Skip to main content

22. szám, 2014. június 2.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A felénél tart a közigazgatás átalakítása

„A felénél tart a közigazgatás átalakítása, a cél az, hogy a jelenlegi mintegy 260 helyett több mint 2500 ügyet lehessen majd a kormányablakokban intézni a jövőben – mondta Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár hétfőn Kecskeméten, az új típusú kormányablak átadásán.

Az államtitkár hozzátette, ez biztosítja majd az állampolgárok számára azt, hogy ne kelljen a különböző szakigazgatási szervek ügyfélszolgálataira menni egy-egy ügy elintézésekor.

Az állam és az állampolgárok viszonyát új bizalmi alapra kell építeni – fogalmazott, hozzátéve: ahhoz, hogy ez a bizalmi alap újraépülhessen, az állam arcainak, a kormányablak ügyintézőinek a felkészültsége, a türelme, az emberszeretete szükséges.

Az államtitkár szerint „történelmi léptékű területi államigazgatási szervezetrendszer-átalakítás” történt az elmúlt négy évben.

Emlékeztetett arra, hogy a magyarországihoz hasonló, szervezeti integrációt is magában foglaló kormányhivatali rendszer nem működik az Európai Unió más államaiban.

Az integrációra azért volt szükség, mert szavai szerint 2010-ben a „kormányváltás után hatalmas káoszt” találtak, túlbürokratizált, kontroll nélkül működő közigazgatási rendszert.

Szabó Erika hangsúlyozta: a cél egyrészt az volt, hogy az állam jobban, hatékonyabban működjön, de a legfőbb cél az volt, hogy az ügyfeleket az állam a lehető legmagasabb színvonalon tudja kiszolgálni.

Zombor Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta: a kormányablak 19 munkaállomásán 24-en dolgoznak. Az új helyen 243 ügykört lehet intézni, az okmányirodai ügyek mellett szociális és ingatlanügyeket is.

A kecskeméti az országban a 46-dik új típusú kormányablak, amelyet 49 millió forint uniós támogatással, 121 millió forintból alakítottak ki a város központjában.”

Forrás:
A felénél tart a közigazgatás átalakítása; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. május 26.

Tanácsadók csökkentik a hivatali korrupciót

„Eredményesen zajlik az unióban vállalt hazai adminisztratív tehercsökkentés: az állampolgárok és a vállalkozások egyaránt kevesebb bürokráciával találkoznak, integritásirányítási rendszerünkben pedig tanácsadók segítenek a szervezetek átlátható, korrupciómentes működtetésében – nyilatkozta rádiónknak Biró Marcell közigazgatási államtitkár. Hozzátette, a tanácsadók szakirányú képzése mellett a Nemzeti Alaptantervbe is korrupcióellenes ismerteket építettek be.

Az első körben 228 eljárás egyszerűsödött
A magyar kormány az Európai Unió Versenyképességi Tanácsában 22 százalékos adminisztratív tehercsökkentést vállalt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, ez az állampolgárok oldalán felmerülő adózási és segélyezési könnyítések mellett a vállalkozások alapítását és működtetését érinti. A többlépcsős egyszerűsítési folyamatból Biró a személyi jövedelemadó bevallást, valamint a kormányzaton belüli külön igazgatási egyeztetési mechanizmust emelte ki.

„A közigazgatás van az állampolgárokért, feladata, hogy támogassa az emberek boldogulását és a vállalatok működését” – a 2010-es évben a nemzeti együttműködés kormánya éppen ezért a vállalkozói és az állampolgári megkeresésekre támaszkodva mérte fel az egyszerűsítendő eljárásokat. Az első körben 228 ügy tekintetében hajtottak végre könnyítéseket. A bürokratikus terhek csökkentése szervesült a döntéshozatalban: valamennyi kormányzati döntés előkészítő dokumentumában ki kell térni az adminisztrációs terhek mértékére. „A távlatos cél az informatikai fejlesztés, valamint a józan gondolkodás révén tovább csökkenteni a bürokráciát” – fejtette ki a Rádió Orient vendége.

Tanácsadókkal a korrupció ellen
A korrupció megelőzése érdekében szándéknyilatkozatot tett, majd integritásirányítási rendszert épített ki a magyar kormány. Biró Marcell kiemelte, az állami szerveknél integritás tanácsadók ellenőrzik a szabályok betartását. „Rendszerszinten kellett megközelíteni a korrupció problémáját. A tanácsadók nem rendőrként vagy beépített ügynökként viselkednek, hanem javaslataikkal segítik elő az adott intézmény működésének átláthatóságát” – hozzátette az integritás tanácsadók képzése 2013 óta zajlik a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemen. A szakirányú továbbképzésen eddig 150 fő vett részt. Az államtitkár hangsúlyozta, a korrupcióellenes ismerteket a Nemzeti Alaptantervbe és az igazgatásszervező alapképzésbe is beépítették.

Az integritás tanácsadók munkája és az etikai irányelvek következetes betartása a bejelentő védelmi rendszerrel egészül ki. Biró szerint joggal bíznak a bejelentők és a kormánytisztviselők az alapvető jogok biztosában – biztosított a garancia az adatvédelemre. A 2011 óta működő struktúrát el kell terjeszteni, tudatosítani kell az emberekben – tette hozzá a közigazgatási államtitkár.

A korrupció csökkenésének mérése igen nehéz feladat, mivel a szakértők mindössze a korrupciós érzületet tudják mérni – ez azonban a büntetőeljárások tömege mellett igen magasnak számít. Biró kiemelte, a jövőben kidolgozott megfelelő módszer az úgynevezett ‘Jó Állam Index’ része lehet, amely egzakt módon mérné az állam és a közigazgatás teljesítményét.

Újabb kormányablakok nyílnak
A beszélgetés során az államtitkár felidézte, a közigazgatási reform keretében 2011-ben 29 régi típusú kormányablak nyílt, idén február és április között pedig 46 új típusú ügyintézési pontot adtak át. Ezek az úgynevezett „második generációs” kormányablakok folyamatosan átveszik majd a korábban nyílt kormányablakok feladatait. A Rádió Orient műsorában Biró Marcell kiemelte, a folyamatot közbeszerzések és az uniós források felhasználásának adminisztratív terhei lassították. „A kisebb problémák nem tántorítottak el a célunktól, a következő másfél hónapban újabb 9 kormányablakot adunk át.””

Forrás:
Tanácsadók csökkentik a hivatali korrupciót; OrientPress; 2014. május 27.

Az új uniós közbeszerzési irányelv átültetésével egy új közbeszerzési világban fogjuk találni magunkat

„A 2014-es új uniós közbeszerzési irányelv átültetésével egy új közbeszerzési világban fogjuk találni magunkat – mondta Dr. Guba Zoltán hivatalos közbeszerzési tanácsadó a Jogi Fórum rendezésében tartott konferencián Budapesten.

A Jogi Fórum A közbeszerzési törvény (Kbt.) 2014. márciusi módosításai és a 2014-es közbeszerzési irányelvek újdonságai témájú konferenciáján Dr. Guba Zoltán ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék meghívott oktatója mutatta be a közbeszerzési szabályok módosításait, az irányelvek újdonságait, ezentúl az elmúlt időszak jelentősebb gyakorlati problémáival kapcsolatos hivatalos álláspontokat.

A konferencia első harmadában a már hatályba lépett Kbt. módosítás legfontosabb kérdései kerültek terítékre. Az előadó rámutatott, a közbeszerzés jelenti a jogalkalmazás azon problémás területeinek egyikét, amelyeknél minden szónak, vagy megfogalmazás-módnak kiemelt jelentősége van. A mindennapi életben ez vezet a jogértelmezési problémákhoz, és ezeket elkerülendő a jogalkotás folyamatosan próbálja csiszolgatni az éppen hatályos szabályozást. A módosítások értelmezésében fontos segítséget nyújt a törvényjavaslatokhoz benyújtott miniszteri indokolás, azonban a 2014-es Kbt módosítás nem a minisztérium beterjesztésére került elfogadásra, hanem az Alkotmányügyi Bizottság terjesztette azt be, így nincs hivatalos indokolása. Részben ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy egyes módosítások megítélése kapcsán a jogalkalmazók a szokásosnál is nehezebb helyzetben vannak.

A konkrét törvénymódosításra rátérve, ismertetésre került, hogy a legjelentősebb módosítás vitán felül a hiánypótlás jogintézménye kapcsán történt. Ez az a jogintézmény, amely az ajánlatok érvényessé tételére hivatott, és így folyamatosan konkurál az ajánlati kötöttséggel, amely viszont tilalmazza a jelentősebb módosítást az ajánlatban. A most hatályba lépett módosítás a hiánypótlás korlátait engedte kissé lazábbra, amikor építési beruházás esetén lehetővé tette, hogy az ajánlattevő az árazott költségvetés egyes tételeit, vagy egységárait pótolja, módosítsa, kiegészítse vagy törölje, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az eladó konkrét példákkal mutatta be, hogy a módosítás várhatóan miért nem fogja elérni a kitűzött célt, hiszen az előírásokból adódóan a beiktatott lehetőségek jelentős része üres halmazt képez.

A kizáró okok rendszere is módosításon esett át, melynek keretében új kizáró okok kerültek beillesztésre. Ezek közül az első a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén történt visszásságok esetére zárja ki az ajánlattevőt a közbeszerzésekből, helyesen, és a Nemzeti és Munkaügyi Hivatal honlapján közzétett naprakész információkkal ez megfelelően ellenőrizhető is. A másik új kizáró ok már problémákat fog felvetni az előadó véleménye szerint, mivel ez idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést tett meg kizáró oknak. Guba Zoltán rámutatott, hogy relatíve kicsi annak az esélye, hogy harmadik országbeli személy engedély nélkül beutazik az országba, majd ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként részt kívánna venni közbeszerzési eljárásokban. Itt tehát amennyiben az ezen személyeket foglalkoztató ajánlattevőket kívánta kizárni a közbeszerzésekből a jogalkotó, akkor arra megfelelő a beiktatott első új kizáró ok, míg ha magát a beutazó személyt kívánta kizárni, az végül is hatástalan marad majd, mivel ezen személyek megbújva vesznek részt a munkaerőpiacon és egyébként sem jelennek meg a közbeszerzések rendszerében hivatalosan ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként.

Pontosításra került, hogy ha több ajánlattevő vesz részt a tárgyalásos eljárásban, kötelező végleges írásbeli ajánlatot bekérni, tehát nem lehet a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalni a végső ajánlatot. Az előadó rámutatott, hogy a módosítás egy nagyon fontos korrupció forrást küszöbölt ki, hiszen amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal és a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja a végső ajánlatokat, az egyrészt sérti az esélyegyenlőséget, másrészt azzal, hogy az ajánlatkérő már ismeri a korábban tárgyaló ajánlattevő végső ajánlati árát, növeli a korrupció lehetőségét és kockázatát, hiszen az információt átadhatná a később tárgyaló ajánlattevőnek.

A Kbt módosítással foglalkozó első előadás végén bemutatásra kerültek a törvény kisebb módosításai, amelyek a szerződéskötési kötelezettséget, a biztosítékokra vonatkozó szabályokat, illetve az ajánlatokban becsatolandó iratok eredetiségére vonatkozó szabályokat érintették.

A konferencia másik fő témája az új uniós közbeszerzési irányelvek voltak. A 2004-ben elfogadott irányelvek jelentős módosítást igényeltek az elmúlt időszak tapasztalatai és a mindennapi gazdasági környezet változásai miatt. Az Európai Bizottság ezért 2010-ben tűzte ki célul, hogy új közbeszerzési irányelvre van szükség, amely így 4 éves kodifikáció eredményeként került elfogadásra. Az új irányelvet minden tagállam köteles 2016. áprilisáig átültetni, ez alól csak néhány új jogintézmény jelent kivételt, amelyekre hosszabb, 4 éves átültetési határidőt ír elő az irányelv.

Az új irányelv leginkább az új jogintézmények terén jelent érdemi előrelépést. Ilyen új intézmény az innovációs partnerség, mint új eljárásforma. Ez abban az esetben lesz alkalmazható, amennyiben a termék vagy szolgáltatás megvalósítása nem lehetséges a
piacon már létező megoldások segítségével, így konkrét feladat megoldására írjuk ki az eljárást anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák. Ennek következtében az ajánlatkérő és az ajánlattevő közösen innovatív megoldásokat dolgozhatnak ki az eljárás során. Így az eljárás végén egy olyan hosszú távú együttműködés jön létre, amelynek eredménye a piacon addig nem létező termék vagy szolgáltatás, amely képes valós, piaci keresletet generálására.

Az irányelv legjelentősebb módosítása az E-Komm bevezetése, amelynek lényege, hogy közbeszerzési eljárások során minden kommunikációra, minden információcserére, így az ajánlatok benyújtására is kizárólag elektronikus kommunikációs eszközök révén kerülhet sor. Az igen szigorú és jelenleg kicsit utópisztikusnak tűnő előírás alól egyrészt az irányelv tartalmaz kivételeket, másrészt a tagállamok akár 2018-ig elhalaszthatják ennek átültetését a nemzeti jogszabályokba.

Újdonság az Egységes európai közbeszerzési dokumentum bevezetése, amely a kizáró okok, alkalmassági feltételek könnyebb igazolására szolgál, előzetes bizonyítékként, csökkentve az adminisztrációs terheket. A dokumentumot maga a gazdasági szereplő állítja ki arról, hogy nem áll a kizáró okok hatálya alatt és megfelel az előírt alkalmassági feltételeknek és ezen túl a dokumentumban meg kell adni azon hatóságok elérhetőségét, akik igazolni tudják ezeket az információkat.

Az új irányelv alapján az alapvető értékelési szempont a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz. Ezt a legelőnyösebb ajánlatot olyan költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklus költség, a legjobb ár-minőség arány, minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok.

Ezek közül kiemelendő az életciklus költségek vizsgálata, amely nagyobb rálátásra ösztönzi az ajánlattevőket. Az életciklus költség (whole life cost) értékelésekor nem kizárólag az aktuálisan felmerülő költségeket vesszük figyelembe, hanem az adott termék teljes életciklusa során keletkező költségeket is, mint például az energiafogyasztást, az elszállítási és újrahasznosítási költségeket, a kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségeket, az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, vagy a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

Az új irányelv a kizáró okok körében új területeket is felkarol, így a korábbiakon túl hangsúlyt helyez a környezetvédelmi előírások betartására, a szociális és munkajogi előírások betartására. Jelentős újítás, hogy az az ajánlattevő, amely vonatkozásában megállapításra kerül a saját kollektív szerződésének megszegése, kizáró okok hatálya alá kerül és így nem indulhat a közbeszerzésekben.

Az irányelv ismét lehetővé teszi, hogy a nemzeti jogszabályokban az egyes tagállamok eldöntsék, lehetővé teszik-e a hiánypótlást, vagy kizárják ennek lehetőségét, annak alkalmazása tehát nem kötelező. Az irányelv alapelvként rögzíti a hiánypótlás kapcsán az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének maradéktalan teljesülését.

A konferencia harmadik részében a mindennapi élet gyakorlati kérdései kerültek egyeztetésre és megvitatásra, melynek fő nyomvonalát a Közbeszerzési Hatóság, az NFÜ, az EUTAF és az illetékes Minisztérium által kiadott iránymutatások képezték. Megtárgyalásra került a hiánypótlási határidő meghosszabbításának lehetősége, vagy tilalma, az ajánlatban szereplő egyes iratok eredetisége, az ajánlatok tárgyalást megelőző értékelésének dokumentálása, az együttes megfelelés szabályainak helyes értelmezése, a megfelelő alkalmassági kritériumok és ezek elfogadható szintjének meghatározása, majd a konferencia lezárásaként a hallgatóság kérdései kerültek megválaszolásra.”

Forrás:
Közbeszerzési újdonságok 2014-ben; Jogi Fórum; 2014. május 28.

Napokon belül benyújtják a magyar operatív programokat

„Magyarország napokon belül benyújtja az uniónak a 2014-2020-as időszak európai forrásainak felhasználását tartalmazó operatív programokat – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára Budapesten a Piac és Profit üzleti magazin konferenciáján.

Hozzátette: a kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá.

A helyettes államtitkár szerint az új Európai Bizottság az elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, így az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.

Előadásában a helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a 2007-2013-as időszakban 15 kohéziós és strukturális alapokat felhasználó és 2 vidékfejlesztési területet érintő operatív program működött Magyarországon, a jövőben 10 operatív programban szerepelnek majd az uniós fejlesztések.

Csepreghy Nándor szólt arról, hogy az intézményrendszer átalakítását indokolttá tette, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszakban olyan keretrendszer működött Magyarországon, amely ugyan megfelelt az európai uniós jogszabályi lehetőségeknek, de nem adaptálódott a magyar gazdasági viszonyokhoz, bürokratikus, nehézkes rendszer jött létre.

A kormány 2010-ben kimondta, hogy gyökeres átalakításra szorul Magyarországon az uniós források felhasználásának intézményrendszere, ennek az időpontja a 2007-2013-as időszak teljes forrásainak kihelyezése utáni és a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásainak megjelenése előtti időszakra tehető. „Ezt a hat-nyolc hónapot lehet felhasználni arra, hogy átalakítsuk az intézményrendszert, többek között reagálva a pályázóktól beérkezett igényekre” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai ciklusban szeretné, ha a tagállamok egységes fejlesztési koncepció, stratégia mentén felhasználnák fel a forrásokat. Az Európai Uniónak, mint gazdasági közösségnek akkor lesz lehetősége versenytársaival szemben pozícióját javítani, ha a 28 tagállam egységes stratégia mentén használja fel a forrásokat.

Ez a stratégai EU2020 néven vált ismertté, 11 területen határoz meg elvárásokat minden tagállam számára, és ebben a 11 témában kellett a tagországoknak vállalásokat tenniük – ismertette az államtitkár.

Magyarország is az EU2020 stratégiában szereplő 11 témakörben tett vállalásokat a partnerségi megállapodásban, amit a magyar kormány az EU tagállamai közül elsők között nyújtott be Brüsszelnek, és amely megalapozza az operatív programok beadását. A magyar kormány 2014-2020-as időszakban a teljes forráskeret – ami a mezőgazdasági forrásokat is ideszámítva 10 500 milliárd forint – 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre fordítja – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Csepreghy Nándor megismételte, hogy az új fejlesztési időszakban megszüntetik az uniós forrásokat elosztó állami szereplők és a forrásokat felhasználó pályázók közé ékelődött közvetítőket, amely az intézményi rendszer bonyolultságát használta ki. Azok a pályázatírók, amelyek nem nyújtanak hozzáadott értéket – például nem foglalkoznak projektgenerálással, projektmenedzsment folyamattal – vákuumhelyzetbe kerülnek majd, mert az eddigi szerepüket az állam kiváltatná a Széchenyi Program Iroda hálózattal, ahol ingyenes állami szolgáltatásként segítenek a pályázatok elkészítésben. Ez minőségbiztosítást is jelenthet a formai követelmények kitöltésére. A Széchenyi Program Iroda az állami segítséget nem csak a pályázat benyújtásakor adnák a pályázónak, hanem a projekt teljes életciklusa alatt – jelentette ki előadásában a helyettes államtitkár.

Az új pályázati kiírások az eddigieknél komplexebbek lesznek, és kiemelt támogatást tesznek lehetővé az előre kijelölt ágazatokban. Az ország újraiparosítását szem előtt tartva ide tartoznak majd az autóipari beszállítók, az IT-szektor és az egészségügyi ágazat. A Széchenyi 2020 pályázatokra csak elektronikusan lehet pályázni, s az állami adatbázisban rendelkezésre álló adatokat az intézményrendszer kéri majd le – mondta helyettes államtitkár.”

Forrás:
Napokon belül benyújtják a magyar operatív programokat; Miniszterelnökség; 2014. május 29.

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor

„Orbán Viktor kormányfő (félkövérrel az új miniszterek):

  • Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterré,
  • Pintér Sándor belügyminiszterré,
  • Balog Zoltán az emberi erőforrások miniszterévé,
  • Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterré,
  • Hende Csaba honvédelmi miniszterré,
  • Trócsányi László igazságügyi miniszterré,
  • Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterré,
  • Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterré,
  • Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterré,
  • és Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszterré

való kinevezésére kíván javaslatot tenni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.

Orbán Viktor levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.

A listán – a mostani kormányhoz képest két új név van, Trócsányi Lászlóé és Seszták Miklósé.

Seszták a kevésbé ismert kormánypárti képviselők közé tartozik. A politikust frakciótársai csendes embernek írták le, akitől „nagy ívű beszédeket nem várnak”, viszont a háttérben sokat dolgozik. Jogi, gazdasági szakkérdésekkel foglalkozik. Főként adó- és pénzügyi tárgyú törvényekhez nyújtott be módosító javaslatokat. Egyike volt annak az öt kormánypárti politikusnak, akik 2011 nyarán benyújtották azt az indítványt, amely szerint társaságiadó-kedvezményt kapnak a látvány-csapatsportot (pl labdarúgás, vízilabda) támogató vállalkozások.

Egy képviselőtársa pedig azt mondta, hogy a KDNP kelet-magyarországi szervezetépítésében is aktívan részt vesz. Politikai pályájáról a politikus akkor az Indexnek azt mondta: nem akar országosan ismert politikus lenni, így többek között államtitkári posztot sem akar szerezni.

Trócsányi László pedig 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete volt, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, ahol tisztségét 2010-ig töltötte be. Az Orbán-kormány idején nevezték ki Magyarország párizsi nagykövetévé.”

Forrás:
Orbán megnevezte a miniszterjelöltjeit; Index.hu; 2014. május 29.
A miniszterelnök kezdeményezése az Országgyűlés elnökének a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatására; Miniszterelnökség; 2014. május 29. (pdf)

Tudományosan értékelik a kormány munkáját

„A mindenkori kormányzat segítése, diagnózis nyújtása és annak kimutatása, hogy milyen trendek mutatkoznak a kormányzati képességeknél – ez a célja a jövő év elején megjelenő Jó állam jelentésnek – mondta Kis Norbert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese csütörtökön. Független, tudományosan megalapozott mérést végeznek, nem politikai szempontú értékelés történik – tette hozzá.

A rektorhelyettes a témában e héten a Jó állam mérhetősége címmel rendezett konferencia tapasztalatait összegezve kifejtette: az egyetemen csaknem fél éve zajlik az a kutatás, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása és működtetése, amely azt méri és értékeli, hogy az egyes kormányzati képességek hogyan változnak, és milyen azok dinamikája.

A mérés hét területre terjed ki: a biztonság és bizalom a kormányzatban, a közösségi jólét és életminőség, a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, a fenntarthatóság, a demokrácia, a jogállami értékek és jogvédelem, valamint a hatékony közigazgatás.

Ezek egymással szorosan összefüggő területek, amelyekre indikátorok és részindikátorok komplex rendszerét dolgozzák ki – magyarázta a rektorhelyettes.

Kis Norbert a célok között említette még, hogy segítsék a mindenkori kormányzatot, visszacsatolást, diagnózist adjanak, hogy milyen trendek mutatkoznak a kormányzati képességeknél, és ehhez mérőszámokat, adatokat rendeljenek. Erre szavai szerint igény is van. Emellett az állampolgárok számára is szeretnék érthetővé és érzékelhetővé tenni, hogy az élet egyes területein, a gazdaságban milyen lényeges kormányzati képességek vannak, és ezek javulnak-e.

Ismertetése szerint számos, nemzetközi szervezet által működtetett rangsor létezik, amely az országok, kormányok teljesítményét méri, és a jó állam index alkalmas lesz arra is, hogy ezen rangsorok viszonyítási pontja legyen.

A rektorhelyettes kiemelte: a mostani tanácskozáson a kutatás indikátorrendszerét mutatták be, most néhány hónapon át szakmai viták következnek. Partnerként említette az MTA-t, a KSH-t, az Állami Számvevőszéket; emellett az OECD szakértői is bekapcsolódnak a munkába. Ha ezek lezajlanak, várhatóan az év végére üzemelik be a rendszert, és a jövő év elején szeretnének megjelenni az első jelentéssel – jelezte. Kis Norbert tájékoztatása szerint ez részletes diagnózist, értékelést ad majd arról, milyen trendet mutatnak a kormányzati képességek. A tervek szerint az egyetem évről évre kiadja majd a jelentést.

Leszögezte: független, tudományosan megalapozott mérést végeznek, nem politikai szempontú értékelés történik.

Szólt arról is, hogy a kutatás iránt meglehetősen nagy a nemzetközi érdeklődés. Felidézte, hogy előző héten nemzetközi tanácskozást tartottak a Parlamentben, amelyen negyven ország 350 kormányzati szakember vett részt.”

Forrás:
Tudományosan értékelik a kormány munkáját; OrientPress; 2014. május 29.

Brüsszel már elküldte első észrevételeit az operatív programokról

„Előfordulhat, hogy néhány operatív program esetében kisebb változtatásokra lesz szükség, miután megérkeztek Brüsszelből az első észrevételek a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó hazai elképzelésekről.

Megérkeztek Brüsszelből az első észrevételek a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó hazai elképzelésekről, az eddigi jelzések alapján előfordulhat, hogy néhány operatív program esetében kisebb változtatásokra lesz szükség – számolt be róla pénteki cikkében a Magyar Nemzet.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a lapnak elmondta: az uniós észrevételek szakmai részkérdéseket érintenek, többek közt a közlekedésfejlesztési kérdésekkel kapcsolatban és a gazdaságfejlesztési operatív programban nyújtandó visszatérítendő támogatások arányát illetően emelt kifogásokat az Európai Bizottság (EB).

A fejlesztési célokat és irányokat összefoglaló partnerségi megállapodást márciusban küldte el Magyarország az EB-nek, azóta folyamatos a belső egyeztetés az uniós és a hazai szakemberek között – írja az újság.”

Forrás:
Brüsszel már elküldte első észrevételeit az operatív programokról; HVG.hu/MTI/Magyar Nemzet; 2014. május 30.

Nemzetközi konferencia a közigazgatásról

„ Nagy sikerrel zárult a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe – Közigazgatási Iskolák és Intézetek Hálózata Közép- és Kelet-Európában) éves nemzetközi konferenciája, amelynek május 22-24. között Budapest adott otthont. A huszonkettedik alkalommal megtartott rendezvényre 41 országból több, mint 350 résztvevő érkezett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös rendezvényén a résztvevők 12 munkacsoportban és 11 specifikus panel keretében mutatták be a közigazgatással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összesen 43 munkatársa vett részt a közszolgálati karrier és képzés, elektronikus kormányzás, jó kormányzás, urbanizáció, területi közigazgatás és államszervezet, valamint a belső biztonság kérdésköreivel foglalkozó munkacsoportokban és panelekben.

Az NKE és a Kínai Kormányzati Akadémia együttműködésének köszönhetően tartották meg azt a különleges panelt, mely a Távol-Kelet közigazgatási fejlesztéseibe nyújtott betekintést.

Az NKE kezdeményezésére mutatták be a konferencián az Erzsébet programot, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj, valamint a Magyary Zoltán Egyszerűsítési programot, mint a régióra jellemző, innovatív közigazgatási gyakorlatokat.

Az egyik munkacsoport, az E-government Working Group Best paper díját Nemeslaki András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és PhD hallgatói (Aranyossy Márta, Fekó Adrienn) kapták meg. A díj több neves szakfolyóiratra való előfizetést tartalmaz.

Az NKE hamarosan felvételét kéri az EGPA-ba (European Group of Public Administration), az őszi, németországi konferenciára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadóit is várják.

A V4 idén júliusban, Prágában rendezendő szabadegyetemén az NKE részéről két hallgató ingyen vehet részt – ez is a múlt heti nemzetközi konferencia eredménye.

A konferenciát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fővédnöksége alatt rendezték meg, az ÁROP 2.2.21. Tudásalapú közszolgálati előmenetel című uniós projekt keretében.”

Forrás:
Nemzetközi konferencia a közigazgatásról; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2014. május 27.
The 22nd NISPAcee Annual Conference : Government vs. Governance in Central and Eastern Europe : From Pre-Weberianism to Neo-Weberianism? (a konferencia programja, pdf)
ÁROP-2.2.21-2013 Tudásalapú közszolgálati előmenetel; Széchenyi 2020

Közigazgatási, politikai informatika

Egyre nagyobb hangsúly kerül az elektronikus ügyintézésre

„A jövőben várhatóan egyre fontosabbá válik az elektronikus ügyintézés, így meg kell erősíteni ezt a rendszert – mondta Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa a kormányablakok kialakításához kapcsolódó informatikai fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatóján kedden.

A miniszteri biztos kifejtette: a kormány a területi államigazgatás átalakításakor komoly lépéseket tett, létrehozta a megyei közigazgatási hivatalokat, a megyei kormányablakokat és a járási hivatalokat. Az új rendszerben 32 500-an dolgoznak, akik évente több mint 16 millió ügyet intéznek.

Deák Rita közölte: a kormányablakokat nagyrészt uniós forrásból, több mint 30 milliárd forintból hozták létre. Az ügyintézőkkel szemben komoly elvárást támasztanak: speciális képzésen kell részt venniük.

A miniszteri biztos elmondta: az ügyeket jelenleg három módon lehet intézni, elektronikusan, telefonon és személyesen a kormányablakokban. Várhatóan az elektronikus ügyintézés egyre jelentősebb lesz, és ez az államnak is érdekében áll, hiszen ez a legolcsóbb – mutatott rá. Hozzátette: meg kell erősíteni az elektronikus ügyintézést, amellyel jelenleg még csak az erkölcsi bizonyítvánnyal, a gépjárművekkel kapcsolatos ügyeket lehet intézni, valamint személyi igazolvány és útlevél pótlását lehet kérni.

Deák Rita arról is beszélt, hogy idén a kormányablakok már 254 ügykörrel foglalkoznak, és ez a szám tovább nőhet a jövőben. A cél az, hogy egyetlen dolgot kelljen csak tudnia az állampolgárnak: hol van a legközelebbi kormányablak, ahol aztán minden ügyet elintézhet – hangsúlyozta.

Mint mondta, tervezik egy interaktív virtuális ügyfélszolgálat létrehozását is, amely a Skype-hoz hasonló szolgáltatás lesz, és amellyel úgy lehet az ügyeket intézni, hogy fizikailag nem találkozik az ügyintéző és az ügyfél, mégis van köztük személyes kommunikáció.

A biztos továbbá bemutatott két, összesen 11 milliárd forint összegű projektet, amelyeknek a célja az informatikai alapinfrastruktúra megteremtése. Jelenleg nem egységesek a rendelkezésre álló eszközök, márpedig a hatékonyság elérésére egységes infrastruktúra kell, ezért vásárolnak új eszközöket a projektek keretében – magyarázta.”

Forrás:
Egyre nagyobb hangsúly kerül az elektronikus ügyintézésre; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. május 27.

Szervezetfejlesztési programot zárt le a KSH

„Szervezetfejlesztési program fejeződött be a Központi Statisztikai Hivatalnál, a projekthez 30 millió forint támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán.

Tóth Róbert, a KSH jogi és igazgatási főosztályvezetője, projektvezető a szervezet szerdai konferenciáján ismertette: 2013-ban kezdődött meg az a munka, amelynek célja a statisztikai hivatal két új informatikai rendszerének, az iratkezelő rendszernek és az adatkiadási rendszernek a bevezetésével párhuzamosan a belső működés hatékonyságának fejlesztése, egyszerűsítése volt. Hozzátette: a program öt területet – teljesítménymenedzsment, folyamatoptimalizálás, tudásmegosztás, minőségirányítás és változáskezelés – foglalt magában.

Barócsi Ditta, a KSH főtanácsosa előadásában kiemelte: évtizedes iratkezelési szemléletet kellett megváltoztatni a teljes szervezetben, viszonylag rövid idő alatt. Ismertetése szerint az iratkezelő rendszerrel kapcsolatos dokumentumok számára új menüpontot hoztak létre a KSH elektronikus dokumentumtárában, a DOKTÁR-adatbázis rendszerben. Új iratkezelési szabályzatot dolgoztak ki – mondta.

Tóth Róbert összegezte, hogy az intézkedések eredményeképpen elvégezték a szervezeti tudásvagyon felmérését, a minőségirányítási eszköz segítségével a szervezeti önértékelést, illetve a több mint 200 munkatárs bevonásával tartott fórumok megalapozták a tudásmegosztás rendszerét. Közölte: a KSH a teljesítmény méréséhez meghatározott 24 új indikátort, amelyek többségében negyedéves értékelésre tettek javaslatot.

Az idén májusban lezárult fejlesztéssel a KSH sikeresen teljesítette a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program szervezetfejlesztési programjában rögzített feladatait, a projekt az EU támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

Forrás:
Szervezetfejlesztési programot zárt le a KSH; Híradó.hu; 2014. május 28.

Döcögve indul az új segélyhívó

„Öt és fél percig tartó eredménytelen beszélgetést tett közzé a Facebookon egy budapesti fotóriporter, aki egy gyanús hátizsákot talált a Bazilikánál, de ennyi idő alatt sem jutott át a rendőrségi segélykérő kommunikációs falán. Az új rendszer néhány napja élesedett, a kialakítására mintegy 7,7 milliárd forintot költöttek.

Öt és fél percig próbált a rendőrség segélyhívó számán rendőri intézkedést kérni egy férfi egy gyanús csomag miatt május 24-én a fővárosban. Noha a call centereseknek néhány másodpercen belül fogadniuk kell a hívásokat, a vadonatúj segélyhívó rendszernek még igencsak megvannak a gyerekbetegségei.

„Szombaton a Bazilikánál volt egy pár perces munkám – mesélte a hvg.hu-nak az érintett, aki egyébként fotóriporterként dolgozik. – Miután végeztem, elindultam a következő melóra, amikor is a Hercegprímás utcába kanyarodva felfigyeltem egy hátizsákra az egyik parkolást gátló kőoszlop tövében. Azért tűnt fel, mert már akkor is ott volt, amikor megérkeztem, és hogy még mindig nem tűnt el, gyanús lett.” A férfi az egyik közeli étterem pincérével próbálta kideríteni, hogy mi van a táskában, és miután téglatest alakú valamiket látott színes drótokkal, a mobilján felhívta a 107-et. „Ekkor szürreális öt és fél perc vette kezdetét” – mondta.

„Tessék, segélyhívó központ. Mi a probléma?” – „Kezit csókolom, X. Y. vagyok, a Hercegprímás utca 12 elől, találtam egy gyanús táskát, amiben csomagok vannak, és mintha össze lennének kötve vezetékekkel.” – „Mi a probléma?” – „Még egyszer mondom, találtam egy hátizsákot, amiben téglatest alakú valamik és vezetékek vannak, nem látom pontosan.” – „Téglák vannak a hátizsákban?” – „Nem! Nem téglák hölgyem, téglatest alakú dolgok, színes drótokkal összekötve, küldjön rendőrt gyorsan!” Erre a call centeres azt ígérte, átkapcsolja a hívást egy rendőrnek. Mintegy fél perc múlva bejelentkezett egy férfihang, melynek gazdája megkérdezte tőle, bombariadót akar-e bejelenteni.

Neki is megismételte, hogy nem tudja, a táska bomba-e, de a benne lévő dolgok miatt gyanúsnak tartja, főleg a főváros közepén, a Bazilika mellett. „Itt tartottak, amikor egy autó nagyot fékezve megállt, abból egy férfi pattant ki, majd a táskát felkapta és elhajtott a járművel, annak ellenére, hogy a fotóriporter kérte, ne tegye, mert épp a rendőrséggel beszél. Miután nem járt sikerrel, a rendőrrel közölte, már nincs szükség az intézkedésükre. A segélykérés öt és fél percig tartott, de ezalatt a beszélgetés nem jutott el sehová, nem sikerült megértetni az illetékessel, hogy mi a probléma.

Elvárás: intézkedés néhány percen belül
A fotóriporter szerint nem normális, hogy választás előtt egy nappal, a Belváros egyik leglátogatottabb helyén, nem messze az amerikai és az angol nagykövetségtől, valamint a banknegyedtől, talál valaki egy gyanús táskát, bejelenti a rendőrségen, majd öt és fél perc múlva még mindig ott tartanak, hogy tégla van-e a táskában.

„Azt gondolom, egy EU-országban ilyen esetben az elmondottak alapján egy-két percen belül odaér egy hivatalos ember, megnézi, mi a helyzet, és ha szükséges, intézkedik. Ha kell, riasztja a tűzszerész szolgálatot, amely majd megvizsgálja, mi van a táskában. A bostoni maratonon is ilyen otthagyott hátizsákokkal robbantottak egy évvel ezelőtt, ha jól emlékszem.” Hangsúlyozta, nem a call centeressel vagy a rendőrrel van baja, hanem a kialakított rendszerrel, és erre rögtön említett egy másik példát.

„Pár hónapja betelefonáltam a segélyhívóra, hogy a mellettünk lévő házban a liftajtókról szedik az alumíniumot, és nyitogatják a loggiák ajtóit. Elmondtam azt is, hogy a loggiáról nyílnak a lakások. Pár perc múlva 6-7 rendőrautó érkezett csikorogva, mintegy 14 rendőrrel, akik rohantak be a házba. Kiderült, hogy a TIK úgy küldte tovább a bejelentésemet, hogy »lakásbetörés van folyamatban«…”

Tevékenység Irányítási Központok 7,7 milliárdból
A segélyhívások rendszerének megújításáról tavaly számoltunk be először. A fejlesztéssel az Európában használt 112-es segélyhívószám nálunk is általánossá vált, integrálták a rendőrség 107-es, és a tűzoltók (katasztrófavédelem) 105-ös segélyszámait. A 112-re érkező hívások két nagy központba, Miskolcra és Szombathelyre futnak be. Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR)-112 projekt ötmilliárd forint uniós pénzből és 2,7 milliárd forint hazai forrásból valósult meg.

A rendszert kialakító cég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közleménye szerint az új rendszerben egyéb segélykérési csatornák (telefon, eCall, SMS, MMS, internet stb.) is kezelhetők lesznek. A diszpécserek pedig a bonyolult, sok embert érintő helyzetekben, katasztrófa vagy súlyos balesetek esetén közvetlen konferenciakapcsolásban, az adatok teljes megosztásával tudják összehangolni irányítói tevékenységüket – legalábbis ezt ígérték a hivatalos közleményekben.

Plusz egy beiktatott lépcső
Az új rendszerrel kapcsolatban több rendőri vezető is kétkedésének adott hangot . Úgy vélték, még egy lépcső kerül a rendszerbe, ami mindenképpen meghosszabbítja a betelefonálás, a járőr kiküldése és az intézkedés között eltelt időt. Egy volt parancsnok szerint az biztosan perceket tesz hozzá a folyamathoz, hogy nemcsak a segélyhíváskor, hanem az illetékes szervhez való hívástovábbításkor is újra el kell mondani, hogy kivel, hol, mi történt, és miért kér segítséget.

„Miskolcról hogyan fogják tudni, hogy két megyével arrébb, Piripócsalsón van egy válófélben lévő házaspár, aki minden vita, hangos szó miatt kihívja a rendőröket, vagy hogy Mari néni azért telefonál be rendszeresen, hogy ne érezze magát olyan egyedül, esetleg hogy Gipsz Jakab egy olyan notórius bejelentgető, akit nem kell komolyan venni?” – soroltak néhány gyakorlatias kérdést a rendőrök.

És bár volt, aki szerint a cél nyilvánvalóan a „piszlicsáré ügyek” kiszűrése, de a call centeresek szerinte túl laikusak ahhoz, hogy betelefonálókat elküldjenek. „Nem is fogják bevállalni, hanem inkább a területileg illetékes szervhez küldik ki a hívásokat, a döntéssel járó felelősséget rájuk tolva” – ez viszont ugyanúgy meghosszabbítja az eljárást.”

Forrás:
Gyanús hátizsák a Bazilikánál: a rendőrség küzd az új segélyhívóval; HVG.hu; 2014. május 28.
Szerkesztői megjegyzés: Nehéz kideríteni, hogy mi is történt. Mivel most indul a szolgáltatás, azért célszerű lenne várni az ítélkezéssel.
Korábbi cikkeink a központi segélyhívóról: itt és itt

Iratdigitalizálással hatékonyabbá vált az állami ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása

„Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott 281 millió forint értékű támogatásból megvalósult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tarozó PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft. fejlesztése, melynek segítségével azonosításra kerülnek az elbirtoklásban veszélyeztetett, Közép-magyarországi régiót érintő állami vagyonelemek. A projekt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében elnyert támogatásból valósult meg.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 100%-os tulajdonában álló PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft. „A Közép-magyarországi régiót érintő állami vagyonelemek elbirtoklásának megakadályozását támogató G2G szolgáltatás kialakítása” elnevezésű, EKOP-3.1.3/2012-2012-0007 azonosító számú projekt keretében elnyert 281 153 604 forintos támogatásból végezte el az állami tulajdonban lévő vagyonelemekhez kapcsolódó iratok digitalizálását, optikai szövegfelismeréses (OCR-es) feldolgozását és indexadatokkal történő ellátását. A projekt során összesen 2,5 millió oldalhoz rögzített indexadatokat a Priv-Dat Kft. A projekt révén az MNV Zrt. megnyithatja az elbirtokláshoz kapcsolódó kérelmek elektronikus beküldhetőségének lehetőségét. A projekt célja megvalósult, melynek köszönhetően az adatvagyon elektronikus feldolgozhatóságának kialakításával, elemzésével és adatszolgáltatásával hatékonyabban megakadályozható a Közép-magyarországi vagyonelemek elbirtoklása.

A fejlesztéseknek köszönhetően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sikeresebben tudja megelőzni vagy megakadályozni a Közép-magyarországi régióban lévő – jellemzően nagy értékű – állami ingatlanokhoz kapcsolódóan beérkező elbirtoklási igényeket és eljárásokat. A projekt eredményeként az állami vagyonelemek megőrzésének fokozása mellett csökkenhet a jelenlegi papíralapú működésből fakadó ügyfélkezelési idő.

A projekt 2013. április 2. és 2014. május 31. között, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban valósult meg.”

Forrás:
Iratdigitalizálással hatékonyabbá vált az állami ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2014. május 28.
EKOP-3.1.3 – Ágazati pályázat a Közép-magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztésekre; Széchenyi 2020

Bővül az egyszámlás fizetési szolgáltatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyszámlás fizetési szolgáltatását mindeddig csupán az FHB Bank biztosította vállalati ügyfelei számára, azonban 2014.05.20-ától az MKB Bank ügyfeleinek is lehetőségük nyílik arra, hogy adózással kapcsolatos különböző fizetési kötelezettségeiket akár egy összegben, internetbanki átutalással teljesítsék.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett EKOP projekt eredményeként megvalósított Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) közreműködésével az adózó pénzforgalmi szolgáltatójánál rendelkezésére álló un. házibankján keresztül teljesítheti adófizetési kötelezettségét. Az EFER lehetőséget biztosít arra is, hogy az adózó akár egy átutalással, egy összegben teljesíthesse különböző adónemekben fennálló, korábban külön számlákra teljesített adófizetési kötelezettségét.

A szolgáltatás széleskörű kiterjesztése érdekében további házibank szolgáltatást biztosító pénzintézetekkel folynak csatlakozást előkészítő megbeszélések.

A könnyen kezelhető házibankos fizetési megoldás bevezetésének következményeként az ügyfelek utalási költségei csökkennek, az ügyintézés egyszerűsödik és a teljesen automatikus elszámolási folyamat minimalizálja a hibás utalások lehetőségét.”

Forrás:
Bővül az egyszámlás fizetési szolgáltatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2014. május 27.
E-Fiz – Elektronikus fizetés megvalósítása

Elektronikus iratkezelés az MVH-nál

„Gyorsabb, kényelmesebb és költséghatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal új elektronikus iratkezelési rendszere.

Az MVH pénteken az MTI-vel közölte, hogy az új elektronikus iratkezelési rendszer 5-10 nappal rövidítheti a hivatali döntések kézbesítését, ami például pénzügyi előnyt jelenthet a támogatottak számára.

Ezen felül az iratok elektronikus benyújtása és kezelése jelentős megtakarítást (nyomtatópapír, boríték, postaköltség) eredményez a papíralapú ügyintézés területén.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az MVH Kft. segítségével készül fel a 2014-2020 közötti KAP (közös agrárpolitika, az EU mezőgazdasági támogatási rendszere) időszakra, ennek része a jelenlegi fejlesztés is.”

Forrás:
Elektronikus iratkezelés az MVH-nál; Agroinform; MVH/MTI; 2014. május 30.
Uniós támogatásból fejleszti elektronikus iratkezelő rendszerét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; 2013. október 17.
EKOP-1.A.2 – Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására; Széchenyi 2020

Az egészségügyi adatvagyon hasznosítása

„Dátum: 2014. jún. 13. 14.00 – 17.00
Helyszín: NEREUS Park Hotel, Balatonalmádi, Lóczy Lajos tér 3.
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztály és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) közös tudományos ülése

Üléselnök: Dózsa Csaba, Kósa István

14:05 – 14:15
Megnyitó
Surján György , GYEMSZI főig.helyettese, NJSZT-OBSZ elnöke

14:15 – 14:30
Adatelemzési irányok a GYEMSZI -ben, Mihalicza Péter, GYEMSZI szakmai főtanácsadó

14.30 – 14.45
Ambuláns adatelemzések tapasztalatai, Dózsa Csaba, Corvinus Egyetem, META leendő elnöke, Kövi Rita, ELTE TÁTK, META főtitkára

14.45 – 15.00
Ambuláns gyógyszeres vényfelírások szakmai-tudományos elemzési szempontjai és problémái, Bertalan Lóránt, Semmelweis Egyetem , NJSZT-OBSZ vezetőség

15.00 – 15.15
Mikroadatok statisztikai elemzése és a „természetes kísérletek” felhasználása: egy fejlesztési program példája, Elek Péter, ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

15.15 – 15.30
Fekvő és járó betegutak összefűzésének informatikai kérdései, Vassányi István, Pannon Egyetem

15.30 – 15.45
Első tapasztalatok betegút klaszterezési elemzéssel stabil anginás betegek ellátási sorain, Körmendi György, Statistical Products Hungary Kft. Kósa István, Pannon Egyetem, NJSZT-OBSZ titkár

15.45 – 16.00
Hazai és európai adminisztratív adatok együttes elemzésének tapasztalatai az Euro-Hope tanulmány alapján, Belicza Éva, Semmelweis Egyetem EMK igazgató helyettese

16.00 – 17.00
Diszkusszió

17.00
Zárszó
Kósa István Pannon Egyetem, NJSZT-OBSZ titkár

17.30 –
Bográcsozás a hotel Balaton parti parkjában…”

Forrás:
Az egészségügyi adatvagyon hasznosítása; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2014. május 26.

Elektronizált építésügy: visszaszorulnak a kóklerek, az adócsalók?

„Elektronikus engedélyeztetés és elektronikus naplóvezetés: nincs több kitépett oldal és visszadátumozás. Az építkezés új szabályai alapján több hatóság – ráadásul az irodából, pár kattintással – lát bele abba, hogy kivel, mit és hogyan építtetünk. De alkalmas-e az új rendszer az építőipar kifehérítésére, vagy csak felesleges hatósági szívatás az egész? Riportunk.

Bár az építési szabályok nagyon sűrűn változnak, egy nemrégiben bevezetett módosítás talán kifehérítheti a mutyik tárházaként emlegetett magyar építőipart.

Az október elseje óta megkezdett építkezésekhez – a szintén online engedélyeztetés után – elektronikus úton kell építési naplót vezetni, amit a hatóságok az irodából, két kattintással ellenőrizhetnek. Fel kell tölteni az alvállalkozókkal kötött szerződéseket és a naponta elvégzett munkákat.

De kevesebb lesz-e ettől a feketén dolgoztatott munkás és az utólag eltűnő kivitelező? A NAV tényleg mindenbe belenéz? Szemétkednek-e az építési hatóságok, vagy az egész adminisztráció az építtetők és a kivitelezők érdeke?

Mielőtt elmerülnénk az építkezésekkel kapcsolatos adminisztráció és állami ellenőrzés rejtelmeiben, felvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán mi köze van az államnak ahhoz, hogy én a saját telkemen sufnit vagy palotát építek és az később összedől-e vagy sem? „Az építésfelügyeleti ellenőrzés elsődlegesen nem az építtetők ellen szól, hanem részben értük is azért, hogy ha valaki valamire kiadja a spórolt pénzét, az jó is legyen” – foglalta össze Nagy László, a Budapesti Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Építésügyi és Építésfelügyeleti osztályvezetője. Hozzátette: az ellenőrzések során általában pozitív hozzáállást tapasztalnak, és az építtetők örülnek, ha valamilyen építési hibára felhívják a figyelmet, mivel utólag kijavítani valamit mindig drágább, mint eleve jól megépíteni.

A naplóvezetés nem újdonság – vagy mégis?
Több mint száz éve kell Magyarországon építési naplót vezetni, ennek ellenére sok szakmabeli a mai napig újdonságként éli meg ezt a kötelezettséget – mondta el a Mandiner kérdésére Magyar Mária, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályvezetője. Hangsúlyozta: tartalmilag ugyanazt kell majd az elektronikus verzióba is beleírni, mint a korábbi papíralapúba. Naponta vezetni kell az elvégzett munkákat, bejegyzést kell tenni a különleges eseményekről, és fel kell tölteni az építkezéshez kapcsolódó szerződéseket, jegyzőkönyveket is. Mint mondta, minden építési engedélyhez kötött építkezésnél naplót kell (és kellett eddig is) vezetni: akkor is, ha valaki egy házat épít a telkén és akkor is, ha egy nagy gigaberuházásról van szó, sőt néha még belső átalakításokkor is szükség van erre.

Magyar Mária hozzátette: a papír alapú építési naplót főleg a kisebb építkezések esetén sokan egyáltalán nem vezették. Vagy azért mert nem tudták, hogy kellene, vagy azért mert nem akarták. Mivel ezt a hatóság csak a helyszínen tudta ellenőrizni, így ha nem volt ellenőrzés, ki sem derült. Magyar szerint elég rossz nálunk az építési fegyelem, sokan „virtust csinálnak abból, hogyan lehet a szabályokat megkerülni”. Aki meg nem akarja megkerülni, az is gyakran „szájhagyomány útján” értesül a jogszabályokról, ami erősen torzít. „Egy idő után az olcsóság lett a fő szempont, nem a minőség” – összegezte Magyar. Mint mondta, korábban tömegesen fordult elő – főleg vidéken –, hogy az építési engedély „kikuncsorgása” után egyszerűen kilopták a – még nem is teljesen kész – házból az anyagot és beépítették máshova, miközben több építkezésre felvették a szocpolt. „Ezeknek a trehányságoknak a hatása pedig most jelentkezik, amikor látjuk, hogy viharban összedől a ház” – mondta. Hozzátette: az e-építési napló jótékony hatásaiban azért valamivel rövidebb távon reménykednek.

Eddig csaknem kilencezer ilyen elektronikus naplót készítettek elő és ezek közül hatezer esetben már el is kezdődött az építkezés – mondta kérdésünkre Wolford Ágnes, a Belügyminisztérium szabályozási referense. Hozzátette: az első fél évben az építésfelügyeletnek az összes e-naplót ellenőriznie kellett, de július elsejéig még nem bírságolnak, csak figyelmeztetnek: eddig mintegy ezer figyelmeztetést adtak ki. A leggyakoribb hibák, hogy nagyon szűkszavúan írják le az aznapi munkákat, vagy nem töltik fel a mellékleteket.

Az építési napló rendszeres vezetése viszont az építtetőnek is jól jöhet, sőt neki jön csak jól igazán. „A naplót nem azért kell vezetni, hogy a hatóság lássa, hogy van, hanem ez egy okirat, amely akár bizonyítékként is felhasználható” – magyarázta Nagy László, a budapesti építésfelügyelet osztályvezetője. Lehet vele adatokat, tényeket bizonyítani a hatóság előtt, vagy akár a bíróságon, vagy ha az épülettel később bármilyen garanciális, szavatossági probléma felmerül, segíthet annak tisztázásában. Ha ebből jogvita lesz, akkor ez egy fontos bizonyítási eszköz – foglalta össze Nagy.

Magyar Mária ezzel kapcsolatban azt mondta: bevált gyakorlat például, hogy a kivitelezők – ha az építtető úgysem ért hozzá – jóval nagyobb anyagszükségletet tüntetnek fel, mint amennyit beépítenek, a felesleget pedig elszállítják, és „ez az ő hasznuk”. Így tudnak ugyanis aláígérni árban a konkurenseknek. Az építési naplóból azonban – ha rendesen vezetik – nyomon lehet követni, hogy mennyi anyagot hova építettek be, így az építtető ellenőrizni tudja, hogy nem verik-e át.

Eddig sokszor nem vezették rendesen, vagy csak utólag írták be a bejegyzéseket – mondta Wolford Ágnes, hozzátéve: az elektronikus rendszerben viszont nem lehet a bejegyzéseket visszadátumozni, vagyis látszik, hogy tényleg napról napra vezették-e.

Tényleg nagyon macerás
A Mandiner által megkérdezett építési vállalkozó, generálkivitelező szerint ez tényleg nagyon macerás. „Nem felejtheted el. Ha aznap nem történt semmi, akkor azt kell beleírni. Ez a hatóságnak kényelmes, nem nekem” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha valaki ezt rendesen vezeti, akkor előbb-utóbb versenyelőnybe kerülhet azzal szemben, aki „eltrehánykodja”, így ő bizakodóan áll a dologhoz.

Magyar Mária azt mondta: az elektronikus napló bevezetésekor nem is az ügyfelek, de a hatósági dolgozók részéről tapasztaltak leginkább ellenállást. A hatósági ügyintézők egy része, főleg az idősebbek és a vidékiek, még számítógépet se láttak. Ugyan szerveztek oktatást a közigazgatási dolgozók részére, de eleve volt bennük egy ellenállás – mondta Magyar Mária, aki ugyanakkor pozitívan értékelte az oktatás eredményeit. Nem csak a hatósági dolgozóknak, de a felhasználóknak is szerveztek ilyen oktatásokat.

Névtelenül nyilatkozó építési vállalkozónk erről azt mondta: éppen az oktató „szidta az egészet”. Szerinte egyébként a hatósági dolgozók részéről azzal is magyarázható az ellenállás, hogy most már nem lehet a papírokat „elsuvasztani”, nyoma marad, hogy mire mondtak igent, ha esetleg később összedől a ház. Talán így inkább kiderülnek a korrupciógyanús esetek, ha a rendszerből előkereshető a dokumentáció – vélte a vállalkozó, hozzátéve: „nem mintha eddig felelős lett volna a hivatal akármiért is”.

Nagy László építésfelügyeleti osztályvezető ezt a felvetést azonban cáfolta. Mint kifejtette: eddig is mindent dokumentálni kellett, csak nem elektronikusan. Hangsúlyozta, hogy munkatársainak nincs mérlegelési jogköre, az építési naplók ellenőrzésekor objektív ismérvek alapján döntik el, hogy az abban feltüntetettek megfelelnek-e a valóságnak, a kivitelezőknek van-e jogosultsága, és így tovább. Szerinte az építésfelügyeletnél való „elsumákolás” egyébként sem jelentené egy szabálytalanság – adott esetben mondjuk építési engedélytől való eltérés – „megoldását”, mivel azt más hatóságok, például az építési hatóság is ellenőrzi; ha máskor nem, az épület használatba vételekor.

Persze az ügyfelek közül is sokan reklamáltak – idézte fel Magyar Mária. Egyrészt a vidéki, ötven fölötti „szaki”-réteg, akik közül sokan tényleg nem tudják még bekapcsolni se a számítógépet. Viszont a technikai tudás vagy felszereltség hiányára való hivatkozással szerinte gyakran azt az aggályukat akarták leplezni, hogy ebbe bizony a NAV is belelát, és kénytelenek lesznek tiszta lapokkal játszani, bejelentett munkásokkal dolgoztatni, számlát adni és így tovább. Az építési és munkavédelmi hatóságokkal ellentétben viszont a NAV nem látja általános jelleggel az egész rendszert, hanem csak egyedi – valamiért gyanúsnak tűnő – esetekben kérhet ki adatot – hívta fel a figyelmet Magyar Mária.

Visszaszorulnak a kóklerek?
A Mandiner által megkérdezett generálkivitelező egyelőre örül annak, hogy a NAV nem böngészhet csak úgy kedvére az e-naplóban. Mint kifejtette: általában sokat javult a magyar közigazgatás – például az építési hatóságok hozzáállása is –, és elindult abba az irányba, hogy „ne szívassa, hanem segítse az embert”, azonban a NAV még továbbra is a „szívatós kategóriába” tartozik. „A NAV-ról egyelőre nem hiszem el, hogy valaha is jófej lenne. Ha a NAV valahol megjelenik, akkor tuti, hogy talál valamit és háromszázezer alatt nem úszod meg” – fejtette ki. Hozzátette: annak viszont örülne, ha kitisztulna a piac, mert kevés a jó szakember és rengeteg a kókler. Úgy fogalmazott: „Én szeretném legálisan és becsületesen csinálni, és ezzel nem vagyok egyedül, több ilyet is ismerek. De meg kell azzal birkózni, hogy élből 27 százalékkal, az áfával drágább vagyok, így nem válogathatok az összes munka között, hanem már csak egy szűkebb ügyfélkör jöhet szóba. Általában ezek a cégek. Mert a családi házat mindenki feketén akarja”.

Arra is kitért, hogy a kóklerek úgyis mindig előkerülnek, ha épp felfut a piac. Jelenleg például negyvenezer lakóingatlant kellene építeni ahhoz évente, hogy egy épületet csak száz évig kelljen használni. Tavaly viszont csak tizenkétezer lakás és ház épült az országban, vagyis ennek nagyjából a negyede. Ez azt jelenti, hogy ilyen építkezési kedv mellett négyszáz évig kellene használni egy házat, de ez irreális. Most is alig vannak már kétszáz éves épületek, és azok is jórészt felújíthatatlanok. Vagyis – folytatta a vállalkozó – most, hogy évente tizenkétezret építünk, csődbe mennek az építési vállalkozók, legalábbis akik normálisan, szabályosan próbálják csinálni, és maradnak a kóklerek. Öt év múlva ráadásul már nyolcvanezer lakást kellene építeni évente, ha egyet átlagosan száz évig akarunk használni. Akkor meg majd megint felhígul az egész, és még több kókler jön, még több lesz a vállalkozás, és így tovább – foglalta össze forrásunk.

Az építtetők pedig most is a kóklereket bízzák meg, akik – az még hagyján, hogy adót csalnak – de kispórolják az anyagot, rossz munkát végeznek. Így hiába az építkezés maga olcsóbban jön ki, utána sokkal többet kell majd a javításokra költeni – mutatott rá a megkérdezett kivitelező; aki szerint az a baj, hogy a magyar köztudatban a karbantartás és az üzemeltetés nem számít költségnek. Esetleg az energiával spórolnak valamennyire, de a laikus építtetők a legolcsóbban akarják megúszni a dolgot, akár úgy, hogy az anyag minőségén spórolnak. Ugyanígy tervezésre sem szeretnek költeni a magyarok, mert úgy gondolják, hogy a mérnök „nem dolgozik, csak rajzol” – fejtette ki.

Az e-napló sem megoldás mindenre
Persze a kóklerekre, a kivitelezők eltűnésére vagy fizetésképtelenségére az elektronikus napló sem megoldás. A naplóban a kivitelezőt és az alvállalkozókat is fel kell tüntetni, az építési vállalkozók pedig elvileg ellenőrizhetők a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezőkről vezetett nyilvántartásából. Ez a regisztráció 2009 óta kötelező, és általában 45-50 ezer vállalkozó szerepel a nyilvántartásban – mondta Magyar Mária belügyminisztériumi főosztályvezető. Ha hozzászámoljuk, hogy vannak, akik regisztráció nélkül dolgoznak, akkor sem lehet több a kivitelezők száma, mint hetvenezer – tette hozzá. Mint mondta, ez is rengeteg egy ilyen kis országban, hiszen Ausztriában például tízezer építési vállalkozó van bejegyezve.

A Mandiner által megkérdezett kivitelező szerint viszont nem annyira nagy ez a szám, mert itt mindenki egyéniben csinál mindent: valaki ács, a másik kőműves, a harmadik szobafestő, „és mind egyéniben dolgozik, alvállalkozóként, Ausztriában meg családi házat is daruval építenek” – vélekedett.

Az építőipari kivitelezést végző cégek, vállalkozók nyilvántartásba vétele még nem garancia arra, hogy az építkezés befejezése után a kivitelező cég nem fog eltűnni, jogutód nélkül megszűnni, vagyis erre a problémára egyelőre nincs orvosság – fejtette ki Nagy László, az Építésfelügyelet osztályvezetője, aki azt is elmondta: azt minden e-napló megnyitásánál ellenőrzik, és ellenőrizni is fogják, hogy az abban szereplő vállalkozók rendelkeznek-e jogosultsággal, azaz benne vannak-e a nyilvántartásban, adott esetben pedig rendelkeznek-e az előírt plusz jogosítványokkal. Arra a felvetésre, hogy valaki saját maga is megépítheti-e a házát, ha ért hozzá, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Magyar Mária azt mondta: ha van megfelelő végzettsége, akkor igen, de egyrészt felelős műszaki vezetőt mindenképp meg kell bíznia, másrészt csak a saját házát építheti fel, tehát az üzletszerű kivitelezés az már bejelentéshez kötött.

Az e-napló arra viszont legalább lehetőséget ad, hogy az építtető jobban nyomon tudja követni, hogy kik dolgoznak az építkezésen. Mint mondta, ők a minisztériumban csak „táskás vállalkozónak” nevezték azokat a fővállalkozókat, akik az egészhez nem is értettek, jöttek öltönyben és aktatáskával, egy lapátot vagy egy tervet sem vettek soha a kezükbe, csak kiadták a munkát az alvállalkozóknak, majd leléptek, miután fizetett nekik az építtető. Magyar Mária hozzátette: most már nem lehet ilyen „táskás vállalkozóként” dolgozni, a fővállalkozónak is kell valamilyen tényleges munkát végeznie az építkezésen. Az e-naplóban viszont nyomon követhetők lesznek az alvállalkozók teljesítésigazolásai, ez alapján pedig az építtető adott esetben tud vitatkozni a fővállalkozóval, mikor azt mondja, hogy „ez kész és így jó”.

A teljesítésigazolások feltöltése a vállalkozóknak is jó, hiszen korábban az építtetők részéről is tapasztaltak visszaéléseket: például nem fogadták el a teljesítést, mert szerintük nem megfelelő, és megtagadták a fizetést, aztán pedig kivárták, hogy per legyen az egészből, és húzták az időt – mondta Magyar Mária. Hozzátette: ezért hoztak létre egy szakértői szervezetet a teljesítésigazolások ellenőrzésére, aminek az állásfoglalása után gyorsított bírósági eljárás következik úgy, hogy annak már a megkezdésekor letétbe kell helyezni a vállalkozónak kifizetendő pénzt.

Ellenőrzés vagy motiváció?
Összességében tehát az elektronikus naplóvezetés nem ír elő újdonságokat, viszont jobban rálátnak a hatóságok, így sokkal könnyebb lesz betartatni ugyanazokat a szabályokat.

Nagy László építésfelügyeleti osztályvezető ezért nagyobb fegyelemre számít, a Mandiner által megkérdezett kivitelező viszont úgy látja: a fekete kőművesek nem fognak ettől becsődölni. Mint kifejtette: „a kötelező dolgok mindig előrébb tartanak mint az emberek pénztárcája. Ha tökéletes lenne a rendszer, akkor is csak arra lenne jó, hogy mindenkit megbüntetnének. Egyfajta új hozzáállás kéne, hogy kialakuljon, amit viszont nem lehet felülről kötelezővé tenni. Ahelyett, hogy a feketézőket szívatják, inkább azokat kellene segíteni, akik nem feketéznek” – magyarázta.

Szerinte motiválással sokkal több mindent lehetne elérni, mint negatív szankciókkal, azaz ellenőrzéssel. Azonban az elektronikus naplónak is a hatékony ellenőrzés a lényege, és nem a motiváció. A vállalkozó rámutatott: valahol el kell kezdeni, így ez is jobb mint a semmi, de sajnos a „szoci hozzáállás” nehezen tisztul ki a társadalomból. Amíg az emberek nem hajlandók rendesen adót fizetni, addig hiába is ábrándozunk 5 százalékos áfáról, viszont amíg 27 százalék, addig meg igenis adót fognak csalni. Ez olyan, mint a 22-es csapdája – összegezte, hozzátéve: a másik dolog, ami nagyon hiányzik, az a hosszú távú tervezés. Mint mondta, az építési jog nagyon bonyolult, félévente változik, ráadásul ha az adóval kombinálnak valamit, akkor sokan – például a „vidéki kőműves bácsik” – nem is azért nem fogják befizetni, mert nem akarják, hanem mert nem is tudják követni.

„Én most fogom megnyitni az első elektronikus naplót, igyekszem képben lenni, olvasom a jogszabályokat, de tuti, hogy valamit úgyis el fogok rontani, mert egy csomó lehetetlen, nehezen betartható szabály van” – foglalta össze, hozzátéve: az mindenesetre nagyon jó irány a közigazgatás részéről, hogy júliusig csak figyelmeztetnek, de nem büntetnek.”

Forrás:
Elektronizált építésügy: visszaszorulnak a kóklerek, az adócsalók?; Bakó Beáta; Mandiner.jog; 2014. május 29.

Informatika, távközlés, technika

Felokosítják Hamburgot

„Okosítják az utcai világítást, intelligens rendszereket terveznek a kikötőbe és a belvárosról sem feledkeznek el. Indul a Smart City program Hamburgban.

Egyre több európai nagyváros ismeri fel a „Minden a hálón” (Internet of Everything – IoE) koncepcióban és a kapcsolódó technológiákban rejlő lehetőségeket, amelyek segítségével növelhető a mobilitás, a biztonság, a fenntarthatóság, a gazdasági hatékonyság és a közszolgáltatások színvonala, azaz végső soron a lakosok életminősége.

Hamburg gazdaságában központi szerepet játszik a logisztikai ágazat, itt található Európa harmadik legnagyobb teherhajózási és második legnagyobb konténer kikötője. Központi fekvése miatt ugyanakkor nincs lehetőség a kikötő területének érdemi növelésére. Az egyre növekvő forgalmat és a kikötői negyedben épülő új belváros működését az infrastruktúra fejlesztésével, okos megoldásokkal lehet hatékonyan kiszolgálni.

A Hamburg és a Cisco között a napokban aláírt megállapodás értelmében hamarosan kísérleti projektek indulnak, többek között az okos forgalomirányítás, a közvilágítás és a lakossági szolgáltatások területén. A Smart City program keretében okos utcai világítás telepítése, forgalom-optimalizálás és forgalomirányító rendszer bevezetése szerepel a tervek között. Emellett a projekt részét képezi a virtuális lakossági szolgáltatások bevezetése, amelyek segítségével a város polgárai a hivatali ügyintézéssel egyenértékű, nagy felbontású videóval felszerelt virtuális ügyintézői pontokon intézhetik adminisztratív ügyeiket.

A kikötőtől a belvárosig
A hamburgi kikötőben egy smartPORT – okos kikötő – megoldás kialakítása a cél, amely a jelenlegi infrastruktúra hatékonyságát növelheti. A kikötői forgalom és a parkolási helyzet javításának érdekében intelligens parkolási rendszert építenek ki a teherautók és a rakodógépek számára, amelyet a személyautó- és tehergépkocsi-forgalom optimalizálására szolgáló integrált forgalomirányítási rendszer egészít ki. A kikötői hatóság a károsanyag-kibocsátás szenzoros mérését és elemzését is tervezi, hogy megbízhatóbb előrejelzéseket kaphasson a zajterhelésről, a hőmérsékletről, a páratartalomról és a légszennyezésről.

A HafenCity jelenleg Európa legnagyobb belváros-fejlesztési programja. A városvezetés olyan kísérleti projekteket kíván elindítani, mint az integrált e-mobilitás rendszer, amely alternatív személyszállítási módokkal – elektromos autók, kerékpárok, elektromos kerékpárok közösségi használatával – segítheti a forgalom csökkentését és optimalizálását. Emellett okos-épületekhez kapcsolódó megoldások kipróbálását is tervezi a városvezetés.

A napokban aláírt megállapodás előzménye a tavaly decemberben Hamburgban megrendezett Smart City Summit esemény volt. A fejlesztéseket előkészítő konferencián államigazgatási szakemberek mellett kutatók, oktatási intézmények és nemzetközi vállalatok képviselői vettek részt a koncepció előkészítésében.”

Forrás:
Felokosítják Hamburgot; HVG.hu; 2014. május 26.

Tömegközlekedésben is tesztelik a MobilTárcát

„Tömegközlekedési jegyek és bérletek mobiltelefonos vásárlását is tesztelik a MobilTárca alkalmazás közel egy éve indult tesztidőszakában.

Szolnokon a Jászkun Volán helyi járataira válthatnak jegyet, illetve bérletet érintésmentes kommunikációra (NFC) képes okostelefonjuk segítségével a MobilTárca szolgáltatás tesztelésében résztvevő Telekom- és Telenor-ügyfelek – közölte a Magyar Telekom . Az alföldi városban a T-City Városkártya projekt keretében a NetLock Kft. segítségével fejlesztették ki az ehhez szükséges elektronikus jegy- és bérletkibocsátó rendszert, valamint a Jászkun Volán járataira felszerelt kártyaolvasó eszközöket és az ellenőri rendszert.

A MobilTárca alkalmazás nyilvános magyarországi tesztelését 2000 ember részvételével 2013 júliusában indította el a Magyar Mobiltárca Szövetség. A szövetséghez csatlakozott vállalatok célja, hogy előmozdítsák a mobil NFC technológiára alapuló fizetési megoldások, rendszerek és szolgáltatások hazai elterjedését.

A tesztidőszak alatt a fizetés és hűségpontgyűjtés mellett sportolni, illetve színházba, koncertre is lehet menni a MobilTárca segítségével. A közlemény szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tesztelők mobiltárcájukat gyakrabban használják, mint a plasztik bank-, vagy hűségkártyáikat.
Az eredetileg fél évre tervezett tesztidőszakot az idén január végén újabb fél évvel meghosszabbították. A szolgáltatás kereskedelmi bevezetésére a tesztelési időszakot követően, várhatóan 2014 végén kerül sor.

A Magyar Mobiltárca Szövetség koordinálásával megvalósuló projektben részt vesz mindhárom mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország -, továbbá az OTP Bank, a MasterCard kártyatársaság és a SuperShop hűségprogram. A szolgáltatás technikai hátterét az ANY Biztonsági Nyomda biztosítja.”

Forrás:
Tömegközlekedésben is tesztelik a MobilTárcát; Napi Gazdaság Online/MTI; 2014. május 29.

Állami tulajdonba került az Antenna Hungária Zrt.

„Lezárult az a tranzakció, melynek eredményeképpen a Magyar Állam tulajdonában álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ) visszavásárolta a francia TDF Csoporttól (TDF) az Antenna Hungária Zártkörűen Működő Részvénytársaság (AH) 100%-át.
Közel két hónappal az adás-vételi szerződés aláírását követve sikerrel zárta le az eladó francia TDF S.A., és a vevő NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság azt a tranzakciót, melynek eredményeként az Antenna Hungária Zártkörűen Működő Részvénytársaság kilenc év után újra állami tulajdonba került.

Az Antenna Hungária Zrt.-ról bővebben:
Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses televízió műsorszórás, hosting és karbantartási szolgáltatások telekom szolgáltatóknak és egyéb telekommunikációs szolgáltatások és megoldások vállalati ügyfeleknek. Az elmúlt években a telekommunikációs szolgáltatások jelentős fejlesztésének köszönhetően a cégcsoport egyre jelentősebb szerepet tölt be a távközlés területén is, 1998 óta üzemelteti Országos Transzport Hálózatát, amely egy nagysebességű, az egész országot lefedő digitális, mikrohullámú gerinchálózat.

Az Antenna Hungária leányvállalata a Hungaro DigiTel Kft. (HDT), mely társaságban 55 százalékos tulajdonosi hányaddal rendelkezik, a kisebbségi 45 százalékkal a Portugal Telecom Group tulajdonában van. A HDT meghatározó európai műholdas távközlési szolgáltató, amely magas színvonalú telekommunikációs megoldásokat biztosít mind az állami-, mind a magánszféra szereplőinek. A HDT működésének mindenkori legfontosabb tényezője az ügyfelek távközlési igényeinek professzionális és sokrétű kiszolgálása egy biztonságos műholdas kapcsolat rendszer segítségével (VSAT). A HDT legnagyobb ügyfele a Magyar Állam.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ről bővebben:
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) az állami infokommunikációs és távközlési szolgáltatások stratégiai jelentőséggel bíró vállalata, mely feladatokat az anyavállalat, és három lányvállalata – Kopint-Datorg Kft., az IdomSoft Zrt. és a Pro-M Zrt. – valósítja meg. Legnagyobb megrendelői államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények. A NISZ stratégiai céljai között első helyen a kormányzati infrastruktúra működtetése, e-közigazgatási megoldások támogatása, valamint kormányzati szintű alap és emelt szintű informatikai szolgáltatások állnak. A vállalat tevékenységével az európai integrációba szervesen beépülő, hazai közszféra előtt álló, innovációs kihívásoknak kíván magas színvonalon eleget tenni.”

Forrás:
Állami tulajdonba került az Antenna Hungária Zrt.; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. május 30.

A szótáralkotók felelőssége

„Aki bevezet egy terminológiát, annak igen nagy a felelőssége, hiszen egy egész szakterület, egész szakmai társadalom fogja használni a legelején kitalált és bevezetett szavakat.

A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület nevében Kelenhegyi Péter számolt be egy jelenleg is folyó fontos munkáról: az egyesület tagjai korábban úgy döntöttek, hogy élére állnak az idén véglegesítendő ISO 27000-es szabványcsalád magyar terminológia-kialakítási folyamatának. Jóllehet nem kellett a nulláról indulniuk, hiszen mind az ISO szabvány korábbi változatához, mind a COBIT 4-hez megjelentek már szótárak, illetve szószedetek magyar nyelven, ám az információbiztonsággal foglalkozó szakemberek napi munkájuk során gyakran érzékelik, hogy nem mindig ugyanaz a tartalom kötődik egy-egy fogalomhoz.

Kelenhegyi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul a szakma két meghatározó dokumentuma van egyszerre készülőben: az ISO27001-es szabvány új (valójában 2013-as) és a COBIT 5 (2012-es) magyar kiadása. Ez utóbbi fordításán, a COBIT 4-ből kiindulva, az ISACA Magyarországi Egyesülete dolgozik. Ésszerű lépés volt, hogy még mielőtt a két fordítás lezárul, egyeztessék azok szókészletét. A Hétpecsét Egyesület vállalta, hogy az információbiztonság különböző részterületein tevékenykedő tagjai szavanként átnézik, milyen magyar szó felel meg adott angol szónak az ISO 27001, illetve a COBIT 5 keretrendszer magyarításában, az eltérésekkel kapcsolatban pedig ajánlást tesznek – mondta el Cseh Zsolt, az egyesület tagja. Hozzátette: javaslataikat a napokban adják át az ISACA Magyarországi Egyesületnek. A hamarosan elfogadásra kerülő ajánlásról a Hétpecsét Egyesület tájékoztatja a Magyar Szabványügyi Testületet, kérve, hogy azt vegyék figyelembe az új ISO 27001 kiadásánál. Az Egyesület saját honlapján hamarosan publikálja az információbiztonsággal kapcsolatos angol–magyar szótárt.

Így a jövőben talán nem kell attól tartani, hogy az asztal két oldalán ülő információbiztonsági szakemberek egy-egy szón mást értsenek.

ISO 27001 dióhéjban
Az ISO/IEC 27001 nemzetközi szabványt abból a célból dolgozták ki, hogy meghatározzák az információbiztonsági irányítási rendszerek létesítésének, megvalósításának, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének követelményeit. A szabvány magyar nyelvű tervezetét márciusban tette közzé a Magyar Szabványügyi Testület, a végleges kiadása a jövő hónapban várható. Idén októberben jön a következő fontos dátum: attól kezdve ugyanis már csak az új szabvány szerint végezhető audit.

A COBIT 5-ről
A vállalati informatika integrált irányítási keretrendszere, a COBIT olyan területeket fed le, mint például a stratégiakezelés, az erőforrás-gazdálkodás, a teljesítménymérés és a kockázatkezelés. Nagy hangsúlyt helyez a folyamatokra, a szervezeti struktúrára és a szervezeti kultúrára, de kiemelten foglalkozik a különféle erőforrásokkal, beleértve az információkat, szolgáltatásokat, infrastruktúrákat, a különféle alkalmazásokat és a munkatársakat is.”

Forrás:
A szótáralkotók felelőssége; IT café; 2014. május 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nagy Webáruház Felmérés 2014

„Idén is folytattuk 2008-ban indított hagyományunkat, és megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést, melynek keretében a hazai webáruházak tulajdonosait kérdeztük meg többek között arról, hogy hogyan alakult a forgalmuk az előző évhez képest, illetve milyen változásokat tapasztaltak 2013-ban.

Az idei felmérésünk rekord nagyságú részvételt eredményezett. A következtetéseket 586 hazai webáruház válasza alapján vontuk le.

A kapott válaszoknak köszönhetően reális képet kaphatunk arról, hogy merre is tart 2014-ben a hazai e-kereskedelem. Hogyan alakulnak a hazai trendek? Mennyire éri meg fejleszteni egy webáruházat? A webáruház-tulajdonosok mely marketing eszközökre, fizetési vagy szállítási módokra esküsznek. Illetve hányan menedzselik napi szinten áruházukat, és azzal hány országban értékesítenek?

Ez mind-mind olyan kérdés amely nem csak bennünket foglalkoztat. A kérdések egy része nyilvánvalóan azokat „izgatja” leginkább, akik még webáruház indítás előtt állnak, más részük azonban egyértelműen azok számára fontos, akik már akár évek óta működtetik webáruházukat. Hiszen ki más lehet a leghatékonyabb húzóerő, mint maga a konkurencia!?

Ha kíváncsi a felmérés eredményeire, az elemzést ide kattintva töltheti le !

Íme egy rövid összefoglaló, hogy mit is tudtunk meg a felmérésből:

  • Nagy Webáruház Felmérés 2014 – eredmények Hogyan változott a webáruházak forgalma 2013-ban?
  • Megéri-e fejlesztetni?
  • Mennyi az átlagos napi látogatottság, tranzakciós érték?
  • Van-e kapcsolat az áruház életkora és a napi látogatottság, vagy akár a konverziós ráta között?
  • A webáruházak hány százaléka méri a konverziós rátát?
  • Ki, mely marketing eszközt tartja a leghatékonyabbnak, és melyiket használja?
  • Hány fő menedzseli webáruházukat napi szinten?
  • Hány országban értékesítenek?
  • Rendelkeznek-e mobilra optimalizált webáruházzal?”

…

Forrás:
Lezárult a Nagy Webáruház Felmérés 2014; Webshop Experts; 2014. május 26.

A munkaerő digitális helyettesítése – régi jóslatok újracsomagolva

„A digitális technológiák ismét átalakítják a globális értékláncokat, és ezzel együtt a világgazdaság struktúráját. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy felvázoljam, mit érdemes tudniuk a cégeknek, a polgároknak és a politikai döntéshozóknak erről a folyamatról, hogy képesek legyenek alkalmazkodni hozzá.

A digitális technológiákkal felvértezett ellátási láncok kezdetben növelték a hatékonyságot, és drámaian csökkentették a szállítási időket. A tőke mobilis volt, a munkaerő kevésbé, ezért a gazdasági tevékenységek (termelés, kutatás, dizájn stb.) azon országokba, régiókba települtek át, ahol viszonylag olcsó volt a munkaerő és a humántőke.

A globális ellátási láncok lineáris modelljét (miszerint az A országban előállított terméket B országban fogyasztották el) aztán egy jóval komplexebb modell váltotta fel, amelyet fragmentáltabb, de hatékonyabb elosztási hálózatok jellemeznek.
Eközben drámai változás történt a keresleti oldalon, miután a feltörekvő gazdaságok közepes jövedelmű országokká váltak. A termelő fejlődő országok, amelyek korábban csupán viszonylag kis szeletét hasították ki a globális keresletnek, jelentős fogyasztókká váltak.

A globális ellátási láncok ismét átalakultak, alkalmazkodtak mind a kínálati, mind a keresleti oldal fragmentációjához. Számos, közbenső vagy végső kereslethez kapcsolódó szolgáltatás eljuttatásához megfelelő tudás, szakértelem, információ és kommunikáció szükséges. Amire nincs szükség, az a földrajzi közelség vagy az áruk fizikai mozgatása. Ezen átalakulás során emberek milliói kapcsolódtak a globális gazdasághoz, ami jelentős következményekkel járt a szegénységre, az árakra, a bérekre és a jövedelmek elosztására.

A digitális technológia most bekövetkező, második, potenciálisan még nagyobb hatású hulláma komplex feladatok terén is pótolja a munkaerőt. A munkaerő helyettesítése már egy ideje zajlik a szolgáltatási szektorban, gondoljunk például az ATM-ekre, az online bankolásra, az integrált vállalatirányítási rendszerekre, a mobil fizetési megoldásokra. Ez a folyamat pedig a termelést is érinti, ahol robotok és 3D nyomtatók váltják fel a munkaerőt.

A digitális technológia előző hullámával szemben, amely arra sarkallta a cégeket, hogy a ki nem használt értékes munkaerőt felszívják, a mostani szakaszban a munkaerő helyettesítésével megvalósuló költségcsökkentés vált fő szemponttá.

Ennek az átalakulásnak lényeges mellékhatásai vannak. A fizikai termékek esetében a logisztikával, a szállítással kapcsolatos költségek a készletezésből és a piac nem megfelelő előrejelzéséből adódnak. A digitális tőkeintenzív technológia révén azonban a termelés elkerülhetetlenül a végső piacokhoz helyeződik át, bárhol legyen is az. Ez a relokalizáció jelentős átrendeződést okoz a globális ellátási hálózatok struktúrájában.

Ennek extrém esete a 3D nyomtatás formájában valósulhat meg, amely technológia lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb termékeket, például épületeket, edzőcipőket, repülőgépszárnyakat lehessen rétegről rétegre kinyomtatni. Miután ennek a technológiának a költségei csökkennek, könnyű elképzelni, hogy a termelés teljesen lokálissá és vevőspecifikussá válik.Továbbá a termelés akár az aktuális kereslet függvényében lesz alakítható, és nem előrejelzések alapján.

Bizonyos értelemben ez az ellátási láncok rövidülését fogja jelenteni, miután a cégek a végső keresleti igények alapján gyártják majd a termékeket.
Eközben a másik digitális alapokon nyugvó technológia, a robotika nem csak a termelésre fog korlátozódni. A vezető nélküli autók és a drónok a legnagyobb figyelmet kapó példák, azonban a logisztikát érő hatások sem lesznek kevésbé jelentősek.

A növekedés korai fázisában lévő fejlődő országoknak meg kell érteniük ezeket a trendeket. A munkaerő, függetlenül attól, hogy mennyire olcsó, egyre kevésbé lesz fontos eszköze a növekedésnek. A munkaintenzív feldolgozóipar kevésbé hatékony módon tudja majd a fejlődő országokat a globális gazdaság vérkeringésébe bekapcsolni.

A relokalizáció folyamatát mindenhol, így az alacsony jövedelmű országokban is lehet látni. A termelés nem tűnik el, csak kevésbé lesz munkaintenzív. Minden országnak valójában arra lesz szüksége, hogy a digitális technológiák mentén átalakítsa növekedési modelljét, illetve a humántőkét, amely támogathatja az új irányú fejlődést.

A kiskereskedelmi szektor is átalakuláson esik át. Az online kereskedelem, illetve az ahhoz szükséges logisztika egyre jobban terjed a fejlett és a fejlődő országok széles körében.

Valójában az online kereskedelem a teljes fogyasztói piac bővülését is felgyorsítja. A tájékozott piaci szereplők azt várják, hogy az új kiskereskedelmi modell az online és a hagyományos kereskedelem integrált formája lesz. Gondoljunk csak a 3D nyomtatás modelljére, amely az igényalapú tömegtermelés és az online mobil fizetési eszközök és közösségi média kombinációjaként működhet.

A most alakuló világban a főszerepet az ötletek és a digitális tőke, nem az áruk, szolgáltatások és a hagyományos tőke tölti majd be. Az ehhez való alkalmazkodás a gondolkodás, a politika, a befektetések (különösen a humán tőkébe történő invesztíciók) változását, illetve új foglakoztatási, elosztási modellek kialakítását igényli. Senki nem tudja pontosan, miként fog ez a folyamat lejátszódni. De ennek megértéséhez jó kiindulópont lehet, ha megkíséreljük feltérképezni, hogy ezek a technológiai változások, trendek milyen irányt vehetnek fel.”

Forrás:
A munkaerő digitális helyettesítése; Michael Spence; Világgazdaság Online; 2014. május 29.

Szakirodalom

A jövő feltérképezése az angol közigazgatásban

A kilátások (vagy jövő) feltérképezése nevű módszer, a legtágabb értelemben véve, módszeres kísérlet a jövő elgondolására, azért, hogy jobb válaszokat tudjunk kialakítani. Segít a szervezetek számára jelzéseket felfedezni, irányzatokat azonosítani és egyáltalában sokkal innovatívabban elgondolni, hogy mit hozhat a jövő. A módszer döntő fontosságú bármely, hosszútávú döntéshozatallal megbízott szervezet számára.

Az angol közigazgatáson belül ez egy elterjedt és népszerű megközelítés. A tudomány-technikai kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság áttekintette a módszer közigazgatási alkalmazásának problémáit és ajánlásokat fogalmazott meg a jövő tekintetében.
Forrás:
Government horizon scanning : Report, together with formal minutes relating to the report; House of Commons; Ninth Report of Session 2013–14, HC 703; 2014. május 4.
Lásd még: Defining ‘Horizon scanning’?; Tom Pearson; Simplexity; 2014. május 19.

19 tanulmány arról, hogy hogyan változtatja meg az internet az életünket

„ Az internet hatására – vagy az azzal való kölcsönhatás révén – gyökeresen változik meg az emberek élete a világon mindenhol. Még azok életére is hatással van, akik saját maguk nem is használnak internetet. Annak révén, ahogy a gazdaságot, munkát, információfogyasztást… megváltoztatja, közvetve mindenki életére hatással van. Ma már nem lehet úgy médiát fogyasztani, hogy a háttérben ne lenne meghatározó szerepben az internet, például a hírek összeállításában, az eseményekről szóló tudósítások elkészítésében és terítésében. De boltban sem vásárolhatunk úgy, hogy a termékek logisztikájában, de akár előállításában valahol ne játszana fontos szerepet az internet és az új kommunikációs technológiák. Az élet szinte minden területén több-kevesebb szerepet játszik a háttérben vagy az előtérben.

Az elmúlt 20 évben, amióta a world wide web (www) létezik, egyre többen használják közvetlenül is az internetet: böngészésre, információkeresésre, vásárlásra, kikapcsolódásra, munkavégzésre, tanulás közben, bankoláshoz, kapcsolattartásra … és a sor igen hosszan folytatható lenne.

De vajon hogyan változtatja meg az internet az életünket, annak egyes részeit? A BBVA bank évről-évre készít egy-egy tematikus összeállítást, könyvet az adott év legfontosabb kérdéseiről. A legutóbb publikált könyvben az internet állt a kiadvány középpontjában, 19 tanulmánnyal, amelyek mindegyike valamilyen részterületen mutatja meg az internet hatását. Az első blokk azzal foglalkozik, hogy merre megy az internet, a második a „Társadalom, közösség, emberek” felől ragadja meg a változásokat, a harmadik a gazdaság világába kalauzol („Gazdaság, vállalat, munka”), a negyedik pedig a kommunikáció és a kultúra kérdéseit járja körbe. A tanulmányokat a résztémák szakértői jegyzik, mint például Paul DiMaggio a Princeton Egyetem neves internet kutató professzora, vagy Manuel Castells, az ezredforduló ünnepelt információs társadalom kutatója, vagy Mikko Hypponen az F-Secure számítógépes biztonságtechnológiával foglalkozó F-Secure fő kutatója.

A kiadvány ingyenes letölthető a BBVA oldaláról egyben (a könyv mintegy 470 oldalt tartalmaz) vagy tanulmányonként (angol nyelven).”

Forrás:
19 tanulmány arról, hogy hogyan változtatja meg az internet az életünket; Pintér Róbert; Netidők Blogtársaság; 2014. május 2.
Change: 19 Key Essays on How the Internet Is Changing Our Lives; BBVA; 2014

Törvények, rendeletek

Az Alkotmánybíróság elutasította a kommentekkel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt

„A keddi döntésről szóló határozat – amely szerdán jelent meg az Alkotmánybíróság honlapján – szerint az indítványozót, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét a támadott ítélet elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, mert az általa működtetett honlapon megjelentetett két hozzászólás tartalma túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait; a honlap súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak adott helyet.

Az Alkotmánybíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e az indítványozó alaptörvényben biztosított jogát, ha a bíróság a törvényt úgy értelmezi, mint a Kúria vitatott ítéletében, vagyis úgy, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította.

A határozat indokolása hangsúlyozta: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Alkotmányossági szempontból tehát az új technológiák által nyújtott tereken és felületeken, valamint kommunikációs csatornákon, így az interneten zajló nyilvános kommunikációban érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek – mutatott rá a testület. Hozzátették: ugyanez a védelem is megilleti például az internetes magánkommunikációt – például e-mail, telefon, SMS –, mint a hagyományos eszközökkel folytatottat.

Az Alkotmánybíróság szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az Alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Mint írták: a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.

Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az Ab szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.

A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.”

———————

„A Kúria után – a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete alkotmányjogi panaszát vizsgálva – az Alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót abban a jogértelmezésben, mely szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab szinte egyhangú határozata szerint az alapjog (véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozása megállapítható, de mivel egy másik alapjog (személyiségi jogok, jóhírnév) érvényesítése érdekében történt, szükségesnek, és mivel a legenyhébb szankciót (jogsértés megállapítása) alkalmazta a bíróság, arányosnak minősül.

A határozathoz Paczolay Péter Ab-elnök párhuzamos indoklást fűzött, melyben elfogadja a fentieket, de rögzíti, hogy az erre a felelősségre alapozott bármely további szankció (kártérítés AKA sérelemdíj) már nagy valószínűséggel aránytalan, tehát alkotmányellenes lenne.

A határozatot egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem szavazta meg. Az ő véleménye szerint a kívánt eredmény (a jogsértő komment kerüljön le az internetről) enyhébb eszközzel, egy értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásával is elérhető lenne, nem szükséges hozzá a bloggazda jogi felelősségének megállapítása, így utóbbi nem tekinthető arányos megoldásnak, vagyis alkotmánysértő.

A 2010-re visszanyúló ügyben az Experient nevű vállalat kifogásolta az MTE blogján megjelent egyes kommentek tartalmát, az első és másodfokú ítéletről itt írtam hosszabban.

Az Ab-határozatban rengeteg további elemzésre érdemes dolog van, többek közt a szólás- és sajtószabadság viszonyáról, az internetes kommunikáció egyes típusairól, a moderálás megítéléséről stb. Ezekre biztosan visszatérünk még.

Lehet, hogy túl jó kedvem van, de most nem vagyok benne biztos, hogy a határozatnak – különösen a párhuzamos indoklással összeolvasva – ne lehetne akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de, mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végülis csupán az adott komment törlése lesz. Meglátjuk.

Ugyanebben az ügyben egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható még idén döntés.”

Forrás:
Az Alkotmánybíróság elutasította a kommentekkel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt; Alkotmánybíróság; 2014. május 28.
Az Alkotmánybíróság szerint is jogi felelősséget viselsz a blogodon megjelenő kommentekért; Nádori Péter; sajtó&törvény; 2014. május 28.
2014.05.28 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/5/2013.); Alkotmánybíróság; 2014. május 28. (pdf)

Utasítás a Magyar Honvédség Informatikai Szabályzatának kiadásáról

„A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen irányítása alá tartozó központi hivatalokra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra terjed ki.
2. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom a Magyar Honvédség Informatikai Szabályzatát…”

Forrás:
A honvédelmi miniszter 39/2014. (V. 30.) HM utasítása a Magyar Honvédség Informatikai Szabályzatának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 28. szám, 2014. május 30.; 3614-3660. oldalak (pdf)

Határozat a „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” című projekt támogatásának jóváhagyásáról

„A Kormány
1. jóváhagyja az 1. melléklet szerint a KTIA-13-2-2014-0001 azonosító számú, „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot (a továbbiakban: projektjavaslat),
2. hozzájárul a projektjavaslat támogatási szerződésének megkötéséhez.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1327/2014. (V. 30.) Korm. határozata a KTIA-13-2-2014-0001 azonosító számú [„Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” című] projekt támogatásának jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 76. szám, 2014. május 30.; 10103-10104. oldalak (pdf)