Skip to main content

36. szám, 2020. szeptember 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány gazdaságfejlesztési zónákat hoz létre a gazdaság további erősítése érdekében

„ A kormány gazdaságfejlesztési zónákat hoz létre a gazdaság további erősítése érdekében

A koronavírus-járvány alatt és után a gazdaság megerősítése, az idei recesszió után a gazdasági növekedés gyors helyreállítása a kormány legfontosabb célja. A gazdaságfejlesztési stratégia részeként a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát hoz létre, hogy elősegítse a koordinált és kiegyensúlyozott területi fejlesztéseket. A Dél-dunántúli-, Északnyugat-magyarországi-, a Dél-alföldi- és Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát érintő komplex program célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező történelmi régiók nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gazdasági egységként fejlődhessenek.
A gazdaságfejlesztési zónák fejlesztési programjainak kidolgozása a kormánybiztosok irányítása mellett az önkormányzatok és területi érdekképviseleti szervezetek részvételével zajlik.”

Forrás:
A Miniszterelnökség közleménye; Miniszterelnökség (MTI OS Országos Sajtószolgálat); 2020. szeptember 4.

Navracsics Tibor, Palkovics László, Nemesi Pál, Mikes Éva – kinevezték a gazdaságfejlesztési zónák komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosokat

I. Az egyes Zónákhoz tartozó megyék

Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Kormánybiztos: dr. Navracsics Tibort
Megyék: Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Kormánybiztos: dr. Palkovics László
Megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna
Kormánybiztos: Nemesi Pál
Megyék: Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád-Csanád megye

Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna
Kormánybiztos: dr. Mikes Éva
Megyék: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye

II. A kormánybiztosok feladatai

a) figyelemmel kíséri a Gazdaságfejlesztési Zónát érintő ágazati európai uniós és nemzeti forrásból megvalósuló fejlesztési koncepciók, tervek előkészítését és végrehajtását,
b) tájékozódik a gazdasági szereplők által megvalósítani tervezett beruházásokról és fejlesztési igényeikről,
c) véleményezi a Gazdaságfejlesztési Zónát érintő fejlesztési terveket – ideértve a turisztikai fejlesztési térség tervezésével és a tervezett turisztikai projektekkel kapcsolatos dokumentumokat is –, valamint a Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséhez kapcsolódó, európai uniós és központi költségvetési források biztosítását szolgáló döntések tervezeteit,
d) a döntésre, illetve annak előkészítésére jogosultnak javaslatot tesz fejlesztések megvalósítására,
e) részt vesz a feladataihoz kapcsolódó kormányzati egyeztetéseken.

A kormánybiztos a feladatkörében együttműködik
a) a gazdasági együttműködésben érintett, illetve a Gazdaságfejlesztési Zónában megvalósuló fejlesztésekhez csatlakozó régiók állami, önkormányzati és gazdasági szereplőivel,
b) az egyes tervek és koncepciók véleményezése körében az adott zóna nagy egyetemeivel: Debreceni Egyetem és Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem és Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem
c) valamennyi, a fejlesztésekkel érintett állami, önkormányzati és civil szervezettel.

Lásd:

 

Kitörés a közepes fejlettség csapdájából – helyi tudás, helyi innováció, helyi erős vállalkozások

„Izgalmas kérdést feszeget Otaviano Canuto ez év augusztus 17-én megjelent elemzésében (Brazil, South Korea and Global Value Chains: a Tale of Two Countries). A szerző ismert közgazdász, aki 15 évet töltött vezetőként a Világbankban, majd a Nemzetközi Valutaalapnál és az Amerika-közi Fejlesztési Bankban. Jelenleg kutatóként és kormányszakértőként dolgozik elsősorban a fejlődő világban.

Kutatási területe a kevéssé fejlett országok útja a fejletté válás felé, illetve az úton való megrekedés, a közepes fejlettség csapdájába esés okainak vizsgálata. Frissen megjelent írásában Dél-Korea és Brazília példáját veti össze.

Adatai szerint Dél-Korea egy főre jutó GDP-je a kutatása idején 30 ezer amerikai dollár körül lehetett. A növekedés az 1980. évi 5000 dollár alatti értékről indult, és kisebb visszaesésekkel folyamatos volt a növekedési pálya. Ezzel szemben Brazília, amely ugyanerről a szintről indult, csak 11 ezer dollár körüli egy főre jutó GDP-ig tudott fejlődni.

A nemzetközi irodalom szerint a közepes fejlettségi csapda mint jelenség úgy írható le, hogy egy ország elindul a fejlődés útján, javítja gazdasági szerkezetét, csökkenti a szegénységet, de egy bizonyos ponton a fejlődése lelassul, és az egy főre jutó GDP éves értéke 8-12 ezer dollár körül stagnál.
Az okok között hármat szoktak hangsúlyozni. A legáltalánosabb jelenség, hogy a kevéssé fejlett ország az olcsó munkaerejére építve a külföldi cégek megtelepedését szorgalmazza, aminek következtében kezdetben megugrik a gazdasági teljesítmény, majd amikor kimerülnek az olcsó munkaerőforrások, az eredmények megtorpannak.
A másik ok, hogy a kormányok erőltetik a beruházásokat a GDP növelése érdekében, de azok egyre rosszabb megtérüléssel valósulnak meg.
Végül a harmadik ok az, hogy miközben a kormányok a külföldi tőke bevonzásával és a minél magasabb GDP-arányos beruházásokkal vannak elfoglalva, elfeledkeznek a humán vagyon fejlesztéséről.
A három ok egyébként összefügg egymással.

Hiszen például egy technoló­giailag korszerű beruházás hatékony működtetése nem képzelhető el magas színvonalú szakmai tudás nélkül. Vannak olyan vélemények is, hogy az innováció hiánya lassítja le a fejlődést, ami összefügg a kormányzati képességekkel és az intézményrendszer működési hatékonyságával is.

Canuto hasonló okokat talált a brazil gazdasági fejlődés lassulása mögött. Úgy fogalmaz, hogy Brazília növekedését kezdetben a könnyen elérhető, „alacsony ágon lévő gyümölcsök leszakítása” stratégia jellemezte, vagyis a betelepülő értékláncok technológiát vittek, amellyel hatékonyabban tudták foglalkoztatni az olcsó munkaerőt, többnyire betanított munkát végeztetve.

Ez a forrás azonban egy idő után kimerült, mivel a kormányok nem cselekedtek időben a magasabb szintű tudás, az erősebb humán vagyon megteremtése és a helyi innovativitás megerősítése érdekében. Ebből kifolyólag már a hagyományos, az egy főre vagy egy ledolgozott órára jutó megtermelt értékkel mért termelékenységet sem lehetett tovább javítani.

Ám az igazi probléma ott jelentkezett, hogy a feljebb lépéshez az úgynevezett teljes tényezős termelékenységet (total factor productivity) kellett volna növelni, ami viszont több tudást és innovációt igényelt volna. Így aztán kimerültek a növekedés forrásai.

Ezzel szemben Dél-Koreában dinamikusan nőtt az egyre nagyobb tudást és innovativitást igénylő munkahelyek aránya, támaszkodva az egyre bővülő oktatási ráfordításokra, az oktatási színvonal folyamatos növekedésére, a helyi innovativitás és az intellektuális vagyon – beleértve a szabadalmakat, a védjegyeket, az ipari formatervezést, a technológiai és szervezeti képességeket – erősödésére.

Ennek következtében – egy 2014. évi világbanki elemzés szerint – miközben Brazília lakossága körülbelül a négyszerese Dél-Korea lakosságának, természeti tőkéje pedig csaknem a tízszerese, a humán és tudásvagyona kevesebb, mint a dél-koreai fele.

További fontos jellemző Dél-Koreában, hogy a gazdaság döntően egymással szoros együttműködésben lévő helyi vállalkozásokra épül. (Chaebol, magyarul csebol.) Az együttműködés pedig jelentős versenyképességi előny, hiszen képes lefedni egy teljes értékláncot, a kutatástól az értékesítésig.

A szerző arra is figyelmeztet, hogy a folyamatban lévő technológiai változások – különösen azok, amelyek következtében a robotok alkalmazása az olcsó munkaerőt ki fogja váltani – igen nehéz helyzetbe hozzák majd azokat az országokat, amelyek még mindig a külföldi befektetésekre építve akarnak tartós gazdasági fejlődést elérni.

Az importált tudás és technológia ugyanis soha nem tud teljesen hazaivá válni és szétterjedni a gazdaságban. Ennek az az oka, hogy minden szellemi terméknek van egy úgynevezett „nem megtanulható” (tacit) eleme, amely csak a létrehozójának teremt piaci előnyt. Éppen ezért szükséges a helyi innováció ahhoz, hogy egy ország ne kerüljön csapdahelyzetbe.

Az elemzés a jövő szempontjából különösen fontos tényezőkre hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy a fejlődéshez helyi tudás, helyi innováció, helyi erős vállalkozások kellenek.

Lényeges gondolat a válság kezelése kapcsán az is, hogy a beruházási támogatásokat nem szabad megtérülési követelmények nélkül adni, mert visszafoghatják a jövő szempontjából elengedhetetlen szerkezeti változásokat.

A legfontosabb üzenet azonban egyértelműen az, hogy a gépekbe való befektetés nem elég a teljes tényezős termelékenység szintjének emeléséhez. Ahhoz jobb szervezés, irányítás, felkészültebb emberek, innováció és jövőorientáltság is szükséges. A teljes tényezős termelékenység növelése nélkül egy ország könnyen beleragad a közepes fejlettségi csapdába.”

Forrás:
Felzárkózás vagy csapdahelyzet?; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. szeptember 1.
Lásd még:
Brazil, South Korea, and Global Value Chains: A Tale of Two Countries; Otaviano Canuto; Center for Macroeconomics and Development; 2020. augusztus 17.
Brazil, South Korea: Two Tales of Climbing an Income Ladder; Otaviano Canuto; Policy Center for the New South; Policy Brief, PB-20=70; 2020. szeptember (PDF)
Total factor productivity; Wikipédia
Chaebol; Wikipédia

Közigazgatás, politika

A Miniszterelnökség pályázati felhívása a 2021. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra

„A Miniszterelnökség a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló 52/2019. (III. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján pályázatot hirdet a 2021. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra a közigazgatási életpálya iránt elhivatott, idegen nyelveket beszélő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok részére.

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett szakember- utánpótlás biztosítása. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (a továbbiakban: MKÖ Program) keretében a felvételt nyert ösztöndíjasok szakmai gyakorlatának időtartama tíz hónap, amelyből hét hónapot Magyarországon, egy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó államigazgatási szervnél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyikében, három hónapot pedig külföldön, elsősorban valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek.

A magyar és külföldi gyakorlati helyeket a Miniszterelnökség ajánlja fel az ösztöndíjasoknak a kiválasztási folyamat eredményének és a befogadó intézmények igényeinek megfelelően. A résztvevők szakmai fejlődését a teljes időtartam alatt mentorok segítik, a Miniszterelnökség pedig rendszeresen képzéseket, programokat szervez a felvételt nyert ösztöndíjasoknak.

Az MKÖ Program eredményes teljesítése esetén az ösztöndíjas számára lehetőség nyílik a kormánytisztviselői karrier megkezdésére.

Az MKÖ Program várható időtartama: 2021. február 1. – 2021. november 30.

Pályázati időszak: 2020. szeptember 15. – 2020. október 15.
A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2020. október 15. 24 óra.

Kapcsolattartás az alábbi honlap „Kapcsolat” menüpontja segítségével:
www.mkop.hu
www.osztondijprogram.kormany.hu
https://www.facebook.com/magyarkozigazgatasiosztondijprogram”

Forrás:
A Miniszterelnökség pályázati felhívása a 2021. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 49. szám; 2020. szeptember 4.; 4620-4621. o. (PDF)

A 2020-2025-ös építésgazdasági stratégia ősszel kerülhet a kormány elé

„A 2020-2025-ös időszakra vonatkozó Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan október elejéig kerül a kormány elé, abban az ágazati szereplők igényeire reagálva nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a képzett munkaerő biztosítására, a kiszámítható állami iparpolitikai támogatási rendszer kialakítására, az építőipari cégek technológiai fejlesztésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára online konferencián kedden Budapesten.

Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár közölte, a stratégia egyik fontos eleme az építésügyi szabályozás és intézményrendszer racionalizálása, hogy „Magyarországon legyen a legkönnyebb építeni”.

Ezért a minisztérium javasolja egy olyan applikáció fejlesztését, amelynek a segítségével mindenki számára elérhetővé és könnyen értelmezhetővé válnak az építőiparra vonatkozó előírások, illetve építésügyi szabványok.

Felvetődött egy mesterséges intelligencia alapú építési piactér létrehozása is, amely adatbázisként szolgál majd például a szakemberek kiválasztásánál. Fontosnak tartják egy interaktív térkép létrehozását az önkormányzatokkal együttműködve, amely pontosan megjeleníti az építési övezeteket és a beépíthetőség feltételeit.

A stratégia második pontja az építésügyi folyamat minőségi átalakítását tartja szem előtt, a cél, hogy megfizethető áron minőségi ingatlanok épüljenek – mondta az államtitkár.

Boros Anita hozzátette, az ágazat minőségi átalakításához szükség van a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés bevezetésére, ugyanakkor a rendszer teljeskörű bevezetése előtt időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre.

Mindezek mellett fontos még a magyarországi építőipar termelékenységének tartós növelése is, amely egyúttal azt jelenti, a vállalkozások számára tervezhetővé kell tenni az állami építési megrendeléseket.

Közölte, az ágazat termelékenységének növelése érdekében a stratégiában támogatni kívánják az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokat, a magyar építőipari társaságok technológia-váltását, telephelyfejlesztését, a vállalkozások digitalizációs, robotizációs fejlesztését, illetve a munkaerő megtartását és a munkaerő-kapacitás bővítését.

Boros Anita szerint az ágazat technológiai megújulásához létre kell hozni az építőipar kutatási és tudásbázisát, ezért ennek megteremtését a stratégiában is megfogalmazták.

A Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia ötödik pontja az építési alapanyagipar reformja, a tárca törekvése, hogy a legfontosabb alapanyagipari szegmensben legyen magyar termék. Ezért olyan támogatáspolitikai rendszert javasolnak, amely a magyar építőalapanyag-gyártókat és az építőalapanyag-ipari innovációk elterjedését támogatja.

Boros Anita az építőipar teljesítményéről elmondta, bár az ágazat 2018-as, 2019-es kimagasló teljesítményét a koronavírus-járvány megtörte, idén júniusban, májushoz képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 6,2 százalékkal nőtt a termelése, ami folyó áron júniusban májushoz képest 60 milliárd forinttal, 364,8 milliárd forintra emelkedett.”

Forrás:
A 2020-2025-ös építésgazdasági stratégia ősszel kerülhet a kormány elé; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. augusztus 26.

Kézdivásárhelyen is részvételi költségvetés indul

„Részvételi költségvetés – ez a neve annak az új pályáztatási rendszernek, amelyet 2020. szeptember 7-től indít útjára Kézdivásárhely önkormányzata. A projekt lényege, hogy minden kézdivásárhelyi lakcímmel rendelkező személy nyújthat be pályázatot a kézdivásárhelyi önkormányzathoz egy beruházás megvalósítására, és amennyiben javaslata nyer, az anyagiakat és a kivitelezést az önkormányzat vállalja fel. A programról Bokor Tibor polgármester és dr. Szilveszter Szabolcs tanácsos, ötletgazda sajtótájékoztató keretében számoltak be csütörtökön a városháza tanácstermében.

„Mi is felsorakozunk az okos városok mellé, akik több éve használják ezt a civil pályáztatási rendszert” – kezdte mondandóját Bokor Tibor. Kifejtésében részletezte a részvételi költségvetés jelentését, miszerint a helyi tanács minden évben elfogad egy keretösszeget a beruházásoknál, amelyet fizikai személyek vagy egyesületek pályázhatnak meg. A részvételi költségvetés olyan kezdeményezéseket foglalhat magába, amelyek a lakóktól jönnek, és nem képezik az önkormányzat beruházási tervének a részét.

Dr. Szilveszter Szabolcs városi tanácsos, a kezdeményezés elindítója elmondta: a hibabejelentő rendszerrel és most a részvételi költségvetés lehetőségével is a hivatal átláthatóságát kívánják erősíteni, szerinte „a lakosságnak betekintést kell nyernie a hivatal munkamenetébe, valamint modern eszközök használatával kell együtt dolgoznunk a lakókkal.” A részvételi költségvetés egy lehetőség arra, hogy bármelyik 18. életévét betöltő lakos kezdeményezőként szubjektíven, de a közérdeket képviselve tegyen le javaslatokat a hivatal asztalára – fogalmazott. Szilveszter felhívta a figyelmet, hogy a kezdeményező nem csak javasol, hanem költségvetéssel és látványtervvel ellátott pályázatot kell leadjon, világossá kell tegye, hova, miként akarja megvalósítani azt, mi célt szolgál a pályázata és milyen pozitív hatással lesz a város életére. Ezután, a pályázat egy szűrésen megy át, amelyből kiderül, hogy jogilag és technikailag kivitelezhető-e az.

Összesen hat kategóriában lehet javaslatot benyújtani:
– utcai infrastruktúra: sétányok, járdák, terek és gyalogosövezetek;
– közterületek, köztéri bútorzat rendezése;
– zöldövezetek, játszóterek és közterületek rendezése (köztéri bútorzat, közvilágítás stb.);
– mobilitás, akadálymentesítés és biztonságos közlekedés (közlekedést szolgáló utak javítása, hozzáférhetőség növelése fogyatékkal élők számára, videós megfigyelő rendszerek stb.;
– oktatási és kulturális infrastruktúra;
– Smart City, digitális város.

Egy kategóriában, egy személy, csak egy javaslatot nyújthat be a részvételi költségvetés online felületén. Amint az ötletgazda a pályázatot benyújtotta, együtt fog dolgozni az önkormányzat felelősével. Ha egy pályázat átment a szűrőn, felkerül a bp.kezdi.ro felületre, ahol a lakosság szavazhat rá. Csak a lakók által leadott szavaztok számítanak, és a legtöbb szavazatot kapó projektek kerülnek be a költségvetésbe. A nyertes projekt(ek) szerzőjével folyamatos kommunikáció történik a kivitelezés végéig. Az idei kézdivásárhelyi költségvetésben 100.000 lej különítettek el, egy projektre maximálisan 50.000 lej kérhető, de támogató – szponzoráció gyanánt – tehet még hozzá pénzt, ezt szponzorszerződéssel kell eljuttatnia az önkormányzat felé.

A felület kétnyelvű, és hétfőtől, 2020. szeptember 7-től lehet leadni a pályázatokat, azaz feltölteni a bp.kezdi.ro oldalra.

A 2020-as részvételi költségvetés ütemterve:

PROJEKTEK BENYÚJTÁSA
2020. szeptember 7. – október 14.
ELLENŐRZÉS
2020. október 15–30.
SZAVAZÁS
2020. október 31. – november 30.
KIVITELEZÉS
2020. december 14-től”

Forrás:
Új pályáztatási lehetőség Kézdivásárhelyen; Kézdivásárhely hivatalos honlapja; 2020. szeptember 3.

Szeptemberben indul a második magyar koordinálású projekt a LIFE Éghajlat-politika alprogramban

„ Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a hatások csökkentése érdekében szükséges a cselekvési lehetőségek feltérképezése és a konkrét együttműködések révén mintaértékű lépések megtétele a városok és az ipari övezetek között – mondta Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a Miskolci Egyetemen sajtótájékoztatón kedden.

A Life-Climcopp projektről azt mondta, célja olyan köz- és magánszféra közötti partnerség, városi és vállalati együttműködés fejlesztése, tesztelése és terjesztése, amelynek során az érdekeltek kollektíven lépnek fel a helyi éghajlati kockázatok csökkentése érdekében, valamint lépéseket tesznek a sérülékeny városi és vállalati területek közös klímaalkalmazkodásának erősítésére a régióban, Magyarországon és Kelet-Európa hasonló társadalmi-gazdasági adottságú területein.

A projekt Kazincbarcika és a városban működő BorsodChem Zrt. között jön létre, az együttműködést támogató konzorciumi partnerekkel kiegészülve, a programot a Miskolci Egyetem koordinálja.

A projekt keretében elkészül Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. közös alkalmazkodási klímastratégiája, amely éghajlat-változási sérülékenység-vizsgálaton alapul. Létrejön egy módszertani útmutató, valamint egy online alkalmazkodási jó gyakorlat gyűjtemény, amelyek a közös alkalmazkodási klímastratégiák kidolgozási gyakorlatának replikációját segítik majd elő más önkormányzatok és ipari vállalatok területén.

A szeptember 1-én kezdődő és 2024. augusztus végéig tartó projekt költségvetése csaknem 3 millió euró, amelynek több, mint felét az unió finanszírozza.

A sajtótájékoztatón elhangzott: Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. együttműködési mechanizmusokat dolgoz ki és működtet az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések előmozdítására. Az éghajlat-változási platformot koordináló szervként hozzák létre, a klímatudatosság és a tudásbázis növelése érdekében jövőkutató csoportot, valamint egy egyedülálló klímaalapot indítanak a helyi kisléptékű, olcsó adaptációs intézkedések támogatására.”

Forrás:
Szeptemberben indul a második magyar koordinálású projekt a LIFE Éghajlat-politika alprogramban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. augusztus 25.
Lásd még: LIFEpályázatok.eu

Átírják a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát

„ Bejelentették: újrafogalmazzák a magyar turizmus fejlesztésének alapjául szolgáló komplex stratégiát, miután mindent átírt a járvány.

Újra kell írni a célokat és az eszközöket a világjárvány miatt megváltozott helyzetben, ezért felülvizsgálják a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát – jelentette be kedden videóüzenetben a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján Könnyid László vezérigazgató-helyettes.

A világjárvány a gazdaság valamennyi területét érintette az elmúlt fél évben, most pedig hosszú hónapok és kemény munka áll előttünk, egyetlen közös céllal: visszaépíteni Magyarország turizmusát fogalmazott Könnyid. Az MTÜ vezérigazgató helyettesének úgy fogalmazott, hogy bejelentésével veszi kezdetét a program felülvizsgálatát, társadalmasítását szolgáló egy hónapos közös munka, aminek során több fórumon is megosztják a dokumentum legfontosabb megállapításait annak érdekében, hogy Magyarország jövőbeli turizmusa számára a lehető legjobb alapdokumentum és stratégia szülessen.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 éppen három éve, 2017 őszén készült el, a tízéves program a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulását az akkor 13-ról 16 százalékra célozta növelni 2030-ra, amivel Magyarország 19 helyet lépett volna előre a turizmus nemzetközi versenyképességi listáján. Emellett elérendő célként határozta meg, hogy
2030-ra a kereskedelmi szálláshelyeken megduplázódjon a vendégéjszakák száma, a fejlesztéseknek köszönhetően ezer szállás- és vendéglátóhely újuljon meg, és a Magyar Turisztikai Ügynökség részvételével 500 projekt valósuljon meg”

Forrás:
Átírják a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2020. szeptember 1.
Lásd még: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030; Magyar Turisztikai Ügynökség

Közigazgatási, politikai informatika

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) legfontosabb feladatának tekinti, hogy az informatika a kormányzás és a közigazgatási szolgáltatások hatékony eszköze legyen – mondja Vágujhelyi Ferenc, a szervezet elnöke

„A tavalyi évben megújult Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) legfontosabb feladatának tekinti, hogy az informatika a kormányzás és a közigazgatási szolgáltatások hatékony eszköze legyen – mondja Vágujhelyi Ferenc, a szervezet elnöke. Az informatikában óriási lehetőségek rejtőznek az állam működtetésének gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá tételére.

A kormányzati célok eléréséhez vezető úton a mérföldkövek már adottak: egységes és egységesen irányított a kormányzati informatikai infrastruktúra, létrejött a különböző ágazatok közötti adatalapú együttműködés, és egyre inkább jellemző a már megszerzett készségekre, képességekre épülő fejlesztések megvalósítása.

Ugyanakkor az elmúlt tíz évben csak részben készültek el azok az alapok, amelyek egy egységes keretrendszert biztosíthattak volna a kormányzati informatikai rendszereknek. Az együttműködést lehetővé tevő – és egyben kikényszerítő – infrastruktúrák, képességek és kapacitások számos esetben nem elsősorban informatikai, hanem sokkal inkább államigazgatási és jogi beavatkozásokat igényelnek. „Véleményünk szerint az egyik legfontosabb lépés a közigazgatásban az egységes fogalomhasználat és a digitalizációt elősegítő folyamat-tervezés kialakítása. Ezek megvalósítása növeli az átláthatóságot, és érezhetően javítja a hatékonyságot a vezetők, a közigazgatásban dolgozók és az ügyfelek számára egyaránt”, fogalmaz az NHIT elnöke.

Figyelmet kell fordítani arra is, hogy az állampolgárokban – különös tekintettel a fiatal generációkra – megerősödjön a „digitális állam-élmény”. Miközben a fiatalok nagyon ügyesen vásárolnak az okostelefonjuk segítségével, akár még egyetemi vizsgára is jelentkeznek ezen a módon, de ha közigazgatási ügyet kell intézniük, nagyon gyakran nem jut eszükbe ez a megoldás.

Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az államigazgatásnak egy olyan világban kell helyt állnia, ahol a közösségi média, a nagy keresőszolgáltatók és online piacterek jobban ismerik az egyén gondjait, örömét és vágyait, mint a róluk döntést hozó vezetők. Ezek a szolgáltatások éppen nélkülözhetetlenségük miatt jelentenek társadalmi méretű kihívást, ha kivonják magukat a „bennük élő” közösség kontrollja alól, ha nem vetik alá magukat sem a bírói, sem a végrehajtó hatalomnak, azaz szelektálnak a működésüket szabályozó törvények között. A világon mindenütt küzdenek a problémával, beleértve magukat az érintett „adatcégeket” is, így a megoldás keresésében szerencsére nem vagyunk egyedül.”

Forrás:
Az államnak a digitális térben is versenyeznie kell; IT Business; 2020. szeptember 3.

A Delta csoport ismét sikeresen indult a Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzési pályázatán

„Delta csoport ismét sikeresen indult a Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzési pályázatán. Az összesen 440 000 darab eszközvásárlásra vonatkozó megállapodás értelmében a DKÜ laptopokat, PC-ket, tableteket, valamint monitorokat vásárolhat a nyertes ajánlattevőktől – derül ki a vállalat közleményéből.

A Digitális Kormányzati Ügynökség újabb közbeszerzési pályázatán lett nyertes a Delta Systems Kft., a Delta csoport tagja. Az eszközök vásárlására vonatkozó megállapodás aláírásától számítva 12 hónapig érvényes, ami a beszerzések lebonyolítására vonatkozó határidőt jelenti.

A keretszerződés két részből tevődik össze. Ennek értelmében a DKÜ 240 000 darabos, illetve 200 000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék vonatkozásában laptopokat, tableteket, asztali számítógépeket, illetve kiegészítő eszközöket rendelhet a nyertes ajánlattevőtől.

A pályázat bevétele közvetlenül a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Delta Technologies Nyrt. árbevétel- és eredménytermelő képességét növeli, melynek a Delta Systems Kft. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata.

„Nagyon örülünk, hogy rövid időn belül két keretszerződést is megköthettünk a DKÜ-vel, hiszen ezáltal még tovább építhetjük kapcsolatainkat az ügynökséggel. Ezek alapján mi úgy látjuk, hogy versenyképesek az áraink, és az államigazgatás felé is minőségi szolgáltatást tudunk nyújtani. Véleményünk szerint kimondottan pozitív, hogy 2020-ban ismét lendületet kapnak az állami informatikai beszerzések, ami teret ad vállalatunk stratégiai céljainak a megvalósításának is” – nyilatkozta Pércsi Levente, a Delta csoport résztulajdonosa, a Delta Systems Kft. ügyvezető igazgatója.”

Forrás:
A Delta pályázatát fogadta el a DKÜ; Világgazdaság; 2020. szeptember 1.

Jelentősen bővülnek az Elektronikus Levéltári Portál szolgáltatásai

„A Magyar Nemzeti Levéltár örömmel értesíti kutatóit, hogy az elmúlt években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően a jövő évtől tervezi bevezetni a kutatói kérések online leadását az Elektronikus Levéltári Portálon (www.eleveltar.hu) keresztül. Ezt megelőzően 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 30. között teszteljük a rendszert. A tesztidőszak keretében az Országos Levéltárban a P és az R szekció (Magánlevéltárak és Mohács utáni gyűjtemények) iratanyagára vonatkozó kéréseket az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül fogadjuk, ebben számítunk az Önök segítségére és türelmére.

A Bécsi kapu téren található többi iratanyagra az eddig megszokott módon lehet kérést leadni. A tesztidőszak folyamán felmerülő esetleges nehézségek miatt elnézésüket és türelmüket kérjük. Előre is köszönjük az online kérésekkel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, amelyeket a scope@mnl.gov.hu e-mail címre küldhetnek.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárához intézett online kérésleadás feltétele a www.eleveltar.huoldalon keresztül történő online beiratkozás, melynek részleteiről itt található bővebb információ. Sikeres regisztrációkor minden esetben küldünk egy megerősítő e-mailt. Kérjük, figyeljék a levélszemetet (spam) is!

Az online beiratkozás további előnye, hogy a kutatói fiókban megtekinthető a leadott kutatói adatlap, valamint a korábban leadott kérések is.

Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy ha bármikor korábban már regisztráltak az Elektronikus Levéltári Portálra, kérjük, hogy semmiképpen ne regisztráljanak újra, hanem jelentkezzenek be az akkor megadott e-mail címmel! Ha nem emlékeznek a korábbi jelszavukra, kérjük használják a jelszóemlékeztető funkciót.”

Forrás:
P és R szekciós anyagok online kikérése; Magyar Nemzeti Levéltár; 2020. augusztus 28.

Sikeres volt az egészségügyi felhő költöztetése

„A hazai egészségügy legnagyobb szabású infrastruktúra költöztetésére került sor az augusztusi hosszú hétvégén. Elképesztő adatmennyiség és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) teljes infrastruktúrája került át egy új, még magasabb védelmi szintet biztosító Kormányzati Adatközpontba.

Több mint 140 millió dokumentum gyűlt össze az elmúlt három évben az egészségügyi felhőben. Ez a hatalmas adatmennyiség költözött át a 2020. augusztus 19. és 23. közötti hosszú hétvégén egy új tárhelyre, a Kormányzati Adatközpontba.Ez idő alatt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér nem volt elérhető, de ez a betegellátás menetét nem befolyásolta, mert a medikai rendszerek és a gyógyszerkiváltás EESZT-kapcsolat nélkül is működtek.A költözés jól sikerült, az új szerverek fennakadás nélkül kezelték az újraindítást követő, megnövekedett terhelést. Az EESZT infrastruktúrája 2020. augusztus 24-től új, még magasabb védelmi szintet biztosító szervereken fut.

Ez a fejlesztés támogatja az egészségügyi intézmények munkáját, segíti a betegellátás színvonalának javítását, és közvetve a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezést is.

A költözést az is indokolta, hogy egyre népszerűbbek lettek a lakosság körében a hazai digitális egészségügyi szolgáltatások. A koronavírus-járvány első hulláma alatt tapasztalható volt, hogy a korábbi hónapokhoz képest meghatszorozódott az online egészségügyi ügyintézést választók száma. Ma már naponta több mint 13 ezren jelentkeznek be a digitális egészségügyi térbe és több mint 240 ezer egészségügyi dokumentum kerül feltöltésre. Emellett az egészségügyi felhő újabb szolgáltatásokkal bővül a jövőben, mely fejlesztések hatékonyabb informatikai hátteret igényelnek.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által üzemeltetett EESZT egy olyan felhőalapú technológiát használó kommunikációs felület, amely Magyarország egész területén összekapcsolja egymással az állami és a magán egészségügyi ellátókat – a kórházi-, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást –, a gyógyszertárakat és a lakosságot. Az így megosztott betegadatok pedig elősegítik a gyorsabb, pontosabb diagnózist és a célzottabb terápiát.

Az ügyfélkapus bejelentkezést követően az EESZT-ben bárki nyomon követheti az egészségügyi ellátása során keletkezett dokumentumokat, egyebek között a számára felírt recepteket, de az eeszt.gov.hu oldalon azt is megnézheti, hogy megérkezett-e a laboreredménye, így nem kell visszamennie a leletért abba az intézménybe, ahol a vizsgálatot elvégezték.”

Forrás:
Sikeres volt az egészségügyi felhő költöztetése; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. augusztus 26.

Informatika, távközlés, technika

Jászai Gellért: Kell magyar műhold, vagy lemaradunk a nemzetközi versenyben

„Európában ma egy csendes, ugyanakkor nagyon komoly űrverseny zajlik – mondta a növekedés.hu-nak adott interjújában Jászai Gellért. A 4iG többségi tulajdonosa, akit a múlt héten bejelentett műholdprogramról kérdeztünk, úgy látja, hogy a régiós országok és a nyugat-európai államok is azon dolgoznak, hogy saját műholddal rendelkezzenek, vagy tovább bővítsék a kapacitásaikat. Ezért stratégiai szempontból nem igazán van választásunk, versenybe kell szállnunk, különben hátrányba kerülünk.

Sokakat meglepetésként ért, hogy Magyarország 2024-ben saját műholdat kíván a világűrbe juttatni. Hogyan jutottunk saját műholdas pályához, amelynek a hasznosítására a 4iG, az Antenna Hungária, illetve a New Space Industries a múlt héten jelentette be a CarpathiaSat Zrt. megalapítását?

Az ENSZ alatt működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) jelöli ki a nemzetek által használható műholdas pályákat és rádiófrekvenciákat. Magyarország az ITU döntése alapján nagyjából három évtizede rendelkezik saját pályaszakasszal, amit 2004-ben a állam bérbe adott egy külföldi magáncégnek. A bérleti konstrukció 2024-ben jár le, ezt követően lesz lehetőségünk a pálya újbóli hasznosítására.

Milyen költségei vannak a műholdas pályaszakasz fenntartásának, mennyibe kerül ez a magyar államnak, vagy másképpen fogalmazva az adófizetőknek?

Semennyibe, ezeket a pályapozíciókat ugyanis nem lehet megvásárolni. Az ITU nemzetközi egyezmények alapján dönt az adott pályaszakaszok jogosultjairól egy meghatározott eljárásrend alapján. Az igény bejelentését követően a nemzetek önálló rendelkezési jogot szereznek az ITU által kijelölt pálya felett. Magyarország is így jutott hozzá a 4W-es geostacionárius pályaszakasz feletti rendelkezési joghoz.

Miért fontos Magyarországnak űrprojektet szervezni, vagy saját távközlési műholdat pályára állítani?

Ez az évszázad egyértelműen a digitalizáció, illetve az adatkommunikáció robbanásszerű fejlődéséről szól. A televíziós és rádiós műsorszórás, a mobil- és internetes kommunikáció egy része, a bankautomaták működése, vagy egyszerűen csak az, hogy a mobiltelefonunkon egy gombnyomással megtudhatjuk, hogy milyen időjárás várható ma már mind elképzelhetetlen műholdak nélkül. Ezekre az eszközökre a kritikus infrastruktúra részeként tekintünk, amelyek esetleges összeomlása, vagy hiánya súlyos következményekkel járhat egy-egy ország számára. Ebben az értelemben nemzeti szuverenitási kérdés, hogy a magyar állam rendelkezik- e műholdas technológiával.

Mennyire reálisak Magyarország elképzelései az űrprojekt terén?

Európában ma egy csendes, ugyanakkor nagyon komoly űrverseny zajlik többek között az imént említett technológiai igények kielégítésére. Mind a régiós országok, mind a nyugat-európai államok azon dolgoznak, hogy saját műholddal rendelkezzenek, vagy tovább bővítsék a már meglévő kapacitásaikat.

Stratégiai szempontból tehát nem igazán van választásunk. Ha 2024-től nem szállunk be a versenybe, akkor jelentős hátrányba kerülünk és továbbra is fenntartjuk Magyarország kitettségét.

Ha nincs saját eszközünk, akkor ugyanis nemzetközi cégek, vagy más nemzetek technológiáját kell használnunk a szükségleteink kielégítése érdekében. Mivel egy távközlési műhold több tízmilliárdos befektetést igényel és nagyjából 20 évig üzemképes, a most meghozott döntésekkel évtizedekre meghatározzuk Magyarország fejlődési pályáját ezen a területen.

Miért a három vállalat által alapított CarpathiaSat kapott lehetőséget az államtól a műhold, illetve a pályaszakasz üzemeltetésére?

A magyar műholdas pályaszakasz hasznosítását hosszú, több éves előkészítő munka előzte meg, amelynek eredményeként egy olyan konstrukció jöhetett létre, amelyben a pályaszakasz felhasználása során az üzleti és a kormányzati érdekek is megjelenhetnek.

Az iparágban érdekelt vállalatok számára egyébként a hamarosan lejáró bérleti konstrukció ismert volt, ennek ellenére tudomásom szerint nem volt más olyan érdeklődő, amely a magyar állammal közösen képzelte volna el a pályaszakasz hasznosítását.

Az Antenna Hungária évtizedek óta maghatározó szereplője a műholdas adatátviteli szolgáltatásoknak, Sárhegyi István pedig több éve dolgozik a projekt nemzetközi jogi hátterének előkészítésén.

Mi lesz ebben a felállásban a 4iG szerepe? Mi az a szakmai kompetencia, amiben a legjobbnak tartják magukat?

A 4iG irányító többséggel rendelkezik a CarpathiaSat Zrt.-ben, így a projekt összefogása és irányítása is a feladataink közé tartozik majd. Nagy tapasztalatokkal rendelkezünk azokon a szoftver-vezérelt technológiai és informatikai szegmensekben, mint a mesterséges intelligencia-fejlesztés, a block chain technológiák, vagy a kibervédelem, továbbá az adatkommunikációs, adatfeldolgozási és távérzékelési, képalkotási területeken, amelyek a megvalósítási és üzemeltetési időszakban is egyaránt fontos szerepet kapnak majd.

Lesz elég emberük, aki ért ehhez? Megvan-e a megfelelő munkaerő-kapacitás a sok feladatra, vagy be kell vonni majd partnereket?

A 4iG-ben ma közel 680-an dolgoznak, a munkatársaink többsége magasan képzett mérnök, komoly hazai és nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakember.

A kompetenciák és kapacitások egy része rendelkezésünkre áll már ma is, hiszen nem műholdat akarunk összeszerelni, vagy hordozórakétát fejleszteni. Ezek a technológiák és szolgáltatások ugyanis az űriparban erre szakosodott, nagy tapasztalatokkal rendelkező cégektől beszerezhetők.

Arra viszont határozottan törekedni szeretnénk, hogy olyan nemzetközi integrátorokkal működjünk együtt, amelyek támogatják a magyar beszállítók és tudományos élet szerepvállalását a beruházásban, illetve azt, hogy minél több szaktudást és a fejlesztés részelemeit is Magyarországra hozhassunk majd a projekt révén. Ez nem azt jelenti, hogy a tudástranszfer mellett már nincs is szükségünk további kapacitásokra. A munkaerőt és a szaktudás egy részét az organikus szervezeti növekedés mellett akvizíciókkal és stratégiai együttműködésekkel szeretnék biztosítani.

A cég forgalma, de különösen az eredményessége is nagyot ugrott tavaly, idén tartható még a növekedés? Hogyan befolyásolja a koronavírus az cég teljesítményét?

Továbbra is kedvezőnek látom nem csak a 4iG, hanem az egész iparág kilátásait. A pandémia katalizálta a digitális technológiák fejlődését, illetve növelte a termékek és szolgáltatások iránti keresletet mind az állami, mind pedig a piaci megrendelők oldaláról. A mostani válságnak a technológiai és informatikai vállalatok sok szempontból inkább a nyertesei lettek, illetve lesznek az elkövetkező időszakban is.

Mi állhat annak a hátterében, hogy viszonylag kevés a magyar innováció régiós összehasonlításban?

Azért, mert borzasztóan magasak a költségek és korántsem biztos, hogy egy ötletből, vagy egy tudományos munkából piacképes termék, vagy szolgáltatás születik.

A hazai ipar a rendszerváltáskor hatalmas sebet kapott, részben a privatizációnak részben pedig a kereslet megszűnésének köszönhetően. Így évtizedekre megszűnt az az ipari háttér, amely a kutatási és fejlesztési költségeket kellő mértékben tudta volna finanszírozni.

Ma már persze vannak pozitív példák Magyarországon is, de nem véletlen, hogy a kormány egyre nagyobb arányban vállal szerepet és támogatja a vállalatok K+F tevékenységét, vagy a tudományos kutatók munkáját. A magyar cégek ugyanis önmagukban még mindig nem elég tőkeerősek, ehhez a területhez.”

Forrás:
Jászai Gellért: Kell magyar műhold, vagy lemaradunk a nemzetközi versenyben; Szabó Anna; Növekedés.hu; 2020. augusztus 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Statisztika korszerűen: lakbérindexet fejlesztett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ingatlan.com

„Példaértékű együttműködés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com között. A két szervezet egy éves közös munkájának eredményeként megjelent a „KSH-ingatlan.com lakbérindex”.

Egy évvel ezelőtt a két szervezet kutatási megállapodást kötött. A megállapodás keretében az ingatlan.com – mint Magyarország meghatározó ingatlanhirdetési portálja – egyedi, de azonosításra alkalmatlan adatokat ad át a KSH részére, amelyekből a KSH statisztikai számításokat végez. Ez a közösen kialakított adatállomány olyan elemzési lehetőségeket teremt, amely az elkülönült adatrendszerekben sem a KSH, sem az ingatlan.com számára nem lenne lehetséges.

Az adatok átadásának elsődleges célja a lakásbérleti piac megfigyelése, a KSH-ingatlan.com lakbérindex kiszámítása. Az index előállításához felhasznált adatok a lakásbérleti piac jelentős részét lefedik. Az együttműködés a továbbiakban újabb statisztikák kidolgozásával folytatódik.

„Előremutató példa, hogy egy üzleti szereplő statisztikai célú felhasználásra kínálja fel adatait. Hasonló együttműködési lehetőség témakörtől függetlenül minden olyan gazdasági szereplő számára nyitva áll, amely biztosítani tudja a statisztikai adatbázisok iránti minőségi elvárásokat” – mondta az együttműködésről Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

„Nagyon örülünk, hogy megszületett ez a történelmi megállapodás, hiszen ilyen innovatív együttműködésre még nem volt példa a KSH és az üzleti szféra között. Reméljük, hogy a sok szempontból újdonságot jelentő lakásbérleti statisztikákkal segíteni tudjuk a lakosság döntéseit”– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az előállított mutatókat havi rendszerességgel publikálja a KSH a Kiadványtárban.

A témában készített podcast-beszélgetés itt hallgatható meg: https://anchor.fm/ksh-podcast.”

Forrás:
Lakbérindexet fejlesztett a KSH és az ingatlan.com; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. augusztus 27.
Lásd még: Összefogott az Ingatlan.com és a KSH: közös indexen mutatják meg, hogy drágulnak az albérletek; Forbes; 2020. augusztus 27.

Komoly szeletet hasíthat ki az e-sport piacból a Szerencsejáték Zrt. új kínálata

„E-sport fogadással bővítette sportfogadási kínálatát a Szerencsejáték Zrt. A társaság vezérigazgatója az új fogadási lehetőséget bemutató sajtótájékoztatón az InfoRádiónak elmondta, a koronavírus-járvány okozta bevételkiesést észlelve akciótervet dolgoztak ki, ennek egyik elemeként hozták előre az e-sport fogadás hazai bevezetését. Czepek Gábor a 2020-as év járvány okozta kihívásairól is beszélt.

A nemzeti lottótársaság első emberének szavai szerint a Szerencsejáték Zrt. mögött is nehéz év áll, amely során komoly kihívásokkal szembesült a cég. Tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején ezért három alapelvet rögzítettek:
A játékosok és munkatársak egészsége megőrzése érdekében minden lehetséges eszközzel fellépnek.
A társaság gazdasági erejét és életképességét minden áron biztosítják.
A költségcsökkentés politikája helyett fejlesztési politikát valósítanak meg a Szerencsejáték Zrt.-nél.

Az említett harmadik szegmens első állomása az e-sport bevezetése a játékkínálatba – emelte ki Czepek Gábor az InfoRádiónak nyilatkozva. Mindezek mellett az ősz folyamán fog megjelenni az online sorsjegy, jövő év elején pedig a virtuális sportfogadás. A vezérigazgató megfogalmazása szerint: mindhárom játék azért fontos, mert a fiatal felnőtt közönséget tudják általuk megszólítani, illetve valamennyi biztonságos környezetben, otthonról is űzhető.
…
Őszre pedig elkészültek olyan fejlesztésekkel, mint az e-sport és néhány egyéb intézkedés – tette hozzá a vezérigazgató –, amelyekkel képesek lehetnek egy esetleges második hullám negatív gazdasági hullámait is kezelni, sőt, év végére a tavalyi árbevételek számait is meghaladó profitot realizálhat a Szerencsejáték Zrt., „amely egy ilyen rendkívüli évben nagyon szép teljesítmény lenne”.

E-sport fogadás

Augusztus 11-től kezdődően lehet a Tippmix és Tippmixpro játékokban már e-sportokra is fogadni, a keddi nappal pedig élesítve lett az ezt támogató kampány – közölte az InfoRádió érdeklődésére Horváth Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. sportfogadási vezetője.

Mint megjegyezte, a globális e-sport világ, így a magyarországi is, évre egyre komolyabb méreteket ölt, a 18–28, illetve 18–35 éves korosztálynak pedig nagy affinitása van az irányába. A Szerencsejáték Zrt. mintegy félmillióra teszi az e-sport rajongóinak táborát, amely célcsoportja lehet az új fogadási lehetőségnek.

Horváth Zoltán, mint fogalmazott, kétféle kategóriát különböztet meg: egyrészt a sportszimulátor jellegű játékokat, amikor FIFA-t, NBA-t, NHL-t játszik egymással szemben két játékos, irányítva saját csapatát, amelyek, miután közelebb állnak némiképp a hagyományos sportfogadáshoz, nagy népszerűségnek örvendenek. A másik, a „hagyományos e-sport kategóriába sorolandók a lövöldözős, verekedős, valamint stratégiai játékok, mint a Counter-Strike, a League of Legends, vagy a Dota 2 – tette hozzá. Utóbbiak esetében a lottótársaság azt várja, hogy egy új fogadói rétegek tudnak majd megtalálni, akik abban jók, hogy ismerik ezt a világot.

Hozzátette, az előzetes várakozásokhoz képest, az elmúlt három hétben pozitív elmozdulást tapasztaltak az e-sport fogadások számát illetően, amiben közrejátszhatott a szerencsés időzítés, amikor sok hagyományos sportesemény nem zajlik. A pandémia alatt pedig jól megmutatkozott, hogy az e-sport egy kiváló „helyettesítő termék”, így számtalan hagyományos sportfogadó fordult ezek felé.

Horváth Zoltán kiemelte, az e-sport be fog tudni furakodni a sportfogadás szempontjából öt legnagyobbnak tekintett sportág közé, elérve akár a 10 százalékos részesedést is az árbevételből, ami a Tippmix és Tippmixpro játékok 200 milliárd forint fölötti összbevétele tekintetében egy nagyon tisztessége összeg tud lenni”

Forrás:
E-sport: komoly szeletet hasíthat ki magának a Szerencsejáték új kínálata; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2020. szeptember 1.

Csaknem ezer, 17-18. századi térképet tett szabadon hozzáférhetővé az OSZK a „Földabrosz” nevű új szolgáltatása keretében

„„Földabrosz” nevű most induló és folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.

Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.

A „Földabrosz” szolgáltatást folyamatosan bővítjük Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárunk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti blogunk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.

„Földabrosz” adatbázisunk elérhető itt.

A szolgáltatásunkat bemutató blogbejegyzésünk itt olvasható.”

Forrás:
„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indítunk; Országos Széchenyi Könyvtár; 2020. augusztus 25.

„…az egyik legkülönlegesebb darab, az az 1670-82 között, a török hódoltság végnapjaiban készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot, az ország nyugati sávjában húzódó, Bécset védő végvárvonalat ábrázolja. Esztergomot és Komáromot külön metszeten is ábrázolták ezen. „A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem” – írta a közleményében az OSZK, megjegyezve, hogy a térkép elkészülte utáni évben a török főerők Bécs ostromára indultak. A sikertelen ostrom fordulópont volt a török birodalom történetében, ez volt lassú hanyatlásuk kezdete..

A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép. De akad köztük a 17. század első felében Hollandiában népszerűvé vált, látképeket, életképeket és térképeket esetenként többnyelvű szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, az ún. újságtérképek egyik példája, illetve Francesco Piranesi hosszú ideig páratlan térképe Pompeji városáról.”

Forrás:
Csaknem ezer, 17-18. századi térképet tett szabadon hozzáférhetővé az OSZK; 444.hu; 2020. augusztus 26.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 7.

A NATO digitális közdiplomáciája a koronavírus járvány alatt

A koronavírus járvány „kezelésében” –különösen a válság első kritikus hónapjaiban – a nyugati világ nem különösebben jeleskedett, és ez a sokakban csalódást keltően gyenge teljesítmény a kríziskommunikációs tevékenységekben csak tovább csúcsosodott. A kommunikációval foglalkozó szakember ma is összerezzen, ha eszébe jut az a szimbolikus epizód, a tavasz közepén. A járvány által legkeményebben sújtott Dél-Európa, elsősorban a válság szélére sodródott Olaszország politikusai éppen azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a bajban cserbenhagyta tagjait. Az Unió közkommunikációs apparátusa ekkor egy kis videofilmecskét tett közzé a YouTube csatornáján, amelyben az EU Bizottság elnöke, Von den Leyen asszony, a járvány elleni védekezés jegyében személyesen mutatta be – hogyan kell kezet mosni.
Senkinek nem lehet különösebb kétsége a felől, hogy a krízisek a társadalmi célú kommunikáció igazi próbaköveit jelentik. A rendkívüli helyzet egyik oldalon nagy „lehetőségeket” rejt a kommunikátorok számára, hiszen a közvélemény felfokozott érdeklődésének, abszolút módon átélt személyes érintettségének köszönhetően a jól megtervezett kampányok, alaposan átgondolt és jól megformált üzenetekkel, célszerűen és ügyesen használt közvetítő eszközökkel máskor szinte nem látható mértékben sokszorozhatja meg az eredményes kommunikációs sikereit. Talán mondani sem kell: ugyanakkor a kockázatok is hatalmasak. Az átgondolatlan, széteső, rosszul szervezett, esetleg kifejezetten szerencsétlenül megválasztott eszközök és/vagy üzenetek óriási mértékben felnagyíthatják a közvélemény negatív, elutasító reakcióit. (A fent idézett uniós reklámspot kigondolóit érdemes lett volna időben figyelmeztetni rá: a tétlenség és közömbösség vádjára nem éppen a legszerencsésebb volt az a válasz, ami legalábbis erős kétértelműséggel idézte fel azt az európai kultúrákban sokfelé ismert mondást, hogy „én mosom kezeimet”.)
A digitális diplomácia nemzetközi kutatóinak elismert (és általunk is sokszor idézett) európai műhelye, az Oxfordi Egyetem digitális diplomácia kutatócsoportja is indokoltnak érezte, hogy külön vizsgálat tárgyává tegye a koronavírus járványhoz kapcsolódó közcélú kommunikáció jellegzetességeit. Kutatási profiljuknak megfelelően az oxfordiak a digitális eszközöket alkalmazó közdiplomácia (digital public diplomacy) szereplését és teljesítményét vizsgálták, méghozzá egy másik fontos multilaterális szereplő esetében. A két kiemelkedő tudós, Corneliu Bjola és Ilan Manor által koordinált elemzés a NATO krízis kommunikációs tevékenységének digitális aspektusait járta körül. A vizsgálat tárgyául választott szervezet kríziskommunikációs működése már csak azért is érdekesnek ígérkezett, hiszen az EU struktúráival bizonyos értelemben „átfedésben” levő NATO, ellentétben a civil orientációjú Európai Unióval, alapvetően egy katonai-biztonságpolitikai szervezet. A brit-izraeli kutatópáros a közösségi média platformokon (döntően a nemzetközi érintkezésben leginkább népszerű Twitteren) folytatott válságkommunikáció formai és tartalmi jellegzetességeit állította a górcső alá. Most publikált tanulmányuk a következőkben emeli ki a koronavírus járvány „első félidejében” kibontakozó NATO digitális közkommunikáció jellegzetességeit:
– összességében a NATO digitális platformokon folytatott, COVID-hez kapcsolódó narratívája stratégiai értelemben átgondolt, koherens és hatékony volt; ugyanakkor a kommunikációs stratégia vizuális aspektusai nem voltak eléggé kidolgozottak és kiforrottak;
– az előbbi általános megállapításból következően mindenképpen fontos kiemelni: az eredményes válságkommunikációban különösen fontos szerep hárul a „kreatív” elemekre: a „békeidőszakok” szokványos közlési formátumai, például a megszokott sajtótájékoztatók keretrendszere nem képes megfelelően emocionális megszólításra és közlésre;
– a közösségi média közege sajátos jellegzetességekkel bír, ezért az ebben a digitális közegben folytatott kommunikációnak is speciális fókuszúnak kell lennie (az interakció, sőt az immerzió, azaz a „belemerülés” lehetőségét is biztosítania kell a megcélzott közvélemény számára);
– a kommunikáció stratégiai jellege nem csupán a kampány belső koherenciáját követeli meg, hanem a kommunikációba bekapcsolódó szereplők közötti szoros koordinációt is: a mostani NATO kommunikációban a szervezet különböző egységei, missziói más és más üzenetekre helyezték a hangsúlyt, ami gyengítette a kampány összhatását.
A feltárt hiányosságokkal együtt a szerzők úgy vélik: a NATO jól tudta kihasználni a koronavírus járványban rejlő közkommunikációs kettősséget: működésével eredményesen tudatosította, hogy nem csupán katonai-védelmi szervezetként működik, növelve ezzel a maga iránti közbizalmat.
NATO’s Digital Public Diplomacy During the COVID-19 Pandemic; Corneliu Bjola, Ilan Manor; Turkish Policy Quarterly; 2020. szeptember 4.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Facebook: az amerikai baloldal szavazóit célozta meg egy friss orosz információs kampány

Az amerikai Facebook cég napokban nyilvánosságra hozott közleménye azt tudatta: az elmúlt hetekben újabb orosz információs kampány bontakozott ki a közösségi média tereiben. Ezek az amerikai elnökválasztási folyamathoz, illetve az ország faji feszültségeihez kapcsolódó akciók most egyértelműen az USÁ-ban és Nagy-Britanniában élő baloldali szavazókat célozták meg. A Facebook azt is elárulta a vizsgálódásukat elindító információk „az FBI-tól érkeztek”. A baloldali szavazók körében gyanított befolyásolási kísérlet felderítése egy Peace Data nevű média szervezetre irányult. A Facebook által a vizsgálatba bevont külső cég, a Graphika megállapította, hogy a Peace Data szervezet „több olyan személlyel is kapcsolatba hozható, akiknek a neve a múltban az orosz Internet Research Agency-vel voltak összefüggésbe hozhatóak”. Azt a külső felderítő cég is megállapította ugyanakkor, hogy a Peace Data szervezet által a közösségi terekben megosztott információk „legfeljebb 5%-a” kapcsolódott valamilyen módon az amerikai elnökválasztási kampányhoz. Érdekes részletként jegyezzük meg: a Facebook által bevont külső, „független” közösségi média felderítő cég vezetője Ben Nimmo, aki a DFRLab nevű „tényellenőrző” szervezetet is vezeti. Ez utóbbit valójában az erős NATO-kötődésű (pl. részben a védelmi szervezet által finanszírozott) Atlantic Council működteti.
Facebook says Russian influence campaign targeted left-wing voters in US, UK; Jack Stubbs; Reuters; 2020. szeptember 1.

Ha egy üzlet beindul: újabb 118 kínai mobilalkalmazást tiltott ki területéről a rivális India

Az elmúlt hetek során, két hullámban, mintegy 100 kínai fejlesztésű és tulajdonú mobil alkalmazás használatát tiltotta meg országa területén az indiai kormány. A lépéseket formálisan a kínai szoftvergyártók elfogadhatatlan adatpolitikájával, a felhasználók adatainak tömeges eltulajdonításával (illetve ennek veszélyével) indokolták az indiai hatóságok. A lépések mögött azonban nyilvánvaló geopolitikai mozgatórugókat sejtenek a szakértők: a Kínával évtizedek óta feszült, rivális viszonyban álló India egyrészt a közelmúltban kirobbant határincidenst torolná meg ezzel a lépéssel. Másrészt, ennél természetesen messzebbre tekintve, a regionális hatalomért vívott hosszú küzdelemben is fontos szerepet szán India a saját fejlett technológiájú digitális iparának (amelynek jelenleg versenytársát jelentik a kínai eszközök és szoftverek). India, mint több más regionális hatalom, egyre éberebben kezd őrködni „digitális szuverenitása” felett. Ugyanakkor a mostani tiltó lépéssorozat nyilván nem független a Kína és az USA között elmérgesedő technológiai-geopolitikai összecsapástól sem. Indiai, amely bizonyos értelemben előtte jár a kínai digitális technológiának hadat üzenő Amerikának, most újabb 118 kínai mobil alkalmazást helyezett tiltólistára.
India bans 118 Chinese apps, accusing companies of stealing data; The Guardian; 2020. szeptember 3.

Az év végéig valamennyi Confucius Intézetet bezáratná a területén az USA

Az egyes országok nemzetközi imázs építésének, a sokat emlegetett – az országok vonzerejét növelő – soft power külpolitikai eszközrendszernek nagyon fontos elemét jelentik a nyelvi- és kulturális intézmény hálózatok. A brit külpolitikai érdekérvényesítés óriási jelentőségű, hagyományos intézménye British Council hálózat, amelynek külföldön működtetett szervezetei nyelvi oktatással, illetve széleskörű kulturális programkínálattal erősítik Nagy-Britannia külföldi ismertségét, elismertségét, az országgal szembeni külföldi szimpátiákat. Hasonlóan kulcsszereplő a francia külpolitikai érdekérvényesítő rendszeren belül az Institute Francais nagyon hasonló külföldi hálózata. De, minden jelentősebb közép, sőt kishatalom is komoly jelentőséget tulajdonít a maga kultúráját (ezen belül kiemelten a nyelvét) a világban népszerűsítő, terjesztő intézményeknek: a németek a Goethe Intézeteknek, a spanyolok a Cervantes Intézeteknek, vagy a portugálok a Camoes Intézetek hálózatának. Az Egyesült Államok és nyomában a nyugati világ fontosabb szereplői egyre nagyobb ellenszenvvel tekintenek a Kínai Népköztársaság hasonló kulturális hálózatára. A Confucius Intézeteket a velük egyre inkább „rendszervetélytársként” azonosított Kína ideológiai fegyvereként kezdik kezelni. Az amerikai kormányzat az elmúlt hónapokban mind erősebb nyomást kezdett gyakorolni a Confucius Intézetek működésének korlátozása érdekében. Az USA külügyminisztere most bejelentette: az év végégi igyekeznek bezáratni az USA területén működő valamennyi ilyen kulturális központot.
Pompeo hopeful China’s Confucius Insitutes will be gone from US by year-end; David Brunnstrom; Reuters; 2020. szeptember 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. augusztus 31-szeptember 4.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Részvételi felhívás – KÖKIR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.30.
Jelen közbeszerzési eljárás során kötött keretmegállapodás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (továbbiakban ITM) közlekedéssel összefüggő állami feladatainak ellátását biztosító Közúti Központi Információs Rendszer (továbbiakban KÖKIR) és egyéb kapcsolódó közúti közlekedési hatósági rendszereinek üzemeltetésére és egyes support feladatainak ellátására vonatkozik.
AK rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányozott teljes mennyiséget a nettó 1.917.000.000,- Ft mértékű keretösszeg jelenti.
Lásd bővebben

Géptermi hűtő rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.25.
„Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív éghajlati adatbázis fejlesztésével” KEHOP-1.1.0-15-2015-00001 pályázat keretében Géptermi hűtő rendszer beszerzése.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) (1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1.) az Országos Jégkármegelőző Rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges nagy teljesítményű számítógép üzemeltetését biztosító géptermi hűtő rendszer beszerzése.
Jelen beszerzés célja, egy korszerű, jól bővíthető, 3 db önálló legalább 25 kW, de legfeljebb 40 kW hűtési kapacitással rendelkező (legalább 3x 25 kW, de legfeljebb 3×40 kW) hűtő rendszer alapjainak megteremtése, mely hosszútávon kielégíti az Országos Meteorológiai Szolgálat igényeit.
Lásd bővebben

Távleletezési szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Országos Sportegészségügyi Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.16.
Határozott idejű,36 hónapos szolgáltatási szerződés keretei között Ajánlatkérő (továbbiakban: AK)által nyújtott egészségügyi szolgáltatás részét képező radiológiai egészségügyi szakmán belüli járóbeteg-szakellátás RTG-vizsgálatokhoz kapcsolódó szakorvosi szolgáltatás (ezen belül a teleradiológia körébe tartozó leletezési és konzultációs feladatok) nyújtását vállalja az Ajánlattevő (továbbiakban:AT).Várható leletigénylési szám:10.000 igény/12 hónap (+30% opció) a szerződés időtartama alatt: 30.000 igény/36 hónap (+30%opció).
Lásd bővebben

Telekommunikációs szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.29.
Az Ajánlatkérő Mobil telekommunikációs szolgáltatások biztosítására kéri az ajánlatot. A közbeszerzési eljárás dokumentumaiban, a szerződésben foglalt hang és adatátviteli szolgáltatásoknak működnie kell belföldön és külföldön roaming segítségével.
Ajánlatkérő a keretszerződés keretében 1000 darab SIM kártya rendelésére vállal kötelezettséget (ideértve a hangalapú SIM kártyákat és az adatkártyákat is), amely legfeljebb 3250 darabig bővíthető.
Ajánlatkérő a jelenlegi felhasználási adatok alapján az alábbi, tájékoztató mennyiségeket közli ajánlattevőkkel:
– Hangalapú SIM kártya (3 GB alapértelmezett adattal): 1100 darab
– Adatkártya előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátás: 100 darab
– JÉGER rendszer manuális generátorkezelők hangalapú SIM kártya (alapértelmezett 1 GB adattal): 788 darab (amelyből 768 darab Aktív SIM kártya; 5 darab teszt SIM kártya; 15 darab tartalék – blank/nyers – kártya)
– JÉGER rendszer automata generátorok adatkártya (alapértelmezett 1 GB adattal): 222 darab
Lásd bővebben

Informatikai keretmegállapodás – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.28.
Informatikai eszközök beszerzése keretmegállapodás keretében
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 250.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Felhívás_Hordozható munkaállomások_KBF/494/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.28.
340 db laptop beszerzése, 5 év gyártói garanciával, helyszíni kiszállással.
Lásd bővebben

MNB felügyeleti terület IP telefonrendszer…- EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.08.
MNB felügyeleti terület IP telefonrendszer kialakítása
Az I. ütemben összesen 396 db, a II. ütemeben összesen 152 db rendszerkészülék és a rendszerkészülékekhez tartozó kiegészítők szállítása és üzembe helyezése, az eszközökre a szerződéskötést követő 15 napon belül regisztrált 36 havi gyártói támogatás (licenckövetés).
Lásd bővebben

OVS licencek felhasználói jogának megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.11.
Polgármesteri Hivatal OVS (Open Value Subscription) licencek felhasználói jogának megújítása 12 hónapra
Lásd bővebben

Okos parkolás, IV.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.16.
Okos parkolás szolgáltatás nyújtása, amely magában foglalja a rendszer telepítését és üzemeltetését, amely rendszer valós időben gyűjti a Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által meghatározott területeken a közterületi parkolóhelyek foglaltságáról az információt és ezt hozzáférhetővé teszi az Ajánlatkérő által meghatározott módon. Előírt feladatok a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározottaknak megfelelően:
* 1500 db egyedi szenzoros okos parkoló telepítése és üzemeltetése, valamint a parkolóhely foglaltsági adatok gyűjtése, feldolgozása és valós idejű átadása a szenzorok telepítésétől számított 5 évig.
* További legfeljebb 450 db egyedi szenzoros okos parkoló megoldás bővítésének lehetősége, ahol az üzemeltetési feladatokat és az adatok gyűjtését, feldolgozását és valós idejű átadását szintén a szenzorok telepítésétől számított 5 évig kell biztosítania – opcionálisan (a megrendelésére Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget).
* Gépjármű számlálási megoldás telepítése és üzemeltetése 5 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel és további 1 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan
Lásd bővebben

AF – NISZ – Videokonf.rendsz.bőv-hez kapcs.licence
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.30.
Videokonferencia rendszer bővítéséhez kapcsolódó licence bővítés beszerzése
BE projekt – Országos videókonferencia rendszer – Videokonferencia rendszer bővítéséhez kapcsolódó licence bővítés beszerzése
1 LIC-SMP+ VIKI MCU szoba licence* 59 db
2 WOZ-WCO-MCU-1-LIC Conforg konferencia szoba licence 90 db
3 CARIN-365-097-LIC-CH-201to1000-VIKI-10 Carin rögzítő port licence 2 db Telepresence MCU szobához (VIKI specializededition) 25 db
Lásd bővebben

Meglévő VMware licencek bővítése (VLIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.28.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 3373 db árlista sor képezi.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 4.959.500.000,- Ft
Lásd bővebben

AF – MÁV-Start 4G router
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/171
Közzététel dátuma: 2020.09.03.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.28.
4G router tartozékainak beszerzése, szállítása adásvételi szerződés keretében, a műszaki leírásban foglaltak szerint.
Vasúti kocsi járműantennák: – 630 db 2×2 MIMO vasúti tetőantenna 2G/3G/4G(LTE) + GPS/Glonass kapcsolathoz
Csatlakozók, koaxiális kábelek, túlfeszültség levezetők
Lásd bővebben

Nagyteljesítményű szkennerek beszerzése 2020-AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/172
Közzététel dátuma: 2020.09.04.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.02.
Nyertes ajánlattevő feladata Ajánlatkérő részére 2 darab új, Kodak i4250 nagyteljesítményű szkenner vagy 2 darab új, azzal egyenértékű, azonos gyártmányú és típusú nagyteljesítményű szkenner, valamint 1 darab új, a nagyteljesítményű szkennerekkel kompatibilis A/3 kiegészítő síkágy szállítása a műszaki leírás és a szerződéstervezet szerint.
Lásd bővebben

Kisvárda ECO-park interaktív elemek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/172
Közzététel dátuma: 2020.09.04.
Ajánlatkérő: Kisvárda Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.14.
* Pool
* Time line
* Turn the pages
* Filmes játékok_bluebox
* Digitális vendégkönyv
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztatás az eljárás eredményéről, SZEI Info
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: Szentendre Város Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
SZEI informatikai eszközök beszerzése adásvételi szerződés keretében. (Asztali nyomtató 35 db., Multifunkciós nyomtató 3 db, asztali monitor 55 db., kliensgép 45 db., mobil PC 3 db., Windows pro operációs rendszer 13 db., szerver 1 db, háttértár (NAS) 1 db., levelező alkalmazás 1 db., szünetmentes tápegység 1 db., radiológiai beszédleíró szoftver és mikrofon 1 db., kamerarendszer 1 db., wifi rendszer 1 db.)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.470.530,- Ft
Lásd bővebben

Arculati előkészítő rendszerének fejlesztése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Leonardo SNS Kft.
Meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés beszerzése, frissítések, új szoftverek, hardver fejlesztése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 18.899.400,- Ft
Lásd bővebben

Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: Állatorvostudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetése, követése, támogatása és kapcsolódó szolgáltatások.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 334.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. elj. eredm. – IKT eszk. beszerz. EFOP 3 proj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Szombathelyi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
IKT eszközök beszerzése EFOP 3 projektekhez a Szombathely Tankerületi Központ részére 11 részben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 53.996.612,- Ft
Lásd bővebben

MTVA meglévő Avid rendszerének supportja 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/169
Közzététel dátuma: 2020.09.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatási szerződés keretében az alábbi feladatok ellátása – Ajánlatkérő elvárása a teljesítés során, hogy Ajánlattevő rendelkezzen a MTVA Avid rendszereinek supportjához tartozó gyári felhatalmazásokkal és támogatásokkal.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 250.906,- USD
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VT-Soft Software Kft.
BLAISE (Blaise for Windows, Blaise Component Pack (BCP), Blaise Internet Services (IS) vagy azzal egyenértékű) licence használati jogának beszerzése 12 hónapra Modul neve: Licenc időszak: Felhasználói kapcsolat száma*: Blaise for Windows 12 hónap 56 Blaise Component Pack (BCP) 12 hónap 56 Blaise Internet Services (IS) 12 hónap 1 szerverre *(felhasználói kapcsolat alatt a konkurens fejlesztők száma valamint a szoftverekkel fejlesztett alkalmazások futtatóinak 0,25-szöröse értendő)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.602.612,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT-hez) kapcsolódó üzemeltetés támogatására (1. rész) és az EESZT továbbfejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztői, szakértői, vezető mérnöki feladatok ellátására (2. rész) irányuló keretmegállapodás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.470.000.255,- Ft
Lásd bővebben

OKKER szoftver üzembentartása 2020-2022
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/171
Közzététel dátuma: 2020.09.03.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Psoft Informatikai, Értékesítő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A rendelkezésre álló keretösszeg erejéig az alábbiak szerint:
2020. év: nettó 5.668.800,- Ft (bruttó 7.199.376,- Ft)
2021. év: nettó 5.668.800,- Ft (bruttó 7.199.376,- Ft)
2022. év: nettó 5.668.800,- Ft (bruttó 7.199.376,- Ft)
Ajánlatkérő a keretösszeg legalább 70%-ára lehívási kötelezettségét vállal.
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/171
Közzététel dátuma: 2020.09.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részére meghatározott feltételekkel történő tömeges SMS szolgáltatás igénybevétele
Operátor: magyarországi mobilszolgáltató, nagy mennyiségű SMS kezelését mindkét irányban biztosító szolgáltató (Nyertes ajánlattevő).
Igénybevevő: nagy mennyiségű SMS küldését és fogadását biztosító szolgáltatást igénybe vevő szervezet (Ajánlatkérő).
Várható forgalom:
* a szolgáltatás havi 80-90 ezer Igénybevevő-Operátor irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* a szolgáltatás havi 80-90 ezer Operátor-Igénybevevő irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* külföldi irányú forgalom havi 400-500 db között mozog
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.538.000,- Ft
Lásd bővebben

FT-1247/ORFI/2020–MRI felvételek távleletezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/172
Közzététel dátuma: 2020.09.04.
Ajánlatkérő: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Nyertes ajánlattevő: Margit Egészségház Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata, hogy MRI felvétel radiológiai távleletezési tevékenység ellátásához a szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételeket biztosítsa.
Havonta átlag 600 darab régió MRI távleletezésének szakmailag magas színvonalú elvégzése, a Megrendelő által küldött felvételek elektronikus fogadása, és max. 3-5 munkanapon belül az értékelt leletek eljuttatása Ajánlatkérő részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 129.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Megrendelések keretmegállapodás alapján
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/172
Közzététel dátuma: 2020.09.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: APONIUS Consulting Kft.
Elnevezés: 2020. 2. n.évi közvetlen megrendelések
Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói és közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb lebonyolítási, tanácsadási, továbbá informatikai, és pénzügyi szaktudást igénylő feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 292.875.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

NEPTUN rendszer supportja, és modulok bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1/Ajánlatkérő által használni kívánt NEPTUN rendszerelemek szupport szolgáltatásainak biztosítása
2/ Az Ajánlatkérő által használni kívánt alábbi NEPTUN modulok bevezetése:
-E-számla vagy Elektronikusan archivált számla modul
-Neptun Gazdálkodási Rendszer modul SAP platformon-
-Neptun Humán Erőforrás modul SAP platformon-
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 850.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN GR-HR modulok bevezetése, támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/168
Közzététel dátuma: 2020.08.31.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Teljesítés helye: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés műszaki leírásának megfelelően nyertes ajánlattevő feladata az alábbi feladatok ellátása:
1. Neptun rendszer terméktámogatása
2. Neptun gazdálkodási modul nem állami intézmény részére történő bevezetése
3. Neptun humánerőforrás modul nem állami intézmény részére történő bevezetése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 403.937.000,- Ft
Lásd bővebben

MONA tanácsadás, támogatás, karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: United Consult K2 Üzleti Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Az ellátandó feladat a megrendelőnél üzemszerűen működő „MONA” munkaidő nyilvántartó és elszámoló szoftverhez kötődő karbantartási, szoftver frissítési, testre szabási, fejlesztési feladatok teljesítése Közbeszerzési Dokumentumokban és a Szerződéstervezetben részletezettek szerint, havi átalánydíjas megbízás és további eseti megrendelések alapján. Ajánlatkérő a feladatok ellátására keretszerződést kíván kötni az alábbi keretösszegben: Nettó 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Informatikai eszközök beszerzése két részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/170
Közzététel dátuma: 2020.09.02.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Szállítási keretszerződés a Támogatott Kutatócsoportok Irodája részére számítástechnikai eszközök szállítására
1. rész: 26 db PC, 1 db szerelt Pc, 27 db monitor, 21 db Notebook
2. rész: 2 db all in one, 26 db Notebook, 11 db tablet
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az ajánlatkérő 2020. július 28. napján jogorvoslati kérelmet nyújtotta be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben kérte az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás vonatkozásában jogsértés megállapítását.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratanyagok tartalma alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás műszaki követelményeit úgy határozta meg az 1/9. tétel, valamint a 2/13. és 2/14. tételek esetében, hogy a műszaki követelmények ellentmondást tartalmaznak, valamennyi követelmény egyidejűleg nem teljesíthető. Ebből következően az ajánlatkérő úgy rögzítette a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, hogy annak alapján az ajánlattevők nem tehettek egyforma eséllyel megfelelő ajánlatot, az ajánlatkérő pedig nem bírálhatja úgy el a benyújtott ajánlatokat, hogy kétséget kizáróan megállapítható, hogy azok teljes mértékben megfelelnek az ajánlatkérő előírásainak.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az OECD G20-as ütemterve a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére

„A világ fejlett piacgazdaságait tömörítő OECD és a világ legnagyobb gazdaságainak közös fórumot biztosító G20 egymásba fonódó szakmai munkájának újabb állomásaként az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs, valamint Statisztikai és Adat Igazgatósága átfogó értékelést és módszertani útmutatót tett le az asztalra a G20 Digitális Gazdasági Munkacsoportjának (Digital Economy Task Force) 2020-as szakmai vitáihoz. Az „Ütemterv a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére” (Roadmap toward a common framework for measuring the Digital Economy) című dokumentum bevezetője rámutat: a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek és kihívások erőteljes nemzetközi és sok szereplőt felvonultató párbeszédet igényelnek annak mérhetőségéről. Ezt ismerték fel a G20 országai is, amikor 2016-ban létrehozták a digitális gazdasággal foglalkozó említett munkacsoportjukat, 2017-ben pedig kidolgozták digitalizációs ütemtervüket (Roadmap for Digitalisation: Policies for a Digital Future). 2018-ban a G20 argentín elnöksége nemzetközi szervezetekkel együttműködve kiadta a G20 eszköztárát a digitális gazdaság mérésére (G20 Toolkit for Measuring the Digital Economy). Az eszköztárat azzal a céllal tervezték, hogy erősebb tapasztalati alapokat adjanak az elemzői és szakpolitikai munkának olyan alapvető dimenziók mentén, mint a digitális infrastruktúra, az infokommunikációs támogatottságú innováció, a digitális technológiák társadalmi használata vagy a digitális gazdaság növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött szerepe.
Az OECD kutatási jelentése mindezen munkákra és más releváns kutatásokra építkezve mutatja be a digitális gazdaság mérési rendszerének javasolt közös keretrendszerét, ami magába foglalja többek közt a közösen használandó, egyezményes definíciókat, valamint a már használatban lévő indikátorokat, amelyekkel mérhetővé teszi a digitális gazdaságot a munkahelyek, a készségek és a növekedés vonatkozásában.

A dokumentum 1. fejezete széles kontextusba helyezi a jelentést. Miután áttekintést ad a G20-as országok digitális gazdaságának kiterjedését és fejlődését formáló trendekről, bemutatja a 2018-as G-20 eszköztár indikátorait, kiegészítve ezeket néhány olyan új jelzőszámmal, amelyek új betekintést és perspektívát biztosítanak. Az infrastruktúra, a társadalom megerősítése, valamint az innováció és technológiai adaptáció témakörét 17 kulcsmutató mentén tárják fel. Az adatforrások és a mérési módszerek felülvizsgálatával megalapozzák az egymásra épülő további részeket, így az indikátorok a mérhetőség pilléréivé válnak.

A 2. fejezet megvizsgálja a kormányzatok, az üzleti világ, a tudományos élet és a nemzetközi szervezetek által használt definíciókat a digitális gazdaságra, feltárva ezek között a hasonlóságokat és különbözőségeket. Mivel jelenleg nincs általánosan elfogadott meghatározás, a szerzők célja volt egy általánosan elfogadható, működőképes definíció megalkotása. Ezt a következőképpen fogalmazták meg: „A digitális gazdaság magába foglal minden olyan gazdasági tevékenységet, amely digitális inputok – beleértve a digitális technológiákat, digitális infrastruktúrát, digitális szolgáltatásokat és az adatokat – felhasználásától függ, vagy nagymértékben támaszkodik ezekre. Vonatkozik minden termelőre és fogyasztóra, a kormányzatot is beleértve, amelyek hasznosítják ezeket a digitális inputokat gazdasági tevékenységük során.”

A digitális gazdaság széleskörű társadalmi hatásánál fogva a szakpolitikai céloknak túl kell mutatniuk azon, ami a gazdasági statisztikákban formálisan is gazdasági tevékenységként jelenik meg. Ennek érdekében a jelentés a fent javasolt átfogó szakpolitikai meghatározást többszintű definíciós keretbe helyezi, ami nem csak segíti a pontos méréseket és a digitális gazdaságok statisztikai összehasonlíthatóságát, hanem lehetővé teszi azon digitális interakciók beépítését is, amelyek nem tartoznak a hagyományosan értelmezett gazdasági tevékenységek közé. Ezek a definíciós szintek a következők:

  • A digitális gazdaság alaptevékenységének mérése csak a digitális tartalmak, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások előállítóinak gazdasági tevékenységét foglalja magába.
  • A szűken értelmezett mérés az alaptevékenységeken kívül magába foglalja minden olyan vállalkozás gazdasági tevékenységét, amely gazdasági inputoktól függ.
  • A tágan értelmezett mérés a fentieken túl azon cégek gazdasági tevékenységére is kiterjed, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak digitális inputokra.
  • Végül a legtágabb értelmezés, a digitális társadalom kiterjed mindazokra a digitális interakciókra és tevékenységekre, amelyek kívül esnek a GDP értelmezési körén, mint például a díjmentes digitális szolgáltatások.
  • Ráadásképpen van egy alternatív mérési mód is, amely a digitálisan megrendelt vagy digitálisan nyújtott gazdasági tevékenységeket méri, vagyis tranzakciós szemléletű. Ilyen módon nem a cégek kibocsátásából indul ki, hanem a tranzakciók természetéből, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek szétválasztását a cégeken belül is.

A folyamatban lévő digitális átalakulás kapcsán további jelenségeket is figyelembe kell venni a mérhetőség javításához:

  • Az olyan cégek mérését, amelyek üzleti modelljük szerint ingyen nyújtanak digitális szolgáltatásokat, a fogyasztókat terhelő díjfizetés nélkül, korábban soha nem látott mértékben és módon feszítve szét a termékek és szolgáltatások biztosításának hagyományos kereteit.
  • Az adatok megfelelő értékelési módjának és kategorizálásának illesztése a különböző makro-ökonómiai osztályozásokhoz. A digitális gazdaság mérhetőségének alapkövetelménye, hogy megegyezés legyen arról, hogyan értelmezzük és rögzítsük az adatot, mint a termelésben felhasznált önálló, szeparált terméket.

A 3. fejezet szintén a meglévő eszköztárat kiegészítő módon fejleszti tovább a mérhetőséget, a G20 2018-as eszköztárának a munkahelyekre, a készségekre és a növekedésre irányuló indikátorainak bemutatásával, egyben kiegészítve azokat további mérőszámokkal is. Ezek az indikátorok egyben az ENSZ fenntarthatósági céljainak (SDG-k) kiegészítésére is alkalmasak.

Végül a 4. fejezet gyakorlati lépéseket ajánl a G20-ak közös mérési keretrendszeréhez. Ezekben a szerzők igyekeznek figyelembe venni az egyes országok eltérő kapacitásait az adat-infrastruktúrák és a statisztikai erőforrások tekintetében, miközben világos és megvalósítható ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitika-formálók és a statisztikai hivatalok számára. A javasolt lépések a definíciók, a jelzőszámok, a módszertan és adatgyűjtés, az információk terítése és az intézményi képességek területére vonatkoznak.”

Forrás:
A Roadmap Toward a Common Framework for Measuring the Digital Economy. Report for the G20 Digital Economy Task Force; Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD); 2020. július 23. (PDF)

„Az e-ügyintézés szabályainak történeti változásai” és „A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban”

„Meghívó

A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Habilitációs Bizottsága tisztelettel meghívja Önt
Répásiné Dr. Veszprémi Bernadett adjunktus
(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Európa Közigazgatási Jog Tanszék)
nyilvános habilitációs előadására.

A nyilvános tantárgyi előadás címe:
Az e-ügyintézés szabályozásának történeti változásai
Helyszín: DE ÁJK, Kassai úti Campus, TEOKJ II. előadó
(4028 Debrecen, Kassai út 26.)
Időpontja: 2020. szeptember 16. (szerda) 13:00 óra

A tudományos előadás címe:
A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban (SZEÜSZ = szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás)

Az idegen nyelvű előadás címe (a tudományos előadást követően közvetlenül)
Von der Strategie-Schaffung bis hinzu SZEÜSZ (geregelte elektronische Sachbearbeitung) – theoretische Grundlagen in der E-Verwaltung
Helyszín: DE ÁJK, Kassai úti Campus, TEOKJ II. előadó
(4028 Debrecen, Kassai út 26.)
Időpontja: 2020. szeptember 16. (szerda) 14:00 óra

A habilitációs eljárás alapjául szolgáló kézirat (Répásiné Dr. Veszprémi Bernadett: A stratégia-alkotástól az e-hitelesítésig vezető út. Kitekintés a magyar e-közigazgatás fontosabb témaköreire) megtekinthető a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Dékáni Hivatalban (4028 Debrecen, Kassai út 26., ÁJK épület, I. emelet, B/102. szoba)

Az előadásokra tisztelettel várjuk és szíves megjelenésére számítunk. Részvételi szándékát kérjük jelezzeDr. habil. Harangi-Rákos Mónika egyetemei docens asszonynak, a Társadalomtudományi Habilitációs Bizottság titkárának a rakos.monika@econ.unideb.hu email címen. ”

Forrás:
Meghívó; 2020. augusztus 28. (PDF)
Tézisek (PDF)

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya, történeti demográfiája – s egyben a digitális bölcsészet szempontjából különösen tanulságosak. A kvantifikáció, kvantitatív történetírás magyarországi, ’60–’70es évekbeli kezdeteire, így például Granasztói György, Zimányi Vera, Katus László vagy Bácskai Vera és Nagy Lajos munkásságára nem térek ki, ezen fontos előzményeknek már születtek összefoglalásai, legutóbb például Káli Róbertnek köszönhetően. Benda Gyula (1943–2005) a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH), ezt követően a Néprajzi Múzeumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott, ahol többek között alapító tagja az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéknek, illetve a Hajnal István Körnek. Kezdeményezőkészsége egész munkássága során kiemelkedő volt, ezért a történettudomány és társdiszciplínáinak kutatói joggal tekintenek rá meghatározó személyiségként.”

Forrás:
Benda Gyula munkássága. A számítógépes történettudomány kezdetei; Maróthy Szilvia; Somogy: Irodalom, művészet, kultúra; ISSN 0133-0144; 2020/2, 47-57. o.

Statisztika korszerűen: lakbérindex-fejlesztés a közadatok és az üzleti szektor adatai alapján

„Bevezetés
A magyar háztartások döntő többsége saját ingatlanában lakik. Európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar lakáspiacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21%-ot.

A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik.

  • Szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések fogalmi kereteibe, és megfigyelésük is nehezen oldható meg a hagyományos statisztikai megoldásokra támaszkodva. Ezért rendkívül nehéz megbízható méréseket végezni a bérleti szektor nagyságára, lakóira és nem utolsósorban árviszonyaira vonatkozóan.
  • Ugyanakkor a magánlakások kiadása az elmúlt években érzékelhetően terjedt, és mára a nagyvárosi lakáshelyzet egyik meghatározó tényezőjévé vált. A lakbérek alakulására vonatkozó statisztikai információkat ma már a döntéshozók, piaci szereplők és a kutatók mellett a lakosság is igényli, a megbízható adatok hiányában keletkező űrt részinformációk, bizonytalan eredetű és érvényességű adatok töltik ki.

Jelentős előrelépés ebben a helyzetben, hogy az ingatlan.com felajánlotta hirdetési adatbázisát a Központi Statisztikai Hivatalnak statisztikai hasznosításra, a lakbérek alakulásának megfigyelésére. Az ingatlan.com rendkívül kiterjedt, több százezer egyedi hirdetést tartalmazó adatbázissal rendelkezik, ami struktúráltságában is alkalmas a statisztikai feldolgozásra.

  • Ennek az adatbázisnak és a KSH rendszeréből elérhető, lakáspiaci szempontból releváns adatoknak az összekapcsolása olyan elemzések elkészítését teszi lehetővé, amelyeket külön-külön egyik közreműködő sem tudna megoldani.
  • További előnye az együttműködésnek, hogy a hivatalos csatornáknál sokkal gyorsabb elérést biztosít az adatokhoz, így a tárgyidőszakot követően néhány napon belül rendelkezésre állhatnak a lakáspiac e különösen érzékeny szegmensére vonatkozó információk.

Az ingatlan.com és a KSH jelenlegi együttműködését egy közel egy éven át tartó kutatási időszak előzte meg. Ebben az időszakban havi rendszerességgel történt meg az adatok átvétele az ingatlan.com aktuális adatbázisából.

Szemben a hivatalos statisztikákkal, eredményeink nem fedik le a teljes vizsgált sokaságot, vagyis az albérleti piacot, hiszen csak az ingatlan.com hirdetései között megjelenő bérletek adataira támaszkodnak. A jelen kutatást megelőző, 2018. évi KSH-lakbérfelmérés (Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei) eredményei szerint a fővárosi lakáskiadók közel fele, a megyeszékhelyeken élők több mint egyharmada internetes ingatlanportálokon keresztül került kapcsolatba a bérlővel, és ez az arány az azóta eltelt időben valószínűleg tovább emelkedett. Az ingatlan.com jóvoltából elérhető adatforrás tehát alkalmas arra, hogy ebből informálódjunk a bérleti piac alapvető folyamatairól.

Eredmények
A kapott eredmények a kínálati lakbérek alakulásáról adnak tájékoztatást, tehát a piacra éppen belépők számára elérhető lakások bérleti szintjét tükrözik és ez – mint korábban szintén kimutattuk – jelentősen eltér az adott időszakban ténylegesen bérelt lakásokra jellemző értékektől. A bérleti díjak többsége a megállapodás után nem emelkedett, így szintjük általában a beköltözés időszakának árviszonyait tükrözte.

Hangsúlyozzuk, hogy az itt közzétett eredmények kutatási statisztikák, vagy ahogy nemzetközi terminológiában az ilyen típusú statisztikákat hívják, ún. kísérleti statisztikák valamilyen újszerű, innovatív megoldáson alapulnak. Újszerűségük új adatforrások, új módszerek használatában is rejlik, a hivatalos statisztikáktól eltérően azonban kevésbé robusztusak, esetleg nem fedik le az adott jelenség minden aspektusát, az eredmények azonban így is a legtöbb minőségi elvárásnak megfelelnek.

Módszertani leírás

Az ingatlan.com adatbázis jellemzői
Az adatbázis 2015 májusától áll rendelkezésünkre, ettől kezdve tudjuk bemutatni a lakbérek alakulását – jelenleg 2020 júniusáig.

Az adatbázis teljeskörűen tartalmazza a következő változókat: település (Budapesten kerület), megye, ingatlan típusa (lakás vagy családi ház), ingatlan altípusa (például: panellakás, társasház), hirdető (magán- vagy irodai hirdetés), hirdetés státusza, hirdetés levételének oka, alapterület, hirdetési ár, fűtés típusa, szobák száma, félszobák száma, ingatlan állapota, rendelkezik-e légkondicionálóval, fürdőszobák száma.

További, részlegesen kitöltött információk is megjelennek: utca, emelet, városrész, telek területe, terasz területe, komfortosság, felújítottság, közüzemi díjak, kiadási ár, parkolási lehetőség.

Az adatbázis tartalmazza az adott megfigyelés státuszát, azaz, hogy a hirdetés elérhető-e az adott pillanatban (aktív), vagy nem (inaktív, archivált, törölt). Ezen kívül a hirdetőknek a hirdetés levételekor alkalmuk volt megadni a hirdetés megszüntetésének okát (kiadtam, máshol hirdetek, ingatlanost bíztam meg stb.), mivel azonban a válaszadás erre opcionális, a kitöltöttsége hiányos. Bár a lehetőséggel kevés felhasználó él, ez az információ mégis lehetővé tette, hogy megvizsgáljuk, van-e eltérés a kínálatban megjelenő hirdetések alapján számított index és aközött, amelyet csak a biztosan kiadott lakások kínálati lakbére alapján számítunk ki.

Rendelkezésre áll megfigyelés arra vonatkozóan is, hogy a kérdéses albérlet bútorozott vagy bútorozatlan-e, de mint azt a KSH 2018. évi lakbérfelmérése is megállapította, ez nem bizonyult szignifikáns magyarázó változónak a lakbérre vonatkozóan.

Az ingatlan.com adatbázisa lehetővé teszi a többszörös megjelenések azonosítását, és ez megoldja a hirdetési adatbázisok legnehezebben kezelhető problémáját, a többször meghirdetett esetek által okozott torzítást. Ez egyébként az ingatlanpiacon különösen komoly probléma lehet, elsősorban a közvetítők által ismételten elhelyezett hirdetések nagy száma miatt.
…
KSH-adatok bevonása
A KSH által gyűjtött adatok felhasználása pontosítja a modelleket, megbízhatóbbá teszi az indexek működését. A felhasznált adatok több csoportba sorolhatók:

  • Földrajzi osztályozások: településtípus, régió és agglomerációs státusz szerinti besorolás. Ezek a besorolások kategoriális magyarázó változókként jelennek meg a regressziós modellekben, így kontrollálni tudunk arra, hogy az egyes települések eltérő helyet foglalnak el az ország térszerkezetében.
  • Vándorlási egyenleg: a település szintű odavándorlásból és elvándorlásból számított települési (Budapesten kerületi) szintű mutató, bázisévi adatokkal számolva. Ezt a változót azért emeltük be a modellünkbe, mert azt feltételezzük, hogy ha egy település vándorlási mutatója magas, az hat az ingatlan- és lakásbérleti piacára: a magas odavándorlás például felviheti az albérletárakat.
  • Lakossági jövedelmek szintje: az egy állandó lakóra jutó SZJA-alap figyelembe vételével, amely azon a feltevésen alapul, hogy a helyi jövedelmek alapvetően befolyásolják a helyi lakáspiaci árakat és a lakbéreket.
  • Település- vagy városrész szintű bázisévi átlagos négyzetméterár: a lakáspiaci értékesítések és az ingatlan.com bérleti hirdetési adatainak földrajzi összehasonlítása során kiderült, hogy a két piacon megfigyelhető árak földrajzi eloszlása korrelál egymással: ott drágábbak az albérletek, ahol a lakások is drágábbak. Ezt a hatást a modellünkbe a lakásárindex számításához használt tranzakciós adatok felhasználásával emeltük be. A tranzakciós adatbázisban a bázisévet jelentő 2015-ben mért átlagos négyzetméterárakat használjuk, vidéken települési szinten, Budapesten pedig városrész szintjén aggregálva. Budapesten a városrészek a kerületnél kisebb, összetételükben és szerkezetükben jellemzően homogén területi egységek. Ennek a területi szintnek a használatával képesek vagyunk a budapesti árkülönbségeket magas felbontásban reprezentálni. A Budapestre vonatkozó adatok finomabb modellezését az indokolja, hogy a megfigyelt adatbázisban és a bérleti piacon is kiemelkedően nagy a főváros súlya.

…
Kapcsolódó adatok

  1. Országos lakbérindexek az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján
  2. Régiós lakbérindexek az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján
  3. Budapesti kerületcsoportok lakbérindexei az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján
  4. Átlagos havi lakbér az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján
  5. Kiadó lakások átlagos nagysága az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján

Táblázatok letöltése (XLSX)”

Forrás:
Lakbérindex-számítás; Központi Statisztikai Hivatal, Folyamatban lévő kutatások – Lakbérindex-számítás; 2020
Az eredeti cikkből csak néhány részletet közöltünk. A módszertani és árinformációs részeket kihagytuk.

Törvények, rendeletek

Köznevelési stratégia 2021-2030

„Az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021-2030”

Forrás:
Köznevelési stratégia 2021-2030; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. augusztus 27.

Nemzeti Koncessziós Iroda létesül, Rogán Antal lesz a vezetője

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a kormányfő kabinetfőnöke újabb állami hivatalt kapott a pénteken közzétett Magyar Közlönyben: a koncessziókkal kapcsolatos miniszteri feladatokat is Rogán Antal láthatja el. Létrehozzák a Nemzeti Koncessziós Irodát, innen döntenek majd a trafikok vagy a kaszinók üzemeltetéséről is.

A kormány újraosztotta a miniszterek feladatkörét, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá terelte a koncessziós jogok felügyeletét. Az ilyenek az állam vagy önkormányzat által nyújtott engedélyezések, engedmények, melynek alapján törvényben meghatározott tevékenységek gya­kor­lá­sá­nak jogát visszterhes, határozott idejű szerződésben engedi át úgy, hogy a jogo­sult­nak időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot biztosít. Lényegében tehát az állam megszabja, hogy a trafikokat, kaszinókat ki üzemeltetheti, de ugyanígy az állam engedi meg például a kőolaj-kitermelést is egyes szereplőknek.

A pénteken megjelent Magyar Közlönyben erre a feladatra külön életre is hívnak egy szervezetet, Nemzeti Koncessziós Irodát. De azt még egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen formában valósul meg. A kormányrendelet, mindössze annyit rendez, hogy az irodát elnök vezeti, akinek lehet egyidejűleg több helyettese is. Valamint az tisztázódott, hogy ezt mostantól Rogán Antal felügyelheti miniszterként.

Az Iroda szakmai feladatairól annyit még tisztáztak, hogy

  • összegyűjti és rendszerezi az állam koncessziós tevékenységére vonatkozó információkat, hazai és nemzetközi gyakorlatokat,
  • előkészíti az állam koncessziós tevékenységére vonatkozó gazdasági, társadalmi, jogi hatástanulmányokat, döntéselőkészítő dokumentumokat,
  • javaslatot tesz a miniszterelnök kabinetfőnökének egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésére,
  • az állam koncessziós tevékenységére és a koncessziós eljárásokra vonatkozó egységes módszertant, eljárásrendet és monitoring rendszert alakít ki és működtet

…”

Forrás:
Rogán Antal új feladatot kapott, milliárdos bevételek felett diszponálhat; Szabó Dániel; Napi.hu; 2020. szeptember 5.
Lásd még:

  • A Kormány 424/2020. (IX. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti Koncessziós Irodáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 201. szám; 2020. szeptember 4.; 6333-6334. o.
  • A Kormány 423/2020. (IX. 4.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 201. szám; 2020. szeptember 4.; 6332. o.
  • A Kormány 1571/2020. (IX. 4.) Korm. határozata a Nemzeti Koncessziós Iroda létrehozásával összefüggő egyes költségvetési intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2020. évi 201. szám; 2020. szeptember 4.; 6342. o.
  • Letöltés: PDF