Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kiemelt figyelmet kap a vidék- és agrárfejlesztés
Tárgyszavak: 2014-2020, fejlesztéspolitikai intézményrendszer, Kis Miklós Zsolt, közigazgatási egyszerűsítés, Lázár János, Magyarország, mezőgazdaság, Miniszterelnökség, terület- és vidékfejlesztés, uniós fejlesztési források
Radikális eszközökkel csökkentené a bürokráciát és a jogszabályi dzsungelt Kósa Lajos
Tárgyszavak: bürokrácia leépítése, Kósa Lajos, közigazgatási egyszerűsítés, Magyarország
A mai napon az Európai Bizottság útnak indítja „Hálózatba kapcsolt közösségek” elnevezésű kezdeményezését
Tárgyszavak: állami támogatás, Európai Beruházási Bank, Európai Bizottság, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Európai Unió, FTTH, Hálózatba kapcsolt közösségek, nyílt hozzáférésű távközlés, otthonokig elérő üvegszál, regionális fejlesztés, szélessávú Internet, uniós fejlesztési források, Világbank

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kiemelt figyelmet kap a vidék- és agrárfejlesztés

„A kormányzati munkában az elkövetkező időszakban kiemelt figyelmet kap a vidék- és agrárfejlesztés; ez már a kormányalakítás során körvonalazódott Orbán Viktor miniszterelnök döntése alapján – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának budapesti ülésén.

Lázár János azzal kapcsolatban, hogy a terület a Miniszterelnökséghez került, elmondta: a miniszterelnökségen elismerik azt a munkát – és annak eredményeit -, ami az elmúlt négy évben ezen a területen a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) folyt, de a magyar vidéki társadalom szempontjából a most következő hét év kiemelt jelentőségű lesz.

Több mint ezer milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések elősegítésére, a vidéki társadalom felzárkóztatására, integrációjára, az esélyegyenlőség megteremtésére, valamint a különböző gazdasági lehetőségek kihasználására. Nem mindegy, hogy ez a jelentős forrás miként kerül elosztásra, azt széles körben kell hozzáférhetővé tenni – húzta alá Lázár János.

A miniszter utalt arra, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban a vidéken felhasználható fejlesztési forrásokhoz csak kevesen juthattak hozzá a forráskoncentráció miatt. Ezen kívánnak most változtatni. Ez volt a fő oka annak, hogy a miniszterelnök úgy döntött, hogy ezt a területet közvetlenül szeretné felügyelni a miniszterelnökséget vezető miniszter segítségével. „Távol szeretné tartani a különböző nagyüzemi lobbikat e forrás felhasználásától, amiben nem voltunk sikeresek az elmúlt hét esztendőben” – fűzte hozzá.

Lázár János úgy vélekedett: „ez az utolsó lehetőség arra, hogy a vidéken zajló nagyon negatív társadalmi folyamatokban ezeket a forrásokat az eddigieknél igazságosságosabban, méltányosabban, jobban, hatékonyabban lehessen felhasználni.”

A miniszter szerint ok-okozati összefüggés van a hátrányos helyzetű vidéki településeken és térségekben zajló negatív folyamatok és a korábban lezajlott forráskoncentráció között. A miniszter jelezte: éppen a felzárkózás segítése érdekében más forrásból – például az operatív programokon keresztül is segíteni kívánják a vidék fejlődését. Ez utóbbira az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló 200-300 milliárd forintos forrást említette.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára többek között arról beszélt, hogy saját elképzelései egybeesnek a kormányzati szándékokkal, a vidék iránti nagyfokú elkötelezettséggel. Magyarország gerince a vidék, a vidék gerince a mezőgazdaság, a mezőgazdaság gerince pedig a kis- és közepes vállalkozásokban lelhető fel – mondta.

A vidékfejlesztési forrásokat oda kell eljuttatni, ahol a legnagyobb szükség van rá – húzta alá. Ezért új eljárásrendet alakítanak ki a miniszterelnökségen a forrásokhoz való hatékony hozzáférés érdekében. Szakítanak a bürokráciával, és hatékony, gyors átlátható és átjárható rendszert építenek ki, amelynek legfontosabb célja a munkahelyteremtés és a versenyképesség növelése.

Mindennek a megvalósításához pedig megfelelő feltételeket biztosít, hogy a fejlesztési források egy helyen, a Miniszterelnökségen kaptak helyet. Megemlítette: a vidékfejlesztési államtitkárság vidékre, Kecskemétre való költöztetését „január 1-jétől kívánjuk kivitelezni”, jelenleg is zajlanak az ez irányú felmérések. Hozzátette: ez a lépés szimbolikus jelentőségű is, mivel a döntéshozatal közelebb kerül azokhoz, akiket szolgálni kíván.”

———————————

„…a kormány a következő hétéves uniós ciklusban a lehetséges 3-ról 0,9 százalékra kívánja csökkenteni a hétezer milliárd forintnyi támogatásból a projektlebonyolítási költséget, a fennmaradó összeget pedig erre a területre [történelmi egyházak] kívánja fordítani…”

Forrás:
Kiemelt figyelmet kap a vidék- és agrárfejlesztés; Miniszterelnökség; 2014. július 10.
Felavatták Pannonhalmán az Apátsági Major Látogatóközpontot; Miniszterelnökség; 2014. július 10.

Radikális eszközökkel csökkentené a bürokráciát és a jogszabályi dzsungelt Kósa Lajos

„Radikális eszközökkel csökkentené a bürokráciát és a jogszabályi dzsungelt Kósa Lajos, aki a Figyelőnek adott interjúban néhány szokatlan ötletét is megosztotta a nyilvánossággal.

Ha a bürokráciára bízzuk a bürokrácia csökkentését, az nem fog menni – mondta Kósa Lajos a Figyelőnek adott interjúban. A Fidesz ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a kormány elhatározott szándéka volna az adminisztráció csökkentése, és lényegében elismerte, hogy ez az elmúlt négy évben a kormány eltökéltsége ellenére sem ment.

A túlbonyolított jogszabályi környezetre példákat is hozott: olyan példát hozott, hogy ha meg akarná szüntetni, hogy kötelező legyen izzókészletet tartani az autóban, akkor képviselői indítványként a parlament egyszerűen megszüntethetné ezt a kötelezettséget, míg ha államigazgatás úton fogna bele, és elkezdené köröztetni előtte az érdekképviseletek között, akkor semmilyen változás nem történne.

Kósa Lajos több, cégeket érintő jogszabályt is megváltoztatna, példaként az irodistáknak is kötelező balesetvédelmi oktatás életszerűtlenségét említette, vagy azt, hogy a kereskedők mérőberendezéseit a mérésügyi hivatal egész apparátussal ellenőrzi, miközben a fogyasztóvédelem lényegében ugyanezt csinálja, amikor tesztvásárlásokat végez. Nonszensznek nevezte azt, hogy a kamara megköveteli, hogy a szakképzésben részt vevő oktatóknak akkor is kötelező részt venniük a kamara által szervezett képzési rendben, ha abból a tárgyból doktori fokozatot szerzett az illető.

A közbeszerzést is egyszerűsíteni kell, mondta Kósa, és szerinte ezt csak radikálisan szabad csinálni. A bíróságok terhelése 20-25 százalékkal csökkenthető szerinte, például akkor, ha bizonyos ügyértékhatárig csak egyszerű felülvizsgálati jog volna, vagy az sem, vagy például bizonyos értékhatár alatt a peres fél fizesse ki a teljes államigazgatási költséget.

Az országnak súlyos milliárdokba kerül, hogy van kötelező tervellenőr, de minek – mondta Kósa, aki egy újabb példát is hozott: a korábbinál sokkal bonyolultabbak a cégautóhasználati szabályok, ahelyett, hogy bárki bármire használhatná a cégautót egy átalányadó befizetésével.”

——————————————

„Formális pozíció nélkül, a frakcióból akar küzdeni a jogszabályi dzsungel, a bürokrácia ellen a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki néhány formabontó ötletét is megosztotta a Figyelővel.

A bürokráciacsökkentés a kormány elhatározott szándéka, de ezt nem lehet a bürokratákra bízni – mondta a Fidesz ügyvezető alelnöke a Figyelőnek. „Ezt egy kicsit kalóz módon vagy kuruc taktikával lehet megcsinálni, kifejezetten a frakcióból” – tette hozzá.

Szerinte, ha egy jól sikerült gazdaságszabályozási deregulációt hajtanak végre, az a GDP-t 1,5 százalékkal is megdobhatja.

Radikális ötletek
A politikus kifejtette, deregulálni csak radikálisan szabad, megfelelő eszközökkel a bíróságok terhelését 20-25 százalékkal tudnák csökkenteni.

„Nagyon meredek, amit mondok, a jogászok rögtön eldobják az agyukat, de mi értelme van annak, hogy egy 1500 forintos ügyértékre az államigazgatás elkölt 150 ezer forintot? (…) Mondhatnánk azt, hogy bizonyos ügyértékhatárig csak egyszeres felülvizsgálati jog van. Vagy az sincs. Vagy mondjuk egy bizonyos értékhatár alatt, aki akar, pereskedjen, de fizesse ki a teljes államigazgatási költséget. Nincs illetékmentesség, nincsenek kedvezmények” – fejtette ki egyik elképzelését Kósa Lajos.

Nem félti a bürokratákat

A dereguláció nyomán állásukat vesztő bürokraták sorsával kapcsolatban azt mondta: a szaktudásukkal, rátermettségükkel kitűnően el tudnak majd helyezkedni.

A politikus a Figyelőnek beszélt egyebek mellett arról is, nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság még az önkormányzati választások kiírása előtt döntene a budapesti választás új szabályairól…”

Forrás:
Kósa Lajos: aki kis összegű ügyben perelne, az fizessen; HVG.hu; 2014. július 10.
„Eldobják az agyukat” – ez lesz, ha megvalósulnak Kósa Lajos ötletei; Váczi István; Figyelő Online; 20104. július 10.

A mai napon az Európai Bizottság útnak indítja „Hálózatba kapcsolt közösségek” elnevezésű kezdeményezését

„A mai napon az Európai Bizottság útnak indítja „Hálózatba kapcsolt közösségek” elnevezésű kezdeményezését, mely több különböző rendszert foglal egységbe. Ezek a rendszerek azt hivatottak elősegíteni, hogy a települések, a széles sávú hozzáférés biztosítása céljából alakult helyi partnerségek és a szolgáltatók szaktanácsadásban részesüljenek a tekintetben, hogyan tudnak finanszírozáshoz jutni és személyre szabott üzleti modelleket kidolgozni, s így képesek legyenek gyors széles sávú hozzáférést biztosítani saját közösségeik számára.

Az Európai Bizottság a helyi, a regionális és a tagállami szinten tevékeny érdekelt felek mindegyikét felkéri, hogy nyújtsák be széles sávú hálózatok telepítésére vonatkozó projektkoncepciójukat és projekttervüket. A benyújtás határideje 2014. október 15-e. A legjobb projektkoncepciók elnyerik a Bizottság hivatalos jóváhagyását, és megnyílik előttük a lehetőség, hogy számottevő támogatásban részesüljenek.

Az alábbiakban két példaértékű projektet ismertetünk röviden.
Reggefiber (Hollandia): a projekt 2010-ben indult, és – az Európai Beruházási Banktól és hat kereskedelmi banktól kapott finanszírozásnak köszönhetően – nagyban hozzájárult a rendkívül nagy sebességű FTTH-technológia („üvegszál az otthonig”) térnyeréséhez, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szolgáltató az optikai kábelt egészen az előfizető otthonáig elvezeti.
Iliad (Franciaország): a cég az Európai Beruházási Bankkal együtt 200 millió euró értékű projektről kötött megállapodást 2012-ben, finanszírozást biztosítva az új generációs hálózatok franciaországi kiépítéséhez. Az összeg 65%-a az FTTH-technológiával kapcsolatos fejlesztés célját szolgálja.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott a témában: „Készek vagyunk segíteni a helyi hatóságoknak, a régióknak, és mindazoknak, akik a széles sávú hozzáférés térnyeréséért küzdenek. Célunk, hogy hozzásegítsük őket azokhoz a gyakorlati tanácsokhoz és pénzeszközökhöz, melyek birtokában könnyebben meg tudják valósítani elképzeléseiket, s ezáltal közösségük javát tudják szolgálni.”

A támogatás a következőket foglalja magában:

Személyre szabott visszajelzés: a széles sávú hozzáférés fejlesztését célzó helyi terv kezdeti kiértékelése annak megállapítása céljából, milyen támogatásban lehet az adott kezdeményezést részesíteni.

Technikai segítség a Világbanktól: a Világbank az Európai Bizottság szakértőivel együttműködve segítséget nyújt az üzleti modellek kidolgozásához, továbbá tanácsokkal szolgál azt illetően, hogyan lehet olyan nagyságrendű projektet létrehozni, mely jogosult köz- vagy magánfinanszírozásban részesülni.

Európai Beruházási Bank: A Bizottság kezdőtőkét bocsátott az Európai Beruházási Bank rendelkezésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, hogy testreszabott finanszírozáshoz juttassa azokat a széles sávú hozzáférés térnyerését célzó projekteket, melyek AAA hitelminősítést kaptak a banktól.

Európai strukturális és beruházási alapok: Az Európai Unió 2020-ig 453 milliárd eurót biztosít az uniós régiók támogatására. Ezeknek a forrásoknak az odaítélésénél először élveznek elsőbbséget – más, kiemelten fontos célok mellett – az információs és kommunikációs technológiákhoz (köztük a széles sávú technológiákhoz) való hozzáférést, illetve ezek minőségét és használatát javítani hivatott beruházások.

Állami támogatás: A Bizottság különszabályokat határozott meg abból a célból, hogy a széles sávú hozzáférés javítására irányuló beruházások könnyebben részesülhessenek állami támogatásban, gondoskodva egyúttal arról is, hogy ezek a támogatások ne hassanak a verseny ellen. Ennek a lépésnek köszönhetően az elmúlt években számottevően megnőtt a tagországok által nyújtott állami támogatások mértéke. Az állami támogatás igényléséhez nyújt segítséget az a kézikönyv, melyet a Bizottság a közelmúltban adott ki (IP/14/535).

Miért van szükség a „Hálózatba kapcsolt közösségek” kezdeményezésre?
Az európai digitális menetrend célul tűzi ki, hogy 2020-ra az uniós háztartások 100%-a rendelkezzen 30 Mbps sebességű, a háztartások fele pedig legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hozzáféréssel.

Az aktuális adatok szerint 30 Mbps sebességű széles sávú hozzáféréssel jelenleg a háztartások 64%-a, 100 Mbps sebességű hozzáféréssel pedig csak a 3%-a rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy a széles sávú hálózatok kiépítésére irányuló beruházások nem érik el a szükséges szintet.

A nagysebességű széles sávú hozzáférés telepítése különösen az elővárosi és a vidéki területeken, valamint a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő területeken lassú. Az EU-ban a vidéki háztartásoknak mindössze 18%-a fér hozzá széles sávú szolgáltatásokhoz.

Háttér-információk
Az Európai Unióban a széles sávú hálózatok telepítése szempontjából fontos finanszírozási forrást jelent az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz. Ugyanez mondható el az európai strukturális és beruházási alapokról. Az Európai Bizottság a digitális menetrend keretében speciális eszköztárat fejlesztett ki, hogy megkönnyítse az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak igénybe vételét a széles sávú hozzáférés javítását célzó intézkedések finanszírozásához. A Bizottság a témában több olyan kezdeményezésről is beszámolót tett közzé, melyek példaértékűek és követésre érdemesek.

Hasznos linkek:

MEMO/14/474 [Gyakran feltett kérdések: „Hálózatba kapcsolt közösségek”]

Hálózatba kapcsolt közösségek

Széles sávú hozzáférés az EU-ban

Twitter-címke: #ConnectedContinent…”

Forrás:
Az EU arra ösztönzi a helyi, a regionális és a tagállami vezetőket, hogy éljenek a széles sávú hozzáférés javítását célzó új finanszírozási és támogatási lehetőségekkel; Európai Bizottság; IP/14/819; 2014. július 10.

Közigazgatás, politika

NFM: nyár végéig tart az átvilágítás

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hatékonyságjavító intézkedési lehetőségek feltárása céljából elvégzi a felügyelete alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok teljes átvilágítását, ez a tervek szerint nyár végéig tart – közölte a tárca az MTI érdeklődésére kedden.

Az MTI azt követően kereste meg a minisztériumot, hogy az Index.hu oldalon kedden megjelent: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter egy körlevélben leállított minden szerződéskötést. A portál a Cink.hu-ra hivatkozva azt írta, hogy az egyik érintett állami cég alkalmazottja szivárogtatta ki az erről szóló körlevelet.

Az NFM közölte: a vállalati portfólió áttekintése a kormányzati szerkezetátalakítás nyomán vált szükségessé a felelős gazdálkodás és a finanszírozás biztonsága érdekében. „E folyamat nyár végére tervezett lezárásáig a miniszter a napi működéshez, normál üzletmenethez nem nélkülözhetetlen szerződéskötéseket felfüggesztette” – írták. Kiemelik, hogy az átmeneti intézkedés várhatóan júliusban és augusztusban marad érvényben.

A közlemény szerint a nem a napi üzletmenethez szükséges szerződés addig is köthető, azonban csak különösen indokolt esetben, tulajdonosi és szakmai ellenőrzést követően, a tárcavezető és a vagyonpolitikáért felelős államtitkár egyetértésével. A felfüggesztés eredményeként a társaságok nem vállalnak a későbbiekben nehézkesebben, költségesen felülvizsgálható kötelezettségeket.

A válaszközleményben arra a kérdésre, hogy hány céget érint az intézkedés, nem tértek ki, de a hírportál szerint a körlevél címzettjei alapján több száz cégről lehet szó.”

Forrás:
NFM: nyár végéig tart az átvilágítás; mno.hu/MTI; 2014. július 8.
Lásd még: Index.hu

Interjú Lázár Jánossal

„…„A Miniszterelnökséget vezető miniszterként köszönthetem, nagy váltás volt az államtitkársághoz képest. Mit jelentett ez az ön munkájában? – tette fel az első kérdést Csorba Mária, Vásárhelyi Televízió szerkesztője.

– Még több munkát, egyelőre ennyit látok belőle. Híresen nem adok arra a stallumrendszerre, vagy arra, ami díszletként körülveszi ezt a munkát és ezt meg is akarom tartani. Nem foglalkoztat a díszlet jellege, a munka érdekel. Nagyon érdekes feladatokat kaptam a miniszterelnöktől. Nem mondom, hogy keveset, sőt merem állítani, hogy nagyon sokat, de igyekszem majd megfelelni. Ez egy abszolút kihívás, sok buktatója, nehézsége van. Egy kormányzat munkáját egybefogni, egy ország irányítását kézben tartani nem egyszerű feladat – válaszolta Lázár János.

A politikus szerint ez egy nagy teher és felelősség, de nem szeret rá gondolni, mert akkor megretten az ember. – 39 éves vagyok, nagyon régóta foglalkozom a városban közéleti kérdésekkel, de néha magam is mosolygok azon, hogy mit keresek ott. Nagy felelősség, amit a miniszterelnök úr a vállamra rakott és nagy bizalom, hogy ezt a döntést meghozta, hogy közvetlen munkatársként segíthetem az ország irányításában és kormányzásában. A végrehajtó hatalom első számú vezetője mellett dolgozni az minden munkahelyen nagyon nagy feladat, lehetőség. Az ember döntéseinek komoly következménye van, fel kell nőni a feladathoz, bele kell izmosodni a kabátba és meg kell szokni azt, hogy az ember az ország felelős döntéshozója. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű, de nem foglalkozom ennek a személyes, emberi dimenzióival – mondta Lázár János.

A műsorban a június 6-i eskütétel is szóba került. A politikus nem hagyta nyom nélkül azt a napot, ezért Kossuth Lajos Deák Ferencnek írt „Cassandra” című levelével érkezett a Parlamentbe, amelynek egy példányát bekereteztette, ami most is ott van a szobájában, hogy elkerüljék a rossz kompromisszumok és, hogy csatát jól bírja.

A magyarok jövője, a magyarok függetlenségétől elválaszthatatlan
– A következő években a legfontosabb az ország gazdasági, társadalmi függetlensége, a nemzeti szuverenitás kérdése. Én erre áldozom az országos politikai munkámat – mondta a miniszter, aki szerint most zajlik egy nagy globalizáció, egy nagy integráció a világban. Nagyon fontos, hogy a mi ezer éves hagyományainkat, tradícióinkat megőrizzük. Minden nap éri hatás az országot, hogy feladjon valamit saját magából, hogy a közös oltárán valamit áldozzon. Én úgy gondolom, hogy az ország és a nemzet jövője akkor biztosított, hogy ha az ország függetlensége biztosított. A magyarok jövője, a magyarok függetlenségétől elválaszthatatlan. Ez a személyes életemben is nagyon fontos, hogy a saját lábamon álljak, függetlenül gondolkodjak a világról és ezt képes legyek felvállalni politikai csatákban. Ami rám van bízva a kormányzásból, ott minden nap azon dolgozom, hogy az ország függetlenségével szemben álló erők ne nyerjenek többséget, kisebbségben maradjanak és törekvéseiket megpróbáljuk demokratikus politikai eszközökkel visszaszorítani – fogalmazta meg a célokat a politikus, majd hozzátette, tudatosan törekednek az ember, avagy saját hazánkat megtartó értékek a lebontására, de sok támadás éri a család intézményét is. Az európai keresztény kultúrkör ellen is sok lépés történik, mint hogy ha egy lejárt világ lenne. Azt látom, hogy ami a magyarságot megtartotta ezer esztendőn keresztül, azt jó néhány helyen megkérdőjelezik. Erről gondolkodni érdemes. Ahol vagyok most, az ad a dolgokra egy olyanfajta rálátást, amely lehetővé és szükségessé teszi, hogy gondolkodjak ilyen kérdésekről, hogy ennek az országnak az 5, 10, 15, 20 éves jövője milyen lehet. Én azt gondolom, csak akkor van jövőnk, ha a nemzeti függetlenségünket globális keretek között megpróbáljuk megtartani.

– Nekem az a feladatom, hogy Orbán Viktor munkáját segítsem. Ebbe benne van az Ő kabinetirodája, a személyes ügyei és benne van a kormányzatnak a közigazgatási, vagy politikai működtetése. Politikai igazgatást végzek és arra törekszem, hogy az ország végrehajtó hatalmának, vagy intézményrendszerének az egyes számú vezetőjének a munkafeltételek rendelkezésre álljanak. A kormányülések előkészítésétől kezdve a kormányzati programok megvalósításán át, a kormányzati munka összehangolása mind-mind a feladataim közé tartozik. És akkor még nem beszéltünk az uniós fejlesztésekről, a határon túli magyarok ügyéről, vidékfejlesztésről, a területi közigazgatás felügyeletéről. Tehát nagyon sok olyan részfeladat van, amely nagy felelősséget jelent – tette hozzá.
…
Gondolkodni kell a város jövőjéről
– Az önkormányzatok jövő befolyásolási képessége változik meg. Egy vásárhelyi testület, polgármester döntésivel közvetlenül fogja befolyásolni az itt élők emberek jövőjét, életkörülményeit, életfeltételeit, lehetőségeit. A következő testület 2014-től 2019-ig egy nagyon fontos időszakban az Európai Uniós pénzekből megvalósuló fejlesztések idején, egy két-harmados felhatalmazással rendelkező Orbán Viktor vezette kormány idején óriási lehetőséget jelent a város jövője szempontjából, tehát jövő befolyásoló képességgel fog bírni a következő képviselő-testület.

Az a világ, hogy Budapestről mondják meg, hogy mit kell csinálni, mire kell költeni a pénzt, mit kell építeni és hogyan legyen ez elmúlt. A klasszikus infrastruktúrális fejlesztésekből egy sokkal kiműveltek, kifinomult gondolkodásra van szükség a következő négy évben.

Gondolkodni kell a város jövőjéről. Olyan idők járnak, amikor érdemes gondolkodni az ország és a város jövőjéről is én ezt képviselem…”

Forrás:
Lázár János: nem foglalkoztat a díszlet jellege, a munka érdekel!; Antal Sándor; Promenád.hu; 2014. július 8.

Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be a mobilfizetésre vonatkozó uniós jogszabályokat

„…Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Magyarországot, hogy a mobilfizetés tekintetében tartsa be a letelepedés szabadságára és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat (az EUMSZ 49. és 56. cikke és a 2006/123/EK irányelv 15. és 16. cikke). A nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló 2011-es törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga az állami mobilifizetési ZRT. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak az egyes közszolgáltatásokhoz kapcsolódó (például parkolási közszolgáltatás) mobil-fizetésközvetítési szolgáltatások biztosításakor ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük. Ez a kizárólagos jog szükségtelenül és jelentősen korlátozza az erre a verseny számára eddig teljes mértékben nyitott piacra való jutást, és ezáltal minden megfelelő indok nélkül megkárosítja a jelenlegi befektetőket és elriasztja azokat, akik a jövőben e területen kívánnának befektetni. A Bizottság az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszában indokolással ellátott vélemény formájában felszólítja Magyarországot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekben. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a felszólításra megfelelő választ adjanak, ellenkező esetben a Bizottság keresetet indíthat Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán…”

Forrás:
Kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb júliusi döntések; Európai Bizottság; MEMO/14/470, 2014. július 10.
Lásd még korábbi cikkeink: Költséghatékony parkolást biztosít a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer és Jön az e-buszjegy és a mobil közigazgatás: Interjú Veres Mihállyal, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatójával; és cikkeink a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer-ről

Ügyfélbarát közigazgatás: kormányablak nyílik Lőrinciben

„ Talán nem véletlen, hogy Lőrinci kormányablakát éppen Európa védőszentje, Nursiai Szent Benedek ünnepnapján adjuk át, hiszen az itt megnyíló integrált ügyfélszolgálati iroda mottója is lehetne a védőszent életelve: ora et labora, azaz imádkozzál és dolgozzál – hangzott el dr. Pajtók Gábor, Heves megye kormánymegbízottja köszöntőjében, a Lőrinciben ma megtartott sajtótájékoztatón.

Az itt dolgozó munkatársak is a szolgálatra, mégpedig az állampolgárok szolgálatára esküdtek fel. Ismét közelebb léptünk a „Jó Állam” koncepciójának megalkotásakor kitűzött célhoz, amely a hatékony, szakmai, az embereket szolgáló, és empatikus közigazgatás alapjainak megteremtése volt. A reformfolyamat egyik első lépcsőfoka a kormányhivatalok felállítása és ezzel párhuzamosan 29 kormányablak elindulása volt 2011. január 1-jén. Fontos, hogy az állampolgárok közigazgatásban megrendült bizalmát visszaállítsuk – mondta dr. Pajtók Gábor. Ennek eszközei a kormányablakok, amelyek közös jellemzői a hozzáférhetőség, az egységes arculat és az ügyfélközpontúság. 2013 októberétől az okmányirodákat is fokozatosan a kormányablakok váltják fel, lehetővé téve a valóban egyablakos ügyintézést. Jelenleg a kormányablakokban 265 ügytípust lehet gyorsan, korszerű körülmények kötött elintézni. Megyénkből 198 kormánytisztviselő vett részt a kormányablak ügyintézői képzésben, amely nem csak magas szintű tudást adott, de az etikus, ügyfélbarát kiszolgálásra is felkészítette a munkatársakat – emelte ki a kormánymegbízott. Az ügyfélelégedettségi felmérések egyértelműen azt jelzik: a kijelölt irány helyes, a megkezdett munkát folytatnunk kell. Szándékunk, hogy megyénkben a lehető legtöbb helyen nyílhassanak további kormányablakok – hangzott el az ünnepségen.

Dr. Baltay Tímea, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára az eseményen kiemelte: az emberek államról alkotott képe főként az ügyintézés során keletkezik, ezért elengedhetetlen, hogy az állam segítse az elvárásoknak megfelelő, gyors és precíz ügyintézést. Az állam és az állampolgár fogalmát újra kell definiálni, ennek most már a Lőrinciben nyíló egység is teret adhat. Az itteni egyébként hazánk hatvanhatodik kormányablaka. A fejlesztési forrásokat – a hazai költségvetés feszített helyzetére figyelemmel – a kormány elsősorban uniós támogatásokból (ÁROP, EKOP, ROP) biztosította.

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a megnyitón a bürokrácia elleni küzdelem mérföldkövének nevezte a lőrinci kormányablak megnyitását. Az emberek többsége szorong az ügyintézéstől, a munkatársak mosolya, felkészültsége ezen sokat enyhíthet. A városháza egyik épületszárnyában kialakított modern kormányablak a térségben is példaértékű. Bízunk benne, hogy az egyablakos ügyintézési rendszer hosszú távon lesz az itt, és a környéken élők segítségére – tette hozzá a képviselő.
Imre Zsolt, a Heves Megyei Kormányhivatal Hatvani Járási Hivatala vezetője elmondta: a kivitelezési munkálatok idén áprilisban kezdődtek, a beruházás 45 millió forintba került. A teljes körűen akadálymentesített kormányablak hétfőtől minden nap 8 és 20 óra között, négy munkaállomással, magas szintű, ügyfélbarát, gyors és egyszerű ügyintézéssel várja az ügyfeleket.”

Forrás:
Ügyfélbarát közigazgatás: kormányablak nyílik Lőrinciben; Heves Megyei Kormányhivatal; 2014. július 11.

A köztisztviselő legyen független és hozzáértő

„A köztisztviselő legyen független és hozzáértő – hangoztatta Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora az intézmény közigazgatás-tudományi karának diplomaosztó ünnepségén, szombaton Budapesten.

A szakember szerint a függetlenség és a hozzáértés az elhivatottságon alapul, az egyetem pedig erre az értelmiségi létre próbálja felkészíteni hallgatóit. A közigazgatás központi kérdése a köztisztviselő személye – fűzte hozzá.

Rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még lehet kormányozni, de a rossz hivatalnokokon a jó törvények sem segítenek – utalt a rektor a 19. századi német államférfi, Otto von Bismarck egy gondolatára.

Cserny Ákos, a közigazgatás-tudományi kar dékánja elmondta, náluk működik az ország első és eddig egyetlen közigazgatás-tudományi doktori iskolája. A dékán hangsúlyozta, hogy a 2012-ben megkezdett munka hosszú időre meghatározza a közszolgálatot.

Danku Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a kormány törekvései a közjót, közérdeket képviselő, szolgáltató közigazgatásra irányulnak, amely közel van az emberekhez és nem bürokratikus. Az NKE létrehozásának is a jó állam kialakítása volt a célja – mondta. A közeljövőben szükségessé válik egy kiszámítható, ugyanakkor rugalmas közszolgálati életpálya kidolgozása – tette hozzá.

Az NKE közigazgatás-tudományi karának diplomaosztó ünnepségén igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint európai és nemzetközi igazgatás és közigazgatási mester szakon 401 hallgató vehette át oklevelét a Budapest Kongresszusi Központban.”

—————————-

„A közeljövőben kidolgozhatják a közszolgálati életpályamodellt – jelentette be a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diplomaosztó ünnepségén.

Danku Csaba szerint a kormány az elmúlt négy évben lerakta a korszerű közszolgálat alapjait, az intézmény megalapításával pedig megteremtette az egységes képzés bázisát. Az egyetem Közigazgatás-tudományi Karán idén négyszázan végeztek alap- és mesterszakokon.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldetése, hogy hatékonyan szolgálja a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. A közigazgatásban dolgozóknak olyan új életpályát alakítunk ki, remélhetőleg már a közeljövőben, amely biztosítja az érdemeken alapuló elismerést, a kiszámítható, ugyanakkor rugalmas pályautat” – mondta Danku Csaba.”

Forrás:
A köztisztviselő legyen független és hozzáértő; Miniszterelnökség; 2014. július 12.
Közszolgálati életpályamodellt dolgoznának ki; Hír TV/mno.hu; 2014. július 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a Konzuli Szolgálat informatikai rendszere

„A projekt egyszerűsíti a közigazgatási folyamatokat, ezáltal az eljárásokat, ezzel is hozzájárulva a közigazgatás belső folyamatainak megújításához – olvasható a közleményben.

Megújult a Konzuli Szolgálat tevékenységi körébe tartozó ügyek elektronikus kezelését szolgáló informatikai rendszer – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden az MTI-vel.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Konzuli Szolgálaton keresztül intézi a konzuli tevékenységekkel kapcsolatos feladatait. Az itt jelentkező ügyek elektronikus kezelését a Konzuli Információs Rendszer mint integrált informatikai rendszer teszi lehetővé.

Az új Széchenyi Terv keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 35 millió forint uniós támogatást nyert az „Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása” című pályázaton. Ebből az összegből a külügyi tárca továbbfejlesztette a Konzuli Információs Rendszer működését és felügyeletét támogató szolgáltatásokat, valamint lecserélte az ügyintézési végpontokon használt alkalmazás alapjául szolgáló több mint tíz éves technológiát.

A most kifejlesztett új szolgáltatással és alkalmazással a Konzuli Információs Rendszer mindennapos saját és rendszerkörnyezettel kapcsolatos menedzsmentfunkciói egységes felületen érhetők el.

A projekt egyszerűsíti a közigazgatási folyamatokat, ezáltal az eljárásokat, ezzel is hozzájárulva a közigazgatás belső folyamatainak megújításához, a közigazgatási munka hatékonyabbá tételéhez – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Megújult a Konzuli Szolgálat informatikai rendszere; Híradó.hu/MTI; 2014. július 8.
EKOP-1.A.2 – Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására; Széchenyi 2020

Pár kattintással ellenőrizhetőek lesznek a svéd orvosok

„Hamarosan néhány kattintással leellenőrizhetik a svédek, hogy az őket kezelő orvosnak volt-e műhibapere. A tervekről a januárban indult Lexbase.se internetes oldal számolt be az Expressen című bulvárlapnak.

A Lexbase segítségével a svédek már most bárkiről lekérdezhetnek információkat: megtudhatják, volt-e büntetett előéletű például a szomszédjuk. A név vagy a tb-szám alapján a honlap csak azt jelzi, hogy az illetőt elítélték-e bármiért a megelőző öt évben, a részletek, köztük a bűnelkövető aktuális lakhelyének megismeréséhez már egy fizetős szolgáltatást kell igénybe venni.

A regiszter sikeréből kiindulva az adatbázist a jövőben azokról az orvosokról és fogorvosokról szóló információkkal egészítik ki, akiket valaha megvádolt a svéd egészségügyi hatóság.

„Azt tervezzük, hogy a fogyasztói panaszokkal foglalkozó hatóság döntéseit is publikáljuk” – mondta a lapnak Magnus Gröndal, a Lexbase társalapítója.

Svédországban egy törvény mindenkinek betekintést enged a nyilvános dokumentumokba és bírósági határozatokba, az új honlap ezt teszi nagyon egyszerűvé.”

Forrás:
Pár kattintással leellenőrizhetőek lesznek a svéd orvosok; HVG.hu/MTI; 2014. július 8.
Korábbi cikkeink a témában

Zavarok voltak az okmányirodák informatikai rendszereiben

„Leállt az összes okmányiroda informatikai rendszere kedd reggel – erősítette meg a hvg.hu értesülését az egyik iroda és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) is. Egyelőre nem tudják, meddig tarthat a hiba kijavítása.

Leállt az okmányirodák informatikai rendszere kedden reggel – erősítették meg az egyik fővárosi okmányirodában. Az ügyfeleknek azt mondták, egyelőre semmilyen ügyet nem lehet elintézni.

Sorszámot ugyan osztottak – papíron, kézzel felírva, mert semmi sem működött –, és visszahívást is ígértek, de egyelőre nem tudni, mikor indulhat el újra az informatikai rendszer. A probléma országos, egyik okmányirodában sem működik a rendszer.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEK KH) a hvg.hu kérdésére azt közölték, hogy már dolgoznak a hiba elhárításán, de ők sem tudják, mikor állhat helyre a szolgáltatás. Egyelőre azt sem tudták megmondani, mi okozta a rendszer összeomlását.

Később, kedden dél körül a KEK KH azt közölte, átmenetileg szünetel az okmányirodai ügyintézés technikai okok miatt. Hozzátették, a zavar megszüntetésén a szolgáltatók folyamatosan dolgoznak, a rendszer újraindításáról és az ügyintézés megindításáról pedig azonnali tájékoztatás adnak majd…[HVG.hu]”

————————–

„Tájékoztatás a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodáival kapcsolatban.
Tisztelt Ügyfeleink!

Az okmányirodai szakrendszerekben technikai probléma merült fel, amelynek javítása folyamatban van…[Pest Megyei Kormányhivatal]”

————————–

„Székesfehérváron mind a Koch László utcai Okmányiroda, mind pedig a Piac téri kormányablak zavartalanul működik – tájékoztatott Dancs Norbert a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. Sajtóinformációk szerint informatikai problémák miatt több helyen nem működnek az okmányirodák, azonban Székesfehérvár esetében ez nem teljesen igaz – mondta a hivatalvezető. A gépjármű ügyintézésben viszont Fehérváron is érezhető volt a Budapesti probléma. Az Okmányiroda és a Kormányablak kedden is, mint minden hétköznapon este nyolc óráig várja az ügyfeleket. Bármilyen változás esetén azonnali tájékoztatást ígért a Székesfehérvári Járási Hivatal.

Szenzációhajhász címekkel azt adta hírül néhány médium kedden délelőtt, hogy központi informatikai problémák miatt hazánkban nem működtek az okmányirodák. Fejér megyében az okmányirodák többsége és mindhárom kormányablak működött – tájékoztatott közleményében a Fejér Megyei Kormányhivatal.

A gépjármű-ügyintézésben viszont több órás fennakadást okozott az országos informatikai probléma a fehérvári okmányirodában és a kormányablakban. A központi informatikai rendszer hibája miatt délelőtt nem működött az ügyfélfogadás a sárbogárdi okmányirodában. Polgárdiban részben a központi informatikai problémák, részben a vihar okozta áramszünet miatt 11 órától nem tudták intézni az okmányirodai ügyeket a kormánytisztviselők, de délután fél kettőre megszűntek az informatikai, illetve áramszolgáltatási gondok. Enyingen is jelentkeztek délelőtt informatikai problémák, minthogy azonban kedden délelőtt ott nincs ügyfélfogadás, ez az ügyfeleket nem érintette, a hatósági munkát végezték az okmányirodai szakemberek.

Összességében Fejér megye kilenc járása közül hat járás területén zavartalanul működtek és működnek jelenleg – kedden délután – is az okmányirodák.

A székesfehérvári okmányiroda, valamint a dunaújvárosi, martonvásári és székesfehérvári kormányablak ma, kedden is, mint minden hétköznap, este nyolc óráig várja az ügyfeleket, a személyi okmányok ügyintézése mindenütt zavartalan. [www.szekesfehervar.hu]”

————————–

„Elhárították a szolgáltatók a technikai hibát, ezért 12 óra 40 perctől ismét zavartalanul működnek az okmányirodák – közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala .

A délelőtti leállás miatt a hivatal budapesti, Visegrádi utcai személyes ügyfélszolgálata éjfélig tart nyitva, de csak azokat a szolgáltatásokat lehet igénybe venni, amelyek az üzemzavar ideje alatt nem működtek. [Híradó.hu]”

————————–

„Veszprém megye okmányirodáiban és kormányablakaiban nem okozott jelentős működési zavart a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által a mai napon jelzett technikai probléma. Egyedül Zircen ütközött nehézségekbe az okmányirodai szolgáltatás. Az érintett ügyfelek esetében egy velük egyeztetett, későbbi időpontban történik az ügyintézés. [Veszprém Megyei Kormányhivatal]”

————————–

„Ezúton tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a 2014. július 8-án a reggeli órákban bekövetkezett átmeneti informatikai szakrendszeri leállás elhárítása befejeződött az okmányirodákban és a második generációs kormányablakokban. Mindezek alapján az ügyfélfogadás és az ügyintézés helyreállt, okmányirodáink és kormányablakaink rendes ügyfélfogadási időben ismételten várják az ügyfeleket. A felmerült kellemetlenségért szíves megértésüket és elnézésüket kérjük. [Budapest Főváros Kormányhivatala]”

————————–

„Értesítés a Pest megyei okmányirodák ügyintézésével kapcsolatban.
Tisztelt Ügyfeleink!

Az okmányirodai rendszerek ma délelőtti leállása miatt kérjük, hogy okmányirodai ügyintézés előtt szíveskedjenek tájékozódni a felkeresni kívánt okmányirodában, hogy az adott helyszínen tudják-e fogadni Önöket!

Megértésüket köszönjük, és az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük! [Pest Megyei Kormányhivatal]”

Forrás:
Összeomlott az okmányirodák rendszere az egész országban; HVG.hu; 2014. július 8.
Technikai probléma az okmányirodai szakrendszerekben és Tájékoztatás okmányirodai ügyintézésről; Pest Megyei Kormányhivatal; 2014. július 8.
Székesfehérváron zavartalanul működik a személyi okmányok ügyintézése; Székesfehérvár MJV; 2014. július 8.
Ismét zavartalanul működnek az okmányirodák; Híradó.hu/MTI; 2014. július 8.
Veszprém megyében zavartalan az okmányirodai ügyintézés; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2014. július 8.
Helyreállt az ügyfélfogadás és az ügyintézés az okmányirodákban és a második generációs kormányablakokban; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2014. július 8.

Kormánymegbízott: Az e-közigazgatás fejlesztése az egyik legfontosabb feladat

„Az e-közigazgatás fejlesztését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal frissen kinevezett vezetője szerdai sajtótájékoztatóján.

„Világos az a kormányzati akarat, hogy Közép-Európa leghatékonyabb kormányzását szeretné megvalósítani a harmadik Orbán-kormány, ami érdemben befolyásolni fogja hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességét” – fogalmazott a frissen kinevezett kormánymegbízott, Juhász Tünde. Sajtótájékoztatóján közölte, a közigazgatás és ügyintézés területén további egyszerűsítésekre van szükség, így egyre nagyobb teret kell nyernie az e-közigazgatásnak. „Fontos, hogy az ügyintézés ne legyen nyűg és gond, hanem otthonról is egyszerűen intézhető legyen számítógépről. A kormányzat egyértelmű célja, hogy ebbe az irányba fejlődjünk” – tette hozzá.

Juhász Tünde szakmai hitvallása szerint a közigazgatásban a legfőbb feladat, hogy a középpontban az ügyfél és az adott ügy van, vagyis mindenkinek azt kell kapnia, amit szeretne és elvár. A kormánymegbízott portálunk kérdésére elmondta, 2011-ben azért jöttek létre a kormányhivatalok, hogy összefogják, integrálják a középszintű közigazgatást. A rendszert Juhász Tünde szerint még szolgáltatóbbá, ügyfélbarátabbá kell tenni, és ez további változtatásokat, finomhangolásokat hozhat magával. Példaként elmondta, a kis- és középvállalkozások munkáját segíteni kell azzal, hogy a kötelező adminisztratív tevékenységüket saját irodájukból megtehessék.

Juhász Tünde leszögezte, a kormányhivatalok struktúrája nem változik, így feladat- és hatásköre megegyezik a korábbi kormánymegbízott, B. Nagy László által elvégzett munkával.

Ahogy megírtuk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javasolta a Csongrád Megyei Kormányhivatal élére Juhász Tündét, akinek a kinevezéséről Orbán Viktor miniszterelnök döntött. A 2011 óta B. Nagy László kabinetvezetőjeként dolgozó Juhász Tünde korábban az Ifjúsági és Sportminisztériumban dolgozott, a szegedi polgármesteri hivatal kabinetvezetője is volt, és Hódmezővásárhelyen Rapcsák András mellett is kabinetvezetőként tevékenykedett.”

Forrás:
Juhász Tünde: tovább egyszerűsödik, ésszerűsödik a közigazgatás; Varga Anna; Szeged Ma; 2014. július 9.

Informatika, távközlés, technika

A bólyi önkormányzati tulajdonú üvegszálas hálózatról

„Villány díjnyertes szőlőinek árnyékában szinte eltűnik a környék másik nevezetessége, a szomszédos Bóly, ahol Magyarországon először építettek ki teljes üvegszálas lefedettséget. Hét évvel ezelőtt húzták be az optikát az elavult tévés koaxkábel helyére, és akkoriban ez a 100 megabites hálózat volt a legjobb. Ma már nehéz átérezni, hogy mit jelentett ez 2007-ben, ezért egy kicsit segítünk:

a netszolgáltatók kínálatában a 18-20 megabit volt a top,

ötezer magyar családnak volt megállítható és visszatekerhető IPTV-je,

a mobilneten az egy megabites letöltési sebességnek is örültünk.

Ebben az időszakban Bóly volt a digitális Kánaán. Azóta persze nagyot fordult a világ, a UPC már 240 megabites csomagokat is árul, mobilneten is van száz megabites sebesség. Egyedül a Magyar Telekom 310 ezer háztartásba kötött be üvegszálat, és 60 ezren élnek ezzel a lehetőséggel. Ennél is komolyabbak a Digi tervei: azt pletykálják, hogy a romániai cég gigabites vonalak bekötésére készül.

Azért Bólyt sem kell félteni, hogy esetleg lemarad a nagyok mögött, mert ha a felhasználónál meghibásodik egy eszköz, igyekeznek azt gigabitesre cserélni. Így fokozatosan elő tudják készíteni a terepet egy tízszeres gyorsításhoz. De hogy ezt meglépjék, ahhoz majd a központi optikai berendezéseket is cserélni kell.

Eredetileg az önkormányzat kezelte a teljes rendszert, de mára rá kellett jönniük, hogy a kis szolgáltatók nem nagyon rúghatnak labdába. „Nagyon drágák voltak a tévés jogdíjak, a bevétel 80 százaléka erre ment el” – mondta Kosztolányi Zsolt, a város jegyzője. A telefonvonalakat most az Invitel kezeli, a tévécsatornákat átadták a Diginek. Így már pozitív az egyenleg, és lehetőség nyílt fejlesztésekre is. A Port.hu ad tartalmat a tévécsatornákhoz, így részletes leírás, fénykép és videó lesz a műsorokról.

A korábban saját paraboláról vett tévéadást is átkötötték optikára, egy 800 megabites bérelt vonal szállítja le a 90 csatornát, amiből több mint 10 hd felbontású. Ennek a vonalnak az a különlegessége, hogy az MVM 400 kilovoltos hálózatáról csatlakozik le. De az adatok nem azon a dróton közlekednek, amin az áram is. „Úgy sodorják meg a kábeleket, hogy maradjon középen egy lyuk, és ebbe fújják be az üvegszálakat. Néhány oszlopnál csinálnak egy lefelé menő hurkot, hogy ne kelljen minden mindig felmászni, így az új előfizetők könnyen tudnak csatlakozni a hálózatra” – avatott be minket a hálózatok titkaiba Hárs József polgármester, aki 1990 óta vezeti a települést.

A netszolgáltatást megtartották, mert az jól jövedelmez, és ezzel az önkormányzatnak nagy céljai vannak. Az optikára vannak rákötve a város és az ipari park térfigyelő kamerái, de a következő lépésben a bekötőutakat is be akarják kamerázni, hogy a teljes áthaladó forgalmat meg tudják figyelni. „Most van folyamatban a kapuk engedélyeztetése. Ezeken éjjellátó kamera lesz, be lesznek kötve a rendőrségre, és a szoftver nemcsak a rendszámot ismeri fel, de még az áthaladó autók típusát is” – mondta Hárs.

A vállalatok odavonzásában is nagy jelentősége van a megbízható netszolgáltatásnak, ez is van olyan fontos, mint a közeli M60-as sztráda és a termálforrásra épülő geotermikus fűtési rendszer, amivel a pályázatokon plusz környezetvédelmi pontokat kaphatnak a támogatást igénylő cégek.

„Körülbelül négy éve költözött be az ipari parkba egy cég, amely nagy nyomású vízzel vág fémet. Miután megvette az ehhez szükséges berendezést, a hazai importőr még két ugyanolyant eladott az országban. Egyszer csak megkérdezték a bólyi társaságot: Hogyan lehetséges az, hogy a másik két gépben alig néhány ezer üzemóra van, náluk viszont háromszor annyi? – mesélte Hárs József. „Ez szinte teljes mértékben az optikának köszönhető. A vágógépet pár óra alatt megpakolják, és ezután már elég távolból ránézni a vezérlő adataira, a munkát felügyelő hd kamerák képére. Ez a gép éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is folyamatosan dolgozik.”
…
Ha Bólyon építenek valamit, mindig gondolnak arra, hogy legyenek lefektetve kábelvezető csövek is, mert ki tudja, hogy később hol kell bővíteni a hálózatot. Ehhez azonban külön engedély kell a hírközlési hatóságtól. Volt is ebből gond, amikor az MVM szűk határidővel vállalta a kiépítést, és nem tudott előre engedélyt kérni a hatóságtól. A beruházási érték ötven százalékára megbírságolták őket.

Azóta persze az állami szolgáltatások is ezen a vonalon futnak, de igazán nem érdemes leragadni azon, hogy egy rugalmatlanul működő állami szervezet bírsággal díjazná akár az előrelátó önkormányzati fejlesztéseket is, melyeknek végül az állam is haszonélvezőjévé válik…az is kiderült az immár harmadik bólyi látogatásunkon: érdemes volt a csúcstechnikába fektetni és saját kézben tartani a hálózatot, mert az hét év után is szilárd alapot ad a fejlesztésekhez.”

Forrás:
Gigabitek is lesznek Bólyban; Index.hu; Tóth Balázs; 2014. július 8.

Mától pályázhatnak az első 1 milliárd euróra az EU és az ipar között létrejött partnerprojektek

„Az EU és az ipar között létrejött partnerprojektek mától pályázhatnak az első 1 milliárd euróra – a cél az innováció fellendítése.

Az EU, a magánszféra és a tagállamok közötti kutatási partnerségek ma tették közzé első pályázati és partnerségi felhívásaikat az EU 80 milliárd eurós kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 keretében. Az összesen 1,13 milliárd euró értékű közfinanszírozásból, amelyet a magánpartnerek hasonló összeggel egészítenek ki, először olyan projekteket fognak támogatni, amelyek az emberek életminőségét és az európai ipar nemzetközi versenyképességét hivatottak javítani. Hogy milyen témák tartoznak ide? Pl. a cukorbetegség és különféle szembetegségek új kezelési módjai vagy a hidrogénmeghajtású közúti járművek tucatjainak bevezetése, illetve a hidrogéntöltő állomások kiépítése (lásd MEMO/14/468).

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az előttünk álló komoly kihívásokat csak akkor tudjuk leküzdeni, ha összeülnek a tudományos élet, az ipar, a kkv-k és a kutatóintézetek legjobb koponyái. Ez a köz-magán társulások lényege: a szakértelem egyesítése az európaiak életminőségének javítása, a munkahelyteremtés és a versenyképesség fokozása érdekében. Célunk, hogy az uniós költségvetésben a gazdasági fellendülés kapja majd a legnagyobb hangsúlyt, és ezek a partnerségek pont ebben játszanak fontos szerepet. Az első pályázati felhívások értéke összesen 1,1 milliárd euró, amelyet az ipar hasonló összeggel egészít ki. Összességében egy 22 milliárd euró értékű csomagról van szó, amely a következő hét évben a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére szolgál. E partnerségek folyamatosan olyan eredményeket érnek el, amelyekre az egyes országok vagy vállalatok magukban nem lennének képesek, de még maga az Európai Unió sem.”

Az első pályázati kihívások közzététele csaknem pontosan egy évvel azután történik, hogy az Európai Bizottság előterjesztette az innovációs beruházási csomagot, amelyben hét köz-magán társulás és négy, közszektoron belüli társulás létrehozását javasolta (lásd IP/13/668). A partnerségek olyan kulcsfontosságú területeken fognak működni, mint a gyógyszeripar, a közlekedés, az elektronika és a biogazdaság, és értékük összesen 22 milliárd euróra tehető. A javaslatokat az Európai Parlament (lásd STATEMENT/14/128) és az Európai Unió Tanácsa (lásd STATEMENT/14/149) is elfogadta.

A hét társulás nevében a magánpartnerek vezérigazgatói, ügyvezetői igazgatói és technológiai vezetői a következőképpen nyilatkoztak: „A közös vállalkozások bebizonyították, hogy a köz-magán társulás mint üzleti modell igen sikeres. E partnerségek már eddig is olyan eredményeket értek el, amelyekkel javult az emberek életminősége és az európai versenyképesség. Büszkék vagyunk arra, hogy részt vehetünk a Horizont 2020 keretében létrejövő új partnerségekben, és jó látni, hogy szinte pontosan egy évvel a bizottsági javaslatok előterjesztése után meg is valósulnak. Nincs hát más hátra, mint hogy munkához lássunk, és még több eredményt produkáljunk a növekedés, a munkahelyteremtés és a jobb életminőség érdekében.”

A magánpartnereket a mai brüsszeli nyitórendezvényen a következő meghívottak képviselték: Roch Doliveux, az UCB vezérigazgatója, Henri Winand, az Intelligent Energy vezérigazgatója, Jean-Paul Herteman, a Safran Group elnöke és vezérigazgatója, Peder Holk Nielsen, a Novozymes vezérigazgatója, Jean-Marc Chery, az STMicroelectronics ügyvezető igazgatója, Jochen Eickholt, a Siemens AG Infrastruktúra és városok szektorán belül a Vasúti rendszerek divízió vezérigazgatója, valamint Massimo Garbini, az ENAV vezérigazgatója.

Háttér-információk
A ma elindított hét köz-magán társulás révén a következő hét évben összesen 19,5 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg a kutatás és az innováció terén: a 7,3 milliárd eurós uniós hozzájárulás a magánszféra és a tagállamok részéről 12,2 milliárd euró értékű beruházást von maga után. E társulások, valamint a tagállamokkal létrehozott négy további közszférabeli partnerség alkotják az innovációs beruházási csomagot, amely összességében több mint 22 milliárd eurós beruházást jelent Európa jövőjébe.

Ezek a partnerségek számos területen folytatnak tevékenységet:

Innovatív gyógyszerek 2 (IMI2): célja a védőoltások, gyógyszerek (pl. antibiotikumok) és kezelések új generációjának kifejlesztése (weboldal|tájékoztató kiadvány);

Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia 2 (FCH2): célja a közlekedés és az energiaügy területén a tiszta és hatékony technológiák piaci bevezetésének felgyorsítása (weboldal|tájékoztató kiadvány);

„Tiszta Égbolt 2” (CS2): célja a számottevően kevesebb szén-dioxidot a légkörbe kibocsátó, környezetkímélőbb és csendesebb légi járművek kifejlesztése (weboldal|tájékoztató kiadvány)

Bioalapú iparágak (BBI): célja, hogy a megújuló természeti erőforrások és az innovatív technológiák használata révén környezetkímélőbbé váljanak a mindennapok során használt termékek (weboldal|tájékoztató kiadvány)

Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés (ECSEL): célja az európai elektronikai gyártási kapacitás fellendítése (weboldal|tájékoztató kiadvány);

Shift2Rail: célja, hogy javítsa a vonatok és a vasúti infrastruktúra minőségét, és drasztikusan csökkentse a költségeket, a kapacitás, a megbízhatóság és a pontosság egyidejű növelése mellett (weboldal|tájékoztató kiadvány);

SESAR 2020: célja az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer új generációjának kifejlesztése és ezáltal a légi közlekedés teljesítőképességének fokozása (weboldal|tájékoztató kiadvány).

A partnerségek által kiírt versenypályázati felhívásokon részt vehetnek vállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatószervezetek stb. A projektekről szakértői értékelés alapján döntik el, hogy melyek a legjobbak, azaz finanszírozásra érdemesek.

További információk
MEMO/14/468 (angol nyelven)
A „Horizont 2020” honlapja
Résztvevői portál…”

Forrás:
Az EU és az ipar között létrejött partnerprojektek mától pályázhatnak az első 1 milliárd euróra – a cél az innováció fellendítése; Európai Bizottság; IP/14/796, 2014. július 9.

In Memoriam Roska Tamás

„Karunk alapító dékánja életének 74-edik évében elhunyt.

Búcsúztatása 2014. július 12-én 13.00 órakor a Fiumei úti Sírkert (1086 Budapest, Fiumei út 16.) ravatalozójában lesz.
Gyászmise: Szent István Bazilikában 2014. július 12-én 10.30 órakor.
Gyászjelentés
Fotóalbum Roska Tamás emlékére
2014. június 24-én, kedden 17.00 órakor az Egyetemi Templomban Ft. Kuminetz Géza, a PPKE HTK dékánja szentmiseáldozatot mutatott be Roska Tamás professzor úr lelki üdvéért. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a külföldön tartózkodó Szuromi Szabolcs rektor úr szentbeszédével búcsúzott Roska professzortól.
Homília

Roska Tamás
(1940-2014)

Roska Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a celluláris hullámszámítógép architektúrájának megalkotója, a hazai bionikai képzés megteremtője fiatalok generációit indította el a világszínvonalú kutatómunka felé. Tudományos tevékenységét számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el.

„Csodálatos világ a kutatás világa. Az absztrakció magasabb szintjein megértjük a természet egyre mélyebb titkait, ennek alapján új elveket és konstrukciókat állítunk életünk szolgálatába, a betegségek gyógyítására, minél több ember életkörülményeinek javítására. Csak el ne felejtkezzünk arról, amiért ezt csináljuk, az emberről.
Ma is újra hangzik a kérdés, ki az ember, ki az az Ember? Nem mondhatjuk Pilátus-sal, hogy mosom kezeimet.
Valahol otthon kell lennünk a világban, földrajzi és lelki világunkban. Akinek szerencsésebben alakul a sorsa, fokozott a felelőssége. Nem mondhatjuk, hogy miért: „talán őrzője vagyok testvéremnek?” Igen, őrzői vagyunk egymásnak, akivel találkozunk, és akit a Gondviselés ránk bízott.” Roska Tamás

1940-ben született Budapesten. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1973-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1982-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett.

1964-től 1970-ig a Műszeripari Kutató Intézetben, 1970-től 1982 elejéig a Távközlési Kutató Intézetben, 1982 óta az MTA SZTAKI-ban dolgozott, ahol 1985 és 2011 között az Analogikai és Neurális Számítógépek Kutatólaboratórium vezetője és a Tudományos Tanács elnöke volt. A nemlineáris dinamika, a mesterséges neurális áramkörök és az analogikai celluláris hullámszámítógépek, újabban pedig a sok ezer processzoros celluláris hullámszámítógépek problémáival foglalkozott.

1989 óta évente több hónapot töltött a kaliforniai Berkeley Egyetemen meghívott vendégkutatóként. Roska Tamás társfeltalálója az első programozható analogikai celluláris szuperszámítógépnek, valamint az ezen alapuló kamera-számítógépnek. Az ezekhez szükséges infrastruktúra teljesen új rendszerét munkatársaival az MTA SZTAKI-ban dolgozta ki.

1993 elején Hámori Józseffel létrehozta a Neuromorf Információs Technológia interdiszciplináris doktori programot, amely később a Csurgay Árpád vezette nanotechnológiai, majd a Prószéky Gábor vezette nyelvtechnológiai alprogrammal és több más területtel kiegészülve a Pázmány Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának önálló doktori iskolájává, a Multidiszciplináris Műszaki és Természettudományi Doktori Iskolává vált.

Szakterületének vezető folyóiratában az elmúlt 15 év egyik legtöbbet idézett kutatója. Több mint száz nemzetközi tudományos közleményére közel háromezer hivatkozás történt, a legtöbbet idézett négy dolgozatára több mint kétezer.

1989-90-ben a Veszprémi Egyetemen megszervezte a Műszaki Informatika szakot, majd 1998-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Információs Technológiai Kart. 2006-ig a kar dékánja és doktori iskolájának vezetője volt. 2006-ban a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Egyetem közös szervezésében – Európában elsőként – Molekuláris bionika néven új, multidiszciplináris alapszakot alapított, melynek indulásától szakfelelőse is volt.

Számos kitüntetést kapott munkásságáért: 1992-ben az IEEE Fellow-vá (Institute of Electrical and Electronic Engineers) választották, majd 1993-ban megkapta a Gábor Dénes-díjat és a Kalmár László-díjat. Még ugyanebben az évben az Academia Europaea (London) tagjává és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává (majd 1998-ban rendes tagjává), majd 1994-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Salzburg) tagjává választották. 1994-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert-díjat és a Széchenyi-díjat, 1999-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Nagydíját, 2000-ben az Institute of Electrical and Electronic Engineers (IEEE) Third Millenium Medal és az IEEE Circuits and Systems Society Golden Jubilee Medal kitüntetéseket.

2001-ben a Veszprémi Egyetem honoris causa doktora, 2002-ben pedig neki ítélték a Bolyai-díjat. Ugyanez évben Ózd város díszpolgára, majd 2008-ban a Budapesti Műszaki Főiskola díszpolgára lett. 2010-ben „a neurális hálózatok, a nemlineáris rendszerek és hálózatok, a vizuális információfeldolgozás, valamint a celluláris szuperszámítógépek terén végzett nemzetközileg is elismert tudományos, kutatói munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként” a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje A Csillaggal kitüntetést vehette át. Ugyanebben az évben megkapta Nagy Szent Gergely-rendet – a Szentszék civileknek adható legnagyobb elismerését. 2013-ban a Leuven-i Egyetem díszdoktorává fogadta, a Circuits and Systems Society of the IEEE (a villamosmérnökök világszervezetének tagegyesülete) éves konferenciáján Pekingben megkapta Mac Van Valkenburg-díjat, az egyesület műszaki tudományos díját, melyet évente egy vagy két kutatónak ítélnek oda az egész világról.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) megálmodója és kezdeményezője Roska Tamás volt, melynek létrehozásáról 2012-ben döntött a magyar kormány. Ennek a központnak a Roska Tamás által egyértelműen kijelölt célja, hogy megteremtse, vezérelje és katalizálja az informatika és a biológia határán most alakuló tudományág, a bionika hazai innovációs hálózatának kialakulását és sikeres működését.

Roska Tamás példamutató nagylelkűségét, szerénységét, a jó ügyért való lelkesedését és a diákokért való fáradhatatlan törődést hagyta ránk örökül.”

—————————————-

„Családtagjai, pályatársai, barátai szombaton vettek végső búcsút Roska Tamás akadémikustól Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

„Akik fél évszázados kutatói pályafutása során találkoztak vele, kiváló kutatóként, kitűnő intelligenciával megáldott tudósként tartják számon, de legmaradandóbb emlékként azt a kedvességet és örömet őrzik, amelyet találkozáskor éreztetni tudott a hozzá közel állókkal. Bárhová ment, reményt és optimizmust sugárzott” – mondta a ravatalnál Csurgay Árpád akadémikus, egyetemi tanár, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nevében búcsúzott a tudóstól.

Csurgay Árpád felidézte: gyakran felvetődött, hogy Roska Tamás tartós állást vállaljon külföldön. Amikor megkeresték egy ajánlattal, szerény válasza így hangzott: „tudom, hogy a tudománynak nincs hazája, de a kutatónak kell, hogy legyen”. Mindvégig itthon maradt – mondta pályatársa, aki búcsúbeszédében kiemelte a tudós „háromdimenziós igazságfogalmát”, amely szerint „a természettudomány, a művészetek és a hit igazságai együtt visznek közelebb ahhoz, hogy az ember világát megértsük”.

A tanítványok nevében Horváth András búcsúzott Roska Tamástól. Tanítója művészi érzékenységét kiemelve azt mondta: „megtanulhattuk tőle, hogy Mozart d-moll zongoraversenyének hallgatása hasonló élményeket kelt, mint egy szép matematikai tétel megismerése. Fontosnak tartotta azt is, hogy legalább száz verset ismerjünk kívülről, s azokat a művészi élmény embert javító katarzisával érintsük meg”.

Felidézte azt is, hogy Roska Tamás mindenkire szakított időt tengernyi teendője mellett. „Minden beszélgetés után úgy tudtunk kijönni a szobájából, hogy a marsallbot a zsebünkben van” – mondta.

„Többször hallottam tőle a neveléssel kapcsolatban: én két dologra esküszöm, az egyik a család, a másik az iskola. Hálás vagyok, hogy mindkettőt megkaphattuk, hiszen nemcsak egy iskolát alapított számunkra, hanem családunk része is volt, kicsit mindannyian édesapánknak tekintettük. Apai odafigyeléssel adta át értékrendjét, melyet áthatott a család, a tudás, az igazi művészet és a nemes erkölcsi értékek megbecsülése, melyet boldogulásunk és az ország felemelkedése sarokkövének tartott” – fogalmazott Horváth András megrendülten a ravatalnál.

Roska Tamás villamosmérnök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bolyai- és Széchenyi-díjas egyetemi tanára, az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a hazai bionikai képzés megteremtője, az MTA rendes tagja, a Nagy Szent Gergely-rend birtokosa, a Leuveni és a Pannon Egyetem díszdoktora, az Academia Europaea tagja életének 74. évében, súlyos betegség után június 17-én hunyt el. ”

Forrás:
Elhunyt Roska Tamás ; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai és Bionikai Kar; 2014. június 18.
Elbúcsúztatták Roska Tamás akadémikust; InfoRádió/MTI; 2014. július 12.
Lásd még: Roska Tamás; Wikipédia és Bután tartott nemzedék – Beszélgetés Roska Tamással; Heti Válasz; 2011. január 5. (pdf) és Analogika – Rendhagyó interjú Roska Tamás Bolyai-díjas akadémikussal; Természet Világa; 133. évfolyam, 4. szám, 2002. április

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem romlott, de nem is javult Magyarország pontszáma a Világgazdasági Fórum infokommunikációs összehasonlításában

„Nem romlott, de nem is javult Magyarország pontszáma a Világgazdasági Fórum infokommunikációs összehasonlításában. Az elmúlt évek kormányzati erőfeszítései jól látszanak az állam webes szolgáltatásaira kapott osztályzatokon, de az eredményeket lerontja az alacsony üzleti és magáncélú felhasználás, ami azt mutatja, hogy a hazai infokommunikációs stratégia hangsúlyait érdemes újragondolni.

A Network Readiness (magyarul talán digitális készenlét) Indexet (NRI) a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) állítja össze négy alindex alapján, amelyek maguk is több szempontot vesznek figyelembe. Az index ilyenformán teljes képet tár a befektetők elé az adott ország infokommunikációs szektorának (ikt) működési környezetéről (politikai és szabályozói környezet, illetve üzleti és innovációs teljesítmény), az érettségről (infrastruktúra, tartalom, hozzáférés, készségek), a technológia alkalmazásáról (külön magán, állami és a kormányzati felhasználás), valamint a szektor társadalmi és gazdasági hatásainak erejéről.

Az index pontjai alapján a magyar ikt-szektor helyzete és teljesítménye nem változott, 2007-ben és 2014-ben egyaránt 4,3 pontot kapott az ország. Pedig Magyarország néhány területen kifejezetten nagyot lépett előre az infokommunikációban. A digitális tartalom tekintetében ez már a nemzetközi rangsorban is meglátszik, hiszen ezen a téren hazánk a 24. a világranglistán. Nagy az előrelépés, de ez csak a középmezőnyhöz elegendő a kormányzati szolgáltatások területén, és hasonló a helyzet a politikai és szabályzói környezet tekintetében is. Ezek biztató folyamatok, de azt mutatják, hogy a kormányzatnak mostantól más területeket is kiemelten kell kezelnie az állami infokommunikációs stratégiában.

Hiszen hiába jó a tartalom és hiába fejleszti gőzerővel az állam digitális szolgáltatásait, ha a hozzáférhetőség és a felhasználás területén elmaradunk a nemzetközi átlagtól. Márpedig a telekommunikációs szolgáltatások drágulása miatt a hozzáférhetőségre kapott pontok csökkennek, a digitális felkészültség és az alkalmazások felhasználása terén sem a lakosság, sem az üzleti szféra nem teljesít jól, de még a kormányzaton belüli felhasználás is elmarad a hozzánk hasonló országok átlagától.

A pontszám javítása érdekében a kormányzati stratégia átalakításában kell elsősorban előrelépni: ösztönözni kell az infokommunikációs technológiák alkalmazását, a kormányzati beszerzéseken belül preferálni kell azokat, amelyek innovatív megoldásokat használnak, átgondolt képzési programokat kell indítani, és javítani kell a jogi kiszámíthatóságot, mert bár ez a szoftverjogok területén kifejezetten jó eredményeket mutat, mégis e téren összességében nem jó Magyarország megítélése. Ezek nélkül már rövid távon romolhat a beruházások megtérülése, és lassan elmaradhatnak a befektetők. Ugyanakkor a nemzetközi példák arra mutatnak rá, hogy az ilyen irányú kormányzati erőfeszítések nagy hatékonysággal javítják a gazdaság teljesítményét.

Ezt a kettősséget hangsúlyozza felmérése alapján a WEF is, amikor rámutat, hogy az ikt alkalmazásában rejlő lehetőségeket kihasználva jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés érhető el. A tudásalapú társadalom szövevényes hálóval köti össze a gazdaságot és az egyén életét. Ma már közgazdasági evidencia, hogy az ikt-szektor a gazdaság motorjává válhat, sőt a KPMG technológia alkalmazására irányuló 2014-es kutatása szerint a munkaerő-piaci átrendeződés a foglalkoztatási helyzetre is pozitív hatással van, ha erős kormányzati szándékkal párosul.
Az NRI-ben jó eredményt elérő országokban a kormányzati szektor mindig élen járt az innovatív ikt-technológiák alkalmazásában és a kutatásban, így számos jó példát láthatunk ezeknél az országoknál. Ilyen támogatott kutatás az egészségügy területén az Agyi Tevékenység Térképe program (Brain Activity Map) vagy az európai közigazgatásban is egyre jobban támogatott ikt-innováció a SmartCity programok. Ugyanakkor az energiahatékonyság területén is meríthetünk innovációs ötleteket a nagyvilágból. Jó példa lehet erre a green computing vagy a napkollektor-kutatások (High Concentration Photovoltaic Thermal – HCPVT)…”

Forrás:
„Digitális készenlét”; Sallai György; Napi Gazdaság Online; 2014. július 6.

Innovatívabbá tennék az állami intézményeket

„A hazai kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit hasznosítanák az állam intézményeiben.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) együttműködési megállapodást írt alá a hazai kutatás-, fejlesztés és innováció eredményeinek az állami intézményrendszerben történő hasznosítása érdekében. Az együttműködés kiemelt célja, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok feladatellátásában a kutatás-fejlesztés mind hangsúlyosabb szerepet kapjon, amihez a Hivatal az innovációt segítő módszertani és technológiai ajánlásokkal járul hozzá.

A NIH, mint a hazai kutatás–fejlesztésért és technológiai innovációért felelős intézménye, valamint az MNV Zrt., mint az állami vagyon elsődleges kezelője az együttműködés keretében kiemelt figyelmet fordítanak a jövőben a Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztési eredmények széles körű alkalmazhatóságára az állami intézményrendszerben.

Az együttműködés stratégiai célja, hogy a többségi állami tulajdonban lévő társaságok tevékenységük során hasznosítsák a magyar fejlesztéseket, mint például az épületek esetében a megújuló energetikai korszerűsítést. Az együttműködési megállapodás kiterjed annak megvizsgálására is, hogy az innovatív technológiákat hasznosító állami beszerzési eljárások milyen mértékben vezethetők be a Vagyonkezelőnél, és azoknál a vállalatoknál, amelyeknek tulajdonosi jogait a szervezet gyakorolja.”

Forrás:
Innovatívabbá tennék az állami intézményeket; Napi Gazdaság Online; 2014. július 3.

Futárszolgálatot épít ki a Google

„A Google hamarosan elindítja az egész Amerikai Egyesült Államokat lefedő csomagszállító szolgáltatását. A társaság az Amazon Prime első számú vetélytársává akar válni. Az IT-óriás már sikeresen tesztelte a rendszert Kaliforniában és New Yorkban, így hamarosan más régiókban is feltűnhetnek a Google Shopping Express autói és munkatársai. A vállalat a szolgáltatást 500 millió dolláros befektetéssel építené ki. A Google nem kommentálta az összeggel kapcsolatos információt, viszont Tom Fallows, a Shopping Express vezetője megerősítette, hogy valóban komoly ambícióik vannak. Leszögezte: sok pénzt fognak befektetni ezen a területen és ez a befektetés hosszú távú lesz.

A szolgáltatás először San Fransiscóban, Los Angelesben és New Yorkban lesz elérhető. Az egyes csomagok átvevőpontokra való kiszállításáért 4,99 dollárt kell majd fizetni, emellett a vállalat néhány százalékos díjat is felszámol. A partnerek között megtalálható a Target, a Costco, a Toys „R” Us és a Whole Foods. A megrendeléseket minden esetben a Google rendszerén keresztül adhatják le a felhasználók. Fallows hozzátette, hogy a jövőben egy olyan rendszert akarnak bevezetni, mint amit az Amazon Prime is használ. Ennél a megrendelő évente 99 dollárt fizet és ezért cserébe garantálják neki, hogy legfeljebb 2 napon belül kiszállítják a megrendelt termékeket. A Google ugyanakkor még nem döntötte el, hogy mennyi lenne a szolgáltatás éves díja.

Az Amazon kapcsán május elején szivárgott ki, hogy saját futárszolgáltatást akar indítani és az alkalmazottai szállítanák ki a megrendelt termékeket. Jelenleg a United Parcel Service (UPS), a Fedex és az amerikai posta szállítja a vállalat csomagjait, s több év is eltelik majd, míg az Amazon teljesen átalakul.”

Forrás:
Futárszolgálatot épít ki a Google; SG.hu; 2014. július 9.

Szakirodalom

Energiafalók a hálózatba kötött eszközök

„Az internet egyre több területen számít meghatározónak. Ennek azonban – a növekvő energiaköltségek miatt – komoly ára van. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) aktuális tanulmányá szerint az online eléréssel rendelkező eszközök rendkívüli mértékben fogyasztják az energiát, ugyanis a kétharmaduk nem hatékony technológiákat használ. A More Data, Less Energy című dokumentumból kiderült, hogy a világszerte működő közel 14 milliárd internet-hozzáféréssel rendelkező eszköz felelős azért, hogy tavaly körülbelül 80 milliárd dollár értékű energia lett elpazarolva.

A modemek, nyomtatók, játékkonzolok és televíziós kiegészítők 2013-ban összesen 616 terawattórát fogyasztottak. Ennek a mennyiségnek a közel kétharmada, 400 terawattóra azonban gyakorlatilag értelmetlenül használódott el. A 400 terawattóra megfelel Nagy-Britannia és Norvégia éves fogyasztásának. A túlzott mértékű energiapazarlás elsősorban a nem hatékony készenléti technológiák miatt valósult meg, ugyanis a termékek gyakran akkor is fenntartják az internetkapcsolatot, amikor arra semmi szükség sincs.

Az IEA nem számol a helyzet javulásával, ellenkezőleg: 2020-ra az elpazarolt energia értéke elérheti a 120 milliárd dollárt. Ennek oka, hogy egyre több berendezés (mosógép, konyhai eszköz, termosztát stb.) csatlakozik majd a világhálóhoz. Ezek kapcsán gyakran elhangzik a hardverek és az energiafogyasztás „intelligens szabályozása”, de eközben elfelejtődik, hogy ebből a megtakarításból nem profitál senki, csupán a költségek tolódnak el más irányba.”

Forrás:
Energiafalók a hálózatba kötött eszközök; Sg.hu; 2014. július 8.
Study finds that inefficient connected devices suck up 80 billion dollars of electricity annually; Drew Prindle; Digital Trends; 2014. július 4.
More Data, Less Energy: Making network standby more efficient in billions of connected devices; OECD/International Energy Agency; 2014. július 2.

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról

„- A Tanács a nemzetközi emberi jogi standardok alapján soft law eszközzel meghatározza a tagállamok és az uniós intézmények számára a véleménynyilvánítási szabadság uniós minimumkövetelményeit.
– Az iránymutatás elsősorban a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokra és a nemzetközi fórumokon való fellépésre vonatkozóan szolgál viszonyítási pontként.
– Az iránymutatás az infokommunikációs eszközök egyre szélesebb körű alkalmazása által felvetett problémákra is reagálni kíván, így különös hangsúlyt helyez a bloggerek és internetes újságírók szólásszabadságának biztosítására.
– Az iránymutatás meghatározza azokat a politikai eszközöket, amelyekkel az Unió és a tagállamok a véleményszabadság standardjait érvényesíteni tudják.

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről (19/2014. AB határozat), méghozzá az iránymutatás által képviselt állásponttal ellentétesen. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban vizsgálta azt a kúriai döntést, amely a jóhírnév védelméhez való jog megsértéséért elmarasztalta a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét az általa működtetett honlapon megjelentetett két sértő hozzászólás (komment) miatt. Az AB nem semmisítette meg a kúriai döntést, és megerősítette, hogy az internetes tárhelyszolgáltatónak felelősséget kell viselnie az általa működtetett honlapon megjelenő, moderálás nélküli hozzászólások tartalma miatt. A határozat értelmében a tárhelyszolgáltató felelősségének megállapítása szükséges és arányos korlátozása a véleménynyilvánítási szabadságnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja tehát nincs összhangban az uniós iránymutatás minél szélesebb körű internetes szólásszabadságot célul tűző álláspontjával. Könnyen belátható, hogy az alkotmánybírósági döntésben megjelenő álláspont a jövőben arra készteti majd az internetes oldalakat, hogy korlátozzák vagy akár teljesen szüntessék meg a kommentelés lehetőségét. Ez az önkorlátozás nyilvánvalóan az online véleménynyilvánítási lehetőségek bővülése ellen hat….”

Forrás:
„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról; Balogh Éva, Fazekas Flóra; jtiblog, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; 2014. június 20.

Jelentés a közösségi térinformatika közigazgatási alkalmazásáról

„…A tanulmány a közösségi, önkéntes által előállított térinformatika (volunteered geographic information – VGI) kormányzati felhasználásáról szól. Talán lehetne úgy is fogalmazni, hogy a civil térinformatika hivatalos (vagyis nem-civil) szervezetek általi használatáról. Olyan téri információról van szó, amelyet közösségi közreműködéssel („crowdsourcing”) állítottak elő a nagyközönség tagjai, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel és képzettségi szinttel rendelkeztek. A jelentés szeretne segíteni, hogy a kormányzati felhasználás sikeres legyen.

Legfontosabb megállapításai:

Vannak a kormányzat és a civilek közötti együttműködésnek bevált esetei (a tájgazdálkodástól és a biodiverzitás monitorozásától a katasztrófavédelemig). Ezek a példák azt bizonyítják, hogy meghatározott körülmények között lehetséges a sikeres együttműködés.

A térinformatikai rendszerek kormányzati alkalmazásával kapcsolatban megszerzett korai tapasztalatok közül sokat fel lehet használni a közösségi térinformatikai projektek esetében is a sikeres megvalósítás érdekében.

Ahol a közigazgatási adatok hiányosak, ott a megfelelő adatok iránti igény elvezethet a közösségi térinformatikai projektek indításához.

Míg a technikai problémák nem leküzdhetetlenek, nem korlátozzák a kormányzati alkalmazást, addig a szervezeti, szabályozási és jogi kérdések (pl. licencek) sokkal inkább megnehezíthetik ezeket a projektumokat.

A közösségi térinformatika elfogadását és alkalmazását a következők fogják befolyásolni: egyéni, szervezeti, üzleti modell kapcsolatos, technikai és konceptuális tényezők…”

Forrás:
Crowdsourced geographic information use in government, Report to GFDRR (World Bank); Mordechai (Muki) Haklay, Vyron Antoniou, Sofia Basiouka, Robert Soden, Peter Mooney; World Bank, Global Facility for Disaster Reduction & Recovery (GFDRR); 2014. június 25. (pdf)

Törvények, rendeletek

A miniszterelnök 87/2014. (VII. 8.) ME határozata kormánymegbízottak kinevezéséről

„A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára
Demeter Ervint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt,
Gajda Róbertet a Békés Megyei Kormányhivatalt,
dr. György Istvánt a Budapest Főváros Kormányhivatalát,

Harangozó Bertalant a Vas Megyei Kormányhivatalt,
dr. Horváth Kálmánt a Tolna Megyei Kormányhivatalt,
Horváth Zoltánt a Baranya Megyei Kormányhivatalt,
dr. Juhász Tündét a Csongrád Megyei Kormányhivatalt,
dr. Kállai Máriát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt,
dr. Kancz Csabát a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt,
Kovács Ernőt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt,
Kozma Pétert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt,
dr. Neszményi Zsoltot a Somogy Megyei Kormányhivatalt,
dr. Pajtók Gábort a Heves Megyei Kormányhivatalt,
Rácz Róbertet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt,
Rigó Csaba Balázst a Zala Megyei Kormányhivatalt,
dr. Simon Lászlót a Fejér Megyei Kormányhivatalt,
dr. Szabó Sándort a Nógrád Megyei Kormányhivatalt,
Széles Sándort a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt,

Takács Szabolcsot a Veszprém Megyei Kormányhivatalt,
dr. Tarnai Richárdot a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá
– 2014. július 1-jei hatállyal –
kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 87/2014. (VII. 8.) ME határozata kormánymegbízottak kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 92. szám, 2014. július 8.; 11020-11021. oldalak (pdf)

A központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló Korm. rendelet tervezete

„Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 2015. január 1. napján lép hatályba. E jogszabály 14. §-a értelmében eddig az időpontig ún. központi címregisztert kell létrehozni, mely olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára. Az előterjesztés a központi címregiszter adatait megalapozó többlépcsős adatellenőrzési folyamatot szabályozza.

A véleményezés végső határideje: 2014. július 17.

A véleményeket a jogszabalyterv@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
A központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló Korm. rendelet tervezete; Belügyminisztérium, 2014. július 8.
A tervezet letöltése, Zip – 366,68 KB
2013. évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól

2014. évi XXXI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról

„1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) VIII. fejezete a következő 39. §-sal egészül ki:
„39. § (1) A jegyző – az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából – ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.
(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.
(3) Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a központi szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.
(4) Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a központi szervnek.”
2. § Az Nytv. 47. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.”

2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
3. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „29. a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölését, feladat- és hatáskörét, valamint az illetékességi területük lehatárolását, a telekalakítási eljárás és dokumentáció elkészítésének részletes szabályait és az ezzel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét,”
[rendelettel állapítsa meg.]
3. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
4. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szaklevéltár illetékességi köre – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével –] „b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó ingatlanügyi hatóságok és a kataszteri program megvalósításáért felelős szerv állami alapadatok előállításával kapcsolatos,”
[levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.]
4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
…
5. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
…
6. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
14. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság (a továbbiakban: állandó bizottság) a kormány tanácsadó testületeként működik.”

15. § Az Fttv. 38. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben] „c) határozza meg a nemzeti téradat-infrastruktúra működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére, az adatok felhasználásának részletes szabályaira, valamint jelölje ki ezen feladatok központi irányításáért felelős szervezetet,”…”

Forrás:
2014. évi XXXI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 93. szám, 2014. július 10.; 11028-11031.oldalak (pdf)

28. szám, 2014. július 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek