Skip to main content

15. szám, 2023. április 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Vannak még viták az Európai Bizottsággal, de az Erasmus sínen van

„Három biztossal is tárgyalásokat folytatott Navracsics Tibor, aki Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy vannak még elvarratlan szálak, de nyáron végbemehet az Európai Bizottság értékelése, és akkor jöhetnek az EU-s források. Az egyetemisták viszont ugyanúgy pályázhatnak az Erasmus ösztöndíjakra az őszi szemeszterben is, ahogyan eddig.

Az Európai Bizottság három különböző biztosával folytatott tárgyalások után is vannak nyitott kérdések a visszatartott EU-s források, illetve feltételek kapcsán, ám Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter beszámolója szerint halad az ügy, és továbbra is a nyári időszakra teszi a tárgyalási-értékelési folyamat végét.

Navracsics Tibor három biztossal tárgyalt Brüsszelben, mindegyik egyeztetésről pozitív hangulatban nyilatkozott.

Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztossal a fő témát az egyetemi alapítványok szolgáltatták, pontosabban az, hogy miként lehet a leghatékonyabban elérni, hogy az Erasmus- és Horizont-programokból megszakítás nélkül részesülhessenek az alapítványi formában működő hazai oktatási intézmények. A felek abban maradtak, hogy a magyar kormány írásos javaslatot készít, amelyet Brüsszelbe küld előzetes véleményezésre, és ha sikerül konszenzust elérni, akkor benyújtják a javaslatot az Országgyűlésnek.

Mennyi idő kell a lehűlésre?

Egyelőre nem kellően precízek a meghatározások, de jelen állás szerint nem vállalhatna kuratóriumi pozíciót a politikusok közül miniszter, államtitkár, politikai igazgató, kormánybiztos és parlamenti képviselő sem, polgármester és európai parlamenti képviselő viszont igen. A közigazgatásban azok kerülnének a körön kívülre, akik irányítási pozíciót töltenek be.

Navracsics Tibor szerint a mandátumok hossza nem lesz akadálya a tárgyalásoknak: négy, öt vagy hat év lehet a végső időtartam. Ugyanígy lezáratlan még, ám szintén nem sarkos pont az úgynevezett „lehűlési időszak”, tehát hogy a tiltott pozíció elhagyása után mennyit kelljen kihagyni, mielőtt elvállalható a kuratóriumi tagság, ez féltől két évig terjedhet.

Jöjjenek a levelek!

Én abban bízom, hogy sikerül gyorsan megállapodnunk, és akkor április második felében a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. Ha azt elfogadják, akkor május elején továbbhaladhatunk. Ha így lenne, a bizottság a nyárra elvégezhetné az értékelését – összegzett Navracsics Tibor, aki a tegnap nekünk adott nyilatkozatában is hasonló szellemben vélekedett, ám a jelek szerint mégiscsak maradtak vitás kérdések.

Akadnak ráadásul eltérő jóslatok is a tárgyalási és elfogadási folyamat gyorsaságát illetően: a miniszter véleményével szemben sokan őszre teszik az EU-s források várható érkezését, vagy még későbbre.

Navracsics Tibor mindenesetre hozzátette: a Horizont-programról már kiküldött a bizottság egy tájékoztató levelet, amelyben elmagyarázta, hogy zökkenőmentes a részvétel, és ha véletlenül nem születne megállapodás a magyar kormánnyal, az is csak a jövőre nézvést okozhat problémát.

Ugyanilyen levél kiküldésére kérte Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és az ifjúságért felelős biztost az Erasmus-programmal kapcsolatban is, hogy világosan jelezzék: nincs fennakadás, és megnyugodhassanak az egyetemisták.

Jövő júliustól miénk az elnökség

Az Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztossal tartott megbeszélésen szóba került a 2024 második fél évében esedékes magyar uniós elnökség, valamint, hogy éppen a mi elnökségünkre ér majd a készítés utolsó fázisába, esetleg már meg is jelenik a kilencedik kohéziós jelentés.

Ennek kapcsán vitatták meg, hogy a kohéziós politikában milyen irányváltások várhatók, és ebben milyen szerepet vállalhat Magyarország.”

Forrás:
Hiába Navracsics Tibor nyitottsága a tárgyalásokon, vannak még viták a bizottsággal, de az Erasmus sínen van; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. április 5.

Átesünk-e a ló túloldalára? – az uniós adatpolitikai törekvések ellentmondásai

„Az adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR elfogadásával a személyes adatok védelme olyan központi kérdéssé vált, amely szinte minden jogviszonyt áthat. Gyakorlatilag egy lépést sem tudunk anélkül tenni, hogy úton-útfélen ne írassanak velünk alá egy hozzájáruló nyilatkozatot, ha egyébként más jogalapja nincs a személyes adataink kezelésének. A Bizottság elvégzettnek tekintve a „védelmi feladatot”, új kihívások felé fordult és meghirdette az Európai adatstratégiát, amely a digitális Európa kialakítás jegyében az adatok megosztásával – érintve a személyes adatokat is – kíván egy egységes adatpiacot kialakítani. Kérdés, hogy ez a személyes adatok mindenek feletti védelmét minként befolyásolja?

A GDPR hatályba lépése óta több felmérés látott napvilágot a hatékonyságára vonatkozóan, amelyek megállapították, hogy – noha GDPR megfelelő norma személyes adataink védelmére – a tagállami hatóságok anyagi és humánerőforrás-hiánnyal küzdenek, valamint az eljárási szabályok további harmonizációja hatékonyabbá tenné a rendelet kikényszerítését. És az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelettel kapcsolatban más nehézségek is felmerültek, mégpedig az, hogy az számos ponton nehezen egyeztethető össze az EU másik stratégiai célkitűzésével, az adatgazdaság ösztönzésével.

A Bizottság ugyanis, elvégezve a személyes adatok védelmével kapcsolatos teendőit, meghirdette az Európai adatstratégiát. Az erről szóló közlemény nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy Európa átvegye a vezető szerepet az adatgazdaságban. Egy korábbi blogbejegyzés összefoglalja az új adatstratégia lényegét, amely szerint: „Európa úgy válna a digitális átalakulás éllovasává, hogy hatékonyan fokozza a versenyképességét egy európai adattér kialakításával, de egyúttal hangsúlyosan ragaszkodik az európai értékekhez is.”Most vizsgáljuk meg, hogy az európai értékekre, különösen a személyes adatok védelmére ennek milyen hatásai lehetnek.

Az Európai adatstratégiáról szóló közleményben, noha elismeri az általános adatvédelmi rendelet által biztosított magas szintű védelem értékét, azt olvashatjuk, hogy „[a]z általános adatvédelmi rendelet által biztosított magas szintű védelem értékét mindenki elismeri. Ugyanakkor hátrányt jelent az olyan technikai eszközök és szabványok hiánya, amelyek egyszerűvé és kevésbé megterhelővé teszik jogaik gyakorlását.” Továbbá elvárásként fogalmazódik meg, hogy „a szabályozás és a szakpolitika ne gátolja az adatok produktív felhasználását.” A közlemény majd valamennyi oldalán találunk egy-egy félmondatot arról, hogy a leírtakat teljes mértékben a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett képzeli megvalósítani, ugyanakkor érdemi fogódzót alig ad.

Az adatstratégia egyik kulcseleme a közös adattér megszervezése. Az első fontos kérdés, hogy az EU ezt kire bízza. Alapvetően két modell áll előttünk. Az egyik az Amerikai Egyesült Államok, ahol az adattér megszervezését alapvetően a magánszektorra bízták, és jelentős koncentrációs hatás érvényesül. A másik Kína, ahol a kormányzati felügyelet mellett a technológiai nagyvállalatok gyakorolnak erős ellenőrzést. A másik kérdés, hogy az EU milyen technológiai megoldást választ. A Bizottság közleménye szerint az uniós székhelyű számításifelhő-szolgáltatóknak csak kis részesedésük van a felhőszolgáltatások piacán, ami Európát nagymértékben függővé teszi a külső szolgáltatóktól. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy harmadik országok szolgáltatóira a harmadik ország jogszabályai vonatkoznak, ami azzal a kockázattal jár, hogy az uniós polgárok és vállalkozások adataihoz olyan harmadik országbeli hatóságok férnek hozzá, amelyek nem feltétlenül felelnek meg az EU adatvédelmi elvárásainak. A közlemény ugyan nem elemzi részletesen, de ez adatvédelmi szempontból egyben azt is jelenti, hogy harmadik ország felhőszolgáltatójának igénybevétele egyben a személyes adatok harmadik országba való továbbításának is minősül. Erre azonban a GDPR szabályai szerint csak akkor van mód, ha a harmadik ország teljesíti az EU-s adatvédelmi követelményeket. Ha például amerikai felhőszolgáltatást kíván az EU igénybe venni, akkor annak alapja a Privacy Shield érvénytelenné nyilvánítása következtében többek között egy megfelelőségi határozat lehet, amelynek előkészületei jelenleg is zajlanak. Ennek értelmében a Bizottság azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államokban a személyes adatok és ezen keresztül az egyének védelme megfelel-e a GDPR által támasztott követelményeknek. Amennyiben pozitív az elbírálás, és kiadják a megfelelőségi határozatot, úgy az USA-ba történő adattovábbítást olyanként kell kezelni, mintha az adatokat az Európai Unión belül továbbították volna. Erre azonban még kicsit várnunk kell.

Az Európai adatstratégia megvalósítása jegyében már több jogszabálytervezet látott napvilágot. Kiemelendő az adatkormányzásról szóló rendelettervezet, amely 2020. november 25-én került nyilvánosságra. Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) vizsgálta ezt a tervezetet, és véleményük szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó szempontok megfelelő figyelembevétele nélkül egy adatközpontú gazdasági keretszabályozás irányába mutat, ami alapvető jogi szempontból komoly aggályokat vet fel. Az adatkormányzásról szóló tervezettel kapcsolatban elsődlegesen arra hívták fel a figyelmet, hogy tisztázni szükséges a rendelettervezet és a GDPR egymásra gyakorolt hatását azzal, hogy a GDPR-t kell a szilárd és megbízható jogi keret „építőköveit” biztosító szabályozásnak tekinteni. Másodszorra az adatkormányzási rendelet fogalommeghatározásait a GDPR fogalmaihoz szükséges igazítani, ennek elmaradása ugyanis jogbizonytalanságot eredményez. Többek között az „adattulajdonos” fogalma szorul tisztázásra, amelynek mibenlétéről tudományos berkeken belül is parázsvita zajlik. A tervezet fogalmi rendszere szerint az adattulajdonos olyan jogi személy vagy érintett, aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban jogosult hozzáférést adni az ellenőrzése alatt álló bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani. Ez a meghatározás nincs összhangban – az EDPB és az EDPS szerint – a szóban forgó jogok természetével. A személyes adatok védelméhez való jogot mint minden egyes személyhez kapcsolódó jogot olyan személyes jelleg jellemzi, amely elidegeníthetetlen és amelyről nem lehet lemondani és nem lehet tulajdonjogok tárgyává sem tenni. A fenti fogalommeghatározás utolsó fordulata viszont elvitathatatlanul árucikké degradálná a személyes adatokat, amivel kereskedni lehet. Harmadrészt az adatkormányzási rendeletnek egyértelműen tisztáznia kell, hogy a személyes adatok kezelésének minden esetben az Általános Adatvédelmi Rendelet 6. cikke szerinti megfelelő jogalapon, valamint a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése esetében a 9. cikk szerinti egyedi eltérésen kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot többek között az érintett hozzájárulása, jogos érdek, jogszabályi felhatalmazás alapján lehet kezelni, és ennek a jogalapnak az adatkezelés egésze alatt érvényesen fenn kell állnia. Negyedrészt az EDPB és az EDPS véleménye rámutat annak kockázatára, hogy a javaslat párhuzamos szabályokat hoz létre, amelyek nincsenek összhangban sem az Általános Adatvédelmi Rendelettel, sem a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelettel, és ez megnehezíti gyakorlati alkalmazásukat. Ötödszörre pedig az EDPB és az EDPS arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben személyes adatok érintettek, úgy az illetékes hatóság nem lehet mást érteni, mint a tagállami adatvédelmi hatóságokat. A tervezetet azóta véglegesítette a jogalkotó és 2023. szeptember 24-től alkalmazandó.

Az Európai adatstratégia jegyében született másik tervezet az Adatmegosztási Rendelettervezet, amelyet 2022. február 23-án hozott a Bizottság nyilvánosságra. Az EDPS és EDPB szintén közös véleményt adott ki, ahol az adatkormányzásról szóló rendelettervezetben foglaltakhoz hasonló adatvédelmi aggályokra világítottak rá. Egyrészt hangsúlyozza a vélemény a tervezet összehangolását az adatvédelmi rendelettel. Ennek kapcsán rávilágít olyan problémákra, mint amilyen az adathordozhatóság jogának kiterjesztése a jogi személyekre. Ez ahhoz vezetne, hogy már nem az érintett – értve ez alatt kizárólag a természetes személyeket – joga elsődleges, hanem éppen az egyén kizsákmányolására adhat felhatalmazást a piaci szereplők részéről. A vélemény szerint egyértelmű különbséget kell tenni, amikor a felhasználó kizárólag az adatvédelmi fogalmak szerinti érintett vagy más néven adatalany lehet, illetve amikor a felhasználó fogalma tágan értelmezendő, és a fogalmi körbe tartozhat adatalanytól eltérő jogi személy is. A vélemény szerint további pontosítást igényel, hogy milyen rendkívüli szükséglet alapján lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani a közszférabeli szervezetek és az uniós intézmények, ügynökségek vagy szervezetek számára. A vélemény utolsó pillére pedig a végrehajtás vonatkozásában egyértelműsíti, hogy a személyes adatok vonatkozásában a tagállami adatvédelmi hatóságok szerepe elvitathatatlan.

Az érdekek – noha mindegyike támogatható – ellentétesek, ugyanis amíg az Adatvédelmi Rendelet a személyes adatok védelméhez való alapvető jog megerősítésére épült, addig a fent kiemelt tervezetek az adatok további felhasználásában és megosztásában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázására összpontosítanak. A kiinduló kérdés megválaszolása – miszerint átesünk-e a ló túloldalára – attól függ, hogy a fékek szerepét betöltő szereplők mennyiben tudják érvényesíteni az általuk képviselt értékeket, illetve a rendelkezésre álló eszközök, technológiák segítségül hívása mennyiben teszi lehetővé mindkét jogpolitikai cél együttes érvényesülését.”

Forrás:
Átesünk-e a ló túloldalára?; Bojnár Katinka; ITKI (NKE Információs Társadalom Kutatóintézet), Ludovika.hu; 2023. április 4.

Közigazgatás, politika, jog

Lázár János is tagja lett a Vidékfejlesztési Kormánybizottságnak

„Az új testületet Orbán Viktor miniszterelnök hívta életre, s ő is vezeti majd a munkáját. A tagok közé bekerült Lázár János építési és közlekedési miniszter is.

Az agrár- és vidékfejlesztés koordinálása, megerősítése céljából új Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre március 30-ával az Orbán-kormány – derült ki a friss Magyar Közlönyből. A testület feladata az agrár- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó hazai és európai uniós források felhasználásának nyomon követése, valamint a források felhasználásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése.

A Vidékfejlesztési Kormánybizottság munkáját Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. A grémium tagjai még Nagy István agrárminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési és földművelésügyi miniszter.

Lázár János a 2021-től működő, korábbi Vidékfejlesztési Kormánybizottságnak is tagja volt.”

Forrás:
Lázár János is tagja lett a Vidékfejlesztési Kormánybizottságnak; Pintér M. Lajos; Promenad24; 2023. március 30.
Lásd még:
1102/2023. (III. 29.) Korm. határozat a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról; Nemzeti Jogszabálytár

György István: Fontos a magas színvonalú területi közigazgatás biztosítása

„– Fontos kormányzati cél a magas színvonalú területi közigazgatási feladatellátás biztosítása Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapest XVI. kerületében egy 516 millió forintból megújult kormányhivatali épület átadóján.

György István hangsúlyozta: a magas színvonalú feladatellátáshoz erős vármegyei kormányhivatalokra és járási hivatalokra, jól felkészült, szakmailag megfelelő színvonalon teljesíteni képes kollégákra és olyan infrastruktúrára van szükség, hogy a 21. század követelményeinek megfelelően tudják kiszolgálni ügyfeleiket. Jelezte: az elmúlt években 50 milliárd forintból ötszáz épületet újítottak meg, köztük 2015-ben a XVI. kerületi kormányablaknak otthont adó ingatlant is.

Tájékoztatása szerint 2022-ben 4,3 milliárd forintból mintegy negyven épület megújítása kezdődött el, 2023-ban pedig 3,3 milliárd forintot fordítanak majdnem harminc épület fejlesztésére.

Sikeres megtakarítás

György István az energetikai korszerűsítések eredményeiről szólva kiemelte: az elmúlt fűtési szezonban a kormányhivataloknak és a járási hivataloknak országosan a tavalyi évi gázfogyasztás 53 százalékát, míg az áramfogyasztás 25 százalékát sikerült megtakarítaniuk. Budapesten ez a gáznál 44, míg az áramnál 23-24 százalék – tette hozzá.

Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispán úgy fogalmazott: az ügyfélszolgálati terek „az állam arcát” jelentik. Mint mondta, 2022-ben mintegy 2,5 millió „ügyféltalálkozás” történt Budapesten, és nem mindegy, hogy milyen benyomásaik vannak az embereknek az ügyintézés ideje alatt. A főispán azt mondta: a kormányzati ciklus végére valamennyi bérleményből kiköltöznek, de a spórolást úgy kell megoldani, hogy a közszolgáltatás biztosítása 21. századi legyen. Ennek része a XVI. kerületi beruházás, ahol a most átadott épülettel egy helyre tudták költöztetni a közszolgáltatásokat. Sára Botond ismertette: az 516 millió forint állami forrásból megvalósult fejlesztéshez a Miniszterelnökség 400 millió forinttal járult hozzá. Közlése szerint Budapest Főváros Kormányhivatala az elmúlt bő egy évben több mint egymilliárd forintot fordított ingatlanok modernizálására. Ezek között említette a XI. és XIII. kerületi kormányablakok teljes megújítását, új kormányablak nyitását Hűvösvölgyben, a zuglói népegészségügyi osztály, valamint a VIII. kerületi kormányablak gyámügyekkel foglalkozó részének felújítását. ”

Forrás:
György István: Fontos a magas színvonalú területi közigazgatás biztosítása; Magyar Nemzet / MTI; 2023. április 6.

Egy nem nyilvános határozat alapján több száz álláshely veszett el a közigazgatásban

„Az Oktatási Hivataltól 528, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól 77, míg a kormányhivataloktól összesen 76, legalább fél éve betöltetlen álláshelyet vont el a kormány – írja az rtl.hu egy 2022-es nem nyilvános kormányhatározat alapján.

A portál szerint a közigazgatási csoportban évek óta nagy problémát okoz a munkaerőhiány, a statisztikákat ugyanakkor kozmetikázta az a gyakorlat, ami szerint ha egy állami irányítás alá tartozó szervezetnél vagy hivatalnál fél éve nem tudtak betölteni egy álláshelyet, akkor azt elvonta a kormány, magyarán megszüntették a betöltetlen pozíciókat.

A törvény szerint az álláshely ilyenkor az úgynevezett központosított álláshely-állományba kerül, azaz a szervezet nem is tud újabb embereket felvenni. Ahhoz, hogy újra bővüljön a létszám, külön engedély kell a kormánytól, mint ahogyan ahhoz is, hogy a központosított álláshely-állomány terhére vegyenek fel valakit – jegyzik meg.

Az rtl.hu által megismert határozat alapján tavaly az így felszámolt álláshelyek száma legalább 739 volt. Mint írják, ez egy tudatos törekvés arra, hogy csökkenjen a közigazgatásban dolgozók száma, mindezt spórolással, a minél kisebb állam elvével indokolják. „A munka azonban ettől még nem lesz kevesebb” – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte például a tavalyi elvonásban leginkább érintett Oktatási Hivatalban jelentős terheléssel kell megküzdeniük a dolgozóknak, még úgy is, hogy a munkák egy részét kiszervezték onnan.

Az Oktatási Hivatal a több száz fős csökkenésről, valamint a dolgozók terheléséról szóló érdeklődésre azt közölte, hogy a szervezetnél az elmúlt időszakban több európai uniós projektet is lezártak. „A projektfeladatok, valamint a projektek megvalósításához szükséges létszám folyamatosan csökkent, ezért váltak tartósan betöltetlenné az érintett álláshelyek” – írták.

A döntés értelmében tehát továbbra sem csökken a központi intézményekben és területi hivatalokban dolgozók jelentős terhelése. A gyakran csak 250 ezer forintot kereső munkavállalók ráadásul jobban fizető állami helyekre sem tudnak átmenni, ugyanis a kormány előírta: ha valaki munkahelyet vált a közigazgatáson belül, akkor legfeljebb akkora lehet a bére, mint az előző munkahelyén – teszi hozzá az rtl.hu. ”

Forrás:
Több száz álláshelynek lőttek a közigazgatásban; Infostart; 2023. április 3.

Három uniós biztossal tárgyalt szerdán Brüsszelben Navracsics Tibor

„Három uniós biztossal tárgyalt szerdán Brüsszelben Navracsics Tibor, a fő téma az alapítványi fenntartású egyetemek, pontosabban azok kuratóriumi tagsága volt. A kormánynak együtt kell működnie. Ha kialakul a konszenzus az uniós intézményrendszerrel, április második felében már a parlament elé kerülhet a törvénymódosító javaslat.

A három biztos személye, akikkel tárgyalóasztalhoz ültem, alapvetően határozta meg a témákat, a mai nap forgatókönyvét – kezdte értékelését Navracsics Tibor, aki az ötödik Orbán-kormányban az uniós források felhasználásáért felel miniszterként a területfejlesztés mellett. Ezt megelőzően március 8-án utazott ki Brüsszelbe, ezúttal azonban Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős biztos mellett egyeztetett Elisa Ferreirával, illetve Mariya Gabriellel is. Míg előbbi portfólióját a kohézió és a reformok alkotják, az utóbbi az oktatási ügyeket fogja össze az Európai Bizottságban.

Levelet küldünk Brüsszelbe

Navracsics elmondta, hogy Johannes Hahnnal elsősorban a közérdekű alapítványok szabályozásával kapcsolatos kérdéseket vették át, továbbá azt, miként érhetjük el, hogy az ilyen alapítványi fenntartású egyetemek minél hamarabb, megszakítás nélkül folytathassák részvételüket az Erasmus+-, illetve a Horizont Európa programokban. Egyeztették az eddigi vitás pontokat, és abban maradtak, hogy a magyar fél egy írásos javaslatot küld majd ki Brüsszelbe előzetes véleményezésre, ha pedig konszenzusra jutottak az uniós testülettel, itthon benyújtják az Országgyűlés elé a szükséges törvénymódosítási javaslatot.

S hogy miben van még vita? Az összeférhetetlenségi szabályoknál meg kell határozni, mely pozíciók járhatnak együtt a kuratóriumi tagság betöltésével, s melyek nem.

Jelen állás szerint piros a lámpa, ha valaki
* miniszter,
* államtitkár,
* a kormányfő politikai igazgatója,
* kormánybiztos
* vagy országgyűlési képviselő.

Ugyanakkor nem vonatkozik a tiltás az európai parlamenti képviselőkre, a polgármesterekre. A közigazgatásban irányítási pozíciót betöltő dolgozók szerepét még tisztázni kell, beleértve az államtitkárok, helyettes államtitkárok helyzetét.

Nem a mandátumokon megy főleg a vita

Kérdéses továbbá a mandátum időtartama, erre vonatkozóan elhangzott már 4, 5 vagy 6 éves is, Navracsics szerint ezen az alku nem múlhat, mint ahogy azon sem, hogy a kuratóriumi tagság csak egyszer legyen megújítható. Azzal viszont még dűlőre kell jutni, hogy ha megszűnik a pozíció, mennyi idő múlva tölthessen be újra hasonló tisztséget az adott személy. Ebben a kérdésben elhangzott fél, egy és két év is.

A miniszter úgy látja, ez sem lehet olyan tényező, amin fennakadnak. Gyors megállapodást vár, ami azt feltételezi, hogy április második felére akár már az Országgyűlés elé is kerülhet. Mint mondta, ezzel párhuzamosan folyik jogállamisági feltételességi eljárás, májustól pedig ráfordulhatnak a célegyenesre, így nyárra minden brüsszeli vita megoldódhat.

Erről esett még szó az uniós biztosokkal

Elisa Ferreirával elsősorban a regionális politika jövőjén túl arról tárgyalt Navracsics Tibor, hogy milyen feladatok várnak Magyarországra az EU Tanácsának soros elnökségét 2024. július–decemberében betöltve. Érdekesség, hogy a magyar elnökséggel egyidejűleg adhatják ki várhatóan a kilencedik kohéziós jelentést.

A harmadik tárgyaláson, Mariya Gabriel oktatási uniós biztossal a strukturálisan Hahnal is alaposan átvett Erasmus+-, illetve Horizont Európa programokról egyeztetett, kivesézve a magyar egyetemek és konzorciumi partnereik viszonyát. ”

Forrás:
Három uniós biztossal tárgyalt szerdán Brüsszelben Navracsics Tibor; Gyöngyösi Balázs; Index.hu; 2023. április 5.

További csúszások várhatóak a helyreállítási alap kifizetéseiben, nemcsak Magyarország esetében

„Az Európai Bizottsággal való megállapodást sokszor úgy állítják be, mintha azon a magyar gazdaság életképessége múlna. Közben a többi tagállamnak már hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források. A Covid-pénzek szétosztása akkora csúszásban van, hogy szinte biztosan ki kell tolni az elszámolás 2026-os eredeti határidejét.

Miközben a magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről, addig a teljes uniós képet nézve az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat, ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél. Mégis, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak.

Erre a szempontra az Európai Bizottság működését közelről ismerő források hívták fel a Világgazdaság figyelmét. Mindez a megállapítás azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján ha még Brüsszel zöld lámpát is adna a magyar kifizetésekre, arra kellene készülni, hogy ezeket a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.

Mindez pedig felveti azt a kérdést, hogy valójában mekkora hatása is lenne a hazai gazdaságban az uniós források feloldásának, és hogy nem túlzottak-e az ehhez kapcsolódó gazdasági várakozások, akár a forint–euró árfolyam vonatkozásában is.

Hogy áll az uniós pénzek kifizetése Európában?

A fenti gondolatmenet nem légből kapott, ezt a legfrissebb, a helyreállítási pénzek kifizetéséről (Recovery and Resilience Facility, RRF – az EU kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése) szóló konkrét kimutatások is alátámasztják. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került most lapunk birtokába. Következzenek ennek legfőbb állításai.

  • Az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
  • 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
  • Továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összes 11-et 21,2 milliárd euró értékben.

Az egy dolog, hogy a kérelmek csúsznak, ennél is meglepőbb, hogy a kifizetések is, és ráadásul nem is csak elvétve, hanem gyakorlatilag ez a jellemző. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták. Öt tagállam (Írország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Svédország) azonban egyeurónyi forráshoz sem jutott hozzá, pedig hát hol van már a Covid okozta válság 2020–2021-es csúcspontja.

Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni azt is, hogy öt tagállamnak még nincs aláírt operatív megállapodása, így pedig nem nyújthat be kifizetési kérelmet. Nyolc tagállam pedig még nem adott be kifizetési kérelmet. Ezekből a statisztikákból összegző számadatokat is lehet képezni, amelyek jól mutatják az RRF-eszköz lebonyolításának alacsony hatékonyságát:

  • Az indikatív, 2023. első negyedévi határidőig a 22 operatív megállapodást kötött tagállamnak 60 kifizetési kérelmet kellett volna benyújtania, ebből eddig 36-ot sikerült, de csak úgy, hogy 10-et eleve később adtak be. A hiányzó 24 azt jelenti, hogy az igénylések 40 százaléka nem is készült el.
  • Összegszerűen az mondható el, hogy eddig 151,8 milliárd eurót fizetett ki Brüsszel (56,6 milliárd előfinanszírozás, 95,2 milliárd kérelem utáni kifizetés). Bírálat alatt van még 23,5 milliárd, és 43,6 milliárd euró értékű kifizetési kérelmet (ez 20 százalék) még nem adtak be.

Tehát az eddig esedékes kifizetési kérelem 40 százaléka (24 a 60-ból), összegét tekintve a 20 százaléka (44 milliárd a 219 milliárd eurónyi teljes keretből) egészen egyszerűen hiányzik.

Mi várható az uniós pénzek kifizetése kapcsán?

Röviden összefoglalva: további csúszások. Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság ugyanis bejelentette, hogy amennyiben az adott tagállam a részlegesen kedvezően elbírált kérelmeknél 6 hónapon belül nem valósítja meg a nem teljesített intézkedéseket, akkor elveszíti az érintett források egészét. Mivel minden tagállam abban érdekelt, hogy elkerülje a forrásvesztést, ezért ennek fényében várhatóan csak akkor adja le a kifizetési kérelmét, ha már minden benne vállalt intézkedés (uniós szakzsargonban mérföldkő) teljesült. Ebből fakadóan lapunk forrásai azt valószínűsítették, hogy előbb-utóbb felmerül az RRF 2026-os végrehajtási határidejének meghosszabbítása.

Ez egyébként magyar szempontból jó hír lenne, ugyanis teljesen életszerűtlen, hogy miután Brüsszel jelenleg is blokkolja a magyar pénzeket, ezeket egy esetleges feloldás esetén sikerülne elkölteni és ezekkel elszámolni kevesebb mint három év alatt.”

Forrás:
Az uniós pénzek eltitkolt valósága: nem a magyar kormány, hanem Brüsszel van óriási bajban; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. április 7.

Bizonyos jogsértő tartalmak internetes elérésének megakadályozására kért jogszabályi felhatalmazást a Gazdasági Versenyhivatal

„A Gazdasági Versenyhivatal szeretné elérni, hogy több más hatósághoz hasonlóan jogosultságot kapjon bizonyos jogsértő tartalmak internetes elérésének blokkolására – derül ki a szervezet 2022. évi beszámolójából.

Rigó Csaba Balázs elnök köszöntőjét követően egy az Országgyűlésnek címzett javaslattal folytatódik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tegnap publikált 2022-es parlamenti beszámolója, melyben a szervezet arra kéri a testületet, hogy teremtse meg annak a törvényi feltételeit, hogy a versenyhatóság – más hatóságokhoz hasonlóan – jogosult legyen jogsértő tartalmak esetén az „internetes hozzáférés” letiltására.

A szervezet indoklása szerint a GVH több eljárásában is tapasztalta, hogy amennyiben bizonyos jogellenes vagy jogellenesen forgalmazott termékek (pl. Elf Bar dohánygyártmány) online kereskedelmi gyakorlata ellen eljárva a jogsértő vállalkozások webhelyének elérhetetlenné tételére kötelez egy vállalkozást, az a kötelezés ellenére viszonylag egyszerűen folytatni tudja a jogszabályba ütköző tevékenységét, például azzal, hogy áthelyezi webshopját egy új tárhelyszolgáltatóhoz.

A versenyhatóság döntéseinek végrehajtása ezért nem, vagy csak nehézkesen vezet eredményre, különösen akkor, ha a végrehajtásra kötelezett vállalkozás (akár a jogsértő kereskedő, akár a weboldal tárhelyszolgáltatója) székhelye nincs Magyarországon – áll a beadványban.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény lehetőséget biztosít a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt esetekben a jogellenes tartalmakhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételére. Jelenleg többek között a szerencsejáték-felügyeleti hatóság, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok rendelkeznek letiltási jogosultsággal a hatáskörükbe tartozó magatartásokat illetően, a GVH-nak azonban jelenleg nincs ilyen hatásköre.

Mivel e hatáskör törvényi felhatalmazással gyakorolható, a GVH javasolja a jogsértések tekintetében alkalmazható, a Tpvt.-ben megállapított jogkövetkezmények körét kiegészíteni azzal, hogy a versenyhatóság is elrendelhesse a hozzáférhetetlenné tételt. A szervezet álláspontja szerint a Fogyasztóvédelmi törvény szabályai analógiaként szolgálhatnak egy esetleges jogszabály-módosítás esetén.

Ez utóbbi konkrétan azt mondja ki, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság elrendelheti az online felületről a tartalom eltávolítását vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozását, vagy akár azt is, hogy a tárhelyszolgáltató az online felületet távolítsa el, az ahhoz való hozzáférést tiltsa le vagy korlátozza, továbbá elrendelheti, hogy a domainszolgáltatók és domainnyilvántartók domainnevet töröljenek.

A fogyasztóvédelmi hatóság a határozatában elrendelheti ezeket a kötelezéseket, amely határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi.”

Forrás:
Jogsértő netes tartalmak blokkolásához kért jogkört a GVH; Koi Tamás; HWSW.hu; 2023. április 5.

Európai Unió

Állami támogatás: a Bizottság aktualizálta a zöld átállást támogató intézkedésekről szóló iránymutatást

„Az Európai Bizottság a mai napon aktualizálta az állami támogatásokra vonatkozó irányadó sablonokat, ezzel segítve a tagállamokat abban, hogy az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki és építsenek be nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe. Az aktualizált technikai dokumentumok különösen olyan intézkedések kidolgozásában fogják segíteni a tagállamokat, amelyek még inkább hozzájárulnak az európai zöld megállapodás végrehajtásához, miközben segítenek megszüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és a REPowerEU tervben foglaltakkal összhangban felgyorsítani a zöld átállást.

Aktualizált iránymutató sablonok

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a 800 milliárd EUR összegű uniós helyreállítási terv, a NextGenerationEU központi eleme. Támogatási körébe a határokon átnyúló és a nemzeti infrastruktúrák összehangolt tervezése és finanszírozása, valamint olyan energetikai projektek és reformok tartoznak, amelyek célja a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, továbbá az Unió általános rezilienciájának erősítése. Az RRF-rendelet 2023 februárjában módosult, lehetővé téve egy külön REPowerEU-fejezet beépítését a tagállamok meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveibe. A REPowerEU-intézkedések gyors bevezetésének biztosítása érdekében a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legkésőbb 2023. április 30-ig nyújtsák be módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket.

A Bizottság 2020 decemberében olyan irányadó sablonok közzétételével segítette a tagállamokat a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik részét képező állami támogatási intézkedések kidolgozásában, amelyek a Bizottság 2021-re vonatkozó éves fenntartható növekedési stratégiájának „európai kiemelt kezdeményezéseivel” összhangban a beruházási projektek számos típusára terjednek ki. Annak érdekében, hogy a tagállamok a REPowerEU-val összefüggésben módosíthassák terveiket, a Bizottság most célzottan aktualizálta azokat a sablonokat, amelyek a REPowerEU-fejezetek szerinti új intézkedések kidolgozása szempontjából a leginkább relevánsak.

Konkrétan több sablont hozzáigazítottak az új éghajlatvédelmi, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló 2022. évi iránymutatáshoz, a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások felülvizsgált keretrendszeréhez, az ideiglenes válság- és átállási kerethez, valamint az általános csoportmentességi rendelet jóváhagyott módosításához.

A Bizottság a következő sablonokat módosította:
[Ezt terjedelmi okokból nem közöljük. Az eredeti dokumentum tartalmazza. Szerk.]

Háttér-információk

Az RRF keretében benyújtott nemzeti helyreállítási tervekben szereplő, állami támogatással járó beruházásokat és reformokat előzetes jóváhagyásra be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azok állami támogatásokra vonatkozó csoportmentesség hatálya alá tartoznak.

A Bizottság prioritásként kezeli az RRF keretében benyújtott nemzeti helyreállítási tervekben szereplő, állami támogatással járó intézkedések értékelését, és az RRF gyors végrehajtásának megkönnyítése érdekében iránymutatást és támogatást nyújtott a tagállamoknak a nemzeti tervek előkészítéséhez. A Bizottság ugyanakkor a vonatkozó határozataiban az alkalmazandó állami támogatási szabályok betartását is biztosítja annak érdekében, hogy megőrizze az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon, és biztosítsa, hogy az RRF forrásait a versenytorzulások minimalizálásával és a magánberuházások kiszorítását elkerülve használják fel.

2020 decemberében a Bizottság tizenegy, az állami támogatásokra vonatkozó irányadó sablont tett közzé, ágazatspecifikus iránymutatást nyújtva a tekintetben, hogy: i. mikor zárható ki az állami támogatás fennállása, vagyis mikor nincs szükség a Bizottság felé történő előzetes bejelentésre; ii. mikor van szó olyan állami támogatásról, amelyet nem kell bejelenteni, mivel csoportmentesség hatálya alá tartozik; és iii. mikor van szó olyan állami támogatásról, amelyet be kell jelenteni. A Bizottság jelezte, hogy lehetőség van az irányadó sablonok aktualizálására, és azzal adott esetben élni is fog.

2023 februárjában az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan jóváhagyta a módosított RRF-rendeletet, hogy lehetővé tegye a REPowerEU-fejezetek beépítését a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe. 2023 márciusában a Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó, REPowerEU-val összefüggésben kiadott iránymutatásában felkérte a tagállamokat, hogy legkésőbb 2023. április 30-ig nyújtsák be a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított tervüket.

Idézet(ek)

„Az aktualizált állami támogatási sablonok fontos iránymutatásként és eszközként szolgálnak a tagállamok számára ahhoz, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket gyorsan végre tudják hajtani. Ennek segítségével gyorsan be tudják majd vezetni az olyan támogatási intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a tiszta energiára való átállást és megerősítik az EU energiafüggetlenségét. Továbbra is szorosan együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy segítsük őket a REPowerEU célkitűzéseinek elérésében, és egyúttal védjük az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.” – Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök – 04/04/2023””

Forrás:
Állami támogatás: a Bizottság aktualizálta a zöld átállást támogató intézkedésekről szóló iránymutatást; Európai Bizottság; 2023. április 4.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bekerült a digitális piacvédelem uniós szakértői csoportjába

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tagságot nyert abban magas szintű nemzetközi munkacsoportban, amely az Európai Bizottságot segíti a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) betartatásában. A tagsággal járó szakmai elismerés a Gazdasági Versenyhivatal nemzetközi térnyerésének eredménye.

A digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) idén májustól csatlakozik a versenyjogi szabályozás mellé, hogy azzal párhuzamosan, folyamatos ágazati piackontrollként küszöbölje ki az online tér legnagyobb („big tech”) vállalatainak káros piaci gyakorlatait. Az új rendeletet az Európai Bizottság fogja érvényesíteni az érintett óriásvállalatokkal szemben úgy, hogy támaszkodik a tagállami hatóságokra is.

A Bizottság munkáját emellett egy ún. magas szintű munkacsoport segíti majd, melynek elsődleges feladata, hogy tanácsot és szakértelmet nyújtson az új rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban. A csoportot öt nagy európai adatvédelmi, hírközlési, illetve verseny- és fogyasztóvédelmi szervezet alkotja, amelyek egyike az uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network; CPC). Ez utóbbi szervezet a Gazdasági Versenyhivatalt is delegálta az újonnan létrejövő szakértői testületbe.

“Ez a tagság lehetőséget ad arra, hogy európai szinten is felhívjuk a figyelmet a gyermekek és családok – mint sérülékeny fogyasztói csoportok – kiemelt védelmének fontosságára. Arra biztattam a kollégáimat, hogy bátran álljanak ki a keresztény és magyar értékek mellett. Osszák meg tapasztalatikat, alakítsák az európai joggyakorlatot” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a nemzeti versenyhatóság elnöke.

A Bizottság tanácsadó szakértői testületének tagjaként a magyar versenyhatóság jelentős szerephez juthat az új digitális piacszabályozás és a párhuzamos jogterületek – így a versenyjogi szabályok – egymást kiegészítő, hatékony érvényesítésének elérésében. A GVH ugyanis már hosszabb ideje különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A Versenyhivatal az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt már versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon. A nemzeti versenyhatóság jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A 2022-es év a nemzetközi térnyerés éve volt a Gazdasági Versenyhivatal életében. A magas szintű szakmai munkacsoportban elnyert tagság is ennek a munkának a visszajelzése. A magyar nemzeti versenyhatóság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a nemzetközi tudásmegosztás terén végzett tevékenységének eredményei a magyar fogyasztók hasznára legyenek.”

Forrás:
A GVH bekerült a digitális piacvédelem uniós szakértői csoportjába; Gazdasági Versenyhivatal; 2023. március 30.

Európai Unió: Hatalmas vita és küzdelem bontakozott ki az autók által gyűjtött adatokért

„Autók szervizelésével foglalkozó csoportok a napokban ismét jelezték, hogy nagyon súlyos problémákat okoz majd az, hogy megakadt az az EU-javaslat, amely biztosítaná a járművek által gyűjtött rengeteg adat tisztességes elérését minden fél számára. Mindez a vádak szerint a kínai és amerikai cégeket tisztességtelen versenyelőnybe hozhatja.

Az aggodalmaik kapcsán olaj a tűzre, hogy a General Motors már jelezte: a jövőben nem támogatja az Apple CarPlay és a Google Android Auto megoldásait, ezek helyett 2024-től saját infotainment rendszert használnak majd a jövőbeli EV-k. A vicces adalék, hogy ennek fejlesztését a Google végzi, és a cég hasonló megállapodást kötött a Mercedes-Benzzel is a múlt hónapban forgalmi adatok és automatikus újratervezések kapcsán.

A GM egyébként épp azt reméli, hogy több adathoz jut ezzel a húzással: hogyan vezetnek az emberek és miként töltik az EV-ket.

Az EB dolgozik ugyan a kapcsolódó szabályozásokon, de rejtély, hogy ezek mikor készülnek el. A Fortunes Business Insights szerint mindenesetre az összekapcsolt autók piaca 2030-ra egy 400 milliárd eurós szektor lesz, így az adatok mindenkinek kellenek az iparágban, nem csak a gyártóknak. Utóbbiak adatalapú szoftvertermékekkel és előfizetéses szolgáltatásokkal szeretnének mindent lefedni, a vezetési szokásoktól kezdve, az üzemanyag-fogyasztáson át a gumik kopásáig – mindettől pedig rengeteg újabb bevételt várnak. Mivel az EU-ban jelenleg nem tiszta, hogy kit illetnek meg az adatok, ezért megy a háború, hogy kik férhetnek hozzá.

Az EB egy szektorspecifikus javaslatot rak össze a jármű által rögzített adatokhoz, de ennek tartalma és időbeli átvétele még kérdéses – nem véletlen, hogy a szektorban sürgetik az EU-t.”

Forrás:
Elképesztően sok adatot gyűjtenek az autóink, elindult az öldöklő harc ezekért; Harangi László; IT café; 2023. április 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Magyarorszag.hu: biztonságos online ügyintézéshez korszerű bejelentkezési szolgáltatások

„A magyarorszag.hu oldalon több mint 4400 közigazgatási ügyet intézhetsz elektronikus úton a lakcímváltozás bejelentésétől az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemig.

Ma már közigazgatási ügyintézés során sem kell feltétlenül felkeresnünk a hivatalt, számos ügyet online is elintézhetünk a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett magyarorszag.hu portálon. A felületen elérhető tájékoztató tartalmakat bárki megtekintheti, az elektronikus ügyindítás és egyes szolgáltatások használata azonban bejelentkezéshez kötött, melyet a Központi Azonosítási Ügynök korszerű azonosítási szolgáltatásai tesznek biztonságossá.

A Központi Azonosítási Ügynök 2016 év végi indulása óta mintegy 900 millió azonosítási kérést szolgált ki, felületén jelenleg a következő azonosítási lehetőségek közül választhatunk: Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, eSzemélyi igazolvány, Arcképes azonosítás és Telefonos azonosítás. Az öt azonosítási szolgáltatás közül az Ügyfélkapu+ és az Arcképes azonosítás emelt szintű védelmet kínál, így még biztonságosabb és kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé a felhasználók számára.

Ügyfélkapu+

Az Ügyfélkapu+ azonosítási szolgáltatás kétlépcsős védelmének köszönhetően a meglévő ügyfélkapus felhasználónév és jelszó mellett egy harmadik adat segítségével azonosíthatjuk magunkat, amely kizárólag a birtokunkban lévő mobileszközhöz köthető. Ennek köszönhetően illetéktelen személyek még az ügyfélkapus felhasználónevünk és jelszavunk ismeretében sem tudnak bejelentkezni az ügyfélkapus azonosításunkkal az elektronikus ügyintézési felületekre. A szolgáltatás igényléséhez Ügyfélkapu regisztrációval szükséges rendelkeznünk, illetve egy olyan kamerával felszerelt mobileszközzel, amely képes hitelesítő alkalmazásokat futtatni.

Arcképes azonosítás

Az Arcképes azonosítás szolgáltatás teljeskörű ügyintézést tesz lehetővé számítógépről, tabletről vagy okostelefonról. Használata mindössze egyszeri regisztrációt igényel, amely videokommunikáción keresztül, ügyintéző segítségével történik. A regisztrációt követően nincs szükség további azonosító (felhasználónév, jelszó vagy PIN kód) megadására, következő alkalommal a rendszer már automatikusan, ügyintéző segítsége nélkül, csupán az arcképünk és személyi okmányunk alapján elvégzi az azonosítást.

A 2020 elején megújult, havonta átlagosan több mint 8 millió látogatót számláló magyarorszag.hu portálon az elmúlt 5 év alatt hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma, jelenleg 4400 közigazgatási ügyet lehet elektronikus úton elintézni. Például lakcímváltozásunkat már elektronikusan is bejelenthetjük, az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmünket pedig szintén benyújthatjuk online, de akár hatósági erkölcsi bizonyítványt is igényelhetünk. A magyarorszag.hu szolgáltatásaival kapcsolatban bővebb tájékoztatást a 1818-as telefonszámon (külföldről +36 (1) 550-1858) vagy a 1818@1818.hu e-mail címen kérhetünk.

A magyarorszag.hu fejlesztése a Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 elnevezésű projektben valósult meg. A rendelkezésre álló forrást az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése biztosította a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program támogatásával. A projektet a Széchenyi 2020 program keretében a konzorciumvezető, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. valósította meg. A részt vevő konzorciumi partnerek: IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.”

Forrás:
Magyarorszag.hu: biztonságos online ügyintézéshez korszerű bejelentkezési szolgáltatások; PC World; 2023. április 10.
(A cikk fizetett promóció volt.)


Technika, tudomány

„A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl”

„2023. április 20-án, 9:30-kor kezdődik „A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferencia és tárlatvezetés a SZTAKI Kende utca 13-17. szám alatti épületének alagsori Nagytanácstermében. A program során a résztvevők előadásokat hallgathatnak a magyarországi számítástechnika korai éveiről, illetve a SZTAKI hardverfejlesztésének különböző időszakairól. A rendezvény a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) közös szervezése, az előadók is e két szervezet kötelekéből érkeznek.

Az NJSZT és a SZTAKI közös konferenciája két irányból közelíti meg az idén 120 éve született Neumann János örökségét: a róla elnevezett Neumann-elvű számítástechnika előretöréséről, ami lehetővé tette a SZTAKI-hoz hasonló kutatóintézetek megalapítását; valamint a számítógéptudomány magyarországi fejlődéséről, ami Neumann János közvetlen behatásai nélkül is virágzásnak indult, már az 1950-es években.

A rendezvény programja két részre oszlik majd. Érkezés 9:00 és 9:30 között, majd 9:30 és 11:30 között a SZTAKI Nagytanácstermében hallgathatnak előadásokat az érdeklődők. A konferenciát Dr. Benedek Csaba, a SZTAKI igazgatóhelyettese, az NJSZT elnökségi tagja nyitja meg. Az előadások hozzávetőleg 20 percesek lesznek.

Alább az előadások listája:

  • Neumann János – Neumann-elvek – MTA KKCS – MTA számítóközpont – Dr. Dömölki Bálint, NJSZT
  • Fejlesztések a SZTAKI-ban és elődintézményeiben, az 60-as és 80-as évek között – Kun László, SZTAKI
  • Mikroszámítógépek a 80-as években, Magyarországon és külföldön – Képes Gábor, NJSZT
  • Hardverből szoftverbe – váltás a Vasfüggöny után – Dr. Haidegger Géza, SZTAKI

Az előadásokat követően, 11:45-re a résztvevők a SZTAKI Lágymányos utca 11. szám alatti épületébe vonulnak, amelynek aulájában megtekintik a SZTAKI „A múltból a jövőbe” című hardvertörténeti kiállítását, benne olyan, az intézet múltjából származó, és akár még működő eszközökkel, mint két GD 80-as vektoros kijelző vagy a Primo személyi számítógép. A kiállításon Manno Sándor fejlesztőmérnök tart tárlatvezetést, aki maga is több kiállított készülék fejlesztésében tevékenyen részt vett. A program időtartama 45 perc.

A tárlatvezetést követően a program a SZTAKI 2022. nyarán átadott Innovációs és Demonstrációs Terében (IDT) zárul. Itt a látogatók megtekinthetik az intézet és laboratóriumai legújabb tudományos demonstrációit, melyek többek között a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek és a fejlett robotika területén mozognak. A program időtartama 30 perc. A teljes konferencia 13:00-kor ér véget.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – a regisztrációs felület IDE KATTINTVA érhető el.

Alapadatok:

  • Cím: 1111 Budapest, Kende utca 13-17. (SZTAKI)
  • Dátum: 2023.04.20., 9:30 – 13:00

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Hivatkozások, linkek
Regisztráció
Facebook-esemény”

Forrás:
Neumann 120 – A SZTAKI hardvertörténeti kiállítása köré szervez közös konferenciát az NJSZT és a SZTAKI; Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI); 3023. március 28.


Társadalom, gazdaság, művelődés

Tízezer digitalizált oldal: egy különleges együttműködés első mérföldköve

„ Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkezik.

A központ átadásához kapcsolódva az OSZK és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködést kötött, amelynek gyümölcse az az első 10 000 oldal, amelyre mindannyian büszkék lehetünk – olvasható a Haydneum sajtóközleményében.

Mint írják, a kollaboráció célja, hogy feldolgozásra kerüljenek, hasznosíthatóak és revitalizálhatóak legyenek az 1600 és 1850 között keletkezett, Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális, zeneművészeti és zenetudományos értéket képviselő emlékek.

Az intézményközi munka a nemzeti könyvtár új digitalizáló központjában valósul meg, arra a tényre építve, hogy az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg.

Óriási zenetörténeti jelentősége okán a két intézmény elsőként Gregor Joseph Werner műveivel kezdett mélyrehatóan foglalkozni: 2022 augusztusában az áttekintés, előkészítés, 2022 októberében a digitalizálás indult el. Mostanra 222 Werner-kötetet sikerült feldolgozni, és elérni azt a 10 000 digitalizált oldalt, amely korábban elképzelhetetlen volt.

A munkához minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely az OSZK állományában lévő dokumentumtípusok teljes körű digitalizálását lehetővé teszi. Ez az eszközellátottság megteremti a lehetőséget a tömeges digitalizálásra, illetve online szolgáltatások támogatására is. A jelenlegi digitalizáló eszközpark kapacitása 10 millió oldal évente. A digitalizálás előtt előválogatás és állapotfelmérés történik, amelynek keretében elsőként az objektumok tartalmát és állapotát vizsgálják meg – teszik hozzá.

A központban kétféle, tömeges és manufakturális digitalizálás valósul meg, amely a nagyobb állományvédelmi körültekintést igénylő dokumentumokat érinti. A Haydneum által eddig feldolgozott és a jövőben feldolgozandó anyagokból idővel modern kottakiadások készülnek, amelyhez további számos feladat vár a kutatókra nyelvi, zenei, történeti értelmezés terén.

Az intézmény egyik fő célkitűzése, hogy a modern kiadás által ezek a több száz éve eljátszatlan művek eljussanak a mai koncerttermekbe, és az előadásoknak, illetve lemezfelvételeknek köszönhetően a zenei szakmán kívül a széles közönség is megismerhesse őket.

A 2023-as év első felében Werneren marad a hangsúly, de ezzel párhuzamosan a hagyaték többi részét is elkezdik feldolgozni a szakemberek. Az eddig digitalizált 10 000 oldal csak a kezdete annak a professzionális munkának, amely mindennap gyarapítja korunk kulturális bőségét a digitális térben – zárul a közlemény.”

Forrás:
Tízezer digitalizált oldal: egy különleges együttműködés első mérföldköve – fotók; Infostart; 2023. április 3.


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Váratlanul bemutatkozott a titkos angol kiberhaderő

„Offenzív kibermunkával védik az internetet az állami tévinformációs kampányoktól, a katonai szervezetek szándékaitól és a választási beavatkozásoktól a brit kormányzati hackerek.

Az elmúlt években gyakran lehetett hallani olyan vádakat, hogy egyes hackerek, hackercsoportok állami megbízásra tevékenykednek, indítanak támadásokat. Nyilvánvaló volt, hogy mindez nyílt kiberhadviseléshez vezet, és ennek példája a brit GCHQ [Government Communications Headquarters – az angol hírszerzési és kiberbiztonsági ügynökség] közleménye is.

A GCHQ ugyanis brit állami hackereket foglalkoztat, akik kibertámadásokat indítottak katonai szervezetek, terrorszervezetek, állami támogatású tévinformációs kampányok ellen, de azok ellen is, akik választásokba akarnak beavatkozni. Az effajta nyilvános közlemény ritkának számít hatósági oldalról.

Közölték azt is, hogy az utóbbi 3 évben a titkos NCF [National Cyber Force] hajtott végre hackertámadásokat. Jeremy Fleming, a GCHQ igazgatója szerint egy felelős kiberhatalomnak ebben az összekapcsolt világban tudnia kell reagálni a kibertérben történtekre.

A műveleteket nem részletezték, mert titkosak, de egy 28 oldalas anyagot megosztottak arról, hogyan váltak felelősségteljes kibererővé. A szakértők szerint a kiberhadviselében Nagy-Britannia mellett az USA, Kína, Oroszország és Irán számít még meghatározó erőnek.”

Forrás:
Támadnak a kormány hackerei, hogy megvédjék az internetet; Harangi László; IT café; 2023. április 6.
Britain uses cyber capabilities to counter enemies online – GCHQ; Reuters; 2023. április 4.
Lásd még:
National Cyber Force reveals how daily cyber operations protect the UK; National Cyber Force; 2023. április 4.
Responsible Cyber Power in Practice; National Cyber Force; 2023. április 4.


Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A leendő második magyar űrhajós hazai tudományos kísérleteket végez majd az űrben

„ A misszió keretében a leendő magyar űrhajós mintegy 31 napon át hajt végre 8 tudományos kísérletet.

A leendő magyar űrhajós mintegy 31 napon át hajtja végre azt a 8 tudományos kísérletet, amelyet magyar egyetemekkel közösen választottak ki a programra, és 12 magyar fejlesztésű műszert visz majd magával az állomásra – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfőn.

Szijjártó Péter azt írta, hogy célegyenesbe érkezett a magyar nemzeti kutatóűrhajós-program, 244 jelentkezőből immár megvan, hogy ki az a 4 ember, aki részt vesz a további felkészülésben az űrrepülésre.

A kormány az amerikai Axiom Space-szel együttműködésben hajtja végre a missziót, amelynek részleteiről hétfőn telefonon egyeztetett a vállalat vezérigazgatójával, Michael Suffredinivel.
A misszió keretében a leendő magyar űrhajós mintegy 31 napon át hajtja végre azt a 8 tudományos kísérletet, amelyet magyar egyetemekkel közösen választottak ki a programra, és 12 magyar fejlesztésű műszert visz majd magával az állomásra.

Az Axiom Space és az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal (NASA) közötti tárgyalások alapján az űrrepülés várható időpontja a jövő év vége vagy 2025 eleje lesz. A misszióról szóló szerződést véglegesítést követően, hamarosan aláírják – olvasható a bejegyzésben.”

Forrás:
A leendő második magyar űrhajós hazai tudományos kísérleteket végez majd az űrben; Mandiner / MTI; 2023. április 3.
8 tudományos kísérletet hajt majd végre a magyar űrhajós; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2023. április 4.

Még az idén elkezdik a kínai űrinternet telepítését

„Lassan indul be a projekt, de az amerikai szolgáltatók már most is éles versenyre számítanak az állami hátszéllel röpködő kínai műholdakkal szemben.

A SpaceNews jelentése alapján Kína már előkészületeket tesz az első műholdak felbocsátására egy alacsony Föld körüli pályán elhelyezkedő, szélessávú megakonstelláció kialakításához, ami hosszabb távon a SpaceX (Starlink) vagy az Amazon (Kuiper) hálózatának versenytársa lehet. A Kuo-vang (vagy Nemzeti Hálózat) néven hivatkozott műholdsereg összesen 13 ezer mesterséges égitestből állna, a rendszer telepítésével pedig alternatívát állítanának a nyugati szolgáltatól megoldásaival szemben. A tudósítás alapján éppen felpörgetik a kis műholdak gyártását, ami évente több száz ilyen eszköz előállítását tenné lehetővé.

Ezzel párhuzamosan a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASIC), a kínai űrprogram fővállalkozója a Csang-cseng 5B hordozórakéta felső fokozatának módosításán dolgozik, amit az év második felében lőnének fel először. A South China Morning Post szerint Kína azért fokozza a megakonstelláció kiépítését célzó erőfeszítéseit, hogy a Starlinkkel szemben ne szoruljon ki „az alacsony pálya erőforrásaiból”. Bár a projekt hatással lesz a nemzetközi versenyre, még fontosabb szerepet szánnak neki a technológiai önellátás kifejlesztésében, ami prioritás az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háború közepette.

Ahhoz elég nagy lesz, hogy bekavarjon

A dolog annyiban lassan halad, hogy ehhez még az idén is csak az első 30 műhold készülhet el. A Reuters tudósításában idézett elemzők becslése szerint Kína jelenleg nem több mint száz hasonló műholdat üzemeltet, és a számuk 2027-re is legfeljebb 4 ezer köré növekedhet. Ez nyilván borzalmasan nagy mennyiség, de összehasonlításképpen a Starlink konstellációja már idén februárban is több mint 3500 műholdból állt. A SpaceX űrinternet-szolgáltatásához az első körben 12 ezer műhold telepítését tervezik (ezt a későbbiekben akár 42 ezerre bővítenék), és már megkezdték második generációs műholdjaik pályára állítását is.

A SpaceNews ugyanakkor felidézi, hogy az amerikai űrinternetes cégek már korábban is aggodalmukat fejezték ki az alacsony Föld körüli pályán működő kínai megakonstelláció miatt, mert az erős kormányzati támogatásával éles versenyre kényszerítheti őket. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja tavaly már arról értekezett, hogy az Egyesült Államok ezzel pikkpakk elveszítheti versenyelőnyét, különösen a Kínával szorosabb kapcsolatban álló piacokon. A kínaiak eközben azzal vádolják az USA-t, hogy az stratégiai erőforrásokat igyekszik lefoglalni, beleértve bizonyos pályákat, lokációkat vagy rádiófrekvenciákat.”

Forrás:
Még az idén elkezdik a kínai űrinternet telepítését; Bitport.hu; 2023. április 4.

 

Szakirodalom

Az EESZT fejlődése és a közös európai adattér

„Az Infojegyzet a Kormány T/3512 számon benyújtott törvényjavaslatához kapcsolódóan áttekinti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztésének elemeit párhuzamban az EU digitalizációs fejlesztést célzó politikájával.”

Forrás:
Az EESZT fejlődése és a közös európai adattér; Szalay Klára; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2023/7.; 2023. április 6. (PDF)

Járműipari központok fejlesztései a Modern Városok Program keretében

„:A Magyarország Kormánya által 2015-ben meghirdetett Modern Városok Program hosszú időre meghatározhatja a 23 magyarországi megyei jogú város és térsége fejlődését. A közel 3 500 milliárd forint tervezett összköltségű program példátlan a hazai területfejlesztési gyakorlatban, ezért vizsgálata különösen fontos.
Jelen tanulmány három egységből épül fel. Elsőként – a program általános bemutatása mellett – áttekinti a témában eddig született publikációkat és röviden összegzi az eddigi vizsgálatok eredményeit. Ezt követően új aspektusból vizsgálja a programot, a magyar gazdaság zászlóshajóinak tekintett járműipari központok (Győrt, Kecskemétet és a már folyamatban lévő kiemelt járműipari beruházás miatt Debrecent tekinti ide tartozónak) fejlesztéseit elemezve. Megállapítja, hogy ezen városok fejlesztései sem a projektelemek száma, sem tervezett költségvetése alapján nem emelkednek ki a megyei jogú városok sorából. A vizsgálat cáfolja, hogy a megfelelő gazdasági infrastruktúrával rendelkező járműipari központok esetében egységes törekvésként az oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció fejlesztését célzó projektelemek révén a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek elősegítése lenne az elsődleges cél. A tanulmány utolsó egységében esettanulmányszerű elemzések olvashatók a vizsgált városokról és további európai járműipari központokról”

Forrás:
Járműipari központok fejlesztései a Modern Városok Program keretében; Rákosi Szabolcs; Tér és Társadalom; DOI: 10.17649/TET.37.1.3353 37. évf., 1. szám; 2023

Összeférhetetlenség és állami projektértékelés

„A Kormány T/3516 számon benyújtott javaslata az állami projektértékelők összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettségeinek bővítését célozza. Az Infojegyzet szándéka bemutatni az összeférhetetlenség és az állami projektértékelés összefüggéseit.”

Forrás:
Összeférhetetlenség és állami projektértékelés; Soltész Katalin; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2023/6.; 2023. április 6. (PDF)

Irány az e-parlament! A törvényalkotás parlamenti informatikai rendszere (ParLex)

„Az elmúlt évtizedekben a demokratikusan működő törvényhozó testületeknek alapvető fontosságú háttérintézményévé váltak a szakmaiságot biztosító parlamenti szervek. Az informatika előrehaladásával a parlamenti munkaszervezetek fontos célkitűzésévé vált, hogy korszerű technológiai rendszerekkel támogassák a törvényhozók munkáját. Kiemelendő a Törvényalkotás Parlamenti Informatikai Rendszere (ParLex), ami az 1989-ben megalakult Országgyűlés Hivatalában a folyamatosan meglévő fejlődés iránti igény vívmánya lett. Ez Európában élvonalbelinek mondható informatikai fejlesztés, amely automatizálja a Parlament törvényalkotó működését. A ParLex lehetővé teszi a legfontosabb irománytervezetek létrehozását, teljes körű szerkesztését és benyújtását, valamint az országgyűlési hivatali folyamatok során a kodifikációs, illetve bizottsági feldolgozási és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatok elvégzését.”

Forrás:
Irány az e-parlament! A törvényalkotás parlamenti informatikai rendszere (ParLex); Somogyi Enikő; Doktori Műhelytanulmányok 2022 = Doctoral Working Papers 2022. Doktori műhelytanulmányok (Széchenyi István Egyetem, Győr. Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola); Gondolat Kiadó; 160-168. o. (PDF)

Polgári kori közigazgatásunk történeti jellemzői

„A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község, mely a törvényben előírt szervezetében működő helyhatóság. Igen sajátos továbbá költségvetési jogunk alakulása, noha a korabeli Európa valamennyi budget elemét, az angol, a francia és a német modellből merítette. Ugyanígy kiemelendő jellemzőként hangsúlyozzuk a nemzetállam attribútumát, a joghoz kötöttség princípiumát, s az osztrák-német mintavétellel felállított Közigazgatási Bíróságot. Ugyancsak magyar jogfejlődési sajátosságként értékelendő a törvényhozási felhatalmazáson alapuló közigazgatási szankcionáló eljárásunk is.”

Forrás:
Polgári kori közigazgatásunk történeti jellemzői; Máthé Gábor; Polgári Szemle; 18 (4-6); DOI: 10.24307/psz.2022.1213; 2022; 178-188. o. (PDF)