Skip to main content

50. szám, 2015. december 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

86 új ügykör a Kormányablakokban

„Immár 509 ügy intézhető el, illetve kezdeményezhető az integrált kormányzati ügyfélszolgálatoknál. A Magyar Közlöny 181. számában megjelent jogszabály értelmében újabb 86 ügykörrel bővült azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatosan a kormányablakokban iratot fogadnak be, illetve amelyekről tájékoztatással szolgálnak kollégáink.”

Forrás:
86 új ügykör a Kormányablakokban; Kormányablak; 2015. december 10.
348/2015. (XI. 24.) Korm. rendelet a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 181. szám; 2015. november 24.; 22552-22556. oldalak (pdf)

Európa digitális fővárosa lenne Berlin

„A német főváros úttörő szerepet töltene be a digitalizálás területén.

Michael Müller berlini polgármester és Christian Thomsen, a Berlini Műszaki Egyetem elnöke bemutatott egy programot, amelynek egyes projektjeit már jövőre megvalósítanának. Az elképzelések között szerepel, hogy 30 új IT-műhelyt hoznak létre, ahol az Einstein Stiftung Berlin égisze alatt a digitalizálással foglalkoznak majd. De ez csupán egyike annak a 10 pontnak, amelyek megvalósításával Berlin meghatározó pozícióba kerülhet az IT területén az európai fővárosok között.

Michael Müller elmondta, hogy a képzés területe a digitalizálásnál egészen különleges szerepet tölt be. Az új IT-műhelyek elősegíthetik a projektek és a tudományos összeköttetések megvalósítását az olyan témák kapcsán, mint az Ipar 4.0, az okosvárosok, a Big Data és a 3D-technológia. Az 5G-t az európai metropoliszok közül elsőként teszteli majd Berlin. A polgármester ezzel kapcsolatban közölte, hogy ki akarják jelölni az 5G-tesztterületeket. Nemzetközi szempontból a német főváros éles harcban áll például Tokióval, amely a 2020-as Nyári Olimpiai Játékokig be akarja üzemelni a saját 5G-hálózatát. Berlinben az első lépésekre már az idén sor kerül, hiszen az 5G számos vállalat és startup számára szükséges alap az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésére.

Az új szabványból a jövőben az önállóan közlekedő járművek is profitálhatnak. Müller és Thomsen egy átalakított Volkswagen Passatot tesztelt. A gépkocsit a Berlini Szabadegyetem AutoNomos Innovációs Laboratóriumában hozta létre Raúl Rojas és Daniel Göhring professzorok által vezetett kutatócsoport.”

Forrás:
Európa digitális fővárosa lenne Berlin; SG.hu; 2015. december 13.
Lásd még: 30 neue IT-Professuren und ein neues Förderprogramm für Mittelstand 4.0; be-digital.berlin (Technische Universität Berlin)
Berlin auf dem Weg zur Digitalen Hauptstadt. Die Berliner 10-Punkte-Agenda; be-digital.berlin (Technische Universität Berlin)
Wie Berlin zur digitalen Hauptstadt werden will; Simon Frost; Tagesspiegel; 2015. december 7.
Berlin will zur digitalen Hauptstadt werden; Rundfunk Berlin-Brandenburg; 2015. december 7. (benne némi kritika a Zöldektől)
Lásd még a témához: Digitale Agenda für Berlin; CDU-Fraktion; 2014. június 20. (pdf)

Közműátírás intézése korszerűen, webes felület segítségével (videók)

„A változásbejelentő.hu olyan elektronikus ügyintézési szolgáltatási felület, amelynek segítségével a regisztrált természetes és jogi személy ügyfeleink teljesen elektronikus formában intézhetik a velük szerződésben álló szolgáltatókkal a szerződésükben rögzített, illetve az egyéb személyes vagy elérhetőségi adataikban bekövetkezett változásokat.

Szolgáltatásunk célja, hogy ügyfeleinknek az eddig ismert – többnyire papíralapú – ügyintézési formákhoz képest olyan egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb megoldást nyújtsunk, amely bárhol és bármikor lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, egyidejűleg több szolgáltató felé is.”

Forrás:
Közműátírás bérlet vagy használat átengedésével; Youtube; 2015. december 7.
Közműátírás tulajdonosváltással; Youtube; 2015. december 7.
Lásd még: Tudástár; Változásbejelentő.hu

Közigazgatás, politika

Ilyen lesz az átalakított NAV

„A jelenlegi regionális főigazgatóságok megszűnnek, kétszintűvé válik az adóhatóság – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, az adóhatóság átalakításáért felelős kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Átalakul az adóhatóság rendszere, nem kormányhivatal, hanem úgynevezett központi hivatal januártól az adóhivatal – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, az adóhatóság átalakításáért felelős kormánybiztos.

Tállai András az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette: az lesz az új az adóhatóságban, hogy nem egy elnök fogja vezetni, hanem egy 6 fős team, aminek a tetején van az államtitkár, alatta a 4 szakmai helyettes-államtitkár és a 6. ember a főigazgató, aki pedig az összes nem szakmai feladatot fogja szervezni és ezért fog felelni.

A miniszter nem csak felügyeli, hanem irányítja is ezentúl az adóhivatalt, az átalakítás két lépésből áll majd. Az egyik lépést meghatározza a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, a másik lépés pedig januárban fog kezdődni, amikor megvan az új vezetés, új felállás – tette hozzá Tállai András.

Mint mondta: az első lépésben 3 szintűből 2 szintűvé alakítjuk át az adóhatóságot, a jelenlegi regionális főigazgatóságok megszűnnek, a központi hivatal átalakul központi irányításúvá és a megyei igazgatóságok, amik most is az operatív munkát végzik, tehát az ellenőrzéseket, azok pedig megerősödnek és integrálódnak a vám és pénzügyőri igazgatóságokkal.

Az átalakítás 2500-2600 embert fog érinteni. Minimális elbocsátások is lehetnek. Tállai András elmondta a tervek szerint a közeljövőben kidolgozzák a NAV dolgozók életpályamodelljét is.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.”

Forrás:
Ilyen lesz az átalakított NAV; Gödöllei Anna; InfoRádió; 2015. december 7.

Jövőre kategorizálja az adóalanyokat a NAV

„Csak a Cégbíróságon bejegyzett vállalkozás lehet minősített, azaz megbízható adózó. Az egyéni vállalkozók egy semleges kategóriába kerülnek – mondta a jövő évtől várható adózói kategorizálásról a Mazars adópartnere. Szmicsek Sándor hozzátette: a megbízható kategória előnyökkel, például kevesebb bírsággal jár, ezért feltehetően minden vállalat igyekezni fog, hogy ezt a státuszt megtartsa.

„A megbízható státusz kézzelfogható előnyökkel fog járni. Egyrészt a bírságok, az eljárási idők csökkennek, ami különösen az áfánál óriási cashflow-problémát szokott jelenteni, ha 75 vagy 45 napon térít vissza az adóhatóság egy visszaigényelt adót. Nem mindegy az sem, hogy bírságok mérséklődnek vagy éppen duplázódnak, ahogy a kockázatos adóalanyoknál történik” – mondta a Mazars adópartnere.

Szmicsek Sándor hozzátette, hogy a megbízható státuszt csak Cégbíróságon bejegyzett adóalanyok kaphatják meg, ezért a harmaduk, az egyéni vállalkozók helyből kiesnek, ők sem kockázatos, sem megbízható státuszt nem kaphatnak. Maradnak a Cégbíróságon bejegyzett egyéni cégek, kft-k, bt-k. Ez így mindenkinek megfelelő lesz, mert az adóhatóság a megbízható státuszúaknak lényegesen rövidebb vizsgálati időszakokat ír elő és alacsonyabb bírságtételeket. Érzékelhetően kedvezőbb elbírálásban részesülnek a megbízható státuszúak, aki valaha is részt vett adóellenőrzésen, tudja, nem mindegy, mennyi ideig vizsgálja a hatóság az alanyt.

A rendszer 2016-tól indul, az első negyedévet vizsgálja az adóhatóság, tehát a másodiktól dől el és lehet kérni a megbízható státuszt, illetve akkortól jár a kockázatos besorolás is. Ugyanakkor vannak olyan feltételek, amelyek a múltra nyúlnak vissza. Három éve működő cég lehet csak megbízható státuszú, és tíz szempontból álló elemzést végez az adóhatóság. Lényeg, hogy ne legyen nagyösszegű, minősített adóhiánya, mert az kizáró tényező, ahogy az is, ha valaki szerepel az adóhatóság listáin, ahhoz magánszemélyeknek 10 millió, vállalkozások esetén 100 millió forintos meg nem fizetett adónak „kell” lennie – hangsúlyozta a Mazars adópartnere.”

Forrás:
Jövőre kategorizálja az adóalanyokat a NAV; InfoRádió; 2015. december 7.

Társadalmi egyeztetésen „A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése” című (KÖFOP-2.1.1.3-VEKOP-15) felhívás tervezete

„Elindult „A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése” című (KÖFOP-2.1.1.3-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

——–

„…A felhívás célja, tervezett fejlesztések
A projekt fő célja, hogy a területi államigazgatás humánerőforrás fejlesztése által javuljon az ügyintézés minősége, növekedjen a munkatársak és az ügyfelek elégedettsége.
Ezen átfogó cél elérése érdekében a projekt a két fő beavatkozási területen az alábbi részcélokat fogalmazza meg.
A területi államigazgatás humánerőforrásának fejlesztéséhez és belső képzési rendszerének megújításához kapcsolódó felmérések

  • meghatározásra kerülnek azon nem humán közszolgáltatások, melyek ügyintézését javasolt a kormányhivatalokban is elérhetővé tenni;
  • átvilágításra kerül a kormányhivatalok belső képzésszervezési és vizsgáztatási gyakorlata, infrastruktúrája;
  • egyszerűsödik a kormányhivatalokban a képzési programok szakmai igényekhez igazítása, és hatékony operatív lebonyolítása;
  • javul a kormányhivatalok oktatásszervezési kapacitása;
  • felmérésre kerül a területi államigazgatás belső továbbképzési igénye;
  • felmérésre kerül a területi államigazgatás személyi állományának mentális egészsége és funkcionális kompetenciáinak szintje.

Belső képzési programok fejlesztése, megvalósítása

  • nő a területi államigazgatás belső képzéseihez kapcsolódóan tananyag-fejlesztési és oktatási feladatokat ellátó munkatársak felkészültsége;
  • bővül a személyi állomány elméleti tudásszintjének, illetve készségszintjének növelésére rendelkezésre álló belső képzési programok kínálata;
  • bővülnek a személyi állomány mentális egészségének, elkötelezettségének, javítására szolgáló programok;
  • javul a területi államigazgatás személyi állományának tudás- és készségszintje;
  • javul a területi államigazgatás személyi állományának mentális egészsége és elkötelezettsége;
  • nő a területi közigazgatási rendszeren belüli mobilitás;
  • egyszerűbbé válik a területi államigazgatáson belül a munkaerő eloszlás optimalizálása….”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése (KÖFOP-2.1.1.3-VEKOP-15); Széchenyi 2020

Társadalmi egyeztetésen „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című (KÖFOP-2.1.1.2-VEKOP-15) felhívás tervezete

„A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

—-

„…A felhívás célja, tervezett fejlesztések
A projekt alapvető kiinduló pontja, hogy az ország közigazgatási és kormányzati (közszolgálati) teljesítménye és minősége közvetlen hatással van az ország, a nemzet versenyképességére. Mind a minőség, mind a tényleges teljesítmény alapvetően a közszolgálatban dolgozók személyes teljesítményén alapul, másrészt az általuk alkalmazott eszközök és módszerek, továbbá a kialakított szervezeti és működési rend alapvetően befolyásolják. A személyes teljesítmény egyik meghatározó alapja a tudás és az annak használatára való képesség. A tudásbázis kialakítása és strukturált fejlesztése ezért nem önérték, hanem a közszolgálati teljesítménynövelés és a minőség javítás alapvető eszköze, fundamentuma.

A projekt stratégiai célja egy olyan átfogó közszolgálat fejlesztési folyamat megvalósítása, amely megalapozza a jó kormányzás és a szolgáltató szemléletű közigazgatás elérését a szervezeti kultúra átalakításával, korszerű ismeretek és szervezési gyakorlatok széles körben történő terjesztésével. Cél a szolgáltatási szemlélet és etikus működés megerősítése a közszolgálatban, amely a közigazgatás emberi erőforrás-gazdálkodásának fejlesztésén és a közszolgáltatások színvonalának javításán keresztül teremthető meg. Ennek érdekében a közszolgálatban dolgozó szakemberek kompetencia fejlesztése, életpályamodell kidolgozása, folyamatok átláthatóságának növelése, információs adatbázisok integrálása és ügyfélközpontúvá tétele valósul meg.

A projekt alapvető céljai:

  • A közszolgálati szervek tevékenységét megalapozó és azt fejleszteni képes tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása, szervezett együttműködés útján – más felsőoktatási intézmények, gazdasági szereplők, civil szervezetek, önkormányzatok, kormányhivatalok bevonásával.
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapacitásai teljes egészében a közszolgálati szervek tevékenységének támogatását szolgálják. Magyarországon több intézmény is foglalkozik a jó kormányzás, a jó közigazgatás vagy általában az állami tevékenységek alapjául szolgáló kutatásokkal és ismeretanyag előállításával. Kiemelt célkitűzés tehát az intézmények kapacitásának együttműködések hálózata révén történő koordinált összekapcsolása, azaz kutatói és kutatási hálózat, tudáshálózat létrehozása. Ezzel, az állami tevékenységek – kiemelten a jó kormányzás – alapjául szolgáló rendszerezett és ellenőrzött tudományos kutatási eredmények összefoglalása, disszeminációja és tananyaggá fejlesztése valósul meg. Az így létrejött tudáshalmaz, tudásbázis széles körben való terjesztése hozzájárul a stratégiai és az operatív programban szereplő célok minél teljesebb és sikeresebb eléréséhez.
  • A közszolgálatnak állandó változásban kell lennie, ha a világ rendkívül gyors változásait követni, az ebből adódó kihívásokat leküzdeni szeretné. Mindehhez nemcsak naprakész, hanem kipróbált tudásra, rendszerezett és értékelt ismeretanyagokra, módszerekre és megoldásokra van szükség. Ez a tudás jelentős részben más országokban, nemzetközi szinten áll rendelkezésre, ezért ez a projekt a közszolgálati teljesítmény és minőség növelését, és ezzel a versenyképességre ható változását intenzív nemzetközi tudástranszferrel segíti elő.
  • A közszolgálati minőség növelésének és a közszolgálat megreformálásának (megjavításának) alapvető feltételét nemcsak a célok megfogalmazása és a követendő értékek kijelölése képezi. Szükség van a változások (nemzetközi mércével is elfogadott) figyelésére, mérésére, értékelésére…

”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés (KÖFOP-2.1.1.2-VEKOP-15); Széchenyi 2020; 2015. december 8.

Társadalmi egyeztetésen az „Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.” című (KÖFOP-2.3.2.2-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezete

„Elindult az „Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.” című (KÖFOP-2.3.2.2-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

—–

„…A felhívás célja, tervezett fejlesztések
Jelen felhívás keretében megvalósuló kiemelt projekt célja a közszolgáltatások minőségi fejlesztésének tekintetében, valamint a 2014-2020-as tervezési ciklusra való felkészülés céljából kutatások megvalósítása.

A projekt keretében megvalósítandó kutatások a vertikális és horizontális intézményi együttműködések hatékonysága növelésében rejlő, a területfejlesztési potenciálok kiaknázásához történő hozzájárulásra irányulnak. A projekt stratégiai célja, hogy hozzájáruljon a helyi közszolgáltatások rendszerének átalakításához, a hatékony, fenntartható és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához.

A projekt fentieken kívül az önkormányzati rendszer különböző szintjeinek igényeihez és képességeihez alkalmazkodó, „akadálymentes” és hatékony információcserét biztosító és kommunikációt támogató módszertani kommunikációs eszközök kialakítását, valamint a megvalósítást, bevezetést segítő útmutatók kidolgozását kívánja megvalósítani. A helyi közszolgáltatások rendszerét, struktúráját, finanszírozási modelljét is érintő reformprogram elindításához a projekt keretében létrejövő kutatások, hatástanulmányok szakmai hozzájárulásként szolgálnak. A tárgyban már rendelkezésre álló tudás és tapasztalat rendszerezése és megosztása, valamint a megfelelő módon és közszolgálati szintekre történő becsatornázásuk szintén az ÖFFK II. projekt keretén belül valósul meg.

Stratégiai célként fogalmazódik, hogy a fenti szakmai eredmények hozzájáruljanak a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához. A projekt keretében megvalósítandó kutatások eredményei adatbázisban kerülnek rögzítésre, amelyhez a projekt célcsoportjai, az önkormányzatok, valamint a projekt résztvevői is hozzáféréssel rendelkeznek.
A kutatási eredmények továbbá a jogszabályi előterjesztések hatásvizsgálata során is felhasználhatók lesznek, valamint disszeminációs elemként a kormányzati szereplők felé kormányjelentés formájában rendelkezésre fognak állni…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. KÖFOP-2.3.2.2-VEKOP-15 kódszámú; Széchenyi 2020

Társadalmi egyeztetésen az „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című (KÖFOP-2.1.1.1-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezete

„Elindult „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című (KÖFOP-2.1.1.1-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

——

„A felhívás célja, tervezett fejlesztések
A közigazgatás hatékonyabb működése folyamatosan tanuló, adaptív szervezetet feltételez, amely a bürokráciacsökkentést szolgáló minőség erősítésére, a munkavégzés hatékonyságának növelésére törekszik olyan tisztviselőkkel, akik tudatosan fejlesztik szolgálati képességeiket és bővítik szakmai ismereteiket.
A projekt stratégiai célja, hogy ehhez az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programokat, korszerű tanulási eszközöket és fejlesztő környezetet biztosítson.
Ennek megfelelően a projekt céljai:

  • az egyéni fejlesztést támogató képzések,
  • az egyéni tanulási szükségletek és a valós kompetencia-igények mérése,
  • az ezekre épülő képzési programok,
  • a korszerű tanulási technológia és a támogató technikai háttér.

A projekt céljai szerinti beavatkozási területek:

  1. A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése;
  2. A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztése;
  3. Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások.

A stratégiai cél és a hozzá kapcsolódó indikátorok megvalósításához három alcél/beavatkozási terület kapcsolódik:

  1. A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése;
  2. A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztése;
  3. Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások…

”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése (KÖFOP-2.1.1.1-VEKOP-15); Széchenyi 2020; 2015. december 8.

Több bírát akar a közigazgatásban Handó Tünde

„Jelentősen növelni kell majd a közigazgatási bírák és bírósági alkalmazottak számát, és komoly infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lesz, ha az Országgyűlés elfogadja az új közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amelynek jelenleg a kodifikációja zajlik – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki szombathelyi fórumon.

Handó Tünde a közigazgatás átalakításáról szóló konferenciasorozat záró rendezvényén kijelentette: közigazgatási ügyekben felvetődött az úgynevezett társas bíráskodás lehetősége, vagyis a három főből álló bírói tanácsok alkalmazása, ami az ezzel az ügykörrel foglalkozó bírák számának megháromszorozását igényelné. Ez több száz fős létszámbővítést tenne szükségessé a bírói karban – fűzte hozzá.

Az OBH elnöke előadásában fontosnak nevezte, hogy a bírói kar a törvény-előkészítés időszakában segítse szakmai észrevételeivel a jogalkotók munkáját, hiszen – mint mondta – egy törvény addig nem készül el, szövege sem végleges, amíg azt az Országgyűlés végső formájában el nem fogadja.

Kitért arra is, hogy a törvényalkotóknak egyértelműen kell meghatározniuk azt is, hogy a közigazgatási jogvita esetén pontosan mikor és milyen ügyekben fordulhatnak majd az ügyfelek a bíróságokhoz. Ez fogja befolyásolni, hogy milyen mértékben emelkedik majd a bíróságok elé kerülő ügyek száma – tette hozzá.

Világossá kell tenni a szabályozásban Handó Tünde szerint azt is, hogy marad-e a közigazgatási eljáráson belül fellebbviteli rendszer, vagy a bíróságoknak – esetleg külön közigazgatási bíróságoknak – kell ezeket a fellebbviteli eljárásokat lefolytatni.

A koncepcióban szerepel az is, hogy az állampolgárok a jövőben nem csupán a közigazgatásban okozott kár, hanem a közigazgatásban hozott intézkedések, eljárási cselekmények miatt is a bíróságokhoz fordulhatnak.

Handó Tünde szerint ez egészen új gondolkodásmódot és felkészültséget kíván meg a közigazgatási ítélkezés minden szereplőjétől, ügyvédektől, bíráktól, de a közigazgatásban dolgozóktól is.
Az OBH elnöke a konferencia szünetében rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen egyebek között Savaria szülöttére, Szent Mártonra utalva a segítés szándékának fontosságát emelte ki, amelynek a közigazgatást és a közigazgatási bíráskodást is át kell hatnia.

Forrás:
Handó Tünde: Növelni kell a bírák számát; Magyar Hírlap/MTI; 2015. december 11.
Lásd még: A közigazgatási átalakításával kapcsolatos konferencia-sorozat záró rendezvénye Szombathelyen; Országos Bírósági Hivatal; 2015. december 11.

A Tolna Megyei Kormányhivatal működése a 2015. áprilisi szervezeti integráció után

„Az ellenőrzési és szervezési feladatok mellett képzési, adatvédelmi és közzétételi feladatokat lát el a Tolna Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztálya. A Rádió Orienten Tarnai Nikoletta főosztályvezető elmondta, a szakvizsgák szervezése és lebonyolítása, az iratkezelés felügyelete, valamint a megyei Államigazgatási Kollégium munkájának koordinálása adja főbb aktualitásaikat.

A 2015. áprilisi szervezeti integráció hatására egy egységes hivatal alakult ki. A Tolna Megyei Kormányhivatal tíz főosztályának egyike a Jogi és Koordinációs Főosztály – emelte ki a Rádió Orienten Tarnai Nikoletta főosztályvezető. A vendég rámutatott, szervezeti egységük a Koordinációs és Szervezési, valamint a Humánpolitikai Főosztály egyesüléséből jött létre.

Az ellenőrzési, képzési és szervezési feladatok mellett meghatározott adatvédelmi és közzétételi hatósága van a főosztálynak. „Szakmai segítséget nyújtunk a kormányhivatal szervezeti egységeinek és ellátjuk a perképviseletet. A szakmai gyakorlatok engedélyeinek előkészítését végezzük, továbbá projekteket és közbeszerzési eljárásokat folytatunk” – hozzátette, a szakkérdések lebonyolítása új hatáskörük. A főosztályvezető az aktualitások közül a szakvizsgák szervezését, az iratkezelés felügyeletét, illetve az integritás tanácsadók munkáját emelte ki. Rámutatott, a 2015-ös évben 174 fő tett sikeres közigazgatási alapvizsgát, míg 106-an közigazgatási szakvizsgát és 63-an építésügyi vizsgát szereztek.

A főosztály hatáskörébe tartozik továbbá a Tolna megyei Államigazgatási Kollégiummal kapcsolatos ügyek adminisztrációja és koordinációja. Ez a szervezet a kormányhivatal munkáját elősegítő szakmai fórum – emelte ki a vendég. Tarnai Nikoletta elmondta, a kollégium sokrétű feladatokkal bír: elemzi és értékeli a kormányzati döntések területi megvalósítását, előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok fejlesztését, értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, illetve ajánlásokat tesz a szakképzések terén.”

Forrás:
Közel kétszázan tettek közigazgatási alapvizsgát Tolna megyében; OrientPress; 2015. december 9.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár: Csak azt látjuk, amit az intézményrendszer láttatni akar, az pedig nem a valóság

„Csak azt látjuk, amit az intézményrendszer láttatni akar, az pedig nem a valóság – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen, ahol az is kiderült, az alapellátóknak teljesíteniük is kell a jövő évi tízmilliárdért.

A zsúfolt várók, a hosszú várólisták, az elszaladó adósság nem a valóság, mindezt csak az intézményrendszer akarja láttatni velünk, mert ez az érdeke. Ebben ígér változást Ónodi-Szűcs Zoltán, akit októberi kinevezésekor az emberi erőforrások minisztere úgy mutatott be, „komoly harcossal van dolgunk, aki nemcsak az orvosok, hanem a betegek nyelvét is beszéli” – bár az államtitkár a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomáját soha nem kamatoztatta a gyógyításban. Az államtitkár célja a betegellátás, és nem az intézményrendszer életben tartása, mert szerinte „jelenleg az intézményrendszer azt árulja, amije van, és nem azt, ami a lakosság szükséglete”, ezért átalakítások várhatóak a struktúrában és az ösztönző rendszerben. Ez utóbbit elsőként az alapellátásban dolgozók érezhetik majd, hiszen a jövő évi költségvetésben nekik szánt 10 milliárd forintot már ösztönzők mentén osztanák ki. Ezt az összeget egyébként az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók fizetésének emelésére ígérték korábban, most az államtitkár „ennek tartalmáról” nem akart még beszélni, annyit azonban elárult, nem kártyapénzemelésben gondolkodnak. Kifejtette azt is, az már most megmutatkozik, hogy az ösztönzőkkel el lehet érni, hogy a háziorvosok kevesebb beteget küldjenek a szakellátókhoz, azonban még ez is elég arra, hogy a kórházak feltöltsék az ágyaikat. Ha ezen nem tudnak változtatni a következő időszakban, pénzt sem kaphat az egészségügy – mondat Ónodi-Szűcs Zoltán.

Rendet kell tenni az intézményekben, és akkor nem kell órákat várakozni az ellátásra a betegeknek – vélte az államtitkár, majd azt is kifejtette, a várólisták is az intézmények önfenntartó mechanizmusait szolgálták, hiszen amikor nekiláttak azok tisztításának, 77 ezer beteg várakozott műtétre. Később kiderült, hogy a valós szám csupán 45 ezer, míg mára mindössze 35 ezren várnak elektív műtétekre. „Ezért el kell gondolkodni azon, hogy amit látunk, az a valóság-e vagy csak az intézményrendszer akarja ezt láttatni velünk” – hangsúlyozta ismét, majd példaként hozta még a sürgősségi ellátást is, ami szintén azért küszködik szakemberhiánnyal, mert saját érdekei mentén létrehozta az ellátórendszer a sürgősségi betegellátó osztályokat.

Kozmetikázza saját adatait az intézmények egy része annak érdekében, hogy jobb pozícióba kerüljön az év végi kasszaseprésnél – folytatta tovább az államtitkár, aki lapunknak néhány hete még úgy nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja, hogy idén nem lesz konszolidáció. Tegnap viszont már azt mondta, tervei szerint lesz adósságrendezés december végén, bár nem akkora mértékű, mint eddig, hiszen a kórházak évközben kaptak már hatvan milliárd forintot. Kifejtette, eddig nem látták, mennyi készpénz-állománya van a szolgáltatóknak, ezért úgy festett, valóban nem tudják fizetni a számláikat, azonban néhányuknál kiderült: képes lenne erre saját bevételeiből. Mindezek tükrében azonban még becslést sem kívánt adni arra, hogy szerinte mennyivel kevesebb a szolgáltatók valós tartozásállománya annál a 45 milliárd forintnál, amelyet a Magyar Kórházszövetség október végén jelzett.

A Szent Imrében – az államtitkár szerint – jól csinálják
A főigazgató minden intézkedését helyesnek tartja a Szent Imre Kórházban az államtitkár, szerinte a munkáltató és a munkavállalók közötti perpatvarban az államtitkárságnak se erővel, se hatalommal nem kell részt vennie, hiszen a betegellátás folyamatos, és a fluktuáció sem kiugró, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben hét aneszteziológus és több röntgenorvos is felmondott. Lapunk kérdésére válaszolva, hogy rendelkezésre áll-e a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvos és szakdolgozói létszám az intézményben, amelyet a működési engedélyhez szükséges minimumfeltételek előírnak, az államtitkár úgy reagált, nem tudja, hogy a kórház ágyszámához rendelt humán erőforrásnak mennyinek kell lennie; de egyébként sem ért egyet a jelenlegi minimum rendelettel, amely darabszámokat ír elő, és nem tesz különbséget kompetenciákban az intézmények között. Átvéve a szót Rétvári Bence, a humán tárca parlamenti államtitkára leszögezte: a Szent Imre Kórházban folyamatos a betegellátás, minden normálisan működik, csupán a sajtóban túlreprezentált téma. A Szent Imre Kórház egyébként mintegy 200 ezer dél-budai lakos ellátásáért felel.

Budán lesz az új szuperkórház – ismételte a korábban már elhangzott információt Ónodi, aki megerősítette: a fővárosi betegellátási koncepció kidolgozása után határoznak az intézmény pontos helyéről, mert azt nem a lobbi-, hanem az ellátási érdekek határozzák majd meg. A területért Cserháti Péter kormánybiztosként felel és tárgyal az érintett felekkel. A Sportkórház sorsa – amelyről a minap Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora azt nyilatkozta, hogy a Szent János Kórház egyik szárnyába költözik – december 16-ai ülésén dönt a kormány, amelynek célja, hogy a komplexumot egyben tartsa.

Kevés a bér, majd egyszer több lesz
Senki sem gondolja, hogy bérek rendben vannak, ezért is tárgyalnak a szakmai szervezetekkel, ám „mégis csak Magyarországon élünk, és nem tehetjük meg, hogy egy ágazatot kiemelünk, ahol uniós fizetéseket adunk” – válaszolt Ónodi-Szűcs a béremelést firtató kérdésekre. Elmondta, az érdekvédők kérték az államtitkárságtól, hogy tárgyaljanak az ágazati kollektív szerződésről (ÁKSZ), azonban az egyeztető fórumok eredményeként – a jelenlegi jogszabályok szerint – nem születhet meg az ÁKSZ, ezért vagy jogszabály-módosításra lesz szükség, vagy olyan „alternatív lehetőséget” kell találni, ami lehetővé teszi a béremelést.

Az utóbbi években forrásbővülés volt az egészségügyben – jelentette ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár a sajtóbeszélgetésen. Mindezt két számmal támasztotta alá. Míg az E-Alap 2010-es főösszege 2014-re közel 25 százalékkal nőtt, az OECD szerint is bővült az egészségügyre fordított forrás. Sikerként számolt be arról is, míg korábban masszívan nőtt az orvos-elvándorlás, immár évek óta csökkenő tendenciát mutat a rezidens- és kezdő szakorvos támogatási programnak, valamint a béremeléseknek köszönhetően. Ez utóbbi folytatására azonban egyik államtitkár sem tett konkrét ígéretet, ahogyan arról sem esett szó, hogy az említett támogatási programok következményeként a kórházi menedzsmenteknek az intézmények saját bevételeiből kell kigazdálkodniuk a náluk évek óta dolgozó szakorvosaik béremelését. E nélkül ugyanis kezelhetetlenné válna a központi intézkedés okozta bérfeszültség.”

Forrás:
Ónodi: „az intézményrendszer azt árulja, amije van”; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2015. december 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalmi egyeztetésen az „Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház” című (KÖFOP-2.2.1.3-VEKOP-15) felhívás tervezete

„Elindult az „Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház” című (KÖFOP-2.2.1.3-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

—-

„A felhívás célja, tervezett fejlesztések
Jelen felhívás keretében megvalósuló projekt egy olyan informatikai fejlesztés végrehajtását célozza meg, amely több kincstári szakrendszer összekapcsolása révén az adatokat összevontan kezelő elemzői, adatbányászati, szimulációs felületet hoz létre, célja továbbá ezen összevont és összekapcsolt adatok online módon történő közzététele, mely hozzájárul az átláthatóság, illetve a nyílt kormányzati adatok hozzáférhetőségének növeléshez és ezzel a nyílt kormányzásra irányuló törekvések megvalósításához.

A projekt célok megvalósításának legfőbb eszköze az államháztartási információs rendszer továbbfejlesztése, államháztartási folyamatok nyomon követését támogató jelenleg erősen széttagolt információs háttér konszolidálása, a központi kormányzat, a közpénzekkel foglalkozó egyéb szervezetek stratégiai, taktikai és operatív döntéshozatali munkájának korszerű eszközökkel történő támogatása, valamint a költségvetési tervezési rendszer megújítása 4 alprojekt megvalósítása mentén:

1. Az adatminőség javítása az adattárház előtétrendszereinek fejlesztésével
* Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer
* Integrált könyvviteli alkalmazás
* Egységes Törzsadat-kezelő Megoldás kidolgozása

2. Államháztartási Adattárház kialakítása
* Kincstári Adattárház (KINCS-TÁR) kifejlesztése
* Államháztartási adattárház keretrendszer
* Transzparencia Portál kialakítása
* Beszámolórendszer kontrollfunkciója, felülvizsgálat fejlesztése

3.Kompetencia- és szervezetfejlesztés, belső szabályozások kialakítása

4. Tervezés rendszerének/módszertanának fejlesztése, jogszabályi környezet megteremtése
* Módszertani anyag kidolgozása
* Jogszabályok előkészítése…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen az Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház (KÖFOP-2.2.1.3-VEKOP-15); Széchenyi 2020; 2015. december 8.

Társadalmi egyeztetésen a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) (KÖFOP-2.3.1.1-VEKOP-15)” felhívás tervezete

„Elindult a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)” című (KÖFOP-2.3.1.1-VEKOP-15 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. december 12-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a fórum-hozzászólási felület karbantartás miatt korlátozottan érhető el. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos észrevételeket a palyazat@me.gov.hu email címre küldhetik el a karbantartás ideje alatt.
Szíves megértésüket köszönjük!
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020”

—-

„…A felhívás célja, tervezett fejlesztések
Jelen felhívás keretében megvalósuló projekt célja, hogy egy olyan integrált működési és informatikai rendszer jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben az ország összes településére kiterjedően naprakész információk álljanak rendelkezésre központilag a helyi közszolgáltatásokra kiterjedő ellátás- és finanszírozás-tervezési, valamint rendszerszintű szervezési feladatokhoz.
Az IKIR egy támogató elemző rendszer, amelynek fő célja az önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatai kapcsán a helyi közszolgáltatásokra vonatkozó meglévő adatbázisok összerendezése egy közös felületen az önkormányzatok költséghatékony működésének biztosítása és a költségvetés tervezhetősége érdekében.

Helyi közszolgáltatásokon jelen Felhívás keretében azokat a közszféra által szervezett közcélú szolgáltatásokat értjük, amelyek jellemzően települési vagy legfeljebb járási szinten érhetőek el, települési/járási szintű szereplő irányítás alatt, feladatellátásban áll (pl. településfejlesztés, -rendezés, óvodai helyek, alapfokú egészségügyi ellátás, környezet-egészségügy, védőnői szolgáltatás, helyi közösségi közlekedés, helyi közlekedésszervezés, helyi közvilágítás biztosítása stb.).

Az IKIR települési szinten is felhasználható elemzési felületeihez és adattartalmaihoz az önkormányzatok regisztráció alapján hozzáférést kapnak. Ez releváns segítséget jelenthet a helyi léptékű feladatméretezési, fejlesztési és optimalizációs tevékenység, továbbá a működési és költségvetési tervezési feladataik végrehajtásához, melyhez a szükséges képzések is biztosítottak a rendszer felhasználói részére.

A fejlesztés eredményeként létrejövő információs bázis, illetve az erre épülő modell és üzleti logika alapul szolgálhat a helyi közszolgáltatások optimalizálásához, esetleges átszervezésének reformlépéseihez. Ágazati döntéselőkészítő-döntéstámogatási alkalmazásként megalapozhatja a közszolgáltatások javítását, egységesítését szolgáló ágazatirányítási, kormányzati terveket. Felveti standard – vagy minimum – szolgáltatási szint országos kialakításának, meghatározásának lehetőségét.

A fejlesztéssel létrejön egy több komponensű, ágazati rendszereken átívelő, integrált elemzési és vezetői információs rendszer a helyi közszolgáltatások nyomon követésének, elemzésének és értékelésének támogatására. Az IKIR bevezetése eredményeképpen a heterogén adatbázisok helyett egy a helyi szintű közszolgáltatásokkal kapcsolatos, integrált információs bázis jön létre.
A rendszer támogatni képes a feladattelepítéssel kapcsolatos kormányzati terveket, feladat-allokációs, illetve forrás-újraelosztási ágazatirányítási döntéseket az által, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vertikális ágazati rendszerek horizontális összekapcsolásával dinamikus adatokat szolgáltat mind az önkormányzatok, mind a kormányzat számára a közszolgáltatásokat érintően. Egyúttal a feladatalapú finanszírozás alapjait is megteremti az ehhez szükséges adatok elemezhetőségének biztosításával.

Az IKIR a helyi közszolgáltatások tekintetében releváns és elemezhető információk vonatkozásában adat és információs kapcsolatokat definiál, valamint adatelemzési módszereket (mutatószámok, függvények, stb.) hoz létre a különböző ágazati adatbázisokkal összefüggésben. Kidolgozásra kerülhetnek a közszolgáltatások üzemeltetésének fajlagos mutatói, kimutatásra kerülhetnek az önkormányzati intézményműködtetés létesítmény-gazdálkodási mérőszámai.

Az IKIR a helyi közszolgáltatások értékelése szempontjából fontos, de jelenleg intézményesített formában nem gyűjtött minőségi jellemzők leíró információinak (pl. ügyfél elégedettség mérések) rögzítését és elemzését is támogatja.

Hasznos és hiánypótló alkalmazásként képes lehet a közszolgáltatásokhoz való – egyenlő – hozzáférés, elérési utak vizsgálatára; a települési és lakossági „közszolgáltatási esélyegyenlőség” kutatására.

Célja egyben a jó gyakorlatok beazonosítása, sikeres helyi közszolgáltatás-szervezési megoldások adaptációja és azoknak az önkormányzatok felé részben jelenleg is fennálló, részben a projekt eredményeinek kommunikálása céljából célzottan kialakítandó kommunikációs csatornákon és fórumokon keresztül való folyamatos eljuttatása…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2015. december 8.
Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) (KÖFOP-2.3.1.1-VEKOP-15); Széchenyi 2020; 2015. december 8.

A jognak nem lenne szabad felülemelkednie a logikán

„…Réka arra törekszik, hogy előadásain megtalálja a közös hangot a mérnökhallgatókkal. Különös kihívást talál azokban a kérdésekben, amelyek a jog műszaki tudományoktól idegen jellegére világítanak rá: „a jogalkalmazói mérlegelés például különös jelenség a kézzel fogható, egzakt eredményekhez szokott mérnököknek”. A fiatal tanársegéd ambiciózus személyiségnek vallja magát, és élvezi, hogy mérnököket oktat. Jogászként először javarészt társadalom- és bölcsészettudományokat tanult, ám mindig közel állt hozzá a műszaki szakemberek rendszerszemlélete és strukturált gondolkodása. Ez lehetett az oka, hogy a jog után merész váltással új területet választott mintegy második hivatásául: a logikát, amely a matematika és a filozófiai tudományok határán áll.

Legújabb kutatásaiban a mesterséges intelligencia és a jog összefüggéseit elemzi, együttműködésben a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékkel. Kutatótársaival – Hamp Gáborral és Szakadát Istvánnal, a Szociológia és Kommunikáció Tanszék docenseivel – egy olyan gépi (automatizált) rendszer lehetőségeit vizsgálja, amelyben a számítógép emberi segítség nélkül elemez jogszabályszövegeket. Egy olyan rendszer megalkotásán dolgoznak, amely a jogszabályi felsorolásokat vagy a szabályozásokban kifejtett belső definíciók értelmezését is lehetővé teszi. E rendszerrel a több mint 6600 hatályos hazai jogszabály logikai összefüggései egy nap remélhetőleg elemezhetők lesznek számítógéppel, emberi beavatkozás nélkül.

„A jognak nem lenne szabad felülemelkednie a logikán” – fogalmazott. „Úgy vélem, hogy társadalmilag elvárható, hogy egymással összhangban lévő és ellentmondásmentes jogszabályok szerint éljünk. Egy szabályozás nem határozhat meg egy cselekvést egyszerre tilosnak és megengedettnek. A magyar jogban léteznek ellentmondó szövegezésű passzusok, annak ellenére, hogy a hazai jogszabályok strukturáltsága, szövegezése nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően egységes” – fejtette ki Markovich Réka, aki nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a jövőben számítógépes szöveg-feldolgozási eszközökkel világítson rá a jogszabályokban rejlő logikai ellentmondásokra.”

Forrás:
„Remekül érzem magam a mérnökök között”; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2015. december 7.

Informatika, távközlés, technika

A tervek szerint az idei utolsó kormányülésen tárgyalják majd az InternetKon jelentését és az ezzel kapcsolatos előterjesztést

„Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági bizottságát az InternetKon eredményeiről.

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága 2015. december 8-i ülésének napirendjén szerepelt az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredményeivel kapcsolatos tájékoztató, amelyet Deutsch Tamás, a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos terjesztett elő.

Az InternetKon vezetője kiemelte, hogy ez volt az első olyan széleskörű társadalmi konzultáció, amely kizárólag digitális platformon valósult meg, amely során már a 14. életévüket betöltött polgárok is véleményt nyilváníthattak, és amelyben már a kérdéssor is a polgárok akaratnyilvánítása alapján lett összeállítva.

Az InternetKon eredményeit ismertetve Deutsch Tamás elmondta, 2015 őszén az InternetKon sikeresen lezárult; a nemzeti konzultáció kérdéssorára 32 ezer polgár válaszolt. Majd hozzátette: mint ahogy a konzultáció egész folyamatát, úgy az ennek eredményeképpen kidolgozott kormány-előterjesztés előkészítését is széleskörű társadalmi párbeszéd és a digitális ökoszisztéma szereplőivel folytatott egyeztetés jellemezte.

A bizottság tagjait Deutsch Tamás tájékoztatta arról, hogy elkészült a kormány számára az InternetKon eredményeit megvalósító kormány-előterjesztés, valamint az InternetKon-ról szóló jelentés, ezt követően ismertette a kormányhatározat-tervezetben megfogalmazott legfontosabb javaslatokat: az internetezés áfája csökkenjen 18%-ra; az internetezés árának további csökkentése érdekében a kormány készítsen elő megállapodást a piaci szereplőkkel a távközlési különadó csökkentéséről; épüljön minden településen ingyenes wifi-szolgáltatás; készüljön átfogó digitális oktatási stratégia; valamint a kormány kezdeményezzen közös európai fellépést és saját hatáskörében is tegyen meg minden annak érdekében, hogy megszüntesse a multinacionális internetes vállalkozások adóelkerülő gyakorlatait. A miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a kormány-előterjesztések közigazgatási egyeztetése zajlik és tervezetten az idei utolsó kormányülésen kerül megtárgyalásra az InternetKon jelentése és az előterjesztése.

A bizottsági ülésen elhangzott véleményeket összegezve Deutsch Tamás elmondta: úgy gondolja, az InternetKon kapcsán a kormánypártok által és ellenzéki oldalról egyaránt támogatott javaslat készült a kormány számára.

Az InternetKon vezetőjének ajánlását, miszerint a kormányülést követően ismét tájékoztatja a bizottságot arról, hogy az előterjesztésben meghatározott célok eléréséhez milyen jogi, költségvetési, vagy egyéb kormányzati aktivitást igénylő eszközök kerültek elfogadásra, a bizottság elnöke támogatta.”

Forrás:
InternetKon: tájékoztatás a Gazdasági bizottságnak; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2015. december 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Intelligens városrészt építünk Mongóliában

„A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. 25 millió euró értékű együttműködési megállapodást kötött Ulánbátor önkormányzatának fejlesztési ügynökségével, a megállapodás értelmében magyar cégek okosváros-technológiák szállítóiként részt vehetnek a mongol főváros városfejlesztési projektjeiben – közölte az MNKH hétfőn az MTI-vel.

Az együttműködés keretében három fő fejlesztési program valósul meg: az ulánbátori közlekedési vállalat teljes buszparkjának megújítása, új, intelligens, komplett városrész kiépítése mintegy 62 hektáros területen, valamint intelligens közvilágítási rendszer kiépítése a főváros egyik kerületében – olvasható a közleményben.

Kiemelték: a buszpark megújításának támogatására magyar buszösszeszerelő üzem is épül Ulánbátorban, amelyhez kapcsolódóan a városi közlekedést támogató magyar Smart City alkalmazásokat, termékeket is bevonják a település integrált, jelenleg modernizálás alatt álló közlekedési rendszerébe. Az okosváros-projekt megtervezésére és megvalósítására magyar cégek bevonásával a Magyar Nemzeti Kereskedőház tesz javaslatot.

Jövőre indulhatnak a projektek
Az együttműködési megállapodás további közös projektek megvalósításának előkészítésére is lehetőséget ad. Egyebek mellett párhuzamosan magyar technológiával indulhat építőanyag-gyártás, illetve élelmiszer-feldolgozó üzem Ulánbátorban, és magyar cégek közreműködésével valósulhat meg a főváros folyóinak szabályozása, hasznosítása is – ismertették.

A közleményben idézik Ducsai-Oláh Zsanettet, az MNKH vezérigazgatóját, aki kiemelte, hogy Mongólia és azon belül Ulánbátor gazdasági és társadalmi szempontból a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége. A mostani aláírással kiemelt fontosságú intelligens városfejlesztési projektekben vehetnek részt magyar vállalkozások a kereskedőház révén – mutatott rá.

A vezérigazgató az MTI kérdésére elmondta, hogy az MNKH ulánbátori kirendeltsége által folytatott kínálati stratégia révén határozták meg az együttműködési megállapodásban rögzített három fejlesztési területet. A projektek várhatóan 2016 nyarán indulnak el.

Az MNKH helyi képviseletein keresztül jelenleg négy kontinens összesen közel negyven országának piaca érhető el. A vállalat célja, hogy elősegítse a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését.”

Forrás:
Intelligens városrészt építünk Mongóliában; mno.hu/MTI; 2015. december 7.

Újvidék: Okos Városok – Aktivitások és Alkalmak

„Újvidéken megtartották az Okos Városok – Aktivitások és Alkalmak elnevezésű műhelymunkát, amelyet az újvidéki Helyi Gazdasági Fejlesztési Iroda szervezett.

A városi képviselő-testület épületében megtartott műhelymunka keretében bemutatták a Horizont 2020 – Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramja 2014–2020, az Újvidék Tudományos-Kutatói Projektjei (CLIPS, MobiWallet, Sociotal, WeLive), az Informatika Közvállalat, a Városi Közlekedési Vállalat és a DunavNet által kidolgozott prezentációt.

A műhelymunkának az volt a célja, hogy az Okos Város koncepcióját minél több község megismerje, és arra használják ki az új együttműködési lehetőségeket, hogy modernizálják a helyi önkormányzatok munkáját, mert ezzel színvonalasabb életet biztosítanak a polgárok számára.

Marijana Dukić-Mijatović, a Helyi Gazdasági Fejlesztési Iroda vezetője elmondta, hogy 2008 óta irodájuk különböző projekteken keresztül 5 millió eurót pályázott meg különféle donátoroknál.

– A műhelymunka azt bizonyítja, hogy Újvidék aktívan dolgozik a fejlesztéseken, megmutattuk, hogy nyíltak vagyunk az új technológiák alkalmazása iránt, és minden szinten keressük az új együttműködési formákat. Újvidék nagy erőbevetéssel dolgozik az Okos Város koncepcióján, nagy szellemi értékkel rendelkezünk, hiszen évente ötvenezer egyetemista iratkozik be az Újvidéki Egyetemre, és még tízezer gólya érkezik a magánegyetemekre. Az elmúlt évek folyamán az újvidéki önkormányzat több egyezményt és szerződést kötött az Újvidéki Egyetemmel, ennek köszönhetően a hallgatók az önkormányzati intézményekben végezhetik el a szakmai gyakorlatokat. Újvidéken több mint 110 IT vállalat működik, ami azt bizonyítja, hogy a város információs-technológiai központtá vált. Ezek a vállalatok évente több mint 80 millió eurós haszonra tesznek szert – magyarázta a Helyi Gazdasági Fejlesztési Iroda vezetője.”

Forrás:
Fontosak a helyi fejlesztések; Magyar Szó Online; 2015. december 9.

A magyarok 36%-a vásárol a weben

„Gyorsan nő az internetes vásárlás népszerűsége az Európai Unióban, 2015-ben már az uniós polgárok több mint fele vásárolt árut vagy szolgáltatást interneten – áll az Eurostat pénteken közzétett felmérésében.

Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a 16 és 74 év közöttiek körében az internetes vásárlók (e-vásárlók) aránya az idén 53 százalékra emelkedett a 2007. évi 30 százalékról. Ezzel az EU túlteljesítette az európai digitális menetrend (Digital Agenda) keretében előirányzott 50 százalékos célt.

Az internettől idegenkedők 75 százaléka előnyben részesíti a személyes jelenlétet az üzletekben, 27 százalékuk pedig azért utasítja el az internet vásárlási célú használatát, mert aggódik a fizetés és személyi adatai biztonsága miatt.

Az e-vásárlók aránya Nagy-Britanniában a legnagyobb (81 százalék), majd Dánia (79 százalék), Luxemburg (78 százalék), Németország, Hollandia, Finnország és Svédország (71 százalék) következik. Ezzel szemben Romániában a 16 és 74 év közöttieknek csak 11, Bulgáriában 18, Cipruson 23, Olaszországban pedig 26 százaléka volt e-vásárló.

Magyarországon az Eurostat szerint 36 százalék volt az e-vásárlók számaránya 2015-ben.

Az internetes vásárlók túlnyomó többsége a 25-34 éves korosztályból kerül ki. Az e-vásárlók 60 százaléka ruházati cikkeket és sportárukat szerez be az interneten. Ezt követi 52 százalékkal az utazás és az üdülés, a háztartási cikkek és játékok (41 százalék), a belépőjegyek (37 százalék) és a könyvek, magazinok és újságok (33 százalék).

Magyarországon az e-vásárlók 45 százaléka ruházati cikkeket és sportárut vesz, 43 százaléka pedig utazási és üdülési szolgáltatásokat rendel meg az interneten.”

Forrás:
A magyarok 36%-a vásárol a weben; Híradó.hu/MTI; 2015. december 13.
1 out of 2 persons in the EU purchased online in 2015; Eurostat; 2015. december 11. (pdf)

Szakirodalom

Új könyv a kínai alkotmányról

„…A PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézet és a Typotex Könyvkiadó új könyvsorozatot indított Panta címen, melynek célja, hogy széles értelemben vett társadalomtudományi munkák révén mutassa be a globális világ múltját és jelenét. A cím egyszerre utal az intézményi háttérre – vagyis a Pázmány Nemzetközi Tanulmányokra –, valamint arra a teljességre és sokszínűségre, amit megragadni hivatott. A sorozat szerkesztője Jany János.

A PANTA könyvek első köteteként a napokban megjelent A kínai alkotmány című könyv, melynek szerkesztője Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője.

Kína hagyományos jogi kultúrája jelentősen eltér a nyugatitól, ugyanakkor a 20. században komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a kínai jogot – a kínai sajátosságokat figyelembe véve – modernizálják, s közelítsék a nyugati jogrendszerekhez. Ezen erőfeszítések egyik célja az volt, hogy Kína alkotmányos állammá váljék. Az alkotmányos berendezkedés kiépítése több mint száz éve tart, s a folyamat a mai napig zajlik. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as meghirdetése után végképp egyértelművé vált, hogy kiszámítható, modern jogrendszer nélkül nem lehet a gazdaságot modernizálni, Kínát sikeressé tenni. Ehhez pedig szükség van egy korszerű alkotmányra, illetve az alkotmányos szabályok betartására és betartatására. A hagyományok és a politikai rendszer jellegzetességei azonban azt eredményezik, hogy Kínában az alkotmányosságot is másképp értelmezik, mint ahogy az a nyugati világban megszokott.

Magyarországon a világ legnépesebb államának jogrendszere szinte teljesen ismeretlen, noha Kína növekvő globális befolyása elengedhetetlenné teszi, hogy az ország működését meghatározó legfontosabb alapelveket és normákat megismerhessük. A most megjelent kötet – az első magyar nyelvű munka, amely a kínai alkotmánnyal foglalkozik – arra vállalkozik, hogy az olvasókat megismertesse a kínai alkotmány és alkotmányosság történetével, fejlődésével, sajátosságaival, egyes problémás kérdéseivel. A sinológusok és jogászok által írt tanulmányok mellett a kötet tartalmazza a Kínai Népköztársaság jelenleg hatályos alkotmányának hiteles fordítását is, így elsőként teszi elérhetőé magyarul a legfontosabb kínai törvény szövegét. A könyvet nemcsak jogászok forgathatják haszonnal, hanem azok is, akik a modern kínai történelem, politika, társadalom iránt érdeklődnek, hiszen az alkotmányos fejlődés mindig követi azokat a változásokat, amelyek az adott országban végbemennek. S manapság a Kínában végbemenő változásoknál aligha vannak fontosabbak a világon.

A könyv tartalma:
Salát Gergely: A mai kínai alkotmány történeti előzményei
Jordán Gyula: A Kínai Népköztársaság alkotmányainak történeti áttekintése
Koi Gyula: A Kínai Népköztársaság hatályos alkotmányának jellemzői
Bóka János: A népi bíróságok a Kínai Népköztársaság alkotmányos berendezkedésében
Kormány Attila: Az alkotmányosság és az emberi jogok egyes kérdései Kínában
A Kínai Népköztársaság alkotmánya (fordította: Varga Bálint Zsolt)
Függelék: A jogi sinológia magyar szakirodalma (összeállította: Koi Gyula)

A könyv kapható a nagyobb könyvesboltokban, illetve kedvezményes áron megrendelhető a kiadó honlapján.
A könyv adatai: Salát Gergely (szerk.): A kínai alkotmány. Panta Könyvek 1. Budapest, Typotex, 2015, 220 oldal, 2900 ft. ISBN: 978-963-2798-59-2.”

Forrás:
Új könyv a kínai alkotmányról; PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; 2015. október 15.

Letölthető útmutatók, segédanyagok az ISO 9001:2015 (az új minőségirányítási) szabvánnyal kapcsolatosan

„Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015. szeptember 15-én megjelent az új minőségirányítási szabvány az ISO 9001:2015, amely az MSZT szabványboltjában és webáruházában november 1-jétől már magyar nyelven is megvásárolható MSZ EN ISO 9001:2015 jelzettel.

Azok számára is van egy jó hírünk, akik szeretnének a szabványhoz kapcsolódóan plusz információkhoz jutni, ugyanis az IAF (International Accreditation Forum) és az ISO/TC 176/ WG 23 munkacsoport megjelentetett számos útmutatót, amelyek ingyenesen hozzáférhetőek angol nyelven.

IAF: Transition Planning Guidance for ISO 9001:2015 (Útmutató az ISO 9001:2015-ös szabványra való áttérés megtervezéséhez)
Ez az útmutató (IAF ID 9: 2015) elmagyarázza, hogyan érintik az ISO 9001-es változások a tanúsítókat és az akkreditáló testületeket, illetve az áttérési határidőről is tájékoztat.

ISO: ISO 9001 – Debunking the Myths (ISO 9001 – A tévhitek feltárása)
Az ISO reklámfüzete, amely a szervezeteket az ISO 9001 alkalmazására ösztönzi. Feltárja a tévhiteket, amelyek jól ismertek a gyakorlati felhasználók körében: a költségek, a komplexitás, a gyártás, a dokumentáció stb. vonatkozásában.

ISO: ISO 9001 – Moving from 2008 to 2015 (ISO 9001 – Áttérés a 2008-ról a 2015-re)
Ez az ISO-dokumentum részletesen vázolja, hogy miért kellett a szabványt felülvizsgálni, melyek a leglényegesebb különbségek, miért jobb a 2015-ös változat, továbbá segítő tanácsokat ad a szervezetnek az áttérés végrehajtásához.

ISO: ISO 9001:2015 – How to Use It (ISO 9001:2015 – Hogyan használjuk?)
Ha szervezetének újdonság az ISO 9001, akkor ez a kiadvány jó bevezető dokumentum az ISO 9001 céljai, a minőségirányítási alapelvek, az ISO 9001 szerkezete, valamint a tanúsítás és az akkreditáció megismeréséhez. Megemlíti továbbá az ISO 9000, az ISO 9004 és az ISO 19011-es társszabványokat.

ISO: Guidance for the Requirements for Documented Information (Útmutató a dokumentált információval kapcsolatos követelményekhez)
Ez a kiadvány példákon keresztül mutatja be, hogy a 2015-ös szabvány mit ért a dokumentált információk fenntartásán és megőrzésén. Megadja az ajánlott megközelítési módszereket az újonnan kiépítendő rendszerekre vonatkozóan, illetve azoknak, akik rendszerüket folyamatosan fejlesztik/naprakésszé kívánják tenni. Kifejti, hogy nem kötelező a dokumentáció, hacsak nem nyilvánítják ki annak szükségességét. A dokumentálás azonban szükségszerű, ha bizonyítani kell valami megtörténtét és ahol képzéssel nem bizonyítható a tevékenység, ott bizonyos utasításokra (fenntartott dokumentált információra) lehet szükség.

ISO: How change is addressed in ISO 9001:2015 (Hogyan foglalkoznak a változtatással az ISO 9001:2015-ben?)
Elmagyarázza, hogy a változtatásokat meg kell tervezni és felsorolja, hogy miket kell áttekinteni változtatások esetén.

ISO: Implementation Guidance for ISO 9001:2015 (Bevezetési útmutató az ISO 9001:2015-höz)
A bevezetés lépéseihez kapcsolódó általános útmutató, hivatkozva azokra a dokumentumokra, amelyek segítenek az áttérésben.

ISO: ISO 9001 correlation matrices (ISO 9001 kapcsolati mátrixok)
Összekapcsolja az ISO 9001:2008 és az ISO 9001:2015 egymásnak megfeleltethető fejezeteit. Ez az anyag segít eligazodni abban, hogy a 2008-as szabvány követelményei hogyan kapcsolódnak a 2015-ös kiadás követelményeihez.

ISO: The Process Approach in ISO 9001:2015 (Folyamatszemléletű megközelítés az ISO 9001:2015-ben)
Bemutatja, hogyan működik együtt a folyamatszemlélet a kockázatalapú gondolkodással és a PDCA-ciklussal. A dokumentum „A” melléklete egyértelműen leírja, hogy milyen típusú tevékenységek várhatók el a PDCA keretén belül.

ISO: ISO 9001 and Risk (Az ISO 9001 és a kockázat)
Tisztázza, hogy a kockázatalapú gondolkodásmód nem újdonság, hanem mindennapjaink szerves része.

ISO: Reaping the benefits of ISO 9001 (Az ISO 9001 előnyeinek kihasználása)
2015. szeptember 23-án az ISO 9000:2015 is megjelent, ez az egyetlen olyan dokumentum, amely a minőségirányítási alapelveket meghatározza. A dokumentum a fogalmakat is tartalmazza és ábrákkal szemlélteti azok kapcsolatait.

Készülő dokumentumok:
ISO 9001 for Small Businesses – What to do (ISO 9001 a kisvállalatok számára – Mi a teendő?)
The Integrated Management Systems Handbook (Integrált Irányítási Rendszerek kézikönyve)
Az Integrált Irányítási Rendszerek kézikönyvet 2016-ban fogják felülvizsgálni.”

Forrás:
Letölthető útmutatók, segédanyagok az ISO 9001:2015 szabvánnyal kapcsolatosan; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. december

Megjelent magyar nyelven az MSZ EN ISO 9000:2015. Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár

„Az ISO 9000:2015 tartalmazza az ISO/TC 176 nemzetközi műszaki bizottság által a szabvány közzététele idején kidolgozott és közzétett MIR-szabványok összes szakkifejezését.

Ezt a nemzetközi szabványt azért készítették, hogy segítsen az alkalmazóknak megérteni az alapvető fogalmakat, alapelveket és a minőségirányítás szakmai nyelvezetét azért, hogy képesek legyenek eredményesen és hatékonyan bevezetni egy MIR-t, és értéket létrehozni más MIR-szabványokból.

Részletek:

  • A szabvány 7 minőségirányítási alapelvet tartalmaz, amelyek támogatják a 2.2. szakaszban leírt alapvető fogalmakat. A 2.3. szakasz minden egyes minőségirányítási alapelvről tartalmaz egy „MEGÁLLAPÍTÁST”, ami leírja az alapelvet, egy „INDOKLÁST”, ami magyarázza, hogy a szervezet miért foglalkozzon az alapelvvel, a „FŐ ELŐNYÖKET”, amelyeket az alapelvnek tulajdonítanak, és a „LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEKET”, amelyeket egy szervezet megtehet az alapelv alkalmazása során.
  • A szakkifejezések és a meghatározások a 3. fejezetben koncepcionális sorrendben 13 fogalomcsoportban vannak elrendezve, melyek a következők:
    3.1. A személlyel vagy személyekkel kapcsolatos szakkifejezések
    3.2. A szervezettel kapcsolatos szakkifejezések
    3.3. A tevékenységgel kapcsolatos szakkifejezések
    3.4. A folyamattal kapcsolatos szakkifejezések
    3.5. A rendszerrel kapcsolatos szakkifejezések
    3.6. A követelménnyel kapcsolatos szakkifejezések
    3.7. Az eredménnyel kapcsolatos szakkifejezések
    3.8. Az adatokkal, információkkal és dokumentummal kapcsolatos szakkifejezések
    3.9. A vevővel kapcsolatos szakkifejezések
    3.10. A jellemzőkkel kapcsolatos szakkifejezések
    3.11. A meghatározással kapcsolatos szakkifejezések
    3.12. Az intézkedéssel/tevékenységgel kapcsolatos szakkifejezések
    3.13. Az audittal kapcsolatos szakkifejezések
  • A melléklet tartalmazza a fogalmi rendszerek diagramjainak (fogalomdiagramok) gyűjteményét, amelyek a fogalmak kapcsolatrendszerét mutatják be.
  • A dokumentum végén a szakkifejezések betűrendes mutatója szerepel.

A szabvány magyar egynyelvű változata 2015. december 1-jétől megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével, vagy az MSZT webáruházban.

2016 januárjában az MSZT felkészült szakértőkkel képzést tart az ISO 9000 és az ISO 9001-el kapcsolatban. Kérjük, figyelje honlapunkat vagy keresse munkatársunkat és jelezze részvételi szándékát, kérjen tájékoztatást a pontos időpontról az oktatas@mszt.hu e-mail-címen”

Forrás:
Megjelent magyar nyelven az MSZ EN ISO 9000:2015; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. december

Kisiskolák, helyi társadalmak, oktatáspolitika. Kisiskolák Baranya megyében

„…a kutatás fő célkitűzése az alábbiakban ragadható meg: kisiskolák, helyi társadalmak, oktatáspolitikai irányok összefüggésrendszerének vizsgálata, kiemelten Baranya megye közoktatási intézményrendszerére, alacsony létszámmal működő iskoláira vonatkozóan. Ennek mentén a dolgozat kísérletet tesz:
* a Baranya megyei kisiskolák tipológiai vizsgálatára;
* a kisiskolákat (is) érintő oktatáspolitikai tendenciák – és ezzel együtt jogszabályi változások – hatásainak vizsgálatára;
* az alacsony létszámmal működő, 150 fő alatti iskolákat érintő – 2006-tól végbemenő – változások leírására, elemzésére Baranya megyében;
* a hátrányos helyzet és az alacsony létszámú iskola összefüggésrendszerének feltárására;
* a nemzetiségi oktatás és kisiskola kapcsolatának vizsgálatára.
* A tematikus szálak között kiemelt szerepet szánunk annak, hogy az iskolák-települések-fenntartók viszonyrendszerében vállalkozzunk a fenntartói/települési/intézményi stratégiák (iskolabezárás – megtartás – újraindítás) feltérképezésére; az ezekhez kapcsolódó okok és motivációk, eredmények feltárására, iskola és helyi társadalom viszonyrendszerének feltárására, elsősorban esettanulmányok bemutatásával….”

Forrás:
Kisiskolák, helyi társadalmak, oktatáspolitika. Kisiskolák Baranya megyében; Andl Helga; Pécsi Tudományegyetem, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola; 2015. december 16. (pdf)

Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól

„Milyen jellegzetességekkel, hogy ragadhatók meg azok a feltételek, körülmények, amelyek országunk különböző területein élő lakosságát mozgatják, motiválják? Hogyan vizsgálhatók a területi különbségek, amelyeket egyéni tapasztalások, szociográfiák, szociológiai leírások nyomán ilyen vagy olyan mélységben megismerünk? Milyen különbségek vannak egy túlnyomórészt központilag irányított oktatáspolitika helyi-területi érvényesülésében, a minden állampolgár számára kötelezően előírt tankötelezettség, a nagyjából nagykorúságig tartó iskolalátogatásban? A dolgozat fejezetei ilyen kérdésekre keresik a választ, elsősorban és kiemelkedő fontossággal a társadalomföldrajz eszközeivel, módszereivel és szemléletével. Olyan társadalomföldrajzi megközelítésről van szó, amely regionális földrajzi módszereket alkalmaz és az oktatáspolitika különböző prioritásainak, céljainak megvalósulását vizsgálja és értékeli…”

Forrás:
Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól; Híves Tamás; Pécsi Tudományegyetem, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola; 2015. december 15. (pdf)

Törvények, rendeletek

A NISZ fogja biztosítani a Külügyminisztérium számára a digitális kormányzati szolgáltatásokat

„A Kormány egyetért azzal, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium – a külképviseletek eszközállományának helyi működtetésével, a rejtjelezéssel összefüggő, a nemzeti szigorúan titkos, illetőleg az EU és NATO minősített adatokkal és ezekkel összefüggő tevékenységek, továbbá a közigazgatási és a magyar állampolgárok számára érdekvédelmi szolgáltatásokkal, tevékenységekkel kapcsolatos üzemeltetési feladatok kivételével – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által nyújtott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybevételre kötelezett központi költségvetési szervként igénybe vegye, és ennek érdekében felhívja

1. a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2016. és 2017. években gondoskodjon összesen
a) 4449 millió forint fejlesztési forrás biztosításáról a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport, valamint
b) 1468 millió forint informatikai fejlesztés- és üzemeltetési célú forrás biztosításáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. január 1-től ütemezetten

2. a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a 2016. évi költségvetés vonatkozásában 500 millió Ft tartós előirányzat biztosításáról a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében

3. a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a belügyminisztert, hogy kössön megállapodást 436 millió Ft tartós előirányzat átcsoportosításáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet terhére a Belügyminisztérium fejezet javára;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal

4. a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a belügyminisztert, hogy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére nyújtott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások részletes körét és módját – a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter előzetes tájékoztatásával – megállapodásban rendezze.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter miniszter belügyminiszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1901/2015. (XII. 8.) Korm. határozata a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerének hatékony, üzembiztos működésének biztosításához szükséges egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2015. évi 192. szám; 2015. december 8.; 23956. oldal (pdf)

Mobilalkalmazás és informatika a vasúti tájékoztatás javítására

„A Kormány 1925/2015. (XII. 12.) Korm. határozata a KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0012 azonosító számú („A vasúti személyszállítás közszolgáltatási feladat ellátása biztonságának növelése, a fedélzeti szolgáltatások korszerűsítése vizuális és hangos utas tájékoztatással, mobilalkalmazás fejlesztéssel, informatikai fejlesztésekkel” című) projektjavaslat támogatásának jóváhagyásáról, valamint akciótervi nevesítéséről

A Kormány
1. jóváhagyja a KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0012 azonosító számú, „A vasúti személyszállítás közszolgáltatási feladatellátása biztonságának növelése, a fedélzeti szolgáltatások korszerűsítése vizuális és hangos utas tájékoztatással, mobilalkalmazás fejlesztéssel, informatikai fejlesztésekkel” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot (a továbbiakban: projekt) az 1. melléklet szerint,

2. elfogadja a projekt kiemelt projektként történő nevesítését az 1. melléklet szerint,

3. hozzájárul a projekt vonatkozásában a kötelezettségvállaláshoz a 2007–2013 közötti programozási időszak operatív programjai eredményes zárásával összefüggő 2015. évi feladatokra vonatkozó cselekvési tervről és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről szóló 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat I.8. pontja alapján,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. december 20.

4. hozzájárul a projekt támogatási szerződésének megkötéséhez,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. december 23.

5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon azoknak a projekteknek az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (a továbbiakban: IKOP) történő finanszírozásáról és az IKOP éves fejlesztési keretében történő szerepeltetéséről, amelyekkel a Közlekedés Operatív Program nanszírozó alaponkénti forrásfelhasználása meghaladná a 100%-ot.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1925/2015. (XII. 12.) Korm. határozata a KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0012 azonosító számú („A vasúti személyszállítás közszolgáltatási feladat ellátása biztonságának növelése, a fedélzeti szolgáltatások korszerűsítése vizuális és hangos utas tájékoztatással, mobilalkalmazás fejlesztéssel, informatikai fejlesztésekkel” című) projektjavaslat támogatásának jóváhagyásáról, valamint akciótervi nevesítéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 195. szám; 2015. december 12.; 26178. oldal (pdf)