Skip to main content

3. szám, 2022. január 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2022. január 17.

  • 5/2022. (I. 12.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos egyéb intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 4. szám; 2022. január 12.; 250. o. (PDF)
  • Közlemény az országos tisztifőorvos által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos járványügyi és infekciókontroll szabályokról szóló eljárásrendről
    Hivatalos Értesítő; 2022. évi 1. szám; 2022. január 14.; 283-289. o. (PDF)
  • A Kormány 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
    Magyar Közlöny; 2022. évi 5. szám; 2022. január 14.; 266-267. o. (PDF)
  • A Kormány 7/2022. (I. 14.) Korm. rendelete a COVID-19 betegséggel összefüggő járványügyi megfigyelés esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 409/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2022. évi 5. szám; 2022. január 14.; 268. o. (PDF)

Gulyás: február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány; rövidül a karantén ideje

„Oltási igazolvánnyá alakul át február 15-étől a védettségi igazolvány és hét napra rövidül a karantén ideje – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány

Gulyás Gergely a koronavírus omikron variánsával kapcsolatos kormánydöntésekről közölte: február 15-étől az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki megkapta a koronavírus ellen a harmadik oltást, valamint az, aki két oltást kapott és a másodikat hat hónapon belül.
A 18 éven aluliaknál a két oltás elegendő – tette hozzá.
Elmondta, a harmadik oltást négy hónap után lehet felvenni, de hat hónapon belül ahhoz, hogy az igazolvány érvényessége megmaradjon, mindenkinek fel kell vennie.
A koronavíruson „átesettség fogalma” az omikron variáns után mást fog jelenteni; nem az átesettség, hanem az oltás jelent védettséget – fejtette ki, utalva arra is, hogy ezen variáns miatt bizonyos változtatásokat Európában mindenhol meghoztak.
Hozzátette: nem kell új igazolványokat kiadni, a QR-kód alapján lehet ellenőrizni az okmányt.

7 napra csökken a karantén ideje

A miniszter bejelentette azt is, lerövidíti a kormány a koronavírus miatti karanténkötelezettség idejét.
Elmondta: felnőtteknél hét nap lesz a karantén, öt nap után, tünetmentesség esetén, negatív koronavírus-teszttel ugyanakkor „lehet szabadulni”.
Elmondta, az iskoláknál a felső tagozatnál már bevált gyakorlatot kiterjesztik az alsó tagozatra is, mivel már ez a korosztály is kaphat oltást. Kifejtette: ha egy osztályban megbetegedés van, akkor a karanténkötelezettség időtartama 5 napra csökken, de csak azokra vonatkozik, akik oltatlanok.
Az iskolai oktatásnak folyamatosnak kell lennie, személyes jelenléttel, de ha a technikai feltételek adottak, a karanténban lévő oltatlanoknak közvetíthető online is az oktatás – ismertette a miniszter.
Köszönetet mondott a pedagógusok eddigi helytállásáért. Reményét fejezte ki, azzal, hogy most már az 5-11 éves korosztály is kaphat oltást, a normális rend helyre állhat, az órák megtarthatók lesznek. Arra kérte az érintett szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket.

Az oltás hatékony védelmet biztosít a betegség súlyos lefolyása ellen

Gulyás Gergely elmondta, úgy látják, hogy az omikron vírus esetén az oltás kevésbé a fertőzéstől, inkább a tünetektől véd. Azoktól valamennyi Magyarországon engedélyezett oltás hatékony védelmet biztosít – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely úgy értékelte a járványügyi helyzetet, hogy a koronavírus negyedik hulláma „már erősen leszálló ágban lenne”, de megjelent az omikron variáns Magyarországon és a fertőzések jelentős része már az új variáns miatt történik, így a fertőzésszám ismét dinamikusan nő.
Szerinte a következő napokban, hetekben arra lehet számítani, hogy a megbetegedések száma jelentősen emelkedni fog.
Ma már azt is egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos, elsősorban légúti megbetegedést eredményez – mondta.

Az omikron variáns erősen terjed

Úgy folytatta, azt látják azokban az országokban, ahol már az omikron a domináns, hogy a növekvő megbetegedésszámból nem következik arányosan a kórházi betegszám és a halottak számának emelkedése.
Abban bíznak – folytatta – , hogy a járvány ötödik hulláma Magyarországon is igazolni fogja ezeket a feltételezéseket: a megbetegedések száma valószínűleg „minden korábbinál nagyobb mértékben” fog nőni, de ez nem eredményezi hasonló mértékben a kórházban lévő betegek és az elhunytak számának növekedését.
Gulyás Gergely közölte, Magyarország jól áll a kórházi kapacitásokkal, a Covid 19-re fenntartott normál betegágyak 75 százaléka szabad, 25 százalékán vannak koronavírusos vagy koronavírus-gyanús betegek, vagyis 2261 Covid-pozitív beteget és 596 olyan beteget ápolnak, akinek Covid-tünetei vannak, de nem igazolódott egyértelműen a fertőzésük.
Hozzátette: 8546 szabad ágy van, a kapacitások szükség esetén növelhetők.
A miniszter közölte, a védekezésre szükséges feltételek is biztosítottak. A legfontosabb eszköznek a koronavírus elleni oltást nevezte.
Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca-, Janssen- és Sinopharm-oltóanyag is bőven van, több mint 9,2 millió oltóanyag használható fel – ismertette.

Sikeresen indult a januári Oltási akció

Sikeresnek értékelte a januári oltási akciónapokat, amelyeknek első három napján 135 ezer oltást adtak be; február első két hetében is lesznek akciónapok csütörtöktől szombatig.
Gulyás Gergely azt kérte, hogy aki még nem oltatta be magát vagy nem vette fel még a harmadik oltást, az tegye meg.
Elmondta, a magyar társadalom 64 százaléka kapott oltást, amely a régióban jó aránynak számít, de Európában az utolsó harmadba tartozik az átoltottságot nézve az ország.
Az Oltási akcióról bővebben: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/januarban-minden-csutortokon-penteken-es-szombaton-lesz-oltasi-akcio

Negyedik oltásról

Közölte, „negyedik oltást orvossal való konzultáció alapján bárki kaphat”, az erről szóló utasítás a héten megjelenik.”

Forrás:
Gulyás: február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány; rövidül a karantén ideje; koronavirus.gov.hu; 2022. január 13.

György István: Az omikron és az oltási igazolvány miatt is érdemes kihasználni a januári oltási akciókat

„A kormány döntött arról, hogy február 15-étől a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul, és ha valaki a második oltását követő 6 hónapon belül nem veszi fel a harmadik vakcinát, akkor az ő igazolványa érvénytelen lesz – nyilatkozta a közmédiának György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője pénteken. Az államtitkár arra biztatott mindenkit, hogy éljen az oltás lehetőségével az oltási akció során, hiszen előzetes időpontfoglalás nélkül, helyszíni regisztrációval mód van erre.

Januárban minden csütörtökön és péntek délután, valamint a szombati napokon oltási akciónapokat szervezünk – mondta az államtitkár, hozzátéve: az első ilyen hétvége nagyon sikeres volt. Több mint 135 ezer oltást adtak be. Örvendetesnek nevezte, hogy ezek közül 20 ezer körüli volt az első vakcinát felvevők száma.
György István arra biztatott mindenkit, hogy éljen az oltás lehetőségével, hiszen előzetes időpontfoglalás nélkül, helyszíni regisztrációval mód van erre. Ajánlotta a vakcinát, mert az omikron variáns rendkívül fertőzőképes, valamint azért is, mert a kormány döntött arról, hogy a jövőben a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul, csak oltást felvéve lehet igazolványt kapni. Azt kérte, aki felvette a második oltását, és hosszabb idő eltelt, 6 hónapon belül vegye fel a harmadik oltást, különben az igazolványa nem lesz érvényes. Hozzátette: „a harmadik oltás jelenti azt, hogy az oltási igazolványa egyelőre határidő nélküli lesz”.
Hangsúlyozta: az oltatlanokat és a második oltás után lévőket is oltásra biztatja, valamint azokat, akiknek a második oltása óta legalább négy hónap eltelt. Az orvostudomány egyöntetű álláspontja, hogy az idő múlásával a szervezet védettségi szintje csökken, míg a harmadik oltás felvételével 90 százalék körülire emelkedik a védettségi szint – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a kormány foglalkozott a negyedik oltás kérdésével, az orvos tudósok egyöntetű véleménye az, hogy a harmadik oltást követő 4-6 hónapon belül javasolt a negyedik felvétele. Ezt a háziorvosokkal tudják az érintettek megbeszélni, és ha ő ajánlja a negyedik oltást, akkor természetesen ők is javasolják. Kérdésre válaszolva azt mondta: a háziorvos ajánlása esetén biztosítják a negyedik oltáshoz szükséges vakcinát, és hamarosan a központi időpontfoglalóban is lesz majd lehetőség regisztrálni a negyedik oltásra.
Ismertette: 101 kórházban és 115 szakrendelőben oltanak, emellett minden háziorvos szervez januárban legalább egy péntek délutáni, szombati oltási napot. Hozzátette: a megyei oltási munkacsoportok a kistelepülésekre oltóbuszokat is kérhetnek; ezen a hétvégén is Nógrád megyében 9 település lakóit oltják így.
Az 5-11 év közötti mintegy 650 ezer gyereknek is ajánlott az oltás, ők is megfertőződnek, de szerencsére sok esetben észrevétlenül vagy enyhe tünetekkel esnek át a megbetegedésen – mondta. A tapasztalat azonban az – folytatta -, hogy a poszt-covid szindrómák nem kerülik el a fertőzésen átesett gyerekeket sem. Az 5-11 évesek számára 77 kórházban áll rendelkezésre oltás előzetes regisztráció és időpontfoglalás alapján. Már 59 ezernél több gyermeket oltottak, és több mint 72 ezret regisztráltak a szüleik – mondta. Hozzátette: az oltóanyag számukra is rendelkezésre áll, az első 138 ezres adagot követően egy újabb 48 ezer adagos szállítmány érkezett és további 56 ezres is érkezni fog. Azt mondta: a szülő döntése, hogy oltatja-e gyermekét vagy sem, de az orvosi ajánlás mindenképpen az, hogy ők is legyenek beoltva.”

Forrás:
György István: Az omikron és az oltási igazolvány miatt is érdemes kihasználni a januári oltási akciókat ; koronavirus.gov.hu; 2022. január 14.
Lásd még: Januárban minden csütörtökön, pénteken és szombaton lesz oltási akció; koronavirus.gov.hu; 2022. január 10.

Itt vannak az új iskolai karanténszabályok: hány napig kell otthon maradni, lesz-e online oktatás?

„Hány napra kerül karanténba az alsós, akinek az osztálytársa igazoltan fertőzött? Mikor mehetnek vissza az iskolába azok a diákok, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük? És lesz-e online oktatás? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.

Változnak az iskolai karanténszabályok – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón. Az Oktatási Hivatal oldalán pénteken meg is jelent az átdolgozott „intézkedési terv”.

Mi változik?

Mindössze annyi történik, hogy most már az 1-6. évfolyamon is ugyanolyanok lesznek a járványügyi szabályok, mint a 7-12. évfolyamon. Eddig az általános iskolák alsó tagozatain (ahol a diákok az életkoruk miatt egészen decemberig nem kaphattak védőoltást) egész osztályok kerültek karanténba egy-egy fertőzött miatt. Ezentúl itt is más szabályok vonatkoznak majd az oltott és az oltatlan diákokra.

Hány napig tart a karantén, ha pozitív a teszt?

Ha egy diák koronavírus-tesztje pozitív, hét napra kerül karanténba. Ha letelt az egy hét, csak akkor mehet újra iskolába, ha legalább három napja nincs láza, és a légúti tünetei is megszűntek. A karantént le lehet rövidíteni, a minisztérium egész pontosan azt írja, hogy „három nap tünetmentesség esetén, a tünetek kezdetétől számított 5. napon végzett negatív gyorsteszteredmény esetén az elkülönítés feloldható, és a tanuló visszatérhet az intézménybe”.

Mi lesz a fertőzött diák osztálytársaival?

A fertőzött diák osztályában folytatódik a jelenléti oktatás. Azoknak, akik már megkapták az oltást, továbbra is be kell járniuk az iskolába (hiába kontaktszemélyek), egyedül akkor kerülnek karanténba, ha az oltás ellenére pozitív lesz a koronavírustesztjük.

Más szabály vonatkozik azokra a diákokra, akik nem kapták meg az oltást: ők kontaktszemélyként öt napra kerülnek karanténba.

Lesz online oktatás?

A minisztérium csak annyit ír, hogy a karanténba került diákoknak el kell küldeni az „előrehaladáshoz szükséges információkat”, ez nagyjából az órákon átvett anyagot és a házi feladatokat jelenti. Nem tiltják az online oktatást, a tájékoztatóban az áll, hogy „a jelenléti oktatásba otthonról történő bekapcsolódás lehetőségét az adott intézmény a helyben kialakult módon, a rendelkezésre álló technikai adottságoknak megfelelően biztosíthatja”.”

Forrás:
Itt vannak az új iskolai karanténszabályok: hány napig kell otthon maradni, lesz-e online oktatás?; Szabó Fruzsina; Eduline.hu; 2022. január 15.

Közigazgatás, politika

A Belügyminisztérium 3,6 milliárdos pályázatot hirdet önkormányzati fejlesztésekre

„A Belügyminisztérium 3,6 milliárd forint összértékű pályázatot hirdet önkormányzati ingatlanok és infrastruktúra fejlesztésére, karbantartására – jelentette be Pogácsás Tibor, a tárca önkormányzati államtitkára 2022. január 11-én Budapesten.

A pályázati támogatások segítségével megújulhatnak bölcsődék, óvodák, iskolák, háziorvosi rendelők, sportudvarok, önkormányzati utak, hidak, járdák és közös önkormányzati épületek. A támogatás a pályázat megjelenését követően felmerült költségekre vehető igénybe, célja az önkormányzati vagyon értékének megőrzése és a közszolgáltatások színvonalának javítása – mondta az államtitkár.

Pogácsás Tibor kiemelte, hogy az önkormányzatok működése biztosított, de a kormány a fejlesztésekhez támogatást nyújt többi között a belügyminisztériumi pályázattal és a Magyar falu programmal.

A belügyminisztériumi pályázat benyújtási határideje február 4-e.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tárca évről évre pályázati támogatást nyújt az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez. Idén a 3,6 milliárdos pályázati támogatásból 1,3 milliárd jut kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, 2 milliárd belterületi utak, járdák, hidak felújítására és 300 millió az óvodai, iskolai és az utánpótlássport infrastruktúrájának fejlesztésére.

A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények – bölcsődék, óvodák, háziorvosi rendelők, illetve közös önkormányzati hivatali székhelyek – fejlesztésére legfeljebb 40 millió forint igényelhető, óvodai, iskolai és utánpótlássport infrastruktúra-fejlesztésre legfeljebb 20 millió. A belterületi utak, járdák, hidak felújítására a fővárosi kerületi önkormányzatok legfeljebb 60 millió, a megyei jogú városok 50 millió, a 10 ezernél több lakosú települések 40 millió, az annál kevesebb lakosúak legfeljebb 20 millió forintot igényelhetnek.

A vissza nem térítendő támogatást a települési önkormányzat igényelheti az egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján meghatározott arányú önerő biztosításával.

A pályázatokról a miniszter március 31-éig dönt, illetve legkésőbb október 14-éig további döntést hozhat. A pályázaton elnyert összeg felhasználásának végső határideje 2023. december 31. – közölte a Belügyminisztérium.”

Forrás:
A BM 3,6 milliárdos pályázatot hirdet önkormányzati fejlesztésekre; Belügyminisztérium; 2022. január 11.

Európai Unió

Navracsics Tibor: Egy újabb nehéz év a geopolitikai Bizottság számára

„A 2019. december elsején hivatalba lépett, önmagát geopolitikai jelzővel illető Európai Bizottságot kezdettől fogva kísérti önmeghatározása. Az év első napjainak tapasztalatai és az előre látható politikai események alapján azonban úgy tűnik, a Bizottság az eddigieknél is nagyobb kihívásokkal néz szembe idén. Történik mindez úgy, hogy az Európai Unió belső politikai egysége is fokozott nyomáspróba alá lesz vetve ebben az évben.

Átokként ül az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottságon a saját maga által választott jelző. Noha annak idején, megalakulásakor a geopolitikai Bizottság megnevezést éppen azért választották, hogy ezzel is jelezzék, a kor parancsa szerint ezen a területen kívánja a legtöbb aktivitást kifejteni és a legtöbb sikert elérni az éppen hivatalba lépő testület, valójában éppen ezen a területen érték a legsúlyosabb kudarcok.

Alig egy hónappal mandátumának megkezdése után az Európai Unió végrehajtó intézménye rögtön egy geopolitikai konfliktus kellős közepén találta magát, amikor az Egyesült Államok 2020. január 4-én a bagdadi repülőtéren megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda egyik vezetőjét. Az amúgy is intenzív időszakát élő amerikai-iráni konfliktusban az Európai Unió nehezen találta meg saját pozícióját, és az Európai Bizottság nem tudott érdemben segíteni egy egységes és markáns álláspont kialakításában.

A kudarcok sora azonban folytatódott, amikor egy évvel később valóságos vesszőfutást kellett átélnie az európai diplomácia vezetőjének moszkvai látogatása során. Az eredeti elképzelés szerint az esemény lehetőséget adott volna az Európai Uniónak a globális szerepvállalásban a kezdeményezés átvételére. A kudarc eredményeként éppen az ellenkező bizonyosodott be: a tagállamok újabb érvekhez jutottak annak megindoklásában, hogy miért tartják maguknak a nemzetközi politikai kompetenciákat. Az ezt követő kanapé-gate már a nevetségesség rémét tette kézzelfoghatóvá az uniós intézmények nemzetközi politikai szerepvállalásával kapcsolatban.

Ilyen előzmények után a Bizottságnak az idei évben nem lehetett ambiciózusabb célja a tisztes helytállásnál. Még akkor sem, ha az év első felében elnökségi feladatokat ellátó Franciaország a stratégiai autonómia kérdésének prioritásként kezelésével jelentős ösztönzést ad az egész közösségnek globális törekvéseik újrafogalmazásához.

A tavalyi év végén felélénkülő, majd egyre súlyosabbá váló ukrán-orosz konfliktusnak baljós távlatot adott Oroszország Egyesült Államokhoz december közepén intézett jegyzéke, amelyben egy, az Oroszország és a NATO közötti megállapodás-tervezet részeként próbál gátat vetni az észak-atlanti katonai szövetség bővítés terveinek. Az ukrán-orosz határ közvetlen közelében összevont orosz csapatok nem diplomáciai nyomatékot adnak az orosz elképzelésnek.

Alig kezdődött el az idei év, a posztszovjet térség újabb válságzónával gyarapodott. Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatti elégedetlenség a hatalmi elit elleni politikai felkelésbe csapott át, amelyet a kormányzó erők az orosz csapatok behívásával próbálnak leverni.

Nem véletlen hát, hogy az új év első európai uniós elnökségi sajtótájékoztatójának – amelyet a soros elnökséget betöltő Franciaország elnöke és a Bizottság vezetője tartott – is kiemelt témája volt az Európai Unió globális szerepvállalása ezeknek a konfliktusoknak a rendezésében. A nemzetközi politikában az Európai Uniót határozatlansággal és passzivitással vádolók ezúttal sem lehettek elégedettek. A két vezető által tolmácsolt hivatalos álláspontok ezúttal sem lépték át a megszokott távolságtartó és udvarias szándéknyilatkozatok kereteit.

Ugyanakkor a régióban történt események is újabb ösztönzőt jelenthetnek az Európai Unió számára arra, hogy újragondolja az Oroszországgal fennálló kapcsolatok minőségét. Emmanuel Macron – elismerve, hogy a tagállamok vezetői közül sem mindenki ért vele egyet – síkraszállt az Oroszországgal folytatott párbeszéd szükségességéért, és egy, az eddigieknél hitelesebb Oroszország-politika kialakítása mellett tört lándzsát.

A posztszovjet térség mellett a posztjugoszláv régió is szolgálhat újdonságokkal idén. Kevésbé az április 3-án tartandó szerbiai parlamenti választások, ahol a kormányon lévő Szerb Haladó Párt győzelme prognosztizálható. Ez egyben azt is jelentené, hogy az Európai Unió és Oroszország között egyensúlyozó, de alapvetően az integrációs tagságot szem előtt tartó szerb külpolitika folytatódna.

Sokkal inkább kérdéses azonban az ősszel sorra kerülő bosznia-hercegovinai választások kimenetele. Ennek tétjét tovább súlyosbítja, hogy minden radikálisabb politikai változás a Daytonban patikamérlegen kimért politikai kompromisszumok borulását is eredményezheti. Ez pedig már a Bizottság geopolitikai szerepvállalása szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

Az év első két hetének eseményei arra engednek következtetni, hogy az Európai Bizottságnak bőven adódik majd alkalma az év során, hogy geopolitikai küldetését kiteljesítse. Az eddigi kudarcok fontos tanulságokkal szolgálhatnak, amelyeket jól lehet hasznosítani egy új, javított küldetés kialakításában. Még csak a mandátum felénél tartunk: idő tehát van a korrekcióra. Az idei év egyik legfontosabb kérdése, hogy ez megtörténik-e.”

Forrás:
Egy újabb nehéz év a geopolitikai Bizottság számára; Navracsics Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Kutatóintézet; 2022. január 13.

Mit várhatunk a francia uniós elnökségtől?

„2022. január 1-én hat hónap erejéig Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Szlovéniától. Izgalmas időszakban kerül sor a francia soros uniós elnökségre, hiszen az egybeesik a francia elnökválasztási kampánnyal: áprilisban az országban új elnököt választanak, júniusban pedig parlamenti választásra is sor kerül. Mi a francia elnökség programja, prioritásai, melyek lesznek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie Párizsnak az EU Tanácsának soros elnökeként?

Emmanuel Macron 2021. december 9-én beszélt a francia soros elnökség teendőiről, és bemutatta annak három alappillérét, melyek a fellendülés (újraindítás), erő (hatalom) és hovatartozás érzése (kötődés). Macron szerint „a határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz és saját maga határoz a sorsáról.”

A francia elnök beszéde alapján az elnökség három fő prioritásra épül majd: európai szuverenitás, új európai növekedési modell és „emberibb léptékű” Európa. A francia elnökség részletes programját Macron január 19-én, Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismerteti majd.

1. Európai szuverenitás. December 9-én Macron egy olyan Európa megszilárdításáról beszélt, amely képes lesz önállóan meghozni katonai, technológiai, kulturális és az értékekre vonatkozó döntéseit. A francia elnök európai szuverenitással kapcsolatos koncepciója a 2017 szeptemberében, a Sorbonne-on elmondott beszédén alapul. Eszerint elsősorban nem az európai nemzetek szuverenitására van szükség, hanem meg kell teremteni az európai szuverenitást. Így ugyanis az EU a nemzetközi színtéren megállja a helyét, és hatékonyabban védheti meg érdekeit és értékeit.

Az EU szuverenitásának kiemelkedően fontos eleme a közös külpolitika és külkapcsolatok. Ezen a téren az EU számos kihívással néz szembe. A legégetőbb kérdés Oroszországnak a térségre gyakorolt hatása, valamint az egyre fokozódó ukrán-orosz konfliktus. A NATO január elejére több rendkívüli ülést is összehívott a kérdés megvitatására. A kérdésről az új német külügyminiszter is egyeztetett legutóbbi washingtoni látogatása során amerikai kollégájával, súlyos következményeket kilátásba helyezve arra az esetre, ha Oroszország megszállná Ukrajnát. A közelgő háború veszélyére számos szakértő és politikai szereplő figyelmeztet, a helyzet várhatóan a következő hónapokban sem fog jelentősen enyhülni. A külkapcsolatok terén az is kérdés az EU számára, hogy miként viszonyul az egyelőre távoli veszélyforrásként értelmezett Kínához, miként reagál az ázsiai hatalom jelentette újabb és újabb kihívásokra, így különösen a demokratikus elvek védelmére és a technológia és innováció terén szerzett egyre jelentősebb előnyre. Az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok formálása sem elhanyagolható, hiszen a Biden adminisztrációt hivatalbelépését követő hurráoptimizmust nem kísérték érdemi előrelépések az amerikai-európai viszonyrendszerben. Szintén a szuverenitás külső dimenziójához tartozik, hogy az EU miként fog fellépni a lengyel-belorusz válság ügyében.

Utóbbi kérdés szorosan összefügg az EU külső határainak védelmével, illetve a migrációval, mely témák szintén kiemelt fontosságot élveznek a francia elnökség prioritásai között. A migráció kapcsán Macron az EU külső határainak hatékony védelmét, a határőrizet erősítését, illetve az észak-afrikai országokkal való szorosabb kapcsolattartást irányozta elő. A migrációt elsődlegesen tehát a külső dimenziójában kezelné, azonban annak belső, mindennapi életet érintő vonatkozásai, valamint a franciaországi elnökválasztási kampányban betöltött kiemelt szerepe miatt a migráció a francia elnökségre váró egyik legnagyobb kihívásként tartható számon.

Hasonlóképpen az európai szuverenitás külső dimenzióját érinti a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatos célkitűzés. Ennek a kérdésnek korábban is Macron volt az európai zászlóvivője, így várhatóan ez a téma többször fel fog merülni a félév során.

A szuverenitás kérdéskörébe tartozik a schengeni övezet erősítése is. „Az első megvalósítandó dolog a schengeni övezet politikai kormányzása lesz. Szeretnénk létrehozni egy vészhelyzeti támogató mechanizmust a válságok esetére” – magyarázta a francia elnök.

2. Új európai növekedési modell kialakítása. E növekedési modellnek olyan összetevői vannak, mint a digitális technológia, klímavédelem, szociális politika, vagy a stabilitási paktum reformja.

A francia soros elnökség egyik alappillére a fellendülés, melyben Franciaország arra összpontosít majd, hogy Európa elősegíthesse a zöld és digitális átállás megvalósulását. A digitalizáció kapcsán prioritás az online platformok gazdasági szabályozása és tartalmi keretek közé szorítása, kiemelt figyelemmel a gyűlöletbeszéd megfékezésére és az álhírterjesztés visszaszorítására. A zöld átállás kapcsán prioritás az uniós klímasemlegesség 2050-ig való megvalósításának elősegítése, valamint a szén-dixoid-adóról várhatóak tárgyalások.

A gazdasági válság kezelésében a francia elnökség kiemelten figyelne a szociális hatásokra. Ennek keretén belül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése érdekében várhatók lépések. Prioritás továbbá az európai minimálbérrel kapcsolatos szabályozás előmozdítása. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb téma a stabilitási paktum reformja lesz. Macron korábban kifejtette, hogy idejétmúltnak tartja a túlságosan szigorú uniós költségvetési előírásokat, és lazítana a maastrichti kritériumokon. Ehhez partnert is talált Mario Draghi olasz miniszterelnök személyében, akinek szintén fontos lenne a fiskális szigor enyhítése. A két politikus a Financial Times hasábjain azzal érvelt, a járvány okozta különleges helyzetből történő visszatérés időszakában elkerülhetetlen lesz a fiskális szabályok mélyreható átalakítása. A kérdésről várhatóan márciusban rendkívüli Európai Tanács ülést is tartanak majd.

3. „Emberibb léptékű” Európa megteremtése. Ennek keretén belül a francia elnökség az Európa jövőjéről szóló konferencián keresztül kifejezett aggodalmak figyelembevételét irányozta elő. A konferenciasorozat, mely annak idején Macron elnök kezdeményezésére indult el, szintén a francia elnökség alatt fog finiselni, így várhatóan erre is külön figyelmet fordít majd Párizs.

A francia elnökségről általánosságban elmondható, hogy semmiképpen sem lesz elvonatkoztatható a francia belpolitikai folyamatoktól, és az elnökségi programot a hazai politikai fejlemények fényében (is) kell majd értelmezni. Franciaországban a soros elnökség ideje alatt két választást is tartanak: az elnökválasztás két fordulója (április 10. és 24.) után júniusban (12-én és 19-én) parlamenti választásokra kerül sor, így az elnökség teljes ideje gyakorlatilag folyamatos kampányüzemmódban telik majd.

Belpolitikai csatározások tehát várhatóan nagyban befolyásolják majd a francia soros elnöki programot. Jó példa erre a párizsi Diadalívre kihelyezett uniós zászló körül kialakult botrány. Nem csupán Macron jobb (és bal)oldali ellenfelei háborodtak fel azon, hogy a múlt év utolsó napján a francia nemzeti lobogó helyére – a január 1-én kezdődő francia elnökség apropóján – kihelyezték az uniós zászlót, de a francia közvélemény jelentős része is. Ráadásul a két lobogó nem egymás mellé került ki, mint ahogy 2008-ban Sárközy elnök vezette francia elnökség idején, hanem a francia lobogó lekerült az ország egyik jelképének számító emlékműről. Az eredeti állapotot végül kevesebb, mint 24 óra alatt helyreállították, azonban a felháborodás jól szemlélteti a francia vezetés előtt álló kihívásokat.

A zászló-ügy szorosan kapcsolódik a hovatartozás érzésével fémjelzett elnökségi pillérhez, mely alatt EU-hoz való tartozás érzése, egy közös európai jövőkép erősítése értendő. Ezen alappillér abból is fakad, hogy az elmúlt években hangsúlyozott Európa-pártiság ellenére Macronnak nem sikerült erősítenie hazájában az európai identitást, sőt, az euroszkepticizmus egyre jobban növekszik az országban. Ráadásul az elnökválasztási kampányban számos szuverenista kihívóval is szembe kell néznie a regnáló francia elnöknek.

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, a Macron elnök és Orbán Viktor miniszterelnök eltérő szuverenitás-felfogásából fakadóan várhatóak súrlódások a két vezető között, ugyanakkor e szuverenitásértelmezés számos ponton hasonlóságot és együttműködési lehetőségeket is mutat. Az energia kérdésében szintén egy platformra kerülhet Magyarország és Franciaország. Az atomenergia elfogadtatása (zöld energiaként való elismerése) hazánk kiemelt célkitűzése, amelyre már az Európai Bizottság is javaslatot tett, és ami Macron elnök érdekeivel is összhangban áll. E tekintetben inkább német ellenállás jósolható, hiszen Németország épp egy korszakos leszerelési programot hajt végre.

A francia elnökség mintegy 400 eseményt tervezett be a következő hat hónapra, melyről egy részletes eseménynaptárat is közzétettek. Franciaország elnökségével új „elnökségi trió” indul; júliusban Csehország, egy év múlva pedig Svédország veszi át az elnökségi stafétát.”

Forrás:
Mit várhatunk a francia uniós elnökségtől?; Tárnok Balázs; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Kutatóintézet; 2022. január 10.

Az Európai Unió Tanácsának francia elnökségének digitális prioritásai

„Az Európai Unió Tanácsának fél éves elnöklése 2022. január 1-jén Franciaországhoz került, az új elnökségi triót megkezdő ország programját – átfogó jelleggel – évindító cikkünkben már bemutattuk. Jelen írás a digitális prioritásokat emeli ki, megkísérelve prognosztizálni a tervek sikerességét a szlovén elnökség által elért eredmények és a jelenlegi uniós politika tükrében.

A szlovén elnökség digitális eredményei
Franciaország Szlovéniától vette át a stafétát, amely jelentős mértékben hozzájárult Európa digitális törekvéseinek megvalósításához. Tavaly, az év végén a Tanács egyhangúlag elfogadta általános megközelítését a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályról (DMA), valamint megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az adatkormányzási rendeletről (DGA) is. Megállapodás született a barangolásos mobilhasználati rendeletről és megkezdte a mesterséges intelligencia működésére és használatára vonatkozó szabályokról (AI Act) szóló első uniós szintű jogszabály kidolgozását. Az EU Tanácsa a szlovén elnökség alatt elfogadta a felhatalmazást arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a kriptopiacokról szóló rendeletről (MiCA) és a pénzügyi szektor digitális működési rezilienciáról szóló rendeletről (DORA). Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz pedig a miniszterek mandátumot fogadtak el egy olyan javaslatra vonatkozóan, amely a pénzeszközök átutalásáról szóló információkra vonatkozó szabályok aktualizálására irányul, kiterjesztve azokat bizonyos kriptovalutákra is, ami csökkenteni fogja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának lehetőségeit. A Tanács rendeletet fogadott el az európai nagyteljesítményű számítástechnikai közös vállalkozás létrehozásáról, a szlovén elnökség a kis- és középvállalkozások bevonásával az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésére is összpontosított.

A francia elnökség digitális törekvései
A három fő prioritásra épülő francia elnökségi program második, az új európai növekedési modell kialakítását célzó pontja fókuszál leginkább a digitális fejlődésre. A francia elnökség célja, hogy az európai digitális szuverenitás több stratégiai területét előremozdítsa az adatvédelemmel, a mesterséges intelligencia fejlesztésével, a biztonsággal, valamint a hálózat és az infrastruktúra megerősítésével kapcsolatban a nagyobb rugalmasság érdekében. A nemzetközi kapcsolatok megerősítése szempontjából kiemelendőek az afrikai és csendes-óceáni partnerségi törekvések. Az Európai Unió–Afrikai Unió csúcstalálkozóra készül Franciaország, amelyet 2022. február 17-én és 18-án tartanak Brüsszelben, és a digitális átállás megkönnyítésével szeretné növelni az euro–afrikai kereskedelmi partnerségek szerepét. Európa szuverenitásának erősítésére a főképviselővel közösen 2022. február 22-én miniszteri fórumot tartanak az indo-csendes-óceáni partnerországokkal, amely a digitális és konnektivitási kihívásokkal is foglalkozik, a Global Gateway kezdeményezés keretében, az infrastruktúra világszerte történő fejlesztésére törekszik.

A 2030-as európai gazdasági modell felépítéséhez a francia elnökség ösztönözni fogja a zöld és digitális átállást célzó beruházásokat, általánosságban elmondható, hogy támogatni fogják a zöld költségvetéssel kapcsolatos munkát. A gazdaság terén továbbá kiemelt prioritást fog élvezni a pénzügyi tranzakciók kiberfenyegetésekkel szembeni védelme, nagy előrelépést szeretne a digitális pénzügy szabályozás, nevezetesen a kriptovaluták piacáról szóló rendelet (MiCA) és a pénzügyi szektor digitális rezilienciájáról szóló törvény (DORA) terén. A kiberfenyegetésekkel elleni küzdelem átszövi a teljes elnökségi programot, ami nem csoda, hiszen a COVID-19 világjárvány által előidézett válság arra kényszerítette az európaiakat, hogy módosítsák munka- és kommunikációs módjukat, és rávilágítottak a hálózatoktól való függőségünkre, ezáltal az Unió kiberellenállásának fokozásának fontosságára. A francia elnökség a tervek szerint megbeszéléseket kezdeményez az Európai Parlamenttel a digitális munkaügyi platformokon dolgozók munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvjavaslatról is.

A 2021-ben a Bizottság E-JUSTICE eredménytáblájában és a magyar Európa Tanács elnökségi programban is nagy fontosságot élvező igazságügyi digitalizáció a francia elnökség programjában is szerepet kap, annak érdekében, hogy az igazságügyi együttműködést a digitális korhoz igazítsa, a digitális infrastruktúra védelméről szóló NIS-irányelv átdolgozásával és a bírósági eljárások digitalizálásával kapcsolatos munka előmozdításával.

A digitális egészségügy fejlesztése a francia elnökség munkájának szintén központi témája, amely szerint megkezdi a tárgyalásokat az európai egészségügyi rendszerek közötti interoperabilitást elősegítő Európai Egészségügyi Adattérre vonatkozó bizottsági javaslatról, február 2-án miniszteri konferenciát tartanak e témakörben.

2022 jeles év, hiszen a maastrichti szerződés megkötésének harmincadik évéhez érkezett az Európai Unió, amelynek alkalmából a francia elnökség célja a belső piac elmélyítése, annak felesleges akadályainak leküzdése, a digitális szolgáltatások, termékek és tőke áramlásának terén is. A szlovén elnökség a DSA és DMA jogszabálytervezetek tárgyalásában kívántak előrelépni, ami kétségkívül megtörtént, hiszen a Tanács decemberben elfogadta a Parlamenttel közös álláspontját az előterjesztett anyagokról, a francia elnökség többek között a jogszabálytervezetek végleges elfogadását tűzte ki célul programjában.

Az elnökség prioritásként kezeli a megbízható, emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztését is, folytatva az AI Act jogszabálytervezet felülvizsgálatát és a GDPR-t kiegészítő ePrivacy Regulation kidolgozását. Az elnökség megkezdi az adattörvény (Data Act) kidolgozását, amely a már elfogadott adatkezelési törvénnyel együtt elősegíti az adatcserét lehetővé tevő megbízható jogi keret megteremtését, miközben biztosítja a megosztási mechanizmusok biztonságát, valamint folytatja a munkát az európai digitális identitás (EIDAS) létrehozásán.

Az elnökség figyelmet fordít az európai kulturális sokszínűségre a digitális környezetben, a médiapluralizmus és a digitális kulturális tartalmak sokszínűségének védelme és előmozdítása révén. Előtérbe kerülnek az európai örökségvédelem digitális lehetőségei, valamint a többnyelvűség biztosításának megkönnyítése a digitális technológiák által, amely témákat a február 7-9 között rendezendő fórumon is tárgyalnak majd.

Végezetül, az elnökség törekedni fog az európai együttműködés megerősítésére a Bizottság által javasolt digitális politikai program és egy jövőbeli intézményközi nyilatkozat alapján, amely átfogóan rögzíti az Unió digitális elveit. A digitális szuverenitásról szóló miniszteri konferenciát február elején, míg a Digitális Közgyűlést június végén tartják.

Összességében elmondható, hogy a francia elnökség prioritásként kezeli a digitális világ reformját, annak törekvéseinek jól megágyaztak a szlovén elnökség eredményei. Az egyes, digitális életet szabályozó előterjesztések tárgyalása folyamatosan zajlik, valamennyi uniós intézmény elkötelezett a szabályok fontossága mellett, így a francia prioritásokat erősen támogató európai belpolitikai közeget látunk.”

Forrás:
A francia elnökség digitális prioritásai; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. január 17.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Szerver beszerzése a FÖRI részére
    Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/6, 2022.01.10.
  • MS Terméktámogatás és üzemeltetés
    Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/7, 2022.01.11.
  • FPIR és EHT üzemeltetés támogatása (Pénzügyi Információs Rendszer (FPIR) és Elhelyezkedési támogatás (EHT) )
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/7, 2022.01.11.
  • Részvételi felhívás – IT tám. eü-i. rendszerek DBR
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 91.000.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.
  • Részvételi felhívás – Eü-i inform. rendszerek DBR
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 121.500.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Elektronikus jogtár szolgáltatás
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága;Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis
    Nyertes: Wolters Kluwer Hungary Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.418.939,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/6, 2022.01.10.
  • Szerver hosting szolg. igénybevétele 12 hónapra
    Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/7, 2022.01.11.
  • VIKI rendszer VP5 távmeghallg. végpont kialakítása
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 102.194.400,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/7, 2022.01.11.
  • DMSONE Ultimate PE beszerzés – eredmény tájékozt.
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
    Nyertes: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.620.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/8, 2022.01.12.
  • ASP Cloudera teszt sík licencekövetés
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.871.500,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/9, 2022.01.13.
  • Szoftverek és tűzfal beszerzése
    Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
    Nyertes: BIT SERVICE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Black Cell Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.682.824,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/9, 2022.01.13.
  • Táj. elj. eredm. – DATRAK – ÜK adatgyűjtő alkalm. (Üvegkapu)
    Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 702.500.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/9, 2022.01.13.
  • Cisco SW 2022-24.
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.910.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.
  • 2021. IV. negyedévről tájékoztató (Keretmegállapodás szakértői erőforrás beszerzésére)
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.910.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.
  • DKÜ Portál üzemeltetés – eredmény
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 99.750.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.
  • DEK-1085: DOLBER Integrált humánügyviteli rendszer
    Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
    Nyertes: Orgware Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 216.104.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/10, 2022.01.14.

„Mesterséges intelligencia a köz szolgálatában” Interjú Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárral

„A mesterséges intelligenciában rejlő megoldások számos innovatív fejlesztésre adnak lehetőséget az élet számos területén, így a közigazgatásban is. A Belügyminisztérium informatikai fejlesztésekért felelős helyettes államtitkársága az elmúlt néhány évben jelentős korszerűsítéseket valósított meg az állampolgárokat érintő ügyintézés rendszerében. Odáig jutottunk, hogy a közigazgatás igyekszik „megismerni” az állampolgárok nyelvét. A cél a fülünkkel hallható, beszélt szöveg feldolgozása, használhatósága hivatalos ügyekben. Ehhez pedig nincs is másra szükség, mint egy mesterséges intelligenciával rendelkező chatrobotra. Arról, hogy milyen kézzelfogható változások történtek, hány különböző területet érintenek az utóbbi időszak fejlesztései, kérdeztük Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárt. Az interjút Hertelendi Lajos kooperatív szerkesztő és Hornyik Zsuzsanna főszerkesztő-helyettes készítette.”

Forrás:
„Mesterséges intelligencia a köz szolgálatában”. Interjú Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárral; Hertelendi Lajos, Hornyik Zsuzsanna; Belügyi Szemle; Belügyi Szemle; 70. évfolyam, 2022/1.; DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.13 207-217. o. (PDF)

KIOSK-pontok – Négyszemközt a mesterséges intelligenciával

„Mérföldkő a NISZ Zrt. ügyfélközpontú szolgáltatásfejlesztésében.

Komoly előkészítő munka eredményeként 2022 végére az ország 301 kormányablakában és 6 okmányirodában, postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP) válnak elérhetővé az érintőképernyős, önkiszolgáló ügyintézési oszlopok. Az eszközzel sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül számos ügytípus lesz intézhető, akár a nap 24 órájában.

Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek indult a hazai közigazgatási szektor és mára egyre több, ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus szolgáltatás vált elérhetővé. Idén újabb mérföldkőhöz érkezett az ország, ugyanis megvalósítási szakaszba lépett a „Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) elnevezésű, Európai Unió által finanszírozott projekt.

„A KIOSK-ok segítségével az állampolgárok rendelkezésére áll egy teljes körű, az ügyintéző nélkül végrehajtható elektronikus ügyek lebonyolításához szükséges, mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatási platform. Az eszközök hidat képeznek a hagyományos és a tisztán elektronikus ügyintézés között. Használatukkal számos ügy intézése nem igényel többé ügyintézői közreműködést, ami pandémia idején sem hátrány, négyszemközt a mesterséges intelligenciával végezhetők az ügymenetek. Szeretnénk, ha ezeket az elektronikus ügyintézési oszlopokat olyan természetesen használnák az állampolgárok, mint egy jegykiadó- vagy bankautomatát” – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára.

Összesen 400 érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pontot (KIOSK) helyeznek ki országszerte főként Kormányablakokban (KAB) akár 0-24 órás eléréssel, valamint postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP). „A terítés több lépésben történik, az ügyintézési oszlopok arányosan lesznek elosztva. Telepítésük kismértékű építészeti beavatkozással jár, az elkülönített területekre e-személyi segítségével lehet majd bejutni” – szögezte le Hajzer Károly.

Az MI-nek és a modern, biometrikus adatfelvételezést támogató perifériás eszközöknek köszönhetően 2022 év végéig összesen 14 ügytípus válik elérhetővé. A „kioszkpontok” nemcsak az ügyintézést gyorsítják, hanem az okmányirodák, kormányhivatalok dolgozóinak a terheit is csökkentik. „Bár a legtöbb szolgáltatás a magyarorszag.hu-n is elérhető, főként a jelentős leterhelésű ügymeneteket valósítottuk meg a KIOSK eszközökön, amely milliós nagyságrendű feladatokat vesz le a hivatalok válláról. Az okmányirodáknak, valamint a kormányablakoknak jobb kihasználtságuk révén több kapacitásuk marad, így a munkafolyamatok optimalizálhatók és még hatékonyabban működhetnek ezek az intézmények” – tette hozzá Hajzer Károly.

Az MI-technológia támogatja azt az entitáskinyerő eljárást, amelynek köszönhetően nem az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul meg köznyelven ügyeket intézni. „A KIOSK-ok révén egyfajta edukációs folyamat is zajlik, amely során az állampolgárok hozzászoknak a szolgáltatások nyújtotta előnyökhöz, ez pedig tovább fokozza az elektronikus ügyintézés térnyerését a közigazgatásban” – mondta Hajzer Károly.

„Azt, hogy felerősödött a központi, online szolgáltatások iránti igény, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges Ügyfélkapu regisztrációk száma: a 2011-es 1 millióról 2021 októberének végére már meghaladta az 5 milliót. A növekvő látogatószámmal párhuzamosan a felületen elérhető szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig már október hónapra elértük ezt a számot” – mondta Vetési Iván, a NISZ Zrt. ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. „A magyarorszag.hu az e-ügyintézés origója, havi átlagos 6 milliós látogatószámával, ami azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság nagy százaléka havonta legalább egyszer felkeresi a portált ügyintézés vagy információszerzés céljából.”

A kihelyezett ügyintézési pontok működésének megbízhatósága is igen magas szinten garantált. „A NISZ Zrt. üzemelteti az infrastruktúrát, így az általunk szolgáltatott adatátviteli útvonalak sokkal megbízhatóbbak, mint a hagyományos internet-kapcsolatok. Persze, mint mindenhol, itt is előfordulhatnak adatátviteli problémák – még a bankoknál is történnek ilyen esetek -, de a mai világban nem ez a jellemző. Biztosítjuk a szolgáltatások rendelkezésre állását és működését a legnagyobb időtartamban és a legbiztonságosabb módon, esetleges probléma esetén pedig az elkerülő megoldások alkalmazása mellett azonnal megkezdjük a hibaelhárítást. A NISZ Zrt.-nél minden perc számít” – szögezte le Vetési Iván.

Ahogy a technológiai innovációk születnek, úgy fejlődik a hazai közigazgatás is. „Folyamatosan építjük be az új megoldásokat az alkalmazásainkba, ennek köszönhető, hogy mára az azonosítási csatornák is kibővültek. A Központi Azonosítás Ügynök (KAÜ) lehetővé teszi a különböző szolgáltatások elérését Ügyfélkapu, Telefonos azonosításhoz szükséges kódok, valamint e-Személyi segítségével, 2021 februárjától pedig az Arcképes azonosítással, amelynek nagy előnye, hogy a szolgáltatás eléréséhez szükséges regisztráció is az online térben zajlik” – részletezte Vetési Iván.

A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása ma már világszerte elvárás és a COVID-19 járvány kitörése óta ez az igény csak tovább erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál is felgyorsította a folyamatban lévő fejlesztések ütemét a már fent említett új innovatív megoldások bevezetésének körébe tartozik a szintén mesterséges intelligenciát alkalmazó, a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál „munkába állított” MIA hibrid chatrobot is. „Mindez egyben azt is mutatja, hogy a közigazgatás jól digitalizálható” – zárta szavait Vetési Iván.”

Forrás:
KIOSK-pontok – Négyszemközt a mesterséges intelligenciával; Computerworld; 2022 január 12.

Megújult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapja

„A NAV szombat este cserélte le a korábbi honlapot az újra. Az oldal a korábbinál áttekinthetőbbé vált.

Az érdeklődők választhatnak a különböző kategóriákból – például szja, szja-visszatérítés, gépjárműadó stb. – vagy akár a különböző kalkulátorokkal is lehet számolgatni, de elérhető a különböző menüpontokban az összes fontos téma.

A hatóság egy rövid kisfilmet is készített az új honlap működéséről. ”

Forrás:
Új időszámítás a NAV-nál; Csernátony Csaba; Napi.hu; 2022. január 16.
„Az új felület az ügyféligények szerint testre szabható, és az adófizetőknek elérhetővé teszi saját személyes adataikat, adószámlájuk információit. Lehetőség lesz a benyújtott és a NAV-tól kapott dokumentumok lekérdezésére, azonnal látható lesz, ha valamelyik bevallás hiányzik.”

Informatika, távközlés, technika

Online konferenciával ünnepli a magyar informatika napját a Neumann Társaság

„1959. január 21-én, az MTA Kibernetikai Kutatócsoport mintegy kétéves munkája nyomán kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3.

Mivel ez a gép még nem integrált áramköröket, hanem a korabeli rádiókban is alkalmazott elektroncsöveket használt (770 darabot), egy egész szobát (30 négyzetméternyi területet) foglalt el, a 10 kilowattos fogyasztása miatt nehéz volt megoldani a hűtését, és jóval gyakrabban volt hajlamos meghibásodni mai társaihoz képest. Bár az első magyar komputer szovjet tervek alapján készült, alkotói jelentősen átdolgozták, illetve hozzáigazították ezeket a hazai alkatrész-beszerzési lehetőségekhez.

Az M-3-at az MTA budapesti Számítóközpontjában több számításigényes feladat elvégzésére használták: közgazdaságtani, valamint mérnöki és matematikai számításokat is végeztek – ilyen volt például az épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzése. 1965-ben a gép Szegedre, a József Attila Tudományegyetem (JATE) Kibernetikai Laboratóriumába került, ahol három éven át használták, egyes részegységei pedig az egyetem későbbi számítógépeiben hasznosították újra, adattároló mágnesdobja pedig ma is megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán. Az M-3 rendkívül fontos szerepet játszott a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésében, hiszen a kutatócsoport tagjai a későbbiekben a hazai számítástechnikai fejlesztések és alkalmazások meghatározó személyiségeivé váltak.

Az informatikai értékek megőrzését és átörökítését vállaló Neumann Társaság hagyományteremtő szándékkal minden év január 21-én megemlékezik a Magyar Informatika Napjáról. A társaság idén az évforduló napját megelőző délutánon a járványhelyzetre tekintettel online zajló konferencián követi végig azokat a személyes tudásokat és objektív tendenciákat, amelyeknek köszönhetően a magyar IT mára egy terebélyes „fa” lett – és beszélünk a „gyümölcsökről”, a mai eredményekről a tudomány, a kormányzat, a gazdaság területén.

A Magyar Informatika Napja a Neumann Társasággal konferencia idén egy nappal korábban, 2022. január 20-án, csütörtökön 14:30 és 16:30 között zajlik majd a Zoom platformon, a részvételhez mindössze ingyenes előzetes regisztrációra van szükség, amelyet a konferencia honlapján lehet megtenni.

Az online konferencia tervezett programja:

  • Gyülekezés – kisfilm a szegedi Informatika Történeti Kiállításról
  • Miért ünneplünk ma? – Képes Gábor, Neumann Társaság
  • Megnyitó – dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
  • A hazai informatika idővonala, tendenciái, hullámai az elmúlt 60 évben – Havass Miklós, Neumann Társaság Informatika Történeti Fórum
  • Személyiségek a hazai informatikában – milyen tulajdonságok, tudások emelnek ki informatikusokat – dr. Kutor László, címzetes egyetemi tanár, az IT Evolúció Kiállítás gazdája
  • Álmok Álmodói kisfilm
  • Az informatika projektek a kormányzatban, kormányzati programok a társadalom digitális életének és kompetenciájának fejlesztésére – dr. Kelemen Csaba főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
  • Napjaink hazai eredményei a digitalizáció terén – Boa László, a MI Koalíció szakmai vezetője, Digitális Jólét Nonprofit Kft.
  • A Neumann Társaság szerepe a digitális világ építésében – dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke

”

Forrás:
Online konferenciával ünnepli a magyar informatika napját a Neumann Társaság; IT café; 2022. 12.

Magyar tudósok kutatása segíthet előre jelezni a következő világválságot vagy megelőzni egy váratlan szívrohamot

„A Scientific Reports rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg magyar kutatók tanulmánya, amely hozzá segíthet előre jelezni a váratlan eseményeket matematikai modellek segítségével.

„Unikornisvadász”, azaz anomália detekciós algoritmusokkal kapcsolatos tanulmány jelent meg a rangos Scientific Reports című nemzetközi tudományos folyóiratban magyar kutatók (Benkő Zsigmond, Bábel Tamás, Somogyvári Zoltán) tollából. A tanulmány a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok osztályán folyó munka eredménye, ahol többek között olyan új számítógépes módszereket fejlesztenek, amelyek segítenek az információ-tengerben, „big data” állományban megtalálni a rendkívüli és váratlan helyzetekre előre utaló adatokat.

Mindennapi életünk általában kiszámíthatóan telik, azonban sokszor megtörténik a váratlan: kihagy alvás közben a szívverésünk, hó esik áprilisban, vagy beszakad a tőzsde, összeomlik a pénzpiac. Ha minden váratlan fordulat nem is, de vannak olyan rendkívüli események, melyek a hétköznapi életünket leíró adatsorokon is nyomot hagynak. Ezeket sokszor egyszerű felismerni, egy tőzsdei összeomlás például „szabad szemmel” is észrevehető árfolyamingadozással jár, máskor azonban sokkal rejtettebbek, az EKG apró eltérései csak a szakembernek tűnnek fel. Az ilyen, nem nyilvánvaló változások megtalálására anomália detekciós algoritmusokat használnak a nagy adatsorok elemzői. Egy ilyen algoritmust fejlesztett ki 3 magyar kutató, amely segíthet megjósolni, hogy mit hoz a jövő az élet és az üzleti világ számos területén.

Váratlan események nyomában a magyar kutatók

A váratlan események sokszor nemcsak váratlanok, hanem ismeretlenek, vagyis olyanok, amelyeket eddig nem tapasztaltunk. Mintha egy „unikornis” tűnne fel előttünk az erdőben, ezért felismerésük az automatikus módszerek számára komoly kihívást jelent. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok osztályán dolgozó kutatók új, rendkívüli események felismerésére alkalmas módszerével, felfedezhetőek lesznek ezek az „unikornisok”: az olyan váratlan, hosszan mért idősorokon megjelenő események, melyeknek előre nem ismerjük a jellegzetességeit.

Modern világunkban, ahol az információ az egyik legfontosabb nyersanyag, az új algoritmus fontos és rendkívül hasznos eszköz lehet a rendkívüli és főleg korábban még nem ismert jelenségek felismerésére, amelyek gyakran előre jelezhetnek komoly következményekkel járó változásokat, és számos területen, például a pénzügyben, vagy éppen az egészségügyben, találhat gyakorlati alkalmazásra.

A magyar módszerrel előrejelezhető lett volna a 2008-a világválság?

A mostani tanulmányában ismertetett módszer először olyan számítógépes teszteken mutatta képességeit melyek során a kutatók generálták és helyezték el az anomáliákat – itt olyan egyedi eseményeket fedeztek fel vele, melyek az emberi szem számára sokszor láthatatlanok, és olyanokat is, amelyekkel más hasonló anomália detekciós algoritmusok nem boldogulnak. Az új „unikornis” algoritmus azonban többre is képes: mikor valódi mért adatsorokon alkalmazták – ahol már egy-egy rendkívüli esemény ismert volt – megtalálta például egy a szív működését figyelő EEG adatsoron az alvás során bekövetkező rövid légzés megakadás (apnoe) jeleit, ami segíthet az orvosoknak megfelelő kezelést választani. Ugyanígy baljós jelzést vett észre a 2008-as nagy összeomlás előtt a banki tranzakciók korábbi adatait vizsgálva az egyik fontos kamatmutatóban, a LIBOR indexen.”

Forrás:
Magyar tudósok kutatása segíthet előre jelezni a következő világválságot vagy megelőzni egy váratlan szívrohamot; WIGNER Fizikai Kutatóközpont; 2022. január 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Gyerekkel a digitális világban – ingyenesen elérhető e-learning tananyag szülők és gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára

„Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája tudatosító tevékenysége keretében 2018 óta működő Digitális Médiaműveltség Szülőknek Program kiterjesztése érdekében elkészült egy minden érdeklődő szülő, illetve gyermekekkel foglalkozó szakember számára elérhető, interaktív, önálló tanulást lehetővé tevő e-learning tananyag.

A Gyerekkel a digitális világban tananyag a digitális gyermekvédelem alapvető szempontjait, a digitális nevelés alapjait mutatja be az érdeklődőknek; támogatást, segítséget, azonnal használható információkat, eszközöket kínál, szórakoztató, interaktív módon. A tananyagban videók és azok szöveges átiratai, reflektáló / gyakorlati feladatok és a további tájékozódást segítő linkek találhatók. A könnyebb időbeosztás, az önálló tanulás támogatása érdekében a tananyag kisebb egységekre tagolódik, így saját tempóban, akár 1-2 órás időszakonként, az egyéni érdeklődés sorrendjében is elvégezhető.

A tananyag öt rövid modulból áll:

  • Gyerekek a digitális világban
  • A gyermek magánszférája és személyes adatai az interneten
  • Tudatos médiaétrend, képernyőidő és függőség
  • Egyensúlyban a digitális világban – önmagunkkal és másokkal
  • A digitális médianevelés alapjai

A kampánylinkre kattintva nyílik meg a Nexius Learning felülete, ahol egy gyors regisztráció után hozzáférhetővé válnak a tananyagok. A kurzust befejező résztvevők egy névre szóló, letölthető oklevélhez jutnak hozzá.”

Forrás:
Gyerekkel a digitális világban – ingyenesen elérhető e-learning tananyag szülők és gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára; Digitális Jólét Program; 2022. január 3.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia


Az elmúlt hét – nyugodtan állíthatjuk – korszakos eseményeket produkált a kiberbiztonság érzékeny és szem előtt levő szférájában. Kiberbiztonságot mondtunk? Legalább ennyire indokolt lett volna, ha geopolitikai rivalizálást említünk! Végső soron azonban a mögöttünk maradt hét eseményei is csak azt példázzák: a kibertér ügyei immár elválaszthatatlanul kapcsolódnak a globális hatalmi játszmákhoz. Egyiket is, másikat is megérteni is nehéz a kapcsolódó „domén” történéseinek ismerete nélkül.

A hír, amire felkaphattuk a fejünket egyszerű rendőri akcióról szólt. Azaz, egyszerűnek látszott: a bűnügyi hírekből világszerte jól ismert akciófilmes jelenetet, magánlakáson rajtaütő kommandósokat, földre tepert gyanúsítottakat mutattak a világsajtó híradásai. De persze nem volt ez „egyszerű” semmilyen értelemben sem. Az orosz belbiztonsági szervezet, az FSzB különleges egysége csapot le egy hasonlóan különleges bűnözői csoport feltételezett főhadiszállására: az elmúlt évben elhíresült hackercsapat, az eddigi idők legriasztóbb zsarolóvírusos támadásáért felelős REvil szervezet emberei kerültek rendőrkézre. Az eset már így, önmagában is jelentős figyelmet kelthet, hiszen ennek a bűnözői társaságnak köszönhető, hogy a tavalyi esztendőt a „zsarolóvírusos támadások évének” könyvelhették el a szakemberek. A rejtélyes csoporthoz köthető támadást az érintett Egyesült Államok illetékes szervezetei és szakemberei olyan figyelmeztetésnek vették, amely aztán védelmi intézkedések egész sorát indította el (az ilyen kiberfenyegetések megelőzéséhez, kezeléséhez köthető jogszabályi háttértől a védekezés szövetségi szintű összehangolását biztosító szervezeti változtatásokon át a magánszektor kapacitásainak aktív bevonásáig). Sőt, egészen a diplomácia világáig értek fel az ügy hullámai – ami azért már jól mutatja az eset különlegességét.

Érdemes tehát felidézni az egy évvel ezelőtti eseményeket: 2021 tavaszán az egyik jelentős infrastruktúra vállalat, az üzemanyag vezetékek átfogó hálózatát üzemeltető amerikai Colonial Pipelines szervereit érte átfogó támadás. A kiberzsarolók májusban sikeresen blokkolták a cég rendszereit, lehetetlenné téve ezzel a saját adatokhoz való hozzáférést, következésképpen a normális és zavartalan vállalati működést. A hatás nem is maradt el, ugyanis a Colonial hálózata biztosítja lényegében az USA egész keleti partvidékének üzemanyag ellátását. A nagyságrendeket jól mutatja, hogy a mintegy 9000 kilométeres őszhosszúságú vezetékrendszeren naponta mintegy 2,5 millió hordónyi üzemanyag és más kőolajszármazék halad át. Az első jelentések még arról szóltak: az Egyesült Államok gazdaságát rendkívül súlyosan érintő akcióért a – szakértői körökben már korábbról ismert – DarkSide nevű hackercsoport a felelős. Abban feltétlenül egyetértettek a védelemmel, kármentéssel megbízott szakértők, hogy a kibertámadást elkövető szervezet jól képzett, „hivatásos” kiberbűnözőkből áll; átgondolt, alaposan kitervelt, előkészített, felderített és professzionálisan végrehajtott „hadművelet” tehát az eset. A gyorsan bontakozó ellátási válsághelyzet megoldása érdekében végül a Colonial vállalat az óriási (4,4 millió dolláros) váltságdíj kifizetése mellett döntött (ami a helyzet viszonylag gyors normalizálása ellenére önmagában is nagyon súlyos jogi, bűnüldözési, kibervédelmi problémákat vetett fel, arra késztetve a szövetségi hatóságokat, illetve a központi kormányzatot, hogy az ilyen „kooperációt” eltiltó jogszabályokat hozzon az év hátralevő időszakában). Az ügy legfontosabb következménye az volt, hogy a Colonial elleni támadás (más hasonló zsarolóvírusos akciókkal együtt) előtérbe helyezte az ún. kritikus társadalmi-gazdasági-politikai infrastruktúrák egyre riasztóbb sérülékenységének a problémáját.

A következő hónapok felderítő munkája nyomán azután megszaporodtak azok a jelek, bizonyítékok, amelyek arra utaltak, hogy az önmagában is nagyon súlyos, ám horderejében különösen destabilizáló támadás mögött a – korábbi bűncselekményekből szintén ismert – REvil nevű hackercsoport a tényleges értelmi szerző. A DarkSide bandával egyébként szorosan együttműködő társaság pedig az orosz szervezett bűnözés kibertámadásokra specializálódott „szakmai szegmensének” néhány főkolomposával hozható szoros kapcsolatba. Az ügy ettől kezdve kapott nemzetközi dimenziókat, vált a vezető hatalmak közötti geopolitikai egyezkedések egyik – nagyon is fontos – mozzanatává. A tárgyaló felek közötti játszmák adu ászává pedig a nyár közepén megrendezett amerikai-orosz csúcstalálkozó folyamán avanzsált ez a téma.
Tavaly ugyanis, júniusban, a világpolitikában is korszakos esemény történt – bár sajnálatos módon ez kevéssé tűnt fel az izgalmasabb fordulatokra éhes világsajtónak. Biden és Putyin Genfben tartott csúcstalálkozója olyan újdonságot hozott, amire a hidegháború (mármint, az első, a II. világháborút követő időszakban kibontakozó hidegháború) időszakában sem volt példa. A két globális hatalom közti legfelső szintű tárgyalásokon – a példátlanul feszültté váló viszonyuk ellenére – nem az atomfegyverek kérdése játszotta az egyezkedés főszerepét, sőt, lényegében említésre sem nagyon méltatták a tömegpusztító fegyverek ügyét. A találkozó egyértelműen a kibertér problémái, fenyegetései, a kiberhadviselés kérdései körül zajlott, jól mutatva, hogy mekkorát változott a rohamos digitalizáció nyomán a biztonságpolitika világa is.

Noha látványos dolgok nem történtek (sem a botrányt várók, sem az egymásra borulásban reménykedők szemszögéből), mégis fontos, bizalomra okot adó az a néhány konkrét lépés, amit az amerikai és orosz vezető Genfben megtett a kibertér biztonságának kialakítása felé. A két nagyhatalom ugyanis megfontolásra érdemes kezdeményezésként vette napirendre a kiberhadviselés alapszintű, kétoldalú szabályozását. Ez fontos dolog. Folynak ugyanis meglehetősen hosszú ideje, sokkal átfogóbb (sokkal részletesebb, több mindenre kiterjedő) nemzetközi normaépítési folyamatok a kiberhadviselés szabályozására. Az ENSZ égisze alatt folyó (és éppen ezért szinte valamennyi nemzetet bevonó, tehát igazán multilaterális) kezdeményezések nem is sikertelenek. Azonban az így kidolgozott, sokak által elfogadott kiberhadviselési szabályok nem jelentenek kötelező erejű normát. Egy amerikai-orosz kétoldalú megállapodás, amely „keveset akar markolni”, de azt kötelező erővel (nemzetközi szerződéses formában) tudja garantálni, óriási előrelépés lenne a teljes nemzetközi közösség számára is egy biztonságosabb kibertér felé.

Érdekes részlete volt a tárgyalásnak az is: az amerikaiak (a nemzetközi tárgyalások trükkjeit jól ismerő szakértők szerint nagyon helyesen) kevés számú, jól körülhatárolható, erősen technikai jellegű kérdésre fókuszálták javaslataikat. Tulajdonképpen egy évek óta terítéken levő kérdést kívántak huszárosan áthidalni: míg az oroszok és a kínaiak egy „kiberhadviselési fegyverzetkorlátozás” koncepcióját tartották jó ideje napirenden, addig az USA mereven elzárkózott ettől (rossz nyelvek szerint azért, mert nem szerette volna, ha ezzel saját kiberhadviselési arzenálját is óhatatlanul korlátoznák). Az ötlet tehát az volt: ha a kiberhadszíntér fegyvereinek korlátozásában nem lehetséges megállapodás, akkor más utat kell választani! A felvetésük lényege: fókuszáljanak a tárgyaló felek inkább a lehetséges célpontokra: ha a „fegyvereket” (értsd támadó szoftvereket) nem lehet szabályozni, akkor szabályozzák a lehetséges célpontokat, korlátozzák azoknak a körét. Biden elnök a 2021. június 16-i tárgyalásra egy kész listát vitt magával, amely tételesen felsorolta azokat a kritikus infrastruktúra elemeket (például energia-hálózatokat, a közegészségügy intézményeit stb.), amelyekről meg kellene állapodni, hogy mindkét fél garantálja azok érinthetetlenségét. A koncepcióhoz kapcsolódva az amerikaiak egy követeléssel is előálltak: az szerették volna elérni, hogy az orosz hatóságok ne tűrjék tétlenül az Oroszország területén működő (és onnét a világ más pontjain, például az USÁ-ban levő célpontok ellen támadásokat indító) kiberbűnözői csoportok működését. Az orosz tárgyalási pozíció markáns eleme viszont az volt: az élet, a valódi világ nem „szegmentálható”, következésképpen sokkal átfogóbb módon kellene megegyezni egymás kibercélpontjainak védelméről, sérthetetlenségéről (ennek megfelelően korlátozva, tiltva például az amerikaiak által folytatott információs hadműveleteket is, amelyek Oroszország destabilizálását szolgálják).

A nyári csúcstalálkozót követő hetek sajtóvisszhangja után a téma lekerült a napirendről. Legalábbis ami a sajtót illeti. Valójában ugyanis, az előre kitűzött menetrend szerint folytak a meglehetősen magas szintű egyeztetések a két fél között, szakértői megbeszéléseken. A jelek szerint talán nem is teljesen eredménytelenül. Ugyanis, most éppen erről az ügyről hallhatunk megint: az elmúlt hét történéseiben – csodák csodája – éppen ez az ügy, ezek a koncepciók, ezek a megoldások köszönnek vissza!
Mert mi is történt múlt pénteken? A konkrét biztonsági akcióról hírül adták: az FSzB terrorelhárítási alakulatai, az orosz Belügyminisztérium egységeivel közösen Moszkvában, Szent Péterváron és Lipeck városában (összesen egyébként mintegy 25 különböző helyszínen) egy időben csaptak le a REvil kiber bűnszövetkezet bázisaira és embereire. A jelentések szerint 14 embert letartóztattak, köztük a jelentősebb kibertámadásokért, például a Colonial elleni akcióért felelős személyeket. Ezen kívül nagy mennyiségű készpénzt, luxusautókat, számítástechnikai eszközöket foglaltak le. És, akkor most fogalmazzuk meg egy lényegre törő mondatban, hogy mi történt! Az oroszok – akik éppen egy átfogó biztonságpolitikai megegyezést szeretnének kikényszeríteni – villámgyors akcióban felszámolták a REvil hackercsoportot, teljesítve ezzel az egyik fontos amerikai követelést, amit azok a nyáron, egy lehetséges megegyezés részeként megfogalmaztak! Találgatásokról itt szó sincsen: az orosz hírszolgáltató RT kifejezetten megemlítette, hogy az amerikai szövetségi hatóságoktól érkezett megkeresés nyomán lépett akcióba az orosz bűnüldözés gépezete. Legalább ilyen beszédes, és talán még fontosabb a Biden-kormány egy képviselőjének gyors nyilatkozata: az amerikai kormány „elégedettségének” adott hangot az orosz akció nyomán (amelyről egyébként az orosz hatóságok hivatalosan is tájékoztatták az amerikai felet). A nyilatkozó kormányhivatalnok persze gyorsan hozzátette: ennek az ügynek „természetesen semmilyen kapcsolata sincsen a most folyó, biztonságpolitikai tárgyalásokkal”. Ami jelzi: az egyezkedés végre, mindkét oldalon, valódi diplomaták kezébe került.

Győzelmi jelentést azonban még korai lenne írni, a helyzet a nagyhatalmak között, és az érintett válságövezetekben egyaránt továbbra is feszült. Sok szereplő mozog a porondon, és szinte mindegyiknek megvan a maga sajátos érdeke, stratégiai célja is. Meg persze eszközei. Ahogy azt sem szabad elfeledni: noha a nemzetközi rivalizálások, a globális tárgyalások megértéséhez sokszor használják a szakemberek a játékelmélet, a logika, a racionális döntéselmélet támpontjait, a nagypolitika szereplői – lévén emberek – éppen annyira hajlamosak az irracionális lépésekre is, mint a „közemberek”. Jó, ha arra gondolunk: a két szuperhatalom szembenállására épülő hidegháborús világban a két nagy egyezkedésén múlott minden. A mai, multipoláris világrendben viszont számtalan más szereplő akadhat, amelyik más érdekek és más célok mentén szeretné rendezni az eseményeket.
A jelenleg folyó – és minden jel szerint nagyon is kézzel foghatóan előre haladó – egyezkedések a két nagy, Amerika és Oroszország között nem mindenkit tesznek boldoggá. Ukrajna például (amely a kérdésben közvetlen „téma”, bár az egyezkedés messze nem Ukrajnáról szól, hanem egy jóval átfogóbb berendezkedésről, biztonsági architektúráról) érdekelt lehet egy ilyen (a feje felett történő) nagyhatalmi rendezés befolyásolásában, sőt megakadályozásában. Véletlenek persze a nagypolitikában is léteznek – csak nem túlságosan gyakoriak. Elgondolkodhatunk azon, hogy alig néhány órával az után, hogy hírügynökségek múlt pénteken beszámoltak a REvil elleni orosz hatósági akcióról, még ugyanazon a napon felröppent egy újabb hír: orosz hackerek átfogó támadást indítottak ukrán állami webhelyek ellen! Az ukrán hatóságok rögtön orosz elkövetőket azonosítottak (igaz, másnap már belorusz hackercsoportot neveztek meg elkövetőként, hogy aztán vasárnapra ismét az orosz elkövetők teóriáját hirdessék). Egy dolog jól látható, és biztosan állítható: ennek az új „világrendnek” a formálásában sokan szeretnének a tárgyalóasztal közelébe férkőzni. És sok féle eszközt képesek és hajlandók bevetni személyes céljaik elérésére.
Once Superpower Summits Were about Nukes, Now It’s Cyberweapons; David E. Sanger; The New York Times; 2021. június 15.
Governments Turn Tables on Ransomware Gang REvil by Pushing it Online; Joseph Menn; Reuters; 2021. október 22.
White House confirms person behind Colonial Pipeline ransomware attack nabbed during Russian REvil raid; Jonathan Greig; ZDNet; 2022. január 14.
Russia busts REvil hacker ring after tip off from US; RT.com; 2022. január 14.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája

Februárban érkezik a megújult IT biztonsági szabvány, az ISO 27002:2022

„Az automatizálást még inkább támogató, üzleti-informatikai szoftverek fejlesztése és az eddigi elavult rendszerek korszerűsítése időről időre biztonsági kihívások elé állítják a technikai szakembereket, vezetőket és felhasználókat. Ezen technológiai megoldások alkalmazásából eredő újszerű biztonsági kockázatok csökkentése modern eszközöket igényel, melyek időszerűvé teszik az ISO 27000-es szabványcsalád korszerűsítését is.

Minden bizonnyal az ISO 27000-es sorozat nevezhető ma a legismertebb IT biztonsági szabványcsaládnak, mely lehetőséget biztosít szervezeti akkreditációra, ugyanakkor vállalatok ezrei alkalmazzák szerte a világon IT biztonsági keretrendszerük alapköveiként. A 27001-es és 27002-es szabvány utolsó, 2013-as verzióinak publikálása óta, számos új technológiai trend látott napvilágot. Az automatizálást még inkább támogató, üzleti-informatikai szoftverek fejlesztése és az eddigi elavult rendszerek korszerűsítése időről időre biztonsági kihívások elé állítják a technikai szakembereket, vezetőket és felhasználókat és időszerűvé teszik a szabványcsalád korszerűsítését is.

A 27001-es szabvány alapvetően két részből áll: az első alkotórész az Információbiztonsági Irányítási Rendszer, mint a biztonsági szervezet és vezetői folyamatok összességének kerete és hozzá kapcsolódó elvárások együttese. A második rész, a konkrét IT biztonsági követelmények – azaz kontrollok – listája kategóriánként. Az ISO 27002, melynek frissített változatát jövő hónapban publikálják, részleteiben ismerteti és javaslatot tesz ezen biztonsági kontrollok alkalmazására. Az ISO 27002:2013-as változata összesen 114 kontrollt tartalmaz 14 biztonsági témában.

Megújult változat

A 2022-es megújult változatban a 114 kontroll számottevően, tartalmilag, továbbra is a szabvány részét képezi, azonban az egymáshoz szorosan kapcsolódó követelményeket összevonták, így a kontrollok száma 93-ra csökken. A kontrollokat a technológiai térben bekövetkezett trendeknek köszönhetően kiegészítik további témakörökkel, mint például a „Threat Intelligence”, felhőbiztonság, távmunka biztonsága, adatszivárgás megelőzése, adatmaszkolás stb. Ezek a kiegészítések tükrözik az előző években megjelent szabályozói elvárásokat és a pandémia alatt tapasztalt biztonsági kihívásokat. Mindemellett néhány kontroll kikerült a szabványból, mint például a „Vagyonelemek eltávolítása” (Removal of assets), illetve számos követelmény átdolgozásra, kiegészítésre kerül például a jogosultságkezelési területen.

14 helyett négy kontroll kategória

A 2022 februárban megjelenő új csoportosítás a kontrollokat 4 kategóriába sorolja az eddigi 14 helyett:

  • Szervezeti Kontrollok (Oraganisational Controls)
  • Személyi Kontrollok (People Controls)
  • Fizikai Kontrollok (Physical Controls)
  • Technológiai Kontrollok (Technological Controls)

Minden kontroll külön az adott kontroll sajátosságait leíró attribútumokkal is rendelkezni fog. Ilyen attribútumok a kontroll típusa, a CIA (bizalmasság – sértetlenség – rendelkezésre állás) biztonsági követelmények hármasára történő hatása, és a kontroll biztonsági doménje (pl. irányítás és ökoszisztéma, védelem, ellenálló képesség stb.). Ez alapul szolgálhat a különböző IT biztonsági keretrendszerek közötti átjárhatóságnak, valamint segít az IT területen kevésbé jártas munkatársaknak is az egyes követelmények üzleti hatásainak megértésében. ”

Forrás:
Februárban érkezik a megújult IT biztonsági szabvány, az ISO 27002:2022; Deloitte Magyarország

Ez lehet a kulcsa Európa digitális szuverenitásának

„A digitális szuverenitást Európa jelenleg két fő eszköz, a szabályozás és az újítás ötvözésével próbálja elérni. A szabályozáson keresztül Európa olyan digitális tér létrehozását tűzte ki célul, ahol a különböző érdekelt felek jogai egyensúlyban vannak és tiszteletben is tartják ezeket.

Az elmúlt évtizedben Európa egyre keményebben szembesül a kontinensen kívüli szereplők dominanciájával az olyan „deep tech” területeken, mint a digitalizáció, az energetika vagy éppen a gyógyszeripar.

A szűkülő technológiai mozgástér – és a geopolitikai feszültségek – miatt egyre gyakrabban merül fel az igény, hogy Európának erősítenie kell a pozícióit a technológia kulcsterületein, és ennek kapcsán egyre élesebb vita zajlik Európa technológiai szuverenitásáról és stratégiai önállóságáról. Noha sokan egyetértenek abban, hogy szükséges az európai technológiai szuverenitás megerősítése, olyan aggodalmak is megjelentek, hogy az ilyen erőfeszítések fokozódó protekcionizmushoz és elszigetelődéshez vezethetnek.

A kontinensen fejlesztett digitális megoldások kellenek, amelyek megállják a helyüket a szabadpiaci versenyben is.

Az európai technológiai szuverenitás erősítésére irányuló törekvések nem új keletűek, de a koronavírus-járvány és annak nemzetközi kereskedelemre gyakorolt negatív hatásai még inkább kihangsúlyozták a kontinensnek a globális ellátási láncoktól és az Európán kívüli hardver- és szoftverszolgáltatóktól való függését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi, az Európai Unió (EU) helyzetéről szóló beszédében ismételten hangsúlyozta az európai technológiai szuverenitásba való befektetés fontosságát, az európai gazdaság félvezetőktől való függőségére reagálva pedig javaslatot tett egy új, európai csipgyártást szorgalmazó jogszabály megalkotására.

Ugyanakkor az ilyen jó szándékú kezdeményezések ellenére sem világos, hogy Európának vajon vannak-e meggyőző válaszai a létfontosságú, a kontinens technológiai szuverenitását érintő kérdésekre. Melyek vajon azok a technológiák, amik kritikus fontossággal bírnak Európa jólétére, verseny- és cselekvőképességére? Vajon képes-e Európa kifejleszteni ezeket? Szükséges-e birtokolnia ezeket a technológiát, vagy elegendő elérni, hogy garantáltan, egyoldalú, strukturális függőség nélkül hozzájuk férhessen?

Nem könnyű kérdések…

Azonban fontos érteni, hogy egyetlen technológia sem önmagában „áll”, hanem sok összetevős, komplex megoldás, amelyet igen sok összetevő alkot, és amely bonyolult ökoszisztémák keretei között, azokkal szoros kölcsönhatásban működik.

A digitális szuverenitást Európa jelenleg két fő eszköz, a szabályozás és az újítás ötvözésével próbálja elérni.

A szabályozáson keresztül Európa olyan digitális tér létrehozását tűzte ki célul, ahol a különböző érdekelt felek jogai egyensúlyban vannak és tiszteletben is tartják ezeket. Ugyanakkor az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a big data, a mobil- és félvezető technológiák, vagy éppen a kvantum- és fotonalapú számításokat lehetővé tevő eszközök terén, Európa nagyban eltérő pozíciókkal rendelkezik, és mindegyik területnek megvannak a maga sajátosságai.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a digitális autonómia nemcsak magukról a technológiákról szól, hanem azok különféle szektorokban – a közlekedésben, a logisztikában, az iparban, a pénzügyben, az egészségügyben – való alkalmazásáról is.

A nemzetközi innovációs rendszerek és gazdaságok magasfokú összekapcsolódását és a digitális autonómia összetettségét figyelembe véve világossá válik, hogy Európa egyedül nem lesz képes megvalósítani azt. A kihívás abban rejlik, hogy a kontinensnek úgy kell elérnie a technológiai szuverenitást, hogy eközben növeli versenyképességét és erősíti a világgazdaságban játszott szerepét, és elkerüli, hogy elszigetelt, látszólag védett, de a világ többi részétől elszakadt „szigetté” váljon.

Az út Európa digitális szuverenitása felé

A digitális szuverenitás eléréséhez vezető út kulcsa, hogy két oldalról is megerősítjük a legfontosabb vezérelvet, ez pedig a választás szabadsága.

Egyfelől a szabályozást úgy alakítjuk, hogy fair digitális piacot teremtünk, ahol minden szereplő egyenlő esélyekkel rúghat labdába. Másrészről az innovációt úgy ösztönözzük, hogy támogatjuk és fejlesztjük a kulcstechnológiákban az európai digitális játékosokat, hogy valóban reális alternatíva legyen az ő megoldásaikat választani a szabadpiacon.

Mindez azonban nem elegendő a digitális szuverenitás vagy autonómia eléréséhez: Európának újabb szintre kell emelnie a digitális innovációba és vállalkozásokba való befektetéseket, és fel kell gyorsítania a Digitális Közös Piacra irányuló törekvéseket is. Kritikus nagyságú, a magán- és állami forrásokat kombináló beruházásokra van szükség ahhoz, hogy fel lehessen építeni a digitális ipar globális színterén is versenyképes szereplőket. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak sokkal szorosabban össze kell fogniuk a magánszereplőkkel a digitális iparágak fejlesztését célzó köz- és magánbefektetések összehangolásában. Csak ilyen erőfeszítésekkel érhető el a közös európai cél, a valódi digitális autonómia.”

Forrás:
Ez lehet a kulcsa Európa digitális szuverenitásának; Willem Jonker; Világgazdaság.hu; 2022. január 11.
A szerző az EIT Digital igazgatója, egyetemi professzor, kutató

Szakirodalom

Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában – Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2. különszáma

„Az új különszám fókuszában a teljesítmény és annak mérése a közszférában áll. Megismerhetjük a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatát, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérési módszereit. Az érdeklődők olvashatnak továbbá a magyar kórházak relatív hatékonyságvizsgálatáról, valamint a belső ellenőrzési rendszerek önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatásáról Indonéziában. A jelen különszámban az eredményszemléletű számvitel is terítékre kerül.
…
FÓKUSZ – Teljesítmény és annak mérése a közszférában

Kocziszky György és Szendi Dóra tanulmányában az olvasok megismerkedhetnek a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatával. A szerzők a gazdasági fejlődés és a pályafüggőség rövid elmélettörténeti áttekintését követően 19 magyar megye és a főváros gazdasági fejlődését komplex index segítségével számszerűsítik, majd az index változását 1995-2019 között tekintetik át. A tanulmány befejező részében elemzik az egyes fejlődési pályákban várható azonosságokat és különbségeket 2024-ig. A megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül az előrejelzési időhorizont során is. A megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű sokkok miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a fajlagos GDP kibocsátás pályája.
A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata
Kocziszky György, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális
Gazdaságtan Intézet
Szendi Dóra, PhD, adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Kistóth Krisztina az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérését ismerteti és elemzi. Az Állami Számvevőszék szakértői a közpénz költés során a teljesítmény elv minél szélesebb kőrű érvényesülésének elősegítése érdekében az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményérésének kérdéseit vizsgálták. Ezen társaságok teljesítményének mérésére, elemzésére sok szempontból azonos eszközök alkalmazhatók, mint a versenyszféra társaságaira, ugyanakkor indokolt a közszféra specialitásaiból eredő torzítások kiszűrése. Ezért készült el a vállalkozások közgazdasági elemzését célzó pénzügyi mutatóknak egy olyan korrekciós tételekkel kiegészített változata, amely kimondottan e sajátosságok kezelését célozta. A korrigált mutatók teszteléséhez egy 148 fős gazdasági társasági körre készítettünk elemzést, melynek főbb megállapításait cikkünkben bemutatjuk. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok eltérő, feltételei, működése vagy kockázatai a kapcsolódó tulajdonosi feladatok ellátása, a tulajdonosi kontroll szempontjából különböző eszközöket, prioritásokat igényelhet. A szerző a cikkben kísérletet tesz a gazdasági társaságok korrigált pénzügyi mutatói szerint történő viszonylag homogén csoportok, portfóliók képzésére, amely a pénzügyi adottságok és teljesítmény szerinti megkülönböztetett kezelést segítheti. A csoportképzés felhívhatja a figyelmet a kritikus gazdálkodási tényezőkre, kockázatokra, de ugyanakkor erősségekre is. Ezzel a portfóliók kialakítása jó alapot biztosíthat a társaságok hatékony tulajdonosi menedzsmentjéhez.
Az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérése, elemzése
Kistóth Krisztina, ellenőrzés-vezető, Állami Számvevőszék

Borbély Tamás, Szikszainé Király Mária és Kakas Sándor tanulmányukban bemutatják az eredményszemléletű számvitelt, mint egy kihasználatlan lehetőséget a költségvetési szervek teljesítményének mérésére. Magyarország államháztartási számvitele jelentős reformon esett át 2014-ben. A reform nem pusztán a számviteli elszámolások változását jelentette, hanem a fenntartható gazdálkodás és a szervezeti teljesítménymérés támogatásának újszerű lehetőségét is. A gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére az Állami Számvevőszék gondozásában kutatómunkára került sor. A felmérés eredménye szerint az eredményszemléletű számvitel csak részben épült be az egyes tevékenységek számviteli eredmény- és megtérülés számításaiba, főként a kisméretű szervezetek esetében nem lépett túl a jogszabályok által előírt kötelező, adminisztratív szerepén. Az eredményszemléletű számvitel a szervezeti teljesítménymérést jellemzően nem támogatta. A fejlődés lehetséges irányaként került azonosításra az irányító szervek szerepének fokozása az azonos elvek mentén működő célkitűzés, mérés és beszámoltatás érdekében, továbbá a szemléletformálás is. A szervezeti teljesítménymérés támogatásához mindezeken túlmenően szükséges lehet a feladat- és teljesítménymutatók ágazati rendszerének kidolgozása, melyhez az eredményszemléletű számvitel fontos információforrássá válhat.
Eredményszemléletű számvitel – egy kihasználatlan lehetőség a költségvetési szervek teljesítményének mérésére
Borbély Tamás, projektvezető, Állami Számvevőszék
Szikszainé Király Mária, projektvezető, Állami Számvevőszék
Kakas Sándor, felügyeleti vezető, Állami Számvevőszék

Kucsma Daniella és Varga Krisztina a magyar kórházak hatékonysági tartalékainak feltárását ismertetik DEA módszerrel. Tanulmányukban a magyar egészségügyben kiemelt szerepet betöltő, fekvőbeteg ellátást nyújtó általános profilú, 600-1200 ágyszám közötti kórházak relatív hatékonyságvizsgálatára vállalkoznak. A 2015-2019 időszakra vonatkozó vizsgálat során kiemelt figyelem fordítandó a vizsgált ágazatban elérhető és értelmezhető mutatók meghatározására. Ezen kihívás megválaszolására alkalmas a relatív hatékonyságvizsgálat módszere (DEA). Az elemzés során egymáshoz viszonyítják a döntéshozó egységek hatékonysági értékeit, majd az eljárás segítségével hatékonysági határt (best practice) kalkulálnak, amely alapján határozható meg egy hatékonysági rangsor. A DEA modell során megállapított eltérések a nem hatékonyan teljesítő egységek bizonyos problémáira, a nem hatékony működés okaira derítenek fényt, valamint, hogy a kritikus tényezőkben milyen mértékű az eltérés az optimálistól. Ennek megfelelően ezen elemzési módszer által feltárt információk hasznos útmutatóul szolgálhatnak a szervezeti menedzsment számára, hogy mely területeken, és milyen irányba eszközöljön módosítást a hatékonyság fejlesztése érdekében
Kórházak hatékonysági tartalékainak feltárása DEA-módszerrel
Kucsma Daniella, tanársegéd, Miskolci Egyetem
Varga Krisztina, PhD, adjunktus, Miskolci Egyetem…”

Forrás:
Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában – Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2. különszáma; Pénzügyi Szemle; 2022. január 12.

Új gyakorlati útmutató a hatékony kockázatmenedzsmenthez

„A világjárványok, a természeti katasztrófák és a kiberbűnözés folyamatosan jelen van a világunkban, ezért a bizonytalanság az egyetlen biztos tényező. Ennek okán az üzleti életben is elengedhetetlen az alkalmazkodóképesség és a felkészültség a zavart okozó tényezők előfordulására.

A kockázatmenedzsment irányelveit tartalmazó, világszinten ismert és alkalmazott ISO 31000 (magyar nemzeti szabványként: MSZ ISO 31000:2018 Kockázatmenedzsment. Irányelvek) támogatására nemrég jelent meg egy új kézikönyv, mely a szabvány alkalmazóit értékes gyakorlati útmutatókkal segíti.

A gyakorlati útmutató – Risk management. A practical guide (Kockázatmenedzsment. Gyakorlati útmutató) abban nyújt segítséget a szervezetek számára, hogy az ISO 31000 alkalmazásával hogyan építsenek be hatékony döntéshozatali keretrendszert az irányítási, vezetési és döntéshozatali kultúrájukba.

Kockázat lehet bármi, ami bizonytalanná teszi a szervezet céljainak megvalósítását, vagy a várttól való eltérést okoz. Ez nemcsak a szervezet erejére vagy életképességére jelenthet fenyegetést, hanem a lehetőségek kiaknázására is. A jó hírnév elvesztése, a politikai változások és az éghajlatváltozás hatásai példák arra, hogy miket érdemes figyelembe venni a kockázatok hatékony kezelése során.

Az ISO 31000 ismerteti a kockázatmenedzsment alapvető fogalmait és vázolja a kockázatok azonosításának, valamint kezelésének folyamatait. Az új útmutató azonban egy lépéssel továbbmegy. Kibővített magyarázatokat és összefüggéseket ad az ISO 31000 egyes szakaszaihoz, beleértve például a következőket:

  • tervek kidolgozását arra, hogyan építsék be a kockázatokat a szervezet meglévő megállapodásaiba;
  • hogyan kommunikálják a lehetséges kockázatokat az érdekelt felekkel;
  • a kockázatok változását hogyan kövessék nyomon a kockázatkezelési tervben;
  • hogyan és milyen szempontok szerint vizsgálják felül a kockázatkezelési tervet.

A gyakorlati útmutatót az UNIDO (United Nations Industrial Development Organization – ENSZ Iparfejlesztési Szervezete) együttműködésével dolgozták ki.

Az MSZT tervezi a dokumentum magyar nemzeti szabványként való bevezetését. A magyar nyelvű kiadás támogatásához várjuk azoknak a szervezeteknek a jelentkezését, akik szívesen részt vennének a szabvány kidolgozásának folyamatában és anyagi támogatásában.

További információkért kérjük, keresse Antal Andreát az a.antal@mszt.hu e-mail-címen.
Forrás: https://www.iso.org/news/ref2773.html”

Forrás:
Új gyakorlati útmutató a hatékony kockázatmenedzsmenthez; Antal Andrea Zsuzsa; Magyar Szabványügyi Testület; 2022. január