Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Bizottság: két új pénzügyi eszköz az induló, innovatív vállalkozások és a városfejlesztés támogatására
Tárgyszavak: 2014-2020, európai beruházási terv, Európai Bizottság, európai strukturális és beruházási alapokból (ESB-alapok), fejlesztéspolitika, fenntartható városi közlekedésfejlesztés, fenntartható városregenerációs modell, Franciaország, induló vállalkozások, kkv-támogató eszköz, kohéziós politika, köz- és magánegyüttműködés, közfinanszírozás, Languedoc-Roussillon, Lengyelország, okos város, Pomeránia, smart city, urbanisztika, városfejlesztés.
58. Kormányinfó: újabb állami rezsicsökkentés, Balaton, Uber
Tárgyszavak: állami rezsicsökkentés, Balaton, bürokratikus terhek csökkentése, fejlesztéspolitika, Lázár János, Magyarország, szabályozás, Uber
Robbanásszerű növekedés előtt áll az e-kereskedelem Magyarországon
Tárgyszavak: Deutsch Tamás, digitális gazdaság, Digitális Jólét Programja, digitális kereskedelem, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kereskedelem, fogyasztóvédelem, Internet áfakulcsa, Keszthelyi Nikoletta,közbeszerzések, közigazgatási webhelyek, Magyarország, nyílt forráskódú szoftver, webáruházak

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai Bizottság: két új pénzügyi eszköz az induló, innovatív vállalkozások és a városfejlesztés támogatására

„Az Európai Bizottság a mai napon az esb-alapok beruházásaihoz kapcsolódó két új szabványosított, azaz használatra kész pénzügyi eszközt fogadott el, hogy megkönnyítse a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai beruházási terv céljainak megfelelően duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat.

Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „A pénzügyi eszközökkel kevesebb közforrás felhasználása mellett lehet hatékonyan beruházni új ötletekbe, vállalkozásokba és az uniós polgárok tehetségébe. Ezek az eszközök hatalmas lehetőségeket kínálnak a magántőke mozgósítására, amelyet az esb-alapok befektetésekor teljes mértékben ki kellene használni.”
Az esb-alapokról szóló rendelettel és az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal eleve összhangban álló használatra kész pénzügyi eszközök célja, hogy a tagállamok körében a hagyományos támogatások helyett a megújuló pénzügyi támogatás elterjedését segítsék, valamint kombinálják a magán- és közforrásokat.

Három ilyen eszköz létezik már. Az első a kockázatok köz- és magánforrások közötti megosztásán alapuló kockázatmegosztási hitel. A második a maximált portfóliógarancia, amelynek esetében a közforrás garanciafedezetet nyújt a bank hitelportfólióját érintő veszteségre. Minkét eszköz a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférését szolgálja. A harmadik eszköz pedig a lakóépületek energiahatékonyságával és a megújuló energiák lakóépületekben történő alkalmazásával kapcsolatos projektek esetében igénybe vehető épületfelújítási hitel.

A mai napon a Bizottság további két új eszközt vezet be:

Az egyik az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió €-t. A 2007 és 2013 közötti időszakban a társbefektetési eszköz egyik példája a SAS JEREMIE volt, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak felhasználásával vonzott magántőkét és fektette be a franciaországi Languedoc-Roussillon régió csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozásaiba.

A másik új eszközt a városfejlesztési alap jelenti, amely a fenntartható városi projekteket fogja támogatni például a közösségi közlekedés, az energiahatékonyság vagy a városi területek megújulása területén. A projekteknek pénzügyi szempontból életképeseknek kell lenniük és az integrált városfejlesztési stratégia részét kell képezniük. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege projektenként elérheti a 20 millió €-t. Az esb-alapok forrásaiból és legalább 30%-os magántőke részvételével nyújtott támogatás pénzügyi közvetítő által kezelt hitelalap formáját ölti. Ilyen városfejlesztési alapot hoztak létre a 2007–2013-as időszakban a lengyelországi Pomerániában.

Háttér-információk
A támogatással szemben a pénzügyi eszközök a kezdeti közfinanszírozáson túl több magán- és közforrást vonzanak, továbbá több cikluson keresztül ismételten felhasználhatók.
Az esb-alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó keretrendszere nagyobb rugalmasságot, egyértelműbb szabályozást és több lehetőséget biztosít a pénzügyi eszközök felhasználása terén.
Először is bővült a szóban forgó eszközök felhasználási köre és így magában foglalja a kkv-k támogatása, az energia- és az erőforrás-hatékonyság, a digitális technológiák, a fenntartható közlekedés, a kutatás-fejlesztés és az innováció területét is.

Az új keretrendszer bevezeti az említett új szabványosított, használatra kész pénzügyi eszközöket, amelyekre előre meghatározott feltételek vonatkoznak és amelyek készek a mihamarabbi alkalmazásra. Az esb-alapok pénzügyi eszközök révén történő felhasználására vonatkozó, 2014 és 2020 közötti keretet érintő változásokról itt talál bővebb információt.
A 2014–2020-as időszakban a tervek szerint az esb-alapokból több mint 20 milliárd € kerül pénzügyi eszközök révén felhasználásra. A Bizottság elsősorban az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben 2015 januárjában elindított „FI-compass” online platform révén nyújt segítséget az irányító hatóságoknak és más érdekelteknek. A platform a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gyakorlati ismereteket és oktatási eszközöket bocsát rendelkezésre.

További információk
Pénzügyi eszközök és kohéziós politika:
* a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság honlapján
* az EBB honlapján
Az esb-alapok befektetésére vonatkozó első három használatra kész pénzügyi eszközt létrehozó végrehajtási aktus – A BIZOTTSÁG 964/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. szeptember 11.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételek tekintetében történő megállapításáról) –
A két új használatra kész pénzügyi eszközt létrehozó végrehajtási aktus
Melléklet”

Forrás:
A Bizottság két új pénzügyi eszköz elérhetővé tételével kívánja ösztönözni az induló innovatív vállalkozásokba és a fenntartható városfejlesztésbe való beruházást; Európai Bizottság; IP/16/2448; 2016. július 11.

58. Kormányinfó: újabb állami rezsicsökkentés, Balaton, Uber

„…Lázár János arról is szólt: újabb konzultáció kezdődött a járási és a kormányhivatalokban az állami rezsicsökkentésről. Augusztus 19-ig várják az állampolgárok álláspontját arról, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében milyen eljárásokban lenne szükség újabb egyszerűsítésekre. Emellett arról kérik ki az emberek véleményét, milyen engedélyezési eljárásokat kellene átalakítani, és mely – jelenleg fizetős – szolgáltatásokat kellene olcsóbbá vagy ingyenessé tenni.

A miniszter a kormány első féléves munkájáról tájékoztatva arról számolt be, hogy húsz ülést tartottak az első félévben, a kormány 648 előterjesztést tárgyalt meg – összesen 19 500 oldalnyi irományt -, 182 rendeletet és 355 határozatot hozott.
…
A gazdasági mutatókat értékelve azt mondta, hogy a költségvetés hiánya egészen biztosan a 2 százalékos határon belül lesz idén. Egyúttal kiemelte: az ipari teljesítmény bővülése megnyugtató a növekedési kilátásokat illetően.

Az Uber tevékenységének felfüggesztését Lázár János úgy kommentálta: jobban örült volna, ha a cég inkább vállalja a játékszabályokat, „az, hogy az Uber ezt nem vállalta és kivonult, az nyilvánvaló, pénzről szól”.

A 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési projekt sorsát firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: nincs szó forráselvonásról, a pénz rendelkezésre áll. Álláspontja szerint azonban nem kell kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítani a Balatont, hanem „jó minőségű pályázatok kellenek”. „A Balaton címke az értékelésnél nem ér többletpontot” – fogalmazott…”

Forrás:
Kifejezetten veszélyes az EB új javaslata; Miniszterelnökség; 2016. július 14.

Robbanásszerű növekedés előtt áll az e-kereskedelem Magyarországon

„Robbanásszerű növekedés előtt áll Magyarországon az e-kereskedelem, a kormányzat a rendelkezésre álló minden eszközzel garantálni fogja az interneten vásárló fogyasztók biztonságát – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.
Megjegyezte: míg egy tavalyi kutatás eredményei szerint Magyarországon a fogyasztók 36 százaléka vásárol a világhálón keresztül, addig az uniós átlag 53 százalék, ráadásul az elköltött pénz alig két és fél százalékát adják ki a magyarok ezen az úton.

A miniszterelnöki biztos azért is fontosnak nevezte a fogyasztóvédelem hatékony működését, mert az áfacsökkentés és az internetes alapcsomag bevezetése nyomán sok új felhasználó kezdheti majd el használni a világhálót, ezzel is növelve az e-kereskedelem potenciális ügyfeleinek számát.

Deutsch Tamás szólt a felhasználói tudatformálás fontosságáról is, célként említve, hogy az interneten vásárlók az egzotikus országokban bejegyzett webáruházaknál elérhető csekély árelőnnyel szemben inkább a jogorvoslat lehetőségével megjelenő biztonságot részesítsék előnyben.

Emlékeztetett: jövő januártól a jelenlegi 27-ről 18 százalékra csökken az internetezés áfája, a kormányzati szándék pedig az, hogy a gazdaság teherviselő képességének függvényében ezt öt százalékig mérsékeljék.

Szólt arról is: megállapodásra jutottak az internetszolgáltatókkal és azok érdekképviseleteivel, hogy az idei utolsó három számlában tájékoztatják ügyfeleiket a január elsejével hatályba lépő áfacsökkentés hatásáról.

A miniszterelnöki biztos felidézte: a reklámtörvény módosításával az Országgyűlés a múlt hónap elején határozott arról, hogy – szemben a jelenlegi gyakorlattal – az ötvenmilliárd forintos hazai online hirdetési piac bő felét adó globális internetes vállalkozásoknak is adózniuk kell itt keletkező bevételeik után.

Emlékeztetett arra is: egy májusi kormánydöntés értelmében a közigazgatás fejlesztése során a versenyjogi szabályozás figyelembe vétele mellett preferálják a nyílt forráskódú szoftverek beszerzését.

Miközben az uniós tagállamokban ezek aránya 20-30 százalékos, de van, ahol 50 százalék feletti, addig Magyarországon a nullához közelít – mondta Deutsch Tamás.

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte: a vizsgált hazai webáruházak négyötödénél találtak kifogásolnivalót vizsgálataik során a fogyasztóvédelem munkatársai, de még az utóellenőrzések során is 54 százalék volt ez az arány.

Jelezte: a jövő év elején feketelistát indít honlapján a minisztérium; itt a panaszos nevének kitakarása mellett érhetőek el a jogerős bírósági, fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali döntés megszületését követő két évig a súlyos jogsértésekről szóló dokumentumok.”

Forrás:
Robbanásszerű növekedés előtt áll az e-kereskedelem; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. július 15.

Közigazgatás, politika

A mai napon az Európai Bizottság elfogadta az EU–USA adatvédelmi pajzsot

„A mai napon az Európai Bizottság elfogadta az EU–USA adatvédelmi pajzsot.

Ez az új keretrendszer megvédi minden olyan uniós polgár alapvető jogait, akinek a személyes adatait az Egyesült Államokba továbbították, valamint egyértelmű jogi helyzetet teremt azoknak a vállalkozásoknak a számára, amelyek igénybe veszik a transzatlanti adattovábbításokat.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket nyilatkozta: „A mai napon jóváhagytuk az új EU–USA adatvédelmi pajzsot, amely védelmet nyújt polgáraink személyes adatainak és egyértelmű helyzetet teremt a vállalkozások számára. Európai és egyesült államokbeli partnereinkkel együtt keményen dolgoztunk azon, hogy elérjük és a lehető leghamarabb megvalósítsuk ezt a megállapodást. A földrészeink közötti adatáramlások alapvető fontosságúak társadalmaink és gazdaságaink számára – és mostantól olyan szilárd keretrendszerrel rendelkezünk, amely biztosítja, hogy ezek az áramlások a legmegfelelőbb és legbiztonságosabb feltételek mellett történjenek”.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU–USA adatvédelmi pajzs új, szilárd rendszer, amely az európaiak személyes adatainak védelmére, és a vállalkozások jogbiztonságának biztosítására szolgál. A rendszer szigorúbb és jobban érvényesített, adatvédelmi normákat, a kormányzati hozzáférésre vonatkozó biztosítékokat és a panaszok esetén az egyéneket megillető, egyszerűbb jogorvoslatokat honosít meg. Az új keretrendszer helyreállítja a fogyasztók bizalmát adataik transzatlanti továbbításakor. Az európai adatvédelmi hatóságokkal, az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és egyesült államokbeli partnereinkkel együttműködve alakítottuk ki a megállapodást, amely a legmagasabb szintű normáknak megfelelő védelmet biztosít az európaiak személyes adatainak”.

Az EU–USA adatvédelmi pajzs a következő elvekre épül:

Adatokat kezelő vállalatokra vonatkozó szigorú kötelezettségek: az új megállapodás szerint az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma rendszeres frissítéseket és felülvizsgálatokat végez a részt vevő vállalatok tekintetében, annak érdekében, hogy azok betartsák az általuk vállalt szabályokat. Ha a vállalatok a gyakorlatban nem teljesítik ezt, szankciókat rónak ki rájuk és eltávolítják őket a listáról. A harmadik felek részére történő adattovábbítások szigorodó feltételei azonos szintű védelmet garantálnak az adatvédelmi pajzsban részt vevő vállalattoktól történő adattovábbítások esetén.

Az egyesült államokbeli kormányzati hozzáférésre vonatkozó egyértelmű biztosítékok és átláthatósági kötelezettségek: Az Egyesült Államok biztosítékokat adott az Uniónak arra nézve, hogy a közigazgatási szervek bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célú adathozzáférése tekintetében egyértelmű korlátozásokat, biztosítékokat és felügyeleti mechanizmusokat fognak alkalmazni. Szintén első alkalommal minden uniós polgár jogorvoslati mechanizmusokat is igénybe vehet ezen a területen. Az USA kizárta az EU-USA adatvédelmi pajzsról szóló megállapodás szerint az USA-ba továbbított személyes adatok megkülönböztetés nélküli tömeges megfigyelésének lehetőségét. A nemzeti hírszerzés igazgatójának hivatala tisztázta továbbá, hogy nagy mennyiségű adatgyűjtés kizárólag különleges előfeltételek mellett alkalmazható, és a lehető leginkább célzottnak és fókuszáltnak kell lennie. A hivatal részletesen ismertette az ilyen kivételes körülmények közötti adathasználatra vonatkozó, meglévő biztosítékokat. Az Egyesült Államok külügyminisztere a Külügyminisztériumon belül kialakított ombudsmani mechanizmus révén a nemzeti hírszerzés területére vonatkozó jogorvoslati lehetőséget hozott létre az európai polgárok számára.

Az egyének jogainak hatékony védelme: Azok a polgárok, akik úgy vélik, hogy az adatvédelmi pajzs keretrendszerén belül visszaéltek az adataikkal, több hozzáférhető és megfizethető vitarendezési mechanizmust vehetnek igénybe: Ideális esetben maga a vállalat oldja meg a panaszt; vagy ingyenes alternatív vitarendezési mechanizmust fognak biztosítani. Az egyének ezenfelül saját nemzeti adatvédelmi hatóságaikhoz fordulhatnak, amelyek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal együttműködve gondoskodnak arról, hogy kivizsgálják és rendezik az uniós polgárok panaszait. Ha az ügy másképp nem oldható meg, végső eszközként választottbírósági mechanizmus is igénybe vehető. Az uniós polgárokat a nemzetbiztonság területén megillető jogorvoslati lehetőséget az Egyesült Államok hírszerző szolgálataitól független ombudsman kezeli majd.

Éves közös felülvizsgálati mechanizmus: a mechanizmus keretében nyomon követik az adatvédelmi pajzs – és ezen belül a bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségek és biztosítékok – működését. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság és az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma fogja végezni amerikai nemzetbiztonsági szakértők és európai adatvédelmi hatóságok bevonásával. A Bizottság az összes rendelkezésre álló információforrást igénybe veszi, és nyilvános jelentést bocsát ki az Európai Parlament és a Tanács számára.

Az adatvédelmi pajzs tervezetének februári előterjesztése óta, a Bizottság tanulmányozta az európai adatvédelmi hatóságok (a 29. cikk szerinti munkacsoport), és az európai adatvédelmi biztos véleményét, valamint az Európai Parlament állásfoglalását, hogy számos további pontosítást és javítást foglaljon bele a tervezetbe. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok megállapodott különösen a nagy mennyiségű adatgyűjtés további pontosításáról, az ombudsmani mechanizmus erősítéséről, valamint az adatmegőrzés és a harmadik fél részére történő adattovábbítás tekintetében a vállalatokra vonatkozó konkrétabb kötelezettségekről.

A következő lépések: A mai napon értesítik a tagállamokat a „megfelelőségi határozatról”, amely ennélfogva hatályba lép. Az Egyesült Államok részéről az adatvédelmi pajzs keretrendszerét a Szövetségi Közlönyben – a Hivatalos Lap amerikai megfelelőjében – teszik közzé. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megkezdi az adatvédelmi pajzs működtetését. A vállalatok augusztus 1-jétől nyújthatnak be tanúsítást a Kereskedelmi Minisztériumhoz, miután lehetőséget kaptak a keretrendszer áttekintésére és megfelelésük naprakésszé tételére. A Bizottság ezzel egyidejűleg rövid útmutatót tesz majd közzé a polgárok számára, amelyben elmagyarázza, hogy milyen jogorvoslatok állnak rendelkezésre, ha az érintett úgy véli, hogy személyes adatait az adatvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyásával használták fel.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok kormánya 2016. február 2-án politikai megállapodásra jutott a személyes adatok kereskedelmi célú transzatlanti cseréjének új keretrendszeréről: az EU–USA adatvédelmi pajzsról (IP/16/216). A Bizottság 2016. február 29-én előterjesztette a határozattervezetek szövegét. A 29. cikk szerinti munkacsoport (adatvédelmi hatóságok) április 29-i véleményét és az Európai Parlament május 26-i állásfoglalását követően a Bizottság 2016. július 12-én lezárta az elfogadási eljárást.
Az EU–USA adatvédelmi pajzs eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága a korábbi védett adatkikötőkre vonatkozó keretet érvénytelenné nyilvánító, 2015. október 6-i ítéletében fogalmazott meg.
További információk:
Megfelelőségi határozat
Mellékletek
Kérdések és válaszok
Tájékoztató
Közlemény: Transzatlanti adatáramlások: a bizalom helyreállítása erős biztosítékok segítségével (összes dokumentum angolul)”

Forrás:
Az Európai Bizottság elindítja az EU–USA adatvédelmi pajzsot, amely erőteljesebb védelmet biztosít a transzatlanti adatáramlásoknak; Európai Bizottság; IP/16/2461; 2016. július 12.

Konzultációval folytatódik az állami rezsicsökkentés

„Harmincöt hatósági eljárás, illetve szolgáltatás díjának mérsékléséről vagy elengedéséről alkothatnak véleményt az állampolgárok a folytatódó állami rezsicsökkentésről szóló kérdőíves konzultáción.

Csaknem tízmilliárd forintot takarítottak meg az állampolgárok és a vállalkozások egy év alatt, a tavaly bevezetett állami rezsicsökkentés, illetve a bürokratikus terhek egyszerűsítésének eredményeként – közölte a hajdú-bihari kormánymegbízott. Rácz Róbert azzal kapcsolatban tartott tájékoztatót, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón újabb konzultációt jelentette be az állami rezsicsökkentésről.

Díjmentes okmányok
A kormánymegbízott emlékeztetett rá, hogy egy év alatt közel másfélmillió okmányt adtak át díjmentesen, csupán a felsőoktatás jelentkezés díjának eltörlése egymilliárd forint megtakarítást jelentett az érintetteknek. „Most a kapukat még szélesebbre tárjuk” – jelezte Rácz Róbert, arra utalva, hogy a kormányablakokban és a járási hivatalokban rendelkezésre álló, az internetről is letölthető kérdőíveken 35 hatósági eljárás, illetve szolgáltatás díjának mérsékléséről vagy elengedéséről alkothatnak véleményt az állampolgárok. Jelezhetik azt is, szerintük melyik hatósági eljárást egyszerűsítsék, legyen például engedély helyett csupán bejelentéshez kötött.

Tízből négyet lehet választani
Az állampolgári, valamint a vállalkozói terhek csökkentéséről külön kérdőívben nyilatkozhatnak az érintettek, a felsorolt tíz-tíz eljárásból négyet-négyet jelölhetnek meg, amelynek csökkentenék vagy eltörölnék a díját, a harmadik kérdőíven pedig az eljárások egyszerűsítésére tehetnek indítványt az állampolgárok – ismertette a részleteket Rácz Róbert.

Egy hónap van a kitöltésre
A kitöltött kérdőíveket augusztus 19-éig várják a kormány- és a járási hivatalokban. Csupán Hajdú-Biharban több mint tízezer véleményre számítanak.”

Forrás:
Konzultációval folytatódik az állami rezsicsökkentés; Origo/MTI; 2016. július 15.

Fejlesztéspolitika: gyanús pályázatokat szűrtek ki az élelmiszeripari felhívásnál

„Egyre több gyanús vidékfejlesztési pályázat érkezik a Miniszterelnökséghez. Számos esetben olyan cégek próbálnak meg több száz milliós vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást elnyerni, amelyek árbevétele gyakorlatilag a nullához közelít. A tárca szerint ezek a vállalkozások – az előző ciklussal ellentétben – nem reménykedhetnek abban, hogy ilyen módon pénzhez juthatnak, hiszen az irányító hatóság azonnal elutasítja a kétes támogatási kérelmeket.

Jelentős érdeklődés fogadta a februárban megnyílt élelmiszeripari pályázatokat, a beérkezett támogatási kérelmek már most meghaladják a 141 milliárd forintos keretet. A tisztességes vállalkozások mellett azonban olykor olyan cégek pályázata is beérkezik az irányító hatósághoz, amelyekről egyértelműen látszik, hogy nem felelnek meg a felhívásban foglalt célkitűzéseknek, vagy a vállalkozás méretéhez képest irreálisan magas támogatást kérnek.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a pályázat meghirdetésekor igyekeztek rugalmas és könnyen teljesíthető feltételeket szabni, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy akik a könnyen megszerezhető pénz reményében pályáznak, azok olyan támogatási kérelmet is be tudnak nyújtani, amelyek a gyakorlatban nem takarnak valós beruházási szándékot.

Erre példaként említett egy olyan konzorciumot, amelynek tagjai minimális árbevétellel rendelkeznek, láthatóan nem régóta és nem komolyan foglalkoznak az élelmiszeripari tevékenységgel. – Bár ezek a vállalkozások is pályázhatnak százmilliós, vagy akár milliárdos beruházásokra is, a támogatási kérelmüket nagy valószínűséggel elutasítja az irányító hatóság – mutatott rá. Elmondta: a Miniszterelnökség minden egyes pályázat esetében megvizsgálja, hogy a dokumentum valós beruházási célt fogalmaz-e meg, a gyanús kérelmeket pedig azonnal kiiktatják a rendszerből.

Az államtitkár szerint olyan eset is előfordul, amikor a pályázó vállalkozás nem élelmiszeripari tevékenységet próbál meg akként eladni. A legjobb példa erre az a több ezer négyzetméteres raktárcsarnok, amelynek megépítéséhez úgy próbált meg támogatást igénybe venni egy cég, hogy pályázatban vállalta egy kisebb feldolgozó gépsor beszerzését. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan nem az élelmiszeripari fejlesztés kategóriájába sorolható.

– A cél az, hogy a rendelkezésre álló forrást közvetlenül az egyébként igencsak technológiai lemaradásban lévő ágazat fejlesztésére fordítsuk, logisztikai beruházásokat ebből a keretből nem fogunk finanszírozni – szögezte le Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: az uniós forrást megpályázók nem vehetik készpénznek, hogy mindenképpen támogatáshoz jutnak, ahogyan az előző kormány idején előfordulhatott, amikor több esetben is sikerült kijátszaniuk a rendszert az ügyeskedőknek…”

Forrás:
Gyanús pályázatokat szűrtek ki az élelmiszeripari felhívásnál; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. július 14.

Sok helyen április óta nem küldenek számlát a hulladékszállító cégek

„Hónapok óta nem kap csekket a szemétszállítási díjról a lakosság az ország legtöbb településén, mert az állami hulladékgazdálkodó cég, az NHKV április eleje óta képtelen megoldani a számlázást. Emiatt a családok várhatóan ősszel egyszerre kapnak majd egy hat-hét havi díjat magában foglaló számlát, ami elérheti a 18-21 ezer forintot. Ekkora összeget pedig feltehetően számos ügyfél képtelen lesz egyszerre kifizetni.
Április eleje, vagyis a szemétszállítás államosítása óta nem kapnak számlát a háztartások a hulladékszállítási díjról az ország legtöbb településén. A nemzeti kukaholdingként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nek ugyanis áprilisban kellett volna átvennie a számlázási feladatot a jórészt önkormányzati szemétszállítási cégektől. Erre azonban képtelen volt, így a ki nem küldött csekkek miatt egyre halmozódik a lakosság díjhátraléka – tudtuk meg Schmidt Jenőtől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökétől.

Szakértők szerint a számlázás hiánya ahhoz vezet, hogy a családok várhatóan ősszel egyszerre kapnak majd egy hat-hét havi díjat magában foglaló számlát, ami az átlagos, 3000 forintos havi hulladékszállítási díjjal számolva elérheti majd a 18-21 ezer forintot. Ekkora összeget pedig előreláthatólag számos ügyfél képtelen lesz egyszerre kifizetni, miután sokan az egyhavi díjjal is adósak maradnak. A családok nehéz anyagi helyzete miatt az ország keleti felének bizonyos területein például csak ötvenszázalékos a fizetési hajlandóság. Még a jobb módú közép-magyarországi régióban is csak a lakosság 80-90 százaléka fizet pontosan. Emiatt a háztartásoknak a szemétszállítási szolgáltatókkal szemben országos szinten eddig felhalmozott, hozzávetőleg 13 milliárd forint adóssága az év végére akár meg is duplázódhat – állítják hozzáértők.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a jogszabályok az NHKV számára azt írják elő, hogy számlát küldjön a háztartásoknak a szemétszállítási díjakról. Az állami társaság azonban április óta képtelen kiállítani a bizonylatokat, ezért a helyi szemétszállítási cégekre próbálja bízni a számlázást. Ezt azonban a cégek törvényesen nem vállalhatják el, s ahhoz, hogy a munkát bárki elvégezze, közbeszerzési eljárás keretében hivatalos megbízást kell kapnia. Ám ezek az eljárások időigényesek, emiatt jó, ha októberben elkezdődik országszerte a megfelelő fizetési csekkek kiküldése az ügyfeleknek, s ebből az állami cégnek csak később lesz bevétele. Az eredeti tervekben szereplő központi elszámolási rendszer pedig az év vége előtt szinte biztosan nem áll üzembe.

Schmidt Jenő hozzátette: az országban működő mintegy 170 szemétszállítási vállalkozás többsége a díjbevételek hiánya miatt jelenleg a csőd szélén áll, csak az NHKV által folyósított előlegből tudják fedezni a működési költségeiket. Így a mostani finanszírozási rendszer hosszú távon nem fenntartható.”

Forrás:
Óriási szemétcsekkek jönnek; Illés József; mno.hu; 2016. július 16.
Lásd még: „…Az NHKV elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, a korábbiakhoz hasonlóan a napokban is több rémhírt terjesztettek a szemétszállítás egységesítésével kapcsolatban. Kiemelte, ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem fog leállni ez a közszolgáltatás, továbbá nem igazolódnak be azok a vádak sem, hogy a lakosságnak emelt összegű, összesített számlákat kell fizetnie.
Kiemelte, a második negyedévi szemétszállítást tartalmazó számlák kiküldése jelenleg is folyamatban van, augusztusban pedig minden ügyfelük megkapja azt, a fizetési határidő meghatározásánál figyelembe veszik a társaság késlekedése miatti csúszást. Weingartner Balázs hangsúlyozta, minden esetben csak az adott negyedévről szóló számlákat postáznak, így senkinek sem kell a megszokottnál nagyobb összeget befizetnie…”
Augusztusban minden ügyfél megkapja a szemétszállítási csekket; Világgazdaság Online; 2016. július 17.

Az új kormányzati struktúra célja a kabinet erősítése

„A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányzati struktúra átalakításának célja, hogy erősítse a kabinet döntési és stratégiai vezetési képességét, illetve segítse a miniszterelnököt felkészülni a következő választásra. Lázár János erről Figyelőnek adott interjújában beszélt.

Azt mondta, az átalakítással a különböző tárcák és a kormány között létrejön egy olyan fórum, ahol a vitás kérdések rendezhetők. A két új kabinet nemcsak döntéseket készít majd elő, hanem maga is hozhat határozatokat, így erősítve a kormány döntési és stratégiai vezetési képességét. A gazdasági kabinet a döntések költségvetésre gyakorolt hatását vizsgálja majd, a stratégiai pedig azt nézi, hogy az adott javaslat szinkronban van-e a kormány alapvető célkitűzéseivel. Emellett a kabinetek abban segítik a miniszterelnököt, hogy legyen ideje felkészülni a következő választásra, és olyan ügyekkel foglalkozni, amelyek hosszú távon befolyásolják az emberek életét – fűzte hozzá Lázár János.

Arra a felvetésre, hogy ő vezetné a stratégiai kabinetet, azt mondta, „ízléstelen lenne”, ha ő jelentene be egy ilyen súlyú döntést. Hozzátette, a miniszterelnök a kormányülésen már ismertette elhatározását. A miniszter elmondta, ha mégis őt jelölnék az új kabinet vezetésére, azért dolgozna, hogy „a kormányzati teljesítmény a választásokon ne kockázatot, hanem előnyt jelentsen”, továbbá szeretné támogatni azt a célkitűzést, amely fellép a politika és a gazdaság káros összefonódása ellen.

Kijelentette, azokon a területeken, ahol neki van vagy lesz felelőssége, „irtani” fogja azokat, akik visszaélnek a bizalommal, mert nincs szükség olyanokra, akik „semmilyen felelősséget nem vállalnak, csak kínos ügyeket hagynak hátra, ártva ezzel hazájuknak és közösségüknek”…”

Forrás:
Az új kormányzati struktúra célja a kabinet erősítése; Az új kormányzati struktúra célja a kabinet erősítése; Miniszterelnökség; 2016. július 14.

Új képzések és fejlesztések a közszolgálati egyetemen

„…Az NKE rektora elmondta: az egyetemen számos új képzést készítenek elő. Már idén elindítanak két – az új állami tisztviselőkről szóló törvény előmeneteli rendszerébe illeszkedő – szakirányú továbbképzési szakot: a közigazgatási tanulmányokat és a kormányzati tanulmányokat.

Ráadásul – emelte ki a rektor – a közigazgatási szakvizsgát is kiváltó képzéseket nem csak a fővárosban, hanem – más felsőoktatási intézményekkel, a megyei kormányhivatalokkal együttműködve, valamint e-learning és távoktatási módszerek révén – igyekeznek minden megyében elérhetővé tenni. Idén a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetik, és már szeptembertől elindítják a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amelyre az elmúlt időszakban a hallgatók körében, de a külügyi szférából is komoly igény mutatkozott – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a napokban kezdeményezték egy új államtudomány mesterszak indításának akkreditációját. Ezzel – mint kiemelte – Magyarországon több évtizedes szünet után, a hagyományt felelevenítve, de modern formában indítanák újra az államtudományi képzést. Az új mesterszak – amely a jogászképzéshez hasonlóan nem ciklusokra bontott, hanem ötéves, doktori címmel záródó képzés lesz – várhatóan szintén jövőre indulhat el. Patyi András kiemelt feladatnak nevezte, hogy , hogy a Belügyminisztérium döntése alapján a rendészeti képzéseket – a tervek szerint 2017-től – háromról négyévesre bővítik. A közigazgatás-szervező alapszakon pedig – a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve – egy adóigazgatási, pénzügyi szakirány létesítésén dolgoznak.

A rektor szólt arról is, hogy az elmúlt időszak biztonságpolitikai környezetváltozása nyomán, az egyetemen működő a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkája iránti igény az egyetem, kormányzati és szakmai szervezetek részéről is megnőtt. Ennek nyomán Tálas Péter, az SVKK igazgatója – aki eddig az NKE nemzetközi tanulmányok karának dékáni posztját is betöltötte – úgy döntött: a kutatóközpont megnövekedett feladataira koncentrál a jövőben. A nemrég indított nemzetközi tanulmányok kar továbbépítését pedig dékánként az eddigi dékánhelyettes, Koller Boglárka folytatja.

Patyi András a Ludovika Campus fejlesztésének jelenlegi állásáról elmondta: épül az új oktatási épület, valamint a sportközpont is, ahol nem csak a hagyományos sportágak gyakorlására, hanem lovaglásra, lőkiképzésre is lesz lehetőség. A parkon kívül, a Diószeghy utcában álló üres telken és a mellette lévő korábbi rendőrségi épületben alakítják ki a rendészettudományi képzés új központját, ahonnan a hallgatók és az oktatók – a tervek szerint – egy hídon járhatnak majd át a parkba, hogy ezzel se zavarják a közúti közlekedést.
…
Az egyetemi nagy beruházás második üteméről, a hadtudományi és honvédtiszti, valamint a katasztrófavédelmi képzés Ludovika Campusra való költöztetéséről a közeljövőben várható a kormánydöntés – mondta a rektor.

Az NKE rektora kitért arra is, hogy a több évvel ezelőtt indított Ludovika Szabadegyetem – amelynek előadásai mindenki számára nyitottak – egyre népszerűbb. Így nem csak folytatják a következő szemeszterben, hanem más tudományterületek bevonásával, bővítik is az előadások témáit….”

Forrás:
Patyi: új képzések és fejlesztések a közszolgálati egyetemen; Hírado.hu/MTI; 2016. július 17.

Közigazgatási, politikai informatika

FÖMI: új honlapot indult kifejezetten a precíziós mezőgazdasági felhasználók számára

„A GNSS Szolgáltató Központ új honlapot indított kifejezetten a precíziós mezőgazdasági felhasználók számára. A weboldal a www.farmrtk.hu címen érhető el, ahol a gazdák tájékozódhatnak a helyspecifikus művelés legfontosabb kérdéseiről, illetve a megújított, kifejezetten a mezőgazdasági felhasználásra optimalizált átalánydíjas szolgáltatásokról is.

Hosszú távú cél az RTK és hálózati RTK korrekciók szolgáltatásán kívül, a FÖMI-ben rendelkezésre álló távérzékelési, térinformatikai, geostatisztikai, termés-modellezési és ezekhez kapcsolódó adatok rendelkezésre bocsátása, így egy teljesebbé tett szolgáltatás kiépítése a mezőgazdasági felhasználók részére.
…
A műholdas helymeghatározó rendszerek – összefoglaló elnevezéssel GNSS (Globális Helymeghatározó Rendszerek) – közvetlen alkalmazásával mindössze a néhány méteres navigációs pontosság érhető el. A helyspecifikus (precíziós) mezőgazdasági alkalmazások igényeinek kielégítésére, ahol a cm-es pontosság akár az éves műveleti ismétlések során is feltétel, a GNSS csak hozzáadott földi infrastuktúrával használható sikeresen. A lehetséges alternatívák közül mind a pontosságot, mind a rendelkezésre állást tekintve a legmegbízhatóbb megoldást egy országos GNSS referenciaállomás-hálózat biztosíthatja, ahol a hálózatba kötött állomások adatainak együttes és egységes feldolgozása után szolgáltatják a gazdák által igényelt korrekciókat.

A 35 hazai és 19 határmenti referenciaállomásból álló GNSSnet.hu az első hazai, RTK (Real Time Kinematic) korrekciók előállítására alkalmas referenciaállomás-hálózat, mely centiméter pontosságú műholdas helymeghatározást tesz lehetővé. A rendszert már 2002-től kezdve üzemelteti és fejleszti a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium több ezer felhasználó megelégedésére.

GNSSnet.hu hálózat működése
A GNSSnet.hu szolgáltatásban 54 db referenciaállomás észleléseit együttesen dolgozzuk fel. Ez a hálózati feldolgozás teszi lehetővé, hogy ne csak egybázisos – vagyis egyetlen állomásról származó – korrekciókat lehessen nálunk elérni, ahol a referenciaállomástól távolodva csökken a meghatározási pontosság, hanem úgynevezett hálózati korrekciókat is, melyeknél a referenciaállomások észlelési adatainak együttes feldolgozásából számítunk a felhasználó helyére lokalizált korrekciókat. Így a felhasználó a referenciaállomástól távolodva is ugyanazt a pontosságot tudja tartani, mint az állomások közvetlen közelében. A pontosság homogén marad még abban az esetben is, ha kiesik a hálózatból egy állomás. Hazánkban egyedülállóan csak nálunk érhető el ez a korrekciótípus. Ezt alkalmazva igen rövid idő alatt (20-90 mp) elérhető a cm-es RTK (Real Time Kinematic) pozíciómeghatározás.”

Forrás:
Új GNSS szolgáltatás a mezőgazdasági felhasználók számára; Földmérési és Távérzékelési Intézet; 2016. július 12.
FarmRTK.hu
Lásd még: Real Time Kinematic; Wikipédia és Real Time Kinematics; Navipédia

Interaktív térképen nagyobb városaink fejlesztési-tervezési adatai

„Bővült a településen belüli adatokat interaktív térképen megjelenítő alkalmazás térbeli lefedettsége és információ-tartalma. Már nem csupán a megyei jogú városok, hanem valamennyi, 20 ezer főnél népesebb település több száz intézményi adata megtekinthető 100*100 méteres területegységekre bontva.

A Lechner Tudásközpont fejlesztése révén már a nagyobb városok esetében is elérhetővé váltak a helyi demográfiai, jövedelmi, beépítettségi adatok. Az információk 100*100 méteres területekre lebontva is megjeleníthetők, az interaktív térképi rétegeknek köszönhetően pedig néhány kattintással vizsgálhatók a különböző adathalmazok közötti térbeli összefüggések is.

Megfelelő alkalmazással például könnyedén ábrázolható, hogy a településen belül hol, milyen korösszetételű népesség koncentrálódik, melyek a családi házas vagy lakótelepes övezetek, vagy az ingatlanárak alapján merre találhatók a magasabb, illetve alacsonyabb státuszú városrészek.

[A fenti kép teljes nagyságában elérhető itt.]
A TeIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer), mely alapvetően települési szintű adatokat tartalmaz, TETA alkalmazásában (Országos Fejlesztési Tervezést Támogató Rendszer) a térképen megjeleníthető demográfiai és vagyoni viszonyokon kívül már lekérdezhető több száz intézmény és szolgáltatás pontszerű elhelyezkedése is (úgynevezett POI adatok). Az adatbázis 169 ezer POI-t tartalmaz, a POI pontok megjelenítik például, hogy hol találhatók általános iskolák, fogorvosi rendelők, turistaházak, dohányboltok, stb. – egészen pontosan 345 alkategória térbeli mintázata. Ábrázolásuk persze kombinálható a POI-k megjelenítésével, így összevethető például a gyerekkorú népesség térbeli megoszlása és az általános iskolák elhelyezkedése.

A nyilvánosan elérhető modulban mindezeken felül megtalálhatók települési, térségi tervek, összehasonlíthatók az egyes megyék fejlesztési céljai a 2014-2020 közötti időszakban, valamint a célokhoz kapcsolódó mutatók változása is nyomon követhető.

A https://teta.teir.hu/ weboldalon elérhető alkalmazás Térképtár/Intézményellátottság menüpontjában található fenti információk 2015-ös adatokkal frissültek, a 100*100 méteres térképi rétegeknek köszönhetően pedig már egészen szűk, fókuszált megjelenítés is lehetséges.”

Forrás:
Interaktív térképen nagyobb városaink fejlesztési-tervezési adatai; Lechner Tudásközpont; 2016. július 12.

Quaestor-ügy: ügyészség, bíróság, informatikai kultúra a XXI. század elején

„…Jóformán feldolgozhatatlan mennyiségű, két és fél millió oldalnyi dokumentum keletkezett a Quaestor-ügy nyomozása során. A vita egyelőre arról folyik, ki, hogyan és mennyiért kaphatja meg a dokumentumokat.
…
De a csütörtöki tárgyalás nem csak azért marad emlékezetes, mert Tarsoly a 474 napja tartó letartóztatása óta először kapott olyan nyilvános fórumot, amely előtt ártatlanságát hangoztathatta. Hanem azért is, amilyen érvek és ellenérvek előjöttek informatikai fronton Idzigné Novák Csilla bíró, az ügyész és a vádlottak ügyvédjeinek vitájában.

A bíró előre jelezte: ez egy sajátos tárgyalás, amely a vádirat ismertetése után nem a vádlottak, hanem három informatikai szakértő meghallgatásával folytatódott. A bíró fájlkiterjesztésekről, tömörítésről érdeklődött, az ügyvédek egymást túllicitálva ismételgették, hogy számukra még egy e-mail elküldése is kihívást jelent, a vádirathoz mellékelt 4 terabyte-nyi anyagot már csak ezért is képtelenek lennének feldolgozni.

A törvényszék tanácsvezető bírájának kérdései sem arról árulkodtak, hogy gyakorlott számítógép-felhasználó lenne. Ezt el is ismerte azzal, hogy sem neki, sem a vádlottaknak, sem a védőknek nem kell olyan informatikai ismeretekkel rendelkezniük, ami a több millió oldalnyi dokumentum számítógépes feldolgozásához szükséges.

A vita bizonyos értelemben teljességgel felesleges volt, mivel a vádlottak és védőik többsége meg sem kapta a szóban forgó dokumentumokat. A bíróság ugyanis csak azoknak szolgáltatja ki azokat, akik beadtak egy megfelelő méretű winchestert, amelyre a törvényszék informatikusai három nap alatt átmásolhatták az ügyészség által lefoglalt dokumentumokat. Ami a védők szerint legalább annyira aggályos, mint amennyire az ügyész kifogásolja, hogy a perben a vádlottak előtt informatikusokat hallgatnak meg. A főügyészség képviselője felolvasta a Debreceni Ítélőtábla egy hasonló ügyben hozott döntését, amely szerint az eljárás így törvénysértő. A bíró viszont törvényesnek ítélte saját eljárását.

Jó időbe telt, mire a törvényszék a szakértők nyilatkozatai alapján felismerte, hogy az ügyészség egy speciális szoftvert használt a vádirat digitális mellékleteinek összeállításához. Csakhogy a több tízmillió forintért vásárolt licencdíjas szoftvert az ügyészség nem adhatja át a bíróságnak.

A védők viszont azon háborogtak, hogy a bíróság velük fizettetné ki az adathordozók árát (egy megfelelő méretű winchester nagyjából 100 ezer forintba kerül), míg ha papíron kérnék a dokumentumokat, akkor ingyen megkaphatnák. Ez utóbbi esetben a 2,5 millió oldalnyi irat nyomtatása a legolcsóbb papírárral számolva is vádlottanként, illetve védőnként 7,5-8 millió forintba kerülne. Ha mind a 11 vádlott és a tíz védő papíron kérné a dokumentumokat, kérésük teljesítése nagyjából 150-160 millió forinttal dobná meg a bűnügyi költségeket, és ez akkor sem lenne sokkal kevesebb, ha digitális nyomdában állítanák elő a másolatokat.

Szembejött a XXI. század az igazságszolgáltatással. Azzal, hogy beruházott egy speciális szoftverbe, és azzal rendszerezte a lefoglalt bizonyítékokat, a vádhatóság az igen merev büntetőeljárási törvény keretei között szinte megoldhatatlan feladat elé állította a bíróságot és a védőket.

Kérdés, hogy el kell-e olvasnia bárkinek is mind a 2,5 millió oldalnyi iratot. Nyilván nem. Az ügyészség kinyomtatva is átadta a bíróságnak azokat a lapokat, amelyek bizonyító erővel bírnak. A védők persze a többire is kíváncsiak, nehogy elkallódjanak azok, amelyek esetleg ügyfeleik ártatlanságát bizonyíthatnák. Az iratok feldolgozására alkalmas szoftvert azonban ők sem akarnak vásárolni, ahogy a jelek szerint a törvényszék sem. Noha ma már a pénzügyeket és a kapcsolattartást szinte mindenki számítógépen intézi. Emiatt a bűncselekmények bizonyítékai (könyvelés, levelezés, hatósági döntések, adóhatósági dokumentumok) is digitálisan állnak a hatóságok rendelkezésére. Ha a bíróság képtelen ezeket feldolgozni, a fehérgallérosok sorra megússzák majd a felelősségre vonást.”

Forrás:
Megdöbbentő dolog történt a Quaestor-ügyben; Fekete Gy. Attila; nol.hu; 2016. július 16.

Kalkulátor segíti a cégek spórolását

„A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium által most elkészített kiva-kalkulátor. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.
A kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénz spórolható meg törvényi keretek között. A legoptimálisabb forma kiválasztásban segít most a kiva-kalkulátor.

Annak a cégnek, amelynek a bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy amelyik növekedésre fordítja vissza a nyereségét, mindenképp érdemes 10 percet szánni a kiva-kalkulátorra.

A kisvállalati adó 2017-től még kedvezőbbé válik. Az adóváltozások nemcsak a kivás cég büdzséjére hathatnak jótékonyan – hiszen az érintettek összességében 1 milliárd forintot spórolhatnak majd –, hanem a jelentős egyszerűsítésnek köszönhetően még az adminisztráció is csökken.

Jövő évtől az adó alapja a kifizetett osztalékok és bérek összegére épül, amelyet még a nettó tőkebevonás is csökkent. Mindez amellett, hogy a vállalkozás büdzséjében is többet hagy, az adókötelezettséget is kiszámíthatóbbá teszi. Kedvezőbbé válnak a veszteség elhatárolására vonatkozó szabályok, és jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma, így a bevallás is jóval egyszerűbb lesz.

Az alkalmazott létszámfeltételnek is több cég tud megfelelni, hiszen az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt.

A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól…”

Forrás:
Kalkulátor segíti a cégek spórolását; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. július 14.
KIVA kalkulátor 2017 (.xlsx)

Telefonon is lehet meghatalmazást adni

„Júniustól már azoknak sem kell feltétlenül megjelenniük a közigazgatási hivatalokban, akik például egyéni vállalkozói ügyet szeretnének intézni. Most már ilyen ügyek intézésére is meg lehet hatalmazni telefonon keresztül is például a könyvelőt vagy ismerőst – mondta Balogh Gábor, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) osztályvezetője egy sajtóbeszélgetésen. Ebben az esetben egy a kormányzati ügyfélvonalat kell felhívni, és az okmányirodában kapott – és örök életre szóló – telefonos azonosítót, illetve jelszót kell megadni. Ezt követően másodpercek alatt meg lehet bízni valakit egy hivatalos ügy elintézésével. A meghatalmazás egyébként nem csak személyesen, telefonon, de elektronikus úton, az ügyfélkapu felhasználásával is visszavonható. (Jelenleg 2,3 millió állampolgár használja az ügyfélkaput). A szolgáltatásnak köszönhetően tehát tanúk és papíralapú formanyomtatványok nélkül készíthetőek meghatalmazások a KEKKH oldalán, az ingyenesen hívható kormányzati ügyfélvonalon, valamint az okmányirodai- és kormányablak-ügyfélszolgálatokon is.

A rendelkezési nyilvántartásnak nevezett szolgáltatás keretében a meghatalmazás megadása mellett az ügyfél megadja a hivatalnak, azt is, hogy az milyen módon tartsa vele a kapcsolatot: telefonon, levélben, interneten. A szolgáltatás tavaly novemberben indult, és korábban a 18 évet betöltött természetese személyek 84 ügyféltípust értek el, ez egészült ki a közelmúltban hét, az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódókkal.
A rendelkezési nyilvántartásra eddig az okmányirodák és kormányablakok személyes ügyfélszolgálatain, illetve ügyfélkapus vagy telefonos azonosító segítségével online lehetett regisztrálni. Július elejétől mindez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 19 megyei és öt fővárosi igazgatóságán is megtehető. Itt ügyfélkapu-azonosító igénylésére is mód van.

A KEKKH felmérése szerint tízből hat magyar állampolgár már elsősorban az interneten keresztül intézné közigazgatási ügyeit, de a válaszadók háromnegyede kipróbálná a telefonos ügyintézést is.”

Forrás:
Telefonon is lehet meghatalmazást adni; Világgazdaság Online; 2016. július 14.
Korábbi cikkeink a témában: rendelkezési nyilvántartás

Informatika, távközlés, technika

Digitális gyártás magyar módra

„Magyarországon sokan még csak ismerkednek azzal a jelenséggel, amit Ipar 4.0 néven szoktak emlegetni. Az esztergomi TE Connectivity viszont már jókora utat tett meg a digitális gyártásra való átállás felé, és olyan sikeresen járják, hogy a cégcsoport többi vállalata is hozzájuk jár tanulni.

Sokan és sokféleképpen definiálják az Industry (avagy Industrie) 4.0-t. Bár a részletekben sok az eltérés, a főbb vonalakban többnyire mindenki egyetért: az informatika és a gyártás újfajta szimbiózisa, amely elvezethet az ipari termelés újabb forradalmához. De éppen azért, mert új jelenségről van szó, minden szereplő – informatikai és ipari szállító — a saját szemszögéből közelíti a kérdéskört, saját megoldásait állítja a középpontba. Ez a megközelítés pedig nem feltétlenül esik egybe a gyártóvállalatok igényeivel.

Pudleiner Rezső„A konferenciákon, bemutatókon mi is olyan dolgokat láttunk, amelyek mintha egy sci-fiből léptek volna ki. Különleges robotok, speciális kamerák, amelyek szoftverekkel kielemzik az emberi tevékenységet, és megállapítják, hogy ha három centivel közelebb lenne hozzá a munkadarab, éves szinten 300 ezer dollárt lehetne megtakarítani. Sok ilyet láttunk, de úgy éreztem, nekünk nem erre van szükségünk, hanem saját igényeinkből kell kiindulnunk” – mesél Pudleiner Rezső, az esztergomi TE Connectivity TEOA (Tyco Electronics Operating Advantage) vezetője arról, miért indultak el saját útjukon a digitális gyártás felé.

Adatok minden mennyiségben
A fejlesztés első nagy területe az adatok újszerű elemzése volt a karbantartás és a minőség-ellenőrzés továbbfejlesztéséhez. A modern gyártógépek számtalan adatok termelnek, alap- és származtatott adatokat egyaránt. A gondot inkább az okozza, hogy a rengeteg adatból hogyan válasszák ki a valóban fontosakat, azokat hogyan dolgozzák fel, értelmezzék és jelenítsék meg. Az egyik fontos cél a preventív karbantartás: azelőtt értesülni a közelgő meghibásodásról, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna.
A gépek azonban nem csak magukról és a szerszámokról szolgáltatnak adatokat, hanem az éppen gyártás alatt álló termékekről is. A hagyományos minőségellenőrzési módszerek általában csak annyit mondanak, hogy egy termék jó vagy nem jó. A mérési módszerek átigazításával sokkal több adathoz lehet jutni…”

Forrás:
Digitális gyártás magyar módra; logisztika.hu; 2016. július 15.

Európai Bizottság: Innovációs körkép az EU-ban: mennyire jellemző az Ön hazájára az innováció?

„A mai napon a Bizottság közreadta az európai innovációs eredménytábla, a regionális innovációs eredménytábla és az Innobarométer 2016. évi adatait.

A fő megállapítások, hogy a vizsgált időszakban az EU csökkentette hátrányát Japánnal és az USA-val szemben, Svédország visszaszerezte vezető pozícióját az Unión belül, a legnagyobb mértékű fejlődést pedig Lettország érte el az innováció terén.

Európai innovációs eredménytábla, 2016: országrangsor
(X tengely: uniós országok; Y tengely: összevont innovációs index)

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Célom az, hogy az innovatív kkv-k és induló vállalkozások sikeresen működjenek és töretlenül fejlődjenek az Európai Unió belső piacán. Ehhez összehangolt fellépésre van szükség. Uniós szinten egyszerűsítenünk kell a hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezéseket, igazítanunk kell a fizetésképtelenségi szabályokon, gondoskodunk kell arról, hogy az érdekeltek könnyebben rátaláljanak a szabályozási követelményekkel kapcsolatos információkra, és tennünk kell azért, hogy a szellemitulajdon-jogok szabályozási kerete egyértelmű legyen és ösztönzően hasson a kis- és középvállalkozások tevékenységére. Emellett folytatnunk kell az egységes piac javítására irányuló erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy teret biztosítsunk az innovatív szolgáltatásoknak, például a közösségi gazdaság keretében végzett tevékenységeknek.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos a következőket mondta: „A vezető országok és régiók nagy hangsúlyt fektetnek az innováció támogatására számos ágazatban a beruházáspolitikától kezdve az oktatáson át a rugalmas munkaerő-piaci szabályok kialakításáig, valamint gondoskodnak arról, hogy közigazgatási szerveik díjazzák a vállalkozó kedvet és az innovációs tevékenységeket. A Bizottság is kiveszi a részét ebből a munkából: szakpolitikai területektől függetlenül segíti az innováció térnyerését. Ezen túlmenően javítjuk a magánfinanszírozási forrásokhoz való hozzáférést a 315 milliárd eurós európai beruházási terv és a tőkepiaci unió kiépítése révén, és szintén ezt a célt szolgálja egy új intézmény, az Európai Innovációs Tanács létrehozása.”

Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos szerint: „Az intelligens szakosodási stratégiák segítenek a tagállamoknak és a régióknak abban, hogy ki tudják használni versenyelőnyüket a kutatás és az innováció területén, és maradéktalanul kiaknázhassák az üzleti és a tudományos szféra közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ily módon ezek a stratégiák irányt mutatnak az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve más uniós forrásokból támogatott innovatív, hosszú távú befektetéseknek. Ez számottevően hozzájárul a tudásalapú gazdaságra való átálláshoz Európában.”

A ma közzétett három jelentés fő megállapításai a következők:

Svédország újra átvette a vezetést az innováció területén, utána sorrendben Dánia, Finnország, Németország és Hollandia következik.

Az egyes innovációs színtereket tekintve a következő országok a befutók: Svédország a humánerőforrások és a tudományos kutatás színvonala terén; Finnország a pénzügyi keretszabályozás terén; Németország az innovációs célú magánberuházások terén; Belgium az innovációs hálózatok és az innovációs célú együttműködések terén; Írország a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenysége terén.

Az innováció szempontjából a leglátványosabb fejlődést Lettország, Málta, Litvánia, Hollandia és az Egyesült Királyság könyvelhette el.

A mérsékelten innovatív országokban is működnek regionális innovációs központok: külön említést érdemel Piemonte és Friuli-Venezia régió Olaszországban, a Baszkföld Spanyolországban, valamint Pozsony és vonzáskörzete Szlovákiában.

Általánosságban véve egy ország sikeres innovációs teljesítményének szempontjából a legfontosabb tényezők, hogy létezzen egy kiegyensúlyozott innovációs rendszer, amely megfelelően ötvözi a köz- és a magánberuházásokat, hogy a vállalkozások hozzanak létre hatékony innovációs partnerségeket egymással és a tudományos világ képviselőivel, s mindennek az előfeltételeként legyen magas színvonalú oktatás és kutatás. Fontos, hogy az innovációnak kézzelfogható eredményei legyenek a gazdaságban, ami az innovatív termékek értékesítését és exportját, valamint a foglalkoztatást illeti.

A kulcsfontosságú alaptechnológiákra – különösen a fejlett anyagokra, az ipari biotechnológiára, a fotonikára és a gyártási csúcstechnológiákra – való szakosodás növeli a régiók innovációs eredményét.

A következő két évben az EU innovációs teljesítménye várhatóan javulni fog. A vállalkozások többsége az innovatív tevékenységekre irányuló befektetések szintjének fenntartását vagy növelését tervezi az elkövetkező évben, míg Romániában, Máltán és Írországban van a legnagyobb esély az innovációs beruházások fokozására.

Háttér-információk
Egy nemrég közétett jelentés (Tudomány, kutatás és innovációs teljesítmény az EU-ban) leszögezi, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn az EU-ban egyrészt a gazdasági növekedés, másrészt a kutatásba és az innovációba irányuló befektetések között, ami egyértelműen alátámasztja, hogy továbbra is törekedni kell az ilyen jellegű befektetések növelésére. Ha bővebben kíván tájékozódni a Bizottság innovációösztönző tevékenységéről, kérjük, olvassa el a gyakran feltett kérdések utolsó szakaszát.

Az évente összeállításra kerülő európai innovációs eredménytábla összehasonlító értékelést nyújt az EU-országok és néhány másik ország kutatási és innovációs teljesítményéről. A 2016. évi jelentés – most első alkalommal – tartalmaz egy új, előretekintő részt, mely beszámol a legutóbbi fejleményekről és trendekről, valamint a várható változásokról.

A regionális innovációs eredménytábla az európai innovációs eredménytábla régiókra összpontosító kiegészítése, mely az egyes európai régiók innovációs teljesítményéről nyújt körképet.

Innobarométer az európai uniós, a svájci és az egyesült államokbeli vállalkozások innovációs vonatkozású tevékenységével kapcsolatos legújabb fejleményekről ad helyzetjelentést.

További információk:
Gyakran feltett kérdések
Európai innovációs eredménytábla
Regionális innovációs eredménytábla
Innobarométer”

Forrás:
Innovációs körkép az EU-ban: mennyire jellemző az Ön hazájára az innováció?; Európai Bizottság; IP/16/2486; 2016. július 14.
Az európai innovációs lista utolsó harmadában kullogunk; SG.hu/MTI; 2016. július 14.
Lásd még: Újra beindul a magyar agy; Piac&Profit; 2016. június 3. és Vállalati K+F Jelentés 2016; Deloitte

Digitális egészségügy

„A digitális egészségügy elterjedésétől nagyobb kényelmet, hatékonyabb terápiákat és a költségek csökkenését remélik a szakemberek. Ám az gyógyítás alapja a jövőben sem lehet más, mint a személyes kapcsolat – vallják a szakemberek. Bács-Kiskun megyei háziorvosokat kérdeztünk arról, ők mennyire tudnak élni a technika vívmányaival.

Dr. Szemerédi László kiskunfélegyházi háziorvos szerint vitathatatlan, hogy az informatikai egészségügyi applikációk, mobil alkalmazások előretörése várható, de azoktól az alkalmazásoktól, melyek az orvos munkáját tényleg hatékonyan könnyítik, még messze állunk.

– A mai fiatal – Y és Z generáció – esetleg a középkorú korosztály egy mobil applikációval rögzítheti ugyan a vérnyomás-, a vércukor- és egyéb paramétereit, azonban a mai orvosok rendelési ideje teljesen kitöltött, a beteg és doktora nem spórol időt azzal, ha az adatokat digitális formában hozza. Erre őszintén szólva tökéletes lehetőség a jól bevált papír-alapú technika is. Fontos szempont az is, hogy az idősebb korosztály számára bonyolult az elektronikus módszerek alkalmazása – hangsúlyozta Szemerédi László.

– Ami ténylegesen hatalmas segítség: a félegyházi és a kecskeméti kórházzal kötött szerződés alapján a praxisomba tartozó betegek szakrendeléseken keletkezett leleteit elektronikus formában minden nap megkapom és a rendelés előtt át is olvasom. Így amikor a beteg felkeres, már tájékozott vagyok, nem kell időt tölteni a leletek keresgélésével, az esetleg otthon hagyott leletek miatti problémákkal. Egyéb ellátó helyekről származó leleteket pedig scannelünk. Így bármilyen apró részlet visszakereshető több év elteltével is. Pillanatok alatt össze tudom hasonlítani például a mostani hasi ultrahang leletet vagy labor eredményt a korábbiakkal. A digitális technika nagy előnye, hogy véget ért a kartonozás, az időt rabló leletpakolászás. Több idő jut a betegre, hisz az orvoslás ma is megkerülhetetlen lényege a személyes kapcsolat, a bizalom, és az odafigyelés – hangsúlyozta dr. Szemerédi László.

Dr. Kara Éva 2000 óta tevékenykedik háziorvosként Kecskeméten.
– Azokat az applikációkat nagyon hasznosnak tartom, melyek rögzíteni tudják például a páciensek vércukormérési eredményeit, illetve amelyek által vérnyomás- vagy súlynaplót vezethet a beteg. Ahhoz, hogy valakinek a vércukor- vagy vérnyomásszintjét tudjuk kezelni, monitorozni, gyógyszert tudjunk beállítani neki, nekem látnom kell, hogy előtte milyen értékei voltak – fogalmazott a háziorvos, aki gyakran javasolja betegeinek a mobil egészségügyi applikációk alkalmazását.

– Azt persze nem szeretném, ha a mért eredményeket esetlegesen egy gép analizálná. Azt gondolom, ez annál sokkal sokrétűbb munka, hogysem egy gép döntsön helyettünk. Bár hasznos a digitális diagnosztika, de véleményem szerint semmiképp sem válthatja ki az orvosok munkáját – tette hozzá. Dr. Kara Éva elmondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is digitális rendelést tartson.

– Hiába látnám a beteget webkamerán keresztül, olyan lenne, mintha telefonon mondaná el, milyen tünetei vannak. Biztosan akadnak kisebb problémák, melyeknél ez alkalmazható lenne: például fáj egy kicsit a torka, és milyen gyógyszert vegyen be. Amennyiben azonban egy kicsivel is komolyabb a probléma, amit a beteg nem tudhat, hogy komollyá válik-e vagy sem, azt nem lehet képernyőn keresztül megítélni és megoldani. Személyesen kell a beteget látni, hogy az orvos valóban hasznos és felelősségteljes döntéseket hozhasson. ”

Forrás:
Digitális egészségügy; Vajda Piroska, Koós Kata; baon.hu; 2016. július 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet Ózdon

„Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet Ózdon, a létesítményt 2,5 milliárd forintból az egykori kohászati üzemek területén alakították ki.

Az egykori kohászati üzem törzsgyárának területén oktatási, kutatási, módszertani központot, Digipedia elnevezésű oktatási alkalmazási részleget, egy óriási méretű közösségi teret és kiállító helyiségeket alakítottak ki, a pincerészben a Digitális Kárpát-medence elnevezésű kiállítás várja a látogatókat, míg a hajdani Fúvógépházban filmstúdió létesült.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az avatáson jelentős kulturális és turisztikai fejlesztésnek nevezte az ózdi projektet, amely valódi élményt nyújt a látogatóknak és megőrzi mindazt, ami a magyar filmekhez, a filmgyártáshoz az utóbbi hosszú évtizedek során fűződik.

Úgy fogalmazott: Ózd a szocialista nagyipar egyik fellegvára volt, ma pedig ezen a területen a kultúra dominál majd, a magyar kulturális fejlesztés jelentős beruházása valósult meg. Hozzátette: a hátrányos helyzetű régiókban is szükség van az értékteremtésre, az életminőség javítására.

„Hiszünk abban, hogy a kultúra eszközeivel ezt a cél hatékonyabban tudjuk szolgálni” – mondta, megjegyezve: arra törekszenek, hogy ne csak a fővárosban, ne csak a megyei jogú városokban legyen lehetőség a kultúra eléréshez, legyen ott a kultúra mindenkinek a mindennapokban.
…
Hinni kell abban, hogy hazai és külföldi látogatók, fiatalok ezrei jönnek el megnézni, hogyan, miképp készültek a magyar filmek – utalt az ózdi helyszínre az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormányzat az ózdi létesítmény működését évente 250 millió forinttal támogatja.

Az ózdi központ egyebek mellett digitális tanórák készítéséhez nyújt segítséget mind a tanároknak, mind a diákoknak, az alkalmazás okostelefonon, tableten és asztali számítógépen is működik,és alkalmas a digitális táblák használatára, mögé pedig komoly adatbázist alakítottak ki. Ennek segítségével a tanárok ki tudják választani a Nemzeti alaptanterv kategóriáinak megfelelően azokat a digitális objektumokat, amelyeket felhasználhatnak óráikhoz, bármely tantárgyban.

Az adatbázisban szerepelnek mozgóképek, hanganyagok, forgatható 3D modellek, szöveges és képi dokumentumok, így élővé képes varázsolni a tananyagot, a diákok pedig maguk is tudnak tanulni a segítségével. A létesítmény alkalmas lesz olyan OKJ-s képzésekhez, amelyek távmunkára adnak majd képesítést.”

Forrás:
Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet Ózdon; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. július 11.

Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű

„Megkezdi működését az Új Széchenyi Terv keretein belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam 3,7 milliárd forintos támogatásával megvalósult Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark. Az ózdi kohászati művek területén lévő Fúvógépházban szórakoztató módon ismerkedhetnek a filmtörténet gazdag kulturális javaival a látogatók.
Dr. Hoppál Péter, a Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: a kulturális infrastruktúrafejlesztés a jövő műveltségébe való befektetés, egyben a méltán elismert magyar film népszerűsítésének eszköze is. Mivel a magyar film egy olyan területe a magyar kultúrának, amelyben évtizedes hagyományai vannak a jó minőségnek és sikernek, fontosnak tartjuk, hogy méltó helyén kezeljük és méltó helyén kerüljön a köztudatba. Hoppál Péter szólt arról is: a két újonnan átadott intézmény működésére a kormány évi 250 millió forintot biztosít.

Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) főigazgatója elmondta, hogy a Digitális Erőműben helyet kaptak kiállítások, melyeket folyamatosan fejlesztenek, de a földszint rendezvényközpontként is működik, az emeleten pedig oktatási központot, tantermeket és stúdiókat rendeztek be.

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark célja nem „csak” a magyar filmtörténet kulturális javainak megőrzése, hanem azok élményszerű bemutatása is. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetnek (Manda) koncepciója szerint – miközben több ezer archív filmtekercs biztonságos tárolására nyílik lehetőség –, a kialakított kiállítóterek lehetővé teszik a látogatóknak, hogy magyar, lengyel, cseh és szlovák filmtörténeti művekkel ne csak nézőként ismerkedhessenek meg, hanem akár szereplőként is. A látogatók közreműködésével felvett jelenetet a vizitáció végén digitális formában meg is kaphatják illetve közzétehetik az interneten – ismertette Lovas Lajos. Hozzátette, hogy az ínyencek megismerkedhetnek a filmművészet „képzőművészeti oldalhajtásával” is. A kiállításon ugyanis megtekinthető jó néhány eredeti személyre/színészre szabott jelmezterv, illusztráció.

A főigazgató elmondta, hogy a munkanélküliséggel erősen sújtott Ózdon eddig közel húsz főt vettek fel a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark üzemeltetésére, de van még betöltetlen pozíció, ezért továbbra is várják a környéken élő munkavállalók jelentkezését.

Lovas Lajos, a Manda főigazgatója elmondta azt is, hogy a kiállítás 7 méter magas és 100 méter hosszú gépházában/csarnokában nagyszerűen sikerült kihasználni a helyiség adottságait: az épület stúdióként is funkcionál, így épített díszletek, egy tank, valamint egy vasúti kocsit is kényelmesen elfért benne. Ezeket a látogatók saját kisfilmük forgatásánál díszletelemként használhatnak. Kialakítottak egy drótkötélpályát is, amely az első emeleti szintről indul és a csarnok hosszában fut végig egy zöld háttér előtt aminek a helyére valós háttér illeszthető a greenbox technikával. A kamera egy robotkarra rögzítve követi a lecsúszó útját.

A térség országgyűlési képviselője, Riz Gábor elmondta, hogy a két intézmény indulásának, mint turisztikai attrakció bekapcsolása a két nagy turisztikai desztináció, a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park kínálati csomagjába (Szilvásvárad 18 km, Aggtelek pedig 28 km) közvetlenül is hasznot hajt majd Ózdnak. További közvetlen hozadék, hogy a MaNDA a hazai duális képzés rendszerébe bekapcsolódva hozzá tud járulni a térség közép- és felsőfokú képzett munkaerővel történő ellátásához, elsősorban a vizuális kultúra területén. A Miskolci Egyetem, mint együttműködő partner, – a közösségi főiskola rendszerén keresztül – szervesen be fog kapcsolódni ebbe a folyamatba. További közvetett haszon, hogy az itt megforduló látogatók az intézmény közvetlen környezetében lévő vendéglátóhelyeken költhetnek, illetve igénybe vehetik a város szállásait. Az intézményben tanuló diákok pedig fontos közösségteremtő tényezővé válhatnak a jövő Ózdja szempontjából.

Riz Gábor, a térség országgyűlési képviselője a volt kohászat területével kapcsolatban elmondta, hogy jelen pillanatban az Ózdi Ipari Park Kft. magántulajdonában van. Ebből közösségi városi célokra a város által megvásárolt Kohászattörténeti Skanzen területe, illetve a volt acélműi csarnok maradványában az évente megrendezésre kerülő Jazz Fesztivál céljára szolgál. A most átadásra kerülő intézmények hasonlóan a sheffieldi, dortmundi és hesseni volt kohászati centrumokhoz, kulturális közösségi célokat szolgálnak. Ózdon a működő üzemek és a turisztikai attrakció jól kiegészíthetik egymást, mint a múlt és a jelent kontrasztja.

A projektek az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg.”

Forrás:
Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű; Prím Online; 2016. július 12.

Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa

„Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa. A fejlesztés fő célkitűzése az volt, hogy a digitalizált kulturális értékek korszerű megőrzésén túl az adatbázis kiszolgálja a mai felhasználói igényeket.

A MaNDA adatbázisának célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele – a szerzői jogi kereteknek megfelelően — jelentette ki Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható — tette hozzá az államtitkár.

Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális- és oktatási profilú intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer rekordot és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz. — mondta el Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, s így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.
„A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban a csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” — mondta el Lovas Lajos.

Dr. Hoppál Péter elmondta, hogy ugyan a felhasználói igények alapvetően nem változtak az elmúlt néhány év alatt, viszont újra reneszánszát éli az a felismerés, hogy a kultúrát egyfajta termékként kell „eladni” a felhasználónak. Az adatbázis, minél nagyobb, annál inkább hasonlít egy lexikonhoz. Tény, hogy gyakorlatilag ma már senki sem olvas, használ lexikont. Talán csak az ismeretterjesztő művek szerzői, a kutatók, ritkábban a diákok. A mi feladatunk, hogy kihasználva a továbbfejlesztett adatbázis technikai lehetőségeit, magunk kínáljunk értékes és érdekes tartalmakat. Ilyen például a virtuális kiállítás az új oldalon — tette hozzá az államtitkár.

A MaNDA a kulturális javak digitalizációs folyamatában betöltött nemzeti aggregátori tevékenysége során a begyűjtött metaadatokat és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model (EDM) struktúrában tárolja. Ezzel MaNDA adatbázisa – a kulturális örökségek digitalizálása terén – illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális Jólét Programba. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba való továbbítása. Ennek a feladatnak a megoldásaként a MaNDA a nemzetközi információcsere gyakorlatában létező szabványos, automatizált adatgyűjtési megoldást használ, amely az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) protokollon alapul.
A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe.[computerworld.hu]”

—-

„Már több mint 350 ezer dokumentum 5,5 millió metaadata hívható le és kereshető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) adatbázisában.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy hétfőn adták át Ózdon a MaNDA Nemzeti Filmtörténeti Élményparkját és Digitális Erőművét, ez a nagyszabású kulturális fejlesztés pedig a munkahelyteremtésben is segíthet. Az elmúlt években jelentős munka zajlik az államtitkárság egyik legfontosabb háttérintézményében, folyamatosan bővül a MaNDA digitális archívuma is – fűzte hozzá.

Hoppál Péter szerint a digitális forradalmat követően korunk legfontosabb kihívása, hogy kulturális kincseinket mennyire tudjuk átköltöztetni a valóságosból a digitális térbe. A MaNDA országos programjában ezért jelenleg 500 kulturális közfoglalkoztatott dolgozik 91 gyűjteményben napi nyolc órában, munkájuknak köszönhetően már 357 ezer jogtiszta dokumentum elérhető a http://mandadb.hu honlapon – közölte.

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója beszámolt arról, hogy az intézet mindhárom EU-s projektjének uniós ellenőrzése hiba nélkül megtörtént. A BM közmunkaprogramjában a MaNDA negyedik éve vesz részt, az adatbázis-építés során összesen 170 intézménnyel dolgoztak eddig – emlékeztetett a főigazgató. Mint hozzátette, valamennyi partnerintézmény saját adatbázisaként is tudja használni a MaNDA adattárát, így a kisebb intézmények is digitális adatbázishoz juthatnak.

Az adattárba naponta 700-800 új dokumentum kerül fel, akár egy múzeumi tárgy 3D modellje, egy több száz oldalas könyv, számos egyéb hangos, szöveges vagy képi dokumentum – számolt be Lovas Lajos. Hoppál Péter a MaNDA jövőjére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a kormány határozata értelmében az intézet jogutódja a Magyar Nemzeti Filmalap lesz, a MaNDA munkája azonban folytatódni fog; ennek mikéntjéről jelenleg még zajlanak az egyeztetések.[kormany.hu]”

Forrás:
Megújult a MaNDA adatbázisa; Computerworld; 2016. július 13.
Több mint 350 ezer dokumentum a MaNDA adatbázisában; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. július 12.

„Okosváros” lesz Nagyvárad

„Oradea Smart City néven indult el az a projekt, melynek keretében a különféle adatokat tennék hozzáférhetőbbé a lakosság számára. A városháza dísztermében megjelenteket Ilie Bolojan köszöntötte tegnap, majd Marcel Opriş tábornok, a Speciális Kommunikációs szolgálat vezetője biztosította támogatásáról az önkormányzat terveit, ezt követően Eduard Florea városmenedzser és Stelian Brad, a Cluj IT egyesület vezetője beszélt a tervekről, és arról, hogy egy intézményközi együttműködés létrehozása szükséges ahhoz, hogy sikerre vigyék a projektet, melynek végső célja az életminőség javítása Nagyváradon.

Mint elhangzott, történetek már lépések az informatizálás felé, például lehet on-line adót fizetni, a megállókban elektronikus kijelzők működnek stb. A cél minden, a lakosság számára hasznos információ könnyen hozzáférhetővé tétele, ehhez pedig szükség van nemcsak az önkormányzat és az annak alárendelt vállalatok, hanem az üzleti és a civil szféra együttműködésére is. Ennek érdekében egy intézményközi partnerséget is kötnek, melynek szabályzatát is kidolgozták már, hangzott el a találkozón, melynek keretében az is kiderült, több közvitát is szerveznek majd a projekt egyes szakaszairól, részleteiről.”

Forrás:
„Okosváros” lesz Nagyvárad; Fried Noémi Lujza; Reggeli Újság; 2016. július 15.

Szakirodalom

Megjelent az Okos Város Fejlesztési Modell legújabb segédanyaga

„Okos Város Központ megoldás hazai városok számára.

A Lechner Tudásközpont elkészítette és publikálta legújabb Okos Város segédanyagát. Az Okos Város Fejlesztési Modellhez tartozó Tartalomjegyzék a települési stratégiák elkészítéséhez nyújt további támogatást. A stratégiák egyes elemeinek kifejtése mellett ez a dokumentum tartalmazza azokat a sablonokat, mellékleteket és leírásokat is, amelyek az egyes lépéseknél segítik a készítők munkáját és a települések gondolkodását.

A minta felhasználásával készülő stratégiák előnye, hogy az okos városfejlesztés nemzetközi élvonalbeli megoldásait integrálják a hazai településfejlesztési eszközökkel, és egymás számára is könnyen értelmezhető, követhető példát tudnak teremteni. A közelmúltban elfogadott EU Urban Agenda célkitűzéseivel összehangolt modell megkönnyíti a hazai városok számára a nemzetközi együttműködésekbe és innovációs folyamatokba való bekapcsolódást is.

A Lechner Tudásközpont feladata a magyarországi intelligens városfejlesztési programok koordinációja, illetve ehhez kapcsolódóan a települések támogatása az okos fejlesztések összeállításában és megvalósításában. A 2016. márciusban publikált Okos Város Fejlesztési Modell megteremti a kereteket a települési szintű okos stratégiák megalkotásához, továbbá tisztázza az okos városfejlesztés fő általános céljait és a javasolt gyakorlati lépéseket, illetve szervezeti formákat.

Az Okos Város Fejlesztési Modell készítői a többi nyilvános anyaghoz hasonlóan ebben az esetben is örömmel fogadnak minden hozzászólást, kérdést és fejlesztési javaslatot, az okosvaros@lechnerkozpont.hu címre.”

Forrás:
Okos Város Fejlesztési Modell – tervezési útmutató tartalomjegyzéke és melléklete; Lechner Tudásközpont; 2016. július (.docx)
Lásd még: Okos Város Központ; Lechner Tudásközpont
Urban Agenda for the EU
Városfejlesztés; Európai Bizottság, Regionális politika

A pszichológiai megközelítésű PSM-paradigma jelentősége a magyar közszolgálatban

„Elméleti tanulmányunkban a PSM (Public Service Motivation; Közszolgálati Motiváció) paradigmát mutatjuk be, a vonatkozó hazai és nemzetközi munkapszichológiai tanulmányok alapján. Először ismertetjük a motivációkutatás tudományági besorolását, majd áttekintjük, hogy a nemzetközi közszolgálatban, hogyan és milyen eszközökkel vizsgálták azt. Ezt követően foglalkozunk a nemzetközi szakirodalom alapján a szervezeti belső és külső motivátorok megjelenésének gyakorlatával, illetve az ezekkel együtt járó személyiségjegyekkel. A tanulmány második részében bemutatjuk a legfrissebb magyar közszolgálati kutatásokat, amelyek a motivációt vizsgálták humánerőforrás menedzsment (HR) szempontból. Végül javaslatokat fogalmazunk meg azon területekre, ahol javasolt a már meglévő HR kutatások eredményeit kiegészíteni a pszichológiai szempontú PSM kutatásokkal, amelynek nagy jelentősége lenne a közszolgálat hatékonyságának növelésében.”

Forrás:
A pszichológiai megközelítésű PSM paradigma jelentősége a magyar közszolgálatban; Hollósy-Vadász Gábor, Szabó Szilvia; A pszichológiai megközelítésű PSM paradigma jelentősége a magyar közszolgálatban; Hadtudomány Szemle; 2016, IX (2); 163-174. oldalak (pdf)
Lásd még: Public service motivation; Wikipédia

Törvények, rendeletek

Jogszabálytervezet: a Kormány rendelete az önkormányzati ASP rendszerről

Forrás:
A Kormány rendelete az önkormányzati ASP rendszerről; Belügyminisztérium; 2016. július 15. (ZIP-fájl)
Szerkesztői megjegyzés: A letöltött fájlból két további fájl bontható ki:
A Kormány …/2016. ( ) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről (.docx fájl)
A csatlakozásra kötelezett helyi önkormányzat listája (.xlsx)
Nincs jelezve, hogy van-e társadalmi konzultáció.

A Kormány 1369/2016. (VII. 13.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról

Forrás:
A Kormány 1369/2016. (VII. 13.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 104. szám; 2016. július 13.; 8144-8155. oldalak (pdf)

Kormányhatározatok a a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban

„

A Kormány 1364/2016. (VII. 13.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében a foglalkoztatási paktumok, a fenntartható közlekedésfejlesztés, valamint a gazdaságfejlesztést ösztönző közlekedésfejlesztés témájú felhívásokra benyújtott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok támogatásához való hozzájárulásról

A Kormány 1365/2016. (VII. 13.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról

A Kormány 1366/2016. (VII. 13.) Korm. határozata egyes, a TOP-1.3.1-15 azonosító jelű („A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” című) felhívásra benyújtott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok támogatásához történő hozzájárulásról

”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2016. évi 104. szám; 2016. július 13.; 8120-8136. oldalak (pdf)

A Kormány 185/2016. (VII. 13.) Korm. rendelete a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásszolgáltatók és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek együttműködésének rendjéről

„…E rendelet alkalmazásában
a) alkalmazásszolgáltató: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) szerinti titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásszolgáltató,
…
Az alkalmazásszolgáltató nem végezhet olyan rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést, valamint nem hajthat végre olyan szervezeti átalakítást, amely a titkos információgyűjtést kizárja vagy más módon ellehetetleníti…”

Forrás:
A Kormány 185/2016. (VII. 13.) Korm. rendelete a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásszolgáltatók és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek együttműködésének rendjéről; Magyar Közlöny; 2016. évi 104. szám; 2016. július 13.; 8010-8012. oldalak (pdf)

Az emberi erőforrások minisztere 32/2016. (VII. 15.) EMMI utasítása Pölöskei Gáborné miniszteri biztosi kinevezéséről

„…1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2016. július 1. napjától 2016. december 31. napjáig Pölöskei Gábornét miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos koordinálja
a) a települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló települési önkormányzati vagyon, vagyoni értékű jog, valamint a működtető önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a 2017. január 1-jén a tankerületi központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmény működtetését és a működtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók 2017. január 1-jei átvételével kapcsolatos a települési önkormányzat és a tankerületi központ által kötendő átadás-átvételi megállapodások, valamint
b) az a) pontban meghatározott megállapodásokkal összhangban az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 18. §-a szerinti, a tankerületi központok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között kötendő átadás-átvételi megállapodások határidőre történő előkészítését…”

Forrás:
Az emberi erőforrások minisztere 32/2016. (VII. 15.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 30. szám; 2016. július 15.; 3337.oldal (pdf)

29. szám, 2016. július 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek