Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Varga Mihály a következő időszak fő prioritásának a digitalizáció gyorsítását nevezte a a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász-vándorgyűlésén
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitalizáció, gazdaságpolitika, konferencia, koronavírus-járvány — helyreállítás, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyarország, Varga Mihály
Matolcsy György a magyarországi adatreform szükségességét is hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász-vándorgyűlésén
Tárgyszavak: adatforradalom, adatpolitika, hibrid pénzügyi rendszerek, konferencia, koronavírus-járvány — helyreállítás, közadatok újrahasznosítása, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyarország, Matolcsy György, megatrendek
Adózni könnyen is lehet – interjú Vágujhelyi Ferenccel, a NAV vezetőjével
Tárgyszavak: adatelemzés, adatpolitika, adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, közigazgatási adatvagyon, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Vágujhelyi Ferenc

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Varga Mihály a következő időszak fő prioritásának a digitalizáció gyorsítását nevezte a a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász-vándorgyűlésén

„A magyar gazdaság újraindult, olyan lendületet tudott venni, amely elegendő volt ahhoz, hogy elérte a korábbi kibocsátási szintet. Kilenc európai ország van, amelyiknek a gazdasága már elérte a válság előtti állapotot, köztük Magyarország – emelte ki a miniszter, aki szerint a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult. Ez már csak amiatt is lehetséges, mert a gazdaság szerkezete elkezdett átalakulni, megváltozni.

Máshogy jöttünk ki a válságból, mint ahogy belementünk. Négy fontos terület van, ahol a kibocsátási szint már a vírus előtti időszak felett van. Ilyen az infokommunikáció, az ipar, az építőipar és a pénzügyi-biztosítási tevékenység – húzta alá Varga Mihály.
…
A miniszter a következő időszak fő prioritásának a digitalizáció gyorsítását nevezte, ezen a téren ugyanis Magyarország elmarad a nyugati országoktól és még jelentős tartalékok vannak benne. Négy fő területen gyorsíthatja hazánk a digitális fejlődést. A digitális készségek fejlesztése (emberek képzése), a közszolgáltatások további digitalizációja, azegészségügy digitalizációja (ebben óriási tartalék és lehetőség van) és a digitális eszközök használatának fejlesztése (a kkv-k területén).

Varga Mihály a kockázatokról és a kihívásokról is beszélt előadásában. Az egyik fő terület, amelyen javítani kell majd a válság elmúltával, az adósságszint. Az állami költekezést vissza kell fogni, csökkenő, zsugorodó államadósság kell.

A következő időszak legfontosabb kihívásai:

A fiskális politikának az arany középúton kell maradnia, a túlzott visszazárás miatt a gazdaság recesszióba csúszna, hagyni kell időt a sérült gazdasági szövet visszaépülésére. A koronavírus az oltások miatt mérsékelt hatást gyakorol a gazdaságra. Nem számítunk már olyan mértékű lezárásokra, mint amilyen a járvány második és harmadik hullámában volt.

Az uniós források körüli viták csillapodnak és megegyezés születik. Ezek a források járnak Magyarországnak.

A digitalizáció a kormányzati politika top 3 prioritásai közé emelése.

A folyó adatokkal szemben állománytípusú mutatók felértékelődése.

”

Forrás:
Varga Mihály megnyugtatta az újabb tömeges leállás miatt aggódókat; Ferentzi András; Világgazdaság; 2021. szeptember 24.

Matolcsy György a magyarországi adatreform szükségességét is hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász-vándorgyűlésén

„…Az új világrend gazdasági trendjei közé sorolta, hogy az digitális, kreatív, és zöld lesz 2030-ig. Egységesedés felé halad Eurázsia, Magyarországnak a kapu szerepet kell ebben betöltenie szavai szerint. Új megatrendek születnek, a korábbiak pedig felgyorsulnak: ide sorolta a pénz forradalmát, az érintésmentes gazdaságot, a digitalizációt, a zöld gazdasági átállást, az adatalapú gazdaság megerősödését, a regionalizációt, a technológiai vállalatok megerősödését, az online kereskedelmet, a biztonság és az egészséges életmód felértékelődését. A fogyasztói szokások megváltoznak, az értékesítésben kiesnek a közvetítők – sorolta.

Magyarországon a közösségi adatvagyon használatának szintje alacsony, ezen javítani kell. Adatreformra van szükség, amihez a kormány programja kell, a jegybank minden intézkedésben partner lesz – mondta.

Kitért arra, hogy hibrid pénzügyi rendszerek jönnek létre, a jegybank vizsgálja a digitális jegybankpénz (CDBC) bevezetésének lehetőségét. A digitális fizetések felgyorsulnak, Magyarország ebben élen jár az azonnali fizetési rendszer bevezetésével.

Az nyer a jegybankelnök szerint, aki gyorsan átveszi és megvalósítja az új technológiákat, vagy gyorsan kitalál újakat, és azokat az élet minden területén használja. Magyarország sikeréhez nélkülözhetetlennek nevezte az egészség felértékelődését, az új egészségipart…”

Forrás:
Matolcsy György új megatrendekről és a magyar digitális jegybankpénzről is beszélt; Infostart / MTI; 2021. szeptember 23.
Lásd még: Matolcsy György: új világgazdasági rend, új szabályokkal; Tóth Balázs; Figyelő; 2021. szeptember 23.
59. Közgazdász-vándorgyűlés – nyitó plenáris ülés; YouTube; 2021. szeptember 23. (Matolcsy György előadása a 44. perc körül kezdődik.)
A világgazdaság új szabályai; Magyar Nemzeti Bank; 2021. szeptember 23. (Matolcsy György előadásának diái PDF-ben)

Adózni könnyen is lehet – interjú Vágujhelyi Ferenccel, a NAV vezetőjével

„„Az adózás és az adóhatóság további digitalizációja nemcsak az állampolgárok és a vállalkozások életét könnyíti meg, de a gazdaság kifehérítésével a gazdaság egészének hasznára válik. A digitalizációs újításokat pedig az adatvagyon kiaknázása vezérli majd”, mondja Vágujhelyi Ferenc, a NAV nemrégiben kinevezett vezetője.

– A hazai államigazgatásban a NAV eddig is éllovasnak számított a digitalizációban. Mivel Ön informatikai területről érkezett, ez az irány valószínűleg még markánsabban megjelenik a jövőben. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Az adatokban rejlő értéket kell kiaknáznia a hivatalnak, mert az adatokból és az azok elemzéséből nyerhető tudás alapozza meg a szabályok betartatását, és a közteherviselés elvének érvényre juttatását. A digitalizáció az adóhivatalnál két területen koncentrálódik. Az egyik terület a gazdasági eseményeket érinti, hiszen bármi történik a cégvilágban, annak nyoma van, arról adat keletkezik. A másik csomópont a NAV és az ügyfelek közötti kapcsolat újragondolása. A NAV az online megoldásokkal eddig is az élen járt, ám a pandémia kikényszerítette az egyéb ágazatok gyors felzárkózását is. Nem lehet érv a hivatal további digitalizációjával szemben, hogy a gazdálkodók nem tudnak lépést tartani a fejlesztéseinkkel, amikor a cégek nagy része értékesítési folyamatait és marketingtevékenységét adatalapú konstrukciókkal alakítja.

– Hogyan segítheti a további digitalizáció a NAV belső működését?

– Több olyan fejlesztésen is dolgozunk, amely konkrét munkafolyamatok támogatását célozza. Ilyen például a helyszíni ellenőrzések digitalizálása. Terveink szerint 2022-ben a helyszíni ellenőrzések iratai elektronikus eszközökön, online adatkapcsolattal ellátott alkalmazásban lesznek előállíthatók. Ehhez szükség lesz egységes iratsablonokra és speciális nyomtatványokra, széles körű automatikus adatbetöltésre, az elkészült iratok iktatására, hitelesítésére és elektronikus kézbesítésére, valamint a szakrendszeri adminisztráció automatizálására.

Pilot jelleggel tavaly indult el a Tartozás-megállapító Modul, ami a NAV munkatársainak 80-90 százalékos időmegtakarítást jelent majd az egyes adóalanyok tartozásainak automatikus összegyűjtésével. Jelentős fejlesztésünk az adózói életútkövető alkalmazás, amely komplex ügyfélminősítést, illetve ennek révén célzott, ügyfélorientált szolgáltatásokat alapoz meg. Ez lényegében az élethelyzet-alapú ügyintézési felületek kialakításának előszobája.

– A NAV-nál óriási mennyiségű adat keletkezik. Hogyan lehet ezeket az adatokat felhasználni a gazdaság kifehérítésére?

– Az adatvagyon kiaknázása kulcsmomentum, ez az a fejlesztési irány, amely minden jelenlegi és jövőbeni digitalizációs újítást vezérel. A különböző csatornákon beáramló adatok rendszerezése és elemzése teszi lehetővé a gazdasági események valós idejű nyomon követését, a kárt okozó ügyletek megelőzését, a visszaélések számonkérését. Ugyancsak az adatok alapozzák meg, hogy a tisztességes útra terelhető gazdálkodóknál időben beavatkozzunk, és a tudatos szabálykövetők számára kényelmesen alkalmazható és saját üzletvitelükben is hasznosítható funkciókat kínáljunk.

Ezzel kapcsolatban fókuszban van a NAV szemantikusan besorolt adatvagyon-kataszterének összeállítása, a deviancia-indikátorok meghatározása, valamint a kockázatkezelés pontosítása. Egyre fontosabb a NAV számára a Hadoop technológia meghonosítása, amely a nagy tömegű és rendezetlen adatok hatékony kiaknázását is lehetővé teszi. Idén fejeződött be egy, a gépi tanulásra, a hálózatelemzésre, a modellfejlesztésre és szövegfeldolgozásra, valamint a hatékony adattisztításra fókuszáló projektünk, így új elemzési irányok nyíltak meg. Az adatok üzleti értelemben vett kiaknázásához is kapukat nyitunk ezekkel az eszközökkel.

– A NAV az eSZJA bevezetésével nagyot lépett előre ügyfélélmény tekintetében. Vannak ezen a területen még további lehetőségek, akár a lakosság, akár a vállalkozások felé?

– Ennek az évnek az egyik legfontosabb projektje az eÁFA rendszer bevezetése. A NAV az online pénztárgépek rendszeréből, az online számlaadat-szolgáltatásból, valamint a vám-árunyilatkozatokat feldolgozó rendszerből származó adatok alapján kiajánl egy tervezetet az ügyfeleknek, és ezt az adózó módosíthatja, jóváhagyhatja és beküldheti. Az adatkörök több lépcsőben bővülnek: a rendszer kiterjesztése a nem havi bevallókra, illetve a kiajánlott adatok bővebb tartalmára 2023 februárjáig fokozatosan megy végbe.

A lakossági szolgáltatások körében ősz végén, az eBEV megújítása nyomán létrejön az Ügyfélportál. Ez magában foglalja a törzsadatok és az adószámla-adatok megjelenítését, az e-dokumentumtár funkció és a személyes adónaptár kialakítását, az időpontfoglalási rendszer megújítását, és az egyszeri bejelentkezés (SSO) lehetőségét.

A közeljövőben megújul a NAV-portál (nav.gov.hu) is. A fejlesztés kiindulópontja az volt, hogy a különböző „felkészültségű” adózók számára értelemszerűen a keresési szokásaikhoz alkalmazkodva kínáljunk információkat és a portál könnyű kezelhetősége révén mindenki számára elérhetővé tegye a digitalizáció előnyeit. Újjászületik a NAV-Mobil is, modern arculattal és személyre szabott szolgáltatásokkal. A korszerűsítés olyan funkciók fejlesztésére koncentrált, amelyek a felhasználótól minimális inputot várnak el, ugyanakkor gyors válaszra képesek, és egyénhez kötött információkat jelenítenek meg.”

Forrás:
Adózni könnyen is lehet; IT business; 2021. szeptember 24.

Közigazgatás, politika

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét

„Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1.–2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A magyar regionális támogatási térkép azon első térképek közé tartozik, amelyeket a Bizottság a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás (RTI) keretében jóváhagyott.

A Bizottság által 2021. április 19-én elfogadott és 2022. január 1-jén hatályba lépő, regionális állami támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a legkedvezőtlenebb helyzetű európai régiókat a felzárkózásban, és csökkentsék a gazdasági jólét, a jövedelem és a munkanélküliség terén fennálló egyenlőtlenségeket – ezek alkotják az Unió központi kohéziós célkitűzéseit. Az iránymutatás emellett több lehetőséget biztosít a tagállamok számára az átállásból adódó vagy strukturális kihívásokkal – például az elnéptelenedéssel – szembesülő régiók támogatására ahhoz, hogy teljes mértékben hozzájárulhassanak a zöld és digitális átálláshoz. Ugyanakkor a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás továbbra is szigorú biztosítékokat tartalmaz annak megakadályozására, hogy a tagállamok közpénzeket használjanak fel a munkahelyek egyik uniós tagállamból a másikba való áthelyezésére. Az egységes piacon belüli tisztességes verseny érdekében ezt mindenképpen meg kell akadályozni.

Magyarország regionális támogatási térképe meghatározza a regionális beruházási támogatásra jogosult magyar régiókat. A térkép meghatározza a támogatható régiókra vonatkozó maximális támogatási intenzitásokat is. A támogatási intenzitás a kedvezményezettenként nyújtható állami támogatás maximális összege az elszámolható beruházási költségek százalékában kifejezve.

A felülvizsgált RTI értelmében Magyarország lakosságának 82,09%-át kitevő régiók lesznek jogosultak regionális beruházási támogatásra. E régiók mindegyike az EU leghátrányosabb helyzetű régiói közé tartozik, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ezért mindegyikük jogosult az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatásra (úgynevezett „a” térségek), a nagyvállalkozásokra vonatkozó következő maximális támogatási intenzitásokkal, az érintett „a” térségek egy főre jutó GDP-jétől függően:

A Pest, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiókban a nagyvállalkozások esetében a maximális támogatási intenzitás 50%;

A Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban a nagyvállalkozások esetében a maximális támogatási intenzitás 30%.

Ezekben a térségekben a maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetők a középvállalkozások beruházásai, 20 százalékponttal pedig a kisvállalkozások beruházásai esetében, ahol az induló beruházásaik elszámolható költsége legfeljebb 50 millió EUR.

Amint az Igazságos Átmenet Alapról szóló rendelettel összefüggésben hatályba lép a területi igazságos átmenet terv, Magyarországnak lehetősége van arra, hogy bejelentse a Bizottságnak a ma jóváhagyott regionális támogatási térkép módosítását annak érdekében, hogy adott esetben növelje a maximális támogatási intenzitást az Igazságos Átmenet Alapból a jövőben támogatásban részesülő térségekben, amit a regionális állami támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás az „a” térségek esetében lehetővé tesz.

Háttér-információk

Európát mindig is jelentős regionális egyenlőtlenségek jellemezték a gazdasági jólét, a jövedelem és a munkanélküliség tekintetében. A regionális támogatás célja a gazdasági fejlődés támogatása Európa hátrányos helyzetű térségeiben, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a tagállamok között.

Az RTI-ben a Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő térségek („a” és „c” térségek) azonosítására szolgáló kritériumokat. Az iránymutatás mellékletei meghatározzák egyfelől a leghátrányosabb helyzetű régiókat, az úgynevezett „a” térségeket, amelyek a legkülső régiókat és azokat a régiókat foglalják magukban, amelyek egy főre jutó GDP-je nem haladja meg az uniós átlag 75%-át, másfelől a korábbi „a” térségeket és ritkán lakott területeket lefedő, indoklással „c” térségnek minősíthető térségeket.

A tagállamok kijelölhetik az ún. indoklással „c” térségnek minősíthető térségeket, az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált maximális arányig (amelyre vonatkozóan az iránymutatás I. és II. melléklete is tartalmaz adatokat) és bizonyos kritériumokkal összhangban. A tagállamoknak jóváhagyás céljából be kell jelenteniük a Bizottságnak a regionális támogatási térképekre vonatkozó javaslatukat.

A mai határozat betekinthető változata (az állami támogatások nyilvántartásában) az SA.63934 ügyszámon érhető el a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. Az állami támogatásokra vonatkozó határozatok interneten és a Hivatalos Lapban megjelenő új közzétételeinek listája megtalálható a Competition Weekly e-News weboldalon.”

Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság jóváhagyja Magyarország 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét; Európai Bizottság; 2021. szeptember 16.

Észtországban úttörő költségvetési reformokról döntöttek

„Kaja Kallas észt miniszterelnök célja, hogy a költségvetési rendszer minél átláthatóbb legyen, ezáltal a pénzügyi mozgások még inkább nyomon követhetővé válnának.
Kaja Kallas észt miniszterelnök – aki egyben a Reformpárt elnöke is – interjút adott a Postimees észt napilapnak. Ennek során szó esett az energiapiaci árakról, az oltási kampányról és a költségvetési folyamatot érintő változásokról is.

Kallas arra a kérdésre, hogy mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy az energiapiaci árakat kontroll alatt lehessen tartani, elmondta, az energiapiaci árak mindeddig kedvezően alakultak, a jelenlegi magasabb árak különböző okokra vezethetők vissza: elsősorban a szén-dioxid-kvótaárak emelkedésére, amelyek 30 euróról 60-ra nőttek, ezáltal minden fosszilis energiaforrás rendkívül megdrágult.
Továbbá a megújuló energiaforrások (nap-, szél- és vízenergia) előállítása alábbhagyott, és ez okozza az áringadozást.
A miniszterelnök szerint nem lesz szükség árszabályozásra, hiszen a Nord Poolhoz való csatlakozás óta az elektromos áram költségei viszonylag alacsonyak tudtak maradni.

A kormányfő a járványkezeléssel kapcsolatban elmondta, folynak az egyeztetések az emlékeztető oltások beadására vonatkozóan. A harmadik dózis beadása különösen az idősotthonokban élők számára indokolt, ahol egyre több megbetegedést regisztráltak az elmúlt időszakban. Kallas hozzátette, hogy az oltási ütem Észtországban is lelassult. A miniszterelnök szerint a szkeptikusok meggyőzése időigényes folyamat, akik közül legtöbben a mellékhatásoktól való félelem miatt nem veszik fel a vakcinát. Az oltásnépszerűsítő kampányban az orvostanhallgatók is szerepet vállalnak: ők is sokat tudnak tenni annak érdekében, hogy eloszlassák a védőoltással kapcsolatos félelmeket. Tanel Kiik egészségügyi miniszter szeptember 16-án jelentette be, hogy Észtországban a jövő évtől felfüggesztik a táppénz folyósítását a be nem oltott, valamint a velük kontaktban lévő emberek számára.

A kormányfőnek azt a kérdést is feltették, hogyan érné el a kormány, hogy a költségvetés közérthetőbbé váljon, így nem fordulhatna elő, hogy a parlamenti képviselők figyelmen kívül hagyják azt, ami számukra nem egyértelmű. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, egyeztetett a kormánytagokkal a költségvetési tételeket újbóli meghatározásáról, így mindenki számára egyértelművé válna, honnan érkeznek és hova folynak be a pénzforrások. A jövő évi költségvetést már az új alapelvek mentén fogják kidolgozni. A miniszterelnök célja, hogy a költségvetési rendszer minél átláthatóbbá váljon.

Az észt kabinet törvényt hozott a válsághelyzetekre vonatkozóan is. Kallas kiemelte, hogy egy mindenre kiterjedő válságot központilag kell kezelni: krízishelyzetben ugyanis nincs idő arra, hogy a minisztériumok egymás közötti válaszaira kelljen várni, mivel ez jelentősen lassítaná a döntéshozatali folyamatokat.”

Forrás:
Úttörő költségvetési reformokról döntöttek; Kovácsfi Réka; Világgazdaság; 2021. szeptember 22.

Civitas Sapiens ’21: „Találjuk fel a jövőt”

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem konkrét, a piacon is hasznosítható megoldásokkal kíván hozzájárulni a digitális megoldások fejlesztéséhez – hangzott el a Civitas Sapiens ’21 Okos Város konferencia megnyitóján. A Digitális Jólét Program (DJP) idei szakmai rendezvénye kiegészült a Visegrádi Együttműködés (V4) országainak találkozójával is.

A visegrádi országok szoros kapcsolatát és a közép-európai térség gazdasági erejét hangsúlyozta köszöntőjében Varju Krisztina Dóra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa. A Visegrádi Együttműködés elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztos elmondta: az országok tanúbizonyságot tettek összetartásukról a pandémia során, és helyt álltak azokban az időkben is, amikor az európai megoldások kevésnek bizonyultak. Hangsúlyozta: „a világjárvány legnehezebb időszakait is viszonylagos gazdasági stabilitással átvészelve, 2022-re EU-átlag feletti össz-V4-es GDP növekedést prognosztizálnak a régiónak.” Elhangzott az is, hogy a konferencia programja szorosan kötődik a magyar V4 soros elnökség célkitűzéseihez is. Magyarország 2021 júliusától vette át Lengyelországtól a Visegrádi Együttműködés soros elnökségi feladatait. A magyar elnökség programjával összhangban, a Civitas Sapiens ’21 Okos Város konferencia is lehetőséget ad a V4 országoknak a közigazgatási- és a piaci szektor jó gyakorlatainak bemutatására és a szakmai eszmecserékre, de – a rendezvény fővendégeként jelen lévő Csehországnak köszönhetően – naprakész ismereteket lehet szerezni a cseh piaci szereplők „smart” (okos) megoldásairól is a Ludovika Arénában rendezett kiállításon.

A közép-európai térség versenyképességének javulásáról, valamint a térség gazdasági teljesítőképességének fokozódásáról beszélt köszöntőjében Nagy Balázs stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársa úgy véli: a V4 országoknak a technikai fejlődés élvonalában kell állniuk és közösen kell válaszokat találniuk a folyamatosan érkező technológiai kihívásokra. A fizikus, Gábor Dénes szavait idézve arra kérte a kétnapos konferencia résztvevőit, hogy a tapasztalatcserék és szakmai beszélgetések révén „találják fel a jövőt”, és ösztönözzék innovatív, „okos megoldásokra” a közép-európai településeket.

Az Európai Bizottság idén márciusban mutatta be az Európai Unió 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét és megoldási javaslatait. „A cél az, hogy minél több vállalkozás használjon mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, az államnak pedig a digitális infrastruktúra és a digitális készségek fejlesztésére kell helyeznie a hangsúlyt” – fogalmazott az uniós javaslatra reagálva a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára. Uzsák Katalin bevezető gondolataiban összegezte az elmúlt évek fejlesztési irányait, az elért eredményeket, de kiemelte: a digitális megoldásokat elérhetővé kell tenni az állampolgárok számára is, tehát „a legkisebb településen, a legidősebb állampolgárnak is hozzáférést kell biztosítani” az új megoldásokhoz.

Martina Tauberová, a Cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium miniszterhelyettese ünnepi köszöntőjében összegezte azt a fejlődési tendenciát, melyet a V4 országok, köztük Csehország az elmúlt években bejárt. A miniszterhelyettes célja, hogy a vállalkozások összekapcsolásával és az innovatív megoldásokról folytatott tudományos diskurzusok révén tovább erősítse a két ország közti együttműködést. Úgy véli: a konferencia jó lehetőség arra, hogy a digitalizáció ne pusztán üzletről szóljon, hanem a kutatók, szakértők inspirálhassák egymást.
…
A megnyitón Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője az együttműködés, az üzlet és a bátorság erénye közti összefüggéseket taglalta. A (külföldi) partnerekkel való együttműködés kapcsán a tapasztalatcserét hangsúlyozta, de elmondta azt is: a digitalizáció egy üzleti tevékenység, amelyben minden fél a lehető legjobb megállapodásra törekszik. A DJP szakmai vezetője arról is beszélt: a jó okos megoldások összkormányzati szempontból is tanulságosak lehetnek, és a kisebb településeken véghez vitt fejlesztések átültethetők a nagyobb városok (közigazgatási) gyakorlatába is.

A rendezvényen a plenáris előadások mellett a fenntartható településfejlesztésről és a jövő okos városairól is szó volt, de a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaival, számos okos megoldással és drónszimulációs programokkal is várják az érdeklődőket a Ludovika Arénában berendezett interaktív kiállító térben szeptember 22-ig. ”

Forrás:
Civitas Sapiens ’21: „Találjuk fel a jövőt”; Zavodnyik Blanka; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. szeptember 22.

Adatvédelmi „csúcstalálkozó” a G7 országok adatvédelmi hatóságai között a brit ICO szervezésében

„A brit adatvédelmi biztos hivatala egy 2021. szeptember 7-8-án szervezett találkozó keretében a G7 tagországok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) adatvédelmi hatóságaival, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Világgazdasági Fórum (WEF) képviselőivel tárgyalta meg azokat az újonnan felmerülő adatvédelmet érintő kihívásokat, amelyek a jövőben szorosabb nemzetközi együttműködést igényelnek.

A résztvevő adatvédelmi hatóságok a gyakorlatban tapasztalható fejlődési trendek mentén kijelölték a következő időszak kiemelt adatvédelmi kérdéseit, így okkal feltételezhető, hogy a hatóságok fokozottan fordítanak majd erőforrást a fent említett témakörök szabályozására és vizsgálatára.

Tekintettel a találkozó célját képező növekvő nemzetközi együttműködés iránti igényre, az elhangzottak a jövőbeni nemzetközi, uniós és magyar hatósági gyakorlat alakulását is előrevetíthetik.

A találkozóról készült nyilvános összefoglaló elérhető angol nyelven ITT.

Az adatok szabad áramlásáról szóló együttműködési ütemterv („Cooperation on Data Free Flow with Trust”) keretében a G7 digitalizációért és technológiáért felelős miniszterei négy együttműködési területet jelöltek ki, ahol a cél az adatok szabad áramlásával szembeni bizalom erősítése, ezáltal pedig az adatfelhasználásból származó előnyök biztosítása a vállalkozások, a szélesebb társadalom és a gazdaság egésze számára. Az együttműködés négy területe a kölcsönös adatmegosztás, a személyes adatokhoz való kormányszintű hozzáférés, együttműködés a szabályozás alakításában, és adatlokalizáció kérdései.

A technológiai fejlődés okozta kihívások

A találkozó során a résztvevők hét olyan központi témát azonosítottak, amelyek esetében mélyebb és gördülékenyebb nemzetközi szabályozási együttműködésre van szükség az adatok határon átnyúló áramlása, és a növekvő adatgazdaság előnyeinek a digitális vállalkozások és vásárlóik általi hasznosítása elősegítéséhez.

1. Adatvédelem és versenyjog találkozása, és a két szabályozási terület együttes alkalmazásával a globális digitális gazdaság támogatása

A digitális piacok átalakítják a gazdaságot, melynek során megfigyelhető többek között az a jelenség, hogy startupként induló, jellemzően, de nem kizárólag a tech-szektorban működő vállalkozások gyors ütemben bővülnek és fejlődnek globális piaci szereplővé. Amellett, hogy ez a gyors fejlődés mind B2B, mind B2C viszonylatban számos előnnyel jár, komoly kockázatokat is jelenthet.

A digitális piacok ösztönzőleg hatnak a személyes adatok gyűjtésére és az ebből eredő lehetőségek kiaknázására. Ez az adatvédelmi szempontokon túl a gazdasági verseny egyensúlyára is hatással van, ezért az adatvédelmi – és versenyhatóságok szoros együttműködésére van szükség elsősorban egy közös fogalmi- és szabályrendszer létrehozásában, a magánélet védelme és a verseny előmozdítása közötti lehetséges kompromisszumok azonosításában, az adatvédelmet mint piaci versenyt befolyásoló tényező figyelembevételében, és egységes jogorvoslati, valamint szankciórendszer kialakításában. Utóbbi azt a gyakorlatban létező párhuzamos szabályrendszert szüntethetné meg, mely szerint adatvédelmi jogsértések szankcionálása az adatvédelmi hatóság által kiszabott bírság mellett tisztességtelen piaci magatartásért járó bírság formájában is megjelenik.

2. Az online nyomkövetési technológiák szabályozása

Az online nyomkövetési (tracking) technológiák mértékét és előfordulását oly módon kell korlátozni, hogy a felhasználónak reális és elérhető lehetősége legyen a követésmentes böngészéshez és online jelenléthez. Az adatvédelmi megfelelés érdekében a találkozón résztvevők szerint a kialakítandó rendszerek megoldást kell jelentsenek olyan problémákra, mint a “cookie-falak“ (ahol, ha a felhasználók nem járulnak hozzá a nyomon követéshez, megtagadhatják tőlük a weboldalhoz való hozzáférést) és a “sötét mintázatok“ (ahol az adatvédelmi értesítések felépítését úgy alakítják ki, hogy a felhasználókat a hozzájárulás megadására csábítsák), amelyek tovább erősítik a kontroll hiányának érzését a felhasználókban. A webböngészők, a szoftveralkalmazások és az eszközbeállítások mind szerepet játszanak abban, hogy a felhasználók beállíthassák és frissíthessék tartós adatvédelmi preferenciáikat, ezért az adatvédelmi megfelelés követelményeit ezek kialakítása során is figyelembe kell venni.

3. Az adatvédelmi szabályokkal összeegyeztethető mesterséges intelligencia (MI) tervezése

Az adatvédelmi hatóságoknak vezető szerepet kell vállalni az adatvezérelt MI fejlesztésének irányításában. Konstruktívan kell befolyásolniuk az MI rendszerek fejlődését, és olyan keretet kell létrehozniuk, amely védi az egyéni szabadságjogokat, miközben teret enged az innovációnak és a fejlődésnek.

A globális ellátási láncok összetettsége miatt közös elvekre van szükség az MI irányításához.

Az emberi méltóságnak központi szerepet kell játszania az MI kialakításában, az MI-nek átláthatónak, érthetőnek és megmagyarázhatónak kell lennie és a célhoz kötöttség és az adatok minimalizálásának adatvédelmi elveit kell alkalmazni az MI-re.

4. A jogorvoslati rendszerek átalakítása a digitális korszaknak megfelelően

Az adatvédelmi hatóságoknak folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a jogérvényesítésre rendelkezésre álló eszköztáruk alkalmas-e a cél elérésére, mint pl. a szervezetek elszámoltathatósága, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a vállalkozások számára és a jövőbeni jogsértésektől való visszatartó erő.

A jogorvoslatoknak lépést kell tartaniuk a technológiai változások és az új üzleti modellek fejlődésének ütemével. Tekintettel a digitális gazdaság globális jellegére, fontos, hogy a különböző államok adatvédelmi hatóságai részére hasonló eszközök álljanak rendelkezésére.

5. A koronavírus-járvány kiváltotta technológiai fejlődés

A járvány elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések, valamint a digitális szolgáltatások gyors elterjedéséből eredő fokozott adatgyűjtés és adatkezelés számos, eddig kevéssé ismert vagy teljesen ismeretlen adatvédelmi kérdést vetettek fel. Az adatvédelmi hatóságoknak egyszerre kell védeni az érintettek jogainak érvényesülését, és biztosítani a feltételeket és átlátható, gyors reagálást a nemzeti és nemzetközi hatóságok számára a közegészségügyi vagy egyéb előre nem látható vészhelyzetek kezeléséhez.

6. Kormányzati szintű hozzáférés nemzetköz szinten, és a szabályozás szerepe a bizalom kialakításában

A résztvevő adatvédelmi hatóságok elismerik a kormányzatok és a hírszerző szolgálatok jogos igényét a személyes adatokhoz való hozzáférésre, azzal, hogy tiszteletben kell tartani az egyének alapvető jogait, továbbá a személyes adatokhoz való kormányzati hozzáférést megfelelő biztosítékoknak és felügyeletnek kell alávetni.

A különböző országok eltérő szabályai és a hatóságok gyakorlatával kapcsolatos bizonytalanság szintén akadályozhatja a határokon átnyúló adatáramlást. Ezért egy, az adatokhoz történő hozzáférés jogszerűségével és megfelelő garanciákkal kapcsolatos közös hatósági álláspont kialakítása segíthet a határokon átnyúló adatáramlást megalapozó bizalom kiépítésében.

7. Személyes adatok határon átnyúló továbbításáról és együttműködésről szóló keretrendszer kialakítása a G7 adatvédelmi hatóságok között

Az innováció és a technológiai változások üteme olyan globális digitális gazdaságot eredményezett, amelyben az adatok – köztük a személyes adatok – határokon és politikai rendszereken átívelő, tömeges továbbítása a rendszer működésének pótolhatatlan eleme. A különböző országok szabályozó hatóságai közötti együttműködés elengedhetetlen a szabályozási különbségek kihasználásának elkerülése és a jogok különböző szintű védelme érdekében.

Az adatvédelmi hatóságoknak meg kell osztaniuk egymással szakértelmüket és bevált gyakorlataikat, és együtt kell működniük a joghatóságokon átnyúló jelentőségű vizsgálatokban, különösen az innovatív technológiák, valamint az új termékek és szolgáltatások megjelenése esetén. Az együttműködésre épülő, következetes és rugalmasan reagáló végrehajtási politikák és gyakorlatok keretének kialakítása nagyobb biztonságot nyújt az adatkezelésben érintett felek számára.

Cselekvési tervek

Az azonosított hét témakörrel kapcsolatos vita eredményeképp a résztvevő hatóságok konkrét, végrehajtandó lépéseket fogalmaztak meg.

Ezek a közös megegyezésen alapuló teendők magukban foglalják többek között az alábbiakat:

a G7 tagok adatvédelmi hatóságai közötti szorosabb együttműködés kialakítása,

az adatvédelmi- és a versenyhatóságok közötti minél szélesebb körű párbeszéd lehetőségének megteremtése,

párbeszéd kezdeményezése a technológiai vállalatok, a tanúsító szervezetek, a webfejlesztők, a web designerek, a civil és jogvédő szervezetek, valamint a felhasználók között egy, a magánélet védelmét szem előtt tartó új internethasználat kialakítása érdekében,

az MI szabályozás területén történő kölcsönös információcsere fokozott érvényesítése nemzetközi szinten, valamint tudományterületek között is, az MI újszerű alkalmazásaival és azok adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban,

érdekérvényesítési tevékenység folytatása a jogalkotóknál annak érdekében, hogy a szabályozási jogorvoslatok lépést tartsanak a technológiai változásokkal, és hogy a különböző joghatóságok alatt egyenértékű vagy azonos jogorvoslati lehetőségeket tartsanak fenn,

a gyors és hatékony cselekvőképesség proaktív bizonyítása.

”

Forrás:
Adatvédelmi “csúcstalálkozó” a G7 országok adatvédelmi hatóságai között a brit ICO szervezésében; Domokos Márton, Horváth Anna Zsófia; Jogi Fórum; 2021. szeptember 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. szeptember 27.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívások/Eljárást megindító felhívások

700 db SSD beszerzése a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal részére
Ajánlatkérő: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
A beszerzés végleges összértéke: ,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20.
Informatikai eszközök beszerzése 2021.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20.
„Homogén” kliens oldali IT eszközök beszerzése (SZGRH21)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke: 500.000.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20.
„BBA Csapdarendszer integráció” (Elosztott Kormányzati Csapdarendszer)
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2021/182, 2021.09.21.
Kintlevőség-kezelési rendszer beszerzés
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/182, 2021.09.21.
Sérülékenységvizsgálatra irányuló eszközbeszerzés
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22.
VIKI rendszer VP5 távmeghallg. végpont kialakítása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22.
EES adatrögzítésre alkalmas fix eszközök (kioszk)
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22.
Arcképrögzítésre alkalmas fix torony beszerzése
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22.
Az EES bevezetéséhez szükséges eszközök beszerzése
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22
Ajánlattételi felhívás – Szoftver licenszek
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/185, 2021.09.24.
Informatikai eszközök beszerzése a Gazdasági Versenyhivatal részére
Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/185, 2021.09.24.
Távoktatás képesség kialakítása 2021. évre
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/185, 2021.09.24.
Győr Megyei Jogú Város ITS elkészítése 2. (Győr Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (2021-2027) és Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése.)
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Közbeszerzési Értesítő: 2021/185, 2021.09.24.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer üzemeltetése
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 25.800.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20.
Tájékoztató az eljárás eredményéről – Gyártói hardvergar és szoftverköv meghosszabbítása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 26.200.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20.
TÁER – FÖRI IKSZR (Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer) üzemeltetése, karbantartása
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 64.680.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) hosszú távú (2021-2025) részletes stratégiai dokumentumának elkészítése
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Nyertes: Boston Consulting Group Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 332.500.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/181, 2021.09.20
Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP-ok) kidolgozása Bács-Kiskun Megyében (TOP-3.2.1)
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és számos város önkormányzata
Nyertes: MEGÉRTI Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság;Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.;Enrawell Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke: 39.822.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/183, 2021.09.22.
TEE-Nyomtatók és projektorok beszerzése
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes: PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;SERCO Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 4.088.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/182, 2021.09.21.
Tájékoztató – szerverek beszerzése SZBK
Ajánlatkérő: Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Nyertes: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;DIGITAL Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke: 60.304.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/184, 2021.09.23.

Megszerettük az e-ügyintézés online csatornáit

„A Covid-járvány kevés pozitív hozadékának egyike, hogy a kényszerű lezárások hatására megnőtt az online szolgáltatások, köztük a kormányzati, államigazgatási e-ügyintézési szolgáltatások iránti igény. A legfrissebb adatokból az látszik, hogy az e-ügyintézés terén sem térünk vissza a járvány előtti időszak.

A járvány enyhülését és a korlátozások megszüntetését követő hónapokban – bár a járványidőszak alatt tapasztalható mértéktől elmaradva – 2020 azonos időszakához képest tovább emelkedett a magyarorszag.hu portál, vagyis a személyre szabott ügyintézési felület látogatottsága, valamint a portálról kezdeményezett ügyindítások száma. 2021. május-július hónapokban a látogatottság 25 százalékkal, az ügyindítások száma pedig közel 15 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve – tudtuk meg a kormányzati e-ügyintézési szolgáltatások mögött álló infrastruktúrát üzemeltető Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-től (NISZ-től).

A magyarorszag.hu-hoz csatlakozott szervezetek köre is folyamatosan bővült. 2021 júliusában már 147 szervezet csatlakozott, ami 36-tal több a 2020. júliusi értéknél. A magyarorszag.hu portálon közvetlenül, illetve direkt linkkel elérhető ügyek száma is több mint duplájára nőtt.

Több felhasználó, több bejelentkezés

A Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ-n) keresztüli azonosítások száma szintén dinamikus növekedést mutat, és nemcsak az előző év január-július közti időszakához képest mért 30 százalékos növekedést tekintve, hanem a korlátozások időszaka alatt tapasztalható adatokhoz viszonyítva is. 2021. január-április között átlagosan 21 százalékkal nőtt a KAÜ-n keresztüli belépések száma. Különösen a részleges kódú telefonos azonosítás és az újonnan bevezetett, videótechnológiával történő arcképes azonosítás tekintetében volt tapasztalható jelentős növekedés.

Emellett 2021. május-július között az Ügyfélkapu regisztrációk bővülésének üteme is megduplázódott. Ehhez nagy valószínűséggel hozzájárult a koronavírus elleni védőoltást igazoló mobilalkalmazás bevezetése, illetve az uniós oltási igazolás elektronikus letölthetőségének megteremtése.

Az e-papíron keresztüli ügyindítások számában már tavaly is jelentős megugrás volt tapasztalható a járványidőszak alatt. Az igénybevétel idén is sokat nőtt a korlátozások során, és a használat bővülése a járvány enyhülését követően is megmaradt: 2021. május-július hónapokban 17 százalékkal nőtt az igénybevétel. Legnépszerűbbnek a foglalkoztatási támogatásokkal, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatokkal, végrehajtással, egészségbiztosítási pénztári feladatokkal és adóügyi nyilatkozatokkal, kérelmekkel kapcsolatos ügytípusok bizonyultak a legnépszerűbbeknek.

Az elektronikus ügyintézés térnyerését szintén jól mutatja az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH-) szolgáltatás (egyfajta e-aláírás) használatának növekedése is. Míg 2020-ban az előző évhez képest több mint 40 százalékkal nőtt a dokumentumhitelesítések száma, az igénybevétel 2021 pandémiás hónapjait követően is magas maradt. A dokumentumhitelesítések havi átlaga 2020-ban 1,1 millió, 2021. január-április között 1,5 millió, míg 2021. május-július között 1,6 millió volt.

Folytatódó trendek

Az online ügyintézés további tartósan növekvő igénybevételét vetíti előre, hogy a korlátozások enyhítését követő hónapokban közel 75 százalékkal nőtt az ügyfélkapu regisztrációk átlagos havi száma. Az újonnan bevezetett, videótechnológiával történő arcképes azonosítás dinamikus elfogadottsága is az online ügyintézés tartós terjedéséhez biztosít további, magasabb ügyfélélményt garantáló alapot.

Összességében azt látszik, hogy 2020-ban a NISZ által kínált szinte összes e-ügyintézési szolgáltatás használata növekedett. 2021-re ez a növekedés folytatódott, így visszaesés helyett a tavalyi évben tapasztalt emelkedéshez képest is bővült ezen szolgáltatások használata. Bár a fizikai ügyintézés adataira vonatkozó statisztikákkal nem rendelkezik a NISZ, tapasztalataik alapján úgy gondolják, hogy akik áttértek a pandémia alatt az online ügyintézésre, azok nagy valószínűséggel meg is maradtak ennél a csatornánál.”

Forrás:
Megszerettük az online csatornákat; IT Business; 2021. szeptember 23.

Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány lettek „Az Év Digitális Faluja”-díj nyertesei

„Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány lettek „Az Év Digitális Faluja”-díj nyertesei

Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány nyerték „Az Év Digitális Faluja”-díjat a Digitális Jólét Program (DJP) által idén először meghirdetett pályázatán. Turisztikai szolgáltatásokat támogató planetárium, Boeing szimulátor és QR kódos sétaútvonal; energiapark, amely nemcsak a település energia ellátásában vesz részt, hanem zöld turisztikai attrakcióként is üzemel; napenergiából nyert villanyárammal fűthető templom; Magyarországon egyedülálló, és Európában is ritkaságnak számító sertéstelep, ahol minden, az állatokra veszélyes külső tényezőt kizártak – néhány fejlesztés, a nyertes települések innovatív megoldásai közül.

A díjakat az immár harmadik alkalommal megrendezett Civitas Sapiens ’21 Okos Város témájú nemzetközi szakmai konferencián adták át, ahol a résztvevők megismerhették a több mint harminc kiállító jövőbe mutató városfejlesztési megoldásait is.

Az Év Digitális Faluja címet 2021-ben alapították azzal a céllal, hogy a települések képesek legyenek a lehető legnagyobb körben használni és bemutatni a digitális fejlesztéseiket, kiaknázva a bennük rejlő adottságokat.

A címre a digitális innovációkat alkalmazó, ötezer fő alatti magyarországi települések pályázhattak. A 2021. augusztus 20-i határidőig beérkezett pályázatokat egy szakértőkből álló, független szakmai zsűri értékelte. „Az Év Digitális Faluja” címet négy kategóriában adták át a konferencia keretében.

„Ma hazánk egy gazdaságilag növekvő, a hazai és a külföldi vállalatok számára egyaránt optimális környezetet biztosító, az innováció terén folyamatosan fejlődő, a világjárvány egészségügyi és gazdasági hatásaival sikeresen megküzdő állam Európa szívében. A visegrádi országok és tágabb értelemben az egész térség jelentősége is egyre jobban növekszik. Közép-Európa erősödik, a versenyképessége javul, és a gazdasági teljesítménye nő. Nem esünk túlzásba, ha azt mondjuk, Közép-Európa a kontinens gazdasági motorjává vált. Az Ipar 4.0, a robotizáció, a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság, a smart technológiák robbanásszerű terjedése azonnali válaszokat követel meg. Közép-Európa képes arra, hogy lehetőségeit kiaknázva eredményes válaszokat adjon a kor technológiai kihívásaira és az innováció terén is mintává váljon. Minden adott ahhoz, hogy sikerre vigyük a térséget, ezzel pedig sikerre vigyük Európát.” – fogalmazott köszöntőbeszédében Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A Civitas Sapiens ’21 Okos Város konferencián résztvevők építőipari technológiákkal is megismerkedhettek, valamint felmérhették, hogyan támogatják a drónok a jövő okos városait; vagy éppen együtt gondolkodhattak arról, hogyan tehető okos eszközökkel költséghatékonyabbá egy-egy település működése. Szó volt továbbá arról is, hogy az innovatív, okos megoldások hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez, és az okos környezet hogyan hat a társadalomra és az életminőségre.

„Az idei esemény vendégországa Csehország. A delegáció képviseletében polgármesterek, kiemelt közigazgatási szakértők és kiállítók osztották meg tapasztalataikat és ismereteiket a saját „smart” megoldásaikról. Szó esett az igénybe vehető támogatási lehetőségekről, a legelismertebb hazai és nemzetközi városfejlesztési projektekről, valamint bemutatták a résztvevőknek azokat a tudásközpontokat, ahol a települések segítséget kaphatnak digitális fejlesztéseikhez. Az érdeklődőknek megmutatták, milyen digitális települési ökoszisztémák működnek Magyarországon és Csehországban, és összehasonlították a V4 országok digitalizációs politikáit is” – összegezte az idei év érdekességeit Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese.

„AZ ÉV DIGITÁLIS FALUJA” DÍJAZOTTJAI

I. kategória: Innovatív települési környezet
Nyertes: Alsómocsolád

A díjat Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára adta át Dicső László polgármesternek.

A településen 3 DJP Pont és az IT(T) Ifjúsági Információs Pont alkotják az okos közösségi tereket, melyek környezetében 80 méteres körben biztosított az ingyenes wifi lefedettség.

A település rendelkezik okos stratégiával, tagja az Okos Települések Európai Hálózatának, kezdeményezője az első Magyarországi okos térség létrejöttének, továbbá a Digitális Jövő Települési Hálózat alapítója. A településen rendelkezésre áll egy térségi interaktív, közösségi közlekedés-támogató rendszer, a HazaTér.

A turisztikai szolgáltatásokat planetárium, Boeing szimulátor és QR kódos sétaútvonal támogatja.

II. kategória: Fenntartható épített és természeti környezet
Nyertes: Nagypáli

A díjat Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára adta át Köcse Tibor, Nagypáli polgármesterének.

A település egy energiaparkkal rendelkezik, amely nemcsak a település energia ellátásában vesz részt, hanem zöld turisztikai attrakcióként is üzemel.

A berendezések között szerepel egy hibriderőmű, napraforgó fotovoltaikus napelem telep, napelemmel fedett autó parkoló, hőszivattyú az épületek fűtéséhez, valamint egy automatikusan vezérelt vándor rostélyos kazán, amelynek az energia termelése folyamatosan összehangolásra kerül az újonnan telepített energia piramissal.

A piramis segítségével pontosan szemléltethető a közintézmények aktuális energiafogyasztása, valamint a megtermelt elektromos és hőenergia közötti különbségek, továbbá az időjárási adatok is.

III. kategória: Innovatív társadalmi és közösségi jólét
Nyertes: Füzérradvány

A díjat Gaal Gergely, a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítésért felelős miniszteri biztosa adta át Uhrin Sándor alpolgármesternek.

A településen 2021-ben az Idősek Klubjában lévő DJP Pont mellé, a Művelődési Házban és a Könyvtárban további kettő DJP Pontot nyitottak. Az idősek mellett a lakosság minden korosztályát megszólítják programjaikkal. Mind a három DJP Ponton tartanak digitális médiaműveltség (DMSZ) előadást szülőknek és nagyszülőknek egyaránt.

A Polgárőr Egyesülettel partnerségben történt digitális fejlesztés keretében térfigyelő kamerákkal látták el a települést a jobb és eredményesebb közbiztonság érdekében.

A helyi Református Egyházközséggel karöltve „okosították” a helyi templomot; napelemet, invertert telepítettek, valamint digitálisan követhetővé vált a termelt napenergia mennyisége. A napenergiából nyert villanyárammal fűthetővé vált a templom is.

IV. kategória: Innovatív gazdasági ökoszisztéma
Nyertes: Rábapordány

A díjat Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára adta át Visy László polgármesternek.

A település Magyarországon egyedülálló, és Európában is ritkaságnak számító sertéstelepet épített a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. megvalósításában. A beruházás eredményeként gyakorlatilag minden olyan külső tényezőt kizártak, amely az állatokra veszélyes lehet, valamint – a levegőt is – fertőtlenítő rendszerrel látták el a sertéstelep zárt tereit.

Minden folyamatot automatizáltak, a fűtést, a szellőztetést, a takarmánykiosztást is. A takarmányozás chipes azonosítás alapján működik, a kocaszállón ultrahangos szalonnavastagság-mérés alapján válogatják egy csoportba az azonos takarmányigényű egyedeket.

V. Digitális Jólét Program különdíj

Jelentős számban pályáztak „Az Év Digitális Faluja”-díjra olyan települések, ahol DJP pont, a Digitális Jólét Program kompetenciafejlesztő hálózata működik, így a négy kategória győztesein kívül a Digitális Jólét Program felajánlott egy különdíjat a DJP Ponttal is rendelkező települések egyikének, ezzel is hangsúlyozva a DJP Hálózat fontosságát és hasznosságát.

Nyertes: Bakonysárkány

A díjat Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese adta át Ősz Ferenc polgármesternek.

A településen üzemel a Digitális Jólét Program digitalizációért felelős pontja, mindemellett a település naprakész weboldalt üzemeltet.

A település Temető infó térinformatikai rendszert használ, melynek segítségével naprakészen üzemeltetik a község sírkertjét.

Kiemelendő a Fekete István Általános Iskola digitális szakköre, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a robotikával, 3D tervezéssel és nyomtatással.

A község rendelkezik digitális adatgyűjtő meteorológiai állomással, amely folyamatosan adatot szolgáltat az időjárási jelenségekről. Az állomás égkép kamerával is felszerelt.”

Forrás:
Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány lettek „Az Év Digitális Faluja”-díj nyertesei; Digitális Jólét Program (DJP); 2021. szeptember 22.

Az Erasmus+ program digitalizálása: az Európai Bizottság útjára indította az új Erasmus+ alkalmazást, amely egyben európai diákigazolvány is

„A Bizottság a mai napon útjára indította az új Erasmus+ alkalmazást, amellyel újabb mérföldkőhöz érkezett az Erasmus+ program digitalizálása. Az új alkalmazás az összes uniós nyelven elérhető, és minden diák számára digitális európai diákigazolványt biztosít, amely az Európai Unió egész területén érvényes lesz. A jövő a digitalizációra épül, és ennek az új alkalmazásnak köszönhetően a diákok az élet még több területén tudják magukat papíralapú dokumentum nélkül igazolni.
…
Az Android és az iOS rendszereken működő új alkalmazásban a diákok:

informálódhatnak az egyetemükkel partnerségben lévő intézményekről és kiválaszthatják külföldi tanulmányaik helyszínét;

aláírhatják online tanulási megállapodásukat;

böngészhetnek a rendezvények között, hasznos tanácsokat kaphatnak úti céljukról, és kapcsolatba léphetnek más diákokkal; valamint,

megigényelhetik az európai diákigazolványt, amellyel hozzáférhetnek a fogadó egyetemen és az adott országában nyújtott szolgáltatásokhoz, látogathatják a múzeumokat, részt vehetnek kulturális tevékenységekben és különféle kedvezményeket is igénybe vehetnek.

Jelenleg több mint 4 000 egyetem vesz részt a Papírmentes Erasmus hálózatban, amely lehetővé teszi számukra a biztonságos adatcserét és a tanulmányi megállapodások könnyebb azonosítását. Ez a digitális együttműködés teszi lehetővé az európai diákigazolvány bevezetését és széles körű elismerését.

A digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új Erasmus+ program támogatja a digitális készségek fejlesztését, és hozzájárul az európai oktatási rendszerek digitális átállásához. A hétéves időszakra vonatkozó, 28 milliárd EUR-t meghaladó megnövelt költségvetéséből az Erasmus+ a világjárvány összefüggésében támogatni fogja az oktatási és képzési rendszerek ellenálló képességének fokozását is.

Háttér-információk
Azóta, hogy 1987-ben kezdetét vette az Erasmus program, 10 millióan vettek részt külföldi csereprogramban. A megújult Erasmus+ program az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport minden területére kiterjedve kínál lehetőséget külföldi tanulmányi időszakokra, szakmai gyakorlatokra, tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a munkatársak/szakemberek/oktatók részvételével szervezett csereprogramokra, valamennyi korosztálynak.

Az Erasmus+ program felsőoktatásra gyakorolt hatásairól készített tanulmány, melyet 2019-ben tettek közzé, rámutatott, hogy a program pozitív hatással van a résztvevők szakmai, szociális, tanulmányi és személyes fejlődésére. A külföldön töltött időszakot követően a diákok több mint 70 %-ának világosabb elképzelése alakul ki arról, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben, így ez lehetővé teszi számukra, hogy tanulmányaikat szakmai céljukhoz igazítsák. Az Erasmus+-diákok több mint 90%-ának fejlődik azon képessége is, hogy közösen dolgozzon és együttműködjön eltérő kultúrájú emberekkel, és kialakul benne egy közös európai identitás.

A mostani tanévben (2021–2022) az Erasmus+ programnak köszönhetően várhatóan 600 000 felsőoktatási hallgató utazik külföldre.

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében azt javasolta, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve. A fiataloknak képesnek kell lenniük Európa jövőjének alakítására. Az Uniónak olyan lelkesedésre és jövőképre van szüksége, amelyhez a fiatalok is kapcsolódni tudnak.

Bővebb információ:
Erasmus+ alkalmazás

Az új Erasmus+ program (2021–2024)

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv

Sajtóközlemény – a mobilalkalmazás elindítása”

Forrás:
A Bizottság elindítja az új Erasmus+ alkalmazást, amelynek része lesz egy európai diákigazolvány is; Európai Bizottság; 2021. szeptember 21.

Az uniós tagországok közjegyzői Magyarországon tárgyaltak az egységes uniós e-aláírásról

„Magyarország első alkalommal ad otthont az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) közgyűlésének

Az egységes európai e-aláírásról is tárgyal az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa Budapesten. A CNUE közgyűlését első alkalommal tartják Magyarországon 26 ország részvételével.

Magyarország első alkalommal ad otthont az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) közgyűlésének, amelyet szeptember 16-17-én tartanak Budapesten, 26 ország delegáltjainak részvételével. A több mint 40 ezer közjegyzőt képviselő szervezet elnöki tisztségét idén Tóth Ádám tölti be, a magyar elnökség egyik kiemelt célja az egységes, minden tagállam által elfogadott, európai elektronikus aláírás megteremtése, valamint a tisztán elektronikus közjegyzői okiratok elterjesztése.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara első alkalommal rendezi meg a közjegyzőség európai szervezetének legmagasabb rangú eseményét. 2019 decembere óta először találkozik személyesen a CNUE 22 rendes és 4 megfigyelő státuszú tagja.

A találkozó legfőbb témáit a magyar elnökség által is kiemelten kezelt több éves projektek képezik. A magyar elnökség célja, hogy a digitalizáció és a technológia adta lehetőségeket minél szélesebb körben ki tudják aknázni a közjegyzői munka során. Külön vizsgálják a blockchain alapú adattárolás, a mesterséges intelligencia és a smart (okos) szerződések alkalmazásának lehetőségeit. Célul tűzték ki az egységes európai elektronikus aláírás megteremtését, valamint a tisztán elektronikus közjegyzői okiratok elterjesztését.

A digitalizáció segítségével az uniós állampolgárok és vállalkozások a jövőben lényegesen egyszerűbben és gyorsabban intézhetik az országhatárokon átnyúló ügyeiket is – mondta Tóth Ádám, a CNUE elnöke.

A magyar elnökség azt szeretné elérni, hogy mielőbb jöjjön létre egy minden tagország által elfogadott, egységes európai elektronikus aláírás.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert jelenleg, az egységes aláírási szabványok hiánya miatt egy német vagy egy magyar közjegyző nem tud elolvasni egy szlovén cégkivonaton szereplő e-aláírást.

“Azt szeretnénk, ha az Európai Unióban a jövőben bevezetni tervezett egységes európai személyazonosító okmány már úgy készülhetne, hogy ahhoz egységes európai e-aláírás is tartozna. Ezáltal az egyik tagállam e-aláírással rendelkező állampolgára egyszerűen alá tudna írni egy más országban készült okiratot – hangsúlyozta Tóth Ádám. Az elnök hozzátette, mindaddig, amíg ez megvalósul, már az is óriási segítséget jelentene, ha létrejönne egy olyan platform, amely az egyes tagállamokban használt elektronikus aláírások valódiságát ellenőrizni tudja.

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsát 1993-ban alapították Brüsszelben. Feladata a közjegyzőség európai uniós érdekképviseletén túl, hogy fórumot teremtsen az új fejlesztések bemutatásának és bevezetésének. A több mint 40 ezer európai közjegyzőt képviselő szervezet 2021-ben magyar elnökség alatt működik, elnöke Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Személyében először tölti be az Európai Unióhoz 2004-ben és azután csatlakozott ország közjegyzője ezt a pozíciót.”

Forrás:
Magyarországon tárgyalnak az egységes európai e-aláírásról; Világgazdaság; 2021. szeptember 16.

Informatika, távközlés, technika

Átadták a magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia alapozó kurzus V4 nyelvi változatait

„Az egész közép-kelet-európai régió globális versenyképességét meghatározza, milyen mértékben képes felkészíteni társadalmait a mesterséges intelligencia (MI) által kiváltott változásokra. Ezért van óriási jelentősége, hogy átadták a magyar fejlesztésű MI alapozó kurzus, az MI Kihívás cseh, szlovák és lengyel nyelvi verzióit a Digitális Jólét Program által szervezett Civitas Sapiens ’21 Okos Város Konferencián.

A mesterséges intelligencia (MI) alapjaival megismertető tudatosító kampány, az MI Kihívás már 2020. december óta zajlik, és az ennek keretében készült hazai fejlesztésű kurzusra immár tízezernél többen regisztráltak. Az angolul és a V4-nyelveken elkészült tananyag cseh, lengyel, valamint szlovák verzióit ünnepélyes keretek között adták át az egyes országok képviselőinek a Digitális Jólét Program által harmadik alkalommal megrendezett „Civitas Sapiens ’21 Okos Város Konferencia + V4 Summit” elnevezésű rendezvényen.

„Magyarország 2030-ig szóló MI Stratégiája nemcsak a kiugrási lehetőségeket kínáló területeket határozza meg és rendel hozzájuk intézkedési tervet. A társadalmi tudatosítás kérdéskörével éppolyan behatóan foglalkozik, aminek fontos része az MI Kihívás. Az ilyen kurzusok segítségével ugyanis nagy lépést tehetünk hazánk globális versenyképességének javításához. Az új nyelvi verziókkal azt szeretnénk elérni, hogy az egész régió élvezhesse a széleskörű ismeretterjesztésből fakadó előnyöket” – mondta dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára az átadás alkalmából a többek között közigazgatási és piaci jógyakorlatokat bemutató rendezvényen.

Az MI Kihíváshoz hasonló kezdeményezésekre azért van szükség, mert egy korábbi PwC tanulmány szerint a magyar munkaerőpiacon mintegy 900 ezer állást fog valamilyen szinten érinteni a mesterséges intelligencia a 2030-ig terjedő időszakban. Az MI Stratégia szerint az MI-alapú megoldások európai átlagot elérő elterjedése és a munkaerőállomány megfelelő átképzése tíz év alatt egy millió jól fizető munkahelyet, 15%-os gazdasági növekedést, a kkv-k körében pedig 26%-os termelékenységjavulást eredményezhet.

„Miközben a mesterséges intelligencia vonatkozásában az emberközpontú szabályozás hívei vagyunk, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy felesleges korlátozásokkal ne szűkítsük innovatív vállalataink mozgásterét. A haladó szintű digitális készségek javításában ugyanakkor az Európai Digitális Innovációs Központok is fontos szerepet töltenek majd be – emelte ki Daniel Všetečka, a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium digitális gazdaság és okos technológiák osztályának igazgatója.

„A pandémiát követő időszakban még az eddigieknél is fontosabb az európai szintű összefogás a gazdaság és társadalom minden szintjén. Ehhez még inkább hozzájárul a V4-ek digitális projektjeiben való együttműködést szolgáló V4 Digitális Nyilatkozat, valamint az annak aprójából a régió digitális transzformációját felgyorsítani hivatott Virtuális Iroda, amely lengyel kezdeményezésre jött létre. Erről és egyéb kapcsolódó témákról szintén szó esik majd az ENSZ Lengyelország védnöksége alatt sorra kerülő Digitális Csúcstalálkozóján, amelyet Katowicében, 2021. december 6-10. között rendeznek” – mondta Krzysztof Szubert, a lengyel miniszterelnök európai digitális politikáért felelős főképviselője.

„Több rétegű digitalizációs stratégiánk kiterjed a közigazgatási szolgáltatások digitalizációja és az e-kormányzás területén hozandó intézkedésekre, miközben többek között támogatjuk a legfejlettebb technológiákra vonatkozó együttműködési és tesztprojekteket, felkészítjük az infrastruktúrát egy túlnyomórészt digitális jövőre, valamint fejlesztjük a végfogyasztók és felhasználók, köztük a mindenfajta korcsoportba tartozó állampolgárok digitális készségeit. Ezek a területek visszaköszönnek Szlovákia beruházási prioritásaiban is, amelyek meghatározása az új tervezési időszakkal, a helyreállítási alappal és egyéb támogató mechanizmusokkal összefüggésben jelenleg is zajlik” – tette hozzá Juraj Hostak, a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Információs Minisztériuma Innovációs, Stratégiai Befektetési és Elemzési Főigazgatósága képviseletében.

MI Kihívás regisztráció: mikihivas.hu

Az MI Koalícióról

A Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Digitális Jólét Program (DJP) keretében jött létre, hogy szakmai platformot biztosítson az üzleti, kutatói, egyetemi és kormányzati szféra képviselői számára a mesterséges intelligencia területén. A 346 tagot és az 1000+ szakértőt tömörítő MI Koalíció hat, szakterületek szerint szervezett munkacsoportban végzi munkáját, és az MI technológiák hatáselemzésén túl Magyarország MI Stratégiájának kidolgozását követően annak megvalósításán dolgozik. A platform célja annak elősegítése, hogy Magyarország az európai élvonalba kerüljön az MI fejlesztések terén, illetve, hogy ennek eredményeképp javuljon a hazai KKV-k versenyképessége. Az MI Koalíció továbbá érzékenyítést végez a kapcsolódó technológiákról, hogy közelebb hozza a társadalomhoz a mindennapokban is használható MI-alapú megoldásokat.”

Forrás:
Átadták a magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia alapozó kurzus V4 nyelvi változatait; Digitális Jólét Program (DJP); 2021. szeptember 24.

Óriási forrásbevonás a 4iG-nél

„Százmilliárd forint össznévértéken bocsátott ki zárt körben kötvényeket a 4iG pénteken. A változó kamatozású, 4iG M&A Kötvény 2026 elnevezésű papírok öt éves lejáratúak, a kupon mértékét nem hozta nyilvánosságra az infokommunikációs társaság.
Az így bevont jelentős forrást vélhetően akvizícióinak finanszírozására fordítja majd a vállalat, amely a közelmúltban számos nagyértékű felvásárlási célpontot is megnevezett.

A vállalat még március végén kötött előzetes megállapodási szerződést a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 100 százalékos tulajdonrészének megszerzésére, június derekán pedig az AMOS-műholdakat tulajdonló Space Communications Ltd. 51 százalékos részesedésének megvásárlásáról írt alá hasonló szerződést, amit júliusban egy újabb, a Telenor Montenegro teljes akvirálásáról szóló előzetes megállapodás követett. Augusztus végén az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonrészének megszerzéséről is sikerült megállapodniuk a magyar állammal. Szeptemberben két akvizíciós hír is napvilágot látott. Az Invitech ICT Services Kft. adásvételéről a hónap közepén írt alá szerződést. A 4iG bevásárló listájának legújabb eleme a Nyugat-Balkánon tevékenykedő TeleGroup, melynek 70 százalékos részvénypakettje még az év végéig a magyar társaság tulajdonába kerülhet.”

Forrás:
Óriási forrásbevonás a 4iG-nél; Világgazdaság; 2021. szeptember 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A sport világában egyre népszerűbbek a kriptovaluták, digitális „szurkolói kártyák”

„Kriptovaluta, token, bitcoin és NFT. Az utóbbi években keletkezett pénzügyi fogalmak, amelyek egyre inkább beszivárognak a sport világába is. A digitális tér meghódítása és hasznosítása már a nagy külföldi sportligákban szinte divattá vált. Az iparágban tevékenykedő jelentősebb cégek szponzorként már a legnagyobb bajnokságokban is megjelentek, így például az olasz első osztályú labdarúgó-bajnokságnak és a Forma–1-nek is akad már a kriptovalutával foglalkozó támogatója. A Magyarországon még csak kevésbe ismert terület nemsokára komoly üzleti potenciált is tartogathat.

Varga Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó érdeklődését hazánkban az elsők között keltette fel az iparág. A sportoló szerint a magyar sportpiac jó része a hétköznapi emberekhez hasonlóan még csak ismerkedik a kriptovaluták fogalmával, külföldön azonban jobbára már nem meglepetés, hogy az elsősorban digitális formában megjelenő alternatív fizetőeszköz erősen a figyelem középpontjában van.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint ez a fajta kapcsolatkeresés csak annak köszönhető, hogy a sport a gazdaság egyik vezető ágává nőtte ki magát és nagy figyelmet generál. A hivatásos sport erősen beágyazódott a gazdasági életbe, a sportszervezetek pedig a hagyományos vállalatokhoz hasonlóan aktív gazdasági tevékenységet folytatnak.

A sportolók ugyanakkor a zenészekhez és a művészekhez hasonlóan egyedi termékek létrehozásában is gondolkodhatnak. Sportegyesületek, ismert sztárok számára jó lehetőség lehet ugyanis olyan limitált számú digitális formában elkészült ereklyék kibocsátása, amelyek az interneten keresztül a világ bármely részén élő rajongók vagy pénzügyi befektetők számára is elérhetők lehetnek.

A szaknyelven NFT-knek (nem helyettesíthető tokeneknek) hívott alkotásokat akár a klasszikus sportkártyák modern változatának is vehetjük, melyek értékét az adja, hogy csak keveset gyártanak belőle.

A technikai fejlesztéseknek köszönhetően ma már nemcsak rajzok vagy fotók, hanem jelentős sportesemények emlékezetes képsorai is megörökíthetők, sőt áruba is bocsáthatók ilyen formában. A sportolók pedig egyedi érdekességeket, sőt akár mozgóképeket is tehetnek bele, hiszen kizárólag digitális formában léteznek. Egy sportoló eladhatja a saját attrakcióját, megszabhatja, mennyi készüljön belőle, és licitre bocsáthatja.

Az egyre népszerűbb szurkolói tokenek lehetőséget biztosítanak a rajongóknak, hogy közvetlenül részt vegyenek a csapat életében, például szavazhatnak vagy jegyeket vásárolhatnak. Szavazataikért cserébe pedig különböző nyereményekkel lehetnek gazdagabbak, például öltözőlátogatási engedélyt kapnak vagy akár személyes találkozót is szervezhetnek egy sztárral.”

Forrás:
A sport világában folytatja hódító útját a kriptovaluta; Híradó.hu; 2021. szeptember 21.

Újgenerációs e-anatómiaatlaszt fejlesztettek Szegeden

„Az e-atlasz főként az orvosképzésben alkalmazható, de a betegedukációban és az ismeretterjesztésben is jól használható platform

Oktatásra is alkalmas, interaktív, háromdimenziós, VR-ban is megjeleníthető újgenerációs e-anatómiaatlaszt fejlesztettek a Mozaik kiadó és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Anatómiai és Fejlődéstani Intézetének munkatársai uniós támogatással – tájékoztatott a szegedi cég.

A közlemény szerint a 443,7 millió forintos projekt – amelynek a költségeiből 195,17 millió forintot uniós támogatás, 97,59 millió forintot visszatérítendő hitel fedezett – célja egy olyan újgenerációs e-anatómiaatlasz fejlesztése volt, amely alkalmas a betegségek laikus megértésére, az anatómiai elváltozások leképezésére, egyes műtéti technikák megismerésére, az anatómiai képletek nevének begyakorlására.

A 2019 tavaszán indult fejlesztés eredményeképpen létrejött egy a felsőoktatásban, főként az orvosképzésben alkalmazható, de a betegedukációban és az ismeretterjesztésben is jól használható platform, amely interaktív, többnyelvű és VR-ban is megjeleníthető. A platformon elérhető a felsőoktatásban az alapvető anatómiaoktatáshoz szükséges, több száz 3D-s objektum strukturált adatbázisa. Tartalmazza az anatómiai képletek pontos megnevezést, felépítését, szerkezetét, a megfelelő pedagógiai és didaktikai működése révén pedig elősegíti az ismeretek elsajátítását. Megkönnyíti a képalkotó eljárások (CT, MR) diagnosztikai alkalmazását azzal, hogy egyedülálló képi anyagával, valódi testszeletek fotóival, segít azonosítani a felvételeken látható képleteket és elváltozásaikat – írták.

Olyan animációk is elérhetők, amelyek támogatják a betegségek mélyebb megismerésében, megértésében a laikus felhasználót. Az orvos-beteg kapcsolatban alkalmasak arra, hogy jelentősen csökkentsék azt a kommunikációs szakadékot, amelyet az orvos által használt terminológia és a laikus szókincs között fennálló eltérés okoz egy-egy kórkép ismertetése és a terápiás stratégia megbeszélése során – közölték.”

Forrás:
Újgenerációs e-anatómiaatlaszt fejlesztettek Szegeden; Weborvos.hu/MTI; 2021. szeptember 25.

Átszabta a járvány a postai forgalmat

„A csekkbefizetés és a levélfeladás is nagymértékben visszaesett tavaly, miután begyűrűzött a Covid-válság. Bár a gazdaság újraindulása átmeneti felfutást hozott, az idén folytatódik a hagyományos termékeknél a csökkenő trend.

Tavaly a postákon csaknem 173 millió csekket fizettek be összesen 1925 milliárd forint értékben – közölte a VG-vel a Magyar Posta. Ez az előző évek mérsékeltebb csökkenési trendjénél erősebb, majd 10 százalékos visszaesést jelez, de a szolgáltatás összességében továbbra is népszerű a lakosság körében. A pandémiával összefüggésben a legnagyobb, 15-16 százalékos mérséklődést áprilisban és májusban mérték. Az idén viszont augusztusig mindössze 6 százalékos csökkenés volt tapasztalható, a legalacsonyabb forgalmú hónap január volt.

Sokan választják a csekkbefizető automatákat is, tavaly a több mint száz automatán 467 ezer befizetést regisztráltak 6,4 milliárd feletti értékben. A Magyar Posta, hogy a piaci pozícióit megtartsa és bevételeit növelje, több fejlesztést is megvalósított, ezek elsősorban az alternatív csekkbefizetési lehetőségek megteremtésére és a készpénzforgalom visszaszorítására irányultak. Az új fizetési megoldásokat az ügyfelek egyszerűen, gyorsan és kényelmesen használhatják.

A veszélyhelyzet alatt – 2020. március és december között – csaknem háromszor annyi csekket fizettek be mobilalkalmazáson keresztül, mint egy évvel korábban, amelyhez az iCsekk megújítása és a partneri csekkbefizető megoldás is hozzájárult. Tavaly több mint 8 millió csekket fizettek be majd 80 milliárd értékben.

A pandémia a postai pénzügyi befektetésekre, a banki ügyek intézésére és a biztosítási termékekre is hatással volt. A tavaly márciusban elrendelt veszélyhelyzet miatt csökkent az állampapír iránti kereslet. A járvány enyhülésével áprilistól ismét megnövekedett az igény a megtakarítási termékek iránt, a múlt év végéig folyamatosan visszaállt a normál üzletmenet. A lejáró Kincstári Takarékjegy-állományt az ügyfelek újraváltják, sokan már a nyomdai MÁP Pluszt választják, amelynek az ötéves futamidejű állománya az idei első nyolc hónapban több mint 99 milliárd forinttal emelkedett.

Míg a bankszektorban a szolgáltatások eltolódtak az elektronikus csatornák irányába, addig a postai ügyfélkörre ez kisebb mértékben igaz, hiszen a számlájuk kezelésében az ügyfelek továbbra is a személyes ügyintézést preferálják. A Covid-válság a biztosításokra is negatív hatással volt, érthető módon leginkább az utasbiztosítások értékesítése esett vissza. A kategória forgalma még mindig nem érte el a járvány előtti szintet, noha 2021 májusától újraindultak az utazások. Nőtt ugyanakkor az ügyfelek megtakarítási hajlandósága. Az egyszeri díjas életbiztosítások területén sikerült kiemelkedő eredményeket elérni tavaly is, ezáltal továbbra is piacvezető szerepet tölt be ebben a szegmensben a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.

Hasonlóan a csekkekhez, tavaly csökkent a levelek volumene, 2019-hez képest 12,8 százalékkal. Ezen belül a belföldi feladások száma 12,1, a nemzetközieké 46,7 százalékkal esett vissza. A belföldi levélforgalom tavaly márciusban, áprilisban, májusban és augusztusban rogyott meg igazán, ezekben a hónapokban átlagosan 26,8 százalékos csökkenést tapasztalt a posta. A nemzetközi kimenő leveleket tekintve pedig január, április és május hozott átlagosan 57 százalékos zuhanást. Eközben belföldön az ajánlott levelek száma 19, a tértivevényeseké pedig 20 százalékkal esett vissza, a hivatalos iratok számának csökkenése ennél mérsékeltebb, 9,5 százalékos volt. A pandémiához kapcsolódó egyszeri nagy feladások révén az idei első nyolc hónapban kismértékű növekedést látni, ilyen például a védettségi igazolványok postázása, az oltási tájékoztatók feladása és a moratóriumhoz kapcsolódó banki tájékoztatók. Ezzel együtt az év egészében 3,5 százalékos levélforgalmi csökkenésre számít a Magyar Posta.”

Forrás:
Átszabta a járvány a postai forgalmat; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2021. szeptember 24.

Egyre jobban bővül a digitális pénzforgalom

„A hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon.

Az előző negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma, és a hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss pénzforgalmi adataiból.

A digitális fizetési megoldások a korlátozások után is megőrizték népszerűségüket, és arányuk várhatóan a jövőben is emelkedni fog – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

Az OTP közleménye szerint az elektronikus fizetési lehetőségek száma tovább bővült: az idei második negyedévben kis híján 149 ezer fizikai és valamivel több mint 28 ezer online elfogadóhely tartozott a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához, ami az első negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékos növekedést jelent. Míg március 31-én közel 212 ezer POS-terminál üzemelt az elfogadóhelyeken, számuk június 30-án már csaknem 226 ezer volt. Ráadásul az elektronikus fizetés infrastruktúrájának és forgalmának növekedése mellett a második negyedévben az erős ügyfél-hitelesítésnek köszönhetően csökkent a visszaélések száma is.

Az online kártyás vásárlások esetében, ahol a csalások túlnyomó többségét elkövetik, a visszaélések darabszáma 34, míg értéke 17 százalékkal esett 2020 második fél évéhez képest.

A koronavírus-járvány enyhülését követő újranyitásról és a gazdaság élénküléséről tanúskodik az, hogy 2021 második negyedévében mind a kártyás vásárlások, mind a készpénzfelvételek száma és értéke is emelkedett az előző negyedévhez képest. Külön érdemes kiemelni, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal Magyarországon lebonyolított vásárlások értéke idén a második negyedévben haladta meg először az ugyanezekkel a kártyákkal végrehajtott készpénzfelvételek értékét.”

Forrás:
Egyre jobban bővül a digitális pénzforgalom; Gonda Gréta; Világgazdaság; 2021. szeptember 21.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Kiberbiztonság, kiberkormányzás – röviden, 2021. szeptember 27.
Életbe léptek az EU új GDPR Általános Szerződési Feltételei
A globális hatalmi vetélkedésben meghatározó digitalizáció egyik kulcsmozzanata a nemzetközi szabályozás témája. Ezen a területen – roppant erős versenytársakkal terhelt mezőnyben – az Európai Unió kiemelkedően jó pozíciókat épített ki magának az elmúlt évtizedben, és ez elsősorban a példaértékűnek tekintett GDPR-jogszabálynak köszönhető. Az adatvédelem átfogó szabályozását biztosítani hivatott GDPR használhatóságát ugyanakkor két újabb rendelettel szándékozik most jelentős mértékben javítani az Unió. Az idén elfogadott új Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) azt a célt szolgálják, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó adatkezelők, illetve adatfeldolgozók számára megkönnyítsék a GDPR-nek való megfelelést. Ennek előfeltételeit a Bizottság által idén elfogadott két határozat teremtette meg: a harmadik országba történő személyes adattovábbításról szóló, illetve az adatkezelők és adatfeldolgozók közötti általános szerződési feltételekről részletező határozat. Az új ÁFSZ 2021. június 27-én lépett életbe, míg a korábbi szabályozás 2021. szeptember 27-én veszíti el hatályát.
On September 27, the Updated GDPR Standard Contractual Clauses will enter into force; Sovy; 2021. szeptember 6.
A Bizottság elfogadta az új adatvédelmi általános szerződési feltételeket; NDAlegal; 2021. június 9.
Az EU új általános szerződési feltételei – mikor és hogyan használd őket?; SmartLegal; 2021. szeptember

A Dolgok Internete a globális kibertámadások gyors eszkalálódásához vezethet

Ahogy az lenni szokott, az éremnek többnyire két oldala van. Az előnyökért cserébe gyakran súlyos árat kérnek, és ez nincsen másként a modern társadalmak drámai átalakulását ígérő Dolgok Internete (IoT) esetében sem. Általában is jellemző, hogy a digitalizáció fejlődésével (társadalmi méretű elterjedésével) párhuzamosan növekszik a kibertér támadható felülete. Az összefüggésre a közelmúlt plasztikus példát kínál, amikor a COVID világjárvány következtében (oktatás, munkavégzés, vásárlás, szolgáltatások igénybe vétele céljából) az online terekbe szinte egyik napról a másikra „felköltöző” tömegek mágnesként vonzották a kibertér „aktorait”: állami hírszerzőket éppen úgy, mint a kiberbűnözőket. A kibertámadások hirtelen megugrása mögött egyértelműen a támadható felületek villámgyors növekedését sejtették a szakemberek. A Dolgok Internete, a világháló által összekapcsolódó okos berendezések, háztartási eszközök tömege ennél nagyságrendekkel nagyobb felületet nyithat az illetéktelen beavatkozásokra. A kiberbiztonság terén mérvadó Kaspersky cég úgy becsüli, hogy a 2021-es év első felében megduplázódott (az előző év hasonló időszakához képest) az IoT-tal kapcsolatba hozható kiberincidensek száma. A számok egyébként óriásiak: idén júniusig globálisan mintegy 1,51 milliárd olyan támadást regisztráltak, amelyben a Dolgok Internete volt az akció célpontja.
IoT Cyberattacks Escalate in 2021 According to Kaspersky; Callum Cyrus; IoT World Today; 2021. szeptember 17.

Tovább gyűrűzik a Pegasus ügy: a német kormányszervek is a vásárlók között voltak

Kezdetben az ún. Pegasus-botrány, tehát az izraeli jelhírszerző ipar szereplője által fejlesztett, mobiltelefonok lehallgatására szolgáló szoftver ügye egy markáns narratíva köré épült: az volt a történet „tanulsága”, hogy erkölcsi aggályoktól nem terhelt vállalkozások éltechnológiát képviselő eszközöket és szoftvereket fejlesztenek és adnak el, a vásárlók-felhasználók pedig jellemzően „autoriter” kormányok, amelyek a velük szemben (jogszerűen) fellépő civil világ – újságírók, társadalmi szervezetek – megfigyelésére használják ezt a technológiát. A képen az sem árnyalt, hogy évtizedek óta közismert (néhány jelentős kiszivárogtatás nyomán), hogy – természetesen – a világ fejlett országai, nagy- és középhatalmai, köztük a demokrácia vezető szereplői is széles körben használnak ilyen – az állampolgárok magánszféráját, és nem ritkán jogait is sértő – rendszereket. A napokban felbukkant értesülések szerint a Pegasus- technológiával sem történt ez máshogy. Német sajtóértesülések ugyanis arról számoltak be, hogy a BKA, a német szövetségi bűnügyi rendőrség is az izraeli NSO Csoport – titkos – vásárlói között szerepelt.
Pegasus: German Federal Police were also spyware client; The Canadian; 2021. szeptember 7.

Újabb jelentős zsarolóvírusos támadás az USÁ-ban: a cél most a mezőgazdaság

Újabb jelentős zsarolóvírusos támadást történet az Egyesült Államokban. A váltságdíj összege (az idei év első felének gigantikus pénzeket követelő akcióihoz képest) talán nem is olyan kiugróan magas, mégis egyértelműen a drámai jelentőségű esetek közé sorolhatjuk ezt a mostani esetet. A támadás ugyanis ezúttal a gazdaság újabb szektorát vette célba. Véleményünk az, hogy potenciálisan az egyik legveszélyesebb terepen kezdték meg ezzel a „szárnypróbálgatásukat” az online bűnözői csoportok. Ha van „kritikus” társadalmi infrastruktúra, akkor a digitalizálódó mezőgazdaság bizonyosan az. A tavasz végi kiberzsarolások áldozatai között már felbukkant egy az agráriumhoz köthető cég. Akkor a globális vágóhús forgalmazással foglalkozó vállalkozás lett a kárvallott, ez a mostani eset, bár szintén agrár érintettségű, mégis alapvető újdonsággal szolgál. A kiberbűnözők ugyanis az USA egyik technológiai értelemben is vezető agrárvállalkozását, a precíziós mezőgazdálkodásra szakosodott, iowa-i New Cooperative vállalatot igyekeztek megbénítani. Az elkövetők – akiket a szakértők a korábbi támadások egy részében is tettesként gyanított orosz hackercsoport, a BlackMatter tagjaiként azonosítottak – közel 6 millió dolláros váltságdíjat követeltek a vállalat számítógépes rendszerét blokkoló víruskártevő semlegesítéséért cserébe. A New Cooperative több milliós állatállományának nevelését lényegében algoritmusok által vezérelt folyamatirányításra bízta. A növénytermesztésben legalább ennyire meghatározó a szenzorokon és szoftvereken alapuló precíziós gazdálkodás. A vállalkozás szóvivője szerint sikerült azonnal leválasztaniuk a legfontosabb folyamatirányító rendszerüket, az ún. talaj térképező szoftvert, amely az öntözéstől a műtrágyázáson át minden fontosabb művelet optimalizálásában kulcsszerepet játszik.
Russian hackers target Iowa grain co-op in $5,9 million ransomware attack; Jacob Bogage, Laura Reiley; The Washington Post; 2021. szeptember 21.

Amerikát túszul ejtették; ideje volna visszavágni

Az Amerikát ért – és véleményünk szerint perspektíváját tekintve talán az egyik legriasztóbb – zsarolóvírusos támadás sorozatra látszik rímelni az a vélemény cikk, amely a napokban jelent meg az USA közpolitikai véleményformálójának tekinthető The New York Times-ban. A szerző, az orosz származású amerikai számítógépes szakember, a kiberbiztonságra szakosodott Silverado Policy Accelerator nevű agytröszt elnöke, Dmitri Alperovitch hagyományosan a kiberdimenzió egyik erős fellépést sürgető szereplőjeként ismert. CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cége hosszú évek óta élen jár az amerikai érdekeltségek elleni kínai, észak-koreai és orosz kiberakciók felderítésében. Alperovitch mostani írásában azt fejtegeti, hogy a zsarolóvírusos támadások az elmúlt fél év során egyfajta egzisztenciális fenyegetéssé növekedtek, komolyan veszélyeztetve az USA nemzetbiztonságát. A szakértő elismeri, hogy a Biden-kormány hivatali idejének első néhány hónapjában is számottevő lépéseket tett a kiberzsarolások megfékezésére. Az új elnök által kijelölt kettős stratégia (amely egyrészt intenzív kiberdiplomáciai offenzívára, másrészt pedig egy jelentős kibervédelem-erősítő hazai kampányra épül) fontos, de nem elégséges választ kínál az online terek 21. századi kalózaival szemben. Alperovitch álláspontja az, hogy a diplomáciai jellegű lépések (amelyek fókuszában az amerikai és orosz fél között a nyár eleji genfi csúcstalálkozón megindult tárgyalások állnak) csak részleges eredményekkel kecsegtetnek. Azon egyszerű oknál fogva, állítja a szakember, hogy a kibertér jelentős aktorai, azaz támadói között ott találjuk az észak-koreaiakat, és egyre gyakrabban az irániakat is, akiket diplomáciai eszközökkel aligha képes Amerika jelentősen befolyásolni. Ugyanakkor a pusztán defenzív intézkedések sem hozhatnak átütő sikert. Ezért mindenképpen érdemes volna megfontolni az aktív fellépés, azaz a támadó kiberhadműveletek bevetését is a kiberzsarolók megfékezésére.
America is being held for ransom. It needs to fight back; Dmitri Alperovitch; The New York Times; 2021. sze09.20.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Űrgeopolitika, űrkormányzás – röviden, 2021. szeptember 27.
Német-ausztrál űrvédelmi megállapodás született

A napokban – derült égből a villámcsapásként – megszületett új „háromhatalmi megállapodás”, azaz az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia között védelmi együttműködést, technológiai partnerséget létrehozó ún. AUKUS szövetség alaposan felbolygatta a mostanság egyébként is egyre szövevényesebb hatalmi politikai panorámát. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a franciákat nem csupán egy óriási fegyverüzletből kivető, de bizonyos értelemben a szűk angolszász szövetségi rendszeren is kívülre tevő együttműködésnek nagyon jelentős következményei lesznek a nyugati szövetségi rendszer egészére nézve. A hatalmi játékok gyorsan változó, gyorsan újrarendeződő szövetségi konfigurációkat eredményeznek. Ami egyre leplezetlenül jelenik meg a nemzetközi kapcsolatok alakításának vezérelveként, az a pőre nemzeti érdek. Ahogy a hagyományos félreértésnél fogva általában „kiegyensúlyozottnak”, „mértéktartónak” nevezett brit állami BBC fogalmazott lélegzet elállítóan pökhendi, de legalább őszinte megfogalmazásában: „Ha majd a franciák befejezik a sértett hüppögésüket, akkor rá kell ébredniük, hogy a világban kizárólag a saját nemzeti érdekei fontosak minden nemzet számára. Csak a saját, és senki másé.” Miközben a világhatalmi szerepkör újjászületéséről álmodó britek ilyen világosan megfogalmazták álláspontjukat, hasonlóan egyértelműen ítélték el a három angolszász hatalom szövetkezését a kontinensen már egy ideje igazán központnak számító németek. Michael Roth, német Európa-ügyi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: „Ez a húzás ébresztőt kell, hogy fújjon Európa számára”. Nem maradt el mögötte Heiko Maas külügyminiszter sem, aki egyértelművé tette, hogy az angolszászok lépésének sem a tartalmával, sem a formájával nem tud azonosulni. Miközben a német kormányzati szereplők egyértelműen az amerikai-brit-ausztrál koalíció-formálás súlyos következményeire figyelmeztettek, a jelek szerint Németország is habozás nélkül érvényre juttatja saját nemzeti érdekeit, ha a helyzet úgy diktálja. A napokban ugyanis a német hadsereg vezérkari főnöke, Eberhard Zorn tábornok együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá ausztrál kollégájával. A szövetség célja a két ország űrvédelmi együttműködésének erősítése lesz. Németország védelmi filozófiájában és védelmi politikájában érzékelhetően egyre hangsúlyosabb szerepet kap a világűr. Nem sokkal ezelőtt állították fel a Bundeswehr Világűr Hadműveleti Parancsnokságát. Az elmúlt évben pedig egy Légi és Űrhadműveleti Központ (ASOC) kezdte meg működését, amelynek elsődleges feladata az, hogy – két radarrendszerre támaszkodva – a világűrben keringő objektumokat figyelje meg.
L’Allemagne at l’Australie ont signé un protocole d’accord dans le domaine dela defense spatiale; Laurent Lagneau; Zone Militaire; 2021. szeptember 22.

Hogy születik egy űrhajós? A „civil” asztronauták kiképzésének világa

A világűr felfedezésének-kiaknázásának második nagy korszakáról értően tudósító Axios Space a napokban a „civil űrhajózási forradalom” kibontakozásának egyik központi kérdését igyekezett körüljárni. Nevezetesen az űrhajósok felkészítésének programját. Lényegében napjainkig, tehát az 1957 októberében induló első űrkutatási és űrfelfedezési korszak egészében szigorú szelektálási procedúra során kiválasztott, majd hónapokig, sőt évekig tartó különleges és sokrétű kiképzési programban felkészített emberek ülhettek be a fellövésre előkészített űrjárművek pilótaszékeibe. A rendkívüli fizikai és szellemi megterhelést jelentő űrutazás egyértelműen azt jelentette, hogy a társadalmak nagyon szűk, és már speciális előképzettséggel rendelkező tagjai (többnyire katonai pilóták, nagy sebességű repüléshez szokott vadászrepülők) kerülhettek be a kiválasztottak csoportjába. A mostani második űrkutatási korszak egyik alapvető sajátossága a civil szféra bekapcsolódása, sőt adott esetben markáns és meghatározó részvétele a világűr meghódításában. Ez egy felől a magán vállalkozói szektor bekapcsolódása az űrjárművek, hordozóeszközök, műholdak, különleges berendezések és ruházatok kifejlesztésébe és előállításába, illetve üzemeltetésébe. Ugyanakkor fontos és jelentős következményekkel járó mozzanat az is, hogy az új generációs űrutazásokban utasként hétköznapi fizikai adottságokkal rendelkező polgári személyek is részt vehetnek. Sőt, mint azt az Inspiration4 űrjármű legutóbbi útja mutatta, akár a teljes legénység is ilyen „amatőr” űrhajósokból állhat. Az első magán tőkéből finanszírozott, nem-állami űrutazás, amely embereket juttatott alacsony Föld körüli pályára, természetesen még messze van attól a ponttól, ahol minden féle felkészítés nélküli személyzettel startolhatnának el az űrjárművek, mint az egyszerű utasszállító repülőgépek. Az Inspiration-küldetés négy leendő résztevője 6 hónapos felkészülés során igyekezett elsajátítani az űrhajós alapismereteket. Órákat töltöttek földi szimulátorban, illetve hasonlóan jelentős egyéni felkészülési időt fordítottak az elméleti tudás megszerzésére. A tényleges űrutazás főpróbájaként egy 30 órás „próbautat” tettek a Dragon űrkapszula földi makettjében. A szimuláció során éppen úgy gyakoroltak elképzelhető problémákra, vészhelyzetekre, mint a szokványos „állami” űrhajós kiképzéseknél szokás.
What it takes to train for space; Miriam Kramer; Axios Space; 2021. szeptember 7.

Afrika egyre gyorsuló tempóban állíttat pályára saját műholdakat

A sommás ítéletektől, felszínes benyomásoktól általában nehéz szabadulni. Afrika, a par excellence „fejlődő” kontinens még mindig nehezen kapcsolódik össze a gondolatainkban a csúcstechnológiák rohamos térhódításával, noha jól érzékelhetően bontakozik egy ilyen trend. Az űrkutatás, űrtechnológia is jellemzően ilyen szektor, ahol talán még a „versenytársnak” számító digitális átalakulás (elsősorban a mobiltelefónia, a mobil számítástechnika fejlődése) is elmarad az iparág látványos tempójától. Az első afrikai műholdat alig 20 évvel ezelőtt bocsátották fel, és az azóta eltelt időben mindössze 44 további mesterséges égitest követte, amelyeket a kontinens 13 különböző országa fejlesztett ki. A gyorsulás ütemét jól mutatja, hogy a kontinens technológiai úttörői jelenleg 125 újabb műholdat építenek, és ezek az elkövetkező 4 évben pályára is állnak majd a tervek szerint. Az űripar húzóágazat jellegét mutatja az is, hogy az űripari tevékenységekbe ma már csaknem kétszer annyi, 23 afrikai ország kapcsolódik be. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy messzemenően nem arról van szó, hogy egy sok szempontból máig elmaradott kontinens országai valamiféle presztízsberuházásokra fordítanák az űrfejlesztésekre szánt komoly összegeket. A Világgazdasági Fórum 2021. évi jelentésének becslése évi 2 milliárd dollárra becsüli azokat a közvetlen anyagi hasznokat, amelyek a saját műholdak által szolgáltatott adatok révén generálódnak majd. A lehetséges funkciók között szerepel a kontinens súlyos mezőgazdasági kihívásainak új technológiákkal való kezelése: a vízgazdálkodás javítása az aszályos területek pontos térképezésével, a termés egészségességének folyamatos monitorozása a növényi kártevők megfigyelésével. Az erdőgazdálkodás is számottevően javulhat a műholdas adatfelvételek révén. Dél-Afrika ugyanakkor a part menti hajóforgalma támogatását várja az általa felbocsátani készült tengeri mini-műhold konstelláció segítségével.
Why Africa is sending more stellites into space; Stephanie Bailey; CNN Business; 2021. szeptember 21.

A szovjet műholdvadász titkos története

A kiberbiztonsággal foglalkozó szakemberek egy része meggyőződéssel állítja, hogy a világűrbe telepített eszközök számítástechnikai rendszerei jelentik a jövőben a kiberhadviselés legígéretesebb, egyben legveszélyesebb célterületét. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ellenséges célpontok „hagyományos módon” történő, azaz ún. kinetikus, tehát fizikai értelemben történő megrongálása, megsemmisítése már évek, sőt évtizedek óta szerepel a nagyhatalmak stratégiáiban. Sőt, valójában már régen nem csak a stratégiákban, hanem a tényleges, éppenséggel rendszerbe állított fegyvertárában is. A világűr határáig emelkedő repülőgépekről, sőt manapság már földi kilövőkből indítható műhold elhárító rakétarendszerek már nem csak a hagyományos űrnagyhatalmak (tehát az USA, és a Szovjetunió, illetve az utód Oroszország, vagy az újonnan belépő Kína) arzenáljában találhatók. Ezek a fejlett fegyverrendszerek bizonyos értelemben rokonságot mutatnak a kiberhadviselési eszközökhöz (támadó szoftverekhez) abban az értelemben, hogy markánsan aszimmetrikus támadó kapacitást képesek biztosítani közepes, vagy éppen kicsi államoknak is – amelyek űrjelenlétre egyébként nem is gondolhatnának. Azaz, az űrkorszak megannyi Dávidjának fegyverei lehetnek a néhány nagyhatalom Góliáttal szemben. Létezik azonban az ellenséges űreszközök fizikai megsemmisítését célzó fegyvereknek egy másik csoportja, ami kizárólag a klasszikus űrnagyhatalmak lehetőségeit gazdagíthatják, hiszen az űrben keringő, felfegyverzett járművekről van itt szó. Ráadásul a hírek szerint köztük olyan is akad, amely ma is hadrendben állva várja a bevetési parancsot. Az egyik ilyen legendás eszközt mutatja a be az amerikai Popular Mechanics egy majd évtizedes cikke. A Poljot-1 névre hallgató ún. vadászműholdat arra tervezték, hogy az Egyesült Államok mesterséges égitestei közelébe manőverezve, beépített fegyverzetével pusztítsa el azokat. A téma tudományos-fantasztikus regénybe illő, de nem csak ezért érdekes olvasmány. Szakmai hírek szerint ugyanis az utód Oroszország kezelésében legalább négy ilyen támadó műholdvadász kering most is az űrben.
The Hidden History of the Soviet Satellite-Killer; Anatoly Zak; Popular Mechanics; 2013. november 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Felhívás: A rendszerváltás utáni magyar külpolitika elméleti megközelítésben

„KONFERENCIA FELHÍVÁS
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara konferenciájára

A konferencia témája: A rendszerváltás utáni magyar külpolitika elméleti megközelítésben
A konferencia ideje: 2021.11.11. (csütörtök)
A konferencia helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus

Nem lehet kétséges, hogy az elmúlt tíz évben a magyar külpolitika nagy figyelmet kapott. Feladva a korábban olykor megfigyelhető passzivitását, Budapest 2010 óta markánsan és néha konfrontatívan hallatja a hangját. A magyar külpolitika mélyebb megértését és komplexebb elemzését a nemzetközi kapcsolatok (IR) és/vagy a külpolitika-elemzés (FPA) jól bevált eszközei és módszerei segíthetik. Mégis: rendszerváltás utáni magyar külpolitika tudományos igényű feldolgozása a magyar társadalomtudományi közösség régi mostohagyereke. Természetesen születtek és születnek könyvek, tanulmányok és konferenciaelőadások a témában, de a téma sokkal kevésbé „intézményesült”, mint más kutatási területek. Nincsen olyan folyóirat, amelynek a magyar külpolitika vizsgálata lenne a fő profilja; nincsenek vonatkozó egyetemi tanszékek és kutatócsoportok; és, nem utolsósorban, nincsen a témának rendszeresen jelentkező konferencia-sorozata.

Ezt az űrt hivatott hagyományteremtő jelleggel betölteni a jelen kezdeményezés. Az egynapos konferencia célja, hogy lehetőséget biztosítson a hazai kutatók és oktatók számára tudományos eredményeik prezentálására, ezen felül személyes és szakmai kapcsolatok és együttműködések kiépítésére. Rendezvényünkre várjuk valamennyi tudományterületről azon kimagasló tudományos munkássággal rendelkezők jelentkezését, akiknek témája kapcsolódik a konferenciához.

A kutatási eredmények bemutatására előadás formájában nyílik lehetőség. A konferencia nyelve magyar. A konferencián való részvétel ingyenes. A jelentkezés feltétele egy 1000-2000 karakter terjedelmű magyar nyelvű absztrakt elküldése 2021. szeptember 30-ig. A jelentkezőket válaszlevélben értesítjük, a szekciók összetételének meghatározása a beérkezett jelentkezések alapján történik a program összeállításával.

Bővebb információkért és az absztrakt elküldésével kérjük, keresse Dr. Hettyey András docenst a hettyey.andras@uni-nke.hu e-mail címen.

A konferencia szervezői nevében a mielőbbi találkozás reményében, üdvözlettel,
Dr. Hettyey András
docens, NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék”

Forrás:
Konferencia felhívás; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. szeptember (PDF)

Lego okosváros – a Kibervédelmi Szemlélőség és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar fejlesztésében

„…Az NKE oktatási rektorhelyettese, Christián László r. ezredes üdvözölte a résztvevőket a kétnapos rendezvénynek otthon adó intézményben. Köszöntőjében kiemelte: az egyetem konkrét, a piacon hasznosítható megoldásokkal kíván hozzájárulni a digitális megoldások fejlesztéséhez. „A játékos tanulás a 21. század alapvető kihívása, mert be kell építeni az élményt a képzési programba” – fogalmazott a rektorhelyettes. Az NKE célja olyan, a korszerű technológiákon alapuló kreatív oktatási, illetve probléma alapú tanulási módszerek kidolgozása és alkalmazása, melyek során tapasztalati úton tanulhatnak a hallgatók. Ezen elgondolások mentén született meg a Kibervédelmi Szemlélőség, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar együttműködésében a LEGO okosváros is, mely nagy sikerrel mutatkozott be a kecskeméti Nemzetközi Repülőnapon és Haditechnikai Bemutatón. Christián László r. ezredes úgy véli: az interaktív „kiberbiztonsági játszótér” jól bemutatta egy város működtetésének komplex feladatát, és rávilágított arra is, hogy a városi élet nélkülözhetetlen szereplői a rendőrök, a katonák, a katasztrófavédelmi, a kiberbiztonsági, a közigazgatási és a vízügyi szakemberek. „A jövő okos városainak legkiválóbb szakemberei tanulnak nálunk” – emlékeztette a résztvevőket az oktatási rektorhelyettes, hangsúlyozva: az NKE képzési struktúrájában jelenlévő hivatásrendek mindegyikének fontos szerep jut az okos városok működtetésében. Christián László r. ezredes szólt az NKE Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriumában végzett munkáról is, melynek egyik alappillérét a településbiztonság adja…”

Forrás:
Civitas Sapiens ’21: „Találjuk fel a jövőt”; Zavodnyik Blanka; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. szeptember 22.

Kibergeopolitika – Közösen lépne fel a tech-óriások ellen Amerika és Európa

„Az Európai Unió és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsa szeptember 29-én tartja első ülését Pittsburghben, szóba kerül a technológiai cégek szabályozása is.

A technológiai óriáscégek megregulázása nem egyszerű feladat, annak sikerére csak nemzetközi együttműködéssel van remény. Úgy tűnik hasonló véleményen van a kérdésben az Egyesült Államok és az Európai Unió is, legalábbis a Reuters birtokába jutott jelentéstervezet szerint, melyről csütörtökön számolt be a hírszolgáltató.

A tervezet várhatóan az Egyesült Államok és az EU közötti Technológiai és Kereskedelmi Tanács szeptember 29-i, pittsburghi találkozón kiadott bejelentések egyike lesz és várhatóan a közös fellépés erősítését fogja hangsúlyozni.

A találkozón az amerikai részről jelen lesz többek között Anthony Blinken külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Katherine Tai kereskedelmi megbízott, míg az EU-t Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke és Margrethe Vestager versenyügyi biztos képviseli majd mások mellett a frissen létrehozott tanács első ülésén.

A tervek szerint 10 munkacsoport vitatja meg a két fél közötti ügyeket, olyan témákban, mint a kereskedelem erősítése, a gazdasági viszonyok vagy épp a közös demokratikus értékek.

A technológiai vállalatok szabályozására létrehozott csoport információt cserél az ezen cégek szabályozása kapcsán használt különböző megközelítésekről és ahol lehetséges igyekszik ezek konvergenciája irányába lépéseket tenni. A technológiai cégek piaci erőfölénye és más problémák kapcsán mind a két térség számos eljárást indított az utóbbi időben.

Tekintve, hogy az azonosított problémák az Atlanti-óceán mind a két partján hasonlóak, nem meglepő az sem, hogy a döntéshozók igyekeznek az ezzel kapcsolatos lépéseiket összehangolni. Az elképzelések szerint különös figyelmet kaphat a platformok szerepe a demokratikus folyamatok biztosítása kapcsán.

A klímaváltozással és tiszta technológiákkal foglalkozó munkacsoport az alacsony és zérókibocsátású technológiák kapcsán felmerülő befektetési és kereskedelmi lehetőségeket igyekszik feltárni, míg az ellátási láncokkal foglalkozó a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek és a tiszta energia ellátása terén igyekszik biztosítani a kínálatot, de a félvezetők hiányával kapcsolatos kérdésekre is keresi a választ, hogy elkerülhető legyen az állami támogatások versenye…”

Forrás:
Közösen lépne fel a tech-óriások ellen Amerika és Európa; Világgazdaság; 2021. szeptember 23.

Alakul a közös, uniós-amerikai kibergeopolitikai intézményrendszer az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács első ülésén

Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) növeli Európa befolyását: ennek keretében szabványokat és szabályokat fognak meghatározni, az EU kereskedelmi és digitális vezetői, hangsúlyozva a Kína növekvő hatalmával kapcsolatos globális aggodalmakat.

Valdis Dombrovskis és Margrethe Vestager megjegyzései a TTC első szerdai, Pittsburgh -i találkozója előtt születtek. A felek szembe kívánnak szállni Kínával a kereskedelemtől a védelmi kérdéseken át a technológiáig és az emberi jogokig.

„Valódi stratégiai és geopolitikai jelentősége van ennek az új platformnak, mint a s21. századi szabványok és szabályok megállapításának új eszközére. Tehát szükségünk van erre a Tanácsra, hogy megerősítse helyzetünket” – mondta Dombrovskis újságíróknak.
Dombrovskis azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a platformot nem irányul egyetlen ország ellen sem.

„A TTC nem egyetlen harmadik országról szól, hanem az Egyesült Államok és az EU közötti számos szakpolitikai területen való együttműködésről és koordinációról” – mondta.

A Tanács 10 munkacsoportja többek között a technológiai szabványokkal, a zöld technológiával, az ellátási lánc biztonságával, az adatirányítással, az exportellenőrzéssel, a befektetések átvilágításával és a globális kereskedelmi kérdésekkel foglalkoznak. Mindezek a területek kulcsfontosságúak az EU számára – mondta Vestager. „Amit elértünk, az egy csomag, amely szerintem mind a támadó, mind a védekező érdekeket lefedi” – mondta újságíróknak.

Dombrovskis szerint a francia düh Ausztrália azon döntése miatt, hogy semmisnek tekint egy 40 milliárd dolláros tengeralattjáró-szerződést az Egyesült Államok és Nagy-Britannia miatt, nem változtat az EU hosszú távú érdekein.

„Szövetségesek, partnerek és barátok vagyunk, és igen, a barátok időről időre könnyen hibázhatnak, és ezt láttuk az elmúlt hetekben, de tudtuk, hogy ez a kérdés nem homályosíthatja el a stratégiai szövetségeinkre vonatkozó megítélésünket” – mondta.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Katherine Tai kereskedelmi képviselő társelnökei lesznek a találkozónak Dombrovskival és Vestagerrel.
Az EU reméli, hogy jövő tavasszal második ülést lesz Belgiumban.”

Forrás:
EU says U.S. trade, tech council to boost its clout, set rules for 21st century; Reuters; 2021. szeptember 26.
Háttér: Az EU és az USA létrehozza a Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot, hogy irányt mutasson az értékalapú globális digitális átalakulásban; Európai Bizottság; 2021. június 15.

Szakirodalom

Amikor az adat életet ment : A NAVÜ szerepe az egészségügyben

„Hónapok alatt hozott be többéves lemaradást a hazai digitalizáció fejlettsége a pandémia kényszere alatt. Nemzetközileg is egyedülálló, az okostelefonok cellainformációira alapuló módszertant dolgoztak ki magyar szakemberek a lakosság mozgásának, otthonmaradásának monitorozására. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség deklarált célja a Mesterséges Intelligencia Stratégiában lefektetett szempontok alapján az érintett szereplőkkel egyetértésben és együttműködve, a Magyarországon meglévő és folyamatosan bővülő adatvagyon, így az egészségügyi adatvagyon felelős használata.”

Forrás:
Amikor az adat életet ment : A NAVÜ szerepe az egészségügyben; Gál András Levente; IME: Informatika és menedzsment az egészségügyben; 2021, 20 (2); ISSN 1588-6387; DOI: 10.53020/IME-2021-211; 62-64. o.

Internetes szűrőszoftverek gyermekek számára

„A háttéranyag összegzi a gyermekek internethasználatának specifikumait, bemutatja az esetlegesen felmerülő veszélyeket, valamint ismerteti az internetes szűrőszoftverekre vonatkozó jogi szabályozást.”

Forrás:
Internetes szűrőszoftverek gyermekek számára; Simsa Tünde; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/60.; 2021. október 24. (PDF)

Prediktív magánszféra: az adatelemzés alkalmazott etikája felé

„Blogunkban rendszeresen szemlézünk ezentúl érdekes és fontos dilemmákat felvető szakcikkeket, köteteket. Rainer Mühlhoff 2021 júliusában megjelent cikkében a prediktív magánszféra kihívását járja körül.

Az adatelemzések és az adatvezérelt megközelítések a gépi tanulásban (ML) ma már az egyes gazdasági ágak területén a gyakran alkalmazott eljárások közé tartoznak. Az egyik fő alkalmazás az emberi viselkedés algoritmikus előrejelzése. A prediktív adatelemzés (Predictive Analytics – PA) során viselkedési jellemzők nagy adathalmazait használják arra, hogy az adatkorrelációk alapján egyéneket osztályozzanak a jövőbeli kockázatok, gazdasági fejlemények, vagy a várható költségek és hasznosság szerint. Közismert példái közé tartoznak az online célzott hirdetések, a differenciált biztosítási árképzések, a munkaerő felvételénél alkalmazott algoritmusok, vagy az Egyesült Államokban a bűncselekmények ismételt elkövetésének veszélyére figyelmeztető „COMPAS” rendszer.

Ugyanakkor etikai természetű aggályok fogalmazódnak meg ezeknek az alkalmazásoknak kapcsán. Ezeket a kérdéseket az algoritmus etika és az MI etikája tárgyalja. Problémát okozhat például az algoritmikus elfogultság és megkülönböztetés: az algoritmusok tükrözhetik és megerősíthetik a meglévő társadalmi problémákat, vagy újakat hozhatnak létre. Problémák lehetnek továbbá az algoritmikus döntések átláthatóságával, azaz nem lehet kielégítően megindokolni az ilyen döntéseket. Úgy tűnik továbbá, hogy a prediktív adatelemzés adatvédelmi problémáinak kezelése nehézséget jelent az adatvédelem (például az EU általános adatvédelmi rendelete) számára is.

A bemutatott tanulmány mindezt nem tartja elfogadhatónak, ezért bevezeti a prediktív magánszféra (predictive privacy) fogalmát, mint a prediktív adatelemzés alkalmazott etikáját, amely tartalmazza az algoritmus etika szokásos témáit, de túl is mutat rajtuk. A prediktív magánszféra elve a szerző szerint megvéd attól, hogy olyan információk felhasználásával, amelyek pusztán mások viselkedésével kapcsolatos statisztikai összefüggések felhasználásával alkotnak előrejelzéseket, megsértsék az egyének tisztességes bánásmódhoz és autonómiához való jogát. Az egyén (vagy csoport) prediktív magánszféráját akkor éri sérelem, ha a rájuk vonatkozó érzékeny információkat akaratuk ellenére vagy tudtuk nélkül statisztikailag becsülik meg sok más személy adatai alapján, feltéve, hogy ezek az előrejelzések eltérő bánásmódhoz vagy olyan döntésekhez vezetnek, amelyek befolyásolják bárki szociális, gazdasági, pszichológiai, fizikai jólétét vagy szabadságát. Ezt a tételt a szerző a tanulmány normatív hozzájárulásának tekinti a vitához. Elemzési szempontból azt a többletet nyújtja, hogy részletesen (alkalmasint formalizáltan) elemzi a prediktív adatelemzés menetét az adatbeviteltől a prediktív rendszerek adatkimenetéig. Így lehetővé válik, hogy az adatfeldolgozási ciklus egyes pontjaihoz kapcsolódó etikai aggályok széles spektrumát lehessen megvitatni.

A szerző szerint az egyes egyént érintő téves előrejelzések a probléma kollektivista megközelítését igénylik, egyéni, individuális alapon nem kezelhetők. A végkövetkeztetésben a prediktív magánszféra fogalmát az emberi méltóság alapvető etikai elvéhez kapcsolja a tanulmány, és arra tesz javaslatot, hogy a prediktív adatelemzést egyáltalán nem lenne szabad alkalmazni, mert meglehetősen korlátozott az etikai szempontból kifogástalan informatikai, technológiai eszközök száma.

Kiemelendő a tanulmány által bevezetett új szempont, nevezetesen az, hogy az adatvédelem itt egy új, különleges kihívással szembesül. Prediktív adatelemzés segítésével lehetséges az egyénekre vagy csoportokra vonatkozó érzékeny információk megjóslása – potenciálisan az érintettek tudta nélkül – a kevésbé érzékeny vagy könnyebben hozzáférhető információkból (proxy adatok), más felhasználók millióinak adataiból. Ez új kihívást jelent az adatetika és az adatvédelmi szabályozás számára, mert itt a magánélet védelmét nem az alany által nyilvánosságra hozott információk veszélyeztetik, hanem a nagyon sok, más, az alanytól és ügyeitől teljesen független embertől származó információ. Ezek segítségével meg lehet becsülni érzékeny információkat egy olyan emberről, akinek az adatai nem is szerepelnek az algoritmikus elemzés alapjául szolgáló adatbázisban.”

Forrás:
Prediktív magánszféra: az adatelemzés alkalmazott etikája felé; ludovika.hu, ITKI Blog; 2021, szeptember 24.
Lásd még: Predictive privacy: towards an applied ethics of data analytics; Rainer Mühlhoff; Ethics and Information Technology; DOI: 10.1007/s10676-021-09606-x; 2021
(A cikk szabadon hozzáférhető.)

A kínai adatvédelmi törvény sajátosságai

„A Kínai Népi Kongresszus (National People’s Congress – NPC) 2021. augusztus 20-án fogadta el az első átfogó kínai adatvédelmi törvényt, a személyes adatok védelméről szóló törvényt (Personal Information Protection Law – PIPL), kevesebb mint egy évvel azután, hogy a törvény első tervezete megjelent. A novemberben 1-jén hatályba lépő PIPL a harmadik pillére annak a technológiai szabályozási rendszernek, amelyet a Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) évek óta fejleszt. 2017-ben a kiberbiztonsági törvény (Cybersecurity Law) lefektette a rendszer alapjait, majd 2021 elején elején hatályba lépett az adatbiztonsági törvény (Data Security Law – DSL) új biztonsági keretrendszert határozott meg, amelyet az adatokat kezelő vállalatoknak végre kell hajtaniuk.

A jelen írásban a PIPL bemutatása mellett annak az európai általános adatvédelmi rendelethez (General Data Protection Regulation – GDPR) való hasonlóságait és különbségeit elemezzük, továbbá kitekintünk a várható hatásokra is.”

Forrás:
A GDPR kínai „unokatestvére” – avagy a kínai adatvédelmi törvény megszületése és várható hatásai; Kaszián Ábel Gergő; Jogi Fórum; 2021. szeptember 20.
(A tanulmány letölthető a fenti webcímről.)

39. szám, 2021. szeptember 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom