Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 31-június 4.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda)
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közigazgatási infrastruktúra, digitális társadalom, Gál András Levente, György István, kiberbiztonság, konferencia, közigazgatás-tudomány, Magyarország, NKE ÁNTK, Pándi Boglárka, Smuk Péter

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 31-június 4.

1345/2021. (VI. 2.) Korm. határozat lélegeztetőgépeknek a NATO járványügyi célalapja számára történő adományozásáról és Moldovába, valamint Tunéziába történő szállításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 101. szám; 2021. június 2.; 4337-4338. o. (PDF)
1336/2021. (VI. 1.) Korm. határozat COVID-19 vakcina kölcsönös biztosításáról a Szlovén Köztársasággal
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 100. szám; 2021. június 1.; 4308. o. (PDF)
289/2021. (V. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 99. szám; 2021. május 31.; 4206-4209. o. (PDF)
18/2021. (V. 31.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet Moldovai Köztársasággal összefüggő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 99. szám; 2021. május 31.; 4227. o. (PDF)

Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda)

„Tisztelettel meghívjuk Önt a Közigazgatás Napja Konferenciára!

A Konferencia fővédnöke: Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

A rendezvény ideje: 2021. június 23. (szerda)
Plenáris előadások: 9:00-11:00
Szekció előadások: 13:00-16:30

A rendezvény helyszíne: Online, MS Teams rendszeren keresztül

Program:

Plenáris előadások:

Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség

Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és Digitális Jólét Program (DJP)

Dr. Pándi Boglárka Szolgáltatásfejlesztés és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.

Dr. Smuk Péter dékán, egyetemi tanár, NKE ÁNTK

Moderátor: Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék

Szekcióelőadások öt szekcióban:

Közigazgatás reformja (szekcióvezető: Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető, egyetemi tanár, NKE ÁNTK)

Adatvédelem és biztonság (szekcióvezető: Rigó Ernő HunCert vezetője, SZTAKI)

Digitális állam (szekcióvezető: Jobbágy László ügyvezető, Digitális Jólét Nonprofit Kft.)

Digitális társadalom (szekcióvezető: Molnár Szilárd elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)

Közigazgatás digitális infrastruktúrája (szekcióvezető: Szittner Károly e-közigazgatási szakértő, Conszittner Kft.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az online konferencián való részvétel ingyenes.

Kapcsolat: Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu

További információk megtekintéséhez és regisztrációhoz keresse fel a Ludevent felületet (https://ludevent.uni-nke.hu/category/258/ ).

Társszervezők: eGov Tanácsadó Kft., Digitális Jólét Nonprofit Kft., Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ)

Az Egyetem jogos érdeke alapján a rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül, melynek célja az Egyetem rendezvényeinek megörökítése, valamint a rendezvények megtörténtének igazolása. Az elkészült felvételek az Egyetem honlapján, folyóirataiban, online közösségi felületein, valamint további egyetemi kiadványokban is közzétételre kerülhetnek. Amennyiben e felvételeken nem kíván szerepelni, azt jelezze az adatvedelem@uni-nke.hu címen. A rendezvényre vonatkozó részletes adatkezelési tájékoztató az Egyetem honlapján elérhető.”

Forrás:
Közigazgatás Napja Konferencia 2021; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2021

Közigazgatás, politika

Célkeresztben az adatgazdaság

„A tavalyi Infoparlamentre erősen rányomta a bélyegét az akkor első hullámában járó Covid-19 járvány. Noha azóta átéltük a második, majd a harmadik hullámot is, az idei Információs Társadalom Parlamentje már a Covid utáni időszakra, az új operatív programokra és az adatgazdaságra koncentrál.

A konferencia kiindulópontja az, hogy immár mindenki elfogadta: az informatika kritikus fontosságú, alapvetően támogat minden gazdasági és társadalmi folyamatot. A járvány elhúzódása – minden rettenetes következménye ellenére – hozzájárult ahhoz, hogy a tavaly tavasszal bevezetett strukturális változások megszilárduljanak. Ennek köszönhetően már egy megújult, megváltozott üzleti élet vág neki a gazdaság újjáélesztésének; azt majd a következő időszak dönti el, hogy az egyes szektorokban mekkora mértékű lesz a változás – vázolta a hátteret Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke.

Jelzésértékű, hogy a plenáris szekcióban olyan előadók szereplésére is sor kerül, akik nem állandó résztvevői egy alapvetően informatikai irányultságú konferenciának. Jelenlétük azonban kapcsolódik az Infoparlament egy-egy kiemelt témájához: Kandrács Csaba jegybank-alelnöké a digitalizálódó pénzügyekhez; Varga Judit igazságügyi miniszteré az adatvagyon szabályozásához, az adatgazdálkodáshoz; Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektoráé az egyetemi szféra átalakításához.

Továbblépés a tanulságok alapján

A továbblépés szándéka mindazonáltal a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ne kellene levonni az elmúlt egy év tanulságait, összegezni a tapasztalatokat. Kiemelt helyet kap a konferencián az egészségügy és az oktatás témája, vagyis két olyan terület, amelynek digitalizációja a figyelem középpontjába került a járvány kitörése óta.

„A járvány jól megmutatta, hogy a megfelelő szintű egészségügyi szolgáltatások biztosítása nem csupán az orvosi képességeken múlik, hanem legalább annyira információgazdálkodási és szervezési kérdés is. Mindezeket most próbáltuk ki először istenigazából élesben, nemcsak mi, hanem más országok is, és jól látszott, hogy ezen még van mit gyakorolni”, említ egy szempontot Soltész Attila. Rendkívül lényegesnek tartja, hogy a továbblépés megtervezése a mostani tapasztalatokra, tanulságokra építve történjen.

Soltész Attila bízik abban, hogy akár a közéletről, akár az üzleti szféráról van szó, egyetlen döntéshozó sem úgy fog tekinteni az elmúlt évre, mint egyszeri és meg nem ismétlődő jelenségre. Számtalan tabu dőlt meg – kiderült, hogy lehet digitálisan oktatást folytatni, lehet digitálisan vállalatot vezetni, lehet online értekezleteket tartani, otthonról dolgozni. Ezek az elért vívmányok velünk maradhatnak, ha akarjuk. „Nagyon sok fog múlni az egyes vezetőkön. Ki lesz az, aki kicsit leveszi a napirendről a digitalizációt és visszaáll egy régebbi típusú menedzsmentre és munkaszervezésre, és ki lesz az, aki az előnyöket a pandémia utáni időszakra is megpróbálja átültetni. Remélem, az utóbbiakból lesz több”, mondja az Infotér Egyesület elnöke.

Megújuló közigazgatás

Időszerűsége miatt kiemelt téma lesz az idén induló új uniós költségvetési ciklusra tervezett operatív programok, és azon belül is a Digitális Megújulás Operatív Program. (Lásd „Okosodó közszolgáltatások” című anyagunkat!) A következő hetekben-hónapokban születik döntés átfogó szinten, hogy milyen nagyobb területekre, fejlesztésekre mennyi forrás jut, és majd ezek után jöhet a konkrét projektek tervezése. Szintén most dolgozzák ki a helyreállítási alap felhasználásának részleteit is. „Most fog eldőlni, hogy sikerül-e olyan programokat tető alá hozni, amelyek alapot adnak Magyarország versenyképességének további javításához, hogy az ország, annak társadalma és gazdasága nyertese legyen ennek a soha véget nem érő versenynek. Ahogy a DIMOP kapcsán a közigazgatásban, úgy minden ágazatnak a saját területén végig kell gondolnia, hogy miként tudja hasznosítani a digitalizációt és ahhoz milyen segítségre van szüksége”, emlékeztet Soltész Attila.

Az Infotér elnöke szerencsésnek tartja, hogy külön operatív programba szervezték ki az informatikai fejlesztéseket, mert így nem vész el a részletek között. Ezért is tartja üdvözlendőnek a DIMOP létrejöttét, és hogy abban folytatódik a korábban elkezdett Modern Vállalkozások Programja. Azt is nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarország megőrizze előkelő helyét az összekapcsoltsági rangsorokban. Ehhez viszont szükséges, hogy tovább folytatódjon a szélessávú infrastruktúra fejlesztése.

Okosodó közszolgáltatások

A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban is önálló operatív programot kap a közigazgatás digitális fejlesztése. A korábbi Közigazgatás- és Közszolgáltatási Fejlesztés Operatív Programot (KÖFOP) folytató Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) legfőbb célja a közszolgáltatások elektronizálása és automatizálása.

Az operatív program három fő területre koncentrálja fejlesztéseit:

– Korszerű digitális megoldások bevezetése a közigazgatási munkába, valamint a közszolgáltatások rendszerébe (fejlett adatvédelmi, adatelemzési és feldolgozási megoldások, mesterséges intelligencia, szoftverrobotok, egyebek).

– A nyilvántartások közötti adatcsere, az összekapcsoltság fejlesztése révén új szolgáltatások bevezetése a gazdasági szereplők és az állampolgárok számára.

– Az elektronikus háttér-infrastruktúra, illetve az azokon futó alkalmazások fejlesztése a folyamatok egységesítése és egyszerűsítése érdekében.

A program lehetőséget biztosít nemcsak a kormányhivatali szolgáltatások fejlesztésére, de a helyfüggetlen ügyintézés fejlesztését is támogatja. Az általános, központi informatikai fejlesztések mellett a DIMOP lehetőséget biztosít a helyi közszolgáltatások digitalizációjára, amely az okostelepülés-fejlesztés és önkormányzati szolgáltatásbővítés lehetőségét teremti meg.

Az operatív program két szakmai prioritási tengelyből áll.

Közszolgáltatások digitalizációja A prioritás a közszolgáltatások ügyfélközpontú, a jelenlegi elvárásoknak megfelelő informatikai fejlesztéseit tartalmazza. Első eleme a digitális transzformáció, amelynek beavatkozásai között szerepel az elektronikus ügyintézés kiszélesítése, a helytől független ügyintézés lehetőségének fejlesztése és a kormányhivatali szolgáltatások fejlesztése. A második részterület az adatvezérelt közigazgatás; ez a folyamatok automatizálását, az automatizált döntéshozatalt, valamint a mesterséges intelligencia és a robotizálás alkalmazását takarja. Végül az első tengely harmadik eleme a helyi közszolgáltatások digitalizációja, ami leginkább az önkormányzati szolgáltatásbővítést és az okostelepülések fejlesztését jelenti.

Elektronikus közszolgáltatások összehangolása A második tengely célja a közszolgáltatási rendszerek együttműködésének fejlesztése, a központi e-szolgáltatások kiterjesztése, az összekapcsoltság, és ezzel a rugalmas és stabil működés erősítése. Ennek részeként a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) adatkapcsolatainak fejlesztésével javítja a nyilvántartások közötti átjárhatóságot, illetve a szabályozott és központi e-ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztésével konszolidálja az állami alkalmazásfejlesztést. A prioritási tengely ezen túl kiberbiztonsági fejlesztéseket is tartalmaz.

A DIMOP mellett egy külön, horizontális operatív programot is tervez a kormányzat, DIMOP Plusz néven. Ez egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy olyan átfogó megoldásokat támogasson, amelyek egy-egy ágazati célkitűzés megvalósulása mellett támogatják a digitális transzformáció folyamatát. A DIMOP Plusz négy prioritási tengelyből áll: Intelligensebb Magyarország; Hi-tech és zöld átállás; Magyarország csatlakoztatva; Digitális állampolgárság.

Adatokra épülő gazdaság

Minden korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg az Infoparlament tematikájában az adatvagyon-gazdálkodás. A közigazgatás, hasonlóan a vállalati és személyes létezésünkhöz, folyamatosan termeli az adatokat. Minél inkább összekapcsoljuk ezeket a hatalmas adatvagyonokat, annál magasabb lesz az értékük. „Ma már nem annyira e-közigazgatásról, mint inkább digitális államkormányzásról beszélünk. Ennek alaptétele, hogy a közigazgatásban elérhető adatvagyon fokozott hasznosításával, a minél magasabb fokú robotizálással, vagyis a mesterséges intelligencia technológiák intenzív használatával egyszerűsítsük a folyamatokat, és megvalósítsuk a személyre szabott és kezdeményező közigazgatási szolgáltatásokat”, mondja dr. Gál András Levente, Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) vezetője.

De nem csak a belső hatékonyságnövelés szándéka kényszeríti ki az adatgazdálkodás központi kérdéssé emelését. A globális digitális gazdaságban az adatvagyon hasznosítása olyan mértékben került ki az egyének, vállalkozások vagy éppen a nemzetállamok hatásköréből, hogy az már az országok szuverenitását sérti. Közismert tény, hogy a nagy amerikai techóriások többet tudnak az emberek szokásairól, érdeklődési körükről, mozgásukról, mint azok az államok, amelyeknek polgárai. Ahogy Gál András Levente mondja, ezeknek a cégeknek a globális befolyása csak a legnagyobb országokéhoz mérhető, noha se területük, se hadseregük nincs. Emiatt viszont a versenyképességet alapvetően befolyásoló kritériummá vált, hogy egy ország miként tudja megoldani adatvagyonának szabályozását. „Ha ezt jól csinálja, be fogja tudja indítani adatgazdaságát és versenyképes lesz egész gazdasága. Ha nem, úgy jár, mintha elmaradott lenne az infrastruktúrája, a jogrendszere, az adózási rendszer, vagyis óhatatlanul lemarad a globális versenyben”, fogalmaz a NAVÜ vezetője.

Négydimenziós adatvagyon

A NAVÜ négy dimenziót definiált a nemzeti adatvagyon leírására. Az első és egyik legfontosabb a jogi-közigazgatási dimenzió. Az adatvagyon, mint sokaság tekintetében nincs még irányadó nemzetközi magánjog. A NAVÜ elképzeléseiben ezért újfajta, sui generis (azaz saját jogon létező) magánjogi jószágként tekintenek az adatvagyonra. A kormány már elfogadta, így a parlament előtt van a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslat, amely egyértelmű közjogi kereteket ad az állampolgári és más nagy adatkészletek hatékony felhasználására, hasznosítására. Elkészült, és feltöltés alatt áll a közadat-kataszter, amely június végére véglegesedhet is, május végén pedig tesztverzióban elindulhat Magyarország közadat-portálja. Ugyancsak megkezdődött az önkormányzati adatvagyon kataszteri felmérése. Az első körben Kaposvár, Kecskemét és Monor bevonásával zajlik a pilot, amelynek lezárása szintén június végén várható. Ugyanakkor a kormányzati adatvagyon-elképzelések markánsan különböznek az Európai Unió szintén most formálódó adatpolitikájától. (Lásd az „Eltérő álláspontok” című részt!)

Az adatvagyon második fontos dimenziója közgazdasági. Az adatvagyon esetében még nem alakultak ki bevált értékszámítási módszerek, több modell is versenyez egymással. Meg lehet vizsgálni az előállítási értékét, össze lehet vetni más, hasonló adatkészletek értékével, illetve hozamszámításokat is lehet végezni, vagyis hogy mekkora hasznot hajtana felhasználójának. Az értékesítés módja lehet ingyenes, szabad piaci, illetve kizárólagos, amennyiben ezt az ipar-vagy gazdaságpolitikai célok megkívánják.

A NAVÜ szakkollégiumaiban már javában folynak a modellezések a különféle adatvagyon-elemek eltérő hasznosítási módszereiről. Ami külön csavar a történetben, teszi hozzá Gál András Levente, hogy könnyen elképzelhető, hogy két, önmagában kisebb értékű adatvagyon együttes felhasználása óriási extraprofitot teremt – mint amikor két, egyébként ártalmatlan vegyületet összekeverve robbanóanyaghoz jutunk. Érdekes kérdés, hogy ilyen esetekben az adatvagyon eredeti szolgáltatója milyen módon részesülhet a haszonból.

Szintén fontos eleme a közgazdasági dimenziónak az úgynevezett adattárca. Ennek célja, hogy portfóliószinten is kezelje az egyének vagy vállalkozások adatvagyonát, amelynek nagyságáról jelenleg általában még fogalmuk sincs. A tényleges megvalósítás során létrejöhetnek központi adattárcák, amelyek mondjuk minden személyes adatot kezelnek, vagy szakosodott adattárcák, például a mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási és egyéb adatokra. A lényeg, hogy az adattárca közhiteles módon tárolja az adatokat, és módot adjon az adatok értékesítésére, az elszámolásra.

Végül az adatvagyon harmadik és negyedik dimenziója az informatikai, illetve a közpolitikai. Előbbi az adatvagyont alkotó adatbázisok, nyilvántartások tisztaságára és összekapcsolhatóságára, az erre vonatkozó szabványok kidolgozására helyezi a hangsúlyt. Utóbbi azon igyekszik segíteni, hogy a magyar kkv-k minél nagyobb arányban és mértékben használják fel saját adataikat és a közadataikat. Ennek érdekében a NAVÜ februárban együttműködési megállapodást kötött az MKIK-val: olyan közvetlenül használható eszközöket fejlesztenek ki, amelyekkel a kisebb vállalkozások is könnyebben hasznosíthatják adataikat.

Eltérő álláspontok

Több ponton is vitatja az Európai Unió adatvagyon-hasznosításra vonatkozó terveit a magyar kormányzat. Egyrészt, nem ért egyet azzal, hogy uniós hatáskörbe vonják az adatvagyon szabályozását. Ha azonban az adatvagyonra magánjogi jószágként tekintünk (mint mondjuk az ingatlanra), akkor legfeljebb az erős nemzeti szabályozást egészítheti ki az uniós jog, említi az első vitás kérdést Gál András Levente.

Szintén helytelennek tartják az EU „open data” megközelítését, amely nyílttá és így szabadon felhasználhatóvá tenné a tagállamok közigazgatási folyamatai során előálló adatvagyont. Vannak olyan területek és esetek, ahol ennek helye van (például a pandémia során megosztott kutatási eredmények), ám az adatvagyon előállítására sok milliárd forintot költ az állam. Ha ezt ingyen kell beszolgáltatni a közösbe, az amolyan „adatkommunizmushoz” vezetne, véli a NAVÜ igazgatója. Ráadásul versenyhátrányba hozná az egész EU-t, mert hasonló gesztusra biztosan nem számíthatunk az USA-tól és Kínától.

Szintén nem ért egyet a magyar kormányzat azzal, hogy az EU bürokráciája közvetlen adatkapcsolatot akar kiépíteni a tagállamok polgáraival és vállalkozásaival, minthogy ez szuverenitási kérdéseket vet fel. Azt is feleslegnek tartják, hogy a digitalizáció kapcsán oda nem illő közjogi elemeket (például a nyílt társadalom eszméjét) vonjanak be a diskurzusba.

Idén is online

A tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is az online térben rendezi meg az Infotér Egyesület az Infoparlamentet. Soltész Attila elmondása szerint ennek az egyik oka, hogy a szervezés idején még nem lehetett biztosra menni abban, hogy június elején már fizikai formájában is meg lehet tartani a konferenciát. Másrészt nem akarták elriasztani a részvételtől azokat, akik óvatosságból vagy kényszerűségből nem akarnának/tudnának személyesen részt venni az eseményen.”

Forrás:
Célkeresztben az adatgazdaság; Schopp Attila; IT Business; 2021. június 1.
Az idei Infoparlament 2021. június 10-én lesz. Információ és regisztráció itt.

Az Európai Bizottság javaslata az európai digitális személyazonosság bevezetésére

„A Bizottság a mai napon javaslatot tett az európai digitális személyazonossági keretre, amely lehetővé tenné az EU valamennyi polgára, lakosa és vállalkozása számára, hogy éljen a digitális személyazonosság előnyeivel. A polgárok telefonjukon egyetlen kattintással igazolhatják majd személyazonosságukat, és dokumentumokat oszthatnak meg európai digitális irattárcájukból. Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Európa-szerte el fognak ismerni. Az óriásplatformoknak pedig a felhasználó kérésére el kell majd fogadniuk az európai digitális irattárcák használatát, például az életkor bizonyításához. Az európai digitális irattárca használatáról mindig a felhasználó dönthet majd.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Az európai digitális személyazonosság lehetővé fogja tenni számunkra, hogy minden tagállamban ugyanúgy intézzük ügyeinket, mint odahaza, s mindezt többletköltségek nélkül és akadálymentesen, legyen szó lakásbérlésről vagy bankszámlanyitásról valamely másik európai országban. Mindezt biztonságos és átlátható módon. Eldönthetjük például, hogy mennyi információt, kivel és milyen célból kívánunk megosztani magunkról. Ez egyedülálló lehetőség arra, hogy mindannyian megtapasztaljuk, mit is jelent Európában élni, és európainak lenni.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az uniós polgárok nemcsak magas szintű biztonságot várnak el, hanem azt is, hogy kényelmesen járhassanak el a nemzeti hivataloknál és intézményeknél, legyen szó az adóbevallásuk benyújtásáról vagy egy európai egyetemre való beiratkozásról, ahol hivatalosan kell igazolniuk személyazonosságukat. Az európai digitális irattárcák új lehetőséget kínálnak a különféle szolgáltatásokhoz szükséges adatok tárolására és használatára, a repülőtéren történő ellenőrzéstől kezdve a gépkocsibérlésig. A lényeg, hogy választási lehetőséget biztosítunk a fogyasztóknak, méghozzá egy európai választási lehetőséget. Ez európai nagy- és kisvállalataink javát is fogja szolgálni, mivel számos új szolgáltatást tudnak majd kínálni, lévén, hogy a javaslat biztonságos és megbízható személyazonossági szolgáltatás igénybevételére kínál lehetőséget.”

Az európai digitális személyazonossági keret

Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálnak a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal (pl. vezetői engedély, diplomák, bankszámla). Ezeket az irattárcákat az egyes tagállamok által elismert közigazgatási szervek vagy magánintézmények biztosíthatják.

Az új európai digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az európai polgárok számára, hogy anélkül férjenek hozzá online szolgáltatásokhoz, hogy magánkézben lévő azonosítási módszereket kellene használniuk vagy szükségtelenül kellene megosztaniuk személyes adatokat. Ezzel a megoldással teljes mértékben ők rendelkeznek arról, hogy milyen adatokat osztanak meg.

Az európai digitális személyazonosság:

Bárki számára elérhető lesz, aki használni kívánja: minden uniós polgár, lakos és vállalkozás, aki élni kíván az európai digitális személyazonosság lehetőségével, megteheti majd ezt.

Széles körben használható lesz: az európai digitális irattárcák széles körben használhatók lesznek a felhasználók azonosítására vagy bizonyos személyes igazoló dokumentumaik helyett a célból, hogy Unió-szerte hozzáférhessenek a köz- és magánszolgáltatásokhoz.

Az adataik felett ellenőrzést gyakorló felhasználók: az európai digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az emberek számára, hogy eldöntsék, személyes adataik és tanúsítványaik mely aspektusait kívánják megosztani harmadik felekkel, és nyomon kövessék a megosztott adatokat. A felhasználói ellenőrzés biztosítja, hogy csak olyan információk kerülnek megosztásra, amelyeket feltétlenül meg kell osztani.

Annak érdekében, hogy ez a lehető leghamarabb megvalósulhasson, a javaslatot ajánlás kíséri. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy 2022 szeptemberéig hozzanak létre egy közös eszköztárat, és haladéktalanul kezdjék meg a szükséges előkészítő munkát. Ennek az eszköztárnak műszaki architektúrát, szabványokat és a bevált módszerekre vonatkozó iránymutatásokat kell tartalmaznia.

Következő lépések

A jogalkotási folyamattal párhuzamosan a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és a magánszektorral az európai digitális személyazonosság technikai vonatkozásait illetően. A Digitális Európa programon keresztül a Bizottság támogatni fogja az európai digitális személyazonossági keret végrehajtását, és számos tagállam – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében – nemzeti terveiben az e-kormányzati megoldások, köztük az európai digitális személyazonosság végrehajtására irányuló projekteket irányzott elő.

Háttér-információk

A Bizottság 2030-as digitális iránytűje számos olyan célt és mérföldkövet határoz meg, amelyek elérését az európai digitális személyazonosság elő fogja segíteni. 2030-ra például valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, és minden polgár hozzá fog férni az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz; várhatóan a polgárok 80%-a elektronikus azonosítási megoldást fog alkalmazni.

E kezdeményezés tekintetében a Bizottság a megbízható digitális személyazonosság határokon átnyúló meglévő jogi keretére, az európai elektronikus azonosításra és bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezésre (eIDAS-rendelet) épít. A 2014-ben elfogadott rendelet megteremti az alapját a határokon átnyúló elektronikus azonosításnak, hitelesítésnek és weboldal-hitelesítésnek az EU-n belül. Az európaiak nagyjából 60%-a már most is élvezheti a jelenlegi rendszer előnyeit.

A tagállamok azonban nem kötelesek nemzeti digitális azonosítást kifejleszteni, és azt más tagállamokéval interoperábilissá tenni, ami nagy eltérésekhez vezet az országok között. A jelenlegi javaslat a keret hatékonyságának javításával, valamint előnyeinek a magánszektorra és a mobil használatra való kiterjesztésével orvosolja ezeket a hiányosságokat.

További információk
Európai digitális személyazonosítás – Kérdések és válaszok

Európai digitális személyazonosság – Tények oldal

Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet

Az európai digitális személyazonosságról szóló ajánlás

Az eIDAS honlapja

Jelentés az eIDAS-rendelet értékeléséről

Digitális évtized – Sajtóközlemény”

Forrás:
A Bizottság megbízható és biztonságos digitális személyazonosság létrehozását javasolja valamennyi európai polgár számára; Európai Bizottság; 2021. június 3.

Jön az egységes, uniós digitális irattárca

„Az Európai Bizottság csütörtökön javaslatot tett az európai digitális személyazonossági keretre, amely lehetővé tenné az EU valamennyi polgára, lakosa és vállalkozása számára, hogy éljen a digitális személyazonosság előnyeivel.

Új, tagállamokon átívelő biztonságos, megbízható digitális személyazonossági keretre tett javaslatot tegnap az Európai Bizottság, mely a tagállamok már meglévő, nemzeti digitális személyazonossági rendszerére fog épülni, kiegészítve azt egy az egész nemzetközösségben használható robusztus szolgáltatássá. Az EU végrehajtó szerve szerint az új rendszer létrejöttét részben a koronavírus-járvány, valamint az azzal párhuzamosan jelentkező, a digitális szolgáltatások használatára vonatkozó megnövekedett igény sürgeti.

Egy igazolvány mind felett

Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal (pl. vezetői engedély, diplomák, bankszámla). Ezeket az irattárcákat az egyes tagállamok által elismert közigazgatási szervek vagy magánintézmények biztosíthatják.

Az új európai digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az európai polgárok számára, hogy anélkül férjenek hozzá online szolgáltatásokhoz, hogy magánkézben lévő azonosítási módszereket kellene használniuk vagy szükségtelenül kellene megosztaniuk személyes adatokat. Ezzel a megoldással teljes mértékben ők rendelkeznek arról, hogy milyen adatokat osztanak meg.

Az irattárcával az állampolgároknak lehetőségük lesz az EU-ban mind a köz-, mind a magánszféra által kínált online szolgáltatások igénybevételére, különös tekintettel a szigorú felhasználói hitelesítést igénylő szolgáltatásokra. Ezek közé tartozhat például a bankszámlához való hozzáférés, a kölcsönigénylés, az adóbevallás benyújtása, a hazájában vagy külföldön található egyetemre való beiratkozás, valamint sok egyéb olyan dolog, amelyhez jelenleg hagyományos azonosító eszköz szükséges.

A Bizottság szándéka szerint az európai digitális irattárca a tagállamok által biztosított megbízható digitális személyazonosságra (ez Magyarországon lehet az Ügyfélkapu-elérés) fog épülni, javítva azok hatékonyságát, kiterjesztve azok előnyeit a magánszektorra, valamint biztonságos, ingyenes, kényelmesen használható és a személyes adatok védelmét biztosító személyes digitális irattárcát kínálva.

E kezdeményezés tekintetében a Bizottság a megbízható digitális személyazonosság határokon átnyúló, meglévő jogi keretére, azaz az európai elektronikus azonosításra és bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásra (eIDAS-rendelet) épít.

Javítanák a hatékonyságot

Egyes tagországok (köztük Magyarország is) jelenleg is kínálnak azonosítási rendszert polgáraiknak, míg más országok nem, a rendelkezésre álló rendszereket pedig a Bizottság felmérése szerint nem minden esetben lehet határokon átnyúlóan használni. Jelenleg 14 tagállam alkalmaz 19 bejelentett elektronikus azonosítási rendszert, amelyek az EU-27 lakosságának csaknem 60%-ára terjednek ki. A rendszerek elterjedtsége azonban alacsony, használatuk nehézkes, és az üzleti célú felhasználásuk korlátozott.

A tagállamok ugyanakkor eddig sem voltak és eztán sem lesznek kötelesek a nemzeti digitális azonosítást kifejleszteni, és azt más tagállamokéval interoperábilissá tenni – a jelenlegi javaslat a keret hatékonyságának javításával, valamint előnyeinek a magánszektorra és a mobil használatra való kiterjesztésével próbálja orvosolni a hiányosságokat.

A szervezet célja, hogy 2022 szeptemberéig a tagállamok a Bizottsággal szoros együttműködésben megállapodjanak az európai digitális személyazonossági keret végrehajtását szolgáló eszköztárról, és hogy a Bizottság 2022 októberében közzétegye az eszköztárat, amelyet a technikai keret elfogadását követően kísérleti projektek keretében lehet majd tesztelni.”

Forrás:
Jön az egységes, EU-s digitális irattárca; Koi Tamás; HWSW.hu; 2021. június 4.

Elfogadták az új építésgazdasági stratégiát, felgyorsulhat az építésgazdaság digitalizációja, tervezhetőbbek lehetnek a közbeszerzések

„Előzetes költségbecsléshez kötik az állami közbeszerzési eljárásokat, digitalizálják az épületinformációs adatokat, látogatóközponttá fejlesztik a szentendrei Nemzeti Mintaházparkot, és 24 milliárd forinttal töltik fel a következő két évben a korszerűsítési pályázatok forrását az új építésgazdasági stratégia szerint.

A kormány konkrét forrásokat rendelt az általa már elfogadott Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia megvalósításához szükséges határidős feladatok többségéhez a Magyar Közlönyben megjelent, már hatályba lépett rendeletében. Az eredeti, három éve megalkotott stratégia aktualizált és kibővített változata változatlan céllal íródott, azaz, hogy minden eszközzel segítse az ágazati cégek kapacitásbővítését és hatékonyságának javítását szolgáló technológiaváltást. Az építőanyagok világpiaci árának drasztikus emelkedése, a nagyarányú importkitettség következményei apropót és nyomós érvet is adott a hazai gyártás bővítését segítő beruházások támogatásához. Régóta szorgalmazott cél valósulhat meg az építőanyagok és építési termékek minőségbiztosítási és tanúsítási rendszerének kiépítésével, az állami hátteret ehhez az ÉMI Nonprofit Kft. adja.
A társaság az építőanyagok, építési termékek vizsgálati hátterének megerősítésére és a laboratóriumi háttér infrastruktúrájának fejlesztéséhez az idén 900 millió, jövőre ötmilliárd, 2022-ben pedig további 3,37 milliárd forintot kap a döntése értelmében.

Az Építő-5 korszerűsítési beruházást támogató pályázati rendszer idei kerete 10,5 milliárd forint, a következő két évben pedig 12-12 milliárd forint lesz. Az Építő-támogatási program idei, 12 milliárdos keretéből 1,5 milliárdot az ÉMI kapott a szentendrei Nemzeti Mintaház Park továbbfejlesztésére.
A látogatóközponttá alakuló területen az Otthonteremtési Program, az Épületek Hosszútávú Felújítási Stratégiája és a Gazdaságvédelmi Akcióterv célkitűzéseivel összehangoltan lehetővé válik, hogy az építtetők és az épülethasználók megismerjék a modern, fenntartható, elérhető árú építési technológiákat, termékeket, eljárásokat, kapcsolódó mintaértékű és másolható megoldásokat, terveket.

Itt fogják bemutatni a Nemzeti Mintaterv Katalógusba beválogatott épületeket is. A következő két évben összesen 300 millió forintos fenntartási támogatásra számíthat a létesítmény üzemeltetője – derül ki a kormányhatározatból.

A frissített stratégiába bekerült az Építőipari Tételes Referencia Költségadatbázis felállítása, amelyet 2023-tól kell használni a kormány által később meghatározott kivitelezési értékű projekteknél. Később húzzák meg azt a kivitelezési értékhatárt is, amely fölött az állami beruházások közbeszerzési eljárását az előzetes költségbecslés realitásvizsgálatához és a kockázati besorolásáról szóló szakvéleményhez kötik majd. Az ehhez szükséges jogszabályok módosításának előkészítésével már július végéig el kell készülni. Az őszre összeállhat azon állami beruházások listája, amelyek esetében az ÉMI hatáskörébe utalt Mintavételi és Megfelelőségigazolási Terv alkalmazását és az abban foglaltak teljesülését ellenőrzik.

A kormány döntött arról is, hogy ki kell alakítani azt a modern központi digitális adat- és információtárat, amelyben az állami beruházásokhoz használt építési termékek műszaki információs dokumentumai egységes formában, bárhol hozzáférhetően szerepelnek. Elektronikus szállítólevelet és termékinformációs lapot is előírnak az azonosíthatóság érdekében. Jelentős lépés az építési-bontási hulladékok újrahasznosítási arányát javító újrahasznosító regionális központok létrehozása, erről szeptember végéig kell elkészülnie a megvalósítás részleteit tartalmazó előterjesztésnek.

Gördülő rendszerű, azaz három-öt éves előrelátást biztosító, folyamatosan aktualizálható stratégiát kért az ágazat, aminek az előnyére máris rámutat, hogy máris reagálni képes napjaink legnagyobb kihívására, a hazai építőanyag gyártás erősítésének fontosságára, mert a kivitelezők nem jutnak hozzá elég hazai termékhez most, az importkitettség pedig uniós, és regionális szinten is szokatlanul nagy nálunk – fogalmazott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László a Világgazdaságnak. Hangsúlyozta, a BIM, vagyis az épületinformációs modellezésben fontos, hogy a kormányzat is szerepet vállal, az ágazat digitalizációja nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb kérdése már.”

Forrás:
Mintaházpark segíti az otthonteremtőket; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2021. június 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Uniós digitális Covid-igazolvány: az uniós portál hét országban már egy hónappal a határidő előtt működésbe lépett

„Ma újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az uniós digitális Covid-igazolvány megvalósítása: uniós szinten megkezdődött annak a technikai rendszernek az alkalmazása, amelynek köszönhetően az igazolványokat biztonságosan és a magánélet tiszteletben tartásával lehet ellenőrizni. Az uniós igazolvány bevezetését a Bizottság javasolta annak érdekében, hogy idén nyáron már ismét biztonságosan lehessen utazni. Az igazolvány díjmentes, biztonságos és mindenki számára hozzáférhető lesz. A digitális formában vagy papíron kiállított igazolvány bizonyítékul fog szolgálni arra, hogy tulajdonosa védőoltást kapott a Covid19 ellen, vagy tesztet végeztetett, amelynek eredménye negatív lett, vagy felgyógyult a betegségből.

Az Európai Parlament és a Tanács május 20-án politikai megállapodást kötött az uniós igazolványról szóló rendeletről, ma pedig működésbe lépett az uniós rendszerek technikai alapját képező portál. A mindössze két hónap alatt kiépített portálszolgáltatás lehetővé teszi az összes igazolvány QR-kódjaiban található biztonsági elemek ellenőrzését. Ennek köszönhetően mind a polgárok, mind a hatóságok biztosak lehetnek az igazolványok hitelességében. Az ellenőrzési folyamat során nem kerül sor személyes adatok cseréjére vagy megőrzésére. A portál üzembe helyezésével lezárult az uniós szintű előkészítő munka.

Május 10. óta 22 ország tesztelte sikeresen a portált. Bár a rendelet csak július 1-jétől válik alkalmazandóvá, minden olyan tagállam, amely elvégezte a technikai teszteket, és készen áll az igazolványok kiállítására és ellenőrzésére, önkéntes alapon már most megkezdheti a rendszer használatát. Hét tagállam – Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Horvátország és Lengyelország – döntött úgy, hogy mától csatlakozik a portálhoz és megkezdi az első uniós igazolványok kiállítását, egyes országok pedig úgy határoztak, hogy csak akkor vezetik be az uniós digitális Covid-igazolványt, ha megtörtént az összes funkció nemzeti szintű telepítése. Az elkövetkező napokban és hetekben tehát további országok is csatlakozni fognak a rendszerhez. Az igazolvány bevezetésével kapcsolatos helyzet naprakész áttekintése megtalálható az e témának szentelt honlapon.

A következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a május 20-i politikai megállapodást. A rendelet július 1-jén válik alkalmazandóvá, de az igazolvány kiállításához további hathetes átmeneti időszak áll azon tagállamok rendelkezésére, amelyeknek több időre van szükségük. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is technikai és pénzügyi segítséget nyújt a tagállamoknak az uniós portálhoz való csatlakozásuk elősegítése érdekében.

A biztosi testület tagjai a következőket mondták el:
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „A portál mai üzembe helyezése fontos lépés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megkezdjék a portál használatát és az uniós digitális Covid-igazolványok kiállítását. Bíztató kezdetnek ítélem meg, hogy hét tagállam már mától csatlakozik. Ugyanakkor a többieket is arra biztatom, hogy mielőbb kövessék e hét tagállam példáját. A kellő időben megvalósuló felkészülés lehetővé fogja tenni, hogy július 1-jére – vagyis arra az időpontra, amikor megkezdődik a javaslat megvalósítása – a teljes rendszer működésbe lépjen, és Európa készen álljon a nyári nyitásra.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „Az uniós digitális Covid-igazolvány bizonyítja, hogy a hatékony e-egészségügyi megoldások hozzáadott értéket jelentenek polgáraink számára. Fontos, hogy az elkövetkező hetekben minden tagállam teljeskörűen véglegesítse az igazolványok kiadására, tárolására és ellenőrzésére szolgáló nemzeti rendszerét annak érdekében, hogy a rendszer a nyári szabadságok idejére működőképes legyen. Az uniós polgárok alig várják, hogy újra utazhassanak, és hogy ezt teljes biztonságban tehessék meg. Ehhez elengedhetetlen az uniós bizonyítvány bevezetése.”

Didier Reynders jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „Az uniós digitális Covid-igazolvány olyan közös eszköz, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy újra szabadon és biztonságosan mozogjanak. Az igazolvány jól példázza Európa technológiai vezető szerepét, maradéktalanul tiszteletben tartva értékeinket és elveinket: az adatvédelmet, az inkluzivitást és az arányosságot. Fontos, hogy az elkövetkező hetekben minden tagállam teljes mértékben felkészüljön, hogy a rendszer július 1-jére teljesen működőképes legyen.”

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2021. március 17-én javaslatot terjesztett elő egy uniós Covid-igazolvány létrehozásáról, amelynek célja, hogy a világjárvány alatt megkönnyítse a polgárok Unión belüli biztonságos szabad mozgását. Május 20-án a társjogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak.

A jogalkotási folyamattal párhuzamosan a Bizottság az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes e-egészségügyi hálózat keretében szorosan együttműködött a tagállamok képviselőivel a technikai megvalósítással kapcsolatban. Április 21-én a januárban elfogadott és márciusban frissített iránymutatások, valamint a bizalmi keretrendszer márciusban elfogadott vázlata alapján elfogadták a műszaki előírásokat,. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve tervezési sablont is kidolgozott a papíralapú formátumban kiállított uniós Covid-igazolványok elismerésének megkönnyítése érdekében.

A T-Systems és az SAP által létrehozott uniós portált a Bizottság luxemburgi adatközpontjából üzemeltetik. A portál lehetővé teszi az összes igazolvány QR-kódjaiban található digitális aláírások ellenőrzését, mégpedig úgy, hogy közben személyes adatok kezelésére nem kerül sor. Az ellenőrzéshez szükséges aláírási kulcsok tárolása nemzeti szintű szervereken történik; a portálon keresztül a nemzeti ellenőrző alkalmazások vagy rendszerek EU-szerte hozzáférhetnek ezekhez a kulcsokhoz.

A Bizottság a nemzeti szintű bevezetés elősegítése érdekében referenciaszoftvereket és -alkalmazásokat is kidolgozott az igazolványok kiadásához, tárolásához és ellenőrzéséhez. Ezek a szoftverek és alkalmazások a GitHub honlapon érhetők el, és jelenleg 12 tagállam alkalmazza őket.

A koronavírus leküzdését célzó intézkedésekkel, valamint a tagállamok által alkalmazott utazási korlátozásokkal kapcsolatos legújabb információk megtalálhatók a Re-open EU platformon.

További információk

Az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítését célzó digitális zöldigazolványra vonatkozó javaslatok

A tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok digitális zöldigazolványára irányuló javaslat

A szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló, 2020. október 13-i tanácsi ajánlás módosítására irányuló bizottsági javaslat

Kérdések és válaszok (frissített változat)

Tájékoztató

Honlap

Új videoanyagok

Az uniós digitális Covid-igazolványt bemutató videofelvétel:

Re-open EU”

Forrás:
Uniós digitális Covid-igazolvány: az uniós portál hét országban már egy hónappal a határidő előtt működésbe lépett; Európai Bizottság; 2021. június 1.

Nyárra elkészül a digitális védettségi igazolvány újabb fejlesztése, frissített funkciókkal

„ Nyárra elkészül a digitális védettségi igazolvány újabb fejlesztése. Az applikáció folyamatosan frissülni fog, hogy újabb funkciókkal segítse a felhasználókat.

A digitális védettségi igazolvány továbbfejlesztése folyamatban van – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint június közepére készül el az az új funkció, amellyel leolvashatóvá válik, hogy az applikáció használója mikor kapta meg a második oltását. Hamarosan az is leolvasható lesz az alkalmazásról, hogy a koronavírus elleni milyen típusú vakcinát kapott a felhasználó.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy az EU-s védettségi igazolvány bevezetésének az időpontja még nem mindig nem került nyilvánosságra, így a koronavírus elleni védekezés tekintetében, a beadott oltások aránya mellett hazánk már az adminisztratív intézkedések terén is lehagyta Európát. [Ez egy téves információ. Lásd: Uniós digitális Covid-igazolvány: az uniós portál hét országban már egy hónappal a határidő előtt működésbe lépett. Szerk.]
A Google Play áruházban EESZT-alkalmazás néven, az App Store-ban pedig EESZT Lakossagi néven érhető el az applikáció – írta meg korábban a Magyar Nemzet.

Az applikáció nagyban megkönnyíti mindazok életét, akik már megkapták a védőoltást, még nem rendelkeznek azonban az oltási igazolvánnyal, valamint a szolgáltatóknak is lehetővé teszi a vendégkör növelését.

Az alkalmazás közvetlenül kapcsolódik az oltóorvosok által használt informatikai rendszerhez, az EESZT-hez, így már az első védőoltás rögzítése után azonnal jelzi a beoltottságot. A program egyértelműen jelzi az oltás hiányát is.

A mobilalkalmazás az oltás tényét igazolja, tehát a vírusfertőzésen való átesettség bizonyításához továbbra is a védettségi igazolvány szükséges.

Az alkalmazás használatáról, a regisztráció menetéről bővebb információkat talál a Koronavírus.gov.hu kormányzati portálon.”

Forrás:
Új funkciókkal bővül a védettséget igazoló applikáció; Magyar Nemzet; 2021. május 31.

Megkezdte működését Magyar Államkincstár (MÁK) új, multi-devizás számlavezető rendszere

„ Elindult a Magyar Államkincstár (MÁK) új, multi-devizás számlavezető rendszere; június 1-től az államháztartásról szóló törvényben meghatározott önkormányzati és egyéb pénzforgalmi számlatulajdonosok teljes körű számlavezetése már az új rendszerben történik – közölte a MÁK az MTI-vel pénteken.

Bugár Csaba elnök a közleményben ismertette, ezzel a lépéssel több mint 2500 ügyfél 9100 számláját már az új rendszerben tartják nyilván. Az ügyfelek a fejlesztésnek köszönhetően a hazai banki elvárásoknak megfelelő versenyképes szolgáltatási szinten és kondíciókkal tudják pénzforgalmukat intézni – tette hozzá.

A 14,791 milliárd forintos projekt a Széchenyi 2020 program része, középpontjában a hatékony működés kialakítása, a mindenkori jogszabályoknak való teljes körű megfelelés, a változó jogszabályi környezetre való rugalmas és gyors reagálás, valamint a társadalmi elvárásoknak való megfelelés áll – írta a MÁK.”

Forrás:
Elérhető a Magyar Államkincstár új számlavezető rendszere; Mandiner, Makronóm; 2021. június 4.

Pályázat keretében, idén már bölcsődék is elkészíthetik honlapjukat az OkosÓvoda Programban

„Holnaptól lehet jelentkezni az OkosÓvoda Program pályázatára, amelyhez 2021-ben a bölcsődék is csatlakozhatnak – jelentette be Solymár Károly Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, a nagysikerű program újabb üteme száz hazai intézménynek nyújt majd segítséget egyedi igényeikre szabott ingyenes honlapjaik kialakításában.

Az idén már negyedik alkalommal meghirdetett pályázaton mostanáig több mint háromszáz intézmény vett részt. A jelentkezésekkel megkezdődő pályázati eljárásban kiválasztott újabb száz hazai óvoda és bölcsőde egységes szolgáltatásként, kész arculati elemeket tartalmazó modulokból alakíthatja majd ki saját internetes felületét. A honlap létrehozására és üzemeltetésére ingyenesen készíti fel a nyertes intézmények kijelölt munkatársát az OkosÓvoda Program.

A Digitális Jólét Program (DJP) és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája kiemelt célja a digitális kultúra és kompetencia fejlesztése, a médiatudatosság, a gyermekvédelem és a biztonságos, értékteremtő internethasználat elősegítése. A pályázó intézmények idén is részt vesznek a DJP „DigiMini” kutatásában, amelynek feldolgozott eredményei óvodapedagógusok képzését és -továbbképzését segíthetik majd, kiindulópontot biztosítva a digitális médiakörnyezethez kapcsolódó nevelési, oktatási kérdésekben.

„A gyerekek egyre fiatalabb korban találkoznak először a digitális eszközökkel. A káros tartalmak szűrése érdekében már a bölcsődékben és óvodákban érdemes fejleszteni a felnövekvő generációk megóvásához szükséges képességeket. Az OkosÓvoda Program a digitális gyermekvédelem mellett lehetőséget teremt az intézményi web kiépítésére is, amely mára elengedhetetlenné vált az intézmény és a szülők közötti kommunikációban” – hangsúlyozta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

A pályázatról további információk a https://digitalisgyermekvedelem.hu oldalon találhatók, a jelentkezési lapokat 2021. június 1. és augusztus 1. között lehet benyújtani.”

Forrás:
Idén már bölcsődék is elkészíthetik honlapjukat az OkosÓvoda Programban; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. május 31.

A Digitális Falu Program részeként Erdélyben is elindul a Településszonda

„2021. június 3-án Jobbágy László a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője Marosvásárhelyen jelentette be, hogy a Digitális Jólét Program Erdélyben is elindítja a Digitális Falu Program intézkedései közül a Településszondát. A kezdeményezés célja a magyarországi Településszonda határon túli alkalmazása és a digitális ökoszisztémában résztvevő vállalkozások, önkormányzatok szerepének növelése.

A Digitális Falu Program célja, hogy okos, digitális megoldások alkalmazásával még tovább növelje a falvak megtartó erejét és az ott élők életszínvonalát, illetve erősítse a vidéki életforma hagyományos előnyeit. A program a vidéki térségekben élők, és a falvakban letelepedni szándékozók számára kívánja vonzóvá tenni a kistérségeket. Az eseményen Balla Attila a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese a Digitális Falu Programról elmondta: a program okos megoldásokkal támogatja a kistelepülések vonzerejének növelését. „A falvak az okos, úgynevezett „smart” megközelítéssel nemcsak élhetőbb helyekké, de akár innovációs központokká is válhatnak.” – hangsúlyozta az ügyvezető-helyettes.

Az okosvárosok fejlesztése a kormányzati, önkormányzati, gazdasági, tudományos és civil szereplők, valamint a helyi polgárok együttműködésére épül. Az okostelepüléssé válás minden esetben egyedi programot feltételez, és a technológia fejlődésével párhuzamosan folyamatos korrekciót, nyomon követést igényel. A Településszonda célja, hogy a helyi közösség igényeire reflektálva olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek segítségével hatékonyabban szervezhető meg a vizsgált település, térség szolgáltatási rendszere, ideértve a környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható helyi tömeg¬közlekedés, egészségügy és szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, energiatermelés kialakítását vagy a helyi erőforrásokra és hagyományokra épülő szolgáltatások szervezését. A részvételi kutatás eredménye egy műszaki tartalommal ellátott cselekvési terv az önkormányzati és kormányzati döntéshozók számára a konkrét helyi igényeket, trendeket és megoldásra váró problémákat illetően.

A Településszonda fontos eleme a helyi stakeholder-igények és preferenciák empirikus kutatása, a felhasználói szempontok felmérése, a koronavírus okozta válság által a korábbinál is jobban fókuszba kerülő digitalizáció állapotának vizsgálata, valamint helyi problématérkép készítése a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjaira tekintettel. A kutatás, mely a közösségi tervezés települési szintű dimenziója, alapvetően az állampolgárok részvételén alapul.

A rendezvényen Péter Ferenc, Maros Megye Tanács elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanács elnöke és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanács elnöke is részt vett.

A Digitális Jólét Program (DJP) kiemelt figyelmet fordít a digitalizáció témájában zajló ismeretterjesztésre és kapcsolatépítésre a külhoni térségekben is.

A Településszondával kapcsolatban bővebb információ:
Besenyei Sarolta (Digitális Jólét Nonprofit Kft. Erdélyi képviseletének vezetője)
Email cím: djpmarosvasarhely@djnkft.hu”

Forrás:
A Digitális Falu Program részeként Erdélyben is elindul a Településszonda; Digitális Jólét Program; 2021. június 4.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. június 7.
Váltás a kínai digitális közdiplomáciában?

Erősen felbolygatta a napokban a nemzetközi kapcsolatok elemzőinek közegét az a beszéd, amiben Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára (egyben államfő) a kínai diplomácia előtt álló feladatokat ismertette. Hszi a Központi Bizottság Politikai Bizottsága munkacsoportjának ülésén szólalt fel, és az ország nemzetközi kommunikációjának számottevő javítását sürgette.
A pártfőtitkár egyik meghatározó politikai kommunikációs gondolata volt már korábban is az a törekvés, hogy a külföldi közvéleményeket megcélzó kínai propagandával, tömegtájékoztatással és közdiplomáciával (benne hangsúlyosan a digitális diplomáciával) kapcsolatos politikai elvárás az legyen, hogy „jól mesélje el Kína történetét”. A koncepció, ahogy az a szóhasználatban is markánsan tükröződik, alapvetően magáévá tette a nyugati politikai marketing központi elemét: ebben a legfontosabb mozzanat, hogy az ország külpolitikai céljait a kommunikációs terekben egy hatékony és hatásos „narratíva” formájában jelenítse meg. A mostani beszédben megfogalmazott célkitűzések arra engednek következtetni, hogy ezt a területet (a nemzetközi kommunikáció „frontvonalát”) kiemelt prioritásként kezeli a jövőben a kínai politikai vezetés. Alapvető cél, a nemzetközi kommunikáció javítása, illetve egy markáns önálló hang megtalálása a nemzetközi diskurzusok dimenziójában, ami jól illeszkedik Kína megnövekedett nemzeti erejéhez és nemzetközi státuszához.
Az elmúlt néhány évben jól érzékelhetően erősödött a kínai közdiplomácia azon törekvése, hogy a korábbi (a „szolid visszafogottság diplomáciájának” korszakára jellemző) nemzetközi kommunikációt számottevően erősítse. Ez – a globális társadalmak változásaihoz is igazodva – elsősorban az online terekben való jelenlét növelésében, a digitális közdiplomácia teljes eszköztárának erősítésében nyilvánult meg. A nemzetközi kommunikációs tevékenységekben a koronavírusos 2020-as év jelentette az igazi vízválasztót: ugrásszerűen megnövekedett a kínai közdiplomácia jelenléte az online dimenzióban, elsősorban a globális közbeszéd eminens tereivé növekvő közösségi média platformokon. A növekedés szembeötlő: megsokszorozódott a közkedvelt platformokon a kínai álláspontot (azaz a kínai „narratívát”) közvetíteni hivatott fiókok száma. Az egyértelműen erősödő „külpolitikai irányultságú” jelenlét egyrészt a kínai közvélemény számára otthonos közegekben (a Weibo, a WeChat és más hasonló belföldi mikroblog felületeken) tapintható, ugyanakkor beszédes fejleményként növekedett a „nemzetközi közvélemény”, azaz a nyugati világ társadalmainak elérését lehetővé tevő platformok, mindenekelőtt a Twitter, a Facebook és a YouTube „belakása” is. Mint ismert: ezek a világban nagyon népszerű közösségi média felületek már hosszú ideje nem elérhetők a Kínai Népköztársaság határain belül, így az ezeken erősödő jelenlét nyilvánvalóan a külföldi közvéleményeket célozza meg. A külvilág felé a maguk nemzeti narratíváját közvetíteni kívánó kínai online jelenlétet, a szembeötlő számszerű növekedés mellett két további tényező jellemzi. Egy felől markánsan diverzifikálódott a kommunikáció aktorainak köre: a hivatalos állami szereplők (a hivatalos kínai diplomáciai szervezetek, továbbá az állami hírközlési és tájékoztatási intézmények) mellett most már látványosan bekapcsolódtak a nemzetközi diskurzusokba a „civil” résztvevők is. Bloggerek, influenszerek, illetve a hétköznapi közösségi médiahasználók. A kifelé irányuló közbeszéd, a kínai narratíva elmesélése és képviselete ezzel az egyre terebélyesedő kommunikátori körrel mára valódi digitális közdiplomáciává nőtte ki magát. Érdemes tisztán látni: miközben a nyugati szakértői kör előszeretettel nevezi ezt a „népi diplomata” közeget „állami trolloknak”, esetleg „fizetett bérposztolóknak”, vagy egész egyszerűen csak a bitek világában létező „botoknak”, addig a valóság más. Miközben természetesen az állami szervezetrendszerek – ahogy a világ valamennyi országában, és különösen a nyugati világban – igen aktívak a nemzetközi kommunikáció tereinek meghódításában, az ott folyó diskurzusok befolyásolásában, addig az online terekben érzékelhetően növekszik a valóságos kínai netpolgárok aktivitása is. Ami nem véletlen. Kína fejlődésének néhány utóbbi évtizede elképesztő egzisztenciális (sőt, már-már civilizációs) ugrást jelentett ugyanis az országban lakó hatalmas embertömegek számára. Itt százmilliókról (!) beszélünk, akik a szegénysorsból egy kvázi középosztályi életminőségbe keveredtek fel, alig egy emberöltő alatt. A szédületes státuszbeli fejlődés ráadásul különösen látványos technológiai fejlődéssel párosult: Kína ma a világ leginkább digitalizált országai közé tartozik, ahol a közösségi platformok napi aktív használóinak a száma is százmilliós nagyságrendű. Az elmúlt másfél év, a koronavírus fenyegetése pedig óriásit lendített tovább azon a magabiztosságon, nemzeti büszkeségen, amivel az 1,4 milliárdos Kína lakóinak jó része tekint társadalmára. És, bár ezt a nyugati embernek nehéz elhinnie: államára is, sőt, az azt meghatározó és irányító Kínai Kommunista Pártra is. A kínaiakban (ahogy azt néhány nyugati kutatásból lehet tudni) a járványkezelés eredményessége tovább növelte az államba vetett bizalmat, a társadalmi stabilitást, és a nemzeti önbecsülést. Ez a magabiztosság az online terekben épülő közbeszédben is jól érezteti a hatását. Ugyanakkor a kínai netpolgárok figyelmét sem kerülte el, hogy a járvány éve alatt látványosan kiéleződött a geopolitikai szembenállás. Ami az online terekben folyó információs háborúság elszabadulásában is testet öltött. És a kínai a digitális térben is harcos típusnak mutatkozik.
Ami elvezet minket a kínai közdiplomácia, külpolitikai közkommunikáció fejleményeinek harmadik csoportjához: nem csupán az aktivitás mennyiségi növekedésének, illetve a szereplők köreinek bővülésének lehettünk tanúi az elmúlt időkben. Egyértelműen megváltozott a kínai közdiplomácia stílusa, hangneme is. Ez a határozottan „asszertív”, más felfogás szerint agresszív, de egyértelműen éles és szókimondó beszéd (ami egyaránt jelentkezik a hivatalos diplomáciában és a „népi közdiplomáciában” is) meghökkentette a nyugati politikai eliteket és szakmai elemzőket. Úgy vélték (és vélik ma is), hogy ez a szakítás a korábbi semleges (sőt, „semmitmondóan szürke”) nemzetközi kommunikációval személyes emberi tulajdonságokban (nevezetesen Hszi Csin-ping főtitkár-államfő autoriter vonásaiban) gyökerezik. Másrészt azt hangsúlyozták, hogy ez az új eszköz (amit „wolf warrior, azaz farkas harcos” diplomáciának kereszteltek el a nyugati kommentátorok) alapvetően nem hatékony, sőt ellentermékeny: nem, hogy javítaná Kína nemzetközi státuszát, de kifejezetten rontja az ország megítélését a „nemzetközi közösség” körében. A kulcs ebben az utóbbi kifejezésben van: ez a kategória ugyanis az Egyesült Államok és a nyugati világ köreit fedi a közkeletű médiabeszédben. Ám nem foglalja magába sem Ázsia országainak jó részét, sem Latin-Amerika, sem pedig Afrika közvéleményeit. A kijózanító valóság az, hogy ez az új nemzetközi kommunikációs stílus nem egy-egy vezető zsarnoki személyiségéből fakad, hanem Kína fokozatosan növekvő gazdasági, katonai erejéből táplálkozik. Magyarán: a nagyhatalom Kína a nagyhatalomnak kijáró tiszteletet várja el a nemzetközi beszédben. És ha máshogy nem megy, ezt egyre inkább hajlamos kikényszeríteni.
Ugyanakkor a kínai vezetés (amely az elmúlt évek nemzetközi kapcsolati tevékenységeinek köszönhetően jelentős megbecsülést vívott ki a világ „nem nyugati” háromnegyedében) vélhetően fontosnak tartja a nyugati világhoz tartozó közvélemények megnyerését is. A Nyugat biztonságpolitikai és gazdasági szempontból is fontos szereplője a most formálódó multipoláris világrendnek, és ennek a kínai elit nagyon is tudatában van. Ahogy abban is, hogy ebben a közegben (értve ezen a politikai és szakmai eliteket, de a nyugati közvélemények jó részét is) valóban számottevően romlott Kína megítélése, csökkent az ország presztízse. A Hszi Csin-ping által most meghirdetett új közdiplomáciai „irányvonalban” ez a felismerés látszik tükröződni. A meghirdetett célok (javítani a kínai álláspont kommunikálását, a kínai szempontok érvényesítését, a saját narratíva elmesélését) nyilvánvalóak, közérthetőek, de persze nem túl sokat mondóak. A főtitkári beszédben azonban van három mozzanat is, amire érdekes felfigyelni: Hszi Csin-ping szerint a javítás kényszere mögött álló okok a külső környezet drámai megváltozásában keresendők. Másrészt elgondolkodtató az is: a konkrét teendők között azt emeli ki, hogy alaposabban tanulmányozni kell a nemzetközi közkommunikáció (és imázsépítés) eljárásait, módszereit, „törvényszerűségeit”, javítani kell a kommunikációs szakembergárda képzettségét. Fontosnak látszik harmadrészt az is, hogy milyen terekre helyezné a hangsúlyt az új közdiplomácia: az emberek közötti közvetlen párbeszéd, illetve a kultúra összekapcsoló ereje kerülne fókuszba. Ezekből az apró, de fontos mozzanatokból az látható, hogy az „új nemzetközi kommunikáció” hátterében nem az áll (ahogy a nyugati szakmai gárda hinni szeretné), hogy „a kínai vezetés felismerte az agresszív wolf warrior diplomácia” káros mivoltát, és „visszatér a régi idők csendes és semmitmondó” diplomáciai beszédéhez). Sokkal plauzibilisebb azt gondolni: a kínai vezetés azt ismerte fel, hogy a nemzetközi kommunikáció, a propaganda terepén még mindig messze előttük jár a Nyugat, a maga több mint évszázados tapasztalatával ezen a fontos területen. A kínai politika szerint pedig ezen a téren is a már jól bevált recept a követendő: megfigyelni, eltanulni, és aztán hatékonyan alkalmazni.
China’s centennial fervor affects its international ties; Bethany Allen-Ebrahimian; Axios; 2021. május 27.
China’s ’wolf warrior’ diplomats raise hackles around the world; The Times; 2021. május 24.
Is Xi Re-thinking ’Wolf Warrior” Diplomacy?; Joseph Brouwer; China Digital Times; 2021. június 2.
Xi Focus: Xi presses improving China’s international communication capacity;
Hua Xia; Xinhua; 2021. június 1.

Már olvasható az ENSZ „Kormányzati kiber szakértői munkacsoport” jelentésének a szövege

Az ENSZ online felületén már elérhető a Világszervezet Kormányzati kiber szakértői munkacsoportjának (UN Group of Government Experts, UN GGE, más néven UN CyberGGE) jelentése. A munkaszervezetet két évvel ezelőtt hívták életre a kibertér konfliktushelyzeteire alkalmazható nemzetközi szabályozás lehetőségeinek vizsgálatára. A munkacsoport 25 tagállam szakembereit tömörítette (akik azonban kifejezetten „magánszakértő” minőségben munkálkodtak, tehát nem az egyes tagállamok hivatalos képviselőiként), ahol a kibertér (és persze a geopolitikai „nagyvilág”) valamennyi mértékadó szereplője hallathatta a hangját: az USÁ-tól Kínán és Oroszországok át az olyan középhatalmak, mint Nagy-Britannia, Brazília, illetve a kibertér szabályozási kérdéseinek olyan elismert „kishatalmai’, mint Észtország. A testület munkáját egyébként brazil szakember vezette, ami a kérdésben egyre hangsúlyosabb latin-amerikai szerepvállalásra bizonyság.
Az ENSZ egy sajátos (adott célfeladatra, adott mandátummal, adott időtartammal létrejövő) munkaszervezet típusának a hivatalos felhatalmazása arra szólt, hogy a „felelős állami magatartás” szabályait vizsgálja a nemzetközi biztonság összefüggésrendszerében, különös tekintettel a kibertér viszonyaira. A tagállamok szakmai és politikai képviselőin túl fontos kormányközi szervezetekkel is konzultált a testület: egyebek mellett kikérte az Afrikai Unió, az EU, a Latin-Amerikai Államok Szervezete, valamint az EBESZ álláspontját is.
Idén májusban egy konszenzusos jelentéssel zárta munkáját a GGE. Az előzetesen közreadott szövegváltozat szerint a szakértői testület legfontosabb megállapítása az, hogy a kibertérben való állami érintettségű konfliktusokra is alkalmazhatók a nemzetközi humanitárius jog főbb megállapításai és jogelvei. A kibertérben való állami viselkedés szabályainak pontosabb definiálása érdekében a jelentés egy kiegészítő „fogalmi szintet” is tartalmaz a szöveg, amely azt teszi egyértelművé, hogy a nemzetközi jog normái hogyan értelmezendők és alkalmazandók a kibertér vonatkozásában.
Group of Governmental Experts; Forbes; 2021. május 7.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

USA: párt alapon eltérő koncepciók a technológiai szektor szabályozására

Széleskörű az egyetértés az Egyesült Államok politikájában mérvadó két nagy párt, a demokraták és a republikánusok képviselői között abban a tekintetben, hogy a technológiai óriásvállalatok működését most már megfelelő szabályok közé szükséges szorítani. A mikénteket illetően azonban jelentősen eltér a politika két főszereplőjének az álláspontja, ami az ország közéletét az utóbbi fél évtizedben erősödő polarizálódás ismeretében talán nem is olyan meglepő. A Demokrata Párt törvényhozói alapvetően egy olyan jogszabályban gondolkodnak, amely a nélkülözhetetlen szabályozási elvek gyakorlatra fordításában a lehető legmesszebb menőkig figyelembe veszi a nagyvállalati szektor érdekeit is. Ezt a meghatározó szemléletmódot jól tükrözi, hogy a törvénytervezetről tanácskozó kongresszusi bizottság munkájába bevonták a Facebook, a Twitter és a Google képviselőit is.
Ezzel szöges ellentétben a Republikánus Párt, a Florida Állam élén álló konzervatív kormányzó vezetésével olyan jogszabályi keretekben gondolkodik, amelyek jelentősen korlátoznák a nagy digitális cégek azon jogát, hogy az általuk továbbított tartalmak felett moderátori minőségben dönthessenek (magyarán: hogy azokat saját érték- és vállalati szabályrendjük szerint cenzúrázhassák). A floridaiak jogszabálya tilalmazná egyenek mellett a politikai tisztségekre pályázók örök időkre szóló kitiltását a platformokról, illetve lehetőséget adnának a felhasználóknak, hogy a digitális szolgáltatók korlátozó döntéseit bíróság előtt támadhassák meg.
Tech regulations take different paths by party; Ina Fried; Axios Login; 2021. május 26.

Oroszország: határozott kormányzati fellépés az online óriáscégek megrendszabályozására

Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor a jelek szerint jogi szankciókkal kíván érvényt szerezni a nagy digitális szolgáltatóknál az online médiatartalmakkal kapcsolatos verdiktjeinek. A hatóság az utóbbi időben többször jelezte a Facebook, a Twitter és Google képviselőinek, hogy az orosz törvényekkel ellentétes tartalmakat el kell távolítaniuk a szolgáltatási felületeikről, ám mindeddig ennek a felszólításnak – állítják a hivatal képviselői – kevés foganatja akadt. A Roszkomnadzor most kilátásba helyezte, hogy az orosz törvényeknek való megfelelési felszólításaikat figyelmen hagyó (tehát, a hatóság által kifogásolt tartalmak eltávolítását megtagadó, illetve a hatóság által törvényesnek tartott és a szolgáltatók által önkényesen eltávolított tartalmak visszaállítására nem hajlandó) amerikai online óriásvállalatok jelentős pénzbírságra, illetve akár szolgáltatásaik számottevő korlátozására számíthatnak. Az álláspontnak nyomatékot adhat az a tény, hogy nem sokkal ezelőtt a médiahatóság 6 millió rubel (nagyjából 80 ezer dollár) büntetéssel sújtotta a Google-t, törvénybe ütköző tartalmak eltávolításának elmulasztása miatt. A súlyosabb eszközök alkalmazásának lehetőségét pedig az a márciusi lépés vetítette előre, amikor a Roszkomnadzor rendelkezése nyomán jelentősen korlátozták (gyakorlatilag a használhatóság határáig lassították) a Twitter elérését Oroszország határain belül. Azóta az amerikai cég mintegy 6000 kifogásolt posztot már eltávolított a platformjáról, ám hasonló korlátozásokat helyeztek most kilátásba a Facebookkal szemben is.
Az orosz médiahatóság további követelése az is, hogy – ugyancsak az orosz szabályozásnak megfelelően – a nagy technológiai cégek kizárólag Oroszország területén található szervereken tárolhatják a felhasználókra vonatkozó adattömeget. A digitális szuverenitás e fontos alapelvének való megfelelésre a Roszkomnadzor idén július 1-ig adott határidőt a nagy külföldi digitális szolgáltató vállalatoknak.
Ezekkel a törekvéseivel – fogalmaz a témában megszólaló The New York Times – az orosz hatóság a világ jó néhány más államához hasonló nyomást kíván gyakorolni a digitális óriáscégekre azért, hogy azok feladják „az online szólásszabadságot védő alapelveiket”. Sokan azonban úgy vélik: a Twitter, a Facebook, vagy éppen a Google mostanában gyakorta tűnik úgy, mint az online szólásszabadság önjelölt cenzora, nem pedig védelmezője. Ami áttételesen nem kevéssé bátorítja a maguk korlátozó elveit érvényesíteni kívánó államokat.
Russia Raises Heat on Twitter, Google and Facebook in Online Crackdown; Adam Satariano, Oleg Matsnev; The New York Times; 2021. május 26.

Az indiai rendőrség rajtaütött a Twitter cég delhi központján

Bár Indiát előszeretettel szokták a „világ legnépesebb demokráciájának” nevezni szakértői körökben, ebben a pozitív megítélésben jelentős szerepet játszhat az a tény, hogy az ázsiai ország a leghatalmasabb (és perspektívájában is legfenyegetőbb) riválisa a ma már egyes számú közellenségnek számító Kínának. India a valóságban egyre több aggasztó jelenséget produkál, a vallási eredetű fanatizmus állami inspirációjától kezdve a politikai szélsőségesség más megnyilvánulásainak fokozatos előre törésén át éppen a digitális térben különösen következetesen alkalmazott nacionalizmusig. A delhi kormány már eddig is számos jelét adta annak, hogy – a digitális szuverenitás nemrég törvényben is rögzített alapelvét maximálisan kikényszerítve – nem engedi át a nagy amerikai vagy kínai technocégeknek azt a jogot, hogy kedvük szerint alakíthassák az online mezőben, és különösen a közösségi platformokon folyó információáramlást. Az elmúlt hetekben (az ország számos pontján kirobbanó földműves megmozdulásokkal kapcsolatban) többször is kikényszerítette az állami hírközlési hatóság az általa illegálisnak minősített (mert a járványügyi vészhelyzet közepette nyilvános megmozdulásokra buzdító) tartalmak moderálását (azaz eltávolítását). Néhány napja egy különösen nyomatékos akcióval az indiai állam arra hívta fel a nagy technológiai szolgáltatók figyelmét, hogy ez eddig csak az érem egyik oldala volt.
Május utolsó napjaiban ugyanis az indiai rendőrség egy elit osztaga rajtaütött a Twitter cég Új-Delhiben levő irodáin. Az ok: az országban közkedvelt közösségi médiaszolgáltató „manipulált tartalom” címkével látta el a kormányzó Bharatija Dzsanata politikai párt képviselői által közreadott posztokat. Az indiai hírközlési hatóság hivatalosan szólította fel a Twittert a szerintük jogsértő címkézés eltávolítására. A rendőrségi akcióra azt követően került sor, hogy a közösségi szolgáltató nem reagált a megkeresésre. A Twitter és az indiai állam viszonya már hónapok óta mélyrepülésben van: februárban, kifogásolt médiatartalmak eltávolításának megtagadása miatt már a cég vezetőinek bebörtönzését is kilátásba helyezte a hatóság. Az egybeesés aligha véletlen: éppen februárban jelent meg az új jogszabály, amely a korábbinál nagyobb hatalmat biztosít az indiai hatóságoknak az országban megjelenő online tartalmak felett.
Police in Delhi Have Descended on Twitter’s Headquarters In The Country; Pranav Dixit ; BuzzFeed; 2021. május 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. június 7.

A terrorakciókkal azonos megítélés alá eshetnek a zsarolóvírusos támadások

Május utolsó hétvégéje nem kínált nyugalmas víkendet a világ nagyvállalati vezetőinek. Az Egyesült Államok (mert az akkor még tűnhetett akár valamiféle amerikai ügynek) alig, hogy túljutott a Colonial kőolajvezeték-üzemeltető vállalat rendszereit érő kibertámadáson, máris újabb zsarolóvírusos akció borzolta a kedélyeket. Pedig a Colonial sem volt valamiféle jelentéktelen bűnügy, hiszen a kontinensnyi ország egyik legjelentősebb energetikai hálózata bénult meg hetekre, veszélyeztetve ezzel az USA szinte teljes keleti partjának üzemanyag ellátását, beleértve az abszolút kritikus intézmények működtetéséhez szükséges energiahordozókat. Akkor a Colonial – noha a legkiválóbb kiberbiztonsági szakértőket vonták be a kárelhárításba – csak a tetemes, 5 millió dolláros „váltságdíj” kifizetésével tudott hozzájutni rendszereihez, adataihoz. A szakértők egy része már ekkor megkongatta a vészharangot. Nem mintha a zsarolóvirusos kiberbűnözés ekkor született volna: jó ideje itt volt az már velünk, éppen csak most látszott a korábbi kézművesipari kategóriából átlépni a nagyipari méretű bűnözés kategóriájába. Chris Krebs, az egyik legnevesebb amerikai kiberbiztonsági tanácsadó már ekkor nyilvánosságra hozott néhány figyelemre méltó számadatot, amelyek jól dokumentálták a jelenség riasztó expanzióját. A tavalyi, 2020-as esztendőben összesen mintegy 350 millió dollárra rúgott az ilyen bűnesetek révén kizsarolt váltságösszeg. Ez a szám (ami csak az amerikai gazdaságot érintő eseteket veszi figyelembe) 300%-os növekedést mutat az előző, 2019-es év ilyen veszteségadataihoz képest. A vállalatok, amelyeket ilyen támadást ért, többnyire a fizetés mellett döntöttek. Úgy vélték, az anyagi kár még így is csekélyebb, mint egy elhúzódó időszak veszteségei, ameddig az informatikai rendszereik, adatbázisaik hozzáférhetetlenek számukra a napi üzemeléshez. A szakértő rámutatott: a zsarolóvírusos kibertámadások rohamos terjedéséhez több tényező is lökést adott. Egyrészt megjelent a „bérzsarolás” műfaja, illetve a különös „üzletág” művelői, akik a könnyen hozzáférhető víruskártevő szoftverek segítségével kínálják szolgáltatásaikat más bűnözői csoportoknak. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a kriptovaluták (elsősorban a bitcoin) megjelenése majd terjedése szintén lökést adott ennek a nagyon is jövedelmező kiberbűnözési formának: a virtuális pénz ugyanis megkönnyíti a váltságdíjak anonim beszedését. Ugyanakkor megvannak ennek a bűncselekményfajtának is a különleges körülményei, ezért – mint mondják a szakértők – meglehetősen alapos és körültekintő tervezést igényelnek az ilyen akciók. Kényes rész például az áldozatok kiválasztása: elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy fizetni tudjon, de nem lehet akkora, hogy az már nemzetbiztonsági fenyegetést jelentsen, ha áldozatul esik. Ez utóbbi kockázata éppen a mostani Colonial elleni akcióban látszott, ami mozgósította az amerikai államhatalom védekező erőit.
Bő egy héttel ezelőtt a brazíliai központú húsfeldolgozó multivállalat, a JBS amerikai és ausztráliai leányvállalatait érte zsarolóvírusos támadás, jelentős fennakadásokat okozva az élelmiszeripari ellátási láncokban. Ez a harmadik jelentősebb zsarolóvírusos kibertámadás Biden januári hivatalba lépése óta, és a tempó láthatóan egyre csak gyorsul. Az amerikai kormányzat láthatóan nagy erőfeszítéssel keresi a hirtelen kinövő, jelentős fenyegetettség ellenszerét, ám a megoldás nyilván nem olyan könnyű. Az amerikai elnök a Colonial elleni támadást követően intézkedések egész sorát hirdette meg: az általa kiadott Elnöki Rendelet a védekezésben érintett kiberbiztonsággal (is) foglalkozó hatóságok közötti információ áramlás előmozdításától kezdve a kiberbiztonsági tudatosságot célzó képzések erősítésén át sok részintézkedést felölel. Az elmúlt napokban (részben kamarai kezdeményezésre) felmerült egy további szabályozási elem: a javaslat szerint kötelezővé tehetnék az ilyen online váltságdíjak kifizetésének nyilvánosságra hozatalát. Szakértők szerint ugyanis az, hogy a megtámadott cégek ma még inkább „csendben” fizetnek (hogy ezzel elkerüljék a nyilvános botrányt, és a még súlyosabb pénzekben mérhető hitelvesztést), az jelentősen ösztönzi a bűnözőket az ilyen akciókra (hiszen szinte automatikusan garantálja az akció sikerét, és a bűnüldöző szervek kikerülését).
Az egymást követő újabb akciók nyomán (a JBS elleni támadással szinte párhuzamosan vált áldozattá a Cox Media nevű médiaszolgáltató is) az amerikai kormányzat újabb – részben bűnüldözési, részben igazságszolgáltatási jellegű – lépésekre szánta el magát. Hírek szerint az amerikai Igazságügyi Minisztérium a terrorista akciókkal azonos szintű prioritást biztosít mostantól a zsarolóvírusos kibertámadásokkal kapcsolatos nyomozásoknak. Ennek szellemében tájékoztatták a héten az ország szövetségi ügyészségeit, azzal a megszorítással, hogy a kiberzsarolások elleni nyomozati munkát központilag, Washingtonból szervezi majd a minisztérium. Ennek érdekében még a héten egy különleges akciócsoportot állítottak fel az Igazságügyi Minisztérium szervezetén belül. Elsődleges feladata az lesz, hogy a látszólag különálló, elszórt esetek nyomon követésével, az esetleges kapcsolódások feltárásával, az országos és nemzetközi elkövetői kör azonosításával segítse a bűnüldözői munkát. Az egyes helyi ügyeket vizsgáló ügyészi szervezeteknek folyamatosan kötelessége a fejleményekről tájékoztatni a központi akciócsoportot. Feladata továbbá az ügyeken dolgozó nyomozói szervezeteknek az is, hogy kiterjesszék a vizsgálódási kört a szélesebben vett kiberbűnözői ökoszisztémára: például a víruselhárító szolgáltatók elleni támadásokra, az illegális online piactereken folyó műveletekre, a kriptovaluta váltóhelyekre, illetve az egyéb ismert online pénzmosó szervezetekre. Az eljárásrend lényegében hasonló ahhoz, amit a terrorizmussal kapcsolatos események felderítésére, a helyi nyomozások szálainak központi összefogására, az információ „összeolvasztására” (fuzionálására) rendszeresítettek az évezred elején az USA szövetségi államigazgatásában.
A zsarolóvírusos ügyek, illetve az ellenük meghozott amerikai kormányzati intézkedések egy érdekes geopolitikai szálat is tartalmaznak. A Colonial üzemanyag hálózat elleni akciót oroszországi bűnözői csoportok számlájára írták a szakértők. A legutóbb megtámadott JBS húsfeldolgozó kárelhárításán dolgozó szakemberek most olyan információkat juttattak el hírek szerint a szövetségi hatóságoknak, amelyek az ő rendszereiket ért támadás mögött is oroszországi elkövetőket sejtetnek. Az ügy folyományaként Biden amerikai elnök, aki nem könnyű előkészületek után, június 16-án készül Genfben találkozóra összeülni orosz kollégájával, hogy megvitassák a két ország hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedt kapcsolatainak legproblematikusabb elemeit most kijelentette: mindenképpen felveti majd ezt a témát is Vlagyimir Putyinnak. Az amerikai elnök szeretné, ha megvizsgálnák, hogyan lennének visszaszoríthatók ezek a riasztó kiberbűncselekmények. Biden azt is megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy Oroszországtól is felelős magatartást vár a kiberbűnözés kérdésében. A mondat hátterét jobban megvilágíthatja több amerikai kormányzati tisztviselő kijelentése, akik elmondták: a zsarolóvírusos támadásokkal kapcsolatos információk kelet-európai és oroszországi bűnözői csoportokra mutatnak, mint elkövetőkre. Ezek cselekedetei felett pedig az orosz hatóságok többnyire szemet hunynak (és így mintegy bűnsegédként segítik az ilyen károkozásokat). A kijelentéssel kapcsolatban a Szent-Pétervári Gazdasági Fórumon nyilatkozó orosz államfő azt nyilatkozta: a kiberbünözők összekapcsolása az orosz állami szervekkel egyenesen abszurd; egyben azt is érzékeltette: az ilyen vádak nem Bidentől érkeznek, aki ennél jóval realistább politikus.
Exclusive – US to give ransomware hacks similar priority as terrorism, official says; Christopher Bing; Reuters; 2021. június 3.
Ransomware will now get priority treatment at the Justice Department; Dan Goodin; Ars Technica; 2021.06.04.
Putin calls US ransomware allegations an attempt to stir pre-summit trouble; Szerkesztő; Reuters; 2021. június 4.

EU: magas szintű kiberbiztonságot garantáló intézkedések

Az elmúlt héten fontos ülést tartott az Európai Unió Tanácsa (tehát az egyes tagállami szakminisztereket tömörítő szakmai egyeztető és döntés előkészítő fórum). A mostani, hivatalosan Közlekedési, Távközlései és Energiaügyi Tanács néven ülésező testület több témát is napirendre tűzött, egyebek mellett az adatkormányzási rendelet előkészítésének előrehaladását, illetve a Digitális Iránytű 2030-ig nevet viselő szakpolitikai irányelv kidolgozásának menetrendjét és fontosabb témáit.
Ugyanakkor a tanácskozás központi eleme volt az Egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (röviden Módosított kiberbiztonsági irányelv, vagy NIS 2) előrehaladásának áttekintése is. Az EU Bizottság 2020 decemberében terjesztette elő a javaslatot azzal a céllal, hogy felváltsa a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló jelenleg érvényes irányelvet. A javaslat egyike volt a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiában bejelentett intézkedéseknek. A NIS 2 javaslat célja, hogy tovább javítsa az állami és magánszervezetek, az illetékes hatóságok, és általánosságban az egész Európai Unió ellenálló képességét, azaz a rezilienciáját. Hasonlóan fontos célkitűzéseként szerepel a kiberbiztonságot érintő eseményekre, incidensekre való gyors és hatékony reagálás képességének javítása is.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa (Távközlés), 2021. június 4.; Az EU Tanácsa; 2021. június 4.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A brit katonai vezetést is nyugtalanítja az izraeli gyártmányú harcvezetés-támogató szoftver

Alig néhány hete adtunk hírt arról, hogy a nyugati szövetségi rendszerek egyik legfontosabb regionális szereplője (a Négyesfogatban is, és az ún. FiveEyes együttműködésben is beltag) Ausztrália feltűnés nélkül, de nagy gyorsasággal megkezdte azoknak az informatikai eszközöknek a leszerelését, amelyeket dollár milliárdokért szerezett be hadserege számára a kifejezetten baráti országnak számító Izraeltől. Az egyik legjelentősebb izraeli hadiipari fejlesztő és gyártó cég, az Elbit leányvállalata által forgalmazott Automatizált Vezetésirányítási Rendszer ugyanis – az ausztrál hadsereg vezérkara szerint – titokban adatokat gyűjt és továbbít a gyártónak. Az események gyorsan pörögnek, így azóta újabb adatok kerültek napvilágra arról az ügyről, amikor az amerikai NSA hírszerző szervezet gyűjtött adatokat a baráti és szövetséges német és francia politikai és államigazgatási elitről. Ráadásul a kétszeresen (NATO tagként és EU tagként is) szövetséges dán titkosszolgálat aktív segítségével. E mellett szinte eltörpül az izraeli technológia „hazafelé irányuló” titkos adatforgalmának gyanúja. Egyébként az Elbit cáfolta a híreszteléseket, kiemelve, hogy a továbbiakban is „szorosan együttműködik az ausztrál védelmi tárca informatikai fejlesztésein”. Ugyanakkor az ausztrálok hozzákezdtek az Elbit-rendszerek leszereléséhez, és a május közepére prognosztizált teljes átállásig „karanténba helyezték” az érintett IT-hálózatokat és eszközöket. Ehhez kapcsolódó hír az elmúlt napokból az ügy további fejleménye: a brit védelmi tárca sietős konzultációra ült össze ausztrál partnerével, hogy megvitassák az Elbit által szállított informatikai rendszerek biztonsági kockázatait. Az ügy háttere, hogy két és fél évvel ezelőtt éppen az izraeli Elbit céget választották ki az Egyesült Királyság honvédelmi tárcájánál arra, hogy Morpheus nevű harcvezetés-támogató alkalmazásával felszereljék a brit hadsereget.
British military seeks briefings from Australia over security concerns about Israeli battle management technology; Andrew Greene; ABC; 2021. június 2.

Változik a Nemzeti Kiberbiztonsági KoordinációsTanács és a Kiberbiztonsági Fórum működése

A Kormány döntése alapján néhány ponton változik a 2013-ban felállított Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács összetétele és működése. Jelentősebb változásként a Tanács tagsága (a korábbi testületi tagok mellett) kibővül a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójával, valamint a kiberkoordinátorral. Az összetételre vonatkozó változás a Tanács tagjainak visszahívást érinti: az egyes tagok visszahívásáról – a Tanács elnökének javaslata alapján – az illető tagot delegáló miniszter dönt a jövőben.
Hasonlóan számos ponton változik a szakmai, tudományos civil és egyéb nem kormányzati szereplőkből összetevődő Kiberbiztonsági Fórum összetételére és működésére vonatkozó szabályozás is.
Több ponton változik ugyanakkor a Tanács munkájának előkészítését, koordinálását és döntéseinek végrehajtását szolgáló Kiberbiztonsági Munkacsoportok összetételének és működési rendjének a szabályozása is.
259/2021. (V. 20.) Korm. rendelet; Nemzeti Jogszabálytár; 2021. május 23.
484/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet; Nemzeti Jogszabálytár; 2021. május 23.

Újabb magyar siker egy nemzetközi kiberbiztonsági versenyen

Néhány héttel ezelőtt számoltunk be a magyar kiberbiztonsági szakma, illetve a tématerületre vonatkozó tudományos kutatás és felsőoktatás jelentős nemzetközi sikeréről. Mint ismeretes a világ egyik legrangosabb kiberbiztonsági szakmai vetélkedőjén, a Cyber 9/12 Security Challenge elnevezésű versenyen – 24 különböző NATO országból és néhány semleges államból érkezett diákcsapat közül – az előkelő második helyen végzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Tallini Műszaki Egyetem vegyes csapata. Egy másik magyar csapat pedig különdíjat nyert, szintén öregbítve ezzel az anyaintézmény NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének, a kiválóan szereplő magyar diákokat és doktoranduszokat képző- és felkészítő szervezetnek a jó hírét.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és a kiberbiztonsági kutatásokkal foglalkozó műhelye most ismét jelentős sikert könyvelhetett el a nemzetközi porondon. Ezúttal a neves amerikai Boston University által szervezett különleges versenyen álltak helyt sikerrel a kiberbiztonsági képzésben részesülő magyar hallgatók, ezúttal ráadásul az első helyezettnek kijáró díjat hozva haza. A verseny – igazodva a Boston Egyetem erős jogtudományi profiljához – a kibertében bekövetkezhető események jogi-igazságszolgáltatási aspektusaira fókuszált. A „Cybercrime Investigation Competiton”-ban, nevéhez híven egy elképzelt kiberbűncselekmény nyomait kellett műszaki-technikai eszközökkel és eljárásokkal begyűjteniük a résztvevőknek. Ezután következett a második versenyszakasz: a versengő csapatoknak egy szimulált bírósági eljárás keretében kellett prezentálniuk az általuk begyűjtött tényeket, és az azokra alapozva „felépített” vádanyagot. A feladatrész külön próbatétele volt, hogy a „tárgyalás”, illetve az egész bírósági szakasz az (alapvetően precedensi alapú) ún. angolszász jogrend szerint történt, ami jelentősen eltér az európai kontinensen megszokott joggyakorlattól. Ennek fényében különösen figyelemre méltó teljesítmény az, hogy magyar diákok szerezték meg az első díjat. A járványhelyzetre tekintettel online formában megrendezett verseny rangját egyébként az is növeli, hogy a rendezéséhez szükséges forrásokat az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bocsátotta, pályázati támogatás formájában, a bostoniaknak.
Cybercrime Investigation Competition; White Hat Conference; 2021. június 3.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. június 7.
Holland űrbiztonsági stratégia felé

Az utóbbi évek egyik szembeötlő jelensége az űrkutatás, illetve szélesebben értelmezve a világűr „demokratizálódása”. Egy évtizeddel ezelőtt még vélhetően mulatságosan valószerűtlenül hangzott volna, ha egy Hollandia méretű relatíve gazdag, de kicsi és geopolitikai súlyát tekintve sem nehézsúlyú ország szakértői saját nemzeti űrstratégia kidolgozásán munkálkodtak volna. Az űrdimenzióval kapcsolatos gyökeres változások egyik jele és érdekes dokumentuma most éppen ez: a közelmúltban megjelent szakértői munkaanyag, amely a holland nemzeti űrbiztonsági stratégia kialakításának témáját igyekszik körüljárni.

A szakértői munka kiindulási pontja az, hogy az Űrkorszak alapvetően új szakaszába érkezett. A hasznos terhek (tárgyak) világűrbe, Föld körüli pályára juttatásának költségei rohamosan csökkennek, ennek megfelelően a működésbe állított műholdak száma exponenciálisan növekszik. Az elkövetkező egy-két évtizedben várható a világűrben keringő égitesteken található nyersanyagkincs kiaknázási műveleteinek megindítása. Ugyanakkor az űr kutatásának és kiaknázásának felgyorsulásával párhuzamosan új fenyegetések sora jelenik meg: az űrtörmelékek növekvő tömege által jelentett veszélyektől a világűr gyors militarizálása által jelentett kihívásokig. A meglepő igazság ráadásul az, hogy ezek a kihívások olyanok, amelyek Hollandia (ha úgy tetszik: egy Hollandia nagyságú ország) nemzetbiztonságát is közvetlenül érintik ma már. A világűr meghódításával kapcsolatban támadó különleges kockázati tényezők egyaránt fenyegethetik Hollandia hadi képességeit és gazdasági jólétét. Ennek megfelelően a holland politikai elitnek már most, időben fel kell készülnie az űrfenyegetések jelentette kockázatok csökkentésére.

A fenti koncepció keretében kidolgozandó holland űrbiztonsági stratégia bizonyos nyersanyagai már rendelkezésre állnak a Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium 2019-ben készített néhány munkaanyagában. A szakértői csoport csupán felvázolja egy átfogó űr(nemzet)biztonsági stratégia kereteit és tartalmait, kiemelve néhány olyan kulcsterületet, amelynek tisztázása már a közeljövőben elkerülhetetlenné válhat.

Felkészülés az űr-krízishelyzetekkel való szembenézésre

Valójában a holland nemzetbiztonságot már most is érzékenyen érinthetik a világűrrel kapcsolatos események (diszruptív akciók, vagy folyamatok). A nemzetbiztonság, különösen a katonai képességek szempontjából alapvető fontosságú navigációs rendszerek túlnyomó részben már ma is műholdas rendszereken alapulnak. Az ezeket érintő fenyegetettségek csökkentése (vagy más megközelítésben, ezek rezilienciájának növelése) alapvető nemzetbiztonsági kérdés.

Fontos beavatkozási terület ebben az összefüggésben a szervezeti helyzetfelismerő képességek (situational awareness) javítása. Kiemelt kormányzati feladat (pl. az Infrastrukturális Minisztérium korábbi ilyen irányú tevékenységének kiszélesítésével) az űrbeli krízishelyzetek által okozott lehetséges fenyegetések átfogó felmérése. Ennek keretében szükséges azonosítani az űrtelepítésű kritikus nemzetbiztonsági rendszerek körét.
A holland és európai űr infrastruktúra ellenálló képességének növelése szintén kulcsfontosságú eleme a krízishelyzetekre való felkészülésnek. Az űrtelepítésű kritikus rendszereket (műholdas rendszereket) fenyegető veszélyek részben az ún. műhold-elhárító rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Ilyen rakétarendszereket ma már nem csupán a nagyhatalmak (USA, Oroszország, Kína), de a feltörekvő közép (India), sőt regionális kishatalmak (Izrael) is birtokolnak. Ugyanakkor az űrtelepítésű kulcsfontosságú infrastruktúra biztonságára nézve egyre növekvő – és az ASAT technológiánál jóval „demokratikusabb, mert olcsóbb és könnyen elérhető – veszélyt jelentenek a kiberdomén felől érkező fenyegetések. A világűr mint geopolitikai tér mind jobban összekapcsolódik a kibertérrel: az olcsó, könnyen telepíthető űrbeli kibervédelmi rendszerek fejlesztése ezért a holland űrbiztonsági stratégia egyik prioritása kell, hogy legyen.
A hadműveleti ellenálló képesség növelésének fontossága nem marad el az infrastruktúrák fizikai védelme mögött. A holland kormánynak vészeljárási forgatókönyveket kell kidolgoznia az esetlegesen bekövetkező diszrupciók (űrbeli vészhelyzetek, támadások) kivédésére. A „mi lenne ha?” típusú forgatókönyveknek ki kell terjedniük a katonai szféra mellett a polgári szektort érhető űrfenyegetésekre is. Az eljárási menetrendeket a holland kormánynak európai szintre kell emelnie, előmozdítva a közös uniós előrejelző, ellenálló képességet növelő, vészforgatókönyv készítő tevékenységeket.

Űrpolitikák kidolgozása, űrbiztonsági kapacitások kiépítése

Az űrbiztonság növelését célzó intézkedések megvalósítási kereteként törekedni kell a multilaterális formátumokon (EU, illetve NATO szövetségi rendszereken) belüli fellépések kiépítésére. Már most rendelkezésre áll több olyan kezdeményezés, amelyeken belül Hollandia fontos szerepet játszhat, illetve amelyeket az ország előnyösen kihasználhat űrbiztonságának kiépítésére: az EU Külpolitikai Szervezetének (EU External Action Services) „Stratégiai Compass” kezdeményezése, valamint az EU Space Surveillance and Tracking Support (EUSST) projektje. Hasonlóan jó kereteket biztosíthatnak a holland űrbiztonság erősítését célzó kezdeményezéseknek az EU közös katonai Kutatás-Fejlesztési programjai (PESCO), illetve az Európai Védelmi Ipari Fejlesztési kezdeményezés (EDIDP). Ezeknek a programoknak a megfelelő felhasználása nem csupán a holland nemzetbiztonság közvetlen fenyegetettségeinek csökkentéséhez járulhat hozzá, de az ilyen (elsősorban K+F programokba való bekapcsolódás) a holland nemzetgazdaság erősítését, és az ország stratégiai autonómiájának erősítését is szolgálhatja.

A nemzeti és nemzetközi világűr szabályozás revíziója és kiterjesztése

A világűrrel kapcsolatos nemzetközi szabályozási anyag ma már átfogó felülvizsgálatra és revízióra szorul. Bizonyos esetekben pedig a szabályozás vagy nem eléggé átfogó, vagy éppenséggel nem a szükséges mértékben specifikus. A nemzetközi szabályozás ilyen gyenge pontjai ma már alapvetően serkentik, nem pedig (eredeti rendeltetésük szerint) korlátozzák a világűrben és a világűrért folyó versengést. Bizonyos (mára égetően fontossá váló) kérdésekben (mint például az űrtörmelékek problematikája) a jelenleg érvényes nemzetközi szabályozás egyáltalán nem ad eligazodást. Hasonlóan szabályozatlan (illetve nem megfelelően szabályozott) a már használaton kívüli műholdak visszatérítése. Talán a legsúlyosabb hiányosság, legégetőbb szabályozásra váró terület a fegyverkezés témáját érinti: miközben a nagyhatalmak mindegyike aktívan kapcsolódott be a világűr militarizálásába, semmiféle érdemi nemzetközi párbeszéd nem kezdődött még a világűrbeli fegyverzetkorlátozás elveinek, kereteinek és megvalósítási gyakorlatának kimunkálására. Hollandia tehát három nemzetközi jogi szabályozási részterepen is aktív szereplőjévé válhatna a normaalkotó munkának: a világűrrel kapcsolatos tulajdonjogi szabályozások, illetve a világűr erőforrásainak kiaknázási jogát illető szabályalkotásban; az űrszeméttel kapcsolatos átfogó megállapodás kidolgozásában; a világűr fegyverzetkorlátozási keretrendszerének kialakításában.
Towards a Space Security Strategy; Hugo van Manen et al; The Hague Center for Strategic Studies; 2021. március 31.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Ausztrália: űr középhatalmi aspiráns

Az űrhatalmi státusz elérése ma már erősen foglalkoztatja az ausztrál politikai és szakmai eliteket is. Az Ausztrál Nemzetbiztonsági Szakkollégium (az ausztrál kormány és az ország közszolgálati egyeteme által közösen kialakított és működtetett kutatószervezet) most egy friss szakpolitikai háttértanulmányban foglalta össze a lehetséges ausztrál űrhatalmi státusszal kapcsolatos problémákat, illetve ajánlásokat.
A tanulmány kiindulási pontja az, hogy a világűr hovatovább kritikus fontosságú dimenzióvá válik Ausztria nemzetbiztonsága és polgári (gazdasági) érdekei szempontjából egyaránt. Ugyanakkor ez a roppant perspektívákat kínáló domén ma már túlzsúfolt, túl sokak által áhított és túl sok versengéssel terhelt (congested, contested and competitive). A jelentősebb hatalmak, elsősorban az USA, Kína és Oroszország újabb – egyértelműen destabilizáló – űrversengésbe kezdtek, jól láthatóan lerázva magukról mindazokat az önként vállalt megszorításokat és korlátokat, amelyek a korábbi évtizedekben stabil és kiszámítható hellyé tették a világűrt politikai és katonai értelemben egyaránt.
Ebben a túl kompetitív közegben, paradox módon, éppen hogy nyílhat lehetősége a kisebbeknek: Ausztrália, egyfajta „űr középhatalomként” jelentős szerepet vállalhat a felelősségteljes állami viselkedés űrbeli normáinak kidolgozásában és érvényre juttatásában. Ebben a tekintetben az egyébként a geopolitika nagyjai körébe nem tartozó ország egyszerre tudná szolgálni saját nemzeti érdekei érvényre juttatását, és a nemzetközi rend stabilitásának biztosítását.
Australia as a Space Power: Combining Civil, Defence and Diplomatic Efforts; Australian National University; 2021. májsu 28.

Űrszemét csapódott a Nemzetközi Űrállomás robotkarjába

Az elmúlt hetekben többször is terítékre vettük az űrszemét (szelídebb elnevezéssel űrtörmelék) problematikáját. Jeleztük, hogy az űrben keringő törmelékek rohamosan növekvő mennyisége ma már nem csak valami kényelmetlen (mintegy „esztétikai”) kísérő jelensége a világűr felfedezésének és meghódításának, hanem hova tovább olyan veszélyforrás, amely kritikus módon veszélyeztetheti a csupán műszeres felszerelési tárgyakat (különböző műholdakat és más kiszolgáló rendszereket), de különösen az emberrel végzett űrkutatási tevékenységek járműveit: az űrhajókat, leszállókompokat és természetesen a Föld körüli pályán keringő űrállomásokat is. Az űrkutatás évtizedeinek „melléktermékeként” gyülemlő, és különböző sebességgel, különböző pályákon keringő darabok, tárgyak eszközrészek a korábbi űrhajók, műholdak, szállítóeszközök részeiből tevődnek össze. Természetesen a meteorit darabok szintén ezt az (emberi kéz alkotta) veszélyes hordalék tömeget szaporítják. A hordalékdarabok többsége (különösen a meteorit morzsák, vagy por) csekély méretű, legfeljebb néhány milliméter, esetleg néhány centiméter átmérőjű. Óriási sebességüknek (és így hatalmas mozgási energiájuknak) köszönhetően azonban végzetes sérüléseket okozhatnak az aktív űreszközökben, műholdakban égi laboratóriumokban.
Az elmúlt hét egyik drámai eseménye a bizonyság rá, hogy az űrszemét problémája legfeljebb látszólag lehet valami elméleti, tudományos kérdés: nagyon is valóságos, kézzelfogható veszélyek forrása ez a romtömeg. Nem sokkal ezelőtt észlelte először a NASA, majd a Kanadai Űrhivatal is, hogy a Föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomás egyik fontos eszközét valamikor a közelmúltban súlyos becsapódás érte. A kanadai gyártmányú Canadarm2 nevű külső robotkaron fedezték fel a sérülést. A fontos külső munkálatok elvégzésére, rakodásra szolgáló eszköz megőrizte ugyan működőképességét, az incidens mégis figyelmeztető jel. A sérülést okozó, néhány mikronnyi átmérőjű tárgy lehetett mikrometeorit, vagy éppen egy azonos pályán keringő műholdról lemorzsolódott parányi festékrészecske is. Az egyre nagyobb mennyiségű, keringő űrtörmelék figyelése ezért fontos, sőt prioritást élvező feladat a világ jelentős űrhivatalainak programjában. Mintegy 23 000 jelentősebb méretű tárgy és törmelékfolyamatos nyomon követése komoly kihívást jelent. Ugyanakkor a keringő törmelék milliméteresnél kisebb átmérőjű darabjai lényegében láthatatlanok maradnak a földi megfigyelők elől. Pusztító erejüket viszont jól példázza a robotkart megrongáló mikronnyi részecske hatása.
Space junk hit the International Space Station, damaging a robotic arm; Ashley Strickland; CNN; 2021. június 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. május 31-június 4.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/102
Közzététel dátuma: 2021.05.31.
Ajánlatkérő: BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.25.
Lásd bővebben

Informatikai termékek és szolgáltatások DBR ELTE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/103
Közzététel dátuma: 2021.06.01.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.28.
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, amelynek tárgya „Oktatási és kutatási célú informatikai termékek és azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére”
Érték áfa nélkül: 300.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – DATRAK – SZKR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/103
Közzététel dátuma: 2021.06.01.
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.14.
Jelen közbeszerzés tárgyát képezi a Szálláshely Kulcsszolgáltatói informatikai rendszer üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése és a szükséges szoftver használati jogosultságok biztosítása a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott műszaki dokumentációban foglaltak alapján, a szerződéstervezet rendelkezéseinek megfelelően.
Lásd bővebben

Integrált pü-i rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/103
Közzététel dátuma: 2021.06.01.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.28.
A Lechner Nonprofit Kft. integrált pénzügyi és számviteli (ügyviteli) rendszerének kialakítása, továbbá az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (terméktámogatás, karbantartás, jogszabály-, és szoftverkövetés, help-desk szolgáltatás, utólagos továbbfejlesztés).
Lásd bővebben

Meglévő Microsoft szoftverek támogatása (MSSUP21)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/103
Közzététel dátuma: 2021.06.01.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.30.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes terméklistáját a műszaki leírás szerinti 132 db árlista sor képezi.
Érték áfa nélkül: 23.400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

CROCODILE 3 Forgalomszimulációs szoftver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/104
Közzététel dátuma: 2021.06.02.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.01.
A CROCODILE 3 projekt „Forgalomszimulációs szoftver beszerzése” kapcsán a feladat egy makroszkopikus forgalmi modell kidolgozása és egy dinamikus szimulációs forgalmi modell létrehozása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Forgalomirányító Központja számára.
Lásd bővebben

Kollégiumi hálózatfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/104
Közzététel dátuma: 2021.06.02.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.30.
Lásd bővebben

Adathálózat kialakítása, aktív eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/106
Közzététel dátuma: 2021.06.04.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.01.
Liget szintű adathálózat kialakítása, valamint a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum aktív eszközök beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Poszeidon EKEIDR rendszer támogatása 24 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/102
Közzététel dátuma: 2021.05.31.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 51.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Oracle támogatás biztosítása az FCSM Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/102
Közzététel dátuma: 2021.05.31.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.485.850,- Ft
Lásd bővebben

@VATAR fejlesztés, támogatás, support szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/103
Közzététel dátuma: 2021.06.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„@VATAR Vagyon-nyilvántartó Térinformatikai Alaprendszer fejlesztés, támogatás, support szolgáltatás” a Nemzeti Földügyi Központ részére két részajánlattétel biztosításával.
1. rész: Szoftverfejlesztés, 2. rész: Support
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 225.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Iratkezelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/104
Közzététel dátuma: 2021.06.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Bluefield Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; GOVERN-SOFT Kereskedelmi és Szolgáltató Kolrlátolt Felelősségű Társaság
A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó érintett szervezeteknél meglévő DMS ONE szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, illetve Poszeidon iratkezelési szoftverrendszerhez kapcsolódó support szolgáltatások beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 899.014.680,- Ft
Lásd bővebben

Várkert Bazár informatikai rekonstrukció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/104
Közzététel dátuma: 2021.06.02.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. kezelésében és működtetésében álló Várkert Bazár rendszereinek üzletmenet folytonosságának biztosításához elengedhetetlenné vált a vezetékes és vezeték nélküli aktív hálózati eszközök modernizációja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 104.019.437,- Ft
Lásd bővebben

Smart City eszközbeszerzés 3 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/106
Közzététel dátuma: 2021.06.04.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: MVM Optimum Zrt.; SmartUp Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság; Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.162.250,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Közadatok piaci újrahasznosítása

„Az Infojegyzet áttekinti a közadatok piaci újrafelhasználásából származó gazdasági előnyöket, majd a kérdés európai uniós és magyar szabályozásának alakulását. Majd példákat hoz a közadatok megvalósult újrahasznosításaira és hangsúlyozza a mesterséges intelligencia jelentőségét a nagy mennyiségű adatok elemzése terén.”

Forrás:
Közadatok piaci újrahasznosítása; Samu Nagy Dániel; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/44.; 2021. június 2. (PDF)

Digitális pénzek

„Az Infojegyzet célja röviden összefoglalni a digitális pénzekkel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat.”

Forrás:
Digitális pénzek; Rajczy István; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/43.; 2021. június 2. (PDF)

Európai Demokrácia Cselekvési Terv

„A 2020 decemberében megjelent Európai Demokrácia Cselekvési Terv a demokráciákat érő kihívásokra ad EU-szintű válaszokat, középpontba helyezve a polgárok részvételének fontosságát,a média szerepét és helyzetét, valamint a dezinformáció elleni küzdelmet. Az Infojegyzet a Cselekvési Terv három fő területét tekinti át.”

Forrás:
Európai Demokrácia Cselekvési Terv; Vajda Adrienn; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/36.; 2021. május 21. (PDF)

Járvány sújtotta társadalom – Elemi változások a pandémiás társadalmakban

„A vírustól megtépázottan, korábbi szokásainktól elrugaszkodva kell berendezni új életünket. Mit tett a Covid-19 a társadalommal? Hogyan látják a válságkezelést és a kilábalás lehetőségét a társadalomtudományok kutatói? Mindez előviláglik egy kisvártatva megjelenő új tanulmánykötetből.

Tavaly kora tavasszal mindannyian arra voltunk kíváncsiak, hogy lesz-e a Kínából érkező különös híreknek ránk nézve bármilyen következménye. Talán bizakodva arra is gondoltunk, hogy életünket ez a vírus nem fogja befolyásolni. Elszoktunk már a világjárványoktól: évtizedek óta a fertőző betegségek legyőzéséről szólnak a híradások. Ma már tudjuk, bizakodó gondolataink tévesek voltak, a világjárvány pedig felforgatta életünket. „Itt bizony egy olyan új generáció formálódik, aminek meghatározó élménye lesz a koronavírus” – idézi Székely Levente ifjúságkutatót Hörcher Ferenc eszmetörténész a Járvány sújtotta társadalom című, hamarosan megjelenő új kötetben.

Bár a tudósok, kutatók visszaszorultak otthonaikba, ritkán lehet olyan élményük, hogy szinte közvetlenül ők alakíthatják a társadalom működését. Ma a járványkutató biológusok, a járványt modellező matematikusok, orvosok és gyógyszerészek szakmai álláspontja alapján születnek meg a kormányzati döntések. A társadalomtudósokra eközben pedig az a feladat hárul, hogy segítsék megérteni, milyen hatásokkal járt ez az időszak, és melyek lehetnek a járvány hosszú távú következményei. E feladatnak az első között igyekszik eleget tenni a Koltay András rektor és Török Bernát intézetvezető által kötetté formált tanulmánygyűjtemény, amely hamarosan megjelenik a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül alcímet viselő könyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összesen 52 szakértőjének – oktatójának, kutatójának – közreműködésével készült, így a szerkesztőknek arra nyílt lehetőségük, hogy a koronavírus hatásait kivételesen árnyaltan, az állam-, a politika-, a rendészet- és a hadtudomány, valamint a katasztrófavédelem szakembereinek álláspontját összegyűjtve mutassák be.

A járvány sújtotta politikum

A kötet első része a járványra reagáló állam és a politika sajátosságait járja körül. Hörcher Ferenc a kötet legelső tanulmányában a koronavírust övező nemzetközi politikai diskurzus elemzésével máris azzal kecsegteti az olvasót, hogy közelebb kerülhet a politika természetének megértéséhez.

Karácsony András és Nagypál Szabolcs jogtudósok a rendkívüli helyzetben cselekvő kormányzat alkotmányos felhatalmazásának természetét vetik össze a Carl Schmitt-i „kivételes helyzettel”, míg Stumpf István a különleges jogrend alkotmányos jelentőségét vizsgálja a politika stressztűrő és válságkezelő képességének szemszögéből.

A tanulmánykötet e részén a jogászoké mellett a gyakorló rendőr-, honvéd- és tűzoltótisztek hangja is megszólal. Balla József, Christián László és Hautzinger Zoltán rendőrtisztek a járványügyi veszélyhelyzet rendészeti tapasztalatait veszik számba: bemutatva az egyetem Rendészettudományi Karának részvételét is. Petruska Ferenc, Till Szabolcs és Balogh András József honvédtisztek közös tanulmánya a haderő járványügyi közreműködésének jogi hátterét mutatja be. Végül pedig Gulyásné Gyurka Tímea és Vass Gyula tűzoltótisztek írása a katasztrófavédelem szerepvállalásáttárja fel a védekezésben.

A kötet első részét gazdagítják azok a politikai eszmetörténeti írások is, amelyekben a kutatók a hétköznapokból elmozdulva elemzik a vírusra reagáló állam helyzetét. Pap Milán John Locke prerogatív hatalomról kifejtett nézeteit idézi fel, Smrcz Ádám a biopolitikát állítja kontrasztba a járványügyi intézkedésekkel, Tóth Kálmán pedig az 1831-es kolerajárvány tanulságait vonja le az olvasó számára. Végül Balogh Róbert egy korábbi járványos gyermekbénulás magyarországi történetét elemző könyv eredményeire irányítja rá a figyelmünket, amely a koronavírus idején új értelmet kaphat.

A járvány sújtotta gazdaság

A kötet második része elsősorban a gazdasági kihívásokat dolgozza fel. Bonnyai Tünde, Kiss Adrienn és Margitics József például azt elemzik, hogy a rövid időn belül kényszerből meghozott döntések hogyan igyekeztek biztosítani a létfontosságú vállalatok működését. Szintén a koronavírus elleni védekezés súlyos gazdasági hatásait járja körül Czeczeli Vivien, Kolozsi Pál Péter, Kutasi Gábor, Marton Ádám és Várpalotai Viktor közös elemzése. A második részt záró tanulmányban Megyeri Lajos és Mógor-Krózser Terézia azt dolgozzák fel, hogy milyen kihívást jelentett a Magyar Honvédségnek a létfontosságú rendszerelemek védelme.

Bőven esik szó a jelenlétiből távollétire váltó oktatás kihívásairól is a kötetben. Kalas Vivien tanulmánya uniós összehasonlításban tárja elénk a digitális oktatás tapasztalatait és jövőbeli vízióját. Krasznay Csaba és Koczka Ferenc az online oktatás kiberbiztonsági és adatvédelmi kihívásait elemezve hívja fel arra a figyelmet, hogy egyelőre nincsen gyors és egyszerű megoldás a gyermekek online biztonságának megteremtésére.

Változott a sajtó és a közélet hangneme is a járvány alatt. Kovács Eszter kortárs francia filozófusok publicisztikái alapján térképezi fel a járványügyi intézkedések közösségi megítélését: bemutatva a korlátozásokkal szembeni kritikus véleményeket, de ugyanúgy a társadalmi szolidaritást is. Nádori Péter tanulmánya pedig az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete által végzett empirikus kutatás eredményeit dolgozza fel, amely arra kereste a választ, hogy a jórészt home office-ból üzemelő hazai hírportálok miként birkóztak meg azzal a kihívással, amelyet a közönség hatalmas információigénye okozott.

A járvány sújtotta Európai Unió

A kötet harmadik részében a járvány európai uniós fejleményeit vizsgálják a szerzők. Navracsics Tibor például a pandémia első hulláma alatt zajló európai események elemzése alapján arra jut, hogy a járvány akár az uniós intézmények bővülő szerepvállalásához is vezethet. Petri Bernadett elemzése pedig éppen azt vizsgálja, hogy miként reagáltak ezek az uniós intézmények a rendkívüli helyzetre. Gát Ákos Bence tanulmánya szerint a járványhelyzet alatt az uniós intézmények működésével szemben joggal merülhettek föl jogállamisági kérdések. Máthé Réka Zsuzsánna pedig a járvány az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásával foglalkozik, és arra számít, hogy az egyes tagállamok recesszióból való felépülése eltérő módon fog alakulni, vagyis élesedhetnek a tagállamok közötti különbségek.

Arról is olvashatunk, hogyan torpantak meg vagy alakultak át közös ügyeink a járvány alatt. Hegedüs Csilla tanulmánya például azt tárja fel, hogy az Európai Unió tagállamainak nem sikerült kitűnőre vizsgázniuk a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok biztosítása terén egy olyan időszakban, amikor az anyanyelven való kommunikáció életeket menthet. Az európai polgári kezdeményezések járvány alatti sorsának elemzésével foglalkozik Tárnok Balázs és Nagy Dénes András tanulmánya.

A szerzők érintőlegesen már itt kitekintenek az unión kívüli régiókra is: Egeresi Zoltán és Pénzváltó Nikolett a járvány elleni védekezés alapvető kérdését állítja középpontba Törökország példáján keresztül: mennyire hozhatók összhangba az egészségért tett megszorító intézkedések a gazdasági károk minimalizálására hozott erőfeszítésekkel. Végül Vargha Csilla elemzi a járvány hatását Magyarország a határon túli magyar közösségekkel fennálló kapcsolatára – kiemelve, hogy szinte megszakítás nélkül folytatódtak a nemzetpolitikai programok.

A járvány sújtotta globalizáció

A kötet záró része a világjárvány globális hatásait helyezi fókuszába. Tálas Péter témaindító írása arra a következtetésre jut, hogy a válságok gyorsítani vagy lassítani képesek a már létező hatalombefolyásoló folyamatokat. Ennek kapcsán Nyáry Gábor és Ambrus Éva tanulmánya a világjárvány egyik baljós fejleményeként mutat rá a nagyhatalmak közötti, gyakran a kibertérben zajló konfrontációk erősödésére. Kutasi Gábor tanulmánya is arra keresi a választ, hogy a koronavírus-válság miként hatott az EU és az USA kereskedelempolitikai vetélkedésére. Kozma Klementina írása szerint a járvány kezelésének jelentős szerepe lesz abban, hogy mit gondol majd a világ az Amerikai Egyesült Államokról, annak vezető szerepéről. Csiki Varga Tamás szintén arra hívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány sok szempontból gyakorol komoly hatást a NATO-tagállamok haderőire. Deák András György pedig az energiapiacokat érintő fejleményekretekintve látja úgy, hogy a pandémia az alkalmazkodás új formáit követeli meg az iparági szereplőktől.

A kötet számos tanulmánya szól a megélt mindennapokról vagy épp az élet olyan területeiről, amelyek ritkábban kerülnek reflektorfénybe. Sándor Lénárd kötetben szereplő tanulmánya például áttekintést ad arról, hogy milyen hatást gyakorolt a járvány az Amerikai Egyesült Államok bíróságaira, azok működőképességére. Háda Béla írása pedig az indiai fejlemények kapcsán világít rá arra, hogyan kap gellert egy szigorú, de sikeres járványkezelés akkor, ha a karanténba belefáradt ország idő előtt enyhít az intézkedéseken.

Pásztor Szabolcs a szubszaharai térség eseményeit átnézve arra jut, hogy a járvány egy új, aligha kedvező gazdaságtörténeti fejezetet nyithat a régióban. Zahorán Csaba riportja pedig azt mutatja be, miként élték meg a válságos helyzetet a bukaresti emberek, Lukács B. György kötetzáró tanulmánya végül az 1972-es jugoszláviai feketehimlő-járványra tekint vissza.…”

Forrás:
Elemi változások a pandémiás társadalmakban; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. május 11.
Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül; Török Bernát, Koltay András (szerk.); Ludovika könyvek; ISBN: 9789635314775; 2021

Törvények, rendeletek

9/2021. (V. 31.) MvM utasítás az épített környezet értéktárról

„…9/2021. (V. 31.) MvM utasítás
2. § Az utasítás alkalmazásában
a) Ágazati Értéktár Bizottság: a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § (2) bekezdése szerinti, a miniszter munkáját segítő bizottság,
b) épített környezet értéktár: a Htv. 6. § (1) bekezdése alapján az épített környezet területén azonosított nemzeti értékek, valamint az ezekhez kapcsolódó adatok gyűjteménye.
3. § Az épített környezet értéktár célja az épített környezet területén – ideértve a nemzetiségi és egyházi építményeket is – azonosított értékek rendszerezése és megőrzése.
4. § Az értékek épített környezet értéktárba kerüléséről a miniszter dönt. A minisztert a döntésében az Ágazati Értéktár Bizottság szakmai javaslattal segíti.
5. § (1) Az Ágazati Értéktár Bizottság elnöke a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.
(2) Az Ágazati Értéktár Bizottság alelnöke a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.
(3) Az elnök és az alelnök az Ágazati Értéktár Bizottság tagja.
(4) Az Ágazati Értéktár Bizottság további tagjai:
a) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára,
b) az LTK ügyvezetője,
c) a NÖF ügyvezetője…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2021. évi 27. szám; 2021. május 31.; 2727-2728. o. (PDF)

1348/2021. (VI. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 felülvizsgálatáról

„A Kormány megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 felülvizsgálataként elkészült Turizmus 2.0 dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), és annak megvalósítása érdekében felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy – a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján – gondoskodjon a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáról.
Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: folyamatos”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 102. szám; 2021. június 3.; 4450. o. (PDF)
Lásd még:
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0; Magyar Turisztikai Ügynökség; 2021. június 4.
Turizmus 2.0; Magyar Turisztikai Ügynökség; 2021. május (pdf)

3/2021. (VI. 2.) MK rendelet a kormányzati informatikai beszerzéssel érintett alkalmazások, informatikai eszközök és szoftverek köréről szóló 2/2019. (VII. 12.) MK rendelet módosításáról

„…1. § (1) A kormányzati informatikai beszerzéssel érintett alkalmazások, informatikai eszközök és szoftverek köréről szóló 2/2019. (VII. 12.) MK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 101. szám; 2021. június 2.; 4327-4329. o. (PDF)

2021. évi LXIII. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról

„1.A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
…
2.Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
…
3.A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
…
4.A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
…
5.A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
…
6.A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
…
7.Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
8.Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
…
9.Záró rendelkezések…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 102. szám; 2021. június 3.; 4386-4392. o. (PDF)

304/2021. (VI. 2.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

„…1. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2f ) és (2g) bekezdéssel egészül ki:…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 101. szám; 2021. június 2.; 4323-4325. o. (PDF)

1343/2021. (VI. 2.) Korm. határozat az (EU) 2018/844 számú irányelve alapján a 2021–2027 közötti kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő feljogosító feltételek teljesítése céljából szükséges Hosszú Távú Felújítási Stratégia elfogadásáról

„A Kormány
1. elfogadja „a Hosszú Távú Felújítási Stratégia az (EU) 2018/844 számú irányelve alapján a 2021–2027 közötti kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő feljogosító feltételek teljesítése céljából” című stratégiát (a továbbiakban: Stratégia) és az abban foglalt intézkedési tervet;
2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának az Európai Bizottság részére történő megküldéséről.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 101. szám; 2021. június 2.; 4336. o. (PDF)
Lásd még: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/844 IRÁNYELVE (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról

23/2021. (VI. 1.) ITM rendelet a 2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

„…1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
2. § A 2022. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a) 2022. március 14., hétfő pihenőnap
2022. március 26., szombat munkanap
b) 2022. október 15., szombat munkanap
2022. október 31., hétfő pihenőnap…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 100. szám; 2021. június 1.; 4298. o. (PDF)

1337/2021. (VI. 1.) Korm. határozat az építésgazdaság hatékonyságjavítását, teljesítménynövelését és az épített környezet fenntartható fejlesztését célzó középtávú stratégiáról és intézkedési tervről

„…1. egyetért a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) céljaival és az építéságazat teljesítményének, termelékenységének és hatékonyságának javítása érdekében együttműködik az építésgazdaság szereplőivel, hogy az építőipari szektor technológiai váltása minél korábban megvalósulhasson;
…
10. egyetért azzal, hogy az állami beruházások során az építéságazati digitalizáció, készlethatékonyság, a beépítésre kerülő termékek minőségbiztosítása és a termékéletút-követés céljából szükséges
a) az építési termékek műszaki információinak, teljesítményének és szabályozási dokumentumainak egységes, bárhol hozzáférhető, modern központi adat- és információtárának kialakítása, és
b) a szállítói (forgalmazói) termékinformációs adatlap és a kapcsolódó egységes, intelligens és elektronikus szállítólevél bevezetése a termékek egységes azonosítása mellett;
11. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést a 10. pont szerinti célok eléréséhez szükséges részletes intézkedések megtételéről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. június 30.
…
18. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy évente készítsen jelentést a Kormány részére a Stratégia és a Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv végrehajtásáról és eredményeiről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2022. február 15-étől folyamatosan minden év február 15. napja…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 100. szám; 2021. június 1.; 4309-4312. o. (PDF)

23. szám, 2021. június 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Háttér-információk

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek