Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Konferenciafelhívás: Az új technológiák hatása a demokráciára
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatpolitika, Mesterséges Intelligencia (MI) — adatvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — egészségügy, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatási döntéshozatal, nyílt adatok, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ingyenes okostelefonos alkalmazás segíti a Magyarországon élő emlősállatok azonosítását
Tárgyszavak: biológia, Magyarország, okostelefon, természetvédelem

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Elengedhetetlen az űrkutatás fejlesztése az európai szuverenitáshoz
Tárgyszavak: Európai Unió, Ferencz Orsolya, Magyarország, technológiai szuverenitás, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrgazdaság, űripar, űrkutatás

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Konferenciafelhívás: Az új technológiák hatása a demokráciára

„Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (NKE ITKI) 2022 tavaszán ismét megrendezi éves konferenciáját a technológiai fejlődésnek az államra, a társadalomra és a jogra gyakorolt hatásával összefüggő témák megvitatására.

2020-ban és 2021-ben két konkrét „felforgató technológia” volt konferenciáink terítékén: a mesterséges intelligencia és az internetes platformok. Idén, konkrét technológia meghatározása nélkül, egy kulcsfontosságú hatásterületet, a demokráciát választottuk fókuszpontnak. Azt kívánjuk körbejárni, hogy az új technológiák milyen hatással járnak a demokrácia működésére és minőségére.

Az információs technológiák rohamos fejlődésével rendelkezésünkre álló digitális eszközök és megoldások széles körű elterjedése egyre fokozódó mértékben fejti ki hatását az államszervezet demokratikus működésére, illetve a demokrácia számára meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatokra is. A demokrácia minőségét érintően is megfigyelhető az a kettősség, hogy az új megoldások egyfelől új lehetőségeket kínálnak és számos előnnyel járhatnak, másfelől viszont újfajta kockázatokat is magukban rejtenek és károkat is okozhatnak.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a konferencia idén is széles horizonttal kívánja elemezni a témát, az új technológiák pozitív és negatív hatásait egyaránt érintve. Egyrészt az újabb technológiák körébe sorolható bármely megoldásnak – az internettől a Big Data alapú alkalmazásokon, mesterséges intelligencián át a különféle digitális eszközökig – helye van a vizsgálandó kérdések között, másrészt a demokrácia szempontrendszerét tágra nyitva a konferencia nem szorítkozik csupán az államszervezet működését vagy az alkotmányos jogokat közvetlenül érintő kérdések vizsgálatára, hanem helyet kíván biztosítani a demokrácia feltételrendszeréhez hozzátartozó társadalmi és gazdasági folyamatok feltárásának is. Az alkotmányjogi vagy politikatudományi előadásokon túl tehát számítunk a civilisztika, továbbá a szociológia vagy a gazdaságtan vonatkozó kérdéseit taglaló prezentációkra is.

Szervezők:
Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

Időpont:
2022. május 25.

Helyszín:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2009/

Program:

09:00–10:10 Plenáris előadások
10:10–10:20 Technikai szünet

Párhuzamos szekcióülések

10:20–11:50 Szekcióülések I.
11:50–12:45 Ebédszünet
12:45–14:15 Szekcióülések II.
14:15–14:30 Kávészünet
14:30–16:00 Szekcióülések III.

RÉSZLETES PROGRAM

09:00-10:10
I. PLENÁRIS ELŐADÁSOK
9:00-9:10 Megnyitó: Deli Gergely rektor, NKE
9:10-9:30 Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Technológia és alkotmánybíráskodás: kihívások és realitások
9:30-9:50 Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság:
Ki őrzi az őrzőket? A titkos információgyűjtés adatvédelmi megközelítése a „Pegasus-ügy” tanulságai alapján
9:50-10:10 Török Bernát igazgató, NKE ITKI: Új technológiák új kihívásai a demokrácia számára

10:10–10:20 Technikai Szünet

II. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓÜLÉSEK

SZEKCIÓÜLÉSEK I. (10:20–11:50)

SZEKCIÓ 1. KÖZADATOK HASZNOSÍTÁSA

A szekciót vezeti: Tóth Éva vizsgáló, NAIH Információszabadság Főosztály
10:20-10:35 Sántha György ügyvezetői tanácsadó,
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség A közadatok újrafelhasználása Magyarországon hatósági szemmel
10:35-10:50 Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
Előtérben a közadatok – a hasznosítás kultúrája
10:50-11:05 Vadász Pál vezető kutató, NKE ITKI
Közadatok – adathasznosítói szemmel
11:05-11:20 Szőke Gergely László PTE ÁJK
A semleges adatközvetítők szerepe az adathasznosítás előmozdításában
11:20-11:50 Q+A

SZEKCIÓ 2. KIBERBIZTONSÁG ÉS DEMOKRÁCIA

A szekciót vezeti: Bojnár Katinka jogász, Alkotmánybíróság
10:20-10:35 Krasznay Csaba intézetvezető, NKE KBKI
DDoS támadások a médiaszolgáltatók ellen
10:35-10:50 Bányász Péter adjunktus, NKE ÁNTK
Lélektani műveletek az ukrán-orosz háborúban
10:50-11:05 Nyáry Gábor tudományos munkatárs, NKE KBKI
Kiberháború, vagy felforgatás? Geopolitika a kibertérben
11:05-11:20 Sorbán Kinga tudományos segédmunkatárs, NKE ITKI
Hacktivizmus a demokráciában – bűncselekmény vagy politikai véleménynyilvánítás?
11:20-11:50 Q+A

11:50–12:45 Ebédszünet

SZEKCIÓÜLÉSEK II. (12:45–14:15)

SZEKCIÓ 3. ÁLLAM ÉS KÖZIGAZGATÁS

A szekciót vezeti: Auer Ádám tanácsadó, Alkotmánybíróság; egyetemi docens, NKE
12:45-13:00 Bencsik András egyetemi adjunktus ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék
A közigazgatás esete a digitalizációval
13:00-13:15 Czékmann Zsolt tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem ÁJK, Czibrik Eszter doktorandusz, Miskolci Egyetem ÁJK
Nagyító alatt az automatikus döntéshozatali eljárás
13:15-13:30 Fási Csaba osztályvezető, NKE ÁNTK
Mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatási döntéshozatalban
13:30-13:45 Kelemen Roland tudományos munkatárs, NKE HHK
Cyberfare State – Egy hibrid állammodell 21. századi megjelenése
13:45-14:00 Kártyás Gábor egyetemi docens, PPKE JÁK Munkajogi Tanszék
Szociális párbeszéd a digitális munka korában
14:00-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 4. AZ ADATKÖZPONTÚ E-HEALTH ÉS JÖVŐJE

A szekciót vezeti: Rab Árpád tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
12:45-13:00 Menyhárd Attila kutatóprofesszor, NKE ITKI
Adatgazdaság az egészségügyi szektorban
13:00-13:15 Kovács Gábor kutatóprofesszor, NKE ITKI
Az egészségügyi adatvagyon – kiaknázatlan lehetőségek és rendkívüli kockázatok a digitális térben
13:15-13:30 Nogel Mónika egyetemi docens, NKE
Precíziós medicina és egészségügyi egyenlőtlenségek
13:30-13:45 Simon Tibor ügyvezető, DokiApp
A DokiApp esettanulmány tapasztalatai
13:45-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 5. LAPKIADÓK, SZERZŐK ÉS PLATFORMOK

A szekciót vezeti: Lábody Péter SZTNH, kutató, NKE ITKI
12:45-13:00 Kovács Tibor elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete
Az új sajtókiadói jogok érvényesítése – kihívások és tapasztalatok
13:00-13:15 Kabai Eszter jogi igazgató, ARTISJUS
Zeneművek felhasználásának szerzői jogi engedélyezése a DSM irányelv átültetése után
13:15-13:30 Detrekői Zsuzsa Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Paradigmaváltás a szerzői jogi irányelvben
13:30-13:45 Juhász Levente Public Policy Manager, Google
Gondolatok a szerzői jogi szabályok módosítása kapcsán
13:45-14:15 Q+A

14:15–14:30 Kávészünet

SZEKCIÓÜLÉSEK III. (14:30–16:00)

SZEKCIÓ 6. MÉDIA ÉS NYILVÁNOSSÁG

A szekciót vezeti: Szikora Tamás tudományos segédmunkatárs, NKE ITKI
14:30-14:45 Bartóki-Gönczy Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK
A műhold megakonstellációk hatása a demokráciára
14:45-15:00 Gosztonyi Gergely egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
European Media Freedom Act
15:00-15:15 Klein Tamás egyetemi docens, METU
Az újmédia hatása az alapjogok érvényesülésére, különös tekintettel a véleményszabadságra – paradigmaváltás előtt az alapjogi gondolkodás?
15:15-15:30 Papp János Tamás tudományos segédmunkatárs, PPKE JÁK
Az Európai Unió platformszabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében
15:30-15:45 Csudai Tünde doktorandusz, NKE KDI
A tömegtájékoztatásra irányadó médiaszabályozás (újabb) kihívása. A pluralizmus érvényesülése a tájékoztatás piacán
15:45-16:00 Q+A

SZEKCIÓ 7. A MAGÁNÉLET VÉDELME

A szekciót vezeti: Naszladi Georgina tanácsadó, Alkotmánybíróság
14:30-14:45 Necz Dániel LL.M. PhD hallgató, PPKE JÁK; ügyvéd, SimpLEGAL Dr. Necz Dániel Ügyvédi Iroda
Az arcfelismerő rendszerek hatása a demokráciára
14:45-15:00 Pók László adatbiztonsági és adatvédelmi jogi szakjogász
A magánszféra védelmének szerepe a 21. századi demokráciában
15:00-15:15 Zanathy Anna doktorandusz, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Profilozás a közösségi oldalakon: áldás vagy átok?
15:15-15:30 Molnár András adjunktus, SZTE ÁJTK, Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet
Magánszféra XXI. századi módra: a „mental privacy” fogalmával kapcsolatos alapjogi dilemmák, különös tekintettel az önvádra kötelezés tilalmára
15:30-16:00 Q+A

SZEKCIÓ 8. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

A szekciót vezeti: Pünkösty András tudományos munkatárs, NKE ITKI
14:30-14:45 Báldy Péter ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézete
Lehet-e diszkriminatív a Mesterséges Intelligencia? – A MI alkalmazásának diszkrimináció-kockázatai
14:45-15:00 Hárs András adjunktus, NKE ÁNTK
Conceptual Difficulties and Regulatory Divergence in the Transformation of Human Rights
15:00-15:15 Domokos Márton ügyvéd, szenior tanácsadó, CMS Budapest Ügyvédi Iroda
Hogyan segíthetik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos „emberi jogi hatásvizsgálatok” a demokráciát
15:15-15:30 Katona Illés hallgató, ELTE ÁJK
Elvesztett emberség – autonóm fegyverek és demokrácia
15:30-15:45 Kántor Ákos doktorandusz, KRE ÁJK
MI és a jogalkotás – kihívások és dilemmák
15:45-16:00 Q+A”

Forrás:
Konferenciafelhívás: Az új technológiák hatása a demokráciára; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2022. május 13.

Közigazgatás, politika

Rendkívüli, hétvégi nyitvatartással segítik a kormányablakok a június 30-án lejáró személyazonosító okmányok cseréjét

„Rendkívüli, hétvégi nyitvatartással segítik a kormányablakok a június 30-án lejáró személyazonosító okmányok cseréjét – közölte Uzsák Katalin, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára a kormányhivatalok honlapjára vasárnap feltöltött videójában.

Uzsák Katalin azt mondta: május végétől június végéig Budapest és Pest megye valamennyi kormányablaka, vidéken pedig több mint 120 kijelölt kormányablak fogadja az ügyfeleket szombaton és vasárnap 8 és 14 óra között, pünkösdvasárnap kivételével. Ezeken a hétvégéken kizárólag a veszélyhelyzet alatt lejárt személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél cseréjét lehet intézni.

A nyitva tartó kormányablakokról a kormanyablak.hu oldalon tájékozódhatnak – mondta Uzsák Katalin, aki hozzátette: ügyintézéssel és várakozással együtt átlagosan 30-60 perc alatt intézhető el az okmánycsere.

A helyettes államtitkár kiemelte: nincs szükség előzetes időpontfoglalásra, akkor is érdemes felkeresni a kormányablakot – akár hétvégén, akár hétköznap -, ha a foglalható időpontok már beteltek.
Fontos tudni, hogy a vezetői engedély meghosszabbítása ügyfélkapun keresztül online is intézhető, amennyiben a háziorvos az orvosi alkalmassági engedélyt kiállította – mondta Uzsák Katalin.

Hozzátette: a lejárt forgalmi engedélyek ügyében nem a kormányablakokat, hanem a műszaki vizsgaállomásokat kell felkeresni.

Június 30-án valamennyi, a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt automatikusan meghosszabbított okmány érvényessége lejár. Egyre többen keresik fel a határidő közeledtével a kormányablakokat, ezért bővítik azok kapacitását – indokolta a helyettes államtitkár a hétvégi nyitvatartást. Mint mondta, ennek köszönhetően június végéig akár 500 ezerrel több ügyfelet is tudnak fogadni. Uzsák Katalin arra kérte az embereket, hogy ne halasszák az utolsó pillanatra okmányaik megújítását, mivel azok a mindennapi életben elengedhetetlenül fontosak.”

Forrás:
Hétvégén is intézhetők a lejárt személyi okmányok; Origo/MTI; 2022. május 22.

Pintér Sándor országgyűlési meghallgatásai

„Amennyiben a kollégák megkapják a támogatást, úgy egészségügyi, oktatási területen is eredményes munkát tudna végezni a Belügyminisztérium, hangzott el Pintér Sándor meghallgatásainak egyikén. A belügyminiszter-jelölt szerint azzal, hogy az egészségügy a tárcája irányítása alá kerül, jó kezekben lesz az ágazat.

A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában szerdán arról beszélt, kiemelt feladata lesz a rendvédelmi szervek hivatásos állomány illetményének rendezése, az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében. Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte, az országban továbbra is rend van, 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma, a közterületen elkövetett bűncselekmények száma például 115 ezerről 46 ezerre csökkent, írja az MTI. Mint mondta, ez is azt mutatja, a büntetőpolitika helyes úton jár. Az állampolgárok biztonságérzete lényegesen jobb, mint 12 évvel ezelőtt, és célkitűzésünk, hogy a következő időszakban tovább javuljon, mondta, megjegyezve, hogy ebben nemcsak a rendőri munkának van szerepe, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásának is.

Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére, hogy miként kerül a BM-hez az oktatás és az egészségügy, Pintér Sándor felidézte: erre már korábban is volt példa, és jelezte, a tárca feladatait mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni, és bízik benne, a jelenlegi vezetők ezeknek a követelményeknek meg tudnak felelni. A miniszterjelölt jelezte: parlamenti államtitkára Rétvári Bence lesz, Papp Károly rendészeti államtitkár más beosztást fog kapni, a rendvédelmi szervek felső vezetésében pedig nem tervez személyi változtatást.

A honvédelmi és rendészeti bizottság 6 igen szavazattal, 2 ellenzéki képviselő tartózkodásával támogatta Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezését.

*

Szokatlan szerepben beszélt a kulturális bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor. A belügyminiszter – és a következő ciklus belügyminiszter-jelöltje – ugyanis a közoktatást is feladatul kapta tárcájához. A polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte expozéját Pintér. A miniszterjelölt szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként, írja a propeller.hu a Telex nyomán.

A kulcsszó a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik. „Modernizációs folyamatot is szeretnénk folytatni”, ez részben „az informatika fejlesztését” jelenti az oktatás területén. Kimondta még a teljesítmény mérésének fontosságát is, de itt is címszavak, és egyelőre nem konkrétumok hangzottak el.

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” – közölte, majd példaként a „leszakadó területeken” az iskolákhoz telepített kamerás megfigyelő rendszert hozta fel.

Az MTI szerint együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának szerdai ülésén. Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető miniszter közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás. Hangsúlyozta, a fókuszban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez.

Kiemelte, a tankönyvek fejlesztésénél lényeges szempont az informatika gyors változása. Hozzátette, a digitális fejlesztés eleme az informatikai tudás mellett az eszközök kezelésének oktatása is. Aki most nem alkalmazza az informatikát, nem fejleszti az informatikát, az lemarad a fejlődésben, jelentette ki, hozzátéve, a versenyben maradáshoz a tanárok képzésére is szükség van. Célként említette a használható tudás átadását, olyan ifjúság nevelését, amelyik „az Európai Unió élmezőnyébe képes vezetni Magyarországot”. Hangsúlyozta, a folyamatos változást figyelembe kell venni, különben vesztébe kényszerítjük a társadalmat. Arról beszélt, azonos színvonalú és megfelelő eszközellátást kell biztosítani az iskoláknak, felvetve, hogy szükség van-e ennyi iskolára, például csekély létszámú évfolyamok esetén.

Pintér Sándor fontosnak nevezte a nyelvi kompetenciák erősítését, a digitális készségek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszer minden tehetséget felismerjen, közülük pedig senki ne kallódjon el. Kitért arra, hogy az iskolai nyelvoktatás eddig nem hozta az elvárt eredményeket, majd célként említette a külföldi nyelvoktatási program folytatását. Pintér Sándor szerint a nemzetközileg elismert nagy diplomáciai nyelvek és a környező álamok nyelvét kellene elsőbbségben részesíteni az oktatásban.

A teljesítmény- és minőségmérés, valamint a modernizáció fontosságát hangsúlyozva folyamatos értékelést ígért, amellyel nyomon követhető, hogy szeptembertől a tanév végéig milyen fejlődést ért el diákjainál a pedagógus. Megemlítette: az esélyteremtéshez a diákok képességeinek felmérésére is szükség van.

Kiemelte: a következő időszakban jelentős uniós források érkezhetnek a szférába, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre. Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van, fogalmazott Pintér Sándor az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságát hangsúlyozva, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást.

Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy „ez nem elhatározás kérdése”, hanem az ország gazdasági helyzetéé. Kiemelte, nem ígér semmit ezen a területen, majd hozzátette, a rendőrségi fizetések a jó szervezettség és teljesítmény dacára nem sokkal előzik meg a pedagógusokét.

A közoktatás résztvevőinek terheivel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Pintér Sándor azt mondta, a hazai tanárok és diákok óraszáma az uniós átlag körül van, de szerinte ebben az összehasonlításban azokat az országokat kellene alapul venni, amelyek tudománya, gazdasága „kitört” az utóbbi években; ezekhez képest viszont Magyarországon kétharmadnyi a terhelés. Hozzátette, a kérdés az, „hova akarunk továbbmenni”.

Az Országgyűlés kulturális bizottsága 12 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.

*

A belügyminiszter a Népszava szerint kitért arra is, hogy ha a tárca történetét nézzük, úgy korábban a mindenkori belügy alá tartoztak az oktatási képzési ügyek, ám szociális területen is voltak jogosítványai. A Horthy-érában, Keresztes Fischer Ferenc és Klebelsberg Kunó alatt is a mindenkori belügy alá tartoztak ilyen kérdések. Később komoly átalakítás alá került a BM, így 1945 után volt olyan, hogy az egész rendőrség, az elhárító szervezetek és a titkosszolgálatok teljes terjedelmében is odatartoztak. „Mindig a kor körülményeinek megfelelően kell a belügy feladatait meghatározni” – foglalta össze a gondolatait Pintér arról, hogy miért jött létre egy mamut minisztérium a tárcájából.

Amennyiben a kollégák megkapják a támogatást, úgy egészségügyi, oktatási területen is eredményes munkát tudna végezni a Belügyminisztérium. Szerinte a BM csak a „stratégiai döntéseket” fogja meghozni. Döntéshozatal előtt konzultálna az érintettekkel, így a közös munkához tudományos tanácsokat, akadémikusokat kérne fel Pintér Sándor.

*

Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt szerint azzal, hogy az egészségügy a tárcája irányítása alá kerül, jó kezekben lesz az ágazat. A régi-új tárcavezető szerdán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, a már lerakott alapokon szeretne tovább építkezni közös együttműködéssel.

A politikus az egészségügy informatikai hátterének fejlesztését, bővítését, a szociális területeken az állam mellett az egyházakra, civil szervezetekre támaszkodást emelte ki, valamint beszélt a fogyatékkal élők élet- és munkakörülményeinek javításáról, az alapellátás szakellátáshoz való jobb illeszkedéséről, a várólisták csökkentéséről és az egészségügyi statisztikák rendbetételéről is.

Pintér Sándor kijelentette: megnyugtat mindenkit, gyógyítani nem fog, és nem egyedül szeretné vezetni a népjóléti területet. Elmondása szerint a „törzsi vezetésben” hisz, ahol minden szakterület képviselője elmondhatja véleményét, tudásával hozzájárulhat az ágazatok jobbításához. A jó megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő előkészítés, szervezés, rend a végrehajtásban, valamint a teljesítmény mérése és a minőségellenőrzés, nyomatékosította Pintér Sándor, jelezve, valamelyest ismeri az egészségügyi ágazatot, hiszen a pandémia alatt az operatív törzs irányításával már szerzett tapasztalatot.

Az MTI részletes beszámolója szerint a szociális segítségnyújtás témakörét említve azt mondta, az emberek sajátosan értelmezik a másokról gondoskodást, úgy gondolják, mintha az kizárólag állami monopólium, feladat lenne. Pintér Sándor szerint azonban ez társadalmi összefogást igénylő feladat, ahol egy-egy célfeladat ellátásában kiemelten számít az egyházakra, a civil szervezetekre, az önkormányzatokra és a családokra is. Szeretné az e téren eddig összegyűlt tapasztalatokat hasznosítani, és ugyanígy számít a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál is az egyházi szereplőkre. Ezen a területen jelentősen emelné az egyházi közreműködés arányát.

A fogyatékossággal élő emberek esetében, akiknél ez lehetséges, meg kell teremteni az önálló élet lehetőségét képzéssel, munkahelyteremtéssel, a munkaadók ösztönzésével. Jelezte, elégedetlen a megváltozott munkaképességűek 44 százalékos foglalkoztatási rátájával, mint mondta: a következő ciklusra szeretné elérni a 60-70 százalékot.

Az egészségügyet érintve Pintér Sándor azt mondta: olyan rendszert és lehetőségeket szeretne kialakítani, amely jobb ellátást eredményez. Hozzátette: kitart az öt nemzeti egészségügyi program mellett, megerősítve a népegészségüggyel.

A szakdolgozók helyzetén, mondta, van mit javítani, különösen a diplomás szakdolgozók helyzetét kell rendezni. Úgy látja, az egészségügyi jogállási törvény jó irány, a hálapénz rendezése megtörtént, azonban a tapasztalatok szerint „van egy orvosi réteg, amely megpróbálja a (hálapénzről szóló) jogszabályt kijátszani”. Pintér Sándor hangsúlyozta: a hálapénz elfogadása vesztegetés, a paraszolvencia „egy belső rákos daganat az egészségügy területén, és továbbra is a rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményt elérni”.

Ezenkívül szeretné hatékonyabbá tenni a különféle források felhasználásának ellenőrzését, az intézményi gazdálkodást és a minőségellenőrzést. Ez jelenti a szervezetek és az orvosok elvégzett munkájának ellenőrzését és minőségi megítélését. Véleménye szerint ezek a későbbiekben jobbá, eredményesebbé teszik az ellátást.

Át kell tekinteni az orvosképzést is, és bár ez a terület nem a Belügyminisztérium alá tartozik, csak jól képzett, a technológiai vívmányokat használó orvosokkal lehet jól gyógyítani, mondta. További feladatként jelölte meg a miniszter a népegészségügy megerősítését, az alapellátás jobb illeszkedését a szakellátáshoz, valamint az ügyeleti rendszer racionalizálását.

Mindennek keretet és „hátteret” adnak az informatikai fejlesztések, a digitális rendszerek és a mesterséges intelligencia. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt) tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül a háziorvosi ellátáson át a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen. Fejleszteni kell a telemedicina rendszerét is, mondta a belügyminiszter-jelölt.

Pintér Sándor konstruktív együttműködést szeretne valamennyi kórházigazgatóval, a szakmai kollégiumokkal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával. Jelezte: egészségügyi tudományos tanácsadói testületet hoznak létre a Belügyminisztériumon belül.

A 444 tudósításában arra is kitér, hogy Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.

Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről.

Képviselői kérdésre a belügyminiszter-jelölt elmondta, a gyermekétkeztetés gyakorlata jó, azonban érdemes megfontolni, hogy a kistelepüléseken nem lenne-e érdemes azt közfoglalkoztatással megoldani. Ebbe akár a büntetés-végrehajtás is bekapcsolódhatna alapanyag-beszállítással, tette hozzá az MTI szerint.

Pintér Sándor kitért arra, hogy az orvoslétszámot meghatározó statisztikákat is rendbe kell tenni. Mint mondta, arról, hány praktizáló orvos van ma Magyarországon, minden szervezetnek és hatóságnak eltérő számai vannak.

A koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban Pintér Sándor elmondta, azokat leltározták, szervizelték és vagy kórházak használják vagy készenlétben vannak. Szintén képviselői kérdésre válaszolva a politikus közölte: az Ukrajnából érkezők ellátására is felkészült az ellátórendszer, azonban eddig kétszáz alatt volt a kórházi ellátásra szorulók száma, lőtt sebbel kevesebb, mint tíz embert kellett ellátni.

Pintér Sándort a népjóléti bizottság tíz igen, három nem szavazattal alkalmasnak találta a miniszteri poszt betöltésére. Munkájában Rétvári Bence parlamenti államtitkárként fogja segíteni, és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság élén továbbra is Jenei Zoltán segíti a belügyminisztert.”

Forrás:
Pintér Sándor: Jó kezekbe kerül az egészségügy; Medical Online; 2022. május 18.

Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár

„A MedicalOnline több forrásból megerősített információja szerint Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár a területet felügyelő Belügyminisztériumban.

Takács Péter eddig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott. Ezt megelőzően egy évig vezette az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőt megbízott főigazgatóként. Az intézménynek korábban, 2015-2017 között finanszírozási osztályvezetője és járóbeteg-ellátási igazgatója is volt.

Az 1979-es, pápai születésű, orvos végzettségű szakember az államigazgatásban is gyakorlatot szerzett korábban. 2012 és 2015 között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI) egészségügyi szakreferensként, majd az intézmény jogutódjánál, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK) orvosszakmai tanácsadóként és megbízott térségi igazgatójaként tevékenykedett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikai főosztályvezetője volt 2017 és 2019 között.

A leendő államtitkár már egészen ifjú korában, a Semmelweis Egyetemen is vállalt vezetői szerepet; a hallgatói önkormányzatot négy éven át irányította, a Magyar Rezidens Szövetséget pedig két esztendőn keresztül elnökölte. Tíz évig volt a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségének tagja.

Az Emmi-ben végzett feladatairól korábban, a János kórház igazgatójaként a Hegyvidék című kerületi lapnak azt is elmondta: „másfél évig hozzám tartozott az egészségpolitikai kommunikáció, az általam vezetett főosztály lektorálta, vagy adta a szakmai választ a sajtómegkeresésekre”. Ugyanitt beszélt arról is, hogy a főosztály feladatkörében az alapellátástól a mentőszolgálaton és a sürgősségi ellátáson át a közegészségügyig, a népegészségügyi portfóliót is beleértve, az egészségügy szinte teljes spektrumának minisztériumi koordinációját végezte csapatával.

A négygyermekes családapa az interjúban úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy az ember valahol megállja a helyét, kellő alázattal és elkötelezettséggel kell hozzáállnia a rá bízott feladathoz”.

Lapunk úgy tudja, hogy Pintér Sándor, mint egészségügyért is felelős miniszter számos más jelölt közül, hosszas mérlegelést követően választotta a Belügyminisztérium irányítása alatt álló OKFŐ helyettes vezetőjét az államtitkári pozícióra, amelyre múlt hét óta folyt a casting.”

Forrás:
Takács Péter lesz az új egészségügyért felelős államtitkár; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2022. május 20.

Csák János: A jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca

„Az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt szerdán, az Országgyűlés Népjóléti bizottsága ülésén.

Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető.

A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés, felsőoktatás, tudomány támogatását, mindazon rendszerek megerősítését, amelyek a belföldön kifejlődött tudást, innovációs és üzleti képességeket egymással összehangolva megsokszorozzák, új ötletek megszületését segítik elő – mondta Csák János.

Hozzátette, az új tárca a magáénak vallja azokat a célokat, amelyekért az előző Orbán-kormányok 1998 óta dolgoztak.

Elsőként említette ezek közül a békét és biztonságot, valamint a családhoz, nemzethez, nyugati civilizációhoz kapcsolódó kötődés megerősítését. A másik két „emberi jó” az életnek értelmet adó egyensúly, valamint a gondoskodás, vagyis minél többeket támogatni abban, hogy „magabíró, és másokon is segíteni tudó” emberek legyenek – fűzte hozzá.

Csák János miniszteri munkája során a legfontosabb szempontnak az ország mozgásterét meghatározó geopolitikai és ökológiai feltételeket fogja tekinteni. Kiemelte, hogy ezen keretek között kell megoldásokat találni az innovációs kihívásokra, a technológia és a vállalkozások fejlesztésére, vagyis mindenre, ami megkönnyíti az emberek életét, de semmi olyat nem támogatva, ami rombolná az értékeket. A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is azt fogja segíteni, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, értékei továbbadására. Családi és személyes döntésekbe a kormány nem akar beleszólni ezután sem, de segíteni akar abban, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, beléphessen a munkaerőpiacra, tartalmasabb legyen az élete – mondta. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket pedig a családokban, illetve az iskola és az egyház korokon átívelő intézményeiben örökítheti át egyik nemzedék a másikra – hangsúlyozta.

Csák János megjegyezte, hogy az új kormányzati struktúra ma még talán szokatlannak tűnhet, de a vállalati világ tapasztalatai alapján ma már nem azok a szervezetek sikeresek, amelyek szigorúan szabott keretek, lehatárolt feladatokon dolgoznak, hanem azok, amelyek projektszerűen, másokkal együttműködve valósítják meg a céljaikat.
A világ előtt álló új korszak a háború és a gazdasági nehézségek miatt nem ígérkezik könnyűnek, de Magyarország számára előnyt jelenthet, hogy az elmúlt 12 évben jó kezdeményezések sokasága jött létre, így az új minisztériumnak is lesz mire építkeznie a most kezdődő kormányzati ciklusban – mondta a miniszterjelölt.

Meg kell erősíteni a szakképzést

Meg kell erősíteni a szakképzést, a felsőoktatásban az ösztöndíjrendszert, és az a cél, hogy az embereket hozzásegítsék ahhoz, hogy megálljanak a maguk lábán – mondta bizottsági meghallgatásán.

„A miértekre fókuszálva csoportosítjuk a hogyanokat. A nekem szóló felkérés alapján ezért kerül hozzám a családok ügye, a tágabb értelemben vett kultúra, a szakképzés, a tudomány, a felsőoktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés”.

A miniszterjelölt, akinek kinevezését a testület támogatta, az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektjének nevezte az egyetemi modellváltást, és beszámolt arról, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. Csák János szerint Magyarországnak háromezer kutatómérnökre lenne szüksége, és fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzését.

Csák János jelölését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.”

Forrás:
Csák János: A jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca; Origo/MTI; 2022. május 18.

Nagy Márton: Önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni

„A vidék felzárkóztatása nélkül nincsen fenntartható hazai növekedés; Budapest háromszor fejlettebb, mint néhány vidéki régió, ezt az ollót zárni kell – minderről Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszterjelölt beszélt szerdai bizottsági meghallgatásán. A gazdasági bizottság 10 igen és 4 nem mellett támogatta Nagy Márton kinevezését.

Az MFB, az Eximbank területért leszek felelős, valamint a többségi és kisebbségi tulajdonú pénzintézetekért – mondta Nagy Márton. A pénztőke és a biztosítási piac szabályozása is a minisztérium hatáskörébe tartozik, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolatok is – tette hozzá. Mindezek mellett a felelősségi körébe tartozik a versenyképesség és az állami vagyon. Fónagy János lesz a parlamenti államtitkár.

Önálló és önellátó gazdaságpolitika kell

Nagy Márton ismertetése szerint a fenntartható felzárkózás a legfontosabb feladat. Egy önálló és önellátó gazdaságra kell támaszkodni. Egy viharos évtizedbe léptünk, rég nem látott folyamatok vannak a pandémia és az orosz-ukrán háború miatt, az energiaárak a csúcson vannak. A gabonaárak is csúcson vannak, kétszeresére nőttek tavaly óta – mondta a miniszterjelölt. Mindezzel párhuzamosan a 10 éves államkötvények kamatai világszerte emelkednek – tette hozzá.
Olyan dolgok történnek a világban, amiket el nem tudtunk képzelni, így pedig a közgazdaságtan alapvető viszonyai és szabályai változtak meg.

A magyar infláció a középmezőnyben van az Unióban, de ma már nagyobb a félelem a recessziótól, mint az inflációtól – mondta Nagy Márton. Gyorsnak és fenntarthatónak kell lennie a magyar gazdaságnak.

Ezért nem szükséges gyorsan bevezetni az eurót

Sem rövid, sem középtávon nem kérdés az euró bevezetése, mivel annak bevezetése a magyar gazdaságpolitika önállóságának a feladása lenne.
Nagy Márton kijelentette, hogy a kormány tartani fogja idén a 4,9 százalékos hiánycélt, míg jövőre az 3,5 százalék lesz. Tovább csökkenti a kabinet az államadósságot, valamint jövőre a fizetési mérlegben többlet lesz – tette hozzá.
A vidék felzárkóztatása nélkül nincsen fenntartható hazai növekedés; Budapest háromszor fejlettebb, mint néhány vidéki régió, ezt az ollót zárni kell.

Szólt arról is, hogy a magyar kifektetések is fontosak, és csomó ágazatban tovább kell növelni a magyar tulajdoni arányt – mondta Nagy Márton. Az építőanyag-ipar, a biztosítók és a kiskereskedelem területén növelni kell a magyar tulajdon arányát. Magyarországon jelentős az energiafüggőség aránya, míg élelmiszerben lényegesen jobban állunk, mert többet exportálunk, mint importálunk GDP-arányosan – hívta fel a figyelmet. Ezen is változtatni kell – tette hozzá.

A növekedésnek beruházásalapúnak kell lennie

Nagy Márton kérdésre elmondta, a növekedésnek beruházásalapúnak kell lennie.
Tavaly az Unió élvonalában voltunk a beruházási rátát tekintve, és erre büszkének kell lenni.
A legfontosabb pedig, hogy a megvalósult beruházások profitjának minél nagyobb része maradjon itthon – tette hozzá.

A családtámogatásból nem elvenni kell, hanem hozzá kell tenni –
mondta egy másik kérdésre a miniszterjelölt.

2015-ben a kormány és a jegybank kivezette a devizahitelezést, jelenleg ilyen nincs. Ha akkor nem dönt így a kormány és a jegybank, akkor a svájci frank jelentős erősödése miatt ma 60 százalékkal nagyobbak lennének a törlesztőrészletek –
mondta Nagy Márton.

Az energiaszankciókról azt mondta, hogy Brüsszel anélkül kezdte el az egészet, hogy bármilyen hatástanulmány készült volna. Nagy szerint Magyarország megnézte a szankciók hatását.
Azonnali olajszankciók esetén a Brent ára 185 dollárra emelkednek, és az ország nem tudná beszerezni a szükséges olaj 30-40 százalékát. Ha van átmeneti idő, akkor a Brent 130-140 dollárra nőne, és ez azt jelentené, hogy a benzin ára körülbelül 800 forintra emelkedne
– mondta Nagy Márton. Ha valaki lépni akar az olajembargó esetében, akkor 15-18 milliárdra van szüksége Magyarországnak.

A gázembargó esetében a német kutatóintézetek is arról beszélnek, hogy kétszeresére emelkedne a gáz ára, és a német gazdaság recesszióba kerülne – mondta Nagy.

A miniszterjelölt kérdésre azt mondta, hogy az infláció jelentős része globális eredetű, és alapvető oka a háború. Mindezt a brit jegybank is megerősítette.

Nagy Márton egy másik kérdésre azt mondta, egy kézbe kerül az MFB és az Eximbank-csoport. Ebből adódóan a pénzügyi eszközöket koordinálni kell – tette hozzá.

A magyar jegybank fellépett az inflációval szemben, míg az európai jegybank nem lépett – mondta Nagy Márton.
A négy árstop körülbelül 6 százalékponttal hozza lejjebb a hazai inflációt.

Ameddig a 9 százalékos társasági adót meg tudjuk tartani, addig azt tartani kell, mert ez egy jelentős versenyelőny – mondta Nagy egy másik kérdésre. Ez a magyar út, és ezért nem kell változtatni a magyar adórendszeren, és a globális minimumadóval szemben kitartunk – tette hozzá.

A gazdasági bizottság 10 igen és 4 nem mellett támogatta Nagy Márton kinevezését. ”

Forrás:
Nagy Márton: Önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni; Kovács András; Origo; 2022. május 18.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Adatkormányzási rendeletet (Data Governance Act, DGA)

„Az Európai Parlament után ma az Európai Unió Tanácsa is elfogadta az azt új rendeletet, melynek célja az adatok elérhetőségének előmozdítása és megbízható környezet kialakítása, hogy megkönnyítse azok kutatási célú felhasználását, valamint innovatív új szolgáltatások és termékek létrehozását.

Az Adatkormányzási rendelet (Data Governance Act, DGA) szilárd mechanizmusokat hoz létre a közszféra bizonyos védett adatai újrafelhasználásának megkönnyítésére, az adatközvetítő szolgáltatásokba vetett bizalom növelésére és az adataltruizmus előmozdítására EU-szerte.

Ez az új rendelet az adatgazdaság megerősítését célzó európai adatstratégia fontos eleme. Az új szabályok a rendelet hatálybalépését követő 15 hónap elteltével lépnek életbe.

A közszféra védett adatainak szélesebb körű újrafelhasználása

Az Adatkormányzási rendelet olyan mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi a közszféra azon adatainak biztonságos újrafelhasználását, amelyekre mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például az üzleti titkok, a személyes adatok és a szellemi tulajdonjogok által védett adatok. Az ilyen típusú adatok újrahasználatot lehetővé tévő közszférabeli szervezeteket technikailag megfelelően el kell látni, hogy a magánélet és a titoktartás védelme teljes körűen megőrizhető legyen.

E tekintetben az Adatkormányzási rendelet kiegészíti a 2019. évi nyílt adatokról szóló irányelvet, amely nem terjed ki az ilyen típusú adatokra.

A közszféra adatainak újrafelhasználására vonatkozó kizárólagos megállapodások akkor lehetségesek, ha az általános érdekű szolgáltatás nyújtásához indokolt és szükséges. A meglévő szerződések maximális időtartama 30 hónap, az új szerződések esetében pedig 12 hónap.

A Bizottság egységes európai hozzáférési pontot hoz létre a közszféra adatainak kereshető elektronikus nyilvántartásával. Ez a nyilvántartás a nemzeti egységes információs pontokon keresztül lesz elérhető.

Az adatközvetítés új üzleti modellje

Az Adatkormányzási rendelet keretet hoz létre a vállalatok és magánszemélyek adatainak biztonságos megosztását biztosító adatközvetítő szolgáltatások előmozdítására.

A vállalatok számára ezek a szolgáltatások digitális platformok formájában is megvalósulhatnak, amelyek támogatják a vállalatok közötti önkéntes adatmegosztást, és megkönnyítik az adatmegosztási kötelezettségek teljesítését – legyen szó bármilyen nemzeti vagy európai szabályozásról. E szolgáltatások használatával a vállalatok megoszthatják adataikat anélkül, hogy félniük kellene attól, hogy mások vissza fognak élni velük, vagy elveszítik versenyelőnyüket.

A személyes adatok tekintetében az ilyen szolgáltatások és szolgáltatóik segítik az egyéneket az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) biztosította jogaik gyakorlásában. Segít az egyéneknek adataik feletti teljes ellenőrzésük fenntartásában, és lehetővé teszi, hogy megosszák azokat egy megbízható céggel. Ez történhet például olyan újszerű személyes információ-kezelési eszközökkel, mint a személyes adatterületek vagy adattárcák, ezek olyan alkalmazások, amelyek az adatbirtokos hozzájárulása alapján megosztják az adatokat másokkal.

Az adatközvetítő szolgáltatókat nyilvántartásba kell venni, hogy ügyfeleik tudják, megbízhatnak bennük.

A szolgáltatók a megosztott adatokat más célra nem használhatják fel. Nem fognak hasznot húzni az adatokból – például úgy, hogy továbbadják azokat. Mindazonáltal díjat számíthatnak fel az általuk végrehajtott tranzakciókért.

Adataltruizmus a közjó érdekében

Az Adatkormányzási rendelet azt is megkönnyíti az egyének és a vállalatok számára, hogy adataikat önkéntesen hozzáférhetővé tegyék a közjó érdekében, például orvosi kutatási projektek esetében.

Azok a jogalanyok, amelyek közérdekű célból adatokat szeretnének gyűjteni, kérhetik, hogy szerepeljenek az elismert adataltruizmussal foglalkozó szervezetek nemzeti nyilvántartásában. A regisztrált szervezeteket EU-szerte elismerik. Ez megteremti a szükséges bizalmat, és arra ösztönzi az egyéneket és a vállalatokat, hogy szélesebb körű társadalmi felhasználásra adományozzák adataikat.

Ha egy szervezet azt akarja, hogy az Adatkormányzási rendelet szerint adataltruizmussal foglalkozó szervezetként ismerjék el, akkor meg kell felelnie egy meghatározott szabálykönyvnek.

A szolgáltatók egyszerű azonosítása

A logó formájában megvalósuló önkéntes tanúsítás megkönnyíti a megfelelő adatközvetítő szolgáltatók és adataltruizmussal foglalkozó szervezetek azonosítását.

Európai Adatinnovációs Testület (European Data Innovation Board)

Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amely tanácsokkal látja el és segíti a Bizottságot az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozásában, és egyéb feladatai mellett, iránymutatásokat ad az adatterek fejlesztésének elősegítésére.

Nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és azok továbbítása

Az Adatkormányzási rendelet biztosítékokat hoz létre a közszféra adatai, az adatközvetítő szolgáltatások és az adataltruizmussal foglalkozó szervezetek számára a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbítása vagy az azokhoz való kormányzati hozzáférés ellen. A személyes adatok tekintetében az EU már rendelkezik hasonló biztosítékokkal a GDPR esetében.

A Bizottság különösen – a másodlagos jogalkotás révén – megfelelőségi határozatokat fogadhat el, amelyekben kijelenti, hogy egyes nem uniós országok megfelelő biztosítékokat nyújtanak az EU-ból továbbított nem személyes adatok felhasználására vonatkozóan. Ezek a határozatok hasonlóak lennének a személyes adatokkal kapcsolatos, a GDPR szerinti megfelelőségi határozatokhoz. Ilyen biztosítékokat akkor kell létezőnek tekinteni, ha az érintett országban egyenértékű intézkedések vannak érvényben, amelyek az uniós vagy tagállami jog által biztosítotthoz hasonló védelmi szintet biztosítanak.

A Bizottság szerződéses mintazáradékokat is elfogadhat a közszektorbeli szervek és a továbbfelhasználók támogatására az Adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok harmadik országokba történő továbbítása esetén.

A rendelet alkalmazásának ütemterve

Az új szabályok a rendelet hatálybalépését követő 15 hónap elteltével lépnek életbe.

Következő lépések

A Tanács ma jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, a jogalkotási aktust elfogadták.

Miután az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta, közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a kihirdetést követő 20. napon hatályba lép

Lásd még
REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on European data governance and amending Regulation (EU) 2018/1724 (Data Governance Act)
A digital future for Europe (background information)”

Forrás:
Council approves Data Governance Act; Európai Unió Tanácsa; 2022. május 16.

Navracsics Tibor: Macron beszéde az európai integráció jövőjéről

„Emmanuel Macron május kilencedikén, az Európai Parlamentben elmondott beszéde akkor is figyelmet érdemelne, ha nyugodt időket élnénk. A francia köztársasági elnök beszédei eddig is számos új politikai lépésnek ágyaztak meg. Most azonban – frissen megválasztva a második elnöki ciklusára, az Európa jövőjéről szóló vita zárórendezvényén beszélve – még meghatározóbbnak tűnnek gondolatai az elkövetkező évek európai belpolitikájára nézve.

Robert Schuman 1950. május 9-én elhangzott beszéde óta a francia politikusok beszédei potenciálisan mérföldkövei az európai integrációnak. Különösen igaz ez a kijelentés Emmanuel Macron beszédeire, aki már első elnöki mandátuma alatt politikai arcélének egyik fő jellemzőjeként alakította ki Európa jövője iránti elkötelezettségét. Így volt ez 2017 szeptemberében, amikor a Sorbonne-on elmondott beszédével új lendületet adott az európai oktatási térség kialakításának, és azt sem árt észben tartanunk, hogy a most véget ért, Európa jövőjéről szóló vitasorozat kezdeményezője is a francia elnök volt.

Bár egy évvel ezelőtt a konzultációs sorozat nyitórendezvényén is mondott beszédet, a francia elnök szavait idén még hangsúlyosabbá tette a zordabb nemzetközi környezet mellett az a tény is, hogy ebben a félévben Franciaország adja az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét, nem is beszélve arról, hogy a frissen újraválasztott államfő demokratikus legitimációját sem kérdőjelezheti meg senki. Ha mindehhez még azt a körülményt is számításba vesszük, hogy – a németországi kormánykoalíció botladozásai miatt – ebben a pillanatban Franciaország kivételesen erős pozícióban lehet az Európa jövőjét meghatározó vitákban, akkor teljessé válik a kép, ami számomra a mostani beszédet a megszokottnál is fontosabbá teszi.

Macron alapvetően négy, a beszédében többé-kevésbé kifejtett javaslat köré építi fel az Európai Unió elkövetkező időszakáról alkotott véleményét. A jelenlegi válságos nemzetközi helyzetből az Unió akkor tud megerősödve kikerülni, ha két érték megvalósítását tűzi ki célul maga elé. A jövő Európai Uniójának mindenekelőtt függetlennek – azaz a stratégiai szuverenitás birtokosának – és hatékonynak kell lennie Macron szerint. Meg kell teremteni a függetlenséget a védelem, a környezeti politika, az élelmiszertermelés, a demokrácia és az információ szabadsága területén.

A közös védelmi politikai fejlesztések területén ez magában foglalja az ipari kapacitások kiépítését és növelését, de Macron ide érti az új típusú konfliktusok kezelésére való felkészülést is. A környezeti politikánál a jövőt egyértelműen a fosszilis energiahordozók használatának leépítésében, a karbonsemlegesség és az Oroszországtól való függetlenség kialakításában jelölte meg. A koronavírus-járvány és az Ukrajnában zajló háború élesen mutatta meg az európai élelmiszerellátási-láncok sérülékenységét. A jövő Európájának biztonságossá tétele éppen ezért megköveteli az élelmiszeripar függetlenségének erősítését is. A demokráciát és a jogállamiságot a szabad társadalmak előfeltételeként definiálja a francia elnök. Éppen ezért az európai függetlenség negyedik pilléreként jelöli meg a demokráciát és a civil hatalomgyakorlást erősítő lépéseket.

Ha a jövő Európai Uniója biztosítani akarja polgárainak támogatását, akkor sokat kell tennie a hatékonyság fokozásáért. Ennek érdekében Macron egy új konvent összehívását javasolja, amelynek feladata az Európai Unió működését szabályozó szerződés átfogó felülvizsgálata és módosítása lenne. Elöljáróban jelzi, hogy ez többek között a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztését is magában foglalja, ám a francia államfő részletesebb javaslatai az Európai Tanács júniusi ülésére készülnek el.

Ismerős Macron azon kezdeményezése, amely az eurozóna országainak némileg a többiektől elkülönült együttműködésére irányul. A francia elnök már korábban is javasolta egy közös eurozóna-költségvetés megalkotását, illetve egy eurozóna pénzügyminiszteri pozíció létrehozását. Most nem kezdeményezett konkrét lépéseket, csupán jelezte, hogy szerinte az eurozóna országoknak a többi tagállamtól elkülönülő, az azokkal folytatott együttműködésnél szorosabb kooperációt kellene folytatniuk, saját intézményekkel. Még akkor is, ha ez a többsebességes Európa forgatókönyvét is valósítja meg, ami már egyébként amúgy is létezik – állapítja meg kétségtelenül helytállóan.

Beszédének utolsó elemében állt elő a francia elnök legeredetibb javaslatával. Országa Európa-politikája régóta küzd azzal a dilemmával, hogy hogyan lehet az Unióban eladni a franciák bővítéssel kapcsolatos viszolygását, úgy, hogy az ne ártson az ország európai közképének. Macron most a gordiuszi csomót az európai politikai közösségről szóló indítványával kívánja átvágni. Az új közösség azoknak a keleti partnerségi és nyugat-balkáni országoknak állna nyitva, akik valójában teljes jogú európai uniós tagságra vágynak, ám a franciák szerint ez nem érhető el a számukra a közeli jövőben. Az európai politikai közösség ugyanakkor nem csak a reménytelenül várakozók klubja lenne: Macron egyértelműen utal arra beszédében, hogy az Európai Uniót éppen mostanában elhagyó Egyesült Királyság számára is nyitva állna a részvétel lehetősége.

Az európai politikai közösségben való tagság feltétele az Európai Unió értékeinek elfogadása, és magában foglalná az együttműködést az energiapolitika, a közlekedés, a személyek szabad mozgása, a befektetések, az infrastruktúra-fejlesztés és különösen az ifjúságpolitika területén. Az európai politikai közösség közel tartaná az Európai Unióval együttműködni akaró államokat, ugyanakkor nem garantálna automatikusan jövőbeli tagságot nekik.

Macron beszédének utóélete az Európai Tanács júniusi ülésén kezdődik. A retorikai fordulatok után akkor kell a francia elnöknek előállnia vita- és döntésképes javaslatokkal, amikre a tagállamok állam- és kormányfői is reagálhatnak. Akárhogyan alakul is azonban a beszéd tartalmi elemeinek további sorsa, a javaslatok többségével komolyan kell számolnunk, amikor az Európai Unió jövőjének változatait próbáljuk felvázolni.”

Forrás:
Macron beszéde az európai integráció jövőjéről; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 19.

Véget érhetnek-e az uniós jogállamisági viták?

„A jogállamisági viták évek óta meghatározzák az európai politika mindennapjait és Magyarország nemzetközi megítélését. Milyenek a jelenlegi kilátások, mikor és hogyan szűnhetne meg vagy mérséklődhetne ez a konfliktus?

A 2010-es évek elejétől kezdve az európai uniós politikai és intézményi szereplők folyamatosan kritikus szemmel tekintettek Magyarországra. Kezdetekben a kormány egyes intézkedései mentén fogalmaztak meg bírálatokat. Később már olyan vitáknak lehettünk szemtanúi, amelyek általában véve megkérdőjelezték, hogy Magyarországon, illetve később más tagállamokban érvényesül-e a jogállamiság.

A politika felhasználta a jogállam eredendően alkotmányjogi fogalmát, és a jogállamiságot a napi politikai harcok középpontjába helyezte. A fogalom eszközzé vált azon politikai erők kezében, amelyek a felek közötti egyenlő vita helyett a másik fél delegitimálását látták kifizetődőbbnek. Az érvek ütköztetésén alapuló lényegi politikai vita a mainstream uniós politikai és intézményi erők számára megspórolhatóvá vált azzal a taktikával, hogy a nemzeti függetlenség és szuverenitás mellett kiálló kormányokat és politikai formációkat eredendően jogállamiság-ellenesnek titulálták. Az Európai Unióban nemcsak általánossá vált ez a felállás, hanem a különböző „jogállamiságot védő” uniós eszközökön keresztül intézményesült is.

A már több mint egy évtizede húzódó jogállamisági viták nyomán kérdésként merül fel, hogy van-e ebből a helyzetből kiút, az uniós jogállamisági viták állandósult konfliktust testesítenek-e meg, illetve, hogy adott esetben miként lehetne ezeket mindenki számára elfogadhatóan lezárni.

A jogállamisággal kapcsolatos viták lezárása elsősorban politikai akarat függvénye, mivel a jogállamiság-politika működtetői elsősorban politikusok és politikai intézmények. Amennyiben olyan politikai átalakulások következnének be Európában, amely által a jogállamiság megsértésére vonatkozó „vádakat” megfogalmazó uniós intézmények és a vádak célkeresztjében álló országok vezetése azonos politikai platformra kerülne, a jogállamisági viták rövid idő alatt megszűnhetnének.

Ez hipotetikusan három esetben valósulhatna meg. Egyrészt akkor, ha a jobboldali konzervatív oldal többséget szerezne az európai színtéren az európai parlamenti választásokon vagy a különböző nemzeti választások alkalmával ilyen többség irányába változna meg az Európai Tanács és a Tanács politikai összetétele, amely az Európai Bizottságot is politikai változásra kényszerítené. Másrészt, ha a bírált országok politikai vezetése változna meg a tagállami választások következtében, és a ma konzervatív táborba tartozó országok is az uniós intézményeknek megfelelő politikai színezetet vennének fel. Harmadrészt pedig akkor, ha olyan váratlan fordulat következne be vagy olyan új meghatározó politikai törésvonal alakulna ki Európában, amely felülírja a jogállamisági viták mentén kialakult törésvonalat.

Ami az európai politikai színtér erőviszonyait illeti, az európai parlamenti választások 2024-ben esedékesek, így rövid távon erről az oldalról nem várható változás. A közelmúltbeli franciaországi elnökválasztás a folytonosság irányába hatott, a megelőző német választások pedig tovább erősítették a jogállamiság-politikának táptalajt biztosító uniós föderalista tendenciát.

A magyar politikai színtéren szintén folytonosság tapasztalható azzal, hogy a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon. A magyar politika nem a brüsszeli mainstreamnek kedvező módon alakult, így ez sem indokolja a fennálló viták megszűnését. A konfliktus folytatódására utal, hogy az Európai Bizottság elnöke a magyar országgyűlési választások másnapján bejelentette, hogy elkezdi alkalmazni Magyarországgal szemben a jogállamisági kondicionalitási rendeletet.

Ami a jogállamisági vitára hatással lévő, az eredeti törésvonalakat potenciálisan felülíró esetleges váratlan fordulatokat illeti, a februárban kirobbant orosz–ukrán háború szolgáltat példát arra, hogy az ilyen jellegű fejlemények sohasem zárhatók ki. Lengyelország történelméből adódóan olyan kemény álláspontot vett fel Oroszországgal szemben, amely imponál a kérdést inkább ideológiai, mintsem praktikus szempontból megközelítő európai fősodor számára. Ez a jelenség hatással van Lengyelország általános európai megítélésére, és legalább egy időre csökkentheti a jogállamisági viták mentén kialakult törésvonal jelentőségét ezen tagállam esetében.

Magyarország a háború tekintetében is speciális helyzetben van, amely nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben igazodjon az európai fősodor elképzeléseihez. Így hazánk esetében nem érvényesül a Lengyelország számára kedvező hatás. Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarország Ukrajnával határos országként élen jár a háborús menekültek befogadásában és a háború áldozatainak történő segítségnyújtásban. Mindez jelentős gazdasági terhet ró az országra, amely politikai és morális kötelezettséget keletkeztet az Európai Unió számára is: az talán Brüsszelben is érződik, hogy nem ez a megfelelő időpont az uniós források megvonására, vagy – Katarina Barley német szocialista európai uniós politikus korábbi szavaival élve – Magyarország „pénzügyi kiéheztetésére”. A képet árnyalja azonban, hogy az európai uniós retorikában – egyébként a közösség hagyományaihoz képest meglehetősen szokatlan módon – a humanitárius segítségnyújtás jelentősége, legalábbis Magyarország vonatkozásában, elveszik a szankciós politika zajában.

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi európai politikai felállásban nem várható a jogállamisági viták megszűnése. Ugyanakkor Magyarországnak ebben a kontextusban is elemi érdeke, hogy a lehetséges kereteken belül, megfelelő tárgyalási stratégiával elérje, hogy intenzitásuk és az országra gyakorolt negatív hatásuk csökkenjen.”

Forrás:
Véget érhetnek-e az uniós jogállamisági viták?; Gát Ákos Bence; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 20.

Hogyan értékeljük az Európa jövőjéről szóló konferenciát?

„Véget ért az Európa jövőjéről szóló konferencia, céljait azonban nem sikerült maradéktalanul teljesítenie.

Kereken egy év után, május 9-én hivatalosan is lezárult az Európa jövőjéről szóló konferencia (CoFoE). A rendezvénysorozat 2021. május 9-én, Európa napján vette kezdetét – mintegy két esztendős előkészítést követően. A nagyszabású esemény ötlete Emmanuel Macron francia államfőtől származott, aki 2019-ben az Európai Unió megreformálása mellett érvelt, a lehető legtöbb személy bevonásával. E kezdeményezést támogatta bizottsági elnökjelöltként Ursula von der Leyen, 2019. decemberi hivatalba lépését követően pedig formálisan is bekerült az Európai Bizottság (EB) kezdeményezései közé. A CoFoE elindulása nem volt zökkenőmentes, először a koronavírus-járvány miatt kellett későbbre halasztani – az eredeti tervek szerint ugyanis 2020-ban kezdődött volna meg –, majd pedig intézményi viták késleltették. A három uniós intézmény – a Bizottság, a Tanács, illetve az Európai Parlament (EP) – közötti nézeteltérés a konferencia remélt következményében gyökerezett. Míg az EP az uniós alapszerződések megváltoztatását szorgalmazta, addig a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács nem kívánt módosítani a CoFoE után sem a fennálló kereteken.

Civilekkel az Európai Unió megújításáért
Az Európa jövőjéről szóló konferencia kettős célt szolgált. A szervezők egyfelől e folyamat révén szerettek volna megreformálni az Európai Uniót, új irányokat szabni az együttműködésüknek. Másfelől a rendezvénysorozattal az EU demokratikus legitimációját is növelni akarták, mellyel kapcsolatban számtalan kritika érte már a közösséget az elmúlt évtizedekben: a polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, az Unió vezetőinek csak közvetett felhatalmazásuk van, a döntéshozatal bonyolult, abba a civileknek nincsen beleszólásuk, illetve az alacsony választási részvételi arányokat is bírálattal illetik.

Ebből adódóan a CoFoE-t a lehető legtöbb ember bevonásával rendezték meg. Az állampolgároktól elkezdve az érdekképviseleti szervezeteken és a nemzet parlamenti képviselőkön keresztül az uniós intézmények delegáltjaiig bárki elmondhatta meglátásait az EU jövőjét illetően. A véleménynyilvánításra a szervezők négy platformot biztosítottak. A legszélesebb körben a hivatalos honlapon írhatták le gondolataikat a polgárok, de élhettek a nemzeti szinten rendezett eseményeken való részvétellel is. A négy európai polgári vitafórumra 200–200, véletlenszerűen kiválasztott civil kapott meghívást és dolgozhattak ki közösen javaslatokat egy-egy szakpolitikára vonatkozóan. A legfelső szinten, a konferencia plenáris ülésén 449 fő vett részt a különböző csoportok képviseletében.

Az egyes szinteken megfogalmazott javaslatokat a plenáris ülésen gondolták tovább, az egyeztetések eredményeképpen pedig április 30-án elfogadtak egy 49 pontból álló javaslatcsomagot. A dokumentumban a résztvevők az európai integráció mélyítését szorgalmazzák, mely a szakpolitikai területeken való szorosabb kooperáció mellett intézményi változásokban is megmutatkozna. Egyebek mellett bevezetnék a transznacionális pártlistákat az európai parlamenti választásokon, biztosítanák a jogalkotási kezdeményezési jogot az Európai Parlament számára – ez jelenleg kizárólag az Európai Bizottságot illeti meg –, eltörölnék az egyhangú döntéshozatalt, továbbá az uniós alapszerződések módosítása is az ajánlások között szerepel.

Nem sikerült teljesíteni a kezdeti célkitűzéseket
Az Európa jövőjéről szóló konferencia kitűzött céljai, elért eredményei és az arra érkező reakciók alapján azt mondhatjuk, hogy a CoFoE nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészről nyitva maradt annak kérdése, milyen mértékben újítsuk meg az Európai Uniót. A legambiciózusabb reformjavaslatok – például a döntéshozatali szabályok és alapszerződések módosítása – megítélésében nincsen egyetértés sem az Európai Parlament frakciói, sem – és ez a legfontosabb – a tagállamok között. Az Unió 27 országa közül 14 nemzet – közöttük Magyarország is – fejezte ki egyet nem értését a fentebb leírt változtatásokkal kapcsolatban. Hasonlóképpen nehéz lesz közös nevezőre jutniuk az EP hatáskörének bővítését vagy a transznacionális pártlisták bevezetését illetően. Míg előbbinél az integrációval kapcsolatos eltérő jövőképek jelentik a nehezítő tényezőt, addig az utóbbit a kisebb tagállamok ellenzik, tartva mandátumszámuk, és ez által az érdekérvényesítőképességük csökkenésétől. Ezen módosítások elfogadásához viszont a tagországok egyhangú támogatása szükséges.

Másrészről a rendezvénysorozat az Európai Unió demokratikusabbá válását sem eredményezte. A meglévő problémák nem változtak, az elfogadott javaslatok nem kötelező erejűek, a civileknek pedig a gyakorlatban csupán korlátozottan volt valódi beleszólásuk az EU jövőjébe. A plenáris ülés résztvevői körében – akik megszavazták a végső javaslatcsomagot – mindössze 24 százalék volt a polgárok aránya – 108 fő a 449-ből. Ezen felül támogatásuk sem volt feltétele a konszenzussal történő elfogadáshoz, annak ugyanis csak az uniós és nemzeti politikusok között kellett létrejönnie.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia megrendezése arra alkalmas volt, hogy elindítson egy párbeszédet az Unió új irányvonalairól, eredményei pedig kiváló hivatkozási alapul szolgálnak azon tagállamok számára, akik ettől függetlenül is az integráció mélyítését szorgalmazzák. Az azonban biztos, hogy az Európai Unió jövőjéről nem született döntés ezen az alkalmon.”

Forrás:
Hogyan értékeljük az Európa jövőjéről szóló konferenciát?; Kalas Vivien; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 18.

Megújult energiákkal – tovább bonyolódik Európa energiaellátásának kérdése

„Tovább bonyolódik Európa energiaellátásának kérdése, egyelőre úgy tűnik, hogy az EU a megoldást a megújuló energiák kiaknázásában látja.

Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett uniós intézkedésekből lassan egy, az Európai Unió és Oroszország között energiaháború növi ki magát. Az EU által bevezetett vagy tervezés alatt álló szankciókra és egyes tagállami döntésekre Oroszország a maga stílusában válaszolt: leállította az energiaexportot több uniós tagállamba is, így Bulgáriába, Lengyelországba és legújabban Finnországba is.

Az energiafüggőség csökkentése érdekében a tagállamok rövid távon olyan lépéseket voltak kénytelen tenni, amelyeket korábban elleneztek, vagy rendkívül erős viták öveztek. Így Lengyelország néhány szénbánya tervezett bezárását egyelőre felfüggesztette, mint ahogy Belgium is az atomerőművekét. A korábbi ígéreteihez képest, Németország is kevésbé hevesen fogja ellenezni az atomenergia „zöld energiává” való minősítését.

Mindezek a kényszerlépések miatt felmerült a kérdés, hogy a rendkívül ambíciós klímavédelmi célokat hogyan tudja majd az EU teljesíteni. A Bizottság május 18-án teszi közzé az egyelőre csak kiszivárgott terveket, amelyek alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság igencsak felgyorsítja a megújuló energiák engedélyezésének szabályozását, valamint kiemelkedő szerepet tulajdonít a napenergiának.

A megújuló energiaforrások jelenleg kevesebb mint az uniós energiaigények negyedét fedezik. Az Európai Bizottság a „Fit for 55” nevű intézkedéscsomag keretein belül már tavaly javasolta, hogy 2030-ra a jelenlegi kitűzött 32 százalékról 40 százalékra emeljék az EU megújulóenergia-céljait. Az Európai Parlament korábban ezt a célt túlságosan alacsonynak találta, és egyes csoportok az 50 százalékot sem tartották soknak. Úgy tűnik, hogy a kialakuló energiaháború miatt a következő tíz éven belül az EU kénytelen lesz megújuló energiaforrásait megduplázni.

A megújuló energiaforrások megléte és felhasználása is a helyi természeti adottságoktól függenek. Így Magyarországon a víz- vagy a szélenergia kevésbé hatékony energiaforrás, de a napelemek és napkollektorok is csak időszakosan hatékonyak, ráadásul az energia tárolására egyelőre nincsen hatékony rendszer. Ugyanakkor lehetséges, hogy Magyarország számára a geotermikus energia felhasználásában még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ez a megújuló energia jelenleg is több város távfűtését biztosítja, de a mezőgazdaságban is széles körben használják. Ezek ellenére nagy teljesítményű áramtermeléshez jelenleg Magyarországon csak egyetlen helyen, a turai erőműnél használják, holott természeti adottságai miatt Magyaroroszág betölthetne a térség vezetőjének helyét is ezen a területen.”

Forrás:
Megújult energiákkal; Máthé Réka Zsuzsánna; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. május 16.

REPowerEU: az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés ütemes csökkentésének és a zöld átállás gyors megvalósításának a terve

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a REPowerEU tervet, amely az Ukrajna elleni orosz invázió okozta nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra reagál. Európa energiarendszerének átalakítása két ok miatt sürgető: meg kell szüntetni az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függését, hiszen Oroszország gazdasági és politikai fegyverként használja a tüzelőanyagokat, amelyek évente közel 100 milliárd euróba kerülnek az európai adófizetőknek, továbbá kezelni kell a klímaválságot. Unióként fellépve Európa gyorsabban szüntetheti meg az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függését. Az európaiak 85 %-a úgy véli, hogy Ukrajna támogatása érdekében az Uniónak minél előbb csökkentenie kell az orosz gáztól és olajtól való függését. A REPowerEU tervben foglalt intézkedések a következőkkel segíthetik elő ezt a törekvést: energiamegtakarítás, az energiaellátás diverzifikálása, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energia felgyorsított bevezetése annak érdekében, hogy mielőbb velük lehessen helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat a háztartásokban, az iparban és a villamosenergia-termelésben.

A zöld átállás erősíteni fogja Európa és partnerei gazdasági növekedését, biztonságát és éghajlat-politikai fellépését. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a REPowerEU terv központi eleme, amely a határokon átnyúló és nemzeti infrastruktúra, valamint az energetikai projektek és reformok összehangolt tervezését és finanszírozását támogatja. A Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célzott módosításaira tesz javaslatot annak érdekében, hogy a tagállamok meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveibe a REPowerEU tervre vonatkozó külön fejezeteket építsenek be az ilyen tervekben már szereplő nagyszámú releváns reformon és beruházáson felül. Az európai szemeszter 2022. évi ciklusában megfogalmazott országspecifikus ajánlások beépülnek majd ebbe a folyamatba.

Energiatakarékosság és energiamegtakarítás

Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja, amely az energiaszámlákat is csökkenti. A Bizottság a hosszú távú energiahatékonysági intézkedések megerősítését javasolja, többek között az európai zöld megállapodásról szóló jogszabály „Irány az 55%!” elnevezésű intézkedéscsomagjában szereplő kötelező energiahatékonysági célkitűzés 9%-ról 13%-ra történő emelését. Ha most energiát takarítunk meg, az segíteni fog minket a jövő tél potenciális kihívásaira való felkészülésben. A Bizottság ezért a mai napon közzétette az „Energiatakarékos EU” című közleményt is, amely olyan rövid távú magatartásbeli változásokat sorol fel, amelyek 5%-kal csökkenthetik a gáz- és olajigényt, valamint arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak a háztartásokat és az ipart célzó kommunikációs kampányokat a témában. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az energiamegtakarítást ösztönző adóügyi intézkedéseket alkalmazzanak, például az energiahatékony fűtési rendszerekre, épületszigetelésre, berendezésekre és termékekre vonatkozó kedvezményes héakulcsokat. A Bizottság emellett rendkívüli intézkedéseket határoz meg súlyos ellátási zavarok esetére, prioritási kritériumokról szóló iránymutatást ad ki a fogyasztók számára és elősegíti egy összehangolt uniós keresletcsökkentési terv kidolgozását.

Az ellátás diverzifikálása és nemzetközi partnereink támogatása

Az EU több hónapja együttműködik nemzetközi partnereivel az ellátás diverzifikálása érdekében, valamint rekordmennyiségű LNG-behozatalt biztosított és fokozta a csővezetékes gázszállítást. Az újonnan létrehozott, regionális munkacsoportok által támogatott uniós energiaügyi platform lehetővé fogja tenni a gáz, az LNG és a hidrogén önkéntes közös beszerzését a kereslet összevonása, az infrastruktúra használatának optimalizálása és a beszállítók elérésének koordinálása révén. Következő lépésként és a közös oltóanyag-beszerzési program célkitűzéséhez hasonlóan a Bizottság mérlegelni fogja egy „közös beszerzési mechanizmus” kidolgozását, amely a részt vevő tagállamok nevében tárgyalna és kötne szerződést a gázbeszerzésekről. A Bizottság olyan jogalkotási intézkedéseket is fontolóra vesz, amelyek idővel a tagállamok gázellátásának diverzifikációját írnák elő. A platform lehetővé teszi a megújuló hidrogén közös beszerzését is.

Az EU ma elfogadott külső energiaügyi stratégiája elő fogja segíteni az energiadiverzifikációt és hosszú távú partnerségeket fog kiépíteni a beszállítókkal, ideértve a hidrogénnel és más zöld technológiákkal kapcsolatos együttműködést is. A „Global Gateway” kezdeményezéssel összhangban a stratégia prioritásként kezeli az EU elkötelezettségét a globális, zöld és igazságos energetikai átmenet, az árakra nehezedő nyomás csökkentése érdekében az energiamegtakarítás és -hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások és a hidrogén fejlesztésének fellendítése, valamint az energiadiplomácia fokozása iránt. A Földközi-tengeren és az Északi-tengeren jelentős hidrogénfolyosók kerülnek kialakításra. Oroszország agressziója miatt az EU támogatni fogja Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat-Balkánt és a keleti partnerség országait, valamint a legkiszolgáltatottabb partnereinket. Ukrajnával továbbra is együtt fogunk működni az ellátás biztonságának és a működő energiaágazatnak a biztosítása érdekében, miközben kikövezzük az utat a villamos energia és a megújuló hidrogén jövőbeli kereskedelme előtt, valamint a „REPowerUkraine” kezdeményezés keretében újraépítjük az ország energiarendszerét.

A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása

A megújuló energia használatának nagymértékű növelése és felgyorsítása a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben felgyorsítja függetlenedésünket, lendületet ad a zöld átállásnak és idővel csökkenti az árakat. A Bizottság javasolja az „Irány az 55%” intézkedéscsomag keretében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-ra kitűzött kiemelt cél 40%-ról 45%-ra emelését. Ennek az általános célkitűzésnek a fokozása keretet teremt a többi kezdeményezéshez, többek között a következőkhöz:

Célzott uniós napenergia-stratégia a fotovoltaikus napenergia-kapacitás 2025-ig történő megkétszerezése és 2030-ig 600 GW telepítése érdekében.

A napelemes tetőkre vonatkozó európai kezdeményezéssel annak a jogi kötelezettségnek a fokozatos bevezetése, hogy az új köz- és kereskedelmi célú épületekre, valamint új lakóépületekre szolárpaneleket kell telepíteni.

A hőszivattyúk telepítési ütemének megduplázása, valamint a geotermikus és a naphőenergia modernizált távfűtési rendszerekbe történő integrálására irányuló intézkedések.

A Bizottság ajánlása a nagy megújulóenergia-projektek lassú és összetett engedélyezésének kezeléséről, valamint a megújulóenergia-irányelv célzott módosítása a megújuló energia kiemelkedően fontos közérdekként való elismerése érdekében. A tagállamoknak az alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő területeken rövidített és egyszerűsített engedélyezési eljárásokkal a megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületeket kell kialakítaniuk. Az ilyen célterületek gyors azonosítását megkönnyítendő a Bizottság az energiával, az iparral és az infrastruktúrával kapcsolatos földrajzi adatokat tartalmazó digitális térképezési eszköz részeként elérhetővé teszi a környezetvédelmi szempontból érzékeny területekre vonatkozó adatkészleteket.

2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén hazai termelésére és 10 millió tonna importra vonatkozó célérték meghatározása a nehezen dekarbonizálható iparágakban és a közlekedési ágazatokban a földgáz, a szén és az olaj helyettesítése érdekében. A hidrogénpiac felpörgetése érdekében a társjogalkotóknak meg kell állapodniuk az egyes ágazatokra vonatkozó megnövelt részcélokról. A Bizottság két felhatalmazáson alapuló jogi aktust is közzétesz a megújuló hidrogén meghatározásáról és termeléséről annak biztosítása érdekében, hogy a termelés nettó dekarbonizációhoz vezessen. A hidrogénprojektek felgyorsítása érdekében további 200 millió eurót különítenek el kutatásra, és a Bizottság vállalja, hogy nyárig befejezi az első közös európai érdeket szolgáló fontos projektek értékelését.

A biometán cselekvési terv eszközöket határoz meg, többek között egy új biometán-ipari partnerséget, valamint a termelés 2030-ig 35 milliárd m³-re való növelését célzó pénzügyi ösztönzőket, többek között a közös agrárpolitika keretében.

A fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentése az iparban és a közlekedésben

A szén, a kőolaj és a földgáz ipari folyamatokban való felváltása csökkenteni fogja az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és erősíteni fogja a biztonságot és a versenyképességet. Az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság, a tüzelőanyagok helyettesítése, a villamosítás, valamint a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán használatának bővülése az iparban 2030-ig akár 35 milliárd köbméter földgázt is megtakaríthat az „Irány az 55%!” javaslatokban előirányzottakon felül.

A Bizottság a zöld hidrogén fokozott ipari felhasználásának támogatása érdekében karboncsökkentési célú szerződéseket fog kötni, és az Innovációs Alap keretében külön finanszírozást fog nyújtani a REPowerEU terv számára, a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésről való átállás további támogatására fogja felhasználni. A Bizottság emellett iránymutatást ad a megújuló energia- és energiavásárlási megállapodásokhoz, és technikai tanácsadási eszközt fog rendelkezésre bocsátani az Európai Beruházási Bankkal együttműködve. Annak érdekében, hogy az EU fenntartsa és visszanyerje technológiai és ipari vezető szerepét olyan területeken, mint a napenergia és a hidrogén, valamint hogy támogassa a munkaerőt, a Bizottság javasolja egy uniós napenergia-ipari szövetség és egy nagyszabású készségfejlesztési partnerség létrehozását. A Bizottság emellett fokozni fogja a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátással kapcsolatos munkát, és jogalkotási javaslatot fog készíteni.

A közlekedési ágazatban az energiamegtakarítás és -hatékonyság fokozása, valamint a kibocsátásmentes járművekre való átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság előterjeszt egy, a teherfuvarozás környezetbarátabbá tételét célzó csomagot, amelynek célja az ágazat energiahatékonyságának jelentős növelése, és fontolóra veszi egy jogalkotási kezdeményezés kidolgozását a bizonyos méret feletti, nyilvános és vállalati gépkocsiflottákban a kibocsátásmentes járművek arányának növelésével kapcsolatban. Az „Energiatakarékos EU” című közlemény számos ajánlást tartalmaz a városok, régiók és nemzeti hatóságok számára is, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítéséhez a közlekedési ágazatban.

Intelligens beruházások

A REPowerEU terv célkitűzéseinek megvalósítása további 210 milliárd eurós beruházást tesz szükségessé 2027-ig. Ezt kell befektetnünk függetlenségünk és biztonságunk érdekében. Az orosz tüzelőanyag-import csökkentése évente mintegy 100 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet. A szükséges beruházásokat a köz- és magánszféra hozzájárulásával, valamint tagállami, határokon átnyúló és uniós szinten kell megvalósítani.

Az REPowerEU támogatására már rendelkezésre áll 225 milliárd euró a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hitelek formájában. A Bizottság jogszabályt és iránymutatást fogadott el a tagállamok számára arról, hogyan módosítsák és egészítsék ki helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket a REPowerEU összefüggésében. A Bizottság továbbá javasolja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi keretét növeljék vissza nem térítendő támogatás formáját öltő 20 milliárd euróval a kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli értékesítéséből származó bevételekből, amelyek jelenleg a piaci stabilizációs tartalékot képezik. Ezt a piacot nem zavaró módon kell árverésre bocsátani. Ezáltal a kibocsátáskereskedelmi rendszernek köszönhetően nemcsak a kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása csökken, hanem az energiafüggetlenség eléréséhez szükséges források is rendelkezésre állnak.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret szerint a kohéziós politika akár 100 milliárd euróval támogatja a dekarbonizációs és a zöld átállásra irányuló projekteket a megújuló energiába, hidrogénbe és infrastruktúrába való beruházás révén. A kohéziós alapok keretében további 26,9 milliárd euró bocsátható rendelkezésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe irányuló önkéntes átcsoportosítások formájában. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe irányuló önkéntes átcsoportosítások révén további 7,5 milliárd euró tehető elérhetővé a közös agrárpolitika keretében. A Bizottság idén ősszel megkétszerezi, azaz mintegy 3 milliárd euróra emeli az Innovációs Alap 2022. évi nagyléptékű pályázati felhívására rendelkezésre álló finanszírozást.

A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) keretrendszere hozzájárult egy reziliens és összekapcsolat európai gázinfrastruktúra kialakításához. A becslések szerint mintegy 10 milliárd eurós beruházást igénylő, korlátozott kiegészítő gázinfrastruktúrára van szükség a közös érdekű projektek meglévő listájának kiegészítéséhez és az orosz gázimport jövőbeli kiesésének teljes mértékű kompenzálásához. Az elkövetkező évtized során az említett gázimport helyettesítésével összefüggésben jelentkező szükséglet biztosítható lesz a fosszilis tüzelőanyagok bezáródása, meg nem térülő eszközök létrehozása vagy az éghajlatvédelmi törekvéseink hátráltatása nélkül. A villamosenergiával kapcsolatos közös érdekű projektek felgyorsítása szintén alapvetően fontos lesz a villamosenergia-hálózat jövőbeli igényekhez való hozzáigazítása szempontjából. Ezt fogja támogatni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amelyhez kapcsolódóan a Bizottság ma új, 800 millió euró költségvetésű pályázati felhívást tett közzé, amelyet 2023 elején egy újabb felhívás fog követni.

Háttér-információk

A Bizottság Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel 2022. március 8-án javaslatot tett egy olyan terv vázlatára, amelynek célja, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az Európai Tanács március 24–25-i ülésén az uniós vezetők megállapodtak az említett célról, és felkérték a Bizottságot, hogy dolgozza ki a REPowerEU terv részletes változatát, amely terv elfogadására ma került sor. A Bulgáriába és Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások terén a közelmúltban tapasztalt fennakadások is bizonyítják, hogy az Oroszországból érkező energiaellátás megbízhatóságának hiánya olyan probléma, amelyet késedelem nélkül kezelni kell.

A Bizottság 5 széles körű és példa nélküli szankciócsomagot fogadott el az Ukrajna területi integritása elleni orosz agresszióra, valamint az ukrán polgári lakossággal és az ukrajnai településekkel szemben elkövetett egyre több atrocitásra válaszul. A szankciórendszer már kiterjed a szén behozatalára, a tagállamok pedig jelenleg tárgyalnak az olajimport ez év végéig való fokozatos megszüntetéséről szóló bizottsági javaslatról.

Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Ez a cél rögzítésre került az európai klímarendeletben, ahogy az a jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás is, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. E célok megvalósításása érdekében a Bizottság 2021 júliusában előterjesztette az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Ezek a javaslatok már azt irányozzák elő, hogy 2030-ig 30 %-kal csökkenne a gázfogyasztás, és e megtakarítások több mint egyharmada az uniós energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséből származna.

Az Európai Tanács 2021. január 25-én felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy dolgozzon ki új külső energiaügyi stratégiát. Az Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt kialakult energiaválságra és az éghajlatváltozás jelentette egzisztenciális fenyegetésre válaszul a stratégia a külső energipolitika és a diplomácia révén összekapcsolja az energiabiztonságot és a tiszta energiára való átállást. Az EU továbbra is támogatja Ukrajna, Moldova és a közvetlenül szomszédos partnerországok energiabiztonságát és zöld átállását. A stratégia elismeri, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió globálisan kihat az energiapiacokra, és különösen sújtja a fejlődő partnerországokat. Az EU továbbra is támogatja a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférést világszerte.

További információk

Közlemény a REPowerEU-ról

A REPowerEU-ról szóló közlemény mellékletei

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Beruházási igények, hidrogén akcelerátor és biometán terv

Közlemény: Energiatakarékos EU

Az EU külső energiaügyi együttműködési stratégiája

Az EU napenergia-stratégiája

A megújulóenergia-irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv módosításai

Az engedélyezési eljárásokra és az energiavásárlási megállapodásokra vonatkozó ajánlás

Az engedélyezési eljárásokra és az energiavásárlási megállapodásokra vonatkozó iránymutatás

Rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról

Javaslat – A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a REPowerEU-val foglalkozó fejezet beillesztéséről szóló rendelet

Iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről a REPowerEU összefüggésében

Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról

Tájékoztató a REPowerEU intézkedésekről

Tájékoztató a REPowerEU finanszírozásáról

Tájékoztató az EU külső energiaügyi stratégiájáról

Tájékoztató az energiamegtakarításról

Tájékoztató a tiszta energiáról

Tájékoztató a tiszta iparról

Videó a REPowerEU-ról”

Forrás:
REPowerEU: az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés ütemes csökkentésének és a zöld átállás gyors megvalósításának a terve; Európai Bizottság; 2022. május 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. május 23.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Ajánlati felhívás (Oracle APEX alapú rendszerek továbbfejlesztése )
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/93, 2022.05.16.
Fejlesztői drónműhely eszközbeszerzése 3 részben
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Széchenyi István Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/93, 2022.05.16.
Informatikai infrastruktúra
Ajánlatkérő: Természettudományi Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2022/93, 2022.05.16.
Hálózati eszközök garanciakiterjesztése,támogatása
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
Adatvizualizációs eszköz elemző képességgel
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
Videokonferencia eszközök támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
Tömeges SMS küldő szolgáltatás
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/95, 2022.05.18.
Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása (Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház Éles- és Integrációs sík Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/96, 2022.05.19.
Felhívás – NetApp FAS2750 adattároló bővítése
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/97, 2022.05.20.
Fenyegetettségi információk gyűjtése
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2022/97, 2022.05.20.
Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/97, 2022.05.20.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

SAS szerver licencek megújítása, támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: SAS Institute Szoftver Értékesítő és Tanácsadó Korlátolt felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.789.610,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/93, 2022.05.16.
Oracle support és konzultációs szolgáltatás (809)
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes: Oracle Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 112.350.832,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/93, 2022.05.16.
Telekommunikációs szolgáltatás beszerzése
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes: Yettel Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.599.488,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
HW support 2022.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.629.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
TÁER – FÖRI hálózati infrastruktúra megújítása II.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes: Bechtle direct Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.018.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
FPIR és EHT üzemeltetés támogatása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 330.480.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/94, 2022.05.17.
Kliens oldali hardver eszközök és szolgáltatások
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes: Euro-Profil Rendszerház Kft.;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 330.480.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/95, 2022.05.18.
KKOV – Közvetítői képző vizsgáztató rendszer
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: SBP Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 369.970.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/95, 2022.05.18.
Informatikai eszközök és kiegészítők beszerzéseTEE
Ajánlatkérő: Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány
Nyertes: MIKROPO Vizuáltechnika Korlátolt Felelősségű Társaság;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.648.911,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/96, 2022.05.19.
Szkenner és UAV beszerzés
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Nyertes: Profil-Copy Iroda és Másoláctechnikai Kft.;ABZ Drone Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.872.501,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/96, 2022.05.19.
ELZA légszennyezettség megjel. rendsz. fejlesztése ( Az Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár (ELZA) légszennyezettség megjelenítő rendszer fejlesztése)
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
Nyertes: LightPort Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.950.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/97, 2022.05.20.
A tájékoztató a KM01GEOS18 szerinti KM2-ről (térinformatikai szoftverek)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: GDi Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 457.439.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/97, 2022.05.20.

NAIH: végéhez közeledik az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése érdekében indított projektum

„Végéhez közeledik az „információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” érdekében indított NAIH-fejlesztési projekt.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kiemelt feladata az adatvédelem mellett az információszabadság alapjogának is érvényt szerezni. Éppen ezért nagyon fontos és jelentős e témában az a projekt, amely 1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyerve 2019-ben indult és várhatóan 2022 szeptemberében fejeződik be. A tudományos értékű vizsgálat megállapításokkal, ajánlásokkal zárul majd, valamint kézzelfogható segítséget kíván nyújtani kézikönyvek, útmutatók formájában az adatkezelőknek, döntéshozóknak. Sziklay Júlia, a program szakmai irányítója, a NAIH Információszabadság főosztályának vezetője volt a Rádió Orient vendége.

A projekt a közérdekű adatok megismerésének megkönnyítésére, a közpénzek elköltésének átláthatóságára, illetve a tájékoztatási és adatközlési kötelezettség széleskörű, összefoglaló vizsgálatára irányult. A program 60 fős szakértői gárdával, a NAIH szakmai felügyeletével indult el, azzal a nem titkolt céllal, hogy országos léptékű, tehát minél kiterjedtebb legyen a kutatás – hangsúlyozta a feladat horderejét a főosztályvezető.

Sziklay Júlia elmondta, hogy négy fő célterületet vizsgáltak:

a helyi nyilvánosság körét, ez az önkormányzatok közérdekű adatkezelési gyakorlatát jelenti;

a központi közigazgatást, ami elsősorban az országos hatáskörű szerveket érinti, de ide vonták be a kórházakat, illetve az oktatási centrumokat is;

a közigazgatáson kívüli, de mégis közpénz felhasználás, vagy közérdekű feladat ellátása miatt adatszolgáltatásra kötelezettek tevékenységét,

valamint a korrekciós mechanizmusok, jogi szabályozók működését.

A projekt hiánypótló és időszerű, a szakemberek bíznak benne, hogy a kutatási eredmények jól hasznosíthatók lesznek, a működési hatékonyság fejleszthető, erősíthető lesz az említett szektorokban.

A hatóság irányításával több lépcsőben készültek a felmérések. A kutatók feldolgozták az adatokat, véleményezték azokat, jelentéseket készítettek, gyakorlati javaslatokat tettek a törvényi megfelelés nehézségeinek megoldására. Jelenleg a befejezés előtti kutatási szakaszánál tart a projekt, már rendelkezésre áll annyi eredmény, hogy a nyilvánosságot is tájékoztassák róla.

Az adatkezelők bevonása megkezdődött, május 4-én országjáró sorozat indult, ennek keretében Budapest után több nagyvárosba várják az érintett célcsoportok képviselőit – hívta fel a figyelmet az aktuális eseményekre a szakmai vezető.

Sziklay Júlia kiemelte, hogy a felszínre került jogalkalmazási, jogkövetési problémák kezelésére a projekt célzott kiadványokat mutat fel, amelyek lehetnek kézikönyvek, útmutatók, egy adott célközönségre és problémakörre fókuszálva. A tervek szerint készül majd egy átláthatósági kézikönyv, felhasználva a kutatók eredményeit, amelyeket a magyarországi összes önkormányzat honlapjának vizsgálata során állapítottak meg. A kinyert adatokat hamarosan feldolgozzák és közzéteszik. A főosztályvezető hozzátette, létrehoznak egy önellenőrzést támogató, úgynevezett „compliance” útmutatót is az adatkezelők számára, mert az önellenőrzés az információszabadság területén belül rendkívül fontos, hasznos és eredményes eszköz.

A hatóság szakemberei az úgynevezett „skót modellt” tanulmányozták, amelynek mintájára egy kérdés-felelet lépéssort állítottak össze: ha az adatkezelő saját maga végigmegy rajta, ki tudja szűrni azokat a hiányosságokat, ahol a működési területén fejlesztésre van szükség. Ebben a módszerben az a jó, hogy az adatkezelő maga jön rá az elmaradásokra, hibákra, nem kívülről jeleznek felé.

A főosztályvezető említést tett arról, hogy kifejezetten önkormányzatok részére is összeállítanak egy útmutatót az információszabadság biztosításához, mintegy megoldó-kulcsot adva a helyi sajátosságok problémáinak megoldására. Továbbá készül egy adatközlő kisokos, mely tisztázza, hogy ki tartozik az infotörvény hatálya alá, valamint ajánlást kapnak a költségtérítések szabályozására és gyakorlatára. A közérdekű adatigénylések teljesítéséről is készül egy szabályzat, ezt az érintetteknek ki is kell tenni a honlapra. Végül adatszolgáltatási mátrixra is szükség lesz; fontos tisztázni, hogy ki kicsoda az információszabadság területén. Egy olyan tájékoztató felület, honlap létrehozása is a tervek között szerepel, amely kifejezetten az információszabadsággal kapcsolatos tájékoztatókat tartalmazza, itt teszik közzé a projekt eredményeit, illetve itt gyűjtik össze azokat az adatokat, publikációkat, konferenciatémákat, amelyek a témában érdekesek, hasznosak lehetnek.

Sziklay Júlia véleménye szerint a kutatás óriási eredménye az, hogy minden egyes önkormányzatnál történt valamiféle feltárás az információszabadság kérdéskörének hiányosságairól. Az eredmények tudományosak, sokrétűek, megalapozottak, építeni lehet rájuk. Az önkormányzatoknak kiküldött online kérdőívekből pedig azt derült ki, hogy igény van arra, hogy transzparensen működjenek.

A kutatás szakmai vezetője rámutatott arra, hogy az információszabadság jog és kötelesség egyszerre, a hatóság alkotmányos feladata ennek a jognak és kötelezettségnek az ellenőrzése és elősegítése. Mindezek hatékonyságának javítását célozza ez a projekt Magyarországon. Az információszabadságot a NAIH egyfajta közszolgáltatásként fogja fel és ez jól kapcsolódik a szolgáltató állam elgondoláshoz – fogalmazott Sziklay Júlia.”

Forrás:
Lezárul a NAIH egyik kiemelt projektje; OrientPress; 2022. május 17.

Informatika, távközlés, technika

Új szintre lép a 4iG és a Rheinmetall hadiipari együttműködése – a világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra

„ A német Rheinmetall AG, a 4iG Nyrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) közös védelmi ipari vállalat alapításáról írt alá előzetes megállapodást – közölte 4iG hétfőn. A világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra.

A Rheinmetall AG 51 százalékkal, a (részben Rheinmetall-tulajdon) 4iG 39 százalékkal, míg a HM EI Zrt. 10 százalékkal rendelkezne a közös cégben. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.

A közlemény szerint az előzetes megállapodásnak megfelelően a társaság várhatóan 2022 második felében kezdheti meg működését, és digitális megoldások, illetve minden harcterületen és vezetési szinten, valamint a C4ISTAR képességen alapuló katonai kiképzés biztosítására szárazföldi, valamint légi szimulációs rendszerek fejlesztésére, továbbá értékesítésére jön létre. A közös vállalat egyesíti a három alapító cég tudását, amelynek köszönhetően nemzetközi szinten kimagasló minőségű katonai felszereléseket állít majd elő – írták.

Az együttműködésben a tájékoztatás szerint

a Rheinmetall nemzetközi hadiipari szakértelme egyedülálló értéket képvisel. A társaság technológiai szolgáltatóként működik majd közre az alkatrészek, termékek, katonai képességek és know-howk területén.

A HM EI Zrt. szaktudása kiterjed a védelmi informatikai és infrastrukturális szolgáltatásokra, a taktikai harci menedzsmentre és rendszerintegrációra.

A 4iG pedig erős informatikai és telekommunikációs hátterével, kibervédelmi- és fejlesztési kompetenciájával támogatja majd a közös vállalat munkáját, illetve jelentős méretű saját infrastruktúrájával és kapacitásaival biztosítja a megfelelő szoftverfejlesztési környezetet.

Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta, hogy a közös alapítású társaság, a jövőben szerves része lesz a Rheinmetall hadiipari digitalizációs stratégiájának. Az együttműködés fő célja, hogy támogassák Magyarország és a közép-kelet-európai országok stratégiai törekvéseit a fegyveres erők digitalizációjában és a legmagasabb szintű NATO-kompatibilitás elérésében. A cégalapítás helyszíne különleges elkötelezettségüket is képviseli Magyarország mint üzleti helyszín iránt.

Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott, a közös vállalat létrehozásával a 4iG újabb mérföldkőhöz érkezett. A Rheimetallal kötött partnerségnek köszönhetően stratégiai szinten léphetnek be egy új üzleti területre, a védelmi ipar technológiai és digitalizációs részére.

Az együttműködés Magyarország mellett a nemzetközi piacra lépésüket és értékesítési tevékenységüket is nagy mértékben támogatja. Az együttműködés elősegíti a technológiai és tudástranszfert a vállalatok között, a közös fejlesztésű katonai célú megoldások pedig a későbbiek során kulcsszerepet tölthetnek be további fejlesztési és gyártókapacitások Magyarországra vonzásában. A közös társaság termékeinek fejlesztésében számítanak a HM EI több évtizedes szakmai tapasztalatára is, amellyel a régiós követelményeknek megfelelően szolgálhatják ki a speciális katonai igényeket.

Maróth Gáspár, a HM EI Zrt. elnöke, nemzeti fegyverzeti igazgató a közleményben kiemelte, a Rheinmetall vezetésével létrejövő közös vállalat számos előnyt biztosít Magyarország és a projektben résztvevő társaságok számára. A vállalat alapításával a világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban.

Emellett a HM EI-nél meglévő rendszerek és hasonló fejlesztési kompetenciák az együttműködésnek köszönhetően jóval könnyebben kapcsolódhatnak be a nemzetközi hadiipari piacokra is. A közös platformvállalattal a legmodernebb informatikai alapú vezetési technológiák védett ipari- és tudásalapú bázisát hozzák létre Magyarországon, amely a geopolitikai helyzetnek köszönhetően honvédelmi szempontok szerint is stratégiai jelentőségű.

A közleményben felidézik, hogy a Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt. 2022 januárjában írta alá a megállapodást, amellyel a düsseldorfi védelmi ipari vállalat 25 százalékos részesedést szerzett a budapesti központú infokommunikációs cégben. A felek nemcsak pénzügyi befektetésben állapodtak meg, hanem hosszútávú szakmai együttműködés alapjait fektették le a tulajdonrész vásárlásával, illetve tőkeemeléssel, amelyet a közös vállalat alapítása tovább erősít.”

Forrás:
Új szintre lép a 4iG és a Rheinmetall hadiipari együttműködése; Infostart / MTI; 2022. május 16.

Közös európai adatbázisba kerülnek az energiacímke-köteles termékek

„Az európai szintű nyilvántartás lehetővé teszi a termékek összehasonlítását.

Az Európai Bizottság hozzáférhetővé tette az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisát, amelynek neve EPREL. A nyilvános webhely egyelőre béta verzióként hozzáférhető.

A rendszerben külön kategóriákban szerepelnek a mosogatógépek, a mosógépek, a mosó-szárítógépek; a televíziók, monitorok és egyéb kijelzők; a hűtők, a fagyasztók és a bortárolók; a kiskereskedelmi használatra szánt hűtők és fagyasztók, italhűtők és fagylaltfagyasztók; a gumiabroncsok, a fényforrások, a légkondicionáló berendezések, a háztartási sütők, a páraelszívók, a háztartási szárítógépek, az egyedi helyiségfűtő és a lakóépületeket szellőztető berendezések, a szilárd tüzelésű kazánok, a helyiségfűtő berendezések hőmérséklet-szabályozói, illetve napenergia-készülékei, a vízmelegítők, a vízmelegítők melegvíz-tároló tartályai, továbbá a vízmelegítők napenergia-készülékei.

Az adatbázis lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy energiahatékonysági osztályuk és más adatok alapján hasonlítsák össze egymással a különböző eszközöket. Az EPREL rendszerében több mint egymillió termékkel kapcsolatban érhetők el részletes információk.

Az Európai Bizottság azzal indokolta a projektet, hogy ezáltal egy soha nem létezett ingyenes átláthatóság valósul meg a területen, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az emberek további megtakarításokat céloznak meg az energiafogyasztásukban. A testület az egész Európai Unióban megpróbálja növelni az energiahatékonyságot. Az EPREL-nek köszönhetően a felhasználóknak rendelkezésére áll egy olyan online eszköz, amelynek a segítségével könnyen megtalálhatják a legenergiahatékonyabb modelleket és az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fellelhetők a legfontosabb termékinformációk.

A nyilvántartást a 2017-es energiafogyasztási címkézési keretrendelettel vezették be és elvileg már 2019 óta működik. Az adatbázisba azóta több mint 7000 gyártó és kereskedő regisztrálta be az újonnan piacra dobott 1,3 millió háztartási berendezését. ”

Forrás:
Adatbázisba kerültek az energiacímke-köteles termékek; SG.hu; 2022. május 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ingyenes okostelefonos alkalmazás segíti a Magyarországon élő emlősállatok azonosítását

„ A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület – tájékoztatta az MME az MTI-t.

Az alkalmazás a Magyarországon előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 85 színes illusztrációval, egyes fajokhoz lábnyommintázattal és részletes fajleírásokkal.

A 2016-ban megjelent Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, amely segíti a természetjárókat.

Mint írják, az alkalmazás azoknak készült, akik kezdő természetjáróként egy állandóan kéznél lévő határozó segítségével még egyszerűbben szeretnék megtudni, hogy milyen állatot láttak erdőn, mezőn.

Az okostelefonos alkalmazás lényege, hogy az állat alakjának, színének és élőhelyének megadását követően kiválasztja a lehetséges fajokat, de már egyetlen szűrési feltétellel is működik.

Az egyes fajok adatlapján a határozást Zsoldos Márton festő színes grafikái, rövid fajleírás és egyes fajoknál a fajra jellemző lábnyom is segíti. Emellett megtalálható az emlősök tudományos és angol neve, rendszertani besorolása és természetvédelmi értéke is.

Az alkalmazás, amely Android és iOS rendszereken is fut, a határozó mellett a memóriában szereplő összes fajt bemutató lexikon és fajfelismerő játék funkcióval is rendelkezik – közölték.”

Forrás:
Zsebre vághatjuk egy mobilalkalmazással az emlősöket; Sokszínű vidék; 2022. május 14.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Elengedhetetlen az űrkutatás fejlesztése az európai szuverenitáshoz

„Nélkülözhetetlen, hogy az Európai Unió országai hozzáférhessenek az űrhöz – vélekedtek a szakértők az európai és a magyar űriparról szóló beszélgetésen, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén, amelyen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Ugo Celestino, az Európai Bizottság űrkutatásért és innovációért felelős szakpolitikai tisztviselője szólalt fel. A szakértők szerint az űripar alapvetően változtatta meg a társadalmakat, jelentős lépés volt az emberiség számára. A Föld körül cikázó műholdak fokozzák például a gazdasági fejlődést, az eszközöknek köszönhetően gyorsabban terjednek a hírek, segítségükkel megfigyelhetjük bolygónkat, továbbá a modern média létrejöttének is szerves részei.

Hozzátették: az Európai Űrügynökségnek (ESA) rendelkeznie kell saját űrhajókkal és hordozórakétákkal.

A kormányközi szervezet az elmúlt években együttműködött Európán kívüli országokkal, például Oroszországgal is, a közös munka eredményeként az ESA többek közt használta az orosz, Szojuz névre hallgató űrhajókat is. Moszkva azonban idén februárban bejelentette, kivonulnak a programból, válaszul az orosz–ukrán háború miatti európai szankciókra, így az európai ügynökség repertoárja a francia Ariane rakétákra redukálódott.

Ferencz Orsolya és Ugo Celestino egyetértettek abban: az európai szuverenitáshoz elengedhetetlen, hogy az ügynökség elegendő pénzből gazdálkodjon, különben más országok – Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Japán – és a globális multinacionális vállalatok lehagyják az öreg kontinenst.

Amennyiben erre sor kerülne, Európa kiszolgáltatottá válna más országokkal, vállalatokkal szemben, ami háború esetén nem érintené pozitívan a kontinenst. A szakértők hangsúlyozták, az európai országoknak nem szabad elhanyagolniuk az űrkutatást.

A szakértők továbbá arról is beszéltek, a kis országok is lehetnek innovatívok és érhetnek el jelentős eredményeket, az ESA keretén belül pedig mindenki részese lehet a közös sikernek. Például egy állam szállíthat alkatrészeket rakétákhoz, valamint tudósokkal és űrhajósokkal is hozzájárulhat a kollektív erőfeszítésekhez. Szóba került a HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajós program is, amelynek keretében egy magyar asztronauta a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén fog küldetést teljesíteni. Ferencz Orsolya elárulta, hogy a jelentkezőknek lelkileg, fizikailag és pszichológiailag is alkalmasnak kell lenniük, valamint kőkemény kiképzésben részesülnek. A miniszteri biztos szerint a kemény válogatás a legjobb módszer a megfelelő ember kiválasztására.

Ezt kegyetlen játéknak nevezte, de szükségesnek, mondván, odafent minden erejére és tudására szükség lesz a jövendőbeli magyar űrhajósnak.

A miniszteri biztos szerint az elmúlt években jelentős lemaradást pótoltunk be, ami lehetővé tette, hogy 2015-ben teljes jogú tagjai lehessünk az Európai Űrügynökségnek, és elindulhasson a HUNOR program. Felidézte Bay Zoltán híres holdradar-kísérletét, így elmondása szerint a magyar űrkutatás több mint hetvenéves múltra tekint vissza. A szakértők végezetül röviden kitértek az űrbéli rivalizálásra is. Ugo Celestino emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja egy kínai műhold elszállított egy nem működő navigációs szatellitet, emiatt Washingtonban többen aggodalmaiknak adtak hangot, hiszen Peking akár az ő eszközeiket is elszállíthatná.

Az űr ebből a szempontból „vadnyugat”, nincsenek szabályok, és az sem világos, hogy ki vehetné birtokba például a Holdat vagy a Marsot.”

Forrás:
Elengedhetetlen az űrkutatás fejlesztése az európai szuverenitáshoz; Hornyák Szabolcs; Magyar Nemzet; 2022. május 17.

Szakirodalom

A kínai geopolitikai gondolkodás

„A 21. századra az „atlanti korszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját.

Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új szempontokat és egy teljesen új geostratégiai szemléletet ad. A szerző a konfuciuszi tanításokon alapuló, 5000 éves kultúrával rendelkező Kína szemszögéből mutatja be a 21. század egyik legnagyobb multilaterális együttműködését, a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezést, amelyről eddig átfogó, magyar nyelvű könyv vagy tanulmány még nem készült.

„A könyv nagy segítséget nyújthat abban, hogy tisztán lássuk a jelenünket és jövőnket meghatározó folyamatokat, világunk egyik főszereplőjének szándékait és lehetőségeit, és ennek eredményeként olyan döntéseket hozzunk, amelyek a konfliktus helyett az együttműködés és a globális problémák közös megoldása felé mutatnak. Kína megkerülhetetlen, Kína megismerése pedig elkerülhetetlen – s Horváth Levente munkája nagyban hozzájárulhat az utóbbihoz.”
Dr. habil. Salát Gergely
Kína-szakértő”

Forrás:
A kínai geopolitikai gondolkodás; Horváth Levente; Pallas Athéné Könyvkiadó; ISBN: 978-963-573-124-4; 2022. május 14.

Magyar Nemzeti Bank: A fenntartható egyensúly és felzárkózás – út egy újabb sikeres évtizedhez

„ Magyarország célja, hogy gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. Ezen cél eléréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairata. A jegybank értékelése szerint feladatunk, hogy egy kétéves program keretében helyreállítsuk a járvány és a háború miatt felborult egyensúlyokat, valamint elindítsuk azokat a reformokat, amelyek Magyarországot egy veszélyekkel teli évtized során a fenntartható felzárkózás pályájára segítik.

A 2010-es évtized a gazdaságilag legsikeresebb 10 év volt Magyarország elmúlt 100 évében. A 2020-as évek azonban minden szempontból nehezebb, válságoktól terhelt időszaknak ígérkeznek, amelyben csak a legjobb teljesítményt nyújtók érhetnek el sikereket. Egy kétéves ikerprogramra van szükség az egyensúlyok helyreállításához és a gazdaság fenntartható felzárkózási pályára állításához. Az egyensúly helyreállítását a költségvetéssel kell kezdeni, miközben az extenzív növekedési modell sikereinek megtartása mellett át kell térni az intenzív gazdasági növekedés pályájára. A Fenntartható egyensúly és felzárkózás vitairata 12 területen 144 egyensúlyjavító és a versenyképességet fejlesztő javaslatot fogalmaz meg azzal a céllal, hogy a jegybank törvényi mandátumának megfelelően segítse a Kormány munkáját.

A 2020-as évtizedben tovább kell fejleszteni az elmúlt évtized sikereit eredményező magyar modellt. Magyar modell 2.0-ra van szükség, amely az eredmények megtartása mellett, és azokra építve, minőségi javulást ér el a gazdaság minden területén. A teljes foglalkoztatás fenntartása mellett a termelékenység javítására és a hazai hozzáadott érték növelésére, a magas beruházási ráta mellett pedig az okosberuházások arányának növelésére van szükség. A gazdaság minden területén gyorsítani kell a zöld átállást és a digitalizációt, amelynek kihasználásához adatreformra van szükség. A pénzügyi rendszert a stabilitás megőrzése mellett hatékonyabbá és olcsóbbá kell tenni, amelynek útja szintén a digitalizáció és a zöld pénzügyek elterjedése. Meg kell őriznünk a magas megtakarítási rátát, de dinamizálnunk kell az így képződő pénzügyi vagyont. Ehhez többek között új önfinanszírozási programra és tőkekifektetésekre van szükségünk. Hosszú távon nem lehet engedni abból a célból, hogy Magyarországon megszülessen minden kívánt gyermek. Ezt is támogatja az olyan lakáspolitika, amely évi legalább 30-35 ezer új lakás építését teszi lehetővé. Minden cél csak egységes keretben, az eredmények folyamatos mérésével válik lehetővé.”

Forrás:
A fenntartható egyensúly és felzárkózás – út egy újabb sikeres évtizedhez; Magyar Nemzeti Bank; 2022. május 19.
A dokumentum letöltése (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
Tartalomjegyzék
Bevezető
Vezetői összefoglaló
Makrogazdasági kiindulópont – Helyzetértékelés és a jövő feladatai
1. Költségvetési konszolidáció – Őrizzük meg pénzügyi szuverenitásunkat! Jöhet az adóreform 2.0!
2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések – Új önfinanszírozási programra és a tőkekifektetési stratégia ütemváltására van szükségünk
3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra – Megtakarítási stratégia 2.0: a lakossági megtakarításokat az állam mellett a nagy ellátórendszerek és a reálgazdaság finanszírozásba is be kell vonnunk
4. Fenntartható finanszírozás – A pénzügyi közvetítés gyors zöld és digitális átállása nélkül nincs siker!
5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések – Át kell állnunk az intenzív növekedési modellre – Magyar modell 2.0
6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése – Teljes foglalkoztatás megőrzése + képzettség javítása + technológiai fejlesztések = termelékenységi ugrás
7. Gyermekvállalás ösztönzése – Demográfiai fordulat – amiből nem engedhetünk: évente 110 ezer újszülött
8. Adatreform – Adatreformmal a 21. század új nyersanyaga kiaknázható
9. Lakáspolitika reformja – Kiszámítható lakásprogram és évi 30-35 ezer új lakás szükséges!
10. Zöld átállás és az energiamix javítása – Új energiamix a zöld és biztonságos energiaellátásért
11. Állami hatékonyság és innováció – Digitális állam a digitális gazdaságért
12. Mérőrendszer a felzárkózásért – A felzárkózási program végrehajtásának a mérésen kell alapulnia

21. szám, 2022. május 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom