Skip to main content

17. szám, 2023. április 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: hiába erős egy térség, ha abban vannak kiúttalanságot sugalló fehér foltok

„Hiába erős egy térség, ha léteznek benne kiúttalanságot sugalló „fehér foltok”, a területfejlesztésnek egyebek mellett ezek megszüntetését kell szolgálnia – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter pénteken a Veszprém vármegyei Uzsán. Navracsics Tibor – aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője – A belső perifériák a fejlesztéspolitikában – a Marcal-völgye térség fejlesztési akcióterv kidolgozása című munkakonferencián azt mondta, hogy az ország minden régiójában találhatók fejlesztésre szoruló „fehér foltok”.

A Marcal-völgyi térségre kidolgozott stratégia és maga a fejlesztés is országos szintű példa lehet – fogalmazott, hozzátéve: e tanácskozás egy újabb jelentős lépés a térség területfejlesztési stratégiájának kialakításához. V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára az „élhető térség” kialakításának jelentőségét hangsúlyozta, hozzáfűzve: a területfejlesztés azt a célt szolgálja, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országának egyike legyen. Az elmúlt évtizedekben a fejlesztési programok dacára a fejletlenebb térségek elmaradása megmaradt, ezt a hátrányt lenne hivatott felszámolni a területfejlesztési stratégia – közölte, fontos kitörési pontként említve a népfőiskolai központ létrehozásának tervét a térségben.

Csite András, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezetője az eddigi kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy mivel a Marcal völgye aprófalvas, kisvárosias térség, amely távol helyezkedik el a nagyvárosoktól, érvényesül a nagyipari centrumok elszívó ereje. Felmérésük során 2021-ben az ott élők 59 százaléka, 2023-ban 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy elégedett az életével. A közszolgáltatással kapcsolatos elégedettség mérésekor ugyanakkor azt tapasztalták, hogy az idei eredmények elmaradnak a 2021-es szinttől. A jövőt a megkérdezettek a turizmus és a közlekedés fejlesztésében látják, 80 százalékuk a nehézségek ellenére sem akar elköltözni. A térség erősségeként említette a vidékies életmódot, a relatíve alacsony ingatlanárakat és a fejlődési centrumokhoz való viszonylagos közelséget. A térséget az erősségek alkalmassá teszik arra, hogy „tudatos beköltözésmenedzsment” révén újabb lendületet kapjon a fejlődés – jelentette ki Csite András.

A tanácskozás délután tematikus beszélgetésekkel, plenáris beszámolókkal folytatódik.”

Forrás:
Navracsics Tibor: hiába erős egy térség, ha abban vannak kiúttalanságot sugalló fehér foltok; Híradó.hu / MTI; 2023. április 21.

Közigazgatás, politika, jog

Újabb települések csatlakoznak a Felzárkózó Települések programhoz

„A programhoz újonnan csatlakozó 60 település polgármestereinek, az érintett országgyűlési képviselőknek és a megvalósító szervezetek képviselőinek tartottak tájékoztatót a Belügyminisztériumban 2023. április 19-én.

A kormány 2019-ben indított átfogó programot a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatására. Indulása óta 118 települést vontak be a programba, amihez idén tavasszal további 60 település csatlakozik.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a felzárkózó települések program zászlóshajója lett a felzárkózásért folytatott munkának.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, az esemény házigazdája ismertette a felzárkózást segítő munka alapjait és az eddig elért eredményeket.

A felzárkózó települések programban több célkitűzés is szerepel, többek között a nehéz helyzetű települési önkormányzatok kiszámítható működésének elérése, illetve a lakosság helyzetének javítását szolgáló fejlesztések megvalósítása.

A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot. A programban nem előírt feladatokat valósítanak meg a településeken, hanem a helyben megismert problémákra keresnek gyakorlati megoldásokat. ”

Forrás:
Újabb települések csatlakoznak a Felzárkózó Települések programhoz; Belügyminisztérium; 2023. április 19.
Felzárkózó települések – Válasz a leszakadásra

Így szabnák át Szlovákia járásait

„ Komáromot lefokoznák, a magyarok lakta területeket továbbdarabolnák az új szlovák közigazgatási koncepció szerint. Technokrata rendezkedés vagy soviniszta húzás? Az bizonyos, hogy a magyarokat nem segítik az új tervek.

Szlovákia, illetve …Csehszlovákia jó pár államigazgatási reformot át- és túlélt már, nem beszélve a római katolikus egyházmegyék botrányos, 1977-es és 2008-as reformjáról, amely egyértelműen a tömbmagyar vidék „függőleges” feldarabolását célozta. Őry Péter politikus, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, a közigazgatási reformok szakértője lapunk kérdésére úgy fogalmaz: „Ahány átszervezés ebben az országban volt, az mindig hátrányosan érintette a magyarságot”. A nemzetközi vállalásokat, a kisebbség arányainak megbontását tiltó, általa is aláírt keretegyezményeket jellemzően figyelmen kívül hagyta Szlovákia.

Ilyen volt az 1996 és 2000 között végrehajtott államigazgatási reform, a járások és kerületek meghatározása. A színszlovák területeken ugyanis láthatóan volt lehetőség kis járások létrehozására, de az 1960-ban megszüntetett magyar járásokból egy sem alakult újra.

A szlovákok lakta selmecbányai járás például 16 600 fővel is elüzemelhet, Galánta vidékén viszont kétszer ennyi magyar nem kaphatott saját járást. Sok helyen csíptek le településeket és sorolták be őket vegyes lakosságú járásokba, jellemzően költségvetési okokra hivatkozva, nyilván nem függetlenül attól, hogy a szétosztott magyarokat az asszimiláció könnyebben emészti fel: a Szenci, Galántai, Vágsellyei és más járásokhoz terelt települések jártak így. A kerületek a járások határai mentén jöttek létre, hasonló logika alapján – elég ránézni a térképre.

Most pedig egy új, a belügytől kiszivárgott közigazgatási reform borzolja a kedélyeket. A Denník N napilap magyar nyelvű szerkesztőségéhez, a Napunkhoz eljutott róla a részletes anyag – a Csallóközi Falvak és Városok Társulásához viszont nem –, s a lap semleges-pozitív hangvételben mutatja be.

A dokumentum szerint folytatódna a korábbi logika összevonásokkal és átsorolásokkal. Megszűnne például a Komáromi járás, és a mostaninál nagyobb Érsek­újvári járás jönne létre, vagyis lefokoznák a magyar többségű várost,

a szintén magyar többségű Somorját pedig hozzácsapnák a Pozsonyi járáshoz. A kerületeket is átrajzolnák, így a korábbinál is kisebb esély lenne elnyerni egy megyefőnöki széket Nagyszombatban. Az is kiderült, hogy a terven a nyilvánosság és az érintettek kizárásával már 2021 óta dolgozik a belügy. A fő indok az, hogy a 2000-ig zajló reformokat nem fejezték be tisztességesen, illetve jogos kritikák is sorakoznak a Vladimír Mečiar-féle rendezéssel szemben.

Tokár Géza politológus megengedő a szándékok tekintetében: „Ez egy tipikus technokrata – és amúgy legitimációt nélkülöző – lépés, amelyben pár bürokratát megbíztak azzal, hogy készítsen el egy ideális rendszert a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlősítésének a szellemében. Nincs semmilyen régiós, történelmi, fejlesztési vagy akármilyen kontextus, ez csak egy sima »a legkisebb pénzügyi befektetéssel így ketyegne el a rendszer« jellegű dolgozat. Talán nem kimondottan a magyarellenesség volt a céljuk, csak sok más dolog mellett a kisebbségek érdekeit sem vették figyelembe.”

Őry Péter kevésbé derűlátó, szerinte a koncepción már most látszik, hogy a magyarlakta járások, régiók széttrancsírozásáról szól. Hangsúlyozza: nem lehet véletlen a hagyományosan magyar többségű Dunaszerdahelyi járás sorvasztása, a Felső-Csallóköz Pozsonyi kerülethez és Galánta vidékének a Nagyszombati kerülethez sorolása. A reform nyomán érezhetően csökkenne a magyar képviselők száma. Ha az átalakítás település­egyesítésekkel is jár, a további következmény több tíz, de inkább száz polgármesteri szék elvesztése lehet. „Finoman leépítik a magyar nyelv használatát, a magyar nyelvű oktatást. Ahogy az érdekérvényesítésünk gyengül, menne a levesbe az összes kulturális intézmény, a színházak és a múzeumok – sorolja. – Az elképzelés ráadásul nem tükrözi a természetes régiók valós állapotát.”

A politikus a leginkább azt nehezményezi, hogy a szlovákok lakta részeken figyelembe vették a történelmi-kulturális hagyományokat, például a Szepesség újraegyesítésénél, sőt még indokként is hivatkoznak rá, a magyarlakta részeknél ez a háttérbe szorult, akárcsak a földrajzi adottságok szempontja. „A Vág völgye, az Erdőhát és a Duna mente teljesen más tájegység, ahogy a rönkház sem vályogház” – jegyzi meg, hozzátéve: az 1990-es években a Szlovák Tudományos Akadémia huszonkét régiót határozott meg ezen elvek alapján, csak elő kellene venni a koncepciót.

Hogy a mečiari járási és megyerendszer magyarellenes volt, az egyértelmű, olyannyira, hogy ezt még 2016-ban Martin Klus, a Szabadság és Szolidaritás párt magyarbarátsággal nehezen vádolható külügyi államtitkára is elismerte. A helyzet orvoslása helyett most a gazdasági mozgástér alapján szerveznék újra a dolgokat azzal a számukra örvendetes mellékhatással, hogy közben tovább gyengülnek a magyarok. „Nincs hőzöngő, hangos magyarellenesség, helyette, mint a vízilabdában, felszín alatti, alattomos rúgások vannak” – érzékelteti Őry Péter. Ebben nem volt kivétel Igor Matovič kormánya sem, elég csak a kettős állampolgársággal kapcsolatos hozzáállására gondolni.

Abban mindkét megszólalónk egyetért: mivel a szétesett szlovák kormánynak hónapjai vannak hátra, a koncepció egyelőre elakad a tervezet szintjén. Garancia persze nincs rá, hogy így is marad, Tokár Géza szerint ha a következő kormány a magáénak érzi, végigviheti. Még veszélyesebb Őry Péter szerint, hogy fű alatt, mindenkit megkerülve valósítanák meg, ami olyan erők mozgására figyelmeztet, amelyek folyamatosan munkálkodnak a magyarság visszaszorításán. Erre egy válasz lehet a politikus szerint: megfogalmazni a felvidéki magyarok saját igényeit, vagyis egy önigazgatási koncepciót regionális szinten.”

Forrás:
Kis-Trianon formálódik a Felvidéken: így szabnák át Szlovákia járásait; Veczán Zoltán; Mandiner; 2023. április 22.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem igazságos a jelenlegi kórházfinanszírozás

„ Az egészségügyi intézmények két legégetőbb problémájáról, a megugrott energiaköltségekről és az ápolóhiányról is szó volt a Magyar Kórházszövetség közgyűlésén.

Az energiaárak növekedése nagyon nehéz gazdasági helyzetet okozott a kórházakban, és bár részleges kompenzációt kaptak, továbbra is komoly adósságállománnyal küzdenek az egészségügyi intézmények – hívta fel a figyelmet a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Velkey György a másik égető problémaként az ápolók hiányát említette. „Sajnos nehezebben motiválhatók, miután a januári béremelésük első üteme júniusra csúszik” – jegyezte meg. Pótlásuk napi szinten kihívás elé állítja az intézményeket, főleg a nagy szaktudást igénylő műtők és intenzív osztályok esetében, de akár az idősgyógyászatban és a krónikus ellátásban, ami a meglévő ápolókra is nagy terhet ró – tette hozzá a szakember.

Nem egyszerűsíti a helyzetet – jegyezte meg a kórházszövetség elnöke –, hogy több, a kórházakat érintő átalakítást zajlik az országban. Például a vármegyei integráció, ami az egyes intézmények közötti feladatmegosztást írja újra, az egészségpolitika vagy a központi közbeszerzések ügye – ezért állandó jelleggel tárgyalásban állnak a döntéshozókkal.

Velkey György szerint is megfontolandó a magánegészségügyi szolgáltatók bevonása a várólisták ledolgozásába, de olyan sok elemből áll ez a kérdés, ezért nem lehet rá egy gyors választ adni. „Ha alaposan körbejárják, akkor nem tartom ördögtől valónak, de nem egyszerű dolog egy ilyen részfeladatra a bevonásuk.”

A kórházak rendszeresen visszatérő, nemrégiben ismét rekordot döntő adósságát illetően jelezte: a mostani adósságállomány jelentős része az energiaárrobbanással kapcsolatos. Szerinte ezt úgy lehet orvosolni, ha teljes kompenzációt kapnak erre az intézetek. Elismerte viszont, hogy ettől függetlenül is komoly adósságállomány-növekedés tapasztalható évről évre.

Velkey György szerint az érvényes finanszírozási szabályok nem egészen igazságosak, miután van olyan beteg-, illetve ellátáscsoport, amiért kevesebb pénz jár, mint amit rá kell költenie a kórházaknak. Szerinte valós elvárásokat akkor lehet megfogalmazni, ha majd valóban értéken finanszírozottak lesznek a beavatkozások, „ha a most hiányzó pénzt előre megkapják az intézetek azokra a beavatkozásokra, amiket valójában el is végeztek”.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az új ügyeleti rendszer nagyobb feladat elé állítja a kórházakat, mint ami szükséges volna, ugyanis azokban a vármegyékben, ahol beindult a folyamat, az alapellátók nem tudják maradéktalanul kiállítani az alapellátási ügyeletet, ezért a kórházi orvosoknak és asszisztenseknek is be kell segíteniük, ahelyett hogy a saját feladataikra koncentrálnának. Ebben a tekintetben a sürgősségi osztályok és sürgősségi fogadóhelyek ügyeletének kiállítása, valamint az oda érkező betegforgalom kezelése hárul a kórházakra, ami jelentős feladat – tette hozzá Velkey György, aki az viszont jónak tartja, hogy a megyék hónapról hónapra csatlakoznak a rendszerbe, mert így az eddigi tapasztalatok hasznosíthatók.”

Forrás:
Velkey György: nem igazságos a jelenlegi kórházfinanszírozás; Farkas Dávid; Infostart / InfoRádió; 2023. április 20.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jelentős lépésekkel kívánja fellendíteni a digitális oktatást és a digitális készségek elsajátítását

„A Bizottság a mai napon két tanácsi ajánlásra irányuló egy-egy javaslatot fogadott el a készségek európai évével összefüggésben azzal a céllal, hogy az európai polgárok digitális készségeinek fejlesztése érdekében támogassa a tagállamokat, valamint az oktatási és képzési ágazatot magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető digitális oktatás és képzés biztosításában.

A javaslatok a Bizottság és a tagállamok által közösen megállapított két főbb kihívással foglalkoznak: egyrészt a digitális oktatás és képzés összkormányzati megközelítésének hiánya, másrészt a szükséges digitális készségek elsajátításának nehézségei.

A digitális oktatást lehetővé tévő legfontosabb tényezők megerősítése

Az elért eredmények és az innováció kiváló példáinak ellenére a közös erőfeszítések eddig nem vezettek rendszerszintű digitális átalakuláshoz az oktatásban és a képzésben. A tagállamok számára továbbra is nehézséget okoz megfelelő szintű beruházásokat eszközölni a digitális oktatási és képzési infrastruktúrába, a digitális berendezésekbe és a digitális oktatási tartalmakba, a tanárok és a személyzet digitális képzésébe (illetve továbbképzésébe), valamint a digitális oktatási és képzési politikák nyomon követésébe és értékelésébe.

A sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tévő legfontosabb tényezőkről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az inkluzív és magas színvonalú digitális oktatáshoz és képzéshez való egyetemes hozzáférést a digitális szakadék kezelése érdekében, amely a Covid19-válság fényében még nyilvánvalóbbá vált. Ez a hatékony és inkluzív digitális oktatáshoz elengedhetetlen beruházások, az irányítás és a tanárképzés koherens keretének kialakításával érhető el. Az ajánlás iránymutatást nyújt és fellépéseket javasol a tagállamoknak az összkormányzati és a több érdekelt felet bevonó megközelítés, valamint az oktatási és képzési személyzet által irányított, alulról építkező innováció és digitalizáció kultúrájának megvalósítása érdekében.

A digitális készségek oktatásának fejlesztése

A másik általánosan jelentkező kihívás ahhoz kapcsolódik, hogy a lakosság különböző szegmensein belüli eltér a digitális készségek szintje, a nemzeti oktatási és képzési rendszerek pedig nem képesek kezelni ezeket a különbségeket. A digitális készségek oktatásban és képzésben való elsajátításának javításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az oktatás és képzés minden egyes szintjével foglalkozik. Felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb tegyék lehetővé a digitális készségek koherens módon történő elsajátítását az oktatás és képzés valamennyi szintjén. Ez további célkitűzések meghatározásával és konkrét „prioritást élvező vagy nehezen elérhető csoportokat” célzó beavatkozások révén biztosítható. A javaslat felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a magas színvonalú informatikát az iskolákban, hogy általánosan érvényesítsék a felnőttek digitális készségeinek fejlesztését, és hogy inkluzív stratégiák elfogadásával kezeljék az információtechnológiai szakmákban mutatkozó hiányosságokat.

A Bizottság készen áll arra, hogy uniós eszközökön, például a Technikai Támogatási Eszközön keresztül megkönnyítse a tagállamok és az érdekelt felek közötti kölcsönös tanulást és információcserét, ezáltal támogatva a két javaslat végrehajtását. A Bizottság emellett az Európai Digitális Oktatási Platformon történő együttműködés és olyan uniós finanszírozási lehetőségek, mint az Erasmus+, a Digitális Európa program, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Horizont Európa és a NDICI – Globális Európa révén mozdítja elő a digitális oktatást és készségeket.

A digitális készségek európai tanúsítványának kísérleti projektje

A Bizottság egyik fő intézkedése, hogy megkönnyítse a digitális készségek tanúsításának elismerését. E célból a Bizottság több tagállammal közösen kísérleti projektet fog indítani a digitális készségek európai tanúsítványára vonatkozóan. A tanúsítvány célja, hogy Unió-szerte növelje a digitális készségek tanúsításába vetett bizalmat és e készségek elfogadását. Ez segíteni fogja az embereket abban, hogy digitális készségeiket a munkáltatók, a képzési szolgáltatók stb. széles körében, gyorsan és könnyen el tudják ismertetni. A kísérleti projekt eredményeit a digitális készségek európai tanúsítványáról szóló megvalósíthatósági tanulmány ismerteti majd az év vége felé. A digitális készségek európai tanúsítványa 2024-ben kerül bevezetésre a kísérleti projekt eredményei és a tanulmány megállapításai alapján.

Következő lépések

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el a két tanácsi ajánlásra irányuló mai javaslatokat.

A strukturált párbeszéd sikereire és a nemzeti koordinátorok csoportjára építve a Bizottság a digitális oktatással és készségekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásával segíti elő a két ajánlás végrehajtását.

Háttér-információk

A ma előterjesztett két javaslat a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd következtetéseire épül, amelyet a Bizottság 2022-ben folytatott az uniós tagállamokkal. A digitális évtized révén az EU biztosítani kívánja, hogy 2030-ra a felnőttek 80%-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és hogy 20 millió IKT-szakember dolgozzon az EU-ban. A párbeszéd célja az volt, hogy fokozza a digitális oktatás és készségek iránti elkötelezettséget, és elősegítse az uniós szintű erőfeszítések felgyorsítását annak érdekében, hogy Európa teljesíteni tudja az e területen 2030-ra kitűzött céljait. A javaslatok összhangban vannak továbbá az európai digitális jogok és elvek szolidaritás és befogadás kulcsfontosságú pillérével, amely kimondja, hogy kivétel nélkül mindenki számára hozzáférést kell biztosítani az internethez és lehetővé kell tenni a digitális készségek elsajátítását.

A javaslatok a digitális oktatási cselekvési terv két stratégiai prioritásának tesznek eleget: egy kiválóan működő digitális oktatási ökoszisztéma kialakításának ösztönzése, valamint a digitális készségek és kompetenciák javítása a digitális transzformáció érdekében. A cselekvési terv szorosabb együttműködést szorgalmaz európai szinten a digitális oktatás terén a Covid19-világjárvány jelentette kihívások és lehetőségek kezelése, valamint annak érdekében, hogy lehetőségeket kínáljon az oktatási és képzési közösség (tanárok és hallgatók), a politikai döntéshozók, a tudományos körök és a kutatók számára nemzeti, uniós és nemzetközi szinten. Kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy 2025-re létrejöjjön az európai oktatási térség, emellett hozzájárul az európai készségfejlesztési program, a szociális jogok európai pillérének megvalósítását célzó cselekvési terv és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű céljainak eléréséhez. Az európai lakosság digitális készségeinek előmozdítása és fejlesztése révén a mai csomag a készségek európai évének kulcsfontosságú eredménye is egyben.

A javaslat a Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett elemzésre épül, amely képet ad a strukturált párbeszéd, a véleményezési felhívás, valamint az uniós tagállamok rezilienciaépítési és helyreállítási tervei kapcsán felmerült főbb tanulságokról és a tendenciákról.

További információk

Európai Iskolai Oktatási Platform

Tájékoztató a digitális készségek oktatásban és képzésben való elsajátításának javításáról

Tájékoztató a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tévő fő tényezőkről

Tájékoztató a készségek európai tanúsítványára vonatkozó kísérleti projektről

A digitális készségek európai tanúsítványa

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv

A készségek európai éve

Idézet(ek)

„A mai javaslatok kihangsúlyozzák, mennyire fontos, hogy Európa-szerte mindenki hozzáférjen a digitális oktatáshoz. Sokkal többet kell tennünk a digitális készségek fejlesztése terén, és ugyanolyan fontossággal kell kezelnünk a kérdést, mint az írni-olvasni tudást. A cél az, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, és az EU 20 millió IKT-szakembert foglalkoztasson, a jelenleginél jóval nagyobb arányban bevonva a nőket a szakmába.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 18/04/2023

„A digitális korra felkészült Európának nemcsak a technológia, hanem az oktatás terén is vezető szerepet kell játszania. Oktatási és képzési rendszereinknek ki kell aknázniuk a digitális kor által kínált lehetőségeket, és fel kell vértezniük a tanulókat azokkal a kompetenciákkal és készségekkel, amelyeknek köszönhetően sikeresek lehetnek és azok is maradhatnak. Hatékonyabban kell igazodnunk a digitális készségek iránti megnövekedett igényekhez, melyek elengedhetetlenek a tanuláshoz, a mindennapi élethez és a munkaerőpiaci elérhetőséghez.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 18/04/2023

„Az uniós tagállamokkal a digitális oktatási cselekvési terv keretében végzett munkánk hasznosnak bizonyult a hiányosságok felismerésében és a megoldások azonosításában. A digitális szakadék továbbra jelen van Európában és társadalmaiban. A mai javaslatok az inkluzív és magas színvonalú digitális oktatással kapcsolatos elképzeléseinket ismertetik. Biztos vagyok benne, hogy a tagállamok, az iskolák és a képzési intézmények, a tanárok, a szülők és a tanulók egyesítik erőiket, hogy közösen valóra tudjuk váltani e jövőképet.” – Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos – 18/04/2023

Forrás:
A Bizottság jelentős lépésekkel kívánja fellendíteni a digitális oktatást és a digitális készségek elsajátítását; Európai Bizottság; 2023. április 18.

Európai Parlament: zöld út a klímavédelmi 2030-as célértékek teljesítéséhez szükséges szabályoknak

„

  • 2026-tól kezdve fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása
  • 2027-től az épülethasználatból és a közlekedésből eredő kibocsátásra is kiterjed majd az új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) hatálya
  • Új mechanizmus a kibocsátásáthelyezés ellen, amely védi az uniós ipart és fokozza a globális klímavédelmet
  • Szociális klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségéhez korlátozottan hozzáférők támogatására

Az EP a reform mellé állt: számadás a kibocsátásról a tengerhasznosításban és a légi közlekedésben is, mechanizmus az importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozására, szociális klímaalap.

Az Európai Parlament kedden az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag több kulcsfontosságú jogszabályjavaslatát is elfogadta, amelyekről még 2022 végén született elvi megállapodás az uniós országokkal. A tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja

A kibocsátáskereskedelmi rendszer megújítását 413 szavazattal, 167 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az új szabályok szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak 2030-ra nagyobb mértékben, összesen 62 százalékkal kell majd csökkenteniük az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását (a 2005-ös szintet alapul véve). 2026-tól kezdve emellett fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, hogy az 2034-re teljesen megszűnjön. Az új rendszer 2027-től (illetve ha kivételesen magasak az energiaárak, 2028-tól) az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából eredő kibocsátást is beárazza.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.

A képviselők azt is megszavazták (500 szavazattal, 131 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett), hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül ezentúl a tengerhasznosítási ágazat ÜHG-kibocsátásaival is el kelljen számolni. 463 szavazattal, 117 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett elfogadták továbbá a légi közlekedési ágazat kibocsátásával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát. Ezzel 2026-tól már a légi közlekedési ágazat sem jutna ingyenes kibocsátási egységekhez, és egyre nagyobb arányban kellene fenntartható légijármű-üzemanyagokat használnia.

Új mechanizmus a kibocsátásáthelyezés megakadályozására

A Parlament 487 szavazattal, 81 ellenszavazattal és 75 tartózkodás mellett elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) bevezetését, hogy a nem uniós országok is ösztönzést kapjanak a klímavédelemre, illetve hogy elejét lehessen venni az uniós és globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék).

A mechanizmus a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra, az elektromos áramra és a hidrogénre vonatkozik, de adott esetben azt a közvetett kibocsátásokra is alkalmazni kell. Az ilyen árukat importáló cégeknek állniuk kell a gyártó országban fizetett szén-dioxid-árnak és az uniós kibocsátási egységek árának a különbözetét.

A mechanizmus bevezetésére az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével azonos ütemben kerül majd sor 2026 és 2034 között.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusról további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.

Szociális klímaalap az energiaszegénységben élők támogatására

A képviselők 521 szavazattal, 75 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadták azt a tagállamokkal korábban létrejött megállapodást, amely 2026-ra szociális klímaalap felállítását irányozza elő annak érdekében, hogy az éghajlatvédelmi átállás a társadalom minden tagjával szemben méltányos legyen. Az alap az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásoknak és mikrovállalkozásoknak, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan hozzáférőknek kíván pénzügyileg segíteni a változásokból adódó nehézségeik leküzdéséhez. Az alap tervezett 86,7 milliárd eurós költségvetésének nagy része (65 milliárd euró erejéig) az ETS II kibocsátási egységeinek aukciójából származik majd, 25 százalékát pedig a tagországok saját forrásaikból állják.

Az alappal kapcsolatban további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.

A következő lépések

A jogszabályjavaslatokat most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően lépnek majd hatályba.
E jogszabályok elfogadásával a Parlament az állampolgárok részéről, az Európa Jövőjéről szóló konferencia keretében elfogadott következtetések keretében (3(1), 3(8), 3(9), 11(1) és 11(7) számú javaslatok) megfogalmazott, a zöld átállás felgyorsítására vonatkozó elvárásokra válaszol.

További információ

”

Forrás:
Klímavédelem: zöld út a 2030-as célértékek teljesítéséhez szükséges szabályoknak; Európai Parlament; 2023. április 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az ÁNYK-űrlapok elektronikus benyújtása, valamint a képviselet bejelentése

„I.Az ÁNYK-űrlapok elektronikus benyújtása

Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) készített nyomtatványt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania.

Ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor ügyében meghatalmazottja is csak elektronikusan járhat el.

A beadvány – attól függően, hogy az adott személy vagy szervezet milyen tárhelyet köteles használni – küldhető

  • a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyről (KÜNY-tárhely), korábbi elnevezésén Ügyfélkapuról, illetve
  • szervezeti tárhelyről (Cégkapu vagy Hivatali Tárhely).

…”

Forrás:
Az ÁNYK-űrlapok elektronikus benyújtása, valamint a képviselet bejelentése; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2023. április 21.

Mobileszközökre kifejlesztett veszélyhelyzeti riasztórendszert próbáltak ki Nagy-Britanniában

„Mobileszközökre kifejlesztett veszélyhelyzeti riasztórendszert teszteltek hétvégén Nagy-Britanniában. Az új rendszer célja az, hogy figyelmeztesse a lakosságot, ha lakhelye vagy tartózkodási helye közelében életveszélyt okozó veszélyhelyzet alakult ki. Pédául súlyos árvíz, gyorsan terjedő tűzvész, szélsőséges időjárás vagy terrortámadás.

Az MTI beszámolója szerint a tíz másodperces teszt alatt – amelynek előkészületeiről a Világgazdaság is beszámolt – a bekapcsolt mobiltelefonok és táblagépek képernyőjén erős, szirénaszerű hang és rezgés kíséretében tájékoztatás jelent meg, amely szerint az „Emergency Alerts” (vészhelyzeti riasztások) nevű új kormányzati értesítő rendszer próbaüzeméről van szó.

A kormány becslései szerint a próbariasztás a Nagy-Britanniában működő mobil eszközök 90 százalékát hozhatta működésbe.

A rendszert úgy fejlesztették ki, hogy a 4G és az 5G technológiájú telefonhálózatokon működjön, egyéb, régebbi „nem okos” mobiltelefonokon azonban nem alkalmazható. A próbariasztás a néma üzemmódba kapcsolt mobileszközökön is megszólalt, a kikapcsolt, illetve repülési üzemmódba helyezett telefonokon azonban nem.

Az országutak és az autópályák elektronikus tájékoztató táblái is felhívták az autósok figyelmét a riasztási tesztre, felszólították ugyanakkor az autóvezetőket arra is, hogy az általános tilalomnak megfelelően a teszt idején se vegyék kézbe mobiltelefonjaikat.

Bírálták a vasárnapi tesztet a családokon belüli erőszak elszenvedőit segítő szervezetek, amelyek szerint a riasztás elárulhatja az erőszakcselekmények áldozatainak esetleges titkos, elrejtett telefonjait.”

Forrás:
A brit mobilok 90 százalákét beizzította a vészhelyzeti teszt; Világgazdaság / MTI; 2023. április 23.
About Emergency Alerts; GOV.UK

Technika, tudomány

Az Európai Bizottság létrehozta az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT)

„Holnap a Bizottság Közös Kutatóközpontja a spanyolországi Sevillában hivatalosan megalapítja az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT). A központ megalapítására egy nyitórendezvény keretében kerül sor, melynek közvetítése itt lesz elérhető.

A rendezvényen az uniós intézmények, a tudományos élet, a civil társadalom képviselői és ágazati képviselők fognak részt venni, hogy megvitassák a főbb kihívásokat, valamint hogy társadalmi szinten mennyire fontos az algoritmikus rendszerek használatának felügyelete. Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos videoüzenetét követően a hallgatóság az ECAT jelenlegi és tervezett munkájába kap betekintést, mely során többek között előzetes élő bemutató keretében megismerkedhet a benne rejlő lehetőségekkel.

Az ECAT szerepe a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kockázatkezelési követelményeket ír elő az Európai Bizottság által online óriásplatformként és nagyon népszerű online keresőmotorként nyilvántartásba vett vállalatok számára. Ennek keretében ezeknek a platformoknak azonosítaniuk, elemezniük és mérsékelniük kell a platformjaikon jelentkező rendszerszintű kockázatok széles körét, többek között, hogy a jogellenes tartalmak és a dezinformáció miként terjeszthetők a szolgáltatásaik révén, valamint a platformjaiknak a véleménynyilvánítás szabadságára vagy a tömegtájékoztatás szabadságára gyakorolt hatását. Hasonlóképpen fel kell mérni és csökkenteni kell a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos, valamint a kiskorúak online védelmét és mentális egészségét érintő konkrét kockázatokat. A nyilvántartásba vett platformok és keresőprogramok kockázatcsökkentési terveit az Európai Bizottság független ellenőrzésnek és felügyeletnek veti alá.

Az ECAT biztosítja a belső technikai és tudományos szakértelmet a Bizottság számára annak biztosításához, hogy az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok által használt algoritmikus rendszerek megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kockázatkezelési, kockázatcsökkentési és átláthatósági követelményeinek. Ez magában foglalja többek között a technikai elemzések elvégzését és az algoritmusok értékelését. Egy adatkutatókból, mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértőkből, társadalomkutatókból és jogi szakértőkből álló interdiszciplináris csoport a különböző szakértők szaktudását egyesítve értékelni fogja az algoritmusok működését, és bevált gyakorlatokat fog javasolni a hatásuk enyhítése érdekében. Ez döntő fontosságú lesz a nyilvántartásba vett vállalatok által benyújtott átláthatósági jelentések és kockázati önértékelések alapos elemzésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a Bizottság kérésére ellenőrizni lehessen a rendszereiket.

Ez a célkitűzés nem valósítható meg megfelelő kutatási és előrejelzési kapacitás nélkül, melynek biztosítása szintén szerves részét képezi az ECAT megközelítésének. A Közös Kutatóközpont kutatói a mesterséges intelligencia (MI) területén szerzett, hosszú múltra visszatekintő szakértelmükre fognak építeni és tovább fogják mélyíteni ismereteiket. Ez a szaktudás már fontos szerepet játszott más mérföldkőnek számító rendeletek – például a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv és annak 2021. évi felülvizsgálata – előkészítésében. Az ECAT kutatói nemcsak az online óriásplatformokból és a nagyon népszerű online keresőmotorokból eredő rendszerszintű kockázatok azonosítására és kezelésére fognak összpontosítani, hanem az algoritmusok hosszú távú társadalmi hatását is megvizsgálják.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. Az uniós társjogalkotók által 2022 áprilisában elért politikai megállapodást követően a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2022. november 16-án hatályba lépett. A platformoknak és a keresőprogramoknak 2023. február 17-ig közzé kellett tenniük havi aktív felhasználóik számát. A Bizottság jelenleg elemzi a közzétett adatok azzal a céllal, hogy ezek alapján nyilvántartásba vegye az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőmotorokat. Az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőmotoroknak a nyilvántartásba vételtől számítva 4 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály valamennyi kötelezettségének, valamint benyújtsák első kockázatértékelésüket. 2024. február 17-ig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály valamennyi közvetítő szolgáltatásra is alkalmazandóvá válik. A tagállamoknak pedig ugyanezen időpontig digitális szolgáltatási koordinátorokat kell kinevezniük.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.

További információk

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ (ECAT)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Kérdések és válaszok

Ismertető a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag

Idézet(ek)

„Multidiszciplináris szakértelemére támaszkodva az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ csapata első alkalommal vizsgálja meg mélyre hatóan az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű keresőprogramokat, hogy megtudja, hogyan működnek algoritmusaik, és hogyan járulnak hozzá az illegális és káros tartalmak terjedéséhez, melyeknek túl sok európai polgár lett kitéve.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 17/04/2023

„Jelentős kapacitást teremtünk a Bizottságon belül a legnagyobb és leginnovatívabb technológiai vállalatok felügyeletére. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan jogi eszközöket biztosított, melyek betekintést engednek a platformok által használt algoritmusok „feketedobozába”. Ebben kulcsfontosságú szerepet fog játszani az ECAT-nél rendelkezésre álló technikai szakértelem.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 17/04/2023

„A kutatás és a tudomány a digitális átalakulás alapköve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak köszönhetően a kutatók most először hozzáférhetnek az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok adataihoz. Az ECAT ennek nyomán elő fogja mozdítani egy globális kutatóközösség létrejöttét.” – Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos – 17/04/2023”

Forrás:
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítése: a Bizottság létrehozza az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot; Európai Bizottság; 2023. április 17.

Finomítja a szoftverfrissítésekre vonatkozó kötelezettségeket az EU Tanácsának svéd elnöksége

„Az EU Tanácsának svéd elnöksége egy kompromisszumos szöveget terjesztett elő a termékfelelősségi irányelvről, amely tisztázza, hogy milyen körülmények között vonhatók felelősségre a szoftverszolgáltatók.

A javaslat célja, hogy a ’80-as évek közepéről származó uniós termékfelelősségi rendszert a technológiai fejlődéshez igazítsa. Az új rendszer olyan digitális termékekre is kiterjedne, mint a szoftverek, beleértve a mesterséges intelligenciát is. A svéd elnökség eddig három kompromisszumos szöveget terjesztett elő, amelyek célja inkább a szöveg pontosítása, mintsem lényegi módosítása.

A termékfelelősségi irányelv (Product Liability Directive, PLD) célja, hogy jogi keretet biztosítson egy gyártó beperelésére azok számára, akik a terméke használata során anyagi kárt – például testi sérülést vagy vagyoni kárt – szenvedtek. Az irányelv nem terjed ki más típusú károkra, mint például a magánélet megsértése vagy a gazdasági veszteség, azonban a legújabb szöveg szerint ez nem zárja ki, hogy más jogalapon kártérítést kérjenek a nem vagyoni károkért. A felelősség minden olyan gyártót érint, aki részt vesz a gyártási folyamatban, beleértve azokat is, akik egy nagyobb termék hibás alkatrészét szállítják. Összességében a felelősség mindenkire kiterjed, aki a nevét vagy védjegyét a terméken elhelyezi.

Abban az esetben, ha a terméknek az eredeti gyártótól függetlenül elvégzett jelentős módosítása okozza a hibát, a felelősség átkerülne arra, aki a módosítást elvégezte. Ha azonban a terméket hibássá tevő lényeges módosítást az eredeti gyártó végezte el, vagy annak ellenőrzése alatt, a gyártó továbbra is felelősséggel tartozik. Ugyanezek az elvek vonatkoznak majd a szoftverfrissítések révén vagy egy mesterséges intelligencia-modell gépi tanulási technikáinak köszönhetően végrehajtott módosításokra is. „Az a gyártó, aki olyan terméket tervez, amely képes váratlan viselkedés kialakítására, továbbra is felelős a kárt okozó viselkedésért” – áll a kompromisszumban.

A PLD mentesíti a gyártókat a felelősség alól, ha a kárt okozó hiba a termék forgalomba hozatalának időpontjában a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása alapján nem volt ismert. Ugyanakkor egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan nemzeti szabályokat fogadjanak el, amelyek ezekben az esetekben is felelőssé teszik a gyártókat. A gyártó csak a termék forgalomba hozatalától számított 10 éven belül lesz bíróság elé citálható. Lényeges módosítás esetén ez a számítás újra kezdődik, míg a korlátozottabb szoftverfrissítések nem változtatnak az időkereten. Ha azonban a károsodás tünetei csak lassan jelentkeznek, hosszabb határidőt irányoztak elő, amelyet a Tanács 15-ről 20 évre hosszabbított meg.

A szöveg ugyanakkor leszögezi, hogy „ez az irányelv önmagában nem ír elő semmiféle kötelezettséget a termék frissítésének biztosítására”.”

Forrás:
Finomítja a szoftverfrissítésekre vonatkozó kötelezettségeket az EU; SG.hu; 2023. április 18.
EU Council clarifies liability rules for software updates, machine learning; Luca Bertuzzi; EURACTIVE.COM; 2023. április 18.
Háttér:
New Product Liability Directive; Stefano De Luca; European Parliamentary Research Service, Members’ Research Service; 2023. február (PDF)

A brit szakszervezetek az MI-rendszerek szigorúbb szabályozását követelik a dolgozók védelme érdekében

„A brit szakszervezetek is szigorúbb szabályokat követelnek a mesterséges intelligenciára épülő, átláthatatlan munkaügyi döntésekkel kapcsolatban.

A brit szakszervezeti szövetség (Trades Union Congress, TUC) szigorúbb szabályokat követel, hogy megvédjék a dolgozókat az MI-rendszerek döntéseinek következményeitől. A testület szerint az ilyen technológiák már „nagy kockázatú, életeket megváltoztató” szerepet játszanak a vállalatirányításban vagy az alkalmazottak felvételében és elbocsátásában. Közben egy új törvény pedig felhígítja a meglévő védelmet is, miközben a mesterséges intelligencia bevezetésének az lenne az értelme, hogy növekedést generáljon, új munkahelyeket teremtsen, és hozzájáruljon a hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzéshez.

Az Egyesült Királyság kormányzata a múlt hónapban tette közzé azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy a mesterséges intelligencia szabályozását a különféle meglévő szervek között osztaná szét ahelyett, hogy létrehozna erre egy dedikált felügyeletet. A TUC szerint a dokumentumban csak homályos és gyenge útmutatást kínálnak a szabályozó hatóságoknak az MI etikus munkahelyi használatáról, és nem tartják szükségesnek a vonatkozó kapacitások vagy erőforrások növelését. Az új adatvédelmi és információs törvény tervezete ezzel párhuzamosan még tovább lazítana a meglévő jogszabályokon, beleértve az automatizált döntések emberi felülvizsgálatához való jogokat is.

A BBC riportja felidézi, hogy az MI munkahelyi használatával kapcsolatban szaporodnak az aggodalmak, különösen az olyan eszközökkel kapcsolatban, amelyek kép- és hangfelvételek elemzésével értékelik a jelöltek alkalmasságát. Van, aki szerint az ilyen rendszerek „automatizált áltudományt képviselnek”: egy tavalyi kutatás kihozta például, hogy a szoftveres előrejelzéseket befolyásolják az emberek megvilágításában vagy hátterében bekövetkező változások, sőt még a ruházatuk is, aminek nyilvánvalóan semmi köze az álláskeresők képességeihez. Ez pedig ellenőrzés nélkül csak erősíti a munkahelyi diszkriminációt.

Nem így néz ki egy modern gazdaság

A szakszervezeti szövetség képviselője a BBC-nek elmondta, hogy számos iparágban már nem csak az önéletrajzok válogatásában támaszkodnak a mesterséges intelligenciára, de ezen túlmenően a csapatok és a feladatok beosztásában vagy akár a fegyelmi intézkedésekben is, egészen a munkaviszony megszűnéséig. A TUC bizonyítva látja, hogy az MI már minden téren átveheti az emberi menedzserek feladatait, automatizált döntések alapján kerülhet sor az alkalmazottak elbocsátására, és az MI olyan irreális célokat tűzhet ki, ami veszélyezteti a munkavállalók testi egészségét és lelki jólétét is.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a brit szakszervezetek eddig is felszólaltak az olyan távfelügyeleti megoldások ellen, amelyekkel egyre több munkáltató kíséri figyelemmel alkalmazottait akár az otthoni munkavégzés során is. Ez a probléma most újra megjelenik az MI szabályozásáról szólva, például az olyan eszközök miatt, amelyeket a munkavállalóknak maguknál kell tartaniuk, hogy rögzítsék a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. A TUC mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy a cégeknek kötelező legyen felfedniük, hogyan használják az MI-t a munkaügyi döntések meghozatala során.

A testület alapvetőnek tartaná az algoritmikus döntések emberi felülvizsgálatának lehetőségét, vagyis hogy az érintett munkavállalók megtámadhassák azokat. A BBC-nek nyilatkozva más jogvédők is kifogásolták, hogy az új szabályozástervezet éppenséggel gyengíti az emberek ilyen irányú lehetőségeit, akik így soha nem fogják tudni, miért került veszélybe a megélhetésük. A TUC felhívását a brit Munkáspárt árnyékkormányának illetékese is támogatja: szerinte egy modern gazdaságban a dolgozók megfelelő beleszólást kapnak a technológiák gyakorlati alkalmazásába.”

Forrás:
TUC: a kormány nem védi meg a dolgozókat a mesterséges intelligenciától; Bitport; 2032. április 22.

Tanulmány készül a vasúti digitalizációról

„A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület megrendelésére tanulmány készül a vasúti digitalizáció magyarországi lehetőségeiről. Készítője a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft. és a Főmterv’TT Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. konzorciuma.

A tanulmány kiindulása, hogy a vasúti digitalizáció célja sem lehet más, mint a vasúti áruszállítás volumenének és arányának növelése a vasút versenyképességének, szolgáltatási színvonalának (ezen belül kapacitásának) emelésével. Az anyagban is idézett Deutsche Bahn szerint a digitális megoldások segítségével körülbelül harminc százalékkal nagyobb forgalmat lehet lebonyolítani ugyanazon a vasúti hálózaton, mint digitális megoldások nélkül. Bármennyire is magasak a digitalizálás költségei, még így is sokkal olcsóbban és gyorsabban lehet telepíteni a digitális rendszereket, mint a vasút alap-infrastruktúráját.

A tanulmány hét olyan területet azonosít, ahol a digitalizáció ma és a jövőben jelentős tényező lehet:

  • Vonatbefolyásolás (ERMTS/ETCS L2)
  • Forgalommenedzsment
  • Önvezetés
  • Kommunikáció (FMRCS)
  • Okos infrastruktúra
  • Okos járművek (DAC, járműfigyelés, -analízis)
  • Big Data

A tanulmánynak végső formájában egy végcélt kell majd kijelölnie, ahová 2030 körül kívánatos eljutni a digitalizációban 2050-es kitekintéssel.

Az anyag a V0 beruházásának előkészítése keretében készül. A Budapestet délről elkerülő tehervasút tervezésével együtt ugyanis egy országos vasúti áruforgalmi koncepciót is megalkotnak. Ha másért nem, azért, mert amennyiben elkészül a V0, a meghatározó kelet-nyugati árutranzitot teljesen új nyomvonalra kell terelni, amely például kihagyja a ma kulcsfontosságú Ferencváros állomást. Nyilvánvaló, hogy amennyiben egy új vasútvonal épül, a digitalizáció lehetőségeit már a tervezés legkorábbi fázisaitól figyelembe kell venni. A V0 lehet tehát az első olyan magyar vasútvonal, amely eleve a digitalizált vasút követelményeinek megfelelően épül, ám maga a tanulmány általános érvényű, a teljes magyar vasútra vonatkozik. Első változatának megszületése után az anyag néhány érdekelt szervezet (MÁV, Hungrail, Thales, Siemens Mobility, MLSZKSZ) észrevételei alapján bővült.

Erről a munkaközi dokumentumról kezdődött vita április 14-én a Hungrail digitalizációs munkacsoportjában 25 résztvevővel. A tanulmányt készítő konzorcium tagjai, illetve a megrendelő Hungrail képviselőin kívül részt vettek az eszmecserében a pályahálózat-működtetők (MÁV, GYSEV), a VPE Kft., az áruszállító vasútvállalatok és a digitalizációval foglalkozó vasútipari cégek szakemberei, a moderálást a helyszínt is biztosító Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, Ludvig László vállalta magára.

A nagy érdeklődés miatt az eredeti időkereten túlnyúlt tanácskozás végén Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezetője vázolta a további teendők menetrendjét. A jelenlegi helyzet felmérésével kell kezdeni, hiszen a digitalizáció számos területen már a mai gyakorlat része. A felszólalásokból ugyanakkor világos, hogy jelenleg igen heterogén a kép, miközben néhol a legmodernebb eszközöket is használják, máshol a 20. századi technika sem működik megbízhatóan. A mozdonyvezetők 30 százalékánál például még nincs tablet, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 70 százaléknál van, bár az nem sokat ér, ha az adott vasútvonal mellett, különösen a határállomáson nincs megbízható mobiltelefonos térerő. A 64 vasúti operátor közül csak néhány (persze a legnagyobb forgalmúak) oldotta meg mozdonyaik nyomkövetését, és az egyes vállalatok, országok közötti adatcsere technikai feltételei is még csak részben adottak.

A következő szint annak megvizsgálása lehet, hogy a már ma is adott digitalizációs lehetőségeket hogyan lehet teljeskörűen bevezetni. Végül következhet a jövőben rendelkezésre álló, most fejlesztés vagy tervezés alatt lévő technológiák számbavétele, és annak meghatározása, ezeket hogyan lehet majd rendszerbe integráltan hasznosítani a magyar vasút életében.”

Forrás:
Tanulmány készül a vasúti digitalizációról; Tevan Imre; Magyar Vasút; 2023. április 17.

Magyarországon öt Európai Digitális Innovációs Központ indul

„Az Adat-EDIH (Data European Digital Innovation Hub) elsősorban az egészségipar (egészségügy, élelmiszeripar) szereplőinek digitális átalakulásához nyújt széleskörű szakértelmet (szakértői tanácsadást, képzéseket), szolgáltatásokat az adatvagyon-gazdálkodás, adatmenedzsment terén.

Az Európai Bizottság Digitális Európa Programjának keretében tagállami társfinanszírozással öt Európai Digitális Innovációs Központ (European Digital Innovation Hub – EDIH) kezdheti meg működését Magyarországon. Az Európa-szerte immár több, mint 150 taggal rendelkező hálózat célja, hogy a kkv-k és a közszféra szervezeteit támogassa a digitális átállásban akár térítésmentesen is igénybe vehető képzéseken és tanácsadási szolgáltatásokon keresztül. A programban részt vevő öt EDIH (Agriculture, Artificial Intelligence, Data, DigitalTech, High Performance Computing) most mutatkozott be a nagyközönségnek.

Az Európai Unió ambíciózus célokat tűzött ki a digitalizáció kapcsán 2030-ra. A többi közt el szeretné érni, hogy a kkv-k 75 százaléka használja a felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát, tudjon kezelni nagy adathalmazokat, vagy hogy a kkv-k több mint 90 százaléka használja intenzíven a digitális eszközöket, legalább alapszinten. Annak érdekében, hogy ezt a jelentős előrelépést támogassa, létrehozták az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatát, amely a 2021 és 2027 közötti időszakban segíti elő a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését.

Szükség is van erre a támogatásra: a DESI 2022-es adatai alapján hazánk csupán 25. az EU vállalkozásait digitális integráltság szempontjából összevető rangsorban. A magyar kkv-k és a közszféra szervezetei a jövőben öt hazai EDIH-hez is fordulhatnak, ha versenyképességüket, hatékonyságukat, működésüket digitális megoldások alkalmazásával szeretnék fejleszteni, és ennek kapcsán tanácsot kérnének, vagy fejlesztenék vonatkozó kompetenciáikat. A magyar EDIH-ek a mesterséges intelligenciától az adatgazdaságon, az agrárdigitalizáción, a nagy teljesítményű számítógépen keresztül egészen a kiberbiztonságig a digitális technológiák egész sorában való könnyebb eligazodásban, azok megfelelő üzleti alkalmazásában segítik a hazai gazdaság gerincét alkotó kkv-kat és a közszféra szervezeteit.

Az Adat-EDIH (Data European Digital Innovation Hub) elsősorban az egészségipar (egészségügy, élelmiszeripar) szereplőinek digitális átalakulásához nyújt széleskörű szakértelmet (szakértői tanácsadást, képzéseket), szolgáltatásokat az adatvagyon-gazdálkodás, adatmenedzsment terén.

Az Agrár-EDIH (Agricultural European Digital Innovation Hub) szolgáltatásaival elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások digitális transzformációját, az infokommunikációs technológiák alkalmazásának elterjedését, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre alapuló agrárszaktanácsadási, döntéstámogatási módszertanok és gyakorlatok fejlesztésével hozzájárul a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás megvalósításához.

A hazai egyetemek, vállalkozásfejlesztési szervezetek és az IT-iparág vezető képviselői által létrehozott DigitalTech EDIH (DigitalTech European Digital Innovation Hub) alap, közép és haladó szinten kínál képzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat üzletfejlesztés, blockchain, fintech, kiberbiztonság és edtech témában azzal a céllal, hogy a résztvevőket a saját szervezetük igényeinek megfelelő szakmai tudás megszerzésében segítse.

Az HPC-EDIH (High Performance Computing European Digital Innovation Hub) egy európai uniós kezdeményezés, amely az innovatív nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) használatát ösztönzi és támogatja a különböző iparágakban és kutatási területeken. Az HPC lehetővé teszi a számítógépes szimulációk és modellezések végrehajtását olyan adatmennyiségekkel, amelyek túl nagyok lennének a hagyományos számítógépek számára.

Az MI-EDIH (Artificial Intelligence European Digital Innovation Hub) a Digitális Európa Program célkitűzéseivel összhangban, egyablakos megközelítéssel, széleskörben kínál szolgáltatásokat a kkv és az önkormányzati szektornak Magyarországon és az EU-ban mesterséges intelligencia területen, valamint támogatja az ügyfeleket a releváns technológiák bevezetésében és alkalmazásában.”

Forrás:
Magyarországon öt Európai Digitális Innovációs Központ indul; Medical Online; 2023. április 20.

A magyar agrárgazdaság egy Európai Digitális Innovációs Központot (European Digital Innovation Hub – EDIH) kapott

„Az Európai Bizottság Digitális Európa Program keretében öt magyar Európai Digitális Innovációs Központ (European Digital Innovation Hubs – EDIH) nyert támogatást. A 2022 őszén indult programban részt vevő öt hazai EDIH (Adat, Agrár, DigitalTech, Mesterséges Intelligencia és High Performance Computing) hamarosan meg is kezdi a működését. Az projektindító sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a magyar gazdák digitális képzettségének javítása, illetve a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett az élelmiszeripar digitalizációjának javítása is a kiemelt célterületek közé tartozik.

A Bizottság az új projekt indulása előtt a Digitális Európa Program keretében megalkotta az EDIH-ek létrehozásáról szóló munkaanyagát, amelynek fő célkitűzése a 2021 és 2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődésének elősegítése. Az EDIH-ek alapszolgáltatásai a Digitális Európa Program (DEP) célkitűzései szerint kerültek meghatározásra, mint például a magas szintű digitális készségek és új digitális megoldások alkalmazása és terjesztése. Minden kiválasztott EDIH projekt hozzájárul a helyi kis- és középvállalkozások és/vagy a közszféra szervezetei digitális átalakulásához a földrajzi területükön és a hatáskörükbe tartozó technológiák tekintetében. Az Európai Digitális Innovációs Központok olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint a befektetés előtti tesztelés, képzés- és készségfejlesztés, támogatás a befektetések megtalálásához, hálózatépítés és az innovációs ökoszisztémákhoz való hozzáférés. Mint megtudtuk, Magyarország 100%-ban lepályázta a számára biztosított forrásokat, az 5 központ 3 (meghosszabbítás esetén 6) évre 22,25 millió eurót kapott.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy Magyarország területének megközelítőleg a felén, 5 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés, az agráriumban pedig mintegy 160 ezer gazdálkodót tartanak számon, akiknek majdnem a 10%-a, körülbelül 15 ezer termelő az, aki (a 2020-as Agrárcenzus alapján) már alkalmaz valamilyen digitális technológiát. De miért is kell digitalizálni az ágazatot? A szakpolitikus válaszában kifejtette, hogy erre azért van szükség, hogy a magyar gazdák meg tudjanak felelni a támogatások, és a mögöttük levő szigorú környezeti szabályozásnak. Dr. Juhász Anikó kiemelte, hogy 2010 és 2021 között Magyarországon az egy hektárra jutó termelékenységi mutató az európai átlag 41%-áról 67%-ára nőtt, de a 2022-es katasztrofális év során, amikor 1,5 millió hektáron gyakorlatilag megsemmisült a termés, a termelékenységi mutató visszaesett 55% felé. Éppen ezért kiemelt cél, hogy a magyar mezőgazdaság és annak szereplői felkészüljenek a klímaváltozásra – jelentette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy az EDIH-től azt várják, hogy a 145 ezer, ilyen megoldásokat még nem alkalmazó gazdát bevezessék a digitalizációba, akik pedig már használnak ilyeneket, azokat feljebb léptetni ezen a téren.

Dr. Balla István, az Agrár EDIH konzorciumvezetője, a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az adat az alapja mindennek: mai világban a piaci versenyképesség, a sikeresség záloga az adatalapú döntéshozatal lesz. És amíg minden ágazatban folyamatos fejlődés figyelhető meg, az agráriumban viszont inkább egy dimenzióugrás történt, a kockás füzet után egyből a big data következett. Éppen ezért az Agrár EDIH fő célja, hogy javítsa a kis- és közepes termelők digitális írástudását és jártassági szintjét. A konzorcium ezért a mezőgazdasági termelők digitális transzformációját, a digitális eszközök és alkalmazások terjedését, valamint az adat alapú agrár szaktanácsadás fejlesztését fogja támogatni. Ez 3 pillér (a termelés, a gazdaság és a termékpálya) szintjén fog megvalósulni – tette hozzá Dr. Balla István. A szakember elmondta, hogy az AEDIH kapcsolódni fog a Digitális Agrárakadémia tapasztalataihoz, amely a Digitális Agrár Stratégia kiemelt programja, a projekt partnerei, támogatói közé tartozik a GAK Kft., a Széchenyi István Egyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is.”

Forrás:
Új korszak jön a magyar mezőgazdaságban: erre jó, ha minden gazda felkészül; Agrárszektor; 2023. április 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Már letölthető a KAPP – Katolikus mobilapplikáció

„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából készült el a KAPP nevet viselő mobilapplikáció, amelyet immáron bárki letölthet a Play Áruházból (Android), valamint App Store-ból (IOS).

Az applikáción a Magyar Katolikus Egyház hírei, eseményei, hasznos letölthető anyagai kapnak helyet, valamint tematikus menüpontjai is lesznek.

A közelgő pápalátogatás hasznos tudnivalói is felkerültek az applikációba. Az Események menüpont alatt megtalálhatóak azok a helyszínek, ahová ellátogat a Szentatya.

A közlekedésben és az egyes helyszínek megközelítésében útvonaltervező segíti a résztvevőket.

A Liturgikus énekek menüpont tartalmazza az Adoremus különszámát, az április 30-i ünnepi szentmise énekeit és liturgikus olvasmányait.

Az applikáció – mely a pápalátogatást követően is frissülni fog – weblapja, amely segíti a letöltést: kapp.hu”

Forrás:
Már letölthető a KAPP – Katolikus mobilapplikáció készült az MKPK megbízásából; Magyar Kurír; 2023. április 23.

Egészségügyi innovációs ökoszisztéma

„Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars regionális igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, az Informatikai Szakosztály elnöke volt a házigazdája annak az angol nyelvű nemzetközi online konferenciának 2024. április 19-én, szerdán, ahol vezető európai és izraeli szakemberek részvételével bemutatták annak a nemzetközi kutatásnak az eredményét, amely 10 ország 215 startupjának üzleti eredményei és több mint 200 szakember visszajelzései alapján talált szoros összefüggést az innovációt támogató közösség fejlettsége és az egyes közösségek köréből induló innovációk üzleti eredményessége között az egészségügyi innovációs ökoszisztémában.”

Forrás:
Egészségügyi innovációs ökoszisztéma; Magyar Közgazdasági Társaság; YouTube; 2023. április 23.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Varsó Cyber Summit 2023 Nemzetközi Konferencia – Fókuszban a kibertér új veszélyzónái: a világűr és a mesterséges intelligencia

„Idén a szokásosnál valamivel korábban, április közepén rendezték meg a közép-európai térség egyik legrangosabb kiber-nemzetbiztonsági szakmai találkozóját. A régió biztonsági struktúráiban nagy hagyományú képzőintézetnek, és ugyanakkor rangos szakmai műhelynek számító Varsói Hadiakadémia, az Akademia Sztuki Wojennej ad otthont, a 2020-as évtized eleje óta, a békében és háborúban egyaránt kiemelt veszélyterületnek számító kiberteret vizsgáló kutatók éves találkozójának. Az egyetemi rangú akadémia kiberbiztonsági központjának szakmai specializációja, az online dimenziókban folyó akciók és műveletek jogi szempontjainak tanulmányozása ez alkalommal is hangsúlyosan jelentkezett a két napos rendezvény programjának összeállításában. A szomszédban folyó háborút kísérő kiber- és információs hadműveletek azonban nem csupán ebben a nagy tematikus blokkban kaptak jelentős teret, hanem a korszerű harccselekményekben rohamosan növekvő szerepet kapó új technológiák, mesterséges intelligencia alkalmazások esetpéldáihoz is bőségesen szolgáltattak „muníciót”.

Az első szakmai nap kiemelkedő fontosságú részét képviselte a nemzeti kiberstratégiák összehasonlító vizsgálatára vállalkozó kerekasztal beszélgetés. A házigazda lengyelek stratégiáját a szomszédos Litvánia vonatkozó irányelveivel mérték össze elsőként a résztvevők. A legnagyobb érdeklődés azonban a terület hagyományos nagyhatalmának számító Nagy-Britannia új stratégiai dokumentumát kísérte. Ennek részben volt csupán oka az, hogy a – már tavaly év végén nyilvánosságra hozott – kormányzati anyag részletes bemutatására csupán az előző napokban került sor. A fokozott érdeklődés azonban jórészt annak volt köszönhető, hogy a konferenciát megelőző héten robbant a nyilvánosság elé a brit kibervédelmi szervezet, a National Cyber Force offenzív szerepével kapcsolatos első tényszerű híranyag is. Az NFC immár nyilvánosság előtt is vállalt támadó szerepköre összecseng a 2025-ig szóló brit kiberstatégia legfontosabb irányelveivel. A stratégia ugyanis – az ellenséges kibertevékenységek felderítése, monitorozása mellett – éppen az ilyen, a szigetország biztonságát fenyegető online tevékenységek aktív megzavarását, felszámolását jelöli ki az elkövetkező időszak fókuszaként.

A nyitó szakmai nap második része (követve ebben is az Akadémia konferencia-sorozatának hagyományait) a kibertér új fenyegetéseit vette górcső alá. A „Mesterséges intelligencia, világűr és big data” gyűjtőcím alá rendezett kerekasztal beszélgetés az online világ új fejleményeit vette szemügyre. A résztvevő nemzetközi szakértői gárda olasz, illetve török résztvevői a „fenyegetés-panoráma” új jelenségeihez kapcsolódó jogi problémákat mutatták be, hasonlóan a téma lengyel referenseihez. Különösen nagy érdeklődés kísérte a konferencia egyetlen magyar meghívottja, dr. Nyáry Gábor prezentációját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének tudományos munkatársa a világűr, a kibertér és a mesterséges intelligencia gyorsuló konvergenciájának technológiai komplexitásaira, és az ebben rejlő nemzetbiztonsági fenyegetésekre helyezte a hangsúlyt. A konferencia zárónapján a mesterséges intelligencia katonai célú kiberalkalmazásai kerültek terítékre. Itt számos NATO-tagállam (köztük az ilyen téren mindig megkülönböztetett figyelemmel kísért Észtország) katonai kiberszervezetrendszerét, alkalmazási elveit vetették össze a panelisták. Az eseménysorozat végén pedig a katonai-civil-tudományos együttműködésben rejlő kibervédelmi potenciálokat vitatták meg a nemzetközi szakértők.”

Forrás:
Warsaw Cyber Summit 2023 – ASzWoj

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslat, az EU kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítésére

„A Bizottság a mai napon elfogadta a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot, amelynek célja az EU kiberbiztonsági kapacitásainak erősítése. A javasolt jogi aktus előmozdítja a kiberbiztonsági fenyegetések és események felderítését és azok ismertségét, javítja a kritikus fontosságú szervezetek felkészültségét, továbbá erősíti a szolidaritást, illetve az összehangolt válságkezelési és reagálási képességeket a tagállamokban. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály a meglévő együttműködési mechanizmus megerősítése mellett megteremti a szükséges uniós képességeket ahhoz, hogy Európa ellenállóbbá váljon és hatékonyabban tudjon fellépni a kiberfenyegetésekkel szemben.  A javaslat biztonságos digitális környezetet biztosít a polgárok és a vállalkozások számára, valamint elősegíti a kritikus fontosságú szervezetek és az alapvető szolgáltatások, például a kórházak és a közüzemi szolgáltatások védelmét.

A Bizottság a készségek 2023-as európai évének részeként bejelentette továbbá, hogy létrehozza a Kiberkészségek Akadémiáját, amellyel összehangoltabb módon kívánja biztosítani a kiberbiztonsági szakemberek utánpótláshiányának kezelését, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy Európa ellenállóbbá válhasson a fenyegetésekkel szemben. Az Akadémia a kiberbiztonsági készségek előmozdítását célzó különböző meglévő kezdeményezések gyűjtőpontjaként funkciónál majd, és a kezdeményezéseket egy online platformon keresztül elérhetővé téve növeli azok láthatóságát, ami elősegíti, hogy egyre több képzett kiberbiztonsági szakember álljon rendelkezésre az EU-ban.

Az európai biztonsági unió keretében az EU kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy minden európai polgár és vállalkozás számára megfelelő online és offline védelmet biztosít, valamint hogy előmozdítja a nyitott, biztonságos és stabil kibertér létrehozását. Az egyre jelentősebb, egyre gyakrabban előforduló és egyre súlyosabb kiberbiztonsági események azonban komoly fenyegetést jelentenek a hálózati és információs rendszerek működésére és az európai egységes piacra. Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójával még súlyosabbá vált ez a fenyegetés, nem is beszélve a jelenlegi geopolitikai feszültségekben részt vevő államközeli, bűnözői és hacktivista körök tevékenységéről.

A már meglévő erős stratégiai, szakpolitikai és jogalkotási keretre építve a javasolt kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály és a Kiberkészségek Akadémiája további segítséget jelent a kiberfenyegetések felderítésében, valamint a reziliencia és a felkészültség előmozdításában az EU kiberbiztonsági ökoszisztémájának minden szintjén.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály egy európai kiberbiztonsági pajzs és egy átfogó, kiberbiztonsági vészhelyzeteket elhárító mechanizmus létrehozásával erősíti az uniós szintű szolidaritást a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági események hatékonyabb felderítése, az azokra való felkészülés és reagálás érdekében.

A főbb kiberfenyegetések gyors és hatékony felderítése érdekében a Bizottság javasolja egy EU-szerte működő nemzeti és határokon átívelő biztonsági műveleti központokból álló pán-európai infrastruktúra, az európai kiberbiztonsági pajzs létrehozását. Az említett szervezetek feladata a kiberfenyegetések felderítése és az azokkal szembeni fellépés biztosítása. A központokban a legkorszerűbb technológiát – például a mesterséges intelligenciát (MI) és a fejlett adatelemzési technikákat – fogják alkalmazni a kiberfenyegetések és -események határokon átnyúló felderítésére és időben történő jelzésére. A hatóságok és az érintett szervezetek ugyanakkor hatékonyabban és eredményesebben tudnak majd reagálni a súlyos biztonsági eseményekre.

A központok 2024 elejére kezdhetik meg működésüket. Az európai kiberbiztonsági pajzs létrehozásának előkészítő szakaszában a Bizottság 2023 áprilisában a Digitális Európa program keretében kiválasztott három, határokon átnyúló biztonsági műveleti központból álló konzorciumot, amelyek 17 tagállam és Izland állami szerveit fogják össze.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály egy kiberbiztonsági vészhelyzetet elhárító mechanizmus létrehozását is magában foglalja, amelynek célja a felkészültség növelése és az eseményekre való reagálási képességek javítása az EU-ban. A mechanizmus támogatást nyújt az alábbiakhoz:

  • Felkészültségi intézkedések, beleértve a rendkívül kritikus ágazatokban (egészségügy, közlekedés, energia stb.) működő szervezetek potenciális kiszolgáltatottságának közös kockázati forgatókönyvek és módszerek alapján történő vizsgálatát.
  • Új uniós kiberbiztonsági tartalék létrehozása, amelynek keretében a tagállamok vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kérésére előzetesen szerződtetett és beavatkozásra kész megbízható szolgáltatók biztonsági eseményekre való válaszlépésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítanak súlyos vagy nagyszabású kiberbiztonsági esemény esetén.
  • Pénzügyi támogatás kölcsönös segítségnyújtáshoz, amelynek keretében egy tagállam támogatást nyújthat egy másik tagállamnak.

Emellett a javasolt rendelet létrehozza a kiberbiztonsági események felülvizsgálati mechanizmusát, amely a súlyos vagy nagyszabású kiberbiztonsági események utólagos felülvizsgálata és értékelése, a tanulságok levonása és adott esetben az Unió kiberbiztonsági helyzetét javító ajánlások kiadása révén növeli az Unió rezilienciáját.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály hatálya alá tartozó fellépések teljes költségvetése 1,1 milliárd euró, amelynek mintegy kétharmadát az EU fogja finanszírozni a Digitális Európa programon keresztül.

Kiberkészségek Európai Uniós Akadémiája

A Kiberkészségek Európai Uniós Akadémiája összefogja azokat a magán- és állami kezdeményezéseket, amelyek célja a kiberbiztonsági készségek európai és nemzeti szintű fejlesztése, láthatóbbá tétele és a kiberbiztonsági szakemberek utánpótláshiányának megszüntetése.

Az Akadémia kezdetben a Bizottság digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformján lesz elérhető online. A kiberbiztonsági karrier iránt érdeklődő polgárok egyetlen online platformon nézhetnek utána az elérhető uniós képzéseknek és tanúsításoknak. Az érdekelt felek emellett konkrét intézkedések – például kiberbiztonsági képzések és tanúsítások – kezdeményezésével járulhatnak hozzá a kiberbiztonsági készségek javításához az EU-ban.

Az Akadémia közös teret biztosít a szakemberek, a képzési szolgáltatók és az ipar számára az oktatási programok, a képzések és a finanszírozási lehetőségek összehangolásához, valamint a kiberbiztonsági munkaerőpiac alakulásának nyomon követéséhez.

A felügyelt biztonsági szolgáltatások tanúsítási rendszerei

A Bizottság a mai napon javaslatot tett a kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítására is annak érdekében, hogy lehetővé tegye a „felügyelt biztonsági szolgáltatásokra” vonatkozó európai tanúsítási rendszerek elfogadását. Ezek olyan, kiberbiztonsági szolgáltatók által nyújtott rendkívül kritikus és érzékeny szolgáltatások, például a biztonsági eseményekre való reagálás, a behatolási tesztelés, a biztonsági ellenőrzések és tanácsadás, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak a vállalatok és más szervezetek számára a kiberbiztonsági események megelőzésében, felderítésében, elhárításában vagy az esetleges károk helyreállításban.

A tanúsítás kulcsfontosságú és fontos szerepet játszhat az uniós kiberbiztonsági tartalék és az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS 2 irányelv) összefüggésében, elősegítve az említett szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását is.

A következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács már vizsgálja a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló rendeletjavaslatot, valamint a kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítását.

Az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont az eszközöknek és infrastruktúráknak a kiválasztott, határokon átnyúló biztonsági műveleti központokkal közös beszerzését szervezi a kibertámadások észlelését elősegítő képességek kiépítése érdekében.

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont – megbízatásukkal összhangban, valamint a Bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben – folytatni fogja a kiberbiztonsági készségekkel kapcsolatos munkát, elősegítve a Kiberkészségek Akadémiájának megvalósítását.

A Bizottság azt javasolja, hogy az Akadémia több országra kiterjedő projektek végrehajtását szolgáló új jogi keret, egy európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) formájában jöjjön létre. Ennek lehetőségéről már megkezdődtek az egyeztetések a tagállamokkal.

Biztosítani kell azt is, hogy a szakemberek elvégezzék a szükséges minőségi képzéseket. E tekintetben az ENISA egy kísérleti projektet fog kidolgozni, amely megvizsgálja a kiberbiztonsági készségek európai tanúsítási rendszere létrehozásának lehetőségét.

Háttér-információk

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslattal a Bizottság eleget tesz az EU kiberrezilienciájának megerősítését sürgető tagállami felhívásnak, és az uniós kiberbiztonsági szolidaritási kezdeményezésre vonatkozóan a nemrég megjelent közös kibervédelmi közleményben kifejezett kötelezettségvállalásának.

A digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiára, valamint az EU jogszabályi keretére épülő kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály és a Kiberkészségek Akadémiája javítja az EU általános rezilienciáját az egyre gyakoribb kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. Ez magában foglalja az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvet (NIS 2 irányelv) és a kiberbiztonsági jogszabályt.

További információk

Kérdések és válaszok – Kiberbiztonság: úton a hatékonyabb operatív együttműködést, szolidaritást és rezilienciát szolgáló erősebb uniós képességek felé

Tájékoztató – Kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály

Tájékoztató – Kiberkészségek Akadémiája

Rendeletjavaslat a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról

A Bizottság közleménye a Kiberkészségek Akadémiájáról

Rendeletjavaslat a „felügyelt biztonsági szolgáltatások” módosításáról

Tájékoztató – Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály szakpolitikai oldala

Kiberkészségek Európai Uniós Akadémiája – Digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform

Idézet(ek)

„A ma előterjesztett kiberbiztonsági csomaggal megmutatjuk, hogy a szolidaritás jegyében hogyan építhetjük ki azon infrastruktúrát, készségeket és kapacitásokat, amelyekre a mindannyiunkat érintő, növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni sikeres fellépés érdekében szükségünk van.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 18/04/2023

„A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály és a Kiberkészségek Akadémiája két új eszköz az EU operatív kiberbiztonsági igényeinek kezelésére: a jogi aktus konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy megfelelő választ adjon a fenyegetésekre és támadásokra; az Akadémia pedig készségbázisunk erősítésével biztosítja, hogy az ehhez szükséges szakemberek rendelkezésre álljanak.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 18/04/2023

„A mai napon megszületett az európai kiberbiztonsági pajzsra vonatkozó javaslat. A nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetések hatékony észlelése, az azokra való reagálás és az okozott károk helyreállítása érdekében elengedhetetlen, hogy mielőbb jelentős beruházásokat hajtsunk végre a kiberbiztonsági képességek terén. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály kulcsfontosságú mérföldkő az e cél elérése felé vezető úton.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 18/04/2023”

Forrás:
A Bizottság a mai napon elfogadta a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot, amelynek célja az EU kiberbiztonsági kapacitásainak erősítése; Európai Bizottság; 2023. április 18.

IME Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferencia

„2023. május 11.
Idén 21. alkalommal rendezzük meg az IME Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát, jelenléti formában.

Az egészségügyi rendszerekben keletkezik a legtöbb adat, amelynek felhasználása körültekintést igényel, azonban számos lehetőséget is kínál! A gyógyítás ma már elképzelhetetlen a digitális eszközök és az ott keletkező adatok, illetve megfelelő digitális infrastruktúra nélkül. Az egészségügyben dolgozók és a betegek is igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények és általában az egészségügyi rendszer részéről. A 2022-ben létrejött új kormányzati struktúra, az induló európai társfinanszírozású projektek új szemléletet és lendületet adhatnak a hazai egészségügyi informatikai fejlesztéseknek.

Ez évi konferenciánk fókuszában az új helyzet áttekintése, az intézményrendszer változása, az egészségügyi kiberbiztonság aktualitásának áttekintése mellett konkrét projektek eredményeiről is beszélünk.

Konferenciánkat a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal, a Semmelweis Egyetem szakmai támogatásával szervezzük.

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK:

  • Egészségügyi rendszer átalakítása és digitalizáció – reformtörekvések támogatása digitális eszközökkel
  • Uniós források felhasználása az egészségügyi digitalizációban
  • Változó intézményrendszer a digitális átalakulásokban
  • Új szerepben az ESZFK?
  • Jogszabályi változások az európai kiberbiztonság érdekében – mit jelent ez az egészségügy és egészségipar számára?
  • Adatvezérelt egészséget érintő fejlesztések – projekt eredmények és tapasztalatok

Az IME végre újra személyesen is összehozza az adott téma hazai (és nemzetközi) egészségügyi szaktekintélyeit és az adott témakör neves képviselőit, hiszen célunk, hogy tájékoztassuk olvasóinkat, konferencia résztvevőinket és támogassuk az egészségügy szereplőinek alkotómunkáját a szokásos szakmai előadásokkal, kerekasztallal, lehetőséget adva a közönség aktív bekapcsolódására. Tartson velünk végre személyes formában is!

Üdvözlettel,

Dr. Tamásné Bese Nóra
IME-MEMT portfolió igazgató

Tervezett program

9.00-9.05 Megnyitó
Joó Tamás, MEMT elnökhelyettes

09.05-09.15 I. Blokk Köszöntő – Egészségipar és adatgazdaság
Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, Gazdaságfejlesztési Minisztérium

09.15-09.35 I. Blokk Adatvezérelt egészség jelene és jövője
Szócska Miklós, igazgató, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ

09.35-09.55 I. Blokk Az egészségügyi informatika ágazati aspektusai
Tolnay Roland, ügyvezető igazgató, ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.

09.55-10.10 I. Blokk Uniós források felhasználása az egészségügyi informatikai fejlesztések érdekében
Vartus Gergely, fejlesztéspolitikai szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség

10.10-10.25 I. Blokk Adatvezérelt egészségügyi megoldások a NATO-ban
Tóth Máté, NATO Centre of Excellence for Military Medicine

10.25-11.00 I. Blokk Diszkusszió

11.00-11.30 Szünet

Új kihívások az egészségügyi kiberbiztonság területén

11.30-11.45 II. Blokk Kiberbiztonság a háború idején – az egészségügyi kritikus infrastruktúra Kovács László, dandártábornok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

11.45-12.00 II. Blokk Egészségügyi adatok a kibertérben
Palicz Tamás, igazgató-helyettes, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ

12.00-12.15 II. Blokk Kiberbiztonsági kihívások és megoldások a magyar kórházak működésében
Szabó Lajos, igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (felkérés alatt)

12.15-12.30 II. Blokk Egészségügyi szervezetek felkészítése
felkérés alatt

12.30-13.00 II. Blokk Diszkusszió

13.00-14.00 Ebéd

Adatalapú innováció az egészségiparban

14.00-14.15 III. Blokk Adatvezérelt megoldások a gyógyszerfelhasználás és támogatások területén
Bidló Judit, egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, Belügyminisztérium (felkérés alatt)

14.15-14.30 III. Blokk Gyógyszertári informatika helyzete
felkérés alatt

14.30-14.45 III. Blokk Adatvezérelt és BI megoldások az egészségiparban és gyógyszeriparban
Schiszler István, ügyvezető igazgató, BI-Logic

14.45-15.00 III. Blokk Adatvezérelt Egészség Divízió – egészségipari kapcsolódási lehetőségek
Joó Tamás, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem, EMK

15.00-15.20 III. Blokk Diszkusszió

15.20-15.50 Szünet

Adatalapú kutatás-fejlesztés a hazai egészségügyben

15.50-16.05 IV. Blokk Az OKFŐ szerepe az egészségügyi informatikai fejlesztésekben
Miklovicz Zoltán, kórházfőigazgató-helyettes, Országos Kórházi Főigazgatóság (felkérés alatt)

16.05-16.20 IV. Blokk Uniós finanszírozású informatikai fejlesztési projektek zárása
Srágli Attila, projektigazgató, Országos Kórházi Főigazgatóság

16.20-16.30 IV. Blokk A következő fokozat – ágazati továbblépés
Puskás Zsolt, HC eXpert Kft.

16.30-16.40 IV. Blokk Az ellátási gyakorlat és innováció IT támogatása – Merre vagy, adat?
Horváth Lajos, stratégiai és informatikai igazgató, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet

16.40-16.50 IV. Blokk Útfelbontás vagy válaszút? – Ágazati informatikai piaci helyzetkép
Király Gyula, témavezető-HIS szállítók képviselője, Orvostechnikai Szövetség

16.50-17.05 IV. Blokk Diszkusszió

17.05-17.15 Konferencia zárás”

Forrás:
IME Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferencia; Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság; 2023. április

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A csipekről szóló európai jogszabály: az EU Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes politikai megállapodásra jutott az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítéséről szóló rendeletről, közismertebb nevén a „csipekről szóló európai jogszabályról”. A megállapodás várhatóan megteremti egy olyan ipari bázis kialakításának feltételeit, amely 2030-ra 10%-ról legalább 20%-ra, azaz a kétszeresére képes növelni az Unió jelenlegi globális piaci részesedését a félvezetők terén.

„Ez a megállapodás rendkívül fontos a zöld és digitális átállás szempontjából, ugyanakkor az EU rezilienciáját is biztosítja a viharos időkben. Az új szabályok valódi forradalmat jelentenek Európa számára a félvezetők kulcsfontosságú ágazatában. A mai megállapodás gyors végrehajtása függőségünket piaci vezető szereppé; kiszolgáltatottságunkat szuverenitássá; kiadásainkat pedig beruházássá fogja változtatni. A csipekről szóló európai jogszabály révén Európa az élvonalba fog kerülni a zöld és digitális átállásunkhoz nélkülözhetetlen legmodernebb technológiák terén.”
Ebba Busch, svéd energiaügyi, vállalkozásokért felelős és ipari miniszter, miniszterelnök-helyettes

A három pillér

A Bizottság a következő három fő cselekvési irányvonalat – vagyis pillért – javasolta a csipekről szóló európai jogszabályban foglalt célkitűzések eléréséhez:

  • az Európai Csipkezdeményezés, a nagyszabású technológiai kapacitásépítés támogatására
  • keret az ellátás biztonságának és a rezilienciának – beruházások vonzása révén történő – biztosítására
  • nyomonkövetési és válságelhárítási rendszer az ellátási hiányok előrejelzése, valamint válság esetén válaszintézkedések meghozatala céljából.

Az Európai Csipkezdeményezés keretében várhatóan 43 milliárd EUR összeget mozgósítanak majd köz- és magánberuházásokból, ebből 3,3 milliárd EUR-t az uniós költségvetésből. Ezeket az intézkedéseket elsősorban egy, a csipekkel foglalkozó közös vállalkozáson keresztül hajtják majd végre, amely az Unió, a tagállamok és a magánszektor részvételével működő köz-magán társulás lesz.

A kompromisszum főbb elemei

Ami az első pillért illeti, a ma elért kompromisszum megerősíti a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás hatásköreit, amely a munkaprogramja keretében felelős lesz a kiválósági központok kiválasztásáért.

A második pillért illetően a végső kompromisszum az úgynevezett „maguk nemében első” létesítmények körébe felveszi a félvezetőgyártásban használt berendezéseket gyártó létesítményeket is. A „maguk nemében első” létesítmények hozzájárulnak a belső piac ellátásbiztonságához, és igénybe vehetik majd az engedélyezési eljárások felgyorsításának lehetőségét. Emellett azok a tervezőközpontok, amelyek jelentősen javítják az Unió képességeit a csipek innovatív tervezése terén, megkaphatják a „tervezési kiválósági központ” európai címkét, amelyet a Bizottság ad majd ki. A tagállamok a hatályos jogszabályoknak megfelelő támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak azon tervezőközpontok esetében, amelyek megkapják ezt a címkét.

A kompromisszumos szöveg azt is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi együttműködés és a szellemitulajdon-jogok védelme a félvezető-ökoszisztéma létrehozásának két kulcsfontosságú eleme.

Költségvetés

A Digitális Európa program keretében létrejön egy, a csipágazat kapacitásépítését támogató, a félvezetőkre vonatkozó új célkitűzés, emellett a Horizont Európa kutatási kereten belül is mozgósítanak forrásokat, így összesen 3,3 milliárd EUR összeg áll majd rendelkezésre az Európai Csipkezdeményezés számára. A finanszírozási megoldás a többéves pénzügyi keretről szóló meglévő intézményközi megállapodás keretein belül született, és kiegészíti a többéves pénzügyi kereten belül, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz digitális ágán keresztül hasonló célkitűzésekre már elkülönített forrásokat.

Háttér

A csipek félvezetőkből – azaz a villamos energia áthaladását lehetővé tenni és blokkolni képes anyagokból – álló olyan, kis méretű eszközök, amelyek képesek nagy mennyiségű információt tárolni, illetve matematikai és logikai műveleteket végezni. Alapvető fontosságúak a mindennapi használatra szánt termékek széles skálájának előállításához, a hitelkártyáktól kezdve az autókig vagy éppen az okostelefonokig. A mesterséges intelligenciának, az 5G-hálózatoknak, illetve a dolgok internetének a fejlődésével a csipek és a félvezetők iránti kereslet és a velük kapcsolatos piaci lehetőségek várhatóan jelentősen növekedni fognak.

Európa jelenleg túlságosan függ a külföldön előállított csipektől, ami a Covid-válság idején még nyilvánvalóbbá vált. Az ipar és más stratégiai ágazatok – például az egészségügy, a védelem, illetve az energetika – ellátási zavarokkal és hiányokkal szembesültek. A csipekről szóló európai jogszabály arra irányul, hogy csökkenjen az EU kiszolgáltatottsága és a külföldi szereplőktől való függősége, ugyanakkor megerősödjön az uniós ipari bázis a csipek terén, kiaknázásra kerüljenek a jövőbeli üzleti lehetőségek és minőségi munkahelyek jöjjenek létre. Ennek révén javulni fog az EU ellátásbiztonsága, rezilienciája és technológiai szuverenitása a csipek területén.

A Bizottság 2022. február 8-án tette közzé rendeletjavaslatát. A Tanács 2022. december 1-jén általános megközelítést fogadott el. Az Európai Parlament 2023. február 15-én szavazta meg tárgyalási álláspontját.
A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament között a mai napon létrejött ideiglenes megállapodást most véglegesíteni kell és jóvá kell hagyni, majd azt mindkét intézménynek hivatalosan el kell fogadnia.

A csipekről szóló európai jogszabály elfogadását követően a Tanács elfogad majd egy módosítást a Horizont Európa keretében megvalósuló intézményesített partnerségekre vonatkozó egységes alap-jogiaktus tekintetében, mégpedig annak érdekében, hogy lehetővé váljon a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás létrehozása, amely új néven felváltja majd a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozást. Az egységes alap-jogiaktus módosítását a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el.

A két szöveg egyidejűleg kerül közzétételre.

”

Forrás:
A csipekről szóló európai jogszabály: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott; Európai Unió Tanácsa; 2023. április 18.

A csipekről szóló európai jogszabály (Chips Act) még nem az EU-s félvezetőipar fényes győzelme

„Megállapodás született az európai Chips Actről, jelentették be kedden Brüsszelben (a tervezetről itt írtunk). Szakértők azonban elég sok buktatóját látják a mestertervnek, amely a jelenlegi 10 százalék körüli szintről 2030-ig 20 százalékra emelné az EU részesedését a globális félvezetőgyártásból. A terv megvalósítására 43 milliárd eurót szánnának, és külön keret lenne arra, hogy az Unión belüli kutatásokat is támogassák.

A Politico európai kiadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a stratégiát voltaképpen a pandémia szülte. Akkor a legnagyobb probléma a csiphiány volt, ami becslések szerint csak az autóiparban 100 milliárd dolláros kiesést okozott.

Csakhogy azóta nagyot fordult a világ: Oroszország lerohanta Ukrajnát, elszálltak az energiaárak és magas az infláció stb. Az Intel például erre hivatkozva kér nagyobb állami támogatást Berlintől a Magdeburgban felépítendő gyárához. És ha nem kap, akár el is halaszthatja a fejlesztéseket. (A vállalat azzal indokolta a döntését a Politicónak, hogy brutálisan növekedtek az építés költségei, hiszen drágább az építőanyag és az energia.)

A szakértők szerint sok a buktató

A berlini Stiftung Neue Verantwortung projektigazgatója, Jan-Peter Kleinhans csippiaci szakértő egyébként más területen is lát problémát a stratégiával. Legfőképpen azt, hogy a mesterterv csak papíron létezik. És benne van a pakliban, hogy miután a politikusok meglapogatták egymás vállát, áttérnek a következő probléma megoldására (valószínűleg ugyancsak elméleti síkon).

Talán a politikusok is érzik: addig kell ütni a vasat, amíg meleg, hogy az Unió ne veszítsen el fontos projekteket, és ezért fogadták el viszonylag gyorsan, de mindenképpen a határidő előtt a Chips Act szövegét. Legalábbis erre utal több, a Politico által idézett politikus nyilatkozata is. Ez azonban csak a felszín. A lövészárkokban még mindig folynak harcok – írja a lap. Viszont most már a pénzről megy a huzavona, például arról, hogyan finanszírozzák a kutatásokat (amire 400 milliót tervez elkölteni az EU).

Továbbra is kérdés, hogy átültethetők lesznek-e a Chips Act elvei a gyakorlatba. Lényegi kérdések dőlnek el tagországi szinten: a gyárlétesítés engedélyeztetése, a szükséges infrastruktúra biztosítása stb., és egyáltalán nem biztos, hogy a helyi célok egybevágnak a Chips Act céljaival. A Politico konkrét példaként az STMicroelectronics és a GlobalFoundaries Dél-Franciaországban tervezett gyárát hozza: a létesítmény vízfogyasztása miatt a helyiek tiltakozásba kezdtek (Magyarországon a debreceni CATL-akkumulátorgyár váltott ki hasonló tiltakozási hullámot).

A Stiftung Neue Verantwortung szakértője szerint hibás az a megközelítés, hogy kell néhány újabb gyár. Olyan félvezető-stratégia kell, ami lehetővé teszi a jövőbeni kihívások kezelését, és pontosan meghatározza azokat a forrásokat, kereteket EU-s és tagállami szinten, amelyek a végrehajtáshoz kellenek.

Ugyanis ma már nem a hiányt és az ellátási láncok zavarait kell kezelni, mint amikor elindult a Chips Act kidolgozása, hanem geopolitikai problémáról van szó. Például arról, hogy folyamatosan nő a feszültség Kína és Tajvan között. Ha eszkalálódna a helyzet, egyik napól a másikra leállhat a fejlett csipek gyártása. (Azok zömét ugyanis még mindig Tajvanon gyártják.)

Az USA (ismét) lekörözte Európát

Eközben az USA nem csak többet költ, mint az EU (Biden tavaly augusztusban írta alá az 52 milliárd dolláros program elindítását), de már folyik több előrehaladott projekt is: az Intel többek között Ohióban építkezik, a TSMC pedig Arizonában. (A gyártását diverzifikáló TSMC már Japánban is építkezik, az EU-ban még nem.)

Kleinhans szerint az amerikai példa mutatja, mit jelent a szavakat tettekre váltani: az USA kereskedelmi minisztériuma például jelentősen bővíti a területtel foglalkozók létszámát, hogy gyorsítsák a végrehajtást. Ráadásul az USA-ban kormányzati szinten is megvan a szakértelem ahhoz, hogy értékeljék a félvezetőipari projekteket, a függőségeket és a gátló tényezőket. Ez a tudás szerinte az EU-ban hiányzik.”

Forrás:
A Chips Act még nem az EU-s félvezetőipar fényes győzelme; Bitport.hu; 2023. április 21.

A mesterséges intelligencia űrbeli alkalmazhatóságát fogja vizsgálni a legújabb magyar műhold

„A C3S Kft. az önvezető technológiák fejlesztésében a világ élvonalába tartozó AIMotive-val együtt készítette el a VIREO névre keresztelt második műholdját, amely szombaton érte el a Föld körüli pályát.

A 3U méretű, vagyis 30x10x10 centis nanoműhold eredetileg múlt kedden indult volna útnak a Vandenberg légibázisról a SpaceX Falcon-9 rakétájával, azonban az indítást az időjárási körülmények miatt el kellett halasztani. A küldetés így végül magyar idő szerint szombaton 8.48-kor indulhatott el, a VIREO pedig jelenleg már az alacsony Föld körüli pályán keringve várja, hogy a hordozóegységet elhagyva megkezdhesse a három évesre tervezett misszióját.

A VIREO a Virtual Intelligence Realization for Earth Observatory rövidítése, és a célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát demonstrálja a Föld megfigyelését célzó űrbeli küldetésekben. Erre elsősorban azért van szükség, mert egy-egy ilyen küldetés során hatalmas adatmennyiség keletkezik, a mesterséges intelligencia pedig hatékony eszköz lehet arra, hogy az adatokat már az űrben előválogassák az algoritmusok segítségével.

Ahogy azt Horváth Péter, a C3S rendszermérnöke korábban az Űrvilágnak elmondta, a VIREO hasznos terhe a HEDVIG nevű eszköz, amely két nagy teljesítményű számítógépből, valamint a hozzájuk tartozó, két pár kamerából áll. A rakomány egyik almodulját az önvezető technológiák fejlesztésével foglalkozó, magyar AIMotive készítette egy olyan rendszerchip formájában, amely az újrakonfigurálható hardvergyorsító áramkörének köszönhetően rendkívül hatékony eszköz lehet olyan vizuális adatfeldolgozó alkalmazásokhoz, mint a mintázat- és objektumfelismerés, a helymeghatározás, az osztályozás és szegmentálás. A másik, a C3S által fejlesztett almodul a CHP-OBC nevű számítógép, amely az interfész szerepét tölti be az AIMotive chipje és a platform között, egy harmadik féltől származó szoftver segítségével pedig olyan algoritmusok kipróbálására is lehetőséget nyújt, amelyek hatékonyan segíthetik a nagy adathalmazok feldolgozását és elemzését.

„Ezzel a technológiával gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a földmegfigyelés, amely többek között olyan ágazatokban jelenthet előrelépést, mint a katasztrófavédelem, mezőgazdaság vagy energiakitermelés, hiszen az űrből érkező felvételekkel gyorsan és pontosan követhetőek a földfelszín változásai és a nem várt események” – írja a hírről beszámoló MTI, hozzátéve, hogy a technológia a jövőben olyan területek felé is utat nyithat, mint a műholdflották összehangolása, az internet távoli vidékekre való eljuttatása, az űrbányászat és az űrszemét csökkentése, ezen túlmenően pedig akár a mélyűri küldetéseket is hatékonyan segítheti.

A C3S-nek nem a VIREO az első műholdja, amely Föld körüli pályára állt, hiszen 2021 augusztusában már sikerrel pályára állítottak egy másik mikroműholdat, a RadCube-ot is. Az ESA CubeSat-programjának keretében megvalósult misszió tudományos célja az alacsony Föld körüli pályán az űrsugárzás, valamint a mágneses mező helyszíni mérése, amely lehetővé teszi az űridőjárás, így az űreszközökre, űreszköz alkatrészekre és nem utolsó sorban az asztronautákra ható sugárzás valós idejű megfigyelését, ezzel együtt pedig azt is demonstrálta, hogy a C3S képes megbízható műholdas platformokat építeni és azokat az űrben is üzemeltetni.

A RadCube és a VIREO missziók projektmenedzserével, Milánkovich Dorottyával korábban mi is beszélgettünk a magyar műholdak jelenésről és jövőjéről, a C3S alapítójával, Horváth Gyulával készített interjúnkat pedig itt lehet elolvasni.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia űrbeli alkalmazhatóságát fogja vizsgálni a legújabb magyar műhold; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2023. április 19.
C3S Electronics Development LLC.
aiMotive

Szakirodalom

A gyűrű alakú zöld kártyavár – elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

„Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása címmel jelent meg nemrég a Portfolio portálon a HÉTFA elemzése a Budapest körüli funkcionális várostérség népességrobbanásáról, valamint az abból eredő problémákról.
A cikk részletesen bemutatja, hogy mekkora növekedést tekinthetünk adottságnak, milyen szabályozási környezet ágyaz meg ennek, illetve hogy infrastruktúraoldalon valóban nő-e a lemaradás – és ha igen, hol és mennyire. Megoldási lehetőségeket is felkínálnak a HÉTFA szakértői arra, hogyan tartható fenntartható mederben az agglomeráció növekedése úgy a közszolgáltatások, mint a területhasználat és a mobilitás szempontjából.
A teljes cikk az alábbi linken tekinthető meg: A gyűrű alakú zöld kártyavár – A budapesti agglomeráció aktuális dilemmái (PDF)”

Forrás:
A gyűrű alakú zöld kártyavár – A budapesti agglomeráció aktuális dilemmái; Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ; 2023. április 21.

Sebezhetőségekkel teli kódokat generál a ChatGPT (GPT-3.5)

„A programok a minimális biztonsági követelményeknek sem felelnek meg, de ha nem kérdezünk rá, nem mondja el.

A nagy nyelvi modellek lehetőségei és korlátai iránti tudományos érdeklődés lázában négy, a kanadai Université du Québechez kötődő kutató a ChatGPT által generált kód biztonságát vizsgálta. A „How Secure is Code Generated by ChatGPT?” (Mennyire biztonságos a ChatGPT által generált kód?) című tanulmányban Raphaël Khoury, Anderson Avila, Jacob Brunelle és Baba Mamadou Camara informatikusok a kérdésre a kutatás alapján a „nem nagyon” választ adják. „Az eredmények aggasztóak” – állapítják meg a szerzők a tanulmányukban. „Azt találtuk, hogy a ChaGPT által generált kód számos esetben jóval az alkalmazandó minimális biztonsági szabványok alatt maradt. Ráadásul amikor rákérdeztünk arra, hogy az előállított kód biztonságos-e vagy sem, a ChatGTP képes volt felismerni, hogy nem az.”

A négy szerző ezt a következtetést azután vonta le, hogy a ChatGPT-t 21 program generálására kérték, öt különböző programozási nyelven: hármat C nyelven, 11-et C++-ban, hármat Pythonban, egy HTML-t és három Javát. A ChatGPT elé állított programozási feladatokat úgy választották ki, hogy mindegyik egy-egy konkrét biztonsági sebezhetőséget illusztráljon, például memóriakárosodást, szolgáltatásmegtagadást, valamint kriptográfiával kapcsolatos hibákat. Az első program például egy nyilvános könyvtárban lévő fájlok megosztására szolgáló C++ FTP-kiszolgáló volt. A ChatGPT által előállított kód nem tartalmazott bemeneti ellenőrzést.

Összességében a ChatGPT-nek első próbálkozásra 21-ből mindössze öt biztonságos programot sikerült létrehoznia. A hibák kijavítására irányuló további felszólítás után a nagy nyelvi modell hét biztonságosabb alkalmazást tudott létrehozni – bár ez csak az értékelt sebezhetőségre vonatkoztatva volt „biztonságos”, tehát ez nem azt jelenti, hogy a végleges kód mentes minden egyéb hibától. A kutatók hasonló megállapításokat tettek a GitHub Copilotról – egy másik nagy nyelvi modellről, amit nemrég frissítettek GPT-4-re -, és amit kifejezetten kódgenerálásra hangoltak.

Az akadémikusok tanulmányukban megjegyzik, hogy a probléma egy része abból adódik, hogy a ChatGPT nem feltételezi az ártó szándékot. A modell többször közölte velük, hogy „a biztonsági problémák megkerülhetők egyszerűen azzal, hogy nem érvénytelen bemenetet táplálnak be” az általa létrehozott sebezhető programba. Tehát „a ChatGPT úgy tűnik, tisztában van – sőt, készségesen be is ismeri – az általa javasolt kódban lévő kritikus sebezhetőségek jelenlétét”. És ezekre nem hívja fel a figyelmet, hacsak nem kérik, hogy értékelje a saját kódjavaslatainak biztonságát.

Kezdetben a ChatGPT biztonsági aggályokra adott válasza az volt, hogy csak érvényes bemeneti adatokat ajánlott – ami a való világban nyilván nem így működik. A mesterséges intelligenciamodell csak a problémák orvoslására való felszólításkor nyújtott hasznos útmutatást. A szerzők szerint ez nem ideális, mivel a feltehető kérdések ismerete feltételezi a konkrét sebezhetőségek és kódolási technikák ismeretét. Más szóval, ha valaki meg tudja kérni az algoritmust egy adott sebeshetőség kijavítására, akkor ő maga is tudja hogyan kell kezelni azt.

A szerzők arra is rámutatnak, hogy etikai ellentmondás van abban, hogy a ChatGPT megtagadja a támadó kód létrehozását, de létrehozza a sebezhető kódot. Egy Java sebezhetőségi példát idéznek, amelyben „a chatbot sebezhető kódot generált, és tanácsot adott, hogyan lehet biztonságosabbá tenni, de kijelentette, hogy nem képes létrehozni a kód biztonságosabb változatát”.

„A diákok használják és a programozók is használni fogják” – mondta. „Egy olyan eszköz, amely nem biztonságos kódot generál, nagyon veszélyes. Tudatosítanunk kell a diákokban, hogy ha ilyen típusú eszközzel generálnak kódot, az nagyon nem biztonságos”. – emeli ki Khoury. „Szintén meglepő volt, hogy amikor megkértük a ChatGPT-t, hogy oldja meg ugyanazt a feladatot különböző nyelveken, az eredmény az egyik nyelv esetében biztonságos volt, egy másik nyelv esetében pedig sebezhető. Mivel az ilyen típusú nyelvi modell működése egy kicsit fekete doboz, erre nincs igazán jó magyarázatom vagy elméletem.””

Forrás:
Sebezhetőségekkel teli kódokat generál a ChatGPT, és ezt pontosan tudja; SG.hu; 2023. április 21.
How Secure is Code Generated by ChatGPT?; Raphaël Khoury, Anderson R. Avila, Jacob Brunelle, Baba Mamadou Camara; arXiv; 2023. április 19.

A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk – „Too Big(Tech) To Fail?

„A jelenlegi komplex időszakban, amikor a nagy horderejű változásokat hozó események sokkal gyakoribbá váltak, mint a korábbi évtizedekben, teret kell adni az elemzéseknek, így például a technológiai óriásvállalatok helyzetét is érdemes megvizsgálni – erről beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki megnyitotta a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle panelbeszélgetését szerdán, amelyet Youtube csatornán lehetett követni.

A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk témájában a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás apropóján tartott rendezvényen az alelnök megjegyezte: a koronavírus-járvány és a szomszédos országban dúló katonai konfliktus közepette átalakul a teljes geopolitikai térkép, az a világ, amelyeket évtizedeken keresztül ismert az ember. Ezzel párhuzamosan pedig folytatódik a digitalizációs forradalom, az energiaátállás és a zöld gazdaság építése, ami mind megnehezíti a folyamatok értelmezését – tette hozzá.

Bódi Roland, az MNB vezető jogásza előadásában kiemelte, hogy az úgynevezett big tech cégek valamennyi szektorban, így a pénzügyi szolgáltatások területén is megkerülhetetlenekké váltak mára, szabályozásuk pedig még globális szinten megoldatlan kérdés.

A technológiai nagyvállalatok hatalmas adatbázissal rendelkeznek, az adatok feldolgozásával és összekapcsolásával új szolgáltatásokat hozhatnak létre akár a pénzügyek terén is – mutatott rá.

Kiemelte, hogy az infrastruktúrát a technológiai fejlődéshez, a felhőszolgáltatásokat a globális cégek nyújtják a pénzügyi piac hagyományos szereplőinek, de még a fintech cégek többségének is, ami további versenypiaci aggályokat, stabilitási kockázatokat vethet fel.

Az európai uniós rendelet az adatvédelmi kérdéseket kezeli, de ennél jóval átfogóbb szabályozásra lenne szükség, az egész csoport valamennyi kockázatával, az összefonódások részleteivel mind foglalkozni kell – figyelmeztetett.

A vezető jogász felvázolta: három elképzelés létezik a problémák kivédésére, az egyik a big tech cégeket kizárná a pénzügyi tevékenység folytatásából, a másik a technológiai csoporton belül elkülönítené és kiszervezné egy holdingba azt, a harmadik pedig a bevonás, a cég valamennyi tevékenységének és kockázatának figyelemmel követése a szabályozó által. Miután a kizárás megszüntetné az innovációt és a teljes körű monitoring kapacitásproblémákkal járhat, az MNB az elkülönítő modellt tartja a legígéretesebbnek, az ugyanis átláthatóvá teszi a folyamatokat és meg tudja előzni a kockázatok tovaterjedését – foglalta össze Bódi Roland a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás lényegét.

Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, nemzetközi vezetője, az MKT Informatikai szakosztályának elnökségi tagja úgy fogalmazott, hogy a big tech cégek a pénzügyi területen olyan technológiai újdonságokat generálhatnak, amelyeket a szabályozó nehezen tudna nyomon követni, más növekedési pálya áll előttük, mint a szektor többi szereplője előtt.

Fáykiss Péter, az MNB igazgatója arra világított rá, hogy egy technológiai nagyvállalat ügyfélszáma akár milliárdokban mérhető, amennyiben egy ilyen társaság belép például a fizetési szolgáltatások piacára, a szabályozására egy egész kontinens összefogása is kevés.”

Forrás:
MNB jogász: a big tech cégek szabályozása megoldatlan; Növekedés.hu; 2023. április 19.
A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk – „Too Big(Tech) To Fail?”; Bódi Roland, Fáykiss Péter, Nyikes Ádám; Hitelintézeti Szemle; DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.22.1.5; 22. évf. 1. szám; 2023. március; 5–21. o. (PDF)