére, nyugodt körülmények között tudunk pályázni a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklussal járó fejlesztési forrásokra” – mondta Páva Zsolt.”

Forrás:
Pécs 14,4 milliárd forintos adósságát is átvállalja az állam; Belügyminisztérium; 2013. december 9.

Megszűnik az Országos Területfejlesztési Tanács

„A területi önkormányzatokhoz kerülnek jövőre a regionális fejlesztési ügynökségek, az Országos Területfejlesztési Tanács helyett pedig létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény módosításával.

A változtatásokat az Országgyűlés hétfőn 246 igen szavazattal, 79 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A jogszabály-módosítás alapján a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős nemzetgazdasági miniszternek 2014. február 28-áig kell összehívnia az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum alakuló ülését.

A fórum – amely megalakulásától jogutódja az Országos Területfejlesztési Tanácsnak – feladata a kormány, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok területfejlesztési és -rendezési terveinek egyeztetése, megállapodások létrehozása, továbbá a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása. Több területen véleményező, javaslattevő szerepe lesz a testületnek.

A törvény szerint a felelős miniszternek a tárgyévet követő június 15-éig kell beszámolnia a kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól és a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.”

Forrás:
Megszűnik az Országos Területfejlesztési Tanács; napi.hu/MTI; 2013. december 9.

A BM vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégeket

„A Belügyminisztérium vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégek helyzetét, 2014-re lesz elegendő információ arról, hogy esetükben is szükséges-e kormányzati segítség – mondta Pintér Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn.

A belügyminiszter hozzátette: vizsgálják azt is, hogy milyen mértékű ezen önkormányzati vállalatok működési költsége, lehet-e finanszírozni a bevételeikből, illetve az önkormányzatok által kivetett adókból. Pintér Sándor nem zárta ki, hogy az önkormányzati cégek esetében is több milliárdos tételről van szó. El kell gondolkodni, ki tudják-e gazdálkodni az önkormányzatok vagy kormányzati segítségre van szükség – tette hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalatok állami átvétele nem minden esetben oldja meg a problémát. Például szerinte nem volna szerencsés, ha Budapestről mondanák meg, milyen legyen valamelyik településen a helyi közlekedés. Lehet azonban, hogy más típusú cégeknél – például a tárcához kerülő vízügy vagy hulladékgazdálkodás esetében – az önkormányzatoknál nagyobb, központi szervezet általi irányítás volna megfelelő – mondta.

Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy jelenleg információgyűjtés zajlik, azt vizsgálják, melyik megoldás a legolcsóbb, melyik hozza a legtöbb hasznot az állampolgároknak. Az önkormányzatoknak „személyre szabott”, több oldalas kérdőívet küldenek ki.

A belügyminiszter emlékeztetett: voltak olyan önkormányzati feladatok, amelyeket már korábban átvállalt a kormányzat, ilyen például a kórházak működtetése, amelyet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet vett át.”

Forrás:
A BM vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégeket; napi.hu/MTI; 2013. december 9.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkerete az államigazgatás modernizálására

„Az Európai Beruházási Bank (EIB) az államigazgatás modernizálása, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exportjának támogatására a magyar állam számára 50 millió eurós, míg a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt, az erről szóló szerződéseket pénteken írta alá Baranyay László, az EIB alelnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója.

Átalakítják az államigazgatást
Magyarország az EIB régi, megbízható és jól együttműködő partnere, a nemzetközi bank közreműködésével az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg Magyarországon – mondta Baranyay László a szerződés aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Az alelnök kifejtette: az együttműködés a jövőben is folytatódik, hiszen a gazdaság növekedési pályára állásával az országnak egyre több forrásra lesz szüksége. A jövőben több szerződés aláírása is várható.

A mostani egyik szerződés a magyar államigazgatás technikai feltételeinek, humán erőforrásainak fejlesztését szolgálja. Baranyay László hangsúlyozta: az államigazgatás, a közszolgáltatások fejlesztése különösen fontos, mert jelentős szerepük van a versenyképességben, és az emberek mindennapi problémáinak megoldásában is.
…
Az 50 millió eurós állami hitelkeretet az államreform operatív program és az elektronikus közigazgatás operatív program keretében fogják felhasználni a hazai önerő biztosítására. A forrás most is futó programok keretében szervezetfejlesztésre, az emberi erőforrás minőségének javítására, valamint a közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztésekre lesz elérhető. A hitelt 2015-ig kell lehívni, és azt követően 12 éven belül törleszteni. A kamat nem nyilvános, de annyi tudható, hogy az EIB kiváló minősítésének köszönhetően kedvező kondíciókkal jut forrásokhoz, amelyeket ugyancsak kedvező feltételekkel ad tovább. ”

Forrás:
150 millió eurós hitelkeret az EIB-től; Tőzsdefórum; 2013. december 13.

4,4 milliárd forintos újabb adósságátvállalás Győrben

„A Kormány a tavalyi 3,4 milliárd forintos konszolidáció után a megyeszékhely fennmaradó adósságát is rendezi – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2013. december 13-án, Győrben. A város így február végéig összesen 7,8 milliárd forintnyi tartozása terhei alól mentesül.

Magyarország adósságállománya 2002 és 2010 között megkétszereződött, 20 ezer milliárd forintra nőtt. A korábbi kormányok folyamatosan bővítették az önkormányzati feladatok körét, ellátásukhoz azonban nem biztosítottak fedezetet. A települések ezért a napi likviditásukat biztosító hitelek felvételére kényszerültek, adósságspirálba kerültek.

2012 januárja óta megtett intézkedéseivel lépéseivel az állam több körben összesen 884 milliárd forint adósságot vállalt át a megyei és helyi önkormányzatoktól. 2014 első hónapjaiban a kormány a magyar települések megmaradt tartozásait is rendezni fogja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben.

Győr városa várhatóan mintegy 4,4 milliárd forintos adósságától szabadulhat meg. A kormányzat az újabb eladósodások megelőzése érdekében számos, hagyományosan állami feladatot visszavett a településektől. Németh Lászlóné azt kérte a kisegített önkormányzatoktól, hogy helyi gazdaságfejlesztési és növekedési tervekben térképezzék fel a teljesítményük megerősítését leghatékonyabban segítő intézkedéseket és eszközöket.”

Forrás:
4,4 milliárd forintos újabb adósságátvállalás Győrben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. december 13.

Új korszakot hoz 2014 az önkormányzatoknál

„A kormány döntésének köszönhetően mostanra 2007 település vált teljesen adósságmentessé, a többi önkormányzat pedig 2014. február 28-áig szabadul meg terheitől. Erről Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszélt szombaton Mezőkövesden – közölte a helyi önkormányzat az MTI-vel.

Az államtitkár elmondta, a kormány részéről történelmi jelentőségű döntés volt az önkormányzatok adósságkonszolidációja. A háromlépcsős folyamat eredményeként 2014 elejére gyakorlatilag teljesen adósságmentessé válnak az önkormányzatok – olvasható a közleményben. Tállai András közölte, hogy 2010-ben az önkormányzati rendszer a csőd szélén állt, adósságállománya elérte az 1247 milliárd forintot, az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlenné vált.

A kormány 2011-ben 189 milliárd forintot fordított adósságátvállalásra, majd 2012-ben az 5000 lakosúnál kisebb települések adósságállományát teljes mértékben, míg az ennél nagyobb települések tartozásainak 40-70 százalékát vállalta át. Az önkormányzatok 2014. február 28-áig megszabadulnak a teljes adósságállománytól – idézték az államtitkár szavait.

A közlemény szerint Tállai András kitért arra, hogy az állam a 2013. december 31-éig keletkezett adósságot a már konszolidált települések esetében is átvállalja. Ezen felül a 2013. december 5-e előtt keletkezett folyószámlahiteleket is átveszi. Az intézkedés harmadik ütemében hozzávetőleg 436 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Az önkormányzatoknak január 15-éig kell a Nemzetgazdasági Minisztérium számára adatokat szolgáltatniuk.

Lépések
Ismert, korábbi lépésként először a megyei önkormányzatokat szabadították meg 190 milliárdos iga alól, 2012 decemberében ezt követte az ötezer fő alatti települések teljes mentesítése, ami 74 milliárd forintot jelent, majd 2013 első negyedévében az ötezer főnél nagyobb települések esetében a 40–70 százalékos átvállalás.

Mindezeket követően az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg november 25-én az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére.

A lépéssel a magyar állam új helyzetet teremtett…”

Forrás:
Új korszakot hoz 2014 az önkormányzatoknál; mno.hu; 2013. december 14.

Gyorsulhat a kormányablakokban az ügyintézés

„Csökken a kormányablakokban az ügyintézési idő, a jelenleginél több ügyet is el lehet majd intézni, és ingyenes lesz a bűncselekmény miatt elvesztett vagy megrongálódott személyi okmányok pótlása – minderről hétfőn döntött az Országgyűlés, elfogadva a kormányablakok kialakításával, valamint a kormányhivatalok működésével összefüggő törvények módosítását.
Január 1-jétől az eljárás ideje harmincról huszonegy napra csökken.

Családi pótlék vagy TAJ-kártya igénylésekor a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűsödnek a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is.

A változtatás értelmében az anyakönyvi kivonat már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető. Emellett nem kell illetéket fizetni azoknak a személyi okmányoknak a pótlásakor, amelyek bűncselekmények során rongálódtak meg vagy vesztek el. A pótolt papírokat az eredeti kártyák érvényességével állítják ki.

A jogszabály módosít a kedvezményes honosítás szabályain is, és lehetővé teszi, hogy az állampolgári eljárással kapcsolatos beadványok a kormányablakoknál is benyújthatóak legyenek.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap-másolat és térképmásolat kiadására is lehetőség lesz a kormányablakban.

A jövőben a járási hivatalvezetőkkel szemben a fegyelmi eljárást a kormánymegbízottak végzik, és nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Hivatalvesztésnél is ők tesznek javaslatot a tárca vezetőjénél.
A törvénycsomag azt is tartalmazza, hogy az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer forint, jogi személyeknél pedig maximum 2 millió forint lehet.”

Forrás:
Gyorsulhat a kormányablakokban az ügyintézés; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. december 10.
Nagy változások várhatók a kormányablakoknál (korábbi cikkünk)

Óriási adósságokat görgetnek a német városok

„Németországban majdnem minden harmadik nagyváros súlyosan eladósodott az EY – korábbi nevén Ernst & Young – kedden ismertetett felmérése szerint.

A globális tanácsadó cég a 100 ezernél több lakosú német városok adósságállományát vizsgálta, és az egy lakosra vetítve 4 ezer eurónál nagyobb tartozást felhalmozó városokat sorolta a vészesen eladósodottak közé. 2010-ben 14 ilyen nagyváros volt, 2012 végén pedig már 21, a súlyosan eladósodott nagyvárosok aránya így 19 százalékról 29 százalékra emelkedett.

Valamennyi nagyváros adóssága együtt 7 százalékkal 47,9 milliárd euróra nőtt. A legtöbb tartozása – összesen 3,2 milliárd euró – a Ruhr-vidéki Essennek volt 2012 végén, egy főre vetítve pedig a szomszédos Oberhausennek, ahol minden lakosra 8369 euró jutott. Az egymilliárd eurónál nagyobb adóssággal rendelkező városok száma 15-ről 19-re emelkedett.

Számos nagyváros „gyakorlatilag csődben van” – idézte az EY közleménye Hans-Peter Bussont, az EY partnerét, a kormányzati és önkormányzati kutatások vezetőjét, aki szerint az alacsony kamatok révén egyelőre nem gond a tartozás törlesztése, de igen súlyos helyzet alakulhat ki, ha emelkednek a kamatok, vagy a bankok még inkább tartózkodóvá válnak az önkormányzatok finanszírozásában.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok nemigen segíthetnek, mert az alkotmányban rögzített adósságfék szabály és az uniós fiskális paktum miatt még tovább kell csökkenteni az önkormányzatok támogatását – tette hozzá a szakértő. Úgy vélte, elsősorban az önkormányzatok, illetve önkormányzati cégek hatékonyságának növelésével és privatizációval lehet javítani a helyzeten. Vállalatokban birtokolt tulajdonrészek és ingatlanok értékesítése „nem lehet többé tabu” – emelte ki Hans-Peter Busson.

Az EY felmérése szerint a nagyvárosok mezőnye egyre inkább két csoportra szakad. Azokon a területeken – például a Ruhr-vidéken -, amelyeket nem ért el a gazdasági fellendülés, az önkormányzatok mind kevesebb bevételből gazdálkodhatnak, a jó helyzetben lévő önkormányzatok viszont kedvezményekkel és beruházásokkal ösztönözhetik vállalkozások megtelepedését, és így még tovább emelkednek a bevételeik. A klasszikus nyugat-keleti különbségek a nagyvárosok adósságállományának alakulását tekintve nem jelentősek, sőt inkább az a jellemző, hogy keleten, a volt NDK területén jobb helyzetben vannak a nagyvárosok, mint nyugaton. Ezt mutatja például az, hogy a keleten fekvő, szászországi Drezdának egy euró adóssága sincs, míg az egy főre jutó tartozás alapján összeállított lista első öt helyén csak nyugat-németországi nagyvárosok állnak.”

Forrás:
Óriási adósságokat görgetnek a német városok; HVG.hu/MTI; 2013. december 10.

Ötmilliárdnyi adósságot vállal át az állam Székesfehérvártól

„Januárban a 2010 előtt keletkezett adósság 70 százalékának konszolidációjáról született kormányzati döntés, most pedig a fennmaradó összeget vállalják át, ami 4,7 milliárd forint.

Átvállalja a magyar állam Székesfehérvár még fennmaradt teljes adósságállományát – tájékoztatta az önkormányzat pénteken az MTI-t. A közlemény szerint januárban a 2010 előtt keletkezett adósság 70 százalékának konszolidációjáról született kormányzati döntés, most pedig a fennmaradó összeget vállalják át, ami 4,7 milliárd forint.

Közlésük szerint az év elején átvállalt 9,5 milliárd forint – kamatokkal és költségekkel több mint 12 milliárd forint – is nagy segítség volt, ennek köszönhetően indíthatta el a város a Saára Gyula-program újabb ütemét, amelynek során utak újultak meg és parkolók épültek.

Az önkormányzat összegzése szerint kamatokkal és költségekkel összesen 18 milliárdot nem kell kifizetnie a városnak a két állami konszolidációnak köszönhetően.

Ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy felkészítsék a várost a 2014-2020 közötti uniós költségvetésből a források lehívására, azaz tartalékot képezzenek, hogy a megnyíló pályázatokhoz az önrész rendelkezésre álljon – írták.

Kiemelték: Székesfehérvárnak 2010 óta csökkent az adósságállománya, az idén pedig már folyószámlahitelt sem vett fel.”

Forrás:
Ötmilliárdnyi adósságot vállal át az állam Székesfehérvártól; HVG.hu/MTI; 2013. december 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Drónokkal támad a NAV

„Csillagháborús technikákat vásárolna az adóhatóság a csempészek minél hatékonyabb felderítése érdekében. A pénzt az EU adja, a konkrét tervek már megszülettek, a pályázatokat azonban még nem írták ki. A tervek szerint drónokat – vagyis a távirányítható repülőgépeket is bevetnének.

Robotrepülőgép, telepíthető vizuális és audió megfigyelő/rögzítő-eszközökkel, GPS nyomkövető rendszer, felügyelet nélküli videó megfigyelő rendszer szeizmikus, mágneses és infra- mozgásérzékelőkkel kombinálva – mindez nem a terrorelhárítók vagy a Magyar Honvédség, hanem a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) beszerzési listája. A NAV megerősítette a Napi.hu információit miszerint az adóhatóság ezen eszközök beszerzését tervezi a közeljövőben. Ráadásul mindezeket a csillagháborús technológiákat mintegy melléklesen az uniós támogatások megmaradt serclijéből, a 2013-ban befejeződő Hercule-II program keretében vásárolnák meg.

Az Hercule-II. uniós program a közös költségvetésből a tagállamoknak összesen 98,7 millió eurós támogatást nyújthatott a most befejeződő költségvetési ciklusban, amit általában a Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti együttműködés megerősítése fordítottak, de a kiemelt célok között szerepel a cigarettacsempészet és -hamisítás visszaszorítása – ezen a ponton találkoznak az uniós célok a NAV terveivel. Ugyanis az adóhatóság – mint az a Napi.hu-nak adott válaszokból kitűnik – a drónt és a videó megfigyelő rendszereket a csempészek elleni harcban, illetve a bűnüldözés területén megfigyelésekre kívánja használni. Mindezen eszközök használatára a NAV-ról szóló törvény lehetőséget ad a hatóságnak. Általános stratégia a NAV-nál, hogy az ellenőrzési és bűnüldözési feladatok hatékonyságának növelése érdekében – lehetőség szerint – folyamatosan fejlesztik az eszközparkot – közölte az adóhivatal.

Az Európai Unió ugyancsak támogatja a bűnüldözési módszerek hatékonyság- növelését, így rendszeresen írnak ki ilyen témájú pályázatokat. Az eszközök szállításának időpontja, illetve maga a szállító cég még nem ismeretes. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a technikai eszközöknek a beszerzése még nem történt meg, arra ezek után kerül majd sor az adóhatóság tervei szerint. Hogy mikor és hol fogják bevetni ezeket a speciális eszközöket, azt pedig mindig a konkrét ellenőrzési és bűnüldözési szakmai igények fogják eldönteni – olvasható NAV válaszában – ám nem nehéz kitalálni, hogy eszközök jelentős részét a csempészettől fokozatosan sújtott ukrán, román és a déli határszakaszokon fogják bevezetni.

Mivel a beszerzések egyelőre terv szintjén tartanak, nem lehet tudni, hogy milyen drónok beszerzésére kerülhet sor. A honvédség célrepülőként légvédelmi lövészeteken, illetve félderítési célokra használ hazai fejlesztésű és gyártású drónokat – ez utóbbiak akár szóba is kerülhetnek a majdan kiírandó közbeszerzésen…”

Forrás:
Drónokkal támad a NAV; Papp Zsolt; napi.hu; 2013. december 10.

Magyarország csatlakozik az adóügyi automatikus információcseréről szóló G5 kezdeményezéshez

„Az adóügyi átláthatóság megteremtése érdekében Magyarország csatlakozik az adóügyi automatikus információcseréről szóló G5 kezdeményezéshez – jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) keddi brüsszeli ülésén.

A kezdeményezést az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország indította az adóelkerülés és adócsalás elleni küzdelem támogatása érdekében.

Az adóügyi automatikus információcseréről szóló együttműködés célja a csatlakozó tagállamok közötti széles körű és gyors információcsere-rendszer kiépítése. A kialakítandó rendszer az Európai Unió vívmányai mellett, az Egyesült Államokkal megkötés alatt álló úgynevezett FATCA megállapodásokon alapulna, így a csatlakozók hatékony eszközt kaphatnak az adócsalás és egyéb pénzügyi területen elkövetett illegális cselekmények elkerüléséhez – fogalmaz a tárca.

A több mint 20 uniós és számos harmadik államot tömörítő kezdeményezés fontos lépés a vezető (G20) hatalmak által is kitűzött cél felé, miszerint az adóügyek terén egy globálisan megvalósuló információcsere-rendszert szeretnének kiépíteni, ezáltal elősegítve egy olyan környezetet, amelyben nincs hely a jövedelmek adószabályok alóli elrejtéséhez – teszik hozzá.

Az adócsalás elleni küzdelem intenzitásának elmúlt időszakban tapasztalt emelkedésére, illetve részben a ciprusi válság tanulságainak hatására a kezdeményező öt nagyhatalom 2013 tavaszán fordult közös levéllel az Európai Bizottsághoz, az adóügyi átláthatóság és az automatikus információcsere térnyerésének kiemelt támogatását javasolva. Levelükben jelezték, hogy egy „pilot” projekt keretében adóhatóságaik között az információcserét érintően szorosabb együttműködést kívánnak kialakítani, amelyben történő részvételre meghívták a többi államot is.”

Forrás:
Magyarország csatlakozik az adóügyi automatikus információcseréről szóló G5 kezdeményezéshez; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. december 11.

Szakmai Záró Workshop: „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” című projekt

„Az ÁROP-1.1.17-2012-2012-0001 számú „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” című projekt keretén belül Szakmai Záró Workshop-ot szervezünk, amelyre tisztelettel meghívjuk.

A szakmai napon a projekt végrehajtásában részt vevő kollégák rövid prezentációk segítségével foglalják össze a projekt eredményeit, majd az előadások befejeztével lehetőség nyílik a hallgatóság kérdéseinek megválaszolására.

Időpont: 2013. december 18. 10:00-12:30

Helyszín: Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Tanácsterme (Budapest, Csata utca 8., földszint)

A rendezvény előadásai:

10:00 – 10:10 Megnyitó

10:10 – 10:30 Ket. szeüsz sztenderdek specifikációja

10:30 – 10:50 Közérthetően az IT biztonságról c. kiadvány bemutatása

10:50 – 11:10 IT konszolidációs adatvagyon hasznosítás szakrendszer az NFM-ben

11:10 – 11:20 kávészünet

11:20 – 11:50 GOV CA nemzetközi és hazai piacelemzések tapasztalatai

11:50 – 12:10 KIFÜ projektmódszertan termékek és oktatás eredményeinek bemutatása

12:10 – 12:30 Kérdések-válaszok

Kérem, hogy Ön vagy érdeklődő kollégája részvételi szándékát december 17. 12:00 óráig dr. Urbán Viktor projektvezető részére az urban.viktor@kifu.gov.hu e-mail címen jelezni szíveskedjen.

Szíves érdeklődését és részvételét előre is köszönjük. ”

Forrás:
ÁROP 1.1.17. workshop meghívó; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2013. december 13.
ÁROP-1.1.17 – Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A Belső Piaci Információs Rendszerről (IMI)

„A belső piaci információs rendszer (Internal Market Information System, a továbbiakban: IMI) az Európai Bizottság által kifejlesztett, interneten keresztül elérhető szoftveralkalmazás, amely az Európai Gazdasági Térség (EGT) belső piaca megfelelő működése érdekében elősegíti az EGT-államok közötti igazgatási együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást az uniós jogszabályok gyakorlati végrehajtása során.

Az IMI lehetővé teszi az EGT-államok nemzeti hatóságai közötti gyors és hatékony adatcserét.

Az IMI-ben végzett adatkezelés célja a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés javítása azokban az esetekben, amikor valamely EGT-államtól információra van szükség a hatósági felügyelet gyakorlásához. Ebben az esetben a hosszadalmas nemzetközi jogsegély-ügyintézés helyett az IMI, mint kapcsolattartási fórum használata a kérdések gyors és hatékony megválaszolását teszi lehetővé. A hatósági felügyelet hatékonyabbá válása az adatalany számára is előnnyel jár, hiszen egy másik tagállam előtt folyamatban lévő hatósági ügy intézését gyorsítja meg. Az adatalany adatait a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU rendelet (a továbbiakban: IMI rendelet) 13. cikke alapján csak célhoz kötötten lehet felhasználni.

Az IMI nemzeti koordinátora Magyarországon a Külügyminisztérium, a hatóságokat közvetlenül felügyelő delegált IMI-koordinátorok a minisztériumok.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő szakterületeken látja el a delegált IMI-koordinátori feladatokat: kereskedelmi szolgáltatások, foglalkoztatás és fogyasztóvédelem, pénzügyek.

Az IMI-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint delegált IMI koordinátor közvetlen felügyelete alá tartozóan a következő regisztrált hatóságok találhatóak:

  • Kereskedelmi Szolgáltatásokért felelős szakterület: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
  • Foglalkoztatási és Fogyasztóvédelmi szakterület: Nemzeti Munkaügyi Hivatal – Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság, Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság; Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
  • Pénzügyekért felelős szakterület: Nemzeti Adó-és Vámhivatal, NGM – Számviteli és Felügyeleti Főosztály, Magyar Könyvvizsgálói Kamara

A delegált IMI koordinátoroknak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 41/A. §-ában előírt kötelezettsége az IMI rendszerben történő adatkezelésre vonatkozó, az IMI rendeletben foglalt információkat is tartalmazó általános tájékoztató közzététele. A tájékoztató – mely a törvényi előírásnak megfelelően tartalmazza az adatkezelés célját és jogalapját, az adatkezelésre jogosult hatóságok körét, az adatkezelés időtartamát, az adatok megismerésére jogosultak körét és az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit – a következő linken érhető el (PDF).”

Forrás:
Adatvédelmi nyilatkozat – Belső Piaci Információs Rendszer (IMI); Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. december 12.

Szakmai nap az e-közigazgatás megújításáról a központi közigazgatásban

„„Az e-közigazgatás megújítása a központi közigazgatásban” című (ÁROP 1.2.20 jelű) kiemelt projektet bemutató szakmai napon a projekt végrehajtásában résztvevők foglalják össze a projekt eddigi eredményeit, valamint e-közigazgatási kerekasztal-beszélgetést tartanak a megvalósult fejlesztésekről, a további szükséges lépésekről és az e-közigazgatás sikerességének kritériumairól.

Részletes program (pdf)
Az e-közigazgatási irányítás megújítása a központi közigazgatásban (pdf)”

Forrás:
Szakmai nap az e-közigazgatás megújításáról a központi közigazgatásban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. december 3.
ÁROP-1.2.20 Az e-közigazgatási irányítás megújítása a központi közigazgatásban; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Informatika, távközlés, technika

Beszáll a mobilüzletbe az MVM?

„Megjelent az NMHH weboldalán a 450 megaherzes frekvenciasáv szabad blokkjára vonatkozó pályázati dokumentáció. A frekvenciablokk díja 150 millió forint, lapunk információi szerint az MVM Zrt. lehet a kiíráson a befutó, vagyis könnyen előfordulhat, hogy mégis lesz állami mobilszolgáltató.

Pénteken megjelent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldalán a 450 MHz-es frekvenciasáv szabad blokkjára vonatkozó pályázati felhívás, a dokumentum szerint 150 millió forintos bevételt várnak az értékesítéstől. Ezt követően a tender győztese az első négy évben évi 132 millió, az ötödik évtől pedig 265 millió forint frekvenciadíjat fizet be az államkasszába. A jelek szerint mégsem tett le teljesen az állam arról, hogy saját mobilszolgáltatója legyen, a Világgazdaság ugyanis úgy tudja, hogy a 450 MHz-es frekvenciasáv szabad blokkjára nagy valószínűséggel csak az MVM Zrt. fog pályázni.

A frekvenciasáv ügyében tartott novemberi konzultáción mindössze két érdeklődő, a Magyar Telekom és az MVM képviselői jelentek meg, és információink szerint az utóbbi társaság meg is akarja szerezni azt. Ezt erősíti az is, hogy egy közelmúltban tartott konferencián az állami energiaipari vállalat egyik vezetője kijelentette, hogy a cég középtávon a hazai távközlési piac egyik jelentős szereplőjévé kíván válni.

A pályázati dokumentáció alapján ezúttal nem hagyományos mobilszolgáltatási tevékenységre vállalkozik majd a nyertes pályázó. A frekvenciasávban 10 évre jogosultságot elnyerő cég kötelezettsége elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztése lesz. Többek között az elektronikus útdíj fizetési rendszer működtetése, a járási hivatalok és kistelepülési kormányablakok hálózatba kötése, a városi közlekedési tájékoztató rendszerek működtetése, illetve a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációja valósulhat majd meg a 450 MHz-es frekvenciatartományban. Ezen túl a frekvenciasáv kiválóan alkalmazható az intelligens mérési rendszerek (smart metering), illetve a gépek közötti (Machine-to-Machine/M2M) kommunikációs kapcsolatok kiépítéséhez.

A következő években ugrásszerű fejlődés várható mind az M2M kommunikációban, mind az intelligens mérők terjedésében, ami vonzóvá teheti ezeket a szegmenseket a nagy mobilcégek számára is. Jelenleg a pénztárgépek és a NAV közötti online kapcsolat megteremtése, illetve az e-útdíj fizetéshez használt fedélzeti egységek és a központ közötti összeköttetés kínál itthon szélesebb körű alkalmazhatóságot az M2M-re, de számos egyéb területen is komoly lehetőségek vannak. Nem véletlen, hogy az NMHH által tartott egyeztetésen felvetődött az a kérdés a Magyar Telekom képviselője részéről, hogy a 800 MHz-es pályázati dokumentáció tervezetben szereplő összegeknél figyelembe vették-e, hogy a 450 MHz-es blokk értékesítése jelentős üzleti lehetőségeket von el a másik pályázat nyerteseitől. A hivatalos válasz erre az volt, hogy a 450 MHz-es pályázatnak nem része a 800 MHz-es, így erre nem tudnak felelni. A probléma azonban valós, annál is inkább, mert bár a 800 MHz-es pályázat tervezete alapján egyelőre nem nyilatkozhatnak a témában a mobilszolgáltatók, a hírek szerint sokallják a dokumentumban szereplő összegeket.

Kérdés, hogy mihez kezd majd az MVM a 450 MHz-es frekvenciával, ha valóban megszerzi, hiszen a pályázat tervezete szerint a rendszert arra kell felkészíteni, hogy 2,5 millió előfizetői pont adatkommunikációját tudja kezelni. Ehhez jelentős beruházás szükséges, amibe értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni, ha biztosítottnak látszik a megtérülés.

Tízmilliárdos csomagok
Az NMHH november 29-én tette közzé a 800 MHz-es tartományt is magában foglaló frekvenciaértékesítési pályázat dokumentációjának tervezetét. Az anyag szerint 9 csomagot lehet majd megvásárolni, amelyek összesített árát közel 125 milliárd forintban állapította meg a tervezet. Ezek közül az értéket vizsgálva három csomag emelkedik ki, amelyeket 39, 37,8, illetve 28,9 milliárd forintért tervezik értékesíteni. A frekvenciahasznosítás második ütemében az NMHH a 800, a 900, az 1800, és a 2600 MHz-es, valamint a 26 GHz-es sávok nem használt részeinek hasznosítása érdekében hirdet versenyt.”

Forrás:
Beszáll a mobilüzletbe az MVM?; vg.hu; 2013. december 9.
A 450 MHz-es frekvenciablokkra kiírt pályázat dokumentumai; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Tizenegymilliárdos egészségügyi informatikai fejlesztés indul

„A kormány hatmilliárd forintos és a General Electric ötmilliárd forintos támogatása egy világszínvonalú egészségügyi program létrehozását alapozza meg Magyarországon. A hazai szakemberek egyedülálló egészségügyi informatikai rendszert fejlesztenek – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár 2013. december 11-én, Budapesten.

A négy éves projekt több kiváló hazai tudásközpont és egészségügyi intézmény bevonásával valósul meg, hiszen részt vesz benne a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Onkológiai Intézet is. Az erről szóló együttműködési megállapodást Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár és Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója írta alá a General Electric új, Váci úti központjának virtuális alapkőletételén.

Az új informatikai rendszer alapjaiban változtatja majd meg az egészségügyi ellátórendszert, hiszen ezek a gépek már képesek lesznek előre jelezni és megelőzni a problémákat azzal, hogy a megfelelő információt a megfelelő emberhez a megfelelő időben juttatják el. Az egészségügyben így lényegesen gyorsabban és hatékonyabban jutnak életeket mentő információkhoz a szakorvosok és egészségügyi dolgozók. A világszínvonalú rendszer segíthet visszafogni az egészségügy folyamatosan növekvő kiadásait, javíthatja az iparág minőségét és hatékonyságát.

Vályi-Nagy Vilmos elmondta, hogy a hazai programozók széles körben elismert szakemberek kiválósága most is megmutatkozhat majd, hiszen a projekt rendkívüli lehetőséget kínál közel kétszáz szoftverfejlesztőnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány számára nemcsak ez a projekt, hanem az egész innovációs terület kiemelt fontossággal bír, hiszen az a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés hajtómotorja, a versenyképesség alapja.

Az elmúlt időszakban a kutatás-fejlesztési kiadások bruttó hazai termékhez mért aránya 1,3 százalék volt, ami az utóbbi húsz év legmagasabb értéke. Ezt az arányt a kormány 2020-ig 1,8 százalékra szeretné emelni, ennek érdekében a tervek szerint 2014-2020 között 700 milliárd forint uniós forrás áll majd a terület rendelkezésére.”

———

„…A megállapodás másik aláírója, Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója ismertette: a fejlesztés egy olyan ipari internetrendszer, amely az egészségügyi eszközök – gépek – egymás közti kommunikációját teremti meg, de alkalmas lesz egy minden betegre kiterjedő országos adatbázis megteremtésére is.

Az egész világra jellemzőek a szűkös egészségügyi források; az új eszköz hatékonyabb működést, így költségmegtakarítást tesz lehetővé – tette hozzá az igazgató.Vályi-Nagy Vilmos emlékeztetett arra, hogy a GE már több divíziójával van jelen Magyarországon, évi exportforgalma pedig több mint ezer milliárd forint.
…
A GE Healthcare a General Electric egészségügyi technológiák fejlesztésével és gyártásával foglalkozó ágazata. Céljuk a költséghatékonyabb egészségügyi ellátás megteremtése. Magyarországon van a régió értékesítési és szervizközpontja, 400 alkalmazottal.”

Forrás:
Megkezdődött az elmúlt évek egyik legjelentősebb hazai kutatás-fejlesztési projektje; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. december 11.
Tizenegymilliárdos egészségügyi informatikai fejlesztés indul; Hirado.hu; 2013. december 11.

Megjelentek a H2020 pályázati kiírásai – számtalan lehetőség ICT-cégeknek

„Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs programjának, a H2020 programnak, az első pályázati felhívásai 2013. december 11-én jelentek meg.
Részletes tájékoztató az Európai Bizottság sajtóközleményében.

Az első két éves periódusra meghirdetett munkaprogram 15 milliárd eurónyi költségvetéssel rendelkezik, amelyből közel 7,6 milliárd esik 2014-re.

A munkaprogram részletesen bemutatja az egyes alprogramokat, az általános célkitűzéseket és az azok keretében meghirdetésre kerülő pályázatokat (2 évre előre), így az érdeklődő szervezetek jobban fel tudnak készülni a következő kétéves periódus felhívásaira. A 2014-es év néhány felhívására már most is be lehet adni pályázatot, míg a jelenleg még meg nem nyitott felhívásokat az év folyamán később nyitják meg.

A H2020 program felépítését tekintve három nagyobb részből alprogramból áll:

  • kiváló tudomány (excellent science)
  • ipari vezető szerep (Industrial leadership)
  • társadalmi kihívások (Societal challenges)

Az industrial leadership alprogramban külön területként jelenik meg az ICT, de a másik két alprogramban ugyanúgy megtalálhatóak az ICT vonatkozású felhívások. A tájékozódást segíti a letölthető PDF útmutató.

A H2020 program központi honlapja itt érhető el.

A pályázati felhívások a Research Participant portálon találhatóak és szűrhetőek.

Elérhető további részletes információk:

A pályázókat egy online útmutató is segíti a pályázásban, amelyet itt lehet elérni.”

Forrás:
Megjelentek a H2020 pályázati kiírásai – számtalan lehetőség ICT-cégeknek; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. december 12.

Magyarország legjobb fejlesztőmérnökeit keresi a GE

„Kétszáz jól képzett fejlesztőmérnököt szeretne felvenni budapesti központjába a GE Healthcare. Egy tegnapi sajtótájékoztatón a vállalat bejelentette, következő generációs egészségügyi szoftverplatformjának magját magyar szakemberekre bízza.

11 milliárd forintos beruházással (5 milliárd forint saját tőkével és 6 milliárdos állami támogatással) alakul meg a GE Healthcare budapesti kutatás-fejlesztési központja. A GE Healthcare által indított négy éves projekt a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Országos Onkológiai Intézet részvételével, konzorciumban jön létre, ezek az intézmények adják a tudományos hátteret a fejlesztésekhez.

Az egészségügyi berendezések által előállított információ jó részével ma nem tud mit kezdeni a szakma, mondta el a HWSW-nek a sajtótájékoztató után egy beszélgetésen Dr. Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója. A fejlesztőközpont célja egy olyan platform létrehozása, amely az egészségügyi berendezésekből származó, óriási mennyiségű adat tárolására és feldolgozására alkalmas. „Nem túlzás azt állítani, hogy a GE Healthcare programja igazi áttörést hozhat az egészségügyben mind itthon, mind az egész világon.”

A program elindítói azt remélik, hogy az elektronikus beteg- és egészségügyi adatokra, valamint mutatókra építve az új rendszer segíteni fog megválaszolni az évtized egyik legfontosabb globális kihívását: hogyan lehet küzdeni az egészségügy folyamatosan növekvő kiadásai ellen, és eközben javítani az egész iparág minőségét és hatékonyságát, áll a cég közleményében.

A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az ország 200 legjobb fejlesztőmérnökét szeretné felvenni a kutatóközpontba a GE, ezeknek a szakembereknek a felkutatása és elcsábítása persze nem lesz egyszerű feladat, de a vállalat felkészült erre a kihívásra, mondta Dr. Reich Lajos, akinek szavaiból arra lehet következtetni, elsősorban Java-fejlesztőket szeretne soraiban tudni a GE Healthcare. „Ők egy inspiratív és kreatív munkakörnyezetben, a legjobb szoftverfejlesztőkkel együttműködve egy olyan lokális és globális projektnek lesznek részesei, amely igazi változást hoz a társadalmunknak. ” – hangsúlyozta Dr. Reich Lajos.”

—————

„A szervezők szerint a program egyedülálló lehetőséget kínál közel 180 szoftverfejlesztőnek, hogy a valaha megalkotott legfejlettebb egészségügyi informatikai rendszert kifejlesszék és teszteljék. A program elindítói azt remélik, hogy az elektronikus beteg- és egészségügyi adatokra, valamint mutatókra építve az új rendszer segíteni fog megválaszolni az évtized egyik legfontosabb globális kihívását: hogyan lehet küzdeni az egészségügy folyamatosan növekvő kiadásai ellen, és eközben javítani az egész iparág minőségét és hatékonyságát.

A szoftver a GE globális stratégiájának hangsúlyos eleme, ahogy a közlemény fogalmaz: „Az »Ipari Internet« célja, hogy összekapcsolja az embereket, az adatokat és a gépeket egy nyitott, globális hálózatban. Egy ökoszisztémát alkotnak a gépek egymással, illetve az emberekkel is képesek lesznek kommunikálni, sőt együttműködni. Az Ipari Internet bevezetése óriási lehetőségeket rejt magában, alapjaiban változtathatja meg a munkavégzést, és forradalmi áttörést jelenthet a hatékonyság és termelékenység területén. Míg a 90-es években az internet első hulláma, a fogyasztói internet csupán hangot adott a fogyasztóknak, addig a következő hullám, az Ipari Internet a gépek számára is analitikus intelligenciát kölcsönöz, így a gépek képessé válnak arra, hogy előre jelezzék, és megelőzzék a problémákat, azzal, hogy a megfelelő információt, a megfelelő emberhez a megfelelő időben juttatják el. Az egészségügyben az Ipari Internet fejlesztésének köszönhetően lényegesen gyorsabban és hatékonyabban jutnak életeket mentő információkhoz a szakorvosok és egészségügyi dolgozók.””

Forrás:
Magyarország legjobb fejlesztőmérnökeit keresi a GE; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2013. december 12.
A Skynet kistestvérének valódi neve: ipari internet; IT café; 2013. december 12.
Korábbi cikkünk:
Tizenegymilliárdos egészségügyi informatikai fejlesztés indul

Elindult a „Horizont 2020” keretprogram – 15 milliárd euró hívható le az első két évben

„Az Európai Bizottság a mai napon tette közzé az első projektfelhívásokat az Európai Unió 80 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs programjának, a „Horizont 2020”-nak a keretében. Az első két évre több mint 15 milliárd EUR-t előirányozó finanszírozás célja, hogy Európa gazdaságát egyre inkább tudásalapúvá tegye, és olyan kérdésekre találjon megoldást, amelyeken sok múlik az emberek mindennapi életében. Ide többek között tizenkét olyan kiemelt terület tartozik, amelyekre 2014 és 2015 során a legtöbb intézkedés összpontosul majd, így pl. a személyre szabott egészségügyi ellátás, a digitális biztonság és az „intelligens” városok (lásd MEMO/13/1122).

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Ideje munkához látni. A »Horizont 2020« nyújtotta finanszírozás létfontosságú az európai kutatás és innováció szempontjából, és fontos hozzájárulást jelent a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és az életminőség javulásához. E keretprogramot azért hoztuk létre, mert eredményeket szeretnénk látni, és a bürokratikus akadályokat is felszámoltuk, hogy minél könnyebben részt lehessen venni a programban. Ezúton is fel szeretném hívni a kutatók, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások, köztük a kkv-k figyelmét erre a lehetőségre – jelentkezzenek minél többen!”

A Bizottság most először finanszírozási prioritásokat is kijelölt a következő két évre, aminek köszönhetően az uniós kutatási politika várható iránya világosabban kirajzolódik a kutatók és a vállalkozások előtt. A legtöbb 2014-es költségvetésű pályázati felhívásra már mától jelentkezni lehet, de az év folyamán még több kiírás várható. Csak a 2014. évi pályázati felhívásokra elkülönített keret körülbelül 7,8 milliárd EUR-ra tehető – a finanszírozás pedig a „Horizont 2020” három fő pillérére összpontosul majd:

  • Kiváló tudomány: mintegy 3 milliárd EUR, amelyből az Európai Kutatási Tanácson keresztül 1,7 milliárd EUR a legkiválóbb tudósok támogatását szolgálja, 800 millió EUR-t pedig a fiatal kutatók Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjaira fordítanak (lásd MEMO/13/1123).
  • Ipari vezető szerep: 1,8 milliárd EUR Európa ipari vezető szerepének megerősítésére többek között az ikt, a nanotechnológiák, a fejlett gyártási technológiák, a robotika, a biotechnológia és az űrkutatás területén.
  • Társadalmi kihívások: 2,8 milliárd EUR az olyan innovatív projektek számára, amelyek a „Horizont 2020” keretprogramban meghatározott hét társadalmi kihívás megoldására irányulnak, nevezetesen az egészség; a mezőgazdaság, a tengergazdálkodás és a biogazdaság; az energia; a közlekedés; az éghajlat-politika, a környezet, a forráshatékonyság és a nyersanyagok; a reflektív társadalmak és a biztonság területén.

Háttér
A „Horizont 2020” az EU létező legnagyobb szabású kutatási és innovációs keretprogramja, melynek hétéves költségvetése csaknem 80 milliárd EUR-ra tehető. Az EU többnyire pályázati felhívásokon keresztül finanszírozza a kutatást, de a „Horizont” költségvetésében helyet kapott az Európai Bizottság belső tudományos szolgálatának, a Közös Kutatóközpontnak (JRC), az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek, valamint az Euratom-Szerződés keretében folyó kutatásnak a finanszírozása is. Az egyes ágazatokkal és tagállamokkal létrejött partnerségek keretében külön pályázati felhívásokat tesznek majd közzé (lásd IP/13/668). A fent említett tételeket és az igazgatási kiadásokat is magában foglaló, kutatási célokat szolgáló, 2014. évi teljes uniós költségvetés mintegy 9,3 milliárd EUR lesz, és 2015-ben még tovább emelkedik (9,9 milliárd EUR). Az, hogy pontosan mekkorák lesznek a 2015-re előirányzott összegek, a 2015-ös éves költségvetésre vonatkozó határozattól függ.

A „Horizont 2020” nyújtotta finanszírozási lehetőségeknek az EU digitális – a gyorsabb és papírmentes eljárások jegyében átalakított – kutatásfinanszírozási portálján közzétett munkaprogramokban lehet utánaolvasni. A pályázat résztvevői tapasztalni fogják, hogy a programok és a finanszírozások felépítése egyszerűbbé vált, egységes lett a szabályrendszer, és a pénzügyi ellenőrzések és könyvvizsgálatok már nem jelentenek akkora terhet, mint korábban.

A 2014–2015-ös pályázati időszakban a pályázatokon keresztül az innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások összesen több mint 500 millió eurót hívhatnak le egy külön a kkv-k támogatására újonnan létrehozott eszköz révén. A nemek kérdésének szempontjai várhatóan számos projektben helyet fognak kapni, és a tudomány társadalomban betöltött szerepéről folyó vita felélénkítésére is lesz külön finanszírozás. Új szabályokat vezettek be arra vonatkozóan is, hogy a „Horizont 2020” keretében kötelező legyen a projekteredményeket mindenki számára elérhetővé tenni.

További információk
MEMO/13/1085: Horizont 2020 – az EU új kutatási és innovációs keretprogramja (csak angol nyelven érhető el)
A Horizont 2020 weboldala
Internetes portál a résztvevők számára”

Forrás:
Elindult a „Horizont 2020” keretprogram – 15 milliárd euró hívható le az első két évben; IP/13/1232 2013. december 11.
Horizont 2020 keretprogram; Nemzeti Innovációs Hivatal
Megjelentek a H2020 pályázati kiírásai – számtalan lehetőség ICT-cégeknek (korábbi cikkünk)

A Magyar Telekom hitelt vesz fel szélessávú hálózatfejlesztési projektjeinek finanszírozására

„A Magyar Telekom hosszú lejáratú finanszírozási megállapodást írt alá pénteken Budapesten az Európai Beruházási Bankkal (EIB) a jövőbeni vezetékes és mobil szélessávú hálózatfejlesztési projektjeinek finanszírozására – közölte a társaság az MTI-vel.

Magyar Telekom a 200 millió euró (közel 60 milliárd forint) értékű hitelt a Deutsche Telekom AG-n, mint pénzügyi közvetítőn keresztül veszi fel az EIB-től. A hitel forintban denominált futamideje 5 év.

A hitelből finanszírozott hálózatfejlesztési projekteket a társaság a 2014-2016 közötti hároméves időszakban valósítja meg.

Erősödik a lefedettség
A szerződést Christopher Mattheisen vezérigazgató és Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes, illetve az EIB részéről Baranyay László alelnök írta alá.

A közlemény idézi Christopher Mattheisent, aki elmondta: “a következő években megvalósuló hálózatfejlesztéseink elősegítik a vezetékes és mobil szolgáltatások konvergenciáját, és lehetővé teszik az adat- és multimédia szolgáltatások iránti gyorsan növekvő piaci igények kielégítését.”

Baranyay László az aláíráskor a közlemény szerint úgy nyilatkozott: “az EIB hitele elősegíti, hogy jelentősen emelkedjen a magyar lakosság nagy sebességű vezetékes és mobil szélessávú lefedettsége. A korszerű és nagysebességű távközlési szolgáltatások elérhetősége létfontosságú a magyar gazdaság fejlődése és az ország lehetőségeinek kihasználása szempontjából, különösen a vidéki térségekben.”

Mindent a felhasználókért
A projektek keretében a Telekom bővíti vezetékes és mobil szélessávú infrastruktúrájának elérhetőségét és növeli a hálózatok kapacitását. Emellett fejleszti az érintett informatikai rendszereket is, hogy ezek meg tudjanak majd birkózni a felhasználók számának emelkedése és a 4G-képes okos eszközök gyors terjedése nyomán a következő években várható adatforgalom-növekedéssel.”

Forrás:
A Magyar Telekom komoly összeget pumpál a szélessávba; Tőzsdefórum/MTI; 2013. december 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szabályozni kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat

„Mielőbb szabályozni kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatások feltételeit, hogy ne magánpiaci érdek legyen a világhálón való szerveződés, hanem a közszolgáltatások része – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden telefonon az MTI-nek.

Szócska Miklós Katar fővárosában, Dohában az Egészségügyi Világinnovációs Fórumon (World Innovation Summit for Health) tartott előadást a nagy adatbázisok szekciójában, ahol felmerült az adatbiztonság kérdése, hiszen sokan megosztják az interneten még a legbizalmasabb információikat is. Álláspontja szerint az internetezők hamarosan az egészségi állapotukról is beszámolnak, így ez marketingtermékké válhat, lehetőséget adva visszaélésekre. „A genetikai identitásunk is a marketing céltáblája lehet” – fogalmazott.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az adatbányászat a hétköznapi egészségpolitikai döntéshozatal része, így a magyar ellátási adatok rendelkezésre állnak, ezeket el kell kezdeni megfelelő módon használni. Ennek segítségével és akár már néhány új diagnosztikai adattal új dolgokat, összefüggéseket lehet felfedezni – tette hozzá. Mint elmondta, a konferencián részt vevők egyetemi kutatóként vizsgálnak olyan dolgokat, amelyeket Magyarországon a napi döntéshozatalban rutinszerűen használnak. Példaként említette a kórházi beszállítói piac értékelésénél használt társadalmi hálózatkutatási összefüggéseket, amelyekkel már milliárdokat tudtak spórolni a magyar egészségügynek. Véleménye szerint ezeket az adatokat az ellátásra, az egészségfejlesztésre érdemes felhasználni, így például járványok követésére vagy krónikus betegek állapotának felügyeletére.

Szócska Miklós megemlítette, hogy az angol egészségügyi vezetés egyeztetéseket kezdeményezett arról, hogy Magyarország miként tudja az ellátórendszerekben követni a betegek útját. Az államtitkár a későbbiekben a gyógyszergyártók nemzetközi szövetségének vezetőjével is tárgyal az adatbányászat fejlődéséről – tette hozzá.”

Forrás:
Szabályozni kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. december 10.

Svédországban már alig használnak készpénzt

„A bankkártyás fizetések gyakorisága alapján a svédek a világ élvonalába tartoznak. Olyannyira rászoktak a kényelmes kártyára, hogy még a vasárnapi misére is azzal indulnak.

A svédek lehetnek a világon az elsők, ahol megszüntetik a készpénzforgalmat. Apró érdekesség, hogy 1661-ben ők voltak az elsők, akik bevezették.

Az autóbuszon SMS-sel lehet igazolni, hogy telefonon jegyet vett az utas, kártyával lehet fizetni a hajléktalanújságot áruló embernél is, aki egyik kezében a lapot tartja, a másikban a kártyaolvasót, enélkül senki nem is venne tőle, mert a svédek egyre kevesebb a készpénzt tartanak maguknál. Külön kifejezést is találtak arra, aki enélkül éli az életét: ő a „készpénzokos”.

Vannak olyanok is, akik ragaszkodnak hozzá, hogy lapuljon néhány bankjegy a pénztárcájukban, ők általában a külföldiek vagy az idősebb svédek. Ha valaki mégis készpénzt akar tartani magánál, akkor vagy a bankautomatából vesz ki, vagy az élelmiszerboltban, ott ugyanis a pénztárnál még mindig van rá lehetőség, hogy ha kártyával vásárol valaki, plusz háromszáz korona készpénzt is felvegyen.

Az idős emberek egyre elveszettebbnek érzik magukat az okostelefonok és a készpénzokosok világában. Jelenleg még van arra lehetőség, hogy ne a Swedbankban vezessék a számlájukat – amely tavasszal megszüntette a Stockholm egyik legelegánsabb negyedében található fiókjában a készpénzforgalmat – és másik bankot válasszanak.

A fiatalok már mobiltelefonnal fizetik a számláikat, az interneten vásárolnak. Még a templomi adakozáshoz is sok helyen bankautomatákat állítottak be, mert ötven korona sem volt a hívők zsebében…”

Forrás:
Svédországban már alig használnak készpénzt; Hirado.hu/Kossuth Rádió; 2013. december 14.

Óvatosan a virtuális pénzzel!

„Figyelmeztetést adott ki az olyan virtuális pénzek, mint a Bitcoin vásárlásának, birtoklásának és kereskedelmének veszélyeiről az EBA (European Banking Authority) európai bankfelügyelet.

Az EBA arra figyelmezteti a felhasználókat, hogy a virtuális pénzek használói semmiféle jogi védelmet nem élveznek, és „pénzük” elveszítése semmiféle következménnyel nem jár. Hasonlóképpen semmi nem garantálja a kiberpénzek árfolyamának stabilitását sem – hangsúlyozta a dokumentum.

Az EBA közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy miután a virtuális pénzekkel foglalkozó hírek egyre gyakrabban tűnnek fel a lapok címoldalán, és ennek folytán a kiberpénz maga is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, a közvéleménnyel feltétlenül meg kell ismertetni használatának veszélyeit.

Közölték: a felhasználónak tudnia kell, hogy a virtuális pénzt forgalmazó platformok általában mindenféle szabályozás nélkül működnek, nem tekinthetők valós pénzt betétként kezelő bankoknak. Jelenleg semmiféle olyan szabályozás nem létezik az EU-ban, ami meg tudná védeni a felhasználókat pénzük elveszítésétől, ha a virtuális pénzt tartó portál beszünteti működését vagy tönkremegy.

A számítógépeken, laptopokon és okostelefonokon tárolt „virtuális pénztárcák” is elérhetők a hackerek számára – mutat rá az EBA pénteken kiadott figyelemfelhívó közleményében. Volt már rá példa, hogy jelentős virtuális pénzösszegektől fosztottak meg valós felhasználókat, és szinte semmi esély nincs a pénz visszaszerzésére. A virtuális pénz üzleti tranzakciókban való használatára sem nyújt jogi védelmet semmiféle kártalanítási szabály az EU-ban.

A virtuális pénznemmel lebonyolított tranzakciók anonimitása bűncselekmények elkövetésére is kiváló lehetőséget nyújt, beleértve a pénzmosást is – figyelmeztet az EBA. Az ilyen visszaélések miatt a bűnüldöző szervek bármikor lezárhatják a kiberpénzt forgalmazó platformokat, ami a felhasználó szemszögéből annyit jelent, hogy elveszíti az ott tartott virtuális pénzt.

Nem tanácsos megfeledkezni arról sem – figyelmeztet az EBA -, hogy adózási vonzatai viszont még a virtuális pénzeknek is lehetnek. Ezért mindenkinek melegen ajánlja, győződjön meg róla, hogy országában milyen adózási szabályok vonatkoznak a virtuális pénz használatára.

Amennyiben valaki mégis valamelyik virtuális pénznem használata mellett döntene, annak feltétlenül meg kell ismerkednie a helyzet speciális sajátosságaival és ajánlatos elkerülnie olyan valós pénzösszegek bevonását a tranzakcióba, amelynek elvesztése elevenébe vágna – figyelmeztet az European Banking Authority.”

Forrás:
Óvatosan a Bitcoinnal; Hirado.hu/MTI; 2013. december 13.
Warning on Virtual Currencies; European Banking Authority; 2013. december 12. (pdf)

Twitterre magyar?

„Írtam már ról, hogy a Twitter sajnos mennyire mini szolgáltatás itthon, miközben nemzetközileg milyen jelentős. A mai napig rendszeresen megkérdezik ügyfelek, amikor tervekről beszélünk, hogy oké, Facebook, de a Twitter? Azt nem használjuk?

Hát, nem. Van olyan 20 ezer aktív felhasználó itthon. Ez pedig nem sok…

De miért? Illetve miért nincs több? Miért van az, hogy a Facebookon az átlagoshoz képest aktívabbak a magyarok, a Twitter meg ennyire el van hanyagolva?

Hát, erről tanulmányt nem olvastam, de leírom a véleményem:

  • a Facebookon annyira aktívak vagyunk, hogy nem marad idő/energia a Twitterre (komolyan, ez nem vicc)
  • bonyolult – mivel nem szimmetrikus a működés, és hiába jelölök be valakit, az még attól engem nem lát – ez így azért nem mindenki számára azonnal megugorható felállás
  • frusztráló – hiába írogatok, amíg nincs elég követőm, semmi hatást nem érzek
  • nincs tartalom – mégis, kit kövessek? Az érdekes emberek alig írnak, az ismeretlen embereket meg nem ismerem!
  • a többség a Facebookról beszél – akkor a Twitter biztosan nem érdekes!
  • a cégek sem használják a Twittert…

Pedig mennyi előnye is lenne a Twitternek!

  • alig van reklám
  • azok sem zavaróak
  • rövid, áttekinthető üzenetek
  • én állítom össze, kiket akarok látni (A Facebookon azokat látom, akik az osztálytársaim voltak, a Twitteren azokat, akiket szerettem volna, hogy az osztálytársaim legyenek.)
  • nincs korlátozás, akiket követek, azoknak a twittjeit mindig látom!

Vagyis cégeknek ideális lenne, és azt tapasztalom, forgalomterelésre sem utolsó eszköz, sőt! Most, hogy a Facebook elindult egy olyan irányba, hogy radikálisan korlátozza az elérhető felhasználók körét, érdemes lenne elgondolkozni azon, nem lenne-e érdemes több tartalmat gyártani a Twitteren. Mert ha lesz tartalom, akkor talán oda lehet még szoktatni felhasználókat…

Vagyis: Twitterre, magyar! Lássuk, ott is tudunk-e olyan aktívak lenni, mint a Facebookon!”

Forrás:
Twitterre, magyar?; Onlinemarketing blog; 2013. december 12.

Aktív civil szektor az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek megvalósításáért

„A 2014-2020-as operatív programokat véleményező konferenciát rendeztek december 10-én, Orosházán, ahol Latorcai Csaba, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadást tartott „A civil szektor lehetőségei az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP)” címmel.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy az EFOP-ban rejlő támogatási lehetőségek elmozdítják a társadalmi befogadást, oktatási, kutatási- és technológiafejlesztési beruházásokat finanszíroznak, továbbá javítják az intézményi kapacitást a hatékony közigazgatás megvalósítása érdekében. A 2014-2020-as időszakban az EFOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás közel 11%-a, megközelítőleg 831 milliárd forint lesz.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az EU 2020 Stratégia keretében a Kormány célja, hogy a lemorzsolódási arányt 10% alá csökkentse az oktatás területén, elérje, hogy a 30 és 34 év közötti lakosok legalább 30,3%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, továbbá 450 ezer fővel kívánja csökkenteni a társadalmi kirekesztődésben élők számát a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni fellépés keretében.

„Társadalmi összefogásra, a civil szektor aktív közreműködésére és szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy az előttünk álló komoly feladatokat társadalmi támogatottság mellett, felkészülten hajthassuk végre.” – hívta fel a figyelmet előadásában Latorcai Csaba.”

Forrás:
Aktív civil szektor az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek megvalósításáért; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. december 10.

Szakirodalom

A felnőttképzés korszerű eljárásainak alkalmazása az emberi erőforrás fejlesztésben

„…Kutatásom a felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztés kapcsolatának vizsgálatára irányul, különös tekintettel a felnőttképzés korszerű fejlesztő módszereinek alkalmazási lehetőségeire a szervezetek emberi erőforrás fejlesztési folyamataiban. Érdeklődésem középpontjába – e területek kapcsolódási felületeiben – a felnőttképzés módszertani vetülete került, ezen belül a résztvevő-központú interaktív módszerek közül a tréning és a coaching alkalmazásának mikéntje, felnőttképzési szempontú elemzése és fejlesztésének lehetősége. A dolgozat tartalmi és terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a felnőttképzés általános módszertani kérdéseivel, illetve a csoportmunkán alapuló egyéb módszerekkel foglalkozzunk; ezek munkahelyi képzésekben betöltött szerepének vizsgálata önálló kutatás tárgya lehetne.

A disszertáció fő célkitűzése bemutatni és igazolni, hogy a tudatosan kiválasztott felnőttképzési módszerek jelentősen meghatározzák a szervezetek emberi erőforrás fejlesztési folyamatainak hatékonyságát. Ezt vállalati elemzésekkel igazolni, továbbá bemutatni, hogy ezek alkalmazása hogyan valósul meg napjaink magyar munkaerő-piaci gyakorlatában. Cél továbbá, hogy a neveléstudomány tudományos kereteibe ágyazva feltárja a felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztés kapcsolódási felületeit, felnőttképzési aspektusból vizsgálva áttekintést nyújtson a terület sajátosságairól, megújulási törekvéseiről és módszertani eszköztáráról…”

Forrás:
A felnőttképzés korszerű eljárásainak alkalmazása az emberi erőforrás fejlesztésben; Lakner Szilvia; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola; 2013. december 18. (pdf)

A francia és a magyar területfejlesztés összehasonlító vizsgálata

A doktori dolgozat nagyon érdekesnek tűnik, egyrészt megismerhető belőle a francia és a magyar területfejlesztés története, másrészt felállít a szerző néhány hipotézist is a francia tapasztalok hasznosítására. Bővebb ismertetésre nehezen vállalkozhatunk, mivel a szerző jelszavas védelemmel tette lehetetlenné a dokumentumból való másolást, vagy nyomtatást. Elolvasni megengedett.
Forrás:
A francia és a magyar területfejlesztés összehasonlító vizsgálata – Területfejlesztés és regionalizáció Franciaország és Magyarország példáján; Tőkés Tibor; Debreceni Egyetem, Földtudományok Doktori Iskola; 2013. december 20. (pdf)

Az európai jóléti államok krízise és reformja: újraklaszterezés

Az elemzés tárgya Svédország és Franciaország. Bővebb ismertetésre nehezen vállalkozhatunk, mivel a szerző jelszavas védelemmel tette lehetetlenné a dokumentumból való másolást, vagy nyomtatást. Elolvasni megengedett.
Forrás:
Az európai jóléti államok krízise és reformja: újraklaszterezés; Kiss Marietta; Debreceni Egyetem Doktori Tanácsa, Közgazdaságtudományi Doktori Iskola; 2013. december 20. (pdf)

Törvények, rendeletek

NFM rendelet az elektronikus információbiztonságról szóló törvénnyel kapcsolatban

„…2. § (1) Az Ibtv. 15. § (3) bekezdése szerinti adatközlési kötelezettséggel érintett szervezet (a továbbiakban: szervezet) az Ibtv. hatálya alá tartozó tevékenysége megkezdését megelőző 8 napon belül az adatközlési kötelezettségének a hatóság által az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétett elektronikus űrlap útján tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti űrlapot a szervezet a hatóság részére elektronikus úton az ÁNYK-űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével küldi meg.

(3) A szervezet az adatközlési kötelezettségét a kitöltött elektronikus űrlapnak a hatóság elektronikus levelezési címére történő megküldésével is teljesítheti. Ez esetben az űrlapot elektronikus aláírással kell ellátni. Az elektronikus aláírásnál használt aláíró tanúsítvány csak olyan minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvány lehet, amely megfelel az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek.

(4) Ha a szervezet nem rendelkezik a (3) bekezdés szerinti elektronikus aláírással, vagy az ÁNYK-űrlap benyújtás támogatási szolgáltatáshoz szükséges ügyfélkapu vagy hivatali regisztrációval, az elektronikus űrlapot kinyomtatva, kitöltve és a szervezet vezetője által aláírva postai úton küldi meg a hatóság részére.

(5) Az űrlap postai úton történő megküldése esetén a kitöltött, kinyomtatott és a szervezet vezetője által aláírt űrlapot a szervezet a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti könyvelt küldeményként megküldi a hatóság postai címére, ezzel párhuzamosan a kitöltött űrlapot a postai úton beküldött űrlappal azonos tartalommal elektronikus formátumban is köteles megküldeni a hatóság elektronikus levélcímére.
…
8. § (1) A biztonsági események bejelentésére kötelezett szervezet (a továbbiakban: bejelentő szervezet) az érdekkörében felmerült vagy a tudomására jutott biztonsági eseményekről a bejelentést a hatóság részére a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szerint írásbelinek minősülő elektronikus úton teszi meg.

(2) A bejelentő szervezet a minősített adatot tartalmazó bejelentést papír alapon teszi meg…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 73/2013. (XII. 4.) NFM rendelete az elektronikus információbiztonságról szóló törvény hatálya alá tartozó egyes szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének, a biztonsági események jelentésének és közzétételének rendjéről; Magyar Közlöny; 2013. évi 201. szám, 2013. december 4.; 84024-84025. oldalak (pdf)

2013. évi CCXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról

Forrás:
2013. évi CCXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 208. szám, 2013. december 13.; 84575-84583. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az Állami Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat-és hatáskörével összehangolva a Magyar Államkincstár 2015. január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végezzen a helyi önkormányzatok körében…”

Forrás:
A Kormány 1917/2013. (XII. 11.) Korm. határozata a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2013. évi 206. szám, 2013. december 11.; 84356. oldal (pdf)