Skip to main content

27. szám, 2021. július 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. június 28-július 4.

  • 391/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5932-5933. o. (PDF)
  • 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5934-5935. o. (PDF)
  • 1425/2021. (VII. 2.) Korm. határozat COVID–19 vakcina Bosznia-Hercegovina részére történő adományozásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5945. o. (PDF)
  • 1426/2021. (VII. 2.) Korm. határozat COVID–19 vakcina Montenegró részére történő adományozásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5945. o. (PDF)
  • 5/2021. (VII. 2.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 125. szám; 2021. július 2.; 5926. o. (PDF)
  • 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5781-5784. o. (PDF)
  • 366/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításával kapcsolatos egyes kérdésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5784-5788. o. (PDF)
  • 367/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a kórházparancsnoki és intézményparancsnoki feladatok ellátásának szüneteléséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5789. o. (PDF)
  • 368/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezésének eltérő szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5789-5790. o. (PDF)
  • 369/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a méltányossági táppénz ellátásra vonatkozó veszélyhelyzeti különös szabályokról szóló 326/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5790. o. (PDF)
  • 370/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5791. o. (PDF)
  • 371/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara egyes eljárásainak a veszélyhelyzet ideje alatti sajátos szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5791. o. (PDF)
  • 1405/2021. (VI. 30.) Korm. határozat COVID-19 vakcinának a NATO KFOR és EUFOR ALTHEA missziók helyi civil állománya immunizálása érdekében történő rendelkezésre bocsátásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 5878. o. (PDF)
  • 17/2021. (VI. 29.) BM rendelet a szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggő határátkelőhelyek és oltópontok kijelöléséről, valamint az ukrán határon részleges, ideiglenes határzár bevezetéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 122. szám; 2021. június 29.; 5761-5763. o. (PDF)
  • 1400/2021. (VI. 29.) Korm. határozat COVID-19 vakcina Cseh Köztársaság részére történő ismételt kölcsönbe adásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 122. szám; 2021. június 29.; 5774. o. (PDF)
  • 2021. évi XCIX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 121. szám; 2021. június 28.; 5432-5336. o. (PDF)

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az európai klímarendeletet

„A Tanács elfogadta az európai klímarendelettel kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját, és ezzel lezárta az elfogadási eljárást, továbbá jogszabályban rögzítette azt a célt, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia. Erre az Európai Parlamenttel április 21-én létrejött politikai megállapodást, valamint a Parlament első olvasatbeli álláspontjának június 24-i elfogadását követően került sor.
…
A klímarendelet amellett, hogy kitűzi a klímasemlegességi célt és azt a törekvésként megfogalmazott célt, hogy az Unió 2050 után negatív kibocsátást valósítson meg, kötelező erejű uniós éghajlat-politikai célként előirányozza, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) 2030-ra az 1990-es értékhez képest legalább 55%-kal csökkenjen. Annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig elegendő erőfeszítés történjen a kibocsátások csökkentése és elkerülése érdekében, a klímarendelet bevezeti azt a korlátozást, hogy az elnyelések legfeljebb 225 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel járulhatnak hozzá az említett célérték eléréséhez. Az Unió továbbá törekedni fog arra, hogy 2030-ra nagyobb volumenű nettó szénelnyelést valósítson meg.

Emellett a Bizottság adott esetben egy 2040-re elérendő köztes éghajlat-politikai célt fog javasolni, mégpedig legkésőbb hat hónappal a Párizsi Megállapodás alapján elvégzendő első globális értékelést követően. A Bizottság ezzel egyidejűleg közzéteszi majd az Unió üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, a 2030 és 2050 közötti időszakra szóló tervezett indikatív költségvetését, valamint az annak alapjául szolgáló módszertant is. E költségvetés azon nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátások indikatív teljes (szén-dioxid-egyenértékben kifejezett) mennyiségét jelenti, amelyek kibocsátására várhatóan sor kerül az említett időszakban, mégpedig anélkül, hogy ez veszélyeztetné az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeit. E költségvetés külön információkat tartalmaz majd a kibocsátásokra és az elnyelésekre vonatkozóan.

Az európai klímarendelet létrehozza az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. E testület feladata az lesz, hogy független tudományos tanácsadást nyújtson az uniós intézkedésekkel, az éghajlat-politikai célokkal és az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos indikatív költségvetésekkel kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy ezek összhangban állnak-e az európai klímarendelettel és az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá hogy mindezekről jelentést készítsen.

A Bizottság együtt fog működni a gazdaság azon ágazataival, amelyek úgy döntenek, hogy önkéntes indikatív ütemterveket készítenek az Unió 2050-re elérendő klímasemlegességének megvalósításához nyújtandó hozzájárulásukról. A Bizottság ezen ütemtervek kidolgozásának figyelemmel kísérése mellett elő fogja segíteni az uniós szintű párbeszédet, valamint a bevált gyakorlati módszereknek az érdekelt felekkel való megosztását.

Háttér és a további lépések

Az Európai Tanács a 2019. december 12-i következtetéseiben jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az EU a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemleges legyen, és emellett elismerte, hogy a költséghatékony, méltányos, valamint társadalmilag kiegyensúlyozott és igazságos átmenet biztosítása érdekében megfelelő eszközöket, ösztönzőket, támogatást és beruházásokat magában foglaló, valamint minden tagállam számára előnyös támogató keretet kell létrehozni, amely lehetővé teszi a kiindulási pontok tekintetében eltérő nemzeti körülmények figyelembevételét.

Az Európai Bizottság 2020. március 4-én az európai zöld megállapodás fontos részeként elfogadta az európai klímarendeletre vonatkozó javaslatát. A Bizottság 2020. szeptember 17-én javaslatot fogadott el, amellyel úgy módosította az eredeti javaslatát, hogy abban szerepelhessen a 2030-ra elérendő, legalább 55%-os uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzés. A Bizottság emellett közleményt tett közzé a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervről, amelyet átfogó hatásvizsgálat kísért.

Az Európai Tanács a 2020. december 10–11-i következtetéseiben jóváhagyta azt a kötelező uniós célkitűzést, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os Unión belüli nettó csökkentést kell elérni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában.

A Tanács 2020. december 17-én általános megközelítést fogadott el az európai klímarendeletre irányuló javaslatra vonatkozóan, amelyet követően a Tanács és a Parlament háromoldalú egyeztetéseket indított azzal a céllal, hogy megállapodásra jusson a végleges szövegről.

A Tanács és az Európai Parlament között 2021. április 21-én ideiglenes politikai megállapodás született a javaslatról.

Most, hogy mind az Európai Parlament, mind a Tanács elfogadta az európai klímarendeletet, azt a hatálybalépése előtt aláírják és kihirdetik a Hivatalos Lapban.

”

Forrás:
A Tanács elfogadta az európai klímarendeletet; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 28.

Közigazgatás, politika

György István: Tízévnyi fejlesztés garantálta az oltási program sikerét

„A kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal olyan rendszer jött létre, amely képes gyorsan reagálni a kihívásokra – nyilatkozta lapunknak a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja alkalmából György István. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy újabb nagy feladat vár rájuk: több százezer lejárt okmány érvényességét kell meghosszabbítani, ami miatt a politikus arra kéri az érintett ügyfeleket, hogy ne halasszák az utolsó pillanatra az ügyintézést.

– Ön felel az oltási kampány lebonyolításáért. Hogyan értékelné a programot?

– December 26-án érkezett meg hazánkba az első vakcinaszállítmány, és május 22-ig sikerült beoltani ötmillió embert. Ez sok ezer ember együttműködésével megvalósuló összefogás eredménye. A keleti vakcinák beszerzésének és a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült másfél hónapos előnyt szereznünk az oltásban más uniós tagállamokhoz képest. Különös jelentősége van, hogy a járvány elleni védekezés mellett a gazdaság újraindítása mielőbb megtörténhessen, és visszaállhasson a családi és a társadalmi kapcsolattartás „békeidőbeli”, normalizált rendje. A világ egyik legátoltottabb országa vagyunk. Mivel a regisztráltak közül mostanra már mindenki megkaphatta a vakcinát, aki azt tényleg kérte, az oltási program egy fontos szakasza lényegében lezárult. Világszínvonalon dolgozott a rendszer, az európai oltási versenyt – még ha mi ezt sohasem tekintettük versenynek – a számok tükrében lényegében megnyertük. Mára a kormány elérte, hogy napokon belül bárki megkaphatja a hat engedélyezett vakcina bármelyikét Magyarországon, ez egyedülálló az egész világon.

– Minek köszönhető ez a siker?

– Az egészségügyben dolgozók helytállása mellett – amiért hálás köszönettel tartozunk – mindebben a közigazgatásnak is hatalmas szerepe volt, a kormánymegbízottak vezetésével működő megyei védelmi bizottságok összefogták az egészségügyi szolgáltatók, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a honvédség megyei szerveinek a munkáját. Méltánytalan lenne nem megemlíteni a szociális ágazatban dolgozók áldozatos munkáját, amellyel a járvány elleni védekezést példásan segítették. Július 1-jén volt a köztisztviselők napja, ezért szeretném kiemelni, hogy mások mellett a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak mekkora része volt a járvány elleni védekezésben. A teljes logisztikai hátteret a kormányhivatalok koordináló szerepe biztosította. A járvány alatt tehát kiderült, tíz évvel ezelőtt a kormány olyan a területi közigazgatási rendszer átalakításba kezdett és következetesen folytatott, amely azt bizonyítja, hogy a területi közigazgatás gyorsan tud reagálni bármilyen kihívásra.

– Az elmúlt hetekben jelentősen lelassult az oltás. Lehetnek még olyanok, akik mégis kérik majd a vakcinát?

– Most 57 százalék körül van az átoltottság, a felnőttek 65 százalékát beoltottuk. Öt és fél millió beoltottnál járunk, így életbe léphetnek a Novák Katalin által vezetett közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs által bejelentett további jelentős enyhítések. A maszkhasználatot szinte teljesen kivezetjük. A járvány még nem ért véget, így remélem, hogy azok közül is minél többen regisztrálnak majd, akik nem kérték eddig az oltást.

– Mennyire meghatározható, hogy melyik társadalmi csoportok nem oltatták be magukat? Tudnak célzottan kampányolni az oltás mellett az ő körükben?

– Próbáljuk az oltási hajlandóság szociológiai összefüggéseit elemezni, de alapvetően nincsenek lehatárolható csoportok. Kezdetben érezhető volt egy politikai összefüggés a baloldal oltásellenes kampánya miatt. Sajnos volt visszatartó ereje az ellenzék áskálódásának, és az egyes vakcinákkal kapcsolatos hamis híreszteléseknek is volt negatív hatásuk. Mára szerencsére ezek alaptalansága is beigazolódott. Mindegyik hazánkban alkalmazott vakcina biztonságos és hatékony.

– Mit lehet tudni az oltóbuszos kampányról?

– Öt katonai oltóbusz áll rendelkezésre, amelyek tízfős professzionális személyzettel rendelkeznek. Kistelepülésekre, hátrányos helyzetű településekre küldtük a buszokat, illetve oda, ahol a háziorvosi praxisokhoz tartozó oltási arány rosszabb volt az országos átlagnál. Már több mint százharminc településen jártak az oltóbuszok, amelyeken az utóbbi időben már az egydózisú Janssen-vakcinát használjuk. A kárpátaljaiak oltása miatt most a határra küldtük a buszokat, de később folytatják majd tevékenységüket országszerte.

– Mi a helyzet a határon túli magyarok oltásával?

– Ma már a szomszédos országok határ menti megyéiben élőket is oltjuk, tehát nemcsak a magyarokat, hanem mindenkit, aki a belügyminiszter által kijelölt régiókból érkezik. A lakcím igazolása az oltás egyetlen feltétele. A nemzeti szolidaritás mellett ugyanis fontos szempont, hogy járványvédelmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a külföldről való behurcolás veszélyét csökkenteni tudjuk. Kárpátalja esetén három kijelölt határátkelőn, határ menti településeken oltunk, a többi szomszédunktól valamennyi határátkelőn be lehet jönni oltásért, amelyekre a megyei kórházakban kerül sor.

– Mit kell tudni a bevezetett európai zöldkártyáról?

– Szerencsésebb lett volna, ha a tagállamok előbb meg tudtak volna állapodni a zöldkártya kérdésében, hiszen már a nyár közepén vagyunk. Az európai zöldkártya révén az unióban szabadon utazhatunk, bár a tagállamoknak joguk van egyedi feltételeket is szabni a beutazáshoz. Hazánkban az Ügyfélkapun keresztül letölthetik a dokumentumot a betegségen átesettek, a beoltottak és a negatív teszttel rendelkezők. A QR-kóddal ellátott zöldkártya tartalmazza azt is, hogy mikor és milyen vakcinával oltották be a védett személyt. Külföldre történő utazás előtt javaslom, mindenki alaposan tájékozódjon a külügyi szolgálat honlapján, hogy az érintett országok milyen feltételeket szabnak a beléptetéshez.

– Milyen feladatok hárultak az elmúlt másfél évben a közigazgatásra a járvány miatt?

– A megyei védelmi bizottságok állandó készültségben vannak a járvány eleje óta. Ezek a megyei kormányhivatalokban működnek, és bármelyik szervet azonnal tudják mozgósítani, aminek a munkájára szükség lehet. Szinte lehetetlen felsorolni minden tevékenységet, amit a kormányhivatali kollégák végeztek a védekezés kapcsán. A járványügyi feladatok már az első naptól jelentkeztek, amiben a népegészségügyis kollégáknak volt oroszlánrésze, de más szakterületekről is sokan részt vettek a kontaktkutatásban. Aztán az első komoly feladat az országos pedagógustesztelés volt, de hatalmas munkát igényelt az orvostanhallgatók bevonásának a megszervezése is. Azután kezdődött az oltások megszervezése, elsőként a bentlakásos szociális intézményekben. Ezután pedig a vakcinagazdálkodásra kellett koncentrálni és meghatározni, hogy a kórházak és a háziorvosok mennyi oltóanyagot kapjanak. Emellett kollégáink segítettek az oltásra jogosultak telefonos értesítésében is. Az oltási program szervezettsége kiváló volt, ezt támasztja alá az is, hogy még a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – is csak arról tudtak beszámolni, hogy minden gördülékenyen zajlott az oltásuk. Persze ők azt sugallták, hogy minden az egészségügyi dolgozók érdeme, és a kormánynak semmi szerepe nem volt.

– Mi volt a kormányhivatalok feladata a gazdaságvédelem terén?

– A gazdaságvédelmi akcióterv lebonyolításának a segítése is a kormányhivatalokra hárult. Hétféle támogatási típuson keresztül segítette a kormány a bajba jutott ágazatokat, így a kormányhivatalok közvetve mintegy egymillió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá a munkájukkal. Csak az ágazati bértámogatást száznyolcvanezren igényelték. Amint átálltunk arra, hogy előre fizetjük a támogatásokat, jelentősen csökkent az adminisztráció, és gyorsan megkapták a támogatást a nehéz helyzetbe került ágazatok dolgozói. Jelenleg a vállalkozások mellett az önfoglalkoztatók is igénybe vehetnek támogatást.

– Hol tart most a közigazgatás reformja?

– Tíz éve a kormányhivatalok létrehozásával indult az a folyamat, amivel egy teljesen tudatos feladat és hatáskör átcsoportosítása révén egy olyan összetett rendszert sikerült létrehozni, ami a teljes lakosságnak sokkal magasabb szolgáltatást tud nyújtani, és az emberek érdekében képes megvalósítani a kormány társadalompolitikai intézkedéseit. Mára létrejött összesen 305 kormányablak, ahol a magyar közigazgatásban meglévő mintegy kétezer-ötszáz hatósági ügytípus szinte mindegyikében lehet intézkedni. Ebből persze nagyjából 15 ügytípus – elsősorban a személyes okmányokhoz kapcsolódók – adják az ügyforgalom hetven százalékát.

– Mik a terveik a jövőre nézve?

– Azt szeretnénk, hogy a személyes megjelenést igénylő ügyintézések száma jelentősen csökkenjen az elektronizálás révén. A bajban is fel kell ismerni a lehetőségeket, számos ügytípusban a járvány idején bevezettük az elektronikus ügyintézést, természetesen, ami bevált, azt megtartjuk. Emellett olyan fejlesztéseken dolgozunk, amelyek segítségével például arcképfelismerés révén otthoni számítógépen, személyes megjelenés nélkül is lehetne ügyeket intézni. Ezek a fejlesztések jelentősen fogják szolgálni az ügyfelek kényelmét. Először ugyanis a legnagyobb forgalmú ügytípusok esetében vezetjük majd be őket. Elkezdtük az ingatlan-nyilvántartás egészének az elektronizációját is, hogy ne kelljen papíralapon intézni az ügyeket. Ezt 2023 év elejétől fogjuk tudni elindítani.

– Kitolták a lejáró okmányok meghosszabbításának a határidejét. Mekkora dömpingre számítanak a járvány lecsengése után?

– Több százezerrel tudtuk így csökkenteni a találkozások számát a kormányablakokban a járvány idején. A veszélyhelyzet megszűnése után százhúsz napon belül ugyanakkor minden lejáró okmányt meg kell hosszabbítani. Nagyon nagy számról, közel egymillió okmányról van szó. Ezért mindenkit arra biztatnék, hogy ne várják meg az utolsó heteket, hanem most, hogy ismét van lehetőség ügyintézésre a kormányablakoknál időpontfoglalás nélkül, hosszabbítsák meg a lejárt iratokat. Ebben segít a kormányablakokhoz kifejlesztett telefonos alkalmazás is, amely révén megtekinthető, melyik kormányablaknál éppen milyen mértékű a forgalom, sőt hamarosan a távoli sorszámhúzás is elérhető lesz.

– Az ön feladata lesz a hulladékhatóság megszervezése is. Mit kell tudni erről a létrejövő szervezetről?

– Az eddigi feladataink ellátása mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása mellett minden kormányhivatalban létrejön majd egy hulladékhatóság, aminek a feladata lesz az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Természetesen, ahol csak lehetséges, szigorúan ráterheljük a költségeket arra, aki lerakta a hulladékot. A Hulladékradar elnevezésű alkalmazáson keresztül az állampolgárok bejelenthetik, ha illegálisan lerakott hulladékot látnak, sőt drónokkal is figyelik majd a területeket a munkatársak. Emellett a körforgásos gazdaság elősegítése is a hivatal feladata lesz, hiszen a kormány döntése értelmében számos műanyag csomagolás használatát kivezetik, aminek ellenőrzése is az új hatóság feladata lesz majd.”

Forrás:
György István: Tízévnyi fejlesztés garantálta az oltási program sikerét; Csekő Imre; Magyar Nemzet; 2021. július 3.

Szijjártó Péter: megkezdődött a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs akciótervének megvalósítása

„Az elfogadott javaslati pontok a következő napokban jelennek meg rendeletek és jogszabályok formájában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a német TK Elevator új regionális szolgáltató központjának bejelentésén kedden. Közölte, az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország a járványkezelés helyes útját választotta, mivel sikerült letörni a harmadik hullámot és a korlátozások feloldásával az emberek fokozatosan vissza tudnak térni a normális életükhöz. „Hozzávetőlegesen másfél-két hónappal járunk Európa előtt a gazdaság újranyitása tekintetében, amely előny nagyjából 600 milliárd forintnyi nyereséget jelentett a magyar gazdaság szempontjából. Gyakorlatilag ekkora veszteséget sikerült elkerülni a gyors újranyitással” – hangsúlyozta a külügyminiszter. Hozzátette, a 2021-es évre az OECD is javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését. Szijjártó Péter szerint ez azonban még nem elégséges az ország számára: „4,6 százalékos növekedést jeleznek előre, de ez nem elég. Szeretném leszögezni, hogy ez nem elég, legalább 5,5 százalékos GDP növekedést szeretnénk elérni az esztendő végére és ehhez nap mint nap meg kell küzdeni, nap mint nap meg kell nyerni a beruházásokért folytatott versenyeket”.

A TK Elevator új regionális szolgáltató központjának kapcsán a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ma ismét egy német beruházás kerül bejelentésre, amely ezúttal 220 új munkahelyet eredményez a fővárosban. „A TK Elevator új budapesti szolgáltató központjában alapvetően pénzügyi és HR területen fognak munkát végezni az új munkatársak a vállalatcsoport európai és afrikai tevékenységeihez kapcsolódóan” – mondta el Szijjártó Péter.Hozzátette: annak érdekében, hogy a vállalat új munkatársai megfelelőképpen el tudják látni a munkájukat, a TK Elevator egy 900 millió forintos képzési programot indít, amihez a kormány 400 millió forintos támogatást biztosít, mivel ezzel 220 új munkahely jön létre. A külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarországon kívül még sokan szerették volna elnyerni ezt a beruházást, hiszen a szolgáltató központi általában olyan ágazat, amelyek a gazdaságok dimenzióváltásához nagymértékben hozzá tudnak járulni. Magyarországon immár 130 szolgáltatóközpont működik, amelyek 64 ezer magyar fiatalnak adnak munkát, mintegy 81 százalékuk felsőfokú végzettségű, az átlag életkoruk pedig 32 év. ”

Forrás:
Szijjártó Péter: megkezdődött a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs akciótervének megvalósítása; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. június 29.

Rengeteg intézkedést jelentettek be a gazdaság újraindítására

„Sajtótájékoztatót tartott a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs péntek délután. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egység vezetője azt mondta, azon dolgoznak, hogy Magyarországon az újraindítás a lehető leggyorsabb legyen, mert ki kellene aknázni az oltás gyorsaságával szerzett 1,5-2 hónapnyi előnyt. Szijjártó később, újságírói kérdésre válaszolva külön hangsúlyozta az időfaktort, arról beszélt, hogy egy globális verseny zajlik, amelyben az új világgazdasági kapacitásokat leosztják, ezért most nem az az időszak van, amikor akármilyen „megalapozott vagy szakmailag helytálló magyarázatokat” figyelembe tudnak venni azzal kapcsolatosan, hogy „mit miért nem lehet” megcsinálni, gyorsan kell cselekedni.
…
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette, hogy elindítanak öt új Széchenyi kártya konstrukciót (Széchenyi Go), amelyek alapvetően a kkv-szektort célozzák, nekik akarnak hitelt nyújtani. Azzal számolnak, hogy 40-50 ezer vállalkozás is részt vehet a programban, az első két évben nem kell törleszteni, és a legtöbb konstrukció ingatlanfedezet nélkül is működik. A programok közt lesz likviditási, beruházási hitel, folyószámlahitel, turisztikai kártya és agrárhitel.[Telex.hu]”

—

„ Európa leggyorsabb gazdasági újraindulása a feladat, annak érdekében, hogy az ország ki tudja aknázni azt a másfél-két hónapnyi előnyt, amelyet a sikeres oltási program gyorsaságával elért. Ennek érdekében a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs letette az első javaslatait a kormány asztalára, amelyek közül hatot már el is fogadtak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése előtt pénteken az MTI szerint.

Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kiemelte: minden döntés azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon minél több beruházás jöhessen létre és minél több magyar vállalat számára váljon elérhetővé az exportpiacokon való siker. „A magyar gazdaság a világ 11. legnyitottabb gazdasága, így az exportteljesítmény alapvetően határozza meg a nemzetgazdaság teljesítményét, a beruházások pedig az alapvető feltételei a munkahelyteremtés folytatásának” – hangsúlyozta a miniszter.

Az első elfogadott javaslat értelmében az eddigi öt megye után két újabb megyében válik lehetővé, hogy a kormány vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosítson a vállalatoknak már 5 millió euró alsó határtól kezdve. „Eddig csak öt megyében volt erre lehetőség, a többi megyében 10 millió euró volt az alsó határ. Innentől kezdve azonban Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is már 5 millió eurós beruházások fölött a kormány egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást biztosíthat a beruházásokhoz” – mondta a miniszter.

A második döntés célja, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása felgyorsuljon és minél inkább és minél gyorsabban növekedjen a kutatás-fejlesztésre alapuló gazdasági tevékenységek aránya. Az eddigi 3 millió eurós minimum beruházási szint 1 millió euróra csökken. „Ennek köszönhetően 1 millió eurós kutatás-fejlesztést célzó beruházás esetében a kormány már adhat készpénztámogatást, és az eddigi, valamint az új kutatás-fejlesztési munkahelyteremtési kritériumot is 10 főre visszük le. Tehát immáron 1 millió eurós kutatás-fejlesztési beruházásnál, amely 10 új munkahelyet teremt, a kormány adhat készpénztámogatást” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A harmadik döntés középpontjában az exportáló magyar vállalatok állnak. Az EXIM Bankról szóló jogszabály úgy módosult, hogy az EXIM Bank a magyar exportáló vállalatoknak olyan export-hitel biztosítást nyújthat, amelyre eddig csak néhány európai példa létezett. „Ez egy olyan rugalmas export-hitel biztosítás, amelynek nyomán a magyar exportáló vállalatok a nemzetközi vetélytársaikhoz mérhető pénzügyi garanciákat kapnak az exporttevékenységük során.”

Az operatív törzs negyedik döntése a munkaerőpiacra vonatkozik. A világjárvány egyik következménye, hogy a munkavállalók távmunka keretében dolgoznak. A kormány úgy módosította a távmunka és az otthoni munka szabályozását, hogy jóval rugalmasabb körülményeket hozzon létre. „Teljesen felesleges és teljesen értelmetlen szabályokat töröltünk el. A munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tettük, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában, részben pedig helyszíni munkavégzéssel lássa el” – mondta a miniszter. Hozzátette: az ezt eddig ellehetetlenítő bürokratikus munkavédelmi és egyéb szabályokat a kormány vagy teljesen kiiktatta a rendszerből, vagy jelentősen leegyszerűsítette őket. Mindemellett a távmunkához és az otthon végzett munkához kapcsolódó elszámolási kötelezettségek is jelentős mértékben csökkentek, az előírások egyszerűsödtek.

A szintén a munkaerőpiachoz kapcsolódó ötödik döntés alapján a külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével is letehetik a vizsgákat. „A külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók eddig Magyarországon az OKJ-s vizsgájukat elvileg csak anyanyelven tehették volna le, ezzel ellehetetlenítettük a külföldön szakképzéshez jutó emberek alkalmazását magyar vállalatoknál, holott bizonyos munkakörökben feltétlenül szükség van azokra, akik külföldön szereztek szakképesítést” – mondta a miniszter, hozzátéve: ha a munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével le tudják tenni a gyakorlati vizsgákat, újabb munkaerő-kínálatot nyer a magyar gazdaság.

Hatodik pontként a kormány 17 olyan infrastrukturális beruházás végrehajtásáról, illetve felgyorsításáról döntött, amelyek feltétlenül szükségesek újabb munkahelyteremtő vállalati beruházásokhoz. Az elektromos autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy infrastrukturális fejlesztések indulnak meg út-, vasút- és közműfejlesztések területén. A kaposvári ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy további beruházásokat vonzhasson. A szikszói iparterület infrastruktúrájának fejlesztésével a borsodi térség vonzereje nő, a Komáromi ipari park infrastruktúrájának fejlesztésével az elektromos autóiparhoz kapcsolódó újabb beszállítók jelenhetnek meg. Kazincbarcikán a legnagyobb magyar vegyipari vállalat által támasztott igényeknek megfelelően fejlesztik a közlekedést, emellett fejlesztik a győri repülőteret a környék beruházásvonzó képességének erősítése érdekében. Budapesten a Bosch kutatás-fejlesztési tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztéseket végeznek. Zalaegerszegen a régió egyik legnagyobb intermodális csomópontjának létrehozásához szükséges infrastruktúra létrehozása kezdődik meg. A Tatabánya-Tata-Oroszlány iparparki háromszöget is fejleszti a kormány. Komoly közműfejlesztésekbe fognak bele a Jászfényszarui ipari parkban, Eger ipari parkjában, és Litéren. Bükk és Jánossomorja környezetében pedig olyan útépítési munkálatokat végeznek el, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le és újabb munkahelyeket hozzanak létre.[Napi.hu]”

Forrás:
Hat intézkedést vitt át a Szijjártó-féle operatív törzs, ezekkel akarja a kormány beelőzni a többi országot újraindításban ; Előd Fruzsina; Telex.hu; 2021. július 2.
A kormány elfogadta a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs első javaslatait; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2021. július 2.
Lásd még: Rengeteg intézkedést jelentettek be a gazdaság újraindítására; Növekedés.hu/MTI; 2021. július 2.

Megkezdődött a Magyar Multi Program és a Zöld Nemzeti Bajnokok felhívásának társadalmi egyeztetése

„Két olyan program társadalmi egyeztetése kezdődött meg tegnap, amely a vállalkozások hosszú távú fejlesztését biztosíthatja, a Magyar Multi Program a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását, a Zöld Nemzeti Bajnokok pályázat a zöldgazdaság területén működő cégek technológiafejlesztésének támogatását tűzte ki célul – jelentette be György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A kormány biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat a növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek, mivel a gazdaság újraindításában számít a magyar vállalkozásokra, amelyek a járvány alatt is helyt álltak, munkát és megélhetést adva a magyar családoknak és munkavállalóknak – fejtette ki az államtitkár. Mint mondta, a tervek szerint a Magyar Multi Program keretösszege 100 milliárd forint lesz, a vállalkozások pedig 30 – 2 500 millió forintra pályázhatnak majd és a támogatás bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé válik.

A felhívásra olyan vállalkozások jelentkezését várják majd, amelyek tartós fejlődése komplex fejlesztési támogatás biztosításával segíthető elő, illetve az olyan, gyorsan növekvő cégekét, amelyek a támogatás révén tovább erősödhetnek, ezáltal a nemzetközi piacon is érvényesülni tudnak. Számítanak azon vállalkozások jelentkezésére is, amelyek még nem értek el jelentős növekedést, de növekedési lehetőség előtt állnak, például kutatás-fejlesztési projektjük által vagy azért, mert kockázati tőkebefektetésben részesültek, amely segítségével megalapozott üzleti lehetőségeket tudnak kiaknázni. A felhívásra jelentkezhetnek továbbá a nemzetközi értékláncokban résztvevő vállalkozások, illetve azok a cégek is, amelyek nemzetközi piacra termelnek és jelentős export-árbevétellel rendelkeznek. A kérelmeket a jelenlegi tervek szerint 2021. szeptember 2. – 2022. szeptember 1. között lehet majd benyújtani.

György László emlékeztetett, a Zöld Nemzeti Bajnokok pályázatban nyújtott támogatás célja, hogy segítse a hazai gyártói bázis szélesedését és megerősödését, valamint hozzájáruljon a körforgásos gazdasági folyamatok kiépüléséhez, ezért célcsoportjába az energiahatékonysági, elektromobilitási vagy vízgazdálkodási technológiákat gyártó, továbbá az egyszerhasználatos műanyagokat helyettesítő vagy másodlagos alapanyagokat előállító és felhasználó vállalkozások tartoznak.

A 30 milliárd forint keretösszegű, társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívásban 20 – 1 500 millió forint igényelhető majd, ami bizonyos feltételek teljesülése mellett szintén részben vagy egészben vissza nem térítendővé válik. Erre azok a cégek jelentkezhetnek majd, amelyek IFKA előminősítési tanúsítvánnyal és legalább 1 lezárt, teljes üzleti évvel rendelkeznek. A kérelmek beadására 2021. szeptember 9. – 2022. szeptember 30. között lesz lehetőség.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2021.07.10-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.”

Forrás:
Megkezdődött a Magyar Multi Program és a Zöld Nemzeti Bajnokok felhívásának társadalmi egyeztetése;Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. július 1.

2030-ra a teljes megújulás a cél a hazai divatiparban – elfogadta a Kormány a Nemzeti Divatipari Stratégiát

„A Magyar Divat & Design Ügynökség fő célja és feladata, a hazai divat- és designipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása. A célok megvalósítása érdekében az Ügynökség egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki, amely 2021-ben, Magyarország Kormánya által elfogadott hivatalos Divatipari Stratégiává lépett elő. A piackutatáson, az iparági szereplőket is érintő kvalitatív interjúkon, kvantitatív kutatáson és nemzetközi szakértői elemzéseken alapuló stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését és kiemelt célja az iparág nemzetközi versenyképességének megerősítése.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) által kidolgozott, a hazai divat- és designipar átfogó megújítását célzó stratégiai munkaanyag Magyarország Kormánya által elfogadott, hivatalos Divatipari Stratégiává lépett elő 2021 nyarán. A Stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fejlesztését, ezek a koordináció és együttműködés, a hatékony promóció és marketingkommunikáció, az eredményes kereskedelem, a minőségi és elérhető gyártás, a magas színvonalú, nemzetközi szintű oktatás, valamint a megbízható adatok és mérhető teljesítmény. Az MDDÜ a Stratégia előkészítése és megalapozása érdekében kvantitatív és kvalitatív kutatásokat végzett, valamint több szakmai egyeztetést folytatott a divatipar kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselőivel. A dokumentum megfelelő szakmai megalapozása céljából számos nemzetközi háttérelemzést, riportot és tanulmányt dolgozott fel az ügynökség, illetve az elkészült Stratégiát is szakértői körben véleményezték. A Nemzeti Divatipari Stratégia 2030 a megfelelő keretek biztosításával az ágazat teljes egészének lehetőséget teremt a fejlődésre.

Az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során, ami a benne rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeknek köszönhető. Az Európai Unió ruházati export éves átlagos növekedésének értékét 6,2 százalékra becsülték 2013 és 2018 között. A divat- és designipar 2021-2027-ben minden bizonnyal az új lendülettel induló európai „reindusztrializáció” egyik vezető ágazata lehet. A kedvező nemzetközi működőtőke befektetési környezetet és feltételeket kínáló Magyarország számos divat- és designipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emeléséhez.

A könnyűipar erős nemzetközi versenyben működő ágazat, amelyben a hazai szektor jellemzően KKV vállalkozásai jelentős hátrányban vannak. Ennek főbb okai a kis hazai piac méret miatti export kényszer, KKV-k intenzív egymásra utaltsága, a márkaépítés és a kiskereskedelem megnövekedett tőkeigénye, valamint a globális értékláncokban működő megavállalat versenytársak intenzív jelenléte. A textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya. A belföldi árbevétel kb. 45 százalékkal, az export árbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.

Az ágazat szintén magas hozzáadott értéket képvisel a foglalkoztatás területén is. A KSH szerint a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg, ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak kb. 2,9%-a. A könnyűipari vállalkozások képzettséget igénylő, de tanulható, potenciális életpályát nyújtó lehetőséget kínálnak. Az ágazatnak ráadásul jelentős szerepe van a hátrányos helyzetű régiókban, elsősorban a női foglalkoztatásban: a jellemzően nagyvárosokba települő óriásvállalatokkal szemben a divatipari gyártók többnyire kisebb, 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalatok, amelyek olyan kisebb településeken is jelen vannak, amelyeken nagyon kevés a munkalehetőség.

Az országok állami és európai uniós források biztosításával igyekeznek a divatipart fejleszteni, a nemzetközi piacon pedig bevett gyakorlattá vált, hogy a divatiparban rejlő gazdasági és turisztikai lehetőségek kihasználása érdekében a piaci szereplők mellett valamilyen formában az állam is segíti az iparág fejlesztését. A Magyar Divat & Design Ügynökség a Divatipari Stratégia kidolgozása érdekében azonosította a főbb kihívásokat, amelyek jelenleg a ruházati iparágak versenyképességének gátját képezik. Ezek többek között: az erős nemzetközi kitettség, az exportorientáltság, a fejlesztési forráshiány, valamint ezen kihívások felerősödése a járvány okozta gazdasági helyzetben. Ez alapján az Ügynökség a kidolgozott stratégiában megjelölte az ágazat fejlesztésének fő irányait, amelyek a már említett hat fő pillérben öltöttek testet.

„A szektor rendkívüli adottságai, valamint a gazdasági válság okozta új kihívások együttesen indokolják a divat- és designipar kiemelten történő kezelését, amellyel elérhető a magyar KKV-k versenyhátrányának csökkentése, valamint a hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása is. A Nemzeti Divatipari Stratégia megvalósításával szeretnénk további lehetőséget teremteni a fejlődésre az ágazat szereplői számára” – mondta Bata-Jakab Zsófia, az MDDÜ vezérigazgatója.”

Forrás:
2030-ra a teljes megújulás a cél a hazai divatiparban – elfogadta a Kormány az MDDÜ által előkészített Nemzeti Divatipari Stratégiát; Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ); 2021. július 2.

Hajdú-Biharban már működik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sürgősségi ügyeleti modellprogramja

„A tájékoztatás szerint az eddig csatlakozott tizennyolc telephely mindegyikén speciális járművel és felszereléssel, magasan képzett szakemberekkel indult az ügyeleti szolgálat, amelynek célja, hogy átvegye a háziorvosoktól a sürgősségi ügyeleti ellátást, ezzel gyorsítsa és javítsa a betegellátást. A tervek szerint jövőre már az egész országban az OMSZ üzemelteti majd a sürgősségi ügyeletet.

Az elkövetkező hetekben a szükséges adminisztrációs folyamatok lezárása után további telephelyek is csatlakoznak a rendszerhez. Az átállás időszakában az ügyeleti ellátás mindenhol folyamatos marad és az új rendszerben is a megye 21 pontján (köztük 10 járási központban) fog működni „kijáró” ügyelet.

Az ügyeleti hívásokat a mentésirányító központban fogadják és a kapott információk alapján indítják a betegekhez a legmegfelelőbb ellátást nyújtó egységet (ügyeleti autó, vagy mentőautó), így akár az azonnali életmentő segítséget. A járási központokban orvosok, máshol orvosok mellett diplomás mentőtisztek és felsőfokú képzettségű ápolók látják el a betegeket. A mentőtisztek önálló döntési és beavatkozási jogkörrel felruházott, diplomás szakemberek, akik gyakorlatuk és kompetencia vizsgáik alapján orvosi beavatkozások elvégzésére is jogosultak, tették hozzá.

A közlemény szerint az új ügyeleti rendszerben megnő a helyben elvégezhető vizsgálatok és ellátások köre is, hiszen azon betegek, akik ügyeleti ellátás céljából mennek a járási ügyeleti központokba, ott megkaphatják a kórházi ellátást nem igénylő laborvizsgálatot, gyógyszeres, akár infúziós kezelést, betegmegfigyelést, amelynek eredményeként nem feltétlenül lesz szükség a beteg kórházi beutalására. Ezzel csökkenhet a kórházi kapacitás szükségtelen igénybevétele és a betegeknek sem kell nagyobb távolságot megtenniük, írták.”

Forrás:
Hajdú-Biharban már működik az új ügyeleti modell; Medical Online/MTI; 2021. július 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Már elérhető a NAV új, eVÁM webalkalmazása

„2021. július 1-jén az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező, 22 euró értéket meg nem haladó áruk áfamentessége. Értéktől függetlenül áfát kell fizetni e termékekre, és vám-árunyilatkozatot kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A NAV ezért új, webes felületen teszi lehetővé a vám-árunyilatkozatok online benyújtását.

Az új uniós szabályok szerint 2021. július 1-jétől az Európai Unión kívülről érkező, 22 euró értéket meg nem haladó árukra vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, és utánuk áfát is kell fizetni. 150 eurós összeghatárig az áruk behozatala továbbra is vámmentes marad, az alkoholtartalmú termékek, a parfümök és a kölnivizek, továbbá a dohány és a dohánytermékek kivételével.

A megrendelt küldemények legnagyobb része előreláthatólag nagy e-kereskedelmi platformokról fog érkezni, akik bejelentkeztek az IOSS-rendszerbe (Import One Stop Shop). Ezzel jelentősen egyszerűsítik a vámadminisztrációt, hiszen az IOSS-rendszerben működő kereskedők az áfát már a vásárlás pillanatában beszedik a vásárlótól, és automatikusan fizetik meg azt az adóhatóságnak.

Ha valaki olyan webshopból vásárol, ami nem tagja az IOSS-rendszernek, akkor a postai szállítmányozóknak egy különleges szabályozás (SA – Special Arrangement) keretében lehetőségük van arra, hogy automatikusan elvégezzék a vámkezelést, és utána szállítsák ki a csomagot. A postai szolgáltató a vámkezelésért külön díjat is felszámíthat.Ha a vásárló úgy dönt, hogy maga szeretné a vámkezelést intézni, erre is lehetősége lesz.

A magánszemély címzettek 2021. július 1-jétől a NAV új, eVÁM webes felületén keresztül is benyújthatnak vám-árunyilatkozatot. A vámkezelés ebben az esetben díjtalan. A vámkezelt termék áfája (legtöbb esetben 27 százalék) az eVÁM portálon bankkártyával vagy átutalással is megfizethető.

Az eVÁM web felület olyan küldeménynél használható, amely behozatala nem tiltott, vagy engedélyköteles, értéke pedig nem lépheti túl a 150 eurót. A címzettnek érvényes ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie, és a csomag megérkezése előtt értesítenie kell a szállítócéget is – például a Magyar Postát vagy a gyorspostai szolgáltatót – arról, hogy a webes felületen saját maga szeretné a vámkezelést intézni. Az eVÁM portál lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyfél a vám-árunyilatkozatait tervezetként elmentse, és a beküldést egy későbbi időpontban végezze el.

2021. július 1-jétől tehát a magánszemély ügyfelek az eVÁM felületen is kitölthetik a vám-árunyilatkozatot, és – miután ezt az igényüket a postai szolgáltatónak, annak weboldalán jelezték – vámkezelési díj nélkül intézhetik az Európai Unión kívülről érkező, 150 eurót meg nem haladó értékű áruk vámkezelését.

További információk:
https://www.nav.gov.hu/nav/internetes_vasarlas
https://evam.nav.gov.hu”

Forrás:
Már elérhető a NAV új, eVÁM webalkalmazása; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2021. július 1.

Idén első alkalommal, tesztüzemben véleményezhető az éves vasúti menetrend

„Kísérleti jelleggel mától egy online felületen férhetők hozzá a hazai vasúttársaságok jövő évi menetrendi tervei. Az elképzeléseket már nyáron bárki megismerheti és két héten át véleményezheti. Ha a kezdeményezés hasznosnak bizonyul, 2022-ben élesben is működhet az új lehetőség. A rendszeresen vonatozók érdemi észrevételei, jobbító szándékú javaslatai alapján a szolgáltatási kínálat rugalmasabban igazodhat a valós utazási igényekhez.

A járási szintű menetrendi egyeztetések a hagyományos módon a területi közlekedésszervező irodák közreműködésével zajlanak. E folyamatba a megrendelő minisztérium és a szolgáltató vállalatok mellett bevonják az önkormányzatok, nagyfoglalkoztatók, közintézmények képviselőit is.

A digitális eszközök sokkal szélesebb kör részvételét, az utasok közvetlen megkérdezését teszik lehetővé. Magyarországon most először kezdődik meg a menetrendi tervezetek szélesebb körű, online véleményeztetése, egyelőre tesztüzemben.

Az érdeklődők a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. honlapján tekinthetik meg a GYSEV és a MÁV-START által decemberben bevezetni javasolt menetrendi módosításokat. Egy erre kialakított felületen, 2021. július 2-ától július 15-ig, anonim módon észrevételezhetik is a terveket. A beérkező véleményekre nem egyesével, hanem a feldolgozás után a weboldalon megjelenő összegzésben kapnak választ.

A próbaüzem célja a rendszer terhelhetőségének felmérése, az egyszerű, hatékony, felhasználóbarát működtetés feltételeinek, módozatainak feltérképezése. Ha a kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál, jövő nyáron már élesben folytatódhat a társadalmi véleményeztetés. Idővel az elektronikus egyeztetés a jóval nagyobb adattartalmú, összetettebb helyközi autóbuszos menetrendekre is kiterjeszthető.

A közösségi közlekedést gyakran használók észrevételei, javaslatai az éves menetrendek tervezése és véglegesítése során hasznosulhatnak. A részvételi lehetőség hozzájárulhat az utasok elégedettségének növeléséhez, a szolgáltatási színvonal folyamatos javításához.”

Forrás:
Idén első alkalommal, tesztüzemben véleményezhető az éves vasúti menetrend; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. július 2.

Minden hivatalos kormányzati Facebook-oldalt törölnek Németországban

„ A német vezetés megelégelte, hogy a tech óriás nem tartja be az uniós adatvédelmi rendeletet.

A német kormány a 2021-es esztendő végéig az összes kormányzati Facebook-oldalt törölni fogja – jelentette be a német szövetségi adatvédelmi biztos. Ulrich Kelber a múlt hónapban minden kormányzati szervnek levelet írt, melyben arra kérte a hivatalvezetőket, töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról.

A hivataloknak a végleges törlést 2022. januárig kell végrehajtaniuk.

Mindez azt jelenti, hogy több millió követőt veszítenek el a hivatalos német kormányzati oldalak. A német Egészségügyi Minisztériumnak például jelenleg több mint 760 ezer követője van, úgy néz ki azonban, hogy már nem sokáig. Az elkövetkezendő hónapok során fokozatosan megszűnik az információ átadás és megosztás a Facebookon.

Kelber ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közösségi médiában való megjelenés fontos az állampolgárokkal való kapcsolattartás szempontjából, ezért is várt eddig a döntés meghozatalával. Azonban a kormánynak példát kell mutatnia az emberek számára, az adatvédelmi törvények ugyanis mindenkire, még a legnagyobb közösségi platformok üzemeltetőire is vonatkoznak.

Az ügy hátterében az áll, hogy a Facebook nem hajlandó információt megosztani azzal kapcsolatban, hogy az oldalkezelő felületén (Facebook Pages) keresztül milyen típusú adatgyűjtés és adatfelhalmozás folyik.

Az adatvédelmi szabályok a magányszemélyek, kormányzati szervek és vállalatok által létrehozott Facebook-oldalakra is vonatkoznak, ami viszont azt jelenti, hogy az üzemeltetők jelenleg nem tudják betartani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) átláthatóságra vonatkozó passzusait. Így például nem képesek a rendeletben elvárt módon tájékoztatni Facebook-oldaluk követőit arról, hogy mi is történik az általuk megosztott adatokkal.

A Facebook az oldalakon gyűjtött adatokat célzott hirdetésekhez használja fel, a német kormány kezdeményezése pedig akár képes lehet komolyan befolyásolni a nagyvállalat reklámtevékenységét.

Az oldalak törlésével ugyanis a gyűjtött információ minősége is romlik, és amennyiben például az EU is a hivatalos oldalak eltávolítsa mellett dönt, a Facebooknak komoly profitkieséssel kell számolnia az európai piacon. Így a vállalat vagy változtat üzletpolitikáján, vagy a német kormány kezdeményezését akár más európai országok és Brüsszel is átvehetik.”

Forrás:
Minden hivatalos kormányzati Facebook-oldalt törölnek Németországban; Gergi-Horgos Mátyás; Mandiner, Precedens; 2021. július 1.

Döbbenetesen nagy tendert nyert meg a 4iG

„A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján jelentette be ma reggel, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. („DKÜ”) a 4iG által vezetett konzorcium ajánlatát nyertes ajánlatként hirdette ki.

A keretmegállapodás megkötésére irányuló́ közbeszerzési eljárás a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek részére „Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (SRVT21)” tárgyában két részben történt.

Első rész: Homogén szerverek és tárolók beszerzése, második rész: Inhomogén szerverek és tárolók beszerzése volt. Az eljárás mindkét részében öt-öt különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként a DKÜ, amelyből mindkét részben az egyik a 4iG vezette közös ajánlattevői konzorcium.

A keretmegállapodás keretösszege nettó 204 724 000 000 Ft.

A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között.

A keretmegállapodás időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 42 hónap.”

Forrás:
Döbbenetesen nagy tendert nyert meg a 4iG; IT café; 2021. július 2.

A Delta Technologies is nagyot nyert a DKÜ tenderén

„A Delta Technologies Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a 4iG-vel párhuzamosan jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy ők is a kedvezményezettek között vannak a DKÜ tenderén.

Közlik, hogy a társaság 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, a Delta Systems Kft.-t a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) által 2021. július 01. napon megküldött eredményhirdetésében, amely – a 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya szerinti szervezetek részére Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (SRVT21) – „1. Rész, Homogén szerverek és tárolók beszerzése”, továbbá „2. Rész, Inhomogén szerverek és tárolók beszerzése” – tárgyú központosított közbeszerzési keretmegállapodás kötésére vonatkozik, az 1. Rész esetében konzorciumvezetőként, a 2. Rész tekintetében az ajánlattevővel további közös ajánlattevőként nyertesként hirdették ki.

Az 1. Rész, Homogén szerverek és tárolók beszerzésére vonatkozó keretmegállapodás keretösszege: 120 milliárd forint. A 2. Rész, Inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére vonatkozó keretmegállapodás keretösszege: 80 milliárd forint.

Egyik megállapodás sem kínál automatikusan megrendeléseket, a DKÜ által kiszolgált intézmények felmerülő igényeik alapján versenyeztetik újra a konkrét beszerzéseket a keretmegállapodásban szereplő szállítók között. A lebonyolításáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökséggel megkötésre kerülő mindkét keretmegállapodás annak hatályba lépésétől számítva 42 hónapra jön létre.”

Forrás:
A Delta Technologies is nagyot nyert a DKÜ tenderén; IT café; 2021. július 2.

Informatika, távközlés, technika

Kezdeményező szerepbe kerülhet Magyarország a digitális innovációk terén

„Megalakult az Interdiszciplináris Technológiai Alkalmazások Bizottság (ITAB), amelynek fő célja, hogy javaslatot tegyen az információtechnológia területén megjelenő releváns innovációk hasznosítására, és biztosítsa a nyitott egyeztetések lehetőségét a szakágazatok és az államigazgatás képviselői között. A Bizottság a Digitális Jólét Program (DJP) kezdeményezésére jött létre, elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Az ITAB célkitűzése, hogy felmérje a jövő legnagyobb digitális kihívásait, fejlődési mérföldköveit, és megvizsgálja azok hazai felhasználási, továbbfejlesztési lehetőségeit. A tudomány és a kormányzat érintett szereplőit egy asztalhoz ültetve kívánja biztosítani a digitalizációval kapcsolatos információk áramlását az ország versenyképességének biztosítása, önrendelkezésének megerősítése érdekében – olvasható a Digitális Jólét Nonprofit Kft. sajtóközleményében. Az ITAB célkitűzései és feladatai nagyban támaszkodnak a hazai szakmai közösséget összefogó Nemzeti Laboratóriumok tavaly elindított rendszerére, amelynek úttörői a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium.

„A digitális gazdaság már jelenleg is a bruttó nemzeti össztermék negyedét, a hazai foglalkoztatottság ötödét adja. Erről az erős alapról akkor rugaszkodhatunk el jó ütemben, még magasabbra, ha az új korszakot nyitó technológiák meghonosításában, gyakorlati hasznosításában európai szinten élenjáró teljesítményt nyújtunk – emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkár. – A kvantuminformatika a mesterséges intelligenciához hasonlóan számos iparág, szolgáltatás és technológia fejlődésére gyakorol majd nagymértékű hatást a pénzügyi előrejelzésekről a gyógyszerfejlesztésen át a védelmi iparig.” Solymár Károly Balázs hozzátette, az ITAB akadémiai és ipari tapasztalatokban bővelkedő szakemberei a kormányzati képviselőkkel karöltve biztosítják, hogy Magyarország kezdeményező szerephez jusson az európai stratégiákhoz illeszkedő digitális innovációkban.

„A Bizottság többek között olyan projektek megvalósítását támogatja majd, mint a mesterséges intelligencián alapuló technológiák célirányos hasznosítása, a kommunikációs célokra használt titkosítási kulcsok biztonságos (kvantumos) szétosztása, a nyílt forráskódú szoftverek minél szélesebb körű elterjesztése a lakosság és az államigazgatás körében, illetve ezen technológiák innovatív beépítése az oktatásba, melyek egyaránt hozzájárulnak a lakosság által elérhető digitális szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez, illetve egy újszerű szemléletmódban és tudásban gazdag társadalmi réteg kineveléséhez” – mondta Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Digitális Jólét Program mellett az ITAB alapító tagjai közé tartozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) és a Wigner Kutatóközpont. A bizottságban a vállalt feladatainak jellegéből kifolyólag kormányzati oldalról a digitalizációban fontos szerepet betöltő Belügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács is képviselteti magát – zárul a közlemény.”

Forrás:
Kivételes szerepbe kerülhet az ország a digitális innovációk terén; Infostart; 2021. június 30.

Információ röviden

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. július 5.
Kiber képességek és nemzeti erő – átfogó felmérés a világ vezető digitális hatalmairól

Ma már elönti a közbeszéd tereit a kibertérrel, kiberbiztonsággal, kiberhadviseléssel kapcsolatos irodalom: a specializált, informatikai mérnököknek, adattudósoknak, kiberbiztonsági szakértőknek szánt, erősen technikai jellegű anyagoktól a politikai döntéshozók számára készült (és az ügyeknek döntően a stratégiai, geopolitikai, belpolitikai dimenzióit feszegető) írásokig és hírekig tömegével kerül elénk a kibervilág történéseit elemző anyag. (Hogy a tömegsajtó borzongatónak szánt írásait itt most ne is említsem.) És, ahogy ez már lenni szokott az információval, elérkezik az a pillanat (ebben az esetben nyugodtan mondhatnánk persze múlt időben is), amikor éppen ez az adattömeg kezd a legsúlyosabb gátjává válni a tisztánlátásnak. A helyzetet azonban, ami önmagában is problémás lenne, szándékos emberi ténykedés súlyosbítja. Az ugyanis, hogy a kibervalóság hatalmi kérdés, és hogy a kibertér a hatalmi-geopolitikai játszmák színtere, azt talán nem kell ma már bizonygatni. Ebből egyenesen következik, hogy a kibertér szürkezónájában zajló csatározásoknak már ma is fontos kiegészítője a közösségi diskurzusokban zajló beszéd befolyásolása, irányítása – és ha kell, meghamisítása. Azaz, hatalmas erővel dúl a nyilvánosságban a dezinformáció a kibervilág eseményeire vonatkozóan is.

Pedig egy idő után szöget üt az ember fejében, hogy a híradásokban – legyenek megalapozott, részletes, faktuálisnak szánt szakmai dolgozatok, vagy érezhetően inkább a felületesebb közbeszélgetések muníciójának szánt anyagok – mindig csak két-három ország szerepel a kibertér „elkövetői” között. Jól tudjuk, hogy a világ 195 országának (a pontos szám néha változik, felfogások szerint) mindegyike nagy erőforrás-befektetéssel gyűjti a nemzetbiztonsága számára fontosnak gondolt információkat – magyarul kémkedik. Nem titok, nyílt információs forrásokban lehet szinte mindent megtudni ezekről a szervezetekről, és meglepően sok információt a működésükről is. Külön érdekesség: ebből az általános erőfeszítésből a világ országai között szereplő 2 „kakukktojás” (hivatalosan ugyanis a 193 tényleges ország mellé sorakozik fel két másik, amelyek csupán megfigyelői státuszban tagjai az ENSZ-nek) a Vatikán, és a Palesztín Hatóság sem marad ki, sőt. Hírszerző szervezeteik kifejezetten aktívak és presztízzsel övezettek. Szerepelt itt feljebb egy mondat, hogy meglepően sok információt lehet nyílt forrásokból is megtudni a világ hírszerző szervezeteinek működéséről és ügyeiről. Ez pontosításra szorul: sokat lehet megtudni a hagyományos hírszerző tevékenységeikről. És gyakorlatilag semmit arról, hogy vajon a kibertérben miket tesznek. A kibertér hírszerzői között ugyanis mindig csak oroszokról és kínaiakról olvasunk. Esetleg észak-koreaiakról, irániakról. A látszat az, mintha a világ legjelentősebb hatalmai, amelyek egyben a technológiai fejlődés, a digitalizáció éllovasai, plusz ráadásul még a világ legjelentősebb, legtapasztaltabb hírszerző szervezeteit tartják fenn, nos ők a kiberteret, tehát a hatalmi küzdelmek immár meghatározó dimenzióját nagy ívben kerülik el. Hasonló a helyzet a kibertér offenzív kihasználása terén is: látszólag itt is csupán maroknyi (az előzőekkel véletlenül megegyező) ország igyekszik ennek a fontos dimenziónak a katona-stratégiai kiaknázására. Úgy tűnik, hogy azok a nemzetek, amelyek szinte felfoghatatlan erőforrásokat fordítanak a hagyományos és nukleáris csatatereken való helytállásra és győzelemre, és ezeket a ráfordításaikat habozás nélkül munkába is állítják –azok a kibertér harcmezőin soha sem tűnnek fel.

Az elemi józan eszünkkel persze tudjuk, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, hiszen nem lehet igaz. Most egy olyan szakanyagot vehetünk a kezünkbe, ami ezt az érzetünket empirikus adatok, megállapítások jókora adagjával támaszthatja alá. Az amerikai IISS, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete napokban közreadott egy alapos, átfogó tanulmányt, amely talán hozzásegíthet minket a kibertér állapotainak helyes felméréséhez. A „Kiber képességek és nemzeti erő” címmel publikált dokumentum még alapos elemzések tárgya lehet a jövőben, de első olvasatra is kitűnik néhány olyan sajátosság, ami miatt biztosan érdemes rá, hogy a kiberbiztonsággal, geopolitikával, nemzetbiztonsággal foglalkozó szakembereknek és közértelmiségieknek a polcán helyet kapjon ez a dokumentum.

Mindenekelőtt érdemes felhívni a figyelmet a szakmai alaposságra és átgondoltságra. Az IISS szakértői két éves kutatómunkát fordítottak ennek a kiadványnak a megteremtésére, ami önmagában is jelzi az elmélyültséget és komolyságot. Az intézet tulajdonképpen a 2019 elején általuk kidolgozott módszertani keretrendszert igyekezett az élet próbája elé állítani, illetve feltölteni empirikus adatkészletekkel. A munka célja: átfogó képben felrajzolni a világ kiberdimenziójában számottevőnek elkönyvelhető nemzetek tényleges képességeit, szándékait és potenciáljait. Fontos szempont volt ugyanakkor az is, hogy egyfajta rangsort, erősorrendet is felállítson napjaink kiberhatalmai között. Az elemzés (amely tulajdonképpen 15 ország-elemzésből tevődik össze) természetesen azonos szempontrendszer alapján mutatja be a számottevő kiberhatalmakként elkönyvelhető országok képességeit. A vizsgálati-elemzési kategóriák az alábbiak voltak:

  • Kiberstratégia és kiberdoktrína
  • A kibertérrel kapcsolatos irányítási, parancsnoki struktúrák
  • Kiberhírszerzési képességek
  • A digitalizáció társadalmi szintjei
  • Kiberbiztonság és reziliencia
  • Nemzetközi kiberkormányzati-kiberdiplomáciai képességek
  • Támadó kiberkapacitások

A fenti kategóriákra felfűzött, egységes megközelítésű elemzések összesen 15 országot mutatnak be. A tanulmány szerzői egyben egy tényleges erőviszony bemutatására is alkalmas klaszter-sémába sorolták a figyelemre méltónak tartott állami szereplőket. Három osztályba sorolták ezeket az országokat, aggregát kiberpotenciáljaik alapján. „Első osztályú kiberhatalom” az IISS kutató szerint jelenleg mindössze egy van: az Egyesült Államok. A „Másodosztályú kiberhatalmak” tábora már népesebb, és a másod osztály jelzője ne tévesszen meg senkit: feltörekvő komoly potenciálokkal rendelkező államok találhatók itt is, a gyakran emlegetett Kína és Oroszország mellett a szürke kibereminenciás Izrael szerepel itt. És persze Nagy-Britannia, Franciaország, és némi meglepetésre Ausztrália, sőt Kanada. Ez a csoport tehát szintén tartogat némi meglepő újdonságot. „Harmad osztályú kiberhatalomnak” számít India, Irán, Japán. Indonézia, Malajzia és Vietnámi is erre a polcra került, és itt talált magának helyet az örök kibermumus, Észak-Korea is.

A tanulmány fontos, korábban még nem nagyon látott, ráadásul egységes koncepció alapján összerendezett (összehasonlításra alkalmas) adatok egész kincsestára. Összegző megállapítása a kibertér főszereplőinek hatalmi képességeit illetően így összegezhető: az Egyesült Államok, ahogy a geopolitika „hagyományos dimenzióiban is, a kiberdoménben is egyértelműen őrzi vezető erejét. Ráadásul az egyedüli szereplője a kibertér legfelsőbb rétegének. És ez nem is csoda, hiszen – hívják fel a szakértők a figyelmet – a kibertér dominálása, a kiberhegemón szerepének megszerzése az 1990-es évek közepétől az egyik legegyértelműbb stratégiai célkitűzése volt az USA-nak.

Kína azonban ott van szorosan a nyomában, és az elkövetkező évtizedben potens vetélytársként fog kiemelkedni Amerika mellé. És még egy fontos megállapítás: Oroszország, amelyet szakmai körökben is szokás „hanyatló” hatalomként elkönyvelni, hasonlóan veszélyes, emelkedő hatalma a kiberdimenziónak, és Kínával együtt az Egyesült Államok vetélytársa ebben az egyre meghatározóbb közegben. Ez némi magyarázatot adhat arra, hogy a néhány héttel ezelőtti Biden-Putyin csúcstalálkozón miért a kiberhadviselés szerepelt (a nukleáris fegyverkezés helyett) a központi helyen, és miért nevezte az erről folyó amerikai-orosz tárgyalásokat Biden „két nagyhatalom” egyezkedésének.
Örül az ember, amikor a világ kicsi puzzle-darabjai közül egy-egy néha a helyére csusszan.
Cyber Capabilities and National Power: A Net Assessment; International Institute of Strategic Studies; 2021. június
US Retains Clear Superiority in Cyber; China Rising: IISS Study; Brad D. Williams; Breaking Defense, 2021. június 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

A hivatalos statisztika válsága az adatforradalomban

„Az adatforradalom minden korábban megtapasztalt változásnál gyorsabb és mélyebb átalakulást okoz a társadalomban és a gazdaságban. A hivatalos statisztika jelene és jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a fundamentális változások közepette mennyiben tud megfelelni küldetésének és kötelezettségének: hogy hitelesen, magas színvonalú statisztikai adatokkal mutassa be a társadalom, a gazdaság és a környezet állapotát és folyamatait. A hivatalos statisztika számára a hosszú történelmi perióduson át természetes működési közeget biztosító racionális jogállam válságjelei, a nagy technológiai cégek adatgyűjtő és adatelemző tevékenysége, a közösségi média és benne a post-truth valóság, az összeesküvés-elméletek, a fake news, az identitáspolitikák felemelkedése, a politikai és kommunikációs környezet átalakulása korábban ismeretlen kihívásokat teremtett. Az írás az adatforradalom nyomán kibontakozó felügyelő kapitalizmussal és annak manipulációs technikáival foglalkozó kritikai nézetek mellett bemutatja a hivatalos statisztika intézményeinek – elsősorban az Eurostatnak – a veszélyeket jól érzékelő útkeresését is. Az adatforradalom új társadalmi, gazdasági valóságát hordozó, exponenciálisan bővülő adatvagyon szinte kizárólag a technológiai cégek magántulajdonában áll. Márpedig a cikk érvelése szerint ezek társadalmi tények, amikhez azonban a hivatalos statisztikának nincs hozzáférése. Ennek hiányában nem képes klasszifikációit, osztályozásait, fogalomrendszerét megújítani, alkalmassá tenni az új társadalmi valóság megragadására, így a valóságról alkotott képe egyre homályosabb, elmosódottabb, és mindennek az árát hitelvesztéssel fizeti meg. Ráadásul a hivatalos statisztika mindebben vétlen, válságát a működési környezetében bekövetkezett, hatókörén kívül eső, visszavonhatatlan változások okozzák. Megoldást az jelenthet, ha jogilag biztosított, szabályozott, transzparens körülmények között hozzáférhetne az adatforradalom új társadalmi valóságát hordozó adatokhoz.”

Forrás:
A hivatalos statisztika válsága az adatforradalomban; Németh Zsolt; Replika; DOI https://doi.org/10.32564/117-118.7; 2020 (117–118); 179–210. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a tulajdonhoz, a vállalkozás és a gazdasági verseny szabadságához való jog érvényesülését, valamint a Magyarország területén fekvő ingatlanok forgalmának biztonságát, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

1. A törvény hatálya és értelmezése

1. § Ez a törvény a magyarországi ingatlanok nyilvántartásának módját, az ingatlan-nyilvántartás rendszerét, az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet kijelölését, az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályait, valamint az ingatlan-nyilvántartás tartalma megismerésének szabályait tartalmazza…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 121. szám; 2021. június 28.; 5336-5566. o. (PDF)

1403/2021. (VI. 30.) Korm. határozat a Levegőminőség-védelmi Cselekvési Tervről

„ 1. A Kormány – figyelemmel arra, hogy az emberi élet, az élő és élettelen környezet minőségét alapvetően meghatározza a levegő állapota, valamint arra, hogy fontos célkitűzés a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése, a környezeti levegő minőségének javítása, és ahol az még nem szennyezett, tisztaságának megőrzése – az emberi egészség és a környezet egészének védelme érdekében elfogadja a részére bemutatott Levegőminőség-védelmi Cselekvési Tervet.

2. A Kormány a Levegőminőség-védelmi Cselekvési Tervben meghatározott intézkedések megvalósulása, végrehajtásuk és anyagi fedezetének biztosítása érdekében

a) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az emberi erőforrások miniszterét, a pénzügyminisztert és az agrárminisztert, hogy gondoskodjanak a Levegőminőség-védelmi Cselekvési Tervben szereplő, feladatkörükbe tartozó intézkedések ütemezett megvalósításáról;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, belügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter, agrárminiszter
Határidő: folyamatos

b) felhívja az agrárminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az emberi erőforrások miniszterét és a pénzügyminisztert, hogy az általuk kezelt pályázati rendszer kialakítása és működtetése során a kiemelt beruházások és fejlesztések tervezése esetében részesítsék előnyben az alacsony levegőterhelést vagy levegőterhelést nem okozó megoldásokat.

Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, belügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 123. szám; 2021. június 30.; 55876-5877. o. (PDF)

A Kormány 1428/2021. (VII. 2.) Korm. határozata a 2021–2027. évekre vonatkozó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) elfogadásáról

„A Kormány
1. elfogadja a 2021–2027. évekre vonatkozó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát (a továbbiakban: S3);
2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az S3 dokumentumban foglaltakkal kapcsolatos programok és pályázatok elindításáról és megvalósításáról;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: folyamatosan

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az S3 dokumentumban foglalt nemzeti intelligens szakosodási prioritások évenként történő felülvizsgálatáról.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: folyamatosan”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5946. o. (PDF)
Lásd még: Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) – 2021-2027; Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt (NKFI Hivatal); 2020, január 20.

A Kormány 1427/2021. (VII. 2.) Korm. határozata a 2022–2027-es időszakban alkalmazandó regionális támogatási térkép koncepciójáról

„A Kormány
1. elfogadja a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (C(2021) 2594 final) című európai bizottsági közlemény szerinti regionális támogatási térkép koncepciójaként, hogy
a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Pest tervezési-statisztikai régiókban nagyvállalkozás esetén a maximális támogatási intenzitás 50% legyen,
b) Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban nagyvállalkozás esetén a maximális támogatási intenzitás 30% legyen,
c) a maximális támogatási intenzitás a regionális támogatási térképen meghatározotthoz képest kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető,
d) az Igazságos Átmenet Alapból (Just Transition Fund) támogatható térségekben – Heves megyében, Baranya megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – bármilyen állami forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás az a) és c) alpont szerinti maximális intenzitáson túl további 10 százalékponttal növelhető;

2. felhatalmazza a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a regionális támogatási térképre vonatkozó, 1. pont szerinti koncepciót jelentse be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5946. o. (PDF)
Lásd még: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás a regionális állami támogatásokról C/2021/2594 final
Regionális támogatási térkép; Támogatásokat Vizsgáló Iroda
Zöld megállapodás: A széntermelő és más karbonintenzív régiók a Bizottsággal együtt elindítják az európai méltányos átállási platformot; Európai Bizottság; 2020. június 26. (Just Transition Fund-hoz)

A Kormány 1429/2021. (VII. 2.) Korm. határozata a Nemzeti Divatipari Stratégia 2030 elfogadásáról

„A Kormány megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott Nemzeti Divatipari Stratégia 2020–2030 című dokumentumot
(a továbbiakban: Stratégia), és annak megvalósítása érdekében
1. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség), illetve leányvállalata, a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MDDÜ) útján gondoskodjon a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáról, az alábbi főbb feladatcsoportok koordinált ellátása mentén:
a) gyártási technológia, márka és termékfejlesztés erősítése,
b) hazai szakemberek foglalkoztatása a tervezésben, gyártási folyamatokban,
c) iparági fenntarthatóság fejlesztése,
d) kereskedelmi kapcsolatok erősítése, export bővítése,
e) nemzetközi marketing fejlesztése,
f ) iparági együttműködések fejlesztése,
g) az iparág finanszírozási lehetőségeinek bővítése;
Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: folyamatos

2. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy az Ügynökség közreműködésével és az MDDÜ bevonásával alakítson Monitoring Bizottságot a Stratégia megvalósulásának nyomon követése érdekében;
Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2021. július 30.

3. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy az Ügynökség, valamint a 2. pont szerinti Monitoring Bizottság közreműködésével készítsen négyévente jelentést a Stratégia megvalósulásáról;
Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: első alkalommal 2022. december 31., azt követően 2026. december 31. és 2030. december 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert mint az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, hogy a 2021–2027 időszak tervezése és tárgyalása során, az Európai Unió többéves pénzügyi kerete tekintetében gondoskodjon a Nemzeti Divatipari Stratégia 2030 megvalósítását támogató célok megjelenítéséről, a források lehetőség szerinti biztosításáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

5. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy gondoskodjon a Stratégia kormányzati honlapon való közzétételéről.
Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: azonnal”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 126. szám; 2021. július 2.; 5947. o. (PDF)