Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

75. Kormányinfó: fejlesztések többletköltségei, további létszám-racionalizálások
Tárgyszavak: 2014-2020, államadósság, állami tulajdonú vállalatok, építési szabályok egyszerűsítése, fejlesztési többletköltségek, fejlesztéspolitika, háttérintézmények, Lázár János, létszám-racionalizálás, Magyarország, uniós fejlesztési források
Európai Bizottság: az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépések
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatlokalizációs korlátozások, adatpolitika, Ansip Andrus, Bieńkowska Elżbieta, digitális egységes piac, digitális gazdaság, Európai Unió, fogyasztóvédelem, nem személyes adatok, szabályozás, személyes adatok védelme
Európai Bizottság: új jogszabálycsomag az európai szolgáltatásalapú gazdaság kibontakoztatására
Tárgyszavak: belső piaci szolgáltatások, digitális egységes piac, digitális kormányzati szolgáltatások, egyablakos ügyintézés, európai digitális közszolgáltatások, Európai Unió, határokon átnyúló szolgáltatások, szabályozás, szakmai kamarák, szakmai szolgáltatások, szakmai testületek, szolgáltatási szektor, transzeurópai szolgáltatások

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

75. Kormányinfó: fejlesztések többletköltségei, további létszám-racionalizálások

„…Szigorúbb elbírálás várható a fejlesztések többletköltségeiről
A miniszter arról is beszámolt, hogy a jövőben a folyamatban lévő beruházások többletköltségeire vonatkozó önkormányzati és egyéb beruházói igényeket szigorúbban bírálja el a kormányzat.

Lázár János elmondta: a 15 százalékot meg nem haladó pluszkiadásokról a minisztérium dönthet, a 15 és 30 százalék közötti növekmények esetében azonban a gazdasági miniszter – igazságügyi szakértő bevonásával – vétójogot élvez. E feletti többletköltségek elfogadtatására egyáltalán nem lesz lehetőség.

Közölte azt is: jövő március végéig mind a 9000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást ki kívánják fizetni, a 2020-ig tartó uniós pénzek felhasználásáról pedig még idén március végéig kiírnák a pályázatokat és legkésőbb az év végéig döntenének azokról.

Mint azt elmondta, idén minimum 2200 milliárd forintnyi forrást fizetnének ki, de akár 2700 milliárd forintot is, ami érdemben járulhat hozzá a legalább 4 százalékos gazdasági növekedéshez.

Kérdésre elmondta: tavaly mintegy 1300 milliárd forintnyi beruházás esetében 230 milliárd forintos növekményigény érkezett a kormányhoz, ezt kívánják a jövőben követhetővé tenni igazságügyi szakértők bevonásával.

Cél az államadósság csökkentése
A 75. Kormányinfón Lázár János elmondta azt is: a kormány a háttérintézmények további felülvizsgálatára valamint az állami cégek felülvizsgálatára hatalmazta fel a Miniszterelnökséget. Hozzátette: az állami cégek átalakítására, létszám-racionalizálására is sor kerülhet idén.

Elmondta azt is, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a csokot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni. Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan.

A kormány meghallgatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentését is az új állampapír-piaci stratégiáról. A cél továbbra is az, hogy az államadósság 2020-ban GDP-arányosan 65 százalékra csökkenjen, ugyanakkor jelenleg a gazdasági teljesítmény alapján olcsóbban finanszírozható az. A magyar lakosság az államadósság 40 százalékát finanszírozza – ismertette Lázár János -, külföldi hitelezők pedig már csak szintén 40 százalékban járulnak hozzá ahhoz, vagyis csökkent az ország kiszolgáltatottsága.
…
Kérdezték az M0-ás autóút továbbépítéséről is. Azt felelte, a nyomvonal-vitákat idén szeretnék lezárni és az év második felében kiírni a közbeszerzéseket. Az építkezés 2018-ban kezdődhet és 2022-re fejeződhet be.”

Forrás:
Vissza kell állítani az idegenrendészeti őrizetet; Miniszterelnökség; 2017. január 12.

Európai Bizottság: az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépések

„Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.

Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.

A Bizottság azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, fel kell számolnunk a tagállamok közötti szabad adatáramlást indokolatlanul hátráltató akadályokat, és több tekintetben is javítanunk kell a jogbiztonságot. A ma közzétett közlemény szakpolitikai és jogi megoldásokat vázol fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából. Ezenfelül a Bizottság két ízben nyilvános konzultációt indított, továbbá szakmai vitát kezdeményezett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy meghatározza a soron következő lépéseket.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Fontos, hogy az adatok – egyetlen adattérben, országhatárokra való tekintet nélkül – szabadon áramolhassanak a különböző helyszínek között. Európában az adatáramlást és az adathozzáférést gyakran hátráltatják a lokalizációs szabályok és más technikai, illetve jogi jellegű akadályok. Ha azt akarjuk, hogy az uniós adatgazdaság növekedést generáljon és munkahelyeket hozzon létre, hasznosítanunk kell az adatokat. Ehhez azonban gondoskodnunk kell az adatok elérhetőségéről és elemzéséről. Szigorú, a személyes adatokat és a magánéletet hatékonyan védelmező szabályozásra épülő összehangolt páneurópai megközelítést kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki az adatok által kínált lehetőségekből.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Az adatok jelentik az új gazdaság hajtómotorját. Ahhoz, hogy Európa boldogulni tudjon az ipari gazdaság új korszakában, stabil és kiszámítható keretfeltételeket kell biztosítani az adatok egységes piacon belüli áramlásához. Az adathozzáférés, az adatbiztonság és a felelősség világos szabályozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalatok, kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások maradéktalanul kamatoztatni tudják a dolgok internetében rejlő növekedési lehetőségeket. Digitális határok építése helyett arra kell az erőfeszítéseinket összpontosítanunk, hogy olyan adatgazdaságot hozzunk létre Európában, mely teljes mértékben integrálva van a globális adatgazdaságba, és annak keretei között versenyképesen működik.”

A közleményben a Bizottság arra is javaslatot tesz az érdekelt tagállamoknak, hogy vállaljanak részt olyan, határokon átívelő projektekben, amelyek valós élethelyzetekben járják körül az adatokkal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket. Egyes tagállamokban már folyamatban vannak olyan – együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítására irányuló –, számítógéppel segített tervezési projektek, amelyek célja, hogy a járművek kommunikálni tudjanak egymással és az út menti infrastruktúrával. A Bizottság építeni kíván ezeknek a projekteknek az eredményeire, és meg akarja vizsgálni az adathozzáféréssel és a felelősséggel kapcsolatos szabályozási következményeket.

Az uniós adatgazdaság becslések szerint 272 milliárd euró összértéket képviselt 2015-ben (az éves növekedés mértéke: 5,6%), és várakozások szerint 2020-ban akár 7,4 millió embert is foglalkoztathat. Az adatok a mindennapi élet csaknem minden területén javulást eredményezhetnek, legyen szó üzleti elemzésekről, időjárás-előrejelzésekről, korszakos jelentőségű, személyre szabott egészségügyi ellátások bevezetéséről, a közúti közlekedésbiztonság javításáról vagy a forgalmi torlódások csökkentéséről. A Bizottság közleménye ezért hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Európai Unióban az adatok szabadon áramoljanak.

Ezenfelül különböző tanulmányok számos olyan, főként a nemzeti adatlokalizációval kapcsolatos követelmények formájában fennálló jogi vagy közigazgatási korlátozás meglétére mutatnak rá, amelyek a teljes uniós adatpiac működését visszafogják. Ezeknek a korlátozásoknak a felszámolása számottevő GDP-növekedést eredményezhet, melynek összege évente akár a 8 milliárd eurót is elérheti (tanulmány).

Mindezek a kezdeményezések szigorú, a személyes adatok védelmét célzó szabályokon alapulnak (lásd a tavaly elfogadott általános adatvédelmi rendeletet), és az elektronikus hírközlés titkosságát hivatottak biztosítani (lásd az elektronikus hírközlési adatvédelem témájában ma előterjesztett javaslatot), mivel az adatgazdaság kiépítésének előfeltétele a bizalom.

Az általános adatvédelmi rendelet teljeskörűen szabályozza az EU-ban a személyes adatok kezelését, ideértve a természetes személyekre vonatkozó, illetve a természetes személyek azonosítására alkalmas gépileg létrehozott és ipari adatokat. Azáltal, hogy egységes és szigorú normákat állapít meg az adatvédelem tekintetében, a rendelet biztosítja a személyes adatok szabad áramlását az Európai Unióban. Ugyanakkor azonban az általános adatvédelmi rendelet hatálya nem terjed ki a nem személyes adatokra, ha azok ipari vagy gépileg létrehozott adatok, sem a személyes adatok áramlását hátráltató akadályokra, ha azok nem a személyes adatok védelme miatt szükségesek, hanem pl. adóügyi vagy számviteli jogszabályokra vezethetők vissza.

Annak érdekében, hogy az európai gazdaság számára a legtöbbet hozza ki az adatokban rejlő lehetőségekből, a Bizottság:

strukturált párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy megvitassa velük az adatlokalizációs korlátozások arányosságát. Ezzel az is a célja, hogy további bizonyítékokat gyűjtsön ezeknek a korlátozásoknak a jellegét, illetve a vállalkozásokra – különösen a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra –, valamint a közszférában működő szervezetekre gyakorolt hatását illetően;

szükség esetén és megfelelő esetben intézkedéseket fog hozni a jogszabályok érvényre juttatása érdekében, és ha kell, további kezdeményezéseket tesz majd az indokolatlan és aránytalan adatlokalizációs korlátozások felszámolásáért.

A Bizottság az adatgazdasággal kapcsolatban újonnan felmerülő problémákból eredő jogbizonytalanság kérdését is górcső alá vette, és feltérképezi, hogy az érdekelt felek szerint milyen szakpolitikai és jogi válaszlépéseket lehetne tenni a következőkkel kapcsolatban:

Adathozzáférés és adattovábbítás. A nem személyes jellegű, gépileg létrehozott adatok remek újítások, induló innovatív vállalkozások és új üzleti modellek létrejöttét eredményezhetik az Európai Unióban.

Az adatokon alapuló termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségvállalás. A felelősségre vonatkozó hatályos uniós szabályok nincsenek hozzáigazítva korunk digitális, adatvezérelt termékeihez és szolgáltatásaihoz.

Adathordozhatóság. Jelenleg a nem személyes adatok hordozhatósága problematikus kérdés, például abban az esetben, ha valamelyik vállalkozás nagy mennyiségben kíván cégadatokat eljuttatni egyik felhőszolgáltatótól a másikhoz.

Háttér-információk
A ma ismertetett kezdeményezések hozzá fognak járulni az egységes piacon belül még létező akadályok lebontásához, amit az Európai Tanács 2016. decemberi következtetéseiben szorgalmazott. A digitális egységes piacot a lehető leghamarabb ki kell teljesíteni az Európai Parlament és a tagállamok támogatásával. A ma meghirdetett kezdeményezések segíteni fognak az európai adatgazdaságra vonatkozó jövőbeli szakpolitikai program kialakításában. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló konzultáció 2017. április 26-án zárul majd. A Bizottság a konzultáció eredményét figyelembe fogja venni az év során később indítandó esetleges kezdeményezések kidolgozása során. A hibás termékekkel kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiértékelését célzó konzultációban 2017. április 26-ig lehet részt venni. A konzultációk célközönségét a nem személyes jellegű adatok, különösen a gépileg vagy szenzorok által létrehozott nyers adatokat előállító, gyűjtő, illetve potenciálisan vagy ténylegesen felhasználó felek alkotják. Ebbe a körbe tartozik – méretétől függetlenül – minden vállalkozás, és idetartoznak az összekapcsolt eszközök gyártói és felhasználói, az online platformok üzemeltetői és felhasználói, az adatbrókerek, az állami hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a kutatóintézetek, valamint a fogyasztók is.

További információk
Tájékoztató: Az európai adatgazdaság kiépítése – Gyakran feltett kérdések
Közlemény: Az európai adatgazdaság kiépítése
Nyilvános konzultáció”

Forrás:
A Bizottság felvázolja az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépéseket; Európai Bizottság; IP/17/5; 2017. január 10.
Lásd még: Data Economy Factsheet (pdf)

Európai Bizottság: új jogszabálycsomag az európai szolgáltatásalapú gazdaság kibontakoztatására

„A Bizottság ma ambiciózus és arányos intézkedéseket körvonalazó jogszabálycsomagot terjeszt elő. Az intézkedések meg fogják könnyíteni a vállalkozásoknak és az érintett szakembereknek, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az EU 500 millió potenciális fogyasztót tömörítő egységes piacán.

Lendületet kap a szolgáltatási ágazat, aminek a fogyasztók, az álláskeresők és a vállalkozások egyaránt hasznát látják majd, nem is beszélve arról, hogy a gazdaság is élénkülni fog Európa-szerte.

A ma beterjesztésre kerülő javaslatok az egységes piaci stratégia részét képező ütemtervbe illeszkednek, és Juncker elnök politikai kötelezettségvállalásának szellemében az egységes piac nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázására irányulnak, hogy az európai vállalkozások az egységes piaci tevékenységükre építve sikeresen terjeszkedhessenek világszerte. Ezt a célt az Európai Tanács megerősítette 2015. decemberi, valamint 2016. júniusi és decemberi következtetéseiben. A javasolt intézkedéseknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív előírások teljesítését, és segítsenek a tagállamoknak azonosítani a belföldön dolgozó vagy határokon átívelő szakmai tevékenységet folytató szakemberekre vonatkozóan előírt, indokolatlanul nagy terhet jelentő, illetve idejétmúlt jogszabályi követelményeket. A már hatályban lévő uniós szolgáltatási jogszabályok módosítása helyett a Bizottság az előírások érvényre juttatásának javítására helyezi a hangsúlyt. A szabályok maradéktalan végrehajtása ugyanis igazolhatóan számottevően hozzájárul az uniós gazdaság fellendítéséhez.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok a versenyképességet is rontják. A szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségek jobb kiaknázása segíteni fog az európai vállalkozásoknak abban, hogy munkahelyeket hozzanak létre, és tevékenységüket más tagországokra is kiterjesszék, mindeközben pedig továbbra is biztosítsák a fogyasztók és munkavállalók magas fokú védelmét. Ma a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy egyszerűsödjenek a több tagállamban, határokon átívelő jelleggel szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adminisztratív teendői, valamint új, korszerű mechanizmust kínál a tagállamoknak arra, hogy közösen szabályozzák szolgáltatási ágazataikat.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „A szolgáltatási ágazat az uniós gazdaság kétharmadát teszi ki, és az új munkahelyek 90%-a ebben a szektorban jön létre. De a szolgáltatások egységes piaca – melynek meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük, és nem gondolunk bele, milyen értékes vívmányról is van szó – nem működik megfelelően. Így temérdek potenciális munkahelytől esünk el, és a gazdaság sem fog bővülni a kívánt mértékben. Ma új lendületet adunk a szolgáltatási szektor fejlődésének, amitől azt várjuk, hogy Európa az új szolgáltatások egyik legfőbb globális piacterévé és műhelyévé váljon.”

A Bizottság által ma elfogadott négy konkrét kezdeményezés a következő:

Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése: A bevezetésre kerülő egyszerűsített elektronikus eljárás meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek (pl. a mérnöki vállalkozásoknak, az informatikai tanácsadóknak, a kereskedelmi vásárok szervezőinek), valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek. A kártya segítségével a szolgáltatók egyszerűbben, egyablakos rendszerben tudják majd ügyeiket intézni a saját országukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam hatásköre nem csorbul a nemzeti szabályozási követelmények alkalmazása tekintetében: az ő illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait.

A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése: Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22%-a – olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos. Ilyen például a gyógyszerészi és az építészi szakma. Bizonyos foglalkozások, például az egészségügyi és a biztonsági szakmák esetében a szabályozás gyakran indokolt. Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken. Ez a fogyasztók szempontjából is hátrányos. A Bizottság nem szabályoz, illetve nyit meg szakmákat – ez továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Az uniós jog értelmében azonban a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozóan bevezetni tervezett nemzeti előírások valóban indokoltak és kiegyensúlyozottak-e. Az egységesség és a következetesség érdekében a Bizottság javaslatot tesz azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.

Iránymutatás a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz: A tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelés eredményeképpen leszögezhető, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. Ma a Bizottság iránymutatást ad ki a tagállamoknak. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. A következő szakemberek által kínált szolgáltatásokról van szó: építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügynökök, ingatlanközvetítők és idegenvezetők. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy értékeljék ki: a szakmákra vonatkozó követelmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére. Az iránymutatás – azáltal, hogy kitér a kimondottan a fenti szakmákra vonatkozó követelményekre – kiegészíti az európai szemeszter keretében végzett értékeléseket.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása: A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a Bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehajtó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs összhangban az uniós joggal. A Bizottság által ma javasolt rendelkezések tökéletesítik ezt a mechanizmust, mégpedig úgy, hogy lerövidítik, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az eljárást.

Háttér-információk
Míg az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90%-a a szolgáltatásoknak köszönhető, maga a szolgáltatási ágazat alulteljesít. A szektor termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak. A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfordítsák, további munkahelyeket hozzanak létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket.

További információk
Gyakori kérdések – MEMO/17/11
Az európai elektronikus szolgáltatási kártyára irányuló javaslat
A szolgáltatások értesítési eljárására irányuló javaslat
Az arányossági vizsgálatra irányuló javaslat
Iránymutatás a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformjavaslatokhoz
Factsheet”

Forrás:
Szolgáltatásalapú gazdaság az európaiakért; Európai Bizottság; IP/17/23; 2017. január 10.

Közigazgatás, politika

Új vezető a Klebelsberg Központ élén

„Az emberi erőforrások minisztere 2017 január 16-val dr. Solti Pétert, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztost bízza meg a Klebelsberg Központ elnöki feladatainak ellátásával.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ezúton köszöni meg a szervezet pénzügyi konszolidációjának, valamint az új szervezet kialakításának végrehajtásával megbízott Pölöskei Gáborné és dr. Jenei Zoltán miniszteri biztosok munkáját.

A tankerületi központok létrehozásával új fejezet kezdődött az állami intézményfenntartás történetében. A kialakított szervezeti struktúra szolgáltatói szemlélettel rendelkező, a döntéseket az iskolákhoz közel meghozó önálló költségvetési szervekből, a tankerületi központokból és az ő tevékenységüket segítő, koordináló középirányítóból, a Klebelsberg Központból áll. A Klebelsberg Központ az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy menedzserszemlélettel végezze a feladatait, a rendelkezésre álló erőforrásokat, tudást és lehetőségeket minél hatékonyabban csatornázza be a tankerületi központokon keresztül az iskolákba. Ennek a megvalósítása lesz dr. Solti Péter elnök feladata az új struktúra megerősítése és fejlesztése mellett. Az ő munkáját fogja segíteni Hajnal Gabriella szakmai elnökhelyettesként, aki 17 évig dolgozott egy többcélú intézmény vezetőjeként, és tagja volt a pedagógus sztrájkbizottságnak. A pénzügyi feladatokat a szervezet gazdasági elnökhelyettese, Kotán Attila irányítja a továbbiakban is.

Az államtitkárságnak továbbra is az a célja a szervezeti és jogszabályi változásokkal, hogy a magyar oktatási rendszer biztosítsa a társadalom és a gazdaság igényeinek megfelelően, a diákok számára a jövőben is kamatoztatható kompetenciákat. Meggyőződése, hogy az állami intézményfenntartás a garanciája az iskolák biztonságos működésének.”

Forrás:
Új vezető a Klebelsberg Központ élén; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. január 9.

Zökkenőmentesen indult a tankerületi központok működése

„Zökkenőmentesen indult az év, az 58 tankerületi központ működése rendben megkezdődött, az önkormányzati iskolák átvétele lezárult – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

Palkovics László a köznevelési kerekasztal ülése utáni sajtótájékoztatón közölte, a tárgyalások az önkormányzatokkal nagyrészt megállapodással zárultak, hat esetben nem tudtak megegyezni, így miniszteri határozatot kellett hozni az érintett intézmények átvételéről.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy január elsejétől az oktatást segítő kollégáknak átlagosan tíz százalékkal nőtt a jövedelmük, ebből hét százalékot automatikusan kaptak meg, három százalékot pedig az intézményvezető döntése alapján.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár közölte, a kerekasztal ülésén javaslatot tettek az első félév munkatervére. Ennek alapján a következő hónapokban foglalkoznak majd a pedagógus továbbképzési rendszer átalakításával, az Emberi Erőforrás Operatív Program (Efop) köznevelést érintő területeivel, megtárgyalják a digitális oktatási stratégia cselekvési tervét, szó lesz majd a február elején megtartott országos diákparlament ülésén felmerült javaslatokról, és folyamatosan tájékoztatják a résztvevőket a Klebelsberg Központ átalakításával kapcsolatos ügyekről is.

Az ülésen javaslat született egy az intézményvezetők munkájára fókuszáló vezetői munkacsoport létrehozására is, valamint a PISA-eredményeket elemző szakemberek is tájékoztatást adtak a résztvevőknek.

A sajtótájékoztatón bemutatkozott Solti Péter, a Klebelsberg Központ január 16-tól kinevezett új elnöke, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos.

Solti Péter azt hangoztatta, fontos, hogy stabilitás alakuljon ki a köznevelés irányításában, és hogy a döntési pontok, a felelősség és a hatáskörök egyértelműbbek legyenek és közelebb kerüljenek az iskolákhoz.

Emellett szintén fontos, hogy a regionális vezetőkkel, az önkormányzatokkal olyan kapcsolatot alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a rendszer működése érdekében az ő javaslataikat is be tudják „csatornázni”. Palkovics László a Klebelsberg Központ elnökének, illetve elnökhelyettesének kiválasztására vonatkozó kérdésre azt mondta, olyan szakembert kerestek, akinek van intézményirányítási tapasztalata és menedzser-szemlélettel rendelkezik. Solti Péter részt vett a kancelláriarendszer kialakításában, így megvan a szükséges tapasztalata ezen a téren.

Az általános szakmai elnökhelyettes pozíciójára intézményirányítási tapasztalattal rendelkező embert kerestek, Hajnal Gabriella pedig 16 évig volt egy kéttannyelvű iskola vezetője. Igaz, hogy a sztrájktárgyalásokon „az asztal másik oldalán ült”, éppen emiatt azonban tisztában van a tanárok mint munkavállalók érdekeivel is – jegyezte meg az államtitkár.

A Klebelsberg Központ adósságára vonatkozó kérdésre azt mondta, év végére lecsökkent a Klebelsberg Központ adósságállománya, tavaly márciusban még 17 milliárd forint volt a ki nem fizetett adósságállomány, ez 400 millió forintnyi még ki nem fizetett, de nem lejárt adósságra csökkent.”

Forrás:
Zökkenőmentesen indult a tankerületi központok működése; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. január 10.

Tavaly 29 milliárd forintból 12 egyetem PPP projektjét váltották ki

„Tavaly decemberben mintegy 29 milliárd forint értékben 12 egyetemi PPP (magántőke bevonásával közfeladat ellátása) projektet sikerült kiváltani – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) PPP konstrukciójának kiváltásáról tartott sajtótájékoztatón.
Palkovics László közölte, hogy a 2016-os költségvetésben a PPP-k kiváltására egy 5,4 milliárdos, felülről nyitott keretösszeg volt elkülönítve, ami idővel 18 milliárdra emelkedett. A magyar gazdaság állapota év végén lehetővé tette a további kiegészítést, így összesen 29 milliárd forint értékben sikerült tucatnyi egyetemet a PPP terhektől megszabadítani. Megjegyezte, hogy elsősorban ott tudták megtenni a lépést, ahol a partnerek is nyitottak voltak a szerződések megszüntetésére.

Az államtitkár elmondta, hogy az idei költségvetés 18 milliárd forintot tartalmaz erre a célra, de reményei szerint a gazdaság ismételten jól teljesít majd, s így a tavalyihoz hasonló volumenben zárhatnak le PPP konstrukciókat.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a 2004-2010 közötti oktatási kormányzat PPP-konstrukciókban felsőoktatási intézményeket épített és újított fel, ami nem volt szükségszerűen rossz, de a szerződések elemei a magyar állam számára hátrányosak, a magánpartnereknek rendkívül előnyösek voltak. 2010 után az új kormány felülvizsgálta az 54 projektet, amelyek a teljes futamidejükre 400 milliárd forint költséget jelentettek volna, miközben a projektek bekerülési értéke nem haladta meg a 100 milliárdot. Mint mondta, az épületeken túl a kapcsolódó szolgáltatások sem voltak előnyösek az intézmények számára.

Az államtitkár a felsőoktatási intézmények gazdálkodását érintve pozitívan nyilatkozott a rektorok mellett működő kancellári rendszerről. A kancellárok munkájának is köszönhetően, 2016 végén a 28 állami felsőoktatási intézménynek gyakorlatilag nem volt kifizetetlen számlája – hangsúlyozta.

Palkovics László rámutatott, hogy év végén az egyetemek számláján 253 milliárd forint volt, ehhez elenyésző kétmilliárd forintos tartozás társult. Hozzátette: ilyenre korábban nem volt példa, ellenben előfordult már, hogy az év végi 30 milliárdos tartozáshoz csak ugyanannyi számlán lévő pénz párosult.

András István a DUE rektora kiemelte, hogy a PPP-ben keletkezett kötelezettségek folyamatosan jelen voltak az intézmény életében, sokszor fenyegetést jelentettek a további működésre. Úgy vélte, a rossz konstrukciótól megszabadulva még erősebb felsőoktatási intézményé válthat a DUE.

Mészáros Virág kancellár elmondta, hogy a négy PPP projektjük közül a legnagyobb szerződést sikerült kiváltani év végén, amit 2006-ban 20 éves időtartamra kötöttek. Hozzátette: működési kiadásaik 20 százalékát tették ki eddig a PPP kötelezettségek, ennek felét a most kiváltott projekt adta évente 260 millió forint értékben. A projekt kivásárlásával a következő 10 évre megszűntek a kötelezettségek: a magyar állam 1,2 milliárdos megtakarítást, az intézmény 900 millió forintos megtakarítást realizál.

Megjegyezte, hogy a további projektek kivezetésének előkészítése is megkezdődött és reményeik szerint idén azokat is sikerül lezárni.”

Forrás:
Tavaly 29 milliárd forintból 12 egyetem PPP projektjét váltották ki; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. január 11.

Közlemény a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előzetes alkotmányossági vizsgálata tárgyában

„Az Alkotmánybíróság a mai napon nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés által 2016. december 6-i ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. A köztársasági elnök a törvény közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök indítványában három kérdésben kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság, ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan létrehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek. A testület szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, valamint az Alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizárólagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható.

A határozathoz dr. Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt, dr. Pokol Béla, dr. Stumpf István, dr. Varga Zs. András és dr. Juhász Imre alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az indítvány, az ügy adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken, az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.”

Forrás:
Közlemény a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előzetes alkotmányossági vizsgálata tárgyában; Alkotmánybíróság; 2016. január 13.
Lásd még: Az Igazságügyi Minisztérium közleménye; Igazságügyi Minisztérium; 2017. január 13.

Alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

„Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései – mondta ki az Alkotmánybíróság pénteki nyilvános határozathirdetésén, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával.
Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Alkotmánybírósághoz fordult.

A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási – például adóhatósági vagy önkormányzati – határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.

Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvénybe foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat, az európai jogi kultúrának megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy jelen ügyben az indítvány keretei között maradva kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta.

A határozat indokolása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos – csak kétharmados többséggel módosítható – törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen szabályozás pedig az Alkotmánybíróság szerint is csak minősített többséggel fogadható el.

A határozat szerint nem annak van közjogi jelentősége, hogy az új elnevezés alatt már létező és a bírósági törvényben szabályozott bíróság jár el, hanem annak, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem hozhat létre új, a bíróságok szervezetéről szóló törvényben adott szakaszában nem szereplő bíróságot. Az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem a Fővárosi Törvényszék elnevezését változtatja meg, hanem egy, a bírósági törvényben adott szakaszában nem nevesített és nem is szabályozott bíróság, a közigazgatási felsőbíróság eljárására jogosítja fel a Fővárosi Törvényszéket.

A köztársasági elnök indítványa hasonló érveléssel kérte az alkotmányellenesség megállapítását azért is, mert a vizsgált feles törvény a médiahatóság, illetve a választási bizottságok döntéseivel szembeni jogorvoslatok elbírálására a kétharmados médiatörvényben, illetve választási eljárásról szóló törvényben kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel felruházott bíróságok helyett közigazgatási felsőbíróságként másik eljáró bíróságot, a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítása kapcsán kifejtette: a közigazgatási perrendtartásról szóló, egyszerű többséggel elfogadott törvény vizsgált bekezdései tartalmilag sarkalatos törvényi rendelkezések módosítására irányultak, annak pedig a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie.

Az Országgyűlésben 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson egyébként 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett szavazták meg a törvényjavaslatot, tehát a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta. De miután a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenség megállapítható az Ab szerint.

Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke volt. A novemberi alkotmánybíró-választás nyomán december 1-jétől ismét teljes létszámmal működő testület 15 tagja közül egyedül Dienes Oehm Egon alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt.

Az Országgyűlés által megszavazott, de az államfő által ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Alkotmánybíróság döntése nyomán a törvényhozásnak az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.

Áder János köztársasági elnök ötödik alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, előzetes alkotmányossági kontrollt kérve.”

Forrás:
Alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény; Alkotmánybíróság/MTI; 2017. január 13.

Lázár János támogatja a pénzügyi centralizálást a kórházaknál

„Hasznos lenne, ha az állam hathatósabban érvényesítené a tulajdonosi érdekeit a kórházak gazdálkodásában – hangzott el a Kormányinfón a Portfólió tudósítása szerint.

Egyes kórházaknál felmerül a túlköltés, máshol az alulfinanszírozás esete és a minap a sajtóban megjelent információ mindenképpen jó, ha megvalósul, hogy állami alkalmazott pénzügyi „revizorok” intézik a gazdálkodást a szolgáltatóknál – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a Portfólió beszámolója szerint. A miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy miért kel félévente 60 milliárddal konszolidálni a kórházakat, ugyanakkor kijelentette azt is: „az intézményrendszerben a 2018-as választásokig nem tervezünk változtatást”.”

Forrás:
Lázár támogatja a pénzügyi centralizálást; Medical Online; 2017. január 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Adathasznosítás építkezés közben?

„Építkezni nem könnyű. Még akkor is sokáig tart és váratlan problémák sokaságát zúdítja elénk, ha igyekszünk alaposan felkészülni minden eshetőségre. Az építésüggyel kapcsolatos térinformatikai alkalmazásokhoz rengeteg adat társul, amelyek felhasználása magánszemélyek, vállalatok és intézmények számára hajthat hasznot. Akár ipari ingatlanok, vagy középületek, akár családi házak építéséről, vásárlásáról van szó, a Lechner Tudásközpont építésügyi adatokat hasznosító törekvései jelentősen megkönnyíthetik majd a felhasználók életét.

A mindent átszövő és egyre inkább terjedő digitalizáció következtében az intelligens hálózatok, szervezetek, intézmények, egyéni felhasználók napi szinten bitek milliárdjait termelik. Az információ hatalom, de mit jelent ez a hétköznapok gyakorlatában?

– Az információ csak akkor ér valamit, ha használjuk. Az adatok gyűjtése, puszta felhalmozása nem lehet cél – mondta el Both András a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója a 2016 végén, az Infotér konferencián. Annyi adatunk van, hogy már szinte nem tudjuk, mink van. Az összegyűjtött információk elemzése és strukturálása az, ami óriási előnyt adhat felhasználóinak. Mi ezeket a lehetséges előnyöket a nálunk összegyűlt adatok és az általunk fejlesztett támogató rendszerek segítségével a felhasználók kezébe kívánjuk adni. Egy családi ház tervezésének és építésének kézzelfogható példáján keresztül nagy vonalakban bemutatható mi az, amit ezekből bárki profitálhat.

– Térképen megjeleníthető térinformatikai támogató rendszert használhatunk például az ideális településrész kiválasztásához, ha a beépíthetőség mértéke alapján szeretnénk dönteni. – vázolta a szakember. E rendszerek a rendelkezésre álló nagy mennyiségű adatot tematikusan csoportosítják és a jobb érthetőség végett térképre helyezik. Ha például már megtudtuk a helyi építési szabályzatból kinyert adatok alapján, hogy a telek hány százalékát foglalhatja el a házunk, szintén térképen kereshetünk rá azokra az épületekre, melyek tetszenek nekünk. Megtudhatjuk, ki tervezte őket, így felkérhetjük mi is ugyanazt az építészt.

Megtudhatjuk a választott telek méretét, tulajdoni viszonyait, fekvését és lejtését is, leendő házunk maximális magasságát, vagy akár azt, készült-e a telekről korábban talajmechanikai szakvélemény. Ha igen, ezt a szakvéleményt felhasználhatjuk és máris spóroltunk egy fúrást. Az elektronikus köznyilvántartási rendszerrel megnézhetjük, bent van-e telkünkön a gáz, víz, villany, pontosan hol milyen csövek futnak a talajban. Így okkal remélhetjük, hogy alapásás közben a nekünk dolgozó markoló nem vág ketté valamilyen közműkábelt vagy csövet, napokra megbénítva a környék telefon-, víz- vagy gázellátását. Az építkezést az elektronikus építési napló segítségével követhetjük végig, akár mobilon is, így időben gondoskodhatunk a következő lépések megtételéről. Az örökségvédelem alatt álló házakat és a környék közlekedését is egyetlen térképre lehet majd vetíteni, ez segítséget nyújthat a tervezés és a kivitelezés fázisában is. Az elektronikus folyamatok és a szakrendszerek fejlesztésével csökkennek a felhasználók adminisztratív terhei, az ügyintézésre fordítandó energia 20-50 %-kal is kevesebb lehet, attól függően, hogy melyik folyamatlépésről, vagy melyik támogató rendszer használatáról van szó – fejezte be Both András.

– A zöldmezős iparterületet kereső vállalatok, vállalkozások is előnyhöz juthatnak a térképre rendezett, strukturált adatokból – tette hozzá Juhász Géza projektvezető. Egy készülő alkalmazás segítségével az érvényes településrendezési tervek által kijelölt gazdasági, vagy fejlesztésre potenciálisan alkalmas területek leszűrhetők a beruházó kívánt szempontjai alapján. Az érdeklődő megkeresheti például az ország összes 25 hektárnál nagyobb zöldmezős iparterület kialakítására alkalmas helyszínét, vagy rákereshet mondjuk Mezőtúr, Szeged, vagy Kaposvár közigazgatási határán belüli nagy kiterjedésű ingatlanokra, amelyeken gazdasági területet lehet létrehozni. Digitális domborzat- és felszínmodell segíti a terület adottságainak felmérését, információkat kaphat építési előírásokról, érvényes rendezési tervekről. Minden támogató rendszer egymással együttműködésben képes dolgozni, a frissítések rendszeresen felkerülnek a tervezett felületre, így a befektetők gyorsan megtalálhatják majd a számukra leginkább megfelelő ipari telephelyeket.”

Forrás:
Adathasznosítás építkezés közben?; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. január 10.

Hazai szolgáltatóként elsőként a Microsec szerepel az eIDAS szerint tanúsított és minősített bizalmi szolgáltatók listáján

„A hazai tulajdonú, elektronikus aláírás technológián alapuló szolgáltatások teljes körű biztosításával foglalkozó Microsec Zrt. a legnagyobb magyar hitelesítés-szolgáltatóból az eIDAS szerinti tanúsítási eljárást követően lett az első nyilvántartásba vett eIDAS szerinti hazai minősített bizalmi szolgáltató.

Az elektronikus azonosítás, elektronikus aláírás és bizalmi szolgáltatások tekintetében jelentős változás állt be 2016. július 1-én az eIDAS rendelet életbelépésével, amely az EU-n belül egységes jogi hátteret hozott létre. Ennek célja elősegíteni a határokon átívelő elektronikus tranzakciók nagyobb arányú elterjedését, támogatva az egységes digitális piac kialakulását. Mindennapi jelentősége, hogy az ilyen típusú elektronikus szolgáltatások a papíralapú módszerrel azonos joghatást eredményeznek, azaz jelentősen csökkenhet a személyes megjelenési kötelezettség, bárhonnan és bármilyen időpontban intézhetjük hivatalos-, üzleti- vagy jogkövetkezménnyel járó magánjellegű ügyeinket.

„A rendeletnek való megfelelőség értelmében a Microsec Magyarországon egyedülálló módon, az eredetileg kihirdetett hazai, azaz a 2016. december 31-ei fordulónapi kötelezettségnek eleget téve már korábbi időpontban sikeresen megszerezte a német TÜVIT eIDAS szerinti akkreditációját. Ennek eredményeként 2016. december 21-én felkerült a hazai szolgáltatók közül elsőként, és a mai napig egyedüliként az NMHH minősített bizalmi szolgáltatókra vonatkozó nyilvántartásába.

Büszkék vagyunk arra, hogy minősített bizalmi szolgáltatóként Magyarországon jelenleg kizárólag a Microsec rendelkezik az eIDAS minősítéssel” – mondta Vanczák Gergely a Microsec e-Szignó Hitelesítés-szolgáltató igazgatója.

Jelentős mérföldkőnek számít cégünk életében, hogy az újgenerációs PKI* technológia szakértő Microsec hazánkban elsőként négy különböző, eIDAS szerint minősített bizalmi szolgáltatást nyújt:
* minősített aláíró tanúsítványok kibocsátása
* minősített bélyegző tanúsítványok kibocsátása
* minősített időbélyegzés szolgáltatás
* minősített archiválás szolgáltatás
Az eIDAS szerint tanúsított minősített archiválás szolgáltatásunk nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedi, mely elsőként ad lehetőséget elektronikusan aláírt dokumentumok (pl. PDF, e-akta, ASiC) eIDAS szerinti hosszú távú hiteles megőrzésére.” – hangsúlyozta Vanczák Gergely.

Mire jók ezek a szolgáltatások?

A minősített tanúsítványon alapuló minősített, illetve nem minősített (fokozott) elektronikus aláírás segítségével teljes bizonyító erejű magán- vagy közokiratot lehet egyszerűen digitálisan létrehozni. Az így elkészített aláírás bizonyítja a sérthetetlenséget, eredet hitelességet és letagadhatatlanságot, és egyenértékű a hagyományos, személyesen, tollal, papírra írt aláírással.

A minősített bélyegző tanúsítványok jogi személyek számára bocsáthatóak ki, melyekkel minősített bélyegzőt lehet szervezet (pl. cég, hivatal, egyesület stb.) nevében létrehozni, biztosítva ezzel akár a teljes bizonyító erőt jelentő minősített szinten az aláírt dokumentum sértetlenségét és letagadhatatlanságát.

A dokumentumokat minősített időbélyeggel lehet ellátni, amely egy megbízható harmadik fél által kibocsátott tejes bizonyító erővel bíró igazolás arról, hogy egy dokumentum adott időpontban már létezett.

A hosszú távra megőrizendő elektronikus aláírások rendszeres gondozást igényelnek, azok hitelességét aktuális aláírás szabványoknak való megfelelését folyamatosan biztosítani szükséges, melyre alkalmas a minősített archiválás szolgáltatás. Előnye, hogy jogi vélelem kapcsolódik hozzá, az NMHH által is felügyelt, az olvashatóságot és bizalmasságot is garantálja egyben.[Microsec]”

—

„Mit hozott az eIDAS?
A bizalmi szolgáltatásokat egy az Európai Parlament és a Tanács által 2014 nyarán elfogadott rendelet szabályozta újra, kivezetve egy 1999. óta érvényben lévő EU-s szabályozást, melyet a szakma eIDAS néven emleget. Magyarországon már ennek szellemében alkották meg az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt.

Az eIDAS nem forgatta fel az ún. bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozást, mégis nagyon fontos előrelépés volt. Mindenekelőtt azért, mert az EU-n belül egységes jogi keretet hozott létre.

A rendelet alapvető újdonsága az volt, hogy bevezette az egyenértékűség elvét. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú. Azaz ha egy szerződés csak elektronikusan készül el, de azt a felek minősített elektronikus aláírással szentesítik, egyenértékű egy papíralapú és tollal aláírt szerződéssel. Ez várhatóan újabb lendületet ad majd az elektronikus aláírás terjedésének.

A másik újdonság, hogy bármely tagállamban kiadott minősített tanúsítvány az EU összes tagállamában érvényes. Ha tehát egy országban kiadnak egy minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást, azt az EU területén bárhol el kell fogadni minősített elektronikus aláírásként.

Egyszerűbben használható és olcsóbb is lehet
Ettől az EU nem csak az e-aláírás terjedését várja, hanem azt is, hogy a különböző technológiák uniós szintű versenye olcsóbb és egyszerűbb megoldások kifejlesztésére serkentik majd a bizalmi szolgáltatókat. (A Microsec pont ennek szellemében fejlesztette ki a PassBy[ME] mobile ID szolgáltatását.) Cél volt az egységes digitális piac erősítése is, amit az eIDAS azzal tud támogatni, hogy biztonságosabbá és gyorsabbá teszi a határokon átívelő elektronikus tranzakciókat.

Az eIDAS nyomán született magyar törvény szakértők szerint annyiban hozott újat, hogy lényegében megteremti a biometrikus aláírás hiteles aláírásként való felhasználását. Azaz biometrikus azonosítással is lehet hitelesíteni egy okiratot.[Bitport]”

Forrás:
Microsec hazai szolgáltatóként elsőként szerepel az eIDAS szerint tanúsított és minősített bizalmi szolgáltatók listáján; Microsec; 2017. január 11.
Megvan az első magyar eIDAS minősítésű szolgáltató; Bitport; 2017. január 12.

Észtország más országokkal együtt szándékozik kiépíteni digitális közigazgatási rendszereket

„A GovInsider beszámolója szerint Észtország kormánya más országokkal együtt tervezi kiépíteni új, elektronikus földhivatali rendszerét. A projektben résztvevő partnerek az eredményeket saját országukban újrahasznosíthatják. Az észt kormány a 4,5 millió eurós projekt finanszírozásába EU-forrásokat is bevon. A megvalósításban örömmel vonnak be egyetemeket, magán és állami szereplőket egyaránt. [Horizon 2020 projekt keretében. Szerk.]
A résztvevők hozzáférhetnek a projekt teljes dokumentációjához, a kifejlesztett nyílt forráskódú szoftverhez és betekintést nyerhetnek abba, hogyan épül fel az adott kormányzati infokommunikációs (ICT) program. Viszonzásképpen a kormány elvárja, hogy a partnerek megosszák saját országuk jó gyakorlatait és felhasználói tapasztalatait, valamint teszteljék saját nemzeti adatbázisukon az elkészülő pilot terméket, visszajelzéseket adva róla.

A 33 hónaposra tervezett projekt 2017 szeptemberében indul, és 2020 májusában ér véget.

A terv nem előzmények nélküli, vannak már olyan digitális kormányzati megoldásaik, amelyeket megosztottak Finnországgal: e-adózási rendszer, digitális receptek (e-egészségügy), illetve az észt digitális kormányzat gerincét alkotó X-Road interoperabilitási platform, amely összeköti az észt közigazgatási nyilvántartásokat és a rájuk épülő szolgáltatásokat.”

Forrás:
Exclusive: Estonia wants to build government systems with other countries; Joshua Chambers, Charlene Chin; GovInsider; 2017. január 11.
Invitation to Land Registry Project; Az Európai Földhivatalok Egyesületének (European Land Registry Association) küldött észt ajánlat, amelyben a lehetséges partnerek számára vázolják az elképzeléseiket (pdf)
Lásd még: Introduction to X-Road; Riigi Infosüsteemi Amet

Dániában folynak az úgynevezett Következő Generációs Digitális Posta előkészítő munkálatai

„Sok szó esik az észt digitális kormányzat fejlettségéről. Kevésbé ismert Dánia élenjáró szerepe ezen a területen, ami azért is érdekes, mert a digitális kormányzati szolgáltatások működéséhez kulcsfontosságú digitális személyazonosítást nem a szokásos intelligens kártyával (és a szükséges leolvasóval – bár Észtországban egyre inkább a mobiltelefonos kódgenerálást részesítik előnyben) oldják meg.

Dániában már ma is kötelező a digitális kormányzati szolgáltatások használata számos területen. Néhány meghatározott kivételtől eltekintve, nincs személyes ügyintézés ezekben az ügyekben, ezért a most is létező Digitális Posta (Digital Post 2), amely a közigazgatás digitalizációjáért felelős kormányügynökség (Digitaliseringsstyrelsen) irányítása alá tartozik, a dán digitális kormányzat meghatározó eszköze, ezen keresztül folyik a kommunikáció a közigazgatás és az állampolgárok között, illetve az egyes közigazgatási egységek között is. Ezek a hivatalos digitális levelek a hagyományos, papíron küldött hivatalos levelek jogi státuszával rendelkeznek: letagadhatatlanok, a címzett felelőssége, hogy kövesse a postaládája forgalmát. Két biztonságos webhelyen keresztül lehet használni: borger.dk és e-Boks.dk. Ehhez szükség van a NemID (EasyID) digitális azonosítási szolgáltatás használatára, ami nem csupán az összes közigazgatási webhelyhez biztosít egyszeri belépési pontot, de az online banki szolgáltatásokhoz és számos más webhelyhez is. Ez kéttényezős azonosításon alapul, mindenki jogosult rá, akinek van személyi száma – a Dániában élő külföldieknek is van személyi száma. Áll egy jelszóból, egy felhasználói azonosítóból, szükség van továbbá egyszer használatos jelszavakra, ezeket egy külön igényelendő kódkártya tartalmazza, ami egy bankkártya méretű lap, három részbe hajtva, 148 egyszer használható nyilvános jelszóval, amelyek egy meghatározott ideig érvényesek. Abban az esetben, ha valakinek gyakran van szüksége jelszavakra, akkor célszerű vennie egy kódgenerátor eszközt („token”).

Nagyjából 4,3 millió állampolgár és 680 ezer vállalkozás használja. A közigazgatás részéről körülbelül 400 szervezet csatlakozott. 48 millió üzenet volt a 2014-es forgalom, ez 2015-ben elérte a 86 milliót, a 2016-os adat (szeptember elsején) 71,5 millió volt.

A Következő Generációs Digitális Posta a kötelező digitális ügyintézés kiterjesztésének (például a szociális ügyekre) eszköze lesz. Emiatt különösen fontos az ügyfélélmény és a használhatóság. A közigazgatási digitalizációért felelős szervezet ősszel egy hónapig konzultációt folytatott, hogy a megfogalmazandó követelmények és a kiírandó közbeszerzés tükrözze minden érintett véleményét. A konzultáció az ügyfélélményre, az informatikai architektúrára, a megvalósítás menetrendjére és a közbeszerzésre irányult. A konzultáció része volt a speciális igényű embereket (pl. látássérültek) képviselő szervezetek véleményének megismerése. Külön kampány foglalkozott a fiatalokkal, hogy milyen elképzeléseik vannak a szolgáltatás továbbfejlesztésére.”

Forrás:
Denmark improves the user experience of its Digital Post solution; Joinup; 2017. január 2.
Háttér: Next Generation Consultation Document; Digitaliseringsstyrelsen, 2016. szeptember (pdf)
eGovernment Strategy 2011-2015
Digital Strategy 2016-2020
Strategy for Digital Welfare 2013-202

Új nyíltadat-portál Szlovéniában

„Szlovénia Közigazgatási Minisztériuma útjára indította az ország új nyíltadat-portálját. A portál alapjául szolgáló szoftver a CKAN, a legnépszerűbb platform a nyíltadat-portálok számára. Ez a megoldás nagyon könnyűvé teszi, hogy az Európai Unió adatportáljával – amely az Európai Unió tagországainak nyíltadat-portáljainak metaadatait gyűjti, integrálják. Az uniós platform naponta automatikusan begyűjti és megjelenteti a saját keretén belül a szlovén portál adatkészleteit.
A CKAN megoldását használja az Európai Unió portálján kívül az angol – data.gov.uk – és amerikai – data.gov – is.”

Forrás:
New Slovenian open data portal built on CKAN; Adrian Offerman ; Joinup; 2016. december 23.

Informatika, távközlés, technika

LTE450-es rendszerre állt át a kecskeméti intelligens parkolás

„A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az MVM NET Zrt. által fejlesztett LTE 450 MHz frekvencián működő hálózatára állította át a 2016. áprilisában átadott Kecskemét belvárosi innovatív, intelligens parkolás-irányítási rendszert.

Több hónapos tesztelést követően a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által – 2016. évben a Nemzeti Smart City Technológiai Platform pilot projektjeként – kiépített Kecskemét, Kálvin téri 57 darab közterületi parkolóhely intelligens parkolás-irányítási rendszerének adatkommunikációs eszközeit – az MVM NET Zrt. által fejlesztett és üzemeltetett LTE 450 MHz frekvencián működő hálózatára állította át.

Az intelligens városi megoldások keretében került telepítésre az 57 darab szenzoros parkolóhely érzékelő. Az adatkezelő rendszer és a parkoló bejáratánál, illetve annak közelében kihelyezett két LED-es kijelző közötti gyors, magas rendelkezésre állású, biztonságos adatkommunikáció valósult meg az LTE 450 MHz hálózatra történő átállással.

A hálózat váltáshoz szükséges, beépített adatátviteli végberendezések is egy magyarországi vállalat innovációjának az eredménye, a kommunikációt biztosító eszközöket (router) az Intelliport Solutions, a Delta Csoport tagja fejlesztette és szállította.

„A Nemzeti Smart City Technológiai Platform első pilot projektjét Társaságunk tavaly Kecskeméten valósította meg, amelyet várhatóan idén több újabb intelligens megoldás kiépítése fog követni. A mostani átállás jelentősége azért fontos a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára, mert egy olyan adatátviteli csatorna használata valósul meg, amely garantálja Társaságunk számára a szolgáltatás folyamatos, magas minőségű fenntartását, illetve biztosítja a zárt rendszerben történő biztonságos információ továbbítást” – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

„A telekommunikációs szektorban az M2M, a gépek közötti kommunikáció számos eddig kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Örömmel látjuk, hogy az MVM NET LTE450 mobil adatátviteli hálózata a kormányzati célú felhasználás mellett immár az üzleti célú felhasználás területén is bizonyítja egyedülálló minőségét és képességeit. Kiemelt biztonságú hálózatunk 95 százalékos országos lefedettségével és kiemelkedően magas rendelkezésre állásával mind városi környezetben, mind a publikus mobilszolgáltatásokkal ellátatlan területeken is kiválóan alkalmas olyan üzleti alkalmazások kiszolgálására, melyek állandó, stabil sávszélességet és alacsony válaszidőket követelnek meg” – mondta el Krénusz Kornél az MVM NET Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás:
LTE450-es rendszerre állt át a kecskeméti intelligens parkolás; MVM NET Zrt.; 2017. január 12.

Márciustól lesz elérhető a Digitális Jólét Alapcsomag

„A Digitális Jólét Alapcsomag márciusban jelenik meg a szolgáltatók kínálatában, ára legalább tizenöt százalékkal alacsonyabb lesz a jelenleg elérhető legolcsóbb internet-előfizetési konstrukció áránál – mondta Deutsch Tamás budapesti sajtótájékoztatóján.

Tájékoztatása szerint az alapcsomag védjegye januártól él, a használatára vonatkozó pályázatot január végén várhatóan kiírják, és az elbírálás után a tervek szerint februárban valamennyi – a feltételeket garantáló – szolgáltatóval megkötik a védjegyhasználati szerződést.

A vezetékes Digitális Jólét Alapcsomag minimális letöltési sebességének másodpercenként 4 megabitnek (Mbps) kell lennie, a garantált letöltési sebesség pedig 1 Mbps lesz.

A mobilinternet alapcsomag letöltési sebessége számszerűen nem meghatározott, de a védjegyhasználati szerződés előírja, hogy az igénybe vehető szolgáltatást legalább 4G technológián kell biztosítani, megfelelő hálózati lefedettség esetén. Ezeknél kedvezőbb feltételeket biztosíthat egy szolgáltató, rosszabbat viszont nem – hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.

Elmondta azt is, hogy a vezetékes internet-előfizetésnél nem lesz adatforgalmi limit, míg a mobilinternet-csomagok esetén a szolgáltatók kötelesek legalább 500 megabájtnyi adatforgalomra garanciát vállalni. Mindazonáltal a nagy szolgáltatók jelezték, ez a minimális adatforgalom eléri majd az 1 gigabájtot is – jegyezte meg.

A miniszterelnöki biztos közölte: a kedvezményes alapcsomagokat legfeljebb két évig vehetik majd igénybe természetes személyek, akiknek a megelőző évben nem volt internet-előfizetésük
Az előfizetők egyszeri belépési díj fizetésére nem kötelezhetők, valamint a havi előfizetési díjon felüli költséget sem terhelhetnek rájuk a szolgáltatók. Az alapcsomag havidíja szolgáltatónként eltérhet.

Deutsch Tamás arra számít, hogy év végéig az új előfizetők száma eléri a tízezres nagyságrendet. Hozzátette: a nemzetközi jó gyakorlatok alapján arra számítanak, hogy az alapcsomagra előfizetők a kedvezményes időszak lejárta után hosszú távra is a digitális világ részeivé válnak.

A miniszterelnöki biztos rámutatott, hogy ma Magyarországon mintegy 1,5 millió 18 év feletti magyar nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, mintegy 14 százalékuk anyagi okok miatt, tehát összességében akár 200-220 ezer embert is érinthet a kezdeményezés.
A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, Kövesi Gabriella elmondta: a szolgáltatók fő kérése a kormánnyal folytatott tárgyalásokon az volt, hogy az alapcsomag „útlevél legyen a digitális világba”, új ügyfeleket vezessen be a rendszerbe, ne a már meglévő internet-felhasználók kedvezménye legyen.

A tanács szerint a nem internetező magyar háztartások nagy része nemcsak az ár miatt tartózkodik az internethasználattól, hanem azért is, mert nem ért hozzá, nem ismeri, nincs hozzá eszköze, az érdeklődését nem sikerült felkelteni.

Ezeket a hiányosságokat a Digitális Jólét Program egyéb törekvései orvosolhatják. Az internet iránti igényt serkenthetik például a kompetenciafejlesztő, az eszközbeszerzésre irányuló programok, valamint oktatási megoldások a munkanélküliek számára – mondta Kövesi Gabriella.

A tervek szerint földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden állampolgár legalább egy vezetékes és három mobilszolgáltató kínálatából választhat majd alapcsomagot, emellett céljuk, hogy az ügyfél rugalmasan jelentkezhessen át a nagyobb kínálatot tartalmazó, jobb minőségű, több szolgáltatást kínáló csomagokba, hiszen a szolgáltatók számára az alapcsomag értelemszerűen befektetés a jövőbe, új ügyfelek elérésébe – ismertette a HÉT elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az internetszolgáltatók alapárainak szinten tartására, az elnök azt válaszolta: a rendkívül erős versenynek visszatartó ereje van, egyes becslések szerint 300-400 internetszolgáltató, a mobilpiacon pedig az MVM NET mellett 4 frekvenciával rendelkező szolgáltató is működik. Megjegyezte továbbá, hogy a szolgáltatók az internet áfájának 9 százalékos csökkentését is átruházták a fogyasztókra.

Deutsch Tamás azzal érvelt, hogy az internet-szolgáltatások ára tendenciaszerűen csökken. Tehát, ha egy szolgáltató nem akarja elveszíteni ügyfeleinek ezreit, nem éri meg az alapcsomag miatt emelnie az előfizetési díjakat.”

Forrás:
Márciustól lesz elérhető a Digitális Jólét Alapcsomag; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. január 10.

Európai Bizottság: új, a közösségi médiát is felölelő elektronikus adatvédelmi rendelet készül

„A Bizottság új jogszabályt javasol, mely növeli az adatvédelem szintjét az elektronikus hírközlés terén, egyúttal új üzleti lehetőségeket biztosít.

A ma benyújtott intézkedések célja, hogy aktualizálják a jelenlegi szabályokat, és azok hatályát kiterjesszék az összes elektronikus hírközlési szolgáltatóra. Továbbá arra irányulnak, hogy új lehetőségeket teremtsenek az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a hírközlési adatok feldolgozása terén, egyúttal növeljék a digitális tartalmak egységes piacába vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, ami a digitális egységes piaci stratégia egyik legfontosabb célkitűzése. A rendeletjavaslat egyúttal az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítja az EU új, világszínvonalú általános adatvédelmi szabályaihoz. A Bizottság új szabályokat javasol az uniós intézmények és szervek által kezelt személyes adatokra vonatkozóan is. Ezek a szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a magánélet ugyanolyan szintű védelemben részesüljön az EU szerveinél, mint a tagállamokban az általános adatvédelmi rendeletben foglaltak szerint. Ezen túlmenően a Bizottság stratégiai iránymutatást ad ki a személyes adatok nemzetközi továbbításához.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott a témában: „Az általunk javasolt rendelkezések kiegészítik az EU adatvédelmi keretszabályait. Korszerű és hatásos adatvédelmi szabályokról gondoskodnak az elektronikus hírközlés területén, és biztosítani fogják, hogy az európai uniós intézményeknél ugyanolyan magas szintű normák legyenek érvényben, mint amelyeket a tagállamoktól várunk el.”

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Az általunk javasolt szabályok meg fogják teremteni a digitális egységes piacba vetett bizalmat, ami alapvető elvárás az emberek részéről. Fontos számomra, hogy az elektronikus hírközlési adatok titkosságához és a magánélet védelméhez ne férjen kétség. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletjavaslat úgy ad teret az innovációnak, hogy közben nem enged a fogyasztók magas szintű védelméből sem.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A tavaly elfogadott európai uniós adatvédelmi jogszabály magas normaszintet határoz meg, ami az uniós polgárok és vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös. A mai napon új stratégiát terjesztünk elő, amely meg fogja könnyíteni az adatok nemzetközi cseréjét a globális digitális gazdaságban, és elő fogja segíteni a magas szintű adatvédelmi normák térnyerését világszerte.”

Jobb online adatvédelem, új üzleti lehetőségek
A ma beterjesztett elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet növelni fogja a magánélet védelmét, és új lehetőségeket tár fel a vállalkozások előtt.

Új szereplők: Az európaiak 92%-a szerint fontos, hogy e-mailben küldött vagy egyéb online üzeneteik bizalmasak maradjanak. A jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv azonban csak a hagyományos távközlési szolgáltatókra vonatkozik. Az új adatvédelmi szabályok a legújabb elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – pl. WhatsApp, Facebook Messenger, Skype, Gmail, iMessage, Viber – nyújtó ágazati szereplőkre is alkalmazandók lesznek.

Szigorúbb szabályok: A jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet aktualizáló, közvetlenül alkalmazandó rendelet biztosítani fogja, hogy az elektronikus hírközlés terén EU-szerte minden magánszemély azonos szintű védelemben részesüljön. A vállalkozásokra szintén egységes szabályok fognak vonatkozni az összes uniós országban.

Az elektronikus kommunikáció tartalma és metaadatai: Az új szabályok biztosítani fogják mind az elektronikus kommunikáció tartalmának, mind az ahhoz tartozó metaadatoknak (pl. a hívás idejének, valamint a hívást kezdeményező, illetve fogadó személy földrajzi helyének) titkosságát. A hírközlés tartalma és metaadatai egyaránt fokozottan bizalmas elemeket tartalmaznak, és a javasolt szabályok értelmében a felhasználó beleegyezésének hiányában anonimizálni, illetve törölni kell őket – kivéve, ha az adatokra számlázás céljából van szükség.

Újabb üzleti lehetőségek: A jogszabályjavaslat szerint miután a felhasználó beleegyezését adta a közölt adatok (tartalom és/vagy metaadatok) feldolgozásához, a hagyományos távközlési szolgáltatóknak nagyobb lehetőségük nyílik arra, hogy az adatok felhasználásával kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Például hőtérképeket készíthetnek, amelyek jelzik emberek jelenlétét, és amelyek a hatóságok, illetve a közlekedési vállalatok segítségére lehetnek új infrastruktúraprojektek kidolgozásakor.

A cookie-kra vonatkozó egyszerűbb szabályok: Az új rendelet egyszerűsíti a cookie-kra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, amelyek eredményeképpen az internethasználóknak lépten-nyomon nyugtázniuk kell a cookie-k használatára vonatkozó automatikus üzeneteket. Az új előírásoknak köszönhetően a felhasználók jobban kézben tarthatják saját beállításaikat az adatvédelem szempontjából jelentőséggel bíró esetekben. Elég lesz ugyanis csak egyszer megadni, hogy elfogadják-e vagy sem a nyomkövető cookie-k és más azonosítók használatát. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánélethez fűződő jogokat nem sértő cookie-k telepítéséhez – azokéhoz, amelyek az internethasználók kényelmét szolgálják, például emlékeznek a virtuális bevásárlókosárba tett termékekre – a szolgáltatóknak a jövőben nem kell a felhasználók beleegyezését kérniük. Az eddigiekkel ellentétben azoknak a cookie-knak a használatához sem lesz majd szükség az internetezők hozzájárulására, amelyek egy adott webhely látogatottságát kísérik figyelemmel.

A spam elleni védelem: A ma előterjesztett javaslat rendelkezései tiltják a kéretlen elektronikus üzenetek küldését akár e-mailben, akár SMS-ben, és elvileg az ilyen jellegű telefonhívásokat is, ha a hívott fél nem adta hozzájárulását ehhez. A tagállamok választhatják azt a megoldást, miszerint a felhasználók jogosultak olyan eszközöket igénybe venni, amelyek révén elejét vehetik a kéretlen, marketingcélú telefonhívásoknak – ilyen eszköz lehet például az, hogy feliratkoznak egy hívásletiltási listára. A marketing céljából telefonáló cégeknek fel kell tüntetniük a telefonszámukat vagy speciális előhívó számmal kell jelezniük, hogy marketingcélú telefonhívásról van szó.

Hatékonyabb érvényesítés: A magánélet védelmét célzó rendelkezéseket a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak kell majd érvényre juttatniuk.

Az uniós intézmények és szervek által alkalmazandó adatvédelmi szabályok
Az uniós intézmények és szervek által kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó rendeletjavaslat célja, hogy a jelenlegi, 2001-ből származó szabályokat hozzáigazítsa a 2016. évi általános adatvédelmi rendelet korszerűbb és szigorúbb előírásaihoz. Mindazok, akiknek az adatait az európai uniós intézmények vagy ügynökségek kezelik, az eddiginél magasabb fokú védelemben fognak részesülni.

Nemzetközi adatvédelem
A javasolt közlemény stratégiai iránymutatást nyújt a személyes adatok nemzetközi továbbításához. A dokumentumban felvázolt intézkedések ösztönözni fogják a kereskedelmi tevékenységet és a jogérvényesítés terén folytatott együttműködést, egyúttal gondoskodnak majd a személyes adatok magas fokú védelméről is. A Bizottság megbeszéléseket fog folytatni fő kelet- és délkelet-ázsiai partnereivel abból a célból, hogy esetükben ún. megfelelőségi határozatot lehessen hozni (amely lehetővé teszi a személyes adatok szabad áramlását azokba az országokba, amelyeknek az adatvédelmi szabályai lényegében egyenértékűek az EU-beli szabályokkal). 2017-ben első körben Japánnal és Dél-Koreával, valamint az ilyen típusú együttműködés iránt érdeklődést mutató latin-amerikai és európai szomszédságpolitikai partnerországokkal kezdődnek megbeszélések.

A Bizottság továbbá – olyan harmadik országok esetében, amelyeknél nincs lehetőség megfelelőségi határozat meghozatalára – maradéktalanul élni fog az új uniós adatvédelmi jogszabályokban (az általános adatvédelmi rendeletben és a rendőrségi irányelvben) foglalt egyéb olyan alternatív mechanizmusokkal, amelyek a személyes adatok nemzetközi továbbítását hivatottak elősegíteni.
A közlemény emellett újólag hangsúlyozza, hogy a Bizottság a jövőben is – a két- és a többoldalú tárgyalások során egyaránt – arra fog törekedni, hogy magas adatvédelmi normák érvényesüljenek világszerte.

Következő lépések
A két rendeletjavaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy lássanak munkához és gondoskodjanak a két jogszabálytervezet zökkenőmentes elfogadásáról 2018. május 25-ig, az általános adatvédelmi rendelet ugyanis ezen a napon válik alkalmazandóvá. A cél az, hogy az említett időpontig mindenre kiterjedő és részletes jogi keret álljon a magánszemélyek és a vállalkozások rendelkezésére a magánélet és a személyes adatok védelme terén Európában.
A ma benyújtott jogszabályjavaslatokkal együtt a Bizottság előterjesztett egy közleményt is, melyben intézkedéseket irányoz elő az adatalapú gazdaság fellendítésére. További információk itt találhatók.

További információk
Szigorúbb adatvédelmi szabályok az elektronikus hírközlésben – Kérdések és válaszok
Elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet
Rendelet az uniós intézményekre vonatkozó adatvédelmi szabályokról
Közlemény: a személyes adatok cseréje és védelme a globalizált világban
További információk az elektronikus adatvédelemről”

Forrás:
A Bizottság a magánélet és a személyes adatok magas fokú védelmét javasolja az elektronikus hírközlés területén, és naprakésszé teszi az uniós intézményekre vonatkozó adatvédelmi szabályokat; Európai Bizottság; IP/17/16; 2017. január 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiválósági Programot indít a Lechner Tudásközpont

„Építész, építészmérnök, építőművész, településmérnök, tájépítész mesterdiplomás fiatalok figyelem!

A Lechner Tudásközpont 4 féléves szemléletformáló képzési és oktatási programot indít Lechner Kiválósági Program címmel. Az építészethez vagy az urbanisztika különböző szakterületeihez köthető diplomás fiatalok 2017 februárjától kapcsolódhatnak be aktívan a Lechnerben folyó munkába. A sikeresen pályázók, a program második fázisában különböző felsőoktatási intézményekben adják tovább megszerzett tudásukat. A Kiválósági Program szemeszterenként növekvő javadalmazást kínál a résztvevőknek. A jelentkezés határideje 2017. január 22.

A Lechner Kiválósági Program 2017. február 1-én veszi kezdetét, teljes időtartama összesen négy szemeszter, amely két szakaszra tagolódik és szemeszterenként növekvő javadalmazást kínál a résztvevők számára. Az ideális jelölt fontosnak tartja a fejlett technológiák ismeretét és az innovatív módszerek gyakorlati alkalmazását. Proaktív személyiségével kihívásként tekint a megoldandó problémákra és szívesen képviseli majd ezt a szemléletmódot a hazai felsőoktatásban.

Az első szakaszban legfeljebb tíz fő részvételére van lehetőség, akik 2017 februárjától augusztusig aktívan bekapcsolódnak a Tudásközpont életébe, hetente két-három napot töltve munkatársainkkal Budapesten. Továbbképzéseken vesznek részt, bepillantanak az építésügy korszerűsítését célzó tevékenységekbe, kipróbálják és elsajátítják az építészetben, informatikában, térinformatikában alkalmazott legfejlettebb módszereket és eszközöket. A Lechnerben mindig van lehetőség szakmai vitára: a fiatal szakemberek véleménye akár a hosszú távú folyamatokba is beépül. A hét többi napján a program résztvevői kreatív projektmunkát vagy kutatási feladatokat végeznek majd csapatmunkában.

A második szakaszban már csak maximum hat fő adhatja át addig elsajátított ismereteit az építészeti felsőoktatás hallgatóinak, 2017 szeptemberétől három szemeszteren át. Feladatuk a korszerű eljárások és eszközök oktatása, folyamatos tudástranszfer, gyakorlatok és terepi felmérések lebonyolítása lesz, valamint a leglelkesebb hallgatók munkájának irányítása azért, hogy ők is elsajátíthassák az innovatív szemléletmód alapjait. A Lechner kiválóságai eközben továbbra is részt vehetnek a Tudásközpont projektjeiben, szakmai konferenciát és nyári egyetemet szerveznek, irányt mutatva a következő generációk számára.

Ha még nem múltál el 35 éves és kezedben egy mesterszakos diploma (vagy a program indulása előtt biztosan megszerzed), küldd el szakmai önéletrajzodat, motivációs leveledet és legjelentősebb önálló alkotásaidat egy pdf-állományban 2017. január 22., 23:59-ig a kivalosag@lechnerkozpont.hu email-címre.

Részletes információk (PDF)”

Forrás:
Kiválósági Programot indít a Lechner Tudásközpont; Lechner Tudásközpont; 2017. január 6.

Veszprém: okos város és Modern Városok Program

„…– Milyen fejlesztések várnak a VKSZ Zrt-re az előttünk álló évben?
– Két jelentős projektünk is megjelenik a Modern Városok programban: a Házgyári útra tervezett Szakipark és az Aranyos-völgyi tudáspark. A Szakiparkban, egy modern és jó színvonalú képzési központban a helyi vállalkozásokkal próbálunk közösen tenni a feszítő munkaerőhiány mérsékléséért. Az Aranyos-völgyi tudásparkban pedig a mai kor kihívásaira reflektáló, nemzetközi szinten is releváns kutatások minőségi környezetét kívánjuk kiépíteni, mely hozzájárul a magasan képzett munkaerő Veszprémbe történő vonzásához és hosszú távú megtartásához.

Nagyot léptünk előre az okos város megoldásokban is. A Városháza egyetértésével a VKSZ Zrt. jelentős szerepet vállal olyan megoldások megvalósításában, amelyekkel a munkavégzés hatékonysága, a rendszer strukturáltsága javulni fog, és így a városlakók mindennapi élete is gyorsabb, hatékonyabb, jobb színvonalon kiszolgálható lesz. A saját feladataink mellett itt bekapcsolódhatunk a közvilágítás vagy akár a közlekedés területére is.

Mindezek jegyében az év végén pedig partneri megállapodást írtunk alá az MVM Partner Zrt.-vel és az IBM Magyarország Kft.-vel, melyek célja a közművek optimálisabb működtetése és Veszprém környezeti fejlődésének elősegítése. A tervek szerint a hosszú távú együttműködésnek köszönhetően az innovatív megoldások segítségével a város környezeti teljesítménye javulhat, és egészségesebb lakókörnyezetben élhetnek a veszprémiek.”

Forrás:
Magas színvonalon szolgáltattunk; vehir.hu; 2017. január 11.

A Nagy Testvér mérhetetlen mennyiségű adatot gyűjt Kínában – és mindez eladó

„A CBC News kanadai hírportál a ’big data’ felhasználásának sajátosan kínai modelljéről számol be. Azzal a felvezetéssel, hogy Kínában eleve érdemes azt feltételeznünk, hogy az állam mindent tud, vagy legalábbis tudhat rólunk. A „Nagy Testvérnek” nevezett rendszerben ezt még „saját szemével” sem kell követnie.

Az Internet Kínai Nagy Tűzfalán belül egész hálózat épült fel az adatok gyűjtésére, feldolgozására és rendszerezésére, állami és magáncégek részvételével. A Torontói Egyetem ’Citizen Lab’ munkacsoportjának vezetője szerint Kínában a közösségi média és a digitális technológiák a rendszer támogatóiként működnek, rejtett eszközök egész tárházát biztosítva a cenzúrához és az állambiztonsági felügyelethez. Példaképpen említve olyan népszerű alkalmazást, mint a WeChat, amelyhez egy telekommunikációs magáncég fejlesztett olyan megoldást, amivel pénzügyi tranzakciókat is le lehet bonyolítani. Havonta mintegy 800 millió kínai használja fizetésre – gyakorlatilag minden olyan ember, aki online elérhető. Kutatók az ellenőrzés és cenzúra számos rejtett eszközét fedezték fel benne.

A kínai hatóságoknak olyan hatalmas adatvagyon áll rendelkezésére arról, hogy mit tesznek az emberek mikroszinten, az orvoshoz járástól az étteremlátogatásig, amire soha korábban nem volt még példa. A kínai modell sajátosságát mutatja ugyanakkor az is, hogy az irányítás egy részét gyakorlatilag „letöltötték” a magánszektorba, ahol a vállalkozások maguk látják el a „rendőri” feladatokat saját hálózatukban.

Az egyik vezető kínai napilap szerint egészen kevés pénzért bárkiről hatalmas mennyiségű információt vásárolhatunk – lehetnek azok barátok, jegyestársak, kollégák vagy éppen piaci versenytársak. Próbaképpen lekérték egy kolléga adatait szállodai tartózkodásairól, repülős és vasúti utazásairól, határátlépéseiről, ingatlanos ügyleteiről és banki műveleteiről. A kolléga megerősítette ezek valódiságát. És az egész mindössze 700 jüanba került.

Egy másik hasonló – megvásárolható – szolgáltatással bárkinek a mozgását nyomon követhetjük a mobiltelefonjáról nyert adatok alapján. Egyáltalán nem ütközik semmilyen nehézségbe az, hogy pénzért nagy tömegű, megbízható információkhoz jussunk konkrét személyekről.

A gyakorlat messze távol áll attól a nyugati megközelítéstől, amely igyekszik egyensúlyt találni a magánélet védelme és a nemzetbiztonsági szempontok között. Olyan rendszer épült fel, ahol mindenki minden szinten adatokat gyűjthet mindenkiről, és ezeket áruba is bocsáthatja, akár kormányzati intézményekről, akár magánvállalatokról van szó.

Úgy tűnik, hogy az adatokat a kormányzat gyűjti, rendszerezi és látja el kereszthivatkozásokkal, rutinszerűen – és feltehetőleg követi is azokat. Egy kiszivárgott értesülés szerint – a bankok által használt pénzügyi megbízhatósághoz hasonlóan – bevezetnék a „társadalmi megbízhatóság” kategóriáját, amit az online interakciók során gyűjtött adatok alapján mérnének.”

Forrás:
Big Brother collecting big data — and in China, it’s all for sale; Saša Petricic; CBC News; 2017. január 11.

Szakirodalom

TÉR-KÉP, 2015

„A kiadványsorozat célja, hogy elsősorban tematikus térképek, diagramok, illetve infografikák segítségével évente átfogó képet adjon az Európai Unióban és Magyarországon zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Az ábrázolt folyamatok és jelenségek hátterének megértését rövid szöveges elemzések segítik.

A hazai területi különbségekre fókuszáló fejezetben többnyire járási szintű információk jelennek meg, ugyanakkor néhány témakörnél az adatok rendelkezésre állásától függően a megyei, települési szintre vonatkozó információk is szerepelnek.

A kötetben kiemelt témaként a lakáspiaci folyamatok területi egyenlőtlenségei kerültek középpontba. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kiemelt térségek közül pedig az aprófalvas térségek, ezen belül is Cserehát és az Ormánság bemutatása kapott helyet.”

Forrás:
TÉR-KÉP, 2015; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. január 11. (pdf)
nyomtatott változat megrendelése

Adatalapú gondolkodás a modern vállalati környezetben

„Az élet egyre több területére betörő digitalizáció és az adattárolási költségek tartós csökkenése miatt folyamatosan növekszik a digitális formában eltárolt adatok mennyisége. Ezzel együtt megjelent a tárolt adatok hatékony elemzésének igénye is. Az új típusú adatok új gondolkodásmódot és új elemzési módszereket is igényelnek. Az elemzési és riportkészítési eszközökben és folyamatokban történt változások hatással vannak a szervezeti keretekre is. Nagy mennyiségű adat elemzéséhez és a felgyorsuló elemzési munkamódszerek támogatására a szervezeteknek is változnia kell, ha hatékonyak akarnak maradni. Az adat alapú gondolkodás elterjesztését vagy egyszerűbben fogalmazva a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű adat üzleti tôkévé alakítását számos tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők mindegyike kihatással lehet vállalkozásunk sikerére. Építsünk meglévő adatainkra! Hosszú távon is megmaradó, skálázható infrastruktúrát tervezzünk! Végezetül pedig adjuk meg a szükséges eszközöket és rugalmasságot az elemzőknek.”

Forrás:
Adatalapú gondolkodás a modern vállalati környezetben ; Stadler Gellért; Híradástechnika, HTE Infokom 2016; LXXI. évfolyam, 2016; 51-56.oldalak (pdf)

3. szám, 2017. január 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom